GYI – Gyermekkönyvtári információ - 2. hírlevél (2004. május 5.)
A Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely szakirodalmi tájékoztatója Kedves Gyermekkönyvtáros Kollégák! Második hírlevelünkben a 2004. március-április hónapokban beérkezett szakirodalmi információkat adjuk közre. A zalai gyermekkönyvtári tájékoztatót kéthavonta szerkesztjük, ezért a következő figyelendő időszak: május-június, a legközelebbi beküldési határidő: június 30. A beérkezett információk változtatás nélkül kerülnek a hírlevélbe. Közreműködéseteket megköszönve - üdvözlettel - a szerkesztő: Oláh Rozália. Csengőszó H. Molnár Emese: Magyar népszokások I. rész Vízkereszttől pünkösdig Az ünnepkörhöz, az ünnepvárási időszakhoz egy részletes gyűjtemény, amely tematikusan tartalmazza az időszak jeles napjait, szokásait. Az ide vonatkozó dalokat kottaleírásokkal, a népi játékokat illusztrációkkal mellékeli. Könyvtári foglalkozásokhoz jó segítség lehet. = Csengőszó, 2004. 2. sz. p. 3-16. Könyv és Nevelés Adamikné Jászó Anna: Csak az ember olvas.(Recenzió két könyvről) Az olvasás tanítása és lélektana című kötetről négy szakértő ismerteti álláspontját. Bár néhányan nem értenek mindenben egyet az íróval, alapvetően fontos kötetnek tartják, melyet minden könyvvel foglalkozónak ismernie kell. =Könyv és Nevelés, 2004. 1. sz. p. 16-28. "Csepp víz szeretnék lenni, de tiszta..." A meseíró díszpolgár Lőrincz Sándor Fésűs Éva meseíróról rajzol képet kaposvári díszpolgárrá avatása alkalmából. = Könyv és Nevelés, 2004. l. sz. p. 87-89. Gutai István: Határon túli magyar középiskolások tizedik olvasótábora Cseresznyéspusztán A paksi Városi Művelődési Központ 2003 nyarán tizedik alkalommal rendezte meg ezt az olvasótábort a határon túli magyarok kulturális fejlődésének támogatására. Programjai voltak: irodalmi emlékhelyek felkeresése, előadások, csoportos műhelymunkák (történelmi, újságírói, anyanyelvi-népzenei, versmondó-színjátszó, filmesztétikai, EU történeti). A jól sikerült tábor mintaként szolgálhat hasonló terveket dédelgető zalai kollégáknak is. =Könyv és Nevelés, 2003. 4. sz. p. 15-18.
1
Az Írásbeliség Világnapja 2003: Beszámoló a HUNRA-konferenciáról A szakmai tanácskozás címe: A mesetudat, anyanyelv- és olvasásfejlesztés, Mese és azonosságtudat volt. A magas színvonalú rendezvénynek a Kecskeméti Főiskola adott otthont 2003. szept. 5-6-án. A beszámoló írásai közül a Kucska Zsuzsa elnökletével a Katona József Könyvtárban lezajlott Gyermekkönyvtári szekció ülésére hívnám fel a figyelmet. Az ország különböző területéről érkezett kollégák megismertették hallgatóságukat a náluk folyó szakmai munkával egy-egy figyelemre érdemes rendezvényt is kiemelve. Pl. Módszertani kiadványok, "Meseország", országos vetélkedő, meseíró és -mondó versenyek, foglalkozások tapasztalatai. =Könyv és Nevelés, 2003. 4. sz.. p. 19-21. Nagy Attila: Háttal a jövőnek? Középiskolások olvasás- és művelődésszociológiai vizsgálata című kötetet mutatja be Rácz Éva. A könyv lényeges mondanivalóját ismertetve felhívja a figyelmet, milyen sok tanulságot hordoz a mű. =Könyv és Nevelés, 2004. 1. sz. p. 30-33. Pataki Ferenc: Kollektív narráció és azonosságtudat A 2003. szeptember- 5-6-i kecskeméti HUNRA-konferencia bevezető előadása. =Könyv és Nevelés, 2003. 4. sz. p.72-80. Sándor Csilla: Csodaceruza A folyóirat indulásáról, tematikájáról, vásárlóiról és támogatóiról szóló rövid beszámoló. =Könyv és Nevelés, 2003. 4. sz. p. 82-85. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros Papp István: Az ifjúság a városi könyvtár tereiben A könyvtárak szolgáltatásait, nyitvatartási idejét és térszerkezetét az ifjúság igényeihez, szabadidejéhez kell alakítani. A városi könyvtárat a szórakozás és az információszerzés színterévé kell tenni, ahol mindkét funkció megfelelő szakember segítségével, valamint vonzó belső térben valósulhat meg. Fontos feladat az ifjúság körében még a szociális és mentális hátrányok kiegyenlítése, az esélyegyenlőség megteremtése. Ehhez olyan könyvtári környezet kell, amely valóban közösségi helyként képes funkcionálni. A szolgáltatás minőségét alapvetően meghatározza a könyvtáros személyisége, szakmai felkészültsége, hivatásbeli elkötelezettsége. A vezetés célja az, hogy a lehető leghatékonyabban vesse be a rendelkezésre álló személyzetet, hogy az adottságokhoz képest a maximumot érje el. Az ifjúság ellátása meglehetősen munkaigényes feladat, és magasan kvalifikált munkaerőt kíván. A feszült helyzeten lehet enyhíteni a térrendszer célszerű kialakításával. Minél több a falakkal leválasztott helyiség, annál több felügyeletre van szükség, tehát egységes, összefüggő térrendszer lenne kívánatos. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2004. 3. sz. p. 41-46. Horváth Tibor: Könyvtár az ifjúságért Napjainkban élessé váltak az ifjúságról szóló viták. Milyen veszélyek leselkednek az ifjúságra? Vajon a könyvtáraknak mi köze lehet mindehhez? A veszélyek közül hármat említ a szerző: a kettős mércét vagy többes mércét, az autoritás tagadását és üldözését bármi áron és a haszonelvűséget. A kettős mérce azt jelenti, hogy eseményeket, tetteket, elveket a szerint tartanak jónak vagy rossznak, igaznak vagy hamisnak, hogy ki az elkövetője és ki az elszenvedője. Második veszélyként említi az autoritás elleni támadást. Ez a hétköznapok
2
nyelvén azt jelenti, hogy a gyermekek és az ifjúság vagy akár a társadalom tagjai a családban a szülőket, az iskolában a tanítót, vagy más átlag feletti teljesítményekre képes személyeket tekintélynek fogadják el. Az autoritás (tekintélyelvűség) már nem egyetlen értékrend az ifjúság körében, s ez társadalmi problémák kialakulásához vezethet. A haszonelvűség magában korlátolt gondolkodásra vall, hiszen hitvallója nem lát túl az anyagi haszon szűk keretein. Pedig az emberi lét, a világ nem valakinek a gazdasági vállalkozása. Ha a haszon a mérce, eltűnnek a magasabb célok, eszmények, értékek. Pedig sem az iskola, sem a könyvtár nem hoz létre közvetlen profitot. Az iskola és könyvtár által hozott haszon nem mutatható ki. Az itteni ráfordítások akár évtizedek múlva térülnek meg akár emberi képzettség révén, akár az emberi tudás világában. A haszonelvűség nemcsak az ifjúságot károsítja, hanem minden korosztályt. A könyvtárak egyik feladata az, hogy biztonságot adjanak a szellemi élet és a mindennapi élet választási helyzeteiben. Aki kellő tudással rendelkezik és tájékozott, azt nehezebb befolyásolni vagy félrevezetni. A második probléma összefügg a demokráciával. Az egyenlőségről és az egyenlő esélyekről van szó. Ennek értelmében minden állampolgárt azonos ellátás illet meg származásra, nemre, korra, vallásra tekintet nélkül. Nagyon szép gondolat, csak nehezen valósítható meg. Az egyenlő, azonos szintű könyvtári ellátás a könyvtárak képessége, amelyet meg tudnánk valósítani, ha ennek megfelelően biztosítják a költségfedezetet. Harmadik megállapítás, hogy a közkönyvtári-könyvtári rendszernek alapvető szerepe van a társadalom kommunikációs folyamataiban. A kommunikációs folyamatokat tekintve a könyvtárnak az is tulajdonsága, hogy őrzi a tudást, bármely ismeretet, de az ígéreteket, kijelentéseket, még az elszólásokat is. Ezeket vissza lehet keresni. Sokan építenek taktikát a feledésre. Ha a könyvtárak jól végzik feladatukat, nem lehet az emberi felejtésre alapozni. Ugye, mennyire kellemetlen intézmény egyesek számára a könyvtár vagy bármely archívum? Az ifjúságért zajló viták rendkívül kiélezettek. Az ifjúság válaszút előtt áll, és csak abban bízhatunk, hogy maga fog választani-dönteni és nem a helyettük vagy nevükben megszólalók. Nem mindegy, mennyire tájékozottan készülnek a döntésre. Ebben áll a mi feladatunk! = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2004. 3. sz. p. 46-52. Wouter van Heiningen: A fiatalok olvasóvá nevelése Maassluis-ban A maassluisi könyvtár egyik fő célja, hogy kedvet teremtsen az olvasáshoz nemcsak a fiatalok, hanem a város minden rétege körében. Valamennyi szolgáltatásban szerepet játszik az olvasási kedv felébresztése. Itt két dolog fontos: maga a feladat és a pénzügyi fedezet, amit az önkormányzat biztosít. Szoros a könyvtár együttműködése az iskolákkal is. Megtalálták a módját, hogyan jussanak el a gyerekekhez, hogy eljöjjenek a könyvtárba, és játékosan ismerkedjenek meg vele. Az alábbi programokat szervezik: • a hat-és tízévesek látogatásai a könyvtárban; • klasszikus értelemben vett könyvtárlátogatások; • gyermekkönyvhét; • versenyek gyermekeknek és fiataloknak; • csoportos könyvtári látogatások; • fiataloknak szervezett programok; • kiállítások. Egy-két ötlet ízelítőül : A Gyermekzsűri olyan verseny, amelyen a 7 és 12 év közötti gyerekek az elmúlt évben kiadott könyveket osztályozzák jegyekkel. Februártól májusig olvashatják el a könyveket, értékelhetik őket, és beadhatják a kitöltött nyomtatványokat a könyvtárba. Minden gyerek, aki részt vett ezen a versenyen, és legalább öt könyvet elolvasott, lehetőséget kap arra, hogy megnézzen egy bemutatót a maassluisi gyermekszínházban. 3
Minden iskolának van könyvtárbérlete, és emellett a tanulócsoportok is külön kapnak egy-egy bérletet. Ezt a tanár használhatja, hogy könyveket kölcsönözzön, és ezeket az órán felhasználja. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2004. 3. sz. p. 52-53. Könyvtári Levelező/lap Bátfai Erika – Bátfai Norbert – Virágos Márta : Jávácska – Internet csak gyerekeknek, avagy fantasztikus programozás A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára Jávácska néven egy elektronikus, online, multifunkcionális oktatási anyagot készített több korosztály számára. Az anyag érdekessége, hogy mobiltelefonról is elérhető. A gyerekek mesék és játékos kalandok közben, akár egyéni ütemben is elsajátíthatják az elméleti és gyakorlati programozás alapjait. Az alábbi helyen elérhető: • http://www.clib.dote.hu/javacska/index.wml • http://www.clib.dote.hu/javacska/alkotja = Könyvtári Levelező/ lap. 2004. 4. sz. p. 27-29. Horváth Anikó - Jagasicsné Bogatin Mária : Gyermekrendezvények a zalaegerszegi József Attila Városi Könyvtárban A könyvtár bővítése miatt 2003-ban hónapokra bezárt, az újra indulást és a magyar kultúra napját a „Varázsnapok” rendezvénysorozattal kezdte. A három napos rendezvény érdekes programjaival sok érdeklődőt vonzott. Ízelítő felsorolás: • olvasónapló pályázat és ismerkedés Böszörményi Gyulával, • rejtvényfüzet a népmesékről, varázslatokról, varázslatos növényekről, • varázslények megalkotása, • Bűvölő versmondó verseny, • és még sok egyéb. = Könyvtári Levelező/lap. 2004. 4. sz. p. 22-24. Konkoly Tiborné : „Bölcs bagoly” Városi Könyvtár Egy Dél-Borsodban található városi könyvtár mutatkozik be, mely iskolai és közművelődési feladatokat is ellát. A cikk második felében beszámol arról, hogy az Internet Fiesta programhoz kapcsolódva milyen rendezvényeik voltak. (Adottságaik: 3 számítógép, szélessávú korlátlan Internet-hozzáféréssel.) Az egy hétig tartó programok között minden korosztály talált magának érdekes kapcsolódási pontot. Néhány ezek közül: • e-mailek küldése a testvérvárosba, Szovátára; • böngészés, pályázati- és továbbtanulási lehetőségek keresése; • szövegszerkesztő használata; • virtuális játszóház; • délutáni chat-partik; • kirándulás Párizsba hagyományos és új információhordozók és eszközök segítségével; • kiállítások az Internetről és az uniós országokról. = Könyvtári Levelező/ lap. 2004. 4. sz. p. 30-32.
4
Szia, Európa! Internet Fiesta 2004. 1999-től rendezik meg az „Internet Fiestát” (az internet kultúrát népszerűsítő rendezvény sorozat). 2000-től hazánk is bekapcsolódott ebbe az akcióba. Idén az európai uniós csatlakozás adott aktualitást a „Szia Európa!” nevű programnak Magyarországon. A többnyire korosztály nélküli kínálatokból a kisiskolások vették ki leginkább részüket. = Könyvtári Levelező/ lap. 2004. 4. sz. p. 16-17. Szivákné Vígh Anna- Sándor Gáborné: Iskolai könyvtárak napjainkban A salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár szakmai napot tartott iskolai könyvtárosoknak 2004. március 1-jén. Témái: • az iskolai könyvtárak feladatai napjainkban, • az SZMSZ fontossága, • a hagyományos és projektkutatás közötti különbségek, • a nyelvtanulás és nyelvtanítás könyvtári segítése. = Könyvtári Levelező/ lap. 2004. 3. sz. p. 16. Köznevelés Csontos Magda: „Explicit és implicit” szintű olvasás Érdekes cikk a Harry Potter-könyvek ürügyén. = Köznevelés. 2004. 9. sz. p. 12. A gyermekirodalom helyzete A Magyartanárok Egyesülete 2004. március 6-án a fenti címmel konferenciát rendezett. Pozitív kicsengésű a Nagy-Britanniában megjelent gyermekkönyvekről összeállított toplista, mely az olvasási kedv feléledését jelzi. = Köznevelés. 2004. 12. sz. p. 10. Kovács Tibor: Erőszaktévé Ugyan nem könyvtáros téma, de a gyermekkönyvtárosokat is érdekelheti ez a cikk, amely a televízióban látható, erőszakot propagáló műsorok hatását feldolgozó felmérésekről számol be. Különböző országokban vizsgálták ezeknek a műsoroknak gyermekekre gyakorolt hatását. (Pl. a kereskedelmi tv-k fő műsoridejében sugárzott médiatermékek 83-85%-a ilyen.) = Köznevelés. 2004. 12. sz. p. 23-24. Madarász Imre: Mesesziget Tusnády László: Sziget a télben című, tizennégy mesét tartalmazó kötetének ismertetése. A televízió és a számítógépek világában élő gyerekeknek egy régi, hagyományos, romlatlan világ üzenetét közvetíti. A történetek az ősi és örök emberi értékeket sugallják a gyermekeknek. = Köznevelés. 2004. 9. sz. p. 24. Sulinet digitális tudásbázis Iskolai könyvtárosok figyelmébe ajánlom ezt a Tudásbázist, amely várhatóan 2004. szeptemberére készül el. Tartalmazni fogja 102 évfolyam digitális tananyagát, 70 kiegészítő oktatási segédanyagot. Ez az adatbázis nemcsak oktatási célra, hanem könyvtári foglalkozás színesítésére is felhasználható. = Köznevelés. 2004. 11. sz. p. 3.
5
Varga Stella: Gyermekkönyvek, illusztrációk A Millenárison két hétig látható gyermekkönyv illusztrációk kiállításának apropóján a Csodaceruza című folyóirat főszerkesztőjével beszélget a cikk írója a könyv illusztrációkról. = Köznevelés. 2004. 16 sz. p. 22-23. Virtuális tárlat az interneten Az 1997-ben indított „Képzőművészet Magyarországon” elnevezésű webhely 2004ben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázata jóvoltából megújult. A digitális gyűjtemény jelenleg 431 művész és számos középkori ismeretlen mester összesen 5167 alkotásának digitális reprodukcióját tartalmazza. A weblap bemutatja az egyes korszakokat, az alkotókat és művészetüket. Megtalálható: www.hung-art.hu címen. = Köznevelés. 2004. 14. sz. p. 5. Visegrád a honfoglalástól Mátyás királyig A Visegrádi Várban gazdag programmal várják az ide látogatókat. Kínálatuk: • várlátogatás, • ismerkedés kézműves mesterségekkel, • madárreptetés, solymászbemutató, • lovagi tábor megtekintése, • középkori gyermekjáték eljátszása, • középkori étkek kóstolója. Jelentkezni a http.//www.visegrad.hu honlapon lehet. = Köznevelés. 2004. 15 sz. p. 14. Magyar Hírlap (archív!) Steklács János: Mitől olvasnak a finnek, a magyarok mitől nem? Magyarországon átlagon aluli teljesítményt mutatott a nemzetközi diákfelmérési program. Hogy lehetne ezen változtatni? Példának idézi a szerző a Finn Olvasástársaság 13 pontját, amelynek lényege nem a szakmai viták fontossága, hanem az átgondolt és kitűnően működtetett, gondoskodó iskolarendszer, amely központjába a gyerekek szükségleteit és igényeit állítja. Pl. Hosszú ideig ugyanazon iskolába járni, a családi háttér szerepe, a filmek feliratozása - mindent megtenni az olvasási és írási nehézséggel küzdő gyerekért több szakember együttműködésével. = Magyar Hírlap, 2004. február 14-15. p. 23. Magyar Nemzet (archív!) Nagy Attila: Irány Disneyland? A szerző a Disney Könyvklub olvasótoborzó akcióján elgondolkodva próbálja a figyelmet felhívni egy olyan program kidolgozására az amerikai minta helyett, amely a magyar irodalmi hagyományra, az olvasás megszerettetésére épít. Ehhez természetesen a megfelelő szervek összefogására (pl. MKE, Nagycsaládosok Országos Szövetsége, Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, stb.) lenne szükség. Ehhez amerikai, angol és finn példákat mutat be, melyek célja Márai Sándor szavaival: „Áhítattal, szenvedéllyel, figyelemmel és kérlelhetetlenül olvasni.” = Magyar Nemzet, 2004. március 13. p. 44.
6
Népszabadság Koccintás a könyvtárban. Huszonnégy EU-ország tájait, filmjeit, játékait is kínálják a megyei bibliotékák. Március második hetében született meg az ötlet, és az átgondolt szervezőmunkának meg az egységesen elkészített reklámanyagoknak köszönhetően alig hét héttel később, április utolsó napján tizennyolc megyei és néhány városi könyvtár, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Együtt Európában című egész napos összehangolt programmal várta a látogatókat, hogy megismertesse őket egy-egy EU-ország jellegzetességeivel. Minden vagy szinte minden színhelyen játszhattak, versenyezhettek az óvodások és az iskolások, rakhattak össze földrészünk térképét ábrázoló puzzle-t, az aznap a könyvtárba látogatók nézhettek filmet, könyv- vagy képzőművészeti kiállítást a könyvtár választotta EU-országról, hallgathattak irodalmi összeállítást, ismeretterjesztő előadást, népzenét, megkóstolhatták a jellegzetes ételeket – éjfélkor pedig koccinthattak az EU-csatlakozásra. =Népszabadság, 2004. április 30. p. 20. Varsányi Gyula: Előtérben a gyermekirodalom Magyarországon egyre több figyelmet kap a gyermekirodalom. A XI. Nemzetközi Könyvfesztiválon az IBBY magyar tagozata által felkért zsűri öt alkotót jutalmazott legjobb tavalyi munkáiért. A 2003. év gyermekkönyve költészet kategóriában Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen című műve lett. A több jelentésréteget hordozó könyvre jellemző a játékosság és a humor. Az Év gyermekkönyve prózai díját Böszörményi Gyula kapta Gergő-könyveiért, melyeket - népszerűségét és stílusát tekintve - „magyar Harry Potternek” is becézhetnénk. Aranyalma díjat kapott Szávai Ilona, a Pont Kiadó vezetője a Fordulópont című folyóirat szerkesztéséért. Ez a negyedéves periodika szülőknek, pedagógusoknak – sőt politikusoknak is – hasznos, hiszen a tematikus számok egy-egy kiragadott társadalmi probléma elemzésével foglalkoznak pedagógiai-pszichológiai-szociológiai szempontból. A könyvünnep díjátadásán az Év kiadója címet a Magyar Nagylexikon Kiadó, az Év kereskedője díjat pedig a Libri képviselője vehette át. = Népszabadság, 2004. április 26. p. 12. Óvodai Nevelés Hornyák Mária: Első óvodánk története Hornyák Mária tollából olvashatunk egy könyvismertetést, mely a 175 éves magyar óvoda történetére tekint vissza. A könyvismertetés szerzője már korábban megjelent tanulmányaiban is neveléstörténeti alapossággal tárja fel a Brunszvik család tagjainak tevékenységét. E sorok meggyőződéssel ajánlják minden olvasónak a könyvet, amelyben a reformkor nőnevelését és kisgyereknevelését felkaroló nagyjainkról olvashatunk. A mű minden óvónő számára fontos, hisz az óvoda történelmét megismerve egyúttal önbecsülést is szerezhetnek, mert a méltó elődök által elindított nemes célt szolgálják ma is. =Óvodai Nevelés, 2004. 4. sz. p. 136. Tábornok Péter – Babai Zsófia: Informatika a nemzetiségi óvodapedagógiában az EUcsatlakozás küszöbén 2003. A Sopronban 2003. októberében megrendezett tudományos konferencia tanulságait és résztvevőinek szakmai véleményét összegzi a cikk. Tanulságok: • Számítógépekre a (nemzetiségi) óvodákban is szükség van. • A gyermekcsoportban a számítógép jelenléte nem indokolt.
7
•
Az internetes kapcsolat a nemzetiségi óvodákban elsősorban az óvónők nyelvi nevelő munkáját segíti, mert a nyelvi fejlesztés módszereivel, eljárásaival ismerkedhetnek meg az óvodai honlapokon. Szakmai vélemény: A konferencia felhívta a figyelmet a számítógép jelentőségére, a gyermeknevelésben betöltött szerepére. Meghatározta az óvónők feladatát is, mely szerint segítsenek a szülőknek a gyerekeknek való játékprogramok helyes kiválasztásában. =Óvodai Nevelés, 2004. 3. sz. p. 98. Tanító Bán Ervin: Egy nagy mesélő Móra Ferenc 125 éve született, 70 éve halt meg. Mesetörténetei szeretetre tanítják az olvasókat. A gyerekek számára belépő az irodalomba. Halála után 70 évvel is az ő gyermekkönyveinek van a leginkább létjogosultsága az óvodában, iskolában, az otthoni könyvespolcokon. A cikk írója kíváncsian figyeli, milyen körben, milyen módon emlékeznek meg majd az íróról az év folyamán. Úgy gondolja vétkes mulasztás lenne a nevelésre, az irodalomra, ha ezt nem tennénk meg. =Tanító, 2004. 4. sz. p. 27. Dósa Béláné - Tóka Zoltánné: Újra a kötelező olvasmányokról Az 1985-ös Közoktatási törvény önállóságot adott a kötelező olvasmányok megválasztásában. Az osztálytanító szabadsága és felelőssége, hogy osztálya számára kötelező, ajánlott irodalmat válasszon. Az a feladatunk, hogy helyes irányba tereljük tanítványainkat. Milyen szempontok szerint válasszunk? Erre ad választ a cikk. =Tanító, 2004. 3. sz. p. 22-23. Új Pedagógiai Szemle Restyánszky Lászlóné: Komplex Informatikai Program. Esélyteremtés a munka világában való integrálódáshoz A cikk egy olyan IKT-programot mutat be, amely az alapvető informatikai ismeretekkel együtt a kommunikációs készségek fejlesztését célozza meg egy olyan iskolában, ahol zömében hátrányos helyzetű gyerekeket nevelnek. A baktakéki Körzeti Általános Iskola iskolaotthonos rendszerben valósította meg komplex informatikai programját. A cikk bemutatja a program tevékenységi rendszerét, annak szakaszait első osztálytól főiskolás korig. Ír az eredményekről, amelyek felkészítenek az élethosszig tartó tanulásra. A gyerekek olyan használható tudás birtokába jutnak, amely együttműködésre és a későbbi életükbe való helytállásra neveli őket. = Új Pedagógiai Szemle, 2004. 3. sz. p. 107-113.
8
Internetes források Hamarosan általános iskolások részére is tartalmaz ismereteket az Europapa web-oldal Jelenleg csak középiskolások számára nyújt tájékozódási lehetőséget az Európai Unióról az Europapa internetes oldal. Egy online-tanfolyam elvégzésére van lehetőségük azoknak a tizenéveseknek, akik minél többet szeretnének megtudni az Európai Unióról. Az oldalról közvetlenül eljuthatunk a gyermeklexikon.hu, az eu-tanfolyam.hu és az euportal.hu webseit-okra. Az „Europapa” remélhetőleg általános iskolások számára is hamarosan tartalmaz érdekes és hasznos ismereteket - legalábbis ezt ígéri az oldal kezdő lapja. Forrás: május 5. http://www.europapa.hu/ Könyvtáros robotot készítettek a spanyolok A műszaki újdonság irodaházakban, az iparban és a háztartásokban egyaránt hasznosítható. A robot felismeri a látogató által kért könyv címét a kötet borítóján, sőt a gerincén is, továbbá képes megkülönböztetni a különböző grafikájú címeket is. A robotkönyvtáros megtalálja a kért könyvet a polcon, leemeli, és átnyújtja az igénylőnek. A castelloni Jaume Egyetem robotikacsoportja által tervezett robot - más társaitól eltérően infravörös sugarak segítségével tájékozódik, kikerüli az útjába kerülő akadályokat, nem ütközik össze a figyelmetlen könyvtárlátogatókkal sem. Tervezői szerint tökéletesen hasznosítható az élet minden területén. Forrás: ápr. 6. http://index.hu/tech/ihirek/?main:2004.04.06.&172977 Kiskobak, az első magyar nyelvű kulturális internetes gyermekújság Az oldal 2000-ben indult, mindenekelőtt szép és hasznos olvasmányokra lelhetnek a gyerekek a portálon. A Mese, vers menüpontban klasszikus és modern szépirodalom olvasható, kellemes zenei aláfestés mellett. A Természet menüpont a gyermekek számára kedvelt állatokkal és növényekkel ismerteti meg az ide látogatókat. Külön értéke, hogy a Süni Magazinnal közös szerkesztésben készül, ezzel a folyóiratra is ráirányítja a figyelmet. A Gyermekek a nagyvilágból – menüpont lehetőséget nyújt más országban élő gyermekekkel való ismerkedésre. Gyermekdalok, Játékok és Viccek teszik még vonzóbbá a portált, de lehetőségük van az ide látogatóknak a Gyermekfórumon a legkülönbözőbb témákhoz is hozzászólni. A Linkek a gyermekek számára legértékesebb hazai és külföldi oldalakra nyújt kitekintést. A nyitó oldalról közvetlenül elérhetjük a Sulinet, a Csodaceruza és a Gyermeksziget web-oldalt. A közelgő gyermeknapra rajzpályázatot hirdetett a portál, melyre érdemes felhívni a gyerekek figyelmét! Forrás: http://www.kiskobak.hu Mikor nőjük ki a gyerekcipőt? Az alap- és középfokú oktatási intézményekben száz diákra mindössze hét számítógép jut; a gépek fele ráadásul elavult – derül ki a TÁRKI felméréséből, mely a hazai computer- és internet-ellátottságot vizsgálja. A magyar háztartások 31 százalékában használnak legalább egy személyi számítógépet, és 12 százalék rendelkezik internet-hozzáféréssel – állapítja meg a TÁRKI monitoring vizsgálata, melyet a Magyar Információs Társadalom Stratégia részeként készített. Az adatokból kiderül: 2003 végére másfélszeresére nőtt az Internet hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya. A net-hozzáféréssel rendelkezők ötven százaléka analóg modemmel, vezetékes vonalon csatlakozik a világhálóra, míg a szélessávú technikák (kábel, ISDN, ADSL) aránya nagyjából azonos, 14-15 százalék között van. A 14 évesnél idősebb lakosok 25 százaléka internethasználó, 41 százalékuk otthon is internetezik. Nemzetközi összehasonlításban az otthoni Internet - hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya alacsony – a szélessávú otthoni hozzáféréssel rendelkezők aránya viszont
9
Magyarországon a legmagasabb – jegyzi meg a felmérés. Az EU-ban a lakosság 54 százaléka használja a világhálót. Forrás: ápr.17., http://www.mno.hu/index.mno?cikk Tovább bővül az Olvasni jó!- weboldal Újabb versekkel bővült az Olvasni jó! oldal (www.olvasnijo.hu). Petőfi Sándor, Kányádi Sándor, Kosztolányi Dezső és Kazinczy Ferenc költeményei kerültek föl az olvasnivalók közé. Indul a Neumann-ház portálján a rajzpályázat 4. fordulója! A felhívás szövege a http://www.neumann-haz.hu/library/rajzpalyazat4.html címen olvasható. A 3. forduló nyerteseinek névsorát is olvashatjuk a Neumann-ház nyitó oldalán. További részletek a http://www.neumann-haz.hu/library/sajto/rajzolnijo.html címen olvashatók. Forrás: http://www.neumann-haz.hu/library/sajto/rajzolnijo.html Virtuális Diafilm-történeti Múzeum A közelmúltban frissítették a Virtuális Diafilmtörténeti Múzeum anyagát, az oldalon jelenleg 110 film nézhető meg a vetítőteremben. Legutóbb kémiával és fizikával kapcsolatos diafilmek kerültek az internetes gyűjteménybe. A Diafilm-történeti Gyűjtemény az egyetlen hazai film-diapozitíveket őrző magángyűjtemény, amely több mint 30 éves kutató és rendszerező munka eredményeit tükrözi. Rendelkezik az 1920-as évektől napjainkig megjelent oktató, ismeretterjesztő és szórakoztatási célokat szolgáló diafilmek és diasorozatok érdemi teljességével. 2887 diafilmet, 142 hangosított diát sorol fel a diakatalógus. Gyerekek számára különösen érdekes az a 10 báb-diafilm, melyet a vetítőteremben megtekinthetünk Forrás: http://www.diafilmmuzeum.hu •
A 2. hírlevél létrejöttében közreműködő – szakirodalmi információt szolgáltató – gyermekkönyvtárosok:
Hagyományos források: Gáll Éva (Apáczai ÁMK Könyvtára, Zalaegerszeg) Fejesné Szabó Piroska (Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg) Horváth Anikó (József Attila Városi Könyvtár, Zalaegerszeg) Horváthné Nagy Elvira (Városi és Iskolai Könyvtár, Zalakaros) Jagasicsné Bogatin Mária (József Attila Városi Könyvtár, Zalaegerszeg) Tóth Rita (Fejér György Városi Könyvtár, Keszthely) Tüske Lászlóné (Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Lenti) Internetes források: Oláh Rozália (Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg)
10
11
