A KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal

Munkaszám: 112/2008.

A KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal

Budapest, 2008. augusztus

1013. Budapest. Attila út 16. I. 3. 1253. Budapest. Pf. 7.; e-mail: [email protected] TEL/FAX: 375-7774; 375-9324; 489-3579; 489-3580; Fax éjszaka: 375-7774

ÖKO KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI ZRT

Munkaszám: 112/2008.

A KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal

Készítették: Gaál László Mozsgai Katalin Dr. Tombácz Endre

Mozsgai Katalin témafelelős

Dr. Ress Sándor elnök-vezérigazgató

1013. Budapest. Attila út 16. I. 3. 1253. Budapest. Pf. 7.; e-mail: [email protected] TEL/FAX: 375-7774; 375-9324; 489-3579; 489-3580; Fax éjszaka: 375-7774

A KIOP vizsgálat összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal

TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló .............................................................................................. 5 A viszsgálat célja................................................................................................................ 5 Alkalmazott módszertan ..................................................................................................... 5 A vizsgálat főbb eredményei............................................................................................... 7 Főbb megállapítások, javaslatok........................................................................................ 8

2. Az egyes projekttípusok elemzése................................................................... 11 1/A. INTÉZKEDÉS: Az ivóvízminőség javítása.............................................................. 11 1. Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések ................................................................. 11 Átfogó stratégiai programok ........................................................................................ 11 Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok................................................... 12 2. Az intézkedés főbb jellemzői......................................................................................... 16 3. A projektek értékelése................................................................................................... 18 a) Megfelelőség ............................................................................................................ 18 b) Eredményesség ........................................................................................................ 18 KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás ................................................................... 19 Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás ................................................................... 19

c) Hatékonyság............................................................................................................. 20 d) Hatásosság................................................................................................................ 22 1/B. INTÉZKEDÉS: Szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztése ................................... 25 1. Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések ................................................................. 25 Átfogó stratégiai programok ........................................................................................ 25 Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok................................................... 26 2. Az intézkedés főbb jellemzői......................................................................................... 27 3. A projektek értékelése................................................................................................... 30 a) Megfelelőség ............................................................................................................ 30 b) Eredményesség ........................................................................................................ 30 KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás ................................................................... 31 Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás ................................................................... 32

c) Hatékonyság............................................................................................................. 33 d) Hatásosság................................................................................................................ 34 3. INTÉZKEDÉS: Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése .......................... 38 1. Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések ................................................................. 38 Átfogó stratégiai programok ........................................................................................ 38 Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok................................................... 39 2. Az intézkedés főbb jellemzői......................................................................................... 42 3. A projektek értékelése................................................................................................... 45 a) Megfelelőség ............................................................................................................ 45 b) Eredményesség ........................................................................................................ 45 KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás ................................................................... 45 Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás ................................................................... 47

c) Hatékonyság............................................................................................................. 49 d) Hatásosság................................................................................................................ 51 4. INTÉZKEDÉS: Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében ............................................................................................................. 53 1. Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések ................................................................. 53 Átfogó stratégiai programok ........................................................................................ 53 Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok................................................... 54 2. Az intézkedés főbb jellemzői......................................................................................... 55 3


3. A projektek értékelése................................................................................................... 57 a) Megfelelőség ............................................................................................................ 57 b) Eredményesség ........................................................................................................ 57 KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás ................................................................... 57 Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás ................................................................... 59

c) Hatékonyság............................................................................................................. 59 d) Hatásosság................................................................................................................ 60 5. INTÉZKEDÉS: Természetvédelem, és fenntartható árvízvédelem .......................... 63 1. Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések ................................................................. 63 Átfogó stratégiai programok ........................................................................................ 63 Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok................................................... 64 2. Az intézkedés főbb jellemzői......................................................................................... 66 3. A projektek értékelése................................................................................................... 69 a) Megfelelőség ............................................................................................................ 69 b) Eredményesség ........................................................................................................ 69 KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás ................................................................... 71 Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás ................................................................... 71

c) Hatékonyság............................................................................................................. 72 4. Hatásosság................................................................................................................ 73 6. INTÉZKEDÉS: Levegőszennyezés és zajterhelés mérése .......................................... 76 1. Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések ................................................................. 76 Átfogó stratégiai programok ........................................................................................ 76 Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok................................................... 77 2. Az intézkedés főbb jellemzői......................................................................................... 78 3. A projektek értékelése................................................................................................... 80 a) Megfelelőség ............................................................................................................ 80 b) Eredményesség ........................................................................................................ 80 KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás ................................................................... 81 Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás ................................................................... 81

c) Hatékonyság............................................................................................................. 82 d) Hatásosság................................................................................................................ 82

Összefoglaló értékelés......................................................................................... 84 1. Megfelelőség.................................................................................................................... 84 2. Eredményesség ............................................................................................................... 85 A KIOP kitűzött céljainak elérése................................................................................ 85 Eredményességet befolyásoló tényezők....................................................................... 87 Javaslatok az eredményességet mérő indikátorokra vonatkozóan ............................... 88 3. Hatékonyság.................................................................................................................... 93 4. Hatásosság....................................................................................................................... 97 A környezeti elemekre és rendszerekre gyakorolt hatások .......................................... 97 Hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása......................................................... 105 A fenntarthatóság érvényesítésének értékelése .......................................................... 106

Mellékletek........................................................................................................ 113 1. melléklet 2. melléklet 3. melléklet 4. melléklet 5. melléklet 6. melléklet

A PROJEKTEK RÖVID JELLEMZÉSE ............................................. 114 ALKALMAZOTT INDIKÁTORKÉSZLET ....................................... 127 A PROJEKTEK TELJESÜLÉSI FOKA.............................................. 136 A PROJEKTEK FORRÁSAI ............................................................... 137 A KÖRNYEZETVÉDELMI TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA139 KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK.................................................... 144

4


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A viszsgálat célja Az értékelés fő célja annak vizsgálata, hogy az egyes fejlesztési területek milyen mértékben és milyen eredményekkel/fejlesztésekkel járultak hozzá a hazai (és kapcsolódó) környezetvédelmi politika célkitűzéseihez, és a tapasztalatok alapján hogyan javítható a hazai környezetpolitika hatékonysága (az EU támogatások igénybevételével). A vizsgálat a KIOP projektek utólagos, környezetvédelmi teljesítményének értékelésére terjed ki. Ennek megfelelően az értékelés alapvetően ex-post jellegű, ezért figyelembe vettük az e tárgyban készült módszertani útmutató ajánlásokat. Ugyanakkor túlmutat azon, mert a vizsgálat célja elsősorban nem az egyes projektek eredményeinek tényleges értékelése, hanem arra irányul, hogy a projektek összességének megvalósulása milyen hatást gyakorolt a hazai környezetpolitika alakulására. Az elemzés szintje tehát az intézkedés/komponens. Ennek alapján a tanulmány kiegészítője lehet a KIOP ex-post értékelésének, annak környezeti „pillérét” jelenti. A vizsgálat tárgyát képező projektet tartalmazó KIOP intézkedések a következők: 1/A. Az ivóvízminőség javítása 1/B. Szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztése 3. Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése 4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében 5. Természetvédelem, és fenntartható árvízvédelem 6. Levegőszennyezés és zajterhelés mérése A felhívásnak megfelelően jelen értékelés nem tartalmazza az összes KIOP intézkedést (energiagazdálkodás, állati hulladékok kezelése), erre vonatkozóan külön pályázatok kerültek kiírásra. A vizsgált projekteket mutatja be az 1. sz. térkép.

Alkalmazott módszertan A vizsgálati szempontok az ex-post értékeléseknél használatos (megfelelés, eredményesség, hatékonyság, hatásosság) szempontoktól némiképp eltérnek, az alábbi konkrét tartalmi elemzést jelentik: 1. Megfelelés A megfelelés annak vizsgálatát jelenti, hogy a KIOP környezetvédelmi projektjei konkrétan mely hazai (és kapcsolódó EU) környezetvédelmi célkitűzések elérését, valamint fenntarthatósági szempontok érvényesítését szolgálják. Vizsgált dokumentumok: a) Átfogó stratégiai dokumentumok – az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája, – Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája – az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja – Nemzeti Környezetvédelmi Program (2003-2008) – A környezetügy középtávú stratégiája – Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 5


b) Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok (intézkedés-specifikus) Jellemző kérdések: – A projektek az ország stratégiákban milyen problémát kezelnek az adott intézkedéssel kapcsolatban? – Az intézkedés milyen mértékben járul hozzá a környezeti probléma megoldásához? 2. Eredményesség E szempont vizsgálatánál a legfőbb megválaszolandó kérdés, hogy a) a KIOP által kitűzött számszerűsített célokat milyen mértékben sikerült az adott projekteknek megvalósítani. Ehhez elkészült egy projekt adatbázis, amely tartalmazza a projektek főbb jellemzőit. A projekt adatbázisban összegzett információk felhasználásával történik a számszerűsített eredmények bemutatása. b) a projektek érzékelhető elmozdulást eredményeznek-e a környezetpolitikai célok tekintetében, az intézkedés szintű indikátorok eredményeinek hozzájárulása a 2010 ill. 2020-ig szóló hosszú távú környezetvédelmi politika célkitűzéseihez, irányvonalaihoz. 3. Hatékonyság E szempont vizsgálatánál a legfőbb megválaszolandó kérdés, hogy az elért eredmények megfelelő arányban állnak-e a felhasznált forrásokkal. A projekt szintű értékeléseknél a hatékonyság egyik mércéje az egységár. Jelen intézkedés szintű elemzésnél a fő kérdés az, hogy a környezetpolitikai dokumentumokban meghatározott feladatok és költségek milyen arányban állnak a KIOP projektek feladataival és költségeivel. További hatékonyság vizsgálati szempont, az előirányzott költségektől való eltérés és annak okai, a társfinanszírozási ráta alakulása, stb. 4. Hatásosság A hatásosság alapvetően arra vonatkozik, hogy milyen hatásmechanizmusokat indítottak, indíthattak el az adott projektek: a) Főbb társadalmi-gazdasági-környezeti hatások bemutatása b) Környezeti elemek és rendszerek állapotára gyakorolt hatások c) ÜHG kibocsátás és alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (kapcsolódva a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához) Az elvégzett feladat lehatárolása: − Környezeti hatások esetében a terheléscsökkentés nagysága számszerűsíthető (lásd eredmény indikátorok.) A környezet állapotában bekövetkezett tényleges változások (hatás indikátorok) azonban mérések hiányában csak becslésnek tekinthetők. Figyelembe kell továbbá venni, hogy a környezet állapotát több tényező együttesen alakítja (nemcsak a KIOP projektek), másrészt időben a hatások később jelentkeznek (így azok mérésekkel is időben csak később mutathatók ki). Módszertani oldalról további problémát és bizonytalansági tényezőt jelent, hogy ilyen hatás indikátorokat a kedvezményezettek a horizontális indikátorok között szerepeltettek ugyan, de azok megadása nem volt kötelező, ezért ilyen indikátorokat nem, vagy nem egységesen adták meg az egyes projektekben. − Társadalmi-gazdasági hatások értékelése nem volt a feladat tárgya (vö. „A KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal”) Módszertani 6


szempontból erre vonatkozó indikátorokat (pl. új munkahelyek száma) stb. nem adtak meg a pályázók. Ilyen jellegű információkat a Megvalósíthatósági tanulmányokhoz kapcsolódó CBA-k tartalmaznak, de ezek az információk nem „ex-post” jellegűek. − Eredményességet befolyásoló tényezők vonatkozásában korábbi tanulmány készült (Az önkormányzatok környezetvédelmi tevékenységének kutatása és fejlesztése. ÖKO Zrt, 2006), itt a főbb megállapítások összefoglalását mutatjuk be. − A fenntarthatóság megvalósulása tekintetében a horizontális indikátorok adnak információt. Ezek összesítése megtörtént, de mivel az egyes intézkedések esetében nem egységesek, azok nem voltak összesíthetők. Az intézkedések értékelésére a fenntarthatóság szakmai szempontjai szerinti értékelésére vonatkozó vizsgálatot tartalmaz a korábban e tárgykört is érintő előbb említett tanulmány. A vizsgálat elvégzéséhez három adatbázis készült: a) Projektek eredményei: beruházási költség, támogatási igény, számszerűsített eredmények összegzése (külön excel fájlban) b) Környezetvédelmi területi adatbázis: amely az érintett településekkel kapcsolatos főbb környezetvédelmi besorolásokat tartalmazza, valamint a települések társadalmi jellemzéséhez szükséges főbb adatokat (népesség, hátrányos helyzetű kistérségek stb.) (külön excel fájlban) c) A számszerűsített környezetpolitikai célkitűzések az egyes intézkedésekhez kapcsolódóan (Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések c. fejezetben kerülnek bemutatásra intézkedésenként.)

A vizsgálat főbb eredményei •

•

•

•

Hazai (és kapcsolódó EU) környezetvédelmi politika elemzése (Megfelelőség) − átfogó stratégiai dokumentumok áttekintése (6 db) − szakágazati programok (6 db) és kapcsolódó jogszabályok áttekintése − a vonatkozó számszerűsített célkitűzések azonosítása (lásd Eredményesség és Hatásosság fejezetben azok bemutatását) − a megfelelőség kvalitatív értékelése A KIOP-ban megvalósult környezetvédelmi projektek eredményeinek bemutatása − A KIOP indikátorok (műszaki és horizontális) összegzése (indikátor adatbázis készítése) − A KIOP források összegzése − A PEJ/ZJ adatok korrekciója (pályázati formanyomtatvány, megvalósíthatósági tanulmányok alapján, elsősorban a meg nemadott indikátorok tekintetében) Célokhoz való hozzájárulás meghatározása (Eredményesség) − 15 db KIOP indikátor teljesült összértékének meghatározása és összevetése a KIOP PC-ben meghatározott számszerűsített célokkal − A környezetpolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulás számszerűsített mértékének meghatározása (7 db programban megfogalmazott környezetvédelmi célkitűzésekhez való hozzájárulás számszerűsítése) Környezeti területi adatbázis alapján a hatások becslése (4. Hatásosság) − 14 db információt tartalmazó területi környezeti adatbázis (ebből 1 db társadalmigazdasági szempontból hátrányos települések) létrehozása (a felhasznált adatokat és a kapcsolódó jogszabályi definíciókat lásd 5. mellékletben): − Területi környezeti adatbázis információnak összevetése a vizsgált projektekkel, térképi ábrázolás (15 db térkép) 7


•

− ÜHG kibocsátás számszerűsített meghatározása (33 projektre – Cigánd és levegő, zaj monitoring projektek nélkül) − További hatások (nem számszerűsített) összefoglalása Összefoglaló értékelés a fentieken túlmenően – Eredményességet befolyásoló tényezők – Javaslatok az eredményességet mérő indikátorokra vonatkozóan – A fenntarthatóság érvényesítésének értékelése

Az eredményeknél figyelembe kell azonban venni, hogy a projekteknek mintegy fele zárult csak le, bár a teljesülési fokuk ezeknek a projekteknek többnyire 90-95 %-os. (Részletesen lásd a 3. mellékletben.) Ezért e tanulmányban számszerűsített elért eredmények semmiképpen sem tekinthetők véglegesnek!

Főbb megállapítások, javaslatok –

– –

–

–

–

–

A zárójelentések és projekt előrehaladási jelentések tartalmi megfelelősége közepesnek mondható. A műszaki indikátorok típusai egy intézkedésen belül is jelentős eltéréseket mutattak, hol túl részletekbe menő, hol nem releváns indikátorok szerepeltek (gyakran nulla kiindulási és célértékkel). A projektek monitoring adatainál az output indikátorok minden esetben jól azonosítható kategóriákat jelentenek, amelyek a pályázók által egyértelműen megfogalmazhatók, megjeleníthetők, használatuk egyértelmű volt. Több esetben azonban az intézkedés szintű indikátorokat nem adták meg a PEJ/ZJkben, amelyek megnehezítették az intézkedés szintű indikátorok képzését. Számításaink szerint a 15 db indikátor teljesült összértékéből 9 db hibás az éves monitoring jelentésben. Több helyen elért eredményként nem a ténylegesen elért érték és a kiindulási érték különbsége, hanem a ténylegesen elért érték került megadásra, illetve ott ahol nem adták meg az indikátort, annak ellenére, hogy a projekt szempontjából releváns indikátor volt, nem került korrigálásra. Komolyabb értelmezési problémákat vetettek fel azonban az eredmény indikátorok. Legnagyobb problémát a közvetlenül és közvetve érintett háztartások meghatározása jelentette, amely az egyetlen közös indikátor volt minden projekt esetében. Tapasztalatok szerint nem volt egyértelmű a két kategória közötti különbség, általában eltérően értelmezték a közvetlenül ill. közvetve érintett háztartások körét. Egy intézkedésen belül megfigyelhető az azonos szemléletű horizontális indikátor képzés, de vizsgálatunk során nem volt olyan horizontális indikátor, amelyet minden projekt esetében mértek volna, pedig jelen vizsgálat tárgyát tekintve ez lenne az elsődleges és legfontosabb adatforrás. Az indikátorokra jellemző, hogy azok mindegyike környezetvédelmi (határértéket) számon kérő és ellenőrző indikátor, ami a horizontális elv környezetvédelmi (és nem fenntarthatósági) értelmezését tükrözi. Az indikátorok megadásának módját több esetben félreértették, eltérően értelmezték a kedvezményezettek, különösen a „növekmény” jellegű indikátoroknál. Rögzíteni szükséges, hogy ez esetben mit tekintünk kiindulási értéknek: nullát vagy a már meglévő értéket. Célszerű lenne erre vonatkozóan útmutatót készíteni. Az adatok ellenőrzését a megvalósíthatósági tanulmányokban nehezítette, hogy a megvalósíthatósági tanulmányok az intézkedéseken belül is nagyon eltérő szerkezetben készültek, a becslések nagyon eltérő módszertan alapján lettek meghatározva (pl. az építési-bontási hulladék kezelése esetében). A későbbiekben mindenképpen szükséges ezek egységesítése az utólagos értékelések megfelelő elvégzése érdekében. 8


–

– –

A PEJ-ekben a „fizikai és pénzügyi megvalósítás” táblázatai nagyon fontos információkat tartalmaznak a projektek értékeléséhez. Azonban sok esetben nagyon részletesek, ugyanakkor logikailag nem kapcsolódnak az eredményekhez (eredmény indikátorokhoz), így a fajlagos költségek nehezen határozhatók meg. E táblázat azonban alkalmas lenne erre, ezért a jövőben ennek szerkezetét és tartalmát célszerű lenne jól definiálni, illetve fontos lenne, ha a táblázat a zárójelentésbe is bekerülne. Nehezítette az értékelést, hogy a „fizikai és pénzügyi megvalósítás” táblázatban hol a teljes elszámolható költség, hol a támogatás összege került megbontásra, ezt a későbbiekben célszerű lenne rögzíteni. A zárójelentésekben „A projekt pénzügyi teljesítéséhez tartozó adatok” táblázat kitöltését is többféleképpen értelmezték. A legfőbb típushibát az jelentette, hogy az A. Kifizetések források szerinti bemutatása táblázatban hol a teljes költség, hol az elszámolható költségek jelentek meg. Célszerű lenne erre vonatkozóan útmutatót készíteni vagy a két táblázatot összevonni.

9


1. sz. térkép: A vizsgált projektek bemutatása 10


2. AZ EGYES PROJEKTTÍPUSOK ELEMZÉSE 1/A. INTÉZKEDÉS: Az ivóvízminőség javítása 1. Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések Átfogó stratégiai programok EU Fenntarthatósági Stratégia A Stratégia a kapcsolódó problémakört a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás javításán keresztül érinti, az integrált vízgazdálkodást irányozza elő. A szegénységgel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos intézkedések között nevesíti az ENSZ döntése értelmében megvalósuló, 2005 és 2015 között zajló "A víz az életért" évtizede kezdeményezés megvalósítását. (Általános emberi jogként elsőbbséget kell biztosítani az emberi élethez szükséges vízigénynek. A világszervezet célként határozta meg, hogy a jövő évtized közepére a tiszta vizet ma még nélkülöző fejlődő világbeli lakosságnak több mint fele rendes ivóvízhez juthasson.) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A Stratégia a kapcsolódó problémakört a vizekkel kapcsolatos fenntarthatósági célokkal köti össze a következő képen: a természetes és mesterséges vízkörforgás mennyiségi és minőségi összehangolása, elsősorban a megújuló felszín alatt vízkészlettel való fenntartható gazdálkodás megteremtése, az egészséges ivóvíz biztosítása, a szennyvíz-elvezetés és kezelés megoldása, a vizek szennyezésének elkerülése, illetve elegendő víz biztosítása a természetes élőhelyek számára. Vagyis a takarékos, értékvédő gazdálkodás, ezeknek a következő generációk számára való megtartása. Ennek érdekében szükséges, hogy Magyarország is jelentős haladást érjen el az integrált vízgazdálkodás megvalósításában. EU VI Környezetvédelmi Akcióprogram A problémakör kapcsán az Akcióprogram célul tűzi ki a Közösség tavai, folyói és tengerei eutrofizációjának megszüntetését, illetve a felszín alatti vizeket érő hatások (az ivóvízirányelv határértékein túli) korlátozását célzó nitrát-irányelv teljes és megfelelő végrehajtásának biztosítását. Míg az ivóvíz minőségére a csapnál mérve már most szigorú szabványok vannak a peszticid szennyeződést illetően, nyilvánvalóan szükség van a peszticideknek az ivóvízforrásoknál az ivóvízbe történő bejutásának megakadályozására. Nemzeti Környezetvédelmi Program Az NKP-II (2003-2008) a következő célt fogalmazza meg: Célkitűzés

Alapállapot (1999/2000)

18. Települési környezetminőség javítása az ivóvíz minőségi határértékeinek nem megfelelő 27,4% vízzel ellátott lakosok aránya

11

Célállapot (2008, az eltérő évszám külön jelölve) 0% (2009)


A Környezetügy középtávú Stratégiája − Az elkövetkező évtized alapvető célkitűzése az EU-s határértékeknek is megfelelő ivóvízellátás teljes körű biztosítása, amely mintegy 3 millió lakos számára a szolgáltatott ivóvíz minőségének további javítását jelenti. − Alapvető célkitűzés a jelenlegi szolgáltatói struktúra átalakítása annak érdekében, hogy a jelenleginél gazdaságosabban működő, biztonságos, a fogyasztók érdekeit szem előtt tartó rendszer alakulhasson ki. − Ösztönözni kell a takarékosságra, biztosítani kell, hogy a víz a lakosság körében is azt az értéket képviselje, amelyet a vízzel foglalkozó szakember neki tulajdonít. − A környezetvédelmi tárca felméri az ellátási hiányosságokat, és szakmai segítséget nyújt az ellátásért felelıs önkormányzatoknak a megoldások feltárásában. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Az ivóvízellátás és általában a közműves vízellátás mintegy 90%-ban felszín alatti vizeken alapul. A klímaváltozás elsősorban a felszín alatti vizek áramlásának peremfeltételeit jelentő utánpótlást és a felszíni megcsapolást befolyásolja. Mind a talajvizek, mind a rétegvizek tekintetében az Alföld térsége és - kisebb mértékben - a Dunántúli-középhegység karsztvízkészlete minősül leginkább veszélyeztetettnek. Az ivóvíz minőségének, mennyiségének védelme, illetve fenntartása érdekében csökkenteni szükséges a felszín alatti vízkészletek igénybevételét, az ipari és egyéb vízhasználatot. Javítani kell a szennyvíztisztítás hatásfokát, és fel kell készülni az árvizekre és aszályos időszakokra. Mindez érdekében az alábbi intézkedéseket feltétlen szükséges megtenni: Új, víztakarékossági módszereket kell kidolgozni. A takarékosságot hirdető kommunikációs kampányokat kell indítani. A vízhasználat hatékonyságát növelni kell részben technológiaváltással, részben pedig ismeretterjesztéssel. A szennyezett területek óriási volumenű problémakört képeznek, becslés szerint 30-40 ezer között van a szennyezett területek száma az országban.

Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok A települési ivóvíz minőségének alakulása A lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátottsága csaknem teljes körű, az ivóvíz minőségi paraméterei azonban számos településen nem felelnek meg az érvényes hazai határértékeknek. Az ivóvízminőség regionális jellegű minőségi problémáin túl (pl. a természetes eredetű arzén-feldúsulás, és a nitritesedés) nem kielégítő az ivóvízelosztás mikrobiológiai biztonsága és nem ritka a klórozási melléktermékek túlzott képződésével járó szakszerűtlen vízfertőtlenítés. Említést érdemel az ivóvizek nem megfelelő fluorid-, illetve jódtartalma. Ezeknek a szervezet számára szükséges mikroelemeknek a hiánya népegészségügyi szintű problémát jelent. Magyarországon 2001-ig hatályban lévő ivóvízszabvány egyes komponensekre magasabb határértéket engedélyezett, mint az Európai Közösség által elfogadott 98/83/EK irányelv. A közegészségügyileg nem megfelelő ivóvízzel rendelkező településekre átmeneti vízellátást biztosítanak (tartálykocsiból, csomagol, palackozott vízzel való ellátás). Az átmeneti vízellátásban részesülő települések száma és a településekre kiszállított víz mennyisége ingadozásokkal ugyan, de csökkenő tendenciát mutat. 1991-ben 351 településen 14,9 ezer m3 vizet szállítottak, 2003-ban 33 (90%-os csökkenés) település részesült átmeneti vízellátásban, a kiszállított mennyiség 2,2 ezer m3 (85%-os csökkenés) volt. 12


A szolgáltatott ivóvíz jelentős részének minősége néhány paraméter esetében elmarad az EK irányelv 1 , illetve a 2001-ben kihirdetett 201/2001. (IX.2) hazai kormányrendelet határértékeinek előírásaitól (amely időközben módosítva lett a 47/2005. (III.11) Kormány rendelettel) és csak a lakosság 40,2%-a él olyan településen, ahol az ivóvíz minősége megfelelő. Ezen belül 25,1%-ot érinti az egészséget közvetlenül befolyásoló paraméterek miatti nem megfelelő ivóvízminőség. Legfontosabbak azok a települések, ahol az As határértéke meghaladja a 10 μg/l határértéket, mivel arzénkoncentrációs adatokat elemezve OKK-OKI által koordinált és a megyei ÁNTSZ intézetek közreműködésével folyó vizsgálatok megállapították, hogy a spontán abortuszok gyakorisága szignifikáns fokozódása azonban már 20 μg/L-től kezdve megfigyelhető, s ennek is komoly népegészségügyi jelentősége van. A rétegvizek természetes eredetű arzéntartalma leginkább az alföldi megyékben, DélBaranyában, Dél-Somogyban fordul elő határértéket meghaladó mennyiségben. A különféle N-vegyületek az Alföldön, Baranyában, Tolnában, Somogyban okoznak elsősorban gondot. A megfelelő ivóvízzel (arzén, nitrát, bór, fluorid, ammónium határértékeket nem teljesítő) el nem látott lakosok, települések száma és aránya 2005. év Régió

Településszám*

%

Lakosszám

%

Dél-Alföld 224 25,7 1222590 48,2 Észak-Alföld 217 24,9 687373 27,1 Közép-Magyarország (csak Pest megye) 3,0 112309 4,4 26 Közép-Dunántúl 28 3,2 34146 1,3 Nyugat-dunántúl 72 8,3 61340 2,4 Dél-Dunántúl 203 23,3 263100 10,4 Észak-Magyarország 101 11,6 157647 6,2 Összesen: 871 100,0 2538505 100,0 * A településszám az érintett önkormányzatokat jelenti. Kormányrendelet mellékletében szereplő települések és településrészek száma 908, de ezek kevesebb, azaz 871 önkormányzatot érintenek.

A leginkább érintett régiók sorrendben a Dél-Alföldi, Észak-Alföldi és a Dél-Dunántúli régiók. Ez utóbbiban jellemzően kis településekben van probléma az ivóvízzel. Budapest egyáltalán nem érintett. Vízkészleteink jelentős részénél okoz gondot a magas vastartalom: az ország területének mintegy a felén a vízkészlet vaskoncentrációja meghaladja a 0,5 mg/l-t, de az Alföld egyes részein az 1 mg/l-t is. A vas, mangán határérték feletti szennyezést tartalmazó ivóvizek minőségének javításában érdekelt települések száma 545, az érintett lakosok száma 1527 ezer fő. Nemzeti Ivóvízminőség-javító Program összhangban a 98/83 EEC ivóvíz-minőségi irányelvvel Az EU tanácsa a 98/83 EEC ivóvíz-minőségi irányelv bevezetését elsősorban azzal indokolta, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz minőségére vonatkozó követelményeket a tudományostechnikai fejlődéshez kell igazítani, és az intézkedések között koncentrálni kell az alapvető minőségi és egészségügyi paraméterek betartására.

1

Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv

13


Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló közösségi irányelv teljesítését szolgáló hazai feladatokat az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25) Korm. számú hatályos kormányrendelet foglalja össze (amely időközben módosítva lett a 47/2005. (III.11) Kormány rendelettel). A rendelet és mellékletei – a vízminőségi ellenőrzés részletes szabályozásán túlmenően – településenként mutatják be a határérték feletti ivóvíz-minőségi paramétereket, illetve a 2006-ig és 2009-ig tervezett vízminőségi célállapotot kielégítő fejlesztési teendőket. Az EU szabályozással harmonizált magyar jogi szabályozás szerint (201/2001.(X. 25.) Korm. rend.) valamennyi önkormányzatnak kötelessége az egészséges ivóvíz biztosítása. A nemzeti ivóvízminőség-javító programban 2006. XII. 25-i határidővel szerepel a 30 µg/l-t koncentrációt meghaladó arzén tartalmú vizek, az 1 mg/l-t koncentrációt meghaladó bór, a 0,5mg /l-t koncentrációt meghaladó nitrit, valamint a 1,5 mg/l-t koncentrációt meghaladó fluorid tartalmú vizek minőségének javítása, a határértékek betartása. A program szerint 2009. XII. 25. határidőre kell megoldani a 10µg/l-t koncentrációt meghaladó arzén, a 0,5 mg/l-t koncentrációt meghaladó ammónium tartalmú vizek minőségének határérték alá csökkentése. Az arzén-tartalom határérték alá csökkentését az EU csak 2009. XII. 25-éig várja el Magyarországtól, azonban a nemzeti ivóvízminőség-javító programban 2006. XII. 25-i határidővel szerepel a 30 µg/l-t koncentrációt meghaladó arzén tartalmú vizek határérték alá való tisztítása. Az ütemezést az indokolta, hogy az arzéntartalom 10 µg/l koncentrációra történő lecsökkentésével járó nagy feladatok megoldása időben kezdődjenek el, hogy teljesíthessük az EU által előírt határidőt. Az Ivóvízminőség-javító Program megvalósítása nem csak a lakosság egészségkárosodásának megelőzésében, de az élelmiszeripar export- és versenyképességének megőrzésében is fontos szerepet játszik. 2006. XII. 25-éig teljesítendő kötelezettségeink: a fluorid, a bór és a nitrit határérték alá csökkentése. Ez a határidő összesen 120 települést (115 önkormányzatot) és azok 196 752 fő lakosát érinti. − Határértéket meghaladó nitrit 66 települést, 76 455 főt érint. Ezek közül 10 település (33 391 fő) szerepel az Észak-alföldi projekt II. ütemében. A fennmaradó 57 településből 2 Borsod-Abaúj Zemplén megyében, 2 pedig Veszprém megyében van, de a települések zöme (53) a Dél-dunántúli Régióban található (Baranya, Somogy, Tolna) kislélekszámú, elmaradott térségben található. − A Fluorid tartalom csak egyetlen településen (Baranya megye, 151 lakos) haladja meg a határértéket. − A határérték feletti bórtartalmú ivóvízzel ellátott településekből (52 település, 120 146 lakos) 43 db (102 589 fő) a Kohéziós Alap támogatásra benyújtandó Észak-alföldi II. ütem és Dél-alföldi ivóvízminőség javító projektek keretén belül kerülnek megoldásra. (A fennmaradó 9 településből 1 Baranya megyében, 4 Borsod –Abaúj -Zemplén megyében.

14

A KIOP vizsgálat összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal A nitrit, bór, fluorid, határértékeket nem teljesítő 2006. december 25-i határidővel rendelkező települések száma és aránya, 2005. év Régió Településszám* % Lakosszám % Dél-Alföld 13 11,3 18 800 9,6 Észak-Alföld 36 31,3 117 180 59,6 Közép-Magyarország 0,0 0 0,0 0 (csak Pest megye) Közép-Dunántúl 2 1,7 863 0,4 Nyugat-dunántúl 0 0,0 0 0,0 Dél-Dunántúl 54 47,0 42 194 21,4 Észak-Magyarország 10 8,7 17 715 9,0 Összesen: 115 100,0 196 752 100,0 * A településszám az érintett önkormányzatokat jelenti. Kormányrendelet mellékletében szereplő települések és településrészek száma 120, de ezek kevesebb, azaz 115 önkormányzatot érintenek

A 2006-os határidejű fejlesztésekkel leginkább érintett régiók sorrendje nem egyezik meg a teljes programnál tapasztaltakkal. A sorrend Észak-Alföldi, Dél-Dunántúli régiók és a DélAlföld, Észak-Magyarország. A települések jelentős részében több vízminőségi probléma fordul elő, az ebből adódó átfedések kiszűrésre kerültek. Rendkívüli körülmények esetén és földrajzilag meghatározott területekre vonatkozóan a tagállamok kérhetik a Bizottságtól a határidő kétszer 3 évvel történő meghosszabbítását. Magyarország élt ezzel a lehetőséggel és az EU-val kötött Csatlakozási Szerződés Környezetvédelmi fejezetében erre vonatkozóan határidő módosítást kaptunk. Így a határidő ezen települések esetében is 2009. Az NFT-II időszakában (2009-ig) megvalósítandó ivóvízminőség-javító programban érintett népesség a jelenlegi ismeretek szerint mintegy 2235-2245 fő … település). Az érintett települések és népesség száma a 2005. évi állapot és a 2004-2006 közötti forrásokból megvalósuló projektek alapján határozható meg. Az arzén és ammónium határértékeket nem teljesítő 2009. december 25-i határidővel rendelkező települések száma és aránya, 2005. év Régió Településszám* % Lakosszám % Dél-Alföld 211 27,9 1 203 790 51,4 Észak-Alföld 181 23,9 570 193 24,3 Közép-Magyarország 3,4 112 309 4,8 26 (csak Pest megye) Közép-Dunántúl 26 3,4 33 283 1,4 Nyugat-dunántúl 72 9,5 61 340 2,6 Dél-Dunántúl 149 19,7 220 906 9,4 Észak-Magyarország 91 12,0 139 932 6,0 Összesen: 756 100,0 2 341 753 100,0 * A településszám az érintett önkormányzatokat jelenti. Kormányrendelet mellékletében szereplő települések és településrészek száma 788, de ezek kevesebb, azaz 756 önkormányzatot érintenek

15


2. Az intézkedés főbb jellemzői Az ivóvízminőség javító program keretében sok kis lélekszámú településen kell a szolgáltatott ivóvíz minőségének javítását elvégezni. Ez részben adódik az ország településhálózatának szerkezetéből, valamint a hidrogeológiai adottságaiból (egy település – egy vízmű). Célok – A lakosság ellátása a határértékeknek megfelelő egészséges ivóvízzel. – Az érintett településeken a szolgáltatott ivóvíz minősége megfeleljen a határértékeknek – Az ivóvízminőség javítása határidőre megvalósuljon. A célkitűzés elérésének módja – másik vízbázisra való áttérés biztosítása. – vízátvétel más vízellátó rendszerről – meglévő víztisztítómű korszerűsítése – új víztisztítómű létesítése Mivel az ivóvíz minőségét a fogyasztói helyen kell biztosítani, a beruházások keretén belül a legszükségesebb hálózatrekonstrukciós munkákat is el kell végezni ahhoz, hogy az ivóvíztisztító technológiai beruházással elért minőségű víz kerüljön a fogyasztókhoz. Főbb szakmai jogosultsági kritériumok – Ha a település(ek) besorolása a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6 sz. mellékletének részébe tartozik vagy az OKK-OKI által igazolt magasabb arzén paraméter értékei miatt az A) vagy B) részbe sorolandó(ak) – A település(ek) elmaradott kistérségben van(nak) – Település(ek) lakos száma – Ha a település(ek)a Dél-dunántúli vagy Észak-magyarországi Statisztikai Régióban van(nak) Vizsgált nyertes projektek A következőkben az alábbi projekteket vizsgáljuk: Pályázat száma 1 2 3 4 5 6

KIOP-1.1.1-F.-2004-11-0001/2 DOMBÓVÁR KIOP-1.1.1-F.-2005-04-0001/2 SIROK KIOP-1.1.1-F.-2005-05-0001/2 HARSÁNY KIOP-1.1.1-F.-2005-08-0003/2 HEGYKÖZ KIOP-1.1.1-F.-2005-10-0001/2 GYÖNGYÖSPATA KIOP-1.1.1-F.-2005-10-0002/2 TISZANÁNA

Projekt megnevezése "Tiszta ivóvizet mindenki poharába!"- Dombóvári ivóvízminőség-javító program projekt 2003-2006 Sirok egészséges ivóvízzel való ellátása a Lázbérci tározóból Harsány-Vatta-Csincse települések ivóvízminőségjavítása, a vízbázisok védelme Hegyközi települések ivóvízminőség javításának megoldása regionális rendszer kiépítésével Gyöngyöspata térségi ivóvízminőség-javítás Tiszanána térségi ivóvízminőség-javítás

16

Pályázó neve Dombóvár Város Önkormányzata Északmagyarországi Regionális Vízművek Részvénytársaság Harsány Község Önkormányzata Viziközmű Beruházást Lebonyolító Intézményi Társulás Mátraaljai Ivóvízminőség-javító Társulás AQUA-KOM Ivóvíz Minőségjavító Önkormányzati Társulás


2. sz. térkép: Az ivóvízminőség-javító projektek jellemzése 17


3. A projektek értékelése a) Megfelelőség Vizsgált stratégiai dokumentum EU FF Stratégia

Stratégiában szereplő, az intézkedéshez kapcsolódó célkitűzések Integrált vízkészlet-gazdálkodás (természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás), „Víz az életért” ENSZ kezdeményezéshez való csatlakozás

FF Nemzeti Stratégiája

A fenntartható vízgazdálkodás kialakításával kapcsolatos célkitűzéseket tartalmazza A talaj és a felszín alattii vizek szennyeződésén keresztül jelennek meg az ivóvíz minőségével kapcsolatos célkitűzések Konkrét ivóvízminőségi célt tartalmaz

EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogram NKP-II Környezetügy középtávú stratégiája (tervezet) NÉS Nemzeti Ivóvízminőségjavító Program Összesítő értékelés

Konkrét elvárásokat tartalmaz a jövőre nézve (ellátásbiztonság, takarékosság, minőség) Leginkább az alkalmazkodással (víztakarékossággal) kapcsolatos célkitűzések Releváns ágazati dokumentum

A környezeti célkitűzésekhez való KIOP hozzájárulás * Részleges: intézkedés része az integráltvízgazdálkodásnak, és hozzájárul az egészséges ivóvízhez való hozzájutás alapvető emberi jog biztosításához a hazai támogatott területeken Részleges: az általános célok között említi, a legfontosabb cselekvési területeken belül nem jelenik meg Közvetett: a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, az utólagos beavatkozásokkal nem foglalkozik Jelentős: az intézkedés kifejezetten az NKP cél elérését szolgálja Részleges: mert a takarékosság kérdésével nem foglalkozik Nincs: az intézkedés még növelheti is a vízfogyasztást

A fenntarthatósággal kapcsolatos dokumentumok az integrált vízgazdálkodással, míg a környezetvédelmi dokumentumok részletesen foglalkoznak az intézkedéssel

Részleges: a rekonstrukciókat csak kis mértékben tartalmazza az intézkedés Az ivóvízminőség javítást szolgáló beavatkozások csak egy részét érinti a KIOP intézkedés (nem vagy részben foglalkozik a rekonstrukció, szennyezés-megelőzés, takarékosság stb. kérdéseivel)

*Magyarázat: Jelentős: az intézkedés stratégiai dokumentumban megfogalmazott célkitűzésekhez szorosan kapcsolódik, a megfogalmazott célkitűzések jelentős részének megvalósulásához az intézkedés hozzájárul Részleges: az intézkedés a stratégiai dokumentumban megfogalmazott célkitűzések egy részéhez kapcsolódik Közvetett: az intézkedés nevesítetten nem jelenik meg, de közvetett hatások révén befolyásolja a célkitűzés elérhetőségét Nincs: az intézkedés nem járul hozzá a stratégiai dokumentumhoz

b) Eredményesség Az eredmények összefoglalása Új vízbázisok igénybe vétele m3/nap DOMBÓVÁR SIROK HARSÁNY FÜZÉR GYÖNYGYÖSPATA TISZANÁNA

4 258 1 550 5 808

* DOMBÓVÁR vezetékcsere

18

Vízátvezetés más vízbázisokról km 0,40* 19,61 13,35 37,80 14,03 15,60 100,79

Vízkezelő technológiák kiépítése, rekonstrukciója m3/nap 8 000

3 904 2 260 14 164


KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás Intézkedés szintű indikátorok teljesülése „Vízminőség javítás - ivóvíz” intézkedés szintű indikátorai Az indikátor képzés módja

mértékegysége

megnevezése

Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése (ivóvíz) Új vagy felújított vízközművekkel (ivóvíz és szennyvíztisztító eredmény művekkel) kiszolgált háztartások száma (ivóvíz) output

Számszerűsített cél (2004-2008)

Tényleges érték

Célérték

KIOP célok elérése (%)

m3/nap

31 750

14 164

14 164

44,6 %

db

27 000

21 750

21 730

80,6 %

Az intézkedés keretében történő intézkedésre allokált források 108%-át sikerült lekötni támogatási szerződésekkel (ivóvíz és szennyvíz együtt). Az output indikátor a tényleges értékének a számszerűsített céltól való eltérését az indokolhatja, hogy az intézkedés keretében nem csak tisztítókapacitás fejlesztés valósult meg (ez a 6 projekt közül csak 3 projektnél volt a fejlesztés tárgya), hanem új víztermelő kapacitások (5 808 m3/nap) is létrejöttek. 3 projektnél egyáltalán nem történt sem víztisztító-, sem víztermelő kapacitásfejlesztés, „csak” vízvezeték kiépítés. A felhasznált forrásoknak is csak mintegy 42,4-%-át fordították kapacitás növelésre. Ha azzal a feltételezéssel élünk, hogy az indikátor meghatározásakor a teljes allokált forrásból kalkulálták a tisztítókapacitás növekedés értékét, akkor a ráfordított források arányában a számszerűsített célnak 13 462 m3/nap adódik. Ebben az esetben viszont a KIOP (output) cél 105,2 %-ban teljesült. Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás A Nemzeti Ivóvízminőség-javító Programhoz való hozzájárulás A probléma bemutatása Ivóvízminőséget meghatározó anyagok* bór fluorid arzén arzén ammónium mg/l mg/l mg/l 10 μg > 30 μg > Határidő 2006 2009 DOMBÓVÁR 2,25 SIROK 0,4 HARSÁNY 0,79 1,84 FÜZÉR 47 15 GYÖNYGYÖSPATA 5 14 1,06 TISZANÁNA 86 1,01 * A táblázat a települések közül a legmagasabban mért határértéket tartalmazza. A projekt rövid neve

nitrit mg/l

Dombóvár kivételével a nyertes pályázatok települései a 2006-os határidőre megvalósítandó fejlesztések közé esik. a) A célkitűzések hozzájárulását befolyásoló egyéb programok, fejlesztések 1. Címzett önkormányzati támogatás keretében öt kifejezetten ivóvízminőség-javító beruházás került megvalósításra, melyek közül három (Kaposvár, valamint

19


Füzesabony és térsége, Tiszakarád-Tiszacsermely) műszaki és részben költségadatai álltak rendelkezésre az elemzéshez 2002-2006 évek között. 2. a Kohéziós Alap (2004-2006) keretében az Észak-Alföld I. Ivóvízminőség-javító program Szabolcs-Szatmár megyei vízmű rekonstrukciói 7 településre 3. Egyes üzemeltetők és önkormányzatok saját erőből végeztek beruházásokat, illetve üzemeltetési változtatásokat az Európai Uniós szabványok bevezetésével járó vízminőség-javítás elvégzéséhez. A 2006-ig megkötött támogatási szerződések alapján a megfelelő ivóvízminőséggel elért háztartások számának becsült alakulását mutatja be a következő táblázat. LEKÖTÖTT FORRÁSOK Címzett önkormányzati támogatás ebből határidőre (2006 végéig megvalósult*) Kohéziós Alap (2004-2006) Üzemeltetők és önkormányzatok saját erős forrásai KIOP (2004-2006) összesen ebből 2006-os határidős (nitrit, bór, fluorid) ebből határidőre (2006 végéig megvalósult*) ebből 2009-es határidős (arzén, ammónium) *Tiszakarád-Csermely, Füzesabony

háztartás 34 349 6 649 ~ 36 000 na. 21 730 6 954 0 12 108

fő 103 047 19 947 ~ 108 000 na. 65 190 20 862 0 36 324

b) A KIOP hozzájárulás mértéke Célok Határidő

fő

háztartás 2006 196 752 14 065 2009* 2 538 505 21 730 * módosított határidő (teljes programra vonatkozóan)

KIOP hozzájárulása fő 42 185 65 190

% 21,45 % 2,57 %

A II. Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz való hozzájárulás Célkitűzés az ivóvíz minőségi határértékeinek nem megfelelő vízzel ellátott lakosok aránya (%, fő), 1999/2000 Az érintett települések száma (db) az ivóvíz minőségi határértékeinek nem megfelelő vízzel ellátott lakosok aránya (%,fő), 2005


Célállapot (2008)

27,4% 2 750 000

0% (2009)

KIOP hozzájárulás eredményeként az alapállapot változás fő % (-65 190) 2 684 810

26,9 % (-0,5 %)

877

26

(-3,0 %)

25,4 % 2 538 505

(-65 190) 2 473 315

24,7 % (-0,7 %)

c) Hatékonyság Fajlagos költségek A fajlagos költségek csak részlegesen tájékoztatnak a projektek egymáshoz viszonyított eredményességéről, mivel az intézkedések keretében többféle típusú beavatkozás valósult meg. Az ivóvízminőség-javítási projektek tényeleges fajlagos költségei az irodalmi értékeknek megfelelő lefutásúak. Egyes projekteknél, pl. műszaki megoldás kiválasztása {új vízbázis, átvezetés, tisztítás}; a hegyvidéki –síkvidéki vonalvezetés; útburkolatok helyreállítási igénye 20


miatt jelentősek lehetnek az eltérések. Az ábrán jelölt trendgörbe ezért csak értékcentrumként vehető figyelembe, az eltérések ehhez képest a helyi adottságokat tekintve 20-50 %-os nagyságrendűek is lehetnek egyes esetekben. A fajlagos projektköltségek alakulása az érintett háztartások függvényében 1 200 000

Ft/háztartás

1 000 000

Sirok

800 000 600 000 400 000 Hegyköz

200 000

Harsány

Tiszanána

0 0

1 000

2 000

3 000

Sirok (távlati) 4 000

Dombóvár

Gyöngyöspata 5 000

6 000

7 000

8 000

9 000

érintett háztartás

SIROK esetében a jelentős eltérést a projekt speciális jellege indokolja. A projekt keretében két tározó és két nagyméretű vezeték került kiépítésre, amely későbbiekben lehetőséget biztosít két regionális vízrendszer összekapcsolására 2 . A kapcsolódás megvalósulását követően az érintett háztartások száma mintegy 3000 db-bal bővülhet (Hevesi régió nyugati ága mentén). Ha figyelembe vesszük ezt a távlati lehetőséget, akkor Sirok fajlagos projektköltségei a vártnak megfelelően alakulnak. További fajlagos költségek: Projektek

Vízátvezetés más vízbázisokról

Beruházás költsége*

Fajlagos költség

km

eFt

eFt/km

Vízkezelő technológiák építése m3/nap

Beruházás költsége*

Fajlagos költség*

eFt

eFt/m3/nap

DOMBÓVÁR SIROK HARSÁNY FÜZÉR GYÖNYGYÖSPATA TISZANÁNA

na. na. 336 105 42,01 8 000 0,4 420 682 21 452 0 19,61 245 709 18 405 0 13,35 629 393 16 651 0 37,8 239 693 17 084 3 904 168 640 43,20 14,03 161 486 10 352 2 260 112 414 49,74 15,6 1 696 963 14 164 617 159 100,79 * A PEJ-ek pénzügyi megvalósítás táblázata alapján számított érték (nettó érték, anyagjell. ráfordítások nélkül)

2

A térségben nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű és minőségű helyi vízkészlet. Ezért a települések többségének vízellátását víztározók és a hozzájuk kapcsolódó regionális vízellátó rendszerek biztosítják. Az ellátás biztonságának növelése érdekében az elmúlt években több önálló regionális rendszer összekötésre került.

21


A Nemzeti Ivóvízminőség-javító Program főbb projektjeinek fajlagos költségei

Észak-Alföld I. (KA) Észak-Alföld II. (KA) Dél-Alföld (KA) KIOP projektek

Érintett lakosszám (fő) 108 000 586 000 1 222 000 74 262

Beruházás összköltsége (Ft) 6 500 000 000 57 600 000 000 105 600 000 000 3 316 205 371

Fajlagos költség (Ft/fő) 60 185 98 294 86 416 44 655

Előirányzott költségektől való eltérés, társfinanszírozási ráta alakulása (lezárt projektek esetében) A 6 db ivóvízminőség javító projektből 3 db került lezárásra. Az előírányzott költségektől SIROK esetében volt eltérés, amelynek oka műszaki módosulás volt. Ennek következtében a projekt teljes összköltsége emelkedett, a növekmény a nem elszámolható költségek között került kimutatásra. A társfinanszírozási ráta alakulását a 4. melléklet mutatja be. A 95 %-os támogatási arányhoz képest a teljes összegre vetített támogatási arány tekintetében egyedül SIROK tér el a fent említett okokból (70,97 %), a másik két projekt esetében (DOMBÓVÁR, HARSÁNY) a támogatási arány 94 % feletti.

d) Hatásosság Főbb hatások összefoglalása Az ivóvízminőség-javítás közvetlen és közvetett hatásait foglalja össze az alábbi táblázat: Az ivóvízminőség-javítás hatásai Környezeti és emberi egészségre gyakorolt hatások hatások

Társadalmi hatások

Gazdasági hatások

Közvetlen hatások Közvetett hatások − Az ivóvíz-minőségi problémákkal kapcsolatos megbetegedések, egészségügyi károk csökkenése. − Az ivóvízzel ellátottak életminőségének javulása. − Biztonságosabb ivóvízellátás (mennyiség- − A települések lakosságmegtartó minőség ): a nemzeti és az egyes települési képessége nő. vízellátás biztonsága egyaránt nő − A várható díjemelések ronthatja a jövedelmi viszonyokat − Gazdasági fejlődés és fejlesztés alapfeltételeinek javulása, termelés növekedése − Idegenforgalom fejlődési lehetősége javul. − Az ivóvízhálózatba bekapcsolt ingatlanok értéknövekedése. − Haszonállatok tartásának körülményei javulnak

22


Főbb környezeti hatások Környezeti elemekre és rendszerekre gyakorolt hatások Az ivóvízminőség javítását szolgáló intézkedéseknek nem a környezet, hanem az emberi egészség állapotának javítása az elsődleges célja. A hatásfolyamat oldaláról tekintve itt a helyzet éppen fordított, a kedvezőtlen (elsősorban természetes) környezeti állapot miatt szükségesek az ivóvízminőség-javító beruházások. ÜHG kibocsátás és alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Összesített számított és becsült ÜHG kibocsátás –a projektek által okozott – változási értékek megmutatják, hogy mennyivel járult hozzá egy-egy projekt az ÜHG kibocsátáshoz. KIOP projekt

Összes ÜHG kibocsátás változás (ktonna)* (GWP)

ivóvízminőségjavítás Dombóvár

0,26

Sirok

1,01

Harsány-Vatta-Csincse

0,55

Hegyköz

1,47

Gyöngyöspata

0,44

Tiszanána * Csak az építési fázisban.

0,47

A projektek építési fázisában az építőgépeknél jelentkezik ÜHG kibocsátás. Az üzembe helyezést követően az üzemeltetői felügyeleti közlekedés jelent közvetlen kibocsátást, a víztermelés, átemelés és vízszállítás, valamint a helyi temperáló fűtés jelent energiaigényt, ami elhanyagolható kibocsátással jár. Az értékek alacsony kibocsátásúak, nem érik el a 20 kt/év értéket, az ÜHG-kibocsátás elhanyagolható kibocsátási kataszter-készítés általában nem szükséges 3 . A projekteknél a klímaváltozás hatásai szempontjából legfontosabb változó paraméter a települési vízigény kielégítésére felhasznált mértékadó vízigény szabvány szerint számított mennyisége. Ez a csúcsfogyasztást és évszakos csúcsterhelést egyaránt figyelembe veszi. Távlatban célszerű lenne a hőmérséklet és csapadékmennyiség változásoknak megfelelő szabványváltozások vizsgálata, és változásigény fellépése esetén a szabvány módosítása. Ez a jelenlegi résztvevő települések esetében kisebb jelentőségű, az alacsonyabb lakosságú települések biztonsági tényezői magasabbak. A megvalósuló KIOP ivóvízminőség-javító projektek esetében a 1,5-2 oC hőmérsékletemelkedés, 5 %-os éves csapadékmennyiség változás a működtetés 25 éves időtartama során várhatóan nem tesz szükségessé beruházást igénylő beavatkozást, a vízbeszerző kutak, ellátó csővezetékek, tározó földalatti elhelyezése, kiemelt tározók hőszigetelése miatt. A klímaváltozás miatti legjelentősebb befolyást a rendkívüli időjárási

3

Klímavédelmi és alkalmazkodási útmutató, munkaközi változat, KvVM FI, 2007. január

23


viszonyok jelentik (áramkimaradás, elöntés), ezek megfelelő figyelembe vétele az üzemeltetői biztonsági tervek gondos kialakításával és betartásával küszöbölhető ki. Hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása Az ivóvízminőség javítással érintett 26 településből 21 db település hátrányos helyzetű kistérségben található, amelyből 4 település leghátrányosabb helyzetű kistérség besorolást kapott (Kéked, Hevesvezekény, Tiszanána, Sirok). Az ivóvízminőség-javító fejlesztések ezért hozzájárulhatnak e települések felzárkóztatásához a megfelelő társadalmi-gazdasági feltételek megteremtésével.

24


1/B. INTÉZKEDÉS: Szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztése 1. Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések Átfogó stratégiai programok EU Fenntarthatósági Stratégia Közvetlenül nem érinti! Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A Stratégia a kapcsolódó problémakört a vízkészlettel való fenntartható gazdálkodás megteremtésén keresztül érinti, kiemelendő fontosságú célként jelöli meg az egészséges ivóvíz biztosítását, a szennyvíz-elvezetés és - kezelés megoldását, a vizek szennyezésének elkerülését, illetve az elegendő víz biztosítását a természetes élőhelyek számára. Vagyis cél a takarékos, értékvédő gazdálkodás, ezeknek a következő generációk számára való megtartása. Ennek érdekében szükséges, hogy Magyarország is jelentős haladást érjen el az integrált vízgazdálkodás megvalósításában. EU VI Környezetvédelmi Akcióprogram Az Akcióprogram a kapcsolódó problémakört oly módón említi, hogy kimondja a városi szennyvízről és a nitrátokról szóló irányelvek helyes és teljes végrehajtása egy fontos pozitív tényező lesz az eutrofizáció csökkentésében, ami egy komoly fenyegetés a tengeri környezet számára. Nemzeti Környezetvédelmi AZ NKP-II (2003-2008) a következő konkrét célokat határozza meg: Célkitűzés a megfelelő mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott telepü-léseken keletkező összes szennyvíz 4,1%-a) - normál területen (a csatornázott telepü-léseken keletkező összes szennyvíz 95,9%-a) a csatornahálózattal nem rendelkező településeken, településrészeken keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése


Célállapot (2008, az eltérő évszám külön jelölve)

68%

100%

46%

83% (2015)

12%

100% (2015)

A Környezetügy középtávú stratégiája A cél: a lakosság 90%-a számára biztosítani a csatornázottságot, valamint az összegyűjtött szennyvizek 100%-ának legalább biológiai fokozatú tisztítását 2015. december 31-ig. A célkitűzés teljesítése egyben EU-kötelezettségeink és vállalásaink határidőre történő teljesítését is jelenti, emellett hozzájárul a „közműolló” fokozatos bezárásához is. A fejlesztések nyomán csökken a települési környezet terhelése, javul a vízbázisok és az érzékeny víztestek védelme. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy a kiépült új rendszerek működtetése – megfizethető szolgáltatási díjak mellett is – gazdaságos és hatékony legyen.

25


Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A problémakört a Stratégia a „Technológiák és intézkedések a kibocsátások mérséklésére” c. részben az ellenőrzött szennyvízkezelést érintve említi, ami a folyamat során képződő üvegházhatású gázok hasznosítására utal.

Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Program és a kapcsolódó 91/271 EGK Irányelv A Kormány a 25/2002. (II.27.) Korm. rendelettel elfogadta, majd a 30/2006. (II.8.) Korm. rendelettel a 2004. május 1-i állapot szerint módosította a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Programot, melyben a 91/271 EGK települési Szennyvízkezelési Irányelv hazai teljesítéséhez szükséges feladatokat határozta meg. Magyarország 2004. május 1-ei állapot szerinti települési szennyvízterhelését, megfelelő gyűjtőrendszereit és szennyvíztisztító telepeit, illetve az ezzel kapcsolatos célokat tartalmazza a következő táblázat: Agglomerációs osztály Év

10 000 < LE 15 000 < LE Összesítve 150 000 LE felett minden osztályra < 150 000 < 15 000 db összes LE db összes LE db összes LE db összes LE db összes LE 2000 < LE < 10 000

Agglomerációk terhelése (2004. május 1.)

449

2 011 953 60

743 999 136 5 562 895 15

6 221 896 660 14 540 743

Megfelelő gyűjtőrendszerek (2004. május 1.)

272

652 002 54

342 319 134 3 765 186 15

5 304 669 475 10 064 176

Megfelelő szennyvíztisztító 232 telepek (2004. május 31.)

527 102 32

197 936 83

1 498 466 355

Megfelelő gyűjtőrendszerek 449 (2015. december 31.)

1 703 281 60

Megfelelő szennyvíztisztító 1 911 536 60 telepek (2015. december 31.) 449 Kiépítendő gyűjtőrendszerek 177 1 051 279 6 (2015. december 31-ig) Kiépítendő szennyvíz-tisztító 1 384 434 28 telepek (2015. december 31-ig) 217 Forrás: 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet

2 333 393 8

4 556 897

657 781 136 5 196 894 15

6 093 073 660 13 651 029

709 192 136 5 543 114 15

6 207 787 660 14 371 629

315 462 2

1 431 708 0

788 404 185

3 586 853

511 256 53

3 209 721 7

4 709 321 305

9 814 732

A kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, legkésőbb a) 2008. december 31-ig a 10 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken, a nitrogén- és foszforeltávolítás egyidejű biztosításával. b) 2010. december 31-ig a 15 000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén. c) 2015. december 31-ig a 2000-15 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén.

26


A 2000 LE alatti szennyvízelvezetési agglomeráció kategóriájában a Program 2015 utánra túlmutat, a fejlesztések ezen időpont után a fajlagosan drágább beruházások teljesítésére irányul, egyben kisebb számú lakónépességet érintve. 1 EUR = 250 Ft 4., 5., 6., 7. és 14. cikk: 3. cikk: A települési szennyvíz- és iszapkezelőGyűjtőrendszerek , valamint elhelyező telepek Időszak Mrd Ft M EUR Mrd Ft M EUR 2004. május 1-jétől 2005 végéig 88,2 352,8 43,4 173,6 2006. január 1-jétől 2010 végéig 183,4 733,6 148,6 594,4 2011. január 1-jétől a cél állapotig 261,1 1044,4 58,0 232,0 2004-2015 között összesen 532,7 2130,8 250,0 1000,0 A megvalósítás költségigénye 2004-2015 között mindösszesen: 782,7 Mrd Ft, azaz 3130,8 M EUR Forrás: 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet

2. Az intézkedés főbb jellemzői Csatornahálózat és szennyvíztisztító telepek létesítése a 2000 LE feletti település agglomerációk esetében kötelező önkormányzati feladat. A Strukturális Alapok lehetőséget biztosítanak az érintett önkormányzatok számára, hogy létrehozzák a szükséges infrastruktúrát, és fenntartsák a közszolgáltatást ezen szektorban. Célok − Az országon belüli ellátottsági különbségek kiegyenlítése érdekében szennyvízgyűjtő és-kezelő rendszerek/létesítmények építése − Az EU Szennyvíz Irányelv teljesítése az 50.000 LE nagyságrend alatti fejlesztések esetén − A 83 %-os csatornázottsági arány eléréséhez szükséges fejlesztések elvégzése − Az összegyűjtött szennyvizek megfelelő tisztítása Támogatható tevékenységek − új szennyvízgyűjtő rendszerek építése − a teljes kiépítettség elérése érdekében a meglévő szennyvízgyűjtő rendszerek fejlesztése, bővítése − új szennyvíztisztító telepek építése − meglévő szennyvíztisztító telepek kapacitás bővítése, hatásfok növelése, rekonstrukciója − iszapkezelő létesítmények építése szennyvíztelepeken vagy önállóan − szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását célzó beruházások − szennyvíziszap lerakók létesítése Főbb szakmai értékelési kritériumok (részletesen és bővebben lásd a pályázati dokumentáció értékelési szempontrendszerében)

− Lakosegyenérték szerinti agglomeráció-osztályozás − 50 % alatti átlagos csatornázottságú megyét érint a projekt (megyék: Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-NagykunSzolnok, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs, Tolna - Forrás: KSH, 2002. évi adatok) 27


− Belvízzel veszélyeztetett területet érintő projekt-fejlesztések, valamint a 2000. évi CXII. törvényt érintő, a 1107/2003 (XI.5.) Korm. határozat 4. pontjában és a 1117/2003 (XI. 28.) Korm. határozatban szabályozott fejlesztéseket érintő, vagy a 91/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 1. sz. melléklelete és a 7/2003. (I.14.) Korm. rendelet alapján hátrányos helyzetű térségben, kistérségben megvalósuló projektek − A projekt érint sérülékeny vízbázist (224/1999. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletben szereplő I/a és I/b kategóriák) − A befogadó érzékenysége szerinti osztályozás a 9/2002. (III.22.) KöM – KöViM együttes rendelet 1. sz. melléklete alapján Vizsgált nyertes projektek A következőkben az alábbi projekteket vizsgáljuk: 1 2 3 4 5

KIOP-1.1.2.-2004-07-0007/2 Velencei-tavi regionális szennyvízelvezető-, tisztító rendszer Gárdony Város VELENCE bővítése, fejlesztése Önkormányzata Gyula Város KIOP-1.1.2.-2004-07-0011/2 Gyula város szennyvízcsatornázása II. ütem GYULA Önkormányzata KIOP-1.1.2-F.-2004-10-0002/2 Szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztés és szennyvíztisztító telep Elek Város ELEK bővítése a Maros hordalékkúp vízbázis-védelme érdekében Önkormányzata Hatvan Város KIOP-1.1.2-F.-2004-11-0007/2 Hatvan város szennyvízelvezetési és -kezelési program HATVAN Önkormányzata KIOP-1.1.2-F.-2004-11-0011/2 Az "Élhetőbb Ceglédért" - A XXI. század csatornahálózata a Cegléd Város CEGLÉD tudatosság jegyében Önkormányzata

28


3. sz. térkép: A szennyvízelvezetési- és tisztítási projektek jellemzése 29


3. A projektek értékelése a) Megfelelőség Vizsgált stratégiai dokumentum EU FF Stratégia FF Nemzeti Stratégiája EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogram NKP-II

Stratégiában szereplő, az intézkedéshez kapcsolódó célkitűzések Nem tartalmaz A fenntartható vízgazdálkodás komplex célrendszerét tartalmazza A városi szennyvíz kezelésen keresztül említi a problémát Konkrét számszerű célokat tartalmaz

Környezetügy középtávú stratégiája (tervezet) NÉS

Konkrét számszerű célokat tartalmaz az EU kötelezettségekre vonatkozóan A képződő gázok felhasználásán keresztül merül fel az adott probléma

Nemzeti szennyvíz elvezetési és tisztítási Program Összesítő értékelés

Ezen program adja a jogszabályi keretet A környezet-stratégiai dokumentumokban kiemelt helyen szerepel a problémakör a megelőzéstől a terheléscsökkentésig

A környezeti célkitűzésekhez való KIOP hozzájárulás * Nincs hozzájárulás Részleges: csak a ”csővégi” megoldásokat tartalmazza Jelentős: éppen a csatornázás és a tisztítás van a fókuszban Részleges: hiszen rekonstrukciós kérdéseket csak bizonyos határok között enged megoldani Jelentős: a KIOP is az EU-s célok megvalósítására helyezi a hangsúlyt Közvetett: csak akkor van kapcsolat, ha a képződő gázok felhasználását a projekten belül megoldják Jelentős: bár nem teljes, mert a rekonstrukciókat részben tartalmazza A projektek a felvetett problémakör egy részének a megoldását célozza (nem vagy részben tartalmazza a rekonstrukció, 2000 LE települések, klímabarát technológiák kérdéskörét)


b) Eredményesség Az eredmények összefoglalása Projektek VELENCE GYULA ELEK HATVAN CEGLÉD Összesen

Csatornahálózat fejlesztés (új csatornahálózat hossza) km 97,500 53,888 11,661 64,682 129,000 356,731

Szennyvízkapacitás bővítés (új kapacitások) m3/nap 5 700 0 250 3 800 0 9 750

Az öt projektből 3 esetben történt szennyvízkapacitás kiépítés, illetve bővítés, két esetben csak csatornahálózat fejlesztésre került sor.

30


KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás Mérhetőség: A vonatkozó indikátorok minden projekt esetében a PEJ és zárójelentésekben megadásra kerültek, az indikátorok a támogatási szerződésekben rögzítésre kerültek. Megfelelőség: Az indikátorok megadásának módját több esetben félreértették abban a vonatkozásban, hogy a kiindulási érték esetében „0” értéket kell-e megadni, mivel új, illetve továbbfejlesztett kapacitásról és háztartásról volt szó, vagy a jelenleg meglévő értéket. Ezeket korrigálni kellett. Teljesség: Az output indikátor nem fedi le teljesen a fejlesztési célokat, két projekt esetében nem történt tisztítókapacitás bővítés. Ezért mindenképpen célszerű lenne output indikátorként alkalmazni az „új csatorna-hálózat hossza” műszaki indikátort. a) Intézkedés szintű indikátorok teljesülése Intézkedés szintű indikátorok teljesülése „Vízminőség javítás - szennyvíz” intézkedés indikátorai Az indikátor képzés módja

megnevezése

mértékegysége


Tényleges érték

Célérték


Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése m3/nap 7 500 9 750 9 750 130 % (szennyvíz) Új vagy felújított vízközművekkel (ivóvíz és szennyvíztisztító 25 000 +17 433 +17 360 eredmény db 69,7 % (11 837*) (29 270) művekkel) kiszolgált háztartások (29 197) száma (szennyvíz) * kiindulási érték Korrekciók: 1 VELENCE a kiindulási értéket 0-nak adta meg, pedig volt működő tisztítótelep. GYULA megadta az értéket (minden esetben ugyanazt, pedig a projekt során nem történt tisztító kapacitás növelés) ELEK a kiindulási értéket 0-nak adta meg, pedig volt működő tisztítótelep. HATVAN nem adta meg az indikátort. output

Amennyiben az output indikátor értékét (9 350 m3/nap tisztító kapacitást) átszámoljuk lakosegyenértékre 4 (LE), akkor 71 683 LE adódik, amely 1 háztartást 3 fővel számolva 23900 db háztartást ellátni tudó kapacitás jött létre. Ha ezt vesszük alapul a kiszolgált háztartások száma esetében a KIOP (output) cél 95,9 %-ban teljesült. További indikátor értékek Az indikátor képzés módja

megnevezése

Egyéb műszaki Új csatorna-hálózat hossza mutató Egyéb műszaki Szennyvíz-iszap kezelő mutató kapacitás 4

mértékegysége km t/nap

Kiindulási érték

Tényleges érték

Célérték

400,781

757,512

754,293

356,731

1,72

6,06

6,06

4,34

LE = 9 350 m3/nap (kapacitás) x 460 g/ m3 (térfogatsúly) / 60 g/LE/nap (BOI) = 71 683 LE

31

Tényleges növekmény*

A KIOP vizsgálat összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal Az indikátor képzés módja

megnevezése

mértékegysége

Kiindulási érték

Egyéb műszaki Tisztításra került szennyvíz m3/nap mutató mennyisége Egyéb műszaki Szv.telepre befolyó összes m3/nap mutató szennyvíz mennyisége Egyéb műszaki Új/továbbfejlesztett tisztító LE mutató kapacitás Egyéb műszaki Bekötött háztartások száma db mutató Egyéb műszaki Összes háztartás a projekt db mutató területén * Számítása: tényleges érték – kiindulási érték

Tényleges érték

Célérték


13 513

23 214

23 153

9 701

13 513

23 214

23 153

9 701

219 650

291 333

291 333

71 683

30 676

43 552

45 040

12 876

55446

55629

55538

b) A kitűzött csatornázottsági cél (83 %) elérése Projektek VELENCE GYULA ELEK HATVAN CEGLÉD Összesen

Összes háztartás a Bekötött háztartások Új/felújított közművekkel kiszolgált háztartások Csatornázottsági arány projekt területén száma többlet tényleges érték kiindulási érték db db % db % % 5588 30,69% 77,95% 18210 8607 47,27% 2069 15,39% 88,42% 13443 9817 73,03% 762 39,22% 78,13% 1943 756 38,91% 2893 32,05% 63,51% 9027 2840 31,46% 1910 14,69% 81,24% 13006 8656 66,55% 30676 55,14% 13222 23,77% 78,91% 55629

Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Programhoz való hozzájárulás a) A célkitűzések hozzájárulását befolyásoló egyéb programok, fejlesztések A kötelezettség teljesítésének részeként a 2004-2006 évi EU ISPA/KA támogatással valósul meg 10 projekt (érintett közel 2 millió lakos), további kisebb fejlesztésekre pedig a KIOP keretében kerül sor. b) A KIOP hozzájárulás mértéke A projektek során megvalósuló szennyvízterhelés csökkentés (lakosegyenértékben) az alábbiak szerint becsülhető. A 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet tartalmazza 2000 LE feletti agglomerációk településeinek szennyvízterhelését. A Program által becsült szennyvízterhelés a projektek során megszűnik, így összességében ennyivel csökken a szennyvízterhelés. Az agglomerációk szennyvízterhelés a Korrigált érték Program szerint 2000 < LE < 10 000 15 000 < LE < 150 000 LE LE + VELENCE 40 737 40 737 + GYULA 70 234 70 234 + ELEK 5 517 5 517 + HATVAN 41 197 28 333* + CEGLÉD 57 369 57 369 Összesen 1 db 4 db 215 054 173 857 * HATVAN esetében a projektterület nem a teljes agglomerációt, hanem csak Hatvan városát tartalmazta. Projektek

Agglomerációs osztály

32


A Program célokhoz (országos adatok) viszonyítva a KIOP által elért szennyvízterhelés csökkentés nagyságrendje a következő: Porgram célok 2015 december 31-ig 2000 < LE < 10 000 Gyűjtőrendszerek fejlesztése Szennyvíztisztító telepek fejlesztése 15 000 < LE < 150 000 Gyűjtőrendszerek fejlesztése Szennyvíztisztító telepek fejlesztése Összesen Gyűjtőrendszerek fejlesztése Szennyvíztisztító telepek fejlesztése

Program célok darabszám Összes LE

darabszám

KIOP hozzájárulás Összes LE

%

177 217

1 051 279 1 384 434

1 1

5 517 5 517

0,52 % 0,40 %

2 53

1 431 708 3 209 721

4 2

168 340 69 070

11,76 % 2,16 %

185 305

3 586 853 9 814 732

5

173 857 74 584

4,85 % 0,76 %

Az adatokból megállapítható, hogy elsősorban a 15 ezer LE érték feletti agglomerációkban a gyűjtőrendszerek fejlesztéséhez járultak hozzá a KIOP projektek. A KIOP projektek azonban csak csekély mértékben járultak hozzá a célkitűzések eléréséhez. A II. Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz való hozzájárulás Célkitűzés


Célállapot (2008, az eltérő évszám KIOP hozzájárulás külön jelölve)

a megfelelő mértékben tisztított települési szennyvíz aránya 47,2 % 46% 83% (2015) (+1,2 %) - normál területen (a csatornázott telepü-léseken keletkező összes szennyvíz 95,9%-a) Becsült szennyvízterhelés (LE)* 6 688 742 12 068 817 + 173 857 * a 25/2002. (II.27.) Korm. Rendelet alapján számított adat (2000 LE feletti agglomerációk települései szennyvízterhelése)

c) Hatékonyság A csatornahálózat fejlesztés és szennyvízkapacitás bővítés fajlagos költsége Csatornahálózat fejlesztés

Szennyvízkapacitás bővítés

Projektek

új csatornahálózat Beruházás Fajlagos Létrehozott Beruházás Fajlagos hossza költsége* költség kapacitások költsége* költség km Ft Ft/km m3/nap Ft m3/nap/Ft VELENCE 97,5 2 991 426 30 681,3 5 700 1 490 091 261,4 GYULA 53,888 1 158 694 21 501,9 0 0 0,0 ELEK 11,661 395 790 33 941,3 250 273 760 1 095,0 HATVAN 64,682 1 909 630 29 523,4 3 800 1 122 632 295,4 CEGLÉD 129 3 100 000 24 031,0 0 0 0 Összesen 356,731 9 555 541 9 750 2 886 483 * A PEJ-ek pénzügyi megvalósítás táblázata alapján számított érték (nettó érték, anyagjell. ráfordítások nélkül)

33


Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Program fajlagos költségei

Projektek

új csatornahálózat hossza km

VELENCE GYULA ELEK HATVAN CEGLÉD Összesen Kiépítendő gyűjtőrendszerek (Program) Kiépítendő szennyvíztisztító telepek (Program) Összesen (kiépítendő)

97,5 53,888 11,661 64,682 129 356,731

Az agglomerációk A beruházás teljes szennyvízterhelés a Fajlagos költség összköltsége Program szerint

Létrehozott kapacitások m3/nap 5 700 0 250 3 800 0 9 750

LE 40 737 70 234 5 517 28 333 57 369 173 857

Ft 5 664 921 729 1 468 508 194 832 560 000 3 805 590 151 3 833 943 600 15 605 523 674

Ft/LE 139 060,8 20 908,8 150 908,1 134 316,5 66 829,5

3 586 853

532 700 000 000

148 514,6

9 814 732

250 000 000 000

25 471,9

782 700 000 000

173 986,5

A Progam adatai alapján a gyűjtőrendszerek kiépítése mintegy 150 eFt/LE, míg a szennyvízkezelő telepek esetében 25 eFt/LE körüli. Ha mind a gyűjtőrendszer, mind a telepek fejlesztésre kerülnek, a beruházási összeg 175 eFt/LE körüli érték. Ehhez viszonyítva mutatja be a táblázat a projektek fajlagos költségeit. (A fajlagos költségek a teljes beruházásra vonatkoznak, a PEJ-ek LE-re vonatkozó terheléscsökkentési adatokat nem adtak meg, a projektek beruházási összköltsége külön gyűjtőrendszerekre és szennyvíztisztító telepek LEben megadott terheléscsökkenésére nem vetíthető.) Előirányzott költségektől való eltérés, társfinanszírozási ráta alakulása (lezárt projektek esetében) Az 5 db szennyvíz elvezetés és –tisztítás fejlesztése projektből 4 db került lezárásra. Az előírányzott költségektől VELENCE és GYULA esetében volt eltérés, a projekt kevesebb támogatási forrásból valósult meg. Nem elszámolható költségek, valamint a vissza igényelhető ÁFA csak VELENCE esetében csökkentette a 95 %-os támogatási arányt 89,13 %-ra. (A társfinanszírozási ráta alakulását a 4. melléklet mutatja be.)

d) Hatásosság Főbb környezeti hatások A főbb környezeti hatások az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Földtani közeg és a felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése: A csatornázott részeken teljesen megszűnik a talaj és a felszín alatti víz szennyezőanyagokkal való terhelése. 2. Felszíni vizek védelme: A korszerűsített, megnövekedett terhelésű szennyvíztisztító telepek az előírásoknak megfelelően tisztítják a szennyvizet, foszfor eltávolítással, nitrifikációval és részleges denitrifikációval. 34


3. Élet- és gazdasági körülmények javítása: A korábbihoz lépest jelentősen kibővített csatornahálózat megfelelő élet és gazdasági körülményeket biztosít. Elért terheléscsökkenés A kifolyó szennyvíz szervesanyag tartalmának csökkenését mutatja be a következő táblázat:

Projektek

VELENCE GYULA ELEK HATVAN CEGLÉD

Befolyó szennyvíz szervesanyag tartalma kiindulási tényleges célérték érték érték mg/l mg/l mg/l 460 460 460 533 533 533 487 430 487 447 447 447 583 583 583

Kifolyó szennyvíz. szervesanyag tartalma kiindulási tényleges célérték érték érték mg/l mg/l mg/l 25 25 25 9,28 9,28 9,28 50 6 25 26 20 20 12 12 12

A projekt legfontosabb környezeti haszna a földtani közegbe és a felszín alatti vizekbe kerülő kockázatos anyagok mennyiségének csökkenésével mérhető. Mint ahogy az alkalmazott indikátorkészleteknél bemutattuk a horizontális indikátorok esetében kísérlet született ennek mérésére, de nem minden projekt esetében adták meg a szükséges adatokat a megfelelő összesítés elvégzéséhez. A projektek lakosegyenértéke (LE) alapján számított terhelés csökkenéseket mutatja be a következő táblázat. Az első táblázat a projekt területen a meglévő és magvalósult fejlesztések eredményeként elért terhelés csökkentéseket mutatja be, a második táblázat pedig csak a fejlesztés eredményeként létrejött terheléscsökkentést. Teljes terhelés csökkenés (számított) Projektek VELENCE LE A projektek teljes terhelése 43700 A bekötött háztartások aránya (összesen) (%) 77,95% LE 34065 g/fő/d kg/év BOI5: 60 746 021 NH4-N: 9 111 903 TKN: 12 149 204 Összes P: 2,5 31 084 Lebegő anyag 70 870 358

GYULA LE 70234 88,42% 62099 kg/év 1 359 975 203 996 271 995 56 666 1 586 638

35

ELEK LE 5517

HATVAN LE 28333

CEGLÉD LE 57368

78,13% 4310 kg/év 94 394 14 159 18 879 3 933 110 127

63,51% 17994 kg/év 394 072 59 111 78 814 16 420 459 750

81,24% 46605 kg/év 1 020 659 153 099 204 132 42 527 1 190 769

A KIOP vizsgálat összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal Terhelés csökkenés változás (számított) Projektek VELENCE LE A projektek teljes terhelése 43700 A bekötött háztartások aránya (a projekt eredményeként) (%) 30,69% LE 13410 g/fő/d kg/év

GYULA LE 70234

ELEK LE 5517

HATVAN LE 28333

CEGLÉD LE 57368

15,39% 10810 kg/év

39,22% 2164 kg/év

32,05% 9080 kg/év

14,69% 8425 kg/év

BOI5:

60

293 678

236 731

47 384

198 857

184 503

NH4-N: TKN: Összes P: Lebegő anyag

9 12 2,5 70

44 052 58 736 12 237 342 625

35 510 47 346 9 864 276 187

7 108 9 477 1 974 55 281

29 829 39 771 8 286 232 000

27 675 36 901 7 688 215 254

Környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területekre gyakorolt hatás A szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztésére irányuló projektek az adott kiemelt területek védelmére szolgának: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége alapján kijelölt területek c) A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük d) Nitrát-érzékenység (felszíni és felszín alatti vizek) e) Ivóvízbázisok védelme: f) Belvízi öblözetet érint Az egyes települések érintettségét a következő táblázat mutatja be: szennyvíz felszín alatti tisztítás sérülékeny Belvízi Befogadó nitrátProjekt Település vizek szempontjából vízbázist öblözetet érzékenysége érzékenység érzékenysége érzékeny érint érint felszíni vizek CEGLÉD Cegléd B 4. aa-bc-bd + GYULA Gyula B 4. aa-bc-bd + VELENCE Gárdony A 4. aa-bc-bd + VELENCE Sukoró A 2.1 aa-bc-bd + VELENCE Pázmánd B 4. aa-bc-bd + VELENCE Kápolnásnyék B 4. aa-bc-bd + VELENCE Velence A 4. aa-bc-bd + VELENCE Nadap B 2.1 aa-bc-bd + ELEK Elek B 4. aa-bc-bd + + HATVAN Hatvan B 4. aa-bc-bd + + * A: fokozottan érzékeny, B: érzékeny

A vizsgált települések mindegyike felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területen találhatók, ebből 3 db település fokozottan érzékeny. Az érintett települések nitrátérzékeny területeken találhatók. A VELENCE projekt mind a befogadó érzékenysége szempontjából, mind szennyvíz tisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek szempontjából kiemelt területen található. ELEK és HATVAN települések pedig sérülékeny vízbázist érintenek. A 36


pályázati értékelésnél a szakmai szempontrendszer előnyben részesítette a belvíz-érzékeny területeken megvalósuló projekteket. A nyertes 5 projekt közül négy belvízi öblözetet érint. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált projektek megvalósítása több szempontból is kiemelt indokoltságú volt, a felszíni és felszín alatti vizek megóvásához a projektek jelentős mértékben hozzájárulnak. ÜHG kibocsátás és alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Összesített számított és becsült ÜHG kibocsátás –a projektek által okozott – változási értékek megmutatják, hogy mennyivel járult hozzá egy-egy projekt az ÜHG kibocsátáshoz. KIOP projekt

Összes ÜHG kibocsátás változás Építési fázis, (kt) (GWP)

Összes ÜHG kibocsátás változás Üzemeltetési fázis, (kt/év) (GWP)

Szennyvízelvezetés, -kezelés Gyula

1,57

2,5

Velencei tavi regionális

4,90

13,0

Elek

0,98

0,7

Hatvan

5,42

1,8

Cegléd

3,87

6,2

A projektek GWP értékei nem értékelhetők jelentős hatásúnak ÜHG kibocsátás szempontjából, az 1000 kt/év értéktől messze elmaradnak. A szennyvízelvezetési és tisztítási projektek esetében a technológiai eredetű ÜHG kibocsátás a csatornázatlan esetekhez képest kb. 80 %-kal csökken, amit a széndioxid kibocsátás többszöröződése ellenére a metán és nitrogénoxid kibocsátás csökkenése (amelyek a légköri felmelegítő képességük többszörös értéke miatt) eredményez. A kérdéses projekteknek természetesen nem célja az ÜHG kibocsátás csökkentése, ez a szennyvíztisztítási technológiák alkalmazásának járulékos eredménye. A KIOP szennyvíz-elvezetési és -tisztítási projektek eseteiben a klímaváltozás hatása kisebb mértékben érvényesül. A megvalósuló KIOP szennyvízelvezetési projektek esetében a 1,52oC hőmérsékletemelkedés, 5 %-os éves csapadékmennyiség változás a működtetés 25 éves időtartama során várhatóan nem tesz szükségessé beruházást igénylő beavatkozást. A kis mértékű 1,5-2 oC hőmérsékletemelkedés a biológiai szennyvíztisztítási fokozatban a szerves anyag és nitrogéneltávolítás esetében még előnyös is lehet a reakciósebesség növekedése, a télen is nagyobb mértékben végbemenő nitrifikációs folyamatok és a kedvezőbb ülepedési tulajdonságok miatt. A projekteknél a klímaváltozás hatásai szempontjából egyik legfontosabb változó paraméter a keletkező szennyvízhozam mennyisége. Távlatban célszerű lenne a hőmérséklet és csapadékmennyiség változásoknak megfelelő fajlagos szennyvízkeletkezés vizsgálata, és változásigény fellépése esetén a tervezési irányelvek módosítása. A klímaváltozás miatti legjelentősebb befolyást a rendkívüli időjárási viszonyok jelentik (áramkimaradás, elöntés), ezek megfelelő figyelembe vétele az üzemeltetői biztonsági tervek gondos kialakításával és betartásával küszöbölhető ki. Hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása Az érintett települések egyike sem hátrányos település.

37


3. INTÉZKEDÉS: Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése 1. Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések Átfogó stratégiai programok EU Fenntarthatósági Stratégia A stratégia általános célkitűzése a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás javítása és a túlzott kitermelés megakadályozása, valamint az ökoszisztémák működése értékének elismerése. Ezen belül operatív célkitűzés a hulladék keletkezésének megakadályozása és a természeti erőforrások felhasználási hatékonyságának javítása az életciklusban való gondolkodás koncepciójának alkalmazása, valamint az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás előmozdítása révén. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A Stratégia a kapcsolódó problémakört oly módon érinti, hogy kimondja, hogy az anyagigény csökkentésének másik útja a hulladékgazdálkodás fejlesztésen (a termelés ökohatékonyságának növelése mellett. Ehhez hozzátartoznak a kevesebb hulladékot „gyártó” termelési eljárások, az eddig hulladéknak minősülő anyagok más termelési eljárásokban való hasznosítása, illetve az újrahasznosítás növelése (ipari ökoszisztémák). Az újra nem használható anyagok esetében pedig gondoskodni kell a környezetkímélő elhelyezésről és ártalmatlanításról. Ez megfelel az Európai Unióban is elfogadott prioritási sorrendnek: megelőzés, újrahasználat, újrahasznosítás, ártalmatlanítás. Az egyes esetekben alkalmazandó legmegfelelőbb módszert azonban az érintettek bevonásával végzett széleskörű, az alternatívákat is figyelembe vevő felmérés, illetve értékelés alapján kell kiválasztani. EU VI Környezetvédelmi Akcióprogram Az EU „Környezet 2010: a jövőnk, a választásunk” címet viselő 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjának négy cselekvési területének egyike „A természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladékgazdálkodás”. Az Akcióprogram a hasznosítással kapcsolatban szigorú rendelkezéseket fogalmaz meg: a hulladékhierarchia szerint azt a hulladékot, aminek keletkezését nem lehet megelőzni, amennyire csak lehet, vissza kell nyerni, előnyben részesítve az újrafeldolgozást. A magas fokú hasznosítás elősegíti a társadalom eredeti nyersanyag iránti keresletének csökkentését, és egyben növeli a lakossági tudatosságot fogyasztói szokásaik hulladék formájában megjelenő következményeit illetően. Az EU továbbá célul tűzi ki azt, hogy a hulladékok kezelése a keletkezés helyéhez lehetséges legközelebbi helyen történjen. Ajánlás kidolgozását írja elő az építőipari és bontási hulladékokat illetően. Nemzeti Környezetvédelmi Program Az NKP-II (2003-2008) a következő célokat fogalmazza meg: Alapállapot (1999/2000)

Célkitűzés a hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva

30%

38

Célállapot (2008, az eltérő évszám külön jelölve) 50%


A Hulladékgazdálkodási akcióprogram nem számszerűsített operatív célkitűzésként nevesíti az „3.8.2. e) Építőipar hulladékainak hasznosítását”. A Környezetügy középtávú Stratégiája A Stratégia az egész ország területére kiterjedő korszerű hulladékkezelési rendszerek kiépülése érdekében – az EU támogatási forrásainak hatékony igénybevételével – szükséges feladatok feltételeinek biztosítását tűzi ki célul: − a hulladékképződés megelőzése, illetve mérséklése érdekében a lakossági felvilágosító és szemléletformáló tevékenység fokozása, − a gazdasági szabályozás eszközeinek fejlesztése, hogy mind a lakosságnak, mind a gazdasági szereplőknek érdekében álljon az újra-használható termékek alkalmazása és kevesebb hulladék „termelése”, − hulladékkezelési díj-rendszer bevezetése, amely egyértelműen kevesebb lakossági hulladék keletkezést ösztönöz, valamint a hulladékok hasznosításából származó bevételekkel egyúttal csökkenti a hulladékkezelési díjakat, − a lerakás mérséklése érdekében hulladéklerakási díj bevezetése, így fokozva más kezelési módok versenyképességét. A szerves hulladékokból előállított komposzt biztonságos felhasználásának feltételeinek biztosítása, − a környezetvédelmi és önkormányzati hatósági feladatok között nagyobb hangsúlyt kap az ellenőrzés, illetve szankcionálás. Ennek keretében a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának felülvizsgálata és szigorítása. A stratégia célul tűzi ki az érintettekkel együttműködésben a 2009-2014. közötti időszakra vonatkozó II. Országos Hulladékgazdálkodási Terv kialakítását és végrehajtását. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A Stratégia a kapcsolódó problémakörre utalva a „Technológiák és intézkedések a kibocsátások mérséklésére” c. részben a biotakarók és biofilterek a metán oxidáció optimalizálására hívja a figyelmet, illetve a hulladéklerakókból képződő metán semlegesítését tartja szükségesnek

Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok A hulladékgazdálkodás jogi szabályozásának kereteit – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényre alapozva – a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény határozza meg. A törvény kimondja, hogy elsődleges cél a hulladékok keletkezésének megelőzése. Amennyiben viszont hulladék keletkezik, a keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében a különböző hasznosítási módok közül alapvetően a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére kell törekedni. A megvalósítandó rendszer a már keletkezett hulladékok nagy része hasznosítását kívánja lehetővé tenni, oly módon, hogy az inert hulladékokból az építőipar számára alapanyagot állít elő. Országos Hulladékgazdálkodási Terv A törvényben megfogalmazott célok elérése érdekében a Hgt. 33.§-a – összhangban az Európai Közösség hulladékra vonatkozó irányelveivel – a Nemzeti Környezetvédelmi

39


Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) kidolgozását írta elő, amelyet 2002-ben az Országgyűlés (110/2002. (XII. 12.) határozat) fogadott el. Az OHT 2008-ig fogalmazza meg az elérendő célokat, a prioritásokat, a végrehajtási stratégiát és azok megvalósításának eszközeit. A hulladékgazdálkodás prioritási sorrendje a természeti erőforrások fenntartható használata érdekében a hulladékképződés megelőzését biztosító anyag és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazásának ösztönzése, másodsorban a képződő hulladék anyag és energiatartalmának minél teljesebb hasznosítása, végül a nem hasznosuló hulladék környezet veszélyeztetést és egészségi kockázatot kizáró ártalmatlanítása, ezen belül a környezetet hosszú távon is terhelő, hasznos területeket igénybe vevő hulladéklerakás minimalizálása. Az OHT hulladékfajtánként programokat fogalmaz meg a végrehajtási időszakra vonatkozóan. Az intézkedés szervesen kapcsolódik az OHT által indított „Építési, bontási hulladék kezelési program”-hoz, amelynek fejlesztési igényét 2008-ig mintegy 8,6-9,7 Mrd forintra becsülték, A programnak megfelelően az építési-bontási hulladékokra vonatkozóan a hasznosítási hányadot legalább 50 %-ra kell emelni. Magyarországon az építési bontási hulladékok kezelésére vonatkozóan 2004. júliusában született meg a jogi szabályozás (45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet), amely a későbbiekben ismertetett rendszer jogi alapjául szolgál. A jogszabály kötelezi az építtetőt, hogy a keletkezett építési és bontási hulladékot elkülönítetten gyűjtse és kezelje. A hulladékot az építtető felhasználhatja vagy azt megfelelő hulladékkezelő szervezetnek kell átadnia. A jogszabály ezáltal elősegíti az anyagában történő újrahasznosítást, egyrészt azáltal hogy az ilyen típusú hulladékok közvetlen felhasználására ösztönöz az új építkezéseknél, illetve az engedéllyel rendelkező kezelők tevékenységén keresztül. Az intézkedés másik komponense az „Egészségügyi hulladék” kiemelt hulladékáramra vonatkozó programhoz kapcsolódik, melynek becsült költségigénye 6,5-7 Mrd forint. Az egészségügyi hulladékok vonatkozásában számszerűsített hasznosítási célok nem kerültek meghatározásra. Cél első lépésben az ellátatlan térségekben hulladékkezelő kapacitások kiépítése (Baranya, Békés, Tolna és Zala megyékben regionális egészségügyihulladék-égető, Budapesten hulladékfertőtlenítő berendezések telepítése). 2005. július 30-ig elvégzendő feladat (volt), hogy a ma működő kórházi hulladékégetőket alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni azokat, illetőleg pótlásukra új égetési kapacitásokat - a tervezési időszak végéig hat regionális égetőművet - kell kiépíteni. Prioritást kell biztosítani az egészségügyi hulladék regionális hulladékégetőkben történő ártalmatlanításának. Az egészségügyi intézmények mellett - az egészségügyi hulladékok kezelésére vonatkozó 1/2002. (I. 11.) EüM rendeletnek megfelelően - biztosítani kell a hulladék rendszeres begyűjtését a magánrendelőkben és a háziorvosi ellátás során képződő egészségügyi hulladék begyűjtését és kezelését is. Az OHT becsült költségigénye a vonatkozó intézkedési programokra Intézkedési program f12. f9.

Határidő

Építési, bontási hulladék kezelési program Egészségügyi hulladékok

2008. 2008.

40

Becsült fejlesztési költség (2003-2008.) 8 600-9 700 6 500-7 000


Területi hulladékgazdálkodási tervek A táblázat a területi hulladékgazdálkodási tervek az érintett hulladékfajták esetében mutatja be a jelenlegi kezelési módokat és a hasznosítási célokat, valamint azok forrásigényét (pirossal jelölve a korrigált adatokat): Keletkezett hulladék Hasznosítás mennyisége t/év 1. Nyugat-dunántúl Építési-bontási hulladék 725 777 EÜ hulladék 742 2. Közép-dunántúl Építési-bontási hulladék 468 845 EÜ hulladék 633 3. Dél-Dunántúl Építési-bontási hulladék 500 000 EÜ hulladék 700 4. Észak-Alföld Építési-bontási hulladék 467 700 EÜ hulladék 1 423 5. Dél-Alföld Építési-bontási hulladék 400 000 EÜ hulladék 1 500 6. Észak-Magyarország Építési-bontási hulladék 428 500 EÜ hulladék 734 7. Közép-Magyarország Építési-bontási hulladék 2 000 000 EÜ hulladék 5 783 Összesen Építési-bontási hulladék 4 990 822 EÜ hulladék 11 515 * A korrigált értékek pirossal jelölve.

%

(t/év)

Égetés %

Régióból Egyéb módon Várható HasznoLerakás Összesen kiszállított Kezelés Összesen kezelt mennyiség sítási célok /EÜ égető mennyiség

Lerakás

(t/év)

%

(t/év)

%

(t/év)

(t/év)

(t/év)

(t/év)

(t/év)

(M Ft)

(M Ft)

(M Ft)

15 105 000 0

0 742

70 490 800 0

15 129 977 0

725 777 742

835 000 780

417 500 na.

650

700-800

100

1400 950

19 88 657 0 0

0 95

0 601

34 159 070 5 32

47 221 118 0 0

468 845 633

515 728 728

234 422 130

1500

476

1976 500

20 100 000 0 0

0 100

0 700

80 400 000 0 0

0 0

500 000 700

510 000 720

255 000 na.

240

100

340 30

5 25 020 0 0

0 60

0 851

95 442 680 40 572

467 700 1 423

481 731 1 636

240 866 na.

2 100

150

2 250 1 000

15 60 000 0 0

0 100

0 1 500

85 340 000 0 0

0 0

0 0

400 000 1 500

420000 1 725

210 000 na.

800

200

1 000 1 000

6 26 900 0 0

0 100

0 734

94 401 600 0 0

0 0

0 0

428 500 734

428 500 734

214 250 0

600

600

1 200 0

10 200 000 0 0

0 48

0 2 776

90 1 800 000 52 3 007

0 0

0 2 000 000 5 783 0

2 040 000 1 020 000 5900 na.

750 500

300 3 000

1 050 3 500

12 605 577 0 0 0,686

1 826

3 039

5 230 959 2 592 038 12 223

6 640

7 904

9 216 6 980

0 0

0 0

0 0

572

41

900


2. Az intézkedés főbb jellemzői Az intézkedés célja, támogatható területek és főbb kritériumok Az átfogó rendszerek kialakítása és üzemeltetése mellett Magyarországon az önkormányzatok feladata az egészségügyi hulladékok,és az önkormányzati beruházásoknál keletkező építési hulladék kezelése is. Az OHT kiemelt hulladékáramként foglalkozik az egészségügyi, valamint az építési és bontási hulladékkal. A kiemelt hulladékáramok környezetre gyakorolt általános terhelő hatások mellett az egészséget is potenciálisan veszélyeztetik. Célok a) Építési és bontási hulladékok esetében: − 2008-ra a hasznosítási arányt legalább 50%-ra kell emelni. − A lerakott hulladék mennyiségének csökkentése, illetve a hasznosítás mértékének növelése érdekében ki kell alakítani a különböző anyagú összetevők elkülönített bontásához, gyűjtéséhez szükséges feltételeket. − A hulladék kezelését megvalósító közszolgáltatókat fel kell szerelni az elkülönített összegyűjtést és a hulladék hasznosításra történő előkészítését biztosító berendezésekkel, eszközökkel. − A biztonságos bontási és ártalmatlanítási feltételek megteremtése és alkalmazása. b) Egészségügyi hulladékok esetében: − A hulladékkezelési előírásokkal párhuzamosan csökkenteni kell a hulladéklerakókba történő lerakást annak érdekében, hogy csökkenjen a bomló szervesanyag mennyisége. A ma működő kórházi hulladékégetők alkalmassá tétele az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, ennek hiányában bezárása. (2005-ig elvégzendő feladat) − A lakosságnál található gyógyszerek hulladékainak ellenőrzött begyűjtése és kezelése. Támogatható tevékenységek a) Építési és bontási hulladékok esetében: − Az építési és bontási hulladékot kezelő, feldolgozó és a hulladék hasznosítását lehetővé tevő üzemek kialakítása (lehetőség szerint az inert hulladéklerakó telepekhez kapcsolódóan) b) Egészségügyi hulladékok esetében: − Az egészségügyi hulladékgyűjtő rendszerek és berendezések fejlesztése − A nem megfelelően működő kórházi hulladékégetők korszerűsítése − A lakosságnál található gyógyszerek hulladékainak gyűjtése és kezelése Főbb szakmai kiválasztási kritériumok (a vizsgálat szempontjából releváns) − Kezelt hulladék mennyisége (tonna, a projekt befejezésétől számított 5 év alatt összesen), 4 pont − A kezelő létesítmény(eke)t igénybe vevő önkormányzat(ok) népessége, igénybe vevő lakosok (fő), 4 pont − Hátrányos helyzetű térségben, kistérségben valósul-e meg, 1 pont Vizsgált nyertes projektek A következőkben az alábbi projekteket vizsgáljuk: 42


1 2 3 4 5 6

KIOP-1.3.0-F.-2004-11-0001/2 EGER KIOP-1.3.0-F.-2005-02-0002/2 KAPOSVÁR KIOP-1.3.0-F.-2005-08-0001/2 KECSKEMÉT KIOP-1.3.1.-2004-06-0001/2 TOKAJ KIOP-1.3.1.-2004-07-0005/2 KUNSZENTMÁRTON KIOP-1.3.0-F.-2005-07-0001/2 SZOTE

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Komplex építési és bontási hulladékgazdálkodási rendszer Kaposvár Megyei Jogú Kaposvár és térsége részére Város Önkormányzata Komplex építési és bontási hulladékgazdálkodási rendszer Kecskemét Megyei Jogú Kecskemét és térsége részére Város Önkormányzata Építési-bontási hulladékfeldolgozó üzem telepítése a Bodrog- Tokaj Város keresztúri Regionális Települési Szilárdhulladék Lerakóba Önkormányzata Építési-bontási hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése Kunszentmárton Város Kunszentmárton és a környező települések részére Önkormányzata Egészségügyi hulladék kezelés komplex rendszerének EU SZOTE Szolgáltató követelményekhez igazodó fejlesztése Szeged régiójában Közhasznú Társaság Epítési és bontási hulladékok kezelése Eger térségében

43


4. sz. térkép: „Az egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése” projektek jellemzése 44


3. A projektek értékelése a) Megfelelőség Vizsgált stratégiai dokumentum EU FF Stratégia FF Nemzeti Stratégiája

EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogram NKP-II

Környezetügy középtávú stratégiája (tervezet) NÉS OHT/THT Összesítő értékelés

Stratégiában szereplő, az intézkedéshez kapcsolódó célkitűzések A hulladékok újrafelhasználása és az újrafeldolgozás előmozdítása Kevesebb hulladékot „gyártó” termelési eljárások, a hulladékok hasznosítása, az újrahasznosítás növelése. Az újra nem használható anyagok esetében környezetkímélő elhelyezés és ártalmatlanítás Ajánlás kidolgozását írja elő az építőipari és bontási hulladékokat illetően. Általában a hulladékhasznosítással kapcsolatban található konkrét cél, a hulladék-gazdálkodási akcióprogram nem számszerűsített célja között szerepel A korszerű hulladékkezelési rendszerek kiépülése érdekében tartalmaz adminisztratív intézkedéseket A hulladéklerakók metángáz kibocsátásának csökkentése, hasznosítása Ezen tervben szereplő két hulladékárammal kapcsolatos konkrét célkitűzéseket tartalmaz Szinte minden stratégiai dokumentum tartalmazza a hulladékhasznosítási célkitűzéseket

A környezeti célkitűzésekhez való KIOP hozzájárulás * Jelentős: az intézkedés célja is ez a két támogatott hulladékáram esetében Részleges: mert a megelőzéshez nem, csak az újrahasznosíthatóságához járulnak hozzá a projektek Jelentős: hiszen már EU normák szerinti projektek valósulnak meg Jelentős: az intézkedés célja is ez a két támogatott hulladékáram esetében Nincs: mert a fejlesztésekre vonatkozó célokat nem tartalmaz (a készülő II. OHT-ba utalja a feladatot). Nincs: Csak közvetetten a hulladéklerakás metán képződésén keresztül lehet összefüggés Jelentős: a kitűzött fejlesztések megvalósításához járul hozzá A KIOP a megelőzés jellegű fejlesztéseket nem, viszont az újrahasznosítás fejlesztéseit támogatja, ami a hulladékgazdálkodási prioritási sorrend második és harmadik eleme.


Tekintettel arra, hogy korlátozott források álltak rendelkezésre, ez nem tette lehetővé valamennyi felmerülő cél támogatását (pl. a hulladékkezelést célzó projekteket le kellett szűkíteni az állati, egészségügyi, építési-bontási hulladékokra, miközben a 16/2001. (VII. 18.) KöM Rendelet a hulladékok jegyzékéről összesen 20 hulladéktípust sorol fel).

b) Eredményesség KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás Mérhetőség: A vonatkozó indikátorok minden projekt esetében megadásra kerültek a PEJ és zárójelentésekben, az indikátorok a támogatási szerződésekben rögzítésre kerültek.

45

A KIOP vizsgálat összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal Intézkedés szintű indikátorok teljesülése „Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése” intézkedés indikátorai Az indikátor képzés módja

megnevezése

mértékegysége


Tényleges érték

Célérték


Az új illetve felújított hulladékkezelők száma (kórházi hulladékégető db 14 1 0 7,1 % rekonstrukciója) Az új illetve felújított hulladék kezelők output db 4 6 6 150 % száma (építési-bontási hulladék kezelő egység kialakítása) Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) építési-bontási: 297 092 302 4841 eredmény db Egészségügyi: 300 000 300 000 Összesen 816 000 597 092 602 484 73,2 % Korrekciók: 1 KAPOSVÁR esetében a megadott indikátor érték jóval alacsonyabb, mint ami a megvalósíthatósági tanulmányban a projekt által érintett terület lakásszámának prognózisában szerepel (azonos kapacitás kiépítés mellett). A megvalósíthatósági tanulmány a közvetve érintett háztartások számára vonatkozóan nem tartalmaz információt. Az intézkedés által közvetve érintett Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma, (db) háztartások száma, (db) output

ZÁRÓJELENTÉS SZERINT

MEGVAL. TANULMÁNY SZERINT

32 237

37 629

Az intézkedésre allokált források a támogatási szerződésekkel teljes egészében lekötésre kerültek. Az egészségügyi hulladék esetében a várt projektek helyett mindössze 1 projekt került támogatásra, annak ellenére hogy a területi hulladékgazdálkodási tervek alapján (lásd vonatkozó fejezet) is több hulladékégető fejlesztésére is szüksége lenne. Ezzel ellentétben az építési-bontási hulladék kezelő rendszerek fejlesztése a vártnál sikeresebben alakult. Az érintett háztartások száma a kevés számú egészségügyi projekt ellenére kedvezően alakult. További indikátor értékek (építési-bontási hulladék) Az indikátor képzés módja Egyéb műszaki mutató

megnevezése

mértékegysége

Az EU direktívák normatívái alapján létesített, illetve bővített és /vagy felújított létesítmények kapacitása

t/év

Megkötött szerződésekben vállalt indikátorok összértéke

Az indikátorok teljesült összértéke

Korrigált érték

439 949

432 900

475 4001

Kiválasztási Várható építési-bontási szempont volt (nem volt erre vonatkozó 439 949 399 9491 hulladék mennyiség - föld t/év (2025) vállalás) (2025) (megvalósíthatósági nélkül tanulmány alapján) Kiválasztási A kezelő létesítményt (nem volt erre vonatkozó 900 107 szempont volt igénybe vevő fő (megvalósíthatósági önkormányzatok népessége, vállalás) (2025) tanulmány alapján) igénybe vevő lakosok Korrekciók: 1 EGER a kapacitásra vonatkozó adatokat a talajjal együtt kitermelt építési-bontási hulladékokra adta meg a többi pályázattal ellentétben 1 KUNSZENTMÁRTON nem adott meg népességre vonatkozó adatokat, Kunszentmárton népességének értéke szakértői becslés alapján került meghatározásra.

46


Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás Bizonytalansági tényezők: − Az OHT mintegy 10 millió t/évre becsüli az építési-bontási hulladékok mennyiségét, (ebből 7 millió tonna a kitermelt föld), azaz a „hulladékgazdálkodási szempontból figyelemre érdemes törmelék és hulladék összes mennyisége 3 millió tonna”. Ezzel szemben a THT adatai alapján mintegy 5 millió tonna hulladék keletkezik évente. A THT valószínűleg a keletkező hulladék mennyiségnek mintegy felére kalkuláljuk a kitermelt talaj tömegét. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) célkitűzéseinek elérése a) Építési-bontási hulladék Az OHT célkitűzések Keletkezett hulladék mennyisége Hasznosítás Várható mennyiség Hasznosítási célok Elért hasznosítási arány Az OHT becsült költségigénye

Mértékegység t/év % t/év t/év % t/év % Ft

THT célkitűzés (országos összesen) 4 990 822 16 792 927 5 230 959 50 2 592 038 46,0 % 9 200 000 000

KIOP eredménye t/év Ft

THT célkitűzés (országos összesen) 11 515 69 7 904 1 2 22 3 na. na. 70,5 % 7 000 000 000

KIOP eredménye t/év Ft

399 949 2 439 935 579

hozzájárulása %

15 % 30 % 26,5 %

b) Egészségügyi hulladék Az OHT célkitűzések Keletkezett hulladék mennyisége Hasznosítás Várható mennyiség Hasznosítási célok Elért hasznosítási arány Az OHT becsült költségigénye

Mértékegység t/év % t/év t/év % t/év %

720 393 228 000

hozzájárulása %

na. 1,5 % 5,6 %

A területi hulladékgazdálkodási célkitűzések elérése Dél-dunántúli régió hulladékgazdálkodási terve – KAPOSVÁR Dél-dunántúli régió HT célkitűzések Keletkezett hulladék mennyisége Hasznosítás Várható mennyiség Hasznosítási célok Elért hasznosítási arány

Mértékegység

THT célkitűzés (országos összesen)

t/év % t/év t/év % t/év %

500 000 20 100 000 510 000 50 255 000 29,4

47

KIOP - KAPOSVÁR eredménye hozzájárulása t/év %

50 000

19,6 % 9,4 %


Észak-Alföld régió hulladékgazdálkodási terve – KUNSZENTMÁRTON Észak-Alföld régió HT célkitűzések Keletkezett hulladék mennyisége Hasznosítás Várható mennyiség Hasznosítási célok Elért hasznosítási arány

Mértékegység



KIOP - KUNSZENTMÁRTON eredménye hozzájárulása t/év %

467 700 5 25 020 481 731 50 240 866 38,4

160 000

66,4 % 23,4 %

Dél-Alföld régió hulladékgazdálkodási terve – KECSKEMÉT Dél-Alföld régió HT célkitűzések Keletkezett hulladék mennyisége Hasznosítás Várható mennyiség Hasznosítási célok Elért hasznosítási arány

Mértékegység



KIOP - KECSKEMÉT eredménye hozzájárulása t/év %

400 000 15 60 000 420 000 50 210 000 45,2

130 000

61,9 % 30,2 %

Észak-Magyarország régió hulladékgazdálkodási terve – EGER, TOKAJ Észak-Magyarország HT célkitűzések Keletkezett hulladék mennyisége Hasznosítás (jelenleg) Várható mennyiség Hasznosítási célok Elért hasznosítási arány

Mértékegység



428 500 4 26 900 428 500 50 214 250 27,9

KIOP – EGER, TOKAJ eredménye hozzájárulása t/év %

92 900

43,3 % 23,9 %

Dél-Alföld régió hulladékgazdálkodási terve – SZOTE Dél-Alföld régió HT célkitűzések

Mértékegység

Keletkezett hulladék mennyisége Régióból kiszállított mennyiség

t/év t/év t/év % % t/év t/év % t/év %

Régióban kezelt mennyiség Hasznosítás Várható mennyiség Hasznosítási célok Elért hasznosítási arány a régióban

THT célkitűzés (országos összesen) 1 500 900 600 40 100 1 500 1 7 25 na. na. 76,5 %

48

KIOP eredménye hozzájárulása t/év %

720 36,5 %


c) Hatékonyság Kiépített többletkapacitás Várható építésiLétesített, illetve bontási hulladék bővített és /vagy mennyiség - föld felújított létesítmények A projekt rövid neve nélkül (2025)* kapacitása t/év t/év EGER 40 000 42 500 KAPOSVÁR 36 000 50 000 KECSKEMÉT 122 000 130 000 TOKAJ 44 650 50 400 KUNSZENTMÁRTON 157 299 160 000 Összesen 399 949 432 900 * megvalósíthatósági tanulmányokból származó információ ** zárójelentésekben megadott műszaki mutató

Kapacitás többlet % 1,06 1,39 1,07 1,13 1,02

A kiépített többletkapacitások 0,02 % - és 13 % között mozognak, ez alól kivételt képez KAPOSVÁR. A megvalósíthatósági tanulmányban nem találtunk információt az új létesítmény kapacitására vonatkozóan, így erre vonatkozó alátámasztást sem. 1 háztartásra jutó kiépített építési-bontási hulladékfeldolgozó kapacitás Létesített, illetve bővített és /vagy Közvetve kiszolgált felújított A projekt rövid neve háztartások száma* létesítmények kapacitása* t/év db EGER 42 500* 32 000 KAPOSVÁR 50 000 37 629* KECSKEMÉT 130 000 88 344 TOKAJ 50 400 56 700 KUNSZENTMÁRTON 160 000 87 811 Összesen 432 900 302 484 * megvalósíthatósági tanulmányokból származó információ ** korrigált érték (lásd korábban)

1 háztartásra jutó kiépített építésibontási hulladékfeldolgozó kapacitás t/év/db 0,4427 0,4429 0,4905 0,2963 0,6074

Az 1 háztartásra jutó kiépített építési-bontási hulladékfeldolgozó kapacitás 0,29 – 0,60 t/év/db között változik. Az OHT adatai alapján a tervezési évben (2001) meghatározott adatok alapján az 1 háztartásra jutó kiépített építési-bontási hulladékfeldolgozó kapacitás országos átlaga 0,41 t/év/db érték adódik. Ettől jelentősebb mértékben KUNSZENTMÁRTON tér el, amelynek oka lehet, hogy a keletkező építési-bontási hulladéknövekedés mértékét a többi pályázattól eltérő 1-2 %-os érték helyett, 2-4% között becsülte.

49


Az építési-bontási hulladékfeldolgozó kapacitás kiépítésének fajlagos költsége

Összes forrás** (tényleges)

A projekt rövid neve

Ft 499 773 633 453 560 038 355 420 000 498 070 440 633 111 468 2 439 935 579

EGER KAPOSVÁR KECSKEMÉT TOKAJ KUNSZENTMÁRTON * **

Létesített, illetve bővített és /vagy felújított létesítmények kapacitása* t/év 42 500* 50 000 130 000 50 400 160 000 432 900

Fajlagos költség t/Ft 11 759 9 071 2 734 9 882 3 957

Összesen korrigált érték (lásd korábban) bruttó összeg (tartalmazza a nem elszámolható költségeket és a visszatéríthető ÁFA-t)

A fajlagos költségek alakulása a kapacitásméret függvényében 180 000

Kunszentmárton

160 000 140 000

Kecskemét

t/év

120 000 100 000 80 000

Tokaj

60 000 40 000

Eger

Kaposvár

20 000 0 0

2 000

4 000

6 000

t/Ft

8 000

10 000

12 000

14 000

Az OHT/THT fajlagos költségei A következő táblázat az OHT és a THT alapján becsült fajlagos költségeket mutatja be (2000. évi árakon): Régió Nyugat-dunántúl Közép-dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Észak-Magyarország Közép-Magyarország THT összesen OHT összesen KIOP projektek

Kezelendő hulladék kapacitás t/év 312 500 145 765 155 000 215 846 150 000 187 350 820 000 1 986 461

A kezelés becsült költsége

Fajlagos költség

MFt 1400 1976 340 2 250 1 000 1 200 1 050 9 216 9150 2 440

Ft/(t/év) 4 480 13 556 2 194 10 424 6 667 6 405 1 280 4 639 4 606 5 636

432 900

50


A táblázatból megállapítható, hogy a regionális hulladékgazdálkodási tervekben megadott becsült források alapján számított fajlagos költségek nagyon nagy szórást mutatnak. (Az OHT és a THT a beruházás nagyságrendjét azonosnak becsülte.) A KIOP projektek fajlagos költségei szintén jelentősen szórnak, de az átlagos fajlagos projektköltség nagyjából megfelel az országos átlagnak (figyelembe véve, hogy az OHT és THT 2000. évi árakon becsülte a forrásigényt). Előirányzott költségektől való eltérés, társfinanszírozási ráta alakulása (lezárt projektek esetében) A 6 db hulladékkezelési projektből 4 db került lezárásra. Az előírányzott költségektől KAPOSVÁR esetében feltételezhető eltérés (a PEJ TSZ szerinti érték és a ZJ-ben megadott szerződésben rögzített érték eltér !), a projekt kevesebb támogatási forrásból valósult meg. Nagyobb nem elszámolható költség csak TOKAJ esetében volt, amely 86,3 %-ra csökkentette a támogatási arányt. Ennek oka a műszaki tartalom módosulása volt, melynek költségét a kivitelező vállalta.

d) Hatásosság Főbb hatások összefoglalása − Természeti erőforrások megtakarítása: amennyi hulladékot másodnyersanyagként eladnak, annyi elsődleges nyersanyagot (természeti erőforrást) nem kell kitermelni − Hulladéklerakó kapacitás megtakarítás: Hulladékfeldolgozás hiányában ez a mennyiség inerthulladék-lerakóra kerülne, ennek következtében a lerakók hamarabb telnének meg és kellene költséges hulladéklerakókat építeni. − illegális lerakók számának csökkenése; amely a tájképi, természeti értékeinket károsíthatják − esztétikai „hasznok” a csökkenő hulladékmennyiség hatására − létrejövő új munkahelyek, és az ebből eredő munkanélküliek központi költségvetést terhelő tételeinek csökkenése Főbb környezeti hatások Környezeti elemekre és rendszerekre gyakorolt várható hatások A környezeti elemek közül a felszín alatti vizekre gyakorolt hatások az építési-bontási hulladékok esetében közvetettebbek a háztartási hulladékoknál, de a hulladéklerakók csökkenése közvetetten ugyan de hat a felszín alatti vizek állapotára. A 202 db településből 42 db fokozottan érzékeny, 158 db érzékeny terület a felszín alatti vizek szempontjából, mindössze két település található kevésbé érzékeny területen. Az előnyöket növeli az illegális hulladéklerakások várható megszűnése vagy jelentős csökkenése, mely ezek közvetlen környezetében kimutatható környezeti előnyökkel, a környezetveszélyeztetés csökkenésével jár együtt különösen a természetvédelmi oltalom által érintett területeken. A projekt 202 települést érint, amelyből 164 településen található valamely országos védelem alatt álló terület, 143 kiemelt NATURA 2000 terület, 156 db település a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterülete.

51


A település környezeti állapotát tekintve az üzemeltetés alatt a zajterhelés és a levegőszennyezés tekinthető meghatározónak. A kedvezőtlen hatások elsősorban a tervezett hulladék-feldolgozó létesítmény közvetlen, néhány 100 m-es környezetére terjednek ki.. A várható környezeti változások esetében megállapítható, hogy a környezeti szempontból kedvező hatások kiterjedtebb területet érintenek majd, mint a kedvezőtlen hatásoké. A projektek környezetvédelmi előnyei összességében tehát jóval nagyobbak, nagyobb területre kiterjedők, mint a közvetlen környezetekre kifejtett kedvezőtlen hatások. ÜHG kibocsátás és alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Az ÜHG kibocsátást a számítások alapján a teljes építési kivitelezési tevékenység során 4 120,5 tonnára, azaz 4,12 kt-ra becsültük CO2-egyenértékben (20 éves GWP-vel) az öt projektre összesen (a be- és kiszállítási távolságok ismeretének hiánya miatt a szállítások nem lettek figyelembe véve). Az üzemeltetés során az öt KIOP projekt kibocsátása GWP egyenértéken 7 533 t/év, azaz 7,533 kt/év, amely 20 éves működésre összesen 150 660 t CO2-egyenérték mennyiséget jelent. KIOP projekt

Összes ÜHG kibocsátás változás Építési fázis (kt/év) (GWP)

Összes ÜHG kibocsátás változás Üzemeltetési fázis (kt/év) (GWP)

Építési-bontási hulladék kezelése Eger

0,77

1,04

Bodrog-keresztúr

0,77

0,72

Kecskemét

0,43

1,20

Kaposvár

0,89

1,28

Kunszentmárton

1,26

3,29

A KIOP „Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése” intézkedés keretében támogatott projektekről általánosságban elmondható, hogy a klímaváltozással szembeni sérülékenységük más KIOP intézkedésekhez képest (pl. természetvédelem) jóval alacsonyabb. A KIOP céljainak megvalósulását, illetve a 20-25 éves működés során azok fenntartását nem veszélyezteti, gyakorlatilag komoly költségeket nem jelenthetnek a kiegészítő beruházások, az üzemszervezési beavatkozások és az üzemeltetési többletköltségek szintén nem veszélyeztetik a létesítmények gazdaságos működését. Hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása A projektekkel által érintett 202 db településből 150 hátrányos helyzetű, amelyből 66 db leghátrányosabb helyzetű település. Az építési-bontási hulladékok kezelésére szánt források elsősorban hátrányos helyzetű településeket érintettek, ezzel támogatva őket a környezettudat terén a felzárkózáshoz.

52


4. INTÉZKEDÉS: Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében 1. Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések Átfogó stratégiai programok EU Fenntarthatósági Stratégia A stratégia fő környezeti kihívásként kezeli a közegészségügyet. Operatív célkitűzése az egészséget fenyegető veszélyekkel szembeni védelem javítása az e veszélyekkel szembeni összehangolt reagálási kapacitás fejlesztése révén. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A korábbi évtizedek során bekövetkezett, kisebb vagy nagyobb kiterjedésű és veszélyességű szennyezések országszerte előfordulnak a kohászati salak nem megfelelő tárolása, meddőhányók, vörösiszap-, pernye- és salaktárolók környezetében uránbányászat következtében. A területek számbavétele, diagnosztikai vizsgálata, majd szükséges kármentesítése és helyreállítása az Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtása keretében zajlik. EU VI Környezetvédelmi Akcióprogram Az Unió bővítése kapcsán fogalmazza meg a problémakört: „Másik végletként vannak ipari központok vagy volt katonai telephelyek, melyek erősen szennyezettek, és kármentesítésük óriási erőfeszítéseket igényel”. Nemzeti Környezetvédelmi Program Az NKP-II (2003-2008) nem fogalmaz meg számszerűsített célokat, de a felszín alatti védelme kapcsán a következőket fogalmazza meg: Felszín alatti vizek vízgyűjtő szemléletű minőségi védelmének fejlesztése: a bekövetkezett, tartós környezetkárosodások felszámolása, az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) ütemezett végrehajtása Az NKP-II (Nemzeti Környezetvédelmi Program II. szakasza) időszakában, 2003-2008-ban mintegy 1400 szennyezett terület kármentesítése szükséges. (Forrás: KIOP PC) A Környezetügy középtávú Stratégiája A stratégiában az alábbi fő feladatok jelennek meg a kármentesítéssel kapcsolatban: − Elsődleges feladat az Országos Környezeti Kármentesítési Program hosszú távú stratégiai fejlesztési feladatainak meghatározása (a területi hatóságok feladataként a szennyezett területek és potenciális szennyező nyilvános nemzeti listájának nyilvánossá tétele, az állami és egyéb pénzügyi alapok felhasználásával a szennyezett területek környezeti kármentesítésének elősegítése). Az Országos Környezeti Kármentesítési Program általános és országos feladatainak folytatása, a nagy – sok esetben EU forrásból finanszírozott - projektek megvalósítása, illetve felügyelete. − A felszámolási és csődeljárások következtében állami felelősségi körbe kerülő szennyezett területek számának csökkentése érdekében szabályozási módosító javaslatokat kell előkészíteni. 53


− −

A Nemzeti Barnamezős Stratégia kidolgozásának kezdeményezése. A további környezeti kármentesítések várható fedezetének megteremtését az Európai Unió felelősséggel kapcsolatos Irányelve a tagállamok hatáskörébe utalja. Szükségesnek mutatkozik a környezeti szempontból kockázatos tevékenységet folytatók számára a biztosítékadási kötelezettség bevezetése, a jövőben felmerülő környezeti károk finanszírozásának megnyugtató megoldása érdekében.

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A NÉS a változó klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodás kapcsán hívja fel a szennyező anyagokkal kapcsolatos környezeti károkozások kockázatának várható növekedésére a figyelmet: A felszín alatti, karsztra alapozott vízellátás fokozott figyelmet és jelentős beruházásokat valamint képzést igényel a lezúduló nagy esők növekvő száma miatt a biztonságos vízellátás érdekében.

Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok Országos Környezeti Kármentesítési Program Az OKKP a szennyezett területek, a tartósan károsodott földtani közeg (talaj) és felszín alatti víz problémáival foglalkozó stratégiai keretterv. A Kormány 2205/1996. (VII.24.) határozatával indított Országos Környezeti Kármentesítési Program és a kármentesítések végrehajtásának jogi hátterét adó, a 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet helyébe lépő 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet lehetőséget ad arra, hogy Magyarország szennyezett területei ütemezetten kármentesítésre kerüljenek a felszín alatti vízkészletek védelme érdekében. 1996ban megkezdődött földtani közeget (talajt), illetve a felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyezőforrások, a szennyezett területek országos számbavétele. Az OKKP, a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelmén belül - felelősségi köröktől függetlenül - a múltból visszamaradt környezeti károk és veszélyek mérséklését, megszüntetését célzó állami feladatokat is magába foglaló környezetvédelmi program. Célja a földtani közegben (talajban) és a felszín alatti vizekben hátra maradt szennyeződések felderítése, a szennyeződések mértékének feltárása, valamint mérséklése, vagy felszámolása. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jelenleg is folytatja annak a térinformatikai információs rendszernek a fejlesztését, amely nyilvántartja a szennyezett területeket és azok mintegy fele, - kb. 15.000 terület - már regisztrálásra is került ebben. A regisztrációs eljárás során egy „ASZF” jelű adatlapot töltenek ki. A részletesebb vizsgálat, egy második „B1” adatlap felhasználásával a területről nagyobb számú adat meghatározását foglalja magába. A szennyezett terület diagnosztikai feltárását követően kerül sor a B2 adatlap kitöltésére. A szennyezett területek óriási volumenű problémakört képeznek, becslés szerint 30-40 ezer között van a szennyezett területek száma az országban. Az ehhez szükséges kármentesítés becsült költsége 3,85 milliárd euró (1 ezer milliárd Ft). A jelenlegi vélekedés szerint 40 év lesz szükséges az OKKP befejezéséhez amennyiben az éves ráfordítás eléri a mintegy 961 millió eurót (25 milliárd Ft-ot). Az intézkedések megvalósítása a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) alapján történik. Az NKPL-I. a tényfeltárás előtt álló területek prioritási listája, amely meghatározza a terület listában elfoglalt helyét és a tényfeltárás sürgősségének mutatóját (prioritási szám). Az NKPL-II. a kármentesítési folyamat tényfeltárást követő szakaszában állítható fel, a tényfeltárási záródokumentáció adatain alapul, amelyben a terület listában elfoglalt helye a műszaki beavatkozás sürgősségének mutatója. 54


2. Az intézkedés főbb jellemzői Az OKKP kármentesítési céljai két szakaszban valósulnak meg. A kármentesítés I.) szakaszában a tényfeltárás révén ismertté válik a terület szennyezettsége. Ezt követően kiadásra kerül a kármentesítési műszaki beavatkozást előíró környezetvédelmi hatósági határozat és elkészül a kármentesítési műszaki beavatkozás terve (megvalósíthatósági tanulmány), illetve a pénzügyi-gazdasági terv. A kármentesítés II.) szakaszában a kockázat csökkentéséhez, vagy felszámolásához szükséges műszaki beavatkozás (beruházás) végrehajtása történik meg. Jelen intézkedés az utóbbi, második szakaszhoz kötődik, amely hozzá fog járulni az NKPL-ben szereplő szennyezett területek környezeti kockázatának csökkentéséhez, illetve megszüntetéséhez. Az intézkedés célja, támogatható területek és főbb kritériumok Célok − A felszín alatti vizek tényleges és potenciális szennyeződésének csökkentése a legsúlyosabban szennyezett területek kármentesítésével − Közvetlen hozzájárulás az OKKP célkitűzéseihez − A településeken a szennyeződési kockázat csökkentése − A szennyezés csökkentése vagy megszüntetése a szennyezett területeken. Támogatható tevékenységek Az intézkedés keretében megvalósuló tevékenység az intézkedés céljánál meghatározottak szerint kiválasztott szennyezett területek esetében a kármentesítési műszaki beavatkozás lebonyolítását, a kockázat felszámolásához szükséges beruházás végrehajtását jelenti. Főbb szakmai kiválasztási kritériumok (a vizsgálat szempontjából releváns) − A várható kockázatcsökkenés értékelése a) a kockázat nagysága prioritási szám szerint b) a mennyiségi kockázatfelmérés eredménye alapján − A környezeti kárral közvetlenül érintett lakosság száma Vizsgált nyertes projektek A következőkben az alábbi projekteket vizsgáljuk: BorsodChem Részvénytársaság Budapesti Vegyiművek Rt. Petrotár KIOP-1.4.0-F.-2005-05-0001/2 Petrotár Kft. pétfürdői telepén található környezeti Kőolajterméktároló és 3 PETROTÁR szennyezettség kármentesítése Kereskedelmi Kft KIOP-1.4.0-F.-2005-05-0002/2 Dunaferr Dunai Vasmű Környezeti kármentesítés a DUNAFERR kokszolómű területén 4 DUNAFERR Részvénytársaság KIOP-1.4.0-F.-2005-08-0001/2 A Debreceni Repülőtér területén a földtani közeg és a felszín Debrecen Megyei Jogú 5 DEBRECEN alatti víz kármentesítése Város Önkormányzata KIOP-1.4.0-F.-2005-02-0001/2 BORSODCHEM KIOP-1.4.0-F.-2005-02-0002/2 2 BVM 1

Talajvíz diklór-etán kármentesítése a BorsodChem Rt. területén Illatos úti telephely szennyezett felszín alatti vízének kitermelése és tisztítása

55


5. sz. térkép: „Környezeti kármentesítés” projektek jellemzése 56



Stratégiában szereplő, az intézkedéshez kapcsolódó célkitűzések Közegészségügy, az egészséget fenyegető veszélyekkel szembeni védelem javítása


Az OKKP-n keresztül kerül említésre

EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogram NKP-II

Az EU bővítés kapcsán kerül a problémakör említésre Az OKKP-n keresztül kerül említésre

Környezetügy középtávú stratégiája (tervezet) NÉS

Az OKKP-n keresztül kerül említésre Az éghajlatváltozás okozta kockázatok hatása a biztonságos vízellátásra jelenik meg Releváns ágazati dokumentum

Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) Összesítő értékelés

Inkább a hazai dokumentumokban szerepel nevesítetten a probléma, de a környezeti és egészségügyi kockázatokat kivétel nélkül az összes dokumentum tartalmazza

A környezeti célkitűzésekhez való KIOP hozzájárulás * Közvetett: A kármentesítést nem nevesíti, a környezeti károk egészségügyi kockázatainak csökkenése révén járul hozzá az intézkedés a célkitűzés megvalósításához Jelentős: a Stratégia az OKKP törekvéseit nevesíti a célrendszerében Jelentős: Az új EU tagállamokban jellemző projektek kerülnek megvalósításra Jelentős: a Stratégia az OKKP törekvéseit nevesíti a célrendszerében Jelentős: a Stratégia az OKKP törekvéseit nevesíti a célrendszerében Közvetett: a környezeti károkozás kockázatának növekedése valószínűsíthető a kármentesítések elmaradása esetén Jelentős: a kitűzött fejlesztések megvalósításához járul hozzá Az intézkedés hozzájárulása a környezetvédelmi célkitűzésekhez jelentős mind a közvetlen, mind a közvetett hatások tekintetében


b) Eredményesség KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás Mérhetőség:

Az indikátorok relevánsak voltak az intézkedés szempontjából.

Megfelelőség:

Az indikátorok megadásánál nem volt egyértelmű, hogy a projekt végén (azaz lezárultakor) mérhető értéket vagy a projekt eredmények megfelelő üzemeltetése során bekövetkező állapotot kell-e megadni.

Alkalmazhatóság: A „Kármentesítéssel megtisztított terület nagysága” indikátor félreérthetősége miatt csak a szükséges korrekciók után alkalmazható. Az 5 projekt közül 4 esetben adták meg az „Érintett háztartások száma” indikátort, ezért az intézkedés mérésére csak korlátozottan alkalmazható.

57

A KIOP vizsgálat összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal Intézkedés szintű indikátorok teljesülése „Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében” intézkedés indikátorai Az indikátor képzés módja

megnevezése

mértékegysége


Tényleges érték4

Célérték


Kármentesítéssel megtisztított 309 900 309 900 m2 144 000 terület nagysága (428 757) (428 7571) Érintett háztartások száma 2 047 2 047 eredmény db 2 600 (közvetlenül) (7 004) (7 0042) Érintett háztartások száma 30 172 30 172 eredmény db 84 000 (közvetve) (34 842) (34 8423) Korrekciók (zárójelben a korrigált adatok): 1 BORSODCHEM 180 000m2 területet tisztít meg, de csak 10 év üzemeltetés után válik megtisztulttá a terület. Ezért a PEJ-ben „0” val szerepeltette ezt az értéket. A pályázati formanyomtatvány alapján a projekt zárásig a veszélyes anyag mennyiség a talajvízban 55 %-kal csökken, itt ezzel az aránnyal számolunk. DUNAFERR horizontális indikátorként adta meg az értéket (A kármentesítés hatásterülete, m2) Az érték a II-III és IV. területet foglalja magában a megvalósíthatósági tanulmány alapján. 2 BORSODCHEM csak a pályázati formanyomtatványban adta meg az adatot, a PEJ-ben nem szerepel. DUNAFERR esetében az érintett dolgozói létszám lett átszámolva a háztartások számításánál alkalmazott módszertan szerint (1 háztartás = 3 fő). 3 BORSODCHEM csak a pályázati formanyomtatványban adta meg az adatot, nem adta meg külön (közvetlenül- közvetve), ezért itt ugyanaz az érték szerepel DUNAFERR nem adta meg az adatot, nem releváns információ (mivel elsősorban nem a lakosságot veszélyeztető szennyezés). 4 Nincs lezárt projekt, ezért azt feltételezzük, hogy a kitűzött célértékek maradéktalanul teljesülnek (a projektek megfelelően haladnak). output

A KIOP célok elérésének értékelése a korrekcióknál bemutatott bizonytalanságok miatt nem becsülhető. A „Kármentesítéssel megtisztított terület nagysága” indikátor több esetben a projekt zárásig elért értéket tartalmazza. A tényleges kármentesített terület ettől eltér, mivel a kármentesítés folytatódik az üzemeltetés során. Így az indikátor nem méri a projektek tényleges eredményét (csak a projektzárásig). A jövőben célszerű lenne erre vonatkozó indikátort is alkalmazni. Az érintett háztartások számát (közvetlenül-közvetve) szintén eltérően értelmezték a kedvezményezettek (vagy nem adták meg.) További indikátor értékek A további mutatók közül a továbbiak alkalmasak még az intézkedés eredményességének értékelésére: Az indikátor képzés módja Egyéb műszaki mutató Egyéb műszaki mutató

megnevezése

A kezelt és megtisztított talaj mennyisége Kitermelt és megtisztított felszín alatti víz mennyisége Potenciális szennyezőforrások Egyéb műszaki (földalatti tartályok, vezetékek) mutató megszüntetése)

mértékegysége

Kiindulási érték

Tényleges érték

Célérték

m3

0

128 450

m3

0

1 181 740

m3

0

6 210

58



Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás Az Országos Környezeti Kármentesítési Program esetében nincsenek meghatározva számszerű célkitűzések. Az OKKP keretébe tartozó szennyezett területek, valószínűsíthető szennyezettséget okozó potenciális szennyezőforrások száma mintegy 30-40 000 db. Az OKKP költségigénye összességében mintegy 1 000 Mrd Ft. Becsült időtartama: 40 év, amennyiben a programra évente 25 Mrd Ft rendelkezésre állhat. Az elmúlt 10 évben mintegy 117,8 Mrd Ft-ot költöttek kármentesítési projektekre, ami átlagosan 11,78 Mrd Ft-ot jelent évente, ami mintegy harmada volt a szükséges éves forrásoknak. A KIOP keretében 5 projekt valósul(t) meg, mintegy 4 951,4 Mrd Ft értékben, éves átlagban ez 1 650 Mrd Ft-ot jelent, amely jelentősen alatta marad a korábbi átlagnak, illetve az éves forrásszükségletnek, még annak ellenére is, hogy a KIOP források kiegészítői a hazai forrásoknak. A Környezetvédelem és Energetika Operatív Program, 2007-2013 (KEOP) Vizeink jó kezelése prioritáson belül a „Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása” célú intézkedés, szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése művelete keretében a 2007- 2013. időszakban 40-44 Mrd Ft pénzügyi keret felhasználása válik lehetővé. Ez évente mintegy 6 Mrd Ft többlet forrást jelenthet majd a feladatok megvalósításához. A források alakulását mutatja be a következő ábra 1994 és 2006 között. Kármentesítésre fordított források (1994-2006)* 25000

millió Ft

20000 15000 10000 5000 0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Kármentesítésre fordított források KIOP forrás/év Kármentesítésre fordított források a KIOP-pal együtt

Forrás: OKKP 2005-2006. évi beszámoló 2. melléklet * Korrigált érték

c) Hatékonyság A KIOP kármentesítési költségek 400-1 400 MFt-ba kerültek. A kármentesítési projektek fajlagos projektköltségeit mutatja be a következő táblázat. A kármentesítési projektek nagyon sokrétűek mind a kezelendő terület, mind a környezeti kockázatok tekintetében ezért a 59


fajlagos projektköltségek vonatkozásában tényleges következtetések nem vonhatók le e tekintetben. Általánosságban azonban megállapítható, hogy a komoly környezeti károk elhárításának költségei ekkora nagyságrendre tehetők. OKKP célok és az OKKP alprogramok elért eredményei

Szennyezőforrások száma terület (db)

I. OKKP célok OKKP teljes FAVI – KÁRINFO-ban felmért szennyezett területek Komoly környezeti kockázatot jelentő területek száma I. OKKP Alprogramok (1996-2006) PM – ÁPV Rt Volt Szovjet Ingatlanok Alprogram PM – ÁPV Rt Társasági Privatizációs Alprogram GKM - MÁV Alprogram GKM – Szilárdásvány-bányászati Alprogram Volt állami szénbányák, CH kutak GKM – Szilárdásvány-bányászati Alprogram Mecseki Uránbánya rekultiváció HM – Honvédelmi Alprogram KöM/KvVM Általános és Országos feladatok, Egyedi projektek: Metallochemia gyárterület és környezete kármentesítése Egyéb alprogramok Összesen

30-40 000 15 053 700-800

Költségigény /kármentesítés költsége millió Ft

Fajlagos projektköltségek M Ft

1 000 000

9 terület (közel 40 projekt)

4 331

481,22

88 terület

34 099

387,49

~ 100 terület

11 159 18 789 105,6

111,59

1 terület

20 547

20547,00

~ 60 terület ~ 60 terület, (~ 200 projekt) 1 terület

7647

127,45

12019

200,32

8607 497 117 802

8607,00

~ 30 terület

~ 350

626,30

Előirányzott költségektől való eltérés, társfinanszírozási ráta alakulása (lezárt projektek esetében) Az 5 db kármentesítési projektből egy sem került még lezárásra, ezért erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ.

d) Hatásosság Várható hatások Felszín alatti vizek szennyeződésének megszűnése: a legfontosabb hatás, amely az összes többi hatás eredőjeként tekinthető. − Az ivóvíz céljára felhasznált nyersvíz minőségének javulása: a műszaki beavatkozás elmaradása esetén egy idő után a kutak vizében is megjelent volna a szennyeződés. A kutakból történő vízkivétel ellehetetlenülésével, az így kieső vizet máshonnan kellett volna pótolni. − Egészségügyi kockázat elkerülése: a munkavállalók és az érintett területen élők egészségi állapotára okoztak kockázatot a területen található szennyező anyagok. − Védett fajok számának csökkenésének elkerülése: a beavatkozások elmaradása esetén a szennyezés terjedése miatt a környező vizes élőhelyeken bizonyos növény- és állatfajok pusztulása következhet be. − Területérték csökkenésének elkerülése: a beavatkozások hiányában a területek elszennyeződnének, így azok hasznosítási lehetőségei beszűkülnének, értékük −

60


csökkenne. Az érintett szennyezéshez közel az emberek biztonságérzete, életminősége romlana, ami az ingatlanok értékcsökkenésében is jelentkezne. Az intézkedések hatása a környezet állapotának alakulására Felszín alatti vizek, ivóvízbázis védelem A következő táblázat a projektek érintettségét mutatja be a felszín alatti vizek és vízbázisok védelme szempontjából:

Település BORSODCHEM BVM PETROTÁR DUNAFERR DEBRECEN

felszín alatti vizek érzékenysége

Árvízi Belvízi nitráttávlati vízbázist sérülékeny érint vízbázist érint öblözetet érint öblözetet érint érzékenység

B

aa-bc-bd

A , kiemelt B A , kiemelt

ab_ba_bb

9 9 9 9 9

9 ab_ba_bb

9 9

9 9 9

Összességében megállapítható, hogy a támogatott projektek mindegyike olyan területeken valósul meg, ahol a felszín alatti vizek és/vagy vízbázisok által érzékeny területek, továbbá egy kivételével árvízi és belvízi veszélyeztettségűek is. A fejlesztések megvalósulásával a környezeti kockázatok az érintett területeken nagymértékben csökkennek. Természetvédelmi érintettség A következő táblázat a projektek érintettségét mutatja be a természet védelme szempontjából: Országosan védett TT BORSODCHEM BVM PETROTÁR DUNAFERR DEBRECEN

+

+

Natura 2000

Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH)

+ + + + +

+ magterület + magterület + magterület + + magterület

Érzékeny természetvédelmi terület (ÉTT) Kiemelten fontos

Fontos

Összességében megállapítható, hogy az érintett települések természetvédelmi szempontból is fontos területekhez tartoznak. A környezeti kockázatok jelentős nagysága miatt ezen természetvédelmi szempontból jelentős területek veszélyeztetettsége is nagymértékben csökken. ÜHG kibocsátás és alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Összesített számított és becsült ÜHG kibocsátás –a projektek által okozott – változási értékek megmutatják, hogy mennyivel járult hozzá egy-egy projekt az ÜHG kibocsátáshoz. Összes ÜHG kibocsátás változás (kt/év) (GWP)

KIOP projekt

Kármentesítés Kazincbarcika

0,84

61

A KIOP vizsgálat összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal KIOP projekt

Összes ÜHG kibocsátás változás (kt/év) (GWP)

Dunaújváros

9,16

Pétfürdő

5,87

Debrecen

12,94

Bp. Illatos út * Csak az építési fázisban.

2,75

Az értékek már az építés fázisában is alacsony kibocsátásúak, nem érik el a 20 kt/év értéket, az ÜHG-kibocsátás elhanyagolható kibocsátási kataszter-készítés általában nem szükséges. 5 A projektek üzemeltetése során a technológiai eredetű kibocsátás nem számottevő. A kármentesítési projektek a klímaváltozás időhorizontjához képest jelentősen rövidebbek, a leghosszabb kármentesítési folyamat is 2016-ra befejeződik, amely időszakban a klímaváltozás előrejelzései csak kis részben érvényesülnek. A megvalósuló KIOP kármentesítési projektjei esetében az ország területére átlagosan 50 évre jelzett 1,5-2 oC hőmérsékletemelkedés, ±5 %-os éves csapadékmennyiség változás a működtetés 4-10 éves időtartama során várhatóan nem tesz szükségessé beruházást igénylő beavatkozást. A klímaváltozás miatti legjelentősebb befolyást a rendkívüli időjárási viszonyok jelentik (áramkimaradás, depresszió megszakadása), ezek megfelelő figyelembe vétele az üzemeltetési utasítások részét kell, hogy képezze. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek felzárkóztatása A települések közül egyedül Kazincbarcika (BORSODCHEM) hátrányos helyzetű település.

5

Klímavédelmi és alkalmazkodási útmutató, munkaközi változat, KvVM FI, 2007. január

62


5. INTÉZKEDÉS: Természetvédelem, és fenntartható árvízvédelem 1. Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések Átfogó stratégiai programok EU Fenntarthatósági Stratégia A Stratégia a kapcsolódó problémakört a biológiai sokféleség fogalmán keresztül értelmezi, amelyben célul tűzi ki a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását, a biológiai sokféleség világszintű csökkenésének jelentős enyhítéséhez való hozzájárulást. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia A Stratégia a kapcsolódó problémakört a természetvédelem, az agrár-környezetvédelem és a környezetgazdálkodás eszközei segítségével mutatja be, kimondja, hogy hosszú távon biztosítani kell az ökológiai rendszerek működését, segítve ezzel mindazon erőforrások fennmaradását, melyektől az emberi társadalom léte is nagymértékben függ. A természeti rendszerek működőképességének megőrzésében a következő fő eszközöket kell alkalmazni: természeti értékek aktív védelme, integráció, intézményes védelem, életmód- és szemléletváltás, illetve a társadalmi részvétel. EU VI Környezetvédelmi Akcióprogram A Stratégia a kapcsolódó problémakört a természeti rendszerek működésének védelmén és helyreállításán keresztül fejezi ki, valamint a biodiverzitás csökkenésének megállítására törekszik az Európai Unióban és globális mértetekben is, a következő célokkal: − A természeti környezet védelme a kárt okozó szennyezés-kibocsátásokkal szemben. − A talaj védelme az erózió és a szennyezés ellen. − A biológiai sokféleség védelme, összhangban a Közösség biodiverzitási stratégiájával. Környezetünk komplexitása olyan mértékű, hogy ez a tudás elengedhetetlen a hatásos szakmapolitikák kidolgozásához. A fenti témák megvitatása azt mutatja, hogy ez egy általános érdek, de különleges fontossággal bír egyes területeken, mint az éghajlatváltozás és a környezet-egészségügy határterülete, az életközösségek, a biodiverzitás, a természeti erőforrások védelme és fenntartható menedzselése, valamint a hulladékok. Nemzeti Környezetvédelmi Program Az NKP-II (2003-2008) a következő célokat fogalmazza meg: Célkitűzés


egyedi jogszabállyal védett természeti terület kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez a védett növény és állatfajokból a veszélyeztetett fajok száma természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága rendelettel elfogadott természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága összefüggő természetes/természetközeli élőhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva

857 327 ha 9,2% 115 db 305 281 ha 0 ha

Célállapot (2008, az eltérő évszám külön jelölve) 1 024 000 ha 11% 10%-os csökkentés 1 100 000 ha 815 000 ha

13,98%

Szintentartás

63


A Környezetügy középtávú Stratégiája − A védett természeti értékek, és élőhelyek állapotának javítása érdekében további élőhely rekonstrukciókra van szükség. − Folytatni kell és fel kell gyorsítani a természetvédelmi kezelési tervek, az egyéb természetvédelmi tervek készítését. − A biológiai változatosság megőrzésének érdekében a gazdálkodás alá vont agrár-területek természetkímélő és fenntartható gazdálkodásának támogatása, valamint a hazai erdők természetes folyamatokra alapozott gazdálkodási rendszereinek kidolgozása kiemelkedő jelentőségű feladat. − Az őshonos fajok és a hazai életközösség megőrzése érdekében hazai stratégiát kell kidolgozni az inváziós fajok visszaszorítására, újabb bekerülésének megelőzésére. − Független hatásvizsgálatokat kell végezni a géntechnológiával módosított szervezetek az egyedülállóan gazdag hazai természeti környezetre gyakorolt lehetséges kockázataival kapcsolatban. − A Természetvédelmi Információs Rendszer felhasználóbarát alakítása, a természeti állapot-értékelő és adatgyűjtő rendszer további fejlesztése, feltöltése elsődleges feladat. Erősíteni kell a TIR lakossági moduljának népszerűsítését is. A kormányzat egyéb szereplői által előállított, ún. külső, naprakész adatbázisok térítésmentes hozzáférési rendjének biztosítása elengedhetetlen (Erdészeti Szakmai Információs Rendszer, földnyilvántartás stb.). Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Az alkalmazkodás területén a NÉS a következőkre hívja fel a figyelmet: Helyben történő adaptáció elősegítése a meglévő biológiai sokféleség megőrzése, gazdagítása, természetességének fenntartása és javítása érdekében. A természeti területeket körülvevő táj átjárhatóságának fokozása, a fajok vándorlásának elősegítése érdekében. A természetvédelem klímapolitikájának kialakítása és összehangolása az erdészeti, agrár-, energia- és vízgazdálkodási szektorokkal.

Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA) A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA) az ország természetvédelmi tevékenységének legmagasabb szintű, átfogó stratégiája, mely a második Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) szerves része (Az NTA számszerűsített céljait az NKP-II tartalmazza!) A 20032008-as időszakban fel kell gyorsítani a védetté nyilvánításokat, létre kell hozni a NATURA 2000 hálózatot, ki kell alakítani az Nemzeti Ökológiai Hálózatot (NÖH) és ki kell terjeszteni a nemzeti agrár-környezetvédelmi programot. Az oktatás és szemléletformálás a természetvédelem fontos stratégiai kérdése, amely az erdei iskolák intézményrendszerén keresztül fontos szerepet játszik az ágazati politikában. Ahhoz, hogy a legértékesebb területeken a természetvédelmi célkitűzések maradéktalanul érvényesüljenek, a védett és védelemre tervezett még magántulajdonban lévő természeti területeket célszerű állami tulajdonba venni és ezeken speciális értékőrző tevékenységet, természetvédelmi vagyonkezelést és természetvédelmi célú földhasználatot folytatni, amely az NTA 2003–2008 időszakának egyik legfontosabb feladata. A NATURA 2000-területeket a természetvédelmi hatóságok kijelölték, az erről szóló kormányrendelet kihirdetésre került (275/2004. (X.8.) Korm.r.) A kijelölt területek egy része 64


már jelenleg is országos vagy helyi védettséget élvez, vagy rövidesen védelem alá kerül, így fenntartásuk forrásai a védett természeti területek költségei között szerepelnek. Ugyanakkor becslések szerint a NATURA 2000-területek közül 1.200.000 ha nem a védett természeti területek hálózatából kerül ki, így fenntartásuk kifejezetten az EU-csatlakozással kapcsolatos költségtényezőként merül fel. E területeken a kedvező természeti állapot biztosítását a terület megvásárlása, illetve aktív kezelési tevékenységek, élőhely-rekonstrukciók elvégzése jelenti. A természetvédelmi vagyonkezeléshez és természetvédelmi célú földhasználathoz szükséges területek megvásárlási szempontjai a 1685/2000 EK rendeletben, továbbá az 1992. évi XXXVIII. Törvényben (Államháztartásról szóló tv.), az 1995. évi XCIII. Törvényben (A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló tv.), és a 2001. évi CXVI. Törvényben (A Nemzeti Földalapról szóló tv.) leírtaknak megfelelnek, s azon belül a környezet megóvását szolgáló tevékenység alá esnek. A nemzeti természetvédelmi stratégia megvalósulásához hozzájáruló további programok: − Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), amely összehangoltan valósítja meg a környezet- és természetvédelmi, a mezőgazdálkodási, valamint a vidékfejlesztési feladatokat. − A Vízügyi Keretirányelv nagy hangsúlyt helyez a természetvédelmi szempontokra, a vízi ökoszisztémák, a víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek állapotának megtartására és javítására. Továbbá mérsékelhető az ország mezőgazdasági területeinek aszályérzékenysége pl. a talajvíz magasabb rétegekben való megjelenése és a fenntartható vízgazdálkodási elvek érvényesítése által is. − A Vásárhelyi terv, melyet a magyar kormány a Tiszán az elmúlt, mintegy tíz éven belül többször levonult árvízveszély mérséklésére, leküzdésére kíván alkalmazni, jó lehetőséget kínál a hazai természetvédelemnek az adott térségben az EU direktívák egyidejű érvényesítéséhez. Az áradások idején a nagytömegű vizek visszatartásával olyan vizes élőhelyek alakíthatóak ki az egyébként rossz termőhelyi sajátosságokkal rendelkező, többnyire mély fekvésű területeken, melyek nemcsak a NATURA 2000, hanem a ramsari program által is támogatottak. Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése A Kormány 1022/2003. (III.27.) Korm. határozatában elrendelte a Vásárhelyi-terv megvalósítására vonatkozó program elkészítését. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program keretében előirányzott, a nagyvízi meder vízszállító képességének javítását célzó beavatkozásoknak, a tározók létesítése kétharmadának, valamint az árvízvédelmi létesítmények fejlesztési feladatai több mint 80 %ának a megvalósítása sürgős feladatot képeznek. A szükséges társadalmi és hatósági egyeztetések időigényét is figyelembe véve 15 év alatt azokat teljes körűen végre kell hajtani. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének megvalósításával párhuzamosan folytatni kell a meglévő árvízvédelmi rendszer kiépítését a jelenleg érvényes biztonsági előírásoknak megfelelően.

65

A KIOP vizsgálat összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal A Vásárhelyi-terv forrásigénye

MŰSZAKI FELADATOK

Összesen Millió Ft 283 204

BECSÜLT KÖLTSÉG 2007-2013 2014-2020 Millió Ft Millió Ft 122 055 115 066

2020Millió Ft 46 083

30 093

-

50 000

50 000

12 000

12 000

Árvízvédelmi létesítmények fejlesztése A nagyvízi meder vízszállító képességének 62 093 32 000 javítása Árvízi tározók építése* 150 000 50 000 Üzemeltetési és monitoring rendszer kiépítése, szakmai megalapozó vizsgálatok 36 000 12 000 elvégzése ÖSSZESEN: 531 297 216 055 * Az összefoglaló táblázat csak az előirányzott vízszintcsökkentéshez szükséges számol, melyek költségigénye ~ 150 MrdFt.

207 159 108 083 10-11 tározó kiépítésével

A VTT I. ütemében 2004 és 2007 között 5-6 tározó megvalósítását, és emellett 3 folyószakasz hullámtéri rendezését tervezték. Az első ütemben azoknak a beavatkozásoknak és árvízi tározóknak a megvalósítását tűzték ki célul, amelyek hatékonyak árvízvédelmi szempontból, megvan a társadalmi elfogadottságuk, és nincsenek kizáró környezeti, természet és örökségvédelmi tényezők. Az ilyen szempontok alapján megválasztott hullámtéri beavatkozások és tározók megvalósításával, a teljes költségigény mintegy 35 %-ának felhasználásával a Tisza legkritikusabb szakaszain várhatóan 60 %-os árvízcsúcs-csökkentési hatékonyság érhető el.

2. Az intézkedés főbb jellemzői Célok A fentiekben röviden vázoltakból az alábbi intézkedési célok határozhatók meg: − Új típusú kezelési módok bevezetésére van szükség a Tisza vízgyűjtő egész területén. − A Közösségi szabályozás alá eső, magántulajdonban lévő területek állami tulajdonba juttatása, majd védetté nyilvánítása és bekapcsolása az ökológiai hálózatba: - a földvásárlással összefüggővé tenni azokat a területeket, amelyekélőhelyvédelmi szempontból fontosak számunkra és lehetővé teszik a védett/védendő fajok biztonságos betelepedését és megmaradását; - A jelenlegi heterogén tulajdonviszonyok megváltoztatásával egységes vagyonkezelés és természetvédelmi célú földhasználat biztosítása − Az árvízvédelemmel (lásd Vásárhelyi terv) összhangban a visszatartott víz hasznosításával vizes élőhelyek kialakítása és fejlesztése (a Tisza felső folyására és a csatlakozó mellékfolyókra). − Felhagyott lepusztult víztározók rehabilitációjával, öntözés helyett és/vagy természetvédelmi célú hasznosításával szintén a természet sokszínűségének gazdagítása a cél. − Véglegesíteni kell a NATURA 2000 programnak ehhez az intézkedéshez tartozó területeit. − Az erdei iskola infrastrukturális feltételeinek javítása; az erdei iskola program megvalósításának elősegítése. − A földvásárlás társadalmi elfogadtatásának megteremtése, illetve a tulajdonosok természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő földhasználatának elősegítése. − Új típusú munkahelyek létrehozása.

66


Támogatható tevékenységek − NATURA 2000 programba bevont területek természetvédelmi célú rekonstrukciója, védelme, bemutatása, komplex fejlesztése a célrégiókban − Vizes élőhely rekonstrukció, rehabilitáció − Az egységes vagyonkezelés és a természetvédelmi célú földhasználat azonos értelmezése érdekében szükség van a területek igény szerinti felvásárlására. Az erre a célra fordítható összeg nem haladhatja meg a az elnyert összeg 40-%-át − Erdei iskolák infrastrukturális fejlesztése Főbb szakmai kiválasztási kritériumok (a vizsgálat szempontjából releváns) − A rehabilitált területen megjelenő új védett fajok száma − A kiválasztott élőhely ökológiai minősége − A rehabilitált területen már korábban is élő védett fajok populációjának várható növekedése − A területek kapcsolódása más védett/rehabilitált területekhez (hasznosabb a nagyobb, összefüggő terület) Vizsgált nyertes projektek A következőkben az alábbi projekteket vizsgáljuk a következő csoportosításban: Pályázat száma

Projekt megnevezése

Pályázó neve

I. NATURA 2000 földterületek vásárlása 1 KIOP-1.5.1.-2004-07-0001/2 2 KIOP-1.5.1.-2004-07-0002/2 3 KIOP-1.5.1.-2004-07-0003/2

NATURA 2000 földterületek vásárlása a HNPI illetékességi területén NATURA 2000 földterületek vásárlása a KNPI illetékességi területén NATURA 2000 földterületek vásárlása a KMNPI illetékességi területén

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

II. Élőhely-rekonstrukció és erdei iskola kialakítása Élőhely-rekonstrukciós programok és erdei iskola kialakítása Hortobágyi Nemzeti Park HNPI illetékességi területén Igazgatóság Kiskunsági Nemzeti Park 5 KIOP-1.5.1.-2005-04-0002/2 Erdei iskola program Lakitelek (Tőserdő) Igazgatóság Körös-Maros Nemzeti 6 KIOP-1.5.1.-2005-04-0003/2 Élőhely-rekonstrukciók és erdei iskola kialakítása Park Igazgatóság Natura 2000 területek fenntartása legeltetéssel Körös-Maros Nemzeti 7 KIOP-1.5.1.-2005-04-0004/2 Montág(Csanád)-pusztán Park Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park 8 KIOP-1.5.1.-2005-04-0005/2 Élőhelyrekonstrukciók a HNPI illetékességi területén Igazgatóság Natura 2000 élőhelyek rekonstrukciója az Alpár-Bokrosi Kiskunsági Nemzeti Park 9 KIOP-1.5.1.-2005-04-0006/2 öblözetben és a Körtvélyesi holtágon Igazgatóság III. Szabadvezeték kiváltás, illetve megszüntetés Szabadvezeték kiváltás, illetve megszüntetés a Körös-Maros Körös-Maros Nemzeti 10 KIOP-1.5.1.-2006-01-0001/2 Nemzeti Park Igazgatóság területén Park Igazgatóság Szabadvezeték kiváltás, illetve megszüntetés a Hortobágyi Hortobágyi Nemzeti Park 11 KIOP-1.5.1.-2006-01-0002/2 Nemzeti Park Igazgatóság területén Igazgatóság IV. Vásárhelyi terv továbbfejlesztése Vízügyi és 12 KIOP-1.5.2.-2004-09-0001/2 Cigándi tájgazdálkodási és árvízvédelmi program Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 4 KIOP-1.5.1.-2005-04-0001/2

67


6. sz. térkép: A „Természetvédelem erősítése” projektek jellemzése 68



Stratégiában szereplő, az intézkedéshez kapcsolódó célkitűzések A biológiai sokféleség fogalmán keresztül értelmezhető kapcsolat


A természetmegőrzést, és a természetvédelem ágazati szempontjait tartja fontosnak Komplex a természeti rendszerek védelmén keresztül közelíti meg Széles skálán konkrét célokat tartalmaz

EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogram NKP-II Környezetügy középtávú stratégiája (tervezet) NÉS Összesítő értékelés

Átfogó és részletes természetvédelmi célrendszert tartalmaz Az alkalmazkodási kérdéseken keresztül érinti a problémakört. A természeti környezet, illetve a biológiai sokféleség védelme minden vizsgált stratégiai dokumentum tartalmazza

A környezeti célkitűzésekhez való KIOP hozzájárulás * Jelentős: Szinte minden projektnek van olyan eleme, amely a biológiai sokféleség védelmére irányul Jelentős: A projektek cél spektruma színes, így jól kapcsolódik a stratégiához Jelentős: A projektek cél spektruma színes, így jól kapcsolódik a stratégiához Jelentős: A konkrét célok egy részének az eléréséhez járulnak hozzá. Jelentős: A konkrét célok egy részének az eléréséhez járulnak hozzá. Közvetett: A projektek nem ilyen célzattal jöttek létre, de találhatók kapcsolatok A projektek cél spektruma színes, így jól kapcsolhatók a stratégiához


b) Eredményesség Az eredmények összefoglalása A Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem intézkedés esetében 1 db indikátor volt közös minden projekt esetében, ezt mutatja be a következő táblázat: Az intézkedés által érintett területek nagysága Projektek

kiindulási érték

tényleges érték

ha Földvásárlás - HNPI Földvásárlás - KNPI Földvásárlás - KMNPI Élőhely/isk – HNPI /1 Élőhely/isk – KNPI /1 Élőhely/isk – KMNPI /1 Élőhely/isk – KMNPI /2 Élőhely/isk – HNPI /2 Élőhely/isk – KNPI /2 Vezeték - KMPI Vezeték -HNPI CIGÁND Összesen

ha 101 800 2 638 28 473 1850 0 1358 505 679,7 1224 13000 30000 5700 187 228

99 920 1 038 27 100 0 0 0 0 0 0 0 0 0 128 058

69

célérték ha 101 800 2 638 28 400 1850 0 1358 505 664,7 1224 13000 30000 5700 187 140

többlet (tényleges) ha 1 880 1 600 1 373 1 850 0 1 358 505 680 1 224 13 000 30 000 5 700 59 170


Az intézkedés keretében összesen 59 170 ha terület részesült valamilyen jellegű természetvédelmi kezelésben. További indikátor értékek „A” KOMPONENS: Természetvédelem erősítése a) Natura 2000 földvásárlás Az indikátor képzés módja Egyéb műszaki mutató Egyéb műszaki mutató

megnevezése

mértékegysége

Az intézkedés által érintett területek nagysága Natura2000 vásárolt területek nagysága

Kiindulási érték

Tényleges érték


Célérték

ha

128 058

132 911

132 838

4 853

ha

0

4 852

4 780

4 852

b) Élőhely-rekonstrukció és erdei iskola létrehozása Az indikátor képzés módja

megnevezése

mértékegysége

Az intézkedés által érintett Egyéb műszaki területek nagysága mutató (rekonstrukció) Egyéb műszaki Új erdei iskolák száma mutató Egyéb műszaki Új erdei iskolák összes hasznos mutató alapterülete Egyéb műszaki Erdei iskolákban töltött mutató vendégéjszakák száma Korrekció: 1 KMNPI nem adta meg az indikátor értékét a értékkel korrigált adat.

Kiindulási érték

Tényleges érték


Célérték

ha

0

5616,7

5601,7

5616,7

db

0

3

3

3

m2

0

1682,5

1682,5

1682,5

0

10 700

10 700

10 700

Zárójelentésben, a megvalósíthatósági tanulmányban szereplő

c) Szabadvezeték kiváltás, illetve megszüntetés Az indikátor képzés módja Egyéb műszaki mutató Egyéb műszaki mutató Egyéb műszaki mutató Egyéb műszaki mutató Egyéb műszaki mutató

megnevezése

mértékegysége

Kiindulási érték

Tényleges érték

Célérték

Tényleges növekmény* 43000

Az intézkedés által érintett területek nagysága Az intézkedéssel érintett vezeték hossza A szabad-vezetékek által okozott madár-elhullások

ha

0

43000

43000

km

0

82,814

81,654

db

1202

0

0

ebből: fokozottan védett

db

146

0

0

ebből: védett

db

1056

0

0

70


„B” KOMPONENS: Tisza-völgyi árvízvédelem Az indikátor képzés módja Egyéb műszaki mutató Egyéb műszaki mutató Egyéb műszaki mutató

mértékegysége

megnevezése Megépített tározókapacitás

A projekt keretében megvalósított vízkormányzási műtárgyak száma A projekt keretében rehabilitált kisvízkifolyások hossza Az elérhető vízszintcsökkentés a Egyéb műszaki mértékadót meghaladó árvizek mutató esetében a tározó hatásterületén Egyéb műszaki A kialakított vizes élőhelyek területe mutató Egyéb műszaki Tájgazdálkodási mintaterületek mutató kiterjedése

Kiindulási érték

Tényleges érték

Célérték

m3

0

na.

94 millió

db

0

na.

41

m

0

na.

9550

cm

0

na.

25

ha

0

na.

500

ha

0

na.

5 700

KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás Intézkedés szintű indikátorok teljesülése „Természetvédelem, és fenntartható árvízvédelem” intézkedés indikátorai Az indikátor képzés módja

mértékegysége

megnevezése


Tényleges érték

Az intézkedés által érintett területek 59 170 ha 8 000 nagysága (16 170)* A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel eredmény db 7 200 na. közvetlenül érintett háztartások száma * A szabadvezeték kiváltása, illetve megszüntetése projektek nélküli érték. output

Célérték


59 082 (16 082)*

738,5 % (202,5 %)*

17 200

na.

A szabadvezeték kiváltása, illetve megszüntetése projektek esetében alapvető értelmezési problémát jelentett az intézkedés által érintett terület nagysága. A kedvezményezettek általában a védett terület egészét adták meg indikátorként, mivel itt a madárvonulások a teljes területen értelmezhetők. Ez jelentős mértékben megnövelte az intézkedés által érintett terület nagyságát. Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás A II. Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz való hozzájárulás Célkitűzés egyedi jogszabállyal védett természeti terület kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez

Alapállapot (1999/2000) ha, %

Célállapot (2008) ha, %

857 327 ha 9,2%

1 024 000 ha 11%

db

71

KIOP hozzájárulás eredményeként az alapállapot változás ha % 862 179 (+ 4 852)

9,252 % (+0,052 %)

A KIOP vizsgálat összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal Célállapot KIOP hozzájárulás eredményeként az (2008) alapállapot változás ha, % ha % a védett növény és állatfajokból a 10%-os 115 29* veszélyeztetett fajok száma csökkentés * nem a veszélyeztetett fajok számát csökkentette az intézkedés, csak a veszélyeztetettség egyik lehetséges okának mérsékléséhez (szabadvezeték kiváltás) Célkitűzés

Alapállapot (1999/2000) ha, %

c) Hatékonyság A természetvédelem esetében a vonatkozó környezetpolitikai dokumentumok nem tartalmaznak becsült költségeket, ezért ez esetben a projektek fajlagos költségei nem hasonlíthatók össze a környezetpolitikai dokumentumok fajlagos költségeivel. Ez esetben csak a projektek fajlagos költségei kerülnek bemutatásra. Natura 2000 földvásárlás Az érintett védett területek növekedése az egyes nemzeti parkoknál: Érintett terület nagysága Kiindulási érték Tényleges érték ha ha 99 920 101 800 1 038 2 638 27 100 28 473 128 058 132 911

Nemzeti park Hortobágyi Nemzeti Park (HNPI) Kiskunsági Nemzeti Park (KNPI) Körös-Maros Nemzeti Park (KMNPI)

Növekmény % 101,9% 254,1% 105,1% 103,8%

A földvásárlások fajlagos költségei: Nemzeti park Hortobágyi Nemzeti Park (HNPI) Kiskunsági Nemzeti Park (KNPI) Körös-Maros Nemzeti Park (KMNPI) Összesen

Megvásárolt terület nagysága ha 1 880 1 600 1 372 4 852

Összes forrás (tényleges) Ft 268 770 000 422 100 000 264 934 800 955 804 800

Fajlagos projektköltség Ft/ha 142 963 263 813 193 101 196 992

Erdei iskola létrehozása

Hortobágyi Nemzeti Park (HNPI) Kiskunsági Nemzeti Park (KNPI) Körös-Maros Nemzeti Park (KMNPI)

Új erdei iskolák összes hasznos alapterülete m2 545 491 646,5 1682,5

Összes forrás (tényleges) Fajlagos projektköltség Ft Ft/m2 102 413 546 187 915 75 000 000 152 749 150 587 000 232 927 328 000 546 194 948

Az élőhely-rekonstrukciók esetében fajlagos költségek számításának nincs értelme az élőhelyrekonstrukiók alapvetően különböző jellege miatt.

72


Szabadvezeték kiváltás, illetve megszüntetés A Szabadvezeték kiváltás, illetve megszüntetés fajlagos költségei: Nemzeti park Körös-Maros Nemzeti Park (KMNPI) Hortobágyi Nemzeti Park (HNPI) Összesen

Szabadvezeték hossza km 10,360 72,454 82,814

Összes forrás (tényleges) Ft 42 754 116 1 074 225 000 1 116 979 116

Fajlagos projektköltség Ft/ha 4 126 845 14 826 304 13 487 805

A két projekt fajlagos költségei közötti eltérést alapvetően az indokolja, hogy a Kőrös-Maros Nemzeti Park esetében a szabedvezeték megszüntetésre, míg a Hortobányi Nemzeti Park esetében a szabadvezeték föld alá helyezésre került, azaz az előbbi esetében újabb vezeték nem került kiépítésre. Előirányzott költségektől való eltérés, társfinanszírozási ráta alakulása (lezárt projektek esetében) A 12 db természetvédelem, árvízvédelem projektből 7 db projekt került lezárásra. A 7 projektből 5 esetében tért el a tényleges érték a szerződés szerinti értéktől a költségek tekintetében. 1 esetben (Élőhely/isk – KNPI /1) ez többletköltséget eredményezett. 3 projekt esetében tartalmazott a projekt nem elszámolható költséget, de ezzel együtt is a támogatási arány 99 % feletti volt.

4. Hatásosság Várható hatások − Az intézkedésben támogatott tevékenységek a biológiai sokféleség megőrzésének feltételeit biztosítják: a fajok (különösképpen a veszélyeztetett, illetve a védett fajok) megőrzését és védelmét, a természetes és természet közeli élőhelyek sokszínűségét és térbeli koherenciáját. − Az intézkedés hozzájárul az építészeti, táji és kulturális értékek fennmaradására, valamint elősegíti a fenntartható területhasználatot. − Az árvíz elleni védelem javítja az érintett térségek környezetbiztonságát és hozzájárul azok környezeti, természetvédelmi, illetve ökológiai, társadalmi és gazdasági állapotuk jelentős javulásához. − A hagyományos ártéri gazdálkodás lehetőségének megteremtésével az intézkedés biztosítja a sajátos és környezetkímélő terület- és tájgazdálkodás kialakulását az építészeti, táji és kulturális értékek fennmaradásával. Az intézkedések hatása a környezet állapotának alakulására A természetvédelmi oltalommal érintett területek fejlesztése A KIOP természetvédelmi fejlesztéseivel 57 település érintett. A következő táblázat a települések természetvédelmi érintettségét mutatja be: Érintett település száma (db) 57

Országosan védett TT

73

A KIOP vizsgálat összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal Érintett település száma (db) NATURA 2000 SCI élőhely SPA madár RAMSARI terület Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) ebből magterület Érzékeny természeti terület (ÉTT) Kiemelten fontos Fontos Holtág található a településen

57 53 21 57 52 37 29 12

Összességében megállapítható, hogy az országosan védett és NATURA 2000 területek érintettsége mellett a projektek által érintett terület a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, egyes területei RAMSARI, illetve érzékeny természeti területhez kapcsolódnak. ÜHG kibocsátás és alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz A természetvédelmi projektek összes, a megvalósításból származó ÜHG kibocsátása 2,519 kt/év CO2 (GWP20év). A projektek területhasználat-változásból származó becsült nyeresége 9,68 kt/5év CO2 (GWP20év). Összes ÜHG kibocsátás változás (GWP) kt/év -9,680

KIOP projekt NATURA 2000 földvásárlás HNP-élőhely-rekonstrukció Nagyiván Német-sziget Helmec-szeg KNP - élőhely-rekonstrukció Alpár-bokros Körtvélyes KMNP - élőhely-rekonstrukciók Kígyóspuszta Kardoskút Őzénzug Montág-puszta HNP erdei iskola KNP erdei iskola KMNP erdei iskola HNP légkábel KMNP légkábel

0,191 0,097 0,233 0,420 0,197 0,098 0,357 0,180 0,032 0,063 0,057 0,075 0,512 0,007

A természetvédelmi projektek esetében egyszerre beszélhetünk CO2 kibocsátásról és a C megkötésről. Jelen esetben a projektek építési része az amely a CO2 kibocsátást jelenti, míg a természetvédelmi területek rehabilitációja C megkötést jelenthet. A C megkötést jelentő felszíni és felszín alatti biomassza képződése, rendkívül összetett és tág határok között mozgó értéket jelent. Jelentősen változhat a megkötés az adott művelési gyakorlattól (extenzív/intenzív), a talaj típusától, humusztartalomtól, a talaj vízellátottságától, az adott éve/évek időjárásától, a termesztett növénytől, vagy a kialakult természetközeli élőhely sajátosságaitól.

74


A klímaváltozás jelenlegi gyors folyamatai jelentős adaptációs korlátot jelentenek természeti rendszerek számára. A gyors, emberi léptékkel is felfogható változások kezelhetetlenek a természet számára, a jelenlegi tájak, élőhelyek regionális és globális léptékben is megváltoznak, jelentős strukturális változásokat hoznak magukkal. Fajok, élőhelyek, ökoszisztémák tűnnek el, alakulnak át és indulnak fejlődésnek az új adottságokhoz igazodva. Ezen természeti rendszerek állapotára és a bennük zajló folyamatok befolyásolására (fenntartására) igen korlátozott lehetőségeink vannak. A jelenlegi adottságok között a természetvédelmi KIOP projektek a védendő értékek jobb ökológiai állapotának kialakulását segítik, hozzájárulnak a természeti rendszereknek önszabályozó képességének helyreállításához, a változásokkal szembeni nagyobb alkalmazkodóképességéhez.

75


6. INTÉZKEDÉS: Levegőszennyezés és zajterhelés mérése 1. Kapcsolódó környezetpolitikai célkitűzések Átfogó stratégiai programok EU Fenntarthatósági Stratégia A Stratégia a kapcsolódó problémakört a megújuló természeti erőforrásokkal való gazdálkodás kapcsán megfogalmazott általános célok között említi (zajvédelmi problémákkal nem foglalkozik). Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia Az alapvető problémákat érinti: a településeken bizonyos légszennyező anyagok közlekedési eredetű kibocsátásának növekedése, torlódások, a zaj- és rezgésterhelés növekedése, illetve az épített környezet nem megfelelő műszaki állapota és a zöldterületek hiánya okoz egyre nagyobb gondot. A városokban a zöldfelületek aránya nemzetközi összehasonlítás rosszabb a közepesnél. Ezért ezen feltételek javítására hangsúlyt kell helyezni. EU VI Környezetvédelmi Akcióprogram A következő feladatokat fogalmazza meg légszennyezésről: − A levegőminőségi monitoring fejlesztése, információ biztosítása a közvélemény számára, beleértve az indikátorokat; − egy légszennyezéssel foglalkozó tematikus stratégia kidolgozása a megteendő további cselekvések prioritásainak lefedésére, a levegőminőségi előírások és a nemzeti kibocsátási plafonok felülvizsgálata és jobb módszerek kidolgozása az információk összegyűjtésére, a modellezésre és az előrejelzésre; − a belső téri levegőminőség és ennek az egészségre gyakorolt hatásai, ajánlásokkal a jövőbeni intézkedésekre, ahol alkalmas. (Zajvédelmi problémákkal nem foglalkozik.) Nemzeti Környezetvédelmi Program Az NKP-II (2003-2008) számszerűsített célokat csak a levegőszennyezés és zajterhelés csökkentése kapcsán fogalmaz meg. A Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram specifikus és operatív célkitűzései között szerepelnek a monitoring fejlesztésre vonatkozó (nem számszerűsített célkitűzések: 3.3.1. A kültéri és beltéri levegőminőség okozta egészségügyi kockázatok mérséklése c) A levegőminőség folyamatos ellenőrzése, az adatok értékelése (a kültéri mérőhálózat fejlesztése, korszerűsítése) 3.3.5. A zaj elleni védelem, a kémiai és sugárbiztonság javítása a) A zajjal kapcsolatos problémák feltérképezése, kezelése (zajtérkép, konfliktus térkép kidolgozása; akcióterv kimunkálása; zajcsökkentő beruházások támogatása), a zaj egészségkárosító kockázatának csökkentése Az intézkedés mindkét komponense az Nemzeti Környezetvédelmi Program (2003-2008) közvetetten „városi környezetminőség” tematikus akcióprogramjának a megvalósításához is hozzájárul (szennyezés csökkentés).

76


A Környezetügy középtávú Stratégiája Hatósági feladatok fejlesztése érdekében: − A levegőminőség javítására irányuló törekvések – és ezzel összefüggésben az EU előírások változása – szükségessé teszik a mérőhálózat folyamatos fejlesztését, a mérendő anyagok körének bővítését (pl. a háttérállomások felszereltségének javítása és kiegészítése a kisméretű szálló port mérő műszerekkel, a jelenlegi ózonmonitorok elhelyezésének áttekintése). − Az elmúlt években a környezetvédelmi hatóság azokra a területekre, ahol a légszennyezettség meghaladta az egészségügyi határértéket, az érintett önkormányzatokkal együttműködve intézkedési programokat dolgozott ki, melyek végrehajtása a települési önkormányzatok tevőleges közreműködését igényli (pl. helyi közlekedéssel, lakossági fűtéssel kapcsolatos intézkedések). A kibocsátások mérséklése érdekében: − A közlekedési kibocsátások mérséklése érdekében szükséges a meglévő szabályozórendszer továbbfejlesztése, valamint a gépjárművek adóstruktúrájának a környezeti szempontok szerinti felülvizsgálata és módosítása. − Az ipari eredetű légszennyezés esetében a környezetvédelmi hatóságok fokozottan ellenőrzik a kibocsátási határértékek betartását, és megkövetelik az elérhető legjobb technika alkalmazását. − A légszennyezés határokon átterjedő hatásai miatt alapvető érdek az együttműködés az Európai Unióval és más nemzetközi szervezetekkel. A közös célok, új szempontok (pl. kisméretű szállópor szennyezettség csökkentése) alapján el kell készíteni az új hazai levegőminőségi stratégiát és az elérhető legjobb technikákkal összhangban felül kell vizsgálni a jogszabályban meghatározott határértékeket. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A levegőminőség és zaj monitoring fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat nem érinti.

Szakágazati programok és kapcsolódó jogszabályok 21/2001.(II.14.) Kormányrendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról A 2001. július 1-től hatályos, EU-konform hazai levegőminőség szabályozás a mérendő komponensek körét kiszélesíti (PM10 PM2,5 BTX/VOC), az adatminőséget tekintve szigorítja légszennyezés mérés követelményeit, meghatározza az alkalmazandó mérési eljárást és több településen előírja a szmogriadó rendszer kiépítését. A mérések értékelhetőségének feltétele a 90%-os adat rendelkezésre állás. Az előírások csak korszerű műszerparkkal teljesíthetők. A légszennyezettségi állapot folyamatos ellenőrzése és az értékelés a jogszabályi előírások szerint állami feladat. 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről A rendelet a környezeti zaj kezelésére vonatkozó 2002/49/EK irányelv (END) továbbá az irányelv hazai adaptációja. A rendelet előírja zajtérkép készítési köztelezettséget egyes területek zajállapotára vonatkozóan, amely szerint 2007. júliusáig el kell készíteni Budapest és vonzáskörzete, 100 ezer főnél nagyobb városok nagy forgalmú közlekedési létesítményeinek mentén található területekre a zajtérképeket. Ez érinti egyrészt a fővárost és 21 környező települést, valamint felmérések szerint országszerte (elsősorban Budapest, Győr, Miskolc, Székesfehérvár térsége) mintegy 400 km közutat, 20 km vasútvonalat és egy nemzetközi forgalmat bonyolító repülőteret.

77


2. Az intézkedés főbb jellemzői Célok − A települési levegőminőség és környezeti zajállapot folyamatos figyelemmel kísérése. − A szükséges intézkedések megalapozását biztosító mérőhálózat megteremtése összhangban a hatályos jogszabályok előírásaival, lakosság egészségvédelme érdekében. − Az azonnali beavatkozás elrendelése – pl. a szmog-riadó bevezetése – a folyamatos üzemű, on-line eredményeket biztosító mérőrendszerek alapján. − A stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett önkormányzatok részére támogatás nyújtása a zajtérképek készítéséhez, továbbá a KÖFE-k felszerelése. − A hosszúidejű zajmérésre alkalmas mérőrendszerek telepítésével megbízható és releváns (hely és idő) mérési adatok biztosítása. Támogatható tevékenységek Levegő − 14 db PM10/PM2,5 nagytérfogatú porminta vevő − 5 monitor-szett a gázalakú komponensek (CO, NO/NOx, BTEX/VOC, O3) vizsgálatára − 3 db NO/NO2, SO2 monitor, 5 db pormonitor és 1 db ammónia analizátor Zaj − zajtérképek készítése. − szoftver és hardver eszközök beszerzése a szükséges perifériákkal 4 KÖFE részére. − Hosszúidejű, szabadtéri zajvizsgálatok végzésére és mérési eredmények kiértékelésére alkalmas mérőegységek beszerzése, üzembe helyezése és működtetése. − A vizsgálatok során nyert adatbázist feldolgozó, a zajterheléseket zajtérkép formájában bemutató és megjelenítő rendszer telepítése 4 környezetvédelmi felügyelőségén. Főbb szakmai értékelési kritériumok (részletesen és bővebben lásd a pályázati dokumentáció értékelési szempontrendszerében)

Levegő − Fejlesztésben érintett települések száma − A fejlesztéssel érintett lakosok száma − A fejlesztéssel érintett szennyező komponensek köre − Légszennyező komponensek mérőhely számának bővülése Zaj − az uniós kötelezettség teljesítésére nyitva álló idő mennyisége (2007, 2012 határidő) − környezetterhelés mértéke (a stratégiai küszöbérték túllépésének mértéke, dB) − zajcsökkentési potenciál mértéke − érintettek száma Vizsgált nyertes projektek A következőkben az alábbi projekteket vizsgáljuk: KIOP-1.6.1.-2004-09-0001/2 ZAJ-MÉRÉS KIOP-1.6.1.-2004-09-0002/2 LEVEGŐ-MÉRÉS KIOP-1.6.1.-2005-11-0001/2 ZAJTÉRKÉP

Zajterhelés mérése komponens Levegőszennyezés mérése komponens Budapest és vonzáskörzete zajtérképe

78

Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal


7. sz. térkép: „A levegőszennyezés és zajterhelés mérése” projekt jei 79


3. A projektek értékelése a) Megfelelőség Vizsgált stratégiai dokumentum EU FF Stratégia FF Nemzeti Stratégiája EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogram NKP-II Környezetügy középtávú stratégiája (tervezet) NÉS Összesítő értékelés

Stratégiában szereplő, az intézkedéshez kapcsolódó célkitűzések Csak a megújuló természeti erőforrásokon keresztül érzékelhető kapcsolat A közlekedés szennyezésén keresztül kerül említésre a problémakör Levegőminőségi monitoring fejlesztése Számszerűsített levegő-minőségi célokat tartalmaz A stratégia külön foglalkozik Országos Légszennyezettségi Mérőhálózattal (OLM) Nem érinti A környezeti monitoring feltétele a jó tervezésnek, de nem mindenhol említik

A környezeti célkitűzésekhez való KIOP hozzájárulás * Nincs: nem érintik a stratégiában fellelhető problémák megoldását Közvetett: A szennyezés mérése, dokumentálása a probléma megoldásához nem, csak annak észleléséhez járul hozzá Jelentős: Ezen cél esetébent teljes a hozzájárulás mértéke. Jelentős: A célok elérésének a méréséhez járulnak hozzá a projektek. Jelentős: Az egyik projekt kifejezetten levegőminőségi monitoringgal foglalkozik Nincs hozzájárulás A projektek csak a környezeti monitoring fejlesztését célozzák, a levegőminőség védelemhez és zajterhelés csökkentéshez az intézkedés kapcsolata közvetett.


b) Eredményesség Az eredmények összefoglalása ZAJMÉRÉS − 40 db helyszínről 4-4 térkép (egész napos (DEN) zajtérkép, egész napos konfliktustérkép, éjszakai zajtérkép, éjszakai konfliktustérkép), összesen 160 db térkép − 40 db zajtérképpel lokalizált mérés − 4 db zajtérképező szoftverrel és hardverrel valamint egyéb perifériával és hosszúidejű vizsgálatot végző zajmérő berendezés

LEVEGŐSZENNYEZÉS MÉRÉSE − − −

20 db klíma, 6 db kalibrátor berendezés a mérőállomásokon 46 db új mérőpont és 8db régi, elavult készülékek lecserélése (összesen 54 db) 20 településen 3 új légszennyező komponens mérése (összesen 15 db)

ZAJTÉRKÉP - BUDAPEST −

8 db zaj- és konflikutstérkép a projektben résztvevő 22 település számára

80


KIOP által kitűzött célokhoz való hozzájárulás Intézkedés szintű indikátorok teljesülése „Levegőszennyezés és zajterhelés mérése” intézkedés indikátorai Az indikátor képzés módja

megnevezése

mértékegysége


Tényleges érték

Célérték


Ú jonnan felszerelt mérőegységek 46 46* és berendezések száma (új (összes (összes output db 23 200 % levegőszennyezettséget mérő mérőpont mérőpont műszer / berendezés) 364) 364) output Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új db 4 4 4 100 % zajszennyezést mérő műszer) eredmény Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 db 17 000 1 044 800** 1 044 800 fővel számolva) Megjegyzések: * további 8 db régi, elavult készülék lecserélése (összesen 54 db) ** A ZAJMÉRÉS esetében hiányzó adat, annak ellenére, hogy az elkészült zajtérképek által érinett települések népessége megadható adat lehetett volna. LEVEGŐSZENNYEZÉS MÉRÉSE projektnél „Szmogriadót megalapozó mérések általérintett területen lévő lakosok száma” alapján számított érték.

Szintén nehezen értelmezhető indikátor volt a „Közvetve érintett háztartások száma” eredmény indikátor. Az indikátor helyett célszerűbb inkább a „Levegőszennyezés és zajterhelés mérés hatásterülete” indikátor elnevezés, amelynek számítási módja az érintett települések népessége (illetve háztartásszáma) lehetne, egyéb szűkítési lehetőség hiányában. Környezetpolitikai célokhoz való hozzájárulás A levegőminőség monitoring projektnek a célja a jelenleg szükséges intézkedések megalapozását biztosító mérőhálózat megteremtése összhangban a hatályos jogszabályok előírásaival, a lakosság egészségvédelme érdekében. (Az érintett lakos szám az ország lakosságának 30%-a). Az eszközök két nagy lélekszámú, sűrűn lakott településen (Budapest, Miskolc) a szmogriadó rendszer kiépítését és több, alapvetően a nagy közúti forgalom következtében szennyezett településen a folyamatos levegőminőség mérését teszik majd lehetővé. Gyakorlatilag az elmúlt évek legfontosabb –valójában egyedül álló- fejlesztése ezen a területen azaz, így az országos szakpolitikai fejlesztési célokat legnagyobb mértékben megvalósító. A légszennyezettség mérés adatrendelkezésre állása (a megbízható értékelés és lakossági tájékoztatás érdekében) a projekt megvalósulása során 25 %-al javult. Ezzel az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat folyamatos üzemű mérőállomásai eleget tudnak tenni a hazai jogszabályokban előírt, valamint a nemzetközi (EU) adatszolgáltatási igények minőségi követelményeinek. A 280/2004 (2004. 10. 20.) Korm. rendelet előírja zajtérkép készítési köztelezettséget, amely szerint 2007. júliusáig el kell készíteni Budapest és vonzáskörzete, valamint a nagy forgalmú közlekedési létesítmények, menti területekre a zajtérképeket. Ez érinti egyrészt a fővárost és 21 környező települést, valamint felmérések szerint országszerte (elsősorban Budapest, Győr, Miskolc, Székesfehérvár térsége) mintegy 400 km közutat, 20 km vasútvonalat és egy nemzetközi forgalmat bonyolító repülőteret. Az Irányelv és az időközben elfogadott hazai jogszabály teljesítéséhez, a zajforrás hatékony feltárásához szükséges feltételrendszerrel csak korlátozott mértékben rendelkeznek a zajtérkép készítésére kötelezett önkormányzatok, illetve 81


a fejlesztésbe bekapcsolódó Környezetvédelmi Felügyelőségek. A fentiek közül Miskolc és Budapest esetében készülnek el a térképek KIOP-s forrásból.

c) Hatékonyság A KIOP által kitűzött célok gyakorlatilag megegyeznek a jogszabályok által kitűzött céloknak. Három levegő és zaj-monitoring projekt lebonyolítása az elérhető jelentések alapján gördülékenyen, a terveknek megfelelően került megvalósításra. Mind a projekt előrehaladási jelentések, mind a záró jelentések, valamint az NFT-I végrehajtását vizsgáló jelentések és tanulmányok következtetései arra mutatnak, hogy jól megtervezett, és végrehajtott projektek adják a taralmát az intézkedésnek. Az hatékonyságot másrészt abban az értelemben vizsgáltuk, hogy voltak-e olyan tényezők, amelyek hátráltatták-e a folyamatot. A fentiek alapján, mind a határidőket (a fővárosi zajtérképezési projekt kivételével), mind a célokat betartó, valamint a rendelkezésre álló forrásokat megfelelően kezelő hatékonyan megvalósított intézkedés. Előirányzott költségektől való eltérés, társfinanszírozási ráta alakulása (lezárt projektek esetében) A 3 db vizsgált projektből 2 db került lezárásra. E kettő esetében mindkét projekt a meghatározott összegnél alacsonyabb támogatási forrásból valósult meg. A projektek sem nem elszámolható költséget, sem visszatérítendő ÁFA-t nem tartalmaztak, a támogatási arány a 100 % volt.

d) Hatásosság Az intézkedések hatása a környezet állapotának alakulására Környezeti elemekre gyakorolt várható hatások A zajmérő eszközök, és a levegőminőség mérő műszerek, szoftver beszerzése és a segítségükkel végrehajtott környezeti értékelés készítés, majd a mérések lefolytatása a szükséges intézkedések megvalósítását célzó döntések megalapozásával egyértelműen környezetvédelmi eredményt ad. A mérőeszköz beszerzés és a értékelés készítés a hozandó környezetvédelmi intézkedések megalapozottságát biztosítja, a rendelkezésre álló anyagi forrás hatékony felhasználását teszi lehetővé. A külön pályázatban megvalósítani tervezett levegőszennyezettség és zajcsökkentő intézkedések egy meglévő állapot, a főközlekedési utak menti magas környezeti terhelésének mérsékléséhez, az ott élők életminőségének javításához járulhat hozzá. A levegőszennyezés mérése intézkedés esetében 20 db településre kerültek mérő- és egyéb berendezések. Az egyes települések légszennyezettségi agglomerációba/zónába tartozását mutatja be a következő táblázat:

82

A KIOP vizsgálat összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal Légszennyezettségi agglomeráció/zóna száma 8 8

Érintett települések Miskolc Oszlár Kisszentmárton Várpalota Veszprém Sajószentpéter Nyíregyháza Százhalombatta Tatabánya Pécs Vác Esztergom Putnok Sarród Kazincbarcika Debrecen Kistarcsa Székesfehérvár Győr Budapest

4 4 8 1 3 6 1 3

8 9 1 4 2 1

83


ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 1. Megfelelőség A vizsgált KIOP intézkedések kapcsolatát mutatja be a következő ábra a környezetpolitikai stratégiai dokumentumokkal.

EU FF stratégia NFFS EU VI. Kvi Akcióprogram II. NKP Környezetügy középtávú Strat. NÉS Magyarázat: + van kapcsolat nincs kapcsolat

1. Ivóvíz

2. Szennyvíz

+ + + + +

+ + + + +

3. Eü-bontási hulladék + + + + -

4. Kármentesítés + + + + +

5. 6. Természet- Levegő és védelem/VTT zaj mérése + + + + + + + + + + + -

Összefoglalóan a vizsgált KIOP intézkedéseknek a környezetpolitika stratégiai dokumentumokban foglalt célkitűzésekhez való hozzájárulásáról a következő mondható: A KIOP intézkedések illeszkedése a környezetpolitika stratégiai dokumentumaihoz Összesítő értékelés Vizsgált stratégiai dokumentum 1. Az ivóvízminőség javítása

2. Szennyvízelvezetés és – tisztítás fejlesztése

3. Egészségügyi és építésibontási hulladék kezelése 4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében 5. Természetvédelem, és fenntartható árvízvédelem 6. Levegőszennyezés és zajterhelés mérése

Stratégiában szereplő problémához való kapcsolódás A fenntarthatósággal kapcsolatos dokumentumok az integrált vízgazdálkodással, míg a környezetvédelmi dokumentumok részletesen foglalkoznak az intézkedéssel A környezet-stratégiai dokumentumokban kiemelt helyen szerepel a problémakör a megelőzéstől a terheléscsökkentésig Szinte minden stratégiai dokumentum tartalmazza a hulladékhasznosítási célkitűzéseket Inkább a hazai dokumentumokban szerepel nevesítetten a probléma, de a környezeti és egészségügyi kockázatokat kivétel nélkül az összes dokumentum tartalmazza A természeti környezet, illetve a biológiai sokféleség védelme minden vizsgált stratégiai dokumentum tartalmazza A természeti környezet, illetve a biológiai sokféleség védelme minden vizsgált stratégiai dokumentum tartalmazza

84

A környezeti probléma megoldásához való hozzájárulás Az ivóvízminőség javítást szolgáló beavatkozások csak egy részét érinti a KIOP intézkedés (nem vagy részben foglalkozik a rekonstrukció, szennyezés-megelőzés, takarékosság stb. kérdéseivel) A projektek a felvetett problémakör egy részének a megoldását célozza (nem vagy részben tartalmazza a rekonstrukció, 2000 LE települések, klímabarát technológiák kérdéskörét) A KIOP a megelőzés jellegű fejlesztéseket nem, viszont az újra-hasznosítás fejlesztéseit támogatja, ami a hulladékgazdálkodási prioritási sorrend második és harmadik eleme. Az intézkedés hozzájárulása a környezetvédelmi célkitűzésekhez jelentős mind a közvetlen, mind a közvetett hatások tekintetében A projektek cél spektruma színes, így jól kapcsolhatók a stratégiához A projektek cél spektruma színes, így jól kapcsolhatók a stratégiához


2. Eredményesség A KIOP kitűzött céljainak elérése A KIOP a Strukturális Alapok közül az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatását veszi igénybe. A környezetvédelem és a közlekedés szektoraiban a Kohéziós Alap projektjeit kiegészítő intézkedések kerültek a KIOP-ból finanszírozásra. A 10 millió euro feletti Kohéziós Alap (KA) és KIOP által támogatott környezetvédelemi beruházások többsége hozzájárul: − az ivóvízminőség javításához (KA: 100.000 főnél nagyobb népességű településeken), − a szennyvíz gyűjtéséhez és kezeléséhez (KA: az 50.000 lakos-egyenérték (PE) szennyezési terhelést meghaladó agglomerációkban), − a regionális hulladékgazdálkodáshoz és az ivóvízbázisok védelmét célzó kármentesítéshez (nagy kapacitású regionális lerakók és égetők köré szervezett szelektív hulladékgyűjtést és - kezelés, továbbá nagy kockázatú lerakók rehabilitációja és bezárása), (csak KA). Az előbbieken kívül a KIOP olyan akciókat támogat, ami javítja a levegő és zajszennyezés felmérését, a természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő árvízvédelmet, természet megőrzését, a veszélyes hulladékot és a megújuló energiaforrások hasznosítását, valamint az energiahatékonyságot. A KIOP tervezése során cél volt: − egyrészt a csatlakozási szerződésben foglaltak teljesítése, − másrészt a csatlakozási szerződésben foglalt célok kiegészítése olyan további célokkal, amelyek megjelentek a hazai szakpolitikában, a második Nemzeti Környezetvédelmi Programban (NKP II.). A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program számszerűsített céljai: − az ország lakosságának legalább 40%-át érintik; − a természetvédelem területén 2006-ig az ország területének legalább 10%-át kitevő közösségi jelentőségű területeit az EU NATURA 2000 ökológiai hálózatának részévé tesszük; − a megújuló energiaforrások részesedését az ország teljes energiamérlegében 1%-al (a jelenlegi 3,6-ról 4,6%-ra) növeljük. A vizsgált intézkedések az első két számszerűsített KIOP szintű indikátorhoz járulnak hozzá. Az első indikátorhoz a nem vizsgált (állati hulladék, és energiahatékonyságot célzó) intézkedések is hozzájárulnak, míg a második indikátor eléréséhez egyedül csak a „Természetvédelem erősítése” intézkedés járul hozzá. A vizsgált KIOP projektek által érintett háztartások száma (kumulált érték) Az indikátor képzés módja

megnevezése

IVÓVÍZ

Új vagy felújított vízközművekkel (ivóvíz és szennyvíztisztító művekkel) kiszolgált háztartások száma (ivóvíz)

SzámszerűTényleges Tényleges sített cél érték érték mérték(PC) (közvetlenül) (közvetve) egysége (2004-2008) db

27 000

85

21 750

21 750

A projektek célértéke 21 730


Az indikátor képzés módja SZENNYVÍZ EÜ/BONT HULLADÉK KÁRMENT KÁRMENT VTT

LEV,ZAJ ÖSSZESEN

megnevezése

SzámszerűTényleges Tényleges sített cél érték érték mérték(PC) (közvetlenül) (közvetve) egysége (2004-2008)

A projektek célértéke

Új vagy felújított vízközművekkel (ivóvíz és szennyvíztisztító művekkel) 13 222 db 25 000 13 222 kiszolgált háztartások száma (szennyvíz) Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) építési-bontási: 297 092 297 092 db Egészségügyi: 300 000 300 000 Összesen 597 092 816 000 597 092 Érintett háztartások száma db 2 600 6 717 (közvetlenül) Érintett háztartások száma (közvetve) db 84 000 34 842 A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel db 7 200 17 200 17 200 közvetlenül érintett háztartások száma Közvetve érintett háztartások száma db 17 000 711 466 711 466 (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) db 978 800 1 367 447 1 395 573

13 149

302 4841 300 000 602 484 6 717 34 842 17 200

711 466 2 110 072

A KIOP indikátorképzési módszere a háztartások számát 3 fővel számolta. Ennek alapján a KIOP vizsgált intézkedései mintegy 4 500 000 főt érintenek, de mivel egy települést több projekt is érintett, ennél a valós érték valamennyivel alacsonyabb. Mivel az érintett háztartás szám nem településsorosan lett megadva, ezért az átfedések nem küszöbölhetők ki. (A projektekkel érintett települések lakosszáma 4 728 116 fő, a természetvédelmi projektek nélkül 2 025 462 fő) Összességében megállapítható, hogy a KIOP kitűzött célja várhatóan teljesül. A vizsgált KIOP intézkedések összesen 368 települést érintettek (átfedések nélkül). A települések intézkedések közötti megoszlását mutatja be a következő ábra: A vizsgált KIOP intézkedések által érintett települések aránya 7% 13% 3% 1. Ivóvízminőség 2. Szennyvízelvezetés és –tisztítás 3. Eü. és építési-bontási hulladék

22%

4.Környezeti kármentesítés 5. Természetvédelem, árvízvédelem 6. Levegőszennyezés és zajterhelés 1%

54%

A természetvédelmi OP szintű kitűzött cél elsősorban mennyiségi célkitűzés volt, amely elérését mindössze 3 természetvédelmi projekt (NATURA 2000 területek földvásárlása) 86


szolgálta. Mint ahogy a „Természetvédelem erősítése” fejezetben bemutattuk ezen földvásárlások csak csekély mértékben járultak hozzá a célkitűzés eléréséhez.

Eredményességet befolyásoló tényezők A beérkezett pályázatok zöme általános tartalmi szempontból közepesnek mondható, amely több okra vezethető vissza (a hazai támogatási rendszereknél szigorúbb előírások, új projektmenedzsment szemlélet bevezetése, a projektek összetettségéhez viszonyítva rövid-beadási határidők, a pályázók viszonylagos felkészületlensége, stb.). A már tartalmi értékelésen átesett, de támogatást nem nyert projektek hibái szerteágazóak. A leggyakoribb hibák a voltak a gazdaságtalan, olykor környezetvédelmi szempontból sem megnyugtató technológia tervezése, a megvalósíthatósági tanulmány projekt szempontjából irreleváns volta, nem elszámolható költségek projektben történő elrejtése, nem megfelelő költségszámítás, a hiányzó tételes költségszámítás, a hiányzó forgalmi adatok, a saját forrás nem megfelelő rendelkezésre állása, a mutatók, tervezési adatok nem megfelelő számítása, az engedélyek és nyilatkozatok hiánya, a közbeszerzési szabályok figyelmen kívül hagyása. A legfontosabb típushibák között szerepelt a pályázatok kidolgozottsága szempontjából, hogy kevés pályázat volt mentes a formai hibáktól, a pályázati formanyomtatvány kitöltése, a projekt részletes bemutatása gyakran felületes volt, különösen a tevékenységek ütemterv szerinti bemutatásánál, a meggyőző szakmai ismeretekkel rendelkező menedzsment összeállításánál, és a kockázatok, továbbá az önértékelés módszerének ismertetésénél, valamint hiányzott az oldalszámozással ellátott tartalomjegyzék, ami nehezíti a pályázat áttekintését és növeli az értékelési tévedés lehetőségét. Tipikus hibák voltak a költségek témakörénél is. A költségvetés a pályázatok többsége esetében nem kellően részletes ahhoz, hogy a költségek realitása megítélhető legyen. Az elszámolható szolgáltatási jellegű költségek (közbeszerzési eljárás lebonyolítása, műszaki ellenőrzés, könyvvizsgálat, projekt-előkészítés) sok esetben túlzottak, a piaci árakat meghaladóak voltak. Ezen túlmenően az elszámolható projekt előkészítési költségek értelmezése számos pályázó esetében nem egyezik meg a kiírás értelmezésével. Az elszámolható projekt-előkészítési költségek közé a pályázók ugyanis olyan tételeket is beállítottak, amelyek a kiírás szerint a felmerülésük időpontja miatt nem elszámolhatóak. Általános hibákat lehet összegezni a megvalósíthatóság és csatolandó dokumentumok tekintetében is. Közepes vagy alacsony színvonalú megvalósíthatósági tanulmányok és költség-haszon elemzések készültek számos esetben. A projektmegvalósítás ütemterve elnagyolt volt több pályázatnál, ami az értékelést megnehezítette. Hibaként jelent meg, hogy a csatolt engedélyek érvényessége a beadás időpontjában már lejárt, az engedélyek a pályázatnak nem azon a helyén szerepeltek, ahol lenniük kellett volna, illetve a pályázat nehezen áttekinthető volt. A pályázók a pályázat szempontjából alkalmazandó engedély mellett, mintegy az előzmények bemutatásaként, korábbi (néha más tervekről szóló) engedélyeket is csatoltak, nehezítve ezzel az értékelést. A projektmenedzsmentre vonatkozó információk sok esetben elégtelenek, a megvalósítás valós kockázatait nehezen tudják felmérni a pályázók. Végezetül a pályázatok zöme nem a jelenlegi kiírásra készült, a projektgazdák korábbi pályázatokra elkészített anyagaikat adták be. A legtöbb esetben a megfelelő aktualizálás nem történt meg. A pályázók zöménél nehézséget okozott a horizontális szempontok (esélyegyenlőség, környezeti fenntarthatóság) 87


értelmezése. A projektek tartalmuknál fogva komoly, sokszor 8-14 hónapos előkészítési időt igényelnek, amelyhez a részletes megvalósíthatósági tanulmányok, esetenként környezetvédelmi hatásvizsgálatok, üzleti tervek tartoznak. Az előkészítés egyik leghosszabbnak tekinthető része a különféle hatósági engedélyek beszerzése. Az első kiírás során éppen ez okozta a legtöbb problémát a pályázóknak, a rendkívül rövid határidő következtében. Komoly gondot jelentett a pénzügyi tervezés és üzleti terv összeállításban az időközben módosított ÁFA rendeletváltozás. A támogatás után vissza nem igényelhető ÁFA következtében növekedett a projektek forrásigénye, amelyet gyakran kellett módosítaniuk a pályázóknak. Különös nehézséget okoz a pályázati rendszerben a mai napig is a Közbeszerzési törvény alkalmazása, nehézséget okoz az ennek való megfelelés, mivel a törvény időközben többször is módosult. További külső feltételből eredő nehézség, hogy a jelenleg bevett finanszírozási hátteret biztosító banki gyakorlat még nem teljesen követi a támogatások filozófiáját, eljárásrendjét, ami kiemelten jelentkezik a projektcég rendszer preferálásában.

Javaslatok az eredményességet mérő indikátorokra vonatkozóan Általános javaslatok A projektek monitoring adatainál az output indikátorok minden esetben jól azonosítható kategóriákat jelentenek, amelyek a pályázók által egyértelműen megfogalmazhatók, megjeleníthetők, használatuk egyértelmű volt. Ezek olyan műszaki jellegű mérőszámok, amelyek a projektek előkészítésénél alapvető, tervezésen alapuló naturáliák voltak. Komolyabb értelmezési problémákat vetettek fel azonban az eredmény indikátorok. Legnagyobb problémát a közvetlenül és közvetve érintett háztartások meghatározása jelentette, amely az egyetlen közös indikátor volt minden projekt esetében. Tapasztalatok szerint nem volt egyértelmű a két kategória közötti különbség általában eltérően értelmezték a közvetlenül ill. közvetve érintett háztartások körét. Másik oldalról a „háztartás”, mint fogalom inkább közgazdaságilag értelmezhető. A pályázat során megvalósuló projekt általi érintettség nyomon követéséhez nem javasoljuk a „háztartás” használatát, helyette a lakosok vagy lakóingatlanok számát kell alkalmazni. Ahol megkülönböztethető és értelmezhető a közvetlenül és közvetett módon való érintettség, ott ezt kétfelé lehet bontani. Mivel ez egy intézkedéshez tartozó pályázatoknál projektenként is változó lehet, javasolt lenne a pályázóra bízni a közvetlen és közvetett érintettség különválasztását. Természetesen ehhez a jövőben készülő pályázati útmutatókban részletes magyarázatot kell majd kidolgozni. Az eredmény indikátorok között több helyen szerepel a környezeti kihatás. Itt néhány indikátor nehezen mérhető és számszerűsíthető, ezért indokolt lenne módosításuk. Ivóvízminőség fejlesztése Az arzén és nitrit tartalomcsökkentése mellett bármely más határérték feletti komponens vas, mangán, bór, stb.) megadása is indokolt. Ezért javasolt lenne a határérték feletti komponensek számára is rákérdezni. Az ivóvízben lévő szennyezőanyagok általában nagyon kis koncentrációban jelentkeznek, sok esetben csak néhány µg/l csökkentés szükséges, ezért itt jobban érzékelhető lenne a százalékos arány alkalmazása.

88


Mivel az egészségügyi veszélyeztetettség csökkentésének %-os aránya nehezen mérhető viszonyszám, hasznosabb lenne az érintett lakosság vagy lakóingatlanok számának megadása. Példa az ivóvíz minőségének javítása („A” komponens) esetén: Output: • Megfelelő állapotú vízvezeték kiépítése (km); • Új vízbázis víztermelő kapacitása (m3/nap); • Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése (m3/nap); Eredmény: • A fejlesztéssel csökkentett (eredetileg határérték feletti) kémiai összetevők száma (db); • A koncentrációcsökkentés mértéke kémiai összetevőnként (%); • Az ivóvízfogyasztásból adódó egészségügyi veszélyeztetettség csökkenésével érintett lakosság száma (fő); • Új vagy felújított vízközművekkel kiszolgált lakosok vagy lakóingatlanok száma (fő vagy lakás). Szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztése Mivel a szennyvíziszap tömege, sűrűsége nagymértékben függ a víztartalomtól és az alkalmazott iszapkezelési technológiától, feltétlenül pontosítani kell a kezelő kapacitás mértékegységét a szárazanyag-tartalomra vonatkozóan. Példa a szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztése („B” komponens”) esetén: Output: • A megépített csatornahálózat hossza (km) • Szennyvíziszap kezelő kapacitása (sza. t/nap) • Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése (m3/nap) • Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése (LE/nap) Eredmény: • A csatornába, illetve a szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya az összlakossághoz képest (%) • Felszíni vizekbe kerülő N tartalom változás (kg/d) • Felszíni vizekbe kerülő P tartalom változás (kg/d) • Új vagy felújított vízközművekkel kiszolgált lakosok vagy lakóingatlanok száma (fő vagy lakás). Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése Az azbesztmentesítésre vonatkozó output indikátornál pontosítani kell az ártalmatlanított hulladék mennyiségének meghatározását (magyarázat II.4.fejezet). Az output indikátoroknál kérdezett kiépülő kapacitás mellett fontos rákérdezni a ténylegesen kezelt, valamint a hasznosításra előkészített (pl. építési-bontási hulladék-feldolgozó esetén) vagy ártalmatlanított (pl. inerthulladék lerakó vagy kórházi égető esetén) hulladék mennyiségére is. A többi változás magyarázata a II.4. fejezetben. Példa az egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése intézkedés esetén: Output: • Az EU direktívák normatívái alapján létesített új, illetve bővített és /vagy felújított létesítmények és berendezések kapacitása (t/év).

89


• •

Eredmény: A felújított/újonnan épült hulladékkezelő létesítmények által kiszolgált lakosok vagy lakóingatlanok száma (fő vagy lakás); A felújított/újonnan épült hulladékkezelő létesítmények által ténylegesen kezelt hulladékok mennyisége (t/év) • Ebből hasznosított/hasznosításra előkészített vagy ártalmatlanított hulladékok mennyisége (t/év)

Környezeti kármentesítés A környezeti kármentesítés indikátorai voltak leginkább jól átgondolva, ezért kevés változtatást javasoltunk. Egyedül a veszélyes anyagok csökkentésének mennyiségének csökkentését javasolt százalék helyett tömegben (tonna vagy kg) mérni. Szándékosan nem éves mennyiséget írtunk, hiszen a kiépített kármentesítő rendszer teljes üzemeltetési idejére vonatkozó kumulált értéket kell figyelembe venni. Ennek oka, hogy a kármentesítési projekteknél jellemzően az első években magas a szennyezőanyag csökkentés aránya, amely hirtelen esik az üzemeltetés első harmadában, majd az utolsó 5-10 %-os csökkenés akár (több) 10 évet is igénybe vehet. Ez alól egyedül a talajcserés megoldás jelent kivételt, de ilyen jellegű projekteket jellemzően nem támogatnak EU forrásból. Példa a környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében intézkedés esetén: Output: • A kármentesítés eredményeként megtisztítandó, földtani közeg, felszíni vetületének területe (m2) (a projektzárásig és a teljes üzemeltetés végéig) • A kármentesítés eredményeként megtisztítandó, földtani közeg, felszíni vetületének területe (m2) (teljes üzemeltetés végéig) • A kezelt és megtisztított talaj mennyisége (t vagy m3) • A megtisztított szennyezett felszín alatti víz mennyisége az adott területen szennyezett felszín alatti vízkészlet típusai szerinti bontásban (m3) Eredmény: • A 80/68/EK irányelv által definiált I. típusú veszélyes anyagok mennyiségének csökkenése a felszín alatti vízben, földtani közegben (t vagy kg) • A 80/68/EK irányelv által definiált II. típusú veszélyes anyagok mennyiségének csökkenése a felszín alatti vízben, földtani közegben (t vagy kg) • A környezeti kockázat csökkenéssel érintett lakosok vagy lakóingatlanok száma (fő vagy lakás) – lehet közvetlenül és közvetve érintett külön tételként • A környezeti kockázat csökkenéssel érintett terület nagysága (ha és/vagy m2) (Megj.: a megtisztított terület tágabb, környezeti kockázattal érintett környezete) Természetvédelem erősítése Földvásárlás Output: • Natura2000 vásárolt területek nagysága,ha Eredmény: • Az intézkedés által érintett területek nagysága, ha

90


Élőhely-rekonstrukció Output: • védendő természeti értékek eszmei értéke, MFt (Módszertan: a fejlesztéssel érintett területeken található védett fajok becsült számából és azok eszmei értékéből származtatott érték) Eredmény: • Az intézkedés által érintett területek nagysága, ha (Megj. Új és rehabilitált élőhelyek nagysága) − ebből NATURA 2000 terület, ha Erdei iskola kialakítása Output: • Új erdei iskolák száma,db • Új erdei iskolák összes hasznos alapterülete,m2 Eredmény: • Erdei iskolákban töltött vendégéjszakák száma,éj/év • Az intézkedés által érintett területek nagysága, ha (Megj. az ismeretterjesztésbe vont terület nagysága) Szabadvezeték kiváltás, illetve megszüntetés Output: • Az intézkedéssel érintett vezeték hossza,km • A szabad-vezetékek által okozott madár-elhullások, db (ebből: fokozottan védett,db; ebből: védett,db) • védendő természeti értékek eszmei értéke, MFt (Módszertan: a fejlesztéssel érintett területeken található védett fajok becsült számából és azok eszmei értékéből származtatott érték) Eredmény: • Az intézkedés által érintett területek nagysága, ha Módszertan: - kiindulási alapja az érintett természetvédelmi oltalom alatt álló (védett, Natura stb.) terület nagysága (tágabb hatásterület) - ebből (szükség szerint) a vonalas létesítmény egy meghatározott környezete. Ez lehet pl. a vonalas infrastruktúra minden irányból meghatározott környezete pl. az infrastruktúra10-50 km-es környezete, vagy az érintett települések közigazgatási területéből azon külterületeti részek, amelyek jogszabályok által kijelölt élőhelyek stb. A területlehatárolás módszertanát a vonalas infrastruktúrák típusa szerinti bontásban is célszerű egységesen meghatározni! Ez egy elméleti területnagyság, amely különbözik a védendő fajok élőhelyének nagyságától, az élőhelyen belül a biztonságosabbá tett terület nagyságának „elméleti” becslése. A jelenlegi tapasztalat az, hogy a pályázati dokumentáció kötelező elemeként készítendő környezeti hatástanulmányok a fenti két indikátor becslésére eddig is tudtak megfelelő adatokkal szolgálni. Ezek alapján az indikátor adatok összesítése megvalósítható.

91


Árvízvédelem (VTT) Output: • Megépített tározókapacitás ,m3 • Tájgazdálkodási mintaterületek kiterjedése,ha Eredmény: • Az elérhető vízszintcsökkentés a mértékadót meghaladó árvizek esetében a tározó hatásterületén,cm • A körny. kockázat csökkenéssel érintett háztartások száma,db • Tájgazdálkodásba vonható lakosszám, fő (illetve háztartás, db) Levegőszennyezés és zajterhelés mérése A „Közvetve érintett háztartások száma” eredmény indikátor helyett célszerűbb inkább a „Levegőszennyezés és zajterhelés mérés hatásterülete” indikátor elnevezés, amelynek számítási módja az érintett települések népessége (illetve háztartásszáma) lehetne, egyéb szűkítési lehetőség hiányában. *** Hangsúlyoznunk kell, hogy ezek csak példát jelentenek a hatékonyabb indikátorok alkalmazására, amennyiben új pályázati kiírások készülnek, azoknál ki kell dolgozni a konkrét pályázati feltételeknek leginkább megfelelő műszaki indikátorokat minden intézkedéshez.

92


3. Hatékonyság Jelen fejezetben a vizsgált KIOP intézkedések második Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz (NKP-II) való hozzájárulását mutatjuk be. (Az ágazati programokhoz való hozzájárulás minden intézkedés esetében más és más, azokra összesítő megállapítások nem tehetők. Lásd az intézkedésekre vonatkozó „Hatékonyság” alfejezetekben.) Az NKP-II meghatározza a legfontosabb célokat és feladatokat a 2003-2008-os időszakra vonatkozó középtávú környezetpolitikához azért, hogy a társadalmi és gazdasági fenntartható fejlődés irányába való elmozdulást elősegítse. Az NKP-II jórészt az EU hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramján alapul. A környezetvédelmi fejlesztési stratégia központi elemeinek kialakítása során fontos volt építeni a fenti célkitűzésekre és a középtávú környezetpolitikára azért, hogy a KIOP olyan tevékenységekre koncentráljon, amelyekkel a legnagyobb hatást érheti el. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program általános célja a környezetbarát fejlesztések elősegítése volt. A KIOP célt a magyarországi infrastruktúra mennyiségi és minőségi javításával kívánta elérni, ez pedig hatékonyabb és eredményesebb szolgáltatásokat eredményezhet egy fenntarthatóbb fejlődés biztosítása mellett. A KIOP specifikus célja a környezet állapotának javítása a fenntartható fejlődés elősegítésével a környezet- és természetvédelmi fejlesztések által. A specifikus célokat magába foglaló KIOP fejlesztési stratégia a fenti célkitűzések megvalósításához megfelelő keretként szolgál. Ezen túlmenően az Operatív Program segítségével valósul meg a "jobb infrastruktúra és tisztább környezet biztosítása" NFT prioritás. A hazai környezetpolitika legfontosabb dokumentuma a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. TÖRVÉNY által előírt, és az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP). A 83/1997. (IX. 26.) Országgyűlési határozattal elfogadott első Nemzeti Környezetvédelmi Program 2002-ben zárult. Az első NKP időszakában számos új jogszabály született, alapvetően megvalósult a környezetvédelmi EU jogharmonizáció és számtalan meghatározó jelentőségű intézkedés és beruházás született ebben a programidőszakban. 2003-tól indult el a második hatéves periódus (továbbiakban: NKP-II). A KIOP hároméves (2004-2006) támogatási időszaka teljes egészében az NKP-II programidőszakára esik (2003-2008), a hatéves programidőszak felét felöleli, tehát elsődlegesen alapvető követelmény, hogy a környezetvédelmi célokra felhasználható EU források jelentős mértékben járuljanak hozzá az NKP-II célkitűzéseinek megvalósításához. Itt azonban szükséges megvizsgálni, hogy az NKP-II-ben meghatározott stratégiai célok megvalósításához hogyan rendelhető hozzá ezen speciális támogatási forma cél és eszközrendszere. Átfogóan az alábbi megállapítások tehetők: − Az NKP-II az EU által megfogalmazott új környezetpolitika irányát követi: azaz előtérbe helyezi az ágazati integráció szükségességét. Nevezetesen a jelentős környezeti hatású ágazatok és tevékenységek „zöldítésére” helyezi a hangsúlyt, a szükséges környezeti infrastrukturális fejlesztések mellett. Ezen célkitűzések érvényesülése nem egyedül a KIOP teljesítményén keresztül mérhetők, hanem a más 93


ágazatok fejlesztéseit tartalmazó többi operatív program (gazdasági, mezőgazdasági stb.) fejlesztésein keresztül. − Az EU a környezetvédelmi fejlesztéseket két alapon keresztül támogatta. A Kohéziós Alap forrásai nem a KIOP-on, hanem a Kohéziós Alap Stratégián keresztül kerültek felhasználásra. (Ezért a környezet állapotának javulásához nem csak a KIOP fejlesztései járulnak hozzá.) − A fentiekkel ellentétben a szennyező ágazatok környezeti teljesítményének növelésére az EU kohéziós politikája nem, vagy csak kisebb támogatási intenzitással biztosít forrásokat. Annak ellenére nem fordítható erre jelentős EU forrás (ezen ágazatok jövedelmezőségére hivatkozva), hogy az ágazati integráció megvalósítása az EU jelenleg érvényben lévő VI. környezetvédelmi akcióprogramjában kiemelt helyen szerepel. Ez elsősorban az EU támogatási rendszer sajátosságából adódik (pl. elsődleges kedvezményezetti kör az állam és az önkormányzat, a gazdálkodó szektort nem vagy csak alacsony intenzitással támogatja). − Az NKP-II a beruházás típusú fejlesztési eszközök mellett nagy hangsúlyt fektet az egyéb eszközök fejlesztésére, így szabályozási, információs rendszerfejlesztési, K+F stb. egyéb feladatokra, amelyekre az EU források szintén csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. A fentieket figyelembe véve az alábbiakban foglalhatók össze a KIOP prioritások hozzájárulásáról a környezet állapot javulásához (lásd részletesen 3.1. táblázat): − A KIOP elsősorban a környezetvédelem infrastrukturális (hulladék, szennyvízkezelő és ivóvízminőségjavító rendszerek) és természetvédelmi beavatkozásait támogatja, amelyek szerves részei a Nemzeti Környezetvédelmi Programnak − A KIOP a fenti intézkedések túlsúlya miatt elsősorban az utólagos, csővégi beruházások finanszírozója, így nem a környezet szennyező anyagok mérséklésére, hanem a szennyező anyagok ártalmatlanítására fordít hangsúlyt. A termelési és fogyasztási szokásokat befolyásoló fejlesztéseket a fent említett okokból nem támogatja és nem is igazán támogathatja. − Az ágazatok környezetvédelmi teljesítményéhez a KIOP nem járul hozzá, ezért a KIOP önmagában nem elegendő a második Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseit megvalósító fejlesztések finanszírozására (környezetkímélő mezőgazdaság, a közlekedés légszennyezésének mérséklése, az üvegházhatású gázok csökkentése, az ipar szennyező és veszélyes anyagainak mérséklése, amely révén az élelmiszerbiztonság és kémiai kockázat is mérsékelhető stb.) A fenti megállapításokat alátámasztja a 16. táblázatban bemutatott elemzés. Az NKP II. 18 célkitűzéséhez tartozó 46 számszerűsített célállapot eléréséhez a KIOP hét környezetvédelmi prioritása mindössze 13-ra van közvetlenül hatással, és a célkitűzések mintegy felének megvalósulásához a KIOP nem járul hozzá. 16. táblázat: Az NKP II és a KIOP környezetvédelmi intézkedéseinek összevetése Célkitűzés


Célállapot KIOP intézkedések (2008, az eltérő ; közvetlenül hat évszám külön jelölve) Ã közvetetten hat Vesetleg hat 1. A légszennyezés csökkentése a szennyezett levegőjű területek aránya az 11% 5-8% V 6 ország területéhez viszonyítva Ã (energia)

94

A KIOP vizsgálat összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal Célkitűzés


a légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva kén-dioxid (SO2) kibocsátás

40% 594,66 kt

nitrogén-oxidok (NOX) kibocsátása

210,45 kt

illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása ammónia kibocsátása

170,37 kt

27% csökkenés a bázisév (1990) értékéhez képest 2. A globális légszennyező hatások csökkentése nettó üvegház gáz potenciál 82 046,57 kt 6% csökkenés a 1985-1987 közötti bázisidőszak értékéhez képest (2008-2012) 3. A felszíni vizek minőségének javítása felszíni minőségi kategóriák (I-IV) Kissé a vízminőség nem szennyezett, romolhat; a tűrhető minőség vízminőség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 4. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó 3,6% 2% alatt mértékben szennyezett vízműkutak aránya felszín alatti víznyomásszint csökkenés a sokévi Duna-Tisza közi Az ország 90%-án átlagos helyzethez képest homok-hátság: 3szűn-jön meg a 4 m, Kisalföld, víztermelés miatti Szigetköz: 1-2 m, nyomásszint Debrecen: 2-3 m csökkenés, 10%-án kezdődjön meg a nyomásszint emelkedés az energetikai célú termálvízhasználók közül a kb. 5% A jelenlegi használók visszatáplálással működők aránya 10%-ánál, az új energetikai célú használók 100 %ánál legyen visszatáplálás 5. A vizek kártétele elleni védelem fajlagos vízlevezetési kiépítettség 10-78 l/s/km2; az átlag alatti súlyozott területi rendszerek kiépítése átlag 27,2 l/s/km2 27,2 l/s/km2-re árvízvédelmi fővédvonal előírt kiépítettsége 62% 75-80% talajpusztulással veszélyeztetett terület a környezetvédelmi előírásokat ki nem elégítő, üzemelő hulladéklerakók aránya

71 kt

Célállapot KIOP intézkedések (2008, az eltérő ; közvetlenül hat évszám külön jelölve) Ã közvetetten hat Vesetleg hat 20-25% V 6 Ã (energia) 500 kt (2010) Nincs hatás Ã (energia) 198 kt (2010) Nincs hatás Ã (energia) 137 kt (2010) Nincs hatás Nincs hatás

; (energia) Vtöbbi int.

;2

; 2, 4 (állati hull.) Ã1

Nincs hatás

Ã (energia)

Nincs hatás ;5

6. Talajvédelem vízerózió:2,3 mil- 10 %-os csökkenés lió ha, széleróNincs hatás zió:1,5 millió ha 85% az előírásoknak meg nem felelő lerakók bezárása, V 2, 3 (állati hull.) felszámolása, utógondozása

95



Célállapot KIOP intézkedések (2008, az eltérő ; közvetlenül hat évszám külön jelölve) Ã közvetetten hat Vesetleg hat határérték túllépés ne legyen Nincs hatás

azon pontok aránya a TIM rendszeren belül, ahol 1% a növényvédőszer maradék meghaladja a határértéket azon pontok aránya a TIM rendszeren belül, ahol 1% határérték túllépés a nehézfém koncentráció meghaladja a ne legyen ;4 határértéket 7. Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése egyedi jogszabállyal védett természeti terület 857 327 ha 1 024 000 ha ;6 kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez 9,2% 11% a védett növény és állatfajokból a veszélyeztetett 115 db 10%-os csökkentés ;6 fajok száma természetvédelmi kezelési tervek által lefedett 305 281 ha 1 100 000 ha Nincs hatás terület nagysága rendelettel elfogadott természetvédelmi kezelési 0 ha 815 000 ha Nincs hatás tervek által lefedett terület nagysága 8. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme összefüggő természetes/természetközeli élőhely13,98% Szintentartás együttesek aránya az ország területéhez Ã6 viszonyítva 9. Erdők természetvédelme a faállománnyal borított és erdő-felújítási 19,2% 20% Nincs hatás kötelezettség alá tartozó terület aránya (erdősültség) az őshonos fafajokkal borított erdőterületek 9,5% 10,5% Nincs hatás aránya az ország területéhez viszonyítva védett természeti területeken lévő erdők 21% 25% Nincs hatás kiterjedése (összes erdő arányában) fokozottan védett természeti területeken lévő 5% 6,5% Nincs hatás erdők kiterjedése (összes erdő arányában) erdőrezervátumok területe (összes erdő 0,55% 1% Nincs hatás arányában) 10. Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása - a védelmi és 2,5% 4% - a külterjes agrárzónába tartozó mező25% 28% Nincs hatás gazdasági területek aránya az ország összterületéhez képest 11. Natura 2000 hálózat hazai részeinek kijelölése és megfelelő ökológiai állapotának biztosítása a Natura 2000 területek aránya az ország 0% 15% Ã6 területéhez viszonyítva 12. Földtani értékek megóvása a nyilvántartásba vett földtani és felszín-alaktani 3600 db barlang Szintentartás Nincs hatás értékek száma veszélyeztetett értékek aránya 30% 20% alatt Nincs hatás 13. Természeti erőforrások fenntartható használata a megújuló energiaforrások használatának 3,6% 5% (a kötelezettség ; (energia) aránya a teljes energiamérlegen belül 2010-ig 6 %) 14. Kémiai kockázat csökkentése toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyező vegyi 100% a jelenlegi anyagok és növényvédőszerek felhasználásának felhasználás 20%-os Nincs hatás csökkentése, kiváltása csökkentése perzisztens szerves szennyezők (POP) 100% a jelenlegi kibocsátásának csökkentése felhasználás 20%-os Nincs hatás csökkentése a szénanáthás és asztmás megbetegedések 10% 5% Nincs hatás incidenciájának csökkentése

96



Célállapot KIOP intézkedések (2008, az eltérő ; közvetlenül hat évszám külön jelölve) Ã közvetetten hat Vesetleg hat 15. Egészségmegőrzés a jódellátottsággal összefüggő golyva-gyakoriság megyénként max. 5% Nincs hatás csökkentése változó 4-10% a Methemoglobinémiás esetek számának 10 eset ne forduljon elő Nincs hatás csökkentése 10 eset ne forduljon elő 16. Az élelmiszerbiztonság növelése ökológiai gazdálkodással művelt, minősített 85 000 ha 300 000 ha Nincs hatás terület nagysága 17. A környezetbarát életviteli ésfogyasztási szokások elterjesztése szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az 3% 35-40% Nincs hatás összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva a hulladékhasznosítás aránya az összes 30% 50% ; 2, 3 (állati hull.) begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva kidolgozott környezetbarát termékminősítési 34 db 50 db Nincs hatás feltételek (termékcsoportok) száma 18. Települési környezetminőség javítása az egy városi lakosra jutó közhasználatú 38,7 m2/fő 45 m2/fő Nincs hatás zöldterület nagysága a nappali 75 dB(A) feletti zajterheléssel érintettek 20 000 fő ne legyen érintett V6 száma a 65 dB(A) feletti zajterheléssel érintettek 1,7 millió fő (0 fő) száma 1,4 millió fő az ivóvíz minőségi határértékeinek nem 27,4% 0% (2009) ;1 megfelelő vízzel ellátott lakosok aránya a megfelelő mértékben tisztított települési 68% 100% szennyvíz aránya 46% 83% (2015) - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 4,1%-a) ;2 - normál területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 95,9%a) a csatornahálózattal nem rendelkező 12% 100% (2015) ;2 településeken, településrészeken keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése Magyarázat: A vizsgált KIOP intézkedések 1. a vízminőség javítása: ivóvízminőség javítása, 2. szennyvízelvezetés és -tisztítás (két pályázat), 3. az egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése, 4. a környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében, 5. természetvédelem és fenntartható árvízvédelem 6. a levegőszennyezés és a zajterhelés mérése

4. Hatásosság A környezeti elemekre és rendszerekre gyakorolt hatások A környezeti elemekre és rendszerekre gyakorolt hatásokat az alábbi térképeken foglaljuk össze:

97


8. sz. térkép: KIOP érintettség a befogadó érzékenysége alapján kijelölt területeken

98


9. sz. térkép: KIOP érintettség a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken

99


10. sz. térkép: KIOP érintettség a védett vízbázisok területén 100


11. sz. térkép: KIOP érintettség a természetvédelmi oltalommal érintett területeken 101


12. sz. térkép: KIOP érintettség a Nemzeti Ökológiai Hálózattal érintett területeken

102


13. sz. térkép: KIOP érintettség az árvízi öblözeteken

103


14. sz. térkép: KIOP érintettség a belvízi öblözeteken 104


Hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása

15. sz. térkép: KIOP érintettség a hátrányos helyzetű kistérségekben 105


A fenntarthatóság érvényesítésének értékelése A horizontális elv érvényesítése a programozás szintjén A környezeti fenntarthatóság horizontális elv érvényesítésére jelenleg az alábbi tervezési módszertanok állnak rendelkezésre: 1. Stratégiai környezeti vizsgálat (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról) 2. Ex-ante értékelés (a várható hatások társadalmi, gazdasági, környezeti elemzése) 3. Partnerség (nyilvánosság, társadalmi részvétel) − Horizontális felelős kijelölése az NFT tervezéséért és végrehajtásáért felelős hatóságokban − A környezetvédelmi szakmai, kormányzati és társadalmi szervezetek részvétele a Monitoring Bizottságokban − Társadalmi egyeztetés (tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása) 4. A horizontális elv érvényesítésének bemutatása a tervezési dokumentumokban (NFT, OP és PkD) 47. Ábra: A horizontális elvek érvényesítésére rendelkezésre álló módszertanok és tervezési dokumentumok kapcsolata

Ex-ante értékelés (társadalmi, gazdasági, környezeti) Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV)

Nemzeti Fejlesztési Terv

Partnerség (társadalom bevonása)

Ex-ante értékelés (társadalmi, gazdasági, környezeti) Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV)

Operatív programok

Partnerség (társadalom bevonása)

Program-kiegészítő dokumentumok

Az átfogó fejlesztéspolitikai koncepció (2004-2006 között a Nemzeti Fejlesztési Terv) és az operatív programok szintjén a környezeti fenntarthatóság érvényesülését elviekben a stratégiai 106


környezeti vizsgálatok (SKV) értékelhetik. Ezen időszakra vonatkozóan még nem volt kötelező SKV készítése. (Mintaprojekt jelleggel a Regionális Operatív Programra készült Stratégiai Környezeti Vizsgálat.) A vonatkozó jogszabály azonban általános módszertant ad a stratégiai környezeti vizsgálat elvégzésére, így a horizontális elv, azaz a fenntarthatóság vizsgálatának módszertanára a jogszabály nem tér ki. Tehát elviekben a stratégiai környezeti vizsgálat keretében lehetőség van egy tervben szereplő célkitűzések és fejlesztések fenntarthatósági vizsgálatára, a gyakorlatban azonban nincs meghatározva, hogy e vizsgálatnak mire kell kiterjednie. Amennyiben születne egy, az EU tervezési dokumentumokra vonatkozó SKV útmutató vizsgálatnak az alábbi kérdésekre kellene kiterjednie: − Melyek a fenntarthatóságot biztosító fejlesztési irányok? − A tervben szereplő fejlesztések attól milyen mértékben térnek el? − A fenntarthatóságot nem biztosító vagy támogató, de a társadalom és gazdaság fejlődése szempontjából szükségesnek ítélt fejlesztések környezeti „jósága” miként biztosítható, és a terv ezeket megfelelő módon tartalmazza-e? A fentiek alapján szükséges lenne, hogy a tervezési dokumentumok tartalmazzák az SKV fenntarthatóságra vonatkozó értékelésének főbb megállapításait. A vizsgálat tárgyát képező KIOP bár jelenleg tartalmaz egy fejezetet a fenntartható fejlődés horizontális elvre vonatkozóan, e fejezet ugyanakkor nem a KIOP fenntartható fejlődéshez való hozzájárulását vizsgálja, hanem az intézkedések és projektek szintjén rendelkezik a fenntarthatóság figyelembe vételének mikéntjéről. Az EU tervezési módszertan megköveteli a tervezési dokumentumokhoz ex-ante értékelés készítését, amelyhez az EU útmutatót készített. Az útmutató alapján az ex-ante értékelésnek szintén része a környezeti értékelés. A módszertani útmutató azonban a környezeti hatások számszerűsítésére korlátozódik, a társadalmi, gazdasági, környezeti összefüggések és szinergikus hatások vizsgálata e dokumentum sem követeli meg. Összességében megállapítható, hogy szükség lenne a két elemzési módszertan tartalmának lehatárolására, és a fenntarthatóságra vonatkozó vizsgálatok beépítésére ezen elemzőértékelő dokumentumokba. A horizontális elv érvényesítése projekt szinten A KIOP esetében a projektszintű környezeti fenntarthatóság horizontális elv érvényesítésére az alábbi módszertani eszközök szerint történik: 1. Pályázati formanyomtatvány: 9.2. pontja: „Miként érvényesülnek a projekt megvalósulása során a környezetvédelem szempontjai? (max. 1000 karakter)” 2. Környezeti Fenntarthatósági Útmutató (módszertani segédlet) 3. Pályázat értékelés: Céloknak való megfelelés vizsgálata − „Milyen mértékben felel meg a projekt a környezeti fenntarthatósági szempontoknak? (max. 2 pont)” (KSZ-KVVM) − „Milyen mértékben felel meg a környezetvédelmi szempontoknak? (max. 5 pont)” (KSZ-EK Kht.) 4. Támogatási szerződés: horizontális indikátorok meghatározása (PEJ – kifizetési feltétel) 5. Környezeti fenntarthatósági adatlap – kutatás céljából (a támogatási szerződés aláírásának feltétele)

107


Pályázati követelmények és értékelése A fenntarthatóság megítélése a pályázati dokumentáció és a formanyomtatvány erre irányuló kérdése alapján történik. A formanyomtatvány 9.2. kérdése arra irányul, hogy „miként érvényesülnek a projekt megvalósulása során a környezetvédelem szempontjai. (Itt jegyezzük meg, hogy míg a KIOP-ban és a programkiegészítő dokumentumban fenntartható fejlődés horizontális szempont érvényesítése szerepel, a formanyomtatványon már a környezetvédelem érvényesítése a kérdés, míg az EU környezeti fenntarthatóságot kéri elvileg számon.) A pályázónak 1000 karakterben kell kifejtenie válaszát. A horizontális szempontok érvényesítésére a pályázók számára az ún. „Környezeti Fenntarthatósági Útmutató” áll rendelkezésre. Általánosságban megállapítható, hogy az útmutatók a fenntarthatóság projekt szintű értelmezésére és értékelésére adnak megközelítési lehetőséget, mind a pályázatkészítők mind a pályázati bírálók számára. A környezeti fenntarthatósági útmutató a 2004-2006-os támogatási időszakban megváltozott. A változás elsősorban még sokrétűbbé (még többféle projekttípusra) és még mélyebbé (még több szempontrendszer figyelembe vételére) alakította a horizontális elv értékelésének rendszerét, annak ellenére, hogy sem a formanyomtatvány sem az értékelés nem adott túl nagy lehetőséget a fenntarthatóságnak való megfelelés megfelelő szintű érvényre juttatásának. A projektek horizontális elveknek való megfelelésének értékelése értékelő adatlap alapján pontszámokkal történik. A program-kiegészítő dokumentum tartalmazza az egyes komponensek (pályázati ablakok) értékelési szempontjait, „melynek egységes részét képezi a horizontális politikákra vonatkozó rész” – fejti ki „A horizontális elvek érvényre jutásának támogatása a projekt kiválasztás során” c. III.2 fejezet és az ehhez kapcsolódó III. melléklet. E fejezet az EU ajánlását követve, a horizontális szempontok értékelésére 10 pontot határoz meg, és a III. melléklet meghatározza 10 kérdésben, hogy 1-1 pont mire adható. E pontozás alapján meg kell határozni a környezetvédelem és esélyegyenlőség szempontjából pozitív (810 pontot elért) projekteket; az esélyegyenlőség-orientált és környezetbarát (5-7 pontot elért) projekteket, amelyeknek nem elsődleges célja az esélyegyenlőség javítása és a környezet védelme, de hozzájárul ahhoz; valamint az esélyegyenlőség, környezetvédelem szempontjából semleges (0-4 pontot elért) projekteket, amelyek nem járulnak hozzá az esélyegyenlőség és környezet védelméhez. A fenti módszertan összefüggés-rendszerében az alábbi hiányosságok találhatók: − A KIOP KvVM Közreműködő Szervezete által alkalmazott értékelési adatlap szerint viszont a 100 pontos elérhető összpontszámból az esélyegyenlőségre 1, a környezeti fenntarthatóságra 2 pont adható. A KIOP energetikai projekteket kezelő Közreműködő Szervezete (Energiaközpont Kht.) értékelési adatlapja a két horizontális elvre 5-5 pontot határozott meg maximális pontszámként. − A Program-kiegészítő Dokumentum III. mellékletében megfogalmazott 10 kérdéses10 pontos értékelési séma és az annál sokkal részletesebb útmutató ajánlott megközelítési és pontozási módszertana eltérnek egymástól. − A módszertan nem határozza meg, hogy a mi történik a nem fenntartható projektekkel (pl. elutasítás, hiánypótlás). A Program-kiegészítő Dokumentum módszertana alapján ilyen projekt nem is értelmezhető. Ennek hiányában megállapítható, hogy a projektek fenntarthatósághoz való illeszkedése nem befolyásolja a támogathatóságot. A bírálók által adott pontszámok igazolják a II. és itt leírtakat. A projektek szinte minden esetben megkapták a közel maximális pontszámot. A KvVM FI KSZ esetében max. 2 pontból 108


a nyertes pályázatok átlagosan 1,8 pontot, a nem nyertes pályázatok átlagosan 1,7 pontot kaptak. Az Energiaközpont KSZ esetében a max. 5 pontból a hat nyertes pályázat átlagosan 4,5 pontot, az egy elutasított pályázat 4 pontot kapott. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a KIOP alapvetően környezet-orientált fejlesztéseket támogatott, és a horizontális elv vonatkozásában nem volt bírálati szempontrendszer, amely alapján a ponthatárokat meg kellett volna határozni. Ezt tükrözi az is, hogy a nyertes és nem nyertes projektek esetében minimális a különbség a nyertes és nem nyertes projektek fenntarthatóságának megítélésében. „Intézményi” környezeti fenntarthatósági adatlap Az „intézményi” környezeti fenntarthatósági adatlap kitöltése a 4/2004 KIOP MB határozat alapján kötelező, legkésőbb a KIOP támogatási szerződés aláírásáig. A KIOP MB, a saját Horizontális Albizottságának javaslatát fogadta el ezzel az aktussal a MB HAB azért hozta létre (a jegyzőkönyvek alapján) a kérdőívet, hogy ezzel kutatási célokat szolgáljon. Az adatlap célja, a projekt fenntarthatóságának érvényesítése mellett (horizontális indikátorok), annak elősegítése, hogy egyrészt a kedvezményezettek felmérjék a környezeti fenntarthatóság, környezetvédelem érvényesülését saját szervezetükben, másrészt hogy megismerhető legyen, milyen segítség lehet szükséges a kedvezményezettek számára e téren. A környezeti fenntarthatósági adatlap a támogatási időszak közepén került bevezetésre, ezért a 33 nyertes pályázatból 13 esetben került kitöltésre. A feldolgozott információk alapján az adatlap módszertanára vonatkozóan a következő megállapítások tehetők: − Az adatlap hasznos információt szolgáltat az önkormányzatok környezetvédelmi teljesítményéről, azonban a kérdések megfogalmazása és az arra adott válaszok túl általánosak annak kutatási célú feldolgozására, elsősorban egy „összképet” ad az érintett önkormányzatról. − Az adatlap és a Környezeti Fenntarthatósági Útmutató tartalmában nincs összehangolva, azok egymás közötti viszonya nem tisztázott. − Az adatlap kérdései arra engednek következtetni, hogy az alapvetően vállalatok számára készült és nem kifejezetten az önkormányzatok számára. (Az adatlap több helyen használja az „Ön cége” kifejezetést.) Mind a vállalatok, mind az önkormányzatok eltérő környezetvédelmi, környezeti fenntarthatósági feladatai és lehetőségei eltérőek, ezért az adatlapot szükséges lenne a különböző típusú kedvezményezettekre specializálni. Az adatlap tartalmára vonatkozóan az alábbi ajánlások fogalmazhatók meg: I. Szervezeti kérdések − 1. kérdés: A „Van-e az Ön szervezetének formális környezeti fenntarthatósági/környezetvédelmi politikája?” igen-nem típusú kérdésnél célszerű lenne konkrétan megkérdezni, hogy van-e környezetvédelmi programja és helyi fenntartható fejlődési stratégiája (Local Agenda 21) és hogy azok mikor készültek, illetve felülvizsgálatra, megújításra kerültek-e, illetve ahhoz éves cselekvési tervek kapcsolódnak-e. Ezáltal értékelhető lenne, hogy a stratégia megvalósítása ténylegesen beépül-e az önkormányzatok napi feladatai közé. − 2. kérdés, amely a környezeti fenntarthatóság, környezetvédelem az önkormányzati szervezeti struktúrában való megjelenését hivatott vizsgálni, „kifejtős” kérdésként 109


került megfogalmazásra. Mivel a szükséges szervezeti háttér mérete elsősorban a környezeti problémák és település méret függvényei, ezért az általánosságban bemutatott szervezeti háttér ebben a formában értékelésre kevésbé alkalmas. Ezért célszerűbb lenne arra választ keresni, hogy az önkormányzat létszámához, környezeti ügyekhez képest hány fő foglalkozik a Hivatalban e kérdéskörrel, az esetlegesen eltérő érdekű osztályoktól függetlenül vagy alárendelten működik-e az illetékes részleg vagy ügyintéző. E kérdések alapján vizsgálható lenne a környezetvédelem érdekérvényesítési lehetősége a Hivatalon belül. − Az 5. kérdés a válaszok alapján nem volt egyértelmű az önkormányzatok számára, ráadásul a két kérdés közül az egyik átfedésben van a 4. kérdéssel. A másik kérdés a „vállalati környezeti fenntarthatósági irányelvek” az önkormányzat számára nem értelmezhető. Célszerűbb lenne az önkormányzatok esetében a környezetirányítási rendszerek alkalmazását felmérni, vagy hogy van-e elfogadott terv az intézményi fenntarthatóság növelésére. Mivel a kérdés példákat kért az önkormányzatoktól a két megelőlegezett válasz nem serkentette az önkormányzatokat e kérdés átgondolására. II. Környezeti fenntarthatóság a szervezet működésében − Általánosságban megállapítható, hogy a kérdések az intézményi környezetvédelmi teljesítményt vizsgálja, ugyanakkor a kérdőívből nem derül ki, hogy a kérdőív mely önkormányzati intézményekre vonatkozik: a polgármesteri hivatalra vagy minden önkormányzati fenntartású intézményre pl. iskola, közművelődési intézmények stb. − A meghatározott 5 kérdéskör esetében (energiafelhasználás, közlekedés, víz- és levegőszennyezés csökkentése), hulladékkezelés és anyagfelhasználás, természetvédelem és lakosság bevonása) meghatározott lista alapján kell bemutatnia az önkormányzatnak a környezeti teljesítményét. A meghatározott lista jó megközelítés arra vonatkozóan, hogy az önkormányzatok az önkormányzati lehetőségről informálódjanak és felmérjék, hogy azok közül melyikeket alkalmazzák. A felsorolt listákból viszont csak két témakör esetében van lehetőség további önkormányzati tevékenységek bemutatására, így a kutatás nem képes a „jó önkormányzati gyakorlatok” egészéről átfogó képet nyújtani. − Az adatlap két kérdéscsoport köré csoportosul: I. Szervezeti kérdések, II. Környezeti fenntarthatóság a szervezet működésében. A kérdések elsősorban a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos szervezeti működési gyakorlatra és az intézményi kibocsátásra vonatkoznak, de egyes kérdésekben az önkormányzati tevékenységekre is kitérnek (tájékoztatás, oktatás-képzés). Nem egyértelmű, hogy az 5. kérdésben a lakosság és civil szervezetek bevonása csak a természetvédelemre vonatkozik-e. (Ha nem, akkor pedig a természetvédelemre vonatkozóan nincs kérdés.) Az átláthatóság és értékelhetőség szempontjából célszerű lenne ezen kérdéseket önállóan és mélységében is kezelni, azok szervezeti összefüggéseiben. Az önkormányzatok számára fontos stratégiaalkotási és adatgyűjtési feladatai és lehetőségei vannak e szakterületen, amelyeket szükséges lenne felmérni, pl. a fenntarthatóság integrálása a szakpolitikákba: fenntartható településfejlesztés szempontjainak kidolgozása, fenntartható közlekedéspolitika eszközeinek kidolgozása (mobilitási terv), környezeti nevelési stratégia; kétévenkénti környezeti állapotfelmérés és környezeti információs rendszer kiépítése stb. − Ellentétben az I. kérdéscsoporttal a második kérdéscsoport esetében nincs arra vonatkozóan kérdés, hogy mik az intézmények környezeti teljesítményének növelése előtt álló legfontosabb akadályok, mik a további fő célkitűzések, illetve ehhez milyen állami segítségre számítanának az önkormányzatok.

110


− Egyes kérdések esetében a kérdőív rákérdez a megvalósítás mikéntjére, de sok esetben nem. Így sok esetben nem kaphatunk pozitív példákat az adatlap segítségével. Monitoring rendszer és az alkalmazott indikátor rendszerek elemzése A pályázati formanyomtatvány kizárólag a projekt céljához kapcsolódó input és eredmény indikátorokat kért a pályázótól. (Itt jegyezzük meg, hogy az első Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutató úgy rendelkezett, hogy a formanyomtatvány ezen pontjában a horizontális elvekre vonatkozó indikátorokat is meg kell adni. Mivel az Útmutató nem volt kötelező a pályázóra nézve ez lényegében nem volt megkövetelhető. A jelenleg hatályos útmutató erről nem rendelkezik.) A nyertes pályázónak a horizontális elvekre vonatkozó indikátorokat a támogatási szerződésben kellett megadniuk. A támogatási szerződésben meghatározott környezeti fenntarthatósági indikátorokat a támogatási szerződést előkészítő megbeszélésen a megbízó és a pályázó egyeztetése alapján határozták meg. Az indikátorok az EMIR-ben rögzítésre kerülnek, de az eltérő indikátorkészlet alkalmazása miatt azok nem összesíthetők. Mindemellett az egyedi, minden projekt esetében külön átgondolt „indikátorképzés” hasznos volt abból a szempontból, hogy a nyertes pályázóval személyesen lehetett megbeszélni az indikátorok célját, azaz a környezetileg fenntartható projektek szükségességét. E gyakorlat megítélésében két szempontot kell figyelembe venni: − az indikátorok aggregálásának hiányában egy pályázattípusban lévő projektek hatásai (környezetre, tágabb fenntarthatóságra) nem vagy nehezen becsülhetők, − ha viszont azonos indikátorokat használunk, akkor az leszűkíti az alkalmazható indikátorok körét, hiszen kevesebb olyan indikátor van, amely minden projektnél alkalmazható. A fentiek miatt mindenképpen olyan megoldást kell a jövőben találni, amely e két szempontot együttesen figyelembe veszi. Megfontolandó, hogy az indikátorok két körét kell meghatározni, egy kötelezően minden projektnél alkalmazott indikátorkészletet és további kiegészítő indikátorokat. A fenntarthatósági indikátorok alkalmazásának legnagyobb gyakorlati haszna az volt, hogy a műszaki indikátorokkal azonos megítélés alá vonták. Ez azt jelentette, hogy az indikátorokról a Projekt Előrehaladási Jelentésekben (PEJ) negyedévente be kell(ett) számolni, és azok nem megfelelősége a projektkifizetés felfüggesztését vonhatta maga után. A KIOP pályázatok esetében erre vonatkozó ún. szabálytalansági eljárás nem került lefolytatásra. A horizontális célok megvalósulását a nyertes pályázatoknál (projekteknél) elvileg tehát lehet ellenőrizni. Ennek formája ma a projekt támogatási szerződésekben (közösen, a forrásgazda és a nyertes pályázó, azaz a kedvezményezett által) meghatározott horizontális indikátorok célértékeinek ellenőrzése. Az általános és a projektspecifikus horizontális indikátorok megfogalmazása, érvényessége, jelentősége még nagyon esetleges, mégis lehetőség bizonyos, a fenntarthatósággal kapcsolatos kommunikációra és helyi fenntarthatóságra vonatkozó párbeszéd indítására. A KvVM Fejlesztési Igazgatóság Közreműködő Szervezet által rendelkezésünkre bocsátott, itt kezelt támogatási szerződésekben található környezetvédelmi indikátorokról megállapítható, hogy a projektek esetében számszerűsíthető és számonkérhető információkat fogalmazott meg a kedvezményezett számára, amelyek kiterjedtek mind a kedvező, mind a 111


kedvezőtlen (nem szándékolt) környezeti hatótényezők feltárására és kezelésére. Egy intézkedésen belül megfigyelhető az azonos szemléletű horizontális indikátorképzés, de vizsgálatunk során nem volt olyan horizontális indikátor, amelyet minden projekt esetében mértek volna. Az indikátorokra jellemző, hogy azok mindegyike környezetvédelmi (határértéket) számon kérő és ellenőrző indikátor, ami azt mutatja, hogy a horizontális elv környezetvédelmi (és nem fenntarthatósági) értelmezését tükrözi.

112


MELLÉKLETEK

113


1. melléklet A PROJEKTEK RÖVID JELLEMZÉSE

1. Ivóvízminőség javítása "Tiszta ivóvizet mindenki poharába!"- Dombóvári ivóvízminőség-javító program projekt A dombóvári ivóvízminőség-javító program keretében két vízmű telep korszerűsítését végzik el. A munka során egy 3000 m3/d és egy 5000 m3/d kapacitású, vas-mangántalanítással és ammónia-mentesítéssel kialakított technológia készül el. A tisztítástechnológia a zárt, nyomás alatti gyorsszűréssel megvalósított vas-mangán-ammóniamentesítő rendszer. A vízellátást meglévő és nem a program keretében létesített új mélységi vízkutakról biztosítják, amelyek 250-450 m közötti mélységűek, nem sérülékenyek. A vízellátó rendszer 23000 lakos melletti jelenlegi átlagfogyasztása 5000 m3/d, csúcsfogyasztása 7500 m3/d, tározó kapacitása 1820 m3. A vas – mangáneltávolítási technológia oxidáló szer adagolásával hozza kvarchomok szűrőn kiszűrhető állapotba a vas és mangánoxidot. Az ammónium-mentesítés a vasmangántalanítással együtt megtörténik. Az ammónium eltávolítása egyrészt a homokszűrőn – mint előszűrőn- valósul meg, másrészt törésponti klórozás után az aktív szén szűrőn. Itt történik a víz deklórozása is. Technikailag a két töltet egy tartályban helyezkedik el, egymással soros „kapcsolásban”. A vízmű telepeken a tározómedencék bővítését, felújítását is elvégzik, új technológiai épület kialakításával, illetve a meglévő épület bővítésével és iszapülepítő medencéket alakítanak ki. A program keretében elvégzik egy 400 m vezetékszakasz cseréjét, bővítését és a 69,2 km-es csőhálózat tisztítását, 35 tisztítóakna kiépítése mellett. Sirok egészséges ivóvízzel való ellátása a Lázbérci tározóból A program keretében két víztározó-átemelő műtárgy (2x200 m3 Bükkszenterzsébet, 2x100 m3 Bükkszék) kialakítása és 19,61 km vízellátó távvezeték kiépítése a siroki községi víztározóig volt a feladat. Az ivóvízminőség-javító beruházás a település felszín közeli vízbázisának bórszennyezettsége miatt szükséges. A kiépített DN200 KPE távvezeték az addig egyedi, helyi vízellátással rendelkező települést megfelelő minőségű és mennyiségű vizet biztosító, helyi, felszíni víztározókból táplált nagytérségi rendszerhez kapcsolja, később lehetővé teheti a mátrai és lázbérci regionális rendszerek összekötését is. A két új átemelő szivattyú mellett a korábbi kútgépészetek üzeme megszűnik. Az átemelők a tározó műtárgyak zárkamrájában kerültek elhelyezésre, automatizált üzemeltetéssel. Az 55 m3/h vízszállító képességű szivattyúk a később bekapcsolandó körzet ellátáshoz is elegendőek (a két regionális vízellátó rendszerek későbbi összekapcsolásával Pétervására belterületén), és nem csak a 2100 lakosú település vízellátására. 114


Harsány-Vatta-Csincse települések ivóvízminőség-javítása, a vízbázisok védelme A projekt keretében Harsány és Bükkábrány között a Sály-Kácsi vízbázis távvezetékéről leágazás épül a harsányi vízmű-telepig, a vattai vízmű telepre történő lecsatlakozással 10,4 km hosszban. Csincse ellátása Harsányról beavatkozási igény nélkül biztosítható. Harsány községben egy 100 m3-es magaslati tározó és a régi vízmű-telepen egy 150 m3-es víztározó, két nyomásfokozó épül (egyik a településen, másik a vízmű-telepen a tározónál) és 2550+451 m régi vezetékszakasz cseréje készül el a szükséges gépészeti villamos és irányítástechnikai berendezésekkel. A 3700 főt érintő ivóvízminőség-javító beruházásra a vízbázis nitrit és ammónia szennyezése miatt volt szükség, vízkezelésre a települési vízbázisok felhagyása után sem lesz szükség a megfelelő minőségű körzeti vízellátás következtében. Hegyközi települések ivóvízminőség javításának megoldása A hegyközi ivóvízminőség-javító projekt 14 község regionális vízellátásának kiépítését biztosítja, a sátoraljaújhelyi vízbázis kihasználatlan készletrészére alapozva, a meglévő kisebb méretű regionális vízellátó rendszer és települési vízhálózatok felhasználásával. A beavatkozást a vízminőségi problémákat okozó arzén, vas-mangán tartalom és biológiai, mikrobiológiai paraméterek indokolták. A területen több településen a felszíni vízkészletet használták, a források vízhozama erősen ingadozó, minőségük időszakosan szennyezett volt, így a parti szűrésű vízbázis egyenletes vízellátása minőségi és mennyiségi változást is jelent. A projekt keretében D110-D250 mérettel 13 új, illetve felújított vezetékszakasz kerül kiépítésre, vagy rekonstrukcióra, 38,7 km hosszban szakaszoló, mérő, víztelenítő, légtelenítő és leágazó műtárgyakkal, Sátoraljaújhelytől vágáshutai, füzérkajatai, pusztafalui, füzéri és kékedi végpontokkal. A vízellátást a sátoraljaújhelyi vízbázis szabad kapacitására alapozzák, amely védettsége megfelelően biztosított. A vezetékeket közutak szegélyében, illetve a korábbi hegyközi kisvasút nyomvonalán vezetik. A projekt keretében hét új átemelő-gépház épül fel, 25 m2-es alapterületen. Egy meglévő átemelőnél gépészeti átalakítást végeznek, Vágáshután egy 25 m3-es, Füzérkajatán és Pusztafalun két-két 50m3-es, Kékeden egy 50 m3es víztároló medencét alakítanak ki. A kiépített rendszer 2000 m3/d maximális csúcsfogyasztásra tervezett. A jelenlegi maximális fogyasztás 1500 m3/d körüli. Gyöngyöspata térségi ivóvízminőség-javítás A térségi beavatkozás Gyöngyöspata és Gyöngyöshalász esetében az EU határértékeket meghaladó bór és ammónia tartalom, Rózsaszentmárton esetében az arzén és ammóniatartalom miatt szükséges. Detk a vízhiányos térség vízbázisaként került a projekthez, a Mátrai Erőmű bányavíz-kiemelésének hasznosításához a meglévő vas-mangántalanító bővítése, valamint törésponti klórozással és aktív szén szűréssel ammóniaeltávolítási technológia kialakítása szükséges.

115


A detki vízbázison kilenc bányavíz-kút bekötését követően homokleválasztás, átemelő gépház és épületbővítés mellett a vas-mangántalanításhoz a szűrőkapacitást 1250 m3/d értékkel bővítik, az ammóniaeltávolítás kapacitását 3750 m3/d értékre építik ki. A megfelelően tisztított vizet Halmajugrán keresztül kiépítendő 3 km-es vezetékkel csatlakoztatják a gyöngyösi térségi vízrendszerhez. Gyöngyöspata vízellátása a Gyöngyös határában kiépülő nyomásfokozóról induló 9,7 km-es távvezetéken történik. Gyöngyöshalászon egy meglévő kút vizét a gyöngyösi vízműbe továbbító 1,2 km hosszú kiépülő nyersvízvezeték épül ki, a település ellátása, pedig a térségi vízrendszerről történő ellátással kerül megoldásra. Rózsaszentmárton vízellátásához a meglévő vas-mangántalanítást szintén törésponti klórozással és aktív szén szűréssel működő ammóniaeltávolítással egészítik ki a meglévő vízmű-gépház épületét felhasználva. A vízellátás ezt követően az ellátott térségben a Detk-Gyöngyösi egységes vízrendszer biztosítja 14730 fő részére. A vízhiányos térségben a bányavíz-hasznosítás és a több oldalról megtáplált egységes vízrendszer kialakulás az ellátási biztonság jelentős növekedését okozza. Tiszanána térségi ivóvízminőség-javítás A projekt öt településén az arzén tartalom mellett az ammónia és vas-mangán tartalom is meghaladja az egészségügyi határértékeket a 8100 lakos részére szolgáltatott ivóvízben. Hevesvezekényen egy 116 m talpmélységű tartalékkút kialakítása és egy 8 m3/h kapacitású víztisztító berendezés kiépítése történik, a szükséges átemelő szivattyúkkal, bekötő vezetékekkel és automatizálással. A megvalósítás tendereztetése során a korábban Poroszlón, Sarudon és Tiszanánán kialakítandó önálló vízkezelési technológiák helyett, amelyek a tervezett pályázati kereteket lényegesen meghaladó költségűek lettek volna, egy kistérségi rendszer kerül kialakításra. A rendszer elemei • Sarudon egy új 190 m mélységű vízmű kút, • 110 m3/h (2300 m3/d) vízkezelő kapacitás, vas, mangán, arzén és ammóniaeltávolítással, klórdioxidos fertőtlenítéssel, • Poroszló felé 8900 m NA200 távvezeték, • Tiszanána felé egy 6400 m NA160 távvezeték és • Tiszanánán egy 150 m3-es víztorony kialakítása.

2. Szennyvízelvezetési és tisztítás fejlesztése Velencei-tavi regionális szennyvízelvezető-, tisztító rendszer bővítése, fejlesztése A projekt keretében a gárdonyi kistérséghez tartozó hat önkormányzat és az állami tulajdonú vízmű üzemeltető részvételével 83 km hosszban gravitációs, 14 km hosszú nyomóvezeték került kiépítésre, 14 új átemelővel 5558 új bekötéssel az érzékeny felszíni vízminőségvédelmi területen a szennyvízelvezetés megoldására.

116


A területen a regionális szennyvízelvezető rendszer kiépítésekor már korábban számoltak a Velencei-tó és térségének fejlesztésével, és erre alapozva a projekt be tudta kapcsolni a települések, településrészek szennyvízelvezető hálózatát. A regionális gerinchálózaton keresztül a most fejlesztett területek szennyvizei eljuttathatók a regionális szennyvíztelepre. Ehhez a szennyvíztelepet 6700 m3/nap kapacitásról 12400 m3/nap kapacitásra kellett bővíteni. A bővítés keretében két új párhuzamos biológiai tisztító műtárgysort, iszapgépházat, fertőtlenítőt, a tisztított szennyvíz kivezetésére átemelőt és távvezetéket építettek ki, és az új tisztítási rendszerhez illesztették a régebben kiépült biológiai tisztító két ütemének üzemeltetését is. A biológiai tisztítás bővítése 2430 kg BOI5/d terhelés eltávolítását biztosítja, mintegy 350 kW teljesítménytöbblet-igénnyel, az átemelés 83 kW-os teljesítménye mellett, 5700 m3/d szennyvíztisztító kapacitásbővülés mellett. Gyula város szennyvízcsatornázása II. ütem Gyulán már korábban elkészült a szennyvíztisztító telep bővítése, a település teljes csatornázottságának kapacitását figyelembe véve. A projekt az ehhez csatlakozó, egyes városrészekben (Ajtósfalva, Óvár, Szentpálfalva) és szórványterületeken még el nem készült szennyvízcsatornázás kiépítését biztosította. Ehhez 6 átemelő aknát és gépészetet, 31,5 km gravitációs csatornát és 17,5 km bekötő csatornát, valamint 3,3 km nyomóvezetéket szükséges kiépíteni. A gyulai csatornázás teljes kiépítése 2020 lakás, 7868 fő szennyvízelvezetését biztosítja. A szennyvízelvezetés és -tisztítás többlet energiaigénye az átemelések miatt teljesítményigény mellett (50 kW), a biológiai tisztítás többlet energiaigénye 475 kg BOI5 /d esetében 80-100 kW értékűre becsülhető. Szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztés és szennyvíztisztító telep bővítése a Maros hordalékkúp vízbázis-védelme érdekében Eleken a meglévő csatornahálózat bővítése és a szennyvíztisztító telep oxidációs árkai helyett növényi tápanyag-eltávolítást biztosító új műtárgyakkal működő technológia kiépítése történt meg. A szennyvíz elvezető hálózat bővítéséhez a 10 544 fm gravitációs, és a 1 117 fm nyomott rendszerű csatorna építése, 767 db házi bekötés kiépítése, valamint 231 db beton tisztítóakna és 5 db átemelő telep létesítése tartozik. A város szennyvíztisztító telepének kapacitását 350 m3/d-ről 600 m3/d-re bővül. A projekt keretében a telepen rács-homokfogó műtárgy, elő és utóülepítő, egyesített biológiai tisztító műtárgy, a régi oxidációs árokból aerob iszapkezelő és új iszapvíztelenítő ágy készül. A szennyvízelvezetés és -tisztítás többlet energiaigénye az átemelések miatt teljesítményigényből (17 kW), és a szennyvíz mennyiség növekedése miatti többlet energiaigényéből származik, ez 124 kg BOI5 /d terhelés növekedés miatt 25 kW értékűre becsülhető.

117


Hatvan város szennyvízelvezetési és -kezelési program A Hatvan város szennyvízelvezetése és –kezelése című program keretében a meglévő szennyvíztisztító telepen egy új teleprész kialakítását végzik el 4900 m3/d tisztítókapacitásra, totáloxidációs biológiai tisztítással és növényi tápanyag eltávolítással, az eddig működő 1000 m3/d kapacitású nagyterhelésű tisztító telep helyett. A telepen új rács-homokfogó műtárgy, párhuzamos kombinált levegőztető-ülepítő műtárgyak, gravitációs iszapsűrítő és iszapvíztelenítő gépház került kialakításra, az irányítástechnika és telepi környezet megfelelő átalakításával, árvízi átemelő létesítésével. A tisztító telep nemcsak a város, hanem a később csatlakozó, vagy már csatlakozott kistérségi települések szennyvizeit is fogadni képes további 3400 lakostól. A szennyvízcsatornázás keretében 64,7 km köz- és bekötő csatorna kerül kialakításra Óhatvan és Újhatvan városrészek területén, 7 átemelővel, 10 km nyomás alatti csatornaszakasszal. A csatornázás eredményeként 2685 bekötésen 5700 fő szennyvízelvezetése megoldott, ebből 231 nyomás alatti beemelőként épül. A szennyvízelvezetés és -tisztítás többlet energiaigénye az átemelések miatt teljesítményigény mellett (45 kW), a biológiai tisztítás 168 kW egyidejű teljesítményt igényel a már üzemelő tisztítás energiaigényét is tartalmazva. Az "Élhetőbb Ceglédért" - a XXI. század csatornahálózata a környezettudatosság jegyében Cegléd városában a szennyvíztisztító telep bővítése már korábban megtörtént, a KIOP projekt a csatornázottság jelentős bővítését célozta meg. A programban a város 11 csatornázási öblözetében 71 km gravitációs közcsatorna, 46,2 km házi bekötőcsatorna 11,8 km nyomás alatti hálózat és öt közterületi átemelő kiépítését végzik el. A kiépülő csatornahálózat 5691 háztartást érint, 3000 m3/d kommunális szennyvíz elvezetését biztosítva. A város területén a magas talajvízszintek miatt különösen időszerű a csatornázás kiépítése, ami 1164 kg BOI5 /d eltávolítását biztosítja. A szennyvízelvezetés és -tisztítás többlet energiaigénye az átemelések miatti teljesítményigény mellett (18,5 kW), a szennyvíz mennyiség növekedése miatt a biológiai tisztításból 160 kW értékűre becsülhető.

3. Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése Építési-bontási hulladékok kezelése Eger térségében A projekt célja egy olyan komplex építési-bontási feldolgozó üzem kiépítése Egerben, amely lehetővé teszi a térségben keletkező 65-80 000 t építési és bontási hulladék újrahasznosítását. A kezelés a hulladék esetlegese szükséges előválogatása/tisztítása után egy semi-mobil törőosztályozó géplánccal történik, amely a mobilitását kihasználva vagy a kiépített telephelyen, vagy pedig nagyobb építőipari tevékenységek helyszínén fog dolgozni. A technológia oly módon került megtervezésre, hgoy alkalmas legyen az építési és bontási hulladékok valamennyi csoportjának feldolgozására. Ennek megfelelően a rendszerben külön eljárással 118


történik a kitermelt talaj, az aszfalttörmelék, a vegyes építési-bontási hulladék, az ásványi építőanyag-hulladék és fa-, műanyag-, fémhulladék kezelése. A tevékenységhez szükséges egy telephely, amelyen a tereprendezést követően épületek, illetve műtárgyak kerülnek felépítésre. Felújításra kerül a telepre vezető útnak egy mintegy 600 m-es szakasza, továbbá kiépítésre kerül a terület belső úthálózata is. A projekt főbb jellemzői: Hasznosító terület (betonburkolással) na. m2 Törő és válogatógépek, anyagmozgató gépek, eszközök 8 db Konténerek 28 db Egyéb 2 db Szállítójárművek 3 db Komplex építési és bontási hulladékgazdálkodási rendszer Kaposvár és térsége részére A tervezett rendszer keretében Kaposvár város külterületén építési-bontási hulladék feldolgozó üzem és inerthulladék-lerakó telep kerül kialakításra. Ennek eléréséhez a technológiai megoldás valamennyi építési és bontási hulladékfajtát képes feldolgozni egy mobil építési és bontási hulladék feldolgozó gépsorral, amely az építési piac által megkövetelt minőségű építőanyag előállítását teszi lehetővé. A hasznosításra nem alkalmas inert hulladékokat az EU-s és hazai jogszabályoknak megfelelően kialakítandó lerakón helyezik el. A kialakítandó telephelyen egyrészt a feldolgozó-tér, másrészt inerthulladék-lerakó kerül kialakításra. A projekt főbb jellemzői: Hasznosító terület (betonburkolással) 3.100 m2 Törő és válogatógépek, anyagmozgató gépek, eszközök 6 db Konténerek 10 db Egyéb 0 db Szállítójárművek 0 db Építési-bontási hulladék feldolgozó üzem telepítése a Bodrogkeresztúri Regionális települési szilárdhulladék lerakóba Az újrahasznosító üzem a Zempléni-Abaúji Régióban évente keletkező mintegy 51.000 tonna építési-bontási hulladék feldolgozását, illetve újrahasznosítását kívánja megoldani. A tervezett üzem évi 50 et elméleti kapacitású, 0-75 mm intervallumon belül nagyszámú frakció előállítására alkalmas. A lerakó területén minden szükséges közmű rendelkezésre áll, így ezek kiépítésére nincs szükség. Építési-bontási hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése Kunszentmárton és a környező települések részére A projekt célja olya komplex építési-bontási hulladékkezelő rendszer kiépítés Kunszentmárton és Szolnok térségében, ami lehetővé teszi a keletkezett inert hulladék 63 %nak hasznosítását 2008-ra. A hulladék hasznosításra történő előkészítését mobil gépek biztosítják. Tevékenységek: két kezelő telep kialakítása (kunszentmárton-szelevényi lerakó területén és Szolnokon), egyiken egy kézi válogatósor, egy mobil gépsor beszerzése, amit igény szerint mozgatnak a két telep között és a nagyobb volumenű bontások helyszínére. 119


4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében Talajvíz diklór-etán kármentesítése a BorsodChem Rt. Területén (KIOP-1.4.0-F.-2005-02-0001/2) A kazincbarcikai vegyi kombinát területén a korábbi tevékenység során a talajvíz jelentős mértékben 1,2-diklór-etánnal szennyeződött. A projekt keretében a létesített talajvíz kutakból kitermelt szennyezett vizet gyűjtőtárolóba vezetik, hőcserélővel előmelegítik, majd, savas pH mellett gőzös sztrippeléssel tisztítják. A diklór-etánt a folyamatból visszanyerik és tisztítva újra felhasználják, így lényegében hulladékmentes technológiát üzemeltetnek. A tisztított talajvizet a gyár szennyvízkezelő létesítményeiben kezelik, végső befogadója a Sajó folyó. A projekt keretében a mentesítésre az üzem saját fejlesztésében kidolgozott technológia kiépítése történt meg. A talajvíz állapotát a szennyezett területen folyamatos monitoringgal ellenőrzik, így nyomon követhető a mentesítés előrehaladása, amely előreláthatólag 10 évig tart, ekkor fog a talajvíz diklór-etán tartalma az előírt határérték alá csökkeni. Műszaki berendezések: – 7 db automatikus működtetésű talajvíztermelő kút a szennyezett talajvíz kitermelésére. – A kutakból csőhálózat jutatja a vizet az – 50 m3-es központi átlagosító-gyűjtő tartályba, mely egyben a vízelőkezelő berendezés feladó tartálya. – sztrippelő berendezés – 5 db új megfigyelő kutak – Számítógépes folyamatirányítás kiépítése A kármentesítés műszaki beavatkozást addig kell folytatni, amíg a talajvíz 1,2-diklóretán koncentrációja a hatósági határozatban meghatározott 500 μg/dm3 érték alá nem csökken. A hatásos mentesítés érdekében a 7 kútból naponta átlagosan 650 m3 vizet kell kiemelni. A víztermelés prognosztizált időtartama előreláthatólag 10 évnél több lesz. Illatos úti telephely szennyezett felszín alatti vízének kitermelése és tisztítása A Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelyén a talajvíz a több mint száz éves, változó technológiákkal történő üzemeltetés során jelentősen szennyeződött. A telephely szennyezett felszín alatti vizének kitermeléséhez az építési beruházás keretében 4 kútsorból (50 db + 20 db egyedi kút) álló talaj- és rétegvíz kutakat terveztek és telepítettek. A kitermelt víz tisztítása többlépcsős víztisztító műlétesítésével és üzemeltetésével (2 db többlépcsős víztisztító-mű (homokfogó, emulziólefölöző, vas-mangántalanító, kavicsszűrő, strippelő tornyok, UV reaktor, ioncserélő rendszer, illetve a tisztított víz befogadására szikkasztómedence) történik.

120


A projekt az építési beruházást és üzemeltetést 2008-ig támogatja, a kármentesítés befejezése 2011-re várható. Környezeti kármentesítés a DUNAFERR kokszolómű területén A Dunai Vasműben a kokszgyártás melléktermékeként előállított szerves vegyületek évtizedekkel ezelőtti tárolása és átfejtése során jelentős mennyiségű szennyező-anyag jutott a talajba, amely az idők során elérte a felső talajvízréteget is. A környezeti rehabilitációs program során több területrészen benzollal és benzolszármazékokkal szennyeződött 79000 m3 talaj és 33000 m3 talajvíz megtisztítása szükséges a Dunaferr-DBK Kokszoló Kft. területén a régi kokszolói benzoltartályok környezetében. A kármentesítés során a talajba és a talajvízbe baktérium törzseket juttatnak be, amelyek lebontják az ott található szennyező anyagokat. E mellett talajvizet folyamatosan drénrendszer segítségével kitermelik, a felszínen pedig biológiai és mechanikai tisztítással kezelik és a tisztított vizet a talaj átmosatására használják fel. A legszennyezettebb talajrészek kezelését kitermelés után elkülönítve végzik. A kármentesítés keretében a munkát 2004-ben kezdték meg. Az Eu támogatás a projekt első ütemének építési és üzemeltetési költségeit biztosítja 2005-2008. augusztus között szennyezés a szennyezés szempontjából legkritikusabb területrészen, a kármentesítést a Kft saját hatáskörében várhatóan 2016-ig folytatja. Petrotár Kft. pétfürdői telepén található környezeti szennyezettség kármentesítése Petrotár Kft. pétfürdői telephelyén a korábbi területhasználó - a szovjet hadsereg - mintegy 200 db különböző űrtartalmú, földbe ásott fekvő-, illetve állóhengeres tárolótartályt telepített, ahonnan több évtizeden keresztül - jelentős mennyiségű szénhidrogén termék (kerozin, gázolaj és benzin) került a talajba. A szennyező anyagok a talaj mélyebb rétegeibe is eljutottak. 10 hektárt tesz ki annak a területnek a felszíni vetülete, amelyen belül a felszín alatti víz szénhidrogén szennyezettségének koncentrációja meghaladja a megvalósításra javasolt műszaki beavatkozás által elérhető D kármentesítési célállapot határértéket. E területtel átfedésben mintegy 2,8 hektár területet tesz ki az a telekrész, amelyen belül helyenként 25 mig terjedő mélységben a D célállapot határérték felett szennyezett földtani közeg található. A környezetszennyezés megakadályozásához három területrészen egy résfallal, gyűjtőkutakkal és mélyszivárgókkal kialakított gyűjtőrendszerből folyamatosan termelik ki a szennyezett talajvizet, azt tisztító rendszeren kezelik, majd a hatóság által előírt határértékre csökkentve a talajvíz szennyezettségét a területen visszaszikkasztják. A tisztítómű elvégzi a kitermelt - oldott szénhidrogént tartalmazó - víz ülepítését, felúsztatását, az illékony szennyező komponensek mikrolevegős buborékoltatással történő eltávolítását, a kevésbé illó komponensek aktív szenes leválasztását, a légnemű állapotba került szennyezések aktív szűrőn való kezelését. A legszennyezettebb gócokban a talajt kitermelik és helyben megtisztítják. A szennyezettség terjedésének megszűnését a monitoring rendszeren keresztül folyamatosan ellenőrzik. 121


A támogatott projekt az építési beruházással és kezdeti üzemeltetéssel 2008. augusztusában fejeződik be, ezt követően a terület üzemeltetője folytatja az aktív beavatkozást 2011-ig, majd két éves passzív megfigyelés során a kitermelést megszüntetik és a résfalat a tovább szivárgást megakadályozó védőelemként használják, szükség szerint a kármentesítést folytathatják, vagy lezárják. Debreceni Repülőtér területén a földtani közeg és a felszín alatti víz kármentesítése A debreceni repülőtér a szovjet csapatok által hátrahagyott szennyezés miatt az I. és a II. számú üzemanyag tároló és a hangárok területén, az álcahálós területen, valamint a központi gépkocsi üzemanyagtöltő helyen és tartályainak környékén TPH (total petroleum hydrocarbon) és ezek közül két területen BTEX (benzol, toluol, etilbenzol, xilol) mentesítésre kerül sor az elfogadott műszaki beavatkozási terv alapján. A felmérések szerint összesen 500 ezer köbméter talajvizet és 50 ezer köbméter földet kell kármentesíteni a területen. A műszaki beavatkozás első lépésként a nagyméretű tartályokat és az összekötő csővezetékeket kiemelik, a tartályok kibontásakor felszínre került földet megvizsgálják, majd minősítik. Ha szennyezettnek találják, akkor elszállítják, az erre kijelölt helyen kémiai és biológiai módszerekkel (biokatalizátoros in situ talajkezelés) távolítják el a földből a káros anyagokat. A kerozinnal szennyezett talajvizet kitermelve és egy szűrő berendezésen megtisztítva használják fel a szennyezés átmosására, vagy helyezik el az ülepítő tóban. A 2006 januárjában induló és 2008 június végén záruló kármentesítés eredményeképpen a szennyezés koncentrációja a D kármentesítési határérték alá kerül, ezzel megszűnik a szennyezés horizontális és vertikális, környezeti és egészségügyi kockázatokat hordozó továbbterjedésének veszélye. Az utómonitoring feladatait 2008-12 között a város tovább végzi.

5. Természetvédelem, és fenntartható árvízvédelem Natura 2000 földterületek vásárlása HNP Igazgatóság 1875 ha KNP Igazgatóság 1650 ha KMNP Igazgatóság 1300 ha A megvásárolt teljes terület Natura 2000 védettség alatt álló természeti terület. A területek mintegy 2/3-a szántó művelési ágú terület volt, valójában azonban csak kisebb hányadukon folytattak mezőgazdasági tevékenységet a kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt. Ténylegesen adventív fajokkal betelepedett ugar, vagy természetesen begyepesedő területek voltak. A többi rét/legelő művelési ágú terület, szintén gondozatlan elhanyagolt állapotban volt, mely a természetvédelem céljainak sem volt megfelelő. A megvásárolt területek nagyobb része élőhely-rekonstrukcióval érintett, melyek elsősorban az invazív fajoktól való megtisztítást, a gyepesítést, valamint a jobb vízellátottságot szolgáló

122


vízpótlási és vízvisszatartási munkákat jelentett. Az ezekből származó kibocsátások az élőhely-rekonstrukciókhoz kapcsoltan jelennek meg. Élőhely-rekonstrukciók HNP vizes élőhely-rehabilitációk A nagyiváni védett – alapvetően vizes – területen a korábbi mezőgazdasági tevékenység miatt vízelvezető csatornahálózatot alakítottak ki. A gazdálkodás felhagyása után a terület a NP tulajdonába került. A csatornahálózat megszüntetése a terület eredeti adottságainak helyreállását segítve szolgálja a természetvédelmi célok elérését. A Német-sziget esetében egy meglévő szivattyútelep átalakítást végezték el, nagyobb vízpótlási kapacitások biztosítása érdekében. A Helmec-szegi holtágon fenékgát létesítésére került sor, melynek térfogata ~2000 m3, és ezen kívül tartalmaz egy kisebb vízleeresztő műtárgyat, melynek építési igénye ~15 m3. KNP

élőhely-rekonstrukció

A Nemzeti Park élőhelyrekonstrukciói két nagy összefüggő területen jelentek meg. Az Alpárbokrosi öblözetben a vízvisszatartást és pótlást szolgáló létesítmények kerültek megvalósításra. Ez egy 536 fm-es csatorna szakaszt jelentett (9648 m3, 18 m3/fm-ként) , a hozzá tartozó földmunkával. A rekonstrukció területein az invazív gyalogakác szárzúzását, majd a gyepesítést végeznek. A körtvélyesi holtágon hidromechanizációs iszapkotrás került elvégzésre összesen 49500 m3 mennyiségben. Az iszap kihelyezésére használt szikkasztótér és a rekultiválandó terület összesen 25 ha. KMNP élőhely-rekonstrukciók A Nemzeti park Kígyóspusztai vizes élőhely-rehabilitációja a működésképtelenné vált, elöregedett vízgazdálkodási létesítményeknek a természetvédelem szempontjai szerinti felújítását, részben átalakítását célozta. Ennek keretében töltésfelújításra (6530 m3), töltéskorona helyreállítására (12000 m2), övgátak rekonstrukciójára (12000 fm), bögék töltésépítésére (11940m3) és 12 db (darabonként 3 m3) kisműtárgy építésére került sor. A kardoskúti területrészen megvalósított projektben 12018 fm csatornát szüntetnek meg, és 4802 fm-t építenek, ezen kívül a korábbi kisállattartó telep teljes területén (kb 6,3 ha) tereprendezést végeznek. Ugyanitt egy állattartó téliszállást is építettek, melynek területe 650 m2. Az Őzénzugi holtág megóvása érdekében egy keresztgátat építettek 67 fm hosszon, mintegy 30 m2-es keresztmetszettel A Montág-pusztán a szürke marhaállomány legeltetése érdekében 138 m mély kutat fúrtak. Elektromos légvezetékek földkábelre cserélése A HNP igazgatóság védett hortobágyi területein a rendkívül magas számú madárpusztulás miatt került sor a projektre. Ennek keretében 7 szakaszon összesen 79.475 fm-en bontották el és helyezték földbe az elektromos légvezetékeket. A munka során viszonylag kis földmunkával, 0,4x1,0 m-es árok került kiásásra a földkábel elhelyezésére. 123


A KMNP Igazgatóság területén csak használaton kívüli légkábel bontására került sor, 9200 m-en. Erdei iskolák A három megvalósult erdei iskola alapterülete a következő HNP (Hortobágy-Máta) erdei iskola 545 m2 KNP Tőserdei kontyvirág erdei iskola 491 m2 KMNP Sárréti erdei iskola 646 m2 Cigándi tájgazdálkodási és árvízvédelmi program A program célja kettős egyrészt növelni kívánja az árvízi biztonságot a kiépítendő árvízi tározó 25 cm-es vízszintcsökkentő hatásával, másrészt a természeti adottságokkal harmonizáló tájgazdálkodási rendszer segítségével a jelenleginél biztonságosabb létfeltételeket és hosszú távú gazdálkodási lehetőségeket kíván teremteni a helyi lakosság számára. Főbb projektelemek: • A tájgazdálkodáshoz szükséges a vízkormányzást szolgáló vízgazdálkodási létesítmények. Ide tartozik az árvízi tározó hétnyílású zsilipes töltő-űrítő műtárgya, a töltést keresztező műtárgyak és 2 belvízátemelő elektromos szivattyútelep, vízelvezető vápák és közvetlenül a tájgazdálkodást szolgáló töltések és ezekbe műtárgyak építése. • Az árvízi tározást szolgáló létesítmények közül azok, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a tájgazdálkodás vízkormányzásához, vagy a tájgazdálkodáshoz, és azok amelyek szintén a tájgazdálkodást is érintő infrastruktúrát javítják. Ezek a következők: vadmenekítő dombok, 137 ha hullámtéri véderdő létesítése, útáthelyezés és hídépítés, halastavak kialakítása az anyagnyerő helyeken. • Azok a fejlesztések, amelyek a tájgazdálkodási rendszer működését és monitoring rendszerének kiépítését szolgálják. Ilyenek: laboratórium, mérőrendszer, a létesítmények fenntartáshoz szükséges gépek (kanalas kotrók, kombinált kistraktorok, kézi gyékényvágó kombinált kisgépek)

6. Levegő és zajterhelés mérése Levegőszennyezés és zajterhelés mérése A környezeti zajterhelésben meghatározó a közlekedés okozta zajkibocsátás. Ennek meghatározása egybefüggő, hosszú idejű mérések elvégzését igényli. A méréses vizsgálatok pontszerű jellegüknél fogva nem adnak lehetőséget arra, hogy minden esetben a leginkább terhelt helyeken határozzák meg a tényleges terhelést. Azért, hogy a méréses vizsgálatot egy terület leginkább terhelt pontján hajtsák végre, áttekintő információhoz kell jutni a terület zajállapotára vonatkozóan. A környezeti zaj kezelésére vonatkozó 49/2002/EK irányelv zajtérkép készítési köztelezettséget ír elő a nagy forgalmú közlekedési létesítmények környezetében 2007. jún. 30-i határidővel. A KÖFE-k technikai felszereltségének javítása elősegíti az EU irányelvben foglalt feladat teljesítését, a zajtérképezés feltételeinek megteremtését. A projekt előkészítése 124


feladat teljesítése a vizsgálandó területek azonosításával gyakorlatilag 2004. június 1-ével megindult. A számításon alapuló zajtérképek elkészítésével rendelkezésre fognak állni azok az adatok, amelyek alapján kiválaszthatók a leginkább terhelt védendő objektumok, ahol a méréseket fogják végezni. Amennyiben a KÖFE-k a vonatkozó jogszabályban előírtnál nagyobb terhelést regisztrálnak, a zajforrás üzemeltetőjénél kezdeményezik zajcsökkentő intézkedés megtételét, és erre intézkedési terv benyújtását. Általános cél: A környezeti zajterhelésben meghatározó közlekedés okozta zajkibocsátás csökkentéséhez való hozzájárulás Konkrét cél: Az ország zajvédelmi stratégiájának kialakításához, a zajterheléssel szennyezett területek feltárásához, a zajtérképek megalkotásához egybefüggő, hosszú idejű méréseket kell végezni. Ennek érdekében hosszúidejű, szabadtéri zajvizsgálatok végzésére és a mérési eredmények kiértékelésére alkalmas mérőegységek beszerzése, üzembe helyezése és működtetése szükséges. A környezetvédelmi hatóságok jelenleg nem rendelkeznek olyan speciális mérőegységekkel, amelyek ilyen szabadtéri vizsgálatok elvégzését tennék lehetővé. Szintén hiányzik az adatok feldolgozását segítő számítástechnikai háttér és a zajtérképek elkészítéséhez szükséges szoftver. A mérőeszköz beszerzés és a zajtérkép készítés a megvalósítandó zajcsökkentő intézkedések kezdeményezésének megalapozottságát biztosítja, az anyagi források hatékony felhasználását teszi lehetővé. A külön pályázat keretében megvalósítani tervezett zajcsökkentő intézkedések egy meglévő állapot, a főközlekedési utak menti magas zajkibocsátás hatásának mérsékléséhez, az ott élők életminőségének javításához kívánnak hozzájárulni. Levegőszennyezés és zajterhelés mérése A projekt általános célja a hazai levegőminőség szabályozási rendeletében (21/2001. (II. 14.) Korm.r.) foglaltak kielégítése a lakosság egészségvédelme érdekében a mérőhelyek és a mért szennyező komponensek számának bővítésével. Különösen fontos a szállópor koncentráció illetve annak nehézfém szennyező komponenseinek méréséhet szükséges mintavételek lehetősége, valamint olyan specifikus, eddig nem mért komponensek meghatározása, mint VOC (illékony szervesanyagok) és TOC (összes szerves szén). A mérési eredményekből a rendelet előírásainak megfelelő adatbázis hozható létre az érintett térség levegőminőségének jellemzésére. Konkrét eredmények: - A projekt megvalósításával lehetővé válik a levegőminőség folyamatos megfigyelése, elemzése az ország lakossága 30%-nak lakóhelyét érintve, NOx, SO2, CO, O3, BTEX, VOC, szállópor, TOC és NH3 komponensek tekintetében; - Budapesten és Miskolcon megbízható adatokra alapozva kiépülhet a szmogriadó rendszer, mely megközelítőleg 3 millió lakost érint; - Lehetővé válik több, a nagy közúti forgalom következtében szennyezett településen a folyamatos levegőminőség ellenőrzése. A projekt általános célja, az előző 5.1 pontban leírtaknak megfelelően, a hazai levegőminőség szabályozás rendeletében foglaltak kielégítése. A megfelelő adatbázis biztosításával, a mérőhelyek ill. a szennyező komponensek számának bővítésével, különös hangsúllyal a szállópor mérésével azok szennyező komponenseinek meghatározásával a levegőminőség folyamatos megfigyelése, elemzése lehetővé válik. A legfőbb célok: A települési levegőminőség folyamatos figyelemmel kísérése;

125


-

A szükséges intézkedések megalapozását biztosító mérőhálózat megteremtése összhangban a hatályos jogszabályok előírásaival, a lakosság egészségvédelme érdekében. (Az érintett lakos szám az ország lakosságának 30%-a) Az azonnali beavatkozás elrendelése – pl. szmogriadó bevezetése – a folyamatos üzemű, on-line eredményeket biztosító mérőrendszerek alapján. Ezekből konkrét célként fogalmazható meg: Az eszközök két nagy lélekszámú, sűrűn lakott településen (Budapest, Miskolc) a szmogriadó rendszer kiépítését és több, alapvetően a nagy közúti forgalom következtében szennyezett településen a folyamatos levegőminőség mérését teszik majd lehetővé. Budapest és vonzáskörzete zajtérképe Az EU kezdetben csak a környezeti zajforrások zajkibocsátásának szabályozásával kívánta a környezeti zajszinteket csökkenteni. Ebben az időszakban a szabályozások kizárólag a zajforrásokra irányultak. Az európai városok zajhelyzete azonban folyamatosan romlott. Ezért a 90-es évek közepén, az EU felelős bizottsága, belátva azt, hogy ez a zajvédelmi politikája, amely csak a zajos termékekre, zajt kibocsátó gépekre és berendezésekre irányul, nem elegendő a környezeti zaj csökkentésére, szakértői hálózatot hozott létre e feladat megoldásainak kidolgozására. Az 1996. és 2002. közötti munka eredménye a 2002/49/EU irányelv. Ez az irányelv a Kötelezettek feladatául tűzte ki azt, hogy területükről általánosan elfogadott módszerekkel stratégiai zajtérképet készíttessenek, majd ennek alapján intézkedési tervet fogalmazzanak meg a környezeti zajterhelés csökkentésére. A munka elvégzésére határidőket állapított meg, és jogot formált az elkészített anyagok ellenőrzésére, megtekintésére is. A munka nem egyszeri, kampányszerű, hanem a tervek szerint folyamatos, és ötévenkénti felülvizsgálatot igényel. Az EU direktíva honosítása 2004. folyamán megtörtént. A 280/2004.(X. 20) Korm. rendelet, és a részleteket megfogalmazó 25/2004.(XII. 22.) KvVM rendelet választ adott mindazon kérdésekre, amelyeket a tagállamoknak kell saját maguk részére eldönteniük. Ezek közül e legfontosabbak: − kire terjed ki: – (időben ) az 1. lépcsőben Budapest és vonzáskörzetére, valamint a fő közlekedési létesítményekre (nagyforgalmú közút, vasút, repülőtér), míg 2. lépcsőben a 100.000-nél több lakosú városokra

126


2. melléklet ALKALMAZOTT INDIKÁTORKÉSZLET

1. Az ivóvízminőség javítása Indikátor* Új, illetve továbbfejlesztett víztisztító kapacitás növekedése Új vízbázis víztermelő kapacitása Megfelelő állapotú vízvezeték kiépítése Szükséges műtárgyak kiépítése Vízkeverés, vízkormányzás és fertőtlenítés berendezéseinek kiépítése Vízvezeték szerelvényezése tolózáraknák átalakítása szivacsdugós tisztításhoz vezeték szivacsdugós tisztítása Szolgálati út kiépítése Meglévő vízbázis kapacitásának kihasználtsága Víztisztító kapacitások kihasználtsága arzén tartalom ammónium tartalom Mangán tartalom bór tartalom nitrit tartalom csökkentése vastartalom e-coli tartalom cianóbaktérium tartalom gombák új víziközművel kiszolgált háztartások száma új víziközművel kiszolgált háztartások száma - közvetve Egészségügyi veszélyeztetettség csökkenés A beépítésre, felhasználásra kerülő anyagok mennyisége Keletkező szennyvíziszap mennyisége roma származású munkavállalók részaránya Nők aránya a menedzsmentben Hátrányos helyzetű személyek

Mértékegység

DOMBÓVÁR

m3/nap

M1

SIROK

HARSÁNY

FÜZÉR

M

m3/nap

M2

TISZANÁNA

M

M

M

M

M

M

M

M

db

M

M

M

M

db

M

fm

M

GYÖNGYÖS -PATA

M

db db

M

fm

M M M, H

% % μg/l mg/l mg/l mg/l μg/l Szám /100 ml db/l db/l db

M,H M, H

M, H M

H

H

H

H

M M M M

M M M

M

M

M

M

M

M

H

H

M, H M, H M,H M, H M, H M

M

M

M M

M

%

M

m

H

t/% % %

M

H(?)

H H

H H

fő, %

127

H H

H


Indikátor* Hátrányos helyzetű személyek száma az egészből Nők, romák, fogyatékkal élők aránya a menedzsmentben Keletkező építési törmelék / újrahasznosítás Felhasználásra kerülő anyagok /újrahasznosítottak aránya

Mértékegység

DOMBÓVÁR

GYÖNGYÖS -PATA

TISZANÁNA

fő, %

H

H

fő, %

H

tonna/%

H

H

Km, m3, tonna

H

H

SIROK

HARSÁNY

FÜZÉR

* Vastaggal szedett: intézkedés szintű indikátor M: műszaki indikátor H: horizontális indikátor Megjegyzések: 1 DOMBOVÁR esetében „víztisztító mű a IV. telepen” illetve „víztisztító mű a V. telepen” indikátor néven. 2 DOMBOVÁR esetében „vezetékcsere” indikátor néven.

2. Szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztése Indikátor* Megépített és üzembe helyezett csatornahálózat hossza Szennyvíziszap-kezelő kapacitása Tisztításra került szennyvíz mennyisége1 Szennyvíztelepre befolyó összes szennyvíz mennyisége Új ill. továbbfejlesztett tisztítókapacitás Új ill. továbbfejlesztett tisztítókapacitás Szennyvízhálózatba bekötött háztartások száma a projekt területén A szennyvíztelepre befolyó szennyvíz szervesanyag tartalma (BOI5-ben kifejezve) A szennyvíztelepről kifolyó szennyvíz szervesanyag tartalma (BOI5-ben kifejezve) Új vagy felújított vízi-közművekkel kiszolgált háztartások száma projekt területén Összes háztartás száma projekt területén A hátrányos helyzetűnek tekintendő személyek/csoportok körében fejlesztésben részesül. Nők aránya a menedzsmentben Hátrányos helyzetű dolgozók foglalkoztatása A kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzat szennyvízzel kapcsolatos döntéseiben ( rácsatlakozási díj, szennyvízdíj ) részt vesznek Környezeti terheléscsökkenés: Már begyűjtött szennyvíz (3.100 m³/d) és az elérni tervezett kapacitás (7.600 m³/d) különbsége. Elkerült kémiai oxigénigény (KOI) terhelés BOI környezeti terheléscsökkenés Nitrát (NO2)

Mértékegység

VELENCE

GYULA

ELEK

HATVAN

CEGLÉD

km

M

M

M

M

M

t/nap m3/nap

M M

M M

M M

m3/nap

M

M

M

LE m3/nap

M M

M M

M M

db

M

M

M

M

M

mg/l

M

M

M

M

M

mg/l

M

M

M

M

M

db

M

M

M

db

M

M

M

%

H

H

fő fő

M M M M

M M

M

H

H

H

H H

Igen /nem

H

m³/d

H

t/év kg/év kg/év

H

H

H

128

H

H H


Indikátor* Elkerült NH4-N terhelés (összes N terhelés) A befogadó összes nitrogén terhelése A befogadó összes foszfor terhelése Összes P terheléscsökkenés A talajvíz összes nitrogén terhelése A talajvíz összes foszfor terhelése Lebegő anyag terheléscsökkenés Újrahasznosított szennyvíziszap mennyisége2

Mértékegység

VELENCE

GYULA

ELEK

HATVAN

CEGLÉD

t/év

H

H

számítható

számítható

H

H

H H számítható H H

H H számítható H H

H

kg/év kg/év kg/év kg/év kg/év kg/év t/év

H

H

H

H

H

* Vastaggal szedett: intézkedés szintű indikátor M: műszaki indikátor H: horizontális indikátor Megjegyzések: 1 GYULA, ELEK esetében „A szennyvíz-telepen biológiailag megfelelően tisztított szennyvíz” néven szerepel 2 GYULA esetében „ Újrahasznosított hulladék mennyisége” néven szerepel 3 CEGLÉD esetében „Összes szervetlen nitrogén (N)”

3. Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése Indikátor* Az EU direktívák normatívái alapján létesített, illetve bővített és/vagy felújított létesítmények kapacitása1 A berendezések teljesítménye Összes feldolgozott. Inert mennyiség 2006 évben/2007 évben Összes beszállított mennyiség 2007 évben Az új, illetve felújított hulladékkezelő egységek száma2 Az új beruházás által közvetlenül kiszolgált háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) A projekt által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) Az új kapacitás/beruházás által közvetve érintett lakosszám Inert hulladéklerakó Feldolgozó, kezelő terület Szigetelt építési lerakó Feldolgozó, hasznosító terület (betonburkolással) Törőgép (röpítő törő) A projekt területén keletkezett

Mértékegység

EGER

t/év

M

t/év

M

t/év

M

db

KAPOSVÁR KECSKEMÉT

TOKAJ

KUNSZENT MÁRTON

SZOTE

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

M

db

M

M

M

M

M

M

db

M

M

M

M

M

M

M

db db db m3

M

m2

M

t/óra %

M

M

M

M

129


Indikátor* építési-bontási hulladék hasznosítási arány Új munkahelyek száma Eddig tartós munkanélküli munkavállalók száma a projekt előkészítés, megvalósítása során Esélyegyenlőség (romák, hátrányos helyzetűek alkalmazása) Hátrányos helyzetű személyek aránya a lakossághoz képest Üzemeltetőnél hátrányos helyzetűek száma Nők aránya a projekt előkészítés és megvalósítás során Üzemeltetőnél nők aránya Roma kisebbséghez tartozó alkalmazottak száma A roma kisebbség tevékenysége válogatás, gépkezelés Női roma kisebbség tevékenysége portás vagy válogató vagy irodai tevékenység Érvényes Esélyegyenlőségi Terv A Kedvezményezettnél Lerakásra kerülő építésibontási hulladék mennyiségének csökkenése Szilárdhulladék lerakó tehermentesítése A projekt megvalósulásával a várható környezeti terheléscsökkenés (lerakóra kerülő eü-i hulladék csökkenés) mértéke Másodnyersanyag biztosítása Az inert hulladéklerakóba szállított hulladék mennyisége, és területigénye Felszabaduló lerakóterület A feldolgozásra kerülő anyagok mennyisége A 37 település hulladékának hasznosított aránya Újrahasznosított anyagok forgalma Üzemen belül Eladott mennyiség A lakosság tájékoztatást kap a hulladék keletkezésének megelőzéséről A környezet járulékos zaj- és

Mértékegység

EGER


TOKAJ

KUNSZENT MÁRTON

M

db

H

fő

%

H

H

H

%

H

fő

H

%, fő

H

fő

H

H

H

H

H

H

fő

H

fő

H

H

% t/év

H H

m3 t/év

SZOTE

H

H

H

t/év m2 m2

H

t/év

H

%

H

t/év

H

-

H

-

H

H

130

H H


Indikátor* porterhelése a megvalósítás során Zaj- és porterhelés a működés során Porkoncentráció a hatásterületen belül az üzemelés megkezdése után (max) Zajkibocsátás mértéke az üzemelés megkezdése után a legközelebbi lakóháznál (max) Zajkibocsátás mértéke az üzemelés megkezdése után a telekhatáron (max) A gépek és berendezések energiaigénye Megszüntethető illegális lerakások száma Környezeti terheléscsökkenés valamely környezeti elem tekintetében Anyagforgalom Beépítésre került építőanyag (vasbeton, tégla, burkolóanyagok, egyéb építési anyagok, szerelvények) Anyagforgalom Építési hulladék (betontörmelék, fahulladék, fémhulladék, vegyes építési hulladék) (kitermelt talaj tömege nélkül) A keletkezett hulladékhő mennyisége (GJ); és felhasználási aránya (%) Hulladékhő felhasználással kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben (GJ/év):

Mértékegység

EGER


-

H

µg/m³

H

dB

H

dB

H

GJ/év

H

db

H

TOKAJ

KUNSZENT MÁRTON

SZOTE

H

H

-

tonna

H

tonna

H

GJ %

H

GJ/év

H

* Vastaggal szedett: intézkedés szintű indikátor M: műszaki indikátor H: horizontális indikátor Megjegyzések: 1 KAPOSVÁR esetében „Mobil építési-bontási hulladékfeldolgozó gépsor kapacitása (t/év)” néven szerepel KECSKEMÉT esetében „Hulladékfeldolgozó gépsor kapacitása (t/év)” néven szerepel 2 KAPOSVÁR esetében „Mobil hulladékfeldolgozó gépsor (db)” néven szerepel KECSKEMÉT esetében „Hulladékfeldolgozó gépsor (db)” néven szerepel 3 KECSKEMÉT esetében „Újrahasznosításra kész anyagok mennyisége” néven szerepel

131


4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében Indikátor*

MértékBorsodchem egység

Kitermelt és megtisztított felszín alatti víz m3 mennyisége A kezelt és megtisztított talaj mennyisége m3 Potenciális szennyezőforrások (földalatti m3 tartályok, vezetékek) megszüntetése) A kármentesítéssel tisztított terület m2 nagysága I. típusú veszélyes anyagok mennyiségének % csökkenése felszín alatti vízben, földtani közegben I. típusú veszélyes anyagok mennyiségének % csökkenése felszín alatti vízben, földtani közegben Veszélyes anyag mennyiségének csökkenése – földtani közeg /anyagfajtánként mg/kg és telített vagy telítetlen zónánként Veszélyes anyag mennyiségének mg/kg csökkenése – felszín alatti víz /anyagfajtánként Eltávolítandó szennyezőanyag4 tonna Érintett háztartások száma közvetlenül db Érintett házartások száma közvetve db Kármentesítésbe bevont kútsorok építése db Víztisztító művek építése db Egyedi kutak építése db Szikkasztómedence megépítés db Női munkavállalók db Nők aránya a menedzsmentben % 50 év feletti munkavállalók db Hátrányos helyzetű munkavállalók a projekt db során Kokszoló dolgozói létszám fő Környezeti kárral érintett roma származásúak db közvetlenül Környezeti kárral érintett roma származásúak db közvetve A hátrányos helyzetű személyek/csoportok (kisebbségi lakosság) meghatározása, száma és aránya a projekt által/környezeti % kárral érintett területeken a projekt által érintettek létszámához viszonyítva (becsült érték) Várható környezeti terheléscsökkentés m3, m2 (talajvíz, rétegvíz, talaj) Várható egészségügyi kockázatcsökkenés μg/l (dolgozók, környezetben lakók esetén; benzolra, klórbenzolra) A projekt előkészítésében / végrehajtásában db fenntartott munkahelyek száma A kedvezményezett szervezete Igen esélyegyenlőségi tervvel rendelkezik, /nem önkéntesen

M

BVM1

PETROTÁR

M M

DUNAFERR

DEBRECEN

M M

M

M M

M

M

M

H3

H2

M

M

M

M

M

M

M

M

M M

M

H M M M M M M

M M

M M M

H H

H

H H

H H H H H

H

H H H H

132

H


Indikátor* A kedvezményezett esélyegyenlőségi terv meglétét projekt partnereitől is elvárja A kedvezményezett környezetirányítási rendszerrel bír A kedvezményezett a környezetirányítási rendszer meglétét projekt partnereitől is elvárja A kármentesítés során az elérhető legjobb technológiát alkalmazzák

MértékBorsodchem egység Igen /nem Igen /nem

BVM1

PETROTÁR

DUNAFERR

DEBRECEN

H

H

H

Igen /nem

H

Igen /nem

H

* Vastaggal szedett: intézkedés szintű indikátor M: műszaki indikátor H: horizontális indikátor Megjegyzések: 1 BVM esetében a horizontális indikátorok értékei nincsenek megadva az évvégi PEJ-ben. 2 PETROTÁR esetében „A környezeti terhelés csökkenés mértékei” néven horizontális indikátorként megadva anyagfajtánként. 3 DUNAFERR: horizontális indikátor „A kármentesítés hatásterülete (m2)” 4 BORSODCHEM esetében „A kitermelt talajvízből kisztrippelt 1,2 diklór-etán mennyisége (tonna)”

5. Természetvédelem, és fenntartható árvízvédelem Indikátor Az intézkedés által érintett területek nagysága Új és rehabilitált NATURA 2000 élőhelyek nagysága Csatorna-rekonstrukciók Kotrással érintett vízfelület Rekultivációval érintett terület Natura2000 vásárolt területek nagysága Új erdei iskolák száma Új erdei iskolák összes hasznos alapterülete Erdei iskolákban töltött vendégéjszakák száma Vendég-éjszakák száma az iskolai időszakban Vendég-éjszakák száma az iskolai időszakon kívül Legeltethető terület Az intézkedéssel érintett vezeték hossza A szabad-vezetékek által okozott madárelhullások ebből: fokozottan védett ebből: védett A körny. kockázat csökkenéssel érintett háztartások száma - KÖZVETLENÜL Megépített tározókapacitás A projekt keretében megvalósított vízkormányzási műtárgyak száma

Mértékegység

Földvásárlás

ha

M

Élőhelyrek. Erdei iskola M

ha

M,H3,4

fm ha ha ha db

M5 M5 M5

Légvezeték

Cigánd

M

M

M M, H3

m2

M

éj/év

M

éj/év

M

éj/év

M

ha km

H3,4 M

db

M

db db

M M

db

M

m3

M

db

M

133


Indikátor A projekt keretében rehabilitált kisvízkifolyások hossza Az elérhető vízszintcsökkentés a mértékadót meghaladó árvizek esetében a tározó hatásterületén A kialakított vizes élőhelyek területe Tájgazdálkodási mintaterületek kiterjedése A HNPI vagyonkezelésében lévő területek nagyságának növekedése Akadálymentesített szoba fürdőszobával, WC-vel Akadálymentesített WC Illegális hulladéklerakásra alkalmas csatornák Hátrányos helyzetű településekről érkező látogatók száma Működési vízfogyasztás Víztakarékosságot lehetővé tevő berendezések beépítése Működési hulladéktermelés Állatállomány nagysága Adventív fajoktól megtisztított, továbbiakban legeltetéssel kezelt terület Környezetszennyező dízel üzemű szivattyú cseréje környezetbarát elektromos szivattyúra Közvetlen szennyvízbevezetéstől mentesített holtág terület A vagyonkezelt terület növekedése A projektmenedzsmentben résztvevő nők száma A projekt megvalósítás során, a kivitelező kiválasztása során érvényesítjük a fenti célcsoportok teljes körű esélyegyenlőségét NPI-nál érvényes esélyegyenlőségi terv Az E.ON Zrt-nél érvényes esélyegyenlőségi terv Magasabb értékű madárélőhely és tájkép jön létre az intézkedéssel érintett területen Megjegyzések: 1 Élőhely/isk1 - HNPI 2 Élőhely/isk1 - KNPI 3 Élőhely/isk1 - KMNPI 4 Élőhely/isk2 - KMNPI 5 Élőhely/isk2 - HNPI 6 Élőhely/isk2 - KNPI

Mértékegység

Földvásárlás

Élőhelyrek. Erdei iskola

Légvezeték

Cigánd

m

M

cm

M

ha ha % ha

M M H H

db

H

db

H

km

H1

%

H2

l/fő/éj

H2

i/n

H2

kg/vend ég-hét

H2

???

H4

ha

H5

db

H5

ha

H5

ha %

H6 H6

fő; %

H

-

H

-

H

-

H

ha

H

134


6. Levegőszennyezés és zajterhelés mérése Mértékegység

Indikátor* Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés)* Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új zajszennyezést mérő műszer) Mérőállomáson lévő berendezések (klíma 20 db, kalibrátor 6 db) száma Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) Zajtérképpel lokalizált mérések számának növekedése Szmogriadót megalapozó mérések által érintett területen lévő lakosok száma A vizsgált légszennyező komponensek száma A környezeti zajterhelést okozó zajforrások paraméterei fajták szerint A lakosságot érintő zajterhelés zajforrás szerinti (közúti, vasúti, légi, üzemi) megoszlása Azon személyek becsült száma akik Lden 55 dB és Léjjel 50 dB-nél nagyobb zajterhelésű területen élnek Zajterhelési szempontból kedvező adottságú lakásokban élők száma zajforrások fajtája szerinti bontásban Elkészítendő zajtérképek száma1 Lista a már megtett, számottevő zajcsökkentési intézkedésekről Lista a környezeti zajterhelést befolyásoló tervezett intézkedésekről A stratégiai zajtérkép alapján készült intézkedési tervvel rendelkező települések száma Nyilvánosságra hozott zaj-és konfliktustérképek száma Tájékoztatás az információ elérhetőségéről az érintett lakosság és érdekcsoportok számára Adat-rendelkezésre állás javulása Esélyegyenlőség (romák, rendszeres szociális segélyben részesülők, fogyatékkal élők) Nők aránya a menedzsmentben a projekt előkészítés és megvalósítás során Roma munkavállalók száma a projekt előkészítés, megvalósítás során Esélyegyenlőségi Terv a kedvezményezettnél. A kedvezményezett alkalmazottainak száma A Kedvezményezett partneri viszonyaiban az esélyegyenlőség védelmét minden lehetséges alkalommal hangsúlyozza (az ügyek %-ában) Az érintett lakosság és érdekcsoportok száma A: a zajterhelési információ elérhetősége ismert (a lakosság %-ában) , B: a zajterhelési információ elérhetőségéről a Kedvezményezett tájékoztatást adott (a lakosság %-ában)

ZAJ-MÉRÉS

db db

LEVEGŐMÉRÉS

ZAJTÉRKÉP

M M

db

M

db db

H M

fő

M

db

M

%

M

%

M

%

M

fő

M

db

H

M, H

db

M

db

M

db

M

db/év

H

%

H

H

% %

H

%

H

%

H

fő

H

%

H

%

H

* Vastaggal szedett: intézkedés szintű indikátor M: műszaki indikátor H: horizontális indikátor Megjegyzések: 1

ZAJ-MISKOLC esetében konfliktustérképek száma.

horizontális

indikátorként:

135

„Önkormányzatoknak

átadott

zaj-

és


3. melléklet A PROJEKTEK TELJESÜLÉSI FOKA

A projekt rövid neve

Aktuális PEJ száma

Aktuális PEJ dátuma

ZJ Zárójelentés kiállításának (van/nincs) dátuma

1. Az ivóvízminőség javítása DOMBÓVÁR ZJ 2008.02.? SIROK ZJ 2008.03.25 HARSÁNY ZJ 2008.02.15 FÜZÉR 11. PEJ 2007.10.01-2007.12.15 nincs 2007.12.15 GYÖNYGYÖSPATA 6. PEJ 2008.01.01-2008-03.31 nincs 2008.04.07 TISZANÁNA 6. PEJ 2008.01.01-2008-03.31 nincs 2008.04.08 2. Szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztése VELENCE ZJ 2007.12.10 GYULA ZJ 2007.05.22 ELEK ZJ 2007.12.10. HATVAN ZJ 2008.01.29 CEGLÉD 11. PEJ 2007.07.01-2007.09.15 nincs 2007.12.15 3. Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése EGER ZJ 2007.11.10 KAPOSVÁR ZJ 2007.05.29 KECSKEMÉT 10. PEJ 2008.04.01–2008.06.30 nincs TOKAJ ZJ 2007.02.17 KUNSZENTMÁRTON ZJ 2008.02.19 SZOTE 8. PEJ 2008.01.01-2008-03.31 nincs 4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében BORSODCHEM 9. PEJ 2008.01.01-2008-03.31 nincs 2008.04.08 BVM 7. PEJ 2007.10.01-2007.12.31 nincs 2008.02.12 PETROTÁR 10. PEJ 2008.01.01-2008-03.31 nincs 2008.04.07 DUNAFERR 10. PEJ 2008.01.01-2008-03.31 nincs 2008.09.30. DEBRECEN 5. PEJ 2008.01.01-2008-03.31 nincs 2008.04.10. 5. Természetvédelem, és fenntartható árvízvédelem Földvásárlás - HNPI 12. PEJ 2008.01.01-2008-03.31 nincs 2007.04.07 Földvásárlás - KNPI 12. PEJ 2008.01.01-2008-03.31 nincs 2007.04.08 Földvásárlás - KMNPI ZJ 2008.03.18. Élőhely/isk – HNPI /1 ZJ 2008.03.11 Élőhely/isk – KNPI /1 ZJ 2007.08.07 Élőhely/isk – KMNPI /1 ZJ Élőhely/isk – KMNPI /2 ZJ 2006.12.15 Élőhely/isk – HNPI /2 ZJ 2008.01.30 Élőhely/isk – KNPI /2 11. PEJ 2008.01.01-2008-03.31 nincs 2008.03.31 Vezeték - KMPI ZJ 2007.11.13. Vezeték -HNPI 7. PEJ 2008.02.01-2008.04.30 nincs 2008.05.08 CIGÁND PEJ 2008.02.21-2008.03.31 nincs 2008.04.? 6. Levegőszennyezés és zajterhelés mérése ZAJMÉRÉS-MISKOLC ZJ 2007.06.15 LEVEGŐ-MÉRÉS ZJ 2007.01.23 ZAJTÉRKÉP-BP 11. PEJ 2008.01.01-2008-03.31 nincs 2008.04.?

136

Utolsó kifizetés dátuma

Teljesülési fok

2007.08.31 2007.10.08 2007.10.30. 2008.04.30 2008.09.10. 2008.09.05

100% 100% 100% 99% 91% 52%

2007.12.11 2006.12.12. 2007.06.30 2007.07.10 2007.09.25.

100% 100% 100% 100% 100%

2006.07.10 2007.01.10 2008.08.31 2006.11.13 2007.04.21 2008.04.04

100% 100% 100% 100% 100% 82%

2008.10.31. 2008.12.10. 2008.09.08. 2008.09.30. 2008.07.31.

95% 85% 92% 94% 81%

2008.06.30 2008.05.31 2007.12.31. 2006.12.21. 2006.12.18. 2007.08.31 2006.08.31. 2006.12.13 na. 2007.03.31. 2008.06.30 2008.08.31

61% 92% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 98% 100% 100% 94%

2007.03.30. 2006.09.30. 2008.11.30

100% 100% 80%


4. melléklet A PROJEKTEK FORRÁSAI

1. Pályázat száma

Összesen ZJ (van (TSZ szerint) /nincs) Ft

DOMBÓVÁR SIROK HARSÁNY FÜZÉR GYÖNYGYÖSPATA TISZANÁNA VELENCE GYULA ELEK HATVAN CEGLÉD EGER KAPOSVÁR KECSKEMÉT TOKAJ KUNSZENTMÁRTON SZOTE BORSODCHEM BVM PETROTÁR DUNAFERR DEBRECEN Földvásárlás - HNPI Földvásárlás - KNPI Földvásárlás - KMNPI

Összesen (tényleges) Ft

Eltérés Nem Elszámolható vissza- Elszámolható Tényleges elsz.költség költség igényelhető költség /TSZ szerinti (tényleges) BRUTTÓ ÁFA NETTÓ Ft

Ft

Ft

Ft

2 971 860 503 207 807

Ft

Ft

Támogatás (tényleges) Ft

Támog. ZJ szerint Saját forrás /nettó elsz. (tényleges) (ha eltér) költség Ft

%

ZJ

506 179 667

506 179 667

0 503 207 807

478 047 417 28 132 250

95,00%

ZJ

621 055 000

659 841 040 38 786 040 70 622 720 589 218 320 96 250 893 492 967 427

ZJ

309 028 664

309 028 664

nincs

939 866 000

nincs

515 985 000 385 305 000

nincs

0

ZJ szerint (ha eltér)

%

94,44%

94,44%

468 319 056 191 521 984

95,00%

83,10%

70,97%

0 308 088 664

292 684 231 16 344 433

95,00%

94,71%

94,71%

939 866 000

0 939 866 000

0 939 866 000

892 872 700 46 993 300

95,00%

95,00%

95,00%

515 985 000

0 515 985 000

0 515 985 000

490 185 750 25 799 250

95,00%

95,00%

95,00%

385 305 000

0 385 305 000

0 385 305 000

366 039 750 19 265 250

95,00%

5 674 308 053 5 664 921 729 -9 386 324 120 340 896 5 544 580 833 321 499 927 5 223 080 906 5 314 822 473 5 049 081 342 265 741 131

96,67%

ZJ

1 468 880 996 1 468 508 194

ZJ

%

Támog. /teljes összeg

940 000 308 088 664

0

ZJ ZJ

%

Támog. /teljes nettó

95,00%

95,00%

95,00%

94,49%

89,13%

-372 802

0 1 468 508 194

0 1 468 508 194

1 395 082 784 73 425 410

95,00%

95,00%

95,00%

832 560 000

0

0 832 560 000

0 832 560 000

790 932 000 41 628 000

95,00%

95,00%

95,00%

3 805 590 152 3 805 590 151

-1

0 3 805 590 151

0 3 805 590 151

3 615 310 573 190 279 578

95,00%

95,00%

95,00%

0 3 833 943 600

0 3 833 943 600

3 642 246 420 191 697 180

95,00%

95,00%

95,00%

3 504 000 496 269 633

832 560 000

nincs 3 833 943 600 3 833 943 600 ZJ

499 773 633

499 773 633

0

ZJ

453 678 720

453 560 038

-118 682

0 496 269 633

471 456 151 28 317 482

95,00%

94,33%

94,33%

0 453 560 038 75 593 340 377 966 698

359 068 363 94 491 675

95,00%

95,00%

79,17%

nincs

355 420 000

355 420 000

ZJ

498 070 440

498 070 440

0

0 355 420 000

0 355 420 000

337 649 000 17 771 000

95,00%

95,00%

95,00%

1 956 074 496 114 366

0 496 114 366

470 930 801 27 139 639

94,92%

94,55%

94,55%

0 58 215 468 574 896 000

0 574 896 000

546 151 200 86 960 268

95,00%

86,26%

86,26%

311 305 880 81 922 120

95,00%

95,00%

79,17%

ZJ

633 111 468

633 111 468

nincs

393 228 000

393 228 000

0 393 228 000 65 538 000 327 690 000

nincs

431 676 506

431 676 506

0 431 676 506 71 946 084 359 730 422

311 024 302

100,00%

83,33%

0 100,00%

100,00%

100,00%

0 1 072 003 000 178 667 000 893 336 000

893 336 000 178 667 000 100,00%

100,00%

83,33%

0 1 190 764 000 198 472 000 992 292 000

992 292 000 198 472 000 100,00%

100,00%

83,33%

817 949 140

0 817 949 140

0 817 949 140

817 949 140

0 100,00%

100,00%

100,00%

268 770 000

0 268 770 000

0 268 770 000

268 770 000

0 100,00%

100,00%

100,00%

0 422 100 000

0 422 100 000

422 100 000

0 100,00%

100,00%

100,00%

76 800 264 858 000

0 264 858 000

264 858 000

76 800 100,00%

99,97%

99,97%

nincs 1 438 993 050 1 438 993 050

0 1 438 993 050

nincs 1 072 003 000 1 072 003 000 nincs 1 190 764 000 1 190 764 000 nincs

817 949 140

nincs

268 770 000

nincs

422 100 000

422 100 000

ZJ

264 872 000

264 934 800

62 800

0 1 438 993 050

137

359 730 422 71 946 084 100,00%

94,91%

1 438 993 050


1. Pályázat száma

Összesen ZJ (van (TSZ szerint) /nincs) Ft

Összesen (tényleges) Ft

Nem Elszámolható vissza- Elszámolható Eltérés Tényleges elsz.költség költség igényelhető költség /TSZ szerinti (tényleges) BRUTTÓ ÁFA NETTÓ Ft

Ft

Ft

Ft

Ft

ZJ szerint (ha eltér)

Támogatás (tényleges)

Ft

Ft

Támog. Saját forrás ZJ szerint /nettó elsz. (tényleges) (ha eltér) költség

Élőhely/isk – HNPI /1 ZJ 155 203 000 155 116 766 -86 234 0 155 116 766 0 155 116 766 155 116 766 Élőhely/isk – KNPI /1 ZJ 91 948 000 92 498 000 550 000 620 400 91 877 600 0 91 877 600 91 877 600 Élőhely/isk – KMNPI /1 ZJ 496 044 000 494 963 455 -1 080 545 76 800 494 886 655 0 494 886 655 494 886 655 Élőhely/isk – KMNPI /2 ZJ 36 761 000 36 755 172 -5 828 20 016 36 735 156 0 36 735 156 36 735 156 Élőhely/isk – HNPI /2 ZJ 56 938 440 55 620 000 -1 318 440 0 56 938 440 0 56 938 440 56 938 440 Élőhely/isk – KNPI /2 nincs 257 364 000 257 364 000 0 257 364 000 0 257 364 000 257 364 000 Vezeték - KMPI ZJ 46 630 000 42 754 116 -3 875 884 0 42 754 116 0 42 754 116 42 754 116 Vezeték -HNPI nincs 1 074 225 000 1 074 225 000 0 1 074 225 000 179 051 1 074 045 949 1 074 045 949 CIGÁND nincs 0 11 005 339 299 ZAJMÉRÉS-MISKOLC ZJ 61 882 959 61 843 148 -39 811 0 61 843 148 0 61 843 148 61 843 148 LEVSZENNY MÉRÉS ZJ 310 103 000 201 127 634-108 975 366 0 201 127 634 0 201 127 634 201 127 634 ZAJTÉRKÉP-BUDAPEST nincs 680 007 329 680 007 329 0 680 007 329 0 680 007 329 680 007 329 Korrekciók: A le nem zárt projekteknél a nem elszámolható költségek a PEJ-ekből nem határozhatók meg. VELENCE Velence esetében a ZJ-ben megadott pénzügyi teljesítéshez tartozó adatok két táblázata számszakilag nem egyezik KAPOSVÁR PEJ TSZ szerinti érték és a ZJ-ben megadott szerződésben rögzített érték eltér KUNSZENTMÁRTON A nem elszámolható költségek táblázat rosszul van kitöltve SZOTE az elszámolható költségek alapján adható 95 %-nál alacsonyabb támogatási arány ÉLŐHELY/ISK – HNPI /2 nem egyértelmű, hogy melyik a tényleges és melyik a TSZ szerinti érték

138

Ft

%

%

Támog. /teljes nettó %

Támog. /teljes összeg %

0 100,00%

100,00%

100,00%

620 400 100,00%

99,33%

99,33%

76 800 100,00%

99,98%

99,98%

20 016 100,00%

99,95%

99,95%

0 100,00%

100,00%

100,00%

0 100,00%

100,00%

100,00%

0 100,00%

100,00%

100,00%

0 100,00%

100,00%

99,98%

0 100,00%

100,00%

100,00%

0 100,00%

100,00%

100,00%

0 100,00%

100,00%

100,00%


5. melléklet A KÖRNYEZETVÉDELMI TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

Alkalmazott területi környezeti információk a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek − fokozottan érzékeny, − érzékeny, − kevésbé érzékeny, valamint − kiemelten érzékeny b) Befogadó érzékenysége alapján kijelölt területek − 1. Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói − 2. Egyéb védett területek befogadói: − 3. Időszakos vízfolyás befogadók: − 4. Általánosan védett befogadók: c) A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük d) Nitrát-érzékenység (felszíni és felszín alatti vizek) − A) Az 5. § (1) bekezdés ab), ba) és a bb) pontjában foglalt nitrátérzékeny területek (a település közigazgatási területének legalább 10%-ában érintett települések) − B) Az 5. § (1) bekezdés aa), bc) és a bd) pontjában foglalt nitrátérzékeny területek (a település közigazgatási területének legalább 10%-ában érintett települések) e) Ivóvízbázisok védelme: − távlati vízbázist érint − sérülékeny vízbázist érint f) Árvízi öblözetet érint g) Belvízi öblözetet érint h) Országosan védett természetvédelmi terület i) Natura 2000 − SCI élőhely − SPA madár j) RAMSARI terület k) Holtágak l) NÖH érintettség m) Érzékeny természeti területek (ESA) − fontos − kiemelten fontos n) kistérségek fejlettsége − hátrányos helyzetű − leghátrányosabb − leghátrányosabb komplex tervvel

139


A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek (27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 7. §-ával és 2. számú mellékletével összhangban - a következőket rendelem el: A rendelet melléklete tartalmazza a) a felszín alatti víz állapota szempontjából aa) fokozottan érzékeny, ab) érzékeny, ac) kevésbé érzékeny, valamint b) a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen levő települések listáját. A vizsgálatok során az adott érzékenységi kategóriába tartozás szempontjai a következők: (Az egyes kategóriák szempontjait a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről tartalmazza) 1. Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület a) Üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek külön jogszabály szerint - kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületei. b) Azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók. c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 km széles parti sávja, külön jogszabály szerint regisztrált természetes fürdőhely esetében a mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete is. d) A Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területek, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élőhelyei. 2. Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület a) Azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet. b) Azok a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek közé nem tartozó területek, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók. c) Azok a területek, ahol a porózus fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található. d) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete. e) Az 1. d) pontban nem említett, külön jogszabály által kijelölt védett természeti területek. 140


3. Felszín alatti víz állapota szempontjából kevésbé érzékeny terület − Egyéb, az 1-2. pontokba nem tartozó területek. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület: − az 1. érzékenységi kategória a) és b), továbbá a 2. érzékenységi kategória b) pontja szerinti besorolású területek;

Befogadó érzékenysége alapján kijelölt területek (28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól)

A befogadók területi kategória szerinti lehatárolása (R. 2. sz. melléklet): 1. Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói − A Balaton, valamint a vízgyűjtő területén lévő közvetlenül bevezető befogadók a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint. 2. Egyéb védett területek befogadói: 2.1. A Velencei-tó, valamint a vízgyűjtőjén lévő befogadók a 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint. 2.2. A Fertő tó, valamint a vízgyűjtőjén lévő befogadók a 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint. 2.3. A Tatai tó, valamint a vízgyűjtőjén lévő befogadók. 2.4. Duna 1620-1708 fkm szelvények közötti szakasza és vízgyűjtő területe, valamint a Ráckevei-Soroksári-Duna és vízgyűjtő területén lévő befogadók. 2.5. Szelidi-tó és vízgyűjtőterületén lévő befogadók. 2.6. Duna 1450-1497 fkm szelvények közötti szakasza és vízgyűjtő területén lévő befogadók. 2.7. Komra-völgyi tározó és vízgyűjtő területén lévő befogadók. 2.8. Köszörű-völgyi tározó és vízgyűjtő területén lévő befogadók. 2.9. Lázbérci tározó és vízgyűjtő területén lévő befogadók. 2.10. Bódva, a Hernád és vízgyűjtő területén lévő befogadók. 2.11. Keleti-főcsatorna 0-64 fkm szakasza. 2.12. Maros hordalékkúpon lévő befogadók. 2.13. Hasznosi tározó és vízgyűjtő területén lévő befogadók. 2.14. Csórréti tározó és vízgyűjtő területén lévő befogadók. 2.15. A Hármas-Körös, Kettős-Körös, Sebes-Körös, Fekete-Körös és Fehér-Körös közvetlen terhelései. 2.16. A Tisza 340-365 fkm szelvények közötti szakasza és vízgyűjtő területe, az Alcsi, a Szajoli, a Fegyverneki, a Tiszabői, a Gólyi, a Fekevárosi és a Tiszasülyi Holt-Tisza, valamint a Tisza-tó vízgyűjtő területe.

141


3. Időszakos vízfolyás befogadók: − A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. §-ának 17. pontja szerint értelmezett minden olyan vízfolyás, melynek medre időszakosan kiszárad. 4. Általánosan védett befogadók: − minden az 1., 2. és 3. kategóriába nem tartozó felszíni víz befogadó.” A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük (240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről) Az érzékeny felszíni vizek kijelölésének és felülvizsgálatának szempontjai Érzékeny felszíni víznek kell kijelölni: 1. természetes felszíni víztestek közül azokat, amelyek eutrofizálódtak vagy védelem nélkül a közeljövőben eutroffá válhatnak, kivéve, ha bizonyítható, hogy a foszfor- és nitrogénvegyületek mennyiségének fokozott csökkenése sem eredményezné az eutrofizációs állapot lényeges javulását, 2. ivóvízkészletre szánt felszíni víztestek közül azokat, amelyek az ivóvíznyerésre használt felszíni vizek minőségi követelményeiről szóló, vonatkozó jogszabályokban lefektetett határértéket meghaladó koncentrációban tartalmazhatnak nitrátot beavatkozás nélkül, 3. olyan víztesteket, amelyek vízgyűjtőterületén más jogszabályokban foglalt vízvédelmi követelmények teljesítéséhez szükséges a víztestekbe bevezetett szennyvizek foszfor- és nitrogéntartalmának fokozottabb csökkentése. a) Érzékeny felszíni vizek (R. 1. sz. melléklet): − Balaton − Velencei-tó − Fertő tó b) Az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területét kijelölő települések listája (R. 2. sz. melléklet) − (lásd az adatbázisban) Légszennyezettségi agglomerációk és zónák (4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről) 1A rendelet alkalmazásában zónacsoport vagy zónatípus (a továbbiakban együtt: zónacsoport) a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: együttes miniszteri rendelet) 4. számú mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik.

142


Az ország területének légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint, az együttes miniszteri rendelet 4. számú mellékletében szereplő zónacsoportok megjelölésével összhangban az 1. számú melléklet tartalmazza. Légszennyezettségi agglomeráció és zónák: Légszennyezettségi agglomeráció 1. Budapest és környéke Légszennyezettségi zóna 2. Győr-Mosonmagyaróvár 3. Komárom-Tatabánya-Esztergom 4. Székesfehérvár-Veszprém 5. Dunaújváros környéke 6. Pécs környéke 7. Visonta környéke 8. Sajó Völgye 9. Debrecen környéke 10. Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat 11. Kijelölt városok Ajka Baja Eger Kaposvár Kecskemét Nyíregyháza Békéscsaba Salgótarján Sopron Szeged Szombathely Szolnok Zalaegerszeg

A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a 2. számú mellékletben felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni.

143


6. melléklet KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

Általános stratégiai dokumentumokban meghatározott bemutatása: – az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája, – Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája – az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja – Nemzeti Környezetvédelmi Program (2003-2008) – A környezetügy középtávú stratégiája – Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

kapcsolódó

célkitűzések

Szennyvízelvezetés és –tisztítás: – 91/271/EGK irányelv – 163/2004. (V.21.) Korm. rendelettel módosított 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Programról Ivóvízbázis-védelem: – 98/83 EK irányelv az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről – 2249/1995. (VIII. 31.) Korm. határozat az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogramról – 2266/1997. (IX. 5.) Korm. határozat – 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat az Ivóvízbázis-védelmi Program végrehajtásáról – 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet – 47/2005. (III.11) Kormány rendelet Hulladékgazdálkodás – 91/156/EGK irányelvvel módosított 75/442/EGK irányelv – 1995. évi LIII. törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény – 1995. évi LVI. Törvény a termékdíjról – hulladéklerakással, illetve hulladéklerakók üzemeltetését és bezárását szabályozó korábban érvényben lévő 22/2001.(X.10.) KöM rendelet, majd a 2006.májusától hatályos 20/2006.(IV.5.) KvVM rendelet – 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól – 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről – 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről – 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről

144


Levegőszennyezés, zajterhelés – a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Kormányrendelet – 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól – 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről – 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól Környezeti kármentesítés – 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről – 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról – 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról – 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről – 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozata az állami felelősségi körbe tartozó, hátrahagyott környezetkárosodások kármentesítéséről (Országos Környezeti Kármentesítési Program) Természetvédelem, árvízvédelem – A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény – Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet – A Duna és a Tisza árvízvédelmi műveinek felülvizsgált fejlesztési feladatairól, valamint a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) szóló 1022/2003. (III. 27.) Korm. határozat – A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programról szóló 1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozat /A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése/

145

A KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal

Recommend Documents