GYI – Gyermekkönyvtári információ - 10. hírlevél (2006. január 30.) A Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely szakirodalmi tájékoztatója Szerkesztő: Oláh Rozália
GYI – Gyermekkönyvtári információ - 10. hírlevél (2006. január 30.)
A Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely szakirodalmi tájékoztatója Kedves Gyermekkönyvtáros Kollégák! Hírlevelünkben a 2005. november-december hónapokban beérkezett szakirodalmi információkat adjuk közre. A zalai gyermekkönyvtári tájékoztatót a továbbiakban is kéthavonta szerkesztjük, ezért a következő figyelendő időszak: január-február, a legközelebbi beküldési határidő: 2006. március 5. A beérkezett információk változtatás nélkül kerülnek a hírlevélbe. Közreműködéseteket megköszönve - üdvözlettel: Oláh Rozália Könyv és Nevelés Orosz Katalin: A népmesék lélektani elemzése Egyszer volt, hol nem volt..., olvashatjuk gyakran gyönyörűséges népmeséink kezdő sorait. Egy olyan világban játszódnak ezek a mesék, melyekben hősök és sárkányok küzdenek egymással, táltos paripák repülnek. Ez a világ mai eszünkkel nem létezik: tudjuk, hogy nem repülnek a lovak, és csak a fiatalok képzeletében léteznek a mindig győzelemmel végződő küzdelmek. A modern világ meséi - úgy tűnik - a televízió képernyőjén játszódnak. A szélsőségesen jó és rossz jellemek végtelen küzdelme zajlik, és a mai felnőttek olthatatlan érdeklődéssel számolatlanul fogyasztják ezeket a történeteket. Az a világ, mely „hol van, hol nincs”, mely a népmesékben tükröződik, nagyon hasonlít ahhoz, amely lelkünk mélyén él. Itt a lélek mélyéről van szó, ahol lángba borul a szerelem, ahol jellemünk ereje formálódik. A modern pszichológiában alapvetően három nagy irányzathoz kapcsolódtak a lélektani vizsgálatok. Az első, a kognitív pszichológia, amely kommunikációnkat elsősorban az értelem felől közelíti, belátással és gyakorlással hat, segítségével lehet konfliktusokat megoldani, tanulni embervoltunkat, megérteni a társadalom játékszabályait. A második nagy iskola a mélylélektan, mely többek közt Freud, Adler és Jung tanításait veszi figyelembe. Alapvető összefüggést fedez fel az ember múltja, elsősorban a 3-6 éves kora előtti történései, a lélek mélyén zajló érzelmi folyamatok és a mindennapok megnyilvánulásai között. A harmadik iskola a humanisztikus pszichológia, melynek üzenete az ember mindenek feletti tisztelete, az önkifejezés jelentősége. A nevelést és az oktatást a gyermek és a pedagógus bizalomteljes, nyílt kapcsolatára alapozza. A cikk írója nem rejti véka alá személyes élményét, hogy nehéz pillanataiban a polcról sokszor levette a rongyosra olvasott Kriza János gyűjteményt, vagy Benedek Elek köteteit, és ezekből merített erőt élete megújításához.
2
A király és fiai mesefordulata Tekintsünk egy közismert mesefordulatra; a király és három fia számtalan mese főszereplői. A király már öreg ezekben a mesékben, amit szimbolikusan a betegsége, az uralkodással járó feladatok megoldásának nehézségei fejeznek ki. A két nagyobb fiút kedveli, becsüli az apa, a legkisebb azonban problémahordozó. Kicsi, vézna, vagy nem akar a család életében a szokásos módon részt venni, általában mentálisan is elmaradottnak tartják. A család ki is rekeszti magából, sokszor fizikailag is, a disznóólban vagy az istállóban van a helye. Milyen lélektani hatással lenne mindez egy mai gyermekre? Önértékelési zavar, állandósuló szorongás, később életvezetési zavarok, esetleg a család teljes megtagadása. Ezek a zavarok azonban alig vannak jelen, mivel a fiú barátokkal, segítőkkel rendelkezik, akikhez sokkal elevenebb szálak fűzik, mint a leírások alapján a bátyáit bárkihez is. A másik nagy különbség, hogy olyan feladatok megoldására vállalkozik teljes sikerrel, melyekből kitűnik, hogy mély önbizalma van, ismeri alapvető életfeladatát. A feladatokat azonban sohasem nagyképűen, mellét verve oldja meg, mint testvérei, akik elutasítóan bánnak a kisebb, szerényebb képességű emberekkel. A legkisebb fiút útja során olyan támogatók segítik, akik bármilyen kicsik is, elvégzik az emberi léptékkel mért lehetetlen feladatokat. Tanulság: azt, akivel több baj van, nem kell feltétlenül kirekeszteni, hiszen több gondoskodásra van igénye. Az Ego szerepe Van egy olyan láthatatlan birodalom, ahol a dolgok változása, a probléma megoldása, a kiegyenlítődés, azaz az igazság, meg tud jelenni egy emberöltőn belül, és ez éppen az egyes ember élete. Az én élménye, az életen keresztül való folytonosságunk érzete abban a pszichológiai fogalomban sűrűsödik össze, amelyet C.G. Jung Egonak (Én.-élmény) nevez. A király ennek az Egonak a szimbólumaként jelenik meg, és birodalma a saját élete. Mire felnőttek leszünk, átvesszük szüleinktől a saját életünk feletti uralmat, és birtokoljuk azt egy életen keresztül. Az üzenet, amit tehát a négy férfi hordoz, az, hogy az egyik (a király) kezdetben kiemelkedő, uralma nyílt, hatalmát nem kérdőjelezheti meg semmi, de ő is alá van vetve az időnek: minden változásban van, éppen ezért nem tarthat a hatalma sem a végtelenségig, változás jön, segítségre szorul. A két nagyobb fiú nagy ígéreteket hordoz, hatalma is van, csak éppen nem képes az alapproblémának a megoldására. A valódi megoldást a kisebbik fiú hordozza, ő képes arra, hogy a vasfüvet megtalálja, vagy legyőzze a fenyegető sárkányt. A probléma maga a hatalom hanyatlása. Gyengül a király, öregszik, biológiai, mentális síkon egyaránt. Pusztán a hatalom birtoklásával már nem lehet azokat a problémákat felszámolni, melyek a birodalmat fenyegetik. Másféle magatartásra van szükség, mely mögött egy másfajta értékrend húzódik meg. Tudatos és tudattalan A király tehát uralmat gyakorol, de tudjuk, hogy a birodalom olyan bonyolult működésű, annyira összetett, hogy nem jelenti azt, hogy mindent tudna is a király. Minél inkább alkalmazkodnak a király által adott törvények a valódi természeti törvényekhez, annál tovább tudja uralmát fenntartani. Életünk is így alakul: minél inkább felismerjük ezeket a törvényeket, és alkalmazkodunk hozzájuk, annál harmonikusabb és egészségesebb lesz életünk. Egyszerű emberek élete éppúgy lehet harmonikus és egészséges, mint magasan képzett embereké. Személyiségünk egészét a tudatos életünk, az Ego és a tudattalan együttesen alkotja. Személyiségünknek gyakran kevésbé integrált oldalai, vonásai is vannak, melyek megkeserítik életünket, ha csak akarattal próbálunk közeledni hozzájuk. A személyiség kibontakozásának útja: az individuáció folyamata Az életünk második felében, egyéniségünk kibontakozása közben sokszor traumatikus eseményeknek kell bekövetkezniük, hogy valódi változás álljon be, és a legkisebb fiú szavára hallgassunk, támaszkodni merjünk olyan oldalunkra, amelyről korábban nem is álmodtunk, hogy birtokoljuk. Sokaknál az intuíció képessége nem alakul ki, a józan észre hivatkozva elnyomják megérzéseiket. Az intuíciót jelképezi még a gebe, amely parazsat eszik: a tűz az intuíció jelképe. Egy másik mesében a sárkány a kút vizét zárja el, és ilyenkor a birodalom kiszárad, az érzelmi élet
3
elsorvadásának jeleként. A négy őselem párhuzamba állítható a négy lelki funkcióval, és ez megkönnyíti a szimbólumok megfejtését. A hogyanra is megadja a választ a mese. A legkisebb királyfi útja, cselekedetei, találkozásai szimbolikusan azt írják le, hogyan is tudjuk ezt megtenni. A képek és a képzelet szerepe A mesét hallgató gyermekben gyakran jelennek meg belső képek, melyeket fantáziának tekintünk. Ennek jelentősége sokkal nagyobb, mint amit tulajdonítanak neki. A gyermek mély lelki életében ezeknek a képeknek a segítségével rögzül az információ, mely a legsajátabb önmagáévá válik. Alapvető érzelmi és szellemi tudásként raktározzák el a mesékben kódolt szimbólumokat. Ezekhez egy életen át, mint magától értetődő tudáshoz lehet fordulni. Összefoglalás A népmesék világában eligazodó gyermek a lélek mély rugóit vési be belső képei és a sokszoros ismétlés során. A magyar népmesék mély bölcsességet hordoznak az ember világáról, mely a lényegi értékek és az alapvető érzelmi működés tanulásának egyik legfontosabb forrásává válik. Közvetítésük, olvasásuk meleg, érzelmileg elfogadó légkörben a gyermek nevelésének leghatékonyabb eszközei közé tartozik. = Könyv és Nevelés, 2005. 4. sz. p. 78-83. Valakovicsné Lakatos Marianna: A mesék létjogosultsága, avagy kell-e nekünk népmese? Gyakran hallunk manapság a tizenévesek értékválságáról. Tizenéves gyermek anyjaként és középiskolai magyartanárként egyre többet gondolok arra, milyenek voltak ezek a gyerekek, amikor még – optimális estben - az édesanyjuktól, az óvó néniktől, a tanító néniktől hallgatták a meséket. Meséket, melyek oly sok kérdésben eligazítást nyújthatnak az életben. Kíváncsi voltam, hogy mit gondolnak tanítványaim a meséről és a népmeséről. Megkértem a kilencedikes és a tizenegyedikes tanulókat, olvassák el Benedek Elek: A szegény ember szőlője című mesét, és válaszoljanak a következő három kérdésre írásban: 1. Mit mond számodra ez a mese? (Mi a mondanivalója?) 2. Szerinted példaképül állítható-e a mese főhőse a mai fiatalok elé? 3. Véleményed szerint van-e létjogosultsága mai világunkban a népmesének? Ha elolvasta is mindenki a mesét, akkor is a gyerekeknek kevesebb, mint a fele végezte el a külön feladatot. Azaz, „ha nem kötelező, akkor nem is érdekel”, mint ahogy ezt szóban is megerősítették. Az első kérdésre a 9. évfolyam tanulóinál felmerült az értő olvasás problémája is. Zömében levonták az egyébként kézenfekvő tanulságot: Jó tett helyébe jót várj! Érdekes megállapításokat tettek az irigységről, az önzésről, az erőszakról. Pl.: „Ne legyünk irigyek, és szép, erőteljes munkával a vagyont is meg lehet szerezni.” „Érzékelteti az olvasókkal, hogy az irigység, kapzsiság csak rossz útra vezet.” „Erőszakkal nem lehet megoldani semmit. Csak a jó győzedelmeskedhet.” A mese mondanivalójáról általában úgy vélekedtek, hogy a levont tanulságok a mai életben is érvényesek, csak figyelmen kívül hagyjuk őket. Egy tanuló azt fogalmazta meg, hogy „...a mai fiatalok nem versengenek a testvéreikkel, nincsenek királylányok, kitűzött célok, amiért meg kellene versengeniük.” Ha figyelembe vesszük, hogy testvéri rivalizálás általában folyamatosan érzékelhető a családokban, így valamilyen érzelemhiányt jelez a válasz. A többiek olyan gondolatokat fogalmaztak meg pozitív válaszaik során, melyek figyelmeztetik a felnőtteket is, hogy nem mindig állítunk jó példát a gyermekeink elé. Pl.: „Figyelmeztet arra, hogy az embereknek figyelniük kell egymásra.” „ ...Mert már a mai világban a fiatalok már csak arra törekszenek, hogy tegyenek kárt a másik emberben, és hogyan alázzák meg őket teljesen.” A harmadik kérdésre ketten nem adtak választ. Hárman úgy gondolják, hogy nincs ma már létjogosultsága a népmesének. A legfőbb indok: a mai gyerekek nem olvasnak könyveket, inkább TV-t néznek, számítógépes játékokat játszanak. Ma már szülők, nagyszülők nem mesélnek
4
gyermekeiknek, unokáiknak. Így szókincsük gyarapítása nem a mesék által történik. Mutatja azt is, hogy mennyi időt veszünk el a kisgyermektől, ami hátrányosan befolyásolhatja személyiségfejlődését. A 11. évfolyamosoknál is probléma a feladatértelmezés. A jól válaszolók is lényegében hasonló gondolatokat írtak le, mint a kilencedikesek. Pl.: „A mai társadalom legnagyobb problémájára világít rá: nem figyelünk oda egymásra.” „...jószívű és önzetlen valaki, az kifizetődik az életben.” A példakép tekintetében egyöntetűen igennel válaszoltak, de azt is kifejtették, hogy a mai „világban kevés a rendes ember”. „...jó példa lenne a mai fiatalságnak, de sajnos a mai világban az az ember, aki segít másoknak, az nem jár jól, mert kihasználják a jóságát és a segítőkészségét.” A harmadik kérdésre ugyancsak megoszlanak a válaszok. A nemmel vélekedők a következő okokra vezetik vissza a mese háttérbe szorulását: „a fiatalokat már nem érdeklik a régi dolgok, ezt érteni a népmesékre, népdalokra...” Tény és való, hogy jobban lefoglalja őket a televízió, a DVD, a számítógép, mint az olvasás. Aki megpróbálja a népmesék tanításait követni, az falba ütközik, mert a világ már nem úgy fogadja, mint régen. Ráadásul „önzőnek kell lenni” ahhoz, hogy valamit elérjünk az életben manapság. Mindkét csoport tanulói látják, hogy a tudomány és technika vívmányai kedvezőtlenül hatnak az olvasásra, különösképp a népköltészeti alkotásokra. Észreveszik még az alapvető emberi értékeket a mesében, követendőnek is tartják, de szerintük a mai világ nem kedvez a hagyományos értékrend megtartásának. Ugyanakkor látják azt is, hogy a modernkor emberi tulajdonságai sem alkalmasak a példamutatásra. Csodálnivaló-e ezek után, hogy a társadalmi befolyásoltságnak engedelmeskedve elutasítják a jóságot, segítőkészséget, emberi jót? Hiszen nem akarnak kiközösítettek lenni. Tényleg nem lehet az Internet-kor gyermekeinek mesét adni a kezébe? Mit tehet ez ellen a pedagógus? Sajnos nem sokat, mert hiába tudja: a mese ugyanolyan izgalmas, mint egy krimi vagy kalandjáték, kötelezővé nem tudja tenni, mert akkor még kevésbé szívesen olvassák el. Szépségét elismerik, de tanításai idegenné válnak a tanulók számára. Összegzés: nagyon fontosak a mesében fellelhető erkölcsi normák, életbölcsességek. Figyelembe véve a bevezetőben említett értékválságot, különösen kiemelendők a mesékben található tiszta és nemes gondolatok. Mindenképpen követésre érdemes a jóság, a kitartás, a hagyománytisztelet, a helytállás és mindazon értékek, amelyek az emberi élethez mégis hozzátartoznak. Ezek segítségével tudnánk csak a világban bárhol békében, boldogságban élni! =Könyv és Nevelés, 2005. 4. sz. p. 84-87.
Könyvtáros Balogh András: Bibliopláza a (köz)művelődésért A multikultúra terei a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjában A Központi Könyvtár felújítása, bővítése után az elmúlt hat évben átalakult az intézményi struktúra, „modern” szolgáltató könyvtárrá vált úgy, hogy közben megőrizte a hagyományos könyvtár kultúraközvetítő funkcióit. Eddig soha nem látott számú beiratkozott, illetve regisztrált olvasó jelent meg a Központi Könyvtárban. Az igényes társadalmi környezetben megalapozták szolgáltatásaik körét, bővítették társadalmi kapcsolataikat az egész város felé, növelték olvasói bázisukat. A felújítás előtt a könyvtárban nem volt audiovizuális dokumentumok kölcsönzése, gyerekkönyvtár, valamint könnyű irodalom, illetve nyilvános internetszolgáltatás. A könyvtár felújításával egy időben, belső szakmai viták keretében egyszerre alakult át a könyvtár teljes szervezeti, feldolgozási, szolgáltatási, informatikai rendszere. A gépesítés nemcsak gyorsította, könnyítette, pontosabbá tette a könyvtáros munkáját, de maga is lehetőségeket teremtett az olvasók kiszolgálásában.
5
A hat szinten elhelyezkedő olvasói terek a földszintről indulva specializált állományokra, szolgáltatásokra osztva szűrik meg az olvasói igényeket. Félemeletenként haladva először a gyermekkönyvtárban találjuk magunkat, amely szintén közeli elhelyezkedése révén számít a fiatal olvasókra, valamint arra, hogy a könyvtárhasználat „magasabb” régióiba a gyermekrészlegen keresztül vezető utat megtalálja a fiatalabb korosztály. Felismerték a fiatalok életmódjának azt a trendjét, hogy iskolai közösségeikből kiindulva (sokszor kollégiumból) együtt jönnek tanulni, és a tanulás közben-után felszabaduló idejüket is értelmesen szeretnék eltölteni. A könyvtár városközpontban lévő, könnyen megközelíthető helyzetéből adódóan sokan választják találkozási helyként a Központi Könyvtárat. A néhány fős közösségben a könyvtárba betérő fiatalok térhasználata meglepő hasonlóságokat mutat a bevásárlóközpontok, plázák ilyen jellegű közösségeivel: kisebb asztalok melletti együttlétek, beszélgetések, korzózások a könyvtár tereiben. Az ilyen és hasonló módon eltöltött időt hatékony módon használhatják ki a művelődésre, kultúraátadásra fogékony szakmai elképzelése. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban az elmúlt években lezajlott úttörő jellegű változások ráirányíthatják a szakma figyelmét a komplex könyvtári szolgáltatásrendszer szükségességére, amely állandóan változó, megújulni képes szervezetként alkalmas arra, hogy kielégítse használóik mindenfajta szükségletét. =Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2005. 12. sz. p. 29-34. Éger Veronika: A mese bűvöletében „Mesére még a felnőtteknek is szükségük van, de a szabadidőtöltésben a tévé kiszorította az olvasást. A mai 30 - 40 éves korosztály - a kisgyerekes szülők- nem veszik a fáradságot, hogy meséljenek vagy az életkorának megfelelő könyvet adják a gyerek kezébe... Ennek következtében a gyerekek szókincse és fantáziája is szegényessé válik, azokat ugyanis csak az olvasás fejleszti igazán...” E véleményt Szávai Ilonától, a pedagógiai tárgyú kiadványokat megjelentető Pont Kiadó igazgatójától idéztük. A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) e súlyos kortünetet próbálja folyamatosan enyhíteni, orvosolni a maga eszközeivel. Ennek jegyében szervezte meg – 2005. szeptember 30án – a „Népmese Napját”. Nem véletlen, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban hagyományteremtő szándékkal létrejött rendezvény épp legnagyobb mesemondónk, Benedek Elek születésnapjára esett. Benedek Elek munkásságáról egyik dédunokája, Benedek Katalin tartott információkban gazdag előadást. Részletesen elemezte dédapja népszerű összeállításának szerkesztési kritériumait, látásmódját és tematikáját. A válogatásban a jóság, a szépség és okosság szempontjai érvényesülnek. A déli szünet előtt még egy „csemege” várt a hallgatóságra, hiszen Boldizsár Ildikó előadásai mindig nagy sikert aratnak. Az előadó ezúttal is maradandó élményt nyújtott. Benedek Elek valamennyi meséjében (389!) megvizsgálta az apafigurákat, s arra a következtetésre jutott, hogy „ nem mindig jók az apák a mesékben”. A következő előadó, Fodor Judit a szolnoki Gyermekkönyvtáros Műhely vizsgálatáról számolt be. Azt próbálta kideríteni, hogy „legyőzheti-e a népmesék sárkánya Pokemont?” Az 5. osztályosokkal történt felmérés szerint már nem nézik ugyan e rajzfilmsorozatot, de az olvasás terén számos probléma merül fel náluk. Kevesen és nehezen tudták megfogalmazni a népmesék tanítását, tanulságát. A gyerekek többségének a kedvenc meséjükről a tévé jutott eszébe. Igaz ugyan, hogy a szolnoki kisiskolások szabadidős tevékenységeinek sorát még az olvasás vezeti, de rögtön utána a számítógép és a tévé következik. A mese nagyon fontos a gyermekek érzelmi és értelmi fejlődésében, mivel viselkedési mintákat nyújt számukra. Az előadó az iskola szerepére és felelősségére is figyelmeztetett. A Szolnoki Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárában nagy súlyt fektetnek a mesék népszerűsítésére: mesefoglalkozásokat, vetélkedőket, mesemondó versenyeket rendeznek azért, hogy- Pokemon
6
helyett- megtartsuk és legyőzzük a magyar népmesék sárkányát. Szükségünk van a sárkányra, mert ha legyőzzük, akkor az erősíthet bennünket... Meséljük el kedves népmeséinket! címmel Budavári Klára egy programsorozat tapasztalatairól számolt be. Ő a FSZEK pestszentlőrinci könyvtárában nyolc éve alkalmazza a mesedramatizálás, a bábozás és a kézműves-foglalkozások nyújtotta lehetőségeket a mesék megkedveltetésére. Köztudott, hogy a mese kimeríthetetlen kincsesbánya a pszichológia számára. Ezt Stiblár Erika előadásában is bizonyította. Miért érvel a pszichológia a mese olvasása mellett? Azért, mert a mese általános, közös és nagyon fontos ősi tartalmakat hordoz, és miközben felkínálja az azonosulás lehetőségét, kitágítja a valóságot, a pszichológus számára felhasználható a problémamegoldás fejlesztésére, és segít a szorongásoldásban. A Magyar Olvasástársaság felhívása, amelyet bevezetőnkben említettünk, ezzel a biztatással zárul: „Ne hagyjuk veszendőbe menni mindazt, ami évszázadokon keresztül élni segítette az embereket!” A „Népmese Napja” című konferencia maradéktalanul tükrözte e nemes szándékot. =Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2005. 12. sz. p. 37-39. Könyvtári Levelező/Lap Balázsné Prohászka Mária – Gubáné Ecsédi Erika: A népmese napja a Hild Viktor Városi Könyvtárban A cikkből kiderül, hogy a Hild Viktor Városi Könyvtár a népmese napja alkalmából egyhetes programsorozatot hirdetett szeptember 26. és 30. között. Különböző foglalkozások keretében hívták fel az iskolások és óvodások figyelmét a népmesékre. Ennek kapcsán került sor ismert népmesék sokoldalú, dramatikus, vizuális feldolgozására, népmesei vetélkedőre, kézműves foglalkozásra, meseillusztráció készítésére mesehallgatás közben, sőt meseírásra is. = Könyvtári Levelező/Lap, 2005. 10. sz. p. 37. E. Harsas Éva: Ha az OSZK hív, hát persze, hogy ott leszünk! Az Országos Széchenyi Könyvtárban került sor a középiskolai könyvtárostanárok tavalyi, első műhelybeszélgetésére. Az itt elhangzott tapasztalatokról olvashatunk élménybeszámolót a cikkben. = Könyvtári Levelező/Lap, 2005. 11. sz. p. 25-26. Gecse Zsuzsanna: József Attila és kora A salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár műveltségi versenyt szervezett 2005. október 27én a József Attila emlékév kapcsán. A felhívás Nógrád megye középiskolás tanulóit célozta meg. A cikk írója szerint a program célja az volt, hogy segítsék a diákokat az iskolai tananyagon túlmutató, az átlagosnál gazdagabb József Attila-kép kialakításában, a költő megértésében. = Könyvtári Levelező/Lap, 2005. 12. sz. p. 17-18. Gyöngyösi Zsuzsa: Olvasáskultúra, olvasástámogatás Ezzel a címmel tartottak konferenciát a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban 2005. október 3-án, ahol különféle előadásokat hallgathattak meg a résztvevők az olvasással kapcsolatban. Többek között szó esett a digitális kor olvasási kultúrájáról, valamint A Nagy Könyv - programról, annak lebonyolításáról, illetve a mostani könyvtárhasználati szokásokról is. = Könyvtári Levelező/Lap, 2005. 11. sz. p. 13-14.
7
Jóó József: Hol jár a Harry Potter jégtörő? 2005. október 14-én olvasáskonferenciát tartottak a győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár szervezésében. A konferencián ismertetett vizsgálatokból az is kiderült, hogy mennyire átalakult a gyerekek olvasmányválasztási szokása. Továbbá el kellene gondolkodnunk azon is, hogy vajon mi motiválta a szavazókat, amikor A Nagy Könyv játékban a TOP 12-be juttatás volt a tét: a televízióban látottak vagy olvasmányélmény. Ennek kapcsán az is fölvetődött, hogy a globalizálódó kulturális kínálati piachoz alkalmazkodjunk-e, vagy inkább maradjon meg a nemzeti öntudatunk. Hogy mennyiben változik a helyzet a világban és nálunk e téren, majd a Nemzetközi Olvasástársaság 2006-os budapesti világkongresszusán kiderül. = Könyvtári Levelező/Lap, 2005. 11. sz. p. 14-16. Mándli Gyula: Duna-parti nagy könyv part-y 2005. szeptember 24-én a váci Duna-parton nyolc könyvtár szervezésében Nagy Könyv Part-y-t rendeztek. A cikkben beszámolót olvashatunk A Nagy Könyv - játékban döntőbe jutott 12 könyvhöz kapcsolódó rendezvényekről. A cikkből az is kiderül, hogy az egész napos, minden korosztályt megszólító programok iránt nagy érdeklődés mutatkozott. = Könyvtári Levelező/Lap, 2005. 11. sz. p. 26-28. Mesenap egy vajdasági iskolában A Magyar Olvasástársaság felhívása, hogy szeptember 30-át a népmese napjaként ünnepeljük, visszhangra talált a bácskossuthfalvai Id. Kovács Gyula Általános Iskolában is. Benedek Elek születésnapján az egész tanítási napot a nagy meseíró emlékének és a népmeséknek szentelték. Talán így hozzájárulhattak a gyerekek szókincsének bővítéséhez, látókörük szélesítéséhez, fantáziájuk szárnyalásához. Az első két órán mesét mondtak mind az alsós, mind a felsős diákok, sőt a tantestület tagjai is felelevenítették kedvenc történetüket. A mesemondást jelképesen úgy oldották meg, hogy gyertyát gyújtottak, és azt ülték körbe. Az alsós tanulók számára rajzpályázatot hirdettek, a felsősök pedig fogalmazást, mesét írtak, amelyben a következő próbákat kellett kiállnia a hősnek: megszelídíteni a vadkörtét, meggyógyítani a bolondgombát, megédesíteni a keserűfüvet. Csernik Ilma pedagógus így nyilatkozott a különleges iskolai napról: „A mesemondás különösen nagy és új élményt jelentett a felsősöket oktató tanárok számára, akik még nem voltak ilyen mesemondói, mesehallgatói helyzetben a gyerekekkel. Kellemes meglepetés volt mindannyiunk számára az az érdeklődés, amellyel még a nyolcadikosok is figyeltek mesélő tanáraikra. Huszonhat Benedek Elek által gyűjtött mese hangzott el, ezt kiegészítették a gyerekek által mondott mesék. Bebizonyosodott, hogy a mese mindig időszerű, és minden korosztály számára érdekes. A fogalmazásírói pályázaton született néhány kiemelkedő, fantáziadús alkotás. Összességében azonban elmondható, hogy a gyerekektől sem az iskola, sem a hétköznapok nem kívánja meg túlzottan a kreativitást, igazi meseélménye sincs mindenkinek, így a feladatok megoldása nem mindig volt túl ötletes. Meg kell tanítanunk őket, hogy merjenek szabadabbak, ötletesebbek, eredetibbek lenni. „A díjazottak a gyermekhét záró rendezvényén kapták meg jutalmukat. Tartva magunkat a nap szellemiségéhez és céljaihoz, az édesség mellett természetesen egy-egy mesekönyv is az ajándék része volt. Reméljük, olvasgatni is fogják, s jövőre, az akkor immár második mesenapon ebből is mesélnek a gyerekek.” =Könyvtári Levelező/Lap, 2005. 12. sz. p. 21-23.
8
Serdültné Benke Éva: A vers az, amit mondani kell A bonyhádi városi könyvtár Wass Albert vers- és prózamondó versenyt hirdetett középiskolásoknak és felnőtteknek 2005-ben már másodszor. A cikkben olvashatunk az elődöntő, illetve a döntő lebonyolításáról, valamint az író bonyhádi kötődéséről is. = Könyvtári Levelező/Lap, 2005. 12. sz. p. 19-21. Ugrin Gáborné: Könyvtárostanárok nyugdíjban Az utóbbi években hiába javultak a munkafeltételek az iskolai könyvtárakban, ha nyugdíjazáskor változatlan maradt a könyvtárostanárok helyzete. A szerző hiányolja a nyugdíjba vonuló, vagy már nyugdíjas könyvtárostanárok évtizedekig elmaradt szakmai-anyagi-emberi megbecsülését. = Könyvtári Levelező/Lap, 2005. 11. sz. p. 24-25. Köznevelés Levél az én Hősömhöz – Pályázati felhívás A Magyar Posta Rt. pályázatot hirdet Levél az én Hősömhöz címmel 6-14 éves gyerekek számára. Azok a gyerekek, akik meg szeretnék osztani mondanivalójukat közelebb vagy távolabb élő Hősükkel, írjanak levelet nekik. A részvételi feltételekről bővebben a Köznevelés 40. számában olvashatunk. A pályázatok postára adásának határideje: 2006. február 20. = Köznevelés, 2005. 40. sz. p. 18. Népszabadság Boldizsár Ildikó: A spanyol kisördög. Elvira Lindo spanyol kisördögét Pápaszemes Manolitónak hívják, és Ruppl Zsuzsanna fordításában mostantól a magyar gyerekek is megismerkedhetnek vele. Spanyolországban akkor van némi esély a komiszkodás következményeinek túlélésére, ha van egy nagypapa, aki hajlandó helyettünk elvinni a balhét, miután borotvahabbal etettük meg az öcsénket, eltörtük a vázát stb. A nagypapa ugyanis inkább vállalja, hogy szenilisnek titulálják, mintsem bántani engedje az unokáját. A nyolcéves Manolitónak soha be nem áll a szája, fergeteges stílusban adja elő történeteit. A hétkötetes Manolito-regények első kötetéből a szülők is tanulhatnak: mégpedig azt, hogy a legkomiszabb kölkök is kiszámíthatók, csak békén kell hagyni őket. = Népszabadság, 2005. december 27. p. 17. Csákvári Géza: Fantasyünnep Az ünnepek során filmbemutatóval kedveskedtek a mozik. C. S. Lewis angol író híres regényfolyamának első darabját, A Narnia krónikái: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény filmes adaptációját mutatták be. Az angolszász országokban ez a hétrészes regényfolyam a legismertebb irodalmi művek egyike, népszerűsége A gyűrűk ura trilógiáéval vetekszik. Lengyelországban kötelezővé tették az iskolákban az első kötetet. A Narnia nevű csodaországot örök télre kárhoztatta a gonosz jégtündér, Jadis. A Pevensie testvérek, akik egy kastély öreg szekrényéből kerülnek ebbe a másik világba, az ország uralkodójával, Aslannal együtt felveszik a harcot Jadis ellen. = Népszabadság, 2005. december 19. p. 19.
9
R. Hahn Veronika: Az eddigi legkomorabb és legijesztőbb Potter London egyik filmpalotájában tartották a Harry Potter és a tűz serlege díszbemutatóját a főszereplők és más hírességek részvételével. A legfülsiketítőbb fogadtatásban Daniel Radcliffe részesült, aki már negyedszer bújik Harry Potter bőrébe. A hazai bemutatót megelőző első benyomások szerint a legújabb Harry Potter a sorozat „legkomorabb és legijesztőbb, egyben legviccesebb és sok tekintetben legjobb része”, melyet 12 éven aluliak csak szülői kísérettel tekinthetnek meg. = Népszabadság, 2005. november 8. p. 16. Márton László: A mesélő magányossága Andersen meséinek új kiadása, címlapján a hattyúval, gerincén a rút kiskacsával már önmagában, tárgyként is figyelmet kelt. Nagyméretű, súlyos, mégis – a tipográfiának és az illusztrációknak köszönhetően – érződik benne valami könnyedség. Negyvenhárom mesét tartalmaz, a teljes életmű egyharmadát. A válogatók érdeme, hogy megőrizték a mesék sokszínűségét, és a közismert klasszikusok mellé beválogattak felfedezésre váró, izgalmas szövegeket is. Az Andersen-életmű műfajilag heterogén, mégis egységesnek érződik, mégpedig az alkotói személyiség állandó jelenléte miatt. Szinte észrevétlenül van jelen a mesékben, vagy inkább a mögöttük felsejlő mesélő magányosságában. = Népszabadság, 2005. november 26. p. 12. Szablyár Eszter: Fiataloknak friss tintával Megjelent a Friss tinta! c. gyermekvers-antológia, amelynek bemutatóján a kicsiknek szóló irodalomról beszélgettek a II. Téli Gyerekirodalmi Fesztivál résztvevői. A kötet az elmúlt húsz év termését, negyven író százötven versét, mondókáját, halandzsáját foglalja egységbe. Kukorelly Endre receptje szerint akkor időtlen a jó gyerekvers, ha rájátszik a gyerekek egymással való beszélgetésére, felidézi kreativitásukat, eredetiségüket. Ennek a kiadványnak nemcsak a szövege, a képi világa is elsőrangú – mondja a Csodaceruza folyóirat főszerkesztője, Sándor Csilla. = Népszabadság, 2005. december 20. p. 18. Szablyár Eszter: Házi Nagy Könyv-bajnokság A budapesti Lauder Javne iskola és gimnázium megválasztotta saját kedvenc könyveit. Az alsósok rajzokkal, a felsősök kisfilmekkel reklámozták osztályuk kedvencét. Az iskola aulájában könyvünnepre készülődnek, a hatodikra. A hagyomány szerint a diákok írót választanak és elhívják, hogy jól kifaggassák. Az ünnepre a szülők, nagyszülők is hivatalosak, meg is telik az aula. A zsűri a kreativitást és az ötletességet vizsgálta, s úgy döntött, hogy azok az osztályok lesznek a nyertesek, akik Boldizsár Ildikó: A fekete világkerülő ember meséi c. kötetét és Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen c. könyvét reklámozták. A kisfilmek közül azok kerültek ki győztesen, amelyek Thomas Mann: József és testvérei és Szabó Magda: Abigél c. könyvét mutatták be. = Népszabadság, 2005. december 15. p. 16.
10
Twist Olivér A Népszabadság a Világirodalom Klasszikusai című, huszonhat kötetes családi sorozatában megjelent Charles Dickens regénye, a Twist Olivér. Beney Zsuzsa Soros Életműdíjas költő, irodalomtörténész a következőket mondja róla: Nem csak regény, szociográfia, mese, hanem őstörténet. Szereplői nemcsak valahai embertársaink, hanem jelenlegi világunknak is újra és újra felbukkanó archetípusai. Jó regény, tele csavaros, izgalmas, ide-oda ugráló jelenetekkel, tele szövevénnyel. Minden emberi kínoknak talán a legnagyobbikát, a kiszolgáltatottság tehetetlenségét ábrázolja. Olivér a regény szereplőiből és az olvasókból egyaránt a sajnálatot, a szeretetet, a segíteni akarást váltja ki. A szívünk összeszorul, de az első pillanattól tudjuk, hogy a jók majd elnyerik jutalmukat. =Népszabadság, 2005. december 15. p. 18. Valaczkay Gabriella: Szívesebben hallgat a nagy mesemondó Nemrég került a boltokba az a CD, amelyen a népmeséken és mondókákon kívül Kormos Istvánés Fazekas Anna-mesék, Petőfi-, József Attila-, Zelk Zoltán-versek, meg Kodály Zoltán által gyűjtött népdalok is szerepelnek. Az a Szabó Gyula szólaltatja meg őket, akinek hangján a fél ország várta évtizedeken át az esti mesét, a Magyar népmesék c. animációs sorozatot. „Lehet, hogy a népmeséket ma valóban eltakarja a gyerekeink szeme elől a tévéből kitüremkedő bóvli, de ami jó, az mindig jó” – mondják A nagy mesemondó c. lemez létrehozói. = Népszabadság, 2005. november 5. 17. p. Varsányi Gyula: Bevált a Nagy Könyv-jóslat Azoknak lett igazuk, akik a fiatalon elolvasott, részben iskolai kötelező irodalom sikerét jósolták a Nagy Könyv-játékban. A verseny végére három magyar ifjúsági regény maradt dobogón, és közülük Gárdonyié futott be. A végjátékban nem érvényesült a szűkebben vett irodalmi közvélemény álláspontja, olyan művek kerültek az első három helyre, amelyek korai olvasmányélményekként legjobban megragadtak az emlékezetben. A regényeket népszerűsítő tévéfilmek között voltak nyögvenyelősek és remekbe szabottak egyaránt – a szavazás folyamatát nem befolyásolták döntően. Nagyon eltérőek a vélemények a tévés kampányról. Sok író gondolja úgy, hogy a filmekre fordított hatalmas összegeket sokkal hatékonyabban is fel lehetett volna használni. = Népszabadság, 2005. december 17. p. 16. Zappe László: Mi való a gyereknek? Röviden: minden. Kicsit hosszabban: minden, de másképpen. Mindenképpen a felnőttek felelőssége, hogy mit kap a gyerek. Egy szabad, tágas, formagazdag világ való nekik. Könyvben, színházban, filmen, televízióban. S csak annyira másképpen, amennyire a gyerekvilág más, mint a felnőtt. Szóval: jobban. = Népszabadság, 2005. december 21. 3. p.
11
Internetes források (KIT Hírlevél alapján) Rovó Attila: az iskolai olvasókönyvekből nehéz megtanulni olvasni Az iskolai olvasókönyvekből nehéz megtanulni olvasni. Hiába a készülő tankönyvreform, az nem szabályozza a könyvek módszereit. A mintegy másfél tucatnyi iskolai olvasókönyv közül mindössze három-négy tanítja értő olvasásra a kisiskolásokat – állítják szakemberek. A rossz módszerrel oktató könyveket a tankönyvreform sem szűri majd ki. Forrás: nov. 5. http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=99120&archiv=1&next=0 Veres Kata: Szóvakság Régen ők voltak a buta, lusta vagy rossz diákok, illetve azok, akiknek hatalmas erőbefektetés kell a tanuláshoz. Manapság egyre többet hallunk a diszlexiáról, de még mindig keveset tudunk a súlyos olvasási zavar okáról, és hazánkban nincs pontos diagnosztikai eljárás sem. Forrás: nov. 6. http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=12648 Térítésmentes könyvtári adatbázis - LISTA Az EBSCO ingyenessé tette Könyvtári adatbázisát a LISTA-t, (Library, Information Science & Technology Abstracts). A szokásos EBSCO felületen keresztül használhatja bárki, akit érdekel a friss könyvtári irodalom. Az adatbázis olyan témákat fed le, mint könyvtárosság, osztályozás, katalogizálás, bibliometria, információkeresés, információkezelés stb. A LISTA több mint 600 folyóiratot, könyvet, kutatási eredményt és éppen folyó kutatási beszámolókat indexel. Forrás: nov. 22. http://konyvtaroskisasszony.freeblog.hu/ Kevés magyar internetezik - a svédeknél az óvodás is szörföl Az Eurostat által, az Európai Unió megbízásából végzett felmérés szerint még kis földrészünkön belül is igencsak eltérőek az internethasználati szokások. Magyarország csak sereghajtó az általános web-felhasználók arányát tekintve, nem úgy a svédek, dánok, finnek, ahol a százalékokat tekintve a nagymama, az óvodás is netezik. A teljes, 25 tagállamra kiterjesztett felmérés szerint az Európai Unióban átlagosan a lakosság 47 százaléka használja rendszeresen az internetet. Ezzel még mindig az Egyesült Államok mögött loholunk, ahol két éve volt hasonló felmérés, 55 százalékos eredménnyel. Az öreg földrészen észak felé kell keresgélnünk a legwebesebb országokat: 82 százalékkal Svédország vezet, az ezüstérmes a 76 százalékos Dánia, a harmadik befutó pedig Finnország 70 százalékkal. Forrás: nov. 27. http://ma.hu/page/cikk/ac/0/135157/1 Az ország hatvan százaléka nem ért a számítógéphez Az elmúlt két évben sikerült lerakni az információs társadalom alapjait, a következő időszak legfontosabb feladata az ország lakosságának hatvan százalékát érintő digitális írástudatlanság felszámolása -- mondta Kovács Kálmán szakminiszter az Országgyűlés informatikai bizottságának éves meghallgatásán. Forrás: nov. 24. http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/infbiz20051122.html?h=1
12
Az EU-ban 7% internetezik könyvtárban is; csak könyvtárban: 0% A digitális megosztottság szempontjából nagyon érdekes, hogy hol érik el az emberek az internetet, azaz akiknek otthon erre nincs lehetőségük, hol tudnak élni azzal. Az európai internethasználók negyede kizárólag otthonán kívül lép a világhálóra. Ország-viszonylatban, míg Lettország, Litvánia és Szlovákia lakosságának kevesebb, mint fele csatlakozik otthonról, addig Dániában, Németországban, Hollandiában ez az arány hét lakosból hat. Összességében tehát 75 százalék az otthonról netezők aránya, de jelentős a munkahelyi szörfözők részesedése is (41%). A diákok (illetve az oktatási intézményben csatlakozók) komoly, az összlakosságban képviselt arányukhoz képest mindenképpen meghökkentően magas 17%-kal képviseltetik magukat, míg a könyvtár és az internetkávézó egyaránt 7-7 százalékot ért el (hazánkban 10-10%). Jelentős még a barátok, rokonok, ismerősök által nyújtott elérés kihasználása is (20%). Érdekes eredményeket kapunk, ha megnézzük az exkluzív használatot, azaz, kik azok, akik a felsorolt helyek közül kizárólag egyet vesznek igénybe: csak otthon 34%, csak munkahelyen 9%, csak barátnál/ismerősnél 2%, csak könyvtárban 0%, csak internetkávézóban 1%. Ez utóbbi adat meglepő, de érdemes megemlíteni, hogy Bulgáriában és Törökországban nagyon magas a netkávézók kihasználtsága. Forrás: nov. 28. http://hvg.hu/Tudomany.internet/20051128digidiv.aspx A Nagy Könyv - nem a könyvek népszerűségét mérte? Magyarországon szoktak az emberek olvasni? Nem? Vagy mégis? Mit? Csak ponyvát? Biztos? És ki olvas? Mindenki? A fiatalok is? Ezekre a kérdésekre talán az utóbbi időkben legnagyobb olvasásra buzdító program a Nagy könyv adhat választ. Ha megnézzük az első 12 bejutott könyvet, könnyen észrevehetjük, hogy fele gyerekkönyv vagy kötelező olvasmány, és az összes meg van filmesítve. Ezek alapján az alábbi gondolatokat vonhatjuk le: Többnyire olvasnak, ha felnőtt szavazott, ő is csak gyermekkori élményei alapján. A Harry Potter kontra Gyűrűk ura harc a filmek alapján ment, tehát nem a könyvek népszerűségét mérte. Az 1984, a Mester és Margarita és a Száz év magány szerencsére nem gyerekkönyv, talán mégis reális lett az eredmény.(A Nagy könyv játék top 12-ét a www.anagykonyv.hu oldalon megtalálhatjuk) Vajon tényleg nem olvasnak Magyarországon? Puskásné Horváth Éva könyvtáros (Mozsgó, községi és iskolai könyvtár): - Az a tapasztalatom, hogy az emberek többsége, főleg a nők igenis olvasnak. Mint kis községben (1008 fő) azt már sikernek könyvelhetjük el, hogy van 40 rendszeres látogató, akik a könyvtár megnyitása óta eltelt két év alatt szoktak ide. Ebből többségük nyugdíjas vagy fiatal. Az iskolai könyvtárba pedig töretlen lelkesedéssel jönnek a kisebbek és nagyobbak. Forrás: nov. 28. http://www.dunantulinaplo.hu/index.php?apps=cikk&c=469452&d=2005-11-28&r=2347 Iskolák tesztelik a digitális tananyagokat Az idei tanévben 140 iskola és 20 óvoda teszteli a Sulinet digitális tudásbázis tananyagait, amelyek 2006 szeptemberétől lesznek elérhetők az iskolák számára. A Nemzeti fejlesztési terv többek között szövegértés-szövegalkotás, matematika, idegen nyelvi, informatikai csomagok létrehozását támogatja. Forrás: nov. 30. http://www.magyarorszag.hu/hirek/tudomany/sdt20051129.html?h=1 5-600 órányi hangoskönyv a MEK-ben A MEK közel egy éve az MVGYOSZ-szel együttműködve szolgáltat hangzóanyagokat. A MEK Egyesület egyik NIIF által támogatott projektje keretében kezdte el az MVGYOSZ hangoskönyvtárának digitális feldolgozását, szolgáltatását. Az MVGYOSZ hangstúdiójának vezetőjével, Parai Sándorral működnek együtt: ő vágja, tagolja, adott esetben digitalizálja a
13
régebbi audiokazettákon tárolt hanganyagot. Decemberben újabb több száz órás adagot kapott a MEK tőle, köszönhetően egy ISZT-támogatásnak. A könyvtár jelenleg kb. 100 hangzókönyvvel, 500-600 órányi hanganyaggal rendelkezik. Sajnos a jelentős mennyiségű hangállományok miatt már tárhely-problémáink is vannak, amelyeket 2006-ban meg kell oldani. Forrás: nov. 30. http://www.origo.hu/print/techbazis/20051021hangoskonyv.html Iskolai széles sáv -- könyvtárba is? Az év végére minden iskolában szélessávú internet lesz A Közháló Program eredményeként december 31-ig minden iskolában lesz szélessávú internetes hozzáférési lehetőség, és mindenütt elindulhat a számítástechnika, informatika oktatása - közölte az informatikai miniszter szerdán Székesfehérváron. Forrás: dec. 1. http://hirek.prim.hu/cikk/49837/ Új informatikai eszközök az iskolákban Az iskolák az idei informatikai normatíva által talán új gépekhez is hozzájuthatnak, amelyek kihasználhatják a széles sáv technikai lehetőségét is. A közbeszerzés nehézkessége miatt még csak az igénybejelentés történt meg, a hardver várhatóan a közeljövőben érkezik meg az intézményekhez. Így az iskolai könyvtár is új vagy használt számítógépekhez juthat, bár tapasztalat szerint ez inkább a könyvtárosok „személyes küzdelmének” eredménye az iskolákban. Az iskolai könyvtárak nagy része rendelkezik már számítógéppel, de ez nem jár együtt automatikusan internetezési lehetőséggel. Ma még kevés oktató él a digitális tananyagok lehetőségeivel a tanítás során. Ennek okai: 1. kevéssé ismert módszertani lehetőségek, 2. technikai felkészületlenség, 3. eszközök hiánya. A fejlesztés tehát e három területen kívánatos. (Seressné Barta Ibolya könyvtári szakértő közlése alapján) Funkcionális analfabéta a magyar gyerekek zöme - de inkább nem tudunk róla. Az utóbbi években kiderült, hogy a magyar diákok fele alig, negyede pedig egyáltalán nem érti, amit olvas. A PISA-felmérések tanúsága szerint Magyarország minden területen a nemzetközi átlag alatt teljesített. A minden területen az átlag alatt teljesítő Magyarországon az eredményekhez sokáig nem is lehetett hozzáférni. Később is leginkább csak a szakmai lapok értekeztek a kutatásról. Az első reakciókban a szakmai közvélemény egy része egyenesen megkérdőjelezte a mérés hitelességét, hiszen a korábbi összehasonlításokban általában jól teljesített az ország. Később a PISA 2003, illetve az országos mérések is megerősítették a rossz eredményeket. A hazai közvéleményt - ellentétben számos Nyugat-Európai országgal - egyelőre kevéssé rázták meg a közölt eredmények, illetve az a szakadék, amely az OECD vizsgálatára jellemző gyakorlatorientált értékelési filozófia és a hazai pedagógiai gyakorlat között húzódik. A lakosság általában elégedett az oktatás színvonalával. Egy 2002-ben lefolytatott közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 35 százaléka úgy vélte, hogy a magyar tanulók megütik a nemzetközi mércét, és ugyanennyien gondolták, hogy még ennél is jobban teljesítenek, és mindössze 12 százalék ítélte más országok tanulóinál rosszabbnak a hazai diákok teljesítményét. Forrás: dec. 6. http://www.fn.hu/index.php?id=3&cid=112393&hirlevelkatt=2005-12-06 A gyerekek internettel csalogathatók könyvtárba Munkácsiné Szabó Katalin gyermekkönyvtáros kutatást végzett, hogyan lehetne a gyerekeket rávenni arra, hogy könyvtárba járjanak. A szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyermekrészlegébe hét évvel ezelőtt állítottunk be négy gépet internetes elérési lehetőséggel. Az eltelt időszakban tapasztaltuk, hogy egyre több diák jön be hozzánk, és szabadidejük nagyobb részét a gép előtt töltik. Félóra netezés után kénytelenek átadni a helyet az újonnan érkezőknek, addig pedig téblábolnak, olykor hangoskodnak. Ezeket a fiatalokat elsősorban a számítógép
14
érdekli, de ha kezükbe adunk egy számukra érdekes könyvet, talán kialakul bennük az igény az olvasásra. „A gyerekek számára a könyvtár az a hely, ahol olcsón, kedvezményesen lehet internetezni” - derül ki a könyvtáros kutatásából. Forrás: dec. 12. http://www.ujneplap.hu/index.php?apps=cikk&c=473096&d=2005-1212&r=1 Disney-évforduló -- kincset talált a könyvekben 1966. dec. 15. : Walt Disney harmincszoros Oscar-díjas amerikai rajzfilmrendező, producer halála (szül. 1901. dec. 5.). A trükk- és rajzfilm műfaj megteremtője és klasszikus mestere volt. Az ő nevéhez fűződik a világ leghatalmasabb szórakoztató központja, a Disneyland létrehozása is. „Több kincs van a könyvekben, mint a kalózok minden zsákmánya a Kincses Szigeten, és az bennük a legjobb, hogy e gazdagságot életed minden napján élvezheted.” (Walt Disney) Forrás: dec. 15. www.bocs.hu Az Egri csillagok mindig nyer A Kárpát-medencében 50 éve ez a könyv a legnépszerűbb, mert kötelező volt és olvasmányos. Kutatók szerint ráadásul szavazáskor a komoly és nemzeti érzésű műveket illik említeni. Gárdonyi Géza, mint minden olvasáskutatás után, újabb trófeát gyűjthetett be. Gereben Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi olvasmánylistákon nincsenek ott ezek a könyvek, azokat az amerikai bestsellerek uralják. Sokkal pozitívabb a végeredmény, mint a valóság. A felméréseken a klasszikus könyveket illik említeni: mást olvasunk, és mást jelölünk meg, ha rákérdeznek. A docens szerint a Nagy könyv olvasásnépszerűsítő-kampány egy szimpatikus kezdeményezés, amely átmenetileg akár meg is növelheti a reflektorfénybe került regények iránt az érdeklődést, de tartós változást nemigen okoz az olvasási szokásokban. Forrás: dec. 15. http://www.fn.hu/index.php?id=10&cid=113304&hirlevelkatt=2005-12-15 Nagy Könyv - a fiatalok fele ismeri A TGI felmérése szerint a Magyar Televízió (MTV) Nagy Könyv programjáról minden második fiatal hallott, de leginkább a lányok voltak nyitottak a programsorozat iránt. Forrás: dec. 15. http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=14890 Fellendítette a könyvtárak forgalmát a Nagy könyv program Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye lett Magyarország kedvenc könyve. A Magyar Televízió csütörtökön lezárult műsorfolyamának érzékelhető eredménye, hogy nőtt a könyvtári kölcsönzések és beiratkozások száma. Forrás: dec. 19. http://www.magyarorszag.hu/hirek/kultura/nagykonyv20051216.html?h=1 Egy hétig olvastak a diákok Marcaliban az iskolai könyvtár és a magyar munkaközösség szervezésében olvasás hete volt a Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Mûvészetoktatási Iskolában. A kezdeményezés célja: a könyveket és az olvasást megszeressék a diákok, és elsajátítsák az alapvető könyvtárhasználatot. Évfolyamonként más-más könyvet olvastak, a diákok és osztályonként három-három tanulóból álló csapat adott számot felkészültségéből játékos vetélkedőn. Az első helyezettek könyveket kaptak ajándékba, de minden résztvevőnek járt egy csoki. Forrás: dec. 20.
15
http://www.somogyihirlap.hu/index.php?apps=cikk&c=475324&d=2005-12-20 Potter - könyvek megítélése - a film kapcsán újból aktuális Kamarás István vizsgálódásából az is kiderül, hogy hazai viszonylatban mind a keresztény a szülők, a hitoktatók és a lelkészek, a keresztény pedagógusok milyen keveset tudnak mind a gyerekirodalomról, mind a könyvtárak és a könyvesboltok olvasmánykínálatáról, mind pedig a rájuk bízottak olvasmány- és filmélményeiről. A Potter-könyvek helyett Jókai- Fekete István-, De Amicis- vagy akár Verne-könyveket ajánlani - amint ezt a meginterjúvolt könyvtárosok is megerősítették - több mint naivitás. Forrás: http://www.bkae.hu/~rhegedu/Vallasszociologia/harry-2.doc . In: Olvasásügy / Kamarás István. - Pécs : Iskolakultúra, 2005. http://mek.oszk.hu/03200/03258/03258.pdf A fiatalok egyre inkább elpártolnak a televíziótól? Szűnni látszik a televíziózás varázsa Magyarországon. A világ egyik legtöbbet tévéző nemzeteként úgy tűnik, hogy az idén - tíz év után először – kevesebb időt töltünk a képernyők előtt. Forrás: dec. 23. http://www.nol.hu/cikk/388552 Honlapajánló Eltűnt weblapok nyomában (www.archive.org) Az internet egy hatalmas könyvtár. Vannak oldalak, melyeket örökre kitépnek és vannak olyanok melyeket megújítanak. De mi van, ha valaki egy régebbi kiadásra kíváncsi? A www.archive.org -on keresztül tudjuk megnézni régebbi vagy megszűnt weboldalak tartalmát. Aki már internetezett 1997-től, az valószínűleg tudja, milyen korszak lehetett, és ugyebár a nosztalgia olykor-olykor nagyon kellemes emlékeket is előhoz.”Azok a szép idők, mikor a magyar netes társadalom még kevés emberből állt, de jóval összetartóbb is volt.” Akkoriban csak inkább szövegből állt egy weblap, mint képekből. A média és a grafika térnyerése inkább 1998 vége felé kezdődött, legalábbis a „magyar neten” elnézve a régi oldalakat ez tapasztalható. Az archive.org-on kicsivel több mint 1 petabyte anyag található meg, amely havonta 20 terrabytetal növekszik. Több 10 millió weboldal és portál lakozik az archive.org szerverein. Forrás: dec. 6. http://www.itport.hu/cikk/64 Ingyenesen elérhetők a hatályos jogszabályok (http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/jogszabalyok) A Kormányzati Portálon elérhetők és kereshetők a magyar jogszabályok. A gyűjtemény az önkormányzati rendeletek kivételével minden hatályos jogszabályt tartalmaz. A szolgáltatást kiegészíti a Jognaptár, mely segítséget nyújt a jogszabályváltozások nyomon követésében. Használja a jogszabálykeresőt! Forás: dec. 7. http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/hjegy_20051207.html?h=1 NAVA - elektronikus dokumentumok: helyben használatra December közepén megnyílik a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) első olvasóterme. A magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány archívum gyűjtőkörébe az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású műsorai tartoznak. A
16
NAVA-archívum katalógusa az interneten bárki számára szabadon hozzáférhető, ám a tartalom megtekintésére csak az úgynevezett NAVA-pontokban van lehetőség. Az engedélyezési eljárást követően ilyen pontokká válhatnak nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló, illetve muzeális intézmények, levéltárak, valamint kép- és hangarchívumok. A NAVA-pontokban a látogatók ingyen használhatják az archívum szolgáltatásait. A NAVA-n keresztül elérhető lesz a Nemzeti Filmarchívum digitalizált állománya, és ők fogják kezelni a Magyar Televízió archívumát is. Forrás: dec. 7. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=323539 Új szolgáltatások a MKE - honlapon 2005. október--novemberében módosult az MKE honlapja http://www.mke.oszk.hu. Új lehetőségek: - Bannerek (reklámcsíkok): más oldalak reklámfelületet nyertek oldalainkon. - Kereső: a helyi Google kereső által az MKE oldalain közvetlen keresésre van lehetőség. - Impresszum: elérhetővé tettük a szerkesztéssel megbízott személyeket. - Számláló: nyomon követhető mindenki számára a honlap utáni érdeklődés. - Fórum: létrehozásával célunk az MKE és Szervezetei számára nyilvános hírcsatorna létrehozása, ahol más könyvtári programoknak és rendezvényeknek is teret biztosítunk. Itt van lehetőség állásajánlatok és álláskeresések közzétételére is. Ezek közül több most például a Katalisten olvasható, de ha a fórumra élet költözik, akkor ez új lehetőséget teremt az MKE és honlapjának a népszerűsítésére, (könyvtáros-) köztudatban tartására is. Minden Szekciónak megvan a lehetősége, hogy saját topicot (témát) nyisson magának, ahol csak a saját információik szerepelnek. A fórum minden érdeklődő számára nyitott. A fórumról további információk a honlapon olvashatók az Általános tájékoztató menüpontban. A fórum használati szabályzata ugyanott érhető el. Lehetőség van a Szekció történetének, aktuális programjainak, rendezvényeinek meghívóinak stb. közzétételére is. Forrás: dec. 8. www.mke.oszk.hu/ - 2k
•
A 9. hírlevél létrejöttében közreműködő – szakirodalmi információt szolgáltató gyermekkönyvtárosok:
Hagyományos források: Fejesné Szabó Piroska (Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg) Kovács Judit (Apáczai ÁMK Könyvtára, Zalaegerszeg) Jagasicsné Bogatin Mária (József Attila Városi Könyvtár, Zalegerszeg) Horváthné Nagy Elvira (Városi és Iskolai Könyvtár, Zalakaros) Internetes források:
Oláh Rozália (Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg)
17
18
