NYILATKOZAT A REGIONALIZMUSRÓL

E U R Ó PA I

R É G I Ó K

G Y Ű L É S E

NYILATKOZAT A REGIONALIZMUSRÓL

n o i t a c i f i n u n a e p o r u E d o r egi ona o d t n m e i c e R ec onh

t a t e i r a i Sub sid 1

Proximité

ELŐSZÓ Az Európai Régiók Gyűlése arra törekszik, hogy nemcsak az Európai Unión belül, hanem azon kívül is elismertesse a regionalizmust. Egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió megerősítése Európán belül különös hangsúlyt kap, a régiók szerepe az egységesítési folyamatban egyre fontosabbá válik. Ebből következően olyan témák kerültek előtérbe, mint például a felelősségek megoszlása vagy a partnerkapcsolatokon keresztül történő együttműködés a különböző politikai szintek között. A szubszidiaritás a legfontosabb alapelv az egyén szerepének meghatározásában. A regionalizmus mozgalma erős az Európai Unión belül és azon kívül is. Ennek mozgatója az a meggyőződés, hogy az Európai Unió, a Tagállamok és a Régiók hatáskörei kiegészítik egymást. A Régiók, az államszövetségek államai és az autonóm közösségek a demokrácia első számú letéteményesei, az európai kulturális sokszínűség megőrzésének erős támaszai és ők a legfőbb partnerek a szociális-gazdasági fejlődésben. Ezért kell, hogy felelősséget vállalhassanak olyan politikai területeken, ahol versenyképes előnyük van, többek között a gazdasági élet (foglalkoztatás), kultúra, környezetvédelem, regionális és területfejlesztés, tudományos kutatások stb. terén. Az Európai Régiók Gyűlése által elfogadott Nyilatkozat a Regionalizmusról megbízható útmutatást ad a régióknak hatásköreik kibővítéséhez és megerősítéséhez. A nyilatkozat normák és modellek gyűjteménye, irány- és útmutató. Nem egy olyan Karta, amely meghatározza a minimális feltételeit annak, hogy mi tekinthető régiónak. A régiók változatossága az Európai Régiók Gyűlésén belül számos modellt és struktúrát elfogad a regionalizmus fejlődésében. A Nyilatkozat a Regionalizmusról irányelveket határoz meg, amelyeknek megfelelően az Európai Régiók Gyűlése tagrégiói fejlődnek. Ezáltal támogatja az Európai Régiók Gyűlése célkitűzését: a regionális fejlődés megerősítését. Ezzel a nyilatkozattal az Európai Régiók Gyűlése azt kívánja megmutatni, hogy tagrégióival együtt mire törekszik. Tagjai gazdagítják és erősítik az Európai Régiók Gyűlését. Ezért terjesztjük, mutatjuk be és vitatjuk meg Nyilatkozatot az Európai Régiók Gyűlésén belül és azon kívül is. Az Európai Régiók Gyűlése elnökeiként továbbra is támogatni kívánjuk a regionalizmust Európában, ezáltal alkalmassá téve a régiókat arra, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak egy olyan Európában, amely közelebb áll polgáraihoz.

alis mo

Jordi Pujol i Soley

Luc Van den Brande

az Európai Régiók Gyűlése Elnöke (1992-1996) Katalónia tartomány Elnöke

az Európai Régiók Gyűlése Elnöke a Flamand Kormány Miniszterelnöke

du citoyen 2

d a d i s r e v i d Respeto della ABTOHOMIIR

g n u n d r O e l a r e Föd

ELŐSZÓ

Demokrazia

ng Decentraliseri

Az Európai Régiók Gyűlése (Assembly of European Regions AER) ülése Baselben 1996 december 4-én: 1. Figyelembe véve, hogy az AER több mint 300 európai régiót képvisel, amelyek eltérőek mind nagyságukban, mind pedig közigazgatási és politikai szerkezetükben, és ahol majdnem 400 millió ember él; 2. Figyelembe véve, hogy a régiók, eltérő történelmük, kultúrájuk, és alkotmányos elveik miatt különböző státuszokkal rendelkeznek, amelyek jellemzőek az egyes államok területi szerveződésére. E változatosság tiszteletben tartása mellett, e közös nyilatkozat a régiók azon törekvését fejezi ki, hogy a saját államuk intézményes keretei között tovább folytatódjék egy olyan regionalizáció, amely szövetségi, autonóm és decentralizált struktúrával rendelkezik. E szöveget nem lehet úgy értelmezni, amely a régiókat bármely struktúra megvalósítására kötelezné. 3. Tudatában lévén annak, hogy a régiók lényeges és pótolhatatlan elemei az európai fejlődésnek és integrációnak; 4. Tudatában léve annak, hogy a régiók különböző eredetűek és különböző funkciókkal rendelkeznek, néhányuk alapját a történelmileg elkülönült közösségek, etnikai csoportok vagy nemzetek alkotják, mások adminisztratív egységként keletkeztek, de mind az állam által nekik átadott hatásköröket gyakorolják;

3

5. Figyelembe véve az integráció és a regionalizáció folyamatainak fontosságát Európában; 6. Tudomásul véve, hogy az emberek növekvő mértékben azonosulnak régiójukkal, a történelmi, nyelvi, kulturális, társadalmi, gazdasági és földrajzi kötelékeiken keresztül, melyek változatossága kimeríthetetlen gazdagságot alkot; 7. Figyelembe véve, hogy azon államok, amelyek erős regionális politikai struktúrákkal rendelkeznek, pl.: törvényhozói hatalommal és saját költségvetéssel, hatékonyabban tudják megoldani a gazdasági és társadalmi problémákat; 8. Figyelembe véve azt is, hogy a regionális tényező igazolja a régiók részvételét az állami testületekben és a nemzetközi szinten való tevékenységekben; 9. Tudatában lévén annak, hogy a régiók, a nemzeti törvényi renden belül, nélkülözhetetlen elemei a demokráciának, a decentralizációnak és az önrendelkezésnek lehetővé téve az emberek számára a közösségükkel való azonosulást és növelve a közéletben való részvételi lehetőségeiket; 10. Tudván, hogy a régióknak és az ott élő embereknek végtelen számú lehetőségük van arra, hogy maguk között kivitelezzenek és továbbfejlesszenek kölcsönösen előnyös politikai,

gazdasági és kulturális együttműködéseket; 11. Figyelembe véve, az Európa régiói közötti politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális együttműködés hatalmas lehetőségeit és az ilyen együttműködések nemzeti, határmenti és nemzetközi szinteken való jelentőségét az egyesült és egységes Európa fejlődése érdekében, valamint lépéseinek a közvélemény általi jobb megismerése és megértése érdekében; 12. Tudván azt is, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően, a régiók részvétele az Európai Intézmények döntéshozatali folyamataiban, hozzájárul az Európai Unió tevékenysége átláthatóságának javításához az állampolgárai számára; 13. Figyelembe véve az Európa Tanács "A Regionális Önkormányzat Európai Kartája" tervezetének (1996), valamint az Európa Parlament " Közösségi Karta a Regionalizációról" (1988) dokumentum tárgyhoz tartozását; 14. Meggyőződve e nyilatkozat jelentőségéről, amely arra a politikai szándékra és törekvésre utal, amelyet a régiók támogatni kívánnak Európában úgy, hogy ugyanakkor tiszteletben tartják egymás helyzetének sokszínűségét, amelyek sokféle megoldást kívánnak;

a következő nyilatkozatot fogadta el:

1. CIKKELY

A RÉGIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FOGALMA

1. A régió az a törvényes területi testület, amelyet az állami szint alatt közvetlenül hoztak létre, és politikai önkormányzattal van felruházva. 2. A régiót el kell, hogy ismerjék a nemzeti alkotmányban, vagy törvényhozásban, amely garantálja függetlenségét, identitását, hatalmát és szervezeti struktúráját. 3. A régiónak kell, hogy legyen saját alkotmánya, önkormányzati

2. CIKKELY

4. A régió egy olyan határozott politikai identitás kifejeződése, amely nagyon különböző politikai formákat vehet fel tükrözve az egyes régiók demokratikus akaratát, hogy a politikai szerveződés olyan formáját adoptálja, amelyet előnyösnek ítél. A régiók el kell, hogy lássák magukat saját adminisztrációval, személyzettel és forrásokkal, valamint egy őket képviselő szimbólummal.

INTÉZMÉNYI SZERVEZET

1. A régióknak teljes jogi személyiséggel kell rendelkezniük. 2. A régió alapvető szerkezetének egy képviselői gyűlést és egy végrehajtói testületet kell tartalmaznia. Ezek szervezése egyedül a régiók ügye kell, hogy legyen. 3. A képviselő testületet szabadon és közvetlenül kell

3. CIKKELY

törvénye vagy más törvény, amely a legmagasabb szinten részét képezi az állam törvényes rendjének és legalább szervezetét és hatalmait megállapítja.. A régió státuszát nem lehet a vele való konzultáció nélkül megváltoztatni. Ugyanazon államon belüli régióknak különböző státuszuk lehet, összhangban politikai, társadalmi és kulturális jellegzetességeikkel.

megválasztani titkos szavazással, egyenlő és általános választójog alapján. Felruházható törvényhozói hatalommal, a lefektetett korlátoknak alárendelve.

5. A képviselői gyűlés, vagy a végrehajtó testület tagjai nem lehetnek alávetve a központi hatalom olyan ellenőrzésének, amely befolyásolná funkcióik szabad ellátását.

4. A végrehajtó testületnek politikailag elszámoltathatónak kell lennie a képviselő testület felé, alárendelve a hazai törvényhozásban előírt feltételeknek és eljárásoknak.

HATALMAK

1. A régiók és az állam közötti hatalmak megosztását a nemzeti alkotmányban vagy a törvényhozásban kell meghatározni a politikai decentralizáció és a szubszidiaritás elveinek megfelelően. Ezen elvek szerint a funkciókat az állampolgárhoz lehető legközelebb eső szinten kell ellátni. 2. A nemzeti szabályozások megvalósítása, akár közvetlenül, akár átruházás útján, általános szabályként a régiók felelőssége kell, hogy legyen. 3. A régióknak meg kell, hogy legyen a felelősségük minden olyan feladatért, melyeknek

túlnyomórészt regionális dimenziójuk van.

kell eldönteniük a szükséges eljárásokat.

4. Ahol az államnak decentralizált közigazgatása van a regionális szinten, ott át kell, hogy adja a megfelelő személyzeti és pénzügy forrásokat a regionális testületeknek, hogy elkerülje a duplázódást.

6. Azon állami döntéseket és rendelkezéseket, amelyek befolyásolják a regionális hatalmakat vagy érdekeket különösképpen azokat a rendelkezéseket illetően, amelyek pénzügyi következményekkel járnak a régiókra vagy a helyi közhatóságokra nézve, és azokat a döntéseket illetően, amelyek befolyásolják a régiók esetleges törvényhozói hatalmának körét -, nem lehet meghozni az érintett régiók előzetes beleegyezése nélkül.

5. A régiók a számukra átruházott hatalmakat egyéni alapon kell, hogy gyakorolják. Egy államon belüli régióknak ahol ez szükséges, bele kell egyezniük azon lépések összehangolásába amelyek saját kompetenciáik körén belül esnek. Ebből a célból kifolyólag, nekik

Melléklet a 3. cikkely 1. bekezdéséhez Példák a régiók jelenlegi hatásköreire: * regionális gazdaságpolitika, * regionális területfejlesztés és lakáspolitika, * telekommunikácio és közlekedési infrastruktúra, * energiapolitika és környezetvédelem, * mezőgazdaság és halászat, * oktatásügy minden szinten, egyetemek és kutatás, * kultúra es média, * közegészségügy, * turizmus, szabadidő és sport, * rendőrség és közrend.

4

4. CIKKELY

FINANSZÍROZÁS

1. A régiók pénzügyi függetlenséget kell, hogy, élvezzenek, valamint elegendő saját forrásuk kell, hogy legyen hatalmaik teljes kibontakoztatásához. Legfőképpen a gazdaságosság, a hatékonyság, a források hatékony

felhasználása, az állampolgárok szolgálata és a költségvetési döntéseik átláthatósága elvei kell, hogy irányítsák őket. 2. Azon alapvető elveket, amelyek a bevételek szétosztását határozzák meg, valamint a

regionális költségvetés kezelésének állami irányvonalait le kell fektetni a nemzeti alkotmányban vagy a törvényhozásban. A régióknak döntő szerepet kell játszaniuk a pénzügyi törvényhozás alakításában országos szinten is.

e z n e t e p m o c l e l e d e n i o R ipa rtiz

i d e h d g e o v e b l e a n Regio 5. CIKKELY

A RÉGIÓK PÉNZÜGYI FORRÁSAI

1. A régiók pénzügyi forrásai alapvetően az állam által egészben vagy részben átutalt adókból és a saját adóikból állnak. 2. A régiók meg kell hogy kapják a feladataik elvégzéséhez szükséges bevételeket. E célból az országos adóbevételek megfelelő hányadára jogosultaknak kell lenniük. . A bevételüknek elégségesnek kell lennie és egységesen egy kisszámú fő adóbevételi forrásra kell koncentrálódnia azért, hogy stabil regionális költségvetést biztosítson és hogy lehetővé tegyen egy növekedés-orientált gazdaság-, és pénzügypolitikát. 3. A nemzeti törvényhozás alatt, a régióknak jogukban kell, hogy

5

álljon saját adóikat kivetni és adóbevételi forrásokat meghatározni. E célból meg kell határozniuk az adók, vámok és illetékek számításának kritériumait. Ahol a törvény megengedi, úgy dönthetnek, hogy az állami adókat kiegészítéssel terhelik meg. 4. Ahol egy sor helyi közhatóság osztozkodik egy adóbevételi forráson, az ilyen bevételek felosztásának mértékét és procedúráját törvényhozásnak kell előírnia. Általános természetű állami pénzügyi juttatások elsőbbséget kell, hogy élvezzenek a speciális juttatásokkal szemben, amelyeket csak törvényileg előírt kritériumok kell, hogy irányítsanak.

5. Ahol a régiók nincsenek felhatalmazva adók beszedésére, be kell, hogy vonják őket a vonatkozó testületek és adóeljárások szervezésének meghatározásába. Ugyanilyen alapon be kell, hogy vonják őket a kompetens bíróságok összetételének és eljárásának meghatározásába. 6. A törvény által előírt kereteken belül a régiók hitelügyleteket folytathatnak le beruházásaik finanszírozására. A törvénnyel való összhangot biztosító hitel kereteket és eljárásokat törvényben kell lefektetni.

6. CIKKELY

RÉGIÓK KÖZÖTTI PÉNZÜGYI KIEGYENLÍTŐDÉS

1. A szolidaritás elve maga után vonja a pénzügyi kiegyenlítődés nemzeti rendszereinek létezését. A pénzügyi kiegyenlítődés céljait és eljárásait a nemzeti alkotmányban vagy a törvényhozásban kell meghatározni. Objektív kritériumrendszer alapján, figyelembe kell venni a régiók által viselt pénzügyi terhek egyenetlen eloszlását. A pénzügyi kiegyenlítésnek

azonban, nem szabad elbátortalanítani azokat a régiókat, melyeknek kiegyenlítési kifizetéseket kell eszközölniük attól, hogy a rendelkezésükre álló adóbevételi forrásokat megfelelően hasznosítsák. A városi törvényhatóságok szükségleteit is figyelembe kell venni a kiegyenlítési kifizetések kiszámításánál.. A kiegyenlítéseknek átutalások formájában kell megtörténniük

mind az államtól a régiók felé, mind pedig a régiók között. 2. A szolidaritás elvének ki kell fejeződnie az EU-ban is a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében azért, hogy megvalósítható legyen a társadalmi és gazdasági kohézió célja. Az Európai Unió Strukturális Alapjainak kell, hogy ezen cél elérésének eszközei legyenek.

k u r b s r u s s Eff ek tiv re 7. CIKKELY

RÉGIÓK RÉSZVÉTELE AZ ÁLLAM KÖZPONTI SZINTJÉN

1. A régióknak megfelelő szerepet kell játszaniuk az állam törvényhozó testületeiben. 2. Az államnak, saját hatáskörén belül, intézkednie kell a regionális intézmények állami döntéshozatali eljárásokban való

8. CIKKELY

részvételének koordinálásáról ott, ahol az ilyen döntések befolyásolják a régió hatalmainak egészét. 3. A régióknak részt kell venniük azon bírói testületek kinevezésében, melyek

felelőssége az állam és a régiók közötti hatalom megosztása feletti viták rendezése. A régiók és az állam közötti vitákat választott bírói döntéssel vagy bírósági eljárással kell rendezni.

AZ ÁLLAM ÉS A RÉGIÓK

1. Az állam és a régiók, valamint maguk a régiók közötti kapcsolatoknak meg kell felelniük a kölcsönös lojalitás, együttműködés és szolidaritás elvének. A régióknak és az államnak elő kell segíteniük a kölcsönös együttműködést és tartózkodniuk kell olyan rendelkezések elfogadásától, melyek befolyásolhatják vagy

korlátozhatják a másik szinteken való hatalmak gyakorlását. 2. Ahol ez létezik, a régiók feletti állami ellenőrzést a nemzeti alkotmányban kell szabályozni, illetve ennek hiányában, megfelelő törvényhozással.

3. A régióknak lehetőségük kell, hogy legyen arra, hogy szerződéseket és egyezményeket kössenek ugyanazon államon belüli más régiókkal. 4 Általános elvként fogadandó el, hogy az adminisztratív hatalmakat a régióknak kell gyakorolniuk és csak kivételes esetekben az államnak.

6

e l a u t u m a Cooperare ’ ’ c s o n r a Solid

9. CIKKELY

A RÉGIÓK ÉS A HELYI KÖZHATÓSÁGOK

1. A részükre átruházott hatalom gyakorlásában a régiók és a helyi közhatóságok a kölcsönös bizalom légkörében és a szubszidiaritás elvének megfelelően kell, hogy együttműködjenek. A régióknak és helyi közhatóságoknak meg kell hozniuk minden szükséges rendelkezést a kölcsönös

10. CIKKELY

2. A helyi közhatóságoknak meg kell, hogy legyen a lehetőségük arra, hogy minden olyan regionális ügyet illetően

konzultáljanak velük, amely érinti illetékességük körét vagy egyéni érdekeiket. Gyakorlatilag, ezen rendelkezéseknek tartalmazniuk kell bármi olyasmit, ami összefüggésben van a helyi közhatóságok pénzügyi hatáskörével.

A RÉGIÓK ÉS A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

1. A régióknak képesnek kell lenniük arra, hogy a nemzetközi szinten tevékenykedjenek. Köthetnek olyan szerződéseket, egyezményeket, aláírhatnak olyan jegyzőkönyveket, amelyek hatásköre nemzetközi, alárendelve a központi kormányzat beleegyezésének ott, ahol ezt a nemzeti törvényhozás igényli. 2. A régióknak kétoldalú és többoldalú, belföldi és határokon túli együttműködést kell elősegíteniük saját maguk között, együttes projektek megvalósítása céljából. 3. A régióknak meg kell, hogy legyen a joguk arra, hogy saját

7

kooperáció elősegítése érdekében, tudatában léve annak az ellenőrzésnek, amit a régió gyakorolhat a helyi közhatóságok felett.

képviseletet állítsanak fel, akár egyénileg, akár együttesen más régiókkal, más államokban és nemzetközi szervezetekben. 4. Ezen cikkely 1. paragrafusa rendelkezéseinek megfelelően, a régióknak jogukban kell, hogy álljon részt venni az állam nemzetközi tevékenységeiben a vonatkozó hazai törvényhozás által meghatározott módon bármikor, ha saját törvényhozói hatalmuk és lényeges érdekeik érintve vannak. 5. Mielőtt az állam egy olyan nemzetközi szerződést köt, amely érinti a régiók alapvető érdekeit, az államnak konzultálnia kell a régiókkal. Ha esetleg az állam

olyan nemzetközi szerződést szándékozna aláírni, amely érinti a régiók hatalmait, a régióknak részt kell venniük az ilyen szerződés tervezésében és befejezésében. Részvételük pontos módját az állam és a régiók között érvényben lévő hazai eljárásoknak kell meghatározniuk. A szerződéseket az állam és a régiók közötti hatalommegosztás szerint kell végrehajtani.

11. CIKKELY

A RÉGIÓK ÉS A HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. A közös határokkal rendelkező régióknak, a vonatkozó állami szabályozással és a nemzetközi joggal összhangban, elő kell segíteniük a határmenti együttműködést. 2. A régiók, illően figyelembe véve az állami törvényhozást és az államok közötti nemzetközi

12. CIKKELY

egyezményeket, jogosultak kell, hogy legyenek határokon túli egyezmények megkötésére azért, hogy hatalmuk korlátain belül fejlesszék együttműködésüket. 3. A régióknak, az egyes államok jogi keretein belül, meg kell, hogy legyen a joguk arra, hogy közös tanácskozó és

végrehajtó testületeket hozzanak létre. 4. Ezen testületek rendelkezéseit alá kell vetni az illetékes bíróságok eljárásainak ugyanolyan módon, ahogy a regionális testületekéit.

A RÉGIÓK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

1. Az Európai Uniónak saját politikája aktív résztvevőinek kell elismernie tagállamai régióit és a regionális jelleggel bíró szervezeteket. Lennie kell egy regionális összetételű testületnek, amelynek részt kell vennie a regionális kiterjedésű témákkal kapcsolatos döntések meghozatalában. Ezen testület tagjait a régióknak kell javasolniuk. 2. A régióknak lehet képviseletük az Európai Unió intézményeinél. Ilyen képviseleteket több régió közösen is felállíthat. Az Európai Uniónak és azon tagállamoknak, ahonnan származnak el kell ismerniük a régiók megfelelő státuszát. 3. A régióknak, saját hatáskörükön belül, vagy érdekeiket érintő kérdésekben, részt kell venniük államuknak a Közösség intézményeiben elfoglalt pozíciója meghatározásában. 4. Ahol a téma a régió kizárólagos felelőssége alá tartozik vagy különösen érinti az érdekeit, az államnak nem lehet lehetősége arra, hogy eltérjen a

régió által elfogadott állásponttól, kivéve ott ahol ezt a hazai törvényhozás igényli az egység érdekében. Az államtól megkövetelt az, hogy igazoljon bármilyen eltérést a régiók pozíciójától. Ezeket a témákat illetően a régióknak feljogosítva is kell lenniük ahhoz, hogy részt vegyenek az Európai intézmények döntéshozatali eljárásaiban és főleg jogukban kell állnia annak, hogy képviseljék magukat a nemzeti delegáción belül. 5. A régióknak meg kell valósítaniuk a Közösségi törvényeket a saját illetékességi körükön belül. 6. A régióknak a Közösségi alapokból származó támogatásokat kell menedzselniük a saját hatáskörükön belüli ügyekre. E célból a régiók összeköttetésben kell, hogy álljanak az Európai Unióval, állami közbeavatkozás nélkül. 7. A régiók köthetnek olyan megállapodásokat, amelyek célja a Közösség politikája megvalósításának fejlesztése.

A bíróságoknak kell felügyelniük a Közösségi törvényhozás régiók általi megvalósítását. Az államnak és a régióknak tájékoztatni kell egymást azon rendelkezésekről melyeket a Közösségi törvényhozás és a Közösségi programok megvalósítása végett fogadnak el. 8. A régióknak jogukban kell, hogy álljon ügyeket hozni az Európai Bíróság elé ott, ahol egy Közösségi intézmények által tett rendelkezés érinti a hatásköreiket vagy érdekeiket. 9. Az Európai Parlamentbe való választással kapcsolatos törvényhozásnak a regionális választókerületekre kell vonatkoznia azon államokban, amelyek decentralizált politikai vagy közigazgatási struktúrával rendelkeznek. 10. Intézkedni kell az Európa Parlament és a regionális parlamentek, mint az állampolgárok akaratát közvetlenül képviselő intézmények, közötti kapcsolatokat illetően.

8

nen i m a t i s v h a v i n m l i s a o n i g e R

ΣΙΑ Α Γ Ρ Ε Ν Υ Σ Η Κ Α Ι Ε Ρ Ε Φ Ι Ρ ∆ΙΑΠΕ

t e l i t i b a t s l i a c o s c h o k Pol itis

13. CIKKELY

VÉGSŐ MEGFONTOLÁSOK

1. Az Európai Régiók Gyűlése (AER), jelen politikai jellegű nyilatkozatának elfogadásával, a regionalizmus elősegítését és támogatását célozza meg. Tekintetbe véve a regionális szituációk és törekvések széles választékát, e dokumentum, amely jogilag nem kötelező erejű, a regionalizmus alapvető szabványait és célkitűzéseit tartalmazó útmutatójaként kíván szolgálni néhány régió számára. 2. Az AER-nek és a tagjainak olyan módon kell megközelíteniük a nemzeti kormányokat és az

9

Európai Intézményeket , amely szükséges e dokumentum céljainak megvalósításához. 3. A nyilatkozat azt a tényt is illusztrálja, hogy a régió a legjobb szervezeti forma a regionális problémák megfelelő és független módon való megoldására. Európa államainak kötelezettséget kell vállalniuk, hogy amennyire csak lehetséges, folytatják a hatalmak régióknak történő átruházását, valamint a működésükhöz szükséges pénzügyi források átutalását, szükség szerint módosítva a

nemzetközi törvényhozást. 4. Az ERGY és tagjai támogatni fogják továbbá minden szinten a regionális együttmuködést és ahol szükséges felajánlják segítségüket a regionalizációhoz, alkotmánymódosításokat vagy alkotmányos törvénymódosításokat javasolnak a regionális struktúra legmegfelelőbb kialakitása céljából.

5. A határmenti együttmüködés erősíti és konszolidálja a regionalizmust. A határmenti együttműködésen alapuló regionális identitás kialakulása elősegíti a politikai és szociális stabilitást. 6. A Régiók Bizottságának megalakulása az Európai Unión belül, valamint az Európai Helyi és Regionális Közhatóságok Kongresszusának létrehozása az Európa. Tanácson belül óriási előrelépést jelent az európai regionalizmus irányában. Hosszabbtávú célkitűzés lesz a régiók Európájának, mint a kormányzás harmadik szintjének kialakítása; ez szükségessé fogja tenni a Régiók Bizottságának regionális testületté történő átalakítását. 7. Az ERGY és tagjai támogatni fogják a belyi önkormányzatok szövetségeit. Mindazonáltal elsődleges célkitűzésük marad a regionális identitás fejlesztése. 8. Az ERGY figyelemmel fogja kísémi az egyes európai államokban az ezen Nyilatkozatban kitűzött célok megvalósítása érdekében tett erőfeszitéseket.

10

Only the French, English, German, Spanish and Italian versions are authentic. The Assembly of European Regions would like to thank the member regions which translated the Declaration themselves into the other languages.

Nur die französische, englische, deutsche, spanische und italienische Fassung sind maßgeblich. Die Versammlung der Regionen Europas bedankt sich bei allen Mitgliedsregionen, die selbst für die Übersetzung der Erklärung in die anderen Sprachen Sorge getragen haben .

Unicamente dan fe las versiones en francés, inglés, alemán, español e italiano. La Asamblea de las Regiones de Europa expresa su agradecimiento a las Regiones miembros que han efectuado las traducciones de la presente Declaración en los otros idiomas.

Soltanto la versione francese, inglese, tedesca, spagnola e italiana fanno fede. L'Assemblea delle Regioni d'Europa ringrazia le Regioni membre che hanno reso possibile la traduzione di questo documento nelle altre lingue.

Assemblée des Régions d’Europe Assembly of European Regions Versammlung der Regionen Europas Asamblea de las Regiones de Europa Assemblea delle Regioni d’Europa Secrétariat Général Immeuble Europe 20, Place des Halles F-67054 Strasbourg Cedex (France) ✆ : (+33) 3 88 22 07 07 : (+33) 3 88 75 67 19 e-mail : [email protected]

onception : Service Presse et Communication ARE/Agence Novembre - Photos : ARE, Commission européenne, Conseil de l‘Europe, Y. Lemaire, Ministère de la Flandre, J.-P. Masson, Secrétariat Eurodyssée, A. Weiße/Bundesbaugesellshaft Berlin MBH, S. Zbadynski - Impression : Freistaat Thüringen - 10/1997

Seules les versions française, anglaise, allemande, espagnole et italienne de ce document font foi. L'Assemblée des Régions d'Europe remercie les régions membres qui ont assuré elles-mêmes les traductions de cette Déclaration dans les autres langues.