A humánerőforrás helyzete (múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban Juhász Anikó Debrecen, 2016. április 22.
Az előadás felépítése • • • • •
Az élelmiszer-gazdaság humánerőforrás-igénye A humánerőforrás helyzetét befolyásoló tényezők Trendek (1): Foglalkoztatás az élelmiszer-gazdaságban Trendek (2): Jövedelmi viszonyok Trendek (3): A humánerőforrás szociodemográfiai jellemzői (nem, kor, képzettség) • A humánerőforrás „tartalékai” (pályakezdők, új belépők, munkanélküliek)
• Kihívások, feladatok, javaslatok
Adatháttér • Mezőgazdaság, élelmiszeripar: • Lakossági Munkaerő Felmérés (-2015), • Népszámlálás (2011)
• Mezőgazdaság: • • • •
Mezőgazdasági Számlarendszer MSZR (-2014) Általános Mezőgazdasági Összeírás (2000, 2010) Gazdaságszerkezeti összeírások (2003, 2005, 2007, 2013) Egyéb adatgyűjtések, pl. NAV (mezőgazdasági idénymunka), Emberi Erőforrások Minisztériuma (szakképzettségi adatok).
Az élelmiszer-gazdaság humánerőforrás-igénye Magasan
Innovatív
Multifunkcionalitás
képzett
Gyakorlati tudással rendelkező
Megbízható, lojális
Technológiai fejlődés
Rugalmas
Motiválható, képezhető
Szezonalitás
Jogszabályi környezet Mezőgazdaság alacsony presztízse
Más ágazatok elszívó hatása
Támogatáspolitika
Befolyásoló tényezők
Új kihívások (klímaváltozás, globalizáció, technológia)
Migráció
Tudásátadási rendszerek
Trendek (1) – Foglalkoztatás Foglalkoztatási részesedés (2015)
Foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a nemzetgazdaságban 2000–2015 (ezer fő) 300
Mezőgazdaság: 5,2%
250
Élelmiszeripar: 3,6%
150
200
100 50 0
4 300 4 200 4 100 4 000 239,8 234,2 233,0 3 900 207,7 201,1 203,2 192,7 190,1 189,6 186,1 3 800 184,6 181,5 174,9 172,8 184,6 168,1 3 700 157,7 151,1 145,0 151,9 143,0 140,3 137,9 139,6 141,1 134,3 126,9 130,3 3 600 130,2 122,0 120,2 121,0 3 500 3 400 3 300 3 200 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Nemzetgazdaság Forrás: KSH (2016), Munkaerőfelmérés
Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása
Trendek (1) – Foglalkoztatás
Forrás: KSH (2016), Munkaerőfelmérés
Trendek (1) – Foglalkoztatás A mezőgazdasági munkaerő-felhasználás 2000–2014 (ezer ÉME)
ezer ÉME
Munkaerő-állomány (GSZÖ 2013) 800 Egyéni gazdaságokban 700 • Családi munkaerő (983 ezer fő~315 823 ÉME) 600 • Állandó alkalmazottak (12 ezer fő~10 328 ÉME) • Időszaki alkalmazottak (85,5 ezer fő~19 415 ÉME) 500 400 Gazdasági szervezetekben • Állandó alkalmazottak (85,3 ezer fő~74 947 ÉME) 300 • Időszaki alkalmazottak (42,7 ezer fő~14 263 ÉME) 200 Trend: 100 • A koncentráció következményeként kialakul a 0 munkaerő tartós foglalkoztatására képes, professzionális vállalkozói kör Nem fizetett (családi) munkaerő aránya csökken, a fizetett munkaerő aránya nő.
143
135
126 124
533
508
521
458
127
427
115
408
114
391
111
348
110
110
109
108
115
121
127
325
336
335
329
319
324
336
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Nem fizetett
Fizetett
Forrás: KSH (2016), Mezőgazdasági Számla Rendszer (MSZR)
Trendek (1) – Foglalkoztatás 90,0 80,0
Idénymunkások száma (ezer fő)
Jogszabályi egyszerűsítés (Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény) • mérséklődő közterhek • csökkenő adminisztráció Eredmény: 27%-os növekedés 2010–2013 között. Munkacsúcsok (szeptember) időszakában átlagosan 75-80 ezer munkavállaló vesz részt az alkalmi munkaerőpiacon.
A mezőgazdasági idénymunka-vállalók számának alakulása évente
70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 2010
2011
2012
2013
január
február
március
április
május
június
július
augusztus
szeptember
október
november
december
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (2010–2013) adatai alapján az AKI Vidékfejlesztési Kutatások Osztályán készült ábra
Trendek (2) – Jövedelmi viszonyok Bruttó átlagkereset 300
Ezer Ft/fő/hó
• A mezőgazdasági keresetek 24%-kal, • az élelmiszer-ipari bérek 12%-kal maradnak el a nemzetgazdasági átlagkeresetektől. • Arányokat tekintve lassú felzárkózás jellemző. Az élelmiszeriparon belül: • legmagasabb bérek: növényi, állati olaj gyártása, sörgyártás és üdítőital, ásványvíz gyártása; • legalacsonyabb bérek: halfeldolgozás, tartósítás, pékáru, tésztafélék gyártása és a húsfeldolgozás, tartósítás, húskészítmény gyártása.
250 200
150 100 50 0 2004
2008
Mezőgazdaságban
2010
2011
2012
Élelmiszeriparban
2013
2014
2015
Nemzetgazdaságban
Megjegyzés: Az 5 és több főt foglalkoztató vállalkozások, illetve létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. Forrás: KSH STADAT
Trendek (3) – Szociodemográfia (nemek) Nők aránya: • a mezőgazdasági foglalkoztatottak: 24,3% • az élelmiszer-ipari foglalkoztatottak: 41,8% • a mezőgazdasági munkaerőfelhasználásban (ÉME): 38,4% (GSZÖ 2013) • az egyéni gazdaságvezetők: 26,8% (GSZÖ 2013)
% 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0
A nők aránya a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, illetve a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak között
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Mezőgazdaság
Élelmiszeripar
Forrás: KSH (2016), Munkaerőfelmérés
Nemzetgazdaság
Trendek (3) – Szociodemográfia (kor) 80
%
A gazdaságvezetők korszerkezete
A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása 2005
7,8
40,8
51,4
60
40 20 0
69,6 67,9 67,7 62,1 58,2 37,4 4,6 29,6 4,4 12,6 25,4 8,5 23,9 7,8 22,6 6,5 25,6 65,8
2004
2014
2004
2014
2004
2014
Mezőgazdaságban Élelmiszeriparban Nemzetgazdaságban 15–24
25-49
2013 6,1 0%
34,4 20% 35 év alatt
59,5 40%
60%
35-54 éves
80%
100%
55 év felett
50-64
Forrás: KSH (2016), Munkaerőfelmérés
• Az élelmiszeriparban dolgozók korszerkezete a nemzetgazdasági átlagnál kedvezőbb, a mezőgazdaságban dolgozóké kedvezőtlenebb.
Forrás: KSH, GSZÖ 2005 és 2013
• A mezőgazdaságban jellemző tendencia az elöregedés mind a foglalkoztatottak, mind a gazdaságvezetők körében.
Trendek (3) – Szociodemográfia (képzettség) % 80
A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerinti megoszlása, 2011
60
2003
40
69,7
62,5 20 0
A gazdaságvezetők mezőgazdasági szakképzettség szerinti megoszlása
27,2
10,3
20,6
63,3 9,7
11,5
10,9
2013 4,0
Legfeljebb általános iskola
Élelmiszeriparban
Nemzetgazdaságban
Középfokú iskola*
3,23,2 0,9
79,3
6,7 7,4 2,7
25,2 0%
Mezőgazdaságban
81,7
Egyetem, főiskola
* Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel és érettségi Forrás: KSH Népszámlálás, 2011
• A mezőgazdaságban foglalkoztatottak hátránya jelentős az iskolai végzettség tekintetében, az élelmiszer-ipari dolgozók helyzete valamivel kedvezőbb.
20% - nincs - alapfokú
40%
60% 80% 100% - gyakorlati tapasztalat - középfokú
- felsőfokú Forrás: KSH, GSZÖ 2003 és 2013
• A gazdaságvezetők szakképzettségi szintje rendkívül alacsony, 2003 és 2013 között javult.
A humánerőforrás tartalékai – Munkanélküliek A mezőgazdaságból kikerült munkanélküliek • 42,8%-a 40 év alatti, • 49,4%-a közép- vagy felsőfokú végzettségű. Nők aránya: • a mezőgazdasági munkanélküliek 30,5%-a, • az élelmiszer-ipari munkanélküliek 66,7%-a.
Munkanélküliek száma, ezer fő 25
400 350
20
300 250
15
200 10
150 100
5
50
0
0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Mezőgazdaságból kikerült munkanélküliek száma Élelmiszeriparból kikerült munkanélküliek száma Nemzetgazdaságból kikerült munkanélküliek száma Megjegyzés: Az adatok a 8 éven belüli munkatapasztalattal rendelkező munkanélküliekre vonatkoznak Forrás: KSH (2016) Munkaerőfelmérés
A humánerőforrás tartalékai – Pályakezdők, új belépők Fiatal gazdák induló támogatása Iskolarendszerű szakképzési rendszerből kikerülők létszáma:
• Mezőgazdasági szakmai képzést nyújtó középfokú oktatási intézményekben átlagosan 1 600-1 800 diák végez évente. • Mezőgazdasági felsőfokú alap- és mesterképzésben átlagosan 1 000-1 200 diák végez évente. Az ágazatban foglalkoztatottak közel 1%-a potenciális pályakezdő.
intézkedés keretében 2007-től 2014. év végéig 5 342 fiatal gazda kapott támogatást. Nők aránya: 39% Termelési irány Szántóföldi növénytermesztés
Fiatal gazdák száma 1 241
Kertészet
875
Borászat
148
Monokultúra
573
Tejtermelés
164
Legeltetéses állattartás
285
Sertés és/vagy baromfi
377
Vegyes
1 679
Kihívások, feladatok, megoldási javaslatok • A munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő hatékony tudásátadási rendszer kialakítása; • Az információkhoz való hozzáférést lehetővé tevő együttműködések; • A generációváltást elősegítő ösztönzési rendszer (adók, földhöz jutás, támogatások); • Összehangolt foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer (közfoglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás, rugalmasságot lehetővé tevő munkaügyi szabályozás). • Az ágazat vonzóvá tétele a fiatalok körében (marketing); • Pályaorientáció – pályán maradás feltételrendszerének megteremtése;
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
