A korai gyógypedagógiai intervenció Együtt- Értük – Hatékonyan A bölcsődétől a középiskoláig
Kiskunfélegyháza, 2010. 04. 14.
Az eltérő fejlődésmenet korai felismerésének jelentősége
Neurogenezis, szinaptogenezis: neuroanatómiai változások az anyaméhben A kérgi funkciók teljes érése kisgyermekkortól serdülőkorig folyik, szenzitív periódusokkal (Csépe, 2005). Habilitáció: megelőző kezelés, a hibás funkciófejlődés megakadályozása Rehabilitáció: Speciális ellátás, a fogyatékossági folyamat akadályozása, lassítása, a megmaradt képességek felhasználásával (Barkó, 1999) Az idegrendszeri sérülés korai felismerője: szakorvos, gyermekorvos, védőnő, az édesanya, később a gondozónő, óvónő – a kivárás nélküli továbbküldés fontossága
Történeti áttekintés
Külföldön a 60-as évektől, Magyarországon a 70-es évektől beszélhetünk korai nevelésről, a 90-es évektől korai fejlesztésről. Az óvodai nevelés nem korai nevelés, hanem már késői beavatkozás. (H.Bach, 1974) Szemléleti változások a korai fejlesztésben: funkciógyakorlás – teljesítményorientáltság – deficitcsökkentés - kooperációs modell - globális megközelítés (Atzesberger,1970) (Katona, 1979) (Lányiné, 1985)
Ökológiai rendszerű megközelítés: korai intervenció a gyermek-család-környezet viszonya a központban, a szülőknek nyújtott segítség a kompetens szülővé váláshoz (Horwath, 2000) (Porter, 2002) Guralnick, 2001)
A korai intervenció szolgáltatásai IntervencióÆtöbb, mint a fejlesztés. Átfogó, komplex tervszerűen felépített program, a család segítése. 0-5(6) éves korú, eltérő fejlődésű gyermekek felismerése (szűrése, diagnosztikai vizsgálata), gyógypedagógiai fejlesztése (pszichomotorium, szociabilitás, kognitív funkciók, kommunikáció), tanácsadás a gyermek nevelésével kapcsolatban, pszichológiai segítségnyújtás további terápiás szolgáltatások nyújtása transzdiszciplináris szemlélettel, interdiszciplináris teamekben figyelembe véve a gyermek állapotát, a család körülményeit, egyedi igényeit.
A korai megsegítés célkitűzései
Prevenció – tünetek manifesztálódásának, újabbak kialakulásának megelőzése A gyermek fejlődésének, a készségek, képességek alakulásának elősegítése
A család támogatása, segítségnyújtás
Az egyéni és a társadalmi terhek csökkentése
Életminőség-javítás, beillesztés
Alapelvek
Első a komplex vizsgálat, esélydiagnózis, javaslattétel Korrekt tájékoztatás a lehetőségekről, tanácsadás - a szülő döntése a részvétel a korai fejlesztésben A család életkörülményeit, elvárásait, a gyermek biológiai adottságait fontos figyelembe venni A szülő partner – középpontban az anya-gyerek kapcsolat A fejlesztő kompetenciahatárainak betartása A funkciótréning helyett komplex személyiségfejlesztés Sérülés-specifikus program a szenzibilis fázisokra tekintettel Apró lépések elve, az állandóság, folyamatosság biztosítása
A korai fejlesztés jogi szabályozása
Közoktatási Törvény 1993, Kt. módosításai 1996, 1998. A különleges gondozás, rehabilitációs célú foglalkoztatás joga Kt.30.§ (1)(2)(3) A pedagógiai szakszolgálatok: Kt. 34 – 35.§ A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés –gondozás feladata, szakember szükséglete: Kt.35.§ (1) 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 8. § :A korai fejlesztés és gondozás
Új: Korai fejlesztés és gondozás: 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 25. § Új: [R. 27. § (2)] : Az SZRB a 18 hónapnál fiatalabb gyermek
Esélyegyenlőségi törvény:1998.
szakértői véleményét újabb vizsgálat nélkül, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolás kiadására jogosult szakorvos által kiadott igazolás alapján is elkészítheti.
A szakértői bizottságok feladata A bizottságok feladata három területet fog át: 1) Szakértői tevékenység: a fogyatékosság szűrése, vizsgálata, felülvizsgálata. 2) Rehabilitációs tevékenység: javaslattétel a vizsgálati eredmények alapján a gyermek/tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára, helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. 3) Rendszerfejlesztő tevékenység: a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétének vizsgálata.
Korai diagnosztika a Szakértői Bizottságban
Anamnézis és panaszfelvétel Írásos dokumentumok, zárójelentések áttekintése A gyermek megfigyelése Gyógypedagógiai vizsgálat Orvosi vizsgálat A diagnózis közlése Javaslattétel, tanácsadás Igazolás adása A szakértői vélemény megküldése
A korai fejlesztés és fejlesztő felkészítés intézményrendszerének kialakulása Szakértői Bizottság: Az igényjogosultság megállapítása Rendszerfejlesztés
A rendszerfejlesztés feltételei: szakmai elkötelezettség munkatársak felkészítése megfelelő törvények kapcsolattartás szülői együttműködés fenntartói elkötelezettség intézményi összakarat személyi és tárgyi feltételek
A korai fejlesztés intézményrendszere, az ellátottak létszáma 2008/09 és 2009/10-ben Kecskemét Kecskemét Kiskőrös Dunavecse Baja Kiskunmajsa
BKMÖ Kecskeméti Közoktatási, Gyermekvédelmi és Szoc. Int. BKMÖ TGYSZ és GYO-i Napsugár Gyermekotthona BKMÖ Kiskőrösi Közokt. Int. EGYMI és Nev. Tanácsadója BKMÖ Duna Menti EGYMI BKMÖ Bajai Közoktatási Intézm. és Gyermekotthona BKMÖ Móra Ferenc Ált. Iskola és EGYMI Kiskunmajsa
30 fő 11 fő 11 fő 8 fő 27 fő 1 fő
28fő 8 fő 10fő 6 fő >20 2 fő
Baja Kkfélegyháza Tiszakécske Kszmiklós
Bajai Kistérségi Szakszolgálat Darvas József Ált. Isk. és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Móricz Zsigmond Okt. Int. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Varga Domokos ÁMK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
27 fő 1 fő 6 fő 11 fő
>21 7 fő 6 fő 19fő
Kkfélegyháza Kapocs Segítő Szolgálat Bölcsődei Ellátás Kecel Kecel Város Önk. Óvodája és Bölcsődéje Kecskemét Nyíri Úti EGYMI
6 fő 11fő
7 fő 1 fő 42fő
Kiskunhalas
>3 fő 15 fő
Magyarországi Ref. Egyház Egység Pedagógiai Szakszolg.
A korai fejlesztő intézmények működése
Tárgyi feltételek Személyi feltételek, kompetenciák Kiegészítő szolgáltatások Finanszírozás Kapcsolatok
Tapasztalatok, dilemmák
Egyenetlen a területi lefedettség Sérülhetnek az alapelvek: pl. a szülőnek nem
kötelessége, hanem joga gyermeke korai fejlesztése, az eü. és a gyp.szolgáltatások nem épülnek egymásra
Pénzügyi nehézség: a normatív és az OEP támogatás nem inflációkövető Rugalmatlanok az életkori határok, óraszámok A szakmai önképzés nehezített A családok mentálhigiénés megsegítése hiányos A bölcsődei és óvodai integráció támogatására kevés a mó d
Eredmények
Pozitívum: korszerűsödő diagnosztikus módszerek Szemléletváltás: a korai beavatkozás szerepét egyre szélesebb körben ismerik fel, a szülői érdekérvényesítés erősödik 2. sz módszertani levél (A pszichomotoros fejlődés zavarainak
felismerése és ellátása az alapellátás gyakorlatában (csecsemő- és kisgyermekkori szűrőteszt védőnők, gyermekorvosok számára Országos Gyermekegészségügyi Intézet, 2004.) Zárójelentés a kora gyermekkori intervenció koncepciójának értékelemzéssel történő kialakításáról TÁRKI-TUDOK Zrt. Kutatás, tanulmány a kora gyermekkori intervenció magyarorországi helyzetéről 2008.
Kora Gyermekkori Intervenció Magyarországi Egyesülete 2009.
Köszönöm a figyelmet! Rácz Szabó Mária BKMÖ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Kecskemét Juhar u. 23. Tel: 76/477-666
[email protected] www.szakertoibizottsag.bacskiskun.hu
