2012. Tárgy: A KER-HU Szolgáltató Kft., Csömör

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Ikt. sz.:

KTVF: 1010-8/2012.

Előadó:

Gaál Ottó dr. Szilágyi Dávid Fodor Tamás Illés Gábor Józsa Judit Scheiber Róbert Verespey Ágnes Kovács Ilona Bera Szilvia Fehér Balázs

Tárgy:

A KER-HU Szolgáltató Kft., Csömör Regionális Hulladékkezelő Központ egységes környezethasználati engedélyezési eljárása

Melléklet:

T. melléklet: Technológiai leírás BAT melléklet: A tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technika R. melléklet: Rekultiváció H. melléklet: Hulladékgazdálkodás Z. melléklet: Zaj- és rezgésvédelem A. melléklet: Adatszolgáltatás és jelentéstétel

HATÁROZAT A KER-HU Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (2141 Csömör, Határ út 201.; Cg. 13-09-083765; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, a Csömör Regionális Hulladékkezelő Központ területén, és minden ahhoz műszakilag kapcsolódó, helyhez kötött műszaki egységben folytatott, valamint a fenti műveletekkel közvetlenül együtt járó tevékenységekre folytatására, a benyújtott egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció (a továbbiakban: Dokumentáció) alapján egységes környezethasználati engedélyt adok, a tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint: I. A

KÖR NYE ZET HAS ZNÁLATRA V ONATKOZÓ ÁLTALÁN OS ADA TOK

A telephely adatai: A telephely megnevezése: A telephely címe: Helyrajzi szám: Súlyponti EOV koordináták: Környezetvédelmi Területi Jel (KTJ): KTJlétesítmény:

Csömör Regionális Hulladékkezelő Központ 2141 Csömör, Határ út 201. Csömör 057/1, 057/3-7 X= 246 442 Y= 664 813 100429485 101621749

Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail: [email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig

A Környezethasználó adatai: Neve: Székhelye: Környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ): Statisztikai számjel:

KER-HU Szolgáltató Kft. 2141 Csömör, Határ út 201. 100571510 11942524-3821-113-13

Csömör Regionális Hulladékkezelő Központ tulajdonosainak adatai: KER-HU Szolgáltató Kft (2141 Csömör, Határ út 201.)

Csömör 057/1, 057/3, 057/5, 057/6 hrsz. - 1/1 tulajdoni hányad Csömör 057/7 hrsz. - 4/6-od tulajdoni hányad

Tróber Tibor (1094 Budapest, Viola u. 8.)

Csömör 057/7 hrsz. - 2/6-od tulajdoni hányad

Csömör Nagyközség Önkormányzat (2141 Csömör, Szabadság út 3.)

Csömör 057/4 hrsz. - 1/1 tulajdoni hányad

A tevékenység célja: A gyűjtési körzetben keletkező szilárd települési és nem veszélyes ipari jellegű hulladékok begyűjtése és lerakással történő ártalmatlanítása. A tevékenység jellemzői: Megnevezése: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 2. számú mellékletének 5.4. pontja szerint: „Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.” Telephelyen folytatott tevékenység besorolása: TEÁOR szám 3821 NOSE-P KÓD: 109.06

Tevékenység megnevezése Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Tevékenység megnevezése Hulladéklerakók (szilárd hulladék ártalmatlanítása a talajon)

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 3. számú melléklete szerint: D5, lerakás műszaki védelemmel (elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettől és egymástól is elkülönített cellákban stb.). A hulladéklerakó kategóriája: A létesítmény a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet) 4. § (1) bekezdés bb) pontja szerint vegyes összetételű (jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező), nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B3 alkategória). A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban - vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék, - egyéb nem veszélyes hulladék (beleértve a B1b alkategóriájú hulladéklerakóban lerakható hulladék) helyezhető el. 2

A telep jellemző adatai: Területe: 128 683 m2 (ebből a depóniatér: I. ütem 23 000 m2 II. ütem 23 000 m2 III. ütem 60 000 m2) Az I., II. ütem alapszintje: 224-226 mBf. A III. ütem alapszintje: 219-223 mBf. Kialakítandó rekultivációs felület magassága: 251 mBf. Elhelyezhető hulladékmennyiség: ~ 1 729 000 m3 I. ütem kapacitása: 220 000 m3 II. ütem kapacitás: 280 000 m3 III. ütem kapacitása: 500 000 m3 A 239 mBf.-ről 251 mBf.-re való emelés kapacitása: 729 000 m3 A technológia részletes leírása a T. mellékletben („Technológiai leírás”) található. A tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technika leírása a BAT mellékletben található. A lerakással ártalmatlanítható nem veszélyes hulladékok mennyiségét a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti besorolás alapján fajtánkénti megnevezéssel EWC kódszámmal ellátva a H. melléklet („Hulladékgazdálkodás”) tartalmazza. Gyűjtőkörzet: Csömör, Kistarcsa, Mogyoród, Szada, Nagytarcsa, Budapest egyes területei, a Hgt. betartása mellett azonban más településekről is fogadható hulladék. A telep megközelítése: A Csömör 057/1 helyrajzi számú ingatlan Budapest keleti határánál, Csömör Községtől keletre, Kistarcsa Község határától nyugatra a Csömör-patak ezen szakaszon kiszáradt völgyével határosan helyezkedik el. A községi határterületen jelenleg földút vezet észak felé, amely Csömör, Kistarcsa, Kerepes és Mogyoród községhatára.

II. A

TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Hatásterületnek a hulladéklerakó kerítése körüli 500 m sugarú kör, valamint a megközelítési útvonal 100-100 m széles sávja tekinthető. A hulladéklerakó hatásterülete védendő objektumokat nem érint, mivel a lerakó és a legközelebbi lakott terület közötti távolság nagyobb, mint a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 3. § (4) bekezdésében meghatározott 500 m-es védőtávolság. A hulladéklerakó hatályos jogszabályoknak megfelelő üzemeltetésével biztosítható, hogy a hatásterület a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben meghatározott 500 m-es védőtávolságot ne lépje túl.

3

III. AZ

ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A BAT alkalmazására vonatkozó előírások: 1.

A nemzetközi gyakorlatban megvalósuló új hulladékkezelési technológiákat folyamatosan figyelemmel kell kísérni és vizsgálni kell azok bevezetésének gazdasági lehetőségeit.

2.

A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai jelen határozat jogerőre emelkedésétől mindenben megfeleljenek jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.

3. A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: − a tevékenység folytatásához szükséges környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről, − a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, − a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, − a hulladék minél nagyobb arányú hasznosításáról, ártalmatlanításáról, − a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, − a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról, − a terület tájba illesztéséről az újrahasznosítást is figyelembe véve, − valamint arról, hogy a minimumra csökkenjenek a hulladéklerakó működésére visszavezethető zavaró környezeti hatások, illetve veszélyek fellépésének lehetősége az alábbi területeken: • a légszennyezés, elsősorban a hulladéklerakó kiporzásából származó porterhelés, valamint kellemetlen szaghatások, • a szél által elhordott anyagok okozta területi szennyezés, • a forgalom okozta zaj- és rezgésterhelés, • a madarak, kártékony kisemlősök, rovarok elszaporodásából származó károkozás, • az aeroszolok képződése, • a tűzesetek. 4.

Lerakásra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetve a gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak.

5.

A géppark cseréjének ütemezésekor a környezetvédelmi szempontokat előtérbe kell helyezni.

6.

A dolgozók oktatását, képzését folyamatosan fenn kell tartani.

7.

Gondoskodni kell a folyamatszabályozás további optimalizálásáról.

8.

A karbantartást rendszeresen kell végezni. 4

IV. A 1.

TEV ÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖR NYE ZETV ÉDELMI FELTÉTELEI

Általános előírások:

1.1. Az engedéllyel kapcsolatos, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) által elfogadott változtatás jelen engedélynek a részét képezi. 1.2. Minden módosítást, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség által történt engedélyezést követően valósítható meg. 1.3. A Környezethasználó, vagy megbízottja a Felügyelőséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be és így sürgős beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítő intézkedéseket. 1.4. A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket. 1.5. A létesítmény működésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megőrizni, ellenőrzés során a Felügyelőség képviselője számára hozzáférhetővé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelő tájékoztatást adni. 1.6. A telep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban és jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. 2.

Levegőtisztaság-védelmi előírások:

2.1. Az I. ütemben a végleges magasság elérése után a végleges gázgyűjtő rendszert kútsoronként folyamatosan kell kiépíteni és rákötni az ártalmatlanító rendszerre. Határidő: a végleges feltöltési magasság elérése után legkésőbb 3 hónapon belül. 2.2. A II. ütem gázkútjait gondosan, a hulladéktöltéssel párhuzamosan tovább kell emelni, és déli irányban haladva, kútsoronként az ártalmatlanító vagy hasznosító rendszerbe be kell kötni. Ennek megtörténtéről a Felügyelőséget tájékoztatni kell, továbbá a rákötés műszaki kivitelezésről szóló dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtani. Határidő 2012. június 25. 2.3. A depóniagáz kezelő rendszer folyamatos kiépítését és üzemeltetését biztosítani kell. 2.4. A III. ütem gázkezelő és ártalmatlanító rendszerének kialakítását − a Környezethasználó 2008. december 4. napján kelt levele mellékleteként benyújtott, a Felügyelőségen KTVF: 1375-35/2008. számon érkeztetett, a Depónia-Technika Mérnöki Szolgáltató Kft. (3525 Miskolc, Szentpáli u. 13. I/1.) által készített − a „Csömör 057/1 hrsz. felhagyott kavicsbánya rekultivációja III. ütem engedély módosítása” című dokumentumban foglaltaknak megfelelően kell megvalósítani.

5

2.5. A III. ütemben a lerakás megkezdése előtt be kell nyújtani a Felügyelőségre a gázgyűjtő rendszer megvalósítási dokumentációját. Határidő: a lerakás megkezdése előtt három hónappal. 2.6. A III. ütem gázgyűjtő rendszerét a hulladéktöltéssel párhuzamosan, a keletkező depóniagáz metán koncentrációja függvényében, az ártalmatlanító vagy hasznosító rendszerbe kell kötni. 2.7. A hulladéklerakóban keletkezett depóniagáz összegyűjtését, kezelését, ellenőrzését, felhasználását úgy kell végezni, hogy a környezet szennyezésének és az emberi egészség károsításának veszélye a lehető legkisebb legyen. 2.8. A hulladéklerakóban keletkező gáz összetételének és mennyiségének monitoring mérését negyedévente el kell végezni, amelyről készült monitoring jelentést minden negyedévet követő 15 napon belül meg kell küldeni a Felügyelőség részére. Az alábbi légszennyező komponensek vizsgálatát kell elvégezni: Megnevezés Metán Kén-hidrogén Ammónia

Összegképlet CH4 H2S NH3

A légszennyező komponensek, valamint meteorológiai adatok gyűjtését a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 3. számú melléklete alapján kell megtenni. A soron következő negyedévenkénti monitoring jelentés benyújtási határideje: 2012. április 15. 2.9. A hulladéklerakó negyedévenkénti gázvizsgálatairól évente összefoglaló jelentést kell készíteni és meg kell küldeni a Felügyelőség részére a tárgyévet követő év január 31. napjáig. 2.10. Száraz időszakban rendszeresen el kell végezni a napi locsolást a belső utakon, a locsolás gyakoriságát üzemnaplóban rögzíteni kell, az erről készült dokumentációt a környezetvédelmi hatósági ellenőrzés során be kell mutatni. 2.11. A hulladék szállítását zárt konténerben, vagy a kiporzást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel - környezetszennyezést kizáró módon - kell végezni. 2.10. Az elérhető legjobb technika alkalmazásával biztosítani kell a lerakási tevékenység során, hogy a lehető legkevesebb légszennyezőanyag (por, bűz, biogáz, stb.) kerüljön a környezetbe. 2.11. A környezeti levegőbe kerülő por (kiporzás) által okozott légszennyezés elkerülésének érdekében az EWC 19 10 04 (shredder könnyű frakció, shredderezésből származó por) és EWC 19 10 06 (más frakció, amelyek különböznek a EWC 19 10 05-től) kódjelű hulladékokat a lerakást követően, a lehető legrövidebb időn belül földtakarással kell ellátni. 2.12. Az I. és II. ütemnél az ülepedő és szálló por vizsgálatára kiépített monitoring rendszert üzemeltetni kell.

6

2.13. A III. ütemnél szálló por vizsgálatára a meglévő monitoring rendszert ki kell bővíteni a lerakás megkezdése előtt. A mérőhelyek kialakításának terveit egyeztetni kell a Felügyelőséggel. Határidő: a lerakás megkezdése előtt három hónappal. 2.14. Szálló porra (PM10), az L4, L5 mintavételi helyeken havonta egyszer 24 órás expozíciós idővel kell pormintát venni és meg kell határozni a szálló por koncentrációját és fém komponenseit. 2.15. A szálló porra vonatkozó havi mérési eredmények elemzését be kell nyújtani a Felügyelőségre minden negyedévet követő 15 napon belül. Továbbá minden évről a vizsgálati eredmények kiértékelését kell benyújtani a Felügyelőségre a tárgyévet követő év január 31. napjáig. A soron következő negyedévenkénti mérési eredmények elemzésének benyújtási határideje: 2012. április 15. 2.16. A szilárd anyag kibocsátás tekintetében a légszennyezés mértéke (LM) éves bejelentési kötelezettségnek a tárgyévet követő év március 31. napjáig eleget kell tenni. 3. A felszín alatti vizek és a talaj védelmében tett előírások: 3.1. A telephelyen folytatott tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: favR.) előírásait. Ennek megfelelően tilos bárminemű olyan tevékenység végzése, amely a felszín alatti közeg minőségi állapotának romlásához vezethet. 3.2. A hulladéklerakó területén lévő monitoring kutak vízminőségi vizsgálatát negyedévente, a mindenkor hatályos – jelenleg KTVF: 8900-2/2006. számú – vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján el kell végezni. 3.3. A telephelyen kijelölt négy ponton (T1-T4) a továbbiakban is éves gyakorisággal kell vizsgálni a talaj minőségét a talajfelszíntől számított 0,2-0,5 m mélységtartományban. A vizsgálandó komponensek: - fémek és félfémek, - összes alifás szénhidrogén (TPH). 3.4. A burkolt övárokban elvezetett csapadékvíz Csömöri-patakba történő bevezetésénél a bevezetési pont fölött és alatt félévente mintát kell venni a patakmeder talajából, a mederfenék aljától (szikkasztási sík) számított 0,2-0,5 m mélységtartományban. (patakmeder vizsgálat) A vizsgálandó komponensek: - fémek és félfémek, - összes alifás szénhidrogén (TPH). 3.5. A mintavételezéseknél, minőségvizsgálatoknál és azok értékelésénél a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet [a továbbiakban: 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet] előírásai alkalmazandók. 3.6. A fedőrétegbe beépített, hulladékból származó kezelt anyagok nem minősülhetnek a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerint szennyezettnek, amit akkreditált laboratórium vizsgálatával igazolni kell. 7

3.7. A minőségvizsgálatokat, illetőleg a mintavételeket a favR. 47. § (3) bekezdése értelmében csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. 3.8. A talaj, talajvíz- és patakmeder-vizsgálati eredményeket kiértékelve, éves monitoring jelentés formájában tárgyévet követő év január 31. napjáig kell benyújtani a Felügyelőségre. A monitoring jelentéshez az aláírt mintavételi és laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket, valamint a talajmintavételek helyét – EOV koordinátákkal is – tartalmazó helyszínrajzot mellékelni kell. A következő monitoring jelentés benyújtási határideje: 2013. január 31. 3.9. A K1 jelű monitoring kút eltömedékelésére és a K1/1 jelű monitoring kút létesítésére vonatkozóan a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben [a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet] előírt mellékletek csatolásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. Benyújtási határidő: 2012. március 31. 3.10. A 2008-ban elkészített mennyiségi kockázatelemzés alapján a területre megállapított alábbi, (E) egyedi szennyezettségi határértéket nem lépheti túl: Szennyezőanyag Cink

Talajvíz (µg/l) 6600

3.11. A telephelyen található üzemanyagtartályra vonatkozóan a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 1. számú melléklete szerinti adatlapok kitöltésével és azoknak a Felügyelőség részére való benyújtásával a FAVI-ENG adatszolgáltatást 2012. március 31. napjáig kell teljesíteni. 3.12. A FAVI-ENG alap-adatlapok benyújtását követően az esetleges változásokat évente a tárgyévet követő április 30. napjáig a Felügyelőségen be kell jelenteni. 3.13. A Környezethasználónak nyilatkoznia kell, illetve vízjogi engedélykérelmet kell benyújtania a Felügyelőségre a jelenleg vízjogi engedéllyel nem rendelkező, a telep szociális és tűzivíz ellátásra szolgáló vízkitermelő kút vonatkozásában az alábbiak szerint: a)

Amennyiben a tárgyi telephelyen megtalálható 110 m mélységű víztermelő kutat a továbbiakban nem kívánják üzemeltetni, abban az esetben a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet] 3. § alapján a vízilétesítmény elbontására, megszüntetésére (szakszerű eltömedékelésére) vízjogi létesítési engedélykérelmet kell benyújtani a Felügyelőség részére – 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben előírt mellékletek csatolásával.

b) Amennyiben a továbbiakban igényt tartanak ezen kútból származó vízmennyiségre, azaz a vízilétesítmény fennmaradása mellett döntenek, abban az esetben a vízilétesítmény műszaki állapotának felülvizsgálata szükséges a felszín alatti vízkészletbe történő beavatkozás és vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 9. § (6) alapján. Az elvégeztetett vizsgálatok kiértékelésével össze kell állítani egy felülvizsgálati dokumentációt. A dokumentáció eredményeinek figyelembevételével dönteni kell a kút további üzemeltetéséről. A döntéshozatalkor meg kell határozni a vízhasználat jellegét (közcélú, gazdasági ivó, gazdasági egyéb, stb.). Ebben az esetben a 72/1996. (V. 8

22.) Korm. rendelet 11. § alapján a Felügyelőségnél a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben előírt mellékletek csatolásával kezdeményezni kell a kútra vonatkozó vízjogi fennmaradási engedély kiadását a fentiekben ismertetett felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával együtt. c)

Amennyiben a továbbiakban nem tartanak igényt a kútból származó vízmennyiségre, viszont mindezzel együtt nem kívánják a vízbeszerző létesítményt eltömedékelni, ebben az esetben a kutat figyelőkútként tovább lehet üzemeltetni, melyre vonatkozóan a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 11. § alapján a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben előírt mellékletek csatolásával kérelmezni kell a kútra vonatkozó vízjogi fennmaradási engedély kiadását. A figyelőkútként üzemeltetendő kút tekintetében monitoring tervet kell készíteni. A monitoring tervben szerepeltetni kell a kút vízminőség és vízszint vizsgálatainak gyakoriságát, és a vizsgálandó paraméterek körét.

Nyilatkozat és a vízjogi engedélykérelem benyújtási határideje: 2012. március 31. 4.

A felszíni vizek védelmében tett előírások:

4.1. A keletkező szennyvizeket a vízzáró kialakítású gyűjtőből engedéllyel üzemelő hígfekál előkezelőbe kell szállíttatni. 4.2. Az elszállításra kerülő szennyvíz minősége nem haladhatja meg a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében az egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetére előírt határértékeket. 4.3. A hulladékgyűjtő gépjárművek mosása nem végezhető a telephelyen. 4.4. Az abroncsmosó vizét szennyvízként kell elhelyezni. 4.5. A lerakó területén szennyeződött csapadékvizet - megfelelő előkezelés (olaj-iszapfogó) után - a csurgalékvíz tárolóba kell vezetni. 4.6. Az olaj-iszapfogóra vonatkozó előírások: - Az olaj-iszapfogó karbantartását évenként minimum két alkalommal el kell végezni. - Az olaj-iszapleválasztó berendezés üzemeltetésére megnevezni és a Felügyelőségnek bejelenteni. A bejelentés határideje: 2012. március 31.

felelős

személyt

kell

- Az olaj-iszapleválasztó berendezés megfelelő tisztítási hatásfokát évenként egy alkalommal meg kell vizsgálni és a vizsgálati eredményeket minden év október 31. napjáig be kell nyújtani a Felügyelőségre. 4.7. A mintavételek körülményeit, a vizsgált szennyvizek elhelyezését minden alkalommal a vizsgálati eredményekhez csatolni kell és a szükséges intézkedéseket is dokumentálni kell.

9

4.8. A hulladéklerakó telep vízilétesítményeire (I. és II. ütem) vonatkozó KTVF: 8900-2/2006. számú vízjogi fennmaradási engedélyben szereplő, a szennyezett csapadékvizek tisztítására szolgáló olaj-iszapleválasztó berendezésre vonatkozóan meg kell kérni a KTVF: 8900-2/2006. számú vízjogi fennmaradási engedély módosítását a szennyezőanyag komponensek kibocsátási határértékeinek tekintetében. Határidő: 2012. március 31. 4.9. A csapadékvíz övárokba csak a szennyezetlen csapadékvíz vezethető. 4.10. A csapadékvíz övárok megfelelő műszaki állapotát folyamatosan biztosítani kell, a tevékenység során a csapadékvíz nem szennyezhető. 4.11. Csurgalékvíz csapadékvíz elvezető rendszerbe nem vezethető. 4.12. A hulladéklerakó III. ütemének csapadékvíz és csurgalékvíz elvezető rendszerére vonatkozó KTVF: 24690-16/2011. számon kiadott vízjogi létesítési engedélyben foglalt előírásokat a Környezethasználónak be kell tartania. 5.

A hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások:

5.1. A hulladéklerakón kizárólag nem veszélyes hulladékok helyezhetők el. 5.2. Az EWC 02 03 04 kódszámú hulladékok (fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok) kizárólag abban az esetben ártalmatlaníthatók lerakással, amennyiben azok minősége (pl. szennyezett, stb.) a hasznosításukat nem teszi lehetővé. 5.3. A lerakással ártalmatlanított hulladékokra vonatkozóan csökkenteni kell a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat a Hgt. 56. § (7) bekezdésben meghatározottak szerint. A lerakásra került biológiailag lebomló szervesanyag mennyiséget mérni kell. 5.4. A tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladékokról a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] előírásai szerint kell gondoskodni. 5.5. A lerakó üzemeltetése során keletkező, a lerakóra bekerült veszélyes hulladékokat elkülönítve, erre a célra kialakított gyűjtőhelyen kell gyűjteni. 5.6. A lerakás során a depónia morfológiáját úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen az R. mellékletben („Rekultiváció”) foglaltaknak. 5.7. Az üzemeltetés során − a lerakási technológia előírásainak betartásával − a tárolt anyagok, hulladékok meggyulladását, öngyulladását meg kell akadályozni. 5.8. A lerakott hulladék tömörítését, takarását rendszeresen el kell végezni és ezt üzemnaplóban rögzíteni kell. Az EWC 19 10 06 kódszámú (más frakció, amelyek különböznek a EWC 19 10 05-től) hulladék napi takarásra nem használható fel, az csak földdel és egyéb ásványi eredetű anyagokkal (nem kiporzó inert építési, bontási hulladékok, stb.) végezhető. 5.9. A Környezethasználónak a jogszabályokban meghatározott képesítéssel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia, valamint a dolgozói részére rendszeres oktatást kell biztosítania. 10

5.10. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben] foglalt előírásokat teljesíteni kell. Hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás benyújtási határideje: évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig. 5.11. A hulladéklerakó üzemeltetése és utógondozása alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről valamint a gyűjtött vizsgálati eredményekről a Környezethasználónak évenként egyszer összefoglaló jelentést kell készíteni a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 18. § (1) bekezdés értelmében a 3. számú mellékletben foglaltak szerint, amelyet a Felügyelőségnek meg kell küldeni. Az éves jelentés részeként kell szerepeltetni a lerakással ártalmatlanított hulladék biológiailag lebontható szervesanyagtartalma Hgt. 56. § (7) bekezdése szerinti csökkentésére megtett intézkedések igazolását, a mérési eredményeket, továbbá az éves jelentés keretében vizsgálni szükséges az ömlesztve gyűjtött hulladékok lerakás előtti előkezelésének lehetőségét. Határidő: a tárgyévet követő év április 30. napja. 5.12. A lerakásra kerülő hulladékokról alapjellemzést és megfelelőségi vizsgálatot kell készíteni, eltekintve a 20/2006 (IV.5.) KvVM rendelet 2. számú melléklet 2.2.3. pontjában leírt kivételektől. A hulladék összetételét a lerakás helyszínén is ellenőrizni kell. 6.

Zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó előírások:

6.1. A Környezethasználónak a helyi adottságok, a környezet beépítettsége és a területhasználat, valamint az üzemeltetési körülmények figyelembevételével a Z. mellékletben megállapított zajkibocsátási határértékeket be kell tartania. Határidő: a határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően folyamatosan. 6.2. A hulladéklerakó területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, ami az Z. mellékletben megállapított határértékek túllépését eredményezi, 30 napon belül be kell jelenteni a Felügyelőségnek. 6.3. A technológia, az alkalmazott munkagépek száma, működési időtartama, vagy a szállítási tevékenység jelentős megváltozása esetén helyszíni zajmérések alapján készült szakvéleményben kell bizonyítani, hogy a külön jogszabályban, jelenleg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendeletben [a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet] előírt zajterhelési határértékek teljesülnek. 7.

A monitoringra és az adatszolgáltatásra vonatkozó általános előírások:

7.1. A Környezethasználónak rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettsége van, melynek tartalmi követelményeit az A. melléklet („Adatszolgáltatás és jelentéstétel”) tartalmazza. A bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeket a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteni. 7.2. A monitoring rendszerben a minták vételezése, kiértékelése és a vizsgálatok pontosságának meghatározása csak a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokon alapulhat, az ennek való megfelelést igazolni kell. 7.3. A Környezethasználó köteles biztosítani a biztonságos és folyamatos hozzáférést a megfigyelési/mérési/mintavételi pontokhoz a Felügyelőség munkatársai számára. 11

8.

A lerakó lezárása és rekultivációja:

8.1. A hulladéklerakás felhagyása után a hulladéktömeg lezárásra kerül. A tervezett és engedélyezett végső rekultivált dombmagasság 251 mBf. 8.2

A lezárást a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében megadott, a B3 kategóriájú lerakóra előírt rétegrend figyelembevételével kell kialakítani.

8.3. A kialakításra kerülő rézsű meredeksége az 1:3 arányt nem haladhatja meg. 8.4. A deponált hulladék és a keleti kerítés távolsága minimum 12 m legyen. 8.5. A deponált hulladék és a kiépített aljzatszigetelés széle között 6 m távolságnak kell lenni. 8.6. A rekultivációs rétegrendben hulladék (stabilizált biohulladék vagy aprított építésibontási hulladék) felhasználása csak hulladékhasznosítási engedély birtokában lehetséges, kivéve a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet 8. §-ban leírtakat. 8.7. A hulladéklerakó átmeneti lezárásának maximális ideje 10 év. Amennyiben a hulladéklerakó-gáz emisszió vizsgálatok a szervesanyag-tartalom csökkenését, a hulladéktest stabilizációját mutatják, a lerakó végső lezárása 10 évnél korábban is megkezdhető. 8.8. A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti meteorológiai adatok gyűjtését az utógondozási időszak alatt meg kell szervezni, a mérési adatokat az éves összefoglaló jelentéshez csatolni szükséges. 8.9. A rekultiváció során ki kell alakítani a hulladéklerakó-gáz elvezetésére és összegyűjtésére szolgáló végleges rendszert, amelyet csatlakoztatni kell a már meglévő ártalmatlanító, illetve megfelelő mennyiség esetében hasznosító rendszerhez. 8.10. A közlekedési utak és a környezet gondozásának alkalmával, heti rendszerességgel meg kell vizsgálni a hulladéktest mechanikai állapotát, az esetleges elváltozások megszüntetéséről gondoskodni kell. 8.11. Az arra alkalmassá vált rézsűfelületekre az átmeneti rekultivációs rétegeket fel kell helyezni. 8.12. Az utógondozási időszak 30 év. 9.

Az eltérő üzemállapotra vonatkozó előírások:

9.1. A Környezethasználónak haladéktalanul értesítenie kell a Felügyelőség ügyeleti szolgálatát (tel: 30/200-9561) az alábbiak esetén: - bármely szennyező anyag jelen engedélyben meghatározott határértékeket túllépő kibocsátása, - bármely szennyező anyag olyan kibocsátása, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat, - bármely technológia, vagy berendezés működési zavara, meghibásodása, amely környezetszennyezést okoz vagy okozhat; - olyan baleset, mely környezetszennyezést okoz vagy okozhat. 12

- határérték túllépést okozó, rendkívüli váratlan légszennyezést okozó, rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő (nem megfelelő működés) üzemállapot. 9.2. A fenti bejelentéseket 48 órán belül írásos formában is be kell nyújtani a Felügyelőségre, melyben ismertetni kell az esemény okát, a megtett intézkedéseket és azok eredményességét. 9.3. A havária tervet folyamatosan aktualizálni kell, az újonnan engedélyezett változtatások figyelembevételével. A havária tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást kell szervezni, és gondoskodni arról, hogy mindhárom műszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy. Az aktualizált havária terv benyújtási határideje: 2012. március 31. 9.4. A tevékenység során bekövetkező havária esetén a Felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell a kárelhárítási tevékenység azonnali megkezdése mellett. 9.5. A rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő üzemállapotokat üzemnaplóban kell dokumentálni és a hatósági ellenőrzés alkalmával bemutatni. 9.6. A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban. 9.7. A Környezethasználó köteles a Felügyelőséget írásban – a rendkívüli eseményektől eltekintve – előre értesíteni az alábbi esetekben: - a létesítmény tartós, teljes vagy részleges leállása; - a létesítmény teljes vagy részleges újraindítása leállás után. 10. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek: 10.1. A Környezethasználó köteles a Felügyelőségnek 15 napon belül írásban bejelenteni: - az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, - a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 11. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások: 11.1. A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos – jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kvtv.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben [a továbbiakban: 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben] megfogalmazott – előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerős engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggő technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételről a Felügyelőség előzetes állásfoglalását kell kérni. 11.2. A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok előírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: - visszamaradt környezeti állapot teljes körű feltárásával; - a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; 13

- a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor:
a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel;
a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetőségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal;
az elszennyeződött berendezések kezelésével;
az épületek bontásából keletkező hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; - az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával. 11.3. A tevékenység felhagyása után a telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerőre emelkedése után, a vevő környezetvédelmi követelményekről való tájékoztatása mellett történhet. V. S ZA KHAT ÓSÁ GI ELŐÍRÁSOK

Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási 11385-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötése:

Szerve

1. „A Hulladékkezelő Központ további működtetése nem járhat a talaj, a talajvíz és a levegő szennyeződésével, azt műszaki, technológiai és környezetvédelmi előírások betartásával ki kell zárni. A hulladéklerakó telep működtetése során por szennyezheti a levegőt, amely ellen szükség esetén portalanítással (locsolással) kell védekezni. 2. A telephelyen kiépített monitoring rendszert a továbbiakban is üzemeltetni kell.” Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság BBK/2928-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötése: „A további üzemeltetés során tilos ásványi nyersanyagot kitermelni a hulladéklerakó területéről, a Gödöllő Város Jegyzője 111/124-3/2010. számú határozatában a III. ütem építéséhez engedélyezett mennyiségen kívül.” VI . EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Jelen engedély a jogerőre emelkedést követően 2017. március 31. napjáig érvényes. Továbbra is hatályban marad a KTVF: 8900-2/2006. számú vízjogi fennmaradási engedély, valamint a KTVF: 24690-16/2011. számon kiadott vízjogi létesítési engedély. Jelen engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni és a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtani. Új egységes környezethasználati engedély csak jelen engedély érvényességének lejárta előtt 6 hónappal (2016. szeptember 30.) a Felügyelőséghez benyújtott, a hatályos jogszabályi előírások szerinti tartalmú, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhető.

14

A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: • • •

• • • •

ezt jogszabály előírja; a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges; a Környezethasználó tevékenységében a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti jelentős változtatást kíván végrehajtani; az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges; a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli; a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja; a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be.

Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági előírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidőre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentős megváltozása esetén, a Felügyelőség az engedélyt visszavonja. Az egységes környezethasználati engedély módosítására, visszavonására a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (12) bekezdése irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé. VI I . JOGKÖV ETKE ZMÉNY EK 1. Amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy a fenti határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. §-a alapján: - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja; és a Környezethasználót határozatban kötelezi 50 000 – 100 000 Ft/nap bírság megfizetésére. 2. Jelen engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatban kötelezi a Környezethasználót 200 000 – 500 000 Ft bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. 3. A kötelezettség fenti határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 129. § (2) bekezdésének b) pontjában, továbbá a 140. §-ban foglaltak alkalmazásának van helye.

15

* Megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási 1 500 000 Ft, melyet a Környezethasználó megfizetett.

szolgáltatási

díj

mértéke

E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, a Felügyelőséghez hét példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 750 000 Ft, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. I N D O K O L Á S A Környezethasználó KTVF: 854-15/2009. számú határozattal módosított KTVF: 854-4/2009. számú egységes környezethasználati engedéllyel (a továbbiakban: Engedély) rendelkezett a Csömör Regionális Hulladékkezelő Központ üzemeltetésére. A Környezethasználó 2011. szeptember 7. napján, a Depónia-Technika Mérnöki Szolgáltató Kft. (3525 Miskolc, Szentpáli u. 13. I/1.; továbbiakban: Tervező) által készített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával az Engedély érvényességi idejének meghosszabbítását kérte. A kérelem alapján a Felügyelőségen a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése szerinti egységes környezethasználati engedélyezési eljárás 2011. szeptember 8. napján megindult. Az Engedély érvényességi ideje 2011. december 31. napján lejárt. A Felügyelőség a benyújtott Dokumentációt átvizsgálva megállapította, hogy az nem tartalmazta a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 18. §-a és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szerinti szakértői jogosultság igazolását, továbbá a Dokumentációt tartalmazó egy példány elektronikus adathordozót. Ezért a Felügyelőség KTVF: 5795-14/2011. számú végzésével hiánypótlásra szólította fel a Környezethasználót. A hiánypótlást a Környezethasználó a végzésben megállapított határidőn belül benyújtotta. A Felügyelőség a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség a Ket.29. § (6) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti Csömör Nagyközség Önkormányzat Jegyzőjének és az érintett Kerepes Nagyközség és Kistarcsa Város Önkormányzat Jegyzőinek. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) 16

bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A közhírré tételnek a megkeresett jegyzők eleget tettek, és írásban tájékoztatták a Felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a vonatkozó iratokba való betekintési lehetőség módjáról, az alábbi leveleikben: Kerepes Nagyközség Önkormányzat Jegyzője e-mailben, Kistarcsa Város Önkormányzat Jegyzője 5376-2/2011. számú, Csömör Nagyközség Önkormányzat Jegyzője 6381/2011. számú levelében. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 11385-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához a rendelkező részben foglalt kikötésekkel hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A felülvizsgálat során készített, a Depónia-Technika Kft. (3525 Miskolc, Szentpáli u. 13.) által összeállított dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam, hogy a hulladéklerakón Csömör, Kistarcsa, Mogyoród, Szada, Nagytarcsa és Budapest egyes területeinek települési szilárd hulladékát helyezik el, illetve nem veszélyes, ipari jellegű hulladékok lerakással történő ártalmatlanítását végzik. A hulladéklerakóhoz a legközelebbi összefüggő beépített terület DK-i irányban 700 m-re van, míg D-i irányban 500 m-re zártkertek találhatók. A Hulladékkezelő Központ környezetre gyakorolt hatásait monitoring-rendszerrel követik nyomon. A monitoring-rendszer részeként vizsgálják a talaj-, a talajvíz- és a csurgalékvíz, illetve a levegő minőségét. A monitoring vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a talaj- és a talajvíz nem szennyezett, míg az ülepedő por mennyisége 2010. évben egy alkalommal haladta meg a határértéket. 2010. évben a hulladéklerakó két pontján havi rendszerességgel mérték a szállópor koncentrációját, és annak fémtartalmát. A minták fémtartalma egyetlen esetben sem haladta meg a határértéket, a szállópor mennyisége azonban többször is a megengedett érték feletti volt, ugyanakkor a hulladéklerakó 500 m-es védőtávolsága miatt ez nem jelent környezeti kockázatot a környező településekre. A közegészségügyi hatóság részéről a hulladéklerakó további működtetésének jogszabályi akadálya nincs, így a szakhatósági hozzájárulásomat megadtam, ugyanakkor a hulladéklerakón folytatott tevékenység környezeti hatásainak ellenőrzéséhez szükséges a meglévő monitoring rendszer további üzemeltetése. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki. Kikötéseimet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-a alapján tettem meg.” A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság BBK/2928-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához a rendelkező részben foglalt kikötéssel járult hozzá. 17

Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Bányakapitányság a rendelkező részben foglaltakat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 1/A. § alapján írta elő. A Bányakapitányság hatáskörét a 347/2006. Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete állapítja meg.” Kerepes Nagyközség Önkormányzat Jegyzője 6736-4/2011. számú levelével tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy szakhatósági eljárását 15 nappal meghosszabbította, majd 6736-6/2011. számon szakhatósági állásfoglalást adott. A kiadott szakhatósági állásfoglalást megvizsgálva a Felügyelőség megállapította, hogy az nem a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 4. pontja alapján került megadásra, ezért a Felügyelőség KTVF: 5795-39/2011. számon szakhatósági egyeztetést kezdeményezett, melyre Kerepes Nagyközség Önkormányzat Jegyzője 6736-11/2011. számon szakhatósági állásfoglalást adott. Kerepes Nagyközség Önkormányzat Jegyzője 6736-11/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult az Engedély kiadásához. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „…a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) a szakhatóság közreműködésére vonatkozó fejezetének 45/A. § (1) pontja szerint „Ha a szakhatóságnak olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely e) az eljárás akadályozása jogkövetkezményeinek alkalmazását teszi szükségessé, erről haladéktalanul tájékoztatja a hatóságot,” valamint, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének 3.2 pontja előírja: „3 .2 A hulladéklerakó területét be kell keríteni. A kerítés mentén olyan véderdőt szükséges létesíteni, amely - különösen települési hulladéklerakó esetében - megakadályozza a hulladéknak széllel való elhordását. A véderdő kialakításakor gondoskodni kell arról, hogy a telepített lombos fák és bokrok elegendően magas, sűrű struktúrájú, zöld sávot alkossanak. A kerítésnek, véderdőnek, mobil építményeknek (védőháló) biztosítaniuk kell a hulladék - lerakó területéről - széllel történő elhordásának megakadályozását." Az idézett Ket. jogszabályi felhatalmazás alapján tájékoztatom a Felügyelőséget, hogy a felülvizsgálati dokumentáció, valamint a helyszíni ismereteink alapján megállapítható, hogy a véderdő telepítése az üzemeltetés megkezdése óta (2001. november) el sem kezdődött. Kerepes Nagyközség szempontjából ennek azért van jelentősége, mert a felülvizsgálat során bemutatásra került, hogy a szálló por tekintetében kedvezőtlen szélviszonyok esetén a település belterülete is érintett. A véderdő telepítését a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a KTVF: 29.599-8/2005. számú határozatában is előírta (a Határozat 14. További előírások utolsó bekezdése). Továbbá megítélésünk szerint a hulladéklerakóban a beérkezett hulladékok előzetes kezelés nélkül kerülnek lerakásra tekintettel arra, hogy nem rendelkezik sem biológiai, sem mechanikai válogatóval és annak létesítése – a dokumentáció alapján – nem is tervezett. A rendelkező részben rögzített döntésemet a Ket. 44. § es 45/A. § előírásait is figyelembe véve hoztam meg. Hatáskörömet és illetékességemet a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 4. pontja állapítja meg.” Kistarcsa Város Önkormányzat Jegyzője 5376-3/2011. állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult az engedély kiadásához.

18

számú

szakhatósági

Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Eljárásom során hatáskörömbe tartozóan vizsgáltam az alábbi önkormányzati rendeletbe foglalt, helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos előírások teljesülését: - A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 10/2011. (III. 21.) önkormányzati rendelet. A fenti rendelet Kistarcsa városban keletkező települési szilárd hulladék lerakása és ártalmatlanítása igénybe vehető lerakóhelyként a Környezethasználó által üzemeltetett Hulladékkezelő Központot jelöli ki. Megállapítottam, hogy amennyiben a Környezethasználó a tevékenységét a csatolt dokumentációban rögzítettek szerint végzi, úgy a helyi környezeti elemekben, rendszerekben jelentős állapotváltozás nem következik be. Mindezek alapján a rendelkező részben rögzítettek szerint döntöttem. Döntésem – a már hivatkozott jogszabályon kívül – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében, és 4. sz. mellékletének 4. pontjában megállapított hatásköri és illetékességi szabályokon alapul.” Tekintettel arra, hogy Csömör Nagyközség Önkormányzata a tárgyi nem veszélyeshulladéklerakó telephelyét alkotó ingatlanok (057/1, 057/3-7 hrsz.-ú ingatlanok) egyik tulajdonosa (057/4 hrsz.-ú ingatlan), a Pest Megyei Kormányhivatalnál, mint Csömör Nagyközség Önkormányzat Jegyzőjének felügyeleti szervénél a Felügyelőség a Ket. 42. § (1) és (3)-(6) bekezdései szerint kizárási ok miatt a Ket 43. § (4) és (5) bekezdése értelmében más eljáró hatóság kijelölése ügyében eljárást kezdeményezett. A Felügyelőség a Pest Megyei Kormányhivatal – az első fokon eljáró jegyző, mint szakhatóság kijelölése tárgyában hozott – döntésének megérkezéséig, de legkésőbb 2011. november 30. napjáig a Ket. 32. § (1) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a KTVF: 5795-24/2011. számú végzésében felfüggesztette, egyidejűleg megállapította, hogy a Ket. 32. § (9) bekezdése alapján az eljárás felfüggesztésének hatálya nem érinti a szakhatósági állásfoglalásra irányuló eljárási cselekményt. A Pest Megyei Kormányhivatal 50PM-1416/3/2011. számú, a Felügyelőségen 2011. november 11. napján érkeztetett végzésével a szakhatósági eljárás lefolytatására eljáró hatóságként Szada Község Önkormányzat Jegyzőjét jelölte ki. Szada Község Önkormányzat Jegyzője 1567-2/2011. számon szakhatósági állásfoglalást adott. A kiadott szakhatósági állásfoglalást megvizsgálva a Felügyelőség megállapította, hogy az nem a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 4. pontja alapján került megadásra, ezért a Felügyelőség KTVF: 5795-53/2011. számon szakhatósági egyeztetést kezdeményezett, melyre Szada Község Önkormányzat Jegyzője 38/2012. számon szakhatósági állásfoglalást adott. Szada Község Önkormányzat Jegyzője 38/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Csömör Nagyközség Önkormányzata helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően olyan rendelettel nem rendelkezik, mely az országos hatályú jogszabályoknál szigorúbb szabályokat állapítana meg.

19

Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletének 4. pontja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése alapján adtam meg.” A Felügyelőség KTVF: 5795-54/2011. számú végzésében felszín alatti víz- és talajvédelmi, valamint vízbázisvédelmi szempontból további kiegészítő adatok benyújtására szólította fel a Környezethasználó. A Környezethasználó a fenti végzésben meghatározott teljesítési határidőn belül a kiegészítő dokumentumokat benyújtotta. A benyújtott Dokumentáció és annak kiegészítései alapján a Felügyelőség a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi: Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A benyújtott dokumentáció a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. számú melléklet 3. pontjában felsorolt tartalmi követelményeknek, továbbá a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott követelményeknek levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelelt. A hulladéklerakóban keletkező gáz összetételének és mennyiségének méréséről készült monitoring jelentéseket a Felügyelőség átvizsgálta és megállapította, hogy a mérések alátámasztják a szükségességét a II. ütemben található gázkutak bekötésének az ártalmatlanító vagy hasznosító rendszerbe. A III. ütem gázkezelő és ártalmatlanító rendszerének kialakítására − a Környezethasználó 2008. december 4. napján kelt levele mellékleteként benyújtott, a Felügyelőségen KTVF: 1375-35/2008. számon iktatott, a Tervező által készített − a „Csömör 057/1 hrsz. felhagyott kavicsbánya rekultivációja III. ütem engedély módosítása” című dokumentumban foglaltakat a Felügyelőség elfogadta, az erre vonatkozó előírásait a rendelkező részbe foglalta. A kiépített gázgyűjtő és ártalmatlanító rendszer üzemeltetése során párhuzamosan időszakonként mérik a hulladéklerakó felületén kidiffundálódó éghető anyag-tartalmat. A lerakóhelyen a környezetvédelmi, valamint az elérhető legjobb technika (BAT) követelményeinek megfelelően megvalósított fáklya működtetésének köszönhetően, az üvegházhatású gázkibocsátás nagymértékben lecsökkent. A benyújtott dokumentumokat átvizsgálva megállapítottam továbbá, hogy a levegőtisztaságvédelmi tervfejezetek megfelelnek, a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének 5. pontjában foglaltaknak, továbbá a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben, valamint a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltaknak. Felszín alatti víz- és talajvédelmi szempontból: A Felügyelőség az Engedélyben a tárgyi hulladéklerakó felszín alatti vizekre és földtani közegre gyakorolt hatásának ellenőrzésére talaj- és talajvíz monitoring rendszer üzemeltetését írta elő. A területen üzemelő K1, K2, K4, K5, K8 jelű monitoring kutak KTVF: 8900-2/2006. számon kaptak vízjogi fennmaradási engedélyt.

20

A Környezethasználó megbízásából a Tervező a tárgyi hulladéklerakó III. üteme rekultivációjának tervezését végzi, amelynek során megállapításra került, hogy a tervezési területen található K1 jelű monitoring kút áthelyezése szükséges. Az eltömedékelésre kerülő K1 jelű kút helyett új kút (K1/1 jelű) kerül kialakításra a hulladéklerakó északi peremén. A Felügyelőség KTVF: 16129-6/2011. számon módosított KTVF: 16129-2/2011. számú határozatával (Vízikönyvi szám: 6.2/d/78) vízjogi létesítési engedélyt adott a K1 jelű monitoring kút eltömedékelésére, valamint KTVF: 16109-2/2011. számú határozatával (Vízikönyvi szám: 6.2/d/125) vízjogi létesítési engedélyt adott a K1/1 jelű kút létesítésére. A létesítési engedélyek érvényességi ideje lejárt, a K1 jelű kút eltömedékelése és a K1/1 jelű létesítése nem történt meg. A Dokumentációban csak a K1 jelű monitoring kút vizsgálati eredményei szerepelnek, az újonnan létesítendő K1/1 jelű monitoring kútról nem tesznek említést. A K1 jelű kút a monitoring rendszer része, abból nem hagyható ki. Tekintettel arra, hogy áthelyezése szükséges, a kutakra (eltömedékelés és létesítés) vonatkozóan a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerint vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől, mely a rendelkező részben előírásra került. A korábbi, lejárt Engedélyben a csapadékvíz, a csurgalékvíz és az abroncsmosó vizének vizsgálata is elő volt írva. A rekultivált felületről származó csapadékvíz burkolt övárokban kerül elvezetésre (befogadó a Csömöri-patak), a hulladéktestbe beszivárgó csapadékvíz a csurgalékvízzel együtt szigetelt gyűjtőmedencébe, illetve visszalocsolásra kerül, az abroncsmosó vize pedig terepszintbe mélyített vasbeton tálcában van elhelyezve (abroncsmosó műtárgy). Ezen vizek a talajvízzel nem érintkeznek. Fentiek miatt a csapadékvíz, a csurgalékvíz és az abroncsmosó vizének vizsgálatától a továbbiakban felszín alatti víz- és talajvédelmi szempontból a Felügyelőség eltekint. A favR. 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A Környezethasználó a tárgyi hulladéklerakón a favR. 13. § (1) bekezdés szerinti engedélyköteles tevékenységek vonatkozásában a 16. § (2) bekezdés c) pontja alapján engedélyköteles tevékenységet végez (üzemanyagtartály és kútoszlop üzemeltetés), melynek bejelentése a 35. § (1) bekezdés a) pontja szerint a FAVI-ENG információs rendszer részére történő adatszolgáltatási körbe tartozik. A Felügyelőségre benyújtott dokumentációban foglaltak alapján a tárgyi hulladéklerakó telep egy 110 m mélységű víztermelő kúttal − amely a telep szociális és tűzivíz ellátását szolgálja − illetve vízszintsüllyesztő kutakkal rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a Felügyelőség nyilvántartásában a víztermelő kútra vonatkozóan nem szerepel vízjogi engedély, a Felügyelőség a víztermelő kút vízjogi helyzetének tisztázása érdekében, illetve a benyújtott dokumentációban említett vízszint süllyesztő kutak funkciójának, és műszaki paramétereinek tisztázása miatt KTVF: 5795-54/2011. számú végzésében nyilatkozattételre szólította fel a Környezethasználót. A Felügyelőségre 2011. december 30. napján, KTVF: 5759-55/2011. és KTVF: 5795-56/2011. számon érkeztetett nyilatkozatokban foglaltak szerint: „A Ker-Hu Kft. szociális és tüzivíz ellátására szolgáltatási szerződést kötött a Szilasvíz Kft.-vel.” A szerződés másolatát a nyilatkozathoz mellékelték. 21

A nyilatkozat alapján, a területen lévő 110 m mélységű víztermelő kút nem rendelkezik vízjogi engedéllyel, valamint a kutat nem használják, továbbá a vízszintsüllyesztő kutakkal kapcsolatos információ tévesen került a benyújtott dokumentációba, a területen nincsenek vízszintsüllyesztő kutak. Fentiek alapján, a területen megtalálható víztermelő kút vízjogi helyzetének tisztázása érdekében a rendelkező részben foglaltak szerint kell eljárni. Felszíni vízvédelmi szempontból: A benyújtott Dokumentációt átvizsgálva megállapításra került, hogy a keletkező szociális szennyvíz zárt tartályban kerül összegyűjtésre, majd arra jogosult személlyel elszállíttatják. Technológiai szennyvíz nem keletkezik. A szennyezett csapadékvizek tisztítására létesült olaj- és iszapfogó berendezésre, és csapadékvíz elvezetésre KTVF: 8900-2/2006. számon a Környezethasználó jogerős vízjogi fennmaradási engedéllyel rendelkezik, amely 2015. december 31-ig érvényes. A tárgyi hulladéklerakón a csapadékvíz és csurgalékvíz műtárgyainak kiépítése három ütemben történik. Az I. és II. ütem kiépült a III. ütem kiépítése még nem történt meg, annak kivitelezését várhatóan 2012. év márciusában kezdi meg a Környezethasználó. A III. ütem csapadékvíz és csurgalékvíz elvezető rendszereinek kialakítására a Felügyelőség KTVF: 24690-16/2011. számú határozatával vízjogi létesítési engedélyt adott. Hulladékgazdálkodási szempontból: A hulladéklerakón a tevékenység végzéséhez a jogszabályban előírt gépek, berendezések, szociális létesítmények, szakképzett személyzet rendelkezésre áll. A hulladéklerakó létesítményeinek és az engedélyezett technológiájának a jogszabályokban előírtak szerinti működtetését oktatott és képzett személyzet végzi. A naprakész hulladék nyilvántartás vezetésével és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével a hulladéklerakó tevékenysége folyamatosan nyomon követhető és ellenőrizhető. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a Hgt., a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, valamint a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet alapján tette. Hulladékgazdálkodási vonatkozású panaszról és bírságról a Felügyelőségnek nincs tudomása, hulladékgazdálkodási szempontból a lerakó működése az előírások betartása mellett a környezetre nincs kedvezőtlen és terhelő hatással. Zajvédelmi szempontból: A Dokumentáció zajvédelmi munkarésze a hatályos zajvédelmi jogszabályok és mérési szabványok alapján készült. A Környezethasználó a korábbi Engedély zajvédelmi előírásait maradéktalanul teljesítette. A Dokumentáció, továbbá a 2011. december 12. napján megküldött „Zajvédelmi tárgyú kiegészítés az 5795/2011. sz. ügyirathoz” című dokumentáció (továbbiakban: Kiegészítés) igazolja, hogy a tárgyi telephely üzemeléséből származó és a szállításhoz kapcsolódó zajterhelés a környező védendő létesítményeknél megfelel a követelményeknek.

22

A Dokumentációban és a Kiegészítésben a Tervező a közölt eredmények felhasználásával a Környezethasználó a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet] 5. § és 6. § szerint vizsgálta az üzem zajvédelmi hatásterületét, az azon található védendő létesítményeket. Tekintettel arra, hogy a zajkibocsátási határértékeket a zajforrás hatásterületére kell megállapítani, a Dokumentációban és Kiegészítésben levő eredmények alapján a zajkibocsátási határértékek megállapítása Kistarcsa közigazgatási területére eső Teréziamajorra indokolt, mivel Kerepes közigazgatási területére eső Teréziamajor terület külterület és a Kerepes Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló, Kerepes Önkormányzata Képviselő Testülete 19/2007. (VII. 12.) Kt. rendelete szerint „Khr” különleges terület, ami zajvédelmi szempontból nem védendő terület. A Z. mellékletben megállapított zajkibocsátási határértékeket a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján és e rendelet 1. számú melléklet 1. pontja alapján állapítottam meg úgy, hogy a környezetbe jutó zaj a megengedett zajterhelési határértékeket ne haladja meg. A megengedett zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet 2. sora tartalmazza. A telephely környezetében található védendő területek − a Kistarcsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (VI. 15.) számú önkormányzati rendelete a Helyi építési szabályzatában rögzített településrendezési terv szerinti − besorolása: Lke-2 - kertvárosias lakóterület. A zajforrások hatásterületén elhelyezkedő épületek az építményjegyzékről szóló 9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény szerinti besorolása az alábbi:

1./

Védendő épületek címe

Védendő épületek helyrajzi száma

Védendő épületek funkciója

Védendő épületek építményjegyzék szerinti besorolása

Teréziamajor

0230/42, 0230/41

lakóépület

1110 Egylakásos épületek

A Környezethasználót jelen engedély jogerőre emelkedését követően a megadott zajkibocsátási határértékek be nem tartása esetén, továbbá a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változás-bejelentési kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 26. § értelmében zajbírság megfizetésére kötelezi a Felügyelőség. Táj- és természetvédelmi szempontból: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése alapján a tárgyi ingatlanok országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet, ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érintenek. A hulladék-lerakóval érintett ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat részét nem képezik. Az ingatlanon folytatott tevékenység táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. 23

* A Felügyelőség az eljárás során figyelembe vette a kérelem alapjául szolgáló Dokumentációt, annak kiegészítéseit, valamint a szakhatósági állásfoglalásokat. Összességében megállapítható, hogy a tárgyi hulladéklerakó telep üzemszerű működése nem okoz környezetkárosítást, üzemelése nem jár olyan mértékű környezeti kockázattal, mely a környező területek állapotát károsan befolyásolja. A környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a létesítmény műszaki jellemzőinek, földrajzi elhelyezkedésének, a környezet jelenlegi és célállapotának, és a megteendő intézkedések előnyeinek figyelembevételével határozta meg a Felügyelőség. A határozat rendelkező részében foglalt előírások betartásával hosszú távon biztosítható a környezeti elemek védelme. A Dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség a fentiek és a Kvt. 66. § (1) bekezdésének b) pontja, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3)-(5) bekezdése alapján, a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és indokolásait a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A Felügyelőség döntésének meghozatala során figyelembe vette a Kvtv., a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (vízvédelmi levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi) jogszabályok előírásait. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket a Felügyelőség a Kvt., a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében írta elő. Tájékoztatom, hogy a Kérelmezőnek a Kvtv. 96/B. § (1) bekezdése alapján éves felügyeleti díjat kell fizetni tárgyév február 28. napjáig. A Kérelmező adatszolgáltatási kötelezettségéről a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. §-a, a bejelentési kötelezettségről a Kvtv. 82. §-a alapján rendelkezett a Felügyelőség. Az engedély érvényességi idejének megállapítása 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdésében foglaltakon alapul. Felhívom a figyelmet, hogy az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység, környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a Felügyelőség jelen engedély VII. fejezetébe foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. 24

A határozatot, mint hirdetményt a Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (8) bekezdése szerint nyilvánosságra hozza, a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, valamint megküldi Kerepes Nagyközség, Kistarcsa Város, valamint Csömör Nagyközség Önkormányzatok Jegyzőinek, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A jegyzők a határozat közzétételét követően haladéktalanul tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM) 1. melléklet III. fejezet 4.1. pontja alapján került megállapításra, melyet a Környezethasználó megfizetett (a számla száma: KI-3234/2011). A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Felhívom a Környezethasználó figyelmét, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő lejártát követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. január 27.

Dolla Eszter sk. igazgató Kapják: ügyintézői utasítás szerint. 25

26

T. MELLÉKLET TECHNOLÓGIAI

LEÍRÁS

1. MŰSZAKI JELLEMZŐK Területe: 128 683 m2 (ebből a depóniatér: I. ütem 23 000 m2 II. ütem 23 000 m2 III. ütem 60 000 m2) Az I., II. ütem alapszintje: 224-226 mBf. A III. ütem alapszintje: 219-223 mBf. Kialakítandó rekultivációs felület magassága: 251 mBf. Elhelyezhető hulladékmennyiség: ~ 1 729 000 m3 I. ütem kapacitása: 220 000 m3 II. ütem kapacitás: 280 000 m3 III. ütem kapacitása: 500 000 m3 A 239 mBf-ről 251 mBf-re való emelés kapacitása: 729 000 m3 Műszaki létesítmények: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Kapu Kerítés Portakonténer Fúrt kút Személygépkocsi parkoló Irodakonténer Szennyvízakna Hídmérleg Mérlegház Szociális konténer Abroncsmosó Gépszín Üzemanyag töltő állomás Komposztáló Tűzivíz tározó és csurgalékvíz gyűjtő medence Hulladéklerakó I. ütem Hulladéklerakó II. ütem Hulladéklerakó III. ütem Üzemi út Gázkompresszor-fáklya konténer Kondenzakna Gázgyűjtő állomás

Vízi létesítmények: • • •

5 db talajvízfigyelő kút 1 db SEPURATOR 2000 MÖA 1,5-1CS típusú olaj-iszapfogó (befogadó: vízmosás) 922 fm hosszban burkolt övárok

27

Munkagépek: • •

Volvo BL70 típusú homlokrakodó TANA 40Ftípusú kompaktor

Szállítójárművek, a lerakóra történő hulladékbeszállítás megoszlása: • • •

kukásautók (20%) konténerszállító autók (60-65%) egyéb kisbeszállítók, utánfutóval vagy kisméretű furgonokkal érkezők (15-20%)

Műszaki védelem: I. ütem: Aljzatszigetelés - 30 cm homokszivárgó - 600 g/m2 geotextilia mechanikai védelem - 2,5 mm vtg. HDPE geomembrán - geoelektromos monitoring rendszer - 2x30 cm CONSOLID szigetelés - depóniatükör Támasztó töltés rézsűszigetelés - használt gumiabroncs borítás, OK 16/32 kaviccsal kitöltve - 1200 g/m2 geotextilia - 2,5 mm vtg. HDPE geomembrán II. ütem: Aljzatszigetelés - 30 cm szivárgó paplan - 1000 g/m2 geotextília - 2,5 mm HDPE szigetelő lemez - geofizikai monitoring rendszer - 50 cm CONSOLID szigetelés - depóniatükör Rézsűszigetelés - gumiabroncs kitöltőkaviccsal - 1000 g/m2 geotextília - 2,5 mm HDPE fólia - BENTOMAT BENTONITOS szigetelő lemez - geofizikai monitoring rendszer - töltés Az I. és a II. ütem szigetelésének összeillesztése: Forrólevegős hegesztés, átfedés 15 cm Forrókéses hegesztés, átfedés 15-18 cm BENTONIT por szórása, átfedés 15 cm III. ütem: Lerakóterület (III. ütem): Rendezett terepszint: Feltöltési magasság:

60.000 m² 219,04 mBf. 251 mBf.

A tervezett hosszirányú és keresztirányú lejtéssel megépített, tömörített és ellenőrzött tükörre épül a hulladéklerakó műszaki védelme. 28

Depónia aljzat műszaki védelme felülről lefelé: • • • • • •

Geotextília eltömődés elleni védelem Felületi szivárgó OK 16/32 Geotextília mechanikai védelem HDPE - geomembrán Geoelektromos monitoring rendszer Épített természetes anyagú ásványi szigetelés (k<5x10-10 m/s, 2x25 cm)

200 g/ m2 50 cm 1200 g/ m2 2,5 mm

A rézsűszigetelés rétegrendje: • • • • • •

Használt gumiabroncs borítás OK 16/32 kaviccsal kitöltve Geotextília mechanikai védelem HDPE - geomembrán Geoelektromos monitoring rendszer Épített természetes anyagú ásványi szigetelés (k<5x10-10 m/s, 2x25 cm) A rézsű meredeksége a rendezett terepszint alatt legfeljebb 1:2,5 lehet.

~50 cm 1200 g/ m2 2,5 mm >50 cm

A bányagödörben a lerakó tükör földmunkával bevágásban került kialakításra. A lerakó aljzatának legmélyebb pontja 219,04 mBf. A hulladéklerakó tükör kialakítása 1% hosszirányú és 3% keresztirányú eséssel történt a gerincvonalaktól a vápák felé. A tükörre 50 cm vastagságban k<5x10-10 m/s szivárgási tényezővel a tükörre. Környezetvédelmi monitoring: • Talajvíz monitoring • Talaj monitoring • Csurgalékvíz monitoring • Levegő monitoring Csurgalék- és csapadékvíz elvezető rendszer: A szigetelt hulladéklerakóra hulló csapadékvizet a kavicsszivárgó paplan gyűjti össze és vezeti az aljzat vápáiban elhelyezett dréncsövekbe. A dréncső a vizet a csurgalékvíz aknába, majd a főgyűjtő csatornába vezeti. Csurgalékvíz elvezető és kezelő rendszer elemei: • • • • • • •

Felületi szivárgó dréncsővel Csurgalékvíz gyűjtő akna Csurgalékvíz főgyűjtő csatorna Csurgalékvíz tározó medence: 2 db Csurgalékvízátemelő akna Csurgalékvíz nyomóvezeték Csurgalékvíz visszalocsoló rendszer

A felületi szivárgó gyűjti össze a hulladéklerakón átszivárgó csurgalékvizet és vezeti a depóniatükör mély pontjában elhelyezett dréncsőhöz. A felületi kavicsszivárgóra (OK 16/32) lefektetett 200 g/ m2 minőségű geotextília megakadályozza az eltömődést. A csapadék- és csurglékvíz gyűjtésére és elvezetésére a vápákban közvetlenül a mechanikai védelemre KPE Dk 250x22,8 perforált dréncsöveket fektetnek. A csurgalékvíz-gyűjtő vezetékek belülről HDPE lemezzel burkolt vasbeton gyűjtőaknákon keresztül csatlakoznak a gravitációs főgyűjtő vezetékhez.

29

A KPE Dk 315x28,7 méretű csurgalékvíz főgyűjtő csatorna a gyűjtőaknákat köti össze, az aknákban gyűjtött csurgalékvizeket a (I. ütemben épült) csurgalékvíz tározó medencébe vezeti gravitációsan. A csurgalékvíz visszalocsoló rendszer KPE Dk 110x10 méretű csőből készül. A csurgalékvíz visszaforgató nyomóvezetékre 8 db visszaforgató hidránst terveztek. Ezeken keresztül történik a csurgalékvíz visszalocsolása a depóniafelületre. Csurgalékvíz tározó medence: Térfogata: 2x1200 m³ Aljzatszigetelés • 2,5 HDPE geomembrán • bentonitpaplan • geoelektromos monitoring rendszer • tükör min. 98 %-ra tömörítve Rézsűszigetelés • 2,5 mm HDPE geomembrán • bentonitpaplan • geoelektromos monitoring rendszer • tükör min. 95 %-ra tömörítve Depóniagáz gyűjtő rendszer: A III. ütemben 22 db gázkút fog létesülni 15 m-es hatósugárral. A gázkutak építése a hulladék betöltésével és az átmeneti rekultivációs réteg kiépítésével folyamatosan valósul meg. A gázkutakból a depóniagáz elvezetése szívott rendszeren, a depóniaaljzatra fektetett NA 110 HDPE anyagú csővel történik a gázszabályozó állomásra. A cső mechanikai védelme érdekében geotextíliával védett kavics prizmában helyezkedik el. A rekultivációs rétegrend részét képző kiegyenlítő, gázelvezető rétegben felhalmozódó depóniagázt a gázkitermelő kutak közé, hálószerűen épített kivezető csövekkel vezetik el. 2. HULLADÉKKEZELÉS FOLYAMATA A hulladékszállító jármű fogadása, mérlegelése, ellenőrzése: A lerakó nem veszélyes települési szilárd hulladékot és nem veszélyes ipari hulladékot fogad. A lerakó telephelyre a bejutás a bejárati kapun keresztül történik. A beérkező hulladékszállító járművek a porta előtti hídmérlegre hajtanak, a szállítmányt ellenőrzik, a szállítmány okmányait a megbízott dolgozó regisztrálja, az adatok számítógépes nyilvántartásba kerülnek (hulladékszállító jármű, illetve tulajdonosa, beszállított hulladék fajtája (EWC kódja), a hulladék tömege, származási hely, szállítás időpontja, díjkategória). A hulladékszállító járművek a belső útról a mindenkori feltöltési szintnek megfelelően közelítik meg a lerakóteret. Az irányító által meghatározott helyen történik a hulladék leürítése. A jármű ürítés után - a kerékfertőtlenítő műtárgyon áthaladva hajt ki a telepről. A hulladéklerakás technológiája, a depónia művelése: A leürített hulladékot a kompaktor kezelője szemrevételezi. Abban az esetben, ha a hulladék veszélyes hulladékot is tartalmaz a telepvezetőt értesíti, aki intézkedik a hulladék gyűjtéséről és annak kezelésére hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezethez történő elszállításáról. A beszállított hulladék tömörítését egy BOMAG típusú kompaktorral végzik. A kompaktor hatékony munkavégzéséhez a hulladék megfelelő helyre való szállítása 30

szükséges, melyhez VOLVO L70 típusú homlokrakodó áll rendelkezésre. Az ürítő helyen a hulladék betöltése alulról felfelé történik kerékjárással való tömörítéssel oly módon, hogy az ürített hulladékot a kompaktor tolólapjával 25-30 cm vastagságú rétegben szétterítik, majd „megjárják” és 2-3-szoros taposással érik el a megkívánt 1000 kg/ m3 térfogatsúlyt. Ha a feltöltés magassága elérte a támasztótöltés koronájának szintjét, az álcázó töltés építésére kerül sor. Az álcázó töltés mentett oldali részűit füvesítik a feltöltéssel haladó, folyamatos rekultiváció és a lerakó esztétikai megjelenésének javítása érdekében. A teljes depóniatér feltöltése több ütemben történik.

31

32

BAT MELLÉKLET A TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZOTT ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA (BAT) A létesítmény megvalósításánál az elérhető legjobb technika került alkalmazásra és ez gondos kialakítás, valamint megfelelő üzemeltetés mellett, biztosítékot jelent arra, hogy a nem veszélyes hulladéklerakó működése nem fogja, a jogszabályokban megengedett mértéken felül, szennyezni a környezeti elemeket. A hulladéklerakón kiépített és működtetett monitoring rendszer biztosítja, hogy a tevékenységtől származó levegőterhelés, zajterhelés, ellenőrzése megtörténjen. Levegőtisztaság-védelem: A hulladéklerakó a levegővédelmi követelmények betartásával üzemel, ezáltal megfelel a legjobb elérhető technikának, a létesítmény területén és környezetében, valamint a legközelebbi védendő területeken és a szállításhoz igénybe vett útszakaszok mentén teljesülnek a levegővédelmi követelmények. A hulladéklerakó működésétől származó bűzhatással az alkalmazott elérhető legjobb technológia - tömörítés, földtakarás - betartása esetén nem kell számolni. A művelés alatt álló depónia, a depóniagáz képződés megkezdése után folyamatos depresszió alatt üzemel, így a bűzhatást eredményező gázok és szaganyagok nem hagyhatják el a depóniatestet. Talaj- és vízvédelem: A földtani közeg és a felszín alatti víz jelen minőségének megóvása érdekében az Üzemeltetési Terv utasításait, a lerakó működtetésénél be kell tartani. A hulladéklerakóból származó szennyeződés kijutásának megakadályozását, az alkalmazott elérhető legjobb technológia alapján, a lerakó műszaki védelmének előírások szerinti kialakításával kívánja a Környezethasználó elérni. Zaj- és rezgésvédelem: A hulladéklerakó működésétől származó, környezetben okozott zajterhelés a zaj ellen védendő területeken, az elérhető legjobb technika betartása mellett a vizsgálatok alapján nem mutatható ki. A vizsgálatok idején a lerakó területén hulladékok beszállításával és leürítésével, valamint rendezéssel és tömörítéssel összefüggő tevékenység folyt. A hulladékszállítást és a hulladéklerakást, illetve az üzemeltetéshez kapcsolódó egyéb munkavégzést az elérhető legjobb technika betartása érdekében korszerű gépekkel oldja meg a Környezethasználó. Élővilág és táj: Élővilág-védelmi szempontból az elérhető legjobb technikának (BAT) azt a technikát tekinthetjük, amelynek alkalmazásával az élő szervezetekre hatást gyakorló környezetterhelések megelőzhetők, illetve a lehető legnagyobb mértékben csökkenthetők. A zöldfelületek helyreállításánál az optimális megoldás a növényzet telepítésénél az őshonos növényfajok alkalmazása, ill. hosszabb távon az élőhely-kialakulás lehetőségének biztosítása. A lerakott hulladékot annak elegyengetése után, kompaktorral tömörítik. A hulladék peremi részén álcázó töltéseket építenek. A hulladékot adott vastagság (0,5-1,0 m) elérését követően, naponta földtakarással látják el. A megfelelő takarás megakadályozza a hulladék szél általi kihordását. A felhagyást követő tájrendezéssel és biológiai rekultivációval távlatilag új, magas minőségű élőhelyek kialakulása várható. 33

Hulladékgazdálkodás: A hulladéklerakó medence műszaki kialakítása, üzemeltetése és lezárása megfelel a legjobb elérhető technikának. A biztonságos üzemelést, a szennyezések megelőzését elsődlegesen a pontos, precíz munka, az Üzemelési szabályzat és a Hulladékgazdálkodási terv maradéktalan betartása szolgálják.

34

R. MELLÉKLET REKULTIVÁCIÓ A rekultiváció műveletei: I. ütem 1./ Hulladékfelszín rendezése, tömörítése, szükség szerint hulladék-áthalmozás 2./ Depónia átmeneti lezárása Átmeneti lezárás rétegrendje: a., kiegyenlítő réteg: - változó vastagságú, osztályozott, aprószemcsés, kis mésztartalmú anyag vagy építési hulladék (aprított beton frakcióméret 5-10 mm), mely gázelvezető rétegnek is alkalmas. b., szigetelő réteg - 0,2 m vastag ásványi szigetelés c., fedőréteg: - 0,3 m vastag stabilizált biohulladék és talaj vagy komposzt - 0,3 m talaj vagy komposzt Átmeneti lezáró réteg vastagsága: 0,8 m 3./ Állékonyság Átmeneti lezáró rekultivációs réteg rézsűjét 1:3,5 arányban (28,6%) alakítják ki, 3,0 m-es szintenként 2,0 m-es padka közbeiktatásával, igazodva a végleges rekultivációnál alkalmazni kívánt rézsűhajláshoz. Az átmeneti rekultivációs felület abszolút magassága a rézsűkön a végleges rekultivációs rétegrend 1,5 m-es vastagságához igazodva kerül kialakításra. Az átmeneti rekultivációs felület felszínének koronaszintje a lerakó körvonala mentén 246,5 mBf., amely innen egyenletesen (6-10%) emelkedik a lerakó magaspontjáig, amely 249,5 mBf. szinten kerül kialakításra. A hulladékbetöltés maximális abszolút magassága 248,7 mBf. A hulladék rézsűtalpa követi a szigetelt depónia medence peremvonalát. Hulladékbetöltés az aljzatszigetelő rendszer korona magasságánál 1,5 m-el alacsonyabb szintig történik, hogy az átmeneti lezáróréteg az aljzatszigetelés rézsűjéhez támaszkodjon, és elegendő hely maradjon a végleges lezáró réteg megépítéséhez. A rekultivált felszínre való feljutást a lerakó keleti oldalán kialakításra kerülő, 10%-os lejtésű technikai út biztosítja. A technikai út 4,0 m széles, a domb magas oldala felé lejt, domb felőli oldalán 0,5 m, völgyoldalán 1,5 m széles padkával. 4./ Gáztalanító rendszer A jelenlegi állapotot figyelembe véve a végleges, rekultiváció utáni gázelvezető és ártalmatlanító, illetve hasznosíthatóság esetén a hasznosító rendszert a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. számú melléklete alapján a felügyelőségre megküldött rekultivációs engedélyben foglaltak alapján kell majd kialakítani és üzemeltetni.

35

5./ Csapadékvíz-elvezetés A lerakó rekultivált felszínéről lefolyó tiszta csapadékvizet a depónia köré épített övárok gyűjti össze. Az övárok jellemzői: - Anyaga: -

Mélysége: Fenékszélesség: Koronaszélessége: Fenékesés (i): Rézsűhajlás:

I/20/40 típusjelű, könnyített beton anyagú, trapéz keresztmetszetű (2 m elemhosszúságú) burkolóelem 0,28 m 0,2 m 0,77 m 0,01 1:2

A telep csapadékvíz-elvezető hálózatának befogadója az ingatlan nyilvántartásban Csömör, külterület 058 helyrajzi számon szereplő vízmosás. 6./ Füvesítés -

az éghajlati viszonyokhoz meghatározott összetételű gyep telepítésével.

II. ütem 1./ A depónia végleges lezárása Végleges rekultivációs rétegrend: a., kiegyenlítő réteg: - változó vastagságú, aprított beton (frakcióméret 5-10 mm) a legfelső 10 cm-ben finomszemcsés anyag b., gázelvezető réteg: - Geoszintetikus gázelvezető réteg (pl. SECUDRÄN) c., szigetelő réteg: - 6 mm vastag betonitos szigetelő lemez (pl. BENTOMAX, BENTOFIX) d., szivárgó- és szűrőréteg: - 0,016 m vastag geoszintetikus vízelvezető réteg (pl. SECUDRÄN) e., fedőréteg: - 0,3 m vastag osztályozott építési-bontási hulladék - 0,7 m vastag altalaj réteg (kis humusztartalmú talaj vagy stabilizált biohulladék) - 0,5 m vastag humusz fedés (talaj vagy komposzt) Végleges lezáró réteg vastagsága: 1,5 m A végleges lezáró rekultivációs réteg rézsűjét 1:3,5 arányban (28,6%) alakítják ki, 3,0 m-es szintenként 2,0 m-es padka közbeiktatásával. A végleges rekultivációs felület felszínének koronaszintje az átmeneti felső záróréteg felszíne (246,5 mBf.) fölött, 248 mBf. szinten kerül kialakításra, amely innen egyenletesen (3%) emelkedik a lerakó magaspontjáig. A rekultiváció végleges magaspontja 249,5 mBf. szinten lesz, a süllyedés mértékét (8%) figyelembe véve. A végleges rekultivációs fedőréteg az aljzatszigetelés rézsűjéhez támaszkodik úgy, hogy csatlakozik a környező terepszinthez.

36

2./ Növénytelepítés A végleges rekultivációs felszín kialakítása során a felület fűborítást kap, éghajlati viszonyokhoz meghatározott gyep összetétellel. A peremi rézsűláb részekre táj rokon fafajtákat telepítenek. Fenntartási és állagmegóvási munkák: utak karbantartása, növényzet karbantartása, pótlása, meteorológiai adatok gyűjtése, a hulladéktest mechanikai változásainak ellenőrzése, − felszín alatti víz minőségének ellenőrzése, − hulladéklerakó-gáz vizsgálata.

− − − −

37

szemrevételezéssel

történő

rendszeres

38

H. M E L L É K L E T HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Ártalmatlanítással lerakható hulladékok EWC kód

Megnevezés

Mennyiség [t/év]

MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK 02 03 04

fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok

100

TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

10 02 14 10 09 03 10 09 08 10 09 99

gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 10 02 13-tól kemence salak fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 09 07-től közelebbről nem meghatározott hulladékok ( használt tűzálló anyag)

500 2500 2500 200

FÉMEK, MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK 12 01 17 12 01 21

homokfúvatási hulladékok, amelyek különböznek a 12 01 16-tól elhasznált csiszolóanyagok és eszközök, amelyek különböznek a 12 01 20-tól

200 30

HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT 15 02 03

abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a 15 02 02-től

600

A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK 16 01 03 16 01 12 16 02 14 16 02 16 16 03 04 16 03 06

termékként tovább nem használható gumiabroncsok (aprított gumiabroncs, csak 2006. július 1-jéig) súrlódóbetétek, amelyek különböznek a 16 01 11-től használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től 16 02 13-ig felsoroltaktól használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek a 16 02 15-től szervetlen hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 03-tól szerves hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 05-től

39

200 10 15 15 1300 10

ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) 17 05 04 17 09 04

föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

500 3000

HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARI VÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK 19 01 12 19 01 14 19 01 16 19 02 03 19 03 05 19 05 01 19 05 03 19 06 04 19 08 01 19 08 02 19 09 01 19 09 05 19 10 04 19 10 06 19 13 02

kazánhamu és salak amely különbözik a 19 01 11-től pernye, amely különbözik a 19 01 13-tól kazánból eltávolított por, amely különbözik a 19 01 15-től kevert hulladék, amely kizárólag nem veszélyes hulladékokat tartalmaz stabilizált hulladékok, amelyek különböznek a 19 03 4-től települési és ahhoz hasonló hulladékok nem komposztált frakciója előírástól eltérő minőségű komposzt települési hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag rácsszemét homokfogóból származó hulladékok durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékok telítődött vagy kimerült ioncserélő gyanták könnyű frakció és por, amely különbözik a 19 10 03-tól más frakció, amelyek különböznek a 19 10 05-től szennyezett talaj remediációjából származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 19 13 01-től

10 10 10 100 10 100 500 100 2000 1000 50 5 10 24000 10

TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS 20 01 10 20 01 11 20 01 41 20 02 02 20 02 03 20 03 01 20 03 02 20 03 03 20 03 07

ruhanemű textíliák kéménysöprésből származó hulladékok talaj és kövek egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladékok egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is piacokon keletkező hulladék úttisztításból származó hulladék lom hulladék

40

25 50 50 1000 20 31885 75 100 2000

Z. M E L L É K L E T ZAJ-

ÉS REZGÉSVÉDELEM

A helyi adottságok, a környezet beépítettsége és a területhasználat, valamint az üzemeltetési körülmények figyelembevételével megállapított zajkibocsátási határértékek: A megállapított zajkibocsátási határérték[dB/A]

Mérőfelület (részfelület)

1./

Kistarcsa, Teréziamajor (hrsz: 0230/42, 0230/41) lakóépületek védendő homlokzatai előtt 2 m-re:

41

Nappal 600-2200h

Éjjel 2200-600h

50 dB

40 dB

alatti

42

A. M E L L É K L E T ADATSZOLGÁLTATÁS

ÉS JELENTÉSTÉTEL

A KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRE Megnevezés Az engedélyben foglalt adatok esetleges módosulásáról Baleset, működési zavar, meghibásodás, határértékeket túllépő, illetve környezetszennyezést okozó kibocsátás jelentése Bejelentett havária események összefoglalója Zaj- és rezgésvédelmi határérték túllépés bejelentése Talajvízre vonatkozó monitoring Talajminőségre vonatkozó monitoring Patakmederre vonatkozó monitoring Összefoglaló jelentés a monitoring kutak folyamatos ellenőrzésének eredményéről Olaj-iszapleválasztó berendezés megfelelő tisztítási hatásfokának vizsgálati eredményei FAVI-ENG alap-adatlapok benyújtását követően az esetleges változások jelentése Szálló porra vonatkozó havi mérési eredmények elemzése Szálló porra vonatkozó havi mérési eredmények évenkénti kiértékelése A hulladéklerakóban keletkező gáz összetételének és mennyiségének monitoring mérése Összefoglaló jelentés a hulladéklerakó negyedévenkénti gázvizsgálatáról Légszennyezés mértéke (LM) bejelentés (az alapbejelentést követően) Hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás Hulladéklerakó üzemeltetése és utógondozása alatt végzett ellenőrzések, megfigyelések, gyűjtött vizsgálati eredmények Éves környezeti beszámoló - A megtett intézkedések és hatásának bemutatása az elérhető legjobb technika érdekében - További intézkedési javaslat az elérhető legjobb technika elérésére

Gyakoriság

Beadási határidő

eseti

15 napon belül szóban, telefonon 48 órán belül

eseti írásban 8 napon belül eseti

az eseményt követő 1 hónapon belül

eseti

írásban 30 napon belül

mérés negyedévente benyújtás évente mérés/ benyújtás évente mérés félévente benyújtás évente

tárgyévet követő év január 31.

benyújtás évente

tárgyévet követő év január 31.

mérés/benyújtás évente

tárgyévet követő év október 31.

benyújtás évente

tárgyévet követő év április 30.

mérés havonta benyújtás negyedévente

minden negyedévet követő 15 napon belül

benyújtás évente

tárgyévet követő év január 31.

mérés/benyújtás negyedévente

minden negyedévet követő 15 napon belül

benyújtás évente

tárgyévet követő év január 31.

benyújtás évente

tárgyévet követő év március 31.

benyújtás évente

tárgyévet követő év március 1.

benyújtás évente

tárgyévet követő év április 30.

benyújtás évente

tárgyévet követő év április 30.

43

tárgyévet követő január 31.

tárgyévet követő év január 31