AZ ÉRZELMI NEVELÉS helye és lehetőségei a pedagógiai folyamatban Herr Nikoletta Pszichopedagógus Közoktatásai szakértő
Mi lenne, ha….. Fontosnak tartjuk-e, hogy a ránk bízott
gyermekek otthonról „magukkal hozzák” az érzelmeiket? Jónak tartanánk-e, ha a diákok minden, az intézményben keletkezett érzelmüket kinyilvánítanák?
VÁLASZOK - NEM
Platón (i.e. 427-347) „… az érzelmek az elme alsó rétegéből származnak és megrontják az értelmet.” Spinóza (1675/1997) Etika „Az affektusoknak alávetett ember … nem a maga ura, hanem ura a sors!” Elster (1985) Az emócióknak a „cselekedetekben való közvetlen jelenléte elsöpri, aláaknázza a racionális mentális folyamatokat.”
VÁLASZOK-IGEN
Pascal (1643/1983) „A szívnek vannak érvei, miket nem ismer érvelő eszünk.” Solomon (1977) az érzelem a hitelesség záloga, önmagunk megismerése útján vezérfonal, alapvető értékeink forrása, a lélek életerejét adja. McClelland (1987) az érzelmek a motivációs rendszerek fontos részei, mert jelzik a természetes incentívek (pl. fájdalom) jelenlétét, és felerősítik a hatásukat. Ilsen (1978) az érzelmek kreatívabbá tesznek a problémamegoldásban.
VÁLASZOK
„az érzelem a pszichológia hamupipőkéje…míg testvérei az értelem és az akarat előkelő helyeken pompáznak, ő a cselédszobában hál” (Carl Lange dán fiziológus 1887 In: Atkinson 1997). „ Ami az érzelmi világban megy végbe, vagy ami érzelmi indíttatású, az szükségképpen független a racionalitástól, vagy éppenséggel racionális” (Zrinszky, 2002)
Különböző felfogások az érzelmek és a viselkedés kapcsolatáról Racionalista felfogás - az érzelmek a viselkedést dezorganizáló, zavaró elemek
- az emberi élet primitív aspektusai Fiziológiai felfogás
- minden viselkedésnek van emocionális aspektusa corticális és subcorticális területek egyaránt fontosak Evolúciós - pszichológiai felfogás - az érzelmi válaszok a társas környezettel való megküzdésnek hasznos, sőt alapvető eszközei - integrált kognitív /emotív/ motivációs rendszer -
A NEVELÉSRŐL Fogalma: A nevelés olyan értékátadó, értékrendszert kialakító fejlesztő folyamat, melynek célja, hogy az egyént életfeladatai megoldására képessé tegye. Jellemzői: - csak az emberre jellemző tevékenység - történeti jellegű - nemzeti jellegű - tudatos, tervszerű, szervezet - fejlesztő hatású - bipoláris (kétirányú) folyamat
NEVELÉSI KONCEPCIÓK 1. Normatív nevelési koncepciók: egyértelműen deklarálják és fontosnak tartják a hosszabb távon fennmaradó emberi-etikai értékeket tudatosan törekszenek az elfogadott magatartási normák közvetítésére és interiorizálására a nevelés által a direkt nevelési módszereket alkalmaznak
NEVELÉSI KONCEPCIÓK 2. Értékrelativista koncepciók: a gyerekeket életszerű körülmények között kell tevékenykedtetni saját tapasztalatok alapján alakítja majd ki az egyén azokat a normákat, amelyeket magatartásában is érdemes követni indirekt nevelő hatásokkal segíti a gyermeki önállóság kialakulását
A (nevelési) CÉLOK KIJELÖLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK az állami berendezkedés jellege, gazdasági tényezők szociokulturális tényezők, „divatjelenségek”, médiák, individuális tényezők, nevelői személyiségjegyek
A NEVELÉS CÉLJA NAPJAIKBAN
A nevelés célja: a művelt, szuverén,érdekeit objektíve érvényesíteni tudó,öntevékeny, magatartásában egyetemes értékeket követő személyiség kialakítása.
A nevelés területei
Testi nevelés Értelmi nevelés Érzelmi nevelés Erkölcsi nevelés Esztétikai nevelés Egészségnevelés Környezeti nevelés Állampolgári nevelés Multikulturális nevelés Média és nevelés
Érzelmi nevelés A gyermek egészséges fejlődéséhez érzelmi kapcsolatokra is szükség van. Ezek tudatos alakítása az érzelmi nevelés. Szükség van hozzá: Érzelemformáló személyi kapcsolatok Érzelemformáló közösségi kapcsolatok Érzelmi intelligencia
Az érzelemről-definíció? „ szubjektív és objektív tényezők összjátéka, bonyolult halmaz, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek” (Kleinginna 1981) Növeli az (érzelmi) élményt Kognitív folyamatot indít meg (észlel, emlékezik, értékel) Fiziológiai alkalmazkodásra késztet Céllal irányított, kifejező viselkedéshez vezet Az érzelmeknek nincs egy egyetemes jellemzője, ami mindegyik érzelemre meghatározó lenne.
Fogalmi kategóriák Hasonló jegyek alapján (pl. Mérő László: Az érzelmek állatkertje) Alapérzelmek és variációik Kognitív érzelmek Tisztán emberi érzelmek
ALAPÉRZELMEK Öröm Szomorúság 3. Düh 4. Undor 5. Félelem 6. Meglepődés A képzeletbeli kikeveréshez ezek közül egyik másiknak a feltűnő hiánya is használható. Pl. derű, csodálat, aggodalom, beletörődés, agresszió (+ vagy – irányúak) 1. 2.
KOGNITÍV ÉRZELMEK Nem tisztán emberi érzések Pl. békesség, elégedettség, irigység, zavar stb…
TISZTÁN EMBERI ÉRZÉSEK Pl. altruizmus,ambíció, önérzet, álszentség, szemérem, lelkiismeret-furdalás stb…
Az érzelmek kognitív kiértékelés elmélete (Smith és Lazarus 1990)
„Az érzelmek alakulásában a helyzetre vonatkozó ismeretek és hiedelmek értékelése játszik döntő szerepet” Mennyiben,mennyire és hogyan befolyásolja a helyzet a személyes életünket?►fenyegető, ártalmas, kihívás /Iskolai példa/ Másodlagos értékelésnél alaposabb elemzés következik: kinek tulajdonítható a helyzet, mit tehetünk a nemkívánatos helyzet javítására, mik a jövőbeli kilátások?
Az érzelmi átélés - erős érzelmi bevonódás a tevékenység végzésébe - szokatlan, újszerű és aktivitást igénylő helyzetekben való tevékenykedés - annak érzése, hogy az egyén által végzet cselekvéssel, tevékenységgel igazán önmaga lehet (Waterman 1993)
Az érzelmi intelligenciáról Howard Gardner, a Harvard Egyetem professzora a többszörös intelligencia elméletének kidolgozója (1983ban publikálta először az elképzelését). Gardner által felismert különböző intelligenciák a következők: - verbális-nyelvi - matematikai-logikai - térbeli-vizuális - testi-kinesztetikus - zenei - interperszonális - intraperszonális
Az érzelmi intelligencia készségterületei
Ezek közül az utóbbi kettő foglalja magába Az interperszonális intelligencia az együttműködés képességeinek összefoglaló kifejezése. Ezzel a képességgel rendelkező személy képes a másikat megérteni, jól működik csoportban. Az intraperszonális intelligencia velejárója az a képesség, hogy saját érzelmeinket azonosítsuk, hogy megértjük saját céljainkat és szándékainkat. Az ilyen személyek jól mérik fel erejüket, határozott az én-tudatuk és magabiztosak.
Érzelmi kompetencia Daniel Goleman (1997) az Érzelmi intelligencia című könyvében használja először az „érzelmi kompetencia” fogalmát (érzelmeink irányításának képessége). Két elemét lehet elkülöníteni, a személyes és a szociális dimenziót.
A két dimenzió mentén az érzelmi kompetencia a következő készségterületekkel rendelkezik: affektív készségek (érzelmek felismerése, képesség az érzelmekre pl. öröm, bánat) konatív készségek (felszólító és mozgósító készségek pl. érdeklődés, munkakedv) szociális készségek (társas és személyközi készségek pl. egymásra figyelés, empátia, elfogadás, együttműködés)
FÖLDRENGÉS
Még nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen mértékben határozza meg ez az intelligencia faktor a sikeres alkalmazkodást, a boldogulást és az egészséges, kiegyensúlyozott életet. Ha ennek fontosságát, meghatározottságát be tudja bizonytani a tudomány, akkor a pedagógiának fel kell készülni: olyan módszereket szükséges kidolgozni, melyek az érzelmi intelligencia fejlesztésében, az érzelmek felismerésében és szabályozásában nyújtanak segítséget. A jelenlegi egészségfejlesztő programok inkább a nem kívánatos viselkedéseket célozzák meg, ezek helyett inkább olyanokat kellene alkalmazni, amelyek a diákok érzelmeit és szociális készségeit fejlesztik.
„ÉRZELEMSZABÁLYOZÓK” összessége
genetikai adottságok makro - és mikro társadalmi helyzet a szocializáció módozatai társadalmi és kulturális normák
Miért CÉLSZERŰ/SZÜKSÉGES „az érzelmeket nevelni”?
A pozitív érzelmek tágítják a figyelem látókörét, míg a negatív érzelmek szűkítik. A pozitív érzelmek elősegítik a kreatív gondolkodást igénylő tevékenységek végzését. A pozitív érzelmek képesek arra, hogy a negatív érzelmek „mellékhatásait” kijavítsák A pozitív érzelmek továbbá segítenek abban is, hogy a mindennapi nehézségekkel, a stresszel könnyebben megküzdjünk. Az érzelmi intelligencia fejlesztésének egyik hozadéka, hogy bővíti az olyan megoldási lehetőségek körét, melyet eddig nem volt mód megtapasztalni, ezáltal mozgósítani tudjuk a diákok saját és társas erőforrásait.
Az érzelmi nevelés lehetséges módszerei
Közvetlen módszerek: követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés (elismeréselmarasztalás; jutalmazás-büntetés) Közvetett módszerek: magatartásitevékenységi modellek közvetítése (elbeszélés, modellértékű személy bemutatása, műalkotás bemutatása, személyes példaadás). A közvetett módszerek jellemzően nem munkatevékenységekhez kötődnek (pl. játék), ugyanakkor nem lehet őket teljes mértékben elkülöníteni a kognitív tevékenységektől sem (tanulás).
A negatív érzelmek következményei
Amennyiben az egyén nem tanulja meg a pozitív érzéseket átélni, úgy eluralkodnak a viselkedésében a negatív, elutasító reakciók visszahúzódik a környezetétől, társas problémák jellemzik nem lesz képes proszociális viselkedésre szorongásos és depresszív tünetekkel lesz jellemezhető figyelmi-gondolkodási problémák léphetnek fel nála vagyis összességében képtelen lesz az örömteli élménykehez jutáshoz.
EQ fejlesztése
Az érzelmi intelligencia nem fejleszthető ugyanúgy, mint az értelmi intelligencia (magyarázat, belátás), hanem meg kell tapasztaltatni, élménnyé kell tenni. Az érzelmi fejlesztés lépései: Mintakövetés (krízishelyzetben nem az értelem vezérel bennünket, hanem a belénk ivódott mintáink szerint reagálunk). Érzések azonosítása, megkülönböztetése.
Pozitív érzelmi kapcsolatok kialakítása
A megbecsülés kifejezése: verbális és nem verbális úton. A megértő figyelem kimutatása. (Verbális és nem verbális kifejezése.) A konzekvensen tanúsított megbecsülésnek pozitív nevelő hatása van. Csökken a bizonytalanság, fejlődik az önértékelés, javulnak a társas kapcsolatok, jobbak lesznek a tanulási eredmények.
A megbecsülés és a megértés jelentősége Carl Rogers (feltétel nélküli elfogadás) Összetevői: 1. pozitív érzelmi odafordulás, 2. a gyermek iránti érdeklődés, 3. feltétel nélküliség tolerancia „A boldogság átélését olyan helyzetek határozzák meg, ahol az ember önmaga lehet”.
Egy új aspektus A szociálpszichológia és a csoportlélektan ►az érzelmek átélésének képessége elsősorban közösségi tevékenységekben, a csoportos tevékenységek révén alakulnak ki. ►az érzelmi nevelés hangsúlya a közösségi nevelés-, a szociális kompetencia fejlesztésében jelenik meg
RECEPT?
A módszerek csak akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha összhangba jutnak a nevelő személyiségével. Maga a módszer a nevelés összetett, bonyolult folyamatában csak egyetlen tényező csupán. A nevelői ráhatás minden egyes tantárgy keretében jelenlévő folyamat. A pedagógiai-pszichológiai szakma a tematikus önismereti céllal szervezett foglalkozásokat javasolja.
Utószó helyett A személyiségfejlesztés igazán hasznos eredménye az lehet, ha a diákjainkat „megtanítjuk” idegeskedés helyett úgy belemerülni abba, amit csinálnak, hogy ennek az érzések segítségével szinte öntudatlanul küzdjenek meg a nehézségeikkel, hogy teljesítményük ezáltal növekedjen. =Csíkszentmihályi Mihály (Chicago) flow-nak (áramlat) elnevezett „belefeledkezés valami értékes aktivitásba” fogalomkörével
Felhasznált és ajánlott irodalom
Goleman, David: Érzelmi intelligencia, Háttér kiadó, Bp. 1997 Uzsalyné Pécsi Rita: A nevelés az élet szolgálata, Kulcs Kiadó, Pécs, 2010 Nicolson-Nelson Kristen: A többszörös intelligencia, Szabad Iskolákért Alapítvány, Bp. 2007 ZrinszkyLászló: Neveléselmélet, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 2002 Kozéki Béla: Karakterfejlesztés, F. M. Ped. Int. Székesfehérvár, 1991 N. Kollár Katalin-Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak, Osiris Kiadó, Bp. 2004 Bábosik István: A nevelés elmélet és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1999 Szentmihályi Károly: Pszichológia tanároknak és diákoknak, Hantken Kiadó, Bp. 2007 Szitó Imre: Az érzelmi intelligencia fejlesztése az iskolában, Edition nove, Sopron, 2009
