„Az építészet tágabb értelemben a három örök entitás:az igazság, a szeretet és a szépség részei. Az igazság annyit jelent, hogy hűek maradunk e művészet hagyományaihoz. A szeretet – embertársaink iránt, akiket szolgálni vagyunk hivatottak. A szépség, az örökké kutatott, de megfoghatatlan, állandóan változó fogalom, melyet minden művész egy életen át hajszol, s talán megtalál.”
GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA ÉS FELLEBBVITELI FŐÜGYÉSZSÉG ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLETEK BEÉPÍTÉSE
NYILATKOZAT
A benyújtott Győri Ítélőtábla és Fellebbviteli Főügyészség pályázati terveivel kapcsolatban kijelentjük, hogy a lezárt boríték szabadalmi igényünket, bejelentő nyilatkozatot nem tartalmaz. Továbbá kijelentjük hogy a pályázat tartalma a Szerzők megjelölésével együtt korlátozás nélkül bemutatható.
A Szerzők TARTALOMJEGYZÉK
CÍMLAP NYILATKOZAT TARTALOMJEGYZÉK MŰLEÍRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATLAP HELYISÉGLISTA ÍTÉLŐTÁBLA HELYISÉGLISTA FŐÜGYÉSZSÉG B 01/A
BEÉPÍTÉSI TERV
1 : 500
B 01/B
BEÉPÍTÉSI TERV
1 : 500
B 02
BEÉPÍTÉSI LÁTVÁNYTERVEK
E 01
HELYSZÍNRAJZ
E 02
ÍTÉLŐTÁBLA
PINCESZINTI ALAPRAJZ
E 03
ÍTÉLŐTÁBLA
FÖLDSZINTI ALAPRAJZ
1 : 100
E 04
ÍTÉLŐTÁBLA
BEJÁRATI SZINT ALAPRAJZA
1 : 100
E 05
ÍTÉLŐTÁBLA
1. EMELETI ALAPRAJZ
1 : 100
E 06
ÍTÉLŐTÁBLA
2. EMELETI ALAPRAJZ
1 : 100
E 07
ÍTÉLŐTÁBLA
METSZET
1 : 100
E 08
ÍTÉLŐTÁBLA
DOMB UTCAI HOMLOKZAT
1 : 100
E 09
ÍTÉLŐTÁBLA
FŐBEJÁRATI HOMLOKZAT
1 : 100
E 10
ÍTÉLŐTÁBLA
RÉVAI UTCAI HOMLOKZAT
1 : 100
E 11
ÍTÉLŐTÁBLA
ÚJLAK UTCAI HOMLOKZAT
1 : 100
E 12
FŐÜGYÉSZSÉG
PINCESZINTI ALAPRAJZ
1 : 100
E 13
FŐÜGYÉSZSÉG
FÖLDSZINTI ALAPRAJZ
1 : 100
E 14
FŐÜGYÉSZSÉG
1. EMELETI ALAPRAJZ
1 : 100
E 15
FŐÜGYÉSZSÉG
2. EMELETI ALAPRAJZ
1 : 100
E 16
FŐÜGYÉSZSÉG
METSZETEK
1 : 100
1 : 500 1:
100
E 17
FŐÜGYÉSZSÉG
DOMB UTCAI HOMLOKZAT
1 : 100
E 18
FŐÜGYÉSZSÉG
KERT FELŐLI HOMLOKZAT
1 : 100
E 19
FŐÜGYÉSZSÉG
OLDALHOMLOKZATOK
1 : 100
E 20-22
LÁTVÁNYTERVEK „Az építészet, egy nagy művészet, mely két kozmikus elven alapszik: a szépségen és a hasznosságon.”
ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS
Beépítési terv A tervpályázati terület a városközpont nyugati határtömbje. A terület határa északról a Szent István út (Főforgalmi út, az 1 számú főút városon átmenő szakasza), délről a vasút (Budapest –Bécs fővonal), nyugatról az egyesített 82-83 számú főutak bevezető szakaszának a Szent István útra csatlakozó lefutó ága, keletről pedig az Újlak utca. A fentebb körülírt terület ahogy azt a kiírás is tartalmazza rendkívül heterogén képet mutat, melynek bárminemű toldozása-foltozása nagy valószínűséggel csak ront a helyzeten. Remélem, hogy teljesülnek azok a remények hogy a most útjára indított két intézmény megvalósulásával beindulhatnak azok a folyamatok amelyek a teljes terület alapvető átalakulását eredményezi. Hiszen a rendkívül dinamikusan fejlődő Győr városába érkezőket pont a közintézményi zóna kezdeteként jelenleg egy méltatlan látványkép fogadja. Megítélésünk szerint az átalakulás sajnos csak a teljes terület telekstruktúrájának megváltoztatásával lehetséges, a Városi Önkormányzat tudatos lépései alapján. A terület városszövetének kialakításakor az alábbi szempontok szerint gondolkoztunk:
-
mivel a kicsi osztott telkek nem alkalmasak nagyobb volumenű projektek megvalósítására, intézményi területek kialakítására, ezért javaslatunk szerint az Önkormányzatnak, vagy a magántőke bevonásával közösen létrehozott gazdasági
társaságnak, kellene felvásárolnia azokat, majd nagyobb méretű tömbtelkekként kellene újra kiszabályozni. Az így létrejövő területeket vagy hosszútávon bérbe lehet adni (99 év), vagy akár eladni egy nagyobb projekt megvalósításához.
-
A városközpont derékszögű úthálózatának folytatását nem tartottuk ezen a területen sem elegánsnak, sem jó arányú feltárható telkek kialakíthatóságára alkalmasnak. További ellenérvként jelentkezett a hídon túli terület feltárhatósága (hosszútávon), valamint a posta telkének ferde kiszabályozása.
-
Az ütemezhetőséget olyan módon preferáltuk, hogy az újonnan tervezett két épület közvetlen környezete ki tudjon épülni, anélkül hogy a hátsó ipari területeket érintené. Emiatt az Amadé L. utcát mint megtartandó támpontot tartottuk szem előtt.
-
Nagyon sokáig megpróbáltuk a részleges átalakítást de sajnos ez olyan, mint amikor az orvos a legtöbb humánus gyógymód kipróbálása után a súlyos betegnek egy pont után a műtétet javasolja. A terület használhatósága városépítészeti karaktere, elhelyezkedése mind azt indokolja, hogy teljes egészében át kell alakítani a helyszín tulajdonviszonyait, majd az új struktúrára építkezve egy teljesen újat létrehozni.
Ezek alapján a Domb utcát javasoljuk meghosszabbítani egészen a túlsó terület feltárását lehetővé tevő hídig, és róla nyitottunk 3 db vegyesforgalmú utat 8 m-es kiszabályozási szélességgel. A Domb utcának az Amadé utcától kezdődő új szakaszát 12 m-es szabályozási szélességgel vinnénk tovább, hogy mindkét oldalon egy-egy zöldsáv alakulhasson ki. A benzinkút területét egyenlőre figyelmen kívül hagyva (habár a beépítési tervünkön, hosszútávon oda is olyan irodai funkciókat tartalmazó többszintes épületet javaslunk, melynek földszintjén lehetne elhelyezni a benzinkutat), 4 db tömbtelek alakulna ki 3 db vegyesforgalmú út által. A tömbtelkek megszakított keretszerű beépítése az utcák felé 5,0 m-es „előkerttel” rendelkeznek, melyeken akár ügyfélforgalmi parkolókat is ki lehet alakítani funkciótól függően. Továbbá az épületek között így kialakuló 18,00 m-es távolság kellemes arányú utcateret biztosít. A tömböket a belsejükben kialakított belső zöldterületeken keresztül egy gyalogossétány fűzi össze melynek egyik végpontján egy gyorsétterem, a másik végpontján egy hagyományos szállodai étterem lenne. Az I-es számú tömb a a főügyészség melletti telken kialakított vegyesforgalmú út és a benzinkút telekhatára közti területen alakulna ki (cca. 1310 m2 területtel). Itt 1 db F+1
szintes épületet terveztünk, gyorsétterem és kisebb üzletek funkcióval (terepszint felett 600 m2 btto). A magasságát a belehelyezett funkción túl a benzinkút egyszintes épületeinek hosszabbtávú megmaradása is indokolta. Ezen a telken a funkcióból adódóan felszíni közparkolókat alakítottunk ki. A II-es tömbön (cca. 4812 m2) helyezkedik el a fellebbviteli főügyészség mely már az első ütemben 5,0 m-es előkerttel készül. A körülötte levő családi házas beépítés lebontása után még két irodaépület helyezhető majd el. Mindkét épület mélygarázzsal rendelkezne P+F+3 szintes kialakítású lenne. Együttes bruttó alapterületük terepszint felett 1750 m2. Mivel ezek az épületek épülhetnek meg potenciálisan legelőszőr, így ide javasolnánk az Igazságügyi negyedhez tartozó társfunkciókat, mint ügyvédi irodák, kancelláriák, mediátor és jogi tanácsadó irodák, stb. A III-as jelű tömbön (cca. 9200 m2) a helyszínrajzon ábrázolt négy épületben (P+F+4 szinten) kétféle funkciót is elképzelhetőnek tartunk. Egyrészt amennyiben a befektetői igények úgy kívánják elképzelhető, hogy ez a teljes tömb is irodai funkciót kapna, melyek bérirodaként működnének. Másrészt azonban a terület mérete, elhelyezkedése lehetővé tenné hogy a földszinti üzletek, szolgáltató területek felett az emeleti szinteken lakások helyezkedjenek el. A terület jellegéből adódóan természetesen kisebb méretű lakásokban gondolkozva (átlag 55 btto m2) körülbelül 150 db lakás helyezhető el. Az épületek által közrefogott zöldterületben egy kis mesterséges tavacska mellé egy egyszintes pavilonépületet terveztünk, melybe közösségi funkciókat helyeznénk, mint pl. könyvtár, folyóirat-olvasó, kávézó stb. A IV-es jelű tömbön (cca. 3820 m2) helyeznénk el egy olyan iroda-szállodát melynek 40 szobája, lenne az egyik épületszárnyban, a másikban pedig bérelhető irodák (2000 btto m2) gondolva esetleg külföldi képviseletekre is. A két szárny közötti fedett aulatérben egy éttermet terveztünk mely kiszolgálná a szállodai vendégeken túl az igazságügyi negyed dolgozóit is. Az épület parkolási igényét felszíni és terepszint alatti parkolókkal lehet biztosítani. A V-ös jelű tömbön (cca. 3700 m2 és a posta Újlak utca felőli bérelhető területén a vasút közelsége miatt mindenképpen bérirodákat javaslunk (2500 és 2300 btto m2) P+F+3 emeletes magassággal. Az épületek belső kialakításánál a vasút felőli oldalra kell tájolni az összes kiszolgáló és alárendelt funkciókat. A kiírás ugyan a benzinkutat, mint megmaradó épület kezeli, de a beépítés karaktere mindenképpen indokolttá teszi, hogy a távlatban olyan irodai funkciókat tartalmazó
épület kerüljön (P+F+2em) oda, amely méltó kezdetét eredményezi a Domb utcának. Amennyiben a város forgalma szükségessé teszi elképzelhető, hogy olyan épület kerül oda melynek a földszintjén benzinkút, helyezkedik el. Természetesen a beépítési terv javaslatai nagy telekalakítási, közmű fejlesztési előkészítést igényel az önkormányzat részéről, de azt hisszük, hogy a végső eredményt látva megéri majd.
KÖRNYEZETRENDEZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS Tervezési területünk Győr városközpontjának nyugati határtömbje, amelyet délről a vasút területe, északról pedig a Szent István út határolt. A Budapest – Bécs közötti 1. számú főforgalmi utat az 1880-as évek végéig Vásártér szernek nevezték. A gazdag kereskedő – iparos város fokozatos megújulásának színtere volt ez a terület a múlt század harmadik harmadában kezdődő ütemes építkezések eredményeképpen. A vasút mentén kialakult városi struktúra középületekkel váltakozóan kialakított kisebbnagyobb
parkok,
sétahelyek
láncolata,
amelynek
középpontjában
Győr
városképi
tekintetben legjellegzetesebb középülete, a neobarokk stílusban épült Városháza áll. Tervezési területünk felé haladva a Honvéd liget és az Eötvös tér parkterületei ékelődnek be a beépített tömbök közé, amelyet a Kazinczy Gimnázium épülete zár le az Újlak utca felől. A távlati fejlesztést bemutató beépítési tervünk törekvése, hogy a jellemzően közintézményi – közigazgatási funkciókat tartalmazó épületegyüttes – a nyugati városrész befejezéseként – a parkos-ligetes beépítési szövetet ötvözze. Ennek megvalósíthatósága érdekében a beépítési tervjavaslat az önálló telkek mellett tömbtelkek kialakításával is számol. Magyarországon már megvalósult és fejlődő innovációs parkok (pl Graphisoft park, lágymányosi Info-park) példái és tapasztalatai mutatják, hogy a gazdaságos beépíthetőség mellett, a tömbtelkes telekstruktúra teszi lehetővé összefüggő, tartalmas használati értékkel bíró zöldfelületek kialakítását. A városközpontból érkezők a jelenlegi Domb utcán és a távlatban kialakított új nyomvonalon közelíthetik meg a területet. A kétoldali fasorral beültetett utcáról fésű-szerűen nyíló vegyesforgalmú közterületi sávok fasorai hangsúlyozzák a beépítés szerkezeti kialakítását. Ezekhez a közterületi zöldsávokhoz kapcsolódnak az egyes telkek szabad területei – egységes, összefüggő, közös használatú szövetet alkotva. Elhelyezkedésüknél fogva – szigetszerűen jelenik meg az Győri Ítélőtábla telke, melynek kialakítása már az I. ütemben végleges formáját öltheti. A Domb utca emelkedő szakasza
mellé elhelyezett létesítmény az építészet eszközeivel reagál a speciális domborzati viszonyokra. A főbejárat előtt kialakuló lejtős-lépcsős tér az épület alapsíki – térbeli meghosszabbításaként kerül kialakításra a műszaki szempontok kielégítése mellett, biztosítva a mozgáskorlátozottak közlekedését is. A Fellebbviteli Főügyészség épülete az I. ütem idején foghíj-szerűen ékelődik be a meglévő beépítésbe. A későbbiekben tömbtelekhez kapcsolt, hátsó kertterületet ideiglenes zöldfelületként alakítjuk ki, melyből a növényzet áttelepíthető lesz. A Domb utcai oldalon már a távlati rendezés elemei is megjelenhetnek. A járda átépítésével, a fasor telepítésével, a közlekedési szigetben elhelyezett óra-toronnyal téri és stílusbeli kapcsolat is megteremthető a két épület között – megmutatva a távlati fejlesztések alaphangulatát. Az egymás követő II., III., IV. V. számmal jelölt tömbtelkek szerkezeti kialakítása lehetőséget ad arra, hogy a közforgalmi úttal párhuzamosan egy nyugodtabb, csak gyalogosok részére fenntartott sétány alakuljon ki, több lépcsőben megvalósítható módon. Az irodai funkciókhoz kapcsolódóan a zöldfelület dominál, amelyet az ebédszünet, rövidebb szabadidő eltöltésére alkalmas, elkülönülő kerti tartózkodó helyek tagolnak. A lakó-funkciót is tartalmazó III. számú tömb rendelkezik a legnagyobb, összefüggő szabad térrel. Itt gazdagabb környezetalakításra nyílik mód. A pavilon-szerű kávézó épületét egy tó partjára helyeztük, amely lépcsős szegélyével, a víz fölé nyúló stégekkel, a körbefutó sétaúttal valószínűleg a legkedveltebb tartózkodási hely lesz a területen. Az épületek közelében, növényekkel határolt intimebb használatú zónák is kialakulhatnak. A fő sétány mellé attraktív megjelenésű egynyári bemutatót terveztünk, amely akár a szálloda étterméből is látható színfoltot képez. Az egy-egy épület elhelyezésére szolgáló telkek esetében a zöldfelületek keretező jellegűek, ahol a téralakítás fontos eszközei a tervszerűen telepített fasorok. Az új városi negyed létrejöttével fontosnak tartjuk a környezeti arculat egységes megteremtését. A részletekben történő megvalósítás is teremthet harmonikus összhatást, ha az alapvető döntések távlatos elhatározásokat figyelembe véve megtörténnek és megvalósításra kerülnek. (Erre vonatkozóan is működő példaként említhető az Info-park előkészítése.) A gyalogutak, a vegyesforgalmú térburkolatok, a felszíni parkolófelületek összhangban lévő megjelenésének, anyaghasználatának kiválasztása adja azt az alapot, amelyhez a zöldfelületi elemek kapcsolódhatnak. Fontos a felszíni műtárgyak, világítás, utcabútorok minőségi, stílusbeli meghatározása is. A terek gazdagításának eszközei a térplasztikai elemek, amelyekben Győr közterületei igen
gazdagok. Tervünkben egyedi alkotások, csobogók, szobrok elhelyezésére is lehetőséget biztosítunk. A terepalakítás a terület morfológiai adottságainál fogva, valamint a szintben magasabban vezetett csomóponti csatlakozás adottságai miatt is fontos. A Domb utca meglévő magassági adottságait a tervezett beépítések és a csatlakozó terepalakítás is figyelembe veszi. A távlati fejlesztési területeknél mód van tervezett, egyenletesebb magassági vonalvezetésre az út esetében. A híd alatti átvezetésig lejtős felület – még a terület egyenletes feltöltésével is a csomóponti ág szintjei alatt marad. A kedvezőtlen rézsűfelületet vizuálisan a zöldfelülethez kapcsoljuk oly módon, hogy a növénytelepítést ráfuttatjuk az íves rézsűkre. A terepalakítást úgy formáljuk, hogy a rézsűláb elé enyhe terepplasztikákat, lapos dombsort építünk, így a szintkülönbséget térben „lebontjuk”, látványában pedig eltakarjuk a rézsű mérnöki szerkesztettségét. A telepített növényzet esztétikai, jelentős kondicionáló, pormegkötő, zajelnyelő hatásán túl a téralakítás fontos eszköze is. Az építészeti karaktert hangsúlyozva, de a térben mozgó ember léptékével összekapcsolva teremti meg a szabad terek önálló ritmusát. A tervezett zöldfelületek jelentős környezetvédelmi szereppel bírnak. Mindemellett a területet terhelő, közlekedésből származó zaj- és légszennyezés megfelelő szintre való korlátozásában valószínűleg kiegészítő intézkedésre is szükség van. A magasan haladó útszakaszok mellé akusztikai fal építésére tettünk javaslatot, amelyet a vonzó látványú tömbbelsők miatt átlátható elemekből kellene kialakítani. A beépítési terven ábrázolt környezetalakítás – szándékaink szerint – az építészeti fejlesztésekhez kapcsolódóan egy karakteres, egyéni jegyekkel bíró külső téralakítás lehetőségeit mutatja be, amely Győr megújuló negyedének vonzó megjelenést biztosít, a használóknak pedig élhető környezetet teremt.
KÖZLEKEDÉS LEÍRÁS Közúti kapcsolatok A területet határoló 1.sz. főút és a 82-83.sz. főutak csomóponti ágai felől új közúti kapcsolat nem alakítható ki, ezért a megközelítés az Újlak utca felől biztosítható. Figyelembe véve a Domb utca és Révai utca Újlak utcához csatlakozó szakaszát, a terület feltárását és a nyugatra lévő Hídépítő telephely megközelítését a Domb utca egyenes vonalú meghosszabbításával javasoljuk megoldani. A tervezet közút 6 m széles, mindkét oldalon közterületi fasoros járdával. A Domb utca Újlak utcai útcsatlakozása a Szt. István út – Újlak utca csomóponthoz közel (35 m) van, ezért a terület várható forgalomnövekedése miatt a
Domb utca felől a kihajtás az Újlak utcai járműosztályozóba problémát fog okozni, ezért célszerű a Domb utcának az Ítélőtábla melletti szakaszát nyugati irányban egyirányúsítani. A Domb utcától északra lévő területen az épületek megközelítését a meglévő közterületen (Anadé L. u.) és új szakaszokon vegyes használatú (kiemelt szegély nélküli) burkolat kialakításával terveztük, a 6 m széles közlekedő sáv mellett egyoldali leállósávval. Parkolás, kiszolgálás •
Az első ütemben megvalósítandó Győri Ítélőtáblához szükséges 14 alkalmazotti és 1 szolgálati gépjármű parkológarázsa az épület pinceszintjére kerül, megközelítése a Révai utca felől kialakított rámpán lehetséges. Az ügyfél parkolót a Révai utca felől merőleges beállású parkolóállásokkal, telken belül alakítottuk ki (…. férőhely). A büntetés-végrehajtási busz a Domb u.- Révai utca irányú áthajtással, z utca szintjéhez képest 0,5 méterrel lesüllyesztett burkolatra kerül.
•
A
Fellebbviteli
Főügyészség
épületéhez
szükséges
….
parkolóhelyeket
a
pinceszinten helyeztük el, az Amadé L. utca felőli megközelítéssel. •
A későbbi ütemben kialakítandó tömbtelkeken a beépítéshez szükséges parkolókat az épületek alatt 16 m széles pincében, kétoldali merőleges beállású férőhelyekkel biztosítottuk. A parkológarázsok közterületi kapcsolatát a Domb utcához kapcsolódó vegyeshasználatú utcákból javasoljuk kialakítani.
Parkolási mérleg
I. tömb II. tömb
Nettó főhelyiség terület m2 360
Parkolási igény OTÉK szerint 16
III. tömb
A 1200 B 88 C 2000 D 2400
IV. tömb
3000
40 30 50 120 60 44 100 120 324 150
V. tömb
1500
75
A 800 B 600 C 1000
Parkoló garázs 1 szint 40 30 40
felszíni 16 10
2 szint 320
leállósáv 6
2 szint 130 1 szint 45
23 30
„Egy középület eleganciáját, méltóságát közlekedő tereinek tágassága határozza meg”
Győri Ítélőtábla épülete A helyszín Az Ítélőtábla helyszíneként a 7048/6 hrsz-ú telket jelölték ki a Kiírók. Amíg a beépítéssel és a funkciók hierarchiájával elmélyültebben nem foglalkoztunk addig elég ijesztően hatott a helye és formája. Azonban a beépítési koncepció kialakulása után kapott igazán értelmet a telek, hiszen míg a többi tömbtelken létesülő igazságügyi funkció bizonyos értelemben egymás mellé rendelt, addig e helyen létesülő Ítélőtábla a helyszíne által is képes kifejezni a függetlenségét, az igazságügyben betöltött szerepét. A beépítési helyszínrajzon jelölt új utcastruktúra szerint a Domb utcát és a Révai utcát összekötjük, és hogy ez használható útszakasz lehessen ezért az Ítélőtábla telkének a nagyon hegyes sarkát (ami a méreteiből adódóan amúgy is használhatatlannak tűnik) az útnak kiszabályoztuk. Így az új telekterület a korábbi 2824 m2 helyett 2510 m2 lett. Ugyan a telek területe kisebb lett de így egy jobban feltáró és elegánsabb tér alakul ki az újonnan létesülő épületek előtt. A telepítésnél még egy fontos szempont határozta meg az épület irányultságát: a főbejárat iránya. Mint már említettem szerintem az Ítélőtábla az igazságügyi folyamatok egyik végső „állomása”, így nagyon fontosnak tartottam, hogy az épület az arcát mutassa a „negyed” felé, afelé a negyed felé, ahol szinte minden dolgozó átvitt vagy közvetlen értelemben az itt zajló munkához kapcsolódik nap, mint nap. A lejtős terep sajátosságát kihasználva egy kb. 5%-os emelkedésű ’ellen-podeszt’ emeli kellő rangúra a környezetéhez képest a bejáratot, megadva ezzel is az épület rangját. A podeszt és a terep találkozási vonalától a mozgáskorlátozottak, a Domb utca felől változó hosszúságú lépcsőn pedig a többi gyalogos érkezhet a főbejárathoz. A podeszt megvilágítását egyedi kőburkolati oszlopokra szerelt visszatükröző világítótestek biztosítanák. Ez a megoldás még egy nagyon fontos előnnyel járt, hogy az épület átellenes oldalán kialakított buszgarázsba nagy méretű büntetés-végrehajtás busza ’áthajtós’ rendszerrel tud be- és kiközlekedni, amelyet a telek kicsi méretéből adódóan más módon nem tudtuk ilyen könnyedén megoldani. Tömegformálás és homlokzat: Az épület tömegét, karakterét már a koncepcionálás időszakában is egy nagyon határozott, megingathatatlan megjelenést biztosító kő – kristályként képzeltük el, mely formájával és anyagával is jelzi a bíróság függetlenségét befolyásolhatatlanságát, mely
üzenetre a mai életünkben különösképpen szükség van. A bejárati szint felett alkalmazott csiszolt, az alatta levő részeken használt fűrészelt felületű mészkő anyag egyszerre képes eleganciát és melegséget sugározni. (az alkalmazott kő anyaga sárgás színezetű, pl. JURA-GELB) A nyílászárók félstruktúrális üvegszerkezetének osztásnélkülisége is a tömbszerűséget erősíti. A nyíló szárnyak keretinek megjelenése oldja az osztás nélküli üvegsávok ’monokromitását’. Az üvegezésben egy nagyon jó „k” és naptényezőjű üveget választanánk, hiszen az épület formájából adódóan fix árnyékolók elhelyezésére nem gondoltunk. Helyette egyedileg leereszthető külső árnyékolót javasolnánk. Alaprajzi szervezés A főbejáraton keresztül lehet az épületbe gyalogosan bejutni, mind az ott dolgozóknak, mind a tárgyalásra látogatóknak. A látogatók a szélfogóból egyenesen az aula térbe jutnak a kötelező ellenőrzési ponton keresztül, melyből jól látható módon nyílnak a tárgyalótermek és az ügyfélszolgálati irodák. A biztonsági szolgálat nem csak a bejáratot, hanem a az aulateret is ellenőrizni tudja. Az aula, mely egy üvegtetővel fedett 3 szint magas tér, biztosítja a látogatók várakozásához szükséges elegáns teret, mely méreteinél fogva sugároz eleganciát és méltóságot. A látogató közönség számára a programban előírt dohányzó helyiségnek nem biztosítottam helyet, mert úgy gondolom, hogy teljes egészében meg kell valósítani a dohányfüst-mentes közintézmények elvét. (természetesen az itt dolgozók számára a földszinten biztosított a dohányzás lehetősége) Az alkalmazottak a főbejárati szélfogóból egy kártyás beléptetővel felszerelt ajtón át jutnak be a lift és a lépcső előterébe. A két szintet átfogó egykarú főlépcsőn –mely az aulatér egyik teljes hosszoldalán helyezkedik el – juthatnak fel az emeleti szinteken elhelyezett munkahelyeikre. Az első emeleten a kollégiumok, a második emeleten a vezetőség és a gazdasági hivatal kapott helyet. A felső szintek közlekedő rendszerei az aulatér köré szerveződnek, megadva így az itt dolgozóknak a tér eleganciáját, természetes fény nyújtotta pszichológiai előnyöket. A bejárati szinttől a kiszolgáló alsó szintekre (földszint, pinceszint) a lift mellet, köré szervezetten egy alárendeltebb lépcsőn lehet eljutni a raktárakhoz, pihenőkhöz, sőt még a Domb utcai bejárattal rendelkező vendégszobákhoz is. A büntetés-végrehajtási busz zsiliphelyiségéből egykarú lépcsőn juthatunk fel az őrizetes várócellákhoz, melyeknek előteréből nyíló független lépcsőjén juthatnak fel az őrizetesek, a tárgyalókig. A pinceszinten helyeztük el a személyzeti és szolgálati gépkocsi parkolókat, és a gazdasági bejáratot. Szerkezet – anyaghasználat:
Az épület tartószerkezetét monolit vasbeton pillérvázas (egyik irányban 5,00 m-es a másik irányban a szabálytalan formából adódóan egyedi raszterrel), monolit vasbeton konzolos födémekkel és külső falakkal terveztük. A részletes leírást lásd a tartószerkezeti fejezetben. Az épület szintmagassága emeleti szinteken 375 cm, alsó szinteken 305 cm. A belső válaszfalak gipszkarton anyagúak a szükséges akusztikai vastagsággal. A padlóburkolatok az aulatérben kőlapot alkalmaznánk padlófűtéssel, egyéb közlekedő terekben porcelánkerámia, míg az irodákban és tárgyalókban parketta burkolat készülne. Az álmennyezeteknek általános szinteken monolit festett gipszkarton, a tárgyalókban elegáns farácsot alkalmaznánk, besüllyesztett világítással. Az oldalfalak festettek vagy faburkolatosak, helyenként megjelenő kőburkolattal. A galéria közlekedő és főlépcső korlátja enyhén színezett edzett üveglapból készül fafogódzóval. „Az építészet nagy művészet, mert az alkotásokban a jövő felé kell néznünk, és a múlt tiszteletét kell őriznünk a szívünkben.”
Fellebbviteli Főügyészség épülete A helyszín A Fellebbviteli Főügyészség helyszíneként a 7076, 7077, 7078, 7079 hrsz-ú telkek összevonásával kialakuló területet jelölték ki a Kiírók. A telek igazi nehézségét az adja, hogy az első ütemben még megmarad 3 db zártsorú beépítésű családi ház, melyek az általunk elképzelt beépítésbe egyáltalán nem illeszthetők be. Az öt méteres előkerti zónát nagyon fontosnak érezzük, hogy legyen tere a megérkezéshez. Amíg a szomszédos épületeket le nem bontják, addig sajnos csak kertészeti eszközökkel lehet a ’torzóságon’ enyhíteni. De fontosabbnak éreztük a majdani beépítés szerinti épület elhelyezését, mint az átmeneti időszakban a meglevő épületekhez az alkalmazkodást. Tömegformálás és homlokzat: Az épület tömegét a beépítési terv szerinti Domb utca utcaképének lendületes karaktere határozta meg. A Főügyészség épületének programja egy jó értelemben vett szikár, tömör irodaépület képét vizualizálta számunkra, mely mentes minden felesleges allűrtől, szertelenkedésektől, és feszességében is tekintélyt, fegyelmezettséget sugároz. Az Ítélőtábla épületének hangulatát a sávos nyílászárók ’beharapásával’, a hasonló anyagú kőburkolattal kívántuk megjeleníteni. A főtömegen alkalmazott csiszolt mészkövet, a visszametszésekben fűrészelt felületű mészkő anyag váltja. (az alkalmazott kő anyaga homokszínű, (pl. Barcy B forrásvízi mészkő)
A nyílászárók félstruktúrális üvegszerkezetének osztásnélkülisége a lendületességet erősíti. A nyíló szárnyak keretinek megjelenése oldja az osztás nélküli üvegsávok ’monokromitását’. Az üvegezésben ugyan itt is egy nagyon jó „k” és naptényezőjű üveget választanánk, de itt az épület formájából adódóan fix beton anyagú árnyékolók elhelyezését terveztük. Alaprajzi szervezés A földszinten a főbejárati forgóajtón át jutunk be az előcsarnokba melyből nyitottuk a tanácskozótermet. Ezt azért helyeztük el itt mert egyrészt az előcsarnok kellő teret és eleganciát biztosít, másrészt ha külső vendégeket kell fogadni akkor kényelmesebben ideirányíthatók. A kiszolgáló személyzet munkahelyei, pihenői és irattárak is a földszintre kerültek. Az első emeleten helyeztük el az ügyészi irodákat és a írnoki irodákból hármat. A kézi irattár az ügyész irodák mellé került. A második emeleten a felső vezetés kapott helyet a tizenöt fős tárgyalóval együtt. Minden szinten kicsi különnemű vizesblokk és teakonyha terveződött. Az alkalmazottak és a szolgálati gépkocsikat is a pinceszinten helyeztük el a gépészeti helyiségekkel együtt. A felszíni parkoló kialakítását a későbbi beépítési terv miatt nem javasoljuk, hiszen a belső gyalogos sétány itt menne végig. Szerkezet – anyaghasználat: Az épület tartószerkezetét monolit vasbeton pillérvázas (7,20x720 m-es raszterrel), monolit vasbeton födémekkel és külső falakkal terveztük. A részletes leírást lásd a tartószerkezeti fejezetben.
Az épület szintmagassága a földszinten és az emeleti
szinteken 375 cm, pince szinten 305 cm. A belső válaszfalak gipszkarton anyagúak a szükséges akusztikai vastagsággal. A padlóburkolatok az aulatérben kőlapot alkalmaznánk padlófűtéssel, egyéb közlekedő terekben porcelánkerámia, míg az irodákban és tárgyalókban parketta burkolat készülne. Az álmennyezeteknek általános szinteken monolit festett gipszkarton, a tárgyalókban elegáns farácsot alkalmaznánk, besüllyesztett világítással.
Az oldalfalak festettek vagy faburkolatosak.
