GYI – Gyermekkönyvtári információ - 11. hírlevél (2006. március 30.) A Zalai Gyermekkönyvtáros M hely szakirodalmi tájékoztatója Szerkeszt : Oláh Rozália
GYI – Gyermekkönyvtári információ - 11. hírlevél (2006. március 30.)
A Zalai Gyermekkönyvtáros M hely szakirodalmi tájékoztatója Kedves Gyermekkönyvtáros Kollégák! Hírlevelünkben a 2006. január-február hónapokban beérkezett szakirodalmi információkat adjuk közre. A zalai gyermekkönyvtári tájékoztatót a továbbiakban is kéthavonta szerkesztjük, ezért a következ figyelend id szak: március-április, a legközelebbi beküldési határid : 2006. május 5.
A beérkezett információk változtatás nélkül - de szerkesztve - kerülnek a hírlevélbe. Közrem ködéseteket megköszönve - üdvözlettel: Oláh Rozália
Könyvtári Figyel
Allison Druin: Amit a gyerekekt l tanulhatunk... Digitális könyvtár kialakítása gyermekek számára-gyermekek részvételével
A könyvtárhasználó gyermekek körében ritkán végeznek igénykutatásokat, pedig erre is szükség lenne. A Maryland Egyetemen információs és számítástechnikai szakemberekb l, tanárokból, m vészekb l és pszichológusokból álló csoport hét (7-11 éves) gyerekkel együttm ködve tervezett egy új digitális gyermekkönyvtárat. A két legfontosabb kérdés a gy jtemény építése és a hozzáférés biztosítása volt, azaz: milyen könyveket szeretnének a gyerekek, és milyen módon szeretnék keresni azokat. F ként más kultúrák illetve más történelmi korok gyermekeir l, állatokról szóló, a valódit a hamissal szembeállító, és a jó állapotban lév könyveket szeretnék olvasni. Kisebbeknél f szempont, választási kritérium a könyv külleme, a nagyobbaknál pedig az, hogy a könyv milyen érzéseket kelt bennük ( a „boldog” vagy az „ijeszt ” könyveket keresik.) A kisebb lányoknál fontos választási szempont a szín, a nagyobb fiúk m faj szerint is keresnek. Jó lenne, ha a metaadatok ilyen kritériumok kifejezésére is alkalmasak lehetnének. Szívesebben kattintanak a keres -kategóriák ikonjaira, mintsem kulcsszavakat gépelnek be, és szívesebben látják eredményként pl. a könyvek címlapjait, mint a szerz k és címek bet rendes sorát, vagy éppen a m nyelvének leírását. A tervez csapat tapasztalataiból lesz rt, digitális gyermekkönyvtárak tervezésekor figyelembe veend elvek a következ k 1. A gyerekek fontos információkkal járulhatnak hozzá, éppen ezért bevonandók könyvtáraik tervezésébe. 2. A gyermekeknek többféle keresési lehet ségre van szükségük (pl. kategóriák szerinti böngészés és kulcsszavas keresés), de a legfontosabb a vizuálisan (ikonokkal) megjelenített kategóriák kifejlesztése. 3. Megfelel kiegészít kategóriák bevezetésére van szükség már a katalogizálás során (metaadatok): pl. a könyv színe, alakja, hossza, a könyv által keltett érzések.
2
4. A felhasználói felület legyen személyre szabható. 5. A digitális könyvtári eszközök legyenek alkalmasak otthoni használatra és több gyerek, vagy gyerek és szül általi együttm köd használatra is. 6. A fejleszt knek egyensúlyt kell teremteniük az innovatív célok és a széles kör felhasználói hozzáférés szükséglete között. = Könyvtári Figyel , 2005. 4. szám, p. 970-971.
Könyvtári Levelez /Lap
Budavári Klára: Most te is beolvashatsz! A cikkben arról olvashatunk, hogy a F városi Szabó Ervin Könyvtár L rinci Nagykönyvtára milyen programokat kínált a hátrányos helyzet és sajátos nevelési igény gyerekeknek a Nagy Könyv-játék keretében. A gyerekek könyvtárosok és drámapedagógus segítségével a Tüskevár, a Micimackó, A Pál utcai fiúk cím könyvek helyszíneit barangolták be, szerepl ikkel ismerkedtek meg játékos formában, a képzelet segítségével. Végül sor került a kedvenc olvasmányélmény alapján elkészített és beküldött rajzok értékelésére is. = Könyvtári Levelez /Lap, 2006. 1. sz. p. 17-18.
Gutai István: Becsukódott a nagy könyv A cikk összeállítója azt taglalja, hogy a paksi Pákolitz István Városi Könyvtárban milyen rendezvényekkel népszer sítették tavaly A Nagy Könyvet. A gyermekkönyvtárosok az Egri csillagok és a Tüskevár alapján összeállított rejtvényfüzettel, valamint az Egri csillagok és a Szent Péter eserny je cím regények felolvasásával sarkallták olvasásra a gyerekeket. De hirdettek könyvborító-tervez i pályázatot, s t 5. és 6. osztályosok számára A Pál utcai fiúk, illetve A kis herceg cím regények alapján tartottak drámajáték foglalkozásokat nagy sikerrel. = Könyvtári Levelez /Lap, 2006. 2. sz. p. 21-23.
Hornyánszkyné Kühne Katalin: A miskolci József Attila Fiókkönyvtár 2005. évi rendezvényei A cikkben betekintést nyerhetünk a miskolci József Attila Fiókkönyvtár rendezvényeibe, kiemelten a József Attila emlékévhez kapcsolódó programsorozatukba. Az egyes programokba minden korosztály bekapcsolódhatott, hiszen sor került versfelolvasásra, versmondásra, szoboravatásra, kiállításra József Attiláról, irodalmi m sorokra, megzenésített versek meghallgatására, illetve illusztrációs pályázatot is hirdettek az érdekl d k számára. A gazdag programkínálatból kit nik, hogy méltó módon emlékeztek meg névadójukról. = Könyvtári Levelez /Lap, 2006. 1. sz. p. 21-24.
Irodalmi koktélpartik a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban A cikkben élménybeszámolót olvashatunk arról, hogy a miskolci megyei könyvtárban irodalmi koktélpartik keretében igyekeztek felhívni az olvasók figyelmét a Nagy Könyv játékra és az olvasás fontosságára. Ennek keretében ismert személyeket faggattak kedvenc és meghatározó olvasmányélményeikr l kötetlen beszélgetések formájában. = Könyvtári Levelez /Lap, 2006. 2. sz. p. 26-27.
3
Oláh Rozália: „Tudás és érzelem” A zalai gyermekkönyvtárosok együttm ködése a jöv könyvtárhasználóiért
A cikkb l megtudhatjuk, hogy a 10 éve megalakult Zalai Gyermekkönyvtáros M helynek milyen fontos szerepe van a gyerekek olvasóvá, könyvtárhasználóvá nevelésében, az olvasás, a könyvek megszerettetése mellett az új ismerethordozók megismertetésében, a számítógépes ismeretszerzés elsajátításában. Továbbá a zalai gyermekkönyvtárak együttm ködéséb l létrejött szervezet legfontosabb feladatairól, az elmúlt 10 év eredményeir l is olvashatunk a cikkben. = Könyvtári Levelez /Lap, 2006. 2. sz. p. 14-17.
Pályázat az 1956-os forradalom emlékére A Magyar Olvasástársaság pályázatot hirdet …egy nép azt mondta: „Elég volt” (Találkozások, emlékek, olvasmányok 1956-ról) címmel 11-14 éveseknek, illetve 15-18 éveseknek. A pályázat célja, hogy a fent említett korosztály a lehet leghitelesebb ismereteket gy jtse össze az 1956-os forradalomról, s err l maguk összefoglalóan írjanak. Mindehhez az id sebb generációk még él tagjaival való beszélgetés, korabeli, eredeti dokumentumokra való támaszkodás, nevezetes helyszínek felkeresése nyújthat segítséget. A dolgozatok beérkezési határideje: 2006. május 30. A pályázati kiírásról részletesebben a Könyvtári Levelez /Lap 2006/1. számában olvashatunk. = Könyvtári Levelez /Lap, 2006. 1. sz. p. 39.
Petri Ágnes: Gy ri Gáspár tehetséggondozó könyvtárismereti vetélked t indított a Kós Károly Ének-zene Emeltszint Általános Iskola a F városi Pedagógiai Intézet szakmai támogatásával
Mivel az országos Bod Péter könyv- és könyvtárhasználati vetélked n ma már csak a 7-8. és a 9-10. osztályosok indulhatnak, ezért a F városi Pedagógiai Intézet azt a korosztályt célozta meg ezzel, ahol a könyvtárismereti alapok lerakása történik, vagyis az 5-6. osztályosokat. A cikkb l kiderül, hogy sikeres volt a kezdeményezés, hiszen sokan jelentkeztek a f városi iskolákból erre a kétfordulós tehetséggondozó versenyre. A jöv re nézve, jó lenne ezt országos méret vé fejleszteni, hogy más tehetséges gyerekek is lehet séget kapjanak tudásukról számot adni. = Könyvtári Levelez /Lap, 2006. 2. sz. p. 23-25.
Köznevelés Rajzpályázat Fekete Istvánról Az Euro Hungaricum Alapítvány rajzpályázatot hirdet 5-15 éves korú gyermekek és fiatalok számára Fekete István bármelyik ifjúsági regényéhez kapcsolódóan természetismereti téma feldolgozására. A részvételi feltételekr l b vebben a Köznevelés 8. számában olvashatunk. A pályam vek beadási határideje: 2006. április 30.
= Köznevelés, 2006. 8. sz. p. 2.
4
Népszabadság Dragomán György: Ivanhoe A szerz a könyv olvasásakor kalandra, izgalomra vár(na). De mit talál helyette? Hosszú és unalmas leírásokat. Apja csak bíztatja az olvasásra: „Olvassam csak szépen, türelmesen. Higgyem el, lesz benne lovagi torna, várostrom, párviadal, fogolyszabadítás, lázadás, de még boszorkány is. Majd ha egy kicsit belejövök, meglátom, tetszeni fog.” Mindez a sok leírás „azért kell, hogy igazán bele tudjam élni magam, hogy olyan legyen, mintha filmen látnám. Merthogy amikor ezt írták, akkor még nem voltak filmek. Ha akarom, biztatott apa, olvassak egy kicsit el re, aztán, ha majd látom, hogy tényleg van várostrom, kezdjem megint az elején. Kipróbáltam: volt várostrom. Elkezdtem újra az elején. Próbáltam szépen elképzelni minden f szálat, és apának igaza lett, a könyv magába rántott. Aznap nem vettem el az igazi íjamat. Olvastam inkább hajnalig.” A könyv ajánlása mellett ötletet kaphatunk arra is, hogy a Harry Potter- tempójú könyvek mellett, hogyan kedveltethetjük, értethetjük meg a mai gyerekekkel a történelmi regényeket. = Népszabadság, 2006. február 16. p. 11.
Kelen Károly: A horcrux maradt: Éjfélt l árulják a Harry Potter hatodik kötetét
A Potter-hisztéria elvileg utolsó el tti fejezetéhez érkezik. J.K.Rowling a beígért hét kötetb l hatot már útjára bocsátott. A rajongók már a hatodik kötet angol nyelv megjelenése óta találgatják, hogyan bonyolódik a cselekmény, hogyan alakul a megismert és megszeretett szerepl k sorsa. Külön téma a magyar változat szövege. A fordító, Tóth Tamás Boldizsár munkájával általában elégedettek az olvasók és az internetez k, s kíváncsian várják, hogyan hangzanak majd az fordításában az eddigi kötetekben nem szerepelt fogalmak vagy beszél nevek. Akik olvasták a mesét angolul, tudják, hogy mi is az a horcrux. De bármit gondoltak arról, hogy mi lesz magyarul, nem találhatták el, mert a fordító ebben az esetben megmaradt az eredetinél – így e mágikus kifejezés értelme továbbra is rejtély marad. = Népszabadság, 2006. február 9. p. 10.
Reményi József Tamás: Szavanér: Friss tinta! (mai gyerekversek) A Pagony és a Csimota Kiadó közös antológiájában csaknem negyven költ verseit olvashatjuk tematikusan és okosan szerkesztve. A reménytelen óvodai, iskolai (egyáltalán: intézményes) irodalomoktatás helyett-mellett-el tt a mai magyar költészet, amely egyébként olvasatlanul kallódik a raktárpolcokon, kedvvel, tehetséggel, virtuozitással képes a gyerekekhez szólni, s a szül ket megszólítani. A kötet költ i ugyanolyan anyagként kezelik a közelmúlt költ inek fordulatait, ritmusait, hangvételét, ahogy a gyerek is épít kockának tekint bármit, ami a keze ügyébe kerül. A versekben maga a nyelv válik lénnyé, akivel „hancúrozni” lehet. A könyvet Takács Mari empatikus illusztrációi díszítik. = Népszabadság, 2006. január 14. p.11.
Szemere Katalin: Macskaszer lánylény A holland írón Annie M. G. Schmidt: Macskák társasága c. regényéb l a budapesti Kolibri Színházban zenés produkció készült. Erre hívja fel a szerz a figyelmet. Érdekesek az írón t, mint az egyik leghíresebb XX. századi holland írót bemutató sorok is. Megismerhetjük humorérzékét, musical, film, rádió- és tévésorozat sikereit is. = Népszabadság. 2006. február 27. p. 20.
5
Szirbik Dorottya: Harry Potter és a titok nyitja Rowling Harry Potter-kötetét az angol lapok a „letehetetlen” jelz vel illették, hatalmas internetes fóruma van, és 50 nyelvre fordították le. A szül k örülnek, hogy gyermekük regényt olvas, a gyerekek örülnek, hogy van a szüleikkel közös olvasmányélményük. Ez a közösség azért jöhet létre, mert a Harry Potter egyrészt a Gulliverhez hasonlóan szatíra a mai társadalomról, másrészt népmese, ahol a kicsi, a gyenge gy z, csodavilág, mint Mary Poppinsé, csodaország, mint Alízé, újrafogalmazódik benne az si mítoszokból és a kerekasztal lovagjainak történeteib l nyert tudás és morál. Harry Potter varázslóiskolája minden kövében és téglájában a hagyományokról szól. A hagyománytisztelet légkörének üdít ereje és hatalmas vonzása van a mai „rohanó világban”. = Népszabadság, 2006. február 7. p. 13.
Varsányi Gyula: Kevesebben költenek többet könyvre :Év eleji keresletr l, kínálatról gyorsmérleg
Élez dött a verseny a hazai könyvpiacon tavaly. Noha az árak nem n nek, kevesebben vásárolnak könyvet, k viszont többet költenek a már nyugati színvonalú könyvkereskedelemben. Változás 2006-ban sem várható. Jól ment, megy az igényes szépirodalom. A könyvünnep el tt februárban várható az idei legnagyobb piaci dobás: a Harry Potter legújabb kötetének magyar fordítása. A keresked k kérésére nem jelentették meg a karácsonyi vásárra a sikerkönyvet, hogy az új év elején ez pezsdítse a zsibbadt piacot. A kiadók között egyre élesebb a verseny. A választék b vülése mellett azonban az árnyoldalt is észre kell venni: vészesen sz kül a magyar nyelven írt tudományos és ismeretterjeszt m vek választéka, példányszáma. = Népszabadság, 2006. január 12. p. 12.
Új Pedapógiai Szemle Ábrahám Mónika: 12-14 éves gyerekek olvasási, könyv-és könyvtárhasználati szokásai A szerz összeveti a most kapott eredményeket a korábbi vizsgálatok eredményeivel, de egy-egy kontraszt bemutatásával rámutat a hátrányos szociális helyzetben él , képzetlenebb, kulturálisan elesettebb családok gyermekeinek szomorú helyzetére. A kérd íves felmérés 2004. április 21. és május 18. között zajlott Komárom-Esztergom megye négy általános iskolájába és két gimnáziumába járó 12-14 éves fiatalok körében. A 31 pontból álló kérd ív egy-két pont kivételével megegyezik a Nagy Attila vezetésével 1997-ben végzett országos felmérés alkalmával használt kérd ívvel.
Olvasáslélektan Az életkor a serdül kor, a pubertás. Ez a kor olyan életkori szakasz, amely a lelki fejl dés szempontjából lényeges, ugrásszer min ségi változásokat hoz. A 12-13. életévüket betölt gyerekek érdekl dése már egyre intenzívebben fordul társadalmi és etikai kérdések felé. Már nem utánozzák a h söket, már maguk is h sök akarnak lenni. Ebben a korban azt a könyvet tartják értékesnek, amelynek a cselekménye és lélektani problémái különösek, újszer ek, meglep ek és mozgalmasak. A serdül gyerekek képzelt kalandokban keresik önmagukat. Nagyon népszer körükben a fantasztikus regény, a horror, a krimi és a tudományos-ismeretterjeszt irodalom is. Ebben a korban a felszínes olvasást már kezdi felváltani az elmélyül olvasás, olvasmányaik között megjelenik a feln ttek irodalma is. A fiúk kritikusabb és racionálisabb olvasók a lányoknál, valamivel jobban kedvelik a humoros,
6
kalandos és er sen cselekményes könyveket. Ezzel szemben a lányoknál meglehet sen népszer ek az érzelmesebb történetek és a n i írók m vei. A kedvelt m fajokat tekintve nincs nagy különbség a gimnáziumba, a városi, a kisközségi és a város peremén található általános iskolába járó gyerekek között.
Olvasásszociológia A gyerekek olvasási szokásainál dönt szerep jut az ket körülvev környezetnek, többek között a szül k, a pedagógusok, a könyvtárosok, a könyvkiadók által képviselt értékeknek és a gazdasági és politikai életnek is. A társadalmi, politikai változásokkal az 1990-es években ugyan új értékek kerültek el térbe, de ezek nem minden esetben hatottak serkent en az olvasási szokásokra. Új értékként jelent meg a racionalitás, a kreativitás, az információkra való nyitottság. Megn tt a külföldi és azon belül is az amerikai irodalom iránti érdekl dés, és ezzel párhuzamosan tovább csökkent a magyar irodalom vonzereje.
Szabadid s tevékenységek Egyre több id t töltünk a televízió el tt, és az olvasásra szánt percek száma egyre kevesebb lesz. A tévézés az olvasás és egyéb hasznos intellektuális jelleg tevékenység rovására megy. Meglepetésünkre a televíziózásnak és az olvasásnak is igen er s konkurense jelent meg az 1990-es években, a számítógépezés. Persze a számítógépezésnek, ahogy a televíziózásnak is lehetnek pozitív, személyiségfejleszt hatásai. A számítógép, az internet használata ugyanis elvezethet a könyvek iránti érdekl dés felkeltéséhez.
A legutóbbi olvasmányok Az olvasott m vek listáját az iskolai kötelez olvasmányok, valamint az új ifjúsági és gyermekkönyvek uralják. A periférián él gyerekek 48 %-a nem olvasott könyvet az elmúlt hat hónapban és csak 31 különböz könyvet tudtak említeni a gimnazisták 97 különböz könyvcímével szemben.
Kedvenc h sök Az elmúlt 20-25 évben nem az irodalmi-történelmi h sök játszanak fontos szerepet a választásban, hanem a ma is él , egyedi vonásokkal rendelkez személyek szolgálnak mintaképül a serdül knek. A fiúk 50%-ának, míg a lányok 43,4%-ának van csak példaképe. Azok a gyerekek, akik tudtak válaszolni erre a kérdésre, küls tulajdonságként a szépséget (lányok) és a fizikai er t (fiúk), bels ként pedig a bátorságot, az önfeláldozó magatartást, az eszességet, a lelkiismeretességet és a jószív séget említették.
Napilapok, hetilapok, folyóiratok A kimondottan serdül korú gyermekeknek szóló újságokon kívül ezek a diákok már el szeretettel olvasnak feln tteknek szóló lapokat is. Ilyenek a megyei vagy országos közéleti és politikai napilapok, a férfi és n i életmódmagazinok, de ide sorolhatjuk a számítástechnikával vagy sporttal kapcsolatos újságokat is. Összességében: a gyerekek körében a legnépszer bbek a folyóiratok, azután következnek a napilapok, végül a hetilapok. Könyv- és könyvtárhasználat A városban, a város szélén és a gimnáziumban tanuló gyerekek egyaránt a saját otthoni könyvtárukból szerzik be a legtöbbször olvasmányaikat. Ez alól csak a kisközségi diákok voltak kivételek, akik a könyvek legnagyobb részét a vizsgálat ideje alatt a könyvtárból kölcsönözték.
7
A családi könyvtárból történ olvasmánybeszerzés után a második helyen a könyvtári kölcsönzés, a harmadikon az ajándék, a negyediken a baráttól vagy ismer st l való kölcsönkérés, utolsó helyen pedig a vásárlás szerepel.
Az olvasás indítékai A kérdésre érkezett válaszokból a következ kategóriákat lehetett felállítani: 1. szórakozás, öröm, élmény, élvezet; 2. kíváncsiság; 3. kötelez , muszáj; 4. unalom zés; 5. m vel dés, tanulás; 6. egyéb: izgalom, beleélés, álmodozás, minta, utánzás. Olvasó környezet A küls tényez k között nagy szerepe van annak, hogy él-e a gyerek környezetében olyan személy, aki különösen szeret olvasni. Minden bizonnyal többet olvasnak azok a gyerekek, akik könyvszeret emberek környezetében n nek fel. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a város szélén él , hátrányos helyzet gyerekek környezetében a legkevesebb az olvasó ember, míg a legtöbb a kisközségi diákok körében van. Beszélgetés a könyvr l Végezetül azt vizsgáltuk, szoktak-e a diákok könyvekr l beszélgetni, és ha igen, kivel. 2004-ben a gyerekek 53 %-a senkivel sem osztja meg olvasmányélményeit. A diákok legszívesebben a velük közel azonos korú társaikkal beszélgetnek az olvasott könyvr l. Csak nyolc alkalommal említették a pedagógussal való párbeszédet. Sajnos, könyvtárossal egy gyermek sem beszélgetett az olvasmányairól. Utószó Köztudott, hogy a magyar gyerekek az átlagnál gyengébben olvasnak (PISA 2000-es vizsgálat). Ennek az az oka, hogy nem minden esetben sikerül megfelel szinten elsajátítaniuk az olvasás technikáját. A rosszul olvasó tizenévesekt l pedig hiába várjuk, hogy majd a saját örömükre vagy a saját érdekükben olvasnak szép- vagy ismeretközl irodalmat. A „nem olvasás” leegyszer sítve egyet jelent a lemaradással. A felmérésünkb l látszik, hogy az amúgy is hátrányos körülmények között él gyerekek közvetlen környezetéb l hiányzik a megfelel minta. Jöv képüket tekintve azt mondhatjuk, hogy esetükben az álmok és a valóság között jókora szakadék tátong. Vajon mit tehetünk mi, könyvtárosok annak érdekében, hogy ez a szakadék elt njön és az álmok valóra válhassanak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása már egy másik dolgozat témája lehetne. =Új Pedagógiai Szemle, 2006. január, p. 3 –23.
Nagy Attila: Változás vagy folytonosság, avagy új/régi olvasók Újbudán? Ez a felmérés 2003. novemberében készült; adatai radikális változásokat jeleznek a 13 évesek olvasói ízlésében. Növekedni látszik az egyes társadalmi rétegek közötti kulturális távolság, például a semmit nem olvasók, az otthoni könyvgy jteménnyel nem rendelkez k arányát illet en. Összeállítottunk egy 25 tételes kérd ívet, amelyben a gyerekek szabadid s tevékenységeir l, továbbtanulási terveir l és f ként olvasási, könyvtárhasználati szokásairól érdekl dtünk.
Tanulás A sportolástól eltekintve a lányok minden tevékenységben (énekkar, m vészeti csoport, szakkör, zeneiskola, nyelvtanulás) jóval aktívabbak, mint a fiúk. Feltehet en 80% körül lehet azok aránya, akik a kötelez iskolai foglalkozásokon túl valamilyen sportot znek, zenét, nyelvet tanulnak, szakkört látogatnak. A továbbtanulást illet en a bizonytalankodók csaknem harmada valójában a szakközépiskola és a szakiskola dilemmájában nem jutott még
8
nyugvópontra. A gimnáziumba készül k 52%-os csapata minden valószín ség szerint a családi és pedagógusi biztatásokkal meger sített diákok együttesét foglalja magában. Szabadid s tevékenységek A lányok jól érzékelhet en több id t szánnak olvasásra, szélesebb skálán válogatnak, a fiúk egyedül az ismeretközl m vek olvasásában el zik meg a lányokat. A kedvenc tévém sorokat firtató kérdésünkre mindkét nemnél egyenl arányú, 67 %os igenl válaszok érkeztek. Megdöbbent nek is ítélhetjük az adatsort a m sorokat illet en. Meséket, életszer nek látszó, „igaz” történeteket várnak 13-14 éves gyermekeink ett l a varázsdoboztól, ahonnan az élet legfontosabb konfliktusaihoz kaphatnának eligazításokat, követhet magatartásmintákat, konfliktusmegoldó stratégiákat. A filmalapítványok költségvetéséb l kétévente nem készülhetne egy-egy hazai, többrészes, folytatásos, jó min ség irodalmi alkotás tévés adaptációja? Hol vannak a környezetvédelmi, természettudományos, m vel déstörténeti sorozatok? Miféle kultúrpolitika feledkezik meg a gyerekek, a serdül k, az ifjúság ilyen jelleg kíváncsiságáról, az oktatás, a nevelés mindennél fontosabb szempontjairól?
Tájékozódás, könyvtár, olvasás Jön az új, szép világ, ahol bennünket, szül ket, pedagógusokat, könyvtárosokat az élet egyre nehezebb kérdéseiben is az internet helyettesít majd? A házikönyvtárak léte, nagysága kevésbé függ a jövedelmi viszonyoktól, mint a családi hagyományoktól. E gy jtemények gazdagsága, választéka közvetlen, pozitív korrelációt mutat a tanulók sikeres továbbtanulási szándékaival. A könyvtári kölcsönzések csekély (fiúknál 9, lányoknál 15 %) arányának háttere kifejezetten izgalmas kérdés. Egyrészt ilyen a szóba jöhet intézmények választéka, szerzeményezési fürgesége, a szolgáltatóképesség fizikai körülményei, no és a könyvtárosok szakmai tudása, segít készsége, másrészt befolyásoló tényez az iskolából hozott közvetlen impulzusok gyakorisága, jellege, ereje. Felrémlik egy er söd , terjed tévhit. Mindenre elegend az internetes kapcsolattal rendelkez személyi számítógép, ami nincs a neten, az már nem is létezik. Hol marad a legjobb idézetek válogatása, a jegyzetelés, a lényegkiemelés, az összefüggések keresése, az értelmezés? Végül egy ténymegállapítás: az internet szédületesen gazdagodó világában ma még nélkülözhetetlen a könyvtárak kínálata, az optimális megoldást a két eszközrendszernek együttes, kiegészít jelleg , magabiztos ismerete és használata jelentheti. A felmérésb l kiderül, hogy a kortárs, divatos m vek láthatóan er s érzelmi utórezgéseket keltenek, s a klasszikusok háttérbe szorulása tagadhatatlanul folytatódó tendencia. Ráadásul a diákok 15%-a semmiféle maradandó könyvélményt nem tudott felidézni! A megkérdezettek hét százaléka kifejezetten ismeretközl m veket emleget kedvenc olvasmányaként. A korábbi, történelmi tudatot er sít , a családi, nemzeti összetartozást, a kölcsönös felel sségvállalást hangsúlyozó „mesék” helyett egyre inkább talán maga az izgalom, a fordulatos cselekmény, a permanens feszültség, az egyéni létbiztonság keresése, a család szétesésének kétségbeesett átélése, az osztályon belüli er viszonyok, szerepek átalakulásával járó szorongások, félelmek válnak els dleges témává, központi értékké? Kiáltó az ellentét az érdekl dési körökben, a témákban, és mi mégis azonos tantervek szerint, azonos tankönyvekb l, azonos szempontok szerint oktatjuk ket! Tudomásul kellene már venni, hogy a nemekhez köt d érzelmi, intellektuális igények ezekben az években már radikálisan különböznek. A jöv t illet en: az arányokon, a mértéken nagyon sok múlik. Mi marad tanterveinkben kötelez és ajánlott olvasmányként? Melyek lesznek azok a kölcsönösen jól ismert „mesék”, ahol az idézetek rendszere még jól m ködik, egy-két szó nyomán
9
felidézhet vé válik a teljes szöveg? Vagyis jól tervezetten már most a nemzetek Európáját építjük-e iskoláinkban, a médiapolitikában, könyvkiadói, könyvtárfejlesztési stratégiákban, vagy netán éppen ezekben az években is jól láthatóan erodálódik az igényes kortárs és klasszikus irodalom? =Új Pedagógiai Szemle, 2006. január, p. 24-47.
Mihály Ildikó: „H sfogyatkozás” vagy modellterror? Adalékok a példaképválasztások folyamatához
A szerz a különböz országokban végzett kutatások alapján áttekinti, hogy milyen példaképeket választanak a mai gyerekek, illetve fiatalok ebben az értékválsággal és a hagyományos értékrendek devalválódásával sújtott korban. Arra is választ keres, hogy a fiatalok honnan merítik a példaképeket és értékmodelleket. Az elemzések arra utalnak, hogy a példaképválasztásban – az iskola, a család, az irodalom mellett- egyre jelent sebb szerepet játszik a média. „ A népszer sorozatokban látott ruhákat és frizurákat az egész világon utánozzák. A popzene nemzetközi, a gyerekek mindenütt ugyanazokkal a tévéb l megismert játékokkal játszanak...” Norvégiában egy szociológiai felmérés is készült. Összevetették a serdül k által választott példaképek változásait az eltelt kilencven év alatt. Bebizonyosodott, hogy míg a 1920. század fordulóján élt kamaszok többnyire a történelem és az irodalom nagyjai közül választották ki példaképüket, addig kilencven évvel kés bb élt kortársaik számára a követni kívánt h sök els sorban a sport, a popzene és a mozi világából kerültek ki. Már a 20. század els évtizedeiben felt n különbségek mutatkoztak a két nem példaképei között is. Akkoriban a fiúk inkább választottak közéleti figurákat, mint a lányok, náluk viszont gyakoribbak voltak az általuk is ismert személyekkel, netán szül kkel, rokonokkal való példaképválasztás. A lányok igen nagy hányada választott magának férfi példaképet, addig a fiúk között nem fordult el , hogy n i példaképet jelöltek volna meg. A második világháború utáni általános kiábrándultság és ideálnélküliség világába egyszer csak berobbantak az akkortájt induló televíziós adások; s a képerny n látott figurák viharos gyorsasággal szorították ki a gyerekek és fiatalok gondolataiból a stabil történelmi alakokat. Mindezek következtében fontossá vált a küls , azaz a látható tényez k együttese, valamint a siker mindennél jobban vonzó aurája. 1955-ben azt jelezték, hogy a 13-15 évesek választásai között a történelmi és irodalmi szerepl k korábban húsz százalékos aránya egyetlen évtized alatt tíz százalékra csökkent. Kezdett nyilvánvalóvá válni a média befolyásának a túlsúlya, ugyanakkor egyre több fiatal kezdte azt hangsúlyozni, hogy tulajdonképpen senkire sem akar hasonlítani, els sorban saját maga akar lenni. A kilencvenes években Ausztráliában is elvégeztek egy hasonló felmérést. Ennek a tanulságai igencsak összecsengenek a norvégiai következtetésekkel. A 16-17 évesek körében a mintának tekintett személyek közül már szinte teljesen háttérbe szorultak a szül k, illetve egyetlen tanár személye sem vált példává a tanítványok körében! Magyarországon a közvéleményt igencsak sokkolta a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet által kezdeményezett vizsgálat. E szerint 2001-ben a whiskys rabló volt a célcsoportként kiválasztott gyerekek több mint egyharmadának ideálja!
Példakép és nevelés A példaképek – különösen a gyerekek esetében – mindig bizonyíthatóan szociális és kulturális produktumok voltak, sok tekintetben változtak attól függ en, hogy mit és hogyan várt el t lük a társadalom, a család, az iskola.
10
Hosszú évszázadokon át a példaképek megjelenítésének egyik leghatékonyabb és leggyakoribb eszköze az irodalom volt. Ez a helytálló megállapítás az egész irodalomtörténeten keresztül érvényesült. Különösen a gyerekek és a fiatalok szórakoztatását, esztétikai, szellemi és erkölcsi nevelését vállalták magukra ezek az irodalmi m vek. Az újabb elemzések arra is felhívják a figyelmet, hogy a példakövetés intenzitásában a legkisebb az olvasottak hatása. A mai példaképek ugyanis egyáltalán nem olyanok, mint amilyenek régen voltak. A bennük testet öltött értékek is felszínessé váltak – sok estben kizárólag a küls ségekre, haj-és ruhaviseletre, a test díszítésére vonatkoznak -, és sok esetben pillanatról pillanatra váltakoznak. Nagy szerephez jutnak a különféle üzleti szempontok is. A mai példaképek ugyanis állandóan újabb és újabb termékek fogyasztására ösztönöznek. Tovább nehezíti a példaképválasztást az is, hogy a mai közéletben – f leg a média jóvoltából - el bb-utóbb már szinte mindenkit így vagy úgy „bemocskolnak”; ezért méltán tehet fel a kérdés, hogy gyermekeinket ilyen körülmények között hogyan lehet egyáltalán oktatni, nevelni. Az idézett norvég kutatás azonban a 20. század elején és végén is ugyanannak a tíz min ségnek az érvényesülését látta a fiatalok értékválasztásában. Ezek a következ k: tehetség, tudás, szaktudás, hitelesség, segít készség, empátia, humor, szociális, erkölcsi, valamint fizikai min ségek. Mi lesz a jöv ben? Azt tapasztaljuk, hogy a nevelés egyre nehezebben birkózik meg a példaképhiányból, az elértéktelenedett modellek követéséb l adódó nehézségekkel. De tanúi lehetünk a helyzeten javítani kívánó, különféle próbálkozásoknak is. Az Európai Unió egyik szakért je például a n i példaképek számának növelését t zte ki célul. A „h sfogyatkozás” sokat tapasztalt trendje ellen próbálnak fellépni olyan tantervi kísérletek is, amelyekr l néhány hónapja folyóiratunk lapjain is olvashattunk beszámolót. Egyre több iskola szeretné saját hagyományait példává nemesíteni tanulói szemében úgy, hogy különféle módokon meg rzik régebbi tanáraik nevét, tevékenységének emlékét. A közkönyvtárakban is mind több olyan hang-és videokazettát riznek, amelyeken szül k, nagyszül k, a sz kebb és tágabb társadalmi környezet szerepl i vallanak életükr l, tevékenységükr l. Így próbálják megértetni az újabb generációkkal, hogy az világukban is jelen vannak példaképként elfogadható személyek, követésre alkalmas tettek. =Új Pedagógia Szemle, 2006. január, p. 113-119.
Internetes források (KIT Hírlevél alapján) Csak napi húsz perc jut olvasásra Húsz év alatt felére csökkent az olvasási kedvünk, naponta már csak húsz percre vesz könyvet a kezébe a magyar átlagolvasó. A hetvenes években még három baranyaiból kett kiolvasott egy könyvet évente, ma már csupán a régió fele vállal ekkora „terhet”. A könyvtárak olvasótábora évtizedek óta túlnyomórészt iskolásokból és nyugdíjasokból áll, az ezredfordulót követ en szélesedett azonban valamelyest a kör, miután a számítógépek, az internetes hozzáférések a középkorúakat is becsábítják az intézményekbe. Mindemellett egyöntet a vélemény, a Nagy Könyv akció nem teremtett új könyvbarátokat, csak a min ségi irodalom felé fordította az érdekl dést. Forrás: jan. 5. http://www.dunantulinaplo.hu/index.php?apps=cikk&c=485678&d=2006-01-28&r=7
11
Ötéves születésnapját ünnepli a Wikipedia A szabad hozzáférés Wikipedia online enciklopédia ma ünnepli fennálásának ötödik évfordulóját. Fél évtizeddel ezel tt ugyanis az alapító tagok: Jimmy Wales és Larry Sanger ezen a napon indították útjára a szabad forrású internetes lexikont, amelynek különlegessége más gyüjteményekkel szemben, hogy ezt a felhasználók maguk szerkeszthetik. Forrás: jan. 16. http://hirek.prim.hu/cikk/50566/
Interneten a filmes örökség - NAVA Tavasszal száz magyar játékfilm és több száz filmhíradó válik hozzáférhet vé bárki számára a 'NAVA-pontokon'. A filmeket tavaly a Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNFA) és az informatikai tárca közös programjaként újították fel digitálisan, a minisztérium 55 millió forintos támogatásából. Forrás: jan. 10. http://www.nol.hu/cikk/390143/
Bébik a könyvtárban az édesanyák karján A tapolcai könyvtár új kezdeményezése keretében az egy-két és féléves kor közötti kicsiket édesanyjukkal együtt várják a könyvtárban kéthetente. Az intézmény célja, hogy miközben a gyerekek verseket, mondókákat hallgatnak, játékokat tanulnak, szüleikkel együtt hasznosan töltsék az id t, az anyukák megismerkedjenek egymással, gyermekeik pedig társaikkal. A kezdeményezés a kés bbi óvodai beszoktatást is megkönnyítheti, amellett egyre inkább igény mutatkozik ezen korosztályban is a könyvhasználatra. A leporellókkal így majd ingyenesen is megismerkedhetnek a gyerekek, és kés bb a könyvtár szorgalmas olvasóivá válhatnak. Forrás: jan. 20. http://www.naplo-online.hu
Lexikont terveznek a könyvtárosokról A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a szentesi könyvtár egy hiánypótló kortárslexikon kiadásának anyagi lehet ségér l tárgyal. A tervezett kötet egyel re az el készítés stádiumában van, és a Magyar könyvtáros ki kicsoda lesz a címe. A szakmai szervezet illetékes vezet je, Bényei Miklós szerint az elképzelés megvalósulása érdekében a pályázati lehet ségeket kellene kihasználni, s akkor elkezd dhet a munka. Forrás: jan. 20. http://www.delmagyar.hu/cikk.php?cid=115911&id=73
A nyilvános internet a kistelepülési könyvtárakban - cseh felmérés Podjavorièko dél-csehországi kistérség, tíz település önkéntes szövetsége, ahol minden település rendelkezik könyvtárral, a könyvtárak fele pedig nyilvános internet - eléréssel. Az állami támogatásnak köszönhet en a kistérség lakosainak 85%-a használhatja a világhálót, leginkább a gyerekek, az ifjúság és a térség turisztikai látogatói. A regisztrált használók egyharmada használja a webet. A könyvtárosok szerint az internethasználók keresései homogének és nagyon 'szegényesek': - A helyi feln tt lakosok általában foglalkoztatási vagy szünidei információkat keresnek. - A turistákat az e-mailek és közlekedési információk érdeklik. -Az általános iskolások fele iskolai dolgozatokhoz keres anyagot, másik fele játszik. Csak k kérnek szakmai segítséget a könyvtárostól.A középiskolások elektronikus levelezést, közlekedési információkat, tanulmányi anyagokat keresnek.
12
- A fels oktatási hallgatók leginkább a bankszolgáltatást és az online kereskedelmet használják. A kistérség lakosainak passzivitása a potenciális használók szükségleteib l ered. A vidéki lakosság a jól informáltsághoz alacsonyabb szinteken is talál megfelel forrásokat, a vidéki értelmiségiek körébe tartozók pedig otthon is rendelkeznek internettel. Az internettel nem rendelkez családok gyermekei és fiataljai többnyire szórakozásból használják a netet. Az iskolában ingyenes az internet, a könyvtárban fizetni kell érte. Így a szociálisan hátrányos helyzet fiatalok nem is jönnek a könyvtárba internet-használatért. A plzeni területen végzett kutatások igazolták, hogy a regisztrált olvasók 78%-a azért nem érdekl dött az internet iránt, mert az iskolában 40% ingyen hozzáfér, 14% pedig otthon rendelkezik vele. Az internet nem vonzott jelent sebb számú használót a könyvtárakba. A potenciális használók az internet kedvéért sem váltak könyvtárhasználókká. A használók legkisebb csoportja a helyi feln tt lakosság, többségük egy papírkára felírt címmel érkezik. k egyszeri, célzott és ritka, ún. szituációs használók. Az eszközként való használathoz szükség volna hatékonyabb keresési képességre, információs írástudásra. Tanítani csak tanultan lehet: az internetet mint az élethosszig tartó tanulás eszközét el ször azoknak kell megtanulniuk, akik a többieket tanítják. A nyilvános internet - használattal a potenciális 85%-ból csak 5% él. Forrás: jan. 21. http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?05
Szükségünk van a csodavilágra A Harry Potter-könyvek világsikerét több pszichológus és szociológus elemezte. Kende B. Hanna gyermekpszichológus a Harry Potter titka - A gyermek csodavilága cím könyvéhez megkérdezett számos magyar és francia gyereket (olyanokat is, akik kötelez olvasmányaikon kívül soha könyvet nem olvastak): mi késztette ket arra, hogy szenvedélyes olvasókká váljanak. Válaszaikból az derül ki, hogy a könyvet mozgalmasnak és izgalmasnak találták – mondta a Figyel Net kérdésére a pszichológus. Rowling ráérzett a mai gyerekek képzeletvilágára, ráadásul a könyv ritmusa, tempója is a mai korhoz igazodik. Kende Hanna saját gyermekterápiás tapasztalata alapján is úgy véli, hogy a gyerekek azért ugranak fejest a Harry Potter-könyvekbe, azért érzik magukat otthon bennük, mert belevarázsolja ket egy olyan világba, amely kielégíti csodavilág-szükségletüket. A feln ttek világában a gyerek kicsi és kiszolgáltatott. Harry Pottert követve - aki bántalmazott kisfiúból nagy varázslóvá, s t h ssé válik - önbizalmat meríthetnek, s elindulhatnak önmaguk kiteljesítésére. Harry Potter teljesen hétköznapi kisfiú. Az egyik titka a könyvnek Kende szerint, hogy a f h s a hétköznapi életben egyszer , majdnem csetl -botló, visszahúzódó gyerek, aki ugyanakkor szembeszáll és le is gy zi a leggonoszabb hatalmakat. Minden gyermek magára ismerhet a hétköznapi Harry Potterben, és önbizalmat meríthet a h s sikereib l. Természetes szükséglete van a gyerekeknek a h sökre – tette hozzá a pszichológus. Ezt a h sszükségletet elégíti ki a Harry Potter. A népmesék is erre épülnek, ott a sárkányokat, gonosz királyokat kellett leküzdenie a szegénylegényeknek. Ma azonban a gyerekek fantáziavilágában „nem aktuális rém" a hétfej sárkány. A népmese, f leg a magyar népmese egyébként egy ráér s, mesél s m faj, a Harry Potter sokkal feszesebb tempójú m , ami állandóan el revetíti az eljövend történéseket. Nemzetközi tapasztalat, hogy a korábban nem olvasó gyerekek, a Harry Potter elolvasása után nem hagyják abba a könyveket, újabb és újabb regények, mesék olvasásába kezdenek bele. Nem elhanyagolható hatása Rowling könyveinek tehát, hogy olvasóvá nevel. Ezt több helyen a világon egyébként iskolákban is kihasználják: a Harry Potterre építve tanítanak bizonyos tárgyakat. A roxforti mese motiváló hatására a gyerekek nagy kedvvel és eredményesen tanulják meg az adott tananyagot e helyeken. Forrás: jan. 22. http://www.fn.hu/index.php?id=10&cid=117381
13
Internetet adna mindenkinek az unió - Az EU minden polgára számára elérhet vé kell tenni az internetet - jelentette ki a soros osztrák elnökség képviseletében Franz Morak. A hatóságokkal való elektronikus kapcsolattartásnak gyorsnak és bürokráciamentesnek kell lennie. Forrás: febr. 13. http://www.fn.hu/index.php?id=8&cid=117519&hirlevkatt=2006-02-13
A mez berényi könyvtárban: internetes információszerzés felel séggel
Kulcs a számítógéphez címmel rendeztek 9-11 éves általános iskolás tanulók részére gyermekfoglalkozást a mez berényi városi könyvtárban. Az összejövetelen - amelyre sok diák látogatott el - olyan információszerzési technikákat sajátíthattak el az érdekl d k, amelyek segítségével jól és gyorsan összegy jthetik egy-egy témakör legfrissebb tudnivalóit, gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek az internet mindennapi használatáról, b víthetik tudásukat. A szervez kt l megtudtuk, csak olyan fiatalok ülhetnek le a gép mellé, akik tudják használni a világhálót, és csak arra, amire egy közkönyvtárban való: információszerzésre. A rendezvénysorozat - amely szombatonként folytatódik - célja, hogy felel séggel mutassa be az internet által biztosított lehet ségeket, s ne csak id pocsékolás legyen a számítógép el tt eltöltött id . Forrás: febr. 10.,http://www.bmhirlap.hu/index.php?apps=cikk&c=489156&d=2006-0210&r=1
Mit tehetünk a monitorok szemkárosító hatása ellen? Napjainkban egyre többen, és egyre többet használják a számítógépeket. Vannak, akiket a munkájuk, míg másokat a szórakozás vagy kapcsolattartás szándéka köt a monitor elé. Fontos tehát, hogy tisztában legyünk a számítógépes munka egészségre gyakorolt hatásaival. Cikkünkben részletesen megvizsgáljuk a monitorok szemre és látásra kifejtett hatását, valamint hasznos tanácsokat adunk a számítógépes munka körülményeinek egészséges és kellemes kialakításához. Forrás: febr. 13. http://www.origoegeszseg.hu/cikk/0607/036927/mit_tehet_1.php
14
Honlapajánló Mesetár, MeSe Vár könyvtár (http://nepmese.hu) Népmeséket olvashatnak és hallgathatnak a gyerekek és a mesekedvel feln ttek ezen az oldalon. A Mesetárban cím szerint kereshetjük a meséket. A Képtár menüpontban a Magyar Népmese Rajzpályázat díjazott alkotásai tekinthet k meg, továbbá az itt található email-címre várják a gyerekek kedves meséjér l készült rajzokat. A Játékok rovat két részb l áll. Egyrészt számítógépen játszható, népmeséket feldolgozó játékokból, melyek kedvet adhatnak a meseolvasáshoz; másrészt olyan játékokat mutatnak be, amelyek természetes anyagokból, otthon is elkészíthet k (csuhébaba mákfejjel, szitaköt , pillangó stb.). Mesékkel kapcsolatos gyerekprogramokról olvashatunk a Hírek-ben. A Pályázatok menüpontban els sorban az Életfa Kulturális Alapítvány gyermekeknek szóló irodalmi pályázatairól tájékozódhatunk (meseíró és illusztrációs pályázatok). A Mesér l feln tteknek – rovatban olyan tanulmányokat és egyéb írásokat olvashatunk, amelyek közelebb hozzák mindannyiunk számára a mesék világát. A honlapon egyszer (kulcsszavas) és összetett keresésre van lehet ség a következ szempontok szerint: szöveg, forrás helye, feldolgozottság, szerz /gy jt , gy jtés helye, gy jtés ideje, mesekategória, évköri rend (csillagjegyek szerint). Az interaktivitást szolgálja a MeseVár-levelez lista és a Hírlevél. A honlapot az Életfa Kulturális Alapítvány építi és gondozza, létrejöttét az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatta. Forrás: febr. 28. http://www.nepmese.hu/index.php
•
A 11. hírlevél létrejöttében közrem köd gyermekkönyvtárosok:
– szakirodalmi információt szolgáltató
Hagyományos források: Fejesné Szabó Piroska (Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg) Kovács Judit (Apáczai ÁMK Könyvtára, Zalaegerszeg) Jagasicsné Bogatin Mária (József Attila Városi Könyvtár, Zalegerszeg) Horváth Anikó (József Attila Városi Könyvtár, Zalegerszeg) Internetes források:
Oláh Rozália (Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg)
15
