Gazdaság-szabályozási koncepció Intézkedési javaslatok az ex-ante feltételek és az intézkedési program követelményei szerint rendszerezve

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része

Gazdaság-szabályozási koncepció Intézkedési javaslatok az ex-ante feltételek és az intézkedési program követelményei szerint rendszerezve

2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése


TARTALOM 1.

AZ ÖNTÖZÉS JÖVEDELMEZŐSÉGE ............................................................................ 3

2.

AZ ÖNTÖZÉSI DÍJ ÉS AZ ÖNTÖZÉSI KÖLTSÉG NAGYSÁGA ÉS ARÁNYA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBEN ............................................................................. 5

3.

ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................ 8

FÜGGELÉK: VÍZKÉSZLETJÁRULÉK NAGYSÁGA ÉS ARÁNYA A KÖLTSÉGEKBEN 20042005 ................................................................................................................................... 10


1 Az öntözés jövedelmezősége Az AKI üzemi szintű vizsgálatokat végzett mintegy 60 öntözéses gazdálkodást folytató gazdaságra, amelyek mezőgazdasági területük legalább 50%-án folytattak öntözést. (AKI 2014. évi tanulmánya alapján) Három üzemtípus esetében vizsgálták meg öntözéses és a nem öntözéses gazdálkodást folytató üzemeket: a szántóföldi növénytermesztő gazdaságok, a gyümölcstermesztő, valamint a szántóföldi zöldségtermesztő gazdaságok esetében elemezték, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató termelők milyen eredményt értek el nem öntöző társaikhoz képest. „A vizsgálati periódus a 2009-2013-as évekre esett: ezen 5 év megfelelően reprezentálja a hazai időjárási viszonyokat, mivel szárazabb (2009, 2011, 2012), aszálykárt hozó és nedves (2010, 2013) időszakok is váltották egymást, ennek megfelelően nem a teljes 5 éves időszakban volt feltétlenül szükség az öntözésre, az öntözési beruházásoknak tehát ezen ’működés nélküli’ évjáratok költségét is ki kellett termelniük.” a) Jövedelmezőség értékelése A tesztüzemi mintában szereplő, öntözést végző, illetve ilyen tevékenységet nem végző gazdaságok közül a várakozásoknak megfelelően az öntözéses gazdálkodást folytató üzemek rendelkeznek magasabb eszközállománnyal. Az öntözéses gazdálkodást folytató üzemek jellemzően kisebbek, mint az átlagüzemek (a zöldségtermesztő üzemek jellemzően feleakkorák, mint az átlagos zöldségtermesztő üzem), ennek ellenére nem csak fajlagosan, de üzemszinten is több munkaerőt foglalkoztatnak. A magasabb árbevételt (amelyhez s gyümölcstermesztő és a szántóföldi gazdaságoknál magasabb támogatás is tartozik) természetesen magasabb költségekkel lehet elérni. Az anyagköltségek 1,5-4-szeres mennyiséget érnek el a nem öntöző gazdaságokhoz képest. Ezen belül magasabb a vető-szaporítóanyag, a műtrágya és a növényvédő szer hektáronkénti értéke is, akárcsak a ráfordított energia és természetesen a vízzel kapcsolatos költség. A magasabb anyagjellegű ráfordítások mellett a személyi jellegűek is magasak – viszont annál is magasabbak, mint ami a felhasznált munkaerő mennyiségéből következik. Ez azt jelenti, hogy nem csak több munkaerőt alkalmaznak, de jobban meg is fizetik őket – nem függetlenül attól, hogy magasabb technológiai tudásra van szükség az öntözéses gazdálkodás kivitelezéséhez. A magasabb ráfordítások eredményességét jól jelzi, hogy mind a bruttó, mind a nettó hozzáadott-érték jóval magasabb az öntözéses gazdaságokban, mint nem öntöző társaik esetén: a különbség a szántóföldi növénytermelőknél és az ültetvényes gazdálkodás esetén közel kétszeres, míg a szabadföldi zöldségtermesztésnél közel négyszeres. Amennyiben a jövedelemmutatókat vizsgáljuk meg, megmutatkozik az öntözéses gazdálkodás előnye: a szántóföldi növénytermesztés esetében az üzemi eredmény több mint duplája a nem öntöző gazdálkodók átlagának, az ültetvényes gazdálkodás esetében közel duplája, míg a zöldségtermesztés esetén közel négyszerese.

2. függelék

A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése

-3-


Az értékelésből világossá vált, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató üzemek jellemzően magasabb eszközértékkel magasabb bevételt és nyereséget érnek el, mint a hagyományos gazdálkodást folytató termelők. b) Az öntözésfejlesztési beruházások jövedelmezősége AKI megvizsgálta, hogy egy a Növekedési Hitelprogramból finanszírozott, 2,5%-os kamattal számolt termelői öntözésfejlesztési beruházás 10 éves futamidő alatt milyen eredményeket hoz. A szántóföldi növénytermesztő gazdaság esetében megéri a beruházás, már a 6. évben megtérül és 10 éves távlatban hektáronkénti 354 ezer forintos jövedelemtöbbletet eredményez. Ehhez azonban hektáronként több mint 400 ezer forintos beruházást kell végrehajtani. Az ültetvényes gazdálkodás esetében nem ilyen kedvező a helyzet, a beruházás csak 13 év elteltével térül meg, ennek megfelelően a vizsgált 10 éves időtávon még a kedvező, 2,5%-os kamatozás mellett is negatív a beruházás jelenértéke, -266 ezer forint. A zöldségtermesztő gazdaság esetében jól látható a számokból, hogy jövedelmezően csak öntözés mellett lehet gazdálkodni, és aki csak teheti, azonnal fogjon öntözésfejlesztésbe: a megtérülési idő csupán 4 év, a nettó jelenérték 3,8 millió forint hektáronként. Ehhez azonban hektáronként 2,1 millió forintot kell befektetnie egy termelőnek. Ezek a kiváló eredmények alapvetően arra vezethetőek vissza, hogy az árutermelő szántóföldi zöldségtermesztés zöme már jelenleg is öntözéses gazdálkodás keretében történik, viszont azon üzemek, amelyek nem ilyen módon gazdálkodnak, óriási lemaradásban vannak napjaink technológiai viszonyaihoz képest – és emiatt nagyon komoly potenciális jövedelmet veszítenek el. Amennyiben feltételezzük, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében 40%-os támogatást adnak az öntözésfejlesztési beruházáshoz, és továbbra is feltételezzük, hogy fennmarad a 2,5%-os kamatszint, a következő eredményeket kapjuk: A szántóföldi növénytermesztés esetében tovább nő a nettó jelenérték, már a 3. évben visszahozza a befektetés árát a jövedelem – 252 ezer forintos termelői beruházás és 168 ezer forintos állami támogatás mellett. Az ültetvényes gazdálkodásban megvalósított öntözésfejlesztési beruházás ebben az esetben már nyereségessé válik, 8 éves megtérüléssel, közel 300 ezer forintos 10 év alatti nettó jelenértékkel. Ehhez több mint 830 ezer forintos termelői beruházás és 560 ezer forintos állami támogatásra van szükség. A zöldségtermesztő gazdaság esetében tovább nőnek a kiváló számok: 10 év alatt 4,7 millió forint többletjövedelem hektáronként, 2 év alatti megtérülés – 1,3 millió forint termelői beruházás és 870 ezer forintos állami támogatás mellett.

2. függelék


-4-


Hiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a dokumentumban.-1. táblázat: Az öntözésfejlesztés, mint beruházási döntés vizsgálata Szántóföldi Ültetvényes Üzemtípus

gazdálkodás zöldségterm.

160

328

1157

216

321

1003

Összes eszközérték-többlet (beruházási igény, Ft/ha) 419

1392

2179

Beruházási igény 40%-os támogatás esetén (Ft/ha) 252

835

1307

NPV (nettó jelenérték, Ft/ha) 354

-266

3851

Megtérülési idő (év)

13

4

NPV (nettó jelenérték, Ft/ha) 522

291

4722

Megtérülési idő (év)

8

2

Építmény/gépek, többlete (Ft/ha) Öntözéses gazdálkodás eszköztöbblete

2,5%-os diszkontkamat, támogatás nélkül 2,5%-os diszkont-kamat, 40%-os támogatással

Szántóföldi

növ. term. eszközök

Forgóeszköz-többlet (Ft/ha)

6

3

Forrás: FADN adatok alapján készült az AKI Vállalkozáselemzési Osztályán, AKI 2014, 5. táblázat.

2 Az öntözési díj és az öntözési költség nagysága és aránya a mezőgazdasági termelésben A tapasztalatok (az AKI 2011. évi tanulmánya) szerint 2011-ben mind a vízszolgáltatás ára, mind az vízszolgáltatás költségének részaránya a termelési költségekben jelentős eltéréseket mutat. A nagyon kedvező esetben (jó fekvés, nagy fogyasztó) akár 1-3 Ft/m3 vízszolgáltatási díj is előfordul, azonban ez kedvezőtlenebb feltételek esetén 20-25Ft/m3 értéket is elérhet. Ebből adódóan (80-120mm/ha mennyiséget feltételezve) a hektárra vetített öntözési költség 1,5 és 30 ezer Ft/ha között is változhat, átlagosan 2-7 ezer Ft/ha között. Ez átlagos körülményeket figyelembe véve a növénytermesztési költségek 1-4%-át jelenti, azonban mint a fenti értékekből adódik, ez elérheti a 10-12%-ot is. Ugyanakkor a vízszolgáltatás költsége csak egy tört része az öntözőberendezések üzemeltetésének (az anyagköltségeknek része az energiaköltség is) ott vannak még a személyi és az amortizációs költségek is. A fenti átlagos számokat tekintve tehát a vízszolgáltatás az anyagköltség negyedét tehetik ki.

2. függelék


-5-


2-1. táblázat: A lineár és a csévélődobos öntözőberendezés üzemeltetési költségei üzemi adatok alapján

Alább az öntözőberendezések működtetésének költségei pontosítva néhány növényfajta esetén. És a jövedelmezőség alakulása növényfajtánként és a termőhely minősége szerint (25 AK felett, 17-25 AK, és 17 AK alatt). Látható, hogy az öntözés a jó termőhelyeken, a magasabb beruházási költségű, de alacsonyabb üzemeltetési költségű öntözőrendszerek esetén éri meg. A többi esetben a jövedelmezőség már negatív. Az előzőekben felsorolt adatokkal összevetve látható az is, hogy maga a vízszolgáltatás költsége töredéke az intenzívebb termelés magasabb költség igényének. 2-2. táblázat: Az öntözés jövedelme termőhely és öntözési technológia szerint

Forrás: AKI 2011

2. függelék


-6-


Az öntözés költsége és jövedelmezősége nagymértékben függ a választott növény fajtájától, a termőhelyi adottságoktól és az alkalmazott öntözési technológia hatékonyságától. Az alábbi táblázat ezt az összetettséget mutatja be öt növényfajta esetében. Az idézett vizsgálat (AKI 2011, 2014) eredményeiből azokat a növény fajta-termőhely-öntözéstechnológai kombinációkat tartalmazza a táblázat, amely esetben az öntözés pozitív jövedelmezőséggel valósítható meg. A táblázat azt mutatja be, hogy a vízszolgáltatási díjak átlagos sávjába eső díjak milyen részarányt képviselnének az öntözés jövedelméből. 2-3. táblázat: Az átlagos vízdíj viszonyítása az öntözés jövedelmezőségéhez

Látható, hogy a gazdálkodói döntések függvényében a vízszolgáltatási díj jövedelmezőségre gyakorolt hatása nagyon széles skálán mozoghat. A nem lényeges hatástól a pozitív jövedelmezőség megszűnéséig terjed a skála. Kiegészítő megjegyzések: 1, Hol veszik el a hatékonyság, ami miatt az öntözés olyan nehezen térül meg? Nehéz összehozni elegendően nagy területet. Magyarországon a jelenleg leggyakrabban alkalmazott öntözési technológia a csévélődobos és a Lineár rendszer. E rendszerek esetén 5070, illetve 100-140 hektár a gazdaságosan öntözhető terület nagysága. Az alábbi táblázatból látszik, hogy még a legnagyobb gazdáknak is gondot okozhat, hogy az öntözőberendezések hatékony üzemeltetéséhez szükséges összefüggő területeket szomszédos parcellákba koncentráljanak.

2. függelék


-7-


2-4. táblázat: Gazdaságok száma, területe és parcella jellemzőik Birtokméret

Gazdaságok

Területük

száma (ezer)

aránya

Átlagos területe (ha)

Egy gazdaságra

Parcella

jutó parcellák

átlagos

száma

területe

(db/gazdaság)

(ha)

10 hektár alatt 124,4 9,0% 3,7 2,7 10-50 hektár 44,9 24,2% 21,3 6,8 50-100 hektár 7,5 4,0% 70,0 13,6 100-300 hektár 6,4 3,4% 175,6 22,3 300 hektár felett 2,0 1,1% 1.002,4 66,2 Összesen 185,2 100% 27,3 5,3 Forrás: AKI 2011, Az öntözésfejlesztés gazdasági összefüggései 9. és 10. táblázat

3,7 3,1 5,2 7,8 16,1 4,9

2, a magyar mezőgazdaság nem termel elég intenzíven. Így nehezebben fizeti ki a magasabb költségű szolgáltatásokat, még ha azok növelnék is az eredményességét. De ez beruházás és munkaszervezés kérdése. Az ingyenesség inkább csak elodázza a szükséges fejlesztéseket, az alapproblémát nem oldja meg. 2-5. táblázat: Eredménymutatók nemzetközi összehasonlításban

Forrás: Tesztüzemi információs rendszer eredményei 2012, AKI

3 Összegzés Összességében megállapítható, hogy a professzionális öntözéses gazdálkodást folytató, területük több mint 50%-át megöntöző hazai üzemek a 2009-2013 közötti 5 éves periódusban magasabb eszközlekötéssel, magasabb foglalkoztatás mellett, magasabb árbevételt és nyereséget elérve gazdálkodtak – úgy a szántóföldi növénytermesztésben, mint az ültetvényes gazdálkodásban és a zöldségtermesztésben.

2. függelék


-8-


Ha megvizsgáljuk a többlettőke-igény és a többletjövedelem viszonyát, megállapítható, hogy a zöldségtermesztés esetében szinte nélkülözhetetlen az öntözési beruházás, annyival jobb eredményt érnek el az ilyen típusú üzemek, és olyan gyorsan megtérül a befektetett tőke. A szántóföldi növénytermesztők hosszabb megtérülési időre és alacsonyabb nyereségre számíthatnak, azonban még itt is egyértelműen pozitív a szaldó. Az ültetvényes gazdálkodás esetében viszont már csak támogatás igénybevétele mellett válhat nyereségessé a beruházás 10 éven belül, egyébként majd’ másfél évtizednek kell eltelnie, hogy a beruházás kitermelje az árát. Ezen megállapítások mellett azonban külön is felhívjuk a figyelmet arra, hogy az öntözési beruházások hektáronkénti költsége (plusz kb. 300 ezer forint/ha) és a vizsgált öntözéses gazdálkodást folytató üzemek hektáronkénti eszközráfordításai (plusz 420-2100 ezer forint/ha) jól mutatják, hogy az öntözési beruházás nem csupán a szükséges művek kiépítését és gépek megvételét jelenti. Ahhoz, hogy valóban jövedelmezővé váljon a beruházás, a teljes gazdálkodási rendszert át kell alakítani. Az öntözés ugyanis nem csak az öntözővíz táblára való kijuttatását jelenti azonos művelési mód és költségstruktúra mellett, hanem intenzívebb gazdálkodást, eltérő talajművelést, másfajta erő- és munkagépeket, jobb szaporítóanyagot, esetenként több műtrágyát és növényvédelmet, több személyi költséget. Sokkal több munkát, sokkal több odafigyelést. Csak ha ezek a feltételek is teljesülnek, és az öntözéses gazdálkodáshoz igazítják a többi művelési inputot, megfelelő szakmai hátteret biztosítva az öntözés mellé, várható az a jóval magasabb hektáronkénti eredmény, amelyről a hatásvizsgálat számai tanúskodnak. Egyébként könnyen előfordulhat, hogy a beruházás inkább veszteségtermelővé, holtteherré válik a gazdaság számára. Az öntözés költségének legjelentősebb része az öntözési infrastruktúra tőkeköltségének a kitermelése, és az intenzív művelésből fakadó magasabb anyag és energia költségek, ezek között összességében nem képvisel jelentős arányt a vízszolgáltatás költsége. Azon gazdálkodó szervezetek számára, amelyek jó minőségű területeken gazdálkodnak és a korábbi beruházásaiknak köszönhetően magas ráfordítással, az öntözés által magas többlethozamokat biztosító növényeket termesztenek (intenzív körülmények között), számukra önmagában nem okoz jelentős költséget az öntözővíz. Azon szervezetek esetében és ezek vannak többségben, amelyek nem a legjobb minőségű területeken gazdálkodnak, nem hajtották végre a szervezési és gazdálkodási modernizációt, vagy helyi korlátok miatt nem tudnak az öntözőberendezések hatékony használatához szükséges, kellően nagy területet öntözni számukra az öntözés hozzáadott értéke alacsonyabb, akár negatív is lehet. Esetükben az öntözés kapcsán felmerülő többlet költségek együttes fedezése jelent problémát, amelynek csak egy kisebb része az energia és víz költség, de ez egy strukturális probléma, ezt a víz árával nem lehet kompenzálni. Az öntözés gazdaságosságára vonatkozó adatokból egyértelműen kiderül, hogy két jól elkülöníthető készlethatékonysággal működő szegmens van jelen az öntözési célú vízhasználatban. A VKI-ban megfogalmazott készletköltség-megtérülésre vonatkozó feltételek pontosan erre a helyzetre vonatkoznak. A szabályozás célja, hogy ha egy víztesten az igények meghaladják a rendelkezésre álló vízkészlet nagyságát, akkor azoknak a használóknak legyen lehetőségük a készlet felhasználására, amelyek magasabb hozzáadott értéket tudnak belőle előállítani. Ez a társadalom érdeke is. A vízkészlet allokáció rendszerének kell ezt az érdekkonfliktust transzparens módon megjeleníteni, időt hagyva az alkalmazkodásra és az

2. függelék


-9-


agrárpolitika körébe tartoznak azok az intézkedések, amelyek az alkalmazkodás érdekében a termelési technológiai fejlesztéséhez segítik hozzá a gazdálkodókat.

Hivatkozások Az öntözésfejlesztés ökonómiai hatásának vizsgálata a tesztüzemi rendszer alapján. Kemény Gábor, AKI Gazdaságelemzési Igazgatóság, 2014 Vízhasználat és öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaságban. AKI 2011

Függelék:

Vízkészletjárulék

nagysága

és

aránya

a

költségekben 2004-2005 4-1. táblázat: Az ágazatok által fizetett VKJ 2004-2005-ben, ezer Ft Ágazat megnevezése

TEÁOR kód

Saját vízellátás 2004

2005

Közüzemi

Vízellátás összesen

vízellátás 2004

2005

2004

2005

Mezőgazdaság

A+B

928 816 1 042 225

5 155

8 061

933 971

1 050 286

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás

A

850 881

963 240

5 150

8 055

856 031

971 295

Halgazdálkodás

B

77 935

78 985

5

6

77 940

78 991

Ipar összesen

C+D+E

7 119 981 8 285 595 2 178 976 2 521 613

9 298 957

10 807 208

Bányászat

C

Energiahordozó bányászata

116 385

90 506

447

468

116 832

90 974

CA

31 737

18 193

0

0

31 737

18 193

Egyéb bányászat

CB

84 648

72 313

447

468

85 096

72 781

Feldolgozóipar

D

1 124 345 1 174 703

7 740

8 579

1 132 085

1 183 282

Élelmiszer, ital, dohány gyártása

DA

530 879

575 663

491

309

531 370

575 972

Textília, textiláru gyártása

DB

29 575

30 207

0

0

29 575

30 207

Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása

DC

4 733

3 068

0

0

4 733

3 068

Fafeldolgozás, fonott áru gyártása

DD

6 498

7 429

0

0

6 498

7 429

Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység

DE

51 830

35 697

20

23

51 849

35 720

Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása

DF

117 677

124 854

0

0

117 677

124 854

Vegyi anyag, termék gyártása

DG

204 851

206 920

6 766

8 075

211 617

214 994

Gumi-, műanyag termék gyártása

DH

9 648

11 227

0

0

9 648

11 227

Nemfém ásványi termék gyártása

DI

54 027

60 156

116

112

54 142

60 269

2. függelék


- 10 -

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása

DJ

31 329

36 453

12

13

31 340

36 467

Gép, berendezés gyártása

DK

26 058

25 698

3

0

26 060

25 698

Villamos gép, műszer gyártása

DL

43 042

45 367

333

46

43 375

45 414

Járműgyártás

DM

13 094

10 785

0

0

13 094

10 785

Máshova nem sorolt feldolgozóipar DN

1 106

1 179

0

0

1 106

1 179

Vill.energia gáz gőz- vízellátás

E

5 879 250 7 020 386 2 170 789 2 512 566

8 050 040

9 532 952

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás

EA

5 656 730 6 746 558

Ebből vízienergia

48003

Víztermelés, -kezelés, -elosztás

EB

Építőipar

F

Szolgáltatások, intézmények, egyéb

G-Q

Kereskedelem, javítás

222 521

15 158

14 561

5 671 887

6 761 119

0

0

48003

50313

273 827 2 155 632 2 498 005

2 378 152

2 771 833

50313

11 128

8 029

1 387

1 481

12 515

9 510

472 686

539 862

78 675

82 347

551 361

622 210

G

39 870

40 742

46

0

39 916

40 742

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

H

17 514

22 357

4 567

2 158

22 081

24 515

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

I

30 373

32 276

733

798

31 106

33 074

Pénzügyi közvetítés

J

5 047

91

0

0

5 047

91

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

K

31 278

36 508

627

749

31 905

37 257

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

L

50 833

52 962

32 179

36 811

83 013

89 773

Oktatás

M

4 822

4 166

3 632

4 431

8 454

8 597

Egészségügyi, szociális ellátás

N

31 473

45 531

11 382

11 369

42 856

56 900

Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés

OA

12 366

13 480

3 748

5 115

16 115

18 595

Érdekképviselet

OB

13 550

16 420

13 070

13 986

26 620

30 405

Sport és egyéb

OC

232 765

272 060

8 684

6 923

241 449

278 983

Alkalmazottat foglalkoztató háztartás

P

1 878

1 841

7

8

1 885

1 849

Területen kívüli szervezet

Q

917

1 428

0

0

917

1 428

8 532 611 9 875 711 2 264 193 2 613 503

10 796 804

12 489 214

Mindösszesen

Tekintettel arra, hogy a vízi energiatermelés, illetve a vízmegosztás energetikai célra (az in situ vízhasználat) nagyon fontos kockázati tényezőként szerepel a Nemzeti 2. függelék


- 11 -


jelentésben, külön bemutattuk a vízi energiatermelés után fizetett vízkészlet-járulék alakulását. Jelenleg az in situ vízi erőmű felhasználási cél szerinti „g” szorzója a legalacsonyabb. Ugyancsak viszonylag alacsony a gyógyászat célú felhasználás szorzója is. 4-2. táblázat (3.16.): Az ágazatok által fizetett VKJ megoszlás az ágazatok között, illetve aránya az ágazatok teljesítménymutatóihoz 2004-2005-ben, %

Ágazat megnevezése

TEÁOR kód

VKJ aránya a

VKJ aránya az

nettó

adózott

árbevételhez

eredményhez

2004

2005

2004

2005

VKJ megoszlása ágazatok szerint 2004

2005

Mezőgazdaság

A+B

0,09

0,10

6,08

2,53

8,65

8,41

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás

A

0,08

0,09

5,46

2,34

7,93

7,78

Halgazdálkodás

B

0,97

0,98

-26,73

105,76

0,72

0,63

Ipar összesen

C+D+E

0,05

0,05

0,92

0,76

86,13

86,53

Bányászat

C

0,12

0,08

5,79

1,02

1,08

0,73

Energiahordozó bányászata

CA

0,09

0,06

-0,51

-0,53

0,29

0,15

Egyéb bányászat

CB

0,13

0,09

1,03

0,59

0,79

0,58

Feldolgozóipar

D

0,01

0,01

0,13

0,09

10,49

9,47

Élelmiszer, ital, dohány gyártása

DA

0,02

0,02

2,25

1,68

4,92

4,61

Textília, textiláru gyártása

DB

0,01

0,01

0,20

0,43

0,27

0,24

Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása

DC

0,01

0,00

-1,61

-0,17

0,04

0,02

Fafeldolgozás, fonott áru gyártása

DD

0,00

0,00

0,10

0,16

0,06

0,06

Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység

DE

0,01

0,01

0,15

0,13

0,48

0,29

Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása

DF

0,01

0,01

0,08

0,03

1,09

1,00

Vegyi anyag, termék gyártása

DG

0,02

0,02

0,15

0,16

1,96

1,72

Gumi-, műanyag termék gyártása

DH

0,00

0,00

0,05

0,06

0,09

0,09

Nemfém ásványi termék gyártása

DI

0,01

0,01

0,18

0,18

0,50

0,48

Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása

DJ

0,00

0,00

0,05

0,07

0,29

0,29

Gép, berendezés gyártása

DK

0,00

0,00

0,11

0,08

0,24

0,21

Villamos gép, műszer gyártása

DL

0,00

0,00

0,02

0,01

0,40

0,36

2. függelék


- 12 -

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része Járműgyártás

DM

0,00

0,00

0,01

0,01

0,12

0,09

Máshova nem sorolt feldolgozóipar DN

0,00

0,00

0,02

0,02

0,01

0,01

Vill.energia gáz gőz- vízellátás

E

0,27

0,34

7,16

8,46

74,56

76,33

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás

EA

0,20

0,25

5,30

6,25

52,53

54,14

Víztermelés, -kezelés, -elosztás

EB

1,56

1,66

45,35

61,19

22,03

22,19

Építőipar

F

0,00

0,00

0,01

0,01

0,12

0,08

Szolgáltatások, intézmények, egyéb

G-Q

0,00

0,00

0,03

0,03

5,11

4,98

Kereskedelem, javítás

G

0,00

0,00

0,01

0,01

0,37

0,33

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

H

0,01

0,01

0,35

0,27

0,20

0,20

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

I

0,00

0,00

0,02

0,02

0,29

0,26

Pénzügyi közvetítés

J

0,00

0,00

0,00

0,00

0,05

0,00

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

K

0,00

0,00

0,01

0,01

0,30

0,30

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

L

0,77

0,72

Oktatás

M

0,01

0,01

0,16

0,16

0,08

0,07

Egészségügyi, szociális ellátás

N

0,02

0,03

0,26

0,27

0,40

0,46

Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés

OA

0,01

0,01

0,10

0,10

0,15

0,15

Érdekképviselet

OB

0,48

0,42

9,75

4,96

0,25

0,24

Sport és egyéb

OC

0,04

0,04

1,60

1,71

2,24

2,23

Alkalmazottat foglalkoztató háztartás

P

16,78

19,84

-301,54

390,84

0,02

0,01

Területen kívüli szervezet

Q

0,05

0,10

-0,37

-0,34

0,01

0,01

0,01

0,01

0,12

0,11

100,00

100,00

Mindösszesen

A nemzetgazdasági ágaknak a VKJ összegéből való részesedését 2005-ben az 5. ábra szemlélteti. A víziközművek a VKJ 22 %-át fizetik, ennél lényegesen nagyobb az ipar részesedése (64 %), amelyen belül a villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás ágazata fizeti a VKJ döntő részét (54 %). 2005-ig jelentős volt a mezőgazdaság, halászat részaránya is (8%), 2006-tól ez várhatóan 0 –ra fog csökkenni.

2. függelék


- 13 -


4-1. ábra (3.5.):

A VJK megoszlása a nemzetgazdasági ágak között 2005-ben

A VKJ megoszlása a nemzetgazdsági ágak között 2005-ben

Mező-, vad-, erdőgazdálkodás és halászat Ipar víziközmű nélkül Építőipar Szolgáltatások Víziközmű

Negatív fejlemény, hogy 2004-től a VKJ a központi költségvetés közvetlen bevétele és így a vízvédelmi célú felhasználása nem biztosított. Ugyancsak kedvezőtlen a VKI hazai alkalmazása szempontjából, hogy 2006-tól az öntözési, rizstermelési, halgazdasági vízhasználat után nem kell vízkészlet-járulékot fizetni.

2. függelék


- 14 -

Gazdaság-szabályozási koncepció Intézkedési javaslatok az ex-ante feltételek és az intézkedési program követelményei szerint rendszerezve

Recommend Documents