GYI – Gyermekkönyvtári információ - 4. hírlevél (2004. október 10.)
A Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely szakirodalmi tájékoztatója Kedves Gyermekkönyvtáros Kollégák! Hírlevelünkben a 2004. július-augusztus-szeptember hónapokban beérkezett szakirodalmi információkat adjuk közre. A zalai gyermekkönyvtári tájékoztatót kéthavonta szerkesztjük, ezért a következő figyelendő időszak: október-november, a legközelebbi beküldési határidő: november 30. A beérkezett információk változtatás nélkül kerülnek a hírlevélbe. Közreműködéseteket megköszönve - üdvözlettel - a szerkesztő: Oláh Rozália. Iskolakultúra Valóban ekkora a baj?: Középiskolások olvasás- és művelődésszociológiai vizsgálata Nagy Attila kötete, amely „Háttal a jövőnek” címet viseli, 2003-ban jelent meg. Megdöbbentő, szomorú képet kapunk a mai diákság olvasási szokásairól. Meghatározó erővel bír például, hogy a családok mekkora házi könyvtárral rendelkeznek. Ugyanígy az iskolatípus is döntő szempont az olvasás terén szerzett tapasztalatok szempontjából. A középiskolások kevesebb, mint fele szokott valakivel könyvekről beszélgetni. A több mint 2000 megkérdezett között egy tanuló sem említette a könyvtárost. A vizsgálatok visszatérő eleme a kedvenc szerzők iránti tudakozódás. Sajnos szinte teljesen hiányoznak a listáról a mai magyar irodalom szerzői, a kortárs irodalom képviselői. Az olvasás körüli helyzet egyre romlik. Egyre szűkül azoknak a köre, akik még olvasónak tekinthetők, s újabban már ők is kevesebbet olvasnak. Nagy Attila könyvében nem csupán arra vállalkozott, hogy helyzetjelentést készítsen, hanem megoldási javaslatait is olvashatjuk. Az érintett személyeknek (tanároknak, könyvtárosoknak, szülőknek) együttesen kell tenniük azért, hogy ez a tendencia megállíthatóvá, visszafordíthatóbbá váljon. A felelősség tehát közös. =Iskolakultúra, 2004. 6-7. sz. p. 238-241. Könyv és Nevelés Apró Jablonszki Ildikó: Mindennapok Magyarországon Mohácstól a reformkorig: Játékos feladatok általános és középiskolásoknak A hazánk történetének és művelődésének 300 évét feldolgozó elektronikus dokumentum jól illeszthető a tananyaghoz. Részletes útmutatót és irodalomjegyzéket tartalmaz. =Könyv és Nevelés, 2004. 3. sz. p. 82-87.
1
Árvainé Tóth Éva: 10 év egy község, egy könyvtár és egy könyvtáros életében Elsősorban kétfunkciós (községi és iskolai könyvtári feladatokat is ellátó) intézményben dolgozó kollégák számára ajánlható e számvetés. Cserkeszőlő életében fontos helyet tölt be a nemrég új épületbe költözött és tevékenységi körében kibővült munkát végző könyvtár. E dinamikus fejlődés nagyrészt elsősorban a cikk írójának műve. A támogatásokat és pályázatokat okosan kihasználó, a két funkció mellett közművelődési feladatokat is ellátó (Nyugdíjasok Klubja, Ifjúsági Klub, társadalmi ünnepek szervezése, amatőr művészek támogatása, stb.) könyvtár méltán vívott ki elismerést nemcsak a Tiszazugban, de országosan is. =Könyv és Nevelés, 2004. 3. sz. p. 25-27. Bogárné Lovász Katalin: Maskara és tea a könyvtárban(?), avagy javaslatok könyvtáros tanároknak az iskolai könyvtárak pr munkájának hatékonyabbá tételére Ahhoz, hogy az iskolai könyvtárak (és a nyilvános könyvtárak is) az információs társadalom kihívásaira válaszolni tudjanak, átgondolt pr munkát kell folytatniuk a könyvtárosnak. Jelszavuk: „Csinálj jót és beszélj róla”. Célcsoportjaik: • iskola vezetése • tantestület • diákok • szülők • intézményen kívüli kapcsolatok (könyvtári egyesületek, helyi könyvtárak, pedagógiai intézetek, kulturális intézmények, önkormányzat) A szervezet és környezete közötti bizalom és együttműködés megszervezése tervezett kommunikációval minden intézményben dolgozó törekvése kell hogy legyen, így a gyermekkönyvtárosoknak és könyvtáros-tanároknak is. =Könyv és Nevelés, 2004.3. sz. p. 9-17. Celler Zsuzsanna: A technika vonzásában. A tizenévesek technológiára alapozott aktív tevékenysége az USA iskolai könyvtáraiban Linda W. Braun kötete nyomán foglalta össze Celler Zsuzsanna, hogy a mai amerikai iskolai könyvtárak milyen technológiára alapozott, a diákot döntési helyzetbe hozó programokat dolgoznak ki. Ennek lényege, hogy a tanulók a gondolat kipattanásától a terv megvalósulásáig részt vesznek a tevékenységben, ami erősen motiválja őket. Mindennek helyszíne az informatikai struktúrával remekül felszerelt könyvtár. A tizenévesek számára a program lényegi pontjai: • Felvetik az új program tervét. • Eldöntik, mely elképzelések felelnek meg leginkább a könyvtári feladatoknak, szolgáltatásoknak. • Meghatározzák a terv legjobb kivitelezését. • A team tagjaként közösen dolgoznak. • A könyvtár működése keretében kivitelezik a tervet. A könyvtáros feladata a kooperáció és a tanácsadás. Tapasztalat, hogy amíg a fiatalok a technikai problémák megoldásában hatékonyabbak, addig nem rendelkeznek elegendő információs műveltséggel, mellyel a technológia hatékony felhasználóivá válhatnak.
2
Ezt a következőkben segíti a könyvtár: önmaguk megismerése; a csoportmunka feltétele a jó együttműködés; tapasztalatszerzés a társas érintkezés, érzelem, ügyesség és megismerés terén. A kötet külön fejezetben tárgyalja a négy tevékenységet: 1. A tizenévesek aktivizálásának lehetőségei 2. Adott tevékenység megfeleltetése a fiatalok fejlődési színvonalának 3. Szükségesnek látszó képzési és készségfejlesztési ötletek 4. Feladatok és felelősségek jegyzéke A fő témakörök: • Naggyá lenni: a fiatalokban tudatosítani, hogy tevékenységükkel hozzájárulnak a világ megjavításához. • Generációk egymáshoz közelítése: tanulók meseolvasása óvodásoknak, idősek beszámolói régmúlt eseményekről. • Írás, olvasás és az ifjúság részvétele: diákok bevonása pl. az állományfejlesztésbe. • Elérjük, hogy a dolgok megtörténjenek a könyvtárban: bevonásuk a könyvtárpolitikai tervezésbe. A kötet kézikönyvként és ötletek tárházaként gyakorló könyvtárostanároknak ajánlott. (Linda W. Braun: Technicaly involved. Technology-Based Youth Participation for Your Library. A technika vonzásában. A fiatalok technológiára alapozott aktív tevékenysége az Ön könyvtárában. American Library Association, 2003. 138 p.) =Könyv és Nevelés, 2004. 3. sz. p. 43-46. Sándor Csilla: A szerelem témája a gyermek-és ifjúsági könyvekben Ezzel a címmel nyílt meg a Millenáris Park kiállítása 2004. márciusában, melyet a Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesülete szervezett. A tárlat jelentőségét mutatja, hogy ritkán rendeznek témájában hasonlót hazánkban, mely során átadásra került az Év illusztrátora díj is, amit Kerekes Dóra nyert el. Emellett a végzett művészek szakmai fóruma is volt egyben, s ez lehetőséget kínált a fiatal alkotóknak, hogy a reklámgrafika helyett a gyermekkönyvek számára alkossanak. =Könyv és Nevelés, 2004. 3. sz. p. 100-101. Sipos Mária: Könyv az országos Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny szolgálatában Az immár 10 éve folyamatosan megrendezésre kerülő Bod Péter verseny tapasztalatait és legérdekesebb feladatait gyűjtötte össze Zsoldos Jánosné egy kötetbe. Minden könyvtáros haszonnal forgathatja e könyvet, főként aki csoportot indít a versenyen, esetleg saját könyvtárhasználati versenyt szervez. A kiadvány a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közalapítvány támogatásával készült, a megrendelőt csupán a postaköltség terheli. ( Zsoldos Jánosné: Tíz év az országos Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny szolgálatában. Feladatok és elemzések 1993-2003. Nyíregyháza, 2003.) =Könyv és Nevelés, 2004. 3. sz. p. 38-39. Antal Mária: Völgységi Könyvfesztivál. A fesztivált negyedik alkalommal rendezték meg. A háromnapos rendezvényen huszonöt kiadó képviseltette magát, nyolc író-olvasó találkozó volt, hét könyvbemutatóra és kiadói bemutatóra került sor. A könyvek mellett filmeket, CD-ROM-okat is bemutattak. A cikkben található egyéb érdekes témák: • Könyvbemutató tűzoltóautó társaságában 3
• Csillagfegyenc – a cigány költészetről • Informatikával a látásukban sérültekért • Wass Albert könyvasztal • TIKK (Tiszteletes Könyvtárosok Klubja) • Mesekucorgóban programzuhatag a gyerekeknek, stb. = Könyvtári levelező / lap 2004. 7. sz. p. 18. Bondor Erika: Könyvtárostanárok beszélgetősorozata az alap- és továbbképzésről A sorozat könyvtárostanárok beszélgetéseinek indult 2004. februárjában. Célja, hogy gyakorlatközpontú képzés és továbbképzés tematikája körvonalazódjon. Az első két szakmai beszélgetés témái a következők voltak: 1. A könyvtárostanár felelőssége, könyvtárvezetési feladatok. Kiemelt korosztály: általános iskola alsó tagozat ( ismertette: Főrhécz Istvánné) 2. Állománygondozás (gyűjtőkör, gyarapítás, apasztás, állományellenőrzés, átadás-átvétel, stb.) Kiemelt korosztály: 5-8. évfolyam. (ismertette: Molnárné Vörösmarti Ágnes) = Könyvtári levelező / lap, 2004. 7. sz. p. 15. Ignéczi Lilla: Nagyik és unokák a digitális könyvtárban Témái: Programok és tapasztalatok két korosztály számítógép-használati és internetezési szokásainak vizsgálatakor. Célok a gyerekeknek szervezett programokkal : Az Olvasni jó honlap oldalait gyermekrajzokkal is szeretnék illusztrálni - erre írtak ki pályázatot. =Könyvtári levelező / lap, 2004. 8. sz. p. 14. Köznevelés Csordás Dániel: Olvasótábor Bakonyoszlopon Harminc éve él a mozgalom, de a tábor lényege ugyanaz most is: minél több tudást átadni. = Köznevelés, 2004/29. sz. p. 22. Dömsödy Andrea: Könyvtárostanárok konferenciája Második alkalommal rendezi meg az OPKM az országos konferenciát. Helyszíne Budapest. Időpontja az iskolai könyvtári világnaphoz alkalmazkodva 2004. október 28-29. = Köznevelés 2004/28. sz. p. 6. Olvass velünk! Negyedik alkalommal rendezik meg – közkívánatra – az országos levelezős olvasási és szövegértési versenyt. Nevezési határidő: 2004. október 29. = Köznevelés 2004/28. sz. p. 20. Róbert Péter: A rendszerváltozás fiatal vesztesei
4
Könyvismertető Gazsó Ferenc – Laki László: Fiatalok az újkapitalizmusban című művéről, mely arról szól, hogyan éli meg a magyar ifjúság az új társadalmi berendezkedést, mit hozott számukra a rendszerváltozás. = Köznevelés 2004/26. . p. 26. Sándor Ildikó: Világ-Nyelv pályázati lehetőségek Lehet még pályázni pl. a Forrás alprogram / Támogatás (beadási határidő: 2004. október 15.). = Köznevelés 2004/28. sz. p. 7.
tanulóközpontok fenntartására
Szavalóverseny Az 1956-os forradalom és szabadságharc 48. évfordulója tiszteletére hirdetik meg a versenyt középiskolás diákoknak. Elődöntő: 2004. október 15-16. = Köznevelés 2004/29. sz. p. 14. Ugrin Gáborné: Gondolatok Zsoldos Jánosné Tíz év az országos Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny szolgálatában című művének olvasása közben „Olvasmányos, jól szerkesztett és világosan, tömören megfogalmazott, kitűnő szakmai kiadvány.” = Könyvtári levelező /lap 2004/8. sz. p. 25. Népszabadság Bogács Erzsébet: A bábok virágkora Maczner János, a Budapest Bábszínház igazgatója, a Színházművészeti Egyetem bábszínész osztályának vezetője a bábművészet fellendülését látja abban, hogy sokasodnak a bábtársulatok, és egyre több lesz a diplomás, szakképzett bábművész is. A Budapesti Bábszínházon kívül a nevezetesebb társulatok közül a következők: pécsi Bóbita, egri Harlekin, kecskeméti Ciróka, veszprémi Kabóca - a helybeli színházak tagozataként működnek. Önálló státuszt kapott a Bóbita és az idén alapították a Zalaegerszegi Bábszínházat. A bábszínházak iránt óriási az igény, a 4-12 éveseken túl, a felnőttek számára is készülnek bábelőadások. Mivel a színházak kevés gyermekdarabot játszanak, a bábszínházakra hárul a jövendő közönség nevelése. = Népszabadság, 2004. augusztus 3. p. 12. Fülöp Hajnalka: Tanszer a multimédia A tanulás, a tanítás egyre kevésbé fér bele a hagyományosan vett keretekbe: a könyv, papír, ceruza mellett ma már a számítógép is egyre inkább teret kap az oktatásban. A 2003/2004-es tanévben már másodszor írta ki elektronikus tananyagkészítő versenyét a 12-19 éves diákok részére. A versenybe nyolc kategóriában lehetett nevezni: olimpia, informatika, európai integráció, környezetvédelem, idegen nyelvek, szabad művészetek, országismeret és a legnépszerűbbnek bizonyult „egyéb” kategória. A döntőbe jutott 42 tananyag egy ingyenes
5
regisztráció után bárki számára hozzáférhető december 31-ig, a verseny honlapján: www.verseny.coedu.hu. = Népszabadság, 2004. június 24. p 3. Kunstár Csaba: A lányok többet olvasnak A Szonda Ipsos kétezer 8-14 évest kérdezett meg, a felmérés alapján kiderült, hogy a 12-14 éves fiúk alig több mint negyede olvas szépirodalmat, a hasonló korú lányok csaknem 39 százaléka. A tinédzserek körülbelül fele olvas kalandregényeket. Nagy Attila olvasáskutató szerint a Harry Potter-jelenség csupán mérsékelte azt a folyamatot, hogy kevesebbet olvasnak a gyerekek, ő a szülői minta hiányában látja a hanyatlás legfőbb okát. A 10 - 14 éves lányok 64 százaléka hetente legalább egyszer olvas valamit, a hasonló korú fiúk csupán 54,6 százaléka teszi ugyanezt. Ha csak a napilap olvasást vizsgáljuk, a kamasz fiúk csekély mértékben inkább a közéleti, míg a lányok inkább a bulvárlapokat veszik kezükbe. = Népszabadság, 2004. szeptember 18. p. 8. Ungár Tamás: Sírás a könyvtárban Pécsett tartották azt a konferenciát, amelyen hazai és határon túli gyermekkönyvtárak dolgozói vettek részt. Nagy Attila szerint érdemes lenne a Nyugat-Európában alkalmazott módszereket (felolvasás) általánossá tenni a magyarországi könyvtárakban is. A felolvasáson kívül a gyermekkönyvtárakban sokféle alkalmazott módszer vezethet eredményre: a kicsiknek játékos képelemző és összehasonlító feladatok, a nagyobbaknak vetélkedők az olvasott művekből. A gyermekek körében egyre népszerűbb számítógép is segítségünkre lehet az olvasás megszerettetésében: a számítógépen megszerzett ismereteket teheti teljesebbé a témához kapcsolódó könyv elolvasása. Az előadók hangsúlyozták, hogy követni kell a gyerekek ízlését, nem kell feltétlenül a klasszikus gyermekirodalom olvastatásához ragaszkodni. A modern gyermekkönyvek közé „becsempészett” egy-egy klasszikus „érték” nyomán a katarzis élményéhez is eljuthatnak a gyerekek. = Népszabadság, 2004. szeptember 25. p. 10. Varsányi Gyula: Könyves offenzíva a NKÖM-nél Jelentősen növelhetné a frissen megjelenő irodalmi és ismeretterjesztő művek olvasottságát, a könyvtárak forgalmát és a kiadók, szerzők díjazását egyaránt, ha az állam megvásárolná a könyvtáraknak a megjelenő művek egy részét. A csomag legfontosabb része, a könyvszakma, a szerzők, a könyvtárak és így az olvasók együttes, az eddiginél erőteljesebb támogatása. A művek legfőbb fogyasztói a könyvtárak, helyzetük stabilizálásához is nagyban hozzájárulna egy ilyen támogatás. Nagyon fontos azonban, hogy a könyvek megfelelő reklámot kapjanak, például – a régi író-olvasó találkozók mintájára – országos felolvasókörutat lehetne szervezni a szerzők közreműködésével. A NKÖM Könyvtári Főosztálya dolgozik az Európai Unióban kötelező, könyvkölcsönzés után járó, állam által fizetendő szerzői jogdíjak bevezetésének előkészítésén is. = Népszabadság, 2004. augusztus 17. p. 13.
6
Óvodai Nevelés Hornyák Mária: Első óvodánk története Hornyák Mária tollából olvashatunk egy könyvismertetést, mely a 175 éves magyar óvoda történetére tekint vissza. A könyvismertetés szerzője már korábban megjelent tanulmányaiban is neveléstörténeti alapossággal tárja fel a Brunszvik család tagjainak tevékenységét. E sorok meggyőződéssel ajánlják minden olvasónak a könyvet, amelyben a reformkor nőnevelését és kisgyerek - nevelését felkaroló nagyjainkról olvashatunk. A mű minden óvónő számára fontos, hisz az óvoda történelmét megismerve egyúttal önbecsülést is szerezhetnek, mert a méltó elődök által elindított nemes célt szolgálják ma is. =Óvodai Nevelés, 2004. 4. sz. p. 136. Tábornok Péter-Babai Zsófia: Informatika a nemzetiségi óvodapedagógiában az EU csatlakozás küszöbén 2003. A Sopronban 2003 októberében megrendezett tudományos konferencia tanulságait és résztvevőinek szakmai véleményét összegzi a cikk. Tanulságok: • Számítógépre a (nemzetiségi) óvodákban szükség van. • A gyermekcsoportban a számítógép jelenléte nem indokolt. • Az internetes kapcsolat a nemzetiségi óvodákban elsősorban az óvónők nyelvi nevelő munkáját segíti, mert a nyelvi fejlesztés módszerivel, eljárásaival ismerkedhetnek meg az óvodai honlapokon. Szakmai vélemény: • A konferencia felhívta a figyelmet a számítógép jelentőségére, a gyermeknevelésben betöltött szerepére. • Meghatározta az óvónők feladatait is, mely szerint segítsenek a szülőknek a gyerekeknek való játékprogramok helyes kiválasztásában. =Óvodai Nevelés, 2004. 3. sz. p. 98. Tanító Szendi Józsefné: Szüreti játék kicsiknek Egyre nagyobb igény mutatkozik a régi népszokások felelevenítésére. Fontos, hogy gyermekeink az iskolai évek alatt felkészüljenek arra, hogy hagyományőrző alkalmakon vegyenek részt. Egy ilyen műsoros összejövetel leírása található a Tanító című folyóiratban. = Tanító, 2004. 7. sz. p. 37. H. Tóth István: A mese világában (1. rész) A gyermekkor talajáról származik a mesének köszönhetően számtalan kifejezésünk, gesztusunk, hanglejtésünk, embervoltunk legtöbb mozzanata. Amikor meséket olvastatunk, a dramatizáló olvasást, a beszédkészséget, az olvasási készséget kondicionálhatjuk.
7
Miért fontosak ma is a mesék? Segítik kidolgozni belső érzéseinket, segítenek a kibontakozó személyiségnek. Hatékonyan oldják a gyermeki szorongásokat, levezetik a felgyülemlő agresszivitást. A mese figyelmeztet és segít is a valóságos élettel történő szembesülésre. Mi a mese? Stilisztikai szempontból jel. Kommunikációs modell, többdimenziós szövegmű. Valóban sokféle a mese. Értékeit átadó, elemző, közvetítő anyanyelv-pedagógiai módszerekből kifogyhatatlanok vagyunk. Mesélünk, bábozunk, válaszolunk a kérdésekre, megfigyeljük az események menetét, helyszíneket, gyűjthetjük a beszédes neveket. Hasznos a szerepkörök világát ismernünk, mert tanulságokat közvetítenek számunkra. Tanulságosak a mesék köszönésformái, pl.: -„Édesanyám, lelkem, édesanyám, Isten véled!” Színeket fedezhetünk fel bennük: aranyhajú, rézerdő, ezüstmező, gyémántalma, éjfekete szemű…stb. Kivilágos kivirradtig is emlegethetnénk az újabb szempontokat, ám akkor sem apadna ki a mesefolyam bővizű forrása. = Tanító, 2004. 7. sz. p.10-11. Új Pedagógiai Szemle Emmer Gáborné: Könyvtár? Pedagógia? Könyvtár-pedagógia? Az ismertető Dömsödy Andrea: Könyvtár-pedagógia című könyvét mutatja be, fejezetről fejezetre haladva elemzi a könyvet. Kiemeli Zsolnai József pedagógiai rendszerének könyvtár-pedagógiai vonatkozásait: • Az olvasóvá nevelés feladatait könyvtártípusonként részletezi. • A Nevelés című fejezetben ír a példaértékűségről, az olvasóvá nevelésben a család, az iskola és a gyermekkönyvtár közös feladatairól. • Az Oktatás című fejezetben ír a könyvtárhasználói szemlélet fontosságáról, s hogy milyen órákon célszerű tanítani a könyvtárhasználati ismereteket. • A Könyvtári munka című fejezetben az iskolai könyvtárak munkájára tér ki, kiemelve azokat az alapelveket, amelyek a könyvtárhasználatra nevelés pedagógiai meghatározottságát bizonyítják. A cikk végén minden szakembernek ajánlja e hiánypótló művet, amely a Könyvtárostanárok Egyesülete és a Flaccus Kiadó gondozásában jelent meg. = Új Pedagógiai Szemle, 7-8. sz. p. 252-256. Restyánszky Lászlóné: Komplex Informatikai Program. Esélyteremtés a munka világában való integrálódáshoz A cikk egy olyan IKT programot mutat be, amely az alapvető informatikai ismeretekkel együtt a kommunikációs készségek fejlesztését célozza meg egy olyan iskolában, ahol zömében hátrányos helyzetű gyerekeket nevelnek. A baktakéki Körzeti Általános Iskola iskolaotthonos rendszerben valósította meg komplex informatikai programját. A cikk bemutatja a program tevékenységi rendszerét, annak szakaszait első osztálytól főiskolás korig. Ír az eredményekről, amelyek felkészítenek az élethosszig tartó tanulásra. A gyerekek olyan használható tudás birtokába jutnak, amely együttműködésre és a későbbi életükbe való helytállásra neveli őket. =Új Pedagógiai Szemle, 2004. 3. sz. p. 107-113.
8
Internetes források Nemecsek, Nyilas Misi és Potter a példakép Cujo, a veszett bernáthegyi is bekerült a diákok kedvenc regényhősei és példaképei közé. Nemecsek Ernő évtizedek óta tartja a frontot, ám már erősen tör előkelő pozíciójára Harry Potter és A gyűrűk urának három főszereplője. Kétszáztíz iskolást kérdeztek arról, hogy ki a kedvenc regényhőse, és kit választana példaképnek. Valószínűleg a kötelező olvasmányok miatt a fiúknál és a lányoknál is aranyérmes lett Nemecsek Ernő, a Pál utcai fiúk kis hőse. Ám míg a fiúknál Harry Potter, az árva varázsló és A gyűrű szövetségének három tagja: Legolas, Aragorn és Zsákos Frodó lett dobogós, a lányok Nyilas Misit és a két Lottit részesítették előnyben. A felmérés eredménye nem meglepő, inkább szomorú. Kitűnik belőle, hogy a gyerekek keveset olvasnak, legfeljebb kötelező irodalmat - mondta Mikolasek Zsófia, a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár könyvtárosa, aki tanulmányt írt a felmérésről. A gyűrűk ura harminc éve is létezett, mégse írta be a kutya se. Ez az eredmény egyértelműen a regényből készült filmnek köszönhető. Többen írták a Micimackóból Fülest és Malackát, ami egy felsős diáknál legalábbis furcsa. Sőt, egy-két esetben Stephen King horrorregényeinek szereplőivel is találkoztak a felmérés készítői, így Cujóval, a megveszett bernáthegyivel. Forrás: jún. 2. http://www.blikk.hu/Archivum_cikk.php?cikk=11585&archiv=1&next=0 PLT - olvasásnevelés A középiskolásokkal akarja megszerettetni az olvasást a Pannon Lapok Társasága olvasónevelői programjával. A Westdeutsche Allgemeine Zeitunghoz (WAZ) tartozó Pannon Lapok Társasága (PLT) Séta című napilap-ismertető programját azért indította el, mert a középiskolások körében igen alacsony a napilapok iránti érdeklődés. A PLT úgy kelti fel az érdeklődést a napilapok iránt, hogy megismerteti a fiatalokkal az újságok műfajait, illetve a lapkészítés folyamatait és szabályait. A PLT azokban a megyékben indította el az akciót, ahol lapjai megjelennek: Zala megyében, Vas megyében, Veszprém megyében és Fejér megyében. Ezekben a megyékben a kiadó a középiskolákkal és pedagógiai szervezetekkel vette fel a kapcsolatot. A kiadó reményei szerint a programnak köszönhetően nő majd a nyomtatott kiadványok eladása, mivel az újságok a fiatalokon keresztül a szülőkhöz is eljutnak majd. A WAZ Németországban több éve szervez már olvasói programot, de a brit és az amerikai lappiacon sem ismeretlen ez a fajta aktivitás. A Napi Gazdaság információi szerint a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) is gondolkodik hasonló programon, de az egyesület tagjai még nem vizsgálták meg a lehetséges megoldásokat. A kezdeményezések azért időszerűek, mert Magyarországon folyamatosan csökken az írott média olvasóinak száma. Az öt és fél millióra becsült olvasótábor 21 százaléka nyugdíjas, és csak hét százaléka 15-18 éves. Forrás: jún. 29. http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=11496 Más lesz a Sulinet Már egyéves a Sulinet Expressz program, amelynek keretében 75 000 új számítógép került a háztartásokba, 200 000 számítógépet újítottak fel és összesen negyedmillió család jutott számítástechnikai eszközökhöz. Forrás: jún. 30. http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=207293
9
Uniós támogatás kistelepülések könyvtárainak felújítására Ötven kistelepülés könyvtára újítható fel idén az Európai Unióból érkező forrásokból. Hiller István kulturális miniszter a miskolci 36. Könyvtáros Vándorgyűlésen beszélt a magyarországi könyvtárak helyzetéről. A miniszter szerint a könyvtár jó befektetés; az intézmények látogatottsága, a kölcsönzési és olvasói létszám folyamatosan bővül, tehát egyértelmű, hogy a magyar lakosság szívesen jár könyvtárba, és szeret olvasni. Az olvasás élményét, a könyvek értékét nem pótolja a modern technika, ezért a szaktárca egy olyan programot állított össze, amely felméri az olvasási szokások területén tapasztalható negatív tendenciákat, ezek feltárásán és megfordításán dolgozik. Forrás: júl. 30. http://www.magyarorszag.hu/hirek/kultura/konyvtar20040729.html?h=1 A diákok húsz százaléka nem olvas könyvet A középiskolások harmada szinte sosem jut el színházba, ötöde pedig alig vesz a kezébe könyvet – ez áll a FISZ Országos Középiskolai Kutatás életmóddal kapcsolatos részében. A felmérésből kiderül, hogy a diákok legtöbb idejüket zenehallgatással, a barátaikkal vagy tévézéssel töltik. Forrás: aug. 18. http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2004-08-18&d=2004-0818&r=&c=73&fr=gy A Microsoft Office FrontPage: biztonságosabb internet a gyermekek védelmében A Microsoft Corp. és az Internet Content Rating Association (ICRA) közzétett egy új, ingyenes bõvítményt a Microsoft Office FrontPage 2003 nevű webhelykészítő és -menedzselő alkalmazáshoz. Az új eszköz segítségével a webhelykészítők ICRA tartalomcímkéket rendelhetnek a webhelyekhez. Az ICRA címkerendszer számos tartalomszűrő eszközzel együttműködve segít megakadályozni, hogy a gyermekek káros tartalmú webhelyekhez férhessenek hozzá. A Microsoft Office FrontPage 2003 programhoz készült ingyenes ICRA Content Rating bővítmény a http://www.microsoft.com/frontpage/downloads/addin/searchdetail.asp ?a=584 címről tölthető le. Forrás: aug. 23. http://hirek.prim.hu/cikk/41303/ A gyerekek a legprofibb internet felhasználók Egy svájci szervezet aktuális tanulmánya szerint a gyerekek lényegesen ügyesebbek és gyorsabbak az internetezésben a felnőtteknél. A céltalan szörfölés a férfiakra, a céltudatos keresés pedig a nőkre jellemző. Forrás: http://www.mfor.hu/cikkek/cikk.php?article=15613 Reklámra éhes a gyerek? „Öt-hat éves koruk előtt a kicsik különösen védtelenek a hirdetésekkel szemben és a reklámozók szándékosan kihasználják ezt a helyzetet, például a rajzfilmek előtt vetített játékés édességreklámokkal” - olvasható a Fogyasztóvédelem című szakfolyóiratban. A gyerekekre óvodáskorukban hatnak a legintenzívebben a reklámok: ekkor már felismerik a hirdetéseket, de nincsenek tisztában azzal, hogy ezek nem mesefilmek. A reklámok általános hatása az iskoláskorban gyengül.
10
Forrás: aug. 27. http://hvg.hu/frisshirek A győztes páros: Anikó, a net- nagymami és Zita, a net-unoka Interjú Nagy Anikóval és Nagy Zita Dorottyával, az I. Unoka-Nagyszülő Informatikai Verseny elsõ helyezettjeivel. - Anikó, hogyan ismerkedett meg a számítógéppel illetve az internettel? - Nekem kicsit könnyebb dolgom volt, mint általában a korosztályom többi tagjának: már nagyon régóta, tizenöt éve dolgoztam számítógéppel munkahelyemen, az Országos Széchenyi Könyvtár Sajtóbibliográfia Szerkesztőségében. Az internetet nem olyan régen, pár éve használom, de nagyon könnyen megtanultam a navigálást. Egy olyan munkakörben, ahol mindig is információfeldolgozással foglalkoztam, nem volt nehéz az interneten eligazodni, a számítógépes készség, az egér-, illetve billentyűhasználat pedig már adott volt... Forrás: szept. 2. http://www.minok.hu/node/view/378 NKÖM: kulturális portál Szeptember 3-án tartott sajtótájékoztató keretében Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium vezetője megnyitotta a tárca gondozásában elkészült megaportált. Az adatbázisokban jelenleg 11 ezer műemlékről, ötven kortárs képzőművész 400 alkotásáról, 500 e-könyvről, 40 ezer filmről, 5 ezer magyar festményről, 3 ezer néprajzi tárgyról, 3 500 színészről és 600 muzsikusról, valamint 12 ezer európai műtárgyról találhatnak adatokat az érdeklődők. Néhány héten belül száz multimédiás CD-ROM lesz elérhető. Forrás: szept. 3., Prím Online, http://hirek.prim.hu/cikk/41501/ , http://www.magyarorszag.hu/hirek/kultura/kulturahu20040902.html?h=1 Szeptember 2. óta él a www.kultura.hu - gyermekeknek is! A NKÖM új portáljáról a színházi, mozi- és tévé műsorok mellett képzőművészeti és műemléki adatbázis, filmes gyűjtemény, számos CD-ROM anyaga, e-könyvek is letölthetők. A honlap egyetlen helyen teszi elérhetővé olyan tartalomszolgáltatásokat, mint a port.hu, az est.hu, a terasz.hu, a museum.hu, a theater.hu, az egyszervolt.hu, a multikor és fidelio portál, valamint az elektronikus könyvtár honlapja és a képzővűvészeti adatbázist kezelő artnet. A portál a gyerekek számára is érdekes hírforrás, a legkisebbek megzenésített gyermekverseket, meséket hallgathatnak meg közvetlenül a portálról, a nagyobbak a kultúra számos területéről tájékozódhatnak. Forrás: szept. 5. http://www.kultura.hu Nem olvasó generációk követik egymást A magyar lakosság fele funkcionális analfabétának tekinthető, hazánkban hat - nyolc százalékra becsülik a valóban diszlexiás, és csaknem 40 százalékra a hasonló tüneteket produkáló, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számát. A KSH adatai szerint 2000-ben naponta nyolc percet töltöttek különböző lapok olvasásával a 15-19 évesek, ez az érték 1987ben még a duplája volt. Hasonló a helyzet a könyvolvasással: tizenhét évvel ezelőtt naponta 21, 2000-ben csupán 11 percet fordítottak a fiatalok könyvekre. Másfél évtizede tanárok, szülők és kutatók kongatják a vészharangot, hogy nem olvasnak a gyerekek. Csak éppen alig történik valami. Forrás: okt. 2. http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=88673
11
Skót "kormányportál" gyermekeknek Egy évvel ezelőtt olvashattunk az Egyesült Királyság Államkincstárának újszerű kezdeményezéséről, egy webkikötőről, amelynek révén a brit gyerekek megismerkedhetnek az ország gazdálkodásával. Most a skótok próbálkoznak a gyermekek politikába, demokráciába való bevonásával. Az Infinitben korábban bemutatott angol "Red Box" (Vörös Doboz) portálon a brit államkincstár a gyerekektől vár ötleteket, tanácsokat a költségvetés megfelelő kezelésével kapcsolatban. Az interaktív tanító weboldalon a gyerekeknek az állami szervek, hivatalok (rendőrség, hadsereg, stb.) munkájával kapcsolatos kérdésekre kell felelniük; a helyesen megválaszolt kérdések eredményeképpen virtuális fontokkal gazdagodhatnak az ifjú felhasználók. Egy bizonyos összeg elérése után a jövő kincstárnoka eldöntheti, hogy a portálon létrehozott virtuális város mely intézményének fejlesztésére kívánja fordítani a frissen megkeresett pénzt. (http://www.kablenet.com/) Forrás: szept. 30. www.infinit.hu
•
A hírlevél létrejöttében közreműködő – szakirodalmi információt szolgáltató gyermekkönyvtárosok:
Hagyományos források: Fejesné Szabó Piroska (Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg) Gelencsér Katalin (Apáczai ÁMK Könyvtára, Zalaegerszeg) Horváthné Nagy Elvira (Városi és Iskolai Könyvtár, Zalakaros) Tóth Rita (Fejér György Városi Könyvtár, Keszthely) Tüske Lászlóné (Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Lenti) Internetes források: Oláh Rozália (Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg)
12
