GYÓGYPAEDAGOGlAI SZEMLE

GYÓGYPAEDAGOGlAI SZEMLE

Siketnémák, vakok, hülyék, gyengeelméjűek, dadogók és hebegők oktatásával foglalkozók ZYXWVUTSRQPONM S Z A K K Ö Z L Ö N Y E . zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPON Megjelen minden hó l-sején Előfizetési

ár:

Egész évre _ Fél évre Negyed évre

8 kor. 4 kor. 2 kor.

NÉMETH lÁSZlÓ A lap

és VÁRADI ZSIGMOND.

tartalm

á

é

r t felelős:

való

-th.

oktatás.

-

Völker

Szerkesztőség kiadóhivatal: Kecskemét,

2 . szám .

A hallásról József.

és

Templom - utcza 95. sz.

LÁSZLÓ .

1 9 0 3 . fe b u á r 1 .

A tanulmányútak.

Béla dr. --- A kiejtésre

és kiadják:

NÉM ETH

V . é v fo ly a m . TAR TAL O M:

legalább egy ivnyi terjedelemben.

Szerkesztik

--

és

a sikelségről.

Hazai hirele. -

'

Gámán

Szerkesztöi

üzenetek.

A

ta n u lm á n y ú ta k .

Valahányszor azt hallom, hogy valamelyik kartárs am államsegélylyel vagy saját költségén külföldi tanulmányútra megy, mindig eszembe jut annak a kolozsvári régiségbúvárnak az esete, aki régi iratok és felirások tanulmányozása czéljából Németországba ment s ott egyik tudós professor ait kérdezte töle, hogy mi van felirva a legrégibb, történelmi nevezetességü kolozsvári templom ajtaja fölé? A régiségbúvár ezen kérdésre zavarba jött és pirulva vallotta be, hogy ö azt nem tudja. Ekkor a német professor azt a. tanácsot adta neki, hogy menjen haza Kolozsvárra és először saját hazájának történelmi kincseit kutassa s mikor otthon már nem talál semmit, csak azután menjen külföldre . . . _ Többször tapasztaltam már, hogy az ilyen leülföldi tanulmányútra külföldre utazott kartárs am államsegélyt nyert, vagy saját költségén mintegy szánakozólag és kicsinylőleg nézett reám, aki még nem voltam külföldön, érezterve velem, hogy mennyire kevésnek nézi az én szakképzettségemet vagy tudásomat az övéhez képest, aki már 6-6 külföldi intézetet látott. Én meghagytam őt az ö boldog hitében, de válahányszor ilyennel találkoztam, mindig elgondoltam magamban, hogyha én leülföldre vetödném is, nem jutnek a nevezett régiségbúvár sorsára, mert kivéve a két legújabban alakult hazai intézetünket: Jolsvát és Egert, már mind láttam, mig leülföldön járt kartársaim legnagyobb része úgy járna, mint a régiségbúvár. " Tizenhárom gyógypaedagogiai intézetünk van, s mig boldognak

Gyógypaedagogiai Szemle 26zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA 2. sz.

érzi magát a ki külföldre mehet, hány van kartársaink között olyan, a ki az állomáshelyéhez legközelebb fekvő intézetet sem méltatta arra, hogy meglátogassa s az ott levő kartársak tanitási módját tanulmányozza. A kisebh intézetek tanárai néha-néha ellátogatnak a nagyobb intézetekbe, de a nagyobb intézetbeliek már rangjukori alul valónak tartják, hogy egy kisebb intézetbe tanulmányozás czéljából elmenjenek. Pedig nem a külső nagyság adja meg az igazi erőt. A kisebb intézetek mutathatnak fel éppen olyan érdekes dolgokat, mint a nagyok. Én, a ki mint mondom, tanulmányoztam már hazánknak az emlitett két intézetén kivül összes gyógypaedagogiai intézetének tanitási módszerét: a legszebb előmenetelü siketnéma első osztályt ezelőtt 4 évvel egy kisebb intézetben,ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA T e m e s u á r o tt láttam. Stanzel János kartársam, a ki ezen osztályt kiképezte, tudomásom szerint több éven keresztül vezetett kitünö eredményt mutatott fel, kérdem első osztályt s mindannyiszor azért kartarsaimat, vajjon akadt-e közöttük csak egy is, a kinek ha nem volt költsége, vagy nem _kapott állam segélyt arra, hogy B é c s b e , B e r lin b e vagy F r a n k fu r t b a menjen, elment volna T e m e s u á r r a , hogy megnézze annak a csendesen, de önfeláldozással müködö kartársnak tanítasi módját, a ki eredmény tekintetében, azt hiszem, kűlföldön is párját ritkitó haladást mutatott fel és az ő növendékeire a külföld bármely intézete is büszke lehetne. Nem hiszem, hogy ne volna a hazai 13 gyógypaedagogiai intézetben több olyan egyén, a. kinek munkáját szintén érdemes volna tanulmányozni, a kinek tapasztalataiból a magunk tapasztalatait ne gyárapíthatnók. Az ilyen tanulmányozásokból nem csak az illető tanulmányozónak van haszna, mert a tanulmányútnak csak akkor van értelme, ha a magunk tapasztalatait ott, a hol a mienktől eltérő eljárást látunk, kartársainkkal közöljük, s a kölcsönös megbeszélésből sokszor igen üdvös dolog származhatile. Vajjon nem volna-e czélszerü az igy szerzett tapasztalokat lan testületi gyüléseken értekezletek tárgyava tenni? A mi oktatásügvünk még annyira fejletlen, módszerünk annyira megállapodás nélkül való, hogy· minden ilyen megbeszélés és eszmecsere csak előnyére válhat ügyünknek. Bizony kevésnek mondható az az anyagi áldozat, a mely a hazai intézetekben való tanulmányozásokból ügyünkA kűlföldi nek előbbre vitelére az egyes személyekre ránehezednék. tanulmányútak aránylag sokba kerülnek s igen kevesen vannak közöttünk, a kik pl. a német nyelvnek annyira birtokában vannak, hogy az e nyelven való tanítás reájuk olyan közvetlen hatást gyakorolna, mint a saját nyelvünkön való tanitás. A tanulmányúti leírásokból pedig az olvasóra igen kevés haszon háramlik. Az intézetek szervezetét szépen le lehet írni, de magát a'

2. sz.

Gyógypaedagogiai

Szemle

27

tanitásmódot igen nehéz s majdnem lehetetlen. A mi tanításunkban a gyakorlat sokban felülmúlja az elméletet. Jó tanárnak 1 órai tanításából többet tanulhátunk az eredmény fokozására, mint egy egész könyvtár elméleti dologból. Vessük le a hazai intézetekben való tanulmányozások kicsinyléseit, mert még. a leggyengébb osztályban is tanuic hátunk valamit s a leülföldi intézetekben is hozzánk hasonló emberek tanítanak. A más osztályából való hospitálásból összehasonlíthatlanul több gyakorlati ügyességet lehet elsajátítani, mint annak a tanulmányútnak az olvasásából, a melyben, az igaz, igen szépen le van irva, hogy mi van felirva a bécsi vakok intézete kapuja fölé, vagy hogy hány emeletes a berlini siketnéma-intézet, vagy mit reggeliznek a hülyék daldorfi intézetében - de alig van irva valami a gyakorlati tanításról.

-th.ZYXWVUTSRQP

A h a llá s r ó l Irta.:

és

a s ik e ts é g r ö l.

G ám án

B é la

dr,

(Vége.)

Az eddig emlitett betegségek a külsö fülnek a betegségei voltak s mint mondtam, nem ritkák, de még sokkal gyakoribbak a középsö fülnek bajai; gyakoriabbak pedig azért, mert a középfül leülönben is sérülékenyebb, de meg összeköttetése a garatüreggel az Eustach-kürt útján, lehetövé teszi, hogy az orrnak, a toroknak a bajai oda gyorsan és könnyen átterjedhessenek. Nem minden orr- vagy torokbaj terjed át, az igaz, de az is igaz, hogy alig van középfül-baj, mely az eredetet nem a torokból, az orrból vette volna és bizvást mondhatjuk, hogy leginkább csak szerencse dolga, hogy annyi natha és torokhurut, meg gyuladás elmulik a nélkül, hogy a fülel is megbetegitette volna. Miután pedig szerencsere számítani soha sem szabad, már most levon hat juk azt a következtetést a dologból, hogy akinek orrában, torkában natha, gyuladás van, igyekezzék attól minél hamarább megszabadulni. mert nem tudhatni, hogy mely pillanatban terjednek at e bajok a fülre is. Az átterjedés útja, mint láttuk már, az Eustach-kürt. a módja pedig kétféle lehet: vagy az, hogy a garat nyálkahártyájának a' hurut ja az kibelelő nyálkahártyára folytatódik s innen a dobüreg Eustach-kürtöt nyálkahártyájára; vagy pedig az, hogy fertőző csírák, haczillusok, coccusok, a minő r: a szájban, az orrban, a garatban még egészséges állapotban is vannak, de még nagyobb számmal betegség idején, akkor, a mikor nyelés alkalmával a garatból a "'dobüregbe levegö tolul, a levegő állal bevitetnek s ott niegtelepedvén, a természetüknek megfelelő

Gyógypaedagogiai Szemle 2. sz. 28zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

betegségeket okozzák. Ennek megfelelöen, az ez úton keletkező fülbajok de valamennyi komoly beszámítás alá esik, mert még a is különfélék, legkönnyebb esetben is, ha pl. csak az Eustach-kűrt lesz hurutossá, már nehéz hallás fülzúgás áll elő; súlyosabbak a tünetek, ha a hurut a dobüregre is ráterjedt, s még sokkal súlyosabbak, ha fertőző esirák találtak útat a középfülbe. Ilyen fertőző esirák pl. az influenza, a diphteritis, a vörheny, a kanyaró, a himlő, a tiphus, a gümőkór stb. csirái. kerülve, ott gyuladást Ha ilyen fertőző bajok csirái a középfülbe okoznak, mindig van mellettük még egy sereg más genyokozó csira is, de bejuthatnak az utóbbiak magukban is, már egy egyszerű torokgegyuladás esetén is, az eredmény igy vagy úgy: középfül-gvuladás, nyedés. Ez még a legszerencsésebb esetben is súlyos betegség, lázzal, nagy fájdalmakkal, nehéz hallással, fülzúgás sal járhat s hetekig is eltarthat,' a mig meggyógyul. De a nagyobb baj az, hogy nem mindig gyógyul s különösen ha el is hanyagoltatilr, ritkán gyógyul, hanem kétféle lefolyást vehet, vagy olyant, hogy elgenyeszti, elroncsolja a dobhártyát, a hallási csontocskákat, a dobüreg csontos falait s mind tovább haladva a roncsolásban, végre életfontosságú részeket támad meg, pl. az agyhartvákat, az agyvelőt, a mi rendesen halálosan végződik; vagy pedig a roncsolás útján egy darabig haladva, megállapodik és átváltozik krónikus idült gyuladássá, genyedéssé. Ez az utóbbi eset állott be azoknál, a kiknél régi fülfolyás van. Egy ilyen régi fülfolyással nem szenved sokat a beteg, fájdalmai talán egyáltalán nincsenek is, a genyedő füllel ugyan nem sokat, talán semmit sem hall, de ehhez hozzászokik az ember, leülönösen ha a másik füle még jó és még inkább hozzá lehet szokni idővel ahhoz a különben kellemetlen tünethez, hogy a fülböl változóan hol több, hol kevesebb geny szivárog ki. Ha az ilyen beteg mindehhez hozzászokott s ha látja, hogy hasonló sorsban még sokan vannak s különösen, ha hallja, pedig sajnos, gyakran hallja, hogy nem is kell ezt a betegséget gyógyítani, mert ha a genvedest megszűntetnék, máshol törne ki a baj, akkor nem is nagy csoda, ha lassankint beletörődik az állapotba s nem is igyekszik rajta változtatni. Pedig hát ez irtóztató megtévelyedés, súlyos hiba, olyan, a mely már sokszor vált végzetessé és sok emberéletet követelt áldozatul! A dolog ugyanis úgy áll, hogyagyuladás, genyedés. sohasern egészséges állapot, mindig betegség, amit igyekezni kell meggyógyítani, egyfelől azért, mert a mig fennáll, folyton sorvasztj a, gyengiti az embert, másfelől pedig azért, mert soha sem tudhatni, hogy a krónikus, idült gyuladás mikor lesz ismét akuttá~ hevenynyé, a heveny gyuladásnak minden veszedelmes esélyeivel. Számos példáját láttuk már annak, hogy

2. sz.

Gyógypaedagogiai

Szemle

29

hosszú évek óta fennállott idült fülgenyedés, néha kimutatható líjabb fertözés után, néha a. nélkül is, ismét heveny alakot öltött s roncsolva haladván tova, elpusztitotta nemcsak azt, a mi a hallásból talán még megmaradt, hanem magát az életet is. Valósággal Damokles-kard függ rnindenkinek a feje fölött, a ki összetett kezekkel tétlenül Ulri, hogy a füle genyed s nem igyekszik rajta segiteni. Különösen a szülőket terheli felelősség, ha gyermeküknek ilyen bajaba könnyen belenyugszanak s ha a helyzet nem ismerése talán a felelősség egy részét le is veszi vállaikról. de az esetleges gyászos következmények ütötte sebeket bizonyára még az sem hegeszti be! Gyermekeknél különben is veszélyesebb minden fülgyuladás, nemcsak az eddig mondottak miatt, de azért is, mert a gyermek hallószerve még fejletlen, koponyacsontjaikon és azok között még rések vannak, melyek a későbbi kerban elcsontosodnak ugyan, de az élet kezdetén még csak hártyákkal vannak elzárva; igy a dobüregből a koponyaüreg felé is vezet egy ilyen, csak hártyával zárt rés, melyen át a dobüregbeli gyul adás könnyebben terjed az agyvelőig, mint felnőttnél. Nagy mulasztás lenne e helyen rá nem mutatni még egy fontos és gyakori- okra, mely szintén közrejátszik abban, hogy gyermekeknél több a fülbaj, mint a nagyoknál. Van t. i. egy gyakori betegség, mely abból áll, hogy az orr mögött, az orrgaratüregben, a mindig ott levő, de rendes kicsiny mirigy, az u. n. garatmandula növekedésnek indul, részben vagy egészben elzárja az orr hátsó nyilasát is, valamint az Eustach-kiirt nyilását is, e mellett azonban még állandó hurutot is tart fenn, mely hurut az ismert úton többnyire a fülre is átterjed s azt 'nemcsak hurutossá, de komolyabb gyuladásokra is fogékonynyá teszi. Ez a betegség, a mit adenoid vegetaczióknak, magyarul a garatmandula túltengésének neveznek, egyébként is sok bajt okoz; igy a gyermek orrán át nem bir jóllélekzelni, ezért a hangja dunnyogó, álmában horkol és nyugtalanul alszik, étvágya csökken, vérszegény, testi fejlődésében elmarad, de szellemileg sem fejlődik kellőképen, szórakozott, feledékeny, arczkifejezése a többnyire nyitott száj és téveteg pillantás miatt bizonyos fokig butaságra emlékeztet stb. stb. Kétségtelen, hogy e tünetek egy részét a csökkent hallóképesség okozza, de okozzák azok a rendellenességek is, melyek a baj következtéhen a szervezet más részeiben is előállanak. Nagyon szükséges tehát itt minél hamarabb segiteni és szerencsere ez lehetséges is, mert egy könnyü, rövid és veszélytelen műtét teljesen meggyógyitja a betegséget. Lássuk most röviden, hogy mit tehetünk ezeknek a középfül-bajok nak a megelőzésére, meggátlására. Gyermekeknél először is ügyelni kell


arra, hogy türdésnél sem a fülbe, sem az orrba viz ne jusson; azután és ez már a felnőttekre is szól, a hurutokra való hajlamosságon, a hülékenységen kell segiteni a testnek megedzése, hideg fürdök, hideg lemosások, nem túlságosan meleg ruházat, a szabad levegőnek bőséges élvezése stb. által. Ha azonban hurut, nátha, torokgyuladás állana mégis elő, azt nem kell kicsinyelni, semmibe venni; néha egy-két napi otthonüléssel vagy ágyban való tartózkodással az ilyen bajok nyom nélkül elmulnak, ha pedig súlyosabb alakban lépnének fel, orvosi segélyt kell igénybe venni, különös en akkor, ha a fül részéről is mutatkoznék valami betegségi tünet, pl. zúgás vagy fájdalom. Itt nyomatékosan kell hangsúlyoznom, hogyalegtöbbje azoknak melyek a fülbaj oknál általánosan gyógyhatásúaknak a házi eljárásoknak, tartatnak és közkedveltségnek örülnek, nemcsak hogy nem használ, hanem inkább árt; ilyen házi eljárások pl. olajnak becseppintése a fülbe. és párolása a fülnek forró gőzölekel. Sem egyik, sem másik eljárás még soha nem használt senkinek, de legtöbbször ártott, mert intézkedéseket fokozta a gyuladást. Addig, mig az orvos különleges tenne, legczélszerübb hirtelen előállott fülzúgásnal felmelegedő Priessnitz-borogatásokat, fájdalmaknal pedig hideg, esetleg jeges borogatásokat rakni a fülre. Semmi esetre sem szabad a legerélyesebb orvosi beavatkozást halogatni, ha valamely fertöző betegség alatt betegszik meg a fül, mert láttuk, hogy minő súlyosak az ilyen fülbajok. Adenoid vegetácziókat a gyermekeknél idején kell operáltatni! A mi a fülnek közvetlen, kivülről való vedelmét illeti, egészséges embernek semmi különös óvintézkedésre nincs szüksége, legfennebh nagy szélben, hidegben, szankan való utazásuál stb. jó a fejet és füleket a hideg ellen védeni; máskor ez sem szükséges, ezért felesleges is a fülben vattát, gyapotot hordani, mert a középlület a helyzete már eléggé védi a hideg ellen. Azonban már meglevő fülhurutnál, állandó dobhártya hiánvnál, vagy éppen genyedő gyuladásnál részben a hideg, részben a por stb. ellen okvetlen szükséges a fület gyapottal vagy gazeszövettel bedugni, deitt nagyon kell ügyelni arra, hogy az ilyen gyapot vagy gaze feltétlenül tiszta legyen. Egyáltalában a tisztaságot a fülbajok gondozásánál mindig szem előtt kell tartani, igy pl. genyedő gyuladásolmál, hol az orvosi kezelésen kivül otthoni ápolás is szükséges, a mi többnyire a fül kifecskendéséből, kitörléséből stb. áll, ez ápolásban a legnagyobb és legtökéletesebb tisztaságnak kell uralkodnia. Minden, a mi a füllel érintkezésbe jön, az ápoló keze, a fecskendő, a viz, a törülköző, a vatta stb. legyen mindig kifogástalanul tiszta, mert ellenkező eselben a :r:.égifertőzéshezújabb járulhat. Átazonnal ki kell venni, mert az nedvesedett, genyes gvapotot a fülból

2. sz.

Gyogypaedagogiai

Szemle

31

már nem véd, hanem izgat és a maga részéről is fertőz, éppen ezért az ilyen genyes gyapotot el is kell égetni sürgősen, nehogy a fertőzést terjeszsze. A náthára még egyszer visszatérve, egy látszólag különös és felesleges, de valójában szükséges tanácscsal kell szolgálnom, a mi abból áll, hogy orrfúvás közben sohasem szabad egyszerre mindkét orrlyukat befogni, hanem felváltva, az egyiket befogni s a másikon fújni, nehogy az orrgarat üregben a levegő nagyon megsűríttessék s a náthánál ott nagy számban levő betegségokozó esirák az Eustach-kűrtbe bepréseltessenek. Elitélendők a náthánál némelyek által oly szivesen használt orrmosások, öblögetés ek is, mert az öblögető-viz is könnyen gyuladást vihet be az Eustach-kürtbe. A mi a belső fülnek, a hallóidegnek a védelmét illeti, az gyerrnekeknél nem nehéz feladat, mert a hallószerv ezen részei abban a kerban úgy is kevés támadásnak vannak kitéve. Mindenesetre azonban óvni kell kicsinyeinket a túlságos nagy vagy éles zörejektől, mint pl. erős kalapálastól, hangos tapsolástól, éles fütyüléstől, tromhitálástól a fül előtt, mert az ilyesmi a még zsenge szervet erősen izgatja. Felnőtteknél már több alkalom nyilik a fül belsőbb, nemesebb részeinek a megbetegedésére, igy a szeszes italok túlságos élvezete, túlságba vitt dohányzás, bizonyos gyógyszerekkel, mint a chininnel, salicyllel való visszaélés, továbbá hideg léghuzam a felmelegedett fejre pl. táncz után, mind olyan dolgok, a melyek a halló-idegre ártalmasok. Bizonyos alkati bajokhoz is járulhat a halló-ideg megbetegedése, pl. vesebajokhoz, czukorbetegséghez, nagyfokú sápkórhoz, némely idegbajokhoz stb. Mindezeket jó tudni, hogy a baj legelső tüneteit se hanyagoljuk el; ezek a legelső tünetek többnyire lappangva fellépő nehéz hallás és fülzúgás. Vannak azután bizonyos foglalkozások, melyek a hangfellogo kéIakatosoknál, gépek szülék ártaimával járnak; igy pl. kazánkovácsoknál, zajában dolgozoknál a nagy és szakadatlan zaj a halló-ideget oltompitja, a hallást megrontja. Ezek azonban még segithetnek magukon úgy ahogy, ha füleiket gyapottal bedugva tartják, de rosszabb helyzetben nemcsak a mozvannak pl. a mozdonyvezelők, kiknek a hallőszervét dony zaja és az éles füttyök rontják, hanem az időjárás viszontagságai teljesitéséis és nem dughatják be füleiket vattával, mert kötelességük hez minél· jobb hallás kell. Előbb-utóbb meg is romlik mindegyiknek a füle. Némely vegyi gyárban is sok ártalom fenyegeti a halló-szérvet mérges anyagok behatása következtében ; igy az ólomsókkal, arzénnel, phosphorral dolgozó munkásoknál a mérgek felszivódhatnak a szerve-


zetbe és megronthatják a hallást. Ezek a szegény munkások is foglalkozásuk áldozatai és nem is védekezhetnek a baj ellen egyébbel, mint a lehető legnagyobb tisztasággal. Ellenben a hiuság áldozata akárhány ember, ki ólomtartalmú hajfestő-szert használt, melyből az ólom a testébe felszívódott és hallóideget megbetegitette. A modern, hasznos és elterjedt találmányok között is van egy, mely a hallásnak árt és ez a telefon: Persze nem annak árt, a ki csak szórványosan használja, hanem annak, a ki nagyon gyakran, foglalkozásszerüen kénytelen azt használni, mert a folytonos zörej, a melyre feezt telefonszülten kell figyelni, idővel eltompitja a hallóképességet, kezelőknél gyakran tapasztalni. Hogy erős ütések a fejre, agyrázkódással járó súlyos esések, továbbá igen erős hangbenyomások, pl. rohhanásoknál, a hallóideg hüdése által siketséget okozhatnak, általánosan ismeretes. A hangfelfogó készüléknek, a hallóidegnek a betegségei azért esnek leülönösen komoly beszámitás alá, mert az általuk okozott siketség többnyire teljes és abszolut, mig a középsö fül betegségei, ha nem terjednek át a belfülre, ha még oly roncsolást vittek is végbe, a hallást el, hanem valamit meghagynak belőle. Persze teljesen nem pusztítják ez a valami néha nagyon kevés, olyan kevés, hogy az emberekkel már érintkezésre nem elegendő. Orvosi kezelés még ilyenkor is segithet, de néha bizony az sem. Ily esetekben jó szolgálatot tesznek a hallócsővek, a minők sokféle alakban készülnek; valamennyi azon az elven alapul, hogyahanghullámokat összegyüjtve és megerősitve vezeti a után kell ilyen hallócsővel kiválaszfülbe, azonban alapos kipróbálás • tani s csak akkor használni, a rnikor igazán szükség van rá, mert a túlságos gyakori· használat feltétlenül megárt. A lapokban gyakran reklárnoznak hangzaLos szavakkal különféle hallókészülékeket, ilyenek pl. a Nicholson-féle mesterséges dobhártyák, az "Audiphon invisible" stb. E készülékeknek 3 közös tulajdonságuk van: sohasem használnak, gyakran ártanak és méreg drágák, ezért a leghatározottabban kell mindenkit óvnom ilyen készülékek beszerzésétől és megpróbálásától. Ha szánalmas a helyzete annak, a ki nagykorában megsiketülvén, mintegy kimaradni kényszerül az emberek társaságahól s a legtöbb válik, még szánalomraméltóbbak azok hivatás teljesitésére képtelenne a szerencsétlenek, a kik siketen születnek, vagy életük első éveiben vesztik el hallásukat, mert balsorsuk kettős csapást mért reájuk: hallóképességük hiányában beszélőképességük sem fejlődik ki, némák maradnak A siketnémáknal a némaság csak a siketség következménye, nem magában való baj. Ugyanis beszélqj a gyermek úgy tanul meg, hogy a hallott szavakat eleinte öntudaLlanul isrriételve, lassankint összekap-

2. sz.

Gyógypaedagogiai

Szemle

33

csolja azokat elméjében a megfelelő fogalmakkal, mire azután idővel képessé válik saját gondolatait is szavakba önteni. A siket gyermek nem hallja a beszédet, tehát nem ismételheti a szavakat, fogalmi köre csak arra a térre szorul, melyet a többi érzékek nyerte benyomások képeznek, ez a tér pedig már csak azért is szűk, mivel a legtöbb fogalom összetett benyomások eredménye; tehát hallási benyomásoké is. Ez az 'oka, hogy e szerencsetlenek még kellő értelmi képesség mellett is - a mi pedig szintén gyakran hiányzik - messze visszamaradnak hasonló korú, épérzékü társaik mögött. Ha már ez is szánalmat ébreszt irántuk, meg szánalmasabb az az állapot, melybe a haladottabb korú siketnémák kerülnek. A tanulás, a müvelődés legközvetlenebb eszközétől, a hallástól megfosztva, tudata nélkül a legtöbb fogalomnak, a mi az embert emberré teszi, ennélfogva csak durvanyaival az értelemnek és erkölcsi felfogásnak, lelki életük inkább az állaté, mint emberé. Állati ösztönök uralkodnak rajtuk első sorban; durva, fejletlen hangjuk is csak ez ösztönök és indulatok kifejezésére szolgál, alacsony értelmi és erkölcsi szinvonalukat legtöbbször még értelmetlen, csaknem állati arczkifejezésük is elárulja. Ezt látva, lehetetlen, hogy minden ép szivű emberen a részvét és sajnálkozás érzete ne vegyen erőt, különösen ha elgondolja, hogy minden ilyen szerencsétlen az' emberiség hasznos tagja lehetett volna, ha a sors a siketség súlyos csapását rá nem mérte volna. A legszomoritóbb azonban az, hogy nem minden siketnémára a sors méri ezt a csapást, vagy legalább is nem mindegyikre kizárólag a sors, hanem akárhányra az emberek tudatlansága, vagy közönyössége is. A siketség eredetére nézve ugyanis kétféle siketnémát .szoktunk megkülönhöztetni: olyanokat, a kik siketen születtek és olyanokat, a kik siketté lettek. A veleszületett siketséget megelőzni nem lehet, oka is bizonytalan, többnyire olyan gyermekeknél fordul elő, kiknek szülői közeli rokonságban állanak egymáshoz, vagy akiknek családjában több siket volt. Másként áll a dolog a szerzett siketséggel. A szerzett siketség csak akkor vezet némasagrá is, ha a siketség az első 7-8 évben áll be, tehát azelőtt, vagy röviddel azután, hogy a gyermek beszélni megtanult, vagy megtanult volna. A siketség oka kevés kivétellel mindig valami fülbaj, a mint hogy láttuk is, hogy ebben a kerban a fülbajok gyakoriak és súlyosak. Ezeknek a fülbajoknak egy részét talán meg lehetett volna gyógyitani, más részénél pedig legalább a teljes megsiketülést bizonyára meg lehetett .volna akadályozni, ha annak idején a beteg fület kellő orvosi gondozásban részesitették volna. Ne méltóztassanak azt gondolni, hQgy ezek olyan ritka esetek; 19,000 siketnéma van, az átlagos számitás szerint ezek MagyarországonQPONMLKJIHGFEDCBA


hatvan százaléka életének első éveiben lett siketté, tehát több mint 10,000; ha most a legpesszimisztikusabban vetünk is. hozzá, azt kell mondanunk, hogy az utóbbiaknak 1110 részénél a teljes megsiketülést meg lehetett volna gátolni, vagyisezer ember mentetett volna meg az emberiség és a haza szelgálatára. A legsajnálatosabb esetek mindenesetre azok, melyekben olyan gyermekek, kik már beszéltek, megsüketülésük után ezt a képességüket elveszitik s nérnákká lesznek. Itt már éppen gyakran terheli mulasztás a gyermek környezetét, mert az ilyen gyermekeknél, ha rendszeresen és szorgalmasan rászontják őket a beszédre, nem egyszer sikerül a beszélő képességet megtartani. söt fejleszteni. Aszülőknek és a gyermekek ápolóinak a kötelessége a siketnémaság veszedelmével szemben röviden a következők volnának: 1. Már a legzsengebb kerban is megfigyelni, hogy a gyermek hall-e jól s ha nem, megkisérleni, hogy orvosi beavatkozással lehet-e a bajon segíteni. 2. Bárminő fülbajnal is azonnal és haladék nélkül a legerélyesehh gyógykezelést alkalmáztatni. 3. Ha mindennek daczára a gyermek hallása erősen megromlott volna; de teljesen siket még nem lenne, sokat és hangosan beszélni hozzá, mert ezáltal felébred, illetve megmarad benne a hang fogalma s másfelől ilyen módon a hallás idővel javulhat is. 4. Ha a gyermek olyan kerban siketülne meg, mikor már beszélni tud, szorgalmasan és következetesen gyakoroitatni vele a beszédet. Az esetek egy nagy részében persze, sajnos, minden igyekezet hiábavaló, a gyermek siketnéma lesz s a kétségbeesett szülök előtt most az a kérdés merül fel, hogy volna-e mégis mód e szerencsétleneket legalább részben megmenteni a társadalom és saját maguk számára. Szerencsére van. Nemesszivü emberbarátoknak sikerült olyan tanitási módszereket összeállitani, a melyekkel rnegtanitják a siketnémákat az emberekkel való éritkezésre, Két ilyen módszer van, a frariczia és a némel. A frariczia módszer megtanítja a siketnémákat arra, hogy gondolatait megállapitott jelekkel, ujjainak mozgásával közölje ; anémet módszer szerint pedig a siketnéma megtanul beszélni, olvasni és irni. Az utóbbi módszer előnyei szemheszökök, mert hiszen ez megszabaa némaságtól, ditja e szánandó teremtéseket két főbajuk egyikétöl, képessé teszi őket a mindenkivel való érintkezésre s az irás-olvasás elsajátittatása által megnyitja előttük a művelődés útját csaknem teljesen. Érthető tehát, hogy a franczia módszer a siketnéma oktatás teréről mindjobban és jobban leszorul és helyét legtöbb országban, igy hazánkban is, a ném et módszer foglalja el. Nagy és nehéz munka a süketnémák oktatása, egész szivet, ép

2. sz.

~

Gyógypaedagogiai

Szemle

35

lelket, nagy türelmet és odaadást követel, de másfelől alig van foglalkozás, melynek a jó eredménye nemesebb és tisztább gyönyörüséggel jutalmazna a fáradozásért. Magyarországon 7 *) intézetben foglalkoznak asiketnémák oktatásá-· val; kevés ez, ha tekintetbe vesszük, hogya mult évben a 7 intézetben mindössze csak 433 növendék részesülhetett oktatásban. l\Iegható és feledhetlen benyomásokat nyer mindenki, a ki egy ilyen siketnéma-intézet belső életébe bepillant és látja, hogy mint lesznek itt az oktatás segélyével a majdnem állati szinvonalon álló gyermekek tanult, értelmes ifjakká és leányokká.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

A k ie jté s r e

v a ló

o k t a t á s .* * )

Midőn önkéntes elhatározással jelen felolvasás megtartására vállalkoztarn, -- megvallom őszintén, - az a czél lebegett szemem előtt, hogy az ilyen és hasonló természetű felolvasások állandósittássanak. Nagy és kiváló jelentősége van annak, ha akár személyes, akár mástól átvett, akár pedig könyvek, szaklapokból szerzett tapasztalatainkat megbeszélés tárgyává teszszük. Jelenleg a kiejtésre való oktatásról akarok értekezni; lesznek talán felolvasásomban olyan részek is, melyek nem fognak mindenkinek a nézetével találkozni, de ép fenti kijelentésernre támaszkodva.. megbeszéléseinktől várern e kérdések tisztázását. Ezeket tartottam szükségesnek előrebocsátani. A siketnéma iskolának minden tennivalói között leglényegesebb, legfontosabb feladata a kiejtésre való oktatás és az úgynevezett némel tanmódszer diadala csak akkor lesz teljes, ha a mostaninál mindenesetre jobb eredményt tudunk e téren felmutatni. A kiejtésre való oktatás, vagy jobban az egyes beszédhangok kifejlesztése és avval szerves kapcsolatban a szájról való olvasás alkotják a beszédre tanítás alapját. A ház, az épület akkor áll erősen, ha szilárd a fundamentuma. Nekünk is tehát arra kell törekednünk, hogy a beszédtanitás alapját minél szilárdabb ú tegyük, hogy ezen alapra támaszkodva, a szakavatott épitész biztosságával építhessünk és igy tényleges, kézzelfogható, meg nem dönthető eredményt tudjunk felmutatni. Mindaddig azonban, mig a nri *) Jelenleg

már

11 intézetben

632 siketnéma

növendék

*') Fölolvastatott asiketnémák és vakok kecsk-eméti intézete 1902. decz. 18-án tartott értekezletén.

részesül

oktatásban. Sz e r k. tanári testületének

36

Gyógypaedagogiai

Szemle

2. sz.

siketnémáink legnagyobb része, bár kellő mennyiségű tudással ellátva ép érzékű embertársaikkal érintkezésbe lép az életbe, de a külvilággal, jutva, a jelhez ésu nem a beszédhez - mert nem értik meg legtöbbjet . - kénytelenek folyamodni, mondom mindaddig, - hisz ez a tény már maga is méhében hordja a legsúlyosabb kritikát -- bármennyire jólesnék magamnak is: megtagadom iskoláinktól a dicsőséget, hogy feladatukat csak megközelitőleg is megoldanák. . A szakembert, ha a siketnéma iskola bármelyik osztályába belép, első sorban a növendékek kiejtése érdekli s csak másodsorban teszi vizsgálódása tárgyává a feldolgozott anyag rnennyiségét és milyenségét. Valakinek az oktatásra való rátermettséget is a szerint itéljük meg, hogy mily mértékben képes növendékeivel minél tisztább, érthetőbb és természetesebb kiejtést elérni, illetőleg felmutatni. Tökéletes eredményt, hogy növendékeink úgy beszéljenek, mint az épérzékűek, oktatásunk mesterkélt voltát figyelembe véve, sohasem tudunk felmutatni. De ha áll az, -- ez pedig nem is szorul külön bizonyitásra és ebben minden siketnéma paedagogus megegyezik, - hogy a normális eszű siketnéma csak annyiban különbözik ép érzékű ernbertársaitól, hogy nem hall, a szükséges szervei azonban szellemi functiók és a beszéd létrehozásához épek, akkor teljes joggal remélhetjük, hogyasiketnéma phisikai okokra visszavezethető egyhangú beszédje, meg kellene hogy közelitse a halló ember beszédjét, leszámítva természetesen ez utóbbi beszédjének dallam os menetét. A beszédre tanitásnak, jobban a mai értelemben vett német módszernek 60 éves mult ja van. A ki azt álliianá, hogy e 60 év nem mutat fel 'semmi haladást, az ama 60 év ügybuzgó munkásainak emlékét szennyezné be. A természetes fejlődés törvényei, a történelem: az élet eme kiváló mcsterének lapjaiból meritett tanulságok, a mi oktatásügyünkben is érvényesültek és szemben azokkal, kik aZYXWVUTSRQPONMLK 1 0 0 év elötti boldog állapotok nagyszerüen könnyü fogásain felbuzdulva, ökölbe szoritott kezekkel a jel-nyelv tanításának egyedill üdvözitö voltát hirdetik, ajánlják a legjobb panavagy akik az irásból kiinduló beszédtanítást ceanak, vagy talán a kiket Jacotot szelleme hatott meg érzékenyen és az elemző módszer segitségével a szeból indulnak ki és igy akarják védenczeiket az igéret földjére vezetni - meg vagyok győződve, hogy a beszédre tanitás methodusában az egyedül helyes úton járunk, csak ez út IJ,1égnincs eléggé kipallérozva. A siketnémák érthetetlen beszédjének sokszor az az oka, hogy ha a magunk által kijelölt záros határidőn belül nem is sikerült valamely hangot tökéletesen kifejleszjenünk, mintha legjobban végeztük volna dolgunkat, tovább megyünk. Bányászok vagyunk, de színarany

2. sz.

Gyógypaedagogiai

Szemle

37

helyett csak aranyérczet bányászhátunk s feladatunk az, hogy a lehető leggondosabb körültekintéssel megtisztitsuk az aranyat a salakjatol. S itt van a dolog bibije, mert legtöbbször megelégszünk a kontár csengésü rossz keverékkel. Ha gyenge a talaj, mélyebb szántást kérek. Ha értékes munkát csak akkor ki tudom hozni a hangot a siketnémáhól, végzek, ha azt a hangot addig tisztitom, fejlesztem, mig az szakemberre, laikusra, ismerősre, idegenre egyformán érthető nem lesz. Ha a siketnéma oktatás sokszor igazán gyenge végeredményét gondolkodó elmével megvizsgáljuk, 'ha a sokszor tűrhető kezdet ellenére évről-évre teljes szivszomorúsággal azt vagyunk kénytelenek tapasztalni, hogy a növendékek tartalom és alaktudásának kiterjedése a jó kiejtés rovására megy: akkor ez a tény sok évi keserves fáradozásunkat nullificálja és önkéntelenül is megkérdezzük az ügy haladásaért buzgó lelkiismeretünket, hogy vajjon kihasználunk-e minden rendelkezésünkre álló eszközt a jó kiejtés elérése czéljából, hogy vajjon asiketnéma phisikai és psichikai lényének oly ismerete mellett, mint a mennyire most ismerjük, csak ilyen, sokszor kétes eredményt tudjunk elérni? Én a magam részéről ezt a csekély eredménytZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCB a nem te lje s e n b e fe j e z e t t a la p ve tő kie jté s i o kta tá s n a k tu la jd o n ito m és a fokozottabb tanítási beosztással vélem kielégiteni. igényeket más" czélszerübb Nincsenek reformátori törekvéseim, de a tapasztalat aránylag rövid idő alatt is sokra megtanított. Határozottan állítom, hogy ha a hangfejlesztés fokán kellő idő állott volna rendelkezésemre, növendékeim sokkal szebb, tisztább kiejtést, a későbbi fokon pedig természetesebh beszédet sajátitottak volna el, a mi a mostani heosztás mellett - bármilyen munka árán is - nem sikerül. Sokszor igazán fájt a lelkem otthagyni egyegy hangot, de előttem lebegett Damokles kardjaként a tanterv, mely előírja a minimálisan feldolgozandó anyaget s rnegvallom, nem valami kellemes hizsergést okozott az a gondolat, hogy a magarn feje után' indulva, hogyan fogok megfelelni egy szigorú tekintetü miniszteri biztos előtt, hogy átléptem, vagy jobban, hogy nem léptem át a Rubícont l ? Tantervünk azt mondja, hogy a felsőbb osztályok folytonos kiejtési gyakorlatokkal tovább fejlesztik és csiszolják a hangokat. Álom az egész, semmi egyéb! S a dolog természetes miértjét is könnyü kitalálni. A magasabb. osztályokban összetorlódó anyaghalmaz phisikai lehetlenséggé teszi a tanárnak, hogy a növendékek minden hangos gondolatkifejezését, a kiejtés tisztasága, a helyes kapcsolás és a kellő hangsúlyozás szempontjaból ellenőrizze és igy szó sem lehet arról, hogy csak valamivel is közelebb jussunk a czélhoz, hisz általános:a':'tapasztálat, hogy osztályról-osztályra romlik a kiejtés. Én tehát az(a szoros értelemben vett kiejtési munkát, a mit a tanterv 8 osztálynak ir elő,

Gyógypaedagogiai Szemle 38zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA 2. sz.

a hangfejlesztő osztályra utalom és minthogy a hangfejlesztés a jó hangfejlesztés -- szempontjaból a rendelkezésre álló időt nem találom elegendőnek :ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA a kie jté s ta n ítá s á n a k id e jé t 2 é vb e n kiu á n o m . m e g á lla p ita n i.

Ez volna tehát a tulajdonképeni tétel em. Hivatkozhatnek állásponlom védelmére auctoritasokra is, hisz akire esküszünk, V a l t e r , akkor, mikor azt mondja, hogy a gyermekek kiejtésének veszélyeztetése nélkül egy osztályban, de kűlönös en az 1. osztályban nem szabad 5-nél több gyermeket tanitani, a mi viszonyainkat tekintve, hol a maximalis létszám 15 gyermekben van megállapítva, szintén az általam elfoglalt álláspontot erősíti meg. K e r n e r , a T a r i c z k y Ferencz fordításában megjelent, a kiejtés tanítása czimü czikkében meg egyenesen 2 évet akar a kiejtés tanitásának szentelni, és az ő véleménye szerint is a mostani eredménytelenség épen a nem teljesen jó alapvető oktatásnak káros következménye. K e r n e r álláspontját azonban nem fogadhatom el, mert az ő s legyen szabad igy kifejeznem, az én álláspontom között olyan ellentét van, mely lehetetlenné teszi, hogy az ő véleményét a magamévá tegyem. Nevezetesen ő a kiejtés tanításat 2 cursusra osztja: az első 8 hónapos cursus a hangok kifejlesztésének, a másik cursus pedig a hangok összekapcsolásának és evvel egyetemben il leolvasás tüzetes gyakorlásának az ideje. Az első cursus alatt egyebb gyakorlatokat nem kiván, mint csak azt, hogy az újonan kifejlesztett hangok összekapcsoltássanak a már kifejlesztett hangokkal, a melyekböl az ilyenszerü gyakorlatok állhatnak elő: mamama, bébébé stb. A ki fejlesztett hangokkal egyetemben tanítja azok betűalakját is. Kernel' kiejtéstanítása véleményem szerint azért veszedelmes, mert gyökerében támadja meg ama helyes alapelvünket, a mely szerint a siketnérnát, a mint a körülmények csak megengedik, azonnal szavakra, majd kisebb mondatokra kell megtanitani, hogy ezáltal nyilvánvalóvá is meglássa tegyük előtte a tanításnak czélját és egyszersmind, hogy tanulásának gyakorlati hasznát és igy kedvet kapjon arra. K e r n e r meg kifejlesztven a hangot, megtanítja annak betüjét, értelem nélküli kapcsolatokat teremt s aztán tovább megy. Ez részben visszaesést jelent. Eljárásában, úgy látom, hogy nagy gondot fordit az írásra, holott az élőbeszéd tanításában gondosan kell ügyelni arra, hogy az irás mindig csak úgy szerepeljen, mint a már élő szóban ismert anyag megrögzitöje. De tán túlságosan messzire tértern el. Legyen szabad még röviden előadnom azokat az okokat, melyek bennem megérlelték azt a meggyőződést, hogyasiketnémák beszédre tarritásának lényeges javulását segitheti elő a 2 éves kiejtési tanitás. A kiejtés tarritása magában foglalja: 1. a hangok kifejlesztését, ő

2. sz.

Gyógypaedagogiai

Szemle

39

2. a hangoknak az izomérzésre alapitott kiejtését, rögzitését és 3. a hangok leolvasását. Midőn tehát kiejtésről beszélek, azt. akarom, hogy minden siketnémának a hangja praecise legyen kifejlesztve. Minden hangjának legyen meg a pontos lát- és érzési képe. Tudjon minden szót vagy mondatot, a melyiknek az alak és anyagtudata nála megvan, egyszerre és helyesen képezni. Hogy állunk evvel szemben a praxisban ? Nyelvünkben olyan hang, melynek kifejlesztése a képzés helye és észrevevése szempontjából nehézséget okoz s időt igényel, 32 van. Oly nagy hangcsoport, melyet a szorgalmi időből, a szünetekre eső legalább isZYXWVUTSRQPONMLKJIHG 1 0 0 napot kivéve, lehetetlen a fent leirt követelményelmek megfelelően elvégezni. A hangfejlesztés fokán, figyeDe folytassuk tovább vizsgálódásainkat. lembe véve azon körülményt, hogy az első osztály növendékei egy nekik eladdig ismeretlen világba jutnak, az első hónap elmúlik annélkül, hogy a hangképzés szempontjából csak valamit is végeztünk volna. A második hónapban fogunk hát hozzá a hangok megteremtéséhez. Mondjuk, hogy az első hang aZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA " p a . Látszólag könnyü hang, de növendékeink gyakorlatlanságút tekintve, annak tökéletes kifejlesztéséhez legalább is 8 nap szükséges. Utánna jön az a és á hang. Tekintve, hogyabeszédszervek e hangok kiejtésére könnyen beidegezhetök, ezek scm tarthatok nehéz hangoknak. de ha figyelembe veszszük, hogy e két hang hivatása az volna, hogy mintegy megteremtse asiketnémák beszédjének szinezetét (a beszéd magasságát, mélységét, csengését), ezeknek tüzetes begyakorlása mindenesetre a mostani beosztás mellett ren delkezésünkre álló időnél többet igényel. Vegyük aztán pl. az s vagy i hangokat, melyek véleményem hangok közé tartoznak és ezért a szerint a legnehezebben tanítható legtöbben a tanítas későbbi fokán veszszük elő. S mit tapasztálunk legtöbben e hangok tanitásánál ? Némelyik növendék játszva tanulja meg e hangokat. Azonban mindig akad 2-3 olyan gyermek, a kiknél ;) hét mulva is ott vagyunk, a hol az első napon voltunk. Sakkor türelmünket veszitve, egy merész elhatározással ott hagyjuk a kisérletezést, hadd kinlódjék más vele. A növendék szempontjaból ez végzetes dolog, mert alig láttam még esetet, - hogy egy rosszul képzett hangot ki lehetett volna javitani. V égkövetkezményében szép eredményt tehát csak akkor tudunk felmutatni, ha minden hangot addig gyakorolunk, mig az t i s z t a és c s e n g ő n e m l e s z . És ebben ellentét van köztern és tanterv között. mert a tanterv' azt kivánja, hogy a hangokat a lehetőség szerint, ha nem is egészen tiszták még, minél előbb kapcsoljuk össze szavakká és azután a szóban gyakoroljuk még akiejtésüket. S itt álljunk meg! Hogy álláspontom helyességet bebizonyitsam, szüksé-

40

Gyógypaedagogiai

Szemle

2. sz.

gesnek tartom, hogy egy kicsit jobban belemélyedj ek a beszéd psichiologiájába, hogy azután a psichiologia útján juthassak a véleményem szerint egyedül helyes következtetésre. A beszéd nem egyébb, mint a nyelv hangjainak értelemmel való összekapcsolása. Nyelvünk hangjai a beszédben a kapcsolás következtében különféle változtatásokon mennek át, de csak elő- és utórészeikben, maga a lényeg: a hang középső momentuma sohasem mutat olyan eltérést, hogy ne lehessen az illető hangra ráismerni, amit eléggé bizonyit ama tény is, hogy akik nincsenek is tisztában a beszéd tudományos szempontból való meghatározásával,' szóval a laikusok is föl tudják sorolni bármely szó 'hangjait. A mely körülmény tehát világosan és logikailag is alig megdönthető tényként amaz álláspontom helyes voltát erősiti, hogy az egyes hangok tisztán, világosan fejtendöle ki. Fentiekből kiindulva, azt mondhatná valaki, hogy a beszéd nem áll mértani pontossággal egymáshoz illesztett szögletes idomokból (melyhez az egyes önálló hangokat lehetne hasonlitani), hanem inkább egymásba folyó körökből ; de jusson eszünkbe, hogy mi nem vagyunk olyan nagy mesterek, mint a természet s ha szabadkézzel rajzolni akarunk, segédvonalakra van szükségünk s a négyszögbe sokkal hamarabb tudunk körforrnát irni, mint a semmi által körül nem határolt területre. A tiszta hangok pedig sokkal könnyebben idomithatók és könnyebben kapcsolhatók szepen folyó egészszé. A két évi kiejtési, oktatás mellett a nehezebben kifejleszthető hangokat a második tanévre lehetne attenni. Tapasztalati tény, hogy főleg ez utóbbi hangok, mivel az első év végén lettek kifejlesztve, romolnak meg leginkább a gyermekeknél. Oka ennek az, hogy e hangok izomérzése, mely csak sokszoros gyakorlás útján keletkezik, nem volt még meg. Ha a gyermekek az első évben hazamennek, a szülök hévvel produkaltatják néma gyermeköket s ha valamit nem tud, azt leirják neki, a gyermek úgy a hogy elolvassa és hová-tovább - nem lévén melleUe regulátor a : a tanár - rosszabb és rosszabb kiejtéssel mondja ki az elébe irt szót, a szülők pedig, képtelenek az általuk is rossznak felismert hang vagy hangok kijavítására és igy evvel is megelégesznek. S bizony tapasztalhatjuk, hogy olyan gyermekek, kikben az nagy szomorúsággal első évben még örömünk tellett, a második évben már ilyen szavakkal lepnek meg bennünket: "túk-túk" , "tukor", "nekem van tip tepom" stb. Evvel szemben mi sem igen tudjuk magunkat tájékoztatni; de aztán ha egy idegen tévedne be az intézetbe, ha bármennyire is fel van vértezve kegyes jóakarattal a siketnémák iránt, ugyancsak találgatná, hogy mit is akarhat az a szegény lélek? Nekünk kell segítségére lenni s elhitetni vele, hogy a tuk az tyúk; a tip tepo meg szép

2. sz.

Gyógypaedagogiai

Szemle

41

CZlpO; a tukor az meg, isten ne rOJJa bűnül, alighanem czukor, de lehet tükör is. Sőt talán az is megeshetik, hogy az az érdeklődő idegen egész naivitással megkérdi: "Kérem, hát miért nem tanítjak meg a siketnérnat e zagyva nyelv helyett magyarúl ?" Ha a kiejtési oktatás 2 évre terjed, hármas hasznot érünk el: 1. A már kifejlesztett hangok begyakorlására az első évben feltétlenül volt annyi időnk, hogy azok izomérzése, - mely a szóban való gyakorlás folytán nem rögzithető meg - meg kell hogy legyen s igy a két hónapi szünet alatt nem romlik meg oly feltűnő módon a hangjuk. 2. A második nyereség meg ott van, hogy nyelvünk nehezebben kifejleszthető hangjait a 2-ik évben vevén elő, ezek is annyira begyakorelhatók lesznek, hogy azután nem kell félnünk, hogya következő nyári hónapok alatt ismét zavarok támadhatnak. 3. Óriási hasznunk van 2 évi kiejtés tanitása által a leolvasás szempontjaból is. Minél nagyobb a gyermek nyelvkincse, annál biztosabb a leolvasása. Ha pedig az egyes hangok keretében minél több kifejezést gyakoroltunk, ez önkéntelenül is maga után vonja a hangok látképének észrevevési gyakorlottságát. A 2 év anyagát a hangok begyakorlásanak szempontjából válogatvan meg, az oktatás nem lesz ugyan alkalomszerű társalgás, de azért lehet olyan, hogy a gyermekek önkéntelenül belevezettetnek a szavak használatának titkába. Már az első évben is előfordulhatnak ilyen kifejezések: Olvasd el! Kérek tollat. Jó napot. S evvel nem igen vétünk a tanterv szelleme ellen. Mert akkor, mikor ez az utolsó pontig előírja az egyes osztályokban elvégzendő anyagot, én azt úgy értelne kalanmezem, hogy ez által azt akarja elérni, hogy munkánkban dozzunk el messzire és ne hordjunk össze hetet-havat, hanem a siketnémák oktatásában elérendő végezélt tekintve, az előirt körben keressünk alkalomszerűen tárgyalható dolgokat, hogy aztán a 8 éven át positív tartalom birtokába jussanak és az életben megállhassák a sarat. Az első 2 év ilyenképen a gépies nyelvtanulás szolgálatában állana, a mit utovégre lehet alkalomszerűségnek is elnevezni s ha ennek vagyok híve, nem követek el valami nagy hibát, hisz a halló ember nyelvtanulása sem egyébb, mint gépies nyelvtanulás. A tulajdonképeni beszédtanulási fokozat igy egy évvel hátrább szorulna, de a mit igy elvesztettünk, megnyerjük az által, hogy 'a gyermek kiejtése jobb lévén, nem szorul állandó javításra és az előtte ismeretlen anyagot, kellő gyakorlottságánál fogva, hamarabb tudja leolvasni. Fontos és nehéz feladat a beszédnél szükséges levegő czélszerü felosztásának a begyakorlása is s e tekintetben is czélravesetöbbnek találom, gyakorlatok helyett zok magával a beszéddel ha külön lélekzési kapcsoltatriának össze. A mily mértékben bővitjük a rnondatot, oly

Gyógypaedagogiai

42

2. sz.

Szemle

mértékben növekedjék a gyermek levegő beosztási képessége is. Mert az az eljárás, mikor már pl. az első hangnál óriási mennyiségű levegőt vétetünk s az egyes hang kirnondására fel is használtatjuk : levegő pazarlás s úgy boszulja meg magát, hogyasiketnéma, mint akármelyik más ember, a szekas rabja lévén, beszédje önként érthető okokból mindig darabosabb lesz. Röviden összegezvén, a következőkben foglaihatom össze nézeteimet: A siketnéma oktatás eredményesebbé tétele szempontjából, minthogy én a rossz kiejtést, a bizonytalan leolvasást a nem teljesen befejezett alapvető oktatásnak tulajdonitom, czélszerünek találnám, ha a kiejtésoktatás 2 évre terjedne, miáltal elérhetni vélem azt, hogy minden egyes gyermeknél minden hang úgy magában, mint kapcsolataiban annyira begyakorolható lesz, hogy a gyermek a felsőbb tanfolyamokban és könnyebben tanul, és hogy őt mindenki megkönnyebben tanítható értheti és ő is könnyebben megérthet másokat. Völker József.ZYXWVU

H I R E K . ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDC

HAZAI T is zte le lte l é vr e m e g m ég

a ka r já k

nem .

m eg,

a zo n

r e n d e ln i,

kiild té k

s e io e s k e d .je n e k

kiild tiik

ké r jü k

vis s za

u is s za kü ld e n i, kik

la p u n ka t

de

ka r tá r s a in ka t. a

m u l!

a

s zá m u n kh o z

s ze r ke s ztő s é g itn kn e k, m ert

a

kik

je le n

la p u n ka t

c s a to lt hogy

s zá m o t

már

a zt

a

fo l y ó

le ve le ző -la p o t m in é l

csa k

e lő b b

a zo kn a k

1 1 I l e g 1 re n d e l t é k .

Agyógypaedagogiai intézetek orsz. szaktanácsa 1902. évi deczember havában 3 gyűlést tartott, u. m. 3-án, 27-én és 29-én. Ez utóbbi gyülésnek egyedüli túrgya 'volt a siketnémák iskolai (intézetei) részére az 1900. évben 16,822. számú miniszteri rendelettel kiad ott " T a n t e r v « - n e k az egyes intézetektől erre vonátkozólag bekért vélemények és tapasztalatok alapjan való revidealása. Nem hagyhatjuk megemlités nélkül a deczember 3-án tartott gyüléssel kapcsolatban, a napirend előtt történt kedves jeleneteket. Ez alkalommal üdvözölte ugyanis a szaktanács elnöke az előadót abból az alkalomból, hogy a gyógypaedagogiai oktatásügy terén 'kifejtett buzgó müködéseért a koronás arany érdemkereszttel tűntettetett ki.' Az. előadó megköszönvén a szives szavakat, ugyancsak a szaktanács nevében üdvözölte az elnököl abból az alkalomból, hogy őt Ö F e l s é g e a gyógypaedagogiai oktatásügy terén felmutatott fényes credrnényekért, mint a kultuszrniniszteriurn VII. ügyosztályának vezetőjét, legmagasabb elismerésére méltatta. - A z j 9 0 3 - d i k é v b e n január 23-án tartott gyűlést S z a k ta n á c si

g y ű lé s e k .

2. sz.

Gyógypaedagogiai

Szemle

43

először a szaktanács. Együlés nevezetesebb tárgyai voltak: Ő Excellentiája a szaktanácsi előadói tisztet a folyó évre is Borbély Sándorra bizza. A "Siketnémák Gyujtójá"-nak 1902. évi jövedelme. Mily módon lenne kivihető a vidéki városokban a fogyatékosok pavillonszerü coloniákban való oktatása? Előadói javaslatok az egyes intézetek jegyzőkönyveiröl.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA V á l a s z t m á n y i g y ű l é s . A Siketnéma-intézeti Tanárok Országos V 'áczow gyülést tart. A gyűlésEgyesületének választmánya f. hó 22-énZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA nek több fontos tárgya lesz, melyről jövő számunkban fogunk tudósitást közölni. A választmánynak az 1902. év október hó lS-án tartott közgyűlés értelmében tagjai a következők : K l i s L a j o s elnök, P e r t i k G y u l a alelnök, B i h a r i K á r o l y titkár, M a r k o v i c s Á r p á d jegyző, Z á d o r E n d r e pénztáros, B o r b é l y S á n d o r , T a r i i z k y F e r e n c z , N é m e t h L á s z l o , S c h i i ffe r K á r o ly, G á c s é r J ó z s e f, W e n c z e l J ó z s e f választmányitagok. S z o l g á l a t i j u b i l e u m e s e n d b e n . Mint értesülünk, január hó 16-án U l r i c h G é z a , k o l o z s o á r i kollel{ftl1!~n~ynapját ülte, a midön úgy a növendékek, mint a tantestület összes tagjai is, élükön az igazgatóval, szivélyesen üdvözölték öt, Ezen családias ünnep alkalmával T a r i c z k y F erence igazgató igen meleg szavakkal emlékezett meg úgy a névnapját ülő U l r i c h G é z a , valamint az ugyanezen intézetnél alkalmazott P a u li Is tvá n szolgálati éveiről is. Tudvalevőleg az előbbi 30, az utóbbi pedig teljes 25 évet működött már az általános tanítás terén, melyből állami alkalmáztatásuk idejére 26, illetve 20 évesik. Mi is örömmel csatlakozunk az üdvözlők sorába. E l ő l é p t e t é s e k . A vallasés közoktatásügyi m. kir. nuniszter E lia s J a ka b o t a siketnémák aradi, N é m e t h L á s z l ó t asiketnémák és vakok kecskeméti és Herod e k K á r o l y i a vakok budapesti intézetének igazgató-tanárait a IX. fizetési osztályelső, illetve második; H e r t i l l a S zilá r d o i a siketnémák temesvári, S z o l fr i d J ó z s e fe t asiketnémák váezi intézetének tanárait a X. fizetési osztályelső; W e n lze l J ó z s e fe t a siketnémák. Séra L a jo s t a vakok és H e r c s u i k K á i m á n ; asiketnémák budapesti intézeteinek tanárait a X. fizetési osztály második; végül S c h n e llb a c k F e r e n c ze t asiketnémák keposvári, M a r k o v i c s Árpádet a siketnémák váczi és K a b á n J ó z s e fe t asiketnémák aradi Tskoláinak tanárait a XI. fizetési osztályelső fokozataba léptette elő. • E s k ü d ts z é k i ta g . A ko lo zs u á r i esküdtszékhez, mint olvassuk, a f. évi februári időszalera P a u l l I s t v á n kellegankat is kisorsolták tagga. Az esküdtszék ez időszakára sajtovétségek vannak kitüzve. Tudtunkkal, mióta az esküdtszéki intézmény fennáll, ez az első eset, hogy kellegáink közül valaki polgári jogainak és kötelességeinek e nemét is gyakorolta volna.


Szabadságelás.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA K o lu m b á n K á r o ly k e r e s e d i állami iskolai igazgató-tanitó a gyógypaedagogiai intézetek tanulmányozása czéljából a f. tanév végéig a vallás- és közoktatásügyi minisztertől szabadságot nyert. Nevezett szabadságának nagy részét V á c z o t t tölti és junius hóban szakvizsgát szándékozik tenni. Pályázat. A s ike tn é m á k vá c zi in té ze té b e n a K is te le ki L é va y H e n r i k - fé l e alapitvány 1,000 koconás kamatára pályázatot hirdetett az igazgatóság. A pályázati határidő folyó hó 15-ig van kitüzve. Nyugtázás. A "Siketnéma-intézeti tanárok orsz, egyesületé"-nek következő tagjai fizettek 1902-re tagsági dijat (5 koronát): Borbély Sándor, Hóbler Rezső, Klinda Kálmán, Klúg Péter, Lusztig Emma, Markovics Árpád, Nagy Péter, Németh László, Palatinus Károly, Pertik Gyula, Schaffér Károly, Scherer István, Váradi Zsigmond; Völker József, 1902. deczember hó. Z á d o r E n d r e Wentzel József, Zádor Endre.-Vácz, pénztárnok.

SZERKESZTŐI

ÜZENETEK.

kik e téren müködünk, egyikünk sem N. J. Jolsva. Azt hiszszük, hogya dicsekedhetik valami nagy anyagi gazdagsággal; többnyire mindnyájan "szegények" vagyunk. Szegénységünk daczára is erkölcsi kötelességünknek tartjuk azonban, hogy eszaklapot fentartsuk. Mi, munkánk mellett, évenként 100-200 koronát -ráűzetüuk ezen erkölcsi kötelességünk tudatára. Sajnos, hogy éppen a legjobb állásban levö egyének nem képesek s z e g é n y s é g i i l c m ia tt évente 8 koronát áldozni a jó ügy érdekében. Vagy talán a kinok az lsten hivatalt adott, annak már nem kell törődni a közügyekkel ?! A kivánt nevet töröltük az előfizetők sorából.

Gyógypaedagogiai Szemle Tannlmany

-

ú

ről. Irta Herodek

ABCNémeth

é

1, II, HI, IV. évf. 32 kor. helyett 20 kor. kapható akiadóhivatalban.

ti J'egyZ etek

az Osztrák- és Németbirodalom jelesebb gyógypaedagogiai intézeteiKároly, a vakok budapesti kir. orsz. int. h. igazg. Ára 2 kor .

sOl vas o'k o"n y V

.

a beszédtanitás szolgálatáhan , a siketnémák 1. oszt. számára. Irták L. és Váradi Zs. Ára 80 fill. Megrendelhet6 e lap kiadóhivatalában.

Sziládi Lászlö

nyomdája Kecskeméten.

GYÓGYPAEDAGOGlAI SZEMLE

Recommend Documents