Gyermekbolygó Óvoda
2016. november 30.
SZIVÁRVÁNY CSOPORT
Magyar- Erdélyi napok Nagy várakozás előzte meg a hétre tervezett Magyar és erdélyi napokat. Zászlók készültek, térképeket böngésztünk, himnuszokat, népdalokat , hazáról szóló dalokat hallgattunk, képeket nézegettünk. Először a Magyar napot rendeztük meg. A nemzeti ünnepre készült címerek újra előkerültek, a nemzeti jelképek mellé felkerült a magyar korona és a koronázási jelvények. Beszélgettünk a képek alapján a Parlamentről, Budapestről, a Duna hídjairól, fővárosunkról, főbb folyóinkról és egyetlen Balatonunkról. Az ősi magyar háziállatokról és élőhelyük is ismertté vált. Mindenkinek nagyon tetszett a puli, a vizsla és a szürke marha képe. Átmentünk a Katica csoporthoz, ide került a címeres magyar zászló. Először egy magyar népmesét hallgattak meg a résztvevők, a kisgömböcről már máskor is hallottak. A csodaszarvas legendával is megismerkedtek a gyerekek, az eredet szerint Hunor és Magyar ikertestvérként született.
1
Gyermekbolygó Óvoda
Az asztalokon a magyar népművészet 1-1 darabja volt kirakva. A színes terítők, tálak, faragott tárgyak, babák nagy tetszést arattak. Végül a magyar étkezési kultúra bemutatása következett. Tálcára rakva csécsi szalonna, parasztkolbász hagymával, paprikával, kenyérrel várta kóstolásra a gyerekeket. Ezen a napon néptánc is színesítette a programot. A héten az erdélyi, székely nemzetiséget is bemutattuk. Erdélyről könyvet néztünk, zenét , dalokat hallgattunk. A székely himnuszt hallgatva készítette el a Szivárvány csoport a székely zászlót. Eredeti nagyságban is készült zászló, amit mindkét csoportban feltettünk 1-1 napra. Most székely népmese hangzott el hangos könyvből a 3 selyp lányról. Szép, népművészeti tárgyakat láthattak újra a gyerekek és a kolozsvári szalonnát nyersen és sülve is. Mindenkinek nagyon tetszettek a székely kapuk képei, Szent László nagyváradi és Mátyás király kolozsvári szobra. A természeti képek közül a parajdi só barlangot, a Gyilkos tó környékét és a Tordai hasadékot ismerték meg a gyerekek.
2
2016. november 30.
Gyermekbolygó Óvoda
2016. november 30.
Márton nap Márton napra a faliújságra libák és lúd- bábok kerültek. Uborkás üvegre libaképeket ragasztottak és sárga- bordó falevelekkel díszítettük a mécsest. Megismerkedhettek a Szent Márton legendával, emlékeztettük őket a múlt évi dramatikus játékra. A sok libás dalt, éneket együtt adtuk elő a Katica csoportban, majd a meggyújtott mécsesekkel körbejártuk az Óvodát, bölcsődét. A Szivárvány csoportban meglepetés várta a gyerekeket- liba keresést tartottunk. A megtalált nyomdalibákat, mécseseket boldogan vitték haza a gyerekek. A Katica csoport pedig libasütivel kedveskedett nekünk.
Angol- Francia napok Papírból készült angol zászlót színezhetett minden gyerek erre a napra. Angol nyelvű gyermekdalokat, énekeket, meséket mondtunk a gyerekeknek. Napsugár édesanyja olyan finomságokat hozott, amit az angolok szívesen fogyasztanak. A képeken a királynőt, a Temzét, a London Bridget-et, a skót dudásokat a Tavert, a Stone- Hanget, a piros angol buszt ismertük meg. Együtt énekeltük az Old MC Donald- dalt és az ABC-t A francia napra Luca édesanyja- aki franciagondoskodott a francia konyha bemutatásáról. Az ínyencségnek számító csokis sütit és müzlis édességet kóstolhattuk meg. A francia gyerekdalok, énekek, sanzonok nagyon jó hangulatot teremtettek. A Frere Jaceques-p és a Sur le pond d’Avignon-t, a Marseillest együtt hallgattuk a Katica csoporttal. Megbeszéltük a térkép alapján földrajzi elhelyezkedését, a szomszédos országokat, tengereit. Párizsról a nevezetességeket néztük meg a képeken az Eiffel torony maketten, a NotreDame belseje grafikán volt látható. Az asztalokon
3
souvenir kendőkön a gall kakas és az Eiffel torony volt látható. A gyerekek meghallgatták a Gőgös királylányt és A ravasz opsitos című mesét.
Gyermekbolygó Óvoda Látogatás a Laczkó Dezső múzeumban Meghívást kapott csoportunk a Laczkó Dezső Múzeum és Tájházba. A magyar nyelv hetén egy őszi napon, csepergélő időben indultunk útnak. Az óvodában a Magyar- Erdélyi napok már adtak olyan útravalót, hogy a Bakony népi építészetével, a házbelső tárgyi emlékeivel ismerősként találkoztak a gyerekek. Az eredetiben Öcsön álló parasztporta kettős faajtaján belépve a múzeumpedagógus bemutatta a kenyérsütés kellékeit. Benji ki is próbálhatta a sütőlapátot. A kérdésekre mindenki jól felelt, csak néha segített Bogi néni vagy Erzsi néni kimondani 1-1 szót. A konyha berendezéseit 100150 éve használták a falusi emberek. A kis ablakú sötét kőházban csak a tűz és a pipics világított. A lábasok lábakon álltak ( tűzkutya). A parazsat vakaróval ,a hamut pemettel húzták ki a kemencéből. Az egyik vakablakban tejesköcsögök és vizeskorsók sorakoztak, az volt a helyiség leghidegebb része. A szobába lépve fából készült eszközök, játékok, bútorok álltak 200-300 év távlatából. A vetett ágyon díszpárnák sorakoztak és hirdették az ügyes lány és asszony kezeket. A bölcsőben, járókában, állókában kócfejű babák, rongybabák illusztrálták a régmúlt emlékeit. A festett faragott láda, falitéka mestergerenda 1-1 régi tárgyat sejtetett. A tálason díszes tányérok sorakoztak, a dörgölt agyagpadló pedig az egyszerű élet helyzetet mutatta. A náddal fedett bakonyi ház 1-1 cserépfazeka, cseréptálja 5-6 tagú családot szolgálhatott. A ház megtekintését követően, felmentünk a múzeum második emeletére, ahol gasztonómiai kiállításon az ókortól napjainkig lehetett nyomon követni étkezési kultúránkat. A Baláca- pusztai római villa falfreskótöredékei lakomát sejtettek, a felaggatott rézüstök, kondérok a pásztorok ételfőzési szokásaira utaltak. Ezüst étkészletek az úri világ luxusára emlékeztettek bennünket. A XX. századi tárgyakat gyermekkorunkból ismerősként üdvözölhettük. A szűrők, darálók, gyaluk, káposztás hordók, mozsarak, és sparheltek, konyhaszekrények, hokedlik. Sok élménnyel telve érkeztünk vissza ovinkba, ahol meleg 4 ebéd várt bennünket. Sok fotó készült utunkról, így emlékeinket rögzíthettük és bármikor felidézhetjük!
2016. november 30.
Gyermekbolygó Óvoda
2016. november 30.
Magyar nyelv hete A Magyar és az Erdélyi napokon a közös magyar nyelv összekötő szerepét fedeztük fel. A magyar nyelv az 1800-as év közepétől vált csak hazánkban hivatalossá. Édes anyanyelvünk ápolása a szülőkkel együtt közös feladatunk. Az anyanyelv szerepe mindig fontos az egyén identitásának kialakulásával Hazánkon kívül egyéb országokban is élnek magyarok ők Magyarországot tekintik anyaországuknak. Az anyanyelv- szó csak nálunk használt kifejezés- anyánk nyelve tehát szülői örökség. Sok vers, mondóka, találós kérdés, közmondás, mese, népdal tartalmas a magyar nyelvre jellemző jelképrendszert. Ezt csak mi magyarok tudjuk értelmezni- nem kell mindent szó szerint venni- a jelentést keresve! Ezekre kerestünk példákat a magyar nyelv hetében. „ Virágnyelven” gyereknyelven lehet különféle értelme egyegy szónak! A magyar nyelv játékossága jól ragozhatósága teszi érdekessé, különlegessé nyelvünket. Az alliterációk, jelképek és hasonlatok nagy költőink műveiben egyedi hangvételt tükröznek. Magyar népmesék közül A három selypet, mondókákból az Itt a köcsögöt, nyelvtörőkből a Nem minden fajta szarkát, találós kérdésekből a Négy testvért, szólások közül a Sánta kutyásat ismerhették meg a gyerekek.
Üdvözlettel: Bogi néni és Edit néni
5
A kedvesség napja A kedvesség napját idén először tartottuk meg a csoportban. Ma reggel mindenkit különösen kedvesen fogadtunk. Ezután minden gyermek színes szíveket rajzolhatott azoknak akik számukra kedvesek. Így az Anyukák, Apukák, Mamák, Papák, Keresztanyák, Unokatestvérek, barátok , Óvó nénik is kaptak 1-1 kedves üzenetet a gyerekektől és egymástól.
