GYI – Gyermekkönyvtári információ - 3. hírlevél (2004. július 5.)
A Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely szakirodalmi tájékoztatója Kedves Gyermekkönyvtáros Kollégák! Harmadik hírlevelünkben a 2004. május-június hónapokban beérkezett szakirodalmi információkat adjuk közre. A nyári szabadságokra tekintettel a következő figyelendő időszak: július-szeptember, a legközelebbi beküldési határidő: szeptember 30. A beérkezett információk változtatás nélkül kerülnek a hírlevélbe. Mindenkinek jó pihenést kívánunk! Közreműködéseteket megköszönve - üdvözlettel - a szerkesztő: Oláh Rozália. Könyv és Nevelés Boldizsár Ildikó: Bukott mesehősök A világ mesekincsében sok olyan mese akad, amely nem az emberi természet nemesebb, a jót elfogadni kész és erkölcsi, szellemi fejlődésre mindig hajlandónak mutatkozó oldalát mutatja be, hanem „sötétebb” oldalunk rejtett vagy rejtegetett tulajdonságait hozza felszínre és nevezi néven. A mesékben nemcsak sikeres, feddhetetlen, győzelemre termett mesehősök járnak-kelnek, hanem olyanok is, akiknek nem sikerül elérniük kitűzött céljaikat, s elbuknak a vállalt feladatok teljesítése közben. A bukott mesehősöket leggyakrabban kővé változtatja valaki: a mese nem engedi meg számukra, hogy tovább haladjanak a rosszul választott úton. Ha megváltják őket, újabb lehetőséget kapnak, visszamehetnek oda, ahonnan elindultak, hátha a következő próbálkozás sikeresebbnek bizonyul majd. A mese tehát nem azt ígéri nekünk, hogy mindig győzni fogunk, és hogy minden jó tettünkért jót kapunk, hanem azt, hogy ha kitartóan próbáljuk végigjárni saját utunkat, amelytől sem a kudarcok, sem a figyelmünket más irányba terelő „kísértők” nem tudnak eltántorítani, az út végén közelebb kerülhetünk önmagunk legbenső lényegéhez, és lehetőségünk nyílik valamiféle harmónia megélésére is. Minden történet egy kicsit másképp néz az emberre és az őt foglalkoztató problémára. Ebből következően az egyes mesetípusokban sincs két egyforma mesehős, hiszen mindegyiknek más próbát kell kiállnia, más elvárásoknak kell megfelelnie. =Könyv és Nevelés, 2004. 1. sz. p. 72-75. Dömsödy Andrea: Könyvtárhasználati tankönyvek A könyv- és könyvtárhasználati valamint informatikai ismeretek iskolai oktatásához használt tankönyvek tárgyszavazott bibliográfiáját adja közre a szerző, melyeket a gyermekkönyvtárosok is haszonnal forgathatnak. Fontos tudnunk, hogy a gyermekkönyvtárakba betérő felhasználók milyen információszerzési alapismeretekkel rendelkeznek (rendelkezhetnek). = Könyv és Nevelés, 2004. 2. sz. p. 89-90.
1
Könyvtárhasználati tankönyvek Dancsó Tünde, Végh András: Számítástechnika 10-12 éveseknek 7. átd., Budapest : Műszaki Kvk., 2003., 102 p. : ill. ; 24 cm Tárgyszavak: évfolyam 5 ; évfolyam 6 ; alapfokú oktatás ; általános iskola ; felső tagozat ; számítástechnika tantárgy ; informatika ; számítógép ; algoritmusok ; rajzolóprogram ; szövegszerkesztés ; számológép ; könyvtárhasználati ismeretek Földényi Krisztina: Könyv- és könyvtárhasználat : Az általános iskolák 1-2. osztályosai számára Budapest : Dinasztia, 2002. 60p. : ill. ; 29 cm Tárgyszavak: évfolyam 1 ; évfolyam 2 ; alapfokú oktatás ; általános iskola ; alsó tagozat ; könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tantárgy Fülöp Géza: Olvasók, könyvek, könyvtárak : művelődéstörténeti olvasókönyv 10-18 éveseknek (Bp.) : M. Médiaped. Műhely, 1993-1994., 2 db : ill. ; 30 cm 1. kötet: A kezdetektől 1848/49-ig Kokas Károly: Könyvtárhasználat 7-10 : (tankönyv) 2. kiad., Szeged : Mozaik Okt. Stúdió, 1999. 61p. : ill. ; 24 cm Tárgyszavak: évfolyam 7 ; évfolyam 8 ; évfolyam 9 ; évfolyam 10 ; alapfokú oktatás ; általános iskola ; felső tagozat ; alsó középiskola ; középfokú oktatás ; középiskola ; gimnázium ; hatosztályos gimnázium ; nyolcosztályos gimnázium ; könyvtárhasználati ismeretek tantárgy Pitrik József (alkotó szerk.): Informatika : Könyvtárhasználat, számítástechnika 4., jav. kiad., Celldömölk : Apáczai, 2001. 120 p. : ill. ; 29 cm Tárgyszavak: évfolyam 5 ; évfolyam 6 ; alapfokú oktatás ; általános iskola ; felső tagozat ; számítástechnika tantárgy ; informatika ; könyvtárhasználati ismeretek Pitrik József: Informatika : Tankönyv haladók részére, 7-8. oszt. 5., átd. kiad., Celldömölk: Apáczai, 2003. 144 p. : ill. ; 29 cm Tárgyszavak: évfolyam 7 ; évfolyam 8 ; alapfokú oktatás ; általános iskola ; felső tagozat, számítástechnika tantárgy ; informatika tantárgy ; számítógép; kommunikáció ; dokumentumkészítés ; könyvtárhasználati ismeretek Pitrik József: Informatika : Tankönyv kezdők részére, 6. oszt. 6., jav. kiad.; Celldömölk : Apáczai, 2003. 88 p. : ill. ; 29 cm Tárgyszavak: évfolyam 6 ; alapfokú oktatás ; általános iskola ; felső tagozat; számítástechnika tantárgy ; informatika tantárgy ; számítógép ; kommunikáció; dokumentumkészítés ; könyvtárhasználati ismeretek
2
Rácz Tiborné: Könyvtárhasználati tudnivalók ált. iskolásoknak : 5-8. oszt. Debrecen : Pedellus, 2001. 99 p. : ill. ; 24 cm Tárgyszavak: évfolyam 5 ; évfolyam 6 ; évfolyam 7 ; évfolyam 8 ; alapfokú oktatás ; általános iskola ; felső tagozat ; informatika tantárgy ; magyar irodalom tantárgy ; könyvtárhasználat tantárgy Rozgonyi-Borus Ferenc – Kokas Károly: Informatika 5-6 : Számítástechnika és könyvtárhasználat Szeged : Mozaik, 2002. 93 p. : ill. ; 24 cm Tárgyszavak: évfolyam 5 ; évfolyam 6 ; alapfokú oktatás ; általános iskola ; felső tagozat ; számítástechnika tantárgy : informatika : könyvtárhasználat Rozgonyi-Borus Ferenc- Kokas Károly: Informatika középiskolásoknak : Számítástechnika és könyvtárhasználat Szeged : Mozaik, 2002. 189 p. : ill. : 24 cm Tárgyszavak: középfokú oktatás ; középiskola ; számítástechnika tantárgy ; informatika tantárgy ; könyvtárhasználat tantárgy ; számítógép ; operációs rendszerek ; hálózati alapismeretek ; szövegszerkesztés ; adatkezelés ; programkészítés ; könyvtárhasználati ismeretek Szabó Pap Edit: Könyvtári informatika I. Budapest : Nemz. Tankvk., 2001. 56 p. : ill. ; 24 cm Tárgyszavak: évfolyam 7 ; alapfokú oktatás ; általános iskola ; felső tagozat ; alsó középiskola ; informatika tantárgy ; könyvtárhasználat tantárgy Szabó Pap Edit: Könyvtári informatika II. Budapest : Nemz. Tankvk., 2001. 80 p. : ill. : 24 cm Tárgyszavak: évfolyam 8 ; alapfokú oktatás ; általános iskola ; felső tagozat ; alsó középiskola ; informatika tantárgy ; könyvtárhasználat tantárgy Végh András: Számítástechnika 12-13 éveseknek 7. jav. kiad., Budapest : Műszaki Kvk., 2003. 141 p. : ill. ; 24 cm Tárgyszavak: évfolyam 7 ; alapfokú oktatás ; általános iskola ; felső tagozat , számítástechnika tantárgy ; informatika tantárgy ; hardver ; operációs rendszer ; rendszerközeli programok ; Windows 98 ; algoritmusok ; könyvtárhasználati ismeretek
3
Dömsödy Andrea: „Tovább is van mondjam még?” A gyermekirodalom helyzete és a gyermekek olvasási szokásai A XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a fenti címmel rendezett egy csokor előadást a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Az előadások sorát Komáromi Gabriella nyitotta A boszorkány jó, a tündér hétfejű, a hős meg kétbalkezes. Az ezredforduló meséi címmel. Úgy látja, hogy ma a mesére, gyermekirodalomra nagy igény van. A gyermeki megértés témájához kapcsolódott Rigó Béla Géza malac a Maszathegyen. Tendenciák a mai gyerekköltészetben című előadásával. A címben szereplő Géza malac a gyermeki szemiotika gyermekverselemzésben, versértékelésben betöltött fontos szerepére hívja fel a figyelmet. Az előadás során több példát is hallhattunk arra bizonyítékul, hogy a gyermekek a felnőttekkel ellentétben nem absztraktan, hanem konkrétan fogják fel a költői képeket. Ennek következtében minden gyerekeknek szánt szövegnek sok-sok gyermeki értelmezése él gyermekeink fejében. A magyar gyermekversnek három fejlődési szakaszát vázolta fel Rigó Béla az előadás második felében: A kifejezetten gyermekeknek szánt versek írásának első szakasza az oktató, tanító versek korszaka, mely hazánkban az 1930-as évekig tartott. A játékos versek korszaka követte ezt az időszakot, mely kezdetének Móricz Zsigmond A török és a tehenek c. versét tekinthetjük, és amely Weöres Sándor verseivel érte el csúcsát. Az 1970-es évek nemcsak a meseírás, de a gyermekversírás is új korszakába lépett. A svéd gyermekversek hazai megjelenésével a hazai írás is a beszélgető, szókimondó versek felé fordult. A mai gyermekversek viszont újra a játékos formákhoz térnek vissza. A két elméleti megközelítés után megismerkedhettek az érdeklődők a Neumann-ház gyermekeknek szóló szolgáltatásával, portáljával, az Olvasni jóval. Majd érdekes és sajátélményű meseelemzéseket hallhattunk: Karakasné Kőszegi Katalin: A manógyár, Lázár Ervin könyve és Némethné Kapus Krisztina: Amália szerint a szomorúság Boldizsár Ildikó és Szalma János meséiben címekkel. = Könyv és Nevelés, 2. sz. p. 98-99. Mikolasek Zsófia: Magyarságtudat és Európa-ismeret általános iskolások körében Komárom-Esztergom megyében 2003 elején végeztek könyvtári felmérést a témában, melyet 2277-en válaszoltak meg. A megkérdezettek köre: általános iskolások. Főbb kérdéscsoportok voltak: Alapvető földrajzi ismeretek Magyarországról és Európáról Magyar és európai költők, írók, híres emberek - Magyar jelképek, ünnepek - Magyarország és Európa nevezetességei - Az Európai Unió. Összegzésként elmondható: A gyerekek tájékozottsága és egzakt kérdésekre adott válaszaik helyessége szorosan összefügg az anya iskolai végzettségével. Európáról és hazánkról egyaránt azok tájékozottabbak, akik több nyelvet tanulnak. A gyerekek tudásanyaga nagyban kötődik az iskolai tananyaghoz. Az ahhoz nem köthető kérdésekre nehezen válaszoltak, ilyen információikat a médiából szerzik mindenféle szűrés és magyarázat nélkül. A család felelőssége tehát nagy. A tendencia azonban szomorú: azok az értékek, melyeket a családnak kellene közvetítenie, szinte csak nyomokban fedezhetők fel. Néhány "érdekes" válasz: Európa leghíresebb embere: Frank Einstein. Magyarország: kedvenc hazám. Európa külföldön van. =A Könyv és Nevelés, 2004. 2. sz. p. 58-66.
4
Könyvtári Levelező/Lap Kiss Klára: Mesegyűjtemények analitikus bibliográfiája, 1945-1995 A mesék világával kapcsolatba kerülő gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak, könyvtárosoknak ismerősnek tűnhet az a gond, hogy a mesegyűjtemények címei a legritkább esetben árulkodnak azok tartalmáról. Ezért a kevésbé közismert mesék esetében különösen, de a népszerű fabuláknál is gyakran csak hosszú kutatómunka után sikerülhet választ találni a kérdésre-kérésre: hol, mely antológiában található? A tatabányai József Attila Megyei Könyvtár munkatársai – Lehrreichné Dürgő Brigitta és Szerencsi Edina irányításával – ezen a gondon igyekeztek enyhíteni a Mesegyűjtemények analitikus bibliográfiája címmel megjelent két vaskos kötetből álló gyűjteményükkel. Eredeti elképzelésük szerint az egyes mesék a könyvtár gyermekrészlegének katalógusában lettek volna visszakereshetők, munkájuk az állományukban meglévő, hazánkban 1945-től 1995-ig megjelent mesegyűjtemények analitikus föltárására irányult, ám a Magyar Könyvészetre, a Magyar Nemzeti Bibliográfiára és az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményére is támaszkodó anyag hatalmas mennyisége inkább a bibliográfia készítésének kedvezett. A teljességet gyakorlatilag megvalósító tekintélyes gyűjtemény 905 kötet 27 269 meséjéről ad címleírást, a lelőhely pontos megadása mellett szerzői, műfaji és etnikai meghatározást is nyújtva. A szoros betűrendbe sorolt egyszerűsített címleírást a feldolgozott mesegyűjtemények felsorolása, az ehhez kapcsolódó névmutató, illetve szerzői mutató követi, ami többirányú keresést tesz lehetővé. A szerzők nélküli mesék esetében a kötetek összeállítója, szerkesztője szerint történik a besorolás. A hatalmas anyagban való pontos eligazodást a bibliográfia végén található három részes mutatóapparátus segíti: megtalálható a feldolgozott kötetek címlistája, szerzőinek névmutatója, és lehetővé teszi a szerzők kötetben föltüntetett összes művének visszakeresését. =Könyvtári Levelező/Lap, 2004. 5. sz. p. 36-37. Komáromi Gabriella: A boszorkány jó, a tündér hétfejű, a hős kétbalkezes (Hét tételben a modern meséről) 1. tétel: „Csak semmi egyszer volt, hol nem volt...” „... csak semmi ódivatú bevezetés, vágjunk a közepébe, volt egyszer, sőt van: a Négyszögletű Kerek Erdőben, a Kis Erdőben, a Csenevész Erdőben, az Ürömföldön túl, a Bogáncsos réten innen, ott, ahol a világ közepén a Rácpácegresi Nagyszederfa áll” – no meg Kavicsváron, a pokravák földjén, valamint a Maszat-hegyen innen és túl egy olyan mese, amelyben a boszorkány jó, a tündér hétfejű, a hős kétbalkezes, és amelyet – csak úgy egyszerűen, a klasszikustól megkülönböztetve – modern mesének hívunk. A posztmodern kor szülötte, hiszen a története valahol a hetvenes években kezdődött. 2. tétel: Paradigmaváltás A meseirodalomban a hetvenes években paradigmaváltás történt. A jelenségek, amelyek akkor kezdődtek, csak felerősödtek az ezredfordulóra. A mese és a meseszerű hódít. Hívjuk mesének, meseregénynek, fantasynek – egyre megy. Éppen mostanában egészen látványos generációváltás folyik. Neveket tanulunk. Szerencsés időben.
5
3. tétel: A tündérmesei tradíció halhatatlansága A mese rabul ejtette a világot. Az ezredfordulón megváltozott a mesebelihez, a meseszerűhöz való viszonyunk. Meghosszabbodott a mesekorszak! Mintha senki sem akarna kinőni belőle. Tény azonban, hogy a mese és a meseszerű jött, látott, győzött: Tolkien, Ende, Rowling könyveinek példányszáma már csak milliókban mérhető. 4. tétel: A mesélő hang – és változásai A műfajok és a beszédmódok is változnak az irodalomban. Változott a mese és a mesélő hang is a világgal és a gyerekekkel együtt. A modern meséről többnyire az jut eszébe az olvasónak, hogy a jelen idő valóságmozzanatai a mese motívumai közé keverednek. A hagyományt „nem annyira az alakítja, hogy az örökséget egyik nemzedék továbbadja a másiknak, hanem az átöröklött elemek állandó újrakeverése. 5. tétel: Játék és varázslat A játék során a műfaji emlékezet játszik a tradícióval. Kifordítja, befordítja, csavarintja. Kijátssza a régi játékszabályokat, vagy egyenesen megszegi. S hogy miben áll a varázslat? A meseíró halálosan komolyan veszi a mesei tradíció lényegét: a hihetetlen csodálatos történetet. S a varázslat során (nevezzük így ezt az alkotási módot) a mese, a mítosz és a mágia elemeinek újrakeverése folyik. 6. tétel: Jelenségek A mesékből kivonultak a nagy hősök, de a meseszerű kamaszkönyvekbe visszatértek a sárkányölő daliák. A nagy célok is ritkábbá váltak, de a mesehős nagyon gyakran mégsem adhatja alább. Felerősödtek a meseszerű művek mitikus, mágikus vonásai. A modern mese többrétegű, többértelmű, polifonikus. Nyitottabb, befejezetlenebb, továbbírható. Kiszámíthatatlan. Ahogy a világból, úgy a meséből is eltűntek az abszolút igazságok. Még a „jó tett helyébe jót várj” morálja is meginoghat néha, és a boldog vég is elmaradhat (l. Lázár: A legkisebb boszorkány). Nincs bosszú, és van megbocsátás (l. Ende meséit). Változott a műfajok térköze: nagy áramlások vannak a mese és a líra, a regény és a mese között. A posztmodern kor jele az idézettségeffektus, a tradícióval való párbeszéd. A gyerekvers után a mesében is felértékelődött a játékosság. A modern mese komolyan ki van téve média és computerhatásoknak. A képi kultúra hatása tematikusan is megjelenik. De más a szövegvilág is. Számít a percepció gyorsasága, a sebes, felületes érzékelés. A modern mese olvasója a képernyő elé született nemzedék. 7. tétel: De felejthetjük-e a régi meséket? A mese az együttes élmény „anyanyelvének” egyik legősibb rétege. Felidéz egy jelet, egy motívumot, és felidéz mindent. A műfaji emlékezet nemcsak a mesemondóban él, hanem a befogadóban is. Azt is tudja a modern mese befogadója, hogy milyen a csoda, milyen az igazi varázslat, ha teheti, ragaszkodik hozzá. Jó, ha tudjuk: amíg a régi meséket nem felejthetjük el, csak addig születhetnek modern mesék. =Könyvtári Levelező/Lap, 2004. 5. sz. p. 27-29.
6
Népszabadság Digitális „egér” az állatkertben Digitális oktatási anyagok tanulmányozására, az állat- és növényvilág életének, törvényszerűségeinek jobb megértésére szolgálhat az a multimédiás számítógépterem, amelyet május 3-án adtak át a Fővárosi Állat- és Növénykertben, az Oktatási Minisztérium, az állatkert és a Microsoft Magyarország támogatásával. A még nem nyitott Afrika-kifutó mögötti állatkerti könyvtár tárgyalójában kialakított kis helyiségben az állatkerti szakkörökre járó gyerekeknek lehetőségük lesz a játékos tanulás mellett a különböző digitális tananyagokban való elmélyedésre is. Az öt multimédiás, internetezésre is alkalmas számítógépet az Oktatási Minisztérium adta át a fiataloknak. A teremben 10 gyermek tud egyszerre dolgozni. Az állatkert munkatársai már az idei tanévben is szeretnék a számítógépeket célzottan, egy-egy tanórára érkező iskoláscsoport foglalkozásain használni. A Microsoft az operációs rendszereket és az alapprogramokat ajándékozta és telepítette, valamint valamennyi géphez felajánlotta angol nyelvű oktatási CD-ROM-ját, az Enchartát és virtuális állatkerttervező és -építő játékszoftverét, a ZooTycoont. Az Encharta digitális enciklopédia kiváló lehetőséget teremt az élővilág tapasztalati megismerését követő munkára, az ismeretek elmélyítésére, hisz több mint 63 000 cikket, 20 000 illusztrációt, 200 videofilmrészletet és animációt tartalmaz. = Népszabadság, 2004. május 6. p. 18. Harry Potter újra a mozikban J. K. Rowling világsikerű regényének harmadik részéből Alfonso Cuaron spanyol rendező készített 136 perces filmet, melynek világpremierjére mintegy hatezer Harry Potterrajongó volt kíváncsi a Nem York-i City Music Hall nagytermében. A díszbemutatóra New Yorkba érkeztek a mese főbb alakjait megszemélyesítő gyermek- és felnőtt színészek. A film európai bemutatójára június első hetében kerül sor, a magyar nézők várhatóan június 10-től nézhetik meg. = Népszabadság, 2004. május 25. p. 22. O.CS.: Szembeszél „A hazai könnykereskedők zöme púpnak érzi a hátán,, ha egy kiadó újabb, gyerekeknek szóló verseskötetet szeretne a piacon megjelentetni – mondja Csányi Dóra, a Csimota Kiadó egyik alapítója. A Gőgös Gúnár Gedeon sokadik kiadása és a tengerentúlról érkező, vitatható színvonalú mesekönyvek változatai uralják a boltok polcait” – foglalja össze másfél év tapasztalatait a tavaly januárban létrehozott gyerekkönyvkiadó munkatársa. A hazai gyermekkönyvkiadást az állam is mostohán kezeli. Az igényesebb – különösen verses – könyvek terjesztését a kereskedők elutasítják. Példa erre Tóth Krisztina versesfüzetsorozata, A londoni mackók, amelyet annak ellenére sem szívesen vesznek át terjesztésre, hogy a szakma Az év könyve díjjal jutalmazta. Az új kiadó nagyon nehéz helyzetben van, hiszen az NKA-tól kapott pár százezer forintnyi támogatás csak a szerzői honoráriumokat fedezi. A nyomdaköltséggel együtt több millió forintra rúgó kiadásokat csak az eladott példányok fedezhetnék – ha a kereskedők zöme nem csupán a saját kiadványait vagy a kommersz külföldi mesekönyveket lenne hajlandó terjeszteni. =Népszabadság, 2004. jún. 25. p. 13.
7
Rajnai Attila: Csipero, a kabalamadár A július első vasárnapjától egy hétig gyerekek veszik birtokukba Kecskemétet. A nemzetközi gyermektalálkozóra minden eddiginél több résztvevőt várnak. Csaknem 25 országból 1500 gyermek érkezik a július 4-én kezdődő VIII. Európa Jövője Gyermek- és Ifjúsági Találkozóra. A tizennégy éve megrendezésre kerülő fesztivál célja, hogy a legkisebbeken keresztül létrejöjjön egy életre szóló nemzetközikapcsolat-építés.A szervező Európa Jövője Egyesület ennek érdekében minden évben gyermekcsoportokat hívott meg a világ minden tájáról, azzal a feltétellel, hogy hozzanak a hazájukra jellemző kulturális műsorblokkot, a következő évben pedig meg az őket vendégül látó gyerekeket. A fesztivál kabalamadarának beceneve „Csipero”, melyet egy tíz éves magyar kisfiú talált ki, mondván, hogy ezt a világ összes gyerek ki tud mondani. =Népszabadság, 2004. jún. 28. p. 11. Varsányi Gyula: Együtt a könyvhét és a gyermekkönyvhét Az idén nagyobb helyszínen, a Szent István téren rendezik meg a június 3-7-ig tartó 75. ünnepi könyvhetet Budapesten. A Vörösmarty téri helyszín azonban mégsem marad könyvpavilon nélkül, mert a 2003-ban újjáélesztett gyermekkönyvnapokat – melyek korábban decemberben a téli ünnepekhez kapcsolódtak (szerk.) - a Millenáris Park helyett ebben az évben a Vörösmarty téren tartják – az ünnepi könyvhéttel egyidőben. A gyermekkönyvnapok megünneplése napjainkban különösen indokolt, hiszen megélénkült nálunk a gyermekkönyvkiadás, amely a Harry Potter-könyvek sikere után olyan új hazai szerzőknek köszönhető, mint többek között Darvasi László, Varró Dániel, Lugossy Viktória, Böszörményi Gyula. = Népszabadság, 2004. május 6. p. 12. Zalai Hírlap Arany Horváth Zsuzsa: Harry Potter hasonlít Babszem Jankóra. Mese és képzelőerő, mint a gyerek fantáziavilágának önteremtő tevékenysége. Kende B. Hanna gyermekpszichológus Zalaegerszegen tartott előadást a „Harry Potter-jelenségről”. A gyermek csodavilága című könyvében is boncolgatta ezt a kérdéskört. Harry Potter sikere a gyerekek körében azt jelenti (akár a magyar népmesékben!), hogy a kis mesehősök saját erejükből – de természetesen mesebeli segítők közreműködésével – valósítják meg az életben oly fontos dolgokat („királylány kezének elnyerése” = sikeres párkapcsolat; „fele királyság” = karrier és „nagy dolgok véghezvitele” = szociális beilleszkedés. Harry Potter frusztráltságában mindenki magára ismerhet, hisz nem földönkívüli, hanem átlagos, valós sorsú fiú, aki eszével és ügyességével, s főként „képzelőerejével” túlnő önmagán. A történetek azt sugallják, hogy mese és képzelőerő nélkül nem lehet az élet küzdelmeihez felnőni. = Zalai Hírlap, 2004. május 26. p. 7.
8
Internetes források Digitális zsúrkocsik az iskolákban Több mint 1100 hazai iskola még ebben a tanévben megkapja a multimédiás eszközökkel felszerelt digitális zsúrkocsikat és bőröndöket, amelyekkel szeptembertől színesebbé tehetik a hagyományos tantárgyak oktatását. A multimédiás oktatási segédeszközöket 300 iskolában vezeték nélküli internetkapcsolattal is felszerelik, ezekkel az órák alatt is elérhetőek lesznek a digitális tudásbázisok. A 7-12 osztályos digitális tananyagok szeptemberre elkészülnek, kiegészítve olyan nem hagyományos tárgyakkal, mint a gazdasági ismeretek, a vallás, a kultúrtörténet, az Európai Unió vagy a digitális kultúra - mondta a Magyarország.hu-nak Magyar Bálint oktatási miniszter. A digitális zsúrkocsikat és bőröndöket több cég közreműködésével állítják össze, a program teljes költségét - 3,4 milliárd forintot - az Informatikai és Hírközlési Minisztérium állja. A szakminiszter szerint a zsúrkocsi-programmal végre széles körben elterjedhet a digitális kultúra az iskolákban, az informatikai eszközökkel támogatott tanulás pedig kiléphet a számítástechnika-termek falai közül. Forrás: jún. 30., http://www.magyarorszag.hu/hirek/tudomany/zsurkocsi20040512.html?h=1 A diákparlament kívánsága: könyvtárfejlesztés (is) Az oktatási miniszter kezdeményezze, hogy a központi költségvetésből több pénzt fordítsanak az iskolák felújítására és az összeg felhasználását nagyobb gonddal ellenőrizzék fogalmazták meg az V. Országos Diákparlament küldöttei a rendezvény vasárnapi zárónapján, a tárca vezetője, Magyar Bálint jelenlétében elfogadott ajánlásukban. A Budapesten rendezett háromnapos eseményen 1600 diák vett részt, a küldöttek valamennyi alap- és középfokú iskolatípust képviselték. A tanácskozás központi témája a diákönkormányzatok működése volt. A diákok javasolják a kollégiumok felújítását is, szükségesnek tartják továbbá az iskolai és a kollégiumi könyvtárak fejlesztését, az internet használatának szélesebb körűvé válását. Forrás: máj. 2., http://www.mti.hu/cikk/19743/ Gyerekek a beregszászi iskolai könyvtárban Ha szeretjük az iskolát, szeressük a könyveket, az iskolák lelkét is. „Amelyik iskolát nem éltetik a könyvek, az halott' -- olvashatjuk a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium könyvtárában a falra függesztett Comenius-idézetet. Lacz Csilla, a tanintézet könyvtárosa érdekes módon próbálja megszerettetni az irodalmat a tanulókkal. A közelmúltban például gyermekirodalmi hetet szervezett, amelyen az első három osztály tanulói vettek részt. Forrás: jún. 28., http://www.karpatinfo.org.ua/modules.php?name=News&file=article&sid=10972 Gyermekkönyvekrõl is szól a könyvhét A budapesti Vörösmarty téren - az ünnepi könyvhéttel egy időben - megkezdődött a 3. gyermekkönyvnapok programsorozata. Békés Pál, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa magyar tagozatának elnöke szerint a fiatalok ma már egyre többet olvasnak. Forrás: jún. 5., http://www.magyarorszag.hu/hirek/kultura/gyerekkonyvhet20040604.html?h=1
9
Harry Potter-rajongók vetélkedõjét tartják Május 27-én a Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtárában ifjú Harry Potter-rajongók mérték össze tudásukat. Immár ez a negyedik év és a negyedik Potter-kötet "A tűz serlege", melyről vetélkedőt szerveznek a könyvtárosok. A történeten túl számos kérdésre kell választ adni a mitológiától kezdve a gyógynövényismeretig. Ahhoz, hogy a vetélkedőt a kis varázslókhoz méltóan jutalmazhassák, a könyvtár magánszemélyek és cégek felajánlásait várta. Forrás: máj. 25., http://www.metro.hu/ Ingyenes uniós képzéssorozat civil szervezeteknek és könyvtárosoknak A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Kommunikációs Központjának megbízásából tavasszal uniós képzést indít(ott) a Budapesti Kommunikációs Főiskola civil szervezetek és könyvtárosok számára. Az ingyenes felkészítő célja, hogy bemutassa az Unióban feltáruló lehetőségek széles tárházát. A képzések tematikájáról, valamint a helyszínekről és időpontokról további információt a www.bkf.hu/eukepzes oldalon kaphat minden érdeklődő. A képzések helyszínei: Budapest, Eger, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Pécs, Szeged. További információ a 06 1 266-7601-es telefonszámon kapható. Forrás: máj. 4., http://www.magyarorszag.hu/eu/hirek/kepzes20040503.html?h=1 Jelentősen javult a brit iskolákban az IKT oktatása A brit közoktatásügy központi minőségellenőrző intézete (rövid nevén: Ofsted) az egyes iskolák működésének mérése mellett átfogó témákban is vizsgálódik. Legújabb, május 14-én közzétett anyaguk 76 oldalon a közoktatás infokommunikációs eszközökkel való ellátottságát s a pedagógusok felkészültségét elemzi (ICT in the schools. The impact of government initiatives five years on). Ellátottság és szemlélet egyaránt ugrásszerűen javult az ötéves kormányzati stratégia végrehajtása során. A pedagógusok 90%-a bizonyult „kompetens felhasználónak", s maga az oktatási folyamat az új eszközök használatának köszönhetően lényegesen eredményesebbé vált. 1998 óta több milliárd fontot áldozott a kormányzat (tanévenként 510-660 millió között). Az egyes iskolák szintjén az éves költés 10-65 ezer font között mozog (előbbi az általános, utóbbi a középfokú iskolák nagyságrendje). 2003-ban átlag egy számítógép jutott az általános iskolákban nyolc gyerekre, míg a középiskolákban 5,4 gyerekre. Eredetileg a kormánystratégia 2003 nyarára a szélessávú hozzáférés szintjét 20%ban állapította meg. Ezt jelentősen túlszárnyalták: átlagban már minden második iskola így használja a hálót, s ezen belül a középiskolák szintje 90%-os. Álljon itt egy konkrét példa a beszámolóból. A Cramlington Community High School (kisvárosi iskola Northumberland megyében) nevű középiskola 1600 diákjának 700 gépből álló hálózat áll rendelkezésre, minden osztályterembe 10Mb-os széles sávú kapcsolat biztosított, a pedagógusokat ellátták laptoppal, az otthoni hozzáférést még nélkülöző gyerekeknek az egész nap működő iskolai könyvtár biztosít fejlődési terepet. (SP) Forrás: máj. 15., http://www.ofsted.gov.uk Hasonló hazai adatokról a legutóbbi Kutatási Jelentés szól, benne a hazai Sulinet szinte teljeskörű felmérésének néhány adatát kínálja Molnár Szilárd. Forrás: jún. 30., http://www.ittk.hu
10
Könyvről, képeskönyv-nézegetésről, verselésről... könyvtárban A FSZEK Gyermekkönyvtára, a Sárkányos Könyvtár minden szombaton ingyenes elfoglaltságot, előadást szervezett a családoknak. Május 15-én, szombaton 11 órakor Kozma Emese (Kismamaház Alapítvány, MINők) tart előadást szülőknek a könyvről, képeskönyvnézegetéstől, verselésről. Babákat és szüleiket várták. Témák: Mit szeret a baba felfedezni a könyvekben - korcsoportonkénti felosztásban. Hogyan verseljünk a még nagyon figyelő, 2-5 hónapos babának? Miképpen kössük le az éppen ülni tudó kisbabánk figyelmét? Hogyan használja a könyvet tudásának fejlesztésére az egyéves-kétéves? Forrás: NőTárs hírlevél I. évf. 1. sz. 2004. máj. 13. = http://www.minok.hu Letölthetõ a Cserebere offline változata a Jójáték.hu-ról A Jójáték.hu bejelentette, hogy mától megvásárolható az online játékszájt egyik legnépszerűbb játékának, a Csereberének internet kapcsolat nélkül használható változata. A letölthető szoftver több újdonságot tartalmaz: három játékmódot, három különböző grafikai készletet, hangokat és az egyéni pontszámok nyilvántartását. Forrás: jún. 25., Prím Online, http://hirek.prim.hu/cikk/40478/ Magyar Bálint: minden iskolában lesz internet 2005 végéig A Sulinet-program keretében 2005 végéig minden iskolában lesz internet -mondta az oktatási miniszter csütörtökön Nyíregyházán. Az oktatási intézményekben megkezdődik a belső számítógépes hálózat kiépítése, minden osztályteremben adott lesz a lehetőség az informatikai tudás elsajátításához. Forrás: ápr. 30., Prím Online, http://hirek.prim.hu/cikk/39426/ Normatív informatikai támogatás iskoláknak -- könyvtár említése nélkül Az oktatási tárca a tervek szerint jövő évtől normatív támogatást vezet be az iskolák számítógépes ellátottságának javítására, az intézmények konkrét termékek helyett meghatározott időtartamra szóló szolgáltatásokat vásárolhatnának. Forrás: jún. 10., http://hirek.prim.hu/cikk/40205/ Az iskolai könyvtár figyelmen kívük hagyása azért jelent stratégiai veszélyt a könyvtárügy egészének, mert az új nemzedék így jóval kevésbé számol az informatika tartalmi részével, annak hatékony kinyerésével és feldolgozásával. Ennek támogatására ugyanis joggal lehetne hivatott az iskolai könyvtár. A probléma azért stratégiai, mert a könyvtári információs szocializáltsággal nem rendelkezõ diákok az elektronikus információt (melynek hányada tovább növekszik!) a könyvtáron kívüli csatornák igénybevételével fogják elérni. A könyvtári tehetetlenség pedig azért mutat túl az ágazaton, mert az ilyen módon könyvtári asszisztencia nélkül maradó diák információkeresési gyakorlata nem válik hatékonnyá. Az információból való gyors és hatékony tudáselőállítási képesség nemzetgazdasági kérdés. (Mikulás Gábor) = KIT-hírlevél, 2004. 101. sz.
11
Olasz mozaikok Olaszországban nem része a tantervnek az évfolyamonkénti könyvtárhasználati, információkereső foglalkozás? Az első évben egy tanóra alatt magyarázták el a diákoknak a könyvtárhasználatot, és azt, hogy az olaszországi könyvtárak közös katalógusa www.sbn.it olasz mellett angolul is elérhető. A könyvtárakban szinte általános, hogy konnektor található a székek mellett, ahová csatlakoztatni lehet az olvasóknak saját laptopjukat -- ahol hálózaton keresztül a katalógust is böngészhetik az olvasók. Az olasz könyvtárakban szinte minden dokumentum kölcsönözhető, gyakorlatilag nincs is kézikönyvtári állomány elkülönítve. Mind a szakkönyvtárakból, mind a nemzeti könyvtárból lehet kölcsönözni. A római nemzeti könyvtár duplumokat kölcsönöz. Az iskolai könyvtárak azért nem törekszenek az állomány minél teljesebbé, önállóbbá tételére, mert a könyvtárközi kölcsönzés révén futárszolgálattal egy-két nap alatt hozzájuthatnak keresett dokumentumokhoz. Forrás: KIT-hírlevél, Horváth Viktória közlése alapján (Beszámoló római tanulmányútról, 2004. máj. 3-12.) Tanulás az interneten A cím által keltett asszociációkkal ellentétben most nem a távoktatásról van szó, hanem arról, hogy hogyan segítheti a diákokat az internet a tanulásban. Forrás: máj. 3., http://hirek.prim.hu/cikk/39457/ •
A 2. hírlevél létrejöttében közreműködő – szakirodalmi információt szolgáltató – gyermekkönyvtárosok:
Hagyományos források: Kustán Ágnes (Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg) Tóth Rita (Fejér György Városi Könyvtár, Keszthely) Internetes források: Oláh Rozália (Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg)
12
13
