Ji. :p:::;wiÍm::ÖZELI.RiTEGSOROK nAK
j.ITKilOBLEI,UI1iZTARTl~f.. I,IOZGi:KOlfi , KIDOLGOZOT':r "BJPK"-f,.ÓDJZ.c:U BS ALI~AL;.:AZ/;'Sj.-
vIzsGMJA'rJil~A.
NAKTAP1~ZTALATAI
Bartha András 1.
-
.FüGedi
P.Ubul
-
huti
László
BEVEZETÉS
.. Az eddigi gYéJkorlat szerint az acrogeokémiai kutatások, során áltElában csuk a talaj felso, 20-50.cm-es rétege kerül vizsgálatra. t~Gyarorszás területének rnDcrotápelem mérlegei is csck'a~felsó 20 cm-re készültek el. A földtanban lés ezen belül
a t;eokr:miábanl használatos
állapitható
meg,
hogy
a növényi
hagyományos
eljárásokkal
táplálkozá3
szempontjait
.nem fi-
gyelembe véve mily~n mélységekig célszerú az egyes rétegsorok vizsgálata, ill., hogy melyek azok, a talajosodással részben összefüggo felszinközeli folyamatok, melyek az üledékes rétegsorokban maradandó átalakulásokat hozhatnak létrb. Fenti, a földtani és az agrogeokémiai kutatások közötti, átmeneti jellegü problémák megoldására dolgoztuk ki tós rószben Cig6nd környóki munkáink során
--
réte6sorok mozgékony ~ikroelem-háztartásúnak gáló m'K-módszert. 2.
jelen-
a felszínközeli vizsgálatára Bzol-
.
I;1ÓDSZZ.a.fiUJ
2.1. A terepi
mintav'tel
a felszínen telepített sekélyfúrJsok-
061 történik.A fúrúai háló pont pontsúrúséGót, és
--
talajtipusoJu~ént
rHkitás
külön-külön
kell
módszcrsvol.Tapasztolatoink
91
meGhatározni,
tájegységenlcént a fokozctoa
szel"intkiindulási alapul
az etalonterületeken a 200x200m-es háló mindenképpen megfelelo. A túrásokat a talajvÍZ'jelentkezési szintje alá 2 m-rel, de legfeljebb 10 m mélységig érdemes mélyiteni. A ré~egsorok terepi leirása,és dokumentálása után a~ egyes fúrásokban makr.oszkóposan elkülönitett valamennyi rétegbol üledékföldtani vizsgá-
~ nagy
latra mintát kell gyÜjteni. általában
0.5.
Fúrásonként
de legalább
5
legalább
vastagságú homogén ,rétegekbol
1.0 m-es
sürüségben
kell ,mintát venni.
mintából szükséges mikroelem vizsgálatot
késziteni /A talaj "A" és "C" szintje. a talajviztartó rétegek.' az állandó vizzel boritott réteg és a talajviz/. úgy. hogy.s telegalább 2o~3o
rületen észlelt valamennyi,!öldtani,képzo~énYbol
elemzésÜDklegyen. A nagy szervesanyagtartalm4 képzodményekbol és az esetleges,felszini, ill. eltemetett /a talaj "A" szintje . ,
tózegszintek!
szervesanyag-vizsgálatokat
'A talajvizból
két
.
gatú.
minta
gyÜjtése
lInyers'~ min,ta
a mikroelem
végezni.,
szükséges.
EgyI
1 térfo:'"
,
Iváltozatlan
állapotban/
lemzésre.' és egy,' a helyszinen dig
,is 'kell
vizsgálatokra
A BFK-módszer
szürt
liagyományos
és tart6sitott
vize-
vizminta
pe-
,
kerül,~"
kidolgozása
során
módszertani
vizsgálatokat
végeztünk a talajviz, ill. a benne lebegtetett agyagos-1s'zapos
összetételüzagy elemháztartásaközötti összefüggések tisztá-
,"
"
zására. lakor
Megá11apithattuk.
a Fe++-tartalom
hogy
rövid
a minták
idón
Fe/OB/5 formájábankicsapódik.A
belül
kiváló
szabad
levegóre
hoz,ata-
Fe3+~~á'oxidáló~ik
vashidroxid,
és
ko:lektor~
ként viselkedve magával,ragadja a nyomelemek egy részét. A folyamat~k jellege. sebessége é~ intenzitása sok. jelenleg még csak közelitóleg anyag
sem
értékelhetó ,
'tényezo -- pl.
a lebegtetett .
összetétele. a Mn-koncentráció stb. -- együttes hatásának
92
'
.
'
függvériyéb~l~ alakul" amil.;' "nyers" lemyizsgálati eredménye?ftel~esen ért a mintákat szürni 'és t~rtósitani Mivel loid
ti n?mze'tközi
I:észecské};et
szánt
után ilyenpÓrusmére hez valamilyén éri
az l-et.
. .. lenorizhetjük~ gyes
elemek
sáGsal
irodalomban
már oldott
lemvi7.sgálatokra'
savat
a helyszinen
Az ilyen a'mintavétel
után
el nem
segitségével
tartósitott hónappal
Sok közl~ménY,foglakozik
nyo~elcmtartalmának
különbözo
no mobílízálásával.
Igy pl.
I,M
l'M
is
el-
vizekbol megfelelo
az ebizton-
NHIoAe,
pH" 7,0 pH.. 4.8
NH4oAe
pH= 43
1 1'1
NH4Ae
pH= 3,7
NH40xalát. EDTA+l M KCl
pH= 32
r-t
0,1
r-t 2 M 2 M, ,'Elég
,
mozgékony
segitségével
törté-
alakalmaznak:
NH40Ae .
0,65
a talaj~k
kivonószerek
1 M
1 M
kal
amig, a pH-érték
víz-
határozhatók'meg.
2.2.Ariali~ika.
sabb.
több
.
a nyome-
majd a szúrt
indikátorpapir
módon szürt,
kol-
a pH meghatározása
megszúrní,
adagolní,
kisebb
tekintik,
a terepen
tú szúrt.n kell
,készült nyomené teszi. Ez-
a o;I~5 nm-nél
kopmponensnek
vizmintákat
ásványi Ezt
~izmintákból értelmezhetetlen kell.
/Tamm-oldat/
pH.. 7,0
H2S04 fINO3 HCl stb. nehéz
oldatakat
megitélni,.hogy
melyik
kivonószer
a legideáli-
ANDERSSON/1975/ vizsgálataiszerinta hig ásványisavakszobahómérsékleten
végzett, extrakció
93
kioldhatja
azt a nyom-
'
,
..;
elem mennyiséget, amely a talajok felso rétegeben'felhalmozódott, vagyis a múltban mozgékony volt, de a talajképzodési folyamatok során kivált. Az 1 M NH4 acetát pH~7,o mellett a t~ljes Cu,Zn,Pb,Mn stb. mennyiségének csak kb l%-át oldotta ki, mig pH=4,8 mellett már 1-5%-át. A 0,05 M EDTA kivonószer alkalmazása esetén az összes mennyiségnek akár a fele is kioldódhat -- természetesen a ta1ajtipustól, ill. az ~z egyes elemek kötodési formáitól
fi.!ggoen.
2 M sa~étromsavval,
1000C-on végzett kivonatolással a
nyomelemek teljes mennyiségének 80-90%-a is kivonható. Ez a módszer biztosan kioldja mindazt a mennyiséget, ami akár a legszéls5ségesebb éghajlati és talajviszonyok mellett egyáltalán mobilizálódni
képes.
.
Magyarországon eléggé elterjedt a o,05M
~DTA + 0,1 M KCI
tartamú k~vonószer alkalmazása, ami jelentos részben annak köszönheto, hogy ez a szer eléggé aktiv és az igy kapott kivonatokból az egyes nyomelemkoncentrációk a Magyarországon széleskörúen hozzáférheto lángtechnikás atomabszorpciós módszerrel is meghatározhatók. 1982 évi vizsgá1ataink során összehasonlitottuk a talajvizek zagytartalmából 2 M HNO3-mal loooC-on, 1 M NH40Ac-ta1 pH=4,8 mellett és 0,05 M EDTA+o,l M KCl-d31 végzett kivonatolás eredményeit. Azt tapasztaltuk, hogy EDTA-s kivonószerrel a relativ külünbségek
nagyobbak,
A Magyar
kontrasztosabban
Szabvány/MSZ
08 0206/1-78,
jelentkeznek. MSZ
'
08 0451-80/
eloi-
rásainak megfeleloen a légszáraz, 2 mm szemcsenagyság alá örölt. talajmintákból 25-g-ot kell bemérni. Ehhez adagoljuk az 5~ ml reagenst /0,05 M EDTA + 1 M KGI/. Az oldat tisztáját 1,5 óra
'- 94
rázatá:s, és 1, 6rán, át ,2500 lás
után
fordula
t!perc-en
történo
c enrifugh...
szürhetjiikle.'
Eddigi munkáink során a mozgékony mJ.k:roelem-koncentráci6k .meghatározását
lángtechnikás, ,
ciós
ill.
eljárással
termelékenyek,;ezé~t
Egyértelmüen
az adott'eljárások
vesszÜk ,
.'
"nyers
""V1.zinintákb'ól,
egya-
elemzésre.
klas'zikusvizelemzési
,
,
a Na+,
módszerekkel
,
,
a1ka~aztunk:azu.n. ""
szes",Cor
"mennyiség
,',
'
készül t:Ha,
,"
Elobbi :
,
minták
"
'
,'O"
"
.',
"nyers"
ÚakorlaÚl~
különbségét szintén informativadatsornak
extra-
'
kezeletlen,
mint Oig&ndkör~etébe~:i.s -a
mentesek--
klorofOI'llimal
'
utobbipedig
a vizsgált
az "ösz~
'.
meghatározását.
',',
mintából
"nem old~tó",valamint'
",'
g és'karbonátmentesitett, '.
karbonát-
kétféle ~~g~atározá!3 tekinthetjÜk.
'
Az ér-
.
tékeles során ezt "oldható" szervesanyag-frakci6nakneveztük
2.3.Adatfeldolp;oz!is.
A.geokémi~
csak akkorvalósitható~eg,ha cikerülhomogén lábbis
A
'"so;;.-;: HCO3 k~mponen~eket, ismeghatároz:uk. , AszerV:esanyag mennYiségének be~sléséhezkétfélevizsgá-
;'
latsort
hált
csaka kont-
és -rlzmintából
cigáridi~intákb61!ta:lajmintából
a'Cu,Pb,Zn,Ni,Co,Fe,Mn,Mo,Ba,Sr,Ca,Mgkerült
;
e;:' .
igénybe.
ránt!
K;,c;i-
nem elég.
és a pontosabbAA8-vizsgálatokat
trollelemzésékhez
,
esetén
bebizonyo'sodott'szonban,
a j övób en az 'ICP':"elemzeseketkivánjuk
részesiteni.
'A
ato~sbszorp,
végeztük.
hogy nagyobb mintatömegek
lonyben
grafitkemencés
,
adatok
helyes,
el.
értelm.ezése
az "általános haimazt" ~ly.modon
populációkra tagolnunk, hogy ennek során lega-
,ne kerüljünkellent-mondásbaK
a rendelkezésfuikre
földtani ismeretekkel. Az ilyen tagolás eredményei
-
Cigánd térségében,végzett tapasztalataink is mutatják
95
álló
mint ezt
- jelen-
,
t5s segitséget nyújtanak az egyes földtani képz5dmények elkülönitéséhez /a tozegek és a talaj "A" szintjének elhat~rolása, eltemetett talajszint -- +3b" zóna -- kijel5lése stb./. Heterq5én , eloszlásokból már a legalapvet5bb statisztikai karekterisztikák /várható érték, szórás/ meghatározása is nehezen leküzdheto akadályokban ütközik. A tagolás helyességét homogenitásvizsgá. . lattal kell ellenörizni. Erre a célra eddigi munkáink során a Di~on-MesSey
kritérilli~othasználtuk.
A szakirodalom adatai szerint a földtani képzodmények nyomelem-eloszlásai többnyire a normál, ill. a lognormál eloszlással közelíthet5k. A mozgékbny nyomelemtar~alom eloszlására vonatkozóan. végzett
korábbi.
vizsgálataink
adatokat szerint
nem
ísmerilink. Cigánd
az egyes
képz5dményekbcn
térségében az akti-
van migráló elemek mozgékony koncentrációnak eloszlása a normál. míg az adott képzodményekben nem migrá16, kötött állapotú elemek mozgékony mennyiségeínek eloszlása a lognormál eloszlással közelítheto jobban. /Azilleszkedés~iZSgálathoz
a?t2-módszert
használtuk/. Az egyes képzodményekben, ill. geokémiai z6nákban tehát egyidejüleg normál és lognormál eloszlású.elemek is e15tOrdul/hat/nd. A várható érték becsléseként a wediánt célszerú alkalmazni, .mivel ez a kÜlönbözo /számtani,mértani/ átlagokhoz képest számos elonnyel rendelkezik. - értéke az eloszlás jellegétol, ill. az er=e vonatkozó hipotézisünk
helytállóság
át ól
füg et len;
- stabilitása a ferde és a kevert eloszlásokban az átlagénál jobb; - Kevésbé hatnak rá az olyan analitikai, mintavételi.stb. hibák
96
melyek átlagai nem tartanak azérushoz
/szisztematikus, met-
rikus stb.hibá~/; -
aZO:1OS
biztonságg'ul
határozható
meg
minden
olyan
kor az elemzési eredmények legalább 5ó%~a felett.
esetben,
oi-
a kimutatási határ
van.
Ugyancsak fenti okok folytán az egyes geokéniai zónákban az elemkoncentrációk változásai, valamint az egyéb tényezok közötti kapcsolatokat is r~~g-korrelációs módszerekkel kell vizsgálni. Ezek eredményei ugyanis az egyes változók eloszlásának jellegétol fügetlene):és a linerális, Ul.
nem linerális jelie-
gü összefüggések kimutatására egyaránt alkalmasak.
3.MÓDSZER
ALKAU1AZÁSA
Elso a KorQngi-
kutatási leg~ok
A terület ártéri
üledékek
valamennyi,
a
ÉS EREDM~1TYEI terülctünket
térségében
jelöltük
felszinközeli /"A".
homok
Cigándtól
és
az
agyag
a Korong-
és
ki.
képzodményei
"2" ,"'3", "4"
É-r~,
geokémiai .közötti
holocén
folyóvizi
zónák/.
Az
átmeneti
és
üledéksor
kozettipust
tartalmazL~,'a szemcseösszetétel lefelé durvul. Több fúrásban, a felszin alatt 1-3 m mélységben, két egykori folyómeder Uledékeit harántoltuk /FMl,FM2 geokémiai zónák/. Ezek az ártéri rétegsor képzodményeitol durvább szemcseösszetételükkel, az összetétel eros vertikális és horizontális változékonyságával, alacsony mozgékony Cu-,Pb-,Co-,Ni-tartalmukkal ütnek
el~
A felszin tartalmu kémiai
kb.
agyagra,
zóna/.
l/3-án 'az erosen
kozetlisztes
A felszin
alatt
talajosodott,
agyagra kb.
97
tozeg
nagy
települt
2 m mélységben
humusz-
/"T"
geo-
helyenként
egy
foszilis, tozeges talajszint nyomai is megfigyelhetok /"3b"/
z'óna/ . Kb. 91,5~92,5 li településü, mulációs
m tszf.
többször
magasságban
megszakadó,
szintet
harántoltunk.
A rétegsor
felso 'részén
szinüek,
mészkonkréciókat,
kb.
egy vizszinteshez 30 cm vastag
a képzodmények
limonitfoltokat
k?ze-
mészakku-
sárga, 'sárGászürke és esetenként
vasbor-
sókat is tartalmaznak. Egy, valószinüleg az állandó vizboritottság szintjével azonositható felület alatt a limonitfoltok és a vasborsók kimaradnak, az üledékek szinezöldesszürkére
vált. Ez
a felület -- melyet "zöld vonalnak" neveztünk el -- a legpregnánsabban jelentkezo geokémiai zónahatár. Ez alatt /a "4" zónában/ hirtelen, minden megfigyelheto átmenet nélkül a fedoképzOdményekhez képest 1,5~2~szeresére no a mozgékony Ca és Mo; kevesebb, mint 1/3-ára csökken a Fe és Mn, stabilizálódik a Cu, Pb,~lgmennyi.sége/l~tábl./. A "zöldvonal" helyzetegyakran a karbonátakkumulációs' szint felso határával azonos, helyenként azonban ennél mélyebb, és éppen ezek azok a helyek, ahol a karbonátakkumulációs szint folyamatossága megszakad. Feltételezheto, hogya
"zöld vonal" helyenkénti mélyebb helyzete és a kar-
bonátakkumulációs suint"lokális megsemmisülése a közelmúltban végzett csatornázások hatására vezetheto vissza. Az egyes üledékföldtani képzodmények, ill. geok~miai zónák egymásnak jól megfeleltethetok/2.tábl./ és határozott geokémiai különbségeket mutatnak. Az ártéri üledéksor felso részén a mozgékony Cu,Pb,Zn,Ni 'az agyagásványokhoz kötodik, a mozgékony Fe,Mn,Mo felhalmozódásai a rétegsor jó áteresztoképességú részein a limonitfoltokban, a mozgékony Ca,Sr, és Mg dúsulásai pe-
98
dig a gyenceát.eresztóképességu szakaszon, ITiész}:iviÍlásokban '. dási.-
kic;apódási
. önálló,
kevés
fordulnak
elo.
A "4"
zódik
fel,
kerül
és kimosódik.
elemet
a Fü,i'Jr; irészben
Ni, i-1g jelentos
a Zn,Ni/
roen
igen
aránt
képzodménye
csekély,
a többi
pedig
kationnál
il Cu a huminlényegesen
mozGékOliy réz
nyag
"oldható"
/kUlönösen
az
negativ
korre:{.áció
de különi::'el té-
és fulvósavakkal
egy-
komplexeket
koncentrációja
mutatható
tábl./
tendenciátél
sti1bilabb
frakció/
a Zn,}<'e,Co,
a humuszos,
)-~)cn az általános
mivel
oldatba
kötodik/3.
mennyisége
/GYOIU D.19131~/. A
. nifikiÍns
eGY ré3ze
képzodményekben
réz
'o}-
fázisokbanhalmo-
~'É:sz'e aszervcsanyagfrakciókhoz
Az ED1'A:"'vITlmobili7.álható a tozeges
az ismételt
a- Ca és Sr külön'-külön,
ti1rtalrnazó
A naGY szerve'OanyaGtartalmú
sen
zónában
'fol~:am'a t('l: hatására "szenn~rczo"
a diar~enizálatlan
l:épez
és a szerves=:!-
mennyisége ki/3.táb!./
között
szig-
Ez anna!:
hogy az LTITA reagens nem képes a rezet szerves . .komplexcibol kivonni. Ennek tisztázására 5 fúrás 2-2 mintájáköszönheto,
.
ból
meghatároztuk
"összes lötte
a Cu és a Zn 2 mó l/l HNO3-mal
kioldha!;ó" mennyiségét~a
települo
humu~zos
.
"2" zónában,
kivonható valamint
a fö-
képzódményekben/4.tábl./
-
Megállapitható, hogy bár a salétrom~avval mobilizálható réz m~nnyisége sokszorosan'meghaladja a EDTA-val kioldható ko"ncentrációkat,
a "2"
zónában sz összes kioldható" réz meny-
nyisége m(,r; igy is kb. kétszer nagyobb tartalmú
képzoctményekben
!1Iossa. a tal?j
felso
mérhetonél.
szintjé"böl a kis
a nagy
szervesanyag-
A leszálló
vizmozgáski-
polimerizációs fokú, viz-
oldható fulvósavas komplexeket. Ezek eredeti környezetükbol kikeriilvelebomla.nakés a fels7,abAduló réz
99 -
a "2" zónában az
agy~gásványokon folyamatok
megkötodve
a Ni,Zn/Pb/
másodlagosan
esetében
Egyértelmü tehát, hogya
felhalmozódik~"Hasonló
is végbemennek.
talajképz5dési folyamatok g~oké~
miai vizsgálata során nem ragaszkodhatunk görcsösen egy valamely elore meghatározott kivonószerhez, hanem azok alkalmazá~ sának elore cé~szerüsége mindég a konkrét. feladat függvényében kell elbirálni.
°'
A tala~vízek Cigánd té~ség~ben kálcium-magnézium-hidro~ g&nkarbonátosak. kálcium-szulfátosak, ill. a két szélso'érték 7~o-2loo mg/l
közötti,.átmeneti jellegüek. ~sszsótartalmuk közötti.
-
.
'
A nagy sótartalom és az összetétel változékonysága alap,
ján a talajvizet olyan lassaná~ió
.
telített oldatnak tekint-
het jük; m~lynekveg~:összetétele,mindenhol
a vele
.
1!::ölcsönha-
tá~ba álló laza üledéK~K kemizmusának megfeleloen alakul. A nagy víztartalmú karbonátokkal egyensúlyban léso talajvizben .
a~CO3-ion
r;naximális mennyiségben.
van jelen. Az oldott kationok mennyiségét azonban,döntoen a SO4--anion
,
állandó~ a lehetséges
határozza
meg
és a FCO3--koncentráció
csak
a pH-val
mutat szignifikáns pozitiv kapcsolatot. .Igy feltételezheto, hogya
"zöld vonal" alatt a Ca egy része és a Sr 'többsége szul-
tátos formában válik ki. A Cu,Zn a Co és a Ni konce~trációmak alakulását döntoen az üledékek adszorpciós kapacitás; határoz-
za meg. Ismeretünk tekinthetjük
s'zerint Cigánd
az elso,
térségében
5-10 m mélységben
végzett
foiytatott
munkáinkat mozgékony
mikroelem-vizsgálatnak. Az erre a célra kidolgozott, a korábbi
100 -
'e~eK;"niunká.il1 /KUTI~"'f977, 'FOGEDI-KUTI, 1982, BARTHA:":i{üTI, 1982/ alap,uló zonyult,
"BFK"-módszer a kutatási bevezetés
'szélesebb
Igazoltuk, geokémiai zötti ,
felso
megbizható ,
roelem-mennyiségérol.
20-50 képet
változásokat "
cm-ére
kig
kell
számára
,zónák kö-
esetenként
is mutathatnak.
szoritkozó
a növények
,bi-
eros vertikális
,
Követke-..
"
viis~álatok hasznositható
nem mik-
,
il. rétegsorokata '
a talajvizszint
rétegekben
meg. Az egyes geokémiai
'"
ill.
,alkalmasnak
ajánlhat6.
a mozgékony elemkoncentrációk
.ugrásszeru
zésképpa talaj ~dhatn~k
figyelheto
vonalakon
/" zöld vonal"/ .
is
hogy felszinközeli
tagoltság
határ
célok .elérés,ére
körben
ingadozási
gyökérzbna
mélységéig,
"
zónája
vizsgálni.
.t
101 -
alatt
levoképzodménye-
;;,
M3DIÁl'10K /p;p:/
1.táb1ázE\t '
Cu
Zn
"T"
1.05
25.5
190
5083
"A"
5.7
12.1
21.4
"2"
0.4'
13.7
19.7
I Nn
Mo
Co
Ni
Sr
Ba
.54
87
2.83
17.25
12.1
0.95
234!'",
425
8
2160
73
38
1.75
12.6
9.1
3.7
1990
290
13
2200
.89
52
1.7
18.1
10.2
2.8
340;1
400
13
11.45 2730
113
55
1.69
4.8
7.5
5.6
2670
294
7.7
5.05
2845
160.5
I
I Fe
"
Ca
Mg
n
16
"3A" 4.3
4.85
"'3B" 0.15 .
2.2
6.15 3195
487
30.5
1.355
7.3
2.1'
9.5
08
151
63
1.03
2.6
10.9
7.2
5540
161
19
PM1 5.75
1.5
8.55 2918
239.5
76'
1.195
3.9
6.7
4.5
2275
176.5
12
FM2 6.0
1.3
6.4
408
142.5
39.5
0.975
1.55
11.45
4.45
5755
249.5
4
Megjegyzés:
Ta tózegek;
-
"4"
9.2
-
Aa ta1aj"A"
szint
/e"A"
z6na/;
FMa 1'oszilis foly6meder
6
('ol o .-i
2.táblázat
A geok~miai zónák
Ls a f61dtani kópz5dmlnyek kapcsolata
minta
Geok&miai zóna
sz Tozeg
"A" zóna Ij').mutzos
tálaj:o:7.Ínt
F6ldtani
képzodmény
mintaszám/db/
II
Tózeg
/11/
16
Ap;yag
/15/
Kózetlisztes agyag /1/
--~I--r"2" zóna
"3"
"3b
zóna
"zóna
Az ártéri üledéksor felsó része
13
Az ártéri üledéksor k6zépso része~ Az állandó vizboritott ság szintje felett
16
Az ártéri üledéksor alsó része az állandó vizboritottság felett
6
"4" .zóna lAz ártéri üledéksor állandóan vizzei bo~ ritott képzódményei
"Nyirségi homok"Ifekü
19
2
képzódmény
Eltemetett folyómeder a kutatási terület Ny-i részén /Fi1l/
12
Eltemetett fo!yómeder a kutatási terület EK-i részén
4
/FI~2/
.
.
103
Agyag /6/ Kózetlisztes abyaG /~/ Agyagos kózetliszt /1/ Kozetliszt /3/ K5zetlisztes agyag /3/ Agyagos k5zetliszt /2/ Kózetliszt /5/ Kózetlisztes homok /1/ Kozetliszt /2 Homokos kózetliszt /2/ K5zetlisztes homok /2/
Kózetlisztes agyag Agyagos kózetliszt Kózetliszt /10/ Homokos kózetliszt Kozetlisztes homok
Eolikus
/1/ . /1/. /6/ /1/
homok /2/
Kozetliszt /3/ Homokos kozetliszt /1/ Kózetlisztes homok /4/ Folyóvizi homok /4/ Agyagos kozetliszt /2/ Kozetliszt /1/ Kózetlisztes homok /1/
]
I
3.táb1&zat.
A szervesanyagtartalom ill. az egyes mozgékony ele~koncent~áciok korrelációs kapcsolatai
Cu zn pb Fe !1n 110 Co
cold. org.
cn.old. org.
-15.57 +15.68 n.sz.
-15.69 n'.sz. .sz.
+15.71 n.sz. n.sz.
n.sz. n.sz. n.sz.
n..sz. +15.62 n.sz.
+15.56 n.sz.
Ca
-15.,62 n.sz.
Mg
+15.73
-15.99 n.sz. n.sz.
rti
Sr Ba
IT= 10
!1intaszám:
r+ szignifikancia~szintjei:
n.s~.=
95 %
-- 15,56
99 %
--
nem
n.sz.
104
15,73
szignifikáns
.
:.
4.táb1ázat.
.
EDTA-s.
-
ill.
salétromsava~
.
,
fel tárássa1
.
.. ki vonható
Cu-
koncentrációk /ppm/.. a felszini. k~pzodrnényck1>en 11.jeÜi ták/. iU;'a1attuk. a "2" zónában Minta sz.
Kivonószer ED'fA HlW,
511.
0,18
.24
512. 6/1.
39.3 0.35
76 29
612.
35.2 1.6 28.4
77
H/l. 1J/2.. 21/1. 2412. 25/1. 25/2
1.3 . 27.6 0.3 21.2
105
22 43 28 48
32 39
.
és
Zri-
min-
E::.~erie11ces testin~
"
,'/1 th
of mobile
;-~':~
"
::1Cthod elz.borated
micro-element
re~ime
for of
sub-
surf1".ce le.yers
A::-!dris'3,=th20.'-' Ubul P. ~; eedi - L2.szló K:~ti O:, the
b1"siG cf
nGin:;
13,-xth::.-?". -e
el'3"1ent terised
testin::;
re:,;ime of ~s follo~s:
subs1J.rf8.ce r.Jethod.,
could be tr.-.kerj either zone or as thé de)th tu~tion zone for the av~ilable
la:'ers
mobil
substlXfe.ce la~'ers ~~e concentration
ch<'.!1:-,e discontinuousl:." l1?ries of Zeoc.henic::'.l
microelements
of
'-lere of
uithde..'t, at the zones. The testine;
microch?x?celements bounde.~th
as the de'Jth of 1)lant root below the water table flucdetermination of amount of .for
the
106
v6Getation.
.
