GYI – Gyermekkönyvtári információ - 5. hírlevél (2005. január 20.)
A Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely szakirodalmi tájékoztatója Kedves Gyermekkönyvtáros Kollégák! Hírlevelünkben a 2004. november-decemberben beérkezett szakirodalmi információkat adjuk közre. A zalai gyermekkönyvtári tájékoztatót kéthavonta szerkesztjük, ezért a következő figyelendő időszak: 2005. január-február, a legközelebbi beküldési határidő: március 5. A beérkezett információk változtatás nélkül kerülnek a hírlevélbe. Közreműködéseteket megköszönve - üdvözlettel - a szerkesztő: Oláh Rozália. Könyv és Nevelés Csébi Józsefné: Motiváció - Tanulás - Tanítás Napjainkban, amikor közismert az élethosszig való tanulás, erősíti a kötet címében feltett kérdést: "miért is tanulunk jól vagy rosszul?". Réthy Endréné, az ELTE oktatója erre keresi a választ kötetében (Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy rosszul? Bp. 2004. Nemzeti Tankönyvkiadó. 299 p.), melyből megismerhető a téma történeti előzménye és a különböző pedagógiai irányzatok motivációval kapcsolatos elképzelései is. A könyv gerincét azok a vizsgálatok adják, amelyet 4 kölcsönhatásban lévő területen végeztek: - tanulói vélemények saját tanulási motívumaikról - bölcsészhallgatók vizsgateljesítményükkel kapcsolatos attribúciói - pedagógusok elképzelései tanítványaik motivációjáról - tanárok motiváló tevékenységének elemzése. A záró fejezet tömören összegzi a vizsgálódások eredményeit. A könyv függelékében található irodalomjegyzék önmagában is jelentős. = Könyv és Nevelés, 2004. 4. sz. p. 56. Csorba Csaba: 10 éves a Zsiráf - a tizenévesek lapja 1994. márciusában jelent meg először a 2Zsiráf című újság. Alapító- főszerkesztője Kovács Titusz felismerte, hogy a rendszerváltás után ifjúsági szervezetek nélkül maradt fiatalok veszélyeknek vannak kitéve a "korlátlanul" szabaddá vált országban. A velük való törődés igénye indította útjára e havi lapot. A jó minőségű papíron gazdagon illusztrált oldalakkal jelentkező folyóirat úgyszólván minden témakörről tartalmaz cikkeket. A Zsiráf ma már a legtöbb településen és intézményben megtalálható. A szerkesztés fő szempontja: szenzációhajhász aktualizálás helyett a tizenévesek valódi problémáiról írni. A szellemi, morális, nemzeti értékek hangsúlyozásával kerülni igyekszik a popularitást. Törekszik a politikai és vallási semlegességre, viszont hangsúlyt helyez a nemzeti értékek ápolására, a világ eseményeinek és folyamatainak bemutatására, tájak, művelődéstörténeti értékek bemutatására. A nyelvtanulás és az irodalom vállaltan kiemelt témaként jelentkezik a lapban. Új ötletekben pedig a jövőre nézve sincs hiány! = Könyv és Nevelés, 2004. 4. sz. p. 89-91.
1
Fehér Katalin: Gyermekirodalmunk a felvilágosodás és a reformkor sajtójában Az angol John Newbery publikálta a világ első gyermekkönyvét Londonban 1744-ben. Az angol példa nyomán Európa-szerte megindult a gyermekkönyvek és gyermekeknek szóló periodikumok kiadása. Nálunk, Magyarországon viszont nincsenek magyar nyelvű gyermekkönyvek, az iskolás korú gyerekek alig olvasnak. Teleki László A nevelésről című kéziratában arról ír, hogy az olvasóvá nevelés milyen fontos. Nemcsak az értelmi, hanem az érzelmi nevelésben is fontos szerepe lehet. A későbbi évtizedekben is számos magyar gondolkodó elmélkedett arról, hogyan lehetne a magyar gyermekek kezébe irodalmilag is értékes magyar nyelvű olvasnivalót adni. A könyveket négy fő csoportba oszthatjuk: • a vallási nevelést célzó művek; • az erkölcsi elvek meggyökereztetését szorgalmazó könyvek; • nem tankönyvek, mégis tudományos ismereteket nyújtanak; • a csupán szórakoztató művek. A felvilágosodás kori Európa gyermekeinek körében a legolvasottabb könyv Daniel Defoe Robinson című munkája. Ebből mindent megtanulhatott a gyermekolvasó, ami számára hasznos, ami erkölcsileg és értelmileg a javát szolgálta. Csaknem minden európai nemzet megalkotta a maga Robinsonját. Első bibliográfusunk, Sándor István 1791-ben, Győrben tette közzé Jelky András kalandjai című művét. A szórakoztató, de erkölcsi tanulságokat is tartalmazó könyvek közül meg kell említeni Aesopus meséit, amely magyarul először 1767-ben jelent meg. A korabeli szülők, tanárok hogyan szerezhettek tudomást az ifjúság számára megjelent könyvekről? Az első hírlapok és folyóiratok sok könyvhirdetést közöltek, nemcsak a kiadók újdonságairól, hanem a szerzők költségén megjelent könyvekről is. A korszakban nem nagy számban ugyan, de napvilágot láttak a pusztán a gyerekek szórakoztatását célul tűző könyvek is. Sok szakember feladatának tekintette az értékes és színvonalas gyermekkönyvek összeállítását, fordítását. A korabeli sajtó pedig sokszor adott hírt cikkeiben a megjelent könyvekről. A szegény sorsú, de olvasni szerető gyerekeknek két lehetőség maradt : az iskolai könyvtárból, vagy a nagyobb városokban már működő olvasókabinetekből szerezhették meg a könyveket. A reformkorban továbbra is számos fordítás jelent meg. A kevésbé sikerült fordításokat kemény kritikával illették a korabeli lapok. A kritikák kiemelték az illusztráció szerepét is. Az első színvonalas, eredeti magyar gyermekkönyvként Bezerédy Amália Flóri könyvét szokta emlegetni a szakirodalom. Az 1840-es évek második felében felgyorsult a magyar gyermekkönyvek kiadása. Szakirodalmunk az első magyar gyermeklapként a Magyar Gyermekbarát című, 1843-44-ben, Kolozsváron megjelent folyóiratot tartja számon. Az eddig elmondottak alapján megállapítható, hogy a hazai magyar nyelvű gyermekirodalom a felvilágosodás idején és a reformkorban született és tette meg első lépéseit. A korszak magyar sajtója sokat tett a gyermekek olvasóvá neveléséért. = Könyv és Nevelés, 2004. 4. sz. p. 67-79.
2
Fercsik Erzsébet: Magyar helyesírás nem csak diákoknak Az Akadémiai Kiadó Diákszótár sorozatának Magyar helyesírás című szótára széleskörű igényt elégít ki a közoktatás alsóbb és felsőbb szintjein egyaránt. A 41.000 címszót tartalmazó kötet anyaga összhangban van az akadémiai helyesírási szabályzattal. A diákszótár széles körből meríti példaanyagát és lényegesen többet nyújt, mint amennyit a címében ígér. = Könyv és Nevelés, 2004. 4. sz. p. 54-55. Fodor Melinda: Határon túli magyar középiskolások cseresznyési tábora 2004. nyarán 11. alkalommal látta vendégül a Paks melletti Cseresznyés-puszta a határon túli magyar középiskolásokat. A 45 fős tábor célja a közös múlt és nyelv, vagyis a magyarságtudat ápolása volt. A bő egy hét kikapcsolódás mellett új ismeretek elsajátításából állt. Az évforduló kapcsán a Rákóczi-szabadságharc és a kuruc korszak köré csoportosultak a foglalkozások, melyeken történész, néprajzos, muzeológus és énekmondó segített feleleveníteni a kort. Idén 5 kiscsoportos foglalkozás közül választhattak a résztvevők: történelmi, versmondó, újságíró, kommunikáció és filmesztétika témákba mélyedhettek el az ifjak. Esténként játékos, sportos vetélkedőkkel, gitárral kísért énekkel és táncházzal zárták az eseménydús napokat. A tábor végén kibővült tudással, új barátokkal és élményekkel gazdagodva térhettek haza a vendégek. =Könyv és Nevelés, 2004. 4. sz. p. 22-23. Fülöp Éva: "Adjátok vissza..." Miért volt rendkívüli a Wass Albert felolvasó maraton? 2004. február 20-án került sor a Wass Albert felolvasó maratonra, melyet egyedülálló módon fiatalok kezdeményeztek: a debreceni Kárpátok Népe Alapítvány ifjai, valamint a nagyváradi és kolozsvári fiatalok az elfelejtett író emlékére. A 24 órás felolvasás igazi összefogás volt az emberség, hozzáállás, szeretet, a szép irodalom érdekében. Bár az iskola 400 tanulójából mindössze 56-an vettek részt e rekordkísérletben, ez a csapatszellem visszaadta a hitet a jót cselekvés örömében. = Könyv és Nevelés, 2004. 4. sz. p. 24-26. Huszár Ernőné: Az egész életen át tartó tanulás és a könyvtár oktató, információ-közvetítő, -szolgáltató funkciójának kiteljesedése A XXI. század nagy kihívása az egész életen át tartó tanulás és annak támogatása (Lifelong Learning=LLL). Ebben a folyamatban megkerülhetetlenek a könyvtárak, melyek az utóbbi 15 évben nagy változáson mentek át, információs központokká váltak. Az LLL minél átfogóbb segítéséhez elkerülhetetlen az állománygyarapítás új alapokra helyezése (helyi oktatási intézmények képzéseinek szakirodalmát gyűjteni elengedhetetlen), az informatika alkalmazása (produktív, sokoldalú tevékenységet szolgáló lehetőségek igénybevételével). A könyvtár az oktatás színhelye lesz, mely folyamatban a könyvtárosoknak is tevőleges szerep jut. A kompetencia követelményeinek feltétele pedig a könyvtárosképzés átalakítását, megújítását hozza magával. = Könyv és Nevelés, 2004. 4. sz. p. 7-10.
3
Kríza Ildikó: A pityke és a kökény Dékány Ráfael kecskeméti népmeseíró jelentős anyagából válogatott Kriston Vízi József 27 alföldi mesét, melyek 120 évet vártak a kiadásra. A pityke és kökény című kötet mesehősei megelevenítik az emberi küzdés értelmét a jobbért. A mese erkölcsi mondanivalója egyben világfelfogás, ami mélyebb és áttételesebb, mint a mai tömegkultúrát formáló TVsztorik üzenete. Dékány Ráfael az élő mesélés hangulatát varázsolja elénk, sajátos, egyenletes előadói stílusában. Szép, jól felépített, kerek mondanivalóval rendelkező mesecsokrot nyújt át a kötet olvasóinak. = Könyv és Nevelés, 2004. 4. sz. p. 85-88. Sáráné Lukátsy Sarolta: "A Kner-nyomdát Tevan Andor alapította..." A Bod Péter könyvtárhasználati verseny 2003-as Csongrád megyei döntőjének tapasztalatait osztotta meg olvasóival a szerző. Jellemzően azok az iskolák szerepeltek jól, ahol évek óta komolyan foglalkoznak a könyvtárhasználattal. Az első, írásbeli feladatsor várakozáson aluli eredményt hozott. Míg a könyvtári fogalmak meghatározása tökéletes volt, addig a forrásismeret vagy a megfelelő kézikönyv megtalálása igen gyenge lábakon állt. A szakjelzetek és periodikák témaköre sikerült leggyengébben. A műhelymunkához csoportokat alkottak az általános és középiskolás diákok, minden társaság más-más feladatot kapott. Pl.: „Te vagy Károlyi Gáspár”. Írd le, mi a különbség a kódexek és az ősnyomtatványok között! A többi csapat feladata volt a személy vagy funkció kitalálása. A kódexolvasás játékos rejtvényfejtés volt, mely bebizonyította: a mai gyerekeknek nincs gyakorlatuk a titkosírásszerű rejtvények megfejtésében és a logikus gondolkodásban. Legfontosabb próbatétel a Kutatómunka kézikönyvekből című feladatsor volt. Legkézenfekvőbbnek az Idegen szavak szótárának használata bizonyult, ám ha az alapjelentésen kívül más is szerepelt a kérdésben (pl.: hány jelentése van a szónak, mit jelentett eredetileg?), ez már bonyolulttá tette a dolgot. A római számokból kiolvasható könyvtártörténeti események közül többnyire a Széchényi Könyvtár alapításának dátumát ismerték. Az utolsó erőpróba néhány híres magyar könyvtár kitalálása volt adataik alapján. Konklúzióként levonható: baj van a gyerekek problémamegoldó képességeivel és a pontos értelmezéssel. Az általános iskolások eredménye 39-43 % volt, a középiskolásoké pedig 57-62 %. A cikk melléklete közli a verseny írásbeli feladatsorát. = Könyv és Nevelés, 2004. 4. sz. p. 11-17. Steklács János: Írásbeliség kultúrákon át. A Nemzetközi Olvasástársaság Világkongresszusa Manilában 2004. július 26-29. . A Nemzetközi Olvasástársaság fél évszázados fennállásának 20. kongresszusa zajlott a múlt év nyarán Manilában. A helyszínhez illett a kongresszus fő mondanivalója: a multikulturalitás, e világon terjedő jelenség egyik legfontosabb közege az írásbeliség. A nyitóünnepség egyik legszebb momentuma volt, amikor a mintegy 40 résztvevő ország népviseletébe öltözött gyermekek együtt énekelték: "mi vagyunk a tegnap álmainak gyermekei", előrevetítve a tanácskozás egyik fő gondolatát: a gyermekirodalom semmi mással nem pótolható funkcióját. A hangsúly tehát a gyermekkori írásra, olvasásra és ezek kapcsolatára helyeződött. A cikk szerzőjének előadása a hazánkban nemrég végzett felmérés eredményeinek ismertetése volt, melynek témája a fiatal felnőtt férfiak alap- és funkciónális írott nyelvi képességeit vizsgálta. A legtöbb előadó kutatási beszámolót tett közzé, melyek az oktatás és a szociokulturális háttér vizsgálatán, írók, kutatók és persze gyerekek bevonásával, ahol az IBBY helyi szervezete, a PBBY is képviseltette magát. A gyermekirodalommal
4
foglalkozó kiadók is jelen voltak, egyikük jelmondata: "Minden gyermek lehet sikeres! Álmodom róla! Várok rá! Hiszek benne!" Az utolsó nap a konklúziók levonásáé, valamint a jövő felvázolásáé volt. E munkában hazánk is aktívan részt vesz majd, hiszen 2005-ben Budapest ad otthont a Nemzetközi Olvasástársaság világkongresszusának. =Könyv és Nevelés, 2004. 4. sz. p. 18-21. A szerelem témája a gyermek-és ifjúsági könyvekben Ez volt a címe annak a kiállítással egybekötött programnak, amelyet a Csodaceruza folyóirat és a Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesülete szervezett a Millenáris Parkban 2004. március 7-én. A rendezvény mindenekelőtt a művészi igényességgel készített illusztrációkra irányította a figyelmet. Sokan úgy gondolják, hogy a gyermekek számára nem lehet a szerelemről beszélni, az a tabu témakörébe tartozik. Nem beszélünk velük komolyan ezekről, gyakran zavarba jövünk kérdéseiktől. A program részeként az egyik előadás témája a János vitéz volt, ezzel a művel már elég korán megismerkednek a gyerekek. A magyar kultúrában a szerelemről ez az alaptörténetünk. Rigó Béla többek között a Weöres Sándor gyermekverseiben kimutatható erotikus tartalmú költői képeket mutatta be a hallgatóságnak, ezt követően pedig Berecz András mesélt a közönségnek szerelmes meséket. Gyermekkönyv-illusztrátorok számára hazánkban ritkán szerveznek kiállításokat, ellentétben a külföldi gyakorlattal. A magyar grafikusok egy része kifejezetten gyermekkönyv-illusztrálással szeretne foglalkozni, de a jelenlegi hazai körülmények nem segítenek a szakmai úton való elindulásban. A Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesülete ezeknek a fiataloknak szeretne segíteni abban, hogy elinduljanak, és ismertté váljanak. A kiállítás díszvendégeinek tekinthetjük azokat az illusztrátorokat, akiknek rajzain generációk nőttek fel, gondoljunk csak Marék Veronika, Zsoldos Vera, Sajdik Ferenc és Gyulai Líviusz rajzaira. = Könyv és Nevelés, 2004. 3. sz. p. 100-101. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros Mire jó a referensz? Az internetes keresők nemcsak rendkívül népszerűek lettek, hanem komoly vetélytársai a könyvtárosnak és a könyveknek. A könyvtári keresések száma az internet elterjedése óta csaknem 20 százalékkal visszaesett. Főként a fiatalok körében figyelhető meg, hogy inkább az internetet böngészik, mintsem egy könyvtáros segítségét vegyék igénybe. A könyvtáraknak és a könyvtárosoknak azzal kell élniük, amiben erősek. Az erősségük pedig a minőség iránti érzékenység. A referensz kérdések megválaszolásába a digitális világban is újra meg újra bevonják a szakértőket. Ezen a téren idehaza sem állunk rosszul, hiszen ott van a Libinfo. Egyelőre nem sikerült a hagyományos környezetben folyó tájékoztatás erényeit átvinni a digitális környezetbe. A felhasználók nyomon követése az esetek 70 százalékában nem történik meg, tehát a virtuális referensz-szolgáltatók nem ellenőrzik, valóban elégedettek-e a felhasználók a tevékenységükkel. A felhasználók semmivel sem szívesebben használják újra a virtuális szolgáltatást, mint a hagyományos szolgáltatást. Ráadásul a Web társadalmi környezete nem azonos az adatbázisokéval. A Web ma agresszív környezet, ahol verseny folyik a tartalmaknak a felhasználókhoz való eljuttatásáért. Akárhogy legyen is, úgy tűnik, a metaadatok létrehozása továbbra is (vagy ismét) a könyvtárak és a hagyományos adatbáziselőállítók feladata lesz.
5
A könyvtáros és különösen a tájékoztató könyvtáros egyelőre olyan utánozhatatlan „hardverrel” és „szoftverrel” rendelkezik, amely csak az emberre, fajunkon belül is csak az erre is kiképzett szakemberekre jellemző, amilyen többek között a könyvtáros . =Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2004. 10.sz. p. 19-21. Olvasóvá nevelés a ceglédi gyermekkönyvtárban Az utóbbi időben nem csupán az olvasásra fordított idő csökkent, átrendeződés figyelhető meg az olvasmányszerkezetben is. Számos gyereknek a számítógép nyújtja az információt, örömet, szórakozást: képfogyasztásra szocializálódnak, a könyv pedig a kötelező olvasmányt, a kötöttséget juttatja eszükbe. Napjainkban a gyermekirodalom piacát is erősen befolyásolja a kommersz dömpingje. Sok olyan könyv jelenik meg, amely az eredeti, klasszikus meséknek csak zanzásított változatát adja, ráadásul ezeknek a könyveknek 90 százaléka kép, egy-két mondatnyi szöveggel, az átdolgozásokat nem is említve. Az a tapasztalat, hogy az újabb kiadású könyvek elkényeztetik a gyermekek érzékszerveit: fényes, sima tapintású lapok, színes képek, kedves rajzok illusztrációként, főleg a mesekönyvek estében. Ezek mellett a 15-20 éve kiadott könyv csak hamupipőkézik sárguló lapokkal, kevés fekete-fehér rajzzal. A raktár ilyenekkel van teli. Még most is található némelyikből 6-8 példány. A gyermekkönyvtárak elsődleges feladata a gyermekek olvasóvá nevelése, az önálló ismeretszerzésre nevelés. Ennek a könyvtári munka egészét át kell hatnia. A gyermekkönyvtárosok számos szabadidős tevékenységgel, különböző játékos formákkal, programokkal igyekeznek megnyerni az olvasás és a könyvek iránt kevésbé fogékony gyerekeket a könyvtár használójává. Cegléden 1990 óta minden évben megrendezik a Könyvtárhasználati és műveltségi vetélkedőt. Két korosztály számára hirdetik meg: a 3-4. és a 6-7. osztályosoknak. Ebben az évben A család szerepe a gyermekek életében témakörben hirdetik meg a vetélkedősorozatot. Szintén 1990 volt a kezdete az első nyári olvasótábor szervezésének. Sikeresnek bizonyult, a mai napig folyamatos igény van rá. Az elmúlt évben 383 rendezvényt regisztráltak. Ebből 257 azoknak a könyvtári óráknak és foglalkozásoknak a száma, amelyeket a könyvtárosok tartottak. A programokat vezető könyvtárosnak sikerül a gyerekek többségét jobban megismernie, és a gyerekeknél is kialakul kötődés a könyvtáros személyéhez. Amikor egyénileg jön, „azt” a könyvtáros nénit keresi, tőle vár segítséget, neki szeretné elmesélni, ha valami jó vagy rossz történik vele. A drámapedagógiával is próbálkoztak Cegléden, és sikerült érdekes, a gyerekeket aktív résztvevővé alakító foglalkozásokat tartani. A gyerekek gyűjtőszenvedélye hívta életre a cserebere-délelőttöket, minden hónap utolsó szombatján. A Mesevár feladatai is népszerűek lesznek. Ebbe a várba kerülnek a feladatok a kinyitható ablakokba. Tudomány, irodalom, könyvtár témakörben havonta új feladatokat készítenek, amelyeket a megadott könyvek és folyóiratok segítségével oldhatnak meg. Az olvasók alig várják a hónap végén az értékelést, hogy megtudják, mennyi pontot gyűjtöttek. A felső tagozatosoknak készített feladatsorral már nincs ilyen pozitív tapasztalat. Kevesen oldják meg, nincs kitartásuk. Ennél a korosztálynál érezhető leginkább a rohanás, nincs idejük elmélyülni gondolataikba, kevés a szabadidejük. Ők elsősorban iskolai feladataik megoldásához használják a könyvtárat, szépirodalmat érezhetően keveset vagy egyáltalán nem olvasnak. 7-8. osztályosoknak szerveztek a rendhagyó irodalomórák analógiájára rendhagyó történelem-és földrajzórát. Jól sikerült program volt, a gyerekek tájékozottak és érdeklődőek voltak. Talán legnehezebbek a könyvtárosokra váró szociális feladatok. Egyre több a beilleszkedési, illetve magatartási zavarokkal küzdő, problémáival egyedül maradó gyerek. Mit tud tenni a könyvtáros? Meghallgatja őket, beszélget velük. Ők azok, akikhez végtelen
6
türelemre, toleranciára van szükség. Gyakran jönnek be hátrányos helyzetű tanulók is. A könyvtár barátságos környezetében jól érzik magukat. Náluk az érdeklődés felkeltésére, esetenként olvasmányélményre is van remény. Végül említsük meg a könyvtáros személyét, mint a legfontosabb tényezőt. Személyisége, felkészültsége, szakmai elhivatottsága fontos láncszeme az olvasáspedagógiai munkának. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2004. 11. sz. p. 44-48. Könyvtári Levelező/lap Gulyás Lászlóné: Természetadta anyagok és a modern technika: borsodi és erdélyi gyermekkönyvtárosok találkozója Kisgyőrben 2004. szeptemberében Népi hagyományok és információtechnológia a gyemekkönyvtári munkában címmel tartottak tanácskozást a gyermekkönyvtárosok Kisgyőrben. = Könyvtári Levelező/lap, 2004. 12. p. 12-14. Németh Judit: „Az erdő anyja” Ozorán Az olvasás népszerűsítése cigány fiatalok körében volt a célja annak a dél-dunántúli regionális prózamondó versenynek, melyet a szekszárdi Illyés Gyula Megyei Könyvtár Ozorán rendezett meg. = Könyvtári Levelező/lap, 2004. 12. p. 24-25. Tóthné Felföldi Zsuzsanna: „Parádézó” gyermekfoglalkozás Halason : „A könyvtárba mentem, gyere utánam!” A kecskeméti Katona József Könyvtár „utazó könyvtárosok” csapata sorra járja a megye könyvtárait, s a helyi könyvtárakkal együtt érdekes előadásokra, játékra hívja az iskoláskorú gyerekeket. Október 19-én a Kiskunhalasi Városi Könyvtárban Europarádé címmel rendeztek gyermekfoglalkozást. = Könyvtári Levelező/lap, 2004. 11. sz. p. 19-20. Köznevelés Forgács Anna: Olvass velünk! A budapesti Tátra Téri Ált. Iskola rendezi meg a 2004/2005. tanévben is az Olvass velünk! országos levelezős olvasási és szövegértési versenyt. (A jelentkezési határidő már lejárt.) = Köznevelés, 2004. 31. sz. p. 11. Készítsünk könyvet! Könyvszerkesztői és könyvillusztrátori játékra hívja a 8-14 éves korú gyerekeket a Csimota Könyvkiadó. Beadási határidő: 2005. március 1. További információ: www.csimota.hu = Köznevelés, 2004. 35. sz. p. 9.
7
Könyvmolyképző A Jonatán Első Országos Könyvmolyképző programjára hívja fel a figyelmet. (A jelentkezési határidő már lejárt.) A játékról bővebb információ található a http://www.jonatan.hu címen. = Köznevelés, 2004. 31. sz. p. 11. Népszabadság Csondor Henriette: Éld meg a mesét! A drámapedagógia csak néhány éve szerepel hivatalos tantárgyként az iskolában, noha az Európai Unió országaiban már mindenütt sikeresen használják a fejlesztő pedagógiában, a tehetséggondozásban, de pszichológiai jelentősége is vitathatatlan. A tanítási folyamat része a dráma, a mozgás, a tánc, a bábozás, az ének, a zene mint szakszerűen használt eljárás. A színrevitel csupán utolsó mozzanata az elvárásoknak. Az oktató-fejlesztő munkában jól képzett pedagógusok vesznek részt. Az ország több pontján, például Zsámbékon, Pécsett, Zalaegerszegen is indítanak tanfolyamot tanároknak. A koordinálás pedig a negyven főből álló Magyar Drámapedagógiai Társaság feladata. Céljai között szerepel a drámaszakos nappali tanárképzés beindítása mellett minden területen használható módszerek kidolgozása, szakértői csoport felállítása és a dráma önálló tantárgyként való bevezetése. A cikk a székesfehérvári Munkácsy utcai művészeti általános iskolában folyó drámapedagógiai foglalkozásokról tudósít. = Népszabadság, 2004. december 9. Pályakép p. 1. F.H.: Zsúrkocsi-tananyag. Digitális szemléltetőeszközök A „digitális zsúrkocsiról”a középiskolai diákok számára jelenleg a földrajz és a történelem, a magyar irodalom mellett a matematika, a kémia vagy akár a biológia témájában is kínálnak bemutatókat, de médiaismeret és ének-zene témakörben is mutatnak be filmeket, háttérinformációkat, a tanároknak pedig módszertani segédleteket, óravázlatokat. A tanárok tapasztalata szerint a multimédiás eszközökkel támogatott órákon a diákok is aktívan közreműködnek, a számukra könnyen befogadható képes-hangos tananyagot rugalmasan dolgozzák fel. A zsúrkocsi használata alapvető informatikai ismereteket feltételez, ezért a jövő évben a nemzeti fejlesztési terv keretében kezdődik meg a mintegy 30 000 pedagógus továbbképzése a digitális eszközök tanórai felhasználásával, illetve az informatikai módszerek bevezetésével kapcsolatban. = Népszabadság, 2004. december 17. Infovilágextra p. 6. Fülöp Hajnalka: Diafilmek a neten Már egy éve látható a Neumann-ház (www.neumann.hu), az első digitális könyvtár keretében a virtuális diafilmmúzeum, ahol tájékoztatást kapunk a diafilmek kulturális szerepéről, történetéről, technikai hátteréről. 110 diafilmet nézegetünk végig a „vetítőteremben”. Bíró Ferenc könyvtáros, a 2800 darabos gyűjtemény tulajdonosa szerint elsősorban a kisgyerekek számára jelenthet élményt a hagyományos diafilm, és az oktatásban is még mindig jól hasznosíthatók az oktatósorozatok. Fizikai-kémiai kísérletek, történelmi események, irodalmi művek követhetők képről képre, szövegkönyvvel vagy felirattal kísérve. A Diafilmgyártó Vállalat utóda, a Diafilm Kft. (www.diafilm.hu) az elmúlt évben több új
8
mesefilmet jelentetett meg. Nyilvános vetítéseken vehetnek részt az érdeklődők a Libri könyvesboltokban, egyes könyvtárakban is. Kulturális csemegének számít az Eluszisz, a Kolibri Színházban előadott diafilmes színdarabok megtekintése (www.szinhaz.hu/eleuszisz/index.html). Az iskolai oktatáshoz régebben készült un. Leica (keretezhető vagy keretezett) diaképek kinyomtathatók lesznek. Nemsokára indul a szolgáltatás www.irodalmikepek.hu webcímen. = Népszabadság, 2004. november. 12. p. 19. Lebhardt Olivér: Tanárok és módszerek. Válasz a PISA-felmérésre Az oktatási tárca a nemzeti fejlesztési terv keretein belül, a Sulinova Kht. Irányításával új programfejlesztési csomagot dolgozott ki válaszként az un. PISA-felmérés siralmas eredményeire. A november végi lillafüredi konferencián az iskolai módszerekről vitatkoztak a szakértők. Megállapították, hogy bár sok pedagógiai módszert ismernek a pedagógusok, de nem használják őket. Kevés pénz jut a pedagógiai kutatásokra, így nem lehet komoly eredményeket elérni, nincs mit bevinni a tanárképzésbe és – továbbképzésbe. Az oktatási reformokat hosszú kutatásnak kellene megelőzni, hogy legyen mire építeni. = Népszabadság, 2004. december 2. p. 2. Szász Júlia: Karácsonyra könyvet! A PISA-olvasásfelmérés rangsorában Finnország a példa. A finn sikerek a létező legegyszerűbb rendszernek köszönhetők. Az ötmillió lakosú északi országban a 7 és 15 év közötti gyermekek egységes, egész napos iskolákban azonos tanterv szerint tanulnak. Ellátásukat, tankönyveiket, közlekedésüket az állam ingyen adja, nincs megkülönböztetés, illetve kiválasztás sem szociális helyzetük, sem képességeik alapján. A gyengébb tanulók korrepetitort kapnak. Az iskolákat rendszeresen és titokban ellenőrzik. Ha feltűnően sok a gyenge tanuló, akkor az iskola kiegészítő anyagi támogatást kap, és növelik a tanlétszámát. A pedagógusképzés is egységes: óvónőtől a főiskolai tanárig mindenki ugyanazt az egyetemi oktatást kapja. Minden pedagógusnak külön munkahely áll rendelkezésére, hogy óráira nyugodtan felkészülhessen. Nagy súlyt helyeznek az iskolák autonómiájára: a tízévenként megújított központi tanterven belül maguk döntenek a súlypontokról és a költségvetéstől kapott pénz felhasználásáról. = Népszabadság, 2004. december 16. Pályakép p. l. V.Gy.: Jön az irodalmi „valóságshow” Nagyszabású játékos olvasás- és könyvtárfejlesztés programot készül meghirdetni 2005-re a kulturális tárca. A tavaly megvalósult brit példa alapján induló A Nagy Könyv című televíziós sorozatban és a hozzá kapcsolódó országos mozgalomban a tervek szerint részt vesz a Magyar Televízió, a Könyvtárellátó Kht, a művelődési, könyvtári és iskolai hálózat. A Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) jövő évi keretéből félmilliárd forintot már elkülönítettek a program nagy részének finanszírozására. A Nagy-Britanniában sikert aratott The Big Read (A Nagy Olvasmány)elnevezésű akció a közszolgálati BBC televízióban zajlott. A minden idők legnépszerűbb regényeit kijelölni hivatott játékos verseny ugrásszerűen növelte a közkönyvtárak látogatottságát és élénkítette a könyvpiaci forgalmat. Fölpezsdült az olvasási kedv, a játék során 14 ezer brit olvasókör alakult. Jelenleg Németországban folyik a brithez hasonló játékos irodalmi „valóságshow”. =Népszabadság, 2004. december 2. p. 8. .
9
Varga Dóra: A magyar diák az iskolának tanul Ismét rossz bizonyítványt állított ki magáról a magyar iskolarendszer: a 2003-as PISAvizsgálatban még a korábbinál is rosszabb eredményeket értek el a magyar diákok. Matematikából és olvasás-szövegértésből a 25., természettudományokból a 17., problémamegoldó képességek terén pedig a 20. helyezést érték el a magyarok a 2003-as un. PISA-vizsgálatban (Programme for International Student Assessment). Vekerdy Tamás szerint már kb. húsz éve baj van az oktatással, túl sok felesleges ismeretet tanítanak az iskolák. Elveszik a gyerekektől a megismerés örömét, pedig e nélkül nincs valódi tanulás és fejlődés. A magyar diákok a felejtésnek tanulnak. = Népszabadság, 2004. december 8. p. 7. Internetes források Zseniképzés csecsemőknek -- új célú könyvtári dokumentumok? Hét nyelven tanulhatnak és klasszikus zenét hallgathatnak a kisbabák a Walt Disney érdekeltségébe tartozó Baby Einstein nevű cég fejlesztőjátékaival. A szülők zseninevelési álmai milliárdokat hoznak a vállalat konyhájára. Az ötlet sikerének köszönhetően 1997-ben a Walt Disney csoport részeként megalakult a Baby Einstein vállalat, amely legfeljebb kétéves gyermekeknek szóló, nyelvi képességeket és kreativitást fejlesztő játékok gyártására szakosodott. Mára közel nyolcvan termékkel – videofilmek, DVD-k, könyvek – szolgálják ki a szülők igényeit, és tizennégymilliárd dollárnál nagyobb forgalmat bonyolítanak le egy évben. Forrás: nov. 2. http://www.fn.hu/cikk.php?id=26&cid=89180 eTel Magyarország: honlap vakoknak és gyengénlátóknak is A magyar távközlési piac szereplői között elsőként a vakok és gyengénlátók számára is hozzáférhetővé tette honlapját az eTel Magyarország. A mintegy 40 ezer magyarországi súlyosan látássérült ember először juthat teljes körű távközlési információkhoz internetes felolvasó szoftver és braille kijelző használatával. Forrás: nov. 4. http://hirek.prim.hu/cikk/42663/ Leértékelõdik az olvasás A KSH felmérése szerint a magyarok fele egyetlen könyvet sem olvas el évente, viszont a korábbinál lényegesen többet időzik a nappaliban, televíziót nézve. A többség már a kora délutáni órákat is a képernyő előtt tölti, sokszor egészen a műsorzárásig. Az emberek a szabadidő hasznosítására egyre több pénzt fordítanak, sajnos a könyvek rovására. Az olvasás népszerűtlensége az ifjúság körében is terjedőben van, a 10-12. évfolyamos tanulók 20%-a soha sem vesz könyvet a kezébe. Forrás: nov. 20. http://www.origo.hu/itthon/20041119atobbseg.html
10
Think.com magyar iskoláknak Füzes Péter az Oracle ügyvezető igazgatója Magyar Bálint oktatási miniszter jelenlétében bemutatta a már 17 országban működő think.com internetes oktatási és közösségfejlesztő eszközt. Az eszköz minden iskola számára ingyenesen elérhető. A bejelentés helyszínéül a Városligeti Általános Iskola szolgált, ahol a diákok élőben mutatták be a rendszer működését. A think.com rendszerbe bármely iskola bekapcsolódhat, de mivel a honlap jelenleg csak angol nyelvű a tesztrendszert a két tannyelvű iskolákkal kezdték meg. A diákok a webes felületen található eszközök segítségével elkészíthetik saját weboldalukat. Spamektől védett e-mail postafiókot kapnak, melyen a rendszerbe már bejelentkezettekkel, illetve a tanárok, szülők által engedélyezett e-mail címek tulajdonosaival tarthatják a kapcsolatot. A rendszer segítségével külföldi tanintézményekkel is felvehetik a kapcsolatot. A szülői oldalon a tanárok, a szülők számára fontos, érdekes információt helyezhetnek el, így például azt, hogy milyen tanszereket kell megvásárolni, vagy elhelyezhetik az osztálykirándulás legújabb képeit. Forrás: nov. 26. http://www.szamitastechnika.hu/hirek_hir.php?id=36597 Ellentmondások a számítógép-használat és az iskolai eredmények összefüggései kapcsán Egy 31 országot érintő nemzetközi felmérés eredményei a számítógép-használat és a tanulmányi eredmények kapcsolatát illetően ellentmondásos összefüggésekre mutattak rá, kétségbe vonva, hogy az iskolai számítógép-használat valóban fokozza a tanulók teljesítményét. Azok a diákok ugyanis, akik sűrűn használták a számítógépeket az iskolában, jelentősen rosszabb eredményt értek el, mint azok, akik ritkábban ültek le tanulni a komputer elé. Forrás: nov. 25. www.infinit.hu Mit csinálnak az óvodát befejező amerikai gyerekek a nyári szünetben? Az amerikai Országos Oktatásstatisztikai Központ (National Center for Educational Statistics, NCES) egyik friss körlevele (Issue Brief) az óvoda utáni nyár tevékenységeit világítja meg, beleértve a könyvtárhasználatot is. Nyáron a következő intézményhasználati arányokat tapasztalták (elöl az átlag, utána az alacsonyabb illetve a magasabb szociális/jövedelmi csoportba tartozó családok gyermekei): könyvtár 65% (46 % ; 80%), múzeum 39% (19,5 %; 62%), történelmi emlékhelyek 40 % (21 %; 55%), könyvesbolt 53% (31 %; 77%). A könyvtárlátogatásra még a közelség szempontjából is rákérdeztek: ha a közelben van a (gyermek) könyvtár, akkor a fenti arányok kicsivel magasabbak, vagyis átlagban 75% (56 %; 81%). Ha a könyvtár távolabb van, akkor a látogatók aránya alacsonyabb: átlag 47 % (31 %; 78%). Mintha mindkét esetben a társadalmi-jövedelmi szempontból alacsonyabb státusú családokra hatna jobban e távolsági körülmény. Egészében megállapítható, hogy az amerikai gyerekek már igen korán nagy arányban hozzászoknak a könyvtár használatához. Forrás: NCES Issu Brief, Sept. 2004. http://nces.ed.gov/pubs2004/2004037.pdf
11
PISA 2003: hajszálnyival javultak csak gyerekeink A magyar diákok szövegértési képessége és sokat dicsért matematikai megoldó készsége is közepesre vizsgázott. A három évvel ezelőttihez hasonló eredményt hozott a PISA 2003 jelentés. A 2000-ben elvégzett, majd 2001-ben publikált PISA2000 leginkább döbbenetet váltott ki a felmérésben részt vevő OECD országok körében. A felmérés akkor Magyarországon szinte visszhang nélkül maradt, míg más, szintén porosz mintájú oktatási rendszert alkalmazó országokban - így Németországban - közfelháborodást és sürgős reformlépéseket gerjesztett. A magyar diákok közel fele nem érti meg a közepesen elvont fogalmakat és szövegeket, nem képesek a szövegösszefüggések adekvát értelmezésére. Ez a helyzet pedig egyáltalán nem javult érdemben az előző felméréshez képest. De hasonlóan gyenge eredményt értek el a magyar diákok a tudományos problémamegoldó készségek terén is. Forrás: dec. 7. http://www.fn.hu/cikk.php?cid=90871&id=13 Gyermekbarát internet: védett és szerkesztett tartalom Az Axelero Internet és a Minimax szerkesztett tartalmat és védett internetezést kínál a gyermekek számára - jelentette be a két cég Budapesten sajtótájékoztatójukon. Forrás: dec. 9., http://hirek.prim.hu/cikk/43289/ Elkészült a hatodik Harry Potter A hatodik Harry Potter megszületését a BBC adta hírül az író JK Rowlingra hivatkozva. A tervek szerint szerdán a megjelenés napját is nyilvánosságra hozzák. A hétkötetesre tervezett könyvfolyam hatodik epizódját képező Harry Potter és a mugli herceg címet viselő könyv megjelenését eredetileg karácsony napján kívánta bejelenteni az írónő, de később megváltoztatta véleményét, mondván akkor ünnepeljenek csak az emberek. Rowling már korábban nyilvánosságra hozta, hogy a könyvben meghal az egyik főszereplő, de még csak nem is utalt arra, hogy kiről lehet szó. Rowling előző könyve, a Harry Potter és a Főnix-rendje a megjelenés napján 5 millió példányban kelt el. Ugyanakkor a rajongóknak, az írónő lelki válsága miatt a negyedik könyv után több mint három évet kellett várni az ötödik kötetre. Forrás: dec. 21., http://www.fn.hu/cikk.php?cid=91578&id=13 Egyszervolt.hu – online mesetévét indít Régi és új gyártású animációs filmeket, népszerű gyermekműsorokat és rádiójátékokat tűz majd műsorára a december 20-án induló online mese.tv. Az egyszervolt.hu honlap üzemeltetője a Color Plus új vállalkozásaként a tesztidőszak után hamarosan elindítja a mese.tv televíziós és rádiós online adót. A csatorna műsorát a szülők, illetve a gyermekek maguk állíthatják össze, és olyan sorrendben tekinthetik és hallgathatják meg, amikor és ahogyan akarják. A mese.tv szándékai szerint hetente, kéthetente új filmekkel, televíziós produkciókkal, rádiójátékokkal jelentkezik, hamarosan például bemutatja A Mézga család, A magyar népmesék és a Leo és Fred rajzfilmsorozatokat is. Forrás: dec. 17. http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=12623
12
•
A hírlevél létrejöttében közreműködő – szakirodalmi információt szolgáltató gyermekkönyvtárosok:
Hagyományos források: Fejesné Szabó Piroska (Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg) Czirákyné Tóth Edit (Apáczai ÁMK Könyvtára, Zalaegerszeg) Horváthné Nagy Elvira (Városi és Iskolai Könyvtár, Zalakaros) Tóth Rita (Fejér György Városi Könyvtár, Keszthely) Internetes források: Oláh Rozália (Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg)
13
