Győrasszonyfa Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás július Véleményezési tervdokumentáció TH

TÉR-HÁLÓ UDS. KFT

Győr, Babits M. u. 17/A Győrasszonyfa településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás

Győrasszonyfa Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2009. július Véleményezési tervdokumentáció TH-09-02-07

Felelős tervező:

Németh Géza TT-1 08/0065/2006

Tervezők:

Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Roland településmérnök

Közműtervező:

Kazó Pál VR1,VCS1-1, VCS2-1 08-0064

Elektromos tervező:

Perger Ágoston HK-2; HSz-2; HTr-2; HV-2 08-0291

Gáztervező:

Dr. Ladocsy Gézáné MK 08-0168, 167/1988 BSZFG-1/j

Zöldfelülettervező:

Rozsos Katalin K-2 08-0236/99

1 www.ter-halo.hu



TARTALOMJEGYZÉK 1

2 3 4

5

tervezési feladat .............................................................................................................................. 3 1.1 előzmények .............................................................................................................................. 3 1.2 a tervezési feladat meghatározása .......................................................................................... 4 1.2.1 A rendezési tervmódosítás által érintett területek............................................................. 4 1.2.2 A rendezési tervmódosítás célja, feladata ........................................................................ 4 településfejlesztési koncepció ......................................................................................................... 4 vizsgálati munkarész ....................................................................................................................... 5 Szerkezeti terv................................................................................................................................. 7 4.1 Jóváhagyandó munkarészek.................................................................................................... 7 4.1.1 Településszerkezeti terv M=1:8 000 felbontású ............................................................... 7 4.1.2 Határozattervezet ............................................................................................................. 7 4.2 Leírás ....................................................................................................................................... 7 4.2.1 Történeti áttekintés, térszerkezeti kapcsolatok................................................................. 7 4.2.2 A területfelhasználás vizsgálata és változása .................................................................. 9 4.3 A település biológiai aktivitásértéke ......................................................................................... 9 4.3.1 A településszerkezeti tervmódosítás és várható hatásainak leírása .............................. 10 Kötelező alátámasztó szakági munkarészek ..................................................................................... 11 4.3.2 Közművesítés................................................................................................................. 16 4.3.3 Örökségvédelmi hatástanulmány ................................................................................... 16 szabályozási terv ........................................................................................................................... 17 5.1 A szabályozási terv leírása .................................................................................................... 17 5.1.1 A szabályozási terv változtatásával érintett területek ..................................................... 17 5.1.2 A terv szükségességének indoklása .............................................................................. 17 5.1.3 A szabályozás alapelvei ................................................................................................. 17 5.1.4 A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása ..................................................... 17 5.2 Jóváhagyandó munkarészek.................................................................................................. 18 5.2.1 SZ-1/M jelű szabályozási terv M=1:2 000 felbontású ..................................................... 18 5.2.2 Rendelet tervezet ........................................................................................................... 18 5.3 Kötelező alátámasztó szakági munkarészek.......................................................................... 19

RAJZJEGYZÉK Á-1 É-1 É-1/M T-1/M SZ-1 SZ-1/M KÖ-1 MK

Áttekintő helyszínrajz Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből (belterület) Településszerkezeti tervmódosítás Tájrendezési tervmódosítás Kivonat a hatályos szabályozási tervből (belterület) Szabályozási tervmódosítás Közműellátás helyszínrajza (vízellátás, szennyvízelvezetés, elektromos ellátás, gáz ellátás) Út mintakeresztszelvények Kivonat a hivatalos digitális alaptérképből

2 www.ter-halo.hu

M 1: 6 000 M 1: 4 000 M 1: 15 000 M 1: 4 000 M 1: 2 000 M 1: 3 000 M 1: 200 M 1: 4 000



1 1.1

TERVEZÉSI FELADAT ELŐZMÉNYEK

Győrasszonyfa község önkormányzatának képviselőtestülete a 2009. január 29-i ülésén úgy döntött, hogy a község 2001-ben elkészült településrendezési tervét egy konkrét külterületi területre vonatkozóan módosítani kívánja, mivel az azóta eltelt időben fejlesztési elképzelések körvonalazódtak a településen: egy mezőgazdasági vállalkozás egy telephelyen brojler nagyszülő telepet kíván létesíteni. A területre vonatkozó településrendezési tervmódosítás elkészítésével az önkormányzat cégünket, a Tér-Háló Kft.-t bízta meg. A jelenleg hatályos rendezési tervet 2001-ben irodánk készítette az új építési törvény előírásainak megfelelően. A tervezett fejlesztési területre és környezetére készítünk - az 1998. január 1-től hatályos, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (többször módosított építési törvény) előírtaknak megfelelően - rendezési tervmódosítást, melynek most a végleges véleményeztetési dokumentációját állítottuk össze. Győrasszonyfa település önkormányzata 2000-2001. évek folyamán az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva elkészíttette a község településszerkezeti tervét. A jogszabályokban előírtaknak megfelelően 2005. évben ennek folytatásaként elkészíttette a település szabályozási tervét is, melyet a 10/2001. (X.02.) Ök. számú önkormányzati rendelettel hagyott jóvá. Mindezek előzményeként az önkormányzat képviselő testülete a 99/2000. (X.16.) számú határozatával elfogadta a település fejlesztési koncepcióját. Győrasszonyfa település önkormányzatának képviselőtestülete ezek után úgy döntött, hogy a község településrendezési tervét egy külterületre vonatkozóan módosítani kívánja, mivel a rendezési terv elkészülte után új befektetői és területfelhasználási igények jelentkeztek a településen. A tervmódosítással érintett területek magántulajdonosok tulajdonában vannak. A rendezési terv módosításáról szóló döntést a 3/2009. (I.29.) Ök. határozattal fogadta el a testület. A korábban elfogadott fejlesztési koncepcióban megfogalmazott fő fejlesztési elképzeléseknek, (lakóterületi fejlesztések, úthálózat fejlesztés, gazdasági területfejlesztés) elhatározásoknak a jelenleg tervezett módosítások részben megfelelnek, így szükség van a településfejlesztési koncepció módosítására. A tervezési feladat tehát a településszerkezeti- és szabályozási tervmódosítás elkészítése, a hozzá tartozó szakági munkarészekkel együtt. A területre vonatkozó településszerkezeti és szabályozási terv módosításának elkészítésével az önkormányzat cégünket, a Tér-Háló Kft.-t bízta meg. Az illetékes államigazgatási szervek az előzetes véleményeztetési eljárás keretében 2009. márciusáprilis folyamán megtették észrevételeiket, melyeket a terv készítésekor figyelembe vettünk és a rendezési tervmódosításba beillesztettünk. Ezeket a véleményeket a jelen tervhez mellékeljük. A terv készítése során továbbá figyelembe vettük az alábbi dokumentumokat: Országos Településrendezési Terv (OTrT). Gy-M-S megye hosszú távú fejlesztési koncepciója és területfejlesztési programja. Győrasszonyfa Rendezési Terve 2001. 3 www.ter-halo.hu



Győr-Moson-Sopron megyei területrendezési terv. Győr-Moson-Sopron megye mellékút hálózatfejlesztési program 2001. Győr-Moson-Sopron megye Környezetvédelmi program Győr-Moson-Sopron megye turizmusfejlesztési koncepciója és programja Jelen dokumentáció a településrendezési tervmódosítás a 2006. évi L. Törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény 9. § (3) szerinti véleményezési eljáráshoz elkészített anyaga.

1.2

A TERVEZÉSI FELADAT MEGHATÁROZÁSA

1.2.1

A rendezési tervmódosítás által érintett területek

A rendezési tervmódosítás által érintett területek az alábbiak: A tervezési terület a pannonhalmi kistérségben van. A Győrasszonyfa külterületéhez tartozó 031/19 , 031/20, 031/21, 031/22 hrsz. alatti területek övezeti besorolásának megváltoztatása és szabályozásának módosítása gazdasági terület kialakítása céljából. A fejlesztés megvalósításához a településszerkezeti tervet és a szabályozási tervet is módosítani kell. A fejlesztési terület Győrasszonyfa közigazgatási területének keleti határán helyezkedik el a 8226-os számú országos mellékút mellett. A tervezés alá vont terület községi kapcsolata jó, a tervezett területfelhasználási funkciók szerinti megfelelő védőtávolságok betarthatók. A 8226-os út melletti tervezett módosított gazdasági területfejlesztési elképzelések a hatályos településfejlesztési koncepciót is érintik, így a koncepció módosításáról is döntenie kell a képviselőtestületnek. A módosítást megalapozó képviselő testületi határozatot mellékeltük a dokumentációhoz.

1.2.2

A rendezési tervmódosítás célja, feladata

A tervezési terület: A 031/19 , 031/20, 031/21, 031/22 hrsz.-ú területek a hatályos rendezési tervben mezőgazdasági, szántó művelési ágú területként szerepelnek. Feladat: a – szerkezeti terv tekintetében – szántó művelési ágú területek gazdasági kereskedelmi szolgáltató terület felhasználási módba való átsorolása. A telkek magántulajdonban vannak. Az övezeti módosítással lehetőség nyílik állattenyésztésre alkalmas telephely létesítésére. Feladat: szabályozási terv módosítása, a HÉSZ vonatkozó előírásainak módosítása.

2

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A településen 2000. októberében elfogadásra került egy a település egészére vonatkozó településfejlesztési koncepció. A belterületek lakó és településközponti vegyes terület felhasználású területként szerepelnek a koncepcióban. A gazdasági területfejlesztés még nem szerepel a koncepcióban. A jelenlegi koncepcióban megfogalmazott, a gazdasági terület fejlesztésre vonatkozó elképzelések továbbra sem veszítik érvényüket, csak várhatóan más területen valósulnak meg, mint az eddigi elképzelések.

4 www.ter-halo.hu



A 99/2000. (X.16.) sz. kt. határozattal elfogadott településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési elképzelések területi elhelyezkedése – a koncepcióban megfogalmazott célok változatlansága mellett – kiegészül az alábbiak szerint: I. Gazdasági terület növelés: A település támogatja és kijelöli a 8226 sz. mellékút mellett található – korábban mezőgazdasági szántó övezetű területek – gazdasági területként történő fejlesztését.

3

VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ

Földrajzi adottságok Győrasszonyfa község Győr-Moson-Sopron megye déli részén helyezkedik el. Pannonhalmától délre, a Bakony-hegység északi szélénél, két domborulat között. A község területe többnyire sík, az északi részen dombvidéki jellegű enyhe lankák színesítik a település fekvését. A község területének nagy része szántóterület. Földrajzilag a Kisalföld-nagytájon és azon belül a Győri-medencében fekszik. Szomszédai északon Nyalka 8,7 km-re, észak-keleten Táp 3,9 km-re, dél-keleten Lázi 9,6 km-re, dél-nyugaton Bakonypéterd 8 km-re, észak-nyugaton Tarjánpuszta 1,5 km-re. A település két főút, a 81-es és 82-es között terül el. A 81-es főútról Nyalka és Táp községeken keresztül, a 82-es főútról Ravazd községen keresztül közelíthető meg. A Győr-Veszprém vasútvonal közvetlen összeköttetést ad a településnek a két várossal és a vasútvonalra felfűződő településekkel egyaránt. Domborzati adottságok A terület Balti feletti magassága 160-185 m között van, a tápi és a nyalkai dombvonulatok nyugati völgy részen található. A domborzat a területhasznosítást a talajvízmélység révén befolyásolja, ami már kisebb magasságkülönbség esetén is érezhető. Éghajlat A térség mérsékelten hűvös, egységesen száraz éghajlatú. A napfénytartam évi átlaga 1900+1950 között van. A nyári hónapokban 770 óra körüli napsütést élvez a vidék. Télen kevéssel 180 óra feletti értékkel számolhatunk. Az évi középhőmérséklet 9,5-10 °C körüli. Mintegy 179 napon keresztül a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot. A fagymentes időszak általában április 15 körül kezdődik és 185 napon át tart. A legmagasabb napi hőmérsékletek átlaga 33,5 °C körüli, a legalacsonyabb téli hőmérsékleteké pedig –15,5 és –16,0 °C közötti. Az évi csapadék 590 mm, a nyári félévé 330 mm körüli. Az öntözés a területen indokolt. A hótakarós napok száma 35-45 körüli. A maximális hó vastagság sokévi átlaga 28 cm. A szél leggyakrabban észak-nyugati irányból fúj, sebessége 3m/s. Vízrajz A terület a Rába és ezzel együtt a Duna vízgyűjtő területének része. A Dunának és a Rábának általában egy tavaszi, hóolvadásból származó és egy nyár eleji árvize van. A települést árvíz nem veszélyezteti. A község felszíni vízgyűjtőit az árkok jelentik, melyek a Bakony felől lejtenek. Győrasszonyfa térségében ered a Nagy-Pándzsa, mely a Rába mellékfolyója. Növényzet, talajok A területhez legközelebb eső erdőket zömében a vizet kedvelő fafajok alkotják. Az erdőtakaró általában puhafa liget, keményfa liget és éger liget.

5 www.ter-halo.hu



Az aljnövényzetben előfordul a jágerkender, a salátaboglárka, az orvosi nadálytő, a posványsás, fehérsás és ritkás sás. A terület talajára a vályog mechanikai összetétel és a karbonátosság a jellemző. Általában a fiatal és nyers öntéstalajok jellemzőek. Természetvédelem hatálya alá eső területek Győrasszonyfa közigazgatási területén található természeti terület és a Nemzeti Ökológiai Hálózatba sorolt terület is te. A konkrét tervezési területeken természetvédelmi területek, védett természeti értékek nem találhatók. A fejlesztési terület természeti területen fekszik. Levegőtisztaság A település egész területének besorolása - levegőtisztasági szempontból – védett - I. kategória. A mezőgazdasági területekről esetenként felszálló port a területen lévő lombos növényzet nagyrészt kiszűri a levegőből. A községben ipari mértékű szennyezőanyag kibocsátás nincs. A kén-dioxid és szén-monoxid emisszió a hagyományos vegyestüzelésű fűtés háttérbe szorulásával folyamatosan csökken. Zajhatások A tervezési területen káros mértékű zajterhelésről nincs információ. A területen közúti zajterhelés a település útjain nem éri el a megengedett határokat. Üzemi tevékenységből származó káros zajterhelésről jelenleg nincs a területen. A tervezési területen a lakóterületek miatt ilyen jellegű tevékenység megjelenése nem tervezett. Hulladékkezelés A kommunális hulladékot a Kommunális Szolgáltató Kft. gyűjti és a pannonhalmai szeméttelepre szállítja, az érvényben lévő szerződésnek megfelelően. Hosszabb távon megoldandó a szelektív hulladékgyűjtés, amely az erőforrások kíméletesebb felhasználását lehetővé tenné. Ez azonban a későbbiek folyamán valószínűleg csak a környező községekkel közösen tud megvalósulni. A törmelék lerakása jelenleg nem megoldott, a község területén kijelölt törmeléklerakó hely nincs. A lakossági veszélyes hulladék átmeneti tárolásának fejlettebb formáját jelentené egy kis hulladékudvar létrehozása a községben, ahol a szelektív és zárt tárolás megoldott lehet ellenőrzött keretek között. Rendszeres, szervezett lomtalanítás jelenleg nincs, igény esetén évi egy alkalom megszervezését javasoljuk. A község szennyvízelvezetése megoldott, a csatornázás kiépült. Az állattartást a helyi 5/1996.(III. 8.) rendelet szabályozza. Az elhullott állatok elszállításáról az ATEV gondoskodik. A község területén dögtér nincs. Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata Győrasszonyfa területe a Duna vízgyűjtő területébe tartozik. A község felszíni vízgyűjtőit az árkok jelentik, melyek a Bakony felől lejtenek. Ezek vízminősége jó, szennyeződések csak a talajvíz szennyezőanyagaiból kerülhetnek beléjük. Ipari eredetű szennyeződések nem érik a területen a felszíni és felszínalatti vizeket. A mezőgazdasági eredetű vízszennyeződések is csökkentek az utóbbi időkben. A felszínalatti vizek minőségének javulásában nagy szerepe volt a csatornahálózat kiépítésének. Ezzel a kommunális eredetű talajszennyeződés szinte megszűnt a településen Közúthálózati kapcsolatok A település közlekedési helyzetét meghatározza a megyehatárhoz közeli elhelyezkedés, valamint az, hogy közvetlenül nem érinti főközlekedési tengely, így kissé „árnyékos” helyzetben van.

6 www.ter-halo.hu



A község távolsági kapcsolatainak szempontjából a legfontosabb elem a 82. sz. út, amely lehetővé teszi Győrt elkerülve a Budapest-Bécs tengelyhez, valamint a Győrből induló többi országos főútvonalhoz való csatlakozást. A 82-es út Tarjánpusztán keresztül érhető el. A legfőbb közútfejlesztési cél Győrasszonyfa esetében a szomszédos települések jobb megközelíthetőségének biztosítása. Jelenleg is vannak meglévő külterületi utak, amelyek minősége azonban nem alkalmas minden időszakban a gépjármű közlekedésre. A következő kapcsolatok magasabb színvonalú kiépítése javasolt hosszútávon: -Győrasszonyfa-Lázi -Győrasszonyfa-Bakonypéterd A bakonypéterdi összekötés egyúttal megoldja a 82-es út felé egy újabb kapcsolat létrejöttét is, így Veszprém felé rövidebb úton lehet a községből közlekedni. A jelenleg használt nyomvonalak kisebb korrekciókkal (pl. Táp felé) alkalmasak a magasabb színvonalú kiépítésre. Kerékpáros közlekedés A településen nem halad át kiépített kerékpárút. Vasúti közlekedés A település a 11. számú vasúti mellékvonal mentén fekszik, vasúti megállóhellyel rendelkezik. Az utóbbi évtizedekben sajnos a vasút a személy- és teherszállítás terén is vesztett jelentőségéből, és a politika szintjén is a mellékvonalak tudatos elsorvasztása volt a koncepció. A községben a meglévő iparvágányt felszámolták.

4 SZERKEZETI TERV 4.1 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 4.1.1 Településszerkezeti terv M=1:8 000 felbontású 4.1.2 Határozattervezet

Győrasszonyfa Önkormányzat Képviselő-testületének …/…(…) Ök. sz. Határozat tervezete ……………. sz. határozattal jóváhagyott Győrasszonyfa Településszerkezeti Terv módosításáról.

Győrasszonyfa Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 10. § (1) bekezdés d.) pontja szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 7. § (3) bekezdés b.) pontjára, továbbá a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelmények (a továbbiakban OTÉK) 2. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva az alábbi határozatot hozza: A Településszerkezeti tervet módosítja a TH-09-02-07 számú terv szerint.

4.2 LEÍRÁS 4.2.1 Történeti áttekintés, térszerkezeti kapcsolatok A község területén talált legrégebbi régészeti leletek Kr. előtt 5000 évvel ezelőtti időből, az új kőkorszakból valók. Ezt követően a vaskorból és a rómaiak korából kerültek elő értékes leletek. Az ún. Tézslakuti dűlőben épületalapokat, faragott köveket találtak. Az államalapítást követően a község 7 www.ter-halo.hu



nevének első említése villa Ahchyn néven 1150-ből való. Az évszám azt jelzi, hogy a környék legrégebbi Árpád-kori települése. Neve arra utal, hogy eredetileg a királyné földje volt. A 14. század első felében lesz a község neve Asszonyfa, illetve Asszonyfalva. Az Azzuni család ugyanekkor az Asszonyfai, Asszonyfalvi, Asszonyfalvai nevet használja. Egy 1387. május 12-én kelt oklevél adatai szerint, a falunak már volt temploma és Pál volt a plébánosa. A templom helyét illetően Ráth Károly tudós, levéltáros 1861-ben azt írja, hogy a templom ott feküdt, ahol most a keresztény temető van, a falu alatt a keresztnél, a Tápszentmiklósra vivő út kezdeténél. 1510 körül a Giczy, Bánki, Jósa, Rédei, Hamarcsa, Vértesi, Sárdi, Dégi és Teleki családok bírnak területet az asszonyfalvai határban. 1516-ban Asszonyfalván Szent Jakab apostol tiszteletére emelt templom és plébánia volt és fíliaként Bakonypéterd is idetartozott.A 16. század második felében a falu leányágon a Szapáryak birtoka lett, akik a 18. század első feléig bírták e területet. Ezután a község galántai Sidó Istvánnak, a Szapáryak jogügyigazgatójának és jószágkormányzójának a kezébe került. A 16. század végén a török pusztítás áldozatául esett a falu, melyet 1592-ben már üres pusztaként említenek a források. Hosszú időn keresztül hódolt helyként szerepel a település, melyet valószínű a 18. század elején szerveznek újjá. A Sidó család egyik örököse Sárosfalvi Bittó István lett, s halála után leányaira, Verbói Szluha Pálnéra és Eözbeghi Nagy Leandernéra szállt. A birtok másik része a Szapáry grófok után leányágon a Hollósy, Györgyi, Dobos és Mórocz családoké lett. A római katolikus templom 1793-ban épült. A község három országos vásártartási jogával is rendelkezett a május 9-ét magában foglaló hét hétfőjén, szeptember 14-én és novemberben. A településen a II. József féle népszámlálás idején 59 ház, 90 család 394 fővel volt található. 1848 előtt a helység kuriális nemes község volt. Az 1850-es évek végéig Asszonyfa a községbeli zsidóság fontos központja volt. A falu központjában épült fel a zsinagóga, itt történt az izraelita anyakönyvezés, s a Bakony távolabbi vidékéről is a falu mellett létesített izraelita temetőben történt a temetkezés. Az 1850-es években Szentmártonban épült zsinagóga, s odakerült át az anyakönyvezés. A zsinagógára a továbbiakban valószínű már nem sok gondot fordítottak, s az e század 30-as éveiben összedőlt. 1862-ben a falu leégett. A község iskolájáról 1792-ben történik először említés. Ekkor Tóth Pál iskolamester és kántor tanította a gyerekeket. Külön iskolaépületet 1856-ban létesítettek, mely egy tanteremmel és eléggé hiányos felszereléssel rendelkezett. A római katolikus iskola mellett a 19. században még izraelita elemi iskola is működött. A plébánia 1898-ban létesült. Korábban a tápi plébánia fiókegyháza volt. A község a XIX-XX. század fordulóján postával, távíróval és vasútállomással rendelkezett. A XX. század elejétől a községben jelentős fejlődés indult meg. Önkéntes tűzoltóegylet, Polgári lövész egylet, Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet alakult. 1925-ben állami támogatással és egyházi segítséggel új iskola és tanítólakás épült. 1873-tól a község a tápszentmiklósi körjegyzőséghez tartozott, a Győr előnevet 1908-ban vette fel.

Első katonai felmérés (1782-1785)

Második katonai felmérés (1819-1869)

8 www.ter-halo.hu



A különböző fejlődési szakaszok nem befolyásolták jelentősen a település morfológiáját, szerkezetét az továbbra is organikus maradt, szerencsére elkerülték a falut a „modern idők” sablonos, mérnöki utcahálózatai. A település fejlődését főleg a közlekedési kapcsolatai határozták meg. A templom körüli teresedés mindkét felmérésen jól kivehető. A település közigazgatási területéhez szerencsére nem csak szántóföldek, hanem erdőterületek is tartoznak

4.2.2

A területfelhasználás vizsgálata és változása

A településszerkezeti terv terület felhasználási kategóriái módosulnak, de nagyságrendi változás nem okoz a megyei rendezési terv keretszámaihoz képest. A település szerkezeti terv módosítása mezőgazdasági, szántó művelési ágú területeket érint. A tervezés során gondoskodni kell arról, hogy a település közigazgatási területének biológiai aktivitása ne csökkenjen.

4.3

A TELEPÜLÉS BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉKE

Az épített környezet alakításáról szóló1997. évi LXXVIII. tv. és annak módosításáról szóló 2006. évi L. tv. előírja. hogy a rendezési terv módosításával egy adott település biológiai aktivitás értéke nem csökkenthet. (Biológiai aktivitásérték: a településekre egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték.)

A Tervezési terület biológiai aktivitásértékének változása A Tervezési terület jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása: Módosítással érintett terület

Területhasználat

Terület (ha)

Értékmutató

Biológiai aktivitás érték

Beépítésre nem szánt területek

Mezőgazdasági terület - szántó

2,76

3

8,28

A TERVEZÉSI TERÜLET JELENLEGI BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE

9 www.ter-halo.hu

8,28



A Tervezési terület tervezett biológiai aktivitás értékének számítása: Módosítással érintett terület

Értékmutató


Gazdasági – ipari terület

Meghatározott legkisebb zöldfelületi arány

Területhasználat

Terület (ha)

Beépítésre szánt területek

1,96 ha

0,49 ha (25%)

0,4

0,784


Közlekedési terület Védelmi rendeltetésű erdő terület

Értékmutató

Területhasználat

Terület (ha)

Beépítésre nem szánt területek

0,13 ha 0,84 ha

1,4 9

0,182 7,56

A TERVEZÉSI TERÜLET TERVEZETT BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE

Összesítés A módosítási területek meglévő biológiai aktvitás értéke A módosítási területek tervezett biológiai aktvitás értéke

8,526

8,28 8,526

A számításokból az derül ki, hogy a Tervezési terület biológiai aktivitásértéke a fejlesztések megvalósulása után 3 %-al nő.

4.3.1

A településszerkezeti tervmódosítás és várható hatásainak leírása

A tervezési terület: A tervezési terület a 8226. számú országos mellékút mellett, a község közigazgatási területének keleti határa mellett helyezkedik el. A hatályos rendezési terv a tervezési területet mezőgazdasági, szántó területfelhasználási egységbe sorolja. A kijelölésre szánt terület gazdasági – zavaró ipari hatású területként kerül a módosított rendezési tervbe. A tervezési területen ezáltal gazdasági telephely (mezőgazdasági állattartó) létesíthető. A tervezési terület közművel való ellátása a községi rendszerekhez történő csatlakozással oldható meg Az gazdasági- kereskedelmi, szolgáltató terület estében a tervezett konkrét területfelhasználási és beépítési paraméterek a következők: • Gazdasági –zavaró hatású ipari terület • Maximális szintterületsűrűség: 2,0 • Tervezett telekméret: 2,785 ha • Tervezett beépíthetőség: 50-60% • Tervezett minimális zöldfelületarány: 20-30% • Tervezett maximális építménymagasság: 5,5 m

10 www.ter-halo.hu


Győr, Babits M. u. 17/A Győrasszonyfa településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 03 1

/1

1

3 Sz

Sz

Sz

5

4

20 kV 20 kV

20 kV 20 kV

5

út Sz

MSZ

E

Sz

4

4

4

T

Sz

Sz

b

G FK

4 Sz

T

Tervezési terület Ev

3

út

8

KÜ T ,0 50

Sz

a

Temető

3

60 5

/7

d

Sz

L

ud

T

16

03 1

út d

K

út

EV

5

0 /1

f

E

Sz

T

L

03 1

3

T 7 a

Gksz

Sz

T

EV R

031

2 03

64 5

Sz

2

Sz

3

KG K

3 Sz

kö zle G ke FK dé si út

Sz

8 03 1

/1

da iro z. Ts

3

5

365

2

/1

MSZ

KG

TV

03 1

6 53

7

Sz

2

4

374

2

a utc

35 1

7 36

K

1 36 0 36

35 4 33 6 áro k

35 3

Da mja nic h

tér di

út

35 2

K

34 3 34 1

34 6

n ya Hu

59

34 9

FL

34 345 34 4 /2 4/ 1

82 Tá p 0 26 fe 29 sz lé .ú t

8 36 35 0

3 36 62 3

/2

9/1 32

Meglévő állapot

34 8

G FK

k áro

tér yadi Hun

0 37

8,0 8,0

34 7

FL

1 37

KP

R

9 36

3 37

5 37

park

/2 329

Sz

60 5

2 37

v

tér

2 a od óv

K

364

2 326 32 /1 323 /2 323

1

. hi

H 54

21

lg Po

k. is

adi ny Hu

366

K

58

34 2

Tá ps

MSZ

Tervezett állapot

KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK 4.3.1. Tájrendezés A tervezési terület a fejlesztések, módosítások megvalósítása után a települési táj része lesz, megjelenésében a települési környezethez alkalmazkodik. A növényzet telepítésekor mindenkor háromszintű (fa, cserje, bokor, gyep) védősáv kialakítását javasoljuk. A tervezési területen a zöldfelületek kialakításánál (védő növényzet telepítése) a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények alkalmazását. Táji adottságok A fejlesztést és rendezést befolyásoló táji adottságok, tájalkotó elemek a domborzat és a növénytakaró és a területhasználat. Domborzat. A tervezési terület magasságilag csak enyhén változó, majdnem síknak tekinthető, így a telekalakításoknál és az utak nyomvonalvezetésénél a domborzat átalakítására nem kerül sor. Növénytakaró. A területen a tájra jellemző természetes erdőség van jelen Területhasználat. A terület jelenleg szántó művelési ágba tartoznak, rajtuk mezőgazdasági tevékenység nem folyik. Tájhasználat, táji környezet A tervezett gazdasági- kereskedelmi, szolgáltató területet szántóföldek határolják. A keleti telekhatárával már Táp közigazgatási területéhez kapcsolódik. Táji konfliktusok, tájfejlesztés, tájvédelem A terület táji környezetében esztétikai, tájhasználati és ökológiai konfliktusok jelenhetnek meg. Esztétikai konfliktus: kialakuló gazdasági terület, csarnoképületek, ipari épületek↔lakóterületek, rétek, nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek megoldás: a környezet rendezése, a közterületek igényes kialakítása

kialakuló csupasz, ”steril” fejlesztési környezet ↔ igényes gazdasági beruházás megoldás: a meglévő növényvilág lehető legnagyobb felületű megtartása

Tájhasználati konfliktusok: 11 www.ter-halo.hu



a fejlesztés miatt megnövekedett forgalom↔ gazdasági terület miatti zavaró hatások megoldás: terület lehatárolása többszintű növényzettel

Ökológiai konfliktusok: talajvíz, talaj szennyezése ↔ lakóterületek, gazdasági területek, természeti területek megoldás: lakosság környezettudatos viselkedése, csatornázás, hulladékkezelés megoldása A településen továbbra is fontos feladat a természeti, táji értékek fenntartása, védelme, ezek megtartása. Környezetalakítás, a terület zöldfelületi rendszere A zöldfelületeket és természeti területeket a környezeti elemek fokozott terhelése veszélyeztetheti (mezőgazdasági művelés, közlekedés, építkezések, egyéb beavatkozások). Ezért a tervezett terület zöldfelületi rendszerének elemeit ott és úgy kell kialakítani, hogy ezen káros hatások a legkisebbek legyenek, ugyanakkor a meglévő és tervezett gazdasági felületek elkülönítése a legjobban megvalósuljon. Ezért a következő zöldfelület-fejlesztési javaslatunkat adjuk: a gazdasági területeken belül kötelező fásítási kialakítás kötelezettségének rögzítése a művelési ág megváltozása, termelésből való kivonás, illetve beépítés során a termőréteg eltávolítása jelentős beavatkozás a tájháztartásba. Ezért mindenféle építménynél a földszinti padlóvonal helyes megválasztásával az épületek tájba illesztését, a termőréteg-gazdálkodást körültekintően javasoljuk elvégezni, valamint az építkezéseket a felesleges és nagymértékű tereprendezésektől mentesen javasoljuk elvégezni. Zöldfelület-fejlesztési javaslat A területen a tájra jellemző természetes vegetáció az új épületek építésekor megváltozhat. A telepítendő zöldfelületek a környező táj elemeiként a tájjelleget meghatározó növényzettel kell hogy rendelkezzenek, ezért a növényzet kiválasztásakor növényökológiai, növénytársulások szerinti, tájesztétikai és növényföldrajzi szempontokat is figyelembe kell venni az általános szempontokon (talajminőség, talajvíz mennyisége, minősége, páratartalom, stb) túl. A tervezési terület kialakításra kerülő zöldfelületei a település zöldfelületi rendszeréhez csatlakoznak. Növénytelepítésre javasolt fajok Kis fák: Acer platanoides ’Globosum’ (gömbjuhar) Catalpa bignonioides ’Nana’ (gömbszivarfa) Fraxinus ornus (virágos kőris) Fraxinus ornus ’Mecsek’(gömbkőris) Koelreuteria paniculata (csörgőfa) Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’ (gömbakác) Közepes és nagy fák (12 m felett): Corylus colurna (törökmogyoró) Liriodendron tulipifera (tulipánfa) Platanus hybrida (burkolattól kellő távolságba telepítve!) (platán) Robinia pseudoacacia (akác) Tilia cordata és fajtái (kislevelű hárs) Tilia platyphyllos és fajtái (nagylevelű hárs) 12 www.ter-halo.hu



Tilia tomentosa és fajtái (ezüst hárs) Tilia americana és fajtái (amerikai hárs) Tájba illő, a Szigetköz természetes vegetációjában is megtalálható fajok: Cserjék: Salix purpurea (csigolyafűz) Salix triandra (mandulalevelű fűz) Salix viminalis (kosárkötő fűz) Salix elaeagnos (parti fűz) Ribes nigrum (fekete ribiszke) védett! Cornus sanguinea (veresgyűrű som) Fák:

(A dőlt betűvel szedett fajok út menti sorfának is alkalmasak) Salix alba (fehér fűz) Salix fragilis (törékeny fűz) Populus nigra (fekete nyár) Populus alba (fehér nyár) Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica (magyar kőris) Fraxinus excelsior (magas kőris) Alnus incana (hamvas éger) Alnus glutinosa (enyves éger) Acer platanoides (korai juhar)

4.3.2. Környezetalakítás A belterületek környezeti állapotát üzemi létesítmények, talajszennyezés, esetleges illegális hulladéklerakó vagy a felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező-források nem veszélyeztetik. A közúti forgalomból eredő zaj és rezgésterhelés ill. légszennyezés jelenleg olyan mértékű, mely nem érinti károsan a tervezési területeket. Vízminőség-védelem A felszín alatti vizek védelme érdekében a tervezési területen szikkasztás engedélyezhető. A csapadékvíz elvezetése zárt csatornában történik a befogadók felé. Élővízbe történő bármilyen bevezetés vízjogi engedélyezési eljárás köteles, a küszöbértékek a hatályos kormányrendelet 1 szerint határozandók meg. Talajvédelem, hulladékkezelés, elhelyezés A területeken az esetleges feltöltések kialakítására csak bevizsgált, minősített anyag használható. Környezetet károsító ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az építési tevékenységek megkezdése előtt a termőréteget, humuszt szakszerűen le kell termelni és azt deponálni kell. A termőföldet lehetőség szerint telken belül vagy zöldterületek létesítésénél kell felhasználni. A területen keletkezett kommunális és egyéb hulladék elszállítása csak engedélyezett lerakókban történhet. Levegőtisztaság-védelem A fejlesztési területen megvalósuló beruházás során folytatott tevékenység során (állattartó telep) bűzt okozhat. A gazdasági- kereskedelmi, szolgáltató területen az állattartó épületeket úgy kell elhelyezni, hogy a lakótelkektől 500 m-es védőtávolság meglegyen 1

204/2001 (X.26) Korm. rendelet 13 www.ter-halo.hu



Klíma A tervezési területen a megvalósítandó fejlesztések a klímában nem okoznak érzékelhető változást. Élővilág A tervezett fejlesztések a terület élővilágára –tekintettel a települési környezet eddigi közelségérenincsenek érdemi hatással. Épített környezet A tervezett szabályozás a beépítési javaslatnak megfelelően biztosítja az egységes építészeti megjelenés kialakulását az épületek telepítését, és tömegét tekintve. 4.3.3. Közművesítés Villamos energia ellátás Győrasszonyfa község villamos energia ellátását az E-ON biztosítja. A községi kommunális hálózat 20kV-os. Nagyobb fejlesztések esetén a községi transzformátorállomások kapacitásának bővítése szükségessé válhat. A község közvilágítása megfelelő színvonalú. A fejlesztendő területek ellátása is hasonló paraméterekkel biztosítandó. Közepes megvilágítási érték legalább: Megvilágítás középegyenletessége legalább: Megvilágítás határegyenletessége legalább: Közepes fénysűrűség értéke legalább: Fénysűrűség hosszegyenletessége legalább: Lámpatestek káprázási osztálya:

4 lux. 0,2 0,1 0,3 0,4 K2

A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. Általános előírások: A közművek egymástól való távolságát az MSZ7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítéséről az MSZ151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és előírások betartása is kötelező. A rendezési tervben meghatározandó beépíthetőség meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a közcélú villamos energia elosztó hálózat elemeinek, tartó, átalakító és kapcsoló berendezéseinek közterületen állónak és közterületről megközelíthetőnek kell lennie. Továbbá figyelembe kell venni a vonalas villamos létesítményekre meghatározott védőtávolságokat, melyek a jelenleg hatályos rendelet 2 alapján az alábbiak: 1-35kV-ig a vezeték nyomvonalának szélső vezetékétől 5-5m, belterületen 2,5-2,5m. 1kV alatt (kisfeszültség) vezeték nyomvonalának szélső vezetékétől 1-1m. Gázellátás A község déli határában kiépült a középnyomású gázvezeték, amely Táp felől érkezik. A községi hálózat is megvalósult, a várható igények kielégíthetőek. A gázhálózatot az Égáz Rt. üzemelteti.

2

II/1984. (VIII. 22.) sz. IPM. Rendelet 14 www.ter-halo.hu



Viziközmű-ellátás Győrasszonyfa község vízellátása megoldott, a vízhálózat Győr felől érkezik a településre. A meglévő hálózat a jelenlegi igényeket kielégíti, de a fejlesztések során felmerülő igények kielégítéséhez várhatóan szükségessé válhat a bővítése. Csapadékvíz elvezetés A község csapadékvíz elvezetése jó színvonalon megoldott. A felszíni vizek befogadói egyrészt a tarjánpusztai területen lévő tó, másrészt a Lázi felé tartó árok. A belterületi utak kiépítésénél a felszíni vízelvezető árokrendszer is megfelelő minőségben kialakítandó, illetve továbbra is fenntartandó.

4.3.4. Hírközlés A telefonhálózat teljesen kiépült. A községben a T-Com biztosítja a vezetékes telefonellátást, mely ellátás a gerincvezetékekről a tervezett területeken is biztosítható. Minden ilyen jellegű bővítési igény a jelenlegi hálózatról kielégíthető. A nyilvános fülkék száma a település igényeihez mérten megfelelő. Kábeltévé-hálózat már kiépült a községben. A mobilszolgáltatások szintén elérhetőek a település teljes területén. A terület mobil telefonos ellátása megfelelő. A mobil szolgáltató cégek közül a T-Mobil rendelkezik adótoronnyal a község területén. A nagysebességű adatátvitelek kábel hálózaton, vagy mobilhálózaton történő továbbítását a szolgáltatók fejlesztései teszik lehetővé. A térségi mikrohullámú jeltovábbítást a győri adó torony végzi, mely a tervezési területet megfelelő színvonalon kiszolgálja. 4.3.5. Tulajdonvizsgálat A rendezési tervmódosítás által érintett területek teljes mértékben magán tulajdonban vannak. Magántulajdonban lévő területek szántó művelési ágú területek. A tervezési területen belül a területek tulajdonviszonyai változnak, a jelenlegi magánszemély tulajdonosoktól megvásárlásra kerül a fejlesztés területe. Belső úthálózat A település belső úthálózati rendszere kialakultnak tekinthető. A közlekedési tengelyt a 8226-os számú országos mellékút belterületi szakasza adja. A településen az erre felfűződött közlekedési terek, különböző zöldterületek teszik változatossá. A belterületen a gyűjtőúti funkciókat is ellátja. Erre az útra csatlakoznak aztán rá a településközi kapcsolatokat adó utak és a lakóutak. Kerékpáros kapcsolatok Győrasszonyfán kiépített kerékpárút nincsen, a túra kerékpározás a környéken nem jellemző. A kerékpáros közlekedés a szomszédos településekre irányul. Tömegközlekedés A jelenlegi tömegközlekedési kapcsolat kielégíti a meglévő igényeket. A községet 11 járatpár köti össze a megyeszékhellyel. A község területén a járatok útvonala és a megállóhelyek elhelyezkedése megfelelő. A tömegközlekedéssel is összefügg a belterületi utak fejlesztésének igénye. Az utcák jelenlegi burkolata, szabályozási szélessége nem mindenhol megfelelő. Az autóbuszjáratok jelenlegi útvonalán az utcaszélességeket a csuklós buszok közlekedtetésének megfelelően kell kialakítani, illetve új nyomvonal kiépítése javasolt.

15 www.ter-halo.hu



A tervezési területek közlekedési kapcsolatai Gazdasági- kereskedelmi, szolgáltató terület fejlesztése A tervmódosítás során: A tervezési terület közlekedési kapcsolata még nem megoldott. A telek a 8226. sz. országos mellékútra való kikötése - figyelembe véve a közlekedés biztonsági előírásokat – legrövidebb úton nem megoldható bukkanó miatt. A kikötés a bukkanótól min 280-re lehetséges.

4.3.2

Közművesítés

A vezetékes gáz, víz, csatorna és elektromos hálózat a községben kiépült. A megvalósult közművekről a fejlesztési terület ellátható A tervezési területen: A fejlesztési területen csak részleges közművesítettség kiépítése lehetséges, csak a villany, a földgáz és az ivóvíz ellátás biztosítható Vízellátás A fejlesztési terület ivó- és technológiai vízellátását a vezetékes rendszerről is biztosítható. A technológai előírások szerint alternatíva alapján a szakhatóság által bevizsgált fúrt kútból is biztosítható a terület vízellátása. A telephely oltóvíz igényét és a kifolyási vízmennyiségét tűzi víz tároló medencéről kell biztosítani. A tápi leágazó vezeték a bekötő út mentén halad el a település felé, keresztmetszete NA 100. A községi nyomásfokozó tározó a 220 mBf. alatti fejlesztéseket megfelelő nyomással el tudja látni. Szennyvízelvezetés A terület kommunális szennyvizeit a kiépült rendszer fogadni tudja. A vezeték rendszer a Petőfi utcából a 8226-os út felé Tarjánpuszta felé tart, nyúli befogadóval. A belső kis mennyiségű kommunális szennyvíz tárolási lehetősége a zárt medencés tárolás folyamatos elszállítással. Az állattartásból származó szennyvíz a telken belül kialakított zárt medencés gyűjtéssel tervezett, folyamatos szállítással. A tervezett gazdasági terület kommunális szennyvizeit a kiépült rendszer szintén tudja fogadni. A 8226os út mellett a vezeték rendszert a Kisfaludy utcáról kell kiépíteni, mely a magassági adottságánál fogva átemelőt is igényel. Felszíni vízelvezetés A csapadékvizek elvezetésére a tervezési területeken belül a közlekedési utak melletti nyíltárkos rendszer kiépítése jelenti megoldást, szakaszos szikkasztással. A tetőfelületeken összegyűlő csapadékvizek szintén szikkasztással kerülnek levezetésre. Gázellátás A terület gázellátása a Táp felöl érkező – a 8226-os út mellett - gázvezetékről megoldható. A telep téli fűtése az elhelyezni kívánt csarnokok száma alapján a rendelkezésre álló rendszerről (középnyomású) kielégíthető. Alternatív megoldásként a tartályos gázellátás is a téli üzemeltetést biztosíthatja. Villamos energia ellátás A terület villamos energia ellátása a területen átmenő 20 Kv-os légvezetékről megoldható. Transzformátor lehelyezése szükséges a felmerülő teljesítmény biztosítására.

4.3.3

Örökségvédelmi hatástanulmány

Lásd a mellékletben. 16 www.ter-halo.hu



5

SZABÁLYOZÁSI TERV

5.1 A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA 5.1.1 A szabályozási terv változtatásával érintett területek A szabályozási terv változtatásával érintett területek az alábbiak: 031/19 , 031/20, 031/21, 031/22 hrsz.

5.1.2

A terv szükségességének indoklása

A tervben rögzített fejlesztési elképzelések – gazdasági- gazdasági zavaró hatású terület – szükségessé teszik az adott területeken a területfelhasználási mód változást így a településszerkezeti terv módosítását. Szabályozási elképzelések tekintetében a tervmódosítás során a bővül a feladatkör, mivel az említett fejlesztésen felül konkrét szabályozás is készül A fent említett esetben a jelenlegi övezeti paraméterek nem teszik lehetővé az ingatlanok, a befektetői igényei szerinti beépítését.)

5.1.3

A szabályozás alapelvei

5.1.4

A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása

Győrasszonyfa Helyi Építési Szabályzatának módosítása a következő alapelvek figyelembe vételével készült: Minden magyar állampolgárnak a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített joga van az egészséges környezethez, valamint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, fizikai, lelki és szellemi igényeinek kielégítéséhez. Az Alkotmány ezt a jogot többek között az épített és természetes környezet védelmének előírásával biztosítja, amelyet az 1997. évi LXXVIII. számú törvény rögzít. A törvény értelmében az épített és természetes környezet védelmét illetve alakítását a humánus környezet és az esztétikus kialakítás igényével kell megvalósítani. Ennek szellemében biztosítani kell az emberhez méltó és a természettel összhangban lévő környezet folyamatos alakítását, valamint értékeinek védelmét. Győrasszonyfa község Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti jogszabályokra tekintettel a tervezési területre módosítja Győrasszonyfa Helyi Építési szabályzatát, és elrendeli annak a szabályozási tervvel együttesen történő alkalmazását. A Szabályzat célja hogy az értékmegőrzést és értékteremtést segítse elő a település területén, őrizze és erősítse a település karakterét, biztosítsa a kiegyensúlyozott harmonikus fejlődést, a település modernizálódását és a valós igényekhez mért területfelhasználást. A szabályozási terv és azon belül az építési szabályzat rendelkezései a településfejlesztésben érdekelt résztvevők érdekeinek figyelembevételével, azok közreműködésével valósulnak meg.

A tervezési területen belül a szabályozási alapelveknek megfelelően biztosított lesz a településszerkezeti terv szerinti területhasználat és építési tevékenység. A település részéről felmerült védelmi zóna – szag és egyéb hatások elkerülése miatt – a HÉSZ-ben rögzítésre kerül. A szabályozási terv és a HÉSZ kiegészítése és módosítása a korábbi tervnél átfogóbb örökségvédelmet tesz lehetővé.

17 www.ter-halo.hu



5.2 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 5.2.1 SZ-1/M jelű szabályozási terv M=1:2 000 felbontású 5.2.2

Rendelet tervezet

Győrasszonyfa község Önkormányzatának képviselőtestülete …/…(…) Ök. sz. Rendelet tervezete a Győrasszonyfa Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításáról

Győrasszonyfa község önkormányzatának képviselő testülete az 1997. évi LXXVII. törvényben biztosított jogkörében a következőket rendeli el: A 10/2001. (X.02.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzatot és annak mellékleteit módosítja az alábbiak szerint. Jelen módosítás csak a TH-09-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M- jelű tervlapjával együtt érvényes. 1.§ A Helyi Építési Szabályzat 5.§ -a kiegészül az alábbiakkal: b., Beépítésre szánt terület Gazdasági – ipari zavaró hatású terület G ipz 2. § A Helyi Építési Szabályzat 16.§ -a módosul az alábbiak szerint

Az építhető terepszint feletti szintek száma

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

25

Legnagyobb (m)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

50

Legkisebb (m)

SZTM (szintterületi mutató-M2/M2)

2

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épület megenge dett építmény magassá ga

Területe (m2)

Beépítési mód

SZ

Az épületre vonatkozó mutatók

Mélysége (m)

Övezeti jel

Gipz

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Szélessége (m)

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Építési övezet

-

-

5000

-

5,5

3

18 www.ter-halo.hu

Megjegyzés



3.§. /1/ Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Győrasszonyfa község képviselőtestületének 10/2001. (X.02) számú rendelete a település helyi építési szabályzatáról kiegészül és módosul. /2/ Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-09-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M1. és SZ-1/M2. jelű szabályozási tervlapjával és a tervdokumentáció mellékleteivel együtt érvényes. ..................................... jegyző

.......................................... polgármester

A rendelet kihirdetésre került: Győrasszonyfa, 2009. ...................................................... ..................................... jegyző

5.3

KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK

Az alátámasztó munkarészek megegyeznek a településszerkezeti tervmódosítás alátámasztó munkarészeivel.

19 www.ter-halo.hu

Győrasszonyfa Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás július Véleményezési tervdokumentáció TH

Recommend Documents