GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS - TSZTM JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS - TSZTM 2009-078 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

1


MEGBÍZÓ:

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9021 GYŐR, VÁROSHÁZ TÉR 1.

GENERÁLTERVEZŐ:

CDC TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1114 BUDAPEST, BARTÓK BÉLA ÚT 61.

ÉPÍTÉSZET, VÁROSÉPÍTÉSZET: Vezető tervező:

Kerekes György

Tervezők:

Márton Melinda

(TT1-01-2777)

.................................... ....................................

KÖZLEKEDÉS ÉS KÖZMŰVEK: HIDRO-PLAN GYŐRITERV Mélyépítés Tervező Kft. Közlekedés:

Bogár Zsolt

(KÉ-T/K1d-1 08-0102)

....................................

Közművesítés, hírközlés:

Németh Gábor

(VZ-T/08-0330)

....................................

ZÖLDFELÜLET, KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS: TÁJOLÓ-TERV KFT. Vezető szakági tervező:

Auer Jolán

(TT1/T, TR, TK1, 01-5003)

....................................

Tervezők:

Schindler-Kormos Eleonóra

(TT/T, TK 12-0154)

....................................

Szíjné Béres Mónika

(K2-01-5211)

....................................

M. Andrási Ágnes

....................................

2


TARTALOM

I. HATÁROZAT-TERVEZET .............................................................................................................................. 4 II. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ................................................................................................................. 5 III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ........................................................................... 6 1. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS..................................................................................................................................6 1.1. A településrendezés célkitűzései.........................................................................................................................6 1.2. A Településszerkezeti Terv módosítás hatálya ................................................................................................6 1.3. Közigazgatási és belterületi határ......................................................................................................................6 1.4. A tervezett területfelhasználást veszélyeztető tényezők ...............................................................................6 1.5. A Településszerkezeti Terv elemei.......................................................................................................................6 2. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ...............................................................................................................................7 2.1. Területfelhasználás ........................................................................................................................................................7 2.2. A település területének területfelhasználása és módosításai................................................................................7 2.3. Területi mérleg.............................................................................................................................................................. 11 3. A TERVEZETT MÓDOSÍTÁSOK SORÁN BETARTANDÓ TÁJVÉDELMI, KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELVÁRÁSOK............................................................................................................................................................................... 12 3.1. Tájrendezés ................................................................................................................................................................... 12 3.2. Zöldfelületek ................................................................................................................................................................. 13 3.3. Környezetvédelem, környezetgazdálkodás, környezetalakítás ......................................................................... 18 4. A TELEPÜLÉS MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA ELEMEINEK A TELEPÜLÉS SZERKEZETÉT MEGHATÁROZÓ TÉRBELI KIALAKÍTÁSA ÉS ELRENDEZÉSE................................................................ 24 4.1. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA.............................................................................................................................. 24 4.2. KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRA ........................................................................................................................................ 27

3


I. HATÁROZAT-TERVEZET Győr Megyei Jogú Város Képviselő-testületének …./….. (……) sz. határozata Amelyet elfogadott a Győr Megyei Jogú Város Mosoni-Duna – Ipar-csatorn – Kandó K. utca – Stadion utca – Mártírok útja – Budai út – Fehérvári út – vasút – Baross G. út – Wesselényi utca – Zrínyi utca – Rába folyó által határolt terület Településszerkezeti Tervének módosításáról és Leírásáról

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az előterjesztést megtárgyalta, és az 1990. évi LXV. tv. szerint, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. tv. 9/B.§ (2) bekezdés a.) pontja alapján az alábbi határozatot hozza:

1. Győr MJV Közgyűlése a 2/2006 (01.19.) kt. határozattal jóváhagyott Győr közigazgatási területére kiterjedően a város Településszerkezeti Tervét a határozat 1. számú mellékletét képező V-2. számú Településszerkezeti Terv lép. 2. A Településszerkezeti Terv szöveges munkarészét, a Településszerkezeti Terv Leírását az érintett területre vonatkozóan a 2. számú melléklet szerint állapítja meg. 3. Az 1. pontban megállapított módosított Településszerkezeti Terv (1. sz. melléklet) és az elválaszthatatlan részét képező Leírásában (2. sz. melléklet) foglaltakat együttesen kell alkalmazni. 4. Megállapítja, hogy az 1. pont szerinti területfelhasználás változások 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet szerinti biológiai aktivitásérték egyenlege +202,362.

5. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a településfejlesztési, településrendezési tevékenységek előkészítése során az 1. és 2. pontban megállapított módosított Településszerkezeti Terv (1. sz. melléklet) és az elválaszthatatlan részét képező Leírásában (2. sz. melléklet) foglaltak a kihirdetést követő 60. napon lépnek hatályba.

.......................................................... Polgármester

............................................................ Jegyző

4


II. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV (A határozat 1. számú melléklete)

5


III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (A határozat 2. számú melléklete) 1. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1.1. A településrendezés célkitűzései A településszerkezeti terv az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és a térségi érdek, a szomszédos vagy más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. Kiemelt területként kell kezelni: az infrastrukturális hálózatok fejlesztését (út, közlekedés, közműhálózatok, szennyvíztisztítás, stb.), a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, egyéb információs kapcsolatrendszerek, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági tevékenység folytatására alkalmas területek fejlesztését, illetve a lakóterület-fejlesztést. Győr Megyei Jogú Város jelen Településszerkezeti Tervének alapja az elfogadott településfejlesztési koncepció és az Integrált Városfejlesztési Stratégia. A településrendezés során további fontos alapelvek:

 Környezettudatosság Nagyobb figyelmet kell fordítani az utca- és településkép rendezésére: különösen az utak és járdák műszaki állapotának javításával és a zöldfelületek karbantartásával, fejlesztésével.  Kellemes lakókörnyezet és élettér A településrész fejlesztése során elsősorban a minőségi szempontokat, a települési környezet, az életkörülmények javítását kell előtérbe helyezni. Meg kell őrizni az értékes települési adottságokat.  Széleskörű társadalmi részvétel Az egyes feladatok meghatározásakor és a végrehajtásában mind teljesebb körben kell ismertetni a lakossággal a várható hatásokat, és be kell vonni őket az előkészítésbe éppúgy, mint a feladat megvalósításába. 1.2.

A Településszerkezeti Terv módosítás hatálya A Településszerkezeti Terv módosítás (továbbiakban: a Terv) hatálya Győr Megyei Jogú Város MosoniDuna – Ipar-csatorna – Kandó K. utca – Stadion utca – Mártírok útja – Budai út – Fehérvári út – vasút – Baross G. út – Wesselényi utca – Zrínyi utca – Rába folyó által határolt terület.

1.3.

Közigazgatási és belterületi határ A Településszerkezeti Terv módosítás közigazgatási és belterületi határ változást nem irányoz elő.

1.4.

A tervezett területfelhasználást veszélyeztető tényezők -

1.5.

a közigazgatási területen áthaladó közművezetékek és védőtávolságaik egyéb korlátozások, védőövezetek A Településszerkezeti Terv elemei

 

A közterületek és egyéb területfelhasználási egységek meghatározása; A közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája;

6


   

A területfelhasználási és funkcionális besorolás; Az egyes területegységekre vonatkozó környezetvédelmi besorolások; A nyomvonal jellegű infrastruktúra hálózat jelölt elemei és védőtávolsága; A beépítésre szánt területek szintterület-sűrűsége.

2. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK 2.1. Területfelhasználás A település közigazgatási területe a fejlesztés és építés szempontjából beépítésre szánt (beépült vagy a terv alapján távlatban beépülő) és beépítésre nem szánt területre tagolódik. A Beépítésre szánt terület jellemzően, de nem kizárólag a meglévő és tervezett belterület. A beépítésre szánt területek a felhasználási igények szerint, ütemezetten belterületbe vonhatók. A beépítésre nem szánt terület jellemzően, de nem kizárólag a külterület. A település közigazgatási területe a fejlesztés és építés szempontjából beépítésre szánt (beépült vagy a terv alapján távlatában beépülő) és beépítésre nem szánt területre tagozódik. A beépítésre szánt terület jellemzően, de nem kizárólag a meglévő és tervezett belterület. A beépítésre szánt területek a felhasználási igények szerint, ütemezetten belterületbe vonhatók. A beépítésre nem szánt terület jellemzően, de nem kizárólag a külterület. A területfelhasználási egységek lehatárolását a továbbtervezés során kötelező elemként kell figyelembe venni, az övezeti jellegű lehatárolások a továbbtervezés során (szabályozási terv készítésénél) pontosíthatók. 2.2. A település területének területfelhasználása és módosításai Győr Megyei Jogú Város Mosoni-Duna – Ipar-csatorna – Kandó K. utca – Stadion utca – Mártírok útja – Budai út – Fehérvári út – vasút – Baross G. út – Wesselényi utca – Zrínyi utca – Rába folyó által határolt terület Településszerkezeti Terven feltüntetetteknek megfelelően beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területekre tagozódik. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak. (L) Lakóterületek (falusias; kertvárosias; kisvárosias; nagyvárosias), (V) Vegyes területek (településközpont vegyes terület; központi vegyes terület) (G) Gazdasági területek (kereskedelmi; szolgáltató terület; ipari terület) (Ü) Üdülő terület (üdülőházas; hétvégiházas terület) (K) Különleges területek (pl.: oktatási központok; fürdő és rekreációs célú területek; nagykiterjedésű, sportolási célú területek, stb.) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak (Z) Zöldterületek (E) Erdőterületek (védelmi; gazdasági; egészségügyi-szociális, turisztikai) (M) Mezőgazdasági területek (kertes; általános mezőgazdasági terület) (V) Vízgazdálkodási terület (KÖ) Közlekedési és közműterületek A beépítésre szánt területek felhasználása, ill. a belterületek bővítése csak ütemezetten, műszaki, környezeti és gazdasági szempontból szigorú feltételekhez kötötten, a fejlesztésben érdekeltek finanszírozásában valósíthatók meg.

7


1. A Belváros területén tervezett területfelhasználás változások A Belváros területének nagy része - ahogy a vizsgálatból is kiderült – beálltnak tekinthető. Itt található Győr igazgatási és kulturális központja, zömében településközponti vegyes, és kisebb részben kis- és nagyvárosias lakóterületi övezetekkel. A fejlesztési lehetőségek szűkösek. A terv két területen, a Rába-part Petőfi-hídtól dél-keletre húzódó részén, valamint a Fehérvári út délkeleti oldalán elterülő, jelenleg vasúti terület helyén tervez kisebb módosításokat. A terv két területen tervez területfelhasználás változást:



Rába-part: a hatályos szerkezeti tervben tervezett üdülőházas övezet (Üü) és szórakoztató központok és vidámparkok különleges övezet (Kvi) valamint a hullámtéri erdő egy részét (Ve) átsorolása beépítésre szánt különleges magas intenzitású zöldfelülettel rendelkező intézményterület (Kiz) övezetbe való átsorolása.



A Rába part Petőfi-hídtól dél-keletre húzódó hullámtéri erdő (Ve) egy részének átsorolása különleges beépítésre nem szánt, legalább 20% zöldfelülettel rendelkező felszíni parkoló övezetbe (Kzp). (jelenleg felszíni parkoló található a híd lábánál).



A Fehérvári út délkeleti oldalán elterülő, a hatályos tervben központi vegyes (Vk) övezetként tervezett, jelenlegi területfelhasználását tekintve vasúti terület átsorolása településközpont vegyes övezetbe (Vt).

2. Városrét és környékén tervezett területfelhasználási változások Városrét, mint központi fekvésű városrész, illetve potenciális fejlesztési terület hangsúlyosan jelenik meg a legtöbb győri városfejlesztési dokumentumban. A tervek, elképzelések a területet a Gyárvárostól részben külön kezelik, kiemelve a jelenlegi területhasználat megváltoztatásának szükségességét, a barnamezős beruházásban rejlő lehetőségeket, valamint a Belvároshoz, a város többi részéhez és a vízparthoz kapcsolódás minél teljesebb szerkezeti megoldását. A 2006-os szerkezeti tervben tervezett lakásépítési fejlesztés nem valósult meg, azonban az egykori szabályozás alapján készült szerkezeti terv annyira kötött határokat tartalmaz (négyzethálós utcaszerkezet), amely az újonnan érkező beruházókat ellehetetleníti. A módosítás lényege - hogy a Városrét egyébként kitűnő adottságait kihasználva egy új városközpont létesüljön a Belváros kiegészítéseként – továbbra is változatlan. A cél az, hogy ennek az elképzelésnek egy „lazább” keretet biztosítson a terv. Tekintve, hogy a területen a hatályos terv alapján már megkezdődött a fejlesztés, annak szerkezeti rendszerét - az infrastruktúra részleges kiépülése miatt - az Árkád mögött húzódó út tengelyének vonaláig javasoljuk megtartani. Ettől a tengelytől keletre a területen a gyűjtőútnál alacsonyabb szintű úthálózat nem került meghatározásra és olyan területfelhasználási struktúrát javasol a terv, amely lehetőséget teremt különböző beépítési struktúrák egymás mellé telepítésére. Egy fontos, szerkezetet meghatározó elemmel bővül a terület: egy hajózható csatornaág bevezetését javasolja a terv, ami visszaidézi a területen korábban meglévő természetes folyóágat és az eredeti természetes sziget-jelleget. Az így kialakuló sziget és a csatorna partja magas presztízsű lakások elhelyezését generálhatja a területen. A területen korszerű többfunkciós városközpont illetve vegyes funkcionális területhasználat kialakítását javasolja a terv, oly módon, hogy a lakó – munka - rekreációs terek szorosan kapcsolódjanak egymáshoz. A beépítés intenzitása a vízpartok felé csökken, a sűrűbb településközponti vegyes területektől egészen a kisvárosias laza beépítésig. A terv az Ipar-csatorna mellett kertvárosias lakóterületet tervez. Az Ipar utca meghosszabbításában, a szennyvízátemelőtől észak-keletre - kialakuló új közlekedési csomópont térségében településközponti vegyes övezet tervezett. (A szennyvízátemelő továbbra is ipari gazdasági területként jelenik meg a tervben). A terv a Mosoni-Duna part, a tervezett hajózható csatorna, valamint az Ipar utca meghosszabbításában tervezett új út mentén egybefüggő zöldterületeket tervez. A terv a Tompa utca meghosszabbításában gyalogos utat javasol, amit később a Mosoni-Dunán egy gyalogos hídon továbblehet vezetni Révfalu irányába.

8


A tervezett területfelhasználás változások az alábbiak:



Közlekedési területek (KÖu) átsorolása beépítésre szánt (Vt, Ln, Lk, Lke) és beépítésre nem szánt (Z, Vá) övezetekbe



Az Árkád mögötti ipari gazdasági területek átsorolása (Gip) településközpont vegyes övezetbe (Vt)



A Szeszgyár Budai úttól délre eső, jelenleg kereskedelem-szolgáltató gazdasági övezet (Gksz) átsorolása különleges nagykiterjedésű zöldfelülettel rendelkező intézményterületbe (Kiz)



A Lukács Sándor Szakképző Iskolától nyugatra tervezett nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú különleges övezet (Kbe) átsorolása nagyvárosias lakó (Ln) illetve településközpont vegyes övezetbe (Vt)



A Mosoni-Duna és az Ipar-csatorna partján tervezett nagykiterjedésű sportolási célú különleges övezetek (Ksp) átsorolása zöldterületbe (Z)



Az Ipar utca meghosszabbításában létrejövő új út mentén a szennyvízátemelőtől északra elhelyezkedő ipari terület (Gip) átsorolása településközpont vegyes (Vt), kertvárosias lakó (Lke) valamint zöldterületbe (Z).



Az Ipar utca meghosszabbításában létrejövő új út mentén a közlekedési területek (KÖu) egy része településközpont vegyes (Vt) illetve zöldterületként (Z) tervezett.



A Budai út – Mártírok útja – Szeszgyár utca által határolt területen a nagyvárosias lakó (Ln) valamint a kereskedelem-szolgáltató gazdasági övezet (Gksz) átsorolása településközpont vegyes övezetbe (Vt).



A Tóth László utcától dél-nyugatra elterülő védőerdő (Evö) és észak-keletre elterülő zöldterület (Z) egy részének átsorolása különleges beépítésre nem szánt, legalább 20% zöldfelülettel rendelkező felszíni parkoló övezetbe (Kzp)

3. Kiskút és környékén tervezett területfelhasználás változások A terv célja, hogy a terület jelenlegi fő funkcióját – sport, szabadidő, rekreáció – tovább erősítse. A területen található ETO Stadion és a Magvassy Sportcsarnok funkcióbővítése jelenleg is folyik (ehhez a hatályos szerkezeti terv megfelelő kereteket biztosít). A hatályos tervben az Állatkert és az Ipar csatorna nyugati oldalán, az utóbbival párhuzamos nyomvonalon tervezett utat javasoljuk törölni. Helyette a terv közvetlenül az Ipar csatorna nyugati partján a hatályos tervben jelenleg zöldterületként jelölt, a későbbiekben elbontásra kerülő töltés helyén javasolja az új út nyomvonalát.

A tervezett területfelhasználás változások az alábbiak:



A terv bővítési lehetőséget biztosít az Állatkertnek a Kiskút ligeti ETO elektromos pálya területéből (Ksp, Ev → Kák)



A Kiskúti úttól délre elterülő ipari gazdasági területek (Gip) helyén új, rekreációs célú különleges övezet tervezett (Krek), amely elsősorban szabadidős, sport- és rekreációs célú zöldterületek, és az ezek kiszolgálására szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. A területen önállóan is elhelyezhető vendéglátó és szállás jellegű épület.



A Kandó utca - Ipar utca–Puskás Tivadar utca által határolt, az E-on tulajdonában lévő egykori Ágyúgyár területének egy része – ipari gazdasági terület (Gip) - nagykiterjedésű zöldfelülettel rendelkező intézményterületként (Kiz) tervezett



A terv a Stadion utca nyugati oldalán lévő nagyvárosias lakóterület és az Állatkert közé, a hatályos tervben kisvárosias lakóterületként (Lk) tervezett övezet helyén védő erdőt (Evö) javasol.



A Puskás Tivadar utcában a lakóterület közé ékelődött kereskedelem-szolgáltató (Gksz) terület településközpont vegyes területként (Vt) tervezett.

9




A Szövetkezet utcától keletre, a vele párhuzamos névtelen zsákutca menti a hatályos tervben különleges közlekedési épületek övezetként (Kkö) jelölt (garázssor) kertvárosi lakóterületként (Lke) tervezett.



Az Ipar csatorna nyugati oldalán lévő zöldterület (Z) átsorolása közlekedési (KÖu) területbe

10


2.3. Területi mérleg

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG

ÖVEZET JELE

TERÜLETNAGYSÁG JELENLEG (HA)

TERÜLETNAGYSÁG TERVBEN JAVASOLT (HA)

VÁLTOZÁS (HA)

Hullámtéri erdő

Ve

8,336

8,976

0,640

Töltés

Vtö

3,941

3,941

0,000

Zöldterület

Z (3ha>)

23,569

23,838

0,269

Zöldterület

Z (3ha<)

9,013

13,963

4,950

Üdülőházas terület

Üü

4,753

0,00

-4,753

Szórakoztató központok, vidámparkok

Kvi

0,510

0,389

-0,122

Különleges terület - Fürdő és rekreáció

Kfü

0,328

0,328

0,000

Különleges terület - Egyházi központ

Kegy

3,100

3,100

0,000

Kereskedelem, szolgáltató terület

Gksz

10,296

3,453

-6,843

Különleges terület - Oktatási központok

Kok

7,423

7,780

0,357

Különleges terület - Kulturális központ

Kku

1,014

1,014

0,000

Különleges terület - Rendezvénytér

Kkt

1,264

1,264

0,000

Nagyvárosias lakóterület

Ln

20,608

19,785

-0,823

Központi vegyes terület

Vk

3,848

0,330

-3,518

Településközpont vegyes terület

Vt

66,160

94,138

27,978

Különleges - nagykiterjedésű zöldfelülettel rendelkező intézmény Ipari terület

Kiz

0,000

40,360

40,360

Gip

58,170

12,743

-45,428

Erdő - védő

Evö

4,228

3,285

-0,943

Különleges - Nagykiterjedésű sportolási célú terület

Ksp

29,983

28,374

-1,609

Különleges - Nagy bevásárlóközpontok területei

Kbe

9,168

4,972

-4,196

Kertvárosias lakóterület

Lke

1,020

10,043

9,023

Kisvárosias lakóterület

Lk

7,496

10,978

3,482

Falusias lakóterület

Lf

3,325

0,000

-3,325

Különleges terület - Állat és növényházak

Kák

9,841

12,050

2,208

Különleges - Közlekedési épületek területei

Kkö

0,939

0,000

-0,939

Különleges - Nagy zöldfelülettel rendelkező parkolóterület

Kzp

0,000

3,582

3,582

Általános vízgazdálkodási terület

Vá

0,000

3,636

3,636

Különleges - Rekreációs terület

Krek

0,000

16,438

16,438

Közlekedési terület

Köu

119,703

79,301

-40,402

408,038

408,038

Összesen

11


3. A TERVEZETT MÓDOSÍTÁSOK SORÁN BETARTANDÓ TÁJVÉDELMI, KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELVÁRÁSOK

3.1. Tájrendezés A táj- és természetvédelem feladatkörébe tartozik az országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területek, helyi jelentőségű tájképi, természeti értékek, térségi szintű ökológiai rendszerek védelme. A Mosoni-Duna-part fejlesztésekor a galériaerdő növényállományának védelméről gondoskodni kell a sétányok és kerékpárutak kialakítása során is. A galériaerdő és a Mosoni-Duna-part fejlesztéséhez tájvédelmikörnyezetrendezési terv készítése szükséges. A tájvédelem része többek között a beépített területek által okozott károsítások kivédése, a magas esztétikai értékű táj- és településkép alkotó elemek megőrzése is. Az épített környezetben találhatók olyan élő elemek, amelyek ugyan természeti értékük alapján természetvédelmi oltalomra nem érdemesek, de környezetjavító, és esztétikai értékük alapján megőrzésük fontos. A meglévő területi fejlesztési/rendezési javaslatok az optimális területhasználat megteremtését célozzák, kielégítve a település működtetésének, fejlesztési igényeinek, a jó életminőséget biztosító lakókörnyezet megteremtésének és a természeti és a környezeti értékek hosszú távú megóvásának igényeit is. A szabályozással érintett területek frekventált helyen, védendő elemek közelségében, a Rába és MosoniDuna felé nézőpontból feltáruló látvány előterében helyezkedik el, ami szigorú követelményeket támaszt a terület kialakításával, megjelenésével szemben. A tájrendezési, és belterület esetén elsősorban a zöldfelületfejlesztési javaslat célja olyan zöldfelületi feltételek megfogalmazása, mely kulturált, igényes megjelenésű, a látványvédelmet szem előtt tartó, tájképbe illő lakó, vegyes, gazdasági és különleges terület kialakulását eredményez. A kialakításra kerülő művi létesítmények tájba illesztése a feltáruló látvány kedvezően történő alakítása összehangolható a zöldfelületi igényekkel, illetve a klímaváltozásra való felkészülést igénylő intézkedésekkel. - zöldfelületek kialakítása, a táji adottságoknak megfelelő növényfajok megválasztásával, - az épületek anyagainak, arányainak, színeinek helyes megválasztása tájrendezési szempontból a táj karakterét alapvetően meghatározza. A zöldfelület megőrzésére és a zöldfelületi elemek fejlesztésre vonatkozó javaslatok ennek a célnak is az eléréséért fogalmazódtak meg. Az urbánus táj használata a belvárosban jelentősen nem fog megváltozni, de a másik két területen jelentős fejlesztési lehetőségekre van lehetőség mind tájvédelemre, mind a zöldfelületre vonatkozóan. Részletesebb javaslatok a zöldfelületrendezés fejezetben találhatók, amelyekben a természet- és tájvédelem érdekeivel együtt a funkcionalitás is figyelembe lett véve. A Fertő-Hanság NP Igazgatóság véleményében kihangsúlyozta, hogy az Ipar utca meghosszabbításában tervezett új Duna-híd hatást gyakorol a tervezési területen kívülre. A híd folytatásában tervezett út a HUFH30004 Szigetköz kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület szélén (Natura 2000 terület) halad keresztül. Javasolta alternatív nyomvonalak vizsgálatát a tervben. Felhívta a figyelmet, hogy az út engedélyezési eljárása során Natura 2000 hatásbecslést kell készíteni az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) korm. rendelet előírásai alapján, továbbá figyelmeztetett, hogy dokumentáció összeállítása, illetve a jelentős hatás megállapítása esetén a szükséges EB hozzájárulások beszerzése jelentős időt vehet igénybe, így az előkészítést időben el kell kezdeni.

12


3.2. Zöldfelületek Általános célok, feladatok: -

városi zöldfelületi rendszer mennyiségi és minőségi fejlesztése a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal (2007-2014) összhangban:  Összefüggő, egységes zöldfelületi rendszer kialakítása, növelése, megújítása, fenntartása.  A zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése, a zöldterületek elérhetőségének és minőségének javítása.  A zöldfelületek vizuális, esztétikai célú fejlesztése.  parkfenntartásba bevont területek kibővítése, zöldsávok létesítése, kibővítése, fasorok állapotfelmérése, felújítása és telepítése, falak, tetők, tűzfalak zöldítése, véderdők, kiegyenlítő zöldfelületek megőrzése, kiegészítése,telepítése) és megvalósítása.  A meglévő zöldfelületeken kerti berendezések, játszó/sportterek építése; új lakóterületen közös zöldfelületet létesítése; intézménykertek korszerűsítése.  A helyi lakosság és intézmények bevonása a települési zöldfelületek tervezésébe és fenntartásába.  Az igénybevételre kerülő biológiailag aktív felületek magas biológiai aktivitású területek  létesítésével történő területi pótlása.  A települések talajának védelme, a talaj funkció megőrzését biztosító burkolatok kialakítása.  Magas biológiai aktivitású, kondicionáló zöldfelületek, illetve védő erdők telepítése a  környezetterhelések mérséklése érdekében.  Lakosság részvétele a települési zöldfelületek tervezésében, a közparkok gondozásában, felújításában.  A magántelkeken a mesterséges felszínborítás minimalizálása; faültetés, gyepesítés; zöldfelületek gondozása.  Zöldtetők, tetőkertek létesítése és fenntartása.

-

folyó menti zöld sáv megőrzése, fejlesztése:  a part menti meglévő növényállomány megőrzése  A parti sétány megőrzése.  a Mosoni-Duna menti értékes ártéri erdőterület megtartása, javasolt helyi védelem alá helyezése (árvízi védvonal az erdőfolton kívül kerüljön, rendszeres elárasztása biztosítva legyen, látogatóforgalom ezen a szakaszon csak a meglévő betonúton történjen, több út nyitása a vízpart felé nem kívánatos),  ahol a Mosoni-Duna mentén nincs kialakult part menti vegetáció, ott a part mentén min. 50 m szélességben közhasználatú zöldfelületet kell kialakítani,  vízhez való lejutás lehetőségének biztosítása  parti intenzív fenntartású sétány kialakítása

-

a kerékpáros közlekedés lehetőségeinek, rendszerének bővítése a zöldfelületi rendszer fejlesztésével párhuzamosan, annak főbb tengelyei mentén

Ahol megvan, ott erősíteni kell, ahol hiányzik, vagy új kialakítás tervezett, ott meg kell teremteni a zöldfelületi rendszerében az ökológiai kapcsolat biztosítását, és mellette a nagyobb használati lehetőséget az esztétikai érték növelésével egy időben. Ehhez szükséges a vízparti zöldfelületek megőrzése, rendezése, fejlesztése is. A szokásos kertépítészeti javaslatok mellett a klímaváltozás miatt erősödő nyári felmelegedések, gyakran kialakuló, nagy csapadékmennyiséggel járó zivatarok kompenzálása érdekében fogalmazzuk meg javaslatainkat mind a magas burkolt felületű aránnyal rendelkező városrészek, mind a kedvező zöldfelületű városrészek fejlesztése érdekében a zöldfelületi rendszer erősítése miatt, a kedvező városi klíma kialakítása céljából.





A vízfelületek és növényzettel borított felületek arányának növelésével elérhető a hőmérséklet csökkentése, mert kedvezően hatnak a mikro és mezoklímára, valamint hőszabályozási folyamatokra. A kritikus területek árnyékolásával - lombkorona növeléssel - csökkenthető a besugárzás mértéke, a vízfelületek felmelegedése megelőzhető, a növényzet hőtároló képessége és párologtatása, valamint a tetők és a felszín vízvisszatartó képességének növelése fokozható

13




A többszintű növényállomány ültetésével, úgynevezett szűrő zónák kiépítésével a felszínhez közeli levegőáramlás növelése érhető el, ami a szennyezett levegő kiszellőzését, a szennyezések koncentrációjának csökkentését segíti.

A zöldfelületek fejlesztése: A tervezési területek vízparti elhelyezkedésének köszönhetően a jelentős zöldbeágyazottsága részben a korábban erdőterületekre települt városrész adottságaiból, részben a korábbi tudatos kialakításnak köszönhető. A városrész e miatt vált vonzóvá. Hogy megőrizze ezt a tulajdonságát, különösen fontos ma is a tudatos, előremutató gondolkodás. Az egyre szűkülő beépítetlen területek mellett különösen fontos a belterületi idős növényállomány megőrzése mind a közterületeken, mind a magántulajdonban lévő területeken. Az újonnan beépítésre kerülő területeken pedig folytatni kell az elődök által meghatározott növénytelepítésre vonatkozó hagyományokat! Rövidtávon megvalósítható fejlesztések, feladatok: A beépítések előtt javasolt az adott terület növényállományának részletes felmérésével biztosítani az értékes növényállomány (idős, szép habitusú, magas ökológiai értékkel bíró, illetve klímaváltozás elleni védelmet biztosítani tudó egyedek, növénycsoportok, társulások) védelmét már a tervezés időszakában. Javasolt a közterületek, különösen a közlekedési területek menti zöldfelületek vizsgálata, kataszterezése. A védendő, megtartandó és megmaradó meglévő fasorok és egyedek kezelése rövidtávon megvalósítható, de hosszú távon szükséges feladat. A beteg növények ápolása, az elszáradt, már kertépítészetileg nem értékes növények cseréje, illetve a hiányzó elemek pótlása szükséges a tervezési területen. A kivágásra ítélt fák helyett új fákat kell telepíteni. Közparkok, közterek, játszókertek, játszóterek A városi beépítés rendjével támogatott szélcsatornák, az uralkodó szélirányt Győrben jelentősen befolyásolják a vízfelületek, a széles sugárutak, a gyep borította parkok. Fokozottan segíti az átszellőzést friss levegővel a fákkal borított folyókban lévő szigetek, a meleg levegő áramlását segítik a parkok, növényzettel fedett nagy kertek. Kertépítészeti eszközökkel mérsékelni kell a klímaváltozás negatív hatásait. A melegebb nyarak, a növekvő hőmérséklet hatására várhatóan többet töltenek a szabadban Győr lakói, ami szükségessé teszi a közterületek intenzívebb árnyékolását. A parkokban köztereken tartózkodóknak megfelelő ülő- és pihenőhelyeket kell biztosítani több utcabútor kihelyezésével. A köztereken, játszótereken növelni kell a kutak és mosdók számát. A szökőkutak és a nagyobb vízfelületek, csatornák hűtőhatása javítja a mikroklímát. A köztéri fák és növények öntözésében víztakarékos megoldásokat kell választani és törekedni kell a csapadékvizek összegyűjtésére és hasznosítására. A burkolt felszínek vízáteresztő képességének növelése (pl. aszfalt helyett kiselemes térburkolat vízáteresztő fugával, zúzottkő használata) segít a nagy mennyiségű csapadék elvezetésében. Új növények telepítésével javasolt elősegíteni a vízelvezetést, másrészt a párolgás és párologtatás révén javítani a mikroklímát. Az anyaghasználatot is a megváltozott időjárási körülményekhez kell igazítani, illetve a használt anyagoknál tekintettel kell lenni ezek teljes életciklusára, az előállításuk és ártalmatlanításuk anyag és energiaigényére is. A felületeken használt anyagokat úgy kell megválasztani, hogy azok hőelnyelő képessége minimális legyen a városi hősziget-hatás csökkentése érdekében. A fehér és világos felületek – a járófelületek kivételével – e szempontból kívánatosabbak, mint a szürke és sötét felületek. A különböző létesítmények üzemeltetésénél törekedni kell az energiatakarékos és megújuló energiaforrásokra épülő rendszerek használatára A közterületek és zöldfelületek elérhetőségében fontos, hogy gyalogos távolságon belül elérhetők legyenek a városlakók számára. Külön figyelmet kell szentelni a közterek történelmi örökségének a megőrzésére. A történeti köztereken rekonstruálni kell az idők folyamán megszüntetett, nemcsak esztétikai, hanem kifejezetten mikroklimatikus hatásai miatt alkalmazott szökőkutakat, a kertkompozíció elemeként megjelent vízfelületeket, valamint az ivó kutakat. A kertkompozíciók rekonstrukciójánál törekedni kell az eredeti növényállomány újratelepítésére,

14


azonban figyelembe kell venni a klímaváltozás és különösen a városi mikroklíma hatásait. Ezek tükrében kell a növényfajtákat kiválasztani. Belváros, óváros: Legfrekventáltabb terület turistaforgalom szempontjából, egyben legreprezentatívabbnak is kellene lennie. A zöldfelület intenzitásának növelése érdekében a városban kedvező zöldfelületi adottságokkal bíró területeken a zöldfelület felújítása, esetleges rekonstrukciója a legfontosabb feladat a gyalogostengelyek kialakításával a bemutatni kívánt területek, utcák irányában. Olyan reprezentatív gyalogos forgalmú terület kialakítása a cél a meglévő növényzet értékes fáinak megtartásával, a cserjék fiatalításával, újak telepítésével, burkolat architektúra kialakításával. A zöldfelületek mennyisége igen kevés, ezért több lehetőség nyílik ezen zöldfelület újragondolására és fejlesztésére, a szűk utcák, sikátorok egy-két kiteresedéssel (Széchenyi tér, vár, virágpiac, Dunakapu tér).

-

-

folyó menti zöld sáv megőrzése, fejlesztése  parti sétány intenzív fenntartással város zöldfelületi rendszer fejlesztése  konténeres növények alkalmazása a szűk utcákon  teraszkertek, tetőkertek kialakításának ösztönzése főbb gyalogos célpontok összekötése sétálóutcákkal – kritikus – Aradi vértanúk útja

Honvéd liget: szerepének megőrzése mellett távlatban kertépítészeti terv alapján javasolt nagyobb zöldfelülettel ellátni. Kiskút-liget: véglegesített funkciójának megfelelően szükséges a beépítési és kertépítészeti tervek összehangolása, lehetőség szerint háromszintű, minél sűrűbb növénytelepítéssel . Közlekedési és egyéb közterületek zöldfelületei Sok helyen hiányoznak a közcélú zöldfelületek. Ez az egészséges környezet szempontjából minősíthető károsnak, hiszen a zöldfelületek egyrészt nagymértékben elősegítik a levegő tisztaságának megőrzését, másrészt pedig a településkép kedvezőbbé tételét segítik. Gondoskodni kell az utcák fásításáról. Az új lakóterületekről hiányzó zöldterületek pótlását is jelentő közparkok, közkertek kialakítása javasolt. Az újonnan kialakítandó és a meglévő közlekedési zöldfelületek kialakítását kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani, ahol a burkolatszegély határozott elválasztást biztosítson a közlekedésre alkalmas felületek és a zöldfelületként kialakítandó területek közt. A folyók és vízfolyások mentén hiányzó közösségi használatú közparkok, közkertek hiányának pótlására a belterületi és külterületi szakaszok mentén minimálisan 4 m-es kezelési sáv kialakítása lenne szükséges. Ez elegendő volna ahhoz, hogy egy jól használható kezelési sáv alakulhasson ki, ami burkolt sétány és kerékpárút kialakítását is lehetővé tenné. Ezáltal a zöldfelületi rendszer élőbbé válna. A kialakítás megtervezésekor a külterületi és belterületi szakaszok intenzitásának különbsége mellet a táji adottságok, és a természetszerű kialakítást kell előnyben részesíteni, mert az ökológiai hálózat elemei úgy nem sérülnének. A Rába parton a Petőfi-hídtól délre levő, a hatályos Településszerkezeti tervben hullámtéri erdőterületbe sorolt, de a valóságban nem erdő, hanem burkolt terület beépítésre szánt különleges terület— nagykiterjedésű zöldfelülettel rendelkező intézményterületbe való átsorolását tartalmazza jelen terv. Az utcaképek egységesítése inkább középtávú feladat. Azonban a tömbök megépítésével párhuzamosan kell az utcák zöldfelületét kialakítani. Bár a tervezett fasorok elültetése kedvezőbb volna a beruházások megkezdése előtt, azonban azok nagyságát figyelembe véve valószínűsíthető, hogy a fiatal egyedek többsége elpusztulna a beruházás megvalósításának végére. A tervezési területen az utcák mindkét oldalán javasolt fasor telepítése. A fajok kiválasztásánál a forgalom nagyságán túl figyelembe kell venni a villamos hálózat vezetékeinek magasságát, valamint az utcák keresztmetszetét is. Zöldfelületi intézmények Az intézménykertek jellemzően nem közterületek, hanem korlátozott közhasználatra szánt, megnyitott zöldfelületi létesítmények. Az intézménykerteknek zöldfelületi szempontból két nagy csoportja van: a jelentős (min. 50%) növényborítottsággal jellemezhető zöldfelületi intézmények (temetők, strandfürdők, stb.) és a zöldfelülettel ellátott intézmények kertjei (templomkertek, sportterületek, állatkert, vidámpark, közintézmények kertjei stb.). Mint minden zöldfelület, ezek is rendelkeznek környezetvédelmi és ökológiai funkcióval, amelyek erősítése az esztétikai és használati érték mellett nem kevésbé fontos.

15


Ezekben a kertekben nemcsak esztétikai értékük van a klimatikusan hasznos szabad gyepterületeknek. (Magas nappali felmelegedés esetén is megfelelően le tudnak hűlni éjszaka.), Különösen fontosak a vízfelületek, amelyek kedvező mikro- és makroklimatikus hatással bírhatnak. A városban, a lakóhelyek közelében megtalálható zöld és egyéb beépítetlen területek (például sportpályák) nemcsak javítják az emberek életminőségét, de emelik a városi lakóterületek értékét is. amely fontos a szuburbanizáció fékezése szempontjából a leértékelődő Kemping Jó lenne megtartani a kemping funkcióját, azonban a területet ismerve olyan funkció megtalálása, és megvalósítása javasolt, amely minél kisebb kárt eredményez az idős növényállományban. Állatkert, vidámpark További bővítése javasolt a zöldfelületek intenzitásának és esztétikai értékének növelésével. Gondos növényállomány választás javasolt a mérgező növények kerülésével. Sportlétesítmények A kedvező zöldfelületi állapotú területek megtartása mellett javasolt a zöldfelületek növelése, vagy/és a meglévő zöldfelület intenzitásának növelése a szintszám emelésével.

A Belváros mentén a Petőfi-híd és a Széchenyi-híd közötti parti sáv zöldfelületeinek fejlesztési javaslata A Mosoni-Duna jobb partján a Széchenyi-híd és az Iparcsatorna közötti szakaszon hangsúlyozni kell a Szécsényihídtól cca. 550 m-re kezdődő, 1 km hosszúságban húzódó, igen értékes, természetközeli állapotú, ártéri puhafa ligeterdő helyi védelmének biztosítását. (Az erdő közel természetes állapotú, társulásra jellemző fajösszetételű, kevés a betelepült gyomfaj részaránya, mely igen ritka ma hazánk ártéri vegetációjában. Számos értékes fajt is őriz, többek között a tavasszal élénksárgán virágzó Iris pseudacorus-t is.) Az erdőn ezen a részen áthalad egy betonút a parttal párhuzamosan. Az erdőfolt fennmaradásának előfeltétele, hogy bizonyos rendszerességgel elárasztásra kerüljön, ezért kiemelten fontos, hogy az árvízi védvonalon kívül maradjon. Kiemelt szerepe van az ártéri erdőfoltnak a városi mezoklíma alakításában: Hideg levegő keletkezési helye, mely valamelyest javítja, kiegyenlíti a közeli beépített területek klímáját. Mosoni-Duna menti terület és a városréti fejlesztési terület zöldfelület-fejlesztési javaslata A terület átalakulóban lévő barnamező, tervezett hasznosítása lakóterület, minőségi igényeket kielégítő többféle típusú lakóterület. A beépítés a part menti részeken lazább, a város belső területei felé fokozatosan sűrűsödik. Sok lehetőség nyílik a leendő itt élők pihenési igényének és a gyermekek játék és mozgás igényének a kielégítése. Ezért a terület értékes faállományának megtartása mellett indokolt minél több játszótér, pihenő terület kialakítása. A korábban javasolt vízfelületek növelésének egyik lehetősége a vízfolyás bevezetése a lakó- és új központi területre. A terület értékét növelő vízfolyás megfelelő vízellátás és fenntartás mellett nemcsak a mikroklíma javításában kapna szerepet, hanem magas esztétikai értéket biztosíthat gondosan megválasztott növénykiültetéssel, funkciókialakítással kertépítészeti terv alapján.

-

-

folyó menti zöld sáv megőrzése, fejlesztése  nem motoros vízi hsportok  homokos partszakasz  horgászat elkülönített helyen  mély fekvésű terület, időszakosan elöntésre kerül – természetközeli ártéri erdő rehabilitációja  parti sétány intenzív fenntartással – minőségi lakókörnyezet kialakítása miatt  futóút  tájkarakter megőrzése és az ökológiai funkció ellátása érdekében honos növényfajok alkalmazandók a „vízparti hangulat megidézése” a tömb belső területrészein  vízfelületek, tó kialakítása a terület fő szervező tengelye mentén

16


-

-

 víz megjelenése a lakótömbi központokban is - díszmedence, ivókút, kis szökőkút, stb. város zöldfelületi rendszerébe való illeszkedés  utcák fásítása kétoldali fasorral  terület közepén hosszanti irányban sétány/allé, mely kisebb teresedéseket fűz fel (Mosoni-Duna és a Mártírok útjával párhuzamosan a kettő között  jelentősebb zöldfelületi elemek funkcionális elválasztásra és összekötésre is alkalmasak Kerékpáros közlekedés rendszerének kiépítése  Fő közlekedési mód a kerületben a gyalogos, illetve a kerékpár Egészséges lakókörnyezet  A Mártírok útja mentén ahol lehetséges pufferterületet kell szabadon hagyni, növényzettel betelepíteni a közlekedés okozta környezetterhelés csökkentése érdekében – pl. 15-20 m széles kettős-hármas fasor+cserjék

Ipar-csatorna menti és Kiskúti rekreációs terület zöldfelület-fejlesztési javaslata

-

-

folyó menti zöld sáv megőrzése, fejlesztése  az iparcsatorna menti gát elbontása, helyén a tervezett wohnerf jellegű út miatt Rába-terület part menti parkjának folytatása nincs lehetőség, de a wohnerfben törekedni kell minél több zöldfelület kialakítására, az Iparcsatorna mentén sétányban fasor telepítése.  Vízi sport központ – város keleti részének ellátására, új lakóterületek új igényt generálhatnak, a zöldfelület újra a nagy gyalogos forgalmú térség zöldfelületi fórumává válhat, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy élettel teli, városökológiai szempontból is igényes és tartalmas rész-városközponttá fejlődjön a terület.  futóút kiépítése a folyó parton és az iparcsatorna mentén végig a vadaspark zöldfelületi jellegének fejlesztése Kiskút liget zöldterületként való minőségi fejlesztése az iparcsatorna déli végénél található ÉGÁZ telep védő növényzettel való elválasztása a környezetétől (nyugatról lakóterületek, észak felől sport területek) – megfontolandó a gáztelep elhelyezése a területről

Gazdasági területek Településképi konfliktust jelent a felhagyott gazdasági területek, épületek kedvezőtlen látványa. A régi, felújításra váró területek, épületek megjelenésére kedvezőtlenül hatnak. A településkép javítása érdekében szükséges az épületek, építmények állagát felülvizsgálni és javítani. Gondoskodni kell továbbá a gazdasági épületek takarásáról, növénytelepítéssel történő tájba illesztéséről, amely a zöldfelületek növekedését is jelenti. A takaró védőfásítások létrehozása a településkép mellett a tájképet és a klímát is kedvezően befolyásolja. Nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a lakóterületeket növénysávok, erdő, fasorok, közparkok válasszák el az ipari területektől, a káros környezeti hatások megszűrése érdekében. A város zöldfelületi rendszerének ezen a területen történő erősítése segíti a település átszellőzését, a levegő megszűrését, valamint a zavarást tűrő állatvilágnak élet- és mozgásteret biztosít, miközben megteremti és erősíti az ökológiai hálózattal a kapcsolatot. A védő zöldsávok és fasorok kiegészítésével a zöldfelületi rendszer hiányzó részei pótlódnak és mind levegőtisztaság-védelmi, mind zajvédelmi, mind tájvédelmi szempontból szükségesek. A közlekedési területek zöldfelületének tervezése, kialakítása kertépítészeti feladat, amelyeket a beruházásokkal együtt kell elvégezni. Ahol a helyhiány miatt nincsenek fasorok, legalább egyoldalú, utcánként egységes fásítás is javasolt. Ahol a felszín alatti közművezetékek miatt nem lehet ültetésük, ott cserjesávok, vagy virágkiültetések és konténeres fasortelepítés javasolt. A működő gazdasági területeken a teljesen leburkolt telkek felületét meg kell törni, és fatelepítéssel biztosítani kell a minimális zöldfelület arányt. Javasolt a telken belüli zöldfelületek minőségi és mennyiségi növelésével a minimális zöldfelületi fedettség biztosításán túl a környezetminőség javítása. Az iparterületek minimális zöldfelületeit lehetőség szerint a telekhatárok mentén kell biztosítani, így valamelyest csökkenthető az esetleges negatív környezeti hatás. A telekhatár menti sűrű növényzet takaró hatása a környezetvédelmi szerepen túl esztétikai szempontból is kedvező. A vegyes, többszintes növénytelepítés ökológiai és kondicionáló értéke jóval magasabb a csak gyepszintből álló zöldfelületekhez képest. A többszintes fa- és cserjeszintből álló növénysáv tovább oldhatja a művi

17


beavatkozás nyomait, védelmet biztosít a környezetvédelmi szempontból védendő területhasználatoknak. A védőfásítások kialakításakor az ökológiai- és talajadottságoknak megfelelő fajokat kell alkalmazni. Ahhoz hogy a védőfásítás elérje a kívánt hatást a fasorok tőtávolsága esetében 6 métert, míg a cserjék telepítési tőtávolsága esetében 1 métert javaslunk. A sűrű növénytelepítéssel elérhető a környezeti terhelés, zavarás tényleges csökkentése, a védendő területek megóvása.

3.3. Környezetvédelem, környezetgazdálkodás, környezetalakítás A környezetvédelmi javaslatok elsősorban az új szabályozással érintett területekre koncentrálnak a hatályos Településszerkezeti Terv és település egészére vonatkozó Szabályozási Terv vonatkozó alátámasztó munkarészi javaslatainak érvényessége mellett. A környezetalakítási javaslatok a funkcióváltásból eredő konfliktusok kezelésére, a meglévő környezeti terhelések kompenzálására, a környezeti elemek hosszú távú védelmére, ezáltal a lakható városi élettér biztosítására koncentrál. A terület funkcióváltása a korábbi ipari környezethasználathoz képest kifejezetten csökkenti az egyes környezeti elemeket érő káros hatásokat, azonban a forgalmi eredetű terhelések megoldandó problémát jelentenek. Az építési időszakban felmerülő intenzívebb terhelések mellett hosszú távon mégis egy környezeti szempontból kedvezőbb területhasználat alakítható ki. Talaj-, talajvíz- és vízbázis-védelem A tervezési terület egyes részein elszennyeződött talaj kármentesítése és a szennyezés mértékének felmérése részben megtörtént. A tervezési terület beépítésének feltételeit elsősorban az elvégzett vizsgálatok alapján a Környezetvédelmi Felügyelőség írja elő. A tervezési terület földtani közegeinek állapota az új funkció – vegyes funkciójú (lakó) terület – környezeti igényei miatt mindenképpen vizsgálandók. Épületek elhelyezése előtt meg kell győződni a terület szennyezettség mentességéről. A mentesített területen végzett és lezárt tisztító műveletek után a hatóság elfogadta a kármentesítés módját és mértékét, előírta monitor hálózat működtetését. A tervezési terület egészét tekintve – az eddig elvégzett vizsgálatok alapján – nem feltételezhető olyan mértékű talajszennyezés, ami kizárná a tervezett funkciók elhelyezését. A tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja. Területfeltöltések során szennyezett talaj nem használható. A tervezési területeken építmények elhelyezésének feltétele a csatornahálózat kiépítéséig zárt közműpótló műtárgy, illetve egyedi kompakt szennyvíztisztító berendezés létesítése, a csatornahálózat kiépítése után pedig a keletkező szennyvizek közcsatornába történő vezetése. Ez után egyedi szennyvíztároló létesítése nem megengedett. A szennyvizek szikkasztása tilos. A közcsatornába vezetett víz minősége nem haladhatja meg a mindenkori hatályos jogszabályban előírt határértékeket, amelyről a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. sz. melléklet rendelkezik. Jelen tervezés során kiemelt hangsúlyt kell fektetni az ideiglenes használatokra, különös tekintettel a kempingre. A kemping üzemeltetésénél fokozott figyelemmel kell lenni a keletkező szennyvizek gyűjtésére és elszállítására. A kempingeztetés feltétele zárt közműpótló műtárgy kiépítése, illetve mobil wc létesítése. A szennyvizek szikkasztása tilos. A talaj és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzése érdekében a talaj állapotát veszélyeztető tevékenységek csak vízzáró (szénhidrogénzáró) aljzaton végezhetők. Semmilyen tevékenység nem folytatható a területen, amely a víz és a talaj határérték feletti károsodását okozhatja. A technológiai eredetű szennyvíz tisztítását a vonatkozó rendeletek szerint a telephelyen belül kell megoldani olyan mértékben, hogy az a közcsatornába vezethető legyen. A felszín alatti vizek szennyezettségének megállapítására további vizsgálatok adhatnak választ. Az új hatásvizsgálatok eredményeképpen feltárt szennyező források megszüntetése vagy a szennyezés továbbterjedésének megakadályozása indokolt. A feltáratlan területrészen új beépítéseket mindaddig nem célszerű engedélyezni, amíg állapotfeltáró vizsgálatok nem igazolják a terület határértékek alatti szennyezettségét.

18


Biztosítani kell a csapadékvizek befogadóba való jutása előtti előtisztítást. A korábbi használaton kívül maradt közművezetékeket a területről maradéktalanul el kell távolítani, azonban a területen található kutak (ivóvíz kút, tűzoltó kút) megőrzésre javasolt. Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek közvetlenül nem vezethetők a befogadóba, megfelelő előtisztításukról gondoskodni kell. A telepítendő tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. A felszíni víz jó állapotának eléréséhez és megőrzéséhez a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VII. 18.) VM rendeletben foglalt környezetminőségi és vízminőségi határértékek betartását biztosítani kell. A termőföld védelme érdekében elengedhetetlenül fontos mind az átmeneti, mind az ideiglenes funkciók, mind a parkolók esetében, a reális igények felmérése. Rövid ideig tartó (pár nap) rendezvények megvalósítása esetében a felmért igényeken felül javasolt szélesebb kínálat biztosítása a kevésbé érzékeny helyekre koncentrálva. A talaj és a vizek védelme érdekében az idézett jogszabályok szerint a tervezett parkolók kialakítása, az ideiglenes használattól eltekintve, csak kiemelt szegéllyel és szilárd burkolattal ellátva történhet, melyről a csapadékvizek összegyűjthetők és hordalékfogó, olajfogó műtárgyon keresztül befogadóba vezethetők. Az ideiglenes rövid ideig tartó terhelés, lélegző szilárd burkolat (murva), illetve mobil közlekedőfelületek kihelyezését sem indokolja még ideiglenesen sem, ugyanis ennek felszámolása után keletkezett károk maradandóbb sérülést okozhatnak a termőföld használhatóságában, költségei pedig igen magasak. A gyepfelületek képesek regenerálódni, és a potenciális talajszennyezés is átmeneti. A terület igénybevétele, épületek, létesítmények elhelyezése esetén a területek előkészítése során a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról a beruházónak gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget a lehetséges mértékig a zöldfelületek kialakításánál helyben kell felhasználni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet. Levegőminőség védelme A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) sz. kormányrendelet és a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) sz. VM rendelet előírásait kell alkalmazni. A MJV-ban jelentős a közlekedési eredetű légszennyezés, ezért minden gépjárműforgalommal terhelt közút mellett levegőtisztaság-védelmi szempontból feltétlenül indokolt zöldsáv kialakítása, vagy a meglévő intenzitásának növelése, kivéve ahol az út erdőterületen illetve erdősült területek mellett halad. A közlekedésből származó légszennyezés káros hatásainak csökkentésében, a diffúz légszennyezést okozó kiporzások megszűntetésében, a többszintű növényzettel kialakított zöldsávoknak nagy szerepük lehet, ezért a fasorok mellett a cserjéknek is kiemelkedő környezetvédelmi jelentősége is van. Az út menti fasorok illetve védőfásítások telepítésénél előnyben kell részesíteni a környezettűrő, honos fajokat. A levegőszennyezés megakadályozása érdekében a vonalas és pontszerű légszennyező forrás (létesítmény, technológia) kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelel és az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerül a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében meghatározott kibocsátási határértékeknek, valamint a légszennyezettség határértékeknek meg tud felelni. Célszerű mérsékelni a városon belüli és város körüli utazási, közlekedési szükségletet, különösen az ingázási aktivitást, illetve ezeket az igényeket mindinkább a környezetbarát közlekedési eszközök hálózataival (közösségi közlekedés, kerékpáros közlekedés stb.) szükséges kielégíteni. Győrben lehetőség van a kompakt városszerkezet megteremtésére, melyben intenzívek az interakciók, hatékony az infrastruktúrák kihasználása, mérsékeltek az utazási távolságok és térben korlátozott az urbanizált területhasználat. Mind e mellett tovább kell erősíteni a kompakt város tagoltságát átszellőzést biztosító zöld zónákkal figyelemmel a város és környékének klimatikus sajátosságaira, az uralkodó szélirányokra.

19


A várostérségek számos funkcióját, azok térbeli szerkezetét együttműködésben, illetve egyben szükséges megtervezni és megszervezni. A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől való megóvása a tulajdonosok kötelessége. Klímabarát, fenntartható városi közlekedés kialakítása motorizált közlekedési igények mérséklése révén. Városmobilitási terv készítésével a felmerülő utazási igények csökkenthetők, kiszolgálásuk hatékonyabban és fenntarthatóbb módon megvalósítható. Kerékpárutak építésével, elektromos gépjárműk feltöltésének lehetőségével ösztönözhető az „alternatív”, környezetbarát egyéni közlekedés. A közösségi közlekedési hálózat fejlesztése (kiváló minőségű, könnyen elérhető, gyors célba érést biztosító, rendszeres járatsűrűségű), vonzóvá tétele és széles spektrumú igények kialakítása, városon belüli mind nagyobb mértékű használat elérésével. Forgalomcsillapító intézkedések bevezetésével alacsonyabb kibocsátást eredményező forgalomszabályozás kialakítása érhető el. A táji-, természeti értékek védelme szükségessé tenné, hogy a környezetállapot változására érzékenyebben reagáló területeken szigorúbb levegőtisztaság-védelmi követelmények érvényesüljenek. E területeket levegőtisztaságvédelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként lenne szükséges kezelni. A tervezési területen ennek minősülnek a Natura 2000 területek, a Püspökerdő területe, a Mosoni-Duna és hullámtere és a Holt-Rábca térsége. Bűz elleni védelem A 2004. évi felmérések ideje alatt szó volt arról, hogy a bűzt okozó Szeszgyár a város más területére kíván letelepedni. Ez nem valósult meg. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően kisebb a bűzhatás a Szeszgyár környezetében, de nem szűnt meg. Sajnos igazán hatékony védekezés nem ismert a szaghatások ellen. Továbbra sem javasolt az erős, a közepes és gyenge szaghatások zónájába lakóterületek vagy oktatási intézmények elhelyezése. A tervezett, legközelebb eső lakóterületek a vizsgálatok alapján csak kedvezőtlen szélirány esetén, és akkor is csak gyenge szaghatás érhet. Új diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek folytatása nem támogatandó. Ilyen tevékenységek az ipari gazdasági területen is csak zárt térben, illetve abban az esetben folytathatók, ha megfelelő technológia (elszívó berendezések) alkalmazásával a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, ill. a légszennyező anyagok terjedése megakadályozható. Klímaváltozás hatásainak mérséklése A zöldfelületi javaslatokban megfogalmazottak mellett javasolt a megújuló energiaforrások részarányának növelése (nap-, szél-, víz-, geotermikus energia, biogáz, szilárd biomassza hasznosítás, hidrogén alapú energiatermelés). A települési energiagazdálkodás klímatudatos átalakítása az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a közlekedésmódok és növénytelepítés mellett jelentősen javítható a megfelelő épületszigeteléssel a meglévő épületek és új technológiák alkalmazásával új épületek esetében. A települési energiatermelő és -ellátó rendszerek hatékonyságának javítása, átalakítása, szabályozása a várhatóan gyakoribbá váló szélsőséges időjárási helyzetekkel szembeni sérülékenység csökkentése érdekében szükséges az energiastratégia megvalósítása, és energiatudatos településmenedzsment alkalmazása. Környezeti zaj Közlekedési zaj Távlatban, 2023-ra vonatkozóan állnak rendelkezésre becsült forgalmi adatok. Győr MJV stratégiai zajtérképen készítése során, a távlati feladatok meghatározásához modellezésre kerültek a tervezett közlekedésfejlesztési beruházások megvalósulása várható forgalmak. A távlati forgalmak alapján [forrás: RE_2023_A0.pdf (KTI)] a várható környezeti zajszinteket a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete alapján számításokkal határoztuk meg (egyenletesen áramló forgalmat, átlagos éjszakai forgalmú út útkategóriát, C akusztikai érdességi kategóriát, gépjármű kategóriánként a KRESZ-ben meghatározott maximális haladási sebességet figyelembe véve). A számítások eredményét az alábbi táblázat és a TK-18. tervlap ábrázolja.

20


A 2. módosítással érintett területen, a Városréten tervezett két fő feltáró út mentén várható forgalmak az alábbiak:

TK-3.sz. táblázat: A Városrét városrészben tervezett két fő feltáró út mentén várható forgalom (db/nap) útszakasz

I. Akusztikai gépjárműkategória (db) 4500 2700

K-Ny irányú gyűjtőút É-D-i irányú gyűjtőút (Tompa u. folytatásában)

II. Akusztikai gépjárműkategória (db)

III. Akusztikai gépjárműkategória (db)

200 120

0 0

A tervezett utak mentén többféle területfelhasználás tervezett: nagyvárosias lakóterület, kisvárosias lakóterület, településközpont vegyes terület, zöldterület. A környezeti zajtól védendő területhasználatok mentén a betartandó környezeti zajterhelési határértékek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3.sz. melléklete szerint: TK-4.sz. táblázat: A vizsgált területen betartandó környezeti zajterhelési határértékek Zajterhelési határérték a közlekedésből származó zajra (dB) Zajtól védendő területek

gyűjtőút nappal (06-22 óra)

éjjel (22-06 óra)

Kisvárosias, kertvárosias beépítésű lakóterület

60

50

Nagyvárosias beépítésű lakóterület

65

55

Településközpont vegyes terület

65

55

TK-5.sz. táblázat: Várható környezeti zajszintek a városréti új gyűjtőutak mentén (dB) nappal (600-2200) LAeq(7,5)

éjjel (2200-600) LAeq(7,5)

K-Ny irányú tervezett gyűjtőút

63,57

55,38

É-D-i irányú tervezett gyűjtőút

61,35

53,16

útszakaszok

LAeq(7,5) : egyenértékű A-hangnyomásszint az úttengelytől 7,5m-re Külön vizsgáltuk, hogy a tervezett utaktól hány méterre teljesülnek a az előírt határértékek. TK-6.sz. táblázat: Határértékek teljesülésének távolsága a tervezett városréti új gyűjtőutak tengelyétől számítva (m) útszakaszok

Nappali 65 dB hatérérték teljesülése

Éjjeli 55 dB hatérérték teljesülése

K-Ny irányú tervezett gyűjtőút

**

É-D-i irányú tervezett gyűjtőút

**

Nappali 60 dB hatérérték teljesülése

Éjjeli 50 dB hatérérték teljesülése

Átlagos tulajdonságú felszín

Hangelnyelő tulajdonságú felszín*

Átlagos tulajdonságú felszín

Hangelnyelő tulajdonságú felszín*

9 m-re

16 m-re

14 m-re

22 m-re

18 m-re

**

11 m-re

10 m-re

14 m-re

13 m-re

*:jellemzően nem burkoltfelületek pl: zöldfelület, erdőterület, mezőgazdasági terület. **: már a referencia távolságnál, az úttengelytől 7,5 m-re teljesül.

21


A TK-6.sz. táblázatban szereplő értékek a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján kerültek modellezésre, a továbbtervezés során pontosítandó a határérték feletti zajjal terhelt terület kiterjedése. Engedélyezési tervekben igazolandó a környezeti zaj ellen védendő homlokzatok előtt a határérték teljesülésének igazolása. Magvassy Mihály Sportcsarnokhoz szervesen kapcsolódva a Tóth László u. 4. hrsz. 5764/1 területen egy új, 5000 fő nézőt befogadó, nemzetközi színvonalú sportrendezvények, versenyek (kivéve röplabda) megrendezésére is alkalmas csarnok kialakítását tervezett, amely a lakosság sportolási igényeit is kiszolgálja majd. A bővítés új parkolók létesítését és a kapcsolódó közutak kapcsolatrendszerének kiépítését teszi szükségessé. A beruházás során négy önálló parkoló tömb kialakítása szervezett Tóth László utca, a Nagysándor József utca Állatkert előtti szakaszán, valamint az Iparcsatorna nyugati oldali töltésének helyén kiépítésre kerülő szervizút mellett. A beruházás során 1230 férőhelyes személygépkocsi parkoló, és 15 férőhelyes buszparkoló valósulna meg. Átépítésre kerül a Mártírok útja – Tóth László utca csomópont, valamint Tóth László – Nagysándor József utca csomópontot körforgalommá. A sportcsarnok bővítéshez kapcsolódó, előbbiekben ismertetett közlekedési létesítmények várható környezeti hatásai a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti Előzetes vizsgálati tervdokumentációban (továbbiakban: EVD) kerültek feltárásra (Rezonátor Bt. 2013. október, azonosító: 2-680622/1240-15.).

TK-9 ábra: A tervezett létesítmény környezete a zajmérési pontokkal (1001, 2001, 3001) és a jelentősebb parkolókkal (I-IV) (forrás: EVD) A tervezett parkolók térségében a jelenlegi környezeti zajszintek méréssel kerületek megállapításra TK-7.sz. táblázat: Mértékadó A-hangnyomásszintek jelenleg a vizsgált helyeken Megítélés pont jele (TK-13 ábra) 1001 2001 3001

Mértékadó A-hangnyomás- szint LAM, kö (dB) nappal éjjel 49 44 58 51 58 55

Zajterhelési határérték LTH (dB) nappal éjjel 60 50 65 55 65 55

Az EVD szerint az üzemelés során várható környezeti zajhelyzet az alábbiak szerint prognosztizálható:

22


 Parkolók: Várhatóan a rendezvények és a parkolók kiürülése 22 óra előtt befejeződik, azaz csak nappali zajkibocsátással kell számolni. I. és II. sz. parkoló A két parkoló környezetében védendő épület nem található. A környező területek háttér-zajterhelését az 1. sz. főút (Mártírok útja) dominánsan meghatározza. LWAeq ≈ 90+10*log(2*290*70/(2.8*57600)) = 84 dB - nappal III. parkoló A parkolótól DNy-i irányban az egykori kemping területe húzódik. Településszerkezeti tervi besorolása üdülőházas üdülőterület, elvileg védendő terület. Az üdülőterület É-i oldali telekhatáránál várható zajszint: LAeq(d,h) ≈47 dB – nappal IV. parkoló Az üdülőterület peremétől kb. 50 m távolságban található. Az üdülőterület DNy-i peremén számítható zajterhelés: LAeq(d,h) ≈84-20*log(70)-8 ≈ 39 dB – nappal Vendégparkoló az üdülőterület K-i oldala mentén A terület K-i peremének közepénél várható zajterhelés: LAeq(d,h) ≈46 dB – nappal 38 férőhelyes parkoló az üdülőterület D-i oldala mentén A terület D-i peremének közepénél várható zajterhelés: LAeq(d,h) ≈41 dB – nappal 36 férőhelyes parkoló az üdülőterület Ny-i oldala mentén A terület K-i peremének közepénél várható zajterhelés: LAeq(d,h) ≈41 dB – nappal

 A célforgalom hatása a közlekedési zajterhelésre Az EVD-ben a csúcsterhelésnél – teljes parkoló telítettségnél – várható állapot került értékelésre. Mártírok útja mentén az I. és II. parkoló hatását értékelve, ahol védendő épületek a közvetlen környezetben nincsenek, megállapítást nyert, hogy a célforgalom járuléka 90 %-os nappali arányt feltételezve, felülbecsléssel: R ≈(16000+581)/16000, 10*log(R) < 0.2 dB – jelentéktelen A 2001 sz. mérési pontban a mért megítélési zajszint: LAM(d,h) = 58,2 dB - nappal A célforgalom kb. 2,9 dB-lel emelheti a közlekedési zajterhelést. Az üdülőterület Ny-i peremén (1001 sz. mérési pont) mért megítélési zajszint: LAM(d,h) = 48,9 dB – nappal Csúcsterhelés mellett a Tóth L. utca az átmenő forgalom számára le lesz zárva, ezért a várható zajterhelés jó közelítéssel megegyezik a 36 állásos parkoló mentén számított zajterheléssel (41 dB - nappal) – azaz itt nem kell a zajterhelés növekedésével számolni. Az Ipari út mentén (3001 sz. mérési pont) mért megítélési zajszint: LAM(d,h) = 57,6 dB – nappal A forgalom kb. 12300 Ejm/nap. A célforgalom itt kb. 200-250 Ejm/nap értékre tehető, amelynek járuléka – hasonlóan, mint a Mártírok útja esetében – 0,1-0,2 dB nagyságrendű.

 A ködforgalmú csomópontok hatása a zajterhelésre A tervezett beruházás során két körforgalmú csomópont kerül kialakításra. Az I. és II. parkolóhoz csatlakozó körforgalom környezetében védendő épület, terület nincs. A Nagysándor József és Tóth László utcai csomópont az üdülőterület DNy-i sarkánál lesz. A zajterhelési viszonyokat alapvetően nem változtatja meg, mert:  A Nagysándor József utca mentén a területhez a lassító ág esik közelebb.  a Tóth László utca mentén eddig is gyorsítottak a bekanyarodó járművek.

23


Általános tapasztalat, hogy a körforgalmú csomópont környezetében a forgalom sebességének csökkenése miatt a zajszint kisebb, nagyobb mértékű csökkenését eredményezi. A mért és számított zajterhelési hangnyomásszintek határérték fölötti zajterhelést nem okoznak, ezért műszaki intézkedés megtétele szükségtelen. A parkolók kapacitása adott, azaz a hosszú távú forgalom vizsgálata esetén sem lesz a parkolók üzemeléséből eredően forgalom, ez által zajterhelés növekedés. (A Tóth László utca, döntően célforgalmat bonyolít le az ETO sporttelep, a Magvassy Sportcsarnok és az állatkert, műjégpálya irányába). Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás A vizsgált területen a működés, üzemeltetés során keletkező hulladékok a városi kommunális hulladékkezelés rendszerén belül továbbra is kezelhetőek. A szelektív hulladékgyűjtő hálózat elemei elhelyezhetőek és működtethetőek a területeken. A közterületekről, fejlesztési területekről az építkezés kezdete előtt az elhagyott hulladékokat össze kell gyűjteni és a városi kommunális hulladéklerakóra szállítani. A keletkező kommunális szilárd és ipari nem veszélyes hulladékokat rendezetten kell gyűjteni és rendszeresen kijelölt hulladéklerakó-helyre történő elszállításáról gondoskodni kell. Az intenzíven látogatott, és a jelentősebb közösségi használatú területeken megfelelő számú hulladék gyűjtő kihelyezésével és azok megfelelő időközönkénti ürítésével lehet óvni a környezetet. A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni. A veszélyes hulladékok elszállítását kizárólag környezetvédelmi engedéllyel rendelkező cég végezheti. Egyedi megítélést és kezelést jelentenek – az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet alapján – az ipari épületek bontásából származó, sokszor nehezen megítélhető szennyezettségű törmelékek, építési anyagok, amelyek kezelése külön figyelmet érdemel. A bontással érintett területeken meg kell határozni, hogy milyen típusú hulladékok és mekkora mennyiségben keletkeznek, valamint hogy a bontandó épületekben találhatók-e környezetet veszélyeztető anyagok. A bontási hulladékokat szelektíven kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező szállítóval elszállítatni. A bontási munkálatokból származó, valamint a szállítójárművek és munkagépek üzemeltetéséből származó veszélyes hulladékokat elszállításuk előtt a hatályos törvényi előírásoknak megfelelő konténerben kell tárolni. Veszélyes hulladékként kezelendőek azok a hulladékok, amelyek a bontás vagy tereprendezés során vizsgálatra kerültek és a jogszabályi határértékeket meghaladó mértékben tartalmaznak környezetkárosító anyagokat.

4. A TELEPÜLÉS MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA ELEMEINEK A TELEPÜLÉS SZERKEZETÉT MEGHATÁROZÓ TÉRBELI KIALAKÍTÁSA ÉS ELRENDEZÉSE 4.1. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA Főúthálózat 1. sz. főút, mint kelet-nyugati közlekedési tengely Az 1. sz. főút (Mártírok útja – Szent István út) a város legfontosabb tengely útja ma is és a jövőben is az marad, de a jelentősége megváltozik. Korábbi szerepe már az autópálya megépülése óta is csökkent, de a szerkezeti tervekben szereplő keleti, nyugati és északi megkerülő városi tehermentesítő főutak megépítésével tovább csökkenhet. Változatlanul a városközpont feltáró kelt- nyugat, illetve ellenirányú tengelye, marad, de forgalmi tehermentesítésével párhuzamosan a visszaépítését „humanizálását” is tervbe lehet venni. A Szent István út Városház téri szakaszának az átmenő forgalomra korlátozott lesüllyesztése egy fontos

24


fejlesztési gondolat, ami a tervezett IMCS projekt szerves részét képezi. Ezzel a megoldással külön térszintekre választható a gyalogos, kerékpáros és a közösségi közlekedés a gépjármű közlekedéstől. Ez a gondolat összefügg a Baross híd funkció váltásával és a Bartók Béla út nyomvonalának kikötésével a Szent István útra, új vasúti aluljáró építéssel. Fontos fejlesztési elem még a Szent István út teljes hosszán meglévő összehangolt jelzőlámpás rendszer továbbfejlesztése úgy, hogy a rendszer nyugati végén meglévő két csomópont is átalakításra kerüljön (Munkácsy utcai és az Újlak utcai csomópontok). A nyomvonalon egyéb csomópont építési, átépítési, fejlesztési javaslatokat is adunk: - Meg kell valósítani egy új egyedi, ötágú, nagy spirál-turbó körforgalmú csomópontot a Mártírok útja - Ipar út meglévő jelzőlámpás forgalomszabályozású csomópont helyén. Ez a csomópont lesz az új Ipar úti híd déli oldali hídfője. Az ötödik csomóponti ág pedig direkt kapcsolatot nyit az ETO park irányába. - Át kell alakítani a Mártírok útja – Tompa utcai csomópontot úgy, hogy az északról érkező új Városréti gyűjtő utat fogadni tudja. Az új gyűjtőút az 1. sz. főutat és később a Nagysándor József utat keresztezve a Vágóhíd – Puskás Tivadar út meglévő, fejlesztésre javasolt csomópontjához kapcsolódik. 81. sz. főút – 14. sz. főút, mint észak-déli közlekedési tengely A két út - egy közlekedési tengely. A nyomvonal jelentősége megmarad, de a jövőbeni forgalma csökkenni fog. Az új városszerkezeti terv részeként megvalósul a keleti tehermentesítő, várost keletről elkerülő út, ami az átmenő teherforgalmat leveszi a nyomvonalról. Megvalósításra kerül a szintén jelentős tehermentesítő hatású, Ipar út meghosszabbításában tervezett új Mosoni-Duna híd. Ez az új híd és a kapcsolódó közlekedési nyomvonal a 14. sz. főútig kiépítve már a meglévő Széchenyi híd fogalmi terhelését is nagyságrenddel csökkenti. A város tehermentesítő un. keleti elkerülő útjának kiépítése után korlátozni kell és lehet a 81. sz. főút – 14. sz. főutak teherforgalmát. A 14-es főút Mosoni-Duna híd alatti területen megvalósításra kerülhet egy új nagy kapacitású, belvárosi peremparkoló létesítmény. A főúti nyomvonal egyik fontos csomópont fejlesztési beruházása lesz a Széchenyi hídon meglévő háromágú Új Bácsai úti csomópont négy águra történő átépítése. A negyedik ág megvalósítása a város közlekedésfejlesztési programjának egyik kiemelt eleme, a Szövetség utcai nyomvonal új főúti csatlakoztatása. Az Ipar utca Az Ipar utca a város egyik legfontosabb forgalmi főútja. Lényegében körútként öleli körül (a Szigethy Attila utcával együtt) Nádorvárost és a déli városrészek forgalmát közvetíti az 1-es út felé. Forgalomtechnikailag ma még megfelelően kialakított útvonal, összehangolt jelzőlámpás rendszerrel, amit elsősorban a Nagysándor József utcai csomópontban korszerűsíteni kell. Ez az útvonal marad Gyárváros tengelye. Az útvonal személygépjármű forgalmi szerepe a jövőben jelentősen felértékelődik, ha megvalósításra kerül a nyomvonal északi irányú továbbvezetése a Mosoni-Dunán keresztül a 14. sz. főútig. Fontos fejlesztési elem az új híd déli oldali hídfőben kiépítésre kerülő 1. sz. főúti csomópontépítés, valamint az új csomóponti kapcsolat megnyitása a Városrét felé. Ez az új csomópont lesz a Városrét keleti közlekedési kapuja. A város tehermentesítő un. keleti elkerülő út kiépítése után korlátozni kell és lehet az Ipar út teherforgalmát. Külső Baross út, Baross híd, Bartók Béla utca A város északi és déli része közötti forgalomáramlás átterhelésre kerül a külső Baross út és Baross hídról a Bartók Béla utcára. A Baross híd a belvárosi Baross utca gyalogos tengelyének meghosszabbításában elsősorban gyalogos- kerékpáros és tömegközlekedési funkciót kap. A FŐMTERV-ENVECON által 2013 áprilisában elkészített „Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása Győrött” című tanulmány döntés-előkészítő résztanulmány alapján kijelenthető, hogy reálisan azzal kell számolni, hogy megvalósításra kerülhet a Szent István út Bartók Béla út vasúti aluljárós összekötése, szint alatti csomóponti kapcsolattal a Szent István út lesüllyesztéséhez. A Baross hídon megmarad a közösségi, gyalogos és kerékpáros közlekedés, míg a közúti gépjármű közlekedés vasúti átvezetése a Bartók Béla út meghosszabbításában aluljáróban történik. A tervezett IMCS felfűzi az egyesített helyi és a helyközi autóbusz pályaudvart a vasúti

25


pályaudvarral. A tervezett IMCS és a Belváros gyalogos forgalmi kapcsolatát kiemelten kezeli, a vasút alatti gyalogos átvezetések bővítésével. Az módosítással érintett városrészekre vonatkozó közlekedésfejlesztési javaslatok Az 1. sz. úttól északra, a városközponttól keletre fekvő (Városrét) terület A területfeltárás gyűjtőúti hálózatát két tengelyre lehet felfűzni. Egyik tengely a Móricz Zs. rakparti út keleti irányú meghosszabbítása az Ipar útig. Az Ipar út folytatásaként tervezett új Mosoni-Duna híd keresztezéshez kapcsolódó úthálózat új körforgalmú csomóponttal fogadja majd a Városrét területfeltáró első gyűjtőúti nyomvonalát. Így indirekt módon a terület legfontosabb útcsatlakozási lehetősége a keleti oldalon az 1-es számú főút felé, a Mártírok út irányába adott lesz. Másik fontos gyűjtőúti kapcsolat a fejlesztési terület tengelyében kijelölt észak-dél irányú nyomvonal, ami már direkt kapcsolatot biztosít az 1-es számú főúttal. Itt a Tompa utca az új főúti csomópont negyedik csomóponti ága, ami a Városrét tengely gyűjtőútját tovább vezeti déli irányba, összeköttetést adva a fejlesztésre javasolt Vágóhíd - Puskás Tivadar út meglévő csomóponti csatlakozásához. Korábban az Árkád üzletközpont építésével összefüggésben kialakult egy új körgeometriájú jelzőlámpás szabályozású útcsatlakozás a 81. sz. és a 14. sz. főutak csomópontjában a Városréti terület irányába. Ennek a kialakult hálózati kezdeménynek a továbbfejlesztése és az új gyűjtő utak nyomvonalai lesznek majd a területbelső lakó-kiszolgáló úthálózatának kapcsolódási pontjai. Gyárváros A területet több jelentős közút érinti. A belső fő és gyűjtőút hálózat lényegében a városrész területének a határán helyezkedik el. Kivételt képez az Ipar utca, amely a lakóterület tengelyében halad és a nagy forgalmával komoly környezeti terhelést jelent. Az Ipar utat érintő fejlesztésekről és a tehermentesítési lehetőségeiről már az előzőekben írtunk. Fejlesztésre kerül még a Nagysándor József utca teljes nyomvonala új csomóponttal a Tompa utcánál, csomóponti korszerűsítéssel az Ipar utcánál, új csomóponttal a Tóth László utcánál. Fejlesztésre kerül a Puskás Tivadar út nyomvonala új csomóponttal a Tompa és a Kandó Kálmán utcánál. Az átépítésre javasolt Nagysándor József – Tóth László utak új körforgalmú csomópontja után az állatkert előtt épített új közlekedési nyomvonalat északi és déli irányban tovább javasoljuk vezetni az Iparcsatorna elbontásra kerülő, bal oldali töltés nyomvonalán. Ez az új kiszolgáló út tárja majd fel a bővített Magvassy csarnok mögé telepített parkoló tereket, ez a szerviz út biztosítja a csarnok üzemi forgalmát. A konkrét fejlesztési projekten túl a kb. 1400 m – es új útépítés elsődleges szerepe a sport és szabadidő funkciók, kiszolgáló és látogató forgalmának új nyomvonalú feltárása, új csomóponttal kapcsolódva a Puskás Tivadar út meglévő közlekedés hálózati eleméhez. A városrészben található Tóth László utca is felújításra kerül új csomóponti végponti csatlakozásokkal a Mártírok útjához és a Nagysándor József utcához. Ehhez az utcához és a meglévő sport és szabadidő funkciókhoz kapcsolódva nagy kapacitású parkolás fejlesztés is megvalósítható a tervezési területen. Városközpont A terület belső úthálózatára jellemző, hogy a bővített gyalogos belvárosi terület mellett megmaradtak a belvárosi gyűjtő utak is. Ezek egyre kisebb átmenő-forgalmat bonyolítanak, de kiemelésre érdemes az un. Alsó rakparti út a Mosoni- Duna mellett, a Móricz Zsigmond felső rakparti út a Pálffy M. utca, az Új kapu utca (egyirányú), a Gárdonyi utca és a Tarcsay utca, ezek Révfalu felé jelentenek közvetlen kapcsolódási lehetőséget. Korábbi fejezetben már érintettük a Szent István utat és a Baross hidat, most a Belvárosi közlekedési hálózatot és a belvárosi forgalmat érintő egyéb fejlesztési javaslatokról adunk összefoglalást. A győri Belváros forgalmát befolyásoló meglévő (a közelmúltban megvalósult) közlekedésfejlesztési elemek: - Tihanyi Árpád úti Nádor aluljáró és vele összefüggésben az Eszperantó út ás a Révai utca vasút melletti átvezetése és kapcsolata az új aluljáróval. - A Gárdonyi utca kétirányúsítása. A Gárdonyi – Teleki utcai körforgalmú csomópont megépítése, az Újkapu- Újvilág utcák forgalomáramlási irányának megfordítása.

26


-

Az Árpád – Teleki utca jelzőlámpás forgalomirányításának kiépítése. A jelzőlámpa programjának összehangolásával a Szent István úti rendszerrel. Az Árkád bevásárlóközponthoz kapcsolódó 81. sz. és 14. sz. út új csomópontja. A Jedlik Ányos (Sziget – Révfalu) híd és hozzátartozó úthálózat fejlesztések. Dunakapu tér „Alsó rakparti” útépítése és a csatlakozó közlekedési hálózat átalakítása

A győri Belváros forgalmát befolyásoló tervezett (távlati) közlekedésfejlesztési elemek: - Az új Bácsai út és a régi Bácsai út építésével összefüggésben a két út közötti gyűjtőút szakasz kialakítása. (Szövetség utcai kikötés a 14. sz. főútra) Ez az új közlekedési kapcsolat tovább csökkeneti a Kossuth (Révfalui) híd forgalmát és a Belváros átmenő forgalmát. - A Révai utca meghosszabbítása az Interspar csomópontig. Ez az intézkedés a Belváros körüljárhatóságát biztosító beruházások utolsó eleme. Kialakítása csökkenti a Szent István út forgalmát. Összekapcsolva a Révai utcai helyi autóbusz végállomás megszüntetésével és az un. „perem parkoló” hálózat Révai utcai elemeinek megvalósításával jelentős városi közlekedésfejlesztés. - Új „Ipar úti híd” a Mosoni-Dunán közvetlen kapcsolattal az Ipar út és a Bácsai úthoz. Ez az intézkedés jelentősen csökkenti a Széchenyi híd forgalmát. - A dél-észak irányú átmenő forgalom kiszorult a Belváros keleti szélére a Tartsay utcára. A Tartsay utca nyomvonal fontossága felértékelődik. A Tartsay utca a Szent István út direkt módon új csomóponti összeköttetésbe kerül, később ez a kapcsolat a Révai utcáig is kiépül. Átépítésre kerül a Tartsay – Schwarzenberg csomópont és a Tartsay – Móricz Zsigmond csomópont is. Tehát ma és a jövőben is a belvárosi peremforgalom egyik legfontosabb útvonala a Tartsay utca. Ezt a szerepet az új tervezett csomópontok erősítik és kiszolgálják. - 2005. év óta megfogalmazott „Győr élhetőbb belvárosának közlekedési koncepciójára” szerint: „Győr szűkebb, sőt tágabb belvárosa is gyalogosan bejárható. A gyalogosforgalom, a parkosított zöldfelület, az utcai élet képletesen is és szó szerint is „teret kell, hogy nyerjen,” a gépjárműforgalmat pedig ki kell szorítani a legérzékenyebb területekről. Napirenden lévő fejlesztési programok szerint a Dunakapu tér és a Széchenyi térhez kapcsolódó belvárosi gyalogos utcahálózat minősége jelentősen javulni fog. A bővített gyalogos zóna utcái új díszburkolatot és új minőségi közvilágítást kapnak. - A győri belvárosi parkolás fejlesztési program célja, hogy a Belváros-rehabilitáció részeként egy erősen lecsökkentett forgalmú, kevesebb felszíni parkoló felülettel rendelkező, új közterületek jelenjenek meg. Fontos az egybefüggő gyalogos zóna kialakítása és a parkolási igények új szemléletű kielégítése. Közvetlen Belvároson belül csak korlátozottan és csak pontszerűen lehet elhelyezni új parkolási létesítményeket. A nagytömegű parkolási igényt távlatban a szűkített belvároson kívül kell biztosítani, un. perem parkoló hálózati bővítéssel. Az új parkolási létesítmények forgalomba helyezésével párhuzamosan pedig ütemesen meg kell szüntetni a felszíni parkoló állásokat és elkezdődhet a közterületek rehabilitációja.

4.2. KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRA Általánosságban kijelenthető, hogy a tervezett terület felhasználási javaslat az eredeti állapothoz képest két területen érinti a közmű ellátást jelentősen: a teherpályaudvar valamint a Városrét területén. Ezen kívül csupán a csapadékvíz elvezető rendszer esetében van további szerkezeti szintű hatása a Magvassy csarnok környezetében előirányzott javaslatoknak. Meg kell jegyeznünk, hogy a Városrét területére eső korábbi, a Vagongyár közmű ellátását biztosító vezetékhálózatot a szerkezeti tervben nem indokolt figyelembe venni. Annak állapota, nyomvonalvezetése, jogi hovatartozása nem teszi lehetővé a hálózat felhasználását a jövőben i beépítések során. Az egykori vagongyár területére eső egy-két egyéb (nem a Vagongyár ellátását biztosító) közmű elemről a szakági fejezetekben külön említést teszünk. Kimondottan kapacitás igény csökkentő változásokat eredményez a Kandó Kálmán út – Puskás T. út környékén javasolt terület felhasználási változások. Az alábbiakban ezen előzetes megjegyzéseket kifejtve szakáganként ismertetjük a közműveket érintő szerkezeti terv szintű javaslatokat.

27


4.2.1. Vízellátás A tervezési terület iparivíz ellátásának fejlesztése nem merül fel, mivel a szolgáltató – amint az a meglévő A tervezési terület iparivíz ellátásának fejlesztése nem merül fel, mivel a szolgáltató – amint az a meglévő állapot ismertető fejezetében említésre került – az ellátó rendszert fokozatosan megszünteti. Említést csupán a Városrét területét átszelő, a Szeszgyártól kiinduló vezeték érdemel, mivel ezt a Szeszgyár a jövőben is üzemeltetni kívánja. A vezeték pontos nyomvonaláról nincs nyilvántartási adat, de vélhetően keresztezi a tervezett nyílt csatornát, ezért ennek előzetes feltárásával kiváltásával kel számolni, illetőleg – amennyiben a vízminőségi paraméterek garantálják, bevezethető a tervezett nyílt csatornába – megfelelően kialakított torkolati műtárgy kiépítésével. A Városrét ivóvíz ellátásának biztosítására a néhány éve megindult felső zónai vezeték hálózat tovább építésével lehetséges. A rendszer két betáplálási ponttal fog végállapotban rendelkezni. A második nyomásfokozót a Dél-nádorvárosi átemelő területén javasoljuk kiépíteni, mivel itt az üzemeltetés, energia ellátás a legkönnyebben megoldható, hiszen csak úgy mint az ivóvíz hálózatot, az átemelőt is a Pannon-Víz Zrt. üzemelteti. A nyomásfokozót az 1. sz. úton beérkező NA500 vezetékről történő leágazással javasoljuk megtáplálni. A tervezett rendszer ütemesen építhető ki. A gerincvezetékek nyomvonalát a magas házas beépítésű területek mellett indokolt elvezetni. A tervezett nyílt csatornát a vezeték célszerűen meder alatt tudja keresztezni. A nagyvárosias és városközpont jellegű beépítések esetében jelentős tüzivíz igény jelentkezik. Felhasználva a tervezett állandó vízű nyílt csatorna adta lehetőségeket, javaslunk a csatorna két partján tüzivíz kivételi helyek kialakítását. Nyílt tározók vizének felhasználása az oltandó objektumtól számított 200 m-es távolságon belül vehető figyelembe. A vízkivételi helyek számát és elhelyezkedését a beépítés során jelentkező tényleges tüzivíz igényhez kell igazítani, illetőleg a beépítést lehetőség szerint oly módon meghatározni, hogy a kiemelkedő tüzivíz igényű objektumok koncentráltan helyezkedjenek el A teherpályaudvar területének vízellátása a Fehérvári úti vezetékhálózat és a Révai M. utca meghosszabbításában végződő hálózati pont összekötésével biztosítható.

4.2.2. Csapadékvíz elvezetés A teherpályaudvar-Interspar környezetére 2007-ben csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készült, mely új gerincvezeték építését irányozta elő a Városrét felé történő elvezetéssel. Jelen szerkezeti tervi javaslatban is ezt a megoldást szerepeltetjük. A vízelvezetésnek két lehetséges megoldása: vagy a meglévő iparvágány nyomvonalában, amennyiben ez a kiépítés időpontjában esetleg üzemen kívül kerülne, vagy a Bisinger híd D-i oldalán vezetett nyomvonallal, majd a Tompa u. meghosszabbításában vezetve át a Városrét területére. Az említett tanulmány a részletes magassági és hidraulikai viszonyok ismeretében 2 db tározót is irányoz elő, a 81-es úttól Ny-ra valamint az Interspar parkolótól É-ra eső zöldfelületben. Mindkét nyomvonal változat esetében a Városrét D-i területeinek súlypontjában javaslunk egy bevezetést a tervezett nyílt csatornába. A torkolatnál torkolati mű kialakítása szükséges, mely mind előtisztítást, mind időszakos átemelési lehetőséget biztosít. Az előtisztítást mind épített (pl. rács műtárgy) mind természet közeli megoldással (pl. nádas szűrő öblözet) kombináltan javasoljuk kialakítani. A Városrét É-i területén meglévő Rába Nyrt. egyesített rendszerű átemelő és annak folyómeder bevezetése található. A csapadékvizek elvezetésére ezen műtárgyat javasoljuk elsődlegesen figyelembe venni, amennyiben a beépítést ez indokolatlanul nem akadályozza. A műtárgy és bevezetése rekonstrukcióra szorul. A Magvassy csarnok környezetének fejlesztése, illetve a Dél-nádorvárosi egyesített átemelőtől ÉK-re eső lakóövezet vízelvezetésére új bevezetést irányzunk elő az Iparcsatornába, szintén torkolati műtárggyal, ami elsődlegesen időszakos átemelési lehetőséget kell, hogy biztosítson. A tervezett, kishajók közlekedését is lehetővé tevő nyílt csatorna főmederhez való csatlakozási pontjában (az árvízvédelmi védvonalba illesztve) zsilip beépítés szükséges a főmederbeni magas vizek kizárására. A csatorna mederszintjét úgy javasoljuk meghatározni, hogy minimális vízállás esetén is 1 m körüli vízmélység alakulhasson ki (jelenlegi állapot szerint 106 mBf, Mosoni-Duna torkolati műtárgy kiépítése esetén ennél magasabb is lehet, a Mosoni-Duna tervezett minimális üzemi vízszintjének függvényében). A maximáis üzemi vízszintet a Városrét területén kialakuló tereprendezési szintek fogják meghatározni, előirányzatként 111.50-112.00 mBf közötti szinteket javaslunk számításba venni, amely többé-kevésbé az itt kialakuló maximális talajvízszintnek felel meg. Részletes vízelvezetési vizsgálat során elemezni kell a nyílt csatornában kialakulható vízszinteket (pl. hosszabb kizárás alatti csapadékvíz befogadás, tartós árvízi helyzetben

28


megvalósuló altalaj-átszivárgás). Megfelelő kialakítással a csatorna vízszintsüllyesztése pl. a Rába Nyrt. átemelőjére történő vezérelhető rákötéssel valósítható meg. 4.2.3. Szennyvíz elvezetés A Teherpályaudvar területének szennyvíz elvezetése a fehérvári út alkatti egyesített gerinccsatorna felé lehetséges. A Városrét területén két szennyvízátemelőt javaslunk kiépíteni az É-i és D-i területek súlypontjába, mivel a nyílt felszínű csatorna természetes vízválasztóként működik. Mindkét átemelő a Dél-nádorvárosi átemelő felé nyomja a vizeket, a csatorna K-i partjától gravitációs víz továbbítással. Ugyancsak a Dél-nádorvárosi átemelő fogadhatja a tőle ÉK-re fekvő lakóterület szennyvizeit. A Délnádorvárosi átemelő esetében a környezet beépítésével indokolt az átemelő lefedésével is számolni, a szagemisszió kizárása érdekében. Az Iparcsatorna balparti területek esetében érdemi szennyvízmennyiség növekedéssel nem kell számolni. A szennyvizeket a meglévő egyesített gerinccsatorna hálózat el tudja vezetni. Bár területen kívüli beavatkozás, azonban a tervezési területre is kihat a tervezés alatt álló, Petőfi téri átemelő szárazidei szennyvizeinek átfordítása a bácsai szennyvíztelep irányába oly módon, hogy a belvárosi területek csatornahálózatát, így a belvárosi és a dél-nádorvárosi átemelőket is - azok megkerülésével tehermentesíteni fogja. 4.2.4. Villamos energia ellátás A jelenleg üzemelő rendszer a mai igényeket megfelelően kielégíti. Forrás oldalon szabad kapacitás áll rendelkezésre, mert a területen megszűnt ipari üzemek (MVG Budai úti telephely, Győritex, Húsipar) felszabaduló kapacitásait a növekvő kommunális igények fedezésére lehet felhasználni. Ha ezeken túl is jelentkezik újabb igény, azt a meglévő alállomások bővítésével kell kielégíteni. A jelenleg érvényes rendezési terv azon a területen nem számol új állomás telepítésével, de javasolja az MVG alállomás 120 kV-os légvezetékes betáplálásának a Mosoni-Dunával párhuzamosan haladó részét kábeles formában föld alá helyezni, mivel így értékes területek nyerhetők fejlesztési célra. Ezt az átépítést feltétlenül meg kell valósítani. Az E.ON-ÉDÁSZ Zrt. tervezi a Duna-part 20/10 kV-os alállomás kiváltásának lehetőségét. A volt MVG tulajdonú 120/20 kV-os állomást átalakítanák 120/20/10 kV-os állomássá és ebben az alállomásban pótolnák a Dunapart állomás kieső kapacitását. A fejlesztéshez valószínű szükséges az állomás területének növelése. Az innen induló 10 kV-os kábelívekre illetve kábelgyűrűkre telepített 10/0.4 kV-os állomásokkal látható el az 1-es úttól É-ra fekvő terület. A teherpályaudvar területére tervezett fejlesztések a Fehérvári út DNy-i oldalán haladó 10 kV-os kábelre telepített, transzformátor állomásokkal látható el villamos energiával. Az Iparcsatorna Ny-i oldalára kerülő új létesítmények a meglévő 10 kV-os kábelről elláthatók. A terület D-i részének ellátásánál szóba jöhet a Puskás Tivadar utcai 20 kV-os kábel is. 4.2.5. Földgázellátás Az érvényes rendezési terv az 1-es úttól É-ra lévő terület teljes keresztmetszetű gázellátását középnyomáson javasolja biztosítani. Ehhez a terület meglevő középnyomású hálózatának tovább építése illetve a hálózat új megtáplálása szükséges a Tibor majorban üzemelő átadó állomástól kiindulóan. Az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. megépítette azt a 25 bar nyomású nagy-középnyomású vezetéket, mely a keleti iparterületet érintve a Budai úton érkezik a területre. A vezeték átjátszó nyomás-szabályozó közbeiktatásával meg tudja táplálni a területet ellátó középnyomású vezeték hálózatot illetve a Kisbácsára menő nagyközépnyomású vezetéket. Ez a megépült nagy kapacitású vezeték a mostani tervben előirányzott fejlesztések gázellátását biztosítja. A Kisbácsára menő vezetékkel kapcsolatban megjegyezzük: vagy a

29


vezetéket kell a kialakítandó közterületek nyomvonalában kiváltani, vagy a vezeték nyomvonalát figyelembe véve kell az új közterületet kialakítani. A volt teherpályaudvari terület a vasút alatt a belvárosba érkező középnyomású vezetékről leágazva látható el. 4.2.6. Távhő ellátás A fejlesztési területeken általában nem számolunk a távhő rendszer bővítésével. Távhőellátás szempontjából megemlítendő a vidéki buszpályaudvar környezete. A folyamatban lévő Leier terület fejlesztés távhő ellátásra alapozott, illetőleg a buszpályaudvar területére tervezett fejlesztés során is lehet számolni távhő ellátással, ebben az esetben a pályaudvar területére eső vezetékpárt ki kell váltani a Hunyadi u – Bartók B. út nyomvonalra. 4.2.7. Hagyományos energiahordozók A fejlesztéseknél nem irányozzuk elő a hagyományos energiahordozókat. 4.2.8. Megújuló energia A fejlesztési területeken elsősorban a földhőt hőszivattyú alkalmazásával felhasználó energia hasznosítás jöhet szóba. Győr város területén 1906 órás az évi napsütéses időszak, így a napkollektorok felhasználása elképzelhető a területen, elsősorban használati melegvíz előállítására. A városnak a módosítással érintett belterületi részén nem számolhatunk szélkerekek telepítésével. 4.2.9. Elektronikus hírközlés A fejlesztési területeken ki kell építeni az alépítményt, és bármilyen adatátviteli vagy műsorszóró telekommunikációs hálózat csak ide helyezhető el. Az elhelyezéssel kapcsolatos jogi és használati problémákat mindenképpen célszerű megoldani, a közterület közös használati lehetőségének egyenjogú biztosítása és az önkormányzati érdekek érvényre jutásának támogatása mellett. A távközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs.

30

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS - TSZTM JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

Recommend Documents