GYİRI HULLADÉKÉGETİ KFT KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2012
KÉSZÍTETTE: Vargáné Matláry Eleonóra KIR vezetı 2013. január
1
1. A Gyıri Hulladékégetı Kft. minıség és Környezetpolitikája. A GYİRI HULLADÉKÉGETİ KFT. veszélyes- és nem veszélyes ipari hulladékok égetéssel történı ártalmatlanításával és hasznosításával (energiatermeléssel) foglalkozó vállalkozás. Legfıbb célunk a környezetvédelmi elıírások maradéktalan és példamutató betartása mellett megrendelıink igényeinek magas színvonalon történı kielégítése. Társaságunk a környezettel összhangban kívánja folytatni tevékenységeit, elkötelezettséget érez és vállal a jövı generációi számára is egészséges létet és megélhetést biztosító környezet fenntartására. A Gyıri Hulladékégetı Kft. tevékenysége a veszélyes és nem veszélyes hulladékok elıkezelésére, égetéssel történı ártalmatlanítására és hasznosítására terjed ki. Kiegészítı tevékenységként a beszállítóink minél komfortosabb kiszolgálása érdekében foglalkozunk fuvarszervezéssel is. A tevékenységi kör teljes körő ellátásához a környezetvédelmi körben ismert alvállalkozókkal és megfelelı referenciákkal rendelkezünk. Eredményességünk és piaci elismertségünk növeléséhez, valamint vevıink elégedettségének elnyeréséhez fontos eszköznek tekintjük a mindenkori MSZ EN ISO 9001 és az MSZ EN ISO 14001 szabványoknak megfelelı szabályozott és dokumentált integrált irányítási rendszer mőködtetését és folyamatos fejlesztését a tevékenységünkre vonatkozó jogi szabályozás szem elıtt tartásával. Ennek érdekében elkötelezettek vagyunk az alábbi feladatok ellátására: •
• • •
• • • • •
Kiemelten fontosnak tartjuk a lehetséges megrendelıi körünk elvárásainak megismerését, a személyes kapcsolattartást. A piaci igényeknek megfelelı rugalmas árpolitikával, szakmai hozzáértésünket bizonyító szolgáltatásainkkal, segítı szándékú szaktanácsadással igyekszünk megnyerni és megtartani megrendelıi körünket. Magas szintő szakismerettel rendelkezı, korrekt, megbízható, kreatív munkatársakat alkalmazunk. Szigorú elvárásainkat teljesítmény-arányos jövedelemmel, a folyamatos szakmai képzés támogatásával és kultúrált munkafeltételek biztosításával kompenzáljuk. Munkatársaink képzésével, oktatásával biztosítjuk a minıség- és környezettudatos munkavégzést. Tevékenységünk során a környezet védelme, illetve a környezetszennyezés megelızése az elsıdleges szempont, ezért folyamatosan fejlesztjük a környezeti teljesítményünket. Törekszünk arra, hogy megelızzük a szennyezı anyagok természeti környezetbe jutását és csökkentsük a káros anyagok kibocsátását. Tevékenységünk fejlesztésekor elınyben részesítjük a kisebb környezeti terhelést okozó technikaitechnológiai megoldásokat. Berendezéseink mőködtetésekor törekszünk a minél alacsonyabb természeti erıforrás felhasználásra a minél nagyobb fokú hı hasznosítás elérése mellett. Beszállítóink, alvállalkozóink kiválasztásánál figyelembe vesszük környezeti teljesítményüket is. Szolgáltatásainkat, integrált irányítási rendszerünket a megrendelıi igények változásának figyelembevételével, a megrendelıink és a külsı érdekelt felek észrevételeinek visszacsatolásával, teljesítményünk mérésével és értékelésével tökéletesítjük. Rendkívüli események alkalmával követendı eljárásokat, utasításokat, a helyrehozhatatlan környezeti károsodás megelızésére tervet készítünk, és ezeket munkatársainkkal is megismertetjük. Gondot fordítunk arra, hogy minıség- és környezeti politikánkat minden munkatársunk és szervezetünk részére munkát végzı vállalkozás megértse, elfogadja és alkalmazza.
A cégvezetés elkötelezettséggel, személyes példamutatással és a szükséges erıforrások biztosításával áll a minıségi és környezettudatos munkavégzés mellé.
Társaságunk jövıjét a folyamatos fejlıdésben, szolgáltatásaink környezetvédelemi szempontból is példamutató megvalósításában, és piaci lehetıségeink maximális kihasználásában látjuk, amely biztosítja munkatársaink emberhez méltó megélhetését.
2
2. A Gyıri Hulladékégetı Kft.-ben az elmúlt tíz évben végrehajtott fejlesztések: 1. Folyamatos emissziómérı mőszerek beépítése, mőszerek cseréje (pormérı, oxigénmérı). Saját célra kifejlesztett mérés-adatgyőjtı számítógépes rendszer alkalmazása, folyamatos fejlesztése. 2. A száraz elven mőködı füstgáztisztító kiegészítése lúgadagolással, az adszorbensek adagolására PLC vezérlés kiépítése 3. Fedett, szigetelt hulladék győjtıhelyek kialakítása, közlekedı utak, manipulációs terek újraburkolása, körforgalom kiépítése 4. Új hídmérleg beépítése 5. 1 db régi hıhasznosító kazán cseréje 2 db hı hasznosítóra 6. Új, nagy kapacitású aprítógép vásárlása 7. Aprítógéphez plusz késgarnitúra vásárlása 8. Új irodaház, szociális épület építése 9. Szennyvíztisztító korszerősítése 10. Új csapadékvíz-tároló megépítése, csapadékvíz, udvartakarítási szennyvíz visszaforgatása a technológiába 11. Hőtıvíz visszaforgató rendszer kiépítése 12. Zöldterületek parkosítása, drain öntözırendszer kiépítése. Gépkocsi parkoló építése 13. Adatgyőjtı rendszer korszerősítése, új hardverek (ipari számítógép, szerver gép vásárlása, régi számítógépek fokozatos lecserélése) 14. Saját célra kifejlesztett hulladék nyilvántartó számítógépes rendszer alkalmazása 15. Laboratóriumban új mőszerek beszerzése (kaloriméter, ionmérı) 16. Füstgáztisztító rendszer egységeinek felújítása, szigetelések, burkolatok cseréje 17. Zajvédı fal beépítése a nyugati oldalra 18. Új salakkihordó beépítése, új, nagyobb kapacitású daru beépítése. 19. Kémény csere 20. Multiliftes tehergépkocsi beszerzése a konténeres hulladékok ürítéséhez, mozgatásához. 21. Ipari kamerarendszer korszerősítése 22. A bunker keleti oldalán lévı szigetelt győjtıhely fedetté tétele, mágneses fémkiválasztó telepítése a salak fémtartalmának kinyerésére 23. Aprítógép késeinek, tengelyeinek cseréje 24. Laboratóriumba új fotométer vásárlása 25. Új szervergép beszerzése
3
3. A Gyıri Hulladékégetı Kft. szervezeti felépítése A hulladékégetı mő folyamatos üzemeltetését kb. 50 fıs, megfelelıen képzett szakembergárda biztosítja. 2011-ben új munkakört létesítettünk a beérkezı hulladékok szigorúbb ellenırzésére hulladékellenırzı munkatársat vettünk fel. Emiatt némileg módosult a szervezeti felépítésünk. Társaságunk szervezeti felépítését az alábbi ábrán mutatjuk be, amely kifejezi az egyes funkciókhoz tartozó hatásköröket is.
Tőz- és munkavédelmi megbízott
MŐSZAKI ÜGYVEZETİ
TECHNOLÓGIAI ÜGYVEZETİ
mőszaki vezetés
technológiai vezetés
Minıség- és környezetirányítási vezetı
Hulladék-ellenırzı
Laboratórium vezetı
Mővezetı
üzemvitel
Kereskedelmi bonyolító
hulladék átvétel
Gazdasági vezetı
vízkezelés
könyvelés
karbantartás
hulladék elıkíszítés
számlázás
beruházások
technológiai segédanyag beszerzés
pénztár
mőszaki újítások
maradékanyag kezelés
anyag- és alkatrész beszerzés
nyilvántartások, hatósági ügyintézés
raktár
4
4. A Gyıri Hulladékégetı Kft. hatósági engedélyei: 1. A hulladékártalmatlanítási és hasznosítási tevékenységünket az 2007. évben kiadott és a másodfokú hatóság által többször módosított H- 1567-23/2007. számú egységes környezethasználati és mőködési engedély alapján végezzük. Az engedélyben beépítésre került a hulladékkezelési és levegıvédelmi engedély is. 2. Emellett 2010 októberétıl rendelkezünk az egységes környezethasználati engedélytıl független hulladék begyőjtési és elıkezelési engedéllyel. Az engedélyünk száma 3100-14/2010.
5. A hulladékkezelési tevékenység során figyelembe vett környezeti tényezık ,hatások Integrált környezet-és minıségirányítási rendszerünk keretében rendszeresen azonosítjuk a tevékenységi területünkhöz kapcsolódó munkafolyamatokat és azok hatását a környezeti elemekre. A környezeti tényezık azonosításánál figyelembe vesszük a jelenlegi és a lényeges múltbeli tevékenységeinkkel, termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, tervezett vagy új fejlesztéseinkkel, ill. új vagy módosított tevékenységeinkkel járó bemeneteket és a kimeneteket. A környezeti tényezık azonosításánál figyelembe vesszük a normális és az abnormális mőködési körülményeket, a leállítási és indítási körülményeket, valamint az ésszerően elıre jelezhetı vészhelyzeteket. A környezeti tényezık meghatározásához tevékenységeinket és szolgáltatásainkat kategóriákba soroljuk. A környezeti tényezık meghatározásánál figyelembe vesszük az alábbi szempontokat: • • • • • • • •
emisszió a levegıbe, vízszennyezés, talajszennyezés, nyersanyagok (veszélyes és nem veszélyes) és természeti erıforrások használata, energiahasználat (hálózatból vett villamos energia és víz), kibocsátott energia, pl. főtés, meleg víz szolgáltatás, hulladékok (veszélyes és nem veszélyes) fizikai jellemzık, pl. méret, tömeg.
A környezeti tényezık és hatások azonosítása érdekében az alábbi nyilvántartásokat vezetjük: • • • • •
Anyagmérlegek, veszélyes anyagok felhasználásának nyilvántartása Természeti erıforrások és energia felhasználásának nyilvántartása, A légtérbe történı kibocsátások nyilvántartása, Hulladék kibocsátások nyilvántartása A keletkezett szennyvizek nyilvántartása
5
A környezeti tényezıket számszerően elemezzük. Az elemzés a tényezık lehetséges hatásainak elıfordulási valószínőségét, a bekövetkezı kedvezıtlen esemény észlelhetıségét, mérhetıségét és a környezeti hatás mértékét számszerően határozza meg. Az így kapott számokat súlyozzuk és rangsoroljuk. Az elemzés során megállapítjuk azokat a tevékenységeket, amelyek során az egyes környezeti elemek védelmében célokat, programokat kell felállítani. A 2. pontban bemutatott fejlesztések, beruházások megvalósításánál is a környezetvédelmi tényezık voltak az elsıdleges szempontok. •
A fıtevékenységünkkel kapcsolatos környezeti tényezıket az alábbi táblázat mutatja be. Környezeti Tényezı / Hatás Elemzés - Hulladék átvétel, elıkezelés, ártalmatlanítás
aprítás, szilárd hulladék beadagolása folyékony hulladék beadagolása
3
2
2
36
környezetszennyezés, veszélyes hulladék keletkezés lehetısége
1
1
1
3
3
2
2
36
környezetszennyezés, veszélyes hulladék keletkezés lehetısége
1
hasznosítható hulladék (fémek, fénycsı, elektronikai hulladékok) kinyerése hasznosítható vas hulladék kinyerése
-1
erıforrás felhasználás, egészség veszélyeztetése, környezetszennyezés zaj, kiporzás, bőz
1
bőz, levegı szennyezés, tőzveszély
Érdekelt felek
3
Egészs. Veszély. Jogi követelmén y Erıf. Felh. 1
Hulladék
1
Zaj
1
Talaj / talajvíz Víz / csatorna
hulladék szétszóródása
Környezeti hatás
Levegı
értékelés
átcsomagolás, csomagolóanyag
észlelhetıség
mágneses vasleválasztó
menny. fakt.
szilárd hulladék átvétele telephelyen belüli szállítás rakodás, tárolás folyékony hulladékok átvétele, szállítása kezelése, átszivattyúzása, tárolása folyékony (savak, lúgok) hulladékok átvétele, szállítása, kezelése, átszivattyúzás, tárolás válogatás
elıf. fakt.
hulladékok átvétele, telephelyen belüli szállítás, elıkezelés (válogatás, átcsomagolás, aprítás), szivattyúzás, tárolás
Környezeti Tényezı
súly
Lehetséges hatás kategória Tevékenység/ berendezés
Megjegyzés / Intézkedés / Dokumentum
közmőszerzıdés, Veszélyes hulladék győjtıhelyek mőködési szabályzata
Kárelhárítási terv (A tartályok át lettek alakítva, a földalatti lefejtés megszőnt) 1
1
3
3
2
2
36 Veszélyes hulladék győjtıhelyek mőködési szabályzata Kárelhárítási terv
-1
-1
-1
1
1
-1
-1
-3
-3
3
2
2
3
2
2
2
2
2
2
24
24
pozítiv hatás: fémek kinyerése, újrahasznosítása, erıforrás megtakarítás pozítiv hatás:vas kinyerése, újrahasznosítása, erıforrás megtakarítás
36 Kárelhárítási terv, Üzemi Kézikönyv
1
1
1
6
1
3
3
2
2
36
1
2
3
2
2
24
Gépkezelési utasítás, Kárelhárítási terv, Üzemi Kézikönyv Üzemi kézikönyv, Vízminıség Kárelhárítási terv
Vészhelyzet, baleset, szokásostól eltérı mőködés
özönvíz szerő esı, árvíz
környezetszennyezés veszélyes komponensek kimosódása, talaj- és csatorna szennyezés lehetısége) talaj, talajvíz szennyezés veszélye
1
tőz
égetés
környezet szennyezés, emberi élet veszélyeztetése, természeti erıforrás felhasználás levegı szennyezés (füstgázok, por), égetési maradék, salak, kazán pernye keletkezés, erıforrás felhasználás (gázégı)
vízfelhasználás (kazán)
természeti erıforrás felhasználás
kazán tisztítása, salak, kazánpernye, filterpor térbetonról elfolyó szennyvíz, záportározóban összegyőlt szennyvíz (nehéz fémmel szennyezett szennyvizek) kezelése, tárolása A kezelt szennyvíz visszaforgatása a technológiába hútıvízként
szilárd hulladék kibocsátás
kazán üzemeltetéséhez szükséges vegyianyagok tárolása, felhasználása (NaOH, HCl)
hulladék kibocsátás (ioncserélı nyanta), csatorna terhelés
1
1
1
1
1
értékelés
1
észlelhetıség
környezetszennyezés (szétfolyás, talaj- és csatorna szennyezés lehetısége)
menny. fakt.
Lehetséges hatás kategória
tartály leborulása targoncáról
vezeték (folyékony hulladék szállítása) kilyukadása
égetés, égetı mő
Környezeti hatás
elıf. fakt.
Környezeti Tényezı
súly
Tevékenység/ berendezés
6
1
3
2
36
Megjegyzés / Intézkedés / Dokumentum
Vízminıség Kárelhárítási terv 1
1
1
1
1
1
6
1
3
2
36
2
1
1
1
6
1
3
3
54
Vízminıség Kárelhárítási terv Záportározó, Szennyvíztisztító kezelési utasítása
Vízminıség Kárelhárítási terv, Üzemi Kézikönyv, körbejárási listák 1
1
1
2
2
1
1
1
10
1
3
3
90 Tőzvédelmi szabályzat, tőzriadó terv
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
5
3
2
1
30
2
3
2
1
12
4
3
2
2
48
4
2
2
2
32
Üzemi kézikönyv, védelmi berendezések, számítógépes mérés-adatgyőjtéselemzés,heti jelentés,erıforrás felhasználási jelentés,teljesítménymutatók közmő szerzıdés, saját kút, vízjogi engedély, heti jelentések Üzemi kézikönyv, Vészhelyzeti Kárelhárítási tervek
Üzemi kézikönyv, Vészhelyzeti Kárelhárítási tervek, vízjogi engedély csapadékvíz kezelésére
Vízfelhasználás és a szennyvízkibocsájtás jelentıs csökkentése
-2
környezetszennyezés lehetısége, egészségkárosító hatás
-1
1
1
1
-2
-5
3
3
3
2
2
1
2
30
Jelentıs környezeti tényezı csökkentés, Ioncserélı üzemnapló,heti jelentés
36 Üzemi kézikönyv, Vészhelyzeti Kárelhárítási tervek
7
6. Az égetı mőködése során igénybe vett erıforrások és kibocsátások A tevékenységünk során folyamatosan nyomon követjük a hulladékkezelés során igénybevett erıforrásokat. A felhasznált energiát, vizet, segédanyagokat, a termelt energiát a kibocsátásainkat naponta mérjük, elemezzük. Az adatok elemzésekor olyan intézkedéseket, technológiai változtatásokat vezetünk be, amelyek csökkenthetik az erıforrások igénybevételét, illetve a kibocsátásainkat. Az adatokból un. teljesítmény mutatókat képezünk, melyek változását havonta nyomon követjük. A környezetvédelmi célok, elıirányzatok tervezésénél a teljesítménymutatók alakulását figyelembe vesszük.
A mőködéshez szükséges erıforrások felhasználása Az alábbiakban bemutatjuk az erıforrás felhasználásunk adatait. Az adatok értelmezéséhez szükséges figyelembe venni a kezelt hulladékok mennyiségét. • A következı diagramon az égetett hulladék mennyiségének alakulását mutatjuk be az elmúlt években: Az égetett hulladék mennyiségének alakulása havi bontásban 2008-2011.
800 700 600
Égetett mennyiség (t) 2008 Égetett mennyiség (t) 2009 Égetett mennyiség (t) 2010 Adatsor4
400 300
Égetett mennyiség (t) 2012.
200 100
8
ok tó be r no ve m be r de ce m be r
au gu sz tu s sz ep te m be r
jú liu s
s jú ni u
m áj us
áp ril is
fe br uá r m ár ci us
0 ja nu ár
t
500
Égetett mennyiségek és üzemórák alakulása 2008-2012.
évek 8000
7800
7000
7600 7400
6000
7200 5000 Égettett mennyiség
h
t
7000 4000
Üzemórák
6800 3000 6600 2000
6400
1000
6200
0
6000 2008
2009
2010
2011
2012
évek
Az égetett hulladék mennyiségének 2008. évhez képesti csökkenése a 2009. évben bekövetkezett gazdasági válság következménye volt. A kevesebb hulladékmennyiség miatt a hasznos üzemórák száma is csökkent. Emellett a csökkenéshez hozzájárult a hulladéktermelés csökkenése, melyet elıidézett a hulladékok hasznosítási arányának növekedése is. A 2010. évi további csökkenéshez hozzájárult az engedélyünk késedelmes kiadása miatti kényszer leállás is 2010. november –december hónapokban. 2011-ben növekedés tapasztalható a hulladék mennyiségében. Nıtt a hasznos üzemórák száma és az elégetett hulladék mennyisége is. Sajnos 2012. év végén a sósavmérı mőszerünk meghibásodása miatt a környezetvédelmi hatóság leállította a hulladékégetést, emiatt csökkent le az üzemórák és ezzel együtt az égetett hulladék mennyisége is.
9
Az égetéshez felhasznált legfontosabb erıforrások változásait az elmúlt években a következı diagramokon mutatjuk be.
• A villamos energia felhasználás alakulása az elmúlt öt évben havi bontásban 180000
160000
140000
120000
Vill.en.felh.2008[KWh] Vill.en.felh.2009 [KWh] Vill.en.felh.2010[KWh] Vill.en.felh.2011[KWh] Vill.en.felh.2012[KWh]
100000
80000
60000
40000
20000
de ce m be r
no ve m be r
ok tó be r
sz ep te m be r
au gu sz tu s
jú liu s
jú ni us
m áj us
áp ril is
m ár ci us
fe br uá r
ja nu ár
0
Az összesített felhasználási adatokat bemutató diagram szerint a villamos energia felhasználásunk fokozatosan csökkent az elmúlt öt évben. A hónapok közötti eltérı tendencia elsısorban a hulladékégetı leállásaival magyarázható. A villamos energia felhasználás csökkenése nincs összefüggésben az égetett hulladék mennyiségének csökkenésével, mert a csökkentett égetési teljesítmény mellett is mőködtetni kell a villamos fogyasztó berendezéseket. A csökkenés energiatakarékossági intézkedések és a villamos energiatermelés hatékonyság javításának eredménye. Ezt mutatja a 2012 évi adat is, amikor a villamos energia felhasználás alig változott az elızı évihez képest, vagyis az egységnyi hulladékmennyiségre vonatkoztatott energia felhasználás csökkent.
10
Felhasznált villamos energia 2008-2012 1800000 1673463 1600000
1543689 1436837
1450206 1353630
1400000
1200000
KWh
1000000 KWh
800000
600000
400000
200000
0 2008
•
2009
2010
2011
2012
A földgáz felhasználás alakulása az elmúlt években havi bontásban Földgáz felhasználás alakulása 2008-2012
40000 35000 30000 Földgáz 2008 [m3] Földgáz 2009 [m3] Földgáz 2010 [m3] Földgáz 2011 [m3] Földgáz 2012 [m3]
20000 15000 10000 5000
hónapok
11
ok tó be r no ve m be r de ce m be r
au gu sz tu s sz ep te m be r
jú liu s
s jú ni u
áj us m
áp ril is
us m ár ci
fe br uá r
0 ja nu ár
m3
25000
•
Az összes földgázfelhasználás alakulása 2008-2012 Földgázfogyasztás alakulása 2008-2012
120000 104400 100000 83619 80000
m3
64443 58356
60000
41201 40000
20000
0 évek
A földgázfelhasználás is fokozatosan csökkent volna az elmúlt négy évben. A 2010. év végi emelkedés oka az volt, hogy az égetı engedély hiányában egy hónapig állt és a hideg idıjárás miatt gázzal hın tartottuk a berendezést a fagyások elkerülése érdekében. 2011-ben a felhasználás tovább csökkent a 2010-hez képest közel 30 %- al. A 2012-es kiugró értéket a kényszerleállás miatti hıntartás magas földgázfogyasztása okozta. • Az ipari víz felhasználás alakulása havi bontásban 2008-2012 A Gyıri Hulladékégetı kft.ipari víz felhasználásának alakulása 2008-2012
2000 1800 1600 1400
m3
1200
2008 2009
1000
2010
800
2011 2012
600 400 200 0 jan
febr
márc
ápr
máj
jún
júl
Hónapok
12
aug
szept
okt
nov
dec
Az összesített adatok alapján az ipari víz felhasználásunk 2008-ban volt a legkevesebb. Ez köszönhetı a csapadékvizek és technológiai szennyvizek technológiába történı visszaforgatásának is, melynek következtében a nyersvíz felhasználás csökkent. 2009. évben a szárazabb idıjárás miatt több vizet használtunk fel öntözésre ezért a vízfelhasználásunk is nıtt. A 2010. évi csapadékos idıjárás miatt a vízfelhasználásunk csökkent a 2009. évhez képest. 2011-ben a vízfelhasználás a szárazabb idıjárás ellenére 2010-hez képest tovább csökkent. Az új fedett győjtıhely megépítésével ez a csökkenés tovább folytatódott 2012-ben is. Vízfelhasználás alakulása 2008-2012
12000 10191 10000 8425
m3
8000
7854 7435
7775
Adatsor1
6000
4000
2000
0 2008
2009
2010
2011
évek
13
2012
•
A technológiába visszaforgatott szennyvíz mennyiségét a következı diagramokon mutatjuk be: Technológiában felhasznált szennyvíz mennyisége 2008-2012
400 350 300 250 m3
Visszaforg. szennyvíz 2008 Visszaforg. szennyvíz 2009
200
Visszaforg. szennyvíz 2010
150
Visszaforg. szennyvíz 2011 Visszaforg. szennyvíz 2012
100 50
ok tó be r no ve m be r de ce m be r
au gu sz tu s sz ep te m be r
jú liu s
s jú ni u
áj us m
áp ril is
fe br uá r m ár ci us
ja nu ár
0
hónapok
Visszaforgatott szennyvíz 2008-2012
3000
2769 2648
2500
2271
2375
2420
m3
2000
1500
1000
500
0 szennyvíz 2008
szennyvíz 2009
szennyvíz 2010
szennyvíz 2011
szennyvíz 2012
Visszaforg.
Visszaforg.
Visszaforg.
Visszaforg.
Visszaforg.
évek
14
Az adatok alapján 2010-ben alacsonyabb volt a visszaforgatott szennyvíz mennyisége, melynek oka a hasznos üzemórák számának csökkenése az évi háromszori állás miatt, majd 2011-ben az üzemórák számával együtt ismét nıtt a visszaforgatott víz mennyisége. 2012-ben a leállások és az üzemórák számának csökkenése ellenére tovább nıtt a visszaforgatott szennyvíz mennyisége. Emberi erıforrások alakulása A hulladékkezelési tevékenységünket szakképzett munkaerıvel végezzük. Cégünk nagy hangsúlyt helyez a munkavállalók képzésére, továbbképzésére, a megfelelı kompetencia biztosított. Évente rendszeresen végzünk belsı oktatásokat, melynek során a minıségügyi, környezetvédelmi elvárásokat, ADR tudnivalókat ismertetjük a dolgozókkal. Ezen kívül évente tőzvédelmi vizsgát végeztetünk el azon dolgozóinkkal, akiknek nincsen, vagy már nem érvényes a vizsgájuk. 2012- évben nagyszámú dolgozóval végeztettük el az emelıgép tanfolyamot. Mind a tőzvédelmi szakvizsgát, mind az emelıgép tanfolyamot kihelyezett tanfolyamként a hulladékégetıben bonyolították le. A munkavállalók létszáma az elmúlt években gyakorlatilag nem változott az év közbeni átmeneti változásoktól eltekintve. Átlagos létszámunk 48 és 50 fı között változott az elmúlt négy évben.
15
A technológia kibocsátásai A technológia az erıforrások felhasználása mellett energia, légszennyezı anyag, hulladék és szennyvízkibocsátást is eredményez, melyet az alábbi diagramos összehasonlításban ismertetünk: • A technológiában képzıdı salak mennyiségének alakulása: A hulladékégetés során legnagyobb mennyiségben keletkezı hulladék az éghetetlen szervetlen anyagot tartalmazó égetési salak. A salak mennyisége az égetett anyag mennyiségétıl és annak szervetlen anyag tartalmától függ. Az elmúlt években a salak mennyisége az alábbiak szerint alakult: Keletkezett salak mennyiségének alakulása 2008-2012.
2500
2033 2000 1765 1542
1546
1500 1285 t
k el
1000
500
0 2008
2009
2010
2011
2012
Keletkezett salak mennyisége havi bontásban 2008-2012
300,00
250,00
200,00
150,00
Adatsor4 Keletkezett salak t 2012
100,00
50,00
16
ok tó be r no ve m be r de ce m be r
au gu sz tu s sz ep te m be r
jú liu s
jú ni us
m áj us
áp ril is
fe br uá r m ár ci us
0,00
ja nu ár
t
Keletkezett salak t 2008 keletkezett salak t 2009 Keletkezett salak t 2010
A havi bontásban megadott adatok jól jelzik az égetı állása során a salak képzıdés csökkenését. A salak mennyisége a 2011-ben beépített mágneses vasleválasztónak köszönhetıen csökkent 2012-ben. A berendezés 2011. október végi indulása óta átlagosan 20 %-os csökkenés mutatkozott. A salakon kívül a technológiában egyéb hulladékok is keletkeznek,(filter por, kazánpernye, szennyvíziszap, ioncserélı regenerátum) melyekhez a hulladék elıkezelésekor keletkezı, más hasznosítóknak, vagy ártalmatlanítóknak átadásra kerülı hulladékok mennyisége is hozzáadódik. A tevékenység során keletkezett összes és ezen belül a salak hulladék mennyisége az elmúlt négy évben a következıképpen alakult: Keletkezett öszes hulladék mennyiségének alakulása 2008-2012. 5000 4602 4500
4000
3500
3000
t
2664 hulladék t
2415
2500
2285
2243
salak t
2033 2000
1765 1542
1558
1500
1285
1000
500
0 2008
2009
2010
2011
2012
Az egyes évek közötti eltérések okai: A 2008. évben a talajvíz kármentesítés során kitermelt szennyezett talajvizet hulladékként adtuk át a szomszédos szennyvíztisztító telepnek, ez okozta a jelentısebb hulladékképzıdést. 2009. évben a tisztítási technológia módosítása miatt már nem keletkezett ilyen hulladék, ezért jelentısen csökkent a képzıdött hulladékok mennyisége is. 2010. év végén kapott elıkezelési engedély alapján elıkezelt hulladékokból képzıdött másodlagos hulladékok mennyisége nıtt meg a korábbiakhoz képest. Tekintve hogy november közepétıl december közepéig az égetés jogerıs engedély hiányában szünetelt a korábban égetésre átvett hulladékokat is csak elıkezelésre vettük át és ezért képzıdött jelentısebb másodlagos hulladék. Ez a magyarázata annak, hogy a kevesebb salak mennyiség ellenére az összes képzıdött hulladék csak kis mennyiségben változott 2009-hez képest. 2011-ben az elıkezelésre átvett hulladék, amit elıkezelés után más ártalmatlanítónak adtunk át növekedett, ezért mutatkozik itt is növekedés a hulladék mennyiségében. 2012-ben mind az összes képzıdı hulladék mennyisége, mind a salak mennyisége csökkent a korábbi évekhez viszonyítva.
17
•
A technológiából távozó szennyvíz mennyiségének változása az elmúlt években Szennyvíz kibocsátás 2008-2012. 3000
2500
m3
2000
1500
m3
1000
500
0 2008
2009
2010
2011
2012
évek
A mennyiségek havi bontásban a következıképpen alakultak: Szennyvízkibocsátás alakulása 2008-2012 700
600
500
Szennyvíz 2008 [m3] Szennyvízmérı 2009 [m3] Szennyvíz 2010 [m3] szennyvíz 2011[m3] Szennyvíz 2012.(m3)
m3
400
300
200
100
be r de ce m
be r no ve m
ok tó be r
tu s
m be r sz ep te
au gu sz
jú liu s
jú ni us
m áj us
áp ril is
ár ci us m
r fe br uá
ja nu ár
0
hónapok
A szennyvíz mennyisége láthatóan a 2010. évben jelentıs mértékben nıtt, aminek oka a rendkívül csapadékos idıjárás, valamint a hulladékégetés üzemórák számának csökkenése volt. A nagy mennyiségő csapadékvizet nem tudtuk teljes mennyiségben felhasználni ezért azt a csatornán keresztül át is kellett adnunk a szomszédos szennyvízkezelı telep részére. A havi adatokból jól látszanak a csapadékos hónapok, melyek a korábbi évekhez képest jelentısen kiugranak. 2012-ben az üzemórák számának csökkenése miatt hasonló helyzet állt elı. Ugyanakkor 2011-ben a szennyvíz mennyisége jelentısen csökkent az elmúlt 4 évben a legalacsonyabb értékőre. Ez részben a száraz idıjárással, részben a szennyvizek hatékony visszaforgatásával magyarázható 18
A hulladékégetés során képzıdı hıenergia hasznosítása Az égetés során a hulladékok égéshıjének függvényében jelentıs többletenergia szabadul fel. A felszabaduló hıenergiát a hulladékégetıbe beépített 3 db hı hasznosító kazánban gız energiává alakítjuk át. A kazánokban termelt gızt részben átadjuk a szomszéd szennyvízkezelı telep részére,-ahol a technológiában használják fel bepárlásra-, részben turbina generátor segítségévek villamos energiát termelünk. Ezen kívül ezt a hıenergiát használjuk fel a technológiai berendezések (dioxinadszorber, kondicionáló torony palástjának) főtésére, valamint hıcserélık segítségével az égetı és a szomszéd telep szociális épületeinek főtésére. A termelt hıenergia mennyisége függ az égetésre kerülı hulladékok mennyiségétıl, illetve azok főtıértékétıl. A hı hasznosítás az égetés ideje alatt a három kazán váltakozó üzemével folyamatosan biztosított. Az elmúlt években termelt hıenergia adatait a következı diagramokon mutatjuk be: •
A termelt gız adatai: Termelt gızenergia mennyisége 2008-2012
80000
75074 69125
70000 64378 61340 60000
GJ
50000
40000
30000
20000
10000
0 évek
19
63533
Az égetett mennyiséggel összehasonlítva a korábbi évekhez képest valamelyest javult a gıztermelés hatásfoka.
80000
8000
70000
7000
60000
6000
50000
5000
40000
4000
30000
3000
20000
2000
10000
1000
Gız GJ
0
Égetetett t
0 2008
•
t
GJ
Termelt gız és égetett hulladék 2008-2012
2009
2010
2011
2012
A termelt villamos áram adatai:
A villamos energiatermelés alakulására szintén negatívan hatott az üzemórák számának csökkenése, különösen 2010. évben. A termelt áram csökkenéshez az is hozzájárult, hogy a szomszédos szennyvízkezelı telep nagyobb mennyiségben igényelt a technológiájához nagy nyomású éles gızt, így kisebb mennyiséget tudtunk a turbinára vezetni. 2011-ben és 2012-ben viszont jelentısen nıtt a termelt villamos energia mennyisége az elmúlt három évhez képest. 2008-hoz képest a növekedés több mint 35 %-os volt.
20
Termelt villamos energia mennyiségének alakulása 2008-2012
300000
247140
250000
219560
KWh
200000
182480
176120
169442
150000
100000
50000
0 évek
Termelt villamos energia alakulása 2008-2012
50000 45000 40000 35000 Termelt villamos energia 2008 [KWh] Termelt villamos energia 2009 [KWh]
KWh
30000
Termelt villamos energia 2010 [KWh] Termelt villamos energia 2011 [KWh]
25000
Termelt villamos energia 2012 [KWh]
20000 15000 10000 5000
jú liu s au gu sz tu s sz ep te m be r ok tó be r no ve m be r de ce m be r
s jú ni u
áj us m
áp ril is
fe br uá r m ár ci us
ja nu ár
0
hónapok
A havi adatokban jól látszik, hogy mikor volt leállás a hulladékégetıben. A villamos áram termelésre jelentıs hatással van a hulladékégetıben hetente hın tartás mellett végzett karbantartás is. Ekkor ugyanis a hın tartás alatt a termelt gız nyomása alacsonyabb így a turbina nem tud áramot termelni. A heti karbantartást viszont a folyamatos
21
és egyenletes üzemeltetés, az üzem közbeni meghibásodások minimalizálása miatt fontosnak tarjuk, így azt továbbra is folytatni kívánjuk. A levegıbe történı kibocsátásokat naponta közzétesszük a honlapunkon, így azok mennyiségi adatait csupán a teljesítménymutatók ismertetésekor adjuk meg összesítve.
7. A technológia során figyelembe vett teljesítménymutatók A fentiekben bemutatott erıforrás felhasználások és kibocsátások adatait összevetjük a termelési adatokkal, melyekbıl a legfontosabbakat figyelembe véve havonta un. teljesítmény mutatókat képezünk. A mutatók elemzése alapján határozzuk meg a technológiában végrehajtandó módosításokat, megelızı, javító intézkedéseket, illetve a Környezetközpontú szabványrendszer által elıírt célokat. Az elemzés során, illetve a különbözı jogszabályváltozásokat követve elıfordul, hogy a mutatókat bıvítjük, vagy módosítjuk. A mutatók képzésénél figyelembe vesszük az elérhetı legjobb technikák (BAT) ránk vonatkozó ajánlásait is. A 2011 évben alkalmazott teljesítménymutatókat a következı táblázatban mutatjuk be:
Tejesítmény mutató
2012 éves
Salak/elégetett hulladék [%]
19,462
Képzıdött/elégetett hull.
0,288
Felhaszn.ivóvíz/munkanap [m3/nap]
1,36
Felhasznált ipari víz/munkanap [m3/nap]
21,254
Termelt/felhaszn vill.energia
0,153
Felhaszn összenergia/elégetett hull.[MJ/kg]
1,199
Keletkezı hulladék [t]
1861,261
Fajlagos szennyezıanyag kibocsátás t/t hulladék
2,006
Légszennyezı anyag kibocsátás össz [t]
12,468
Fajlagos hulladék mutató
0,384
Felhasználtvillamos en/égetett hull.[MWh/t]
0,234
Felhasznált földgáz/elégetett hulladék MJ/kg
0,482
A mutatók változása havi bontásban az alábbi diagram szerint alakult: Salak/elégetett hulladék [%]
Teljesítménymutatók 2012
Képzıdött/elégetett hull.
Felhaszn.ivóvíz/munkanap [m3/nap] Felhasznált ipari víz/munkanap [m3/nap]
45,000 40,000 35,000 30,000 25,000 20,000 15,000 10,000 5,000 0,000
T ermelt/felhaszn vill.energia Felhaszn összenergia/elégetett hull.[MJ/kg] Fajlagos szennyezıanyag kibocsátás kg/t hull. Légszennyezı anyag kibocsátás össz [t] Fajlagos hulladék mutató
1
2
3
4
5
6
7
8
22
9
10
11
12
A fontosabb teljesítménymutatók összehasonlítását is elvégeztük az elmúlt négy évre, amely a következı eredményt adta:
Tejesítmény mutató
2012
2011
2010
2009
2008
19,462
24,02
28,929
25,19
29,98
0,288
0,206
0,386
0,385
0,378
21,254
21,445
21,39
27,85
20,302
Termelt/felhasznált vill.energia
0,153
0,168
0,114
0,111
0,153
Felhasznált összenergia/elégetett hull.[MJ/kg] Fajlagos szennyezıanyag kibocsátás
1,199
1,05
1,55
1,439
1,073
2,006
2,019
2,2
1,85
2,14
12,468
13,336
12,18
13,29
13,352
Fajlagos hulladék mutató
0,384
0,294
0,38
0,386
0,368
Felhasznált villamos energia/égetett hulladék [MWh/t] Felhasznált földgáz/elégetett hulladék MJ/kg
0,234
0,217
0,276
0,264
0,233
0,482
0,271
0,4729
0,493
0,383
Salak/elégetett hulladék [%] Képzıdött/elégetett hull. Felhasznált ipari víz/munkanap [m3/nap]
Légszennyezı anyag kibocsátás össz [t]
A mutatók változása diagramos formában: Teljesítménymutatók változása 2008-2012 Felhasznált földgáz/elégetett hulladék MJ/kg Felhasználtvillamos en/égetett hull.[MWh/t] Fajlagos hulladék mutató Légszennyezı anyag kibocsátás össz [t] 2012 2011 2008 2010 2009
Fajlagos szennyezıanyag kibocsátás Felhaszn összenergia/elégetett hull.[MJ/kg] Termelt/felhaszn vill.energia Felhasznált ipari víz/munkanap [m3/nap] Képzıdött/elégetett hull.
Salak/elégetett hulladék [%] 0
5
10
15
23
20
25
30
35
Az összehasonlításból látható, hogy az égetett hulladék mennyiség csökkenésével a teljesítménymutatók a közül elsısorban az energiamutatók romlottak. 2011-ben azonban növekedett az elégetett hulladék mennyisége és a teljesítménymutatók is javulást mutatnak. A salak és az elégetett hulladék aránya 2011-ben csökkent a korábbi évekhez viszonyítja. 2012-ben ez a mutató jelentısen csökkent a vas leválasztó folyamatos mőködésének köszönhetıen. Az energia felhasználás és a termelt energia fajlagos mutatóinál az elmúlt négy évben 2011-ben kaptuk a legjobb értékeket. Ezért a továbbiakban is célként kell kitőzni az égetésre kerülı hulladék mennyiségének növelését. Ehhez a piac megtartása és további bıvítése lehet a megoldás
8. Környezetvédelmi célok A hulladékégetınk minél hatékonyabb és környezetkímélıbb mőködésével kapcsolatban meghatározott és megvalósított célokat 2008-2012-ig az alábbi táblázatban ismertetjük: srsz.
Cél / reklamáció /probléma leírása
Intézkedés / megvalósítási program
Jelentıs környezeti tényezı /hozzárendelt telj. mutató
A megvalósítás nyomonkövetése (részfázisok, dátum, felelıs)
1
Talaj és vízszennyezés kockázatának felére csökkentése
fedett hulladék győjtıhely építése az égetı bal oldalára is.: - engedélyezés - tervezés - megvalósítás
Hulladékgyőjtés során bekövetkezı vízszennyezés kockázatának csökkentése
2
Maradékanyag (salak) mennyiségének csökkentése, hasznosításra kerülı hulladékmennyiség növelése
Mágnes leválasztó beépítése a salakkihordó berendezéshez
salak/elégetett hulladék
3
Elégetett hulladékra vonatkozó energia felhasználás éves átlaga ne haladja meg az 1,4 MJ/kg értéket
fajlagos energia felhasználás (összes felhasznált energia/elégetett hulladék)
4
Környezeti jelentés készítése (nyilvánosság számára honlapon közzétéve)
gázfelhasználás jelenlegi szinten tartása mellett a termelt energia mennyiség növelése, a hulladék bekeverés optimalizálása Környezeti teljesítményadatok statisztikai feldolgozása, szöveges értékelése
összes teljesítménymutató
Adatfeldolgozás 2010. októberében elkezdve. 2012-ben havonta feldolgozásra kerültek az adatok
Anyag elkészült nyomtatásban
6
Környezetbarát iroda
Irodai papírfelhasználás csökkentése, újra papír felhasználás arányának növelése 10 %-ra
nincs
újra papír rendelés 2010évben elkezdve
2011.12.19. a papírfelhasználás 15%-kal csökkent, az újra papír arányát 30%-ra sikerült emelni
2010-ben pályázatot nyújtottunk be a fejlesztés megvalósítására. Pályázat sikeres volt,beruházást 2011 áprilisában elindítottuk 2010-ben pályázatot nyújtottunk be a fejlesztés megvalósítására. Pályázat sikeres volt, a beruházást 2011 áprilisában elindítottuk
A megvalósulás igazolása, értékelése, további intézkedések (dátum, felelıs)
Beruházás 2011. október végére elkészült.
Beruházás 2011. október végére elkészült. Eredmény 20 %- os fémkiválasztási arány
átlagos érték 2012-ben 1,19 MJ/kg volt. Vállalás teljesítve.
A célok közül a környezetvédelmi szempontból egyik legfontosabb a hasznosítható hulladékok hányadának növelését célzó beruházás – nevezetesen a salakból a hasznosítható fémhulladékok kiválasztása 2011. október végére megvalósult. A beruházás megvalósulásával csökkent a lerakásra kerülı salakhulladék mennyisége, így a környezet terhelése.
24
A 2010. évben kapott hulladék elıkezelési engedély is lehetıséget biztosít a hasznosítható hulladékok mennyiségének növelésére, tekintve, hogy az engedély nem kimondottan égethetı hulladékok elıkezelésére vonatkozik, így a beszállítóinknak a korábbiakhoz képest kibıvített szolgáltatást tudunk nyújtani. Az égetınk területén 2004. óta folyamatban lévı talaj és talajvíz kármentesítés 2010. év végére lezárult a talajvízfigyelı kutak vize 2009. óta nem mutatott határérték feletti szennyezést, így a terület szennyezıdésmentesnek tekinthetı. A kármentesítésrıl készült zárójelentést a környezetvédelmi hatóság 2011-ben elfogadta és négy éves utó monitoringot írt elı számunkra. Az utómonitoring nem mutatott szennyezést. A kibocsátásainkat folyamatosan mérjük, külsı laboratóriumokkal méretjük, illetve a környezetvédelmi hatóság is ellenırzi évente. Az elmúlt évben havária esemény égetınkben nem volt, kibocsátásaink határérték alattiak voltak, minden környezeti elem tekintetében.
9. Összegzés A fenti jelentés összeállításával szeretnénk a külsı érdekelt felek, beszállítóink részére betekintést nyújtani a tevékenységünk környezeti hatásaira vonatkozóan. A hulladékkezelési tevékenységünk számszerő adatainak megismertetésével szeretnénk kinyilvánítani a környezetvédelem iránti elkötelezettségünket. Az adatok tanúsítják a fenntartható fejlıdéssel összhangban történı mőködésünket. A további mőködésünk során is elsıdleges szempontnak tekintjük a teljesítménymutatóink szinten tartását illetve lehetıség szerinti további javulását, mely biztosítja a fenntarthatóság megvalósulását. Kérjük az érdekelteket, hogy fenti jelentésünkkel kapcsolatos észrevételeiket, kérdéseiket jelezzék felénk, hogy azokat teljesítményünk további javítása érdekében fel tudjuk használni. Köszönjük megtisztelı figyelmüket. Gyır,2013. január 17. A jelentést készítette:
Vargáné Matláry Eleonóra Ügyvezetı KIR vezetı
25
Elérhetıségeink: Postacím: 9010.Gyır Pf.: Tel:96-516-680,516-688,516-689 Fax: 96-315-441 e-mail:
[email protected],
[email protected],
[email protected]
26
