Gyárvárosi és Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Középiskola (Győr, Konini út 2-4.) Pedagógiai Programja 2013

Gyárvárosi és Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Középiskola (Győr, Konini út 2-4.)

Pedagógiai Programja

2013.

Mottó: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megismerje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja a munkáját, amelyet az élete során szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert) 1. BEMUTATKOZÁS A Gyárvárosi és Szabadhegyi Általános Iskola és Középiskola (9028 Győr, Konini u. 2-4.) intézményegységeinek épülete 1978-ban nyitotta meg kapuit mint általános iskola, amely 1990 óta „Értékközvetítő- és képességfejlesztő” (ÉKP) program alapján dolgozik az 1-6. évfolyamon egész napos oktatási formában. A program kidolgozója Zsolnai József egyetemi tanár. Az értékközvetítés alapvető általános pedagógiai feladat. Érvényesítése a közösségi pedagógiai gyakorlat mellett a személyiségpedagógia folytonos alkalmazását jelenti. Az iskola lakótelepi és családi házas külső városrészben helyezkedik el Győrött, Szabadhegyen. A városrész lakóinak egy része hosszú ideje él itt, másik része 20-30 éve költözött a városrészbe. A szülők döntő többsége nem Szabadhegyen dolgozik. A családok kötődése a településrészhez különböző mértékű és minőségű. Az általános iskola tanulóinak döntő többsége a Szabadhegyen működő óvodákból érkezett. A középiskolai tanulók Győrött és vonzáskörzetében illetve Győr –Moson – Sopron megye területén élnek. A családok szociális helyzete átlagosnak tekinthető. Kevés a kiemelkedően jómódú családok száma, és néhány gyermek szegény körülmények között él. Az iskoláztatási kötelezettségüknek a családok jó színvonalon tesznek eleget, a magasabb életszínvonalra való törekvés a jellemző, melynek igen fontos tényezőjeként kezelik az eredményes tanulást. Az iskola a nevelési célok érvényesítésében számít a családokra, szoros együttműködésre törekszik. Saját felelősségét és tennivalóit azonban nem hárítja át a családra, vagy más iskolán kívüli tényezőkre. A tanulási és képességfejlesztési feladatokat az iskolának kell megoldania. 1997-től indult meg felmenő rendszerben a gimnáziumi oktatás. Az iskola 2000 szeptembere óta működött két telephelyen. Az intézmény óvodai egysége lett a Lepke Óvoda a 9028 Győr, Lepke u. 35-37. szám alatti épületben. 2003 szeptemberétől kezdődött a Világ-Nyelv program keretében a német és angol nyelvű 5 évfolyamos gimnáziumi képzés. A gimnázium specialitása a DSD nyelvvizsga megszerzésének lehetősége. Ez a Kultuszminiszterek Német Nyelvi Diplomájának Második Fokozata (DSD C1.), egy olyan felsőfokú „KER B2/C1” típusú nyelvvizsga, amelyet a külföldi pályázóknak kell letenniük ahhoz, hogy német nyelvterületen működő egyetemen, 2

vagy főiskolán tanulhassanak és honosítás után beszámíttatható a magyar felvételi eljárás során is. A DSD vizsgára a felkészítést 2006-ban kezdtük el az intézményben tanító német nyelvtanárok részvételével. A tanulók DSD vizsgára felkészítését német vendégtanár is segíti. A bonni Kultuszminiszteri Konferencia 2007. 08. 15–én kelt hivatalos állásfoglalása szerint az intézmény által benyújtott dokumentumok és az itt lefolytatott szakmai vizsgálatok alapján a 2008/2009-es tanévtől engedélyezik az önálló vizsgáztatást számunkra. 2005 szeptemberében indult el az alsó tagozaton felmenő rendszerben a magyar-német projekt, amely a városban élő német családok gyermekei számára a két iskolarendszer közötti átjárhatóságot biztosítani tudja. A bajor és az ÉKP tantervek alapján egy egyedülálló kétnyelvű helyi tantervi rendszert dolgozott ki a tantestület. Az akkreditált program az óvodára illetve az 1-8. osztályra érvényes. A két tanítási nyelvű oktatás az anyanyelvi tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudását és az idegennyelv-tanulás képességének fejlesztését szolgálja. Ennek érdekében a két tanítási nyelvű oktatás a következő célok megvalósítását szolgálja:  az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia egyidejű és kiegyensúlyozott fejlesztése,  a nyelvtanulás és az idegen nyelven történő tanulás stratégiáinak elsajátítása,  a célnyelvi műveltség intenzív fejlesztése,  a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek fokozott kihasználása,  a középiskolai oktatás befejezését követően a tanulók legyenek képesek arra, hogy felsőfokú tanulmányaikat a magyar nyelv mellett a célnyelven is folytathassák, továbbá tanulmányaik befejezését követően a hivatásukat a célnyelven is magas szintű nyelvtudással műveljék. A magyarországi két tanítási nyelvű iskolai oktatás célul tűzi ki a célnyelvi műveltség, a kulturális tudatosság intenzív fejlesztését annak érdekében, hogy a tanulók megismerkedjenek a célnyelv országaival, értsék azok kultúráját és empátiával viszonyuljanak hozzá. Ennek érdekében már a korai fejlesztés szakaszától utazásokat, projekteket, nyelvi táborokat szervezünk célnyelvi területen, hogy a tanulók a minden napi tevékenységeik során alkalmazni tudják az iskolában tanultakat az életkori sajátosságoknak megfelelően. Az iskola biztosítja a két tanítási nyelvű oktatás során, hogy a célnyelvű országok civilizációjának oktatása önálló tantárgy keretében kerüljön megszervezésre. A célnyelvi civilizáció oktatása során az iskola biztosítja azt is, hogy a tanulók elsajátítsák a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, társadalmi viszonyaival, irodalmával, történelmével, kultúrájával kapcsolatos főbb ismereteket. A két tanítási nyelvű iskolai oktatást szervező iskola köteles pedagógus-munkakörben foglalkoztatni legalább egy olyan pedagógust, akinek a célnyelv az anyanyelve. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat a készségtárgyak kivételével – a helyi tantervben meghatározottak szerint – csoportbontásban kell megszervezni. A csoportok átjárhatók, a vizsgákon, szintfelmérőkön nyújtott teljesítmény alapján. A két tanítási nyelvű iskolai oktatást és az iskolán kívüli versenyeztetést az intézményben kialakított idegen nyelvi könyvtár is segíti. A szülőket tájékoztatni kell a két tanítási nyelvű programmal járó többletórákról. A magyar-német projekt esetében egy osztályban tanultak a magyar és a német anyanyelvű diákok magyar és német anyanyelvű tanárok irányításával. A projekt az Audis iskola megnyitása után is tovább működik a magyar tanulók részére. Az „Egy személy-egy nyelv” oktatási modell szellemiségének megfelelően bizonyos tantárgyakat – az emberismeret, a vizuális kultúra és a matematika órák egy részét, színjátszást – továbbra is kéttanítós modellben tanulják a gyerekek ezekben az osztályokban. 3

Amikor a magyar-német projektet egy értékközvetítő és képességfejlesztő iskolában elindítottuk, az volt a célunk, hogy használható nyelvtudással rendelkező gyermekeket neveljünk. Fontosnak tartottuk, hogy olyan intézményt teremtsünk a projektpedagógia eszközeivel, amelynek legfontosabb jellemzői a személyközpontú bánásmód, az európai dimenziók tiszteletben tartása, illetve a gyerekek belső motivációjának felkeltésén és megőrzésén alapuló nevelés. Az utóbbi években nyitott, önmagát átértékelni képes szervezetként számos projektben vettünk részt, amelyek szervesen beépültek az intézmény cél- és tevékenységrendszerébe. A lebonyolított projektek nemcsak a változásokhoz való alkalmazkodni tudásunk visszajelzései voltak, hanem felkészítették diákjainkat az egész életen át tartó tanulásra, az önálló ismeretszerzésre és a munkaerőpiacon jól használható nyelvtudás megszerzésére. Projektpedagógiában fontos tényező a hitelesség. A jellemzői közül mindenki azokat emeli be a saját munkájába, amit hatékonyan képes képviselni, mivel ez egy új szemléletmód a tanulásszervezésben. Ezek a jellemzők a teljesség igénye nélkül: • Tartalmi komplexitás; • Koncentrált képességfejlesztés; • Tevékenységorientált; • Kompetencia alapú; • Motiváló; • Kooperatív technikákra épül; • A tanár és a diák közösen alkot; • Megváltozik a tanári szerep; • Megnő a pedagógus magas szintű szaktárgyi tudása iránti igény; • Tanulói felelősségvállalásra nevel; • Hatékony időgazdálkodást alakít ki; • Toleranciára és együttműködésre nevelés • Lehetőségteremtés az iskolán kívüli világ megismerésére. A projektmódszer az oktatási és tanulási módszerek, szervezési módok és stratégiák módszertani sokszínűségével jellemezhető módszer-együttes, amely az iskolai tanulásitanítási folyamatok bizonyos részét projektek sorozataként szervezi. A projekt célja, hogy diákjaink • a tanulási tevékenységet játékos formában és élmények mentén tapasztalják meg; • ismerjék a tanulás célját, értelmét és az előttük álló tanulási utat; • tanulják meg a tervezés, kivitelezés, értékelés hármasságát; • az ismeretek mellett az ismeretszerzés technikáját (tanulás tanulását) is elsajátítsák; • törekedjenek az ismeretszerzés és a gyakorlat együttes alkalmazására; • tevékenységük során megismerjék a világ sokszínűségét. A projektpedagógia előnyei:  A csoport egy közös célért önként áll össze.  A csoport tagjai valós problémát akarnak megoldani.  A projektben megváltozik a tanár és a diák szerep: a tanár mentor, a diák egyenrangú fél.  A projektek komplexitásuk következtében több érzékszervet mozgósítanak, és sokirányú tevékenységet tartalmaznak.  A projektek során a pedagógus egyéni sajátosságokat, képességeket, szükségleteket vehet figyelembe.  A projektek közben kiderülhet, hogy mindenki jó, kiváló valamiben. Ennek önbizalom erősítő szerepe van a sikerélmények hatására.  Lehetőséget nyújt a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra.  A tanulók megélhetik a felelősségvállalást, amely így könnyebben válhat belső hajtóerővé.  A nevelés és az oktatás nem válik szét: a projekt folytonos nevelési helyzet. 4

A külföldi iskolák jelentős részében már régóta alkalmaznak projekteket. Hazánkban is számos kezdeményezést találhatunk a projektalapú oktatásra a hagyományos oktatás mellett. Az alternatív iskolák használják a legváltozatosabb formákban ezt az oktatási formát. Fontosnak tartjuk, hogy olyan intézményt teremtsünk a projektpedagógia eszközeivel, amelynek legfontosabb jellemzői a személyközpontú bánásmód, az európai dimenziók tiszteletben tartása, illetve a gyerekek belső motivációjának felkeltésén és megőrzésén alapuló nevelés. Nyitott, önmagát átértékelni képes szervezetként részt veszünk olyan iskolai, hazai és nemzetközi projektben, amelyek szervesen beépülnek az intézmény cél- és tevékenységrendszerébe. A lebonyolított projektek jelzik az iskola változásokhoz való alkalmazkodni tudását, és felkészítik diákjainkat az egész életen át tartó tanulásra, az önálló ismeretszerzésre és a munkaerőpiacon jól használható nyelvtudás megszerzésére. A projekt fontosnak tartja a magyar és német szokások kölcsönös megismerését. Az évente megismétlődő nagy rendezvények: a tanévnyitó ünnepségen a „Schultüte” átadása; az elsősök tanévkezdő ünnepélye; a Márton napi kiállítás és műsor; a gimnazisták Mikulás napi programja az elsősöknek, adventi utazás Bécsbe; a Kulturális Tavasz ünnepi műsora és kiállítása már hagyományt teremtettek. 2009 szeptemberétől szakmacsoportban.

egy

osztályban

szakközépiskolai

képzés

indult

ügyviteli

2011 augusztusától került intézményünk a Gyárvárosi és Szabadhegyi Közoktatási Főigazgatóság, Óvoda, Általános és Középiskola irányítása alá, mint Szabadhegyi MagyarNémet Általános Iskola és Szabadhegyi Magyar-Német Középiskola intézményegység. 2013. január 1-től az iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó központ, jelenlegi neve: Gyárvárosi és Szabadhegyi Általános Iskola és Középiskola. A 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben megszűnik a szakközépiskola és az 5 éves nyelvielőkészítő osztály, s helyette 4 évfolyamos gimnáziumi képzés indul felmenő rendszerben.

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Pedagógiai alapelveink -

iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

Az iskola önmeghatározásának fontos eleme az, hogy befogadó intézményként viselkedünk. Az iskolaérett gyermekek bármiféle szelekcióját, szegregációját elvetjük. A tanköteles gyermekeket heterogén osztályban oktatjuk. Az eltérő képességeket természetes állapotnak tekintjük. Az adottságok alapos szakmai megismerését követően az egyes gyermekekhez igazítva alakítjuk a haladás ütemét és az ismeretek körét. El kell kerülni a kudarcok halmozódását. A diákokat széles tevékenységi lehetőségekhez juttatjuk, ezáltal a képességek is tágabban mutatkoznak meg, nagyobb esélyt adva a sikerélményhez jutáshoz. Az iskolai programokat és módszereket különböző fejlettségű és tanulási tempójú gyermekekhez igazítjuk. A képességfejlesztés preferálásával az iskola bővebb lehetőséget nyújt az önálló, alkotó, sikeres életvitel megteremtéséhez. A képességfejlesztés alkalmas a családi szocializáltsági hátrányok eredményes leküzdésére és a tehetségek felismerésére és fejlesztésére. Az iskola domináns módszere a differenciált tanulásirányítás. Az egyéni képességfejlesztés a gyermekek lehetőségeihez igazított humanizált pedagógiai eljárás. 5

A tanulók neveltségi szintje, családi szocializáltságának minősége megköveteli, hogy az iskola a mindennapi kultúrának, a viselkedési normáknak, a kommunikációs ismereteknek, az alapvető erkölcsi értékeknek a formálója és gyakorlótere legyen. Ezek a normák tantervi rangra emelkedtek. A közvetítendő értékek egyetemes értékek: a humánum, a kötelesség, a felelősség, az együttérzés, a tolerancia, a becsület, az igényesség, a türelem, az együttműködési készség, a tisztelet, az egészséges identitás tudat, a magyarságtudat, a más népek tisztelete, az összetartozás a családban és nagyobb közösségekben, a tudás, a teljesítmény tisztelete, önzetlenség, önbecsülés, a barátság, a békesség, a kulturált vitakészség, a tisztaság, a rend, az esztétikus környezet, a környezetvédelem, a globális világproblémák iránti érzékenység. 2.2. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánkban a közel két évtizede az ÉKP program szerint folyik az oktatás. A program az egyéni bánásmódra, a tanulói kompetenciák fejlesztésére tette a hangsúlyt. Kiemelten szerepelt a nyelvi és irodalmi kommunikáció, a hon- és népismeret és a művészeti terület fejlesztése. Ezek megalapozásának, az alapkészségek és képességek fejlesztésének módszerei, munkaformái:  kooperatív tanulás  egyéni foglalkoztatás, páros munka, csoportmunka  differenciált, személyre szabott tanulásszervezés  frontális osztálymunka  projektmódszer, projekt alapú oktatás „ A pedagógiai cél- és hatásrendszertervezés tevékenységeit olyan műveletsorként foghatjuk fel, amely egyfelől az oktatáspolitikai célokra tekint (kerettanterv), másfelől a növendékek szükségleteire és perspektíváira, de úgy, hogy eközben alaposan ismeri az iskolát, a szülői házat és a makro társadalmi viszonyokat.” (Zsolnai József) 2.2.1. Hosszú távú célok Az egyetemes és a magyar kultúrában felhalmozódott érték és tudás közvetítése, gyarapítása. A kulturális értékek személyiségformáló hatásainak tudatos felhasználása. Egészséges önismerettel, megfelelő öntudattal, önbizalommal, helyes énképpel rendelkező fiatalok nevelése. A permanens tanulásra, önművelésre szóló attitűd kialakítása, szükségletként való értelmezése. Az önálló alkotásra, kreativitásra ösztönzés és az arra való képesség iskoláskorú kinyitása. Kulturált kapcsolattartási, kommunikációs tudás kialakítása. Humánus, szociális érzékenységgel párosuló cselekvőképesség kialakítása. Pozitív gondolkodásmód és pozitív magatartás kialakítása. A játékosság, a jókedv, a derű az iskola jellemzője legyen. Esélyegyenlőségre törekvés. A szociális és más hátrányok leküzdésében való eredményes közreműködés. Környezetvédelmi és környezetesztétikai tudat, magatartás- és cselekvésre ösztönzés kialakítása. Az egészséges életvitelhez szükséges alapismeretek megtanulása, az egészséges életmód következetes gyakorlása. A magatartástudat és az európai dimenziók ismeretének egymást erősítő hatásainak tudatosítása. A tehetség felismerése, gondozása, fejlesztése, elismerése. Az iskola értékteremtő műhely legyen! A tanárok és a diákok önálló alkotásokra ösztönzése, támogatása pedagógiai felfogásunk következménye. 6

2.2.2. Eredménycélok Általános követelmények. „ A tanulás fő színtere az iskola” 1-4. évfolyamig: Alakuljon ki a kisdiákban az iskolai szokásrend! Legyenek képesek a normatartásra! Alapozzuk meg a felelősség - és kötelességtudatot! Ismerjék meg az illemszabályokat! Tisztán, szépen beszéljenek, kötődjenek a magyar nyelvhez! Jól és szépen írjanak! Legyenek birtokában az értő olvasásnak! Ösztönözzünk a rendszeres olvasásra! Ismerjenek verseket! Számfogalmukat alakítsuk ki! A számolási és logikai alapműveleteket készségszinten használják! Alapozzuk meg az egészséges életvitelt! Szívesen énekeljenek! A manuális tevékenységekhez legyen bátorságuk - jó kedvvel tevékenykedjenek! Szoktassuk könyvtárhasználatra a gyerekeket! A mindennapi testmozgás váljon igényükké! Szeressék a játékot! Tanulják meg az egészséges és kulturált versengés szabályait! Kezdjék el egy idegen nyelv tanulását, legyen bátorságuk az ismeretek használatára. Ismerkedjenek meg a számítógéppel! Legyen az életkornak megfelelő ismeretük önmagukról és a természetről! A magyarság ismeretet néprajzi és honismereti tudáselemekkel alapozzuk meg! A lassúbb tanulási tempójú gyerekeket különös gonddal oktatjuk. Kapjanak lehetőséget egyéni érdeklődésük iskolai fejlesztésére, szabadidős tevékenységre, kötetlen közösségi együttlétekre. A tehetséggondozás általános képzési módszereit alkalmazzuk! 5-8. évfolyamig: Szélesítsük ki – a kerettantervre alapozva – a természetről, a társadalomról és önmagukról szóló tudását tanítványainknak! Kiemelt figyelmet fordítsunk a tanulás tanulására! Tanítsuk meg a „felsős” diákokat a tanulási folyamat fázisaira, a tudatos tanulásra! A tantárgyakhoz rendelt tudásanyagot az egyéni képességek szerinti optimum szinten törekedjünk elsajátíttatni! A „tárgyi” tudás megszerzése mellett kapjon szerepet a játéktanulás, a mindennapi élet tanulása, a jelrendszerek, az informatika és a nyelvek tanulása, a környezetvédelem tanulása, a technika tanulása, a munka és munkamegosztás tanulása, a művészettanulás, a személyiségjegyek és önismeret tanulása. A differenciált képességfejlesztés jegyében valamennyi tanulónknál találjuk meg azt az objektivációt, melynek elsajátításában remélhetőleg sikereket érhet el. A kognitív típusú objektivációk mellett a személyiségfejlesztésben szerepet szánunk a tevékenység típusú és a szokás típusú tanulásnak is. A tehetséges diákok számára biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a kép, a médiatár, az elektronikus információhordozók szakszerű használatát elsajátítsák a diákok, s az önművelés természetes eszközeiként kezeljék azokat. A szabadidő értelmes megszervezésének képességét rendszeres színház, hangverseny és kiállítás látogatásokkal támogassuk kialakulni. A 7-8. évfolyamos tanulók körében az optimum követelmények elsajátítására törekedjünk.

7

A 7-8. évfolyamos általános iskolai diákoknál a középfokú továbbtanuláshoz elengedhetetlenül szükséges követelmények alapos megismerését, gyakorlását, rögzítését célozzuk meg. Az idejáró diákok egy-egy területen mutatkozó magasabb szintű képességeit fokozott gondossággal fejlesszük. 9-12. évfolyamig, érettségiig: A 10. évfolyamig történjen meg az alapműveltség megszerzése. Az érettségire és a felsőfokú tanulmányokra való felkészülés az utolsó két évfolyamon folyik. Képes legyen a diák: - az önálló tanulásra, - a tudás forrását jelentő eszközök kezelésére, - kulturált kommunikációra, - önálló gondolatsor megalkotására és kifejezésére, - megfelelő, kulturált vitára, érvelésre, - lényeges és lényegtelen megkülönböztetésére, - az egész és a rész összefüggéseinek felismerésére, - folyamatok leírására, - ok-okozati összefüggések felismerésére és alkalmazására, - legalább egy idegen nyelven történő kommunikációra. A középiskolai képzés célja továbbá: - az esztétikai érzék fejlesztése, - az értékválasztási képesség fejlesztése, - szociális és humánus érzékenység fejlesztése, - a globális világproblémák iránti fogékonyság kialakítása, - az énkép, magyarságkép, az „emberi” tényezők megfogalmazása képességének fejlesztése, - saját jövőképe kialakításának segítése, - a személyes felelősségérzet kialakulásának segítése, - a közösség iránti kötelességtudat kialakításának segítése képességei megmérettetésére, versenyzésre, - az önkifejezést megalapozó alkotások készítése, pódium-szereplések, közönség előtti kulturált megnyilatkozások gyakorlására való képesség fejlesztése, - önálló publikációk készítése, - a testnevelés, a sport legyen életvitelük természetes része. A szakközépiskolai képzés célja: - általános alapműveltség mellett korszerű ügyviteli és idegen nyelvi szemlélet közvetítése - kellő alapok nyújtása a későbbi önképzés számára - pontos munkavégzés készséggé válását szeretnénk kialakítani - Pályaorientáció 2.2.3. Szakképzési Szakmai Program Célunk az általános alapműveltség mellett korszerű ügyviteli és idegen nyelvi szemlélet közvetítése, s így kellő alapok nyújtása a későbbi önképzés számára. Tanulóinkban – velük közvetlen kapcsolatot kiépítve – a rendszeres, pontos munkavégzés készséggé válását szeretnénk kialakítani. Az iskolai értékrend és követelményrendszer minden téren ennek az alapstratégiának a függvénye. Ügyviteli szakirányú középiskola, melynek tevékenysége az alapműveltség megalapozása, érettségi vizsgára való felkészítés mellett 11-12. évfolyamtól szakmacsoportos alapozó ismeretek nyújtása. Iskolánkban az idegen nyelvi képzés német és angol nyelven történik. 8

Szakközépiskolai képzést folytatunk, amelynek feladata:  általános műveltség megalapozása,  4 év alatt felkészítés az érettségi vizsgára,  magas szintű idegen nyelvi képzés,  az ügyviteli szakmacsoportnak megfelelő szakmai alapozás,  felkészítés felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Az évfolyamok száma: 4 év. A 11-12. évfolyamon tanult alapozó ismeretek alapján az ügyviteli szakmacsoport szakképzéseibe egy év beszámítható a szakképző intézmények által meghatározott feltételek szerint. 2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Szakmai felfogásunk alapjai „ Az iskola fő célja, hogy maximalizálja a nevelési szempontból sikeres viselkedést, vagyis azt a viselkedést, amely az egyén számára eredményes, az intézmény számára hatékony” (Getzels) „A viselkedés akkor sikeres, ha egyidejűleg hatékony és eredményes, vagyis ha egyszerre és egyidejűleg szolgálja az intézményes nevelés céljait és a nevelkedő személyiség egyéni szükségleteinek, diszpozicióinak kifejlődését” (J:W: Getzels után Pataki Ferenc) ( A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat szociálpszichológiai alapokon írjuk le.) Fejlesztési területek A személyiség fő megnyilvánulásait figyelembe véve a fejlesztés a következő területeket célozza meg: A diákok iskolai, tanulási attitűdjét az iskolával, a pedagógussal, az új környezettel való találkozást pozitív élménysorozattal kell megalapozni. A kedves, derűs felnőtt-gyermek, felnőtt-diák kapcsolattartás, a pozitív közelítésű értékelés, a dicséret és a jutalmazás preferálása általános pedagógiai feladat. A gyermekek temperamentumát, azok különbségeit természetesnek tekintjük. A megnyilvánulások esetleges szélsőségeit a viselkedési normák ismertetése, gyakorlása, alkalmazása során illetve négyszemközti beszélgetésekben korrigáljuk. A képességek fejlesztését minden korosztályban egyénre szabottan végezzük. Ennek szervezeti kereteit az osztályon belüli tanórai differenciálás, az egyéni foglalkoztatás, a tanórán kívüli lehetőségek felkínálása, hátránykompenzációs eljárások alkalmazása és a tehetséggondozás munkaformái jelentik. A fiziológiai fejlesztést az emberismeret, az önismeret, a mozgáskészségek fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek elleni ismeretek feldolgozásának iskolai alkalmazásaival biztosítjuk. Folyamatos az iskola - egészségügyi szolgáltatás és felvilágosító munka. A gyermekek, a diákok tényleges érdeklődésének, adottságainak alapos megismerése általános pedagógiai feladat. A tevékenységek széles skáláját kínálva, azt kipróbálva az érdeklődés fejlesztésének megfelelő speciális foglalkozásokat szervezünk. A speciális foglalkozások munkaformái a fakultáció, szakkörök, sporttevékenységek, művészeti foglalkozások, egyéni kutató és feldolgozó munkák. 9

A személyiségfejlesztésben kiemelt figyelmet fordítunk az érzelmi, értelmi, akarati nevelő hatásoknak. Tudatosan teremtünk olyan oktatási-nevelési szituációkat, melyek edzik az akaratot, értékválasztási készségeket, fejlesztenek, segítik a problémamegoldó készség kialakulását, gyakoroltatják a döntéshozatalt, érzékeltetik a döntések hatását, az alternatív feladatmegoldást. Pozitív személyiségjegyek megalapozására törekszünk: az érzelmi nevelésben az empatikus jellemvonások, a metakommunikációs ismeretek kialakítására, az értelmi nevelésben a helyes énképműködésre, a közösségi helyzetek megfelelő értékelésére, a jutalmazás, a büntetés normáinak alkalmazásaira, a tapasztalás fontosságára, általánosítási és alkalmazási képességekre és a példamutatásra. A személyiségfejlesztés tevékenységi körei A tantárgyi tanulás Az iskola által kezdeményezett, szervezett művelődési folyamatok Szabadidős tevékenységek A tanulók szocializációs folyamatainak követése, alakítása Az én-folyamatok, az én-világ tanulása A személyiségfejlesztés alkalmazásának garanciái A pedagógus értékeléseiben, döntéseiben alapvetően vegye figyelembe az egyes tanulók teljesítménylehetőségeit, életkori jellegzetességeit. A fegyelmet, a fegyelmezés lehetőségeit, a jutalmazás és a büntetés módjait úgy és akkor alkalmazzák, ha a tanuló előtt korábban világossá tették a követelményeket: A fegyelmezés mindig konkrét esetre és konkrét személy(ek)re szóljon. A fegyelmezés csak kulturált hangvételű és stílusú lehet. A fegyelmezés minden esetben indokoló legyen. A fegyelmezés nem sértheti a diák önérzetét. Az értékelés, minősítés soha nem érintheti a diák családját. Elvetjük a kollektív büntetést! A tanulási teljesítményt és a viselkedést elkülönülten értékeljük. A személyiségfejlesztésben pedagógiai értéknek tekintjük a játékot. A játékot motivációs pedagógiai tényezőként, gyermek és ifjúkori szükségletként tételezzük, ezért kellő alkalmat biztosítunk rá. A játékot az iskolában tanítani kell. Nemcsak szórakoztató, hanem képességfejlesztő szerepét is fel kell használni. A képességfejlesztő lehetőségek közül preferáljuk a konstrukciós-, a kombinációs-, a variációs-, a logikai-, a szerep- és nyelvi játékokat. A „szokásos” tantárgyakon túl emiatt (is) szerepeltetjük tantárgyi rendszerünkben: a bábozást, színjátszást, logikai játékot, a barkácsot, média-ismereteket és a néptáncot. A személyiségpedagógia alapvető eljárásának a humánus bánásmódot tartjuk. 2.4. Iskolai Egészségnevelési Program „Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő. Őrizd szüleid egészségét! – mert A múltra épül fel a jelen és a jövő.” (Bárczi Gusztáv) Helyzetkép, helyzetelemzés 10

A lakosság egészségi állapotának védelme, javítása a tágabb értelemben vett megelőzés elsődlegessége, a gyermekek egészségügyi ellátása, egészségnevelésének megújítása új, egészségügyi védelmet célzó programok kidolgozását tette szükségessé. Az e témában végzett kutatások egyformán hangsúlyozzák az egyén és a társadalom felelősségét s kiemelik az egészségre nevelés színterei közül az iskolát. Az iskolák, mint másodlagos szocializáció intézményei rendkívül kedvező korban találkoznak a gyerekekkel (6-18 év). Az iskola szervezi meg 6 éves kortól a gyermek idejének nagy részét. Így az intézmény képes arra, hogy megalapozza, megerősítse az egészséges életmódhoz kötődő ismereteket, s korán észrevegye a még kialakulóban lévő problémákat. Ezek értelmében az egészségnevelést tantestületünk tudatosan létrehozott tanulási lehetőségként kezeli és cselekvésorientált tevékenységként építi be pedagógiai programjának mellékleteként. Az iskola, mint környezet Az iskola egész épületét 2003-ban felújították. A felújítás során a mozgássérültek számára kialakításra került: az épület akadálymentes megközelítéséhez rámpa, az épületen belüli közlekedéshez lift, és mozgássérültek számára 2 speciális illemhely. Az iskola mai szemmel is modern, a tanítás-tanulás minden igényét kielégítő háromszintes épület, megfelelő udvarral. Az udvaron kosár- és kézilabda pálya van. Az udvar kb. fele gyepesített. Az órarend tervezése átgondolt. A tanulók napi munkarendjébe regenerációs sáv beépített mozgáslehetőséget biztosít a tanulóknak. - A tantermek alapterülete 54 m2. A tantermek berendezése a korosztályokhoz és az előírásokhoz igazodik. A tantermekben nagy ablakok biztosítják a fényt, a jó és gyors szellőzési lehetőségeket. Mindenhol mosdó is van. Minden osztálynak saját tanterme van. A tanterem dekorálásánál figyelemfelkeltő célból használjuk az egészséges életvitellel kapcsolatos anyagokat. Az ülésrend időszakonkénti változtatása megtörténik – a gyermek szemének, gerincének megterhelése miatt. A tanszerek hazavitele az alsó tagozaton nem kötelező mindennap. - A tanulók létszámának megfelelő számú illemhely, kézmosó áll rendelkezésre minden emeleten. A burkolatok mindenütt könnyen tisztíthatók. A kéztörlési lehetőség is biztosított. A mozgáskorlátozottaknak lift és külön illemhely áll rendelkezésre. - A lépcsők biztonságosak. A felsőruházat, a tornaruhák és a cipők tárolása is megoldott a folyosói szekrényekben. A közös helyiségek, folyosók tisztaságának megőrzésére nagy gondot fordítunk. - Az iskola ebédlője önkiszolgáló rendszerben működik. Az oldalfal felcsempézett, könnyen tisztítható. Az étkezési körülmények, a napi háromszori étkezés lehetősége biztosított a tanulóknak. Az iskolában büfé működik. Az egészséges táplálkozás kínálatát elvárjuk a büfé vezetőjétől. - A tornaterem műpadlós. Az egyes sporteszközök rögzítettek. A sporteszközök tárolására szertár van. Az öltözőket hideg-meleg vizes zuhanyzók és mellékhelyiségek egészítik ki. - A táncterem teljesen korszerű. - A tanórán kívül szervezett foglalkozásokra tornaterem, színházterem, iskolaudvar, sportpályák, közeli játszótér áll rendelkezésre. Az udvar füvesített, fákkal, cserjékkel. - A technika tantermek megfelelnek a követelményeknek. - Az iskolában orvosi szoba váróval, logopédiai és fejlesztő foglalkozásokra kialakított helyiség van. A tanulók általános egészségi állapotáról 11

A tanulók egészségi állapotának megállapítása az iskolában történő szűrővizsgálatok alapján történik. 

Növekedés és testi fejlődés mérése és minősítése: (testmagasság, testsúly, melltérfogat) minősítés: - alultápláltságról - túlsúly mértékéről - a növekedés megtorpanásáról vagy tartós elmaradásáról - vagy éppen az igen gyors növekedés. Kövérség korai felismerése (diéta, mozgásformák megszerettetése). Évfolyamonként: 2-3 tanuló.

 Vérnyomás mérése: kisgyermekkorban alig néhány százalék a magas vérnyomás, általában valamilyen megbetegedés velejárója (másodlagos magas vérnyomás). Serdülőkorban, különösen túlsúlyos gyermekeknél minden szervi betegség nélkül is előfordulhat (esszenciális magas vérnyomás). Szükséges kontroll vizsgálat, szakemberhez irányítás. Évfolyamonként: 1-1 tanuló. 

Mozgásszervek vizsgálata: nagy szerepe van - a tartási hibák - a gerincferdülés - lúdtalp - mellkas deformáció megelőzésében és korai felismerésében. Különösen a serdülőkre kell figyelni (szégyellik és inkább titkolják). A hanyagtartás – megelőzhető és még visszafordítható, ha a gyermek - megtanul helyesen állni, járni, ülni - rendszeresen, helyesen terhelve mozog - mindként vállát egyformán terhelve hordja az iskolatáskát - megfelelő ülőalkalmatosságot használ az iskolában, otthon. A tartásjavító és lábtorna fontos szerepet tölt be a mozgásszervi betegségek megelőzésében. A tanulók 2/3-ának gerince már nem tökéletes bármelyik iskolás korosztályban. Rendkívül sok a tartáshibás tanulók száma is. Lúdtalpas tanulók száma évfolyamonként: 4-5 tanuló.



A látás vizsgálata: a látás fejlődésének és a leggyakoribb szemészeti eltérések kiszűrése. - lencse fénytörési hibái (rövid- és távollátás) - szemállási rendellenesség (kancsalság) - tompalátás Folyamatos figyelés: 10-11 éves korban színlátás vizsgálat. Látásvizsgálat minden korosztályban évenként. Felismerése: - betű, számok tévesztése, összecserélése - olvasási nehézség - hunyorgatás - pislogás, szemrángás - a gyermek túl közel hajol a nézendő tárgyakhoz - fényérzékeny - fejfájás Általában osztályonként 2-3 gyermek szemüveges 12



A hallás vizsgálata: halláscsökkenés kiszűrése; gond a beszédfejlődésben, olvasás, írás elsajátításában. Audiométer – hallás vizsgálat készülékkel – hang irányának megjelölése. Szűrés időpontja: - 5-6 éves kor - 13 éves kor - 16-17 éves kor



Pajzsmirigy vizsgálata: gyermek- és serdülőkorban az egyik leggyakoribb hormonális elváltozás. A strumma (golyva), amely lányok között gyakrabban fordul elő, mint a fiúknál. Oka: jódhiány, amelyet az ivóvíz alacsony jódtartalma okoz. (Jódozott konyhasó használata javasolt.) Kötelező szűrés az iskolában 11 éves kortól. (Gyanú esetén ultrahang- és laboratóriumi vizsgálat szükséges.) Évfolyamonként általában 2-3 tanuló.



A nemi fejlettség vizsgálata: - 5-7. évfolyamon a lányoknál jelentkező menses - fiúknál a herék leszállási zavarai - nemi szervek higiéniája A későbbi, felnőttkori egészség szempontjából rendkívül nagy jelentőségű, hogy a gyermekek megtanulják - a mellek önvizsgálatát 9-11. évfolyam - a herék önvizsgálatát



Rendszeres tisztasági vizsgálatok elvégzése: (bőr, haj, körmök, ruházat) minden évfolyamon. Fejtetvesség esetén szülő értésesítése.



Évenkénti fogászati szűrővizsgálat (a tanuló rendszeresen ellenőriztesse egészségi állapotát fogainak).



Kötelező védőoltások: - 6 év DPT+OPV - 11 év DT - 11 év MMR - 14 év Hepatitis-B Folyamatos elsősegélynyújtás, ambuláns ellátás. Iskola egészségügyi dokumentáció és nyilvántartás vezetése. Kapcsolattartás szülőkkel, pedagógusokkal, egészségügyi intézményekkel. Felvilágosítás, egészségnevelési program, versenyek (dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat, szexuális szokások, szájhigiénia). Az egészségnevelésre elsősorban az iskolai szűrővizsgálatokat használja fel az egészségügyi szakember. Az iskola egészségügy rendkívül fontos, hogy megtanítsa a gyermekeket (a majdani felnőtteket) az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybe vételére. Annak a gyermeknek, aki azt tapasztalja, hogy őt akkor is megvizsgálja az orvos, amikor nincs panasza, felnőtt korban is természetes lesz, hogy rendszeresen ellenőriztesse egészségi állapotát. Az iskola egészségnevelési alapelvei „Az egészség a fizikai, mentális és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegségek hiánya. Az egészségfejlesztés magában foglalja az egészségmegőrzést (promóciót), a 13

betegségek megelőzését (prevenciót), és a betegség mihamarabbi gyógyításhoz szükséges nevelést, oktatást, így tehát az egészségnevelést is.” - Az egészség érték, nélkülözhetetlen az élet fenntartásához, a megváltozott egészség az egyén egész életére kihatással lehet. - Az egészség megőrzése és az egészséges állapot megbecsülése létfontosságú. - Az egészség komplex, részei a fizikum, értelem, érzelem, pszichikum, társadalom, egyéni vonások. - Az egészség felelősei a társadalom, az egyén, az orvos. - Az egészséges életvitel kritériumainak (mozgás, nyugalom, szélsőségek veszélyei) ismerete. - Életkor és tevékenységi formák összefüggéseinek ismerete. - Életenergia – helyes táplálkozás kritériumainak ismerete - Egészségkárosító külső és belső hatások ismerete - Egészségkárosító szokások (életmód, étkezés, szenvedélyek, negatív beállítódás) ismerete - Egyéni egészségigény és ezekre ártóan ható tényezők ismerete - Harmonikus társas és párkapcsolatok kialakításának lehetőségei - A megbetegedés, a hajlamok, kockázatok, okok eredménye - Mindennapi veszélyeink: balesetek, fertőzések, betegségek - Egészségmegőrzés- és fejlesztés eredménye a kontroll az egészségi állapotok felett, lehetőség az egészségbarát magatartás választására Az egészségnevelő iskola Az egészségfejlesztés fő feladat az egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése. - Elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését. - Együttműködést alakít ki a helyi közösség szakembereivel az egészségfejlesztés és az iskola egészséges környezetté fejlesztése érdekében. - Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít - Törekszik arra, hogy a közösség, a családok megértsék, hogy hogyan járulhatnak hozzá, vagy éppen hátráltatják az egészség fejlesztését Az iskola egészségnevelési céljai Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében (WHO). - Hatékony prevenció - Hatékony gyermekvédelem kialakítása - Egészséges, biztonságos környezet biztosítása - Veszélyek feltárása, majd megszüntetése - Beilleszkedési, tanulási zavarok korrekciója - Szociális hátrányok enyhítése - Partnerkapcsolatok javítása - Káros élvezeti cikkek fogyasztásának csökkentése - Mindennapos testedzés megvalósítása - Fizikai állapot javítása - Önismeret fejlesztése - Kockázatok tudatos csökkentése az egészséges életmód előmozdítása érdekében - Társas kapcsolatok fejlesztése, toleranciára nevelés - Egészséges életmód iránti igény kialakítása - Konfliktuskezelés fejlesztése 14

-

Egészségtudatos életvitel kialakítása. Az iskola egészségneveléssel hagyományai, az egészségfejlesztés csatlakozási pontjai az iskolában

kapcsolatos

Alapgondolatok: 1-4. Évfolyam Feltéve, hogy az iskola egészségnevelési programja nem csak a meglevő egészség megőrzését tekinti fő feladatának, hanem az egészség meglétét feltételezi és a meglevő értékekre összpontosítva annak erősítését, fejlesztését tekinti céljának, érdemes átgondolni, hogyan lehet biztosítani, hogy tanulóink kontrollt nyerjenek saját életük, saját egészségi állapotuk felett annak érdekében, hogy az egészségük jobb legyen. Az egészség alatt a testi, lelki, szellemi és szociális jól – lét állapotát értjük, melynek eléréséhez - meg kell tudni fogalmazni, és valósítani a vágyakat - képesnek lenni kielégíteni a szükségleteket - képesnek lenni alkalmazkodni, változni és megbirkózni a környezettel. Ezért az egészség erőforrás, eszköz a boldoguláshoz. Az egészséget rengeteg tényező befolyásolja: - Genetika - Környezet - Egészségügyi ellátórendszer - Életmód - Társadalmi helyzet: társadalmi státusz, stressz és annak kezelése - Munkahelyi társadalmi kapcsolatok - Táplálkozás, közlekedés, testmozgás - Gyermekkor meghatározó jelentőségű, hiszen az elsajátított szokásrendszer egész életre kihat, nehezen változtatható meg. Ha félretesszük azt, hogy az egészségnevelés célja aktívan részt venni az egészég fenntartásában és még jobbá is tenni azt, akkor öt terület együttes munkáját kell összehangolni. - az egészséget támogató társadalom-iskolapolitika: milyen feltételeket teremt az intézmény, mi az elgondolása - az egészséget támogató környezet kialakítása: milyen az élettér, az intézmény hangulata, belső összhangja - az iskola környezetének (szülők, egyéb segítők) bevonása - nálunk ez az egészségnapokon tapasztalható! - egészségügyi ellátás minősége az iskolában (védőnő, orvos) Egyéni képességfejlesztés lehetősége – ez az egyik meghatározó feladat az iskolában. Hatékonyak csak azok a programok lehetnek, amelyek komplex programok. 1.Megismertetnek az egészségkárosító magatartásmódokkal. 2. Készségeket fejlesztenek ki magukban, melyek segítik őket az egészséges életvitel kialakításában, egészségükkel kapcsolatos pozitív döntések meghozatalában. 3. A későbbi helytállás szempontjából fontos fejleszteni a kommunikációs készségeket - a problémamegoldó készségeket - a döntéshozás képességeit - a velejáró stressz leküzdés módjait - az érdekérvényesítéssel kapcsolatos készségeket - az önismeret, önértékelés képességeit - a kudarctűrés és alkalmazkodás módjait Osztályfőnöki feladatok 1-4. 15

Az 1-4. évfolyamon tantárgyi szinten osztályfőnöki óra nincsen. Éves szinten az osztályfőnöki munkánkat a munkaközösség munkaterve határozza meg. Osztályfőnöki teendőinket, az aktuális feladatokat szünetekben, szabadidőben illetve minden osztályfőnök a saját tanítási órái keretében szervezi, illetve oldja meg. Néhány jellemző lehetőség az 1-4. évfolyamon: Témakör Pozitív énkép kialakítása

Fejlesztési követelmények Ismerni kell a tanuló egyéni

Módszerek Beszélgetések, fogadó óra,

jellemzőit, családját, problémáit,

szülői értekezlet

értékvilágát. Az iskola, közvetlen

Következetesen ellenőrizzük

környezetünk tisztán tartása

ennek betartását

A helyes napirend kialakítása A tanulónak legyen saját tanulási

A szülők segítségével

tere otthon. A megfelelő pihenés

közösen alakítjuk ki

biztosítása NYIK 1-4. Témakör

Fejlesztési követelmények

Módszerek

Az étkezésre és az evésre

Illemszabályok tanulása.

Hibás, illemsértő viselkedés

vonatkozó illemszabályok.

A jó megjelenés illetve szabályok elemzése

A jó megjelenés

tanulása (a testi tisztaság, a

illemszabályai

ruházat tisztasága,

Illem

Szerepjáték

rendezettsége). A szabadidős tevékenységhez Játék, sportolás, túra, kirándulás kapcsolódó illemszabályok

illetve szabályok tanulása.

Témakör

Fejlesztési követelmények

Módszerek

Üdülés, strandolás illetve szabályok tanulása. Olvasás Publicisztikai szövegek

Rezenciók olvasása: kiadási

Hangos, néma olvasás

Témakörök: egészségügy,

adatok, az ismertető, és az ajánló

Társak számára ismertetés

sport, gyermekélet

szövegek elkülönítése.

Szövegfeldolgozás,

Különböző műfajú és témájú

Ezen szövegek olvasata,

felolvasás,

szövegek

feldolgozása, témájukból adódó

szövegreprodukció,

Ismeretterjesztő szövegek

egészségnevelési lehetőségek

véleménynyilvánítás

Természettudományos témájú 16

szövegek Életrajzok, útleírások Témakörök 4.o.: népesség, élelmezés, egészségügy, éghajlatszabályozás, környzetvédelem Önművelés Könyv- és könyvtárhasználat

Egészségneveléssel kapcsolatos

Könyvismertetés

Szótár- és lexikonhasználat

könyvek, szakszótárak, lexikonok

Könyvajánlás társaknak

olvasása, használata

Kiselőadások

Szelektív rádióhallhatás és

Ismeretterjesztő műsorok

Új ismeret reprodukálása

TV nézés:

témájának, résztémájának

- ismeretterjesztő műsorok

megnevezése

Helyesírás

A helyesírást fejlesztő szövegek

Másolás, diktálás

témái lehetnek egészségüggyel kapcsolatosak Helyes nyelvhasználat,

Új ismeretek tanulásához használt

Elemzés

anyanyelvi ismeretek

szövegek

Témakör

Fejlesztési követelmény

Módszerek

Fogalmazás

Tetszés szerint megadott témájú

Önálló szövegalkotás

elbeszélés

szövegek mind kapcsolódhatnak

Pl.: riport készítése az iskola

leírás

az egészségneveléshez

asszisztensével

riport

Irodalmi művek ilyen témájú

Irodalom

szövegrészleteinek megbeszélése

Matematika 1-4. A matematika tanítása zömében a matematika órákon történik. A tantárgyakhoz való pozitív viszonyulás, de az egészséges életvitel miatt is nagyon fontos az órák hangulata, a jó légkör, a siker biztosítása minden tanuló számára. Rendszerességgel, tudatossággal, az önállóság fokozásával ki kell alakítani helyes tanulói és tanulási szokásokat. Néhány lehetőség az egészségneveléshez matematika órán: Témakör

Fejlesztési követelmények

Módszerek

Számtan, algebra

Tárgyak, személyek

Szétválogatások, 17

összehasonlítása, csoportosítása

csoportosítások

közös tulajdonságok alapján. Szöveges feladatok

Életszerű, valóságos történetek legyenek. Témaválasztásukban az egészséges életvitelre, táplálkozásra, mozgásra stb.

Sorozatok, függvények

ösztönözzenek.

A természeti környezet

A rendező képesség fejlesztése a védelme. A változások változások, a periodikusság, a

megfigyeltetése, értelmezése,

ritmus megfigyelésével.

felismerése. Elemi

(pl. évszakok – falevelek)

kapcsolatok megjelenítése, összefüggések megfogalmazása.

Témakör GEOMETRIA, MÉRÉS

HALMAZOK

Fejlesztési követelmények

Módszerek

Az összehasonlító,

Összehasonlítások,

megkülönböztető képesség

összemérések, az eredmény

alakítása.

megfogalmazása

(pl. alvásszükséglet)

Ok-okozati összefüggések.

Adott élelmiszerek ábrázolása

A vélemények

halmazábrán. Szétválogatások az megfogalmaztatása. egészséges táplálkozás szempontjából. Adott tevékenységek ábrázolása halmazábrán. Szétválogatások az egészséges életvitel szempontjából.

Tanácsok megfogalmazása a „kirívó” eseteknél.

STATISZTIKA Tömegmérés  medián  ideális testsúly  elhízás. Tejfogyasztás ábrázolása grafikusan. Kirándulások gyakorisága, az átlag kiszámítása.

18

Természetismeret – emberismeret 1-4. A természetismeret tantárgy a maga sajátos eszközeivel tud részt venni az egészségnevelő munkában. Az élő világ tanulmányozása példaként szolgál az alkalmazkodás fontosságának megértéséhez. A táplálékhoz jutás igénye és szükségessége az etikai problémákon túl az érdekérvényesítés szükségességét példázza. A kísérletek módszeres végigvitele a problémamegoldó mechanizmus alkalmazását erősíti. Az elvégzett feladatok értékelése az önismeretet erősíti. A tanév során érintett témakörök önmagukon túlmutatva a szakismeretek elsajátításán túl az egészségmegőrzés érdekében a környezet tudatos formálásának és megóvásának igényét keltik fel. 1. évfolyam – nincs természetismeret tantárgy egyelőre Témakör

Fejlesztési követelmények

Tevékenységek

2. évfolyam

Vizsgálódásai során ismerje meg A közvetlen környezetében a környezetében előforduló élő és lévő tárgyak érzékelhető és

élettelen természet alapelemei élettelen anyagok néhány jellemző tulajdonságát

mérhető tulajdonságainak megfigyelése és lejegyzése.

(halmazállapot, szín, oldhatóság, Összehasonlítások. olvadáspont, forráspont).

Kísérletek elemi szintű

Vizsgálódásait használja fel

elvégzése, elemzése.

érzékszervei működésének

A vizsgálat során tanulja

ellenőrzésére, önismeretének

meg a balesetek

pontosítására.

megelőzésének szabályait és

A víz vizsgálata során értse meg

fontosságát.

annak kiemelt fontosságát az élet és egészség fenntartása szempontjából. Az élő természet alapelemei Fejlődjék ki az élőlények

Elemi növényélettani

megfigyeléséhez szükséges

ismeretek tanítása

türelem. Ismeretei ébresszék rá,

szövegalkotással,

hogy az élőlények fontos

képelemzéssel, bemutatással.

életfeltétele a környezethez való

Növényi egyedek

alkalmazkodás..

felismerése természetben.

19

Témakör

Fejlesztési követelmények

Tevékenységek

Tudja, hogy az idő múlásával az

Ennek kapcsán a környezet

élőlények is változnak.

megfigyelése, miféle lehetőségeket biztosít az élet számára.

Értse, hogy a növények szerepe a Levegő védelme, a vizek levegő minőségének megőrzése,

védelme, a talaj védelme.

a talaj termőképességének

Maguk a növények védelme

fenntartása szempontjából

az ember táplálék forrása

nélkülözhetetlen

gyanánt

A természeti környezet

A levegő emberi életre

állapotának védelme az ember

alkalmassága miatt.

Tájékozódási alapismeretek

tudatos tevékenységét igényli

Ezekkel a feltételekkel való

Közlekedési alapismeretek

saját élete fenntartása

gazdálkodás az ember

Lakóhely ismerete

szempontjából.

egészsége megőrzése szempontjából

Ismerje lakókörnyezete

kulcsfontosságú, tudatos

nevezetességeit, közlekedési

kezelésének megtanulása a

útvonalait, hogy biztonságosan

természetismeret tantárgy

tudjon közlekedni, elkerülve a

tanulásának lényege.

baleseteket. Legyenek megbízható ismeretei

A lakókörnyezet séta során

környezetéről, hogy saját

való megismerése közben a

személyét biztonságban

javításra, alakításra szoruló,

érezhesse.

a környezetet biztonságosabbá tévő

Megismerési módszerek alapozása

Alakuljon ki a véleményalkotás

tényezők összegyűjtése,

képessége. Tudja álláspontját

ezáltal a környezet tudatos

megvédeni, érvelni, mások

formálása is lehetővé válhat

szempontjait figyelembe venni.

az egészséges környezet aktív megismerése által. Készítsen gyűjteményeket, a 20

rendezés szempontjait vesse össze társaival, hogy fejlődjék önismerete, probléma megoldó kommunikációja, konfliktustűrő képessége. Témakör

Fejlesztési követelmény

Tevékenység

3. évfolyam Az élettelen természet alapelemei

Tudatosuljon, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés és vizsgálódás útján

Tapasztalatszerzés közvetett és közvetlen megfigyelés útján

szerezzük. Tanulja meg kezelni a Legyen fogalma arról, hogy környezetében található egyszerű környezetünkben olyan anyagokat (vegyszereket,

folyamatok is lezajlanak,

mosószereket, egyéb

melyeknek csak eredményeit

tisztítószereket).

érzékeljük, létezésükről csak

Ismerje szerepüket az egészség megőrzése szempontjából is. Tudja teendőit tűz esetén, legyen ismerete arról, hogyan hárítja el az egyszerűbb balesteket, tudja, mikor kell orvoshoz fordulni.

ez által jutunk információhoz, esetleg következtetéssel. Szokja meg az oksági összefüggések keresését probléma megoldó gondolkodással. Következtetése eredményeinek helyességét vesse össze társaival.

Az élő természet alapismeretei

Ismerje a növények és állatok életjelenségeit, életfeltételeit, hogy tudatosan tudja biztosítani azokat.

Egy-egy növény és állat viselkedésének és életmódjának élőhelyhez

Tudjon környezetére önállóan is kérdéseket megfogalmazni.

való alkalmazkodásának és más élőlényhez való 21

kapcsolatának megfigyelése Ismerje a növények, állatok

valóságban, képen, szöveg

környezeti igényeit.

alapján. Az elemi rendszertani

Értse az életközösség fogalmát,

ismeretek tanulása közben

jelentőségét.

tudatosuljék, hogy a világ

Tudja, hogy a környezet

rendezhető, megismerhető,

változása az élőlények életét

birtokba vehető,

módosíthatja.

kiszámítható, ezzel adja meg a biztonságos környezetet.

Témakör

Fejlesztési követelmény

Tevékenységek

Tájékozódási alapismeretek

Tudjon térkép alapján közlekedni A szabálytudat és

Közlekedés

az iskola környékén. Ismerjen

Ország ismeret

illemszabályokat a közlekedéssel figyelje meg a közlekedési

szabálytartás fontosságát

kapcsolatban. Ezáltal sajátítva el

szabályok betartása kapcsán.

az együttélés udvariassági

Értse szükségességét.

normáit. Ismerje szűkebb környezete hagyományait,

Tanuljon meg helyes

meséit, dalait, ezáltal fejlődjék

döntéseket hozni közlekedési

kötődése környezetéhez, ahol

gyakorlatok során.

élete zajlik. Megismerési módszerek

Tudjon beszámolni

Legyen képes a tanult

kommunikációs eszközökből

élőlények lényegre törő

szerzett ismereteiről is. A

elemzésére. Véleményét

tapasztalatokkal közvetlenül nem tudja megvédeni. Tudjon ábrákat készíteni, értelmezni. szerezhető ismeretek forrásait (könyvek, lexikonok, filmek)

Tudjon felkészülni arra,

használatát ismerje, alkalmazza.

hogy tudásáról társai előtt számot adjon önálló felkészülés alapján. Meg tudja indokolni azt, hogy témaválasztását miféle döntés előzte meg. Tudja elviselni sikerét, kudarcát. Teremtsen kapcsolatot az 22

ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Témakör 4. évfolyam

Fejlesztési követelmények

Tevékenységek

Az élő természet

Legyen gyakorlata különböző

Végezzen elemzéseket,

alapismeretei

élőhelyek összehasonlításában.

összehasonlításokat,

Lássa be, hogy mi az

Megfigyeléseket.

összefüggés az élőhely és Ismereteit rendezze, életmód között. Kapcsolat

csoportosítsa,

teremtését végezze el az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között, amely

könyvekből, lexikonokból gyarapítsa.

összefüggés az emberi lét

Végezze feladatait

veszélyeztetését is hordozza.

rendszeresen

Legyen környezettudatos a viselkedése. Tudja, hogy az ember a környezetét tudatos tevékenységgel alakítani képes. Hogy a formálás érdekében hozott döntésiért vállalni kell a felelősséget, és viselni kell a következményeket. Közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés felszíni

23

formákról. Magyarország tájainak megismerése, szülőföldhöz való kötődés alakítása érdekében.

Tájékozódási ismeretek

Különböző túralehetőségek összegyűjtése a mozgásra, a

Az élettelen természet alapismeretei Közlekedés

szabad levegőn való tartózkodás fontosságát, mint aktív időtöltést emeli ki.

Ország ismeret

Témakör

Fejlesztési követelmény A környezet tisztaságának,

Tevékenységek

levegőjének kímélése, a szennyezések élőlényekre gyakorolt hatásának, a megelőzés és védekezés módjainak megismerésével. A már kialakult vészhelyzetek felismerésével a környezettudatos magatartás fejleszthető.

Egyszerűen bemutatható kísérletek alapján győződjön

A veszélyforrások tudatos

meg, miféle károkat okoz a

kerülése, a vészhelyzetekben

környezet szennyezése az

való viselkedés gyakorlatok

egészség szempontjait

során kipróbálható.

tekintve.

A szabályok és illemszabályok

A természetismeret tanítása

24

betartása az emberek közötti

akkor szolgálja az

viszony szempontjából fontos.

egészségnevelés céljait, ha

A nemzethez kötődés kialakítása kihasználja az adott témák érdekében ismerjen meg híres

során adódó lehetőségeket,

embereket, akik élete példa lehet. melyek egyrészt a tanulók Információk közlése – a helyes döntések kialakítása érdekében

énképét, önismeretét hivatottak megteremteni, másrészt a környezet

Érzelmi nevelés – az elérendő cél Megismerési módszerek alapozása

érdekében meggyőzéssel

megőrzését segítik elő, mint alapvető életfeltételt. Cél az

A társas hatás mérséklése: a

életminőség javítása, amihez

döntéshozás képességének

az egészség nélkülözhetetlen.

fejlesztése, a stressz kezelése a környezet védelme okán.

Az egészségre nem önmagán keresztül, hanem életstíluson és viselkedésen és környezeten keresztül lehet hatni.

Környezet és vizuális kultúra 1-4. Környezetvédelem - szelektív hulladékgyűjtés - veszélyes hulladékok Természetvédelem Egészséges, egészségtelen ételek Szabadidő eltöltése a természetben, játék, kirándulás, túrázás Testem - testmozgások - mozgás 25

Néptánc Témakör:

Fejlesztési követelmények:

Módszerek

Térlátás, térérzékelés

Ismerje az irányokat (elöl, hátul,

Alaki gyakorlatok

fejlesztés

fölött, között, előtt, mögött),

Játékos gyakorlatok az egyes

térformákat (pl. kör, sor, vonal,

tér változtatásával

páros kör).

Hallásfejlesztés

Dallamfelismerés

Ritmus, ének gyakorlatok,

Ritmusfelismerés

zenehallgatás, játék:

Ismerje fel a különböző

Honnan jön a hang?

hangokat, hangszereket.

Kinek a hangját hallod? Éneklés, játékok.

Asztmás gyerekek Vitálkapacitás növelése

Tartásjavítás Gerinc fiziológiás görbületeinek egészséges kialakítása, megtartása. Helyes testtartás kialakítása.

Nyújtó-erősítő gyakorlatok, izomzat erősítése, játékok.

5-12. Évfolyamig – önismereti órák: Az osztályfőnökök feladata - az osztályának figyelemmel kísérése - a problémák feltárása, figyelem felkeltése - a programok szervezése, azokon való részvétel biztosítása, „ráhangolás” - folyamatos, felvilágosító munka - koordinálás - a témák, a mérések folyamatos feldolgozása, értékelése 26

-

kapcsolattartás a szülőkkel napi kapcsolat kollégákkal, gyermekvédelmi felelőssel, orvosi asszisztenssel, iskolavezetéssel

A tanév első napján az osztályfőnökök feladata: Figyelemfelhívás: - iskolai balesetek lehetősége, visszaszorítása - közlekedési balesetek elkerülése - játszás közbeni balesetek elkerülése Oktatás: - tűzvédelmi, munkabiztonsági oktatás - a házirend ismertetése - tanórai baleset megelőzési oktatás Önismereti órák az egészséges életmód témakörön belül (5-8. Évfolyam) 5. évfolyam - az egészség érték: testi, jóléti állapot - egészség és egészségvédelem - hogyan élhetek egészségesen - mikor és miért vagyunk betegek - egészségkárosító szokások - táplálkozási szokások - egészség és sport - kísértésnek kitéve: a dohányzás, a betegségek okozói, következményei - szabadidő, olvasás, hobbi 6. évfolyam - az egészség érték: szociális jóléti állapot - az egészségvédelem országos szervezetei, a Vöröskereszt feladata - testkultúránk, a lányok és fiúk kultúrája - öltözködés és a test védelme - a helyes napirend kialakítása - táplálkozási szokásaink, a magyar konyha jellemzői - kísértésnek kitéve: az alkohol - szabadidő: társakkal a szabadidőben, szabályok vagy korlátok: egy kis illemtan 7. évfolyam - az egészséges érték: lelki jóléti állapot - a magyar egészségvédelem nagyjai, az egészségvédelem világszervezetei - a serdülőkor testi higiéniája - a korszerű táplálkozás összetevői - napirend – pihenés – alvás - kísértésnek kitéve: a drog (a kábítószer fajtái és a fogyasztás formái, a drogok idegrendszeri hatása) 8. évfolyam - az egészséges ember – prevenció az egészségvédelemben - testi nevelés – egészségvédelem - a korszerű táplálkozás, jellemző táplálkozási szokások a Földön - háztartási és idénybalesetek, elsősegélynyújtás, betegápolás - a család: önkiszolgálás otthon (háztartási eszközök használata, konyhatechnika, korszerű táplálkozás - kísértésnek kitéve: az AIDS (a fertőző források, tünetek, védekezés, szűrés és tanácsadás) - fertőző betegségek (járványok a történelemben), a fertőzések megelőzése 27

-

szabadidő: elhatározástól a megvalósításig (programkészítés, viselkedési szabályok) szabályok és korlátok: közlekedési szabályok gyalog, kerékpárral

Önismereti órák az emberismeret témakörön belül (5-8. Évfolyam) 5. évfolyam - életünk különböző szakaszai 6. évfolyam - segítség! – megváltoztam? – a serdülőkor korai szakaszának jellemzői - építem önmagam (egészséges életrend, napirend összeállítása, igényes szórakozás) - építem önmagam (a test és lélek egyensúlya, a sport szerepe) 7. évfolyam - önismeret: ideális énkép, önfejlesztő stratégiák, példaképek - a serdülőkor biológiai és higiéniai problémái - ismerkedés és kapcsolatteremtés 8. évfolyam - kamaszszerelem – a szerelmesek illemtana - szexualitás: mi a különbség a szerelem és a szexualitás között? - boldogság és szomorúság források - élet és halál, a vallások válaszai a halállal kapcsolatban Önismereti órák 9-12. évfolyamig 9. évfolyam - egészségkultúra és egészségi szokások kapcsolata - tisztálkodás, bőrápolás - egészségi szükséglet elsajátítása, megszerzésének, megtartásának feltételei - egészséges életmód elérésének lehetőségei - egészséges táplálkozás alapelvei - napirend kialakítása - szabadidő helyes eltöltése - ember és környezet viszonya - természeti környezet szerepe egészségünk környezetre veszélyes szennyeződések védelmében - társadalmi környezet szerepe egészségünk védelmében 10. évfolyam - élvezeti szerek, dohányzás - szeszesital fogyasztás - drogok, fiatalok körében - serdülőkori nemi érés - nemi egészség - szexualitás természetes jelenségei - nemi élet kezdete - nem kívánt terhességek következményei - biztosítás fogamzásgátlás eszközei - „szerelem ereje” 11. évfolyam - a legkorszerűbb fogamzásgátlás eszközei - fogamzásgátló tabletták, óvszer hatásai - AIDS - „party vagy disco drogok” - „ép testben ép lélek” - sátánizmus: „az ördög nem alszik” - „másság az osztályban” - fő a „fittség” 28

- stressz - önismeret hiánya 12. évfolyam - egészséges nemi kapcsolat szempontjai - családtervezés általános szabályai - optimális feltételek a családtervezéshez - életadás kiváltsága és értéke - szexuális harmónia házasság előtt - családi harmónia felbomlásának okai - családvédelmi szolgálat feladata - abortusz következményei - korszerű fogamzásgátlás, hatékony születésszabályozás - daganatos betegségek megelőzésének lehetőségei, szűrővizsgálatok segítségével Az önismereti órákon alkalmazott módszerek az egészségnevelésben -

közlés bemutatás vita, véleménycsere manuális tevékenység (plakát készítése) fogalmazás kiselőadás (tanuló, meghívott vendég) témaorientált tesztek önismeret fejlesztést célzó gyakorlatok (animációs játékok)

A pedagógiai munkát segítő forrásanyag -

A pedagógusokat segítő szakkönyvek, videofilmek az iskolai könyvtárból és az iskolai egészségügyi asszisztenstől kölcsönözhetők. Környezetegészség – nevelés az iskolában (módszertani segédanyag 2003.) – mely készült Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata WHO Egészséges Városok Projekt megbízásából használjuk.

Tantárgyak kapcsolódási pontjai 5. évfolyamtól NYELVI IRODALMI KOMMUNIKÁCIÓ Témakör - Publicisztikai műfajok - A témával összefüggésbe hozható irodalmi művek feldolgozása Fejlesztési követelmény Szövegalkotás Szövegelemzés Helyesírás

-

Tevékenységek Ismeretterjesztő típusú cikkek írása, elemzése Egészségneveléssel kapcsolatos szövegek tollbamondása Könyvismertetés készítése

TÁRSADALOM ISMERETEK ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Témakör 29

A család Egészséges életmód Fejlesztési követelmények Gondoskodás és ápolás a családban Családi programok Napirend, heti rend szerepe Aktív, passzív pihenés Egészséges táplálkozás A káros szenvedélyek mellőzése Tevékenységek - gyűjtőmunka - rajzok készítése - kiselőadás - médiafigyelő - tablókészítés - vita - kiállítás megtekintése TÖRTÉNELEM Témakör Helyi társadalom működése Korunk fő problémái Életmódtörténet Etika Globális problémák Fejlesztési követelmény Önkormányzat felépítése, egy helyi társadalmi szervezet megismerése: Környezetvédő Egyesület Környezetvédelmi feladatok, környezeti katasztrófák Egyes történelmi korok életmódja, járványok és következményei, megelőzés Olimpiák története Az egyén erkölcsi viszonyulása a környezetkultúrához A fogyasztás, mint erkölcsi probléma

Reflex

IDEGEN NYELV Témakör Család Napirend - szabadidős tevékenység - hobbi - szórakozás Étkezés Egészség - étkezés - sport - betegség Utazás - időjárás - öltözködés Fejlesztési követelmények Családi élet mindennapjai, otthoni teendők 30

- egészséges életmód - egészséges étrend összeállítása Legyen képes: - Összehasonlítani a magyar és célnyelvi ország étkezési szokásait - Testmozgás szerepe az egészség megőrzésében - Szókincsbővítés, betegségek, sérülések, balestek, gyógykezelés Tevékenységek - Kérdőív, étrend, étlap - Olvasás – információszerzés, szövegértés - Szituációs feladat - Tünetek  gyógymód Az orvosnál MATEMATIKA Témakör Valószínűség számítás és statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók A kapcsolódó egészségnevelési témakörök konkrét feladatokban: (egységes érettségi feladatgyűjtemény II.) A felnőttek és a gyerekek Élve születések száma Magyarországon és más országokban Gyümölcsök szénhidráttartalma Kalóriatáblázatokra vonatkozó feladatok A normális szívfrekvencia különböző életkorokban Kapcsolatok megoszlása Magyarországon Birsalmák és hagyományos almák termesztése Házasságkötések száma Tesztvizsgálat vírusfertőzéskor A tbc-s betegek száma Fiú, lány szám születéskor Fejlesztési követelmény A statisztikai és valószínűségi alapfogalmak megértése, elmélyítése és használata A mindennapi élet történéseinek, tömegjelenségeinek értelmezése, felhasználása döntéseinkben. Grafikus manipulációkban való tájékozottság Tevékenységek Különféle adatok gyűjtése, azok csoportosítása adott feltételek szerint. Diagramok készítése (kör, sáv, lokális) Diagramok elemzése, összehasonlító elemzések, vélemények ütköztetése, vita logikus érvekkel csoportmunkában. A feladatok során értelmes következtetések, figyelemfelkeltés, motiváció további ismeretszerzésre, érdeklődés felkeltése az egyes részterületekre. FIZIKA Témakör 5. évfolyam energiafajták, megújuló energiaforrások otthon és az iskolában, lakások fűtése, világítása, vízés gázfogyasztás, hőszigetelés fontossága 6. évfolyam érdeklődés felkeltés: 31

Az emberre káros anyagok ismertetése: hőmérő készítése témakörben (lázas állapot kezelése, hőmérő használata, higanynak az egészségre káros hatása). Elektromos kölcsönhatás Az energia Hő tágulás Halmazállapot-változás Égés 7. évfolyam A testek mozgása közlekedő edények hajszálcsövek párolgás energia 8. évfolyam Mit tehetünk környezetünk védelmében 9-11. évfolyam ua. 12. évfolyam Rádióaktivitás sugárzás hatása az emberi szervezetre – napozás káros hatása Fejlesztési követelmények Takarékosság, környezetvédelem Balesetvédelem: elektromos áram, közlekedés Az elektromos áram veszélyei: elektromos eszközök használata, mi a teendő áramütés esetén Energiával való takarékosság fontossága Feladatunk a háztartásban, iskolában Gázok hatása a szervezetünkre, környezetünkre – ózon Balesetvédelem – üres palackok tárolása Feladatok során szövegezésben a táplálkozás – cal Égés melléktermékeinek hatása a környezetre Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel vagy kerékpárral Energiatakarékosság Lakások nedvességtartalmának hatása az egészségre Miért veszélyes nedves hajjal hidegbe menni Energia-takarékos berendezések vásárlása Hőszigetelés, mosószerek minimális használata Gépkocsi használata Ne használjunk feleslegesen vizet, áramot, gázt Ne szemetelj! KÉMIA Az egészségnevelés szempontjából legfontosabb kémiai témakörök - Levegő, oxigén, víz - Alkoholok - Szénhidrátok - Nehézfémek és vegyületek - Fehérjék - Zsírok, olajok - Alkaloidák - Szappanok, mosószerek - Nukleinsavak Fejlesztési követelmények

32

Az élettelen világra alkalmazható törvények, összefüggések megismerése során tudatosuljon ezek élő környezettel való szoros összefüggése, kapcsolódási pontrendszere - Ismerjék fel az egészséges környezet és az élőlények, ezen belül az emberek testi – lelki egészsége közötti szoros összefüggést - Tudatosuljon a megismert szerves vegyületek szerepe, haszna, és káros voltuk az egészséges emberi szervezetben - Érezzék át annak fontosságát, hogy a legfontosabb szervetlen anyagaink – a tiszta levegő, oxigén, víz – az életműködéshez, a fizikai erőnlét fenntartásához nélkülözhetetlenek - Az alkaloidák szerkezetének, tulajdonságainak megismerése alakítsa ki a drogok használatának elutasítását - Lássák be, hogy az alkohol, a nikotin káros hatással van az ember testi – lelki egyensúlyára - Tudjanak kapcsolatot teremteni a nehézfém vegyületek tulajdonságai és a nem megfelelően alkalmazott növényvédelem esetleges káros következményei között - Tudjanak kapcsolatot teremteni a fehérjék és szénhidrátok szerkezete, tulajdonságai és az egészséges táplálkozás között - Ismerjék a szappanok, mosószerek és a higiénia közötti összefüggéseket Alkalmazott tevékenységek - Videofilmek megtekintése - Anyaggyűjtés az internetről - Tanulói kísérletek az élő szervezetek anyagaival - Tanári demonstrációs kísérletek - Tanulói gyűjtőmunka, kiselőadások - Pályázatok - Az emberi egészségfejlődést segítő tudósok életének megismerése -

BIOLÓGIA 5. évfolyam Gyümölcsös, zöldséges kert 6. évfolyam Életközösségek Nemzeti parkok 7. évfolyam Életközösségek 8. évfolyam Az emberi szervezet felépítése és működése 9. évfolyam A vírusok. A gombák 10. évfolyam Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása Általános egészségtan 11. évfolyam A bioszféra jelene és jövője Célok és feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel, hogy összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. Fejlesztési követelmények - alakuljon ki a tanulókban az igény a fizikai és pszichés egészségük, egészséges – természetes és mesterséges – környezetük megőrzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös értékeinek tekintsék - ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket - lássák be és tudják, hogy az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok milyen káros hatással vannak a szervezetre - értsék meg és a gyakorlatban is alkalmazzák a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit 33

vállaljanak aktív szerepet a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében - ismerjék meg a baktériumok, egysejtűek, gombák egészségügyi hasznos és káros jelentőségét - értsék meg a betegségek megelőzésének fontosságát - észleljék, ha környezetük állapota romlik és legyen igényük annak megakadályozására - alakuljon ki igényességük a tisztaságra és az egészséges életmódra - legyenek tisztában a fejlődési szakaszok egészségügyi problémáival és tudják kezelni azokat - tudják, hogy egészségük érdekében mellőzzék a testi- és mentális egészségükre ható káros anyagokat, élvezeti szereket – tartózkodjanak ezek elfogadásától - értsék meg a szűrővizsgálatok, védőoltások szükségességét - legyenek tisztában a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási ismeretekben - alakuljon ki a tanulókban a tudatos táplálkozás igénye - a tanult ismeretek során alakuljon ki a tanulókban az önmagukkal szembeni felelősségérzet Tevékenységek - élőhelyek megfigyelése, elemzése - tanulói kiselőadás - vetélkedők - programok kitalálása, megvalósítása - önálló anyaggyűjtés - vitafórumok - egészségügyi mérések elemzése - szakirodalom, sajtófigyelő - tablók készítése -

FÖLDRAJZ Témakör Az emberi egészség és a környezet  környezetvédelem 1. A környezeti rendszerek működésének módosulása és az emberi egészség a sztratoszférikus ózon csökkenése és annak egészségkárosító hatásai a globális klímamelegedés egészségügyi következményei a vízrendszerek megváltozásának hatásai az emberi szervezetre 2. A szennyeződések hatása az emberi egészségre a. az ionizáló sugárzások hatása az egészségre b. a légszennyező anyagok és az emberi egészség (ózon, szén-monoxid, kén-dioxid) c. a vízszennyeződések hatása az emberi szervezetre Fejlesztési követelmények - ismerje és értse a tanuló a Föld környezetét károsító hatásokat és azok összefüggéseit, az emberi szervezetre gyakorolt hatását - lássa be a környezetvédelem jelentőségét és tartsa be a környezetvédelem előírásait - legyen tisztában a környezetét károsító folyamatokkal, ha tud a gyakorlatban is segítsen - tudjon megfogalmazni környezetét óvó alternatívákat - ismerje a szennyezett környezet egészségre káros hatásait Tevékenységek - előadások meghallgatása - új fogalomrendszerek kialakítása - gyakorlati lehetőségek biztosítása: szelektív hulladékgyűjtés szakirodalom ismertetése szaksajtó ismertetése 34

-

erdei iskolák látogatása szaktáborok környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvényeken való részvétel

INFORMATIKA Témakör Számítógépes ismeretek Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balestek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). Ismerje meg és alkalmazza az ergonómiai szempontokat a számítógépes munkakörnyezet kialakítása során. Alakuljon ki a számítógép balesetmentes, helyes használata, a billentyűzet és az egér helyes kezelése, a monitor helyes beállítása. Tevékenységek Tanári magyarázat Helyes és helytelen magatartás, példa bemutatása Elektronikus és írott sajtó ideillő írásai Helytelen magatartás rendszeres, következetes javítása Tantárgyi koncentráció lehetőségeinek kihasználása (pl. biológia) TECHNIKA Témakörök - Az ember és környezete - Az anyagok és átalakításuk - Technikai rendszerek - Közlekedési ismeretek - Háztartási ismeretek Célok és fejlesztési követelmények - Tudjanak otthonosan tájékozódni közvetlen környezetük technikai világában, kreatív módon gondolkodjanak környezetükről - Kézügyességük, térszemléletük, esztétikai érzékük fejlődjön - Tudjanak önállóan és biztonságosan közlekedni - Ismerjék a háztartási tevékenységeket és eszközöket, legyenek képesek részt venni a családi munkamegosztásban - Ismerjék meg az egészséges életmód ismérveit: a lakás, az öltözködés, a közlekedés, a tágabb lakókörnyezet, a táplálkozás tudatos szervezését Tevékenységek - KRESZ 1- 8. évfolyamon 10 óra - KRESZ versenyen való részvétel - 2-8. osztályig: iskolai, városi, megyei versenyek - 4-8. osztályig: országos versenyek - Baleseti oktatás: tanévkezdéskor és minden új témakör elején - Szelektív hulladékgyűjtés - Üzemlátogatás - Környezetük gondozása: cserjék, virágok ültetése, ápolása 35

-

Munkadarabok készítése, gyakorlati munkavégzés

HÁZTARTÁSTAN Célok és feladatok Megismertesse és felkészítse a tanulókat a család életvitelével kapcsolatos azon szükségletek kielégítésének módjával, amelyek a családban együtt élők rendezett életkörülményeinek biztosításához, egészséges és kultúrált életmódjához szükségesek. Témakörök - A lakás berendezése és használata - A konyha berendezése és konyhatechnikai eljárások - Textiltechnika Fejlesztési követelmények - ismerjék meg a tanulók a család szerepét a társadalomban - ismerjék meg és igényeljék a célszerű és esztétikus családi környezet kialakítását - sajátítsák el a lakásgondozás egészségügyi szabályait és alapvető eljárásait - ismerjék meg a háztartási és lakás karbantartási munkák rendjét - legyenek tisztában az élelmiszerhigiéniai követelményekkel és tartsák be azokat - törekedjenek az egészséges táplálkozás szabályainak betartására - legyenek tisztában az élelmiszerek tárolásával - sajátítsák el a ruházat gondozásának, javításának legalapvetőbb módjait és alkalmazza a gyakorlatban Tevékenységek - beszélgetés, véleménycsere - gyűjtőmunka - tervezés - csoportmunkák (takarítás, főzés, hidegtálak készítése) - cikkek, folyóiratok tanulmányozása (egészséges ételek stb.) - munkadarabok készítése - üzem-, üzletlátogatás VIZUÁLIS KULTÚRA Pályázatok: pl. „Fekete virág”, Dohányzásellenes rajzpályázat Természeti formák elemzése során, ebből eredő tapasztalatok képi feldolgozásánál Vizuális kommunikáció: a sajtó, a rádió és a televízió tömegtájékoztatásban betöltött szerepének megismerésekor. Kifejezés, képzőművészet: konkrét események, történetek elbeszélése, feldolgozása, kifejező illusztrációk készítése Kifejezés, mozgáskifejezés témának megfelelő helyi, plasztikai megjelenítés: az eseménysor fázisainak megjelenítése egy képben. Mozdulatok tanulmányozása. Mozdulatokról fázisrajzok készítése. Mozgástanulmányok. Rácsodálkozás a természet szépségére – képzőművészeti alkotások bemutatásával is. Tárgy és környezetkultúra. A természeti környezet és épített környezet viszonya. Képzőművészet, befogadás, pl. görög szobrászat – atléta szobrok, Diszkoszvető, tájképfestészet, életképek stb. Tárgy- és környezetkultúra: beszélgetés a mai öltözködés kultúra jellemzőiről Életkor- életmódbeli eltérések Makett készítés: pl. ház 36

Vizuális kommunikáció  személyes igényre épülő lakóháztervezések Látványtervek XX. századi építészet Lakószoba. Lakberendezés. Egy adott méretű tér, a tér berendezésének megtervezése egy konkrét személy számára. Lakáskultúra című folyóirat. Lakberendezési tárgyak. Tárgytervezés. Személyes igény alapján bútor tervezése, konstruálása. ÉNE-ZENE, FURULYÁZÁS HANGEGÉSZSÉGTANI TUDNIVALÓK Igen fontosnak tartjuk, hogy a diák-énekesek, énekpedagógusok ismerjék a hangszervek egészségtanát. Egyrészt megtanulják a hangszervek helyes higiéniáját, egészségesen tartását, másrészt észrevegyék, felismerjék a betegségeket. A diák-énekesek ezáltal elkerülhetik az idő előtti hangszervi romlást, a tanárok, esetenként a diákok maguk is, megfelelő időben jelezhetnek, tilthatnak. A hangszervek gyakoribb betegségei: nátha (rhinitis, acuta), az orrmelléküregek betegségei, gyulladásai (sinusitis), orrsövényelhajlás (deviatio septi nasi), garathurut (pharyngitis), mandulagyulladás (tonsillitis), légcsőhurut (tracheitis), hörghurut (bronchitis), gégehurut (laryngitis). Lehetséges gyógyításukról tájékozottnak kell lennünk. Igen fontos figyelnünk a hangszalagokat működtető izmok megbetegedésére is, hiszen ahhoz, hogy helyes hang létrejöhessen, a hangszalagok zárlata szükséges, a hangszalagok tiszta zárlatához pedig a hangszalag működtető izmok tökéletes összmunkája kell. Gyakori eset a fonaszténia, amikor feladatunk a hang minőségének „orvoslása”. A funkcióhibák kiküszöbölésében fontos szerepet tölt be a levegőáramlás egyenletességét elősegítő mélylégzés, a lágy hangadásra vezető „lágy h” megtalálását elősegítő falzettfunkció, melyeknek gyakorlása a tönkrement mechanizmus regenerálódását biztosítja. Az énekléshez elengedhetetlenül szükséges a határterületi tudományok ide vonatkozó törvényszerűségeinek megismerése, megismertetése. Ezen összefüggések részeként – egészségmegőrző feladatként is – foglalkoznunk kell a hanggal mint fizikai jelenséggel, a hangszervek anatómiai felépítésével és biológiai szerepével, a hangszervek fiziológiájával, fonetikával, s mindezen tudományoknak egymással és a zenével, énekléssel való kölcsönös kapcsolatával, továbbá a megismertek felhasználásával az éneklésben, énekpedagógiában általában, valamint a gyermekekkel való foglalkozást illetően az iskolában. Az énekes életmód megismertetése fontos feladat, mely megmutathatja az a „képet”, hogy miként őrizhessék meg hangjuk frissességét, rugalmasságát. Ezen „életmód” bizonyos rendszabályok – hozzátehetjük mérsékelt rendszabályok – betartását igényli. TESTNEVELÉS A testnevelés tantárgy kiválóan alkalmas az egészséges életmódra való felkészítésre. A mozgás és sport, eszközként hasznosítható a jó egészség kialakításában és megőrzésében. Az egészségnevelés kiegészítőként, az egészséges gyerekeken túl, az iskolában a gerincproblémával küszködő tanulóknak gerinctorna órákat tartunk heti 3 alkalommal. Az iskolaorvos végzi a gyerekek szűrését, aki a tanulókat szakorvoshoz irányítja. A szakorvosi vélemény figyelembevételével küldi a gyerekeket gerinctornára. A prevenciót az iskola testnevelői beépítik a tanórák keretébe. Az 1-4. évfolyamon játékos formában (fokozódó terheléssel) végezzük a mozgásokat. Különösen jól hasznosíthatók a sportpályák, labdajátékok. Az 5-8. évfolyamon továbbra is megmarad a játékosság, de már több sporteszköz nélküli edzés, a futás, erősítés (fokozódó terheléssel), a kondicionálás és koordinációs egyensúlyának biztosításával. A 9-12. évfolyamon már több a tudatos testmozgás, a sportági mozgásanyag felhasználásával.

37

Az egészséges életmódra való felkészülésben fontos az udvarban végzett mozgás: labdajátékok, futás stb., illetve az időjárásnak megfelelő kiegészítő sportágak: úszás, hógolyózás vagy korcsolyázás Testnevelés órán kívüli sport tevékenységei Diáksportkör (DSK) Labdarúgás (fiú) Egyesületben rendszeresen sportolók (Rába ETO, MÁVDAC): 28 fő Kézilabda: (leány) Atlétika: (fiú – leány) Kosárlabda: (fiú – leány) A DSK foglalkozások a tehetséggondozás mellett a rendszeres testedzési egészségmegőrzés, jó közérzetet biztosít. Az egész életre szóló élmény mellett, meghatározó az egészséges életmód kialakításához. A foglalkozások mellett rendszeres a versenyeken való részvétel. Főleg középiskolai tanulóinkat, a győri adottságokat figyelembe véve (36 szakszövetség), különböző sportágakra irányítjuk (evezés, kajak-kenu, teke stb.). Vannak extra sportokat űző tanítványaink, akik bemutatják a sportágat, így szereznek híveket kedvenc időtöltésükhöz. Éves futóakciókon részt veszünk (SAMSUNG, stb). Kihívás napján az iskola összes tanulója részt vesz. Turisztikai nap – közös kirándulás. A természetjárást szeretteti meg. Sportnap Minden év utolsó hetében egy teljes napot a sportnak szentelünk. Felelős: testnevelés-munkaközösség Osztályfőnökök Az egészségneveléssel kapcsolatos rendezvények: - Iskolai KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI NAP Az egész iskolára kiterjedő programlehetőség. Hagyományosan minden évben megtartjuk. A programok megszervezését az aktuális lehetőségek meghatározzák. - Tájékoztató fórumok az iskolában: Tanulóknak 6. évfolyamon: Téma: az egészséges táplálkozás Téma: a pubertáskor (külön fiúknak, lányoknak) 7-8. évfolyam: Téma: elsősegély-nyújtási ismeretetek – gyakorlatok 7-12. évfolyam: Téma: káros szenvedélyek megelőzése, hatása, jogi következménye Felelősök: védőnő, osztályfőnökök, munkaközösség vezetők Szülőknek Az egészségmagatartás kialakulásának folyamatában elsődleges a család mintaadó szerepe (a szeretett személyek utánzása, velük való azonosulás, az értékek és attitűdök formálódása, belsővé válása). Ezért fontos az egészségnevelési folyamatban a szülőkkel való partneri együttműködés. - Szülői értekezleten mindig szükségesnek tartjuk a gyermek egészséges életvitelével és szokásaival kapcsolatos vélemények cseréjét a szülők és a pedagógusok között. 38

A szülőknek szervezett fórumok témáját az aktualitás határozza meg. Évente kétszer szervezünk fórumot pszichológus és a rendőrségi szakember segítségével. Ezeken a fórumokon a tantestület is részt vesz. Felelősök: osztályfőnökök, munkaközösség vezetők -

A nevelőtestület egészségneveléssel kapcsolatos feladatai: - az orvosi asszisztens, a védőnő, az iskolaorvos munkájának segítése - a szűrővizsgálatok eredményeinek közvetítése a szülők felé (egyes esetekben) - pl. javaslat gyógy-testnevelésre, szemüveg viselésére, hajtetvesség, rossz testtartás, ápolatlanság stb. - balesetek kezelése - figyelemfelkeltés, jelzés, ha egy gyermek kritikus változásokat mutat (pl. alultápláltság, bántalmazás stb.) - ingyenes étkezésre való jogosultság - magatartási zavarok jelzése - védelmet igénylők segítése (Családsegítő Szolgálat, Gyámhatóság) - szülők elvesztése (haláleset) esetén - együttműködés a gyermekvédelmi felelőssel Felelős: iskolavezetés Osztályfőnökök védőnő gyermekvédelmi felelős Iskolán kívüli rendezvények: Figyelemmel kísérjük és részt veszünk a meghirdetett rendezvényeken és versenyeken. Pl.: Fekete Madár komplex prevenciós verseny Autómentes Nap és Mobilitás Hét Gyermekrajz pályázatok stb. Felelősök: osztályfönökök szaktanárok munkaközösség vezetők Kapcsolattartás: Önkormányzat, ÁNTSZ, Iskolaorvos, Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó, Rendőrkapitányság Az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezi, s hogy az intézményi és a családi nevelés során az egészségügyi jó szokásokat tanulóink elsajátítsák és a megszerzett ismereteiket tudatosan saját maguk és a környezetük javára fordítsák – mindent megteszünk. 2.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: 39

-

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés -

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

-

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

40

2.6. Iskolai környezeti nevelési program Az intézményünk környezete A Szabadhegyi Közoktatási Központ Győr város lakótelepi és családi házas külső városrészében helyezkedik el, s ez meghatározó tényező a környezeti nevelés szempontjából. Működését 1978-ban kezdte meg. A kezdeti, úgynevezett hagyományos központi tantervet az értékközvetítő és képességfejlesztő program (ÉKP) váltotta fel, melynek értékrendjében kiemelten fontos szerepet kap az egészséges életmódra, s ezzel szoros összefüggésben a környezettudatos gondolkodásra nevelés. A 2003-ban kezdődött teljes felújításnak, bővítésnek köszönhetően iskolánk objektív feltételei kiválóak. Az épületrészek, tantermek, szertárak, tornacsarnok, színházterem stb., a falak dekorációi, a berendezés egyaránt az igényességet célozza, alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a tanulók környezetbarát szemléletmódjának formálásához. A virágos, tiszta, egészséges iskolaépület, bútorzat, berendezés kialakításán, megóvásán túl a közvetlen természeti és épített környezettel is aktív kapcsolatot alakítunk ki (iskolaudvar, parkok, zöldterületek, építészet, infrastruktúra, közlekedés, szelektív hulladékgyűjtés – ezekkel kapcsolatos környezetvédelmi akciók, tanulmányi séták stb.). Tantestületünk minden tagja elkötelezett a környezeti neveléssel kapcsolatban. Kihasználják tantárgyaik adta lehetőségeket, az osztályfőnöki órákat, a nem hagyományos tanórai keretekben szervezett programokat egyaránt. Jövőkép, alapelvek, célok Intézményünk az értékközvetítő és képességfejlesztő programban (ÉKP) meghatározott alapelvekre épülő pedagógia szerint végzi nevelő-oktató tevékenységét. Eszerint a környezettudatos gondolkodás egész iskolai életünket átható közös érték. Az ÉKP stratégiája az ország és Európa környezetének megismerése, a globális problémák figyelemmel kísérése, hangsúlyozva a társadalom – ezen belül a tanulók – felelősségét, lehetőségeit és feladatait ezek megoldásában. Olyan énképet kell kialakítanunk, hogy érzékennyé váljanak gyermekeink az erkölcsi, etikai normák iránt, beleértve a természeti környezet iránti aktív felelősséget. Iskolánk környezeti nevelésének átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és társadalmunk fenntartható fejlődését. Mindez természetesen feltételezi az egész életen át tartó tanulást, melynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a gazdaság, a jog terén, felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni és közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, hogy különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha érzékennyé válnak a környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelezettségek vállalására és jogaik gyakorlására. Az ismereteken és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, melyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi – gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. 41

Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Külső és belső kapcsolatrendszer C

B Szülők

Intézményi dolgozók (adminisztratív, technikai)

Pedagógusok

A

C

Hivatalos, civil szervezetek D

Tanulók

A humán erőforrások kapcsolatrendszere, a kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. A környezeti nevelésben kitűzött célok elérésének záloga, hogy minden – a programban érintett – résztvevő tisztában legyen vele, hajlandó legyen aktívan közreműködni, tudatosuljon, hogy ez a cél minden, intézményi életben érintett közös ügye. Az iskolán kívüli kapcsolatrendszer és kommunikáció alapvető eszköze az iskolánk nyitottá válásának. Az itt folyó nevelési tevékenység tágabb értelemben is közügy, nevezetesen a szűkebb és tágabb lakókörnyezet is részt vesz az iskola nevelőmunkájában, s felhasználója a nevelés eredményének. A. Intézményünkben a diákok környezetvédelmi témákkal kapcsolatos ismerteiket tanárainkkal való közös munka során, tanórai és órán kívüli programok keretében sajátítják el. A mi iskolánkban hosszú évek óta nagy hagyománya van a környezettudatos szemlélet kialakítását segítő folyamatos és eseti programoknak. Az egyes tanítási órák környezeti tartalmát a tanárok munkaközösségi szinten határozzák meg: összegyűjtik a lehetőségek szempontjából optimális témaköröket és az alkalmazható módszereket. B. A környezeti nevelés területén is szükséges, hogy a szülők, és az iskola együttműködjön. A hagyományos együttműködési fórumokon (szülői értekezlet, fogadóóra, közös programok) tudatosítsák pedagógusaink, mi a megfelelő környezettudatos magatartás, melynek normáit iskolánk közvetíteni kívánja. Fontos, hogy ezeket a viselkedési formákat, ismereteket otthon is tudatosan alkalmazzák tanulóink. C. Iskolánk nem pedagógus dolgozói is aktív részesei a környezeti nevelési programnak. Munkájukban tudatos szemléletformálás kell, hogy tükröződjön. Példamutató, hogy a tanulók látják a felesleges papírfelhasználás csökkentését, pl. fénymásolásnál, a digitális 42

információáramlás terjedését, a hulladékpapír, kifogyott nyomtatópatron gyűjtését, takarítás során a környezetkímélő, egészségre nem ártalmas tisztítószerek használatát, a szelektív hulladékgyűjtést stb. D. Iskolánkban különösen nagy hagyománya van a környezeti neveléssel kapcsolatos arculatú intézményekkel, civil szervezetekkel való együttműködésnek. Az egyes szervezetekkel való kapcsolattartásnak külön pedagógus felelőse van. Pedagógiai szempontból fontosnak tartjuk, hogy a látogatásokat megfelelő szakmai, tantárgyi felkészítés előzze meg, s történjen meg a tapasztalatok megbeszélése, kiértékelése is. Anyagi erőforrások Iskolánk vezetősége a teljes eszmei támogatáson túl, lehetőségeinkhez mérten anyagi jellegű támogatásban is részesíti a környezeti neveléssel kapcsolatban szervezett programokat. Előadások, továbbképzések finanszírozásán át, a környezetvédelemmel kapcsolatos szakkönyvek, kiállítások segédanyagainak beszerzése, a tanulók pályamunkáinak, versenyeken, táborokban való részvételnek, vegyszerek, vizsgálatai anyagok stb. biztosításának anyagai feltételeit vállalja. Mivel intézményünk hosszú évek óta számos hivatalos szervvel, civil szervezettel jól működő kapcsolatrendszert alakított ki, ezek sok esetben szponzorként szívesen támogatják akcióinkat (előadások, szakanyagok, jutalmazások a tanulók körében stb.). Nevelési elveinket, programjainkat megértve és elfogadva a szülők teljes támogatását élvezzük, így szükség esetén anyagi hozzájárulásban is számíthatunk segítségükre. A vizsgálatokhoz szükséges vegyszerek, laboratóriumi és demonstrációs eszközök mennyisége optimális. A környezeti nevelés színterei iskolánkban I. Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Minden tanórán hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos kérdések, melyekhez a diákoknak, óvodásoknak is köze van. Az ismereteket életkornak megfelelően különböző interaktív módszerekkel adjuk át, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetésben a konkrétat, de az audiovizuális és informatikai lehetőségeket is alkalmazzuk, így nyílik lehetőség az élményszerű tanításra. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert csak így lehet átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. I/a.

Ember és természet műveltségterület

Korszerű természettudományos világkép kialakításával segítse annak megértését, hogy az ember a természet része, rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot. Ismerkedjenek meg a tanulók az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásokkal, jelenségekkel, törvényszerűségekkel. Ezzel együtt több, más műveltségterülettel együttműködve az embernek, az általa alkotott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek kölcsönhatásaival. A környezettudatos, a természet kincseit, értékeit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. Fizika 1. A tanulók 43

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára. ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (zaj, rezgés, sugárzások). élettani kapcsolatát, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit. - értelmezzék a környezeti változások törvényszerűségeit, s ennek tudatában keressenek megoldást globális környezeti problémákra. - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad felhasználni. 2. Legfontosabb – környezeti kérdéseket érintő – témakörök - atomfizika - energia (elektromosság stb.) - hőtan (égési folyamatok) 3. Alkalmazott módszerek tanulói kiselőadások, pályázatok, házi dolgozat, videofilmek, számítógép alkalmazása (CD, internetes anyaggyűjtés), modellezés, versenyek, tanulói és tanári kísérletek. -

Kémia 1. A tanulók - tudják alkalmazni a tanult fogalmakat, törvényeket, kísérletek egyszerűbb, a környezetben lejátszódó változások modellezésére - értsék meg a különböző technológiákat, ezek hatását a természeti és mesterséges környezetre - ismerkedjenek meg a lehető legtöbb anyaggal, ezek tulajdonságaival, az élő környezettel való szoros kapcsolatokkal - legyenek képesek – életükben szerepet játszó – konkrét környezeti elemek vizsgálatára, az eredmények rendszerezésére, magyarázatára - lássák egységben az egyéb természettudományos tantárgyakban tanultakat, s életkoruknak megfelelően alkalmazni ezeket a mindennapi életben - ismerjék meg az úgynevezett környezetbarát anyagokat, s használják ezeket tudatosan saját mikrokörnyezetükben 2. Legfontosabb – környezeti kérdéseket érintő – témakörök - A levegő, az oxigén - Nehézfémek, vegyületeik és hatásuk az élő környezetre - Savas és lúgos oldatok - Észterek (aromák, zsírok, olajok, szappanok, mosószerek) - Halogénezett szénhidrogének (ózonlyuk, savas eső, üvegházhatás) - Műanyagok 3. Alkalmazott módszerek Tanulói és tanári kísérletek környezetünkben fellelhető anyagokkal, tanulói kiselőadások, videofilmek, írásvetítő fóliasorozat, tanári, tanulói pályázatok, sajtófigyelő. Biológia 1. A tanulók - mutassanak rá az élőhelyek és életközösségek változatosságára, az élő és élettelen környezetet, mint dinamikusan változó ökológiai rendszert ismertessék meg - mutassák be az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátosságait, biztosítsák az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítsék elő az emberek közötti, valamint emberek és környezetünk közötti együttélési szabályok megértését - tudatosítsák, hogy Földünk globális problémáinak megoldása a biológia tudományával is lehetséges - értsék és a gyakorlatban is alkalmazzák a környezet és természetvédelem legfőbb alapelveit, legyenek képesek arra, hogy mikrokörnyezetükben a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljanak 44

Legfontosabb – környezeti kérdéseket érintő – témakörök - a forró, mérsékelt, hideg övezet élővilága - tengerek, tengerpartok élővilága - az emberi szervezet felépítése és működése - vírusok, prokarióták, enkarióták - gombák - egészségügyi ismeretek 3. Alkalmazott módszerek Az iskola környezetének, mint élőhelynek a megfigyelése, természetvédelmi szempont szerinti elemzése. A lakóhely környezeti problémáinak megoldását, az emberek meggyőzését szolgáló programok kitalálása, irányított megvalósítása, a környék élőhelyeinek, védett területeinek feltárása, térkép, makett, fénykép, tablókészítés. Önálló anyaggyűjtés, rendszerezés, elemzés, vitafórum. 2.

I/b.

Ember és társadalom műveltségterület

A történelem, emberismeret, társadalomismeret a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a szociális érzékenység, a problémák iránti nyitottság mellett a környezetért érzett felelősség kiemelt fejlesztési területek. Tudják konkrét történelmi korok gazdasági, társadalmi jellemzőit, eseményeit szerves egységben nézni környezeti, természeti kérdésekkel. A nevelési – oktatási folyamatnak fontos része kell, hogy legyen a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése is, nevezetesen a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással kapcsolatos cselekvési kompetenciák fejlesztése. Jogaikat a környezet megóvása kapcsán is érvényesítő, a közéletben részt vevő, közreműködő tanulók nevelése a cél. Történelem 1. A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenység révén alakult át a természet - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, érezzék hangsúlyozottan az egyén, a társadalom és az állam felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Etika 1. A tanulók - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül is teljes életet élni - mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk - alakuljon ki bennük az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuktól függetlenül is értéket képviselnek - alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban I/c. Magyar nyelv és irodalom műveltségterület 45

Azáltal, hogy a tanulók birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikációt, a szövegértési és szövegalkotási képességét, lehetővé teszi, hogy önállóan és másokkal együttműködve aktívan részt vegyenek az információhordozók üzenetének megértésében és feldolgozásában. A megismert irodalmi művekkel való párbeszéd révén az emberi, társadalmi és környezeti problémák megértése, átélése, az érzelmi azonosulás erősödhet.

NYIK 1. A gyermekek és a tanulók: az óvodában, alsó tagozaton - ismerjék meg közvetlen természetes és ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat, elsősorban meséket, mondákat, népdalokat, verseket - a táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét Felső tagozaton - ismerjék a tájnyelv, köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és tudják ezt alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben - sajátítsák el a média elemzésének technikáit, tudjanak disputát folytatni - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés - növekedjen a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledés a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásában - drámajátékok segítségével fejlődjön egyéni és közösségi kompetenciájuk Gimnáziumban - legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közti különbség tételre - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján vitára, problémafelvetésre, érvelésre, véleményformálásra - fejlődjön erkölcsi, esztétikai érzékenységük - tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni 2. Alkalmazott módszerek - lexikonhasználat, anyaggyűjtés, rendezés, érvelés, riport, beszámoló készítés, értekezés, kritika, könyvtári és egyéb információhordozók használata - média-, sajtócikkek kritikai elemzése, elbeszélés, leírás készítése, vers, regény ajánló bemutatója I/d.

Idegen nyelvi műveltségterület

1.

A tanulók - értsék meg a környezetvédelemmel kapcsolatos szakkifejezéseket - tudjanak részt venni a környezettel, természettel kapcsolatos egyszerűbb beszélgetésben, megfogalmazni egyszerűbb, összefüggő szövegeket, élménybeszámolót, véleményt írásban, beszédben - értsék meg a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek lényegét, a bennük lévő információt, az érvelést - tudják kifejteni véleményüket Alkalmazott módszerek - Természetet ábrázoló képről szövegalkotás, szótárhasználat – környezetvédelmi szakkifejezések gyűjtése

2.

46

-

I/e.

Magnóhallgatás – előadások, műsorok, természetvédelmi kérdőív kitöltése, szövegfordítási gyakorlatok, Internet böngészés, levél, felhívás írása, szituációs játék helyi problémákkal kapcsolatban, természetvédelemmel kapcsolatos önálló vagy csoportos projektmunka

Matematika

Eszközeivel, a matematikai gondolkodás területeinek fejlesztésével emeli a gondolkodás általános kultúráját. Adatok, tárgyi jelek, eredmények, szövegek értelmezése, rendszerezése, a modellalkotás eszközeinek alkalmazása váljon a környezeti nevelés hatékony eszközévé. 1. A tanulók - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni - legyenek képesek környezeti mérések eredményeit értelmezni, elemezni statisztikai módszerek alkalmazásával - fejlődjön logikus gondolkodásuk, szintetizáló és lényegkiemelő képességük - legyenek képesek reális becslésekre - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait - váljanak képessé valós életből vett példákhoz a megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére, feldolgozására I/f.

Földrajz

1.

A tanulók - ismerjék meg lakóhelyük természeti képződményeit, lássák ezek – hasznosságuktól független értékeit - tudjanak kapcsolatot teremteni Földünk domborzatának, vizeinek élőlények, ezen belül az ember életében betöltött létfontossági összefüggéseiben - lássák az élettelen természet (ásványok, kőzetek) szerepét, fogadják el ezek ésszerű kiaknázásának tényét - a földrészek, országok tanulmányozását végezzék komplex módon, lássák a természeti és ember alkotta környezet szoros egymásrautaltságát - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményét Alkalmazott módszerek - képek, cikkek, adatok gyűjtése, rendszerezése, tablókészítés, grafikonok, térképek készítése, ásvány- és kőzetgyűjtemény, videofilmek, útiélmények, beszámolók készítése, modellek, makettek készítése a természeti változások szemléltetésére, újságcikkek feldolgozása, tanulói kiselőadások, pályázatok

2.

I/g.

Testnevelés

Jelentősége elsősorban az egészségmegőrzés, edzettség, testi – lelki alkalmazkodás, fizikai és lelki kondíciót fejlesztő voltában van. Az iskolai testnevelés és sport aktívabb szerepvállalásra nevel, sajátos eszközeivel önkifejezésre, önmegvalósításra ad lehetőséget. 1. A tanulók - fedezzék fel és értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket - szabadtéri foglalkozásokon keresztül értsék és tapasztalják meg, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes 47

I/h.

tudatosuljon bennük az egészség és a környezet komplexitás

Művészetek, technika

Az ének-zene, tánc és dráma, vizuális- és mozgóképkultúra, a médiaismeret noha önálló művészeti ágazatok, a nevelésben betöltött szerepükkel, egymással és a többi műveltségterülettel való összefonódással erősítik a nevelési, fejlesztési eredményeket. Olyan élményszerű tapasztalatokat nyújtanak, melyek hozzájárulnak a különféle képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához, fejlesztik a kreativitást, az érzékenységet. 1. A tanulók - ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát - ismerjék meg a természet zenei, képzőművészeti és filmművészeti ábrázolásának lehetőségeit - tudják, hogy az élő és élettelen természet hangjai a zenében, a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek - ismerjék a természetes alapanyagok használatát - ismerjék a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő formatervezést - történelmi időszakok tanulmányozásán át ismerjék meg a különböző korokban használt építészeti, használati tárgyak alapanyagait - ismerjék meg a gazdaságos, ésszerű újrafeldolgozás, újrafelhasználás lehetőségeit - ismerjék meg különböző korok közlekedési eszközeit és ezek kapcsolatát a környezetszennyezéssel - lássák be az energiatakarékosság, bioerőművek fontosságát 2. Alkalmazott módszerek - képek alkotása, természetes anyagokból használati tárgyak készítése, kiállítás a tanulók munkáiból, modellek, makettek, szülőknek bemutató készítése, versenyek szervezése a téma elméletéből, gyakorlatából I/i.

Informatika

Iskolánknak olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit a környezettel való felelős együttélés tekintetében is. Az elektronikus oktatási segédanyagok használata új lehetőségeket teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, s a kommunikációban egyaránt. I/j.

Osztályfőnöki tevékenység

Minden osztályfőnök általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segíti, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. 1.

2.

A tanulók - a mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása életünk minden helyszínén fontos lépés - a környezet megóvására való neveléssel szoros összefüggésben a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, megoldások keresése lehetőséget nyújt a közösségépítésre, személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére Legfontosabb – környezeti kérdéseket érintő – témakörök - a közösségben elfoglalt hely - saját környezetünk megteremtése - a környezet hatásai, természeti értékek - környezeti katasztrófák, katasztrófavédelem - táplálkozási szokások 48

- csomagolás, szemétkezelés - anyag- és energiatakarékosság otthon és iskolában 3. Alkalmazott módszerek - osztálytermek díszítése növényekkel, ízléses, célszerű dekorációval, fogalmazás, fotó, tablókészítés, gyűjtőmunka, cikkek, könyvek olvasása, riportok, tanulói előadások, sajtófigyelő hálózat kialakítása, osztálytermek rendjének kialakítása, tevékeny részvétel a megőrzésben II. Hagyományos, éves tevékenységrendszerünk, tanórán kívül -

-

Szárazelem gyűjtési akció (folyamatos) Papírgyűjtés (évi 2 alkalom) Iskolaudvar, parkok gondozása (sövény, fű, virágok rendszeres gondozása) Faültető akciók Kiállítások, poszterek készítése jeles napokra Részvétel környezetvédelemmel is kapcsolatos versenyeken Állatkert látogatása Részvétel Nyugat-Dunántúl patakfigyelő hálózatban (Pándzsa-patak) Nyári álló- és vándortáborok Savas eső és zuzmóprogram Szeméttelep látogatás Jelen Napok programsorozat szervezés iskolai szinten (Föld Napja, Víz Világnapja, Madarak és fák Napja) Környezet és egészségvédelmi nap (egész napos komplex iskolai program) Tanösvénylátogatás Fertőhansági Nemzeti Park látogatása Országos környezetvédelmi tanulói pályázatok (ODK Nyíregyháza ÉKP Hajdúnánás – középiskola Zalabér – általános iskola) Országos ÉKP Konferencia – Környezetvédelmi iskolai projektek bemutatása Győr város természetes és mesterséges vizeinek vizsgálata laboratóriumban

II/a. Kapcsolataink környezetvédelmi szervezetekkel -

Reflex Környezetvédelmi Egyesület (látogatás, anyaggyűjtés, pályázatok támogatása, hulladék-bemutató) Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest (előadások) Városgazdálkodási Vállalat (versenyek, pályázatok, látogatás, szponzorálás) Gyirmóti ÁMK Tanösvénye Ravazdi Erdészet (Tanítóképző Főiskolával közös szervezésű programok) Növényegészségügyi és Talajvédő Állomás Sokoró Ökológiai Parkalapítvány Környezetvédelmi Felügyelőség Vízügyi Osztálya

Ökológiai fogyasztóvédelem az iskolában Intézményünk valamennyi pedagógusa belátja ennek fontosságát, s hogy már a gyermekeknél megjelenik a reklám – fogyasztás – hulladék, s ezzel szoros összefüggésben az ökológiai fogyasztóvédelem problémája. Célunk olyan tudatos fogyasztói értékrend kialakítása, melyben a tanulók is figyelembe veszik vásárlási döntéseiknél a környezet- és egészségvédelem szempontjait, a jövő generáció érdekeit. 49

Az iskolás korosztályt közvetlenül is érintő legfontosabb kérdések a ruházat, a papír és írószer, valamint az iskolai fogyasztás (élelmiszerek, büfé) kérdésköre. Az iskolaszerek (alkoholos filc, gyurma, ragasztó, PVC-ből készült eszközök, papír stb.) egyik problémája az esetleges egészségkárosítás, illetve a lehetséges környezetszennyezés előállításuk, megsemmisítésük során. Meg kell értetnünk a tanulókkal az eldobható és az újra felhasználható, környezetbarát termékek közti különbségeket. A szülőkkel egyetértésben javaslattal élhetünk a műanyag vonalzók, faragók, irattartók, borítók helyett fából, fémből, kartonból készültek használatára. Az egész tantestület, iskolavezetés feladata, hogy megjelenítődjön intézményünkben az ökológiai fogyasztóvédelem követelményrendszere. A tanulók keressék a természetes anyagokból, újrahasznosított hulladékból gyártott cikkeket, a tartós, javítható, egészségkárosító anyagoktól mentes termékeket! Iskolánk, mint minden más iskola is nagyon sok papírt fogyaszt. Lényeges elemnek tartjuk, és iskolánkban már bevált gyakorlat a szelektív hulladékgyűjtés, a rendszeres papírgyűjtés. Tudatosítanunk kell a gyermekekben, hogy az „újrapapír” gyártása a cellulózpapírhoz képest jóval kevesebb környezetszennyezéssel jár (nincs fehérítés, feleannyi az energia, tizedannyi a vízszükséglet, huszadannyi a szennyvízterhelés). Ebből a papírból készített termékek (füzet, rajzlap, könyv) hasonló használati értékkel bírnak. Nevelésünk során olyan impulzust adhatunk tanulóinknak, hogy akár otthon is képes lesz befolyásolni a szülők fogyasztói, hulladékkezelési szokásait. Az iskolai büfé a tanulói fogyasztás fő színtere. Ezen a téren arra kell törekednünk, hogy a lehetőségekhez mérten visszaszoruljon a cukrozott, koffeines, ízfokozó, térfogatnövelő, állományjavító mesterséges adalékanyagokkal dúsított termékek forgalma. Ezen túlmenően az eldobható műanyag tálcák, poharak, dobozok, flakonok, zacskók helyettesítésére kell törekedni (papírszalvéta, kimért, poharas ivólevek stb). Szülőként, pedagógusként egyaránt tényként kell elfogadnunk a gyerekekre zúduló reklámáradatot, s azt, hogy ebben a közegben kell tudatos fogyasztót nevelni. Nevelésünk során fontos tudatosítanunk, hogy a reklám alapvető célja a termék eladása, a forgalom vagy a cég image növelése. A reklám egyszerűen azt használja ki, hogy a vásárlási (szerzési) inger alapvetően boldogságorientált. A gyártók egyre gyakrabban a gyerekekben (a jövő fogyasztóiban) idejében ki szeretnék alakítani a fogyasztás jó érzését, a márkafüggőséget (rajzfilmek, figurák, nyereményjátékok, matricák stb.). A gyermekek kiszolgáltatottságát fokozza, hogy életkorából következően nem rendelkezik gyakorlati tapasztalatokkal a reklám „értékének” megítéléséhez. Ezek ellen küzdeni (osztályfőnöki órák, szülői értekezletek, kirándulások, személyes kapcsolatok) a mi feladatunk. Tervezőmunka, felelősök Az évente alaposan előkészített és átgondolt környezeti nevelési program nem csak az intézményünk sikeres környezetvédő munkájának záloga, hanem nagymértékben hozzájárul az iskola egyéb célkitűzéseinek megvalósításához is. Az a célunk, hogy a programban leírtak a mindennapi munkánk során használt eszköz, iránytű legyen. A rohamosan változó társadalmi, gazdasági – és ezzel szoros összefüggésben – környezeti igényeknek megfelelően programunkat intézményi szinten 2-3 évente felülvizsgáljuk, s szükség szerint módosítjuk. Valamennyi munkaközösség vezető, környezetvédelmi felelős feladata, hogy az évindító – tervező munkaközösségi foglalkozásokon kiemelt figyelmet fordítson a környezettudatos magatartást formáló elvi és konkrét célok, programok megtervezésére, módszerek, határidők kialakítására. Javasoljuk minden munkacsoport vezetőjének a lehetőségekhez mérten – központilag szervezett – programokon, továbbképzéseken való részvételt, valamint, hogy éves szinten 1-1 alkalommal munkaközösségi megbeszéléseken értékeljék a témában eddig 50

elvégzett akciókat, beszéljük meg a tanórákon, konkrét témákhoz köthető környezeti nevelési módszereket.

2.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az összetartozás, az együttműködés, a szerepvállalás, a felelősség, a kötelesség képességeinek erősítését szolgáló pedagógiai tevékenység. Az iskola az alábbi közösségeket tartja a mindenkori pedagógiai feladatok és a diákok jövőjéről szóló felkészülés gyakorlóterének: az iskola közössége, évfolyamok közössége, az osztály közössége, tanulócsoportok közössége, a család, művészeti csoportok (kórus, tánccsoportok, alkalmi versenyző csapatok, színjátszó csoportok, stb), sportcsapatok, diákönkormányzati szerveződések, szabadidő hasznos eltöltésére kialakuló csoportok, a lakókörzet, a város, az ország. A fentiek az egyén és a társadalom közötti alkotó kapcsolatot kívánják megteremteni. Az iskolába érkező gyermek, ifjú számára az iskola, az osztály stb. nem más, mint szervezet. A közös tevékenységek, életképes, visszatérő események (hagyományok), közös élmények , a közösségen belüli személyes kapcsolatok alakítják közösséggé. Iskolai szintű közösségfejlesztő tevékenységek, alkalmak, munkaformák, hagyományok. Évente megismétlődő iskolai programok: Tanévnyitó és tanévzáró ünnepség: A diákok és családjaik eseménye, ünnepi alkalom. Értékelés, kitüntetés és jutalmazás eseménye. Szereplési lehetőség. Az elsőosztályosok ünnepélyes fogadása. A végzősök ballagása. Szalagavató rendezvény. Karácsonyi ünnepségek: A diákok , a családok és az óvodások hagyományos meghitt hangulatú eseménye. Valamennyi diák szereplési alkalma. A művészeti csoportok hagyományos fellépésének lehetősége. Diáknap: Az öntevékenység, az önszerveződés képességének, a játékosságnak a versengésnek a napja. A magasabb évfolyamokra járó diákok és a kisebbek együttműködésének gyakorlótere. Sportnap: A testedzés, a játék, a egészséges versengés, az együttműködés érdekében szervezett iskolai nap. A természet napja: Egészség és környezetvédelmi nap: A természet megismerése, védelme, a környezet tisztasága és védelme érdekében szervezett közösségi tevékenység Nyílt szakmai nap: Az iskola egészének pedagógiai felfogását jellemző módszereit, a diákok tudásállapotát bemutató, szülők és pedagógusok részére szervezett iskolai program. Színházi bemutató est: Hazánk, városunk, iskolánk életének jelentős eseményét tradícióit művészeti eszközökkel, színpadon bemutató műsor, az iskolához kapcsolódó családoknak és a közvéleménynek. 51

Farsangi bál: A társasági viselkedés tanulásának és a gyerekek, fiatalok szórakozásának hagyományos eseménye. Mikulás ünnep: Az intézmény 3 generációjának (óvoda, általános iskola, gimnázium) közös vidám programja. Turisztikai Nap: Hazánk tájainak, természeti szépségeinek, történelmi nevezetességeinek megismerését és/vagy túrázást biztosító iskolai esemény. Táborozások: Alsó tagozatosok tábora, gólyatábor. Nemzeti ünnepek: Iskolai ünnepségeket, megemlékezéseket tartunk: - Március 15-én: az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére - Október 6-án: az Aradi Vértanuk emlékére - Október 23-án: az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére - Január 22-én: a Magyar Kultúra Napja emlékére - Február 23-án: a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére - Április 16-án: a Holocaust áldozatainak emlékére A történelmi megemlékezések során a magyar történelem jeles eseményein belül kiemelten foglalkozunk azok győri vonatkozásaival. - Az ünnepségeken a tanulók mind szélesebb körű aktív részvételét biztosító megoldásokat alkalmazunk. Pedagógiai jelentőséget adunk a felkészülés időszakának. Az ünnepségeken fontosnak tartjuk a külsőségek ünnepélyességét is. Művészeti tárgyak oktatása: Hazánk múltjának, a magyarság kulturális értékeinek megismerése és megőrzése érdekében néprajzot, hon-és népismeretet illetve néptáncot oktatunk. Idegen nyelv oktatása: Az idegen nyelvi munkaközösség megemlékezései a német és angol nyelvterületek ünnepeiről (pl.: Márton Nap) Évfolyamot érintő közösségi hagyományos rendezvények Az elsőosztályosok ünnepélyes fogadása. A végzős diákok ( 8. illetve 12. és 13. évfolyamosok) ünnepélyes búcsúztatása. Gólyabál a 9-10. évfolyamok közreműködésével Szalagavató Leendő elsőosztályosok szüleinek bemutató órákat szervezünk Osztályközösséget fejlesztő hagyományos alkalmak: Osztálykirándulások, ősszel és tavasszal Klubdélutánok Karácsonyi ünnep Egyéb kapcsolatok, hagyományok: A diákközösség előtt félévente igazgatói értékelés történik a sikerek és a problémák közös értelmezése érdekében. Az iskolaújság és iskolarádió szerkesztésével és megjelenítésével a diákélet híreit, információit, eredményeit és az aktualitásokat tesszük közzé. Tanév végén „Szülői Levél” címmel összefoglaló füzetet juttatunk el minden családhoz a diákok és a pedagógusok munkájáról, tájékoztatva a szülőket a tanév során elért eredményekről, sikerekről. Az iskolai közösségért végzett kiemelkedő munkát a tanév végén PRO IUVENTUTE kitüntetéssel (ezüst gyűrű) ismerjük el. 52

Az iskola jó hírnevét munkával tartósan erősítő diákok a legmagasabb intézményi kitüntetést a PRO SHCOLA- t kapják aranygyűrűvel. Az érettségiző diákok közül a kiemelkedő tanulmányi és közösségi munka eredményéért PRO HUMANA kitüntetést kapnak aranygyűrűvel. 2.8. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák Alapelveink Az iskolának minden lehetséges eszközzel segíteni kell a hátrányokkal élő gyermekek felzárkóztatását, problémáik megoldását. A pedagógusokkal szemben alapvető követelmény az empátia, és a szociális érzékenység, a segítőkészség. A személyiségpedagógia, a differenciált fejlesztési eljárás lényegéből következik a gyermekhez igazított tanulásirányítás, az egyéni bánásmód alkalmazása, az érzékenység, a tapintat és a cselekvés. Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése Az iskolában a hátrányos megkülönböztetés tilos. Nem alkalmazunk különbségtételt hozzátartozói, bőrszín, nem, vallási hovatartozás alapján. Kizárjuk a megkülönböztetést a nemzeti-etnikai hovatartozás, politikai vagy más vélemény, társadalmi származás, vagyoni és jövedelmi helyzet, életkor, a cselekvőképesség hiánya, születési helyzet, az intézmény fenntartója alapján. Hátrányos megkülönböztetésnek tartjuk és tiltjuk a közvetlen vagy közvetett kizárást, korlátozást vagy indokolatlan kedvezményezettséget melyek az egyenlő bánásmód megszüntetését vagy megakadályozását jelentik. A tanulók jogellenes elkülönítése tilos. A tanulók ügyeiben méltányosan, humánusan, a gyermek számára a legkedvezőbbet választva kell dönteni. Az oktatásban, a nevelésben úgy járunk el, hogy a diák az esélyegyenlőséget természetes állapotként élje meg. Az esélyegyenlőség biztosítását az intézmény által készített esélyegyenlőségi program is segíti. A képesség, a tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az emberi viselkedést, tevékenységet lehetővé tevő, képességek összefüggő rendszerét az optimális mértékre és minőségre törekedve fejleszti az intézmény. A képességfejlesztés fő területei 1. egészséges és kultúrált életmódra nevelés 2. Az értelem kiművelése 3. Segítő életmódra nevelés 4. A szakmai képzés alapozása

1. Személyes kompetencia

Nagy József /Szeged/ 1996

2. kognitív kompetencia

4. Speciális kompetencia

3. Szociális kompetencia

53

Egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) Az iskola deklarálja, hogy alapvető érdeke a testi-lelki egészség, a jó közérzet, a szervezet és a személyiség védelme és karbantartása. Az egészséges életvitel képességének kifejlesztése az aktivitás, mely a diák, a pedagógus szükségleteinek optimális kielégítését szolgálja. A személyes képességek fejlesztésében az előnyös önfejlesztést megalapozó, a hátrányokat megszüntető ismereteket, szokásokat helyezzük előtérbe. Az egészséges én tudat és világtudat megalapozása érdekében oktatjuk az emberismeret, az önművelés, az önismeret, a természetismeret és etika tantárgyakat. Ezen ismeretek, szokások, motívumok tudatos alkalmazásával az önállósulási képességek, önbizalom, az önkiszolgálás, önkifejezési, önértékelési képességek fejlesztését szolgáljuk. Az iskola gondot fordít arra, hogy olyan – a tanulóktól elvárt – szükségletkielégítő életmódot és légkört alakítson ki, tartson fenn, amelyben ezeknek az elvárásoknak a fejlesztése magától értetődő módon megvalósul. Ilyenek: Környezetkultúra, környezetesztétika, higiénia, étkezési kultúra, mozgásszükséglet, optimális komfortérzet, élményszükséglet kielégítése, egészségvédelem. Az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) Az értelem kiművelése kognitív kompetencia, kognitív motívum és képességrendszer A személyiségpedagógia elemei alapján az információk vétele, közlése, kódolása, átalakítása, szelekciója, rendszerezése, létrehozása és törlése a tanulás képességének összetevői. Az értelem kiművelése képességének fejlesztése az iskolai tevékenység mindegyikének feladata. A világ és önmagunk megismerése nem lehetséges kommunikáció, tanulás, és gondolkodás nélkül. Ezen képességek fejlesztése nem tantárgyfüggő feladat. Ezt az iskola tanórai és tanórai kereten kívül is általános követelményként fogja fel, a közlés és a közölt információk vétele kulturált formáinak alkalmazását. A megfigyelés, az elemzés, az értelmezés, az értékelés, az indoklás, bizonyítás szükségességének felismerése, elfogadtatása és gyakoroltatása is egyetemleges feladata minden iskolai tevékenységnek. E képességet az iskolába lépéstől az érettségiig folyamatosan fejleszteni szükséges. „Önmagában vett tanulás nem létezik. A tanulás, megismerés kommunikáció illetve gondolkodás által valósul meg.” (Nagy József) A tanulás célja, hogy a diák képes legyen meglévő információkból új információkat alkotni, azaz gondolkodni. A gondolkodás képességének fejlesztése az iskola általános képességfejlesztési céljainak fő feladata, mely szoros viszonyban áll a kommunikáció és tanulási képességfejlesztő feladatokkal. Segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) Az iskola vállalja az egyén szociális viselkedésének javítását, a szociális képességek kiépítésében való közreműködést. A tanulható szociális képességek tartalmaiként a következőket nevezzük meg: 54

- az emberi nem egészére szóló szociális értékrend, - a nemzet értékrendje, - az ember személyes értékrendje. A szociális képességek során megismertetjük az érdek fogalmát, a közérdek, a közös érdek, az eltérő érdek és az érdekütközés mintáit. A segítés, az együttműködés, a vezetés, a versenyzés képességeinek fejlesztését vállaljuk fel. Az iskola igyekszik az optimális kötődésrendszer kialakítására: - a társakkal, - a pedagógusokkal, - a családdal, - a szülőfölddel, - a hazával. Kiemelten foglalkozunk a kötődéssel nem, vagy alig rendelkező diákokkal. Önismereti, művészeti, irodalmi, etikai tartalmakon át közvetítjük: - a bizalom, - a ragaszkodás, - a szeretet szerepét, jelentőségét az ember életében. A gazdag kötődési hálójú embert állítjuk példaként. A szakmai képzés megalapozása Az alkotás valamilyen produktum létrehozása. Az alkotóképesség fejlesztése ezért tevékenykedtetéssel, cselekvéssel lehetséges. Az ÉKP-s iskola a szokásosnál tágabb teret ad az önálló cselekvésnek, tevékenykedtetésnek.Reproduktív vagy alkotó tevékenységek sorozata az iskolai tanulás így e képességtípusok fejlesztése sem tantárgyfüggő. A barkácsolás bábkészítés, a színjátszás, a vizuális kultúra, az irodalom, a természettudományos tárgyak kísérletei és eseményleírásai, a publikációk készítése, a média ismeret, a logika, a néprajz, a forráskutatás, a helytörténet azok a tantárgyak, tevékenységek, melyek az alkotóképesség fejlesztésére az átlagosnál több alkalmat kínálnak. Az alsóbb évfolyamokon a tapasztalati alkotóképesség fejlesztése a jellemzőbb: a tárgyiasítható alkotások, az ábrázolás és a fogalmazás készítése során. A reprodukció és az önálló alkotás egyaránt előfordulhat az egyes kisdiákok divergens gondolkodóképességeihez igazítva. A felső tagozatban és a gimnáziumban az értelmező alkotóképesség kap nagyobb teret. Ezért a szabályalkalmazás, a szabályalkotás jelrendszerek használata, a könyvtárhasználat, az együttműködés, a problémamegoldás, a kutatás, tervezés, vázlatkészítés, várható hatás előrejelzése a tipikus alkotóképesség fejlesztő eljárások. A számítógép használat, a programozás tanulása különös lehetőséget nyújt a szabályalkalmazási és szabályalkotási képességek fejlesztésére. Iskolánk 10 éves kortól oktatja az informatika tantárgyat. Az értelmező alkotóképesség fejlesztése azonban valamennyi tanulási, iskolai helyzetben lehetséges. Tanítványaink a 11. évfolyam végén számítógép-kezelői vizsgát tehetnek. Tehetséggondozás Az átlagosnál lényegesen eredményesebb gondolkodást, tanulékonyságot, alkotóképességet, speciális adottságot mutató diákokat, a tehetséges tanulókat, nekik szóló programokkal segítjük a fejlődésben. A tehetséggondozásban az alábbi szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmazunk. A tehetség felismerés valamennyi pedagógus feladata. A tehetség gyanús tanulók regisztrálásában a következő jeleket, tényezőket vesszük figyelembe: erős motiváltság, kognitív kompetencia, az érdeklődés, a könnyen, gyorsan tanulás.

55

A tehetséggondozás alapvető formája: a differenciálás, az átvezető tanulási szakasz fakultatív foglalkozásai, az orientációs tanulási szakasz fakultatív foglalkozásai, az egyéni foglalkozások, a Talentum Műhelyben való részvétel. Kivételes esetben alkalmazzuk az un. gyorsítást, a nagyon gyorsan fejlődő tanulóknál, főleg alsó tagozaton. A gazdagítást és az elmélyítést a tehetséges tanulók differenciált képzésének eszközeként használjuk. Mivel nagyobb önállóságot, alkotó jellegű feladatokat kapnak. A tehetséges tanulókat a versenyekre való felkészítés, a versenyeztetés, az önálló alkotások készítésére való ösztönzés és segítés, az egyéni haladási ütem biztosításával támogatjuk a fejlődésben. Tehetséges tanulóinkat támogatjuk a számukra kiírt pályázatokon való sikeres szereplésben. Az iskola jutalmazási és kitüntetési rendjében (SZMSZ) a tehetséges tanulók elismerését biztosítjuk A sportban jeles hagyományokkal bíró sportágakat támogatjuk. (labdarúgás, kézilabda, sakk, judo). Gimnazista tanítványainkat felkészítjük a Kisfaludy Napokon és a kétévente megrendezésre kerülő országos szintű Helikon Ünnepségeken való eredményes szereplésre, valamint az OKTV tanulmányi versenyekre. Az általános iskolai korosztályú diákokat felkészítjük a városi, megyei, országos tanulmányi versenyekre. A tehetséges tanulók eredményeinek közismertté tétele, népszerűsítése pedagógiai feladatunk. Ennek érdekében: - Az irodalomban, illetve képzőművészetben, fotózásban kiemelkedő tanítványaink munkáit lehetőségeinkhez mérten önálló kiadványokban jelentetjük meg. - Folyamatosan frissítve a gyerekek munkáiból kiállítás van az iskola aulájában. - Az aulába kitett dicsőségtáblán tesszük közzé a tanulmányi-, sport- és művészeti versenyeken eredményt elért tanulók nevét és versenyeredményét. - A kiemelkedő versenyeredményeket közzétesszük az iskola honlapján. - Tanév végén a szülői levélben valamennyi versenyeredményt elérő tanuló szerepel kategóriák szerint, és ezt minden szülő kézhez kapja a tanévzáró ünnepély után a tanulók bizonyítványával. - Az iskola igazgatója negyedévenkénti értékelésében a tanulókkal ismerteti az egyes versenyeken kiemelkedő elért tanulók nevét és eredményét.

3. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 3.1. A pedagógusok alapvető feladatai -

-

-

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. 56

-

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

57

-

-

-

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. 58

-

Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Esetenként tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

3.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnök feladatai -

-

Megfelelő magaviseletű, az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli, iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. 59

-

-

-

-

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál felmerülő problémák esetében együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Kéthavonta érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz igazgatói fegyelmező intézkedés alkalmazására, súlyosabb esetben a tanuló elleni fegyelmi eljárás megindítására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a napló mulasztási részét, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév közben havonta ellenőrzi a tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát.

Az osztályfőnöki munka tervezése 60

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról: az iskola vezetés által összeállított szempontsor alapján 3.3. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. 61

-

-

-

-

Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Osztálykirándulás előkészítése.

c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás.

tanulás, 62

Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. 63

Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. 64

Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! 9. évfolyam Létezem Milyen vagyok? Milyennek látnak mások? Ismerkedései technikák. Életutak. Rövid bemutatkozások az alkalomnak megfelelően. Önismeret – társismeret Az önnevelés igényének kialakítása. Tanulásmódszertan:  tanulási szokások  tanulási stratégiák  gondolkodási hibák  a problémamegoldó gondolkodás  tanulási zavarok  a tanulás feltételei Az emberi motivációk, szerepek, feladatok. Az emberi élettel járó felelősség. Nekem mi a fontos? Az egyéni normák létezésének szükségessége. Beszélgetés szavakkal és szavak nélkül, gesztusok, metakommunikációs jelek adása és vétele. Nem jó az embernek egyedül Az ember társas lény. A valahova tartozás alapvető szükséglete. A serdülőkre legjobban jellemző elvárások a társadalommal, a szülőkkel, a felnőttekkel szemben. A mély társas kapcsolatokra való törekvés. A barátság. Lehet-e barátság fiú és lány között? A barátság felelőssége. A szerelem Felelősség a társsal szemben. A szerelem stációi. A másik nemmel való kapcsolatteremtés, a kezdeményezés. A tartalmas partnerkapcsolat kialakulásának 65

feltételei. A kapcsolat zavarai, a zavarok elhárítása. A szerelem intimitása és esztétikuma. A szerelem ábrázolása a művészetekben. A szexualitás lelki oldala. A korán elkezdett szexuális kapcsolat testi és lelki veszélyei. A prostitúció és a homoszexualitás problémái. A másokkal való sodródás veszélyei. Egy szexualitással kapcsolatos mentálhigiénés program beépítése az anyagba (ez lehet pl a Fiatalok az Élet Küszöbén /FÉK/ program, de más is, csak az a lényeg, hogy prevenciós program legyen.) Szexuális úton terjedő betegségek. A kisközösségi normák. A házasság szerepe a társadalomban és az egyes ember életében. A család, a házasság történelmileg kialakult funkciói. A család ábrázolása a művészetekben. Szerepe a tömegkommunikációban. Mai magyar családmodellek. Kapcsolat a családtagok között. Az apa és az anya szerepe, az együttes szülői felelősség. A házasság válságai, családi problémák. A szülő – gyermek kapcsolat alakulása. A csonka család problémái. Közösségek Különböző életkorú emberek sajátos problémái. A különböző csoportok normarendszerei. Kortárs csoportok. Referenciacsoportok a fiatalok életében. A vallási közösségek, sportközösségek, kulturális együttesek, iskolai közösségek. A csoportnorma kialakulása. Az emberi együttélés alapvető normarendszere. A különböző kultúrák találkozása. A tolerancia szükségessége. Az összeférhetetlenség. A kapcsolatkultúra legfontosabb erényei. A házasság és egyéb közösségek válságai. A tanulók életkorának megfelelő viselkedési normarendszer. Illemtan. Viselkedés mindennapi élethelyzetekben. Szavahihetőség, megbízhatóság, mások iránti tisztelet, önkritika, segítőkészség. Az erkölcs és a jellem. Az erkölcs és az illem. A közösségi művészetek szerepe az ember életében. Nagyobb közösségek. Mit jelent magyarnak lenni? Hazafiság. A határainkon túli magyarság, hazánkban élő nemzetiségek. Normák a társadalomban. Hazánk és a nagyvilág. Nemzetközi kapcsolataink. Globális problémák a világon és ezek lecsapódása a közösségekben. Életvezetés A szabadidő hasznos és kulturált eltöltése. Vágyak, törekvések, célok. A pénz szerepe az ember életében. Az életünket befolyásoló tényezők megismerése. Tudatosság az ember életvitelében. Mi tervezhető csak rövid távon és mit kell hosszútávon tervezni? Terveink megvalósulását akadályozó tényezők:         

szituatív magatartás (sodródás) az önismeret hiánya irreális tervek labilis személyiség az akarat hiánya motiválatlanság a testi és lelki egészség hiánya cselekvésképtelenség döntésképtelenség

A családi és iskolai szocializációs zavarok. A zavarok megszüntetésének lehetőségei. 66

Az ünnepek szerepe az ember életében. Nemzeti és családi ünnepek. Nemzeti és családi hagyományok. A család gondozása és ellátása. Házimunkák. Férfimunka – női munka. A főzésről, a korszerű étkezésről Egészséges, esztétikus és tápláló ételek. Ételkészítési gyakorlat (főzés szabadtűzön). Receptek. Heti étrend összeállítása és a hozzá szükséges anyagkalkuláció. Családi gazdálkodás. Családi költségvetés tervezése. Mindennapjaink Alapvető közlekedési ismeretek. A közlekedés etikája és illemtana. A gyalogos közlekedés és a járművel való közlekedés. A közlekedési helyzetek és veszélyhelyzetek gyors felismerése. Elhárítási mechanizmusok. Mások testi egészségének megóvása. Felelősség a gyermekekkel szemben. Az egészséges élet lelki kérdései. A testi egészség fenntartásának és fejlesztésének része az értelem fejlesztése is. A lelki egészségvédelem. A mentálhigiénés zavarok következményei:  szekták, tévtanítások, okkult hatások, kábítószerek, öngyilkosság  fiatalkori bűnözés  egyéb devianciák Az ifjúság mint szubkultúra. A kulturált szórakozási lehetőségek. A közösségi együttlétek:     

baráti társaságok osztályprogramok kulturális programok vallási közösségek sportközösségek

Az egyéni és csoportérdek és ezek szembekerülése. Az ezekből származó konfliktusok. Az önszerveződés. Diákmozgalom, demokrácia az iskolában és a társadalomban. A közélet színterei. A hasznos élet Az önismereten alapuló pályaalkalmasság. A rugalmas pályaváltások szükségessége. A jelenlegi munkaerőhelyzet Magyarországon. Álláskeresési lehetőségek. A telefonos, személyes és írásban történő álláskeresés. Az önéletrajz megírása. Kommunikációs technikák a különböző helyzetekben. Viselkedés a felvételi interjú során. A munkanélkülieket segítő intézmények. A munka szerepe az ember életében. Az emberi méltóság. A szabadidős tevékenység. A kultúra szerepe az ember életében. A civilizáció és a kultúra. Mi az élet értelme? célok, megvalósítási stratégiák. A szabadidős tevékenységek, szokások, beidegződések. Segítés másoknak, másokon. A hasznos élet fogalma. A művészetek személyiségformáló szerepe az ember életében. A „korszellem” szerepe az ifjúság életében. A divat és annak túlhajtásai. Egyéb osztályfőnöki témák a tanév során

67

Szervezési és tervezési tevékenység (tankönyvek, tanulmányi kirándulás megszervezése, klubdélután szervezése, stb.) Ünnepek Aktuális problémák

10. évfolyam Létezem Fontos vagyok-e, hasznos vagyok-e tudok-e teljesíteni? Kinek vagyok fontos? A bennünket alakító külső hatások. Képességeink és korlátaink ismerete. A tágabb környezetünk. Intézményes csoportok, szervezetek, szakkörök, spontán csoportok. A csoportokhoz tartozásban rejlő kedvező és kedvezőtlen hatások. A valahová tartozás fontossága ebben az életkorban. Változásaim az előző évhez képest. Jó irányban haladok-e? Hogyan tudom magamat alakítani? A példakép szerepe az ember életében. Az eszménykép kialakítása a továbbhaladás előfeltétele. Az életutam tudatossága. Kinek, mi szükséges a jó közérzethez? Prioritások az életben. Értékhierarchia. Hasznos tanulási módszerek az alapvizsgára. A szakmatanulás alapkövetelményei. Nem jó az embernek egyedül A feltétel nélküli szeretet fontossága. Feltételhez kötjük-e a szeretetünket? Mi kell ahhoz, hogy mások szeressenek? Tudunk-e másokat szeretni? Hogyan reagálunk mások szeretetére? A kitüntetett figyelem szerepe. Van-e időd a barátaidra, szüleidre, testvéreidre? A bűntudat és az irigység. Az érzelmi zsarolás. A szemkapcsolat fontossága emberek között. A testi közelség. A serdülőkori harag és depresszió okai és a leküzdés lehetőségei. Rokonszenv – ellenszenv kapcsolatok, őszinteség – hazugság, alkalmazkodás – önállóság, előítélet – nyitottság, gyávaság – bátorság, erőszak – békesség, kooperáció – versengés, szeretet – gyűlölet. A kapcsolatkultúra legfontosabb erényei: alkalmazkodóképesség, becsület, hűség, önzetlenség, őszinteség, szolgálat, szolidaritás, tisztelet, türelem, udvariasság, vezetőképesség. Konfliktuskezelési technikák. Alkutechnikák. A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok, készségek: kedvesség, figyelmesség, kímélet, előzékenység, tapintat, megértés, humor, empátia, szeretet, a másik ember értékeire való nyitottság, mások érdekeinek figyelembe vétele, segítőkészség, az örömszerzés örömére való képesség, stb. Közösségek Viselkedési szabályok a különböző közösségekben: iskolában, családban, munkahelyen, hobbi-közösségben, baráti társaságban. Viselkedés közlekedési eszközön, nyaraláson, étteremben, konferenciákon, tudományos, vagy ismeretterjesztő előadásokon, templomban, képtárban, múzeumban, hangversenye, diszkóban, szállodában, külföldön, ünnepi alkalmakon. A telefonálás, a levélírás, táviratozás illemtana. A névjegykártya használata. A dohányzás illemtana 68

Viselkedés olyan közösségben ahol gyengénlátó, vak, halláskárosodott, mozgássérült ember is van. Viselkedés más szubkultúrába tartozókkal. A mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások: az ígéretek, határidők és megállapodások betartása, a mások idejének, személyiségének tiszteletben tartása. A kölcsöntárgyak időben és épen való visszaadása. Kiengesztelés, bocsánatkérés. Érkezési sorrend betartása. Fokozott figyelem az idősekkel, betegekkel és gyermekekkel szemben. A testi és lelki erőszak kerülése és elutasítása. Életvezetés Korszerű táplálkozás. A különböző népek jellegzetes konyhai hagyományai. Hagyományos magyar ételek. Terítési szokások. A terítés esztétikája. Hogyan készülnek a vendéglátók a szakmájukra? Látogatás egy vendéglátó szakközépiskolában (pl. a győri Krúdy Gyula Gimnázium, Vendéglátó Szakközépiskola, és Szakmunkásképző Intézet Tanéttermében). Receptek. Ételkészítési gyakorlatok /korszerű szendvicskészítés, gyors vacsorakészítések, hidegtálak/. Tábori, vagy nyaralási heti étrend összeállítása, ünnepi menü tervezése. Családi vállalkozási lehetőségek, családi gazdálkodás. A bevétel és a kiadás áttekintése, tervezések. Költség, energia, időigény mérése, anyag- és árkalkuláció. Mindennapjaink A különböző közlekedési eszközök veszélyei (kerékpár, motor, autó, repülőgép, sárkányrepülő, csónak, hajó és egyéb vízi jármű). A sportkultúra. A különböző sportok előnyei és veszélyei. A minőségi sport és a tömegsport. A lelki egészségvédelem terén: a 9. osztályban elkezdett téma folytatásaként: az okkultizmus hatása az ifjúságra, paranormális, parapszichológiai események. A természetgyógyászat értelmezése körüli viták, annak okkult területei. A tudat kontrollszerepének kiiktatásából származó veszélyek. A felnőtt generáció felelőssége, az ifjúság megóvása érdekében – ti is felnőttek lesztek. A deviancia kialakulásának külső és belső feltételei. Deviáns magatartású formák. Jellegzetes reagálási módok a súlyos társadalmi és világproblémákra:       

nyílt deviancia kilépés menekülés a társadalmi valóságból máról holnapra élés, szituatív magatartás a fogyasztói értékek követése, túlértékelése helykeresés a megváltozott körülmények között a privátszféra elsődlegessé válik

A munkanélküliség lelki terhének feldolgozása, a kisebbrendűségi komplexus kialakulásának megakadályozása. Hogyan tud a gyermek a szülőnek segíteni? A közéleti szereplés lehetőségei. A politikusi karrier. A hasznos élet A helyes pályaválasztás szerepe az életprogram kialakításában. Igények, elképzelések és a realitás. Az életpálya alakulása és a pályaváltások szükségessége.

69

Az önnevelési készségeink és az ehhez szükséges stratégia, gátlásaink leküzdése és kialakítása. Saját idegrendszerünk, hangulataink, temperamentumunk ismerete, lehetőségek szerinti kezelhetősége. A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának technikái. Az élmények feldolgozásának képessége. Permanens tanulás az emberi élet során. Családalapítás, pályakezdés. Foglalkoztatási viszonyok. Az álláskeresés folyamata és technikái. A biztos fellépés. Hivatali ügyek intézése. Hirdetések, kérvények, kérelmek hivatalos formái. A munkábaállás problémái munkaügyi, munkajogi ismeretek. A továbbtanulás lehetőségei. Az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményei. Egyéb osztályfőnöki témák a tanév során Szervezési és tervezési tevékenység Ünnepek Felkészülés az alapvizsgára, illetve a tagozódásra. Aktuális problémák 11. évfolyam Várhatóan a 11. osztályra az osztályközösségek felbomlanak és a szakmáknak, valamint a szakközépiskolai tagozódásnak megfelelően új osztályok jönnek létre, ezért szükség van új közösségek kialakítására. Az osztályfőnöki tantárgy ezt figyelembe véve készült. Létezem A közösségek adott célok érdekében jönnek létre. Mi ennek a közösségnek a célja? Mi a te helyed és szereped ebben a közösségben? Egyéni életutak, tervek, célok. A kortárs csoportok meghatározó szerepe. A család megtartó ereje, vagy éppen taszító hatása a tanulók számára. Az eredményes tanulás a felső- középiskolában. Az eredményes gondolkodáshoz szükséges tulajdonságok, készségek, képességek:  a figyelem összpontosítása, megosztása,  a gondolkodási műveletekkel kapcsolatos készségek és képességek: a feladat értelmezése, a probléma megfogalmazása, esetleg párafrazeálása, lényeges mozzanatok kiemelése, definíció, következtetés, bizonyítás, indukció, dedukció, stb.  A kérdezés képessége.  A problémák globális felfogásának képessége.  Logikai összefüggések felismerése,  emlékezet,  asszociációs képesség,  fejlett beszédkészég,  az önkontroll igénye és képessége. Nem jó az embernek egyedül Az iskolai demokrácia. A demokrácia gyakorlásához szükséges:  a társadalmi érdekek felismerése, 70

        

a közösségalakítás képessége érdekképviselet (mások érdekében) a konfliktusok kezelése, vállalása a konfliktusok feloldásának képessége fejlett kompromisszumos készség, ami alkutechnikákat jelent kockázatvállalás, bátorság a döntési kompetencia felismerése jó döntések fejlett vitakultúra

A vitakultúra összetevői. A vita vezetésének alapismeretei. A művészetek örömszerző funkciói. A különböző művészi kifejezési formák. A „szép” mint a legáltalánosabb esztétikai kategória. Egymás érdeklődési körének megismerése alkotások bemutatásával, vagy ismertetéssel. Közösségek A személyi autonómia és a közösség viszonya. Szabadság a közösségen belül. Szokások, közösségi normák. A közösség hatása az egyénekre. A közösség szerkezetének vizsgálata. Szimpátiakapcsolatok az osztályban. Kölcsönös kapcsolatok és aszimmetrikus viszony. Az iskolai házirend, mind a diákokra vonatkozó szabálygyűjtemény. Az erkölcs és a jog viszonya. Törvények és rendeltek. Az érdekegyeztetés formái és szintjei. Embercsoportokra jellemző viselkedési formák. A tömegpszichózis, tömeghisztéria, pánik. Döntési kompetenciák a közösség sorsára. Rivalizálás a közösségben. A felelősség viselése a gyengébbekért, elesettebbekért. A közösség léte, mint érték. Ebben az egyén, mint érték. A közösség felelőssége és felelőtlensége. Mindennapi életünk Különleges erkölcsi problémák megtárgyalása. A deklarált és a tényleges erkölcs kettőssége. Van-e abszolút erkölcs? A vallás és a hit viszonya. A New Age, a különféle vallások összemosásából felépülő szinkretista világfelfogás. A különböző vallású emberek közötti párbeszéd. A közbiztonság napjainkban, Magyarországon és Európa más országaiban. A világméretűvé váló terrorizmus, fokozott agresszivitás Az ezt tükröző akciófilmek, Tv programok, mozifilmek, képregények szerepe a jelenség fokozódásában. A környezetszennyezés helyi és globális negatív hatásai. A Föld egyes területeinek túlnépesedéséből eredő világméretű problémák és ezek lecsapódása nálunk. A hasznos élet A család összetartozását segítő tényezők. A család, mint háttérvilág, mint olyan hely, ahova mindig vissza lehet vonulni. Felkészülés a későbbi élethivatásra. Az anyaság, mint az egyik legfontosabb emberi feladat. Felkészülés az anyaságra (a fiúknak is tudni kell, hogy ez mit jelent!), felkészülés a családalapításra. A biológiai, a szellemi és a társadalmi érettség. A felnőtté válás folyamata belülről nézve. Egyéb osztályfőnöki témák a tanév során Szervezési és tervezési tevékenység 71

Ünnepek Aktuális problémák 12. évfolyam Az előző tanévek a legfontosabb fogalmak tartalmi jegyeinek összegyűjtését, az ismeretek rendszerezését, az ismeretanyag bővítését eredményezték. Ugyanakkor a tanulás megtanulását, a gondolkodási struktúrák kiépülését, az érzelmi érzékenység kifejlődését, a szociális készségek kialakítását is jelentette. A 12. évfolyam az ismeretek más szintre emelését, az „egészet látást”, a fogalmak véglegesítését, a világhoz való felnőttesebb hozzáállást hivatott biztosítani. A cél a tanév végére az érettségire és a továbbtanulásra való felkészítés úgy, hogy közben meg kell erősítenünk a tanulók erkölcsi biztonságát, érzelmi tankjaikat fel kell töltenünk szeretettel, hogy a későbbi évek során az iskola ethosza emberséget, értelmet és kapaszkodót jelenthessen számukra. Az emberi értelem A tanulásmódszertani ismeretek rendszerezése, bonyolultabb tanulási stratégiák megismerése (MURDER program, SQ4R program). Stratégia kialakítása az érettségire való felkészüléshez tantárgyanként, személyre szólóan. Az emberiség nagy gondolkodóinak életpéldája. Napjaink embereszménye. Az ember érzelmei A szeretet, szerelem, békesség, harag, gyűlölet. A pozitív és negatív indulatok szerepe az életünkben. A szeretet himnusza a Bibliában. Az ember erkölcsisége A „jó” mint legfőbb erkölcsi érték. A Tízparancsolat és annak magyarázata a Hegyi beszédben. Az ember erkölcsiségéből következő viselkedéskultúra. Az erkölcsi jó, mint esztétikai szép. Az emberi „jócselekedetek” lehetséges eredményei. Az ember és az esztétika A művészetek személyiségre gyakorolt hatása. A szép fogalmának különböző megközelítései. Lakóhelyünk, az öltözködés, az esztétikai igényesség. Képtárban, múzeumban. A Világörökség fogalma. „Unokáink is látni fogják”. Az ember és a munka A munkaerkölcs megnyilvánulásai. A fizikai és a szellemi munka szerepe. A munkavégzés és az érte kapott pénz. A jövő alakítása Az oktatás szerepe egy ország életében. A magyar felsőoktatás jelenlegi helyzete. Felelősségünk az utánunk következő generációval szemben. Ki, mit tesz azért, hogy a világ romlása megálljon? Egyéb osztályfőnöki témák a tanév során Szervezési és tervezési feladatokra Ünnepek Felkészülés az érettségire 72

Aktualitások A Nemzeti Köznevelési Törvény hatályos rendelkezése alapján: 97. § (2) bekezdés: „Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.” Ez azt jelenti, hogy a 2012/13-as tanévben 9. évfolyamon tanuló diákok számára ez már érettségi előfeltétel, illetve az utánuk következő évfolyamok diákjaira vonatkozik. Ennek megvalósítását intézményünkben az iskolai koordinátor irányítja. 4. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

KAPCSOLATOS

Tanulási nehézségekkel élő gyermekek felzárkóztatása A tanulási nehézséggel élő gyermeket a tanórai és a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások mellett az iskola logopédusa, a Nevelési Tanácsadó pszichológusa és szakképzett beszédfejlesztő pedagógus segíti. Az SNI-s tanulók segítését egyéni fejlesztési terv alapján végzi az iskola logopédusa. Az intézmény célja, hogy fejlesztő pedagógus végzettség megszerzését támogassa a kollégák köréből, hogy további segítséget biztosíthasson a tanulási nehézséggel élő gyermekek felzárkóztatásához. Az 1-3. évfolyamig - a különböző képességű gyermekek érdekében – döntően a differenciált tanulásirányítást alkalmazzuk, biztosítva a csoportok közötti átjárhatóságot és lehetőleg elkerülve az egyes gyerekek iskolai kudarcainak halmozódását. Az eltérő haladási ütemet természetes állapotnak tekintjük. A motiváció fő eszköze a pozitív értékelés, a dicséret legyen. A 4-6. évfolyamokon nehezebben tanulók esetében - adott tantárgyból, tevékenységből – a minimum szint követelményét alkalmazzuk. A fejlődést azonnal elismerjük. Az arra rászoruló gyerekek többletórát kapnak illetve a gyakoroltatást, az ismétlést jelentő tanulási fázisban hosszabb időt tölthetnek. Valamennyi lassan haladó gyermek esetében találjunk legalább egy olyan tevékenységet, amelyben sikerélményhez jut. Az 5-6. évben bevezetésre kerülő nem szakrendszerű oktatás is lehetőséget nyújt a tanulási nehézségekkel élő tanulók felzárkóztatására. A 7-8. évfolyamon az általános iskolai tanulók közötti differenciálást alkalmazva, lassúbb haladási tempót használva alaposan rögzítjük a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket. Az egyes diákok képességeihez igazítva is alkalmazzuk a szóbeli illetve írásbeli számonkérés formáit. A lassú haladási ütemű tanulóknál a továbbhaladást előzze meg a hátrányok leküzdése, hogy azok halmozódását megakadályozzuk. Az 1. évfolyamon nem alkalmazzuk az osztályismétlést, kivéve, ha azt a szülő kéri, vagy ha a tanuló a tanulmányi követelményeket az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Beilleszkedési zavarokkal élő diákok segítése A beilleszkedési zavarral, magatartási problémákkal élő diákoknál a legfontosabb az egyéni, a humánus bánásmód. 73

Az ilyen adottságú gyermekek esetében elsődleges a pedagógus személyének elfogadtatása, a helytelen viselkedés okainak megértése, a helyes viselkedés gyakoroltatása A beilleszkedési és magatartászavar pszichés okait minden esetben pszichológus közreműködésével feltárjuk – ha lehet – igyekszünk azokat megszüntetni vagy megszüntetésére javaslatot tenni, szorosan együttműködve a családdal. A pozitív szemléletet alkalmazzuk. Kiemelt figyelmet szánunk a helyes tanár – diák viszony kialakítására. Tudatában vagyunk, hogy ennek hiánya gerjeszti a helytelen viselkedést, magatartás zavart. A magatartási problémákkal küzdő gyermektől csak hosszas és eredménytelen pedagógiai akciók után tanácsoljuk megválni, és csak abban az esetben, ha a helyzet tartósan akadályozza a csoport munkáját, előrehaladását, így társainak testi épségét. Minden egyes ilyen esetet szakmai kudarcként könyvelünk el. Megkülönböztetett érzékenységgel foglalkozunk a veszélyeztető családi körülmények között élő tanítványainkkal illetve a családon belüli fizikai és lelki bántalmazás áldozataival A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az új osztályba kerülő diákok szociális helyzetét minél gyorsabban és tapintatosan felderítjük, ha az iskolai előrehaladása gátló tényezői között szociális tényezőt vélelmezünk. A családi környezet esetleges káros hatásai lehetnek: túl alacsony jövedelem szint, nem teljes család, békétlen családi állapotok, a gyermekek nem megfelelő helyzete a családban, rendezetlen életmód, kifogásolható nevelési módszerek, helytelen erkölcsi magatartás, alkoholizmus, ingerszegény környezet, a szülői felelősség hiánya, helytelen magatartást okozó társkapcsolatok, méltatlan lakhatási körülmények, bántalmazás. A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása osztályfőnöki feladat A gyermek és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnök eszköz és hatáskörét meghaladó tennivalók esetén kapcsolódik a hátrányok enyhítését jelentő feladatokba. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős operatív kapcsolatot tart a gyermekjóléti intézményekkel. A tartós, megkülönböztetett figyelmet kívánó gyermeket naponta figyelemmel kíséri. Az iskola félstátuszú gyermek és ifjúságvédelmi felelőst alkalmaz. Évente - a költségvetés lehetőségei alapján – gyermekjóléti, szociális támogatást nyújthat rászoruló tanítványoknak. Szorgalmazzuk a PRO SCHOLA alapítványra történő befizetéseket a tanulói ösztöndíjak kiterjesztése érdekében. Valamennyi szociális tartalmú pályázaton segítünk részt venni a diákoknak. A szociális hátrányokkal induló tanulók képességfejlesztésére- indokolt esetben – csoportbontást - alkalmazunk. Az 1-4. évfolyamig szükség szerint kompenzációs foglalkozásokat iktatunk be. A rendezetlen családban élő gyermekek érdekében szoros, személyes kapcsolatot tartunk a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő Szolgálattal és a Gyámhivatallal. A családi háttér okozta hátrányok leküzdésében az átlagosnál gyakoribb találkozásra és folyamatos együttműködésre törekszünk a család felnőtt tagjaival. Ezt az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős végzi, az iskola igazgatójának és helyetteseinek közreműködésével. Gondot fordítunk arra, hogy a gyermekétkeztetési kedvezményeket a lehető legszélesebb körben kihasználjuk. 74

Éhező gyermek nem lehet az iskolában. Ilyen probléma esetén a leghatásosabban intézkedni kell a rendszeres étkezés biztosítása érdekében.

5. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK – A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködési formái A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködési formáit az intézmény Működési és Szervezeti Szabályzatának szabályozza. A tanulók szervezetei Diákönkormányzat Érdekképviselője a diáktanács. Önálló működési és szervezeti szabályzatot dolgoz ki, melyet a nevelőtestület fogad el. Évente egy alkalommal diákközgyűlést tart. A diákönkormányzat iskolai szintű tanulói szervezete a diákkör, mely nem jogi személy. Munkájában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló minden tanuló alanyi jogon részt vehet. Az iskola és a diákkör hatásköri és munkamegosztási megállapodást köt. Évente programegyeztetést végez. Az iskola erkölcsi, pedagógiai és anyagi támogatásban részesíti s diákkört. Önállóan gazdálkodik. A diákkör munkáját segítő pedagógust a kollektív szerződésben meghatározott mértékű pótlék illeti meg. Az iskola pedagógusai a gyermekek diákköri tevékenységét: - a diáktagok érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetének, - a demokrácia iskolájának, - a közélet és a tolerancia tanulásának, - szervezési ismeretek elsajátításának, - a munka tanulásának, - az értelmes időtöltés és szórakozás igénye kialakításának, - jelentős pedagógiai, azaz személyiségfejlesztő programnak tekintik. A diákkör elkülönített számlán gazdálkodik. Bevételei: - az iskola támogatása, - önálló szervezésű programok bevételei, - pályázatok - szülők támogatása Sportkör Az iskolában iskolai sportkör működik. Az ISK - nak minden tanuló alanyi jogon tagja. 75

Az ISK részt vesz a város sportutánpótlás nevelésében. Ezekről kétoldalú szerződéssel intézkedik.

A szülők közössége Az intézmény előzetesen és folyamatosan tudatja a családokkal / szülőkkel/ pedagógiai értékrendjét, programját, az általános és az attól eltérő kínálatát, lehetőségeit. A szülők az intézményválasztáskor értékrendet és hozzárendelt programot választanak, fogadnak el. Szülői jogaikat, nevelési, oktatási és iskolaszervezési kérdésekben szülői értekezleteken /osztály, évfolyam, óvodai, iskolai szintű/ gyakorolják. A gyermek elsősorban az intézménnyel kapcsolatban lévő család tagja. E kapcsolattartás alkalmai: családlátogatás, fogadóóra, szűk körű beszélgetések, nyilvános ünnepélyek, hirdető táblákra kifüggesztett információk, az iskola honlapja. A szülői igények, észrevételek, vélemények és javaslatok, az iskolát segítő tevékenységek kifejezését és szervezését az osztályban választott szülői képviselőkből álló szülői szekció, és annak vezetősége látja el. A szülői szekció az igazgatóval közvetlen kapcsolatot tart. Tagjait, az egyes osztályok képviselőit, az osztály szülői választják meg, vagy erősítik meg képviselői tisztségében a tanév első szülői értekezletén az osztályfőnök segítségével. A szülői szekció dönt: - saját működési rendjéről, - tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői szekció javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos és a gyermekeket érintő valamennyi kérdésben, közreműködhet az intézmény kiemelt rendezvényeinek előkészítésében, lebonyolításában. A szülők támogatják a gyermekek szabadidős tevékenységét. Pedagógusok szervezetei A Közalkalmazotti Tanács A Munka Törvénykönyve, illetve a Közalkalmazotti Törvény megfelelő paragrafusai alapján az intézményben a közalkalmazottak Közalkalmazotti Tanácsot választanak. A Közalkalmazotti Tanács és a munkáltató megalkotja a Közalkalmazotti Szabályzatot, mely arra is hivatott, hogy szabályozza azokat a közalkalmazottakkal kapcsolatos kérdéseket, melyeket a Kollektív Szerződés nem tartalmaz. A Közalkalmazotti Tanács elnökét és tagjait jogszabályban meghatározott munkaidő kedvezmény illeti meg. A szakszervezetek Az intézményben a közalkalmazottak érdekképviseleti és érdekvédelmi feladatait a szakszervezet hivatott ellátni. A reprezentatív szakszervezetek közösen kötik meg a munkáltatóval a Kollektív Szerződést a közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő kérdések szabályozására. A Kollektív Szerződésben foglaltakat évente az érintett felek felülvizsgálják, és szükség esetén korrigálják. 76

A tájékoztatás formái Pedagógusoknak: - munkaértekezletek - tájékoztató táblák - körözvények - iskolarádión keresztül. Tanulóknak: - iskolai összejövetelek - diákok fórumai - iskolarádió - tájékoztató táblák - az osztályfőnöki órák - az iskola honlapja Szülőknek: - a szülői értekezletek / óvodai, iskolai, évfolyam, csoportszintű, osztályszintű / - fogadóórák - levél - családlátogatás - tanévnyitó és tanévzáró - hirdetőtábla - az iskolai rendezvények - szülői képviseleten keresztül - nyílt napok - az iskola honlapja

6. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSE ISKOLÁN KÍVÜLI INTÉZMÉNYEKKEL Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -

-

Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Megyeközponti Tankerülete 9024 Győr, Nádor tér 4. II. emelet Az intézmény működtetőjével: II. sz. Gazdasági Működtető Központ 9027 Győr, Vágóhíd út 4. A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 9021 Győr, Városház tér 1. A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel: Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet 9021 Győr, Árpád u. 32. A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: … (felsorolásuk, nevük, címük) A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: A Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó, Győri Kistérség, 9023 Győr, Török István utca 36. és a Győr-Moson77

Sopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 9023 Győr, Cirkeli utca 31. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az iskolát támogató „Pro Schola” alapítvány kuratóriumával. - Az alábbi közművelődési intézményekkel: Győri Filharmonikus Zenekar 9021 Győr, Aradi vértanúk u. 16. Győri Nemzeti Színház 9022 Győr, Czuczor Gergely utca 7. József Attila Művelődési Ház 9028 Győr, Móra tér 1. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskola védőnőjével, és segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Győr Megyei Jogú Családsegítő Szolgálattal 9024 Győr, Lajta u. 21. és a Gyermekjóléti Központtal 9024 Győr, Lajta u. 18.

7. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga - belső vizsga - két tanítási nyelvű osztályok vizsgái - DSD vizsga - érettségi vizsga. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

78

-

-

-

a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. előrehozott érettségit kíván tenni.

Az előrehozott érettségihez kapcsolódó szabályozás: – – – – –

Az előrehozott érettségit a tanuló tanulmányi munkája mellett és nem helyette vállalja, ezért csak az érettségi napjára és az írásbeli érettségi idejére kap felmentést az iskolalátogatás alól. Az osztályozó vizsgára való felkészülés nem ad felmentést más tantárgyak óráinak látogatása és az órákra való felkészülés alól! A tanuló az önként vállalt osztályozóvizsgára önállóan készül fel, és saját felelősségére jelentkezik, de szaktanára köteles tanácsot adni a felkészüléshez a tanulónak, amennyiben kéri. A tantárgyak részletes követelményrendszerét minden tanuló megtalálja az iskola Pedagógiai Programjában a honlapon vagy a könyvtárban. Minden iskolánkkal tanulói jogviszonyban lévő diák számára a vizsga díjmentes.

Jelentkezés osztályozó vizsgára: – – –

–

Előrehozott érettségire az iskolában az iskolai munkatervben megadott határidőig az iskola bármely tanulója beadhatja a jelentkezését megfelelő indoklással, szaktanára javaslatával és aláírásával az iskolában használt jelentkezési lapon. A jelentkezéseket az osztályfőnök a megadott határidőig összegyűjti, véleményét a megfelelő helyre felvezeti – nagyon figyelve az alább felsorolt kritériumoknak való megfelelésre –, aláírja és leadja az érettségi lebonyolításáért felelős személynek. A jelentkezés elfogadásáról a szaktanár, az osztályfőnök és az iskolavezetés véleményének figyelembe vételével az iskola intézményegység-vezetője dönt. Döntését határozatban közli a tanulóval és gondviselőjével az iskolai munkatervben meghatározott időpontig. Minden vizsgaidőszakban a jelentkezések összesítését követően az érettségi lebonyolításáért felelős személy az engedélyezett vizsgák összesítését átadja az érintett osztályfőnököknek, akik aláíratják a tanulóval ennek tudomásul vételét.

Az engedélyezés feltételei: Pozitív döntés csak abban az esetben várható, ha a tanuló az alábbi feltételek mindegyikének megfelel: – az adott tantárgyból, amennyiben azt az iskolában tanulta és a tavaszi időszakban kíván érettségit tenni, akkor legutolsó év végi, illetve félévi érdemjegy legalább jó (4); – az adott tantárgyból, amennyiben azt az iskolában tanulta és az őszi időszakban kíván érettségit tenni, akkor legutolsó év végi érdemjegy legalább jó (4); – tanulmányi teljesítménye kiegyensúlyozott, tanulmányi átlaga az előző tanév végén és az azt követő félévkor legalább 3,5 volt és nem bukott egy tárgyból sem; – az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése; – nincs igazolatlan órája az osztályozó vizsgát megelőző félévben; – magatartása és szorgalma legalább jó az osztályozó vizsgát megelőző félévben. Testnevelés tantárgyból csak abban az esetben jelentkezhet a diák előrehozott érettségire, amennyiben írásban kötelezi magát arra, hogy a végzés évében emelt szintű érettségit tesz. A fentiektől eltérő esetben egyéni mérlegelés alapján az igazgató dönt. 79

A vizsga lebonyolítása: Az előrehozott érettségi tárgy osztályozóvizsgájának anyagát és a vizsga típusát (írásbeli/szóbeli/mindkettő illetve gyakorlati/szóbeli/mindkettő) legkésőbb az érettségire jelentkezés engedélyezésekor ismertetni kell a tanulóval. Írásbeli osztályozó vizsga: Az írásbeli osztályozó vizsga időtartamát az adott tantárgy specifikuma határozza meg. Idegen nyelvekből az írásbeli osztályozóvizsgán (a Világ Nyelv osztályokban is) a Pedagógiai Programban meghatározott referenciakeret szintjének megfelelő olvasott szövegértés, nyelvhelyesség, hallott szövegértés, íráskészség ellenőrzésére kerül sor a megfelelő időkeret figyelembe vételével. A felsőbb évfolyam vizsgájának írásbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgájának írásbeli részén megfelelt. Egy napon két írásbeli vizsgát lehet tenni, de ez nem lehet ugyanazon tantárgy egymást követő évfolyamának vizsgája. Gyakorlati osztályozó vizsga: Informatika tantárgy és a szakmai tantárgyak esetében (információkezelés, informatikai alkalmazás) a tantárgy követelményeinek megfelelően számítógépen kell egy feladatsort meghatározott idő alatt (60 perc) megoldania a tanulónak ennél a vizsgatípusnál. Szóbeli osztályozó vizsga: A szóbeli osztályozó vizsgát az iskola tanáraiból alakított 3 tagú vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az intézményegység-vezető vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, az adott tantárgyat tanító vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama évfolyamonként 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát legalább elégséges szinten nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. A szóbeli vizsgát évfolyamonként más-más napon kell lebonyolítani. A felsőbb évfolyam vizsgájának szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgájának szóbeli részén megfelelt. Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli). A vizsgák értékelése és dokumentálása: Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az intézményegység-vezető a vizsga folytatásától eltilthatja, ebben az esetben a vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült, eredménye elégtelen. Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. Az osztályozó vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközössége által elfogadott értékelési rendszer szerint történik. Az osztályozó vizsga nem ismételhető meg! 80

Sikertelen osztályozó vizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Az eredményhirdetés legkésőbb az a vizsgaidőszak utolsó vizsganapját követő napon. Az eredményhirdetésig a tanároknak titoktartási kötelezettsége van. Az eredményhirdetésen a megjelenés kötelező Felmentés óralátogatás alól: Ha a tanuló a tantárgyat osztályozó vizsgával teljesítette előrehozott érettségi indokával, mindaddig járnia kell az órákra, ameddig az adott tantárgyból sikeres előrehozott érettségi vizsgát nem tett. Az előrehozott érettségi után a tanuló akkor mentesül az órák látogatása alól, ha ezt kérelmezi az iskola intézményegység-vezetőjénél, aki ezt engedélyezte. Ez alól kivétel az idegen nyelv és a testnevelés tantárgyak. Az iskola profilja az idegen nyelv emelt szintű oktatásán alapul a Világ Nyelv osztályokban és a szakközépiskolában is, ezért itt a helyi szabályozásnak megfelelően járunk el. A testnevelés tantárgy esetében az egészség védelme érdekében a testnevelés órákon való részvétel minden tanuló számára kötelező. Felmentés írásbeli kérelemre csak akkor adható, ha a tanuló élsportoló. Ha a tanuló a tantárgyat a sikeres előrehozott érettségi után nem kívánja tovább tanulni, az így keletkező „lyukas órákon” jogszerű tartózkodási helye a könyvtár, illetve a folyosó. Az iskola épületét lyukas órán elhagyni, – az utolsó tanítási óra kivételével, – nem lehet.

81

KÉRELEM OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ENGEDÉLYEZÉSÉRE Címzett: Szabadhegyi Magyar-Német Középiskola intézményegység-vezetője 9028 Győr, Konini u. 2-4. A tanuló neve: ……………………………………………………………… Osztálya: …………………………………………………………………… Tantárgy: …………………………………………………………………… Tanár neve: ………………………………………………………………… Tisztelt Intézményegység-vezető Úr! Kérem, engedélyezze számomra a megadott tantárgyból az osztályozó vizsga letételét. Indok: előrehozott érettségi vizsgát szeretnék tenni egyéb: ............................................................................................................... A vizsgaidőszak: tavaszi (május-június)

őszi (október-november)

Győr, ………………………………

.......................................................... tanuló aláírása

................................................ szülő aláírása

Szaktanári javaslat: .................................................................................................................. ………………………………………………………………………………………………… ………………… ………………………………… szaktanár aláírása Engedélyezem

Nem engedélyezem

Győr, ………………. ............................................. ………………………………… intézményegység-vezető

82

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott. Belső vizsga az idegen nyelvek és a szakmai vizsgák esetében A vizsgák lebonyolítása: A vizsgáztató tanár feladatai: A tanulókat és a szülőket tájékoztatni kell vizsga szerepéről és az értékelésben elfoglalt helyéről. Ez az első tanítási órákon kerüljön írásban rögzítésre a füzetben, amelynek tudomásulvételét a szülő aláírásával tanúsítsa. A tanév elején ismertetni kell az adott tanévre vonatkozó vizsgakövetelményeket. A vizsgakövetelményekben meg kell határozni a feladattípusokat és a témákat. Az adott félévre vagy tanévre vonatkozó vizsgaanyagot be kell ragasztani a tanuló ellenőrzőjébe és a szülővel alá kell írattatni. A vizsgáztatónak a vizsgát megelőző héten meg kell beszélni a csoportjával:  a vizsga kezdési időpontját,  a beosztást,  a megfelelő ruházatot,  a vizsgán és a várakozás ideje alatti viselkedést,  a vizsga előtt 15 perccel korábbi megjelenést,  vizsgahelyszínt és a gyülekezőt,  a vizsgához szükséges eszközöket,  az időrendet és a szüneteket,  a vizsga menetét (felkészülés, feladatok sorrendje, a vizsga időtartama),  az értékelés időpontját,  a szülők tájékoztatását a vizsga nyitottságáról. A vizsgáztatónak a vizsgát megelőző héten meg kell beszélni a vezetéssel:     

a vizsganapját és a vizsga kezdési időpontját, a vizsgahelyszín kijelölését, a vizsgateremben lévő órák áthelyezését, a vizsgáztató kolléga személyének tisztázását, a saját helyettesítését.

A vizsgáztató feladata a vizsga napján:  a vizsgahelyszín berendezése,  a vizsgalapok kikészítése,  pecsétes lapok, szótárak elhelyezése a felkészüléshez,  az értékelő lapok kikészítése,  a tanulók sorrendjének és időbeosztásának elhelyezése az aulában és a vizsgaterem ajtaján,  a tanulók tájékoztatása,  a felkészülési idő biztosítása,  a megbeszéltek szerinti vizsgáztatás 83

A vizsgát követően a szülőt az ellenőrzőn keresztül tájékoztatni kell a vizsga eredményéről. Az ellenőrzőben az aláírást ellenőrizni kell. A belső vizsgák szabályozásával kapcsolatban elfogadott értékelési rendszer: Félévi osztályzat: 3 „érték” átlaga  az első félév érdemjegyeinek átlaga,  az első félévben írt írásbeli vizsga érdemjegye,  az első félévben tett szóbeli vizsga érdemjegye. Ha bármely kettő érdemjegy elégtelen, akkor a félévi osztályzat elégtelen. Év végi osztályzat: 4 „érték” átlaga  a második félév érdemjegyeinek átlaga,  a második félévben írt írásbeli vizsga érdemjegye,  a második félévben tett szóbeli vizsga érdemjegye,  az első félévre kapott osztályzat. Ha bármely három érdemjegy és/vagy osztályzat elégtelen, az év végi osztályzat elégtelen és a tanulónak pótvizsgát kell tennie. A kerekítés szabályai  Ha az érdemjegyek átlaga 1,6 - 1,75 között van, a tanár mérlegelhet, hogy a jobb, vagy a gyengébb osztályzatot adja. 

Ha az érdemjegyek átlaga eléri a 1,75-öt, akkor felfelé kerekítünk.



A többi osztályzat (3, 4, 5) esetében a tanár mérlegelhet, ha az érdemjegyek átlaga 0,5-0,75 között van.



A mérlegelés szempontjai:  a tanuló hozzáállása,  a tanuló képessége,  önmagához mért fejlődése,  a tanuló szorgalma, munkamorálja (felszerelés illetve házi feladat hiány …),  a jelentősen javuló, vagy romló tendencia,  a tanév során letett ECDL vizsga /nyelvvizsga/verseny eredmény,  a különböző súlyú jegyek (külalak, versmondás, témazáró, nagydolgozat, szorgalmi feladat, gyűjtőmunka …),  rendszeres sporttevékenység,  a készségtárgyakból az igyekvő, szorgalmas, pozitív hozzáállású diákok esetében a kitűnő bizonyítványhoz szükséges jeles osztályzat

Két tanítási nyelvű osztályok vizsgái A két tanítási nyelvű általános iskolai oktatás célja, hogy az abban részt vevő tanulók legalább hatvan százaléka a célnyelvből a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2, nyolcadik évfolyamon a KER szerinti B1 szintet elérje. Intézményünk a két tanítási nyelvű osztályokba jelentkezést nem köti 84

felvételi vizsgához. Ezért a megfelelő haladás érdekében szabályozzuk a továbbhaladás feltételeit.  Az iskola a 2. évfolyam végén előre meghatározott tematika alapján szintmérést végez a két tanítási nyelvű osztályokban, ami 3. osztálytól a csoportba rendezés módosítását szolgálja. A kerettanterv fejlesztési követelményei a 2. évfolyam végén: A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, megérti az egyszerű utasításokat. Alapvető szókincse van, melyet konkrét szituációkban fel tud használni. Egyszerű, rövid mondatokat használ a bemutatkozás során. A tanult szavakat, kifejezéseket hallás után megérti, rövid válaszokkal, tevékenységgel reagál azokra. Aktívan részt vesz interakciót követelő nyelvi játékokban. Megérti az illusztrációval, testbeszéddel alátámasztott rövid szövegek jelentését. El tudja végezni a különböző forrásokból (tanár, magnó, video stb.) hallott egyszerű szöveghez tartozó feladatokat. Fel tud idézni néhány dalt, verset, mondókát.  A 4. évfolyam végén történik a második szintfelmérés. Azoknak a tanulóknak, akik nem érik el a KER által meghatározott A1 szintet személyes megbeszélést szervezünk, ahol az egyéni segítségnyújtás és újabb szintfelmérő időpontját rögzítjük. Amennyiben a tanuló az 5. osztály végéig nem tudja lemaradását pótolni, akkor újabb megbeszélésre kerül sor, ahol javasolhatjuk az esetleges iskolaváltást. Iskolánkban a párhuzamos osztályokban angolt tanulnak a diákok első osztálytól, így az osztályváltás az idegen nyelv tanulása miatt nem lehetséges. A kerettanterv fejlesztési követelményei a 4. évfolyam végén: A1 szintű nyelvtudás. A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témákról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot. Szintleírások (a KER alapján) a NAT-ban: A1, minimumszint Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, be tud mutatni másokat; válaszolni tud személyes jellegű kérdésekre (például, hogy hol lakik), ismerős emberekre, dolgokra vonatkozó kérdésekre; és fel is tud tenni ilyen jellegű kérdéseket. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Olvasott szöveg Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, értése reklámokban, katalógusokban. Hallott szöveg Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, értése közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség Részt vesz egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Feltesz és megválaszol egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Egyszerű fordulatokkal le tudja írni lakóhelyét, ismerőseit. Interakció Fel tud tenni és meg tud válaszolni személyes adatokra vonatkozó kérdéseket. Képes egyszerűen kommunikálni, de feltétlenül szüksége van ismétlésekre, körülírásokra és módosításokra. Íráskészség Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Nyelvhelyesség Csupán korlátozott módon tud használni néhány egyszerű, betanult nyelvtani szerkezetet és mondatfajtát. Alapszókincse van, amely bizonyos konkrét szituációkra vonatkozó szavakból és fordulatokból áll.  A 6. évfolyamon a tanulónak a központi szintfelmérő vizsgán a KER szerinti A2 szintet kell elérni. A kerettanterv fejlesztési követelményei a 6. évfolyam végén: A2 szintű nyelvtudás. A tanuló egyszerű, hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról. Szintleírások (a KER alapján) a NAT-ban: A2, alapszint 85

Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, iskola, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Olvasott szöveg értése Hallott szöveg értése Beszédkészség

Interakció Íráskészség Nyelvhelyesség

Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Megérteti magát a társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait. Fel tud tenni kérdéseket, és tud egyszerű állításokra reagálni. Tudja jelezni, mikor követi a kommunikációt, de ritkán ért meg eleget ahhoz, hogy saját maga fenn tudja tartani a beszélgetést. Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat. Szókincse elegendő alapvető kommunikációs szükségletek kielégítésére.

 A 8. évfolyam központi szintfelmérő vizsgáján a KER szerinti B1 szintet kell elérnie a tanulónak. A kerettanterv fejlesztési követelményei a 8. évfolyam végén: B1 szintű nyelvtudás. A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet, ha az rendszeresen előforduló, ismerős témákról folyik. A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb helyzetében boldogulni, képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani, érzelmeit kifejezni és stílusában a kommunikációs helyzethez alkalmazkodni. A tanuló képes begyakorolt szerkezetekkel érthetően, a folyamatoshoz közelítően beszélni. Az átadott információ lényegét a kapott információhoz képest megközelítő tartalmi pontossággal fejti ki. A tanuló képes megérteni a hétköznapi nyelven írt, az érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő, autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegekben az általános vagy részinformációkat. A tanuló több műfajban is képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban már megjelennek a műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek. Szintleírások (a KER alapján) a NAT-ban: B1, küszöbszint Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, gyakori helyzetekhez kapcsolódnak, például munka, iskola, szabadidő. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni élményeit, a különböző eseményeket, érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Olvasott szöveg Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, értése amelyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Hallott szöveg Főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet, ha rendszeresen értése előforduló, ismerős témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó 86

témákról szólnak, és amelyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek. Beszédkészség

Interakció

Íráskészség Nyelvhelyesség

Felkészülés nélkül részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal elmondja élményeit, céljait. Röviden megindokolja és megmagyarázza a véleményét. El tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni Szemtől szemben képes egyszerű kommunikáció kezdeményezésére, fenntartására és befejezésére ismerős vagy számára érdekes témákban. Meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét, hogy meggyőződjön arról, hogy egyformán értelmezik-e az elmondottakat. Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Beszámol élményeiről, véleményéről. Kiszámítható helyzetekkel kapcsolatos „begyakorolt” szerkezetek és mondatfajták gyakran használt körét viszonylag helyesen használja. Elegendő szókincse van ahhoz, hogy ki tudja magát fejezni a legtöbb saját, mindennapi életével kapcsolatos témában

DSD vizsga a német DSD-csoportok tagjainak A DSD-vizsga (Deutsches Sprachdiplom) csak azokban az iskolákban tehető le Magyarországon, ahol a DSD nyelvoktató program folyik. Közel 10 éve lettünk DSD-iskola. A programhoz a Német Vendégtanár-küldő Szolgálat (ZfA) biztosítja a vendégtanárt. A szerződését évente kell meghosszabbítani. A középiskolai nyelvoktató programhoz a tankönyvet a Német Vendégtanárküldő Szolgálat biztosítja. A DSD osztályokban emelt óraszámban vagy két tanítási nyelven folyik a tanítás. Az ÉKP-s tantárgyak egy részét – vizuális kultúra, emberismeret, színjátszás – kéttanítós modellben valósítjuk meg. Az órán két pedagógus vesz részt, az egyikkel csak németül, a másikkal csak magyarul kommunikálhatnak a diákok. Fontosnak tartjuk az „Egy személy egy nyelv” modell szerinti oktatási formát, amely már a korai nyelvtanulási szakaszban a közvetítés és a használható nyelvtudás fontosságára irányítja a figyelmet. A DSD vizsgán a Német Nyelvi Diploma B2/C1 fokozatát tehetik le a tanulók a végzés évében. A vendégtanár irányításával már a 9. osztálytól többlet órában történik a felkészítés a nyelvvizsgára. A tanulók számára a DSD vizsgára ingyenes, mert a vizsga költségeit a német állam finanszírozza. Az utolsó előtti évfolyamon egy elővizsga keretében adnak számot tudásukról a gimnazisták. Honosítás után Magyarországon elfogadott nyelvvizsga bizonyítványnak számít. A vizsgát német vizsgabizottság előtt kell letenni és a szóbeli vizsga része egy német nyelvű prezentáció bemutatása. Ennek a tudásnak a diákok később nagy hasznát veszik a munka világában. Ez a vizsga külföldi továbbtanulás esetén nyelvi felvételi mentességet jelent, és a magyarországi felvételi eljárás során maximális nyelvi pontot ér. Az általános iskolánkban 8 éve kezdődött a két tanítási nyelvű program. Itt a célnyelv oktatása csoportbontásban történik. Sikereink elismeréseként ebben az évben elnyertük a DSD A2/B1 nyelvvizsga lehetőségét, amire mindig a végzés évének tavaszán kerül sor. A vendégtanár irányításával a 6. osztálytól többlet órában történik a felkészítés a nyelvvizsgára. A tudásukat már 7. osztályban egy előzetes vizsgán bizonyítják (Pilotprüfung) a tanulók. Azok a 8. osztályos diákok, akik sikeresen teljesítik a német állam által finanszírozott nyelvvizsgát, a tanévzárón vehetik át nyelvvizsga bizonyítványukat. Az iskolában a belső vizsgarendszerrel, az államilag előírt központi és a DSD-vizsgákkal biztosítottá vált elsőtől 13. osztályig a Közös Európai Referenciakeret szerinti szabályozás és mérés. Érettségi vizsga tehető a tanulmányok befejezése, illetve az előrehozott érettségi vizsgánál az érvényes osztályozó vizsga birtokában. 87

Az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók idegen nyelvi óralátogatásának szabályozása A végzés évében csak azoknak a diákoknak legyen lehetősége az angol Világ Nyelv csoportban és a szakközépiskolában az 1. idegen nyelv (angol/német) leadására, illetve az óraszámcsökkentésre, akik az adott nyelvből legalább középfokú nyelvvizsgával és középszintű érettségivel rendelkeznek. Ezt az igényt tartalmazó kérelmet két alkalommal lehet a szülőnek és a diáknak írásban benyújtania először a végzés évének megkezdéséig, másodszor a végzés évének januárjában a félévi osztályozó értekezlet időpontjáig. Erről a szabályozásról a szaktanárnak kell tájékoztatni az érintett diákokat. A kérelmet az erre a célra kidolgozott formanyomtatványon az osztályfőnöknek kell leadni. Az osztályfőnök a szaktanárral együtt véleményezi a kérelmet és továbbítja az igazgatónak, aki dönt a kérelemről. Ha a tanuló óraszámcsökkentésre adta le a kérvényét és nem látogatja az órákat, az igazolatlan mulasztásnak minősül. A kérelem módosítására csak indokolt esetben kerülhet sor. A kérelem elbírálása az igazgató hatáskörébe tartozik. A német DSD-csoportok tagjainak a DSD-vizsga letételét követően a 13. évfolyam 2. félévében van lehetőségük az 1. idegen nyelv leadására, illetve az óraszám csökkentésére, ha legalább középfokú nyelvvizsgával és középszintű érettségivel rendelkeznek. Ezt az igényt tartalmazó kérelmet a diáknak és a szülőnek a 13. évfolyam januárjában a félévi osztályozó értekezlet időpontjáig írásban kell benyújtania az osztályfőnöknek az erre a célra kidolgozott formanyomtatványon. Erről a szabályozásról a szaktanárnak kell tájékoztatni az érintett diákokat. Az osztályfőnök a szaktanárral együtt véleményezi a kérelmet és továbbítja az igazgatónak. A kérelemről az igazgató dönt. Ha a tanuló óraszámcsökkentésre adta le a kérelmet és nem látogatja az órákat, az igazolatlan mulasztásnak minősül. A kérelem módosítására csak indokolt esetben kerülhet sor. A kérelem elbírálása az igazgató hatáskörébe tartozik. Az előrehozott érettségit tett diákok az utolsó tanévre vonatkozó osztályozóvizsga jegye az 1. idegen nyelvhez kerül beírásra a naplóba. A utolsó tanév órai munkájának értékelése ezeknél a diákoknál az ANGOL NYELVI PLUSZ, illetve a NÉMET NYELVI PLUSZ elnevezésű tantárgy keretében történik, amelynek célja az emeltszintű érettségire, illetve a felsőfokú nyelvvizsgára való felkészítés. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret/ természetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret

ÍRÁSBELI VIZSGA

SZÓBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI 88

Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport KÖZÉPISKOLA Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Információkezelés Gazdasági környezetünk Viselkedéskultúra Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe Informatikai alkalmazások Szövegfeldolgozás Közgazdasági ismeretek Titkári ismeretek

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI GYAKORLATI GYAKORLATI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

8. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 89

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: -

a gyermek személyi azonosságát igazoló okiratot; a szülő személyi igazolványát; a gyermek lakcímkártyáját; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: -

a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. A Főigazgatóság, mint több célú intézmény az általános iskolai intézményegységeiben a 8. osztályt végzett tanulóinak átjárhatóságot biztosít az intézmény középiskolájába az alábbi feltételek szerint: - kinyilvánítják szándékukat, hogy az intézmény 4 évfolyamos gimnáziumában szeretnék folytatni tanulmányaikat - megfelelnek a következő elvárásoknak: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika és történelem tantárgyakból 7. osztály év végi és 8. osztály félévi eredményeik között közepesnél rosszabb osztályzat nem szerepel - idegen nyelvből 7. és 8. osztályban legalább jó osztályzatot kaptak.

9. HELYI TANTERV 9.1. A helyi tanterv időkerete kifutó rendszerben Általános iskola 1-8 évfolyam

90

A. Kötelező tanórai foglalkozások és azok óraszámai: Tantárgy, tevékenység 1. 2. Magyar 8 7 Történelem, társadalomismeret Emberismeret, etika 1 1 Idegen nyelv I. 1 1 Matematika 4 4 Informatika Természetismeret 1 Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 2 2 Technika 1 1 Testnevelés 2 2 Önismeret Összesen: 20 20

3. 7

4. 7

1 1 4

1 2 4 1 1

1

1 2 1 2

1 2 1 2 0,5 20 22,5

B. Nem kötelező tanórai foglalkozások és azok óraszámai: Általános iskola 1-8. évfolyam Tantárgy, tevékenység 1. 2. 3. Idegen nyelv 1 1 1 Informatika Hon- és népismeret Tánc, néptánc 0,5 0,5 0,5 Báb 0,5 0,5 0,5 Színjátszás Logikai játék Egészségnevelés Néprajz, népismeret Vizuális kultúra Összesen: 2 2 2 C. Napközis, tanulószobai tevékenységek óraszámai: Tevékenység 1. Mindennapos testnevelés 1 Judo,aerobik 1 Mozgásművészet 1,5 Kulturális foglalkozás 5,5 Munkafoglalkozás Önálló tanulási tevékenység 5 Játék, szabadidő 3,5 Gyermekek napközbeni ellátása 5 Tanulószoba Összesen: 22,5

4.

5. 4 2

6. 4 2

7. 4 2

8. 4 2

3 4 1 1,5

3 4 1 1,5

2 4 1

2 4 1

1 2 1 2 1 22,5

2 2 1 1 1 1 2 1 1 1 2 2 1 1 22,5 25

5.

6.

7.

8.

1

1

1 2

1 2

1,5 1 2 1,5 1 1 1 2 1 25

1 1

1

1 1 1 2

2

2

2. 1 1 1,5 6

3. 1 1 1,5 6 6 2 5

5. 1 1 1 4 1 2

6.

6 2 5

4. 1 1 1 6 1 7,5 5

5

5

7. 8. (1) (1)

4 1 5

15 15 22,5 22,5 22,5 15 15 15 15

91

A Szabadhegyi Közoktatási Központ magyar-német tagozatának óraterve (1-4. évfolyam) Stundentafel der ungarisch-deutscher Abteilung des Bildungszentrums Szabadhegy (in den Jahrgangsstufen 1. bis 4.) 1. évf.=1. Jgs. magyar vegyes tanulók csoport u. S. g. G.

német tanulók d. S.

2. évf. =2. Jgs. magyar vegyes tanulók csoport u. S. g. G.

német tanulók d. S.

3. évf. =1. Jgs. magyar vegyes tanulók csoport u. S. g. G.

német tanulók d. S.

4. évf. =1. Jgs. magyar tanulók u. S.

–

1*

–

1*

–

2*

–

vegyes csoport g.G.

német tanulók d.S.

Munkanyelv= Arbeitsspr ache

1. Kötelező tantárgyak=Pflichtfächer Hittan/Etika, =, Religion/Ethik Ember- és önismeret/ Menschen- und Selbstkunde Magyar nyelv, mint anyanyelv=MmA/ Ungarisch als Muttersprache=UaM Német nyelv, mint anyanyelv=NmA/DaM Matematika=Mathematik

1 8

–

1

1

1

7

7

8 3

Német nyelv, mint 1. idegen nyelv=NmI 1 / Deutsch als erste Fremdsprache = DaF 1 Magyar nyelv, mint 1. idegen nyelv=MmI 1 ==UaF 1

1

3

–

–

7

7

3 1

–

1

2

7 3

1

3

3 –

3

1

1

–

–

–

1

–

Ének-zene/Musikerziehung

–

1

–

–

1

Vizuális kultúra/Kunsterziehung

–

2

–

–

Testnevelés/Sporterziehung

–

2

–

Technika/ Werken/Textiles Gestalten

–

1

–

Összesen=/ Gesamt

20+1*

20+1*

20+2*

1 NmI.= DaF

1 NmI= DaF

1 NmI = DaF

1

–

–

–

1

2

–

–

–

2

–

–

1

–

3

–

1

Természetismeret=/ Heimat- und Sachunterricht HuS

D H+D

–

7 3

1

2* 1

H D H H+D D D

3

H

1

– 1

D

–

–

1

–

H+DPA

2

–

–

2

–

H+D

–

1

–

–

2

–

H+DPA

–

1

1

1

H

1

H+DPA H+DPA

2. Kötelezően választott tantárgyak / Wahlpflichtfächer

3. Választott tantárgyak/ Wahlfächer

–

Képességfejlesztés és felzárkóztatás/ Unterricht zur individuellen und gemeinsamen Förderung

1 MmI=UaF

22+2* D

1 MmI= UaF

1 Matematika = Mathematik

1 MmI= UaF

1 Matematika = Mathematik

1 Társadalomismeret/Gesellschatskunde

1 Matematika= Mathematik

–

H 1 Közlekedési ismeretek = Verkehrskund e

1 Matematika= Mathematik

D H H+D H+DPA

–

–

–

–

–

–

H+DPA

H+DPA H+DPA Összesen/ Gesamt

22+1*

22+1*

22+2*

24+2*

92

1. évf.=1. Jgs. magyar tanulók u. S. – – Képességfejlesztés= Unterricht zur individuellen Förderung

–

–

Napközis tevékenység/ Tätigkeit im Hort

Gyermek ellátás /Kinderversor gung

–

1 MmA =UaM

2 NmI=DaF

vegyes csoport g. G. 1 Testnevelés= Sport 1 Aerobic/judo =Aerobic/Judo 1 Modern tánc ModernerTanz Kultúrfoglalk. 1 Báb/ Puppenspiel 1 Néptánc/ Volkstanz 1Furulya= Flötenspiel

5 Ebéd= Mittagessen

német tanulók d. S.

2. évf.=2. Jgs. magyar tanulók u. S.

–

–

–

–

–

–

–

–

– 1 NmA =DaM –

–

–

2 MmA =UaM

2 NmI=DaF

vegyes csoport g. G. 1 Testnevelés= Sport 1 Aerobic/judo =Aerobic/Judo –

–

1 Ének-zene= Musik

–

–

–

–

1 Hittan*= Religion* Kompenzáció=Stützunterricht 2 AmI= EaF

3 Hittan*= Religion* Kompenzáció=Stützunterricht

– 1 Természetismeret=HuS

3. évf.=1. Jgs. magyar tanulók u. S.

–

–

–

–

–

–

Kultúrfoglalk.: 0,5 Báb= Puppenspiel 0,5 Furulya= Flötenspiel 1 Néptánc/ Volkstanz 1 Modern tánc= Moderner Tanz

–

5 Ebéd= Mittagessen

–

– 2 NmA =DaM –

2 MmI=UaF Önálló Tanulás/ Selbständiges Lernen

német tanulók d. S.

1 Ének-zene= Musik

2 MmI=UaF –

– 1 Természetismeret= HuS –

3 Hittan*= Religion*/ Kompenzáció=Stützunterricht –

1 Hittan*= Religion*/ Kompenzáció=Stützunterricht – 2 AmI= EaF

vegyes csoport g. G. 2 Testnevelés= Sport 1 Aerobic/judo =Aerobic/Juo – Kultúrfoglalk. 0,5 Báb= Puppenspiel 0,5 Furulya= Flötenspiel 1 Néptánc/ Volkstanz 1 Modern tánc= Moderner Tanz 1 log. Ját.=Schach 1 Informatika= Informatik 5 Ebéd= Mittagessen

–

–

1 MmA= UaM

–

1 NmI=DaF

–

– 1 Társadalomismeret= Gesellschatskunde 3 Hittan*= Religion*/ Kompenzáció=Stützunterricht

német tanulók d. S. –

–

–

–

–

1 Informatika= Informatik

– 2 Hon- és népismeret =Landeskunde

–

–

1 Természetismeret= HuS 1 Hittan*= Religion*/ Kompenzáció=Stützunterricht – 2 AmI= EaF

5 Ebéd= Mittagessen

–

1 MmA = UaM

–

1 NmI=DaF

–

– 1 Természetismeret= HuS

2 Hittan*= Religion*/ Kompenzá-ció= Stütz-unterricht

Fakultáció:

–

1 Színjátszás= Theaterspiel

40,0 Játék és szabadidő/ Spiel- und FreizeitStunde Összes óraszám/ Gesamtstundenzahl

41,0

3,5

4,5

44,5

42,0

44,5

43

2,5

1,5

44,5

Munkanyelv= Arbeitsspra che

–

H+DPA

–

H+DPA

–

H+DPA

1 Matematika= Mathematik

–

1 Ének-zene= Musik

Fakultáció: 1 Néptánc/ Volkstanz 1 Modern tánc Moderner Tanz

2

H H+DPA H+DPA H

H D

D 1 MmI=UaF

H

–

H+DPA

–

–

H+DPA H+DPA H+DPA H H+D

H/D

1 NmA= DaM

H 1 Természetismeret= HuS – 2 Hittan*= Religion*/ Kompenzáció= Stützunterricht

D H

H/D

Fakultáció: H 2 AmI= EaF

43

45

93

német tanulók d. S.

1 Log. Ját=Schach

–

–

vegyes csoport g. G. 2 Testnevelés aerobic /= Sport /Aerobic

Kultúrfoglalk.:

1 NmA =DaM

1 Ének-zene= Musik

4. évf. =1. Jgs. magyar tanulók u. S. –

E

44

1

H/D

A gimnáziumi osztályban a kötelező tanulói tanórai foglalkozások óraszámai:

Tantárgy, tevékenység

9.

10.

11.

12.

Magyar

4

4

4

4

Történelem Társadalomismeret Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra, művészettörténet Médiaismeretek Etika Testnevelés Önismeret Összesen:

2

2

3

4 2 3 2 1

4 2 3 2 2 1 2 2 1

3 2 4

3 1 4 2 4

2 2

2

1 1 1 2 1 26

1 1 2 1 25

2 2 1 1

2 1 27

2 1 28

Nem kötelező tanulói tanórai foglalkozások és azok óraszámai: Tantárgy, tevékenység 9. 10. 11. Idegen nyelv II. 1 1 1 Idegen nyelv I. Eu-ismeretek 1 1 1 Matematika 1 1 Fizika 1 Biológia 1 Összesen: 4 4 2 Érettségi felkészítés (a tanulók által választható) óraszámai: Informatika 2 Biológia 2 Matematika 2 Magyar 2 Történelem 2 Földrajz 2 Fizika 2 Idegen nyelv (angol és német) 2 9. 10. 11.* Évfolyam: Tanulói óraszám 31 32 28 * az érettségi felkészítések óraszámával növekszik A négy évfolyamos gimnázium 2010/11-es tanévben szűnik meg!

12. 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2

12.* 27

94

A nyelvi osztályban a kötelező tanulói tanórai foglalkozások száma Tantárgy, tevékenység 9. 10. 11. 12. 13./a Magyar 2 4 4 4 4 Történelem 1 2 2 3 3 Társadalomismeret 1 Idegen nyelv I. 11 5 5 3 2 Idegen nyelv II. 2 2 2 2 3 Matematika 2 3 3 4 4 Informatika 5 2 1 Fizika 1 2 2 Biológia 1 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra, művészettörténet 1 1 Médiaismeretek 1 1 Etika 1 1 Testnevelés 2 2 2 2 2 Önismeret 1 1 1 1 1 Tanulásmódszertan 1 Összesen: 27 27 27 27 25 Nem kötelező tanulói tanórai foglalkozások és azok óraszámai: Tantárgy, tevékenység 9. 10. 11. 12. 13./a Idegen nyelv II. 1 1 1 1 Idegen nyelv I. Eu-ismeretek 2 1 1 1 1 Matematika 1 1 Fizika 1 Biológia 1 Tanulásmódszertan 1 Összesen: 3 4 4 2 2 Fakultáció és érettségi felkészítés (a tanulók által választható) Német kommunikáció 2 2 2 Biológia 2 2 Matematika 2 2 Magyar 2 2 Történelem 2 2 Földrajz 2 2 Fizika 2 2 Idegen nyelv (angol és német) 2 2 Évfolyam: Tanulói óraszám (angol) Tanulói óraszám (német)**

9.

10.

30

31

30 * az érettségi felkészítések óraszámával növekszik ** német kommunikációval növelt óraszám

11. 31 33

33

13./n

3 2

25 13./n

2 2

12.*

13./a* 13./n*

29

27 31

29

95

A szakközépiskola osztályban a kötelező tanulói tanórai foglalkozások óraszámai: Évfolyam: tantárgy, tevékenység Magyar Történelem Társadalomismeret Nyelv I. Nyelv II. Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene művészettörténet Testnevelés Eu Szakmai tantárgyak Önismeret tanulói óraszáma:

9. 10. 11. 12. 4 2

4 2

4 3

4 2 4 2 1 1 1 1 1

4 2 4 2 2 1 1 1

4 2 4

4 3 1 4 2 4

2

2

1 2

2

5 5 10 11 1 1 1 1 31 31 31 32

szakmai tárgyak bontása: szakmai tárgy neve, óraszáma: Információ kezelés gazdasági környezetünk Viselkedéskultúra Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe Informatikai alkalmazások Szövegfeldolgozás Közgazdasági ismeretek Összesen:

9. 2 2 1

5

10. 11. 2 2 1 3 2 2 2 5 10

12.

4 2 3 2 11

Az ügyviteli szakmacsoportban az alapozó ismeretek elsajátítása az óratervben szereplő szakmai tantárgyak keretében történik. Érettségi vizsgára való felkészítés Az intézmény középszintű érettségire való felkészítést szervez az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv- és irodalom, matematika, történelem, német nyelv, angol nyelv, ügyviteli alapismeretek, informatika, társadalomismeret, fizika, biológia. Az intézmény emeltszintű érettségire való felkészítést szervez az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv- és irodalom, matematika, történelem, német nyelv, angol nyelv, társadalomismeret, biológia, fizika.

96

9.2. A 2013/14. tanévtől 1.-5.-és 9. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetésre kerülő helyi tanterv óraszámai Az alsó tagozat óraterve 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Angol

Két tanítási nyelvű német

Angol

Két tanítási nyelvű német

Angol

Két tanítási nyelvű német

Angol

Két tanítási nyelvű német

1. Kötelező tantárgyi órák Erkölcstan, ember- és önismeret

1

1

1

1

1

1

1

1

Nyelvi irodalmi kommunikáció

7

7

7

7

7

7

6

6

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

Célnyelv Német mint 1. idegen nyelv Angol mint 1. idegen nyelv

5

Természetismeret

1

1

1

1

2

2

1

1

Ének-zene

1

1

2

2

1

1

2

2

Vizuális kultúra

2

2

1

1

1

1

2

2

Testnevelés

3

3

3

3

3

3

5

5

Tánc

2

2

2

2

2

2

0

0

Életvitel és barkács

1

1

1

1

1

1

1

1

Informatika

0

0

0

0

0

0

1

1

Báb

1

1

1

1

1

1

0

0

Színjátszás

0

0

0

0

0

0

1

1

Felhasznált időkeret

28

25

28

25

28

25

29

27

5

2

5

5

2

2

97

3

Képességfejlesztés.

4

4

3

4

4

5

3

3

1 Judo/ Aerobic

1 Judo/ Aerobic

1 Judo/ Aerobic

1 Judo/ Aerobic

1 Judo/ Aerobic

1 Judo/ Aerobic

2 honismeret

2 honismeret

1 életvitel

1 életvitel

1 furulya

1 furulya

1 furulya

1 furulya

1 furulya

1 furulya

1 német VK

1 angol

1 német VK

1 angol VK

1 német VK

1 angol VK

1 ének

1 ének

1 angol

1 ének

5

5

1 ének 1 angol

Gyermek ellátás Egésznapos ellátás

5

5

5

5

5

5

2

3

3

4

3

4

5

7

1 magyar

1 magyar

1 magyar

1 magyar

1 matemat.

1 matemat.

1 magyar

1 magyar

1 matemat.

1 matemat.

1 matemat.

1 matemat.

1 emberismeret

1 emberismeret

1 matemat.

1 matemat.

1 angol

1 emberismeret

1 emberismeret

1 társadalomismeret

1 társadalomismeret

1 emberismeret

1 emberismeret

1 angol

1 társadalomismeret

1 társadalomismeret

Önálló tanulás

1 angol

1 fakultáció

1 angol 2 fakultáció

Játék és szabadidő, sport Heti felhasznált időkeret

6

8

6

7

5

5

3

3

45

45

45

45

45

45

45

45

Az erkölcstan tantárgy értékelése az 1-4. évfolyamon nagyon jó, jó, megfelelt, gyenge minősítéssel történik.

98

A felső tagozat óraterve – 2013.06.04. 5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Angol

Két tanítási nyelvű német

Angol

Két tanítási nyelvű német

Angol

Két tanítási nyelvű német

Angol

Két tanítási nyelvű német

1. Kötelező tantárgyi órák Önismeret

1

1

1

1

1

1

1

1

Embertan, erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

Nyelvi irodalmi kommunikáció

4

4

4

4

3

3

4

4

Matematika

4

4

4

4

4

4

3

3

Célnyelv – német, mint 1. idegen nyelv

5

0

5

0

5

0

5

0

Célnyelv –angol, mint 1. idegen nyelv

0

3

0

3

0

3

0

3

Célnyelv –mint 2. idegen nyelv

0

0

0

0

1

1

1

1

Civilizáció

1

0

1

0

1

0

1

0

Történelem

2

2

2

2

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

2

2

0

0

0

0

Földrajz

0

0

0

0

1

1

2

2

Biológia

0

0

0

0

1

1

2

2

Fizika

0

0

1

1

2

2

1

1

Kémia

0

0

0

0

2

2

1

1

Informatika

2

2

1

1

1

1

1

1

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika/háztartástan

1

1

1

1

1

1

0

0

99

Testnevelés

5

5

5

5

5

5

5

5

Színjátszás

1

1

1

1

0

0

0

0

Média

0

0

0

0

1

1

1

1

Gazdálkodási ismeret

0

0

0

0

0

0

1

1

Felhasznált időkeret

31

28

31

28

34

31

34

31

3

3

3

3

4

4

4

4

1 angol VK

1 német földrajz

2 fakultáció

1 német földrajz

1 fakultáció

1 angol VK

1 német VK 1 Európa-ism.

1 Európa-ism.

1 Európa-ism.

1 Európa-ism.

1 Európa-ism.

1 Európa-ism.

1 Európa-ism.

1 DSD

1 angol

1 DSD

1 angol

1 DSD

1 angol

1 angol

1 matematika

1 matematika

2

2

1 német VK

Képességfejlesztés

1 Európa-ism. 1 DSD

1 német informatika

Gyermek ellátás

5

5

4

5

4

5

1 magyar komp.

1 magyar komp.

1 magyar komp.

1 magyar komp.

1 matemat. Komp.

1 matemat. Komp.

1 matemat. komp.

1 matemat. komp.

1 honismeret

1 honismeret

2 fakultáció

3 fakultáció

1 fakultáció

2 fakultáció

Tanulószoba

0

0

0

Játék és szabadidő, sport

2

4

45

45

Egésznapos ellátás

Önálló tanulás

Heti felhasznált időkeret

5

5

2

2

0

0

0

0

0

5

6

5

6

2

4

0

2

0

2

45

45

45

45

45

45

Az erkölcstan tantárgy értékelése az 5-8. évfolyamon nagyon jó, jó, megfelelt, gyenge minősítéssel történik.

100

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

4 5 3 4

4 5 3 4

5 6 3 5

5 6 3 5

2

2

3

4

1 2 2

1 2

1* 1*

1* 1*

5 1 35

1 5 1 35

2 2 2 1 1 0 1** 2 5 1 35

2 2 2 2 1 1 0 0 2 5 1 36

* A művészetek terhére ** Kötelezően választott 9.3. A helyi tanterv kerettantervi vonatkozásai Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 2.§ (2) bekezdése alapján megadott engedély szerint az „Értékközvetítő és képességfejlesztő program 1-8. osztályos kerettanterve” 51/2012. (XII.21.) sz. EMMI rendelet alapján kiadott kerettanterv 3. melléklete 4/2013 (I.11.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet: Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi oktatáshoz 4/2013.I.11.) EMMI rendelet 4. sz. melléklet: Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai, középiskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához.

101

Az általános iskola helyi tantervében a tantárgyak tananyagai és követelményei az „Értékközvetítő és képességfejlesztő program” kerettantervében meghatározott tananyagot és követelményeket tartalmazza. Középiskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM 9. évfolyam 9. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 11. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Idegen nyelv Matematika Informatika Idegen nyelv Matematika Informatika Idegen nyelv Matematika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Magyar nyelv és irodalom

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 2 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 3 óra 2 óra 1 óra 3 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra

Középiskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 9-12. évfolyam 9-12. évfolyam 9-12. évfolyam 9-12. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Biológia A változat Fizika B változat Ének-zene A változat Kémia B változat

Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és a német nyelvet tanulják. A német nyelvet 1-8. évfolyamon a két tanítási nyelvű óraterv szerint, az angol nyelvet pedig az „Értékközvetítő és képességfejlesztő program” kerettanterve szerint, 9-12. évfolyamon az angolt, illetve a németet mint első idegen nyelvet emelt óraszámban tanítjuk. 10. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tanulmányi segédleteket, tankönyveket, taneszközöket az egységes pedagógiai programhoz igazítva választjuk ki.

102

A kiválasztásnál a tartalmi koherencia, az évfolyamonkénti egymásra épültség követelményeit érvényesítjük. A taneszközök szerkesztése feleljen meg az önálló tanulást segítő, kellően „vezető” feltételeknek. Fontosnak tartjuk a taneszközök, tankönyvek esztétikus megjelenését, szemléltetést biztosító jellegét, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő nyomtatást, a használatot jól tűrő kivitelezést. Hasonló tartalmú, minőségű taneszközök közül a családok számára anyagilag a legkevésbé megterhelőt választjuk. Folytatjuk a tartós tankönyvek könyvtári állományának gyarapítását. A tanulást – tanítást segítő taneszközök alkalmazásának tekintetében az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: A kisiskoláskori empirikus tanulás alapján túlsúlyban legyenek az egyes gyermek által is megtapasztalható, önállóan végzett szemléltetések! A tanári demonstráció szükséges, de nem elégséges a kezdő szakaszban. Az 5-13. évfolyamig fokozatosan bővítve alkalmazzuk a csoport illetve a projektmunka módszereit, mint az önálló tanulás hatékony munkaformáit. Ehhez a taneszköz illetve a könyvtári állomány további bővítése szükséges. A gimnazisták kapjanak önálló kutató, feldolgozó feladatokat, végezzenek - megfelelő szabályok között – kísérleteket. Ehhez a könyvtár, az informatikai rendszer, az Internet, a természettudományos eszközök álljanak rendelkezésre. 11. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A tanulói teljesítmények értékelésének rendje arra a szakmai felfogásra épül, miszerint: - a program a diákhoz igazodik, - a pedagógus a rutinszerű szakmai munkát folyamatosan javítani szándékozik, - a diákok érdekében a tantestület közös szakmai hitvallás érvényesítésére törekszik, - a diákok egyéni tanulását gondozzuk. A mérés, ellenőrzés, értékelés stratégiája: - támogató légkör kialakítása, fenntartása, - világos célok és magas szintű elvárások megfogalmazása és nyilvánossá tétele - a hangsúly a képességfejlesztésen legyen. A mérési, ellenőrzési, értékelési eljárásokat definiálja, hogy: - a hibákat korrigáljuk, ismétlődését megelőzzük, - az ellenőrzés az irányítás azon része, mely a folyamat javítását szolgálja, és nem önmagáért való - állandó követelmények a beavatottság, a kiszámíthatóság, a közös elemzés, a megoldási javaslatok közös kidolgozása, - segítse a problémafeltárást - növelje az intézmény önismeretét,a megelőző jelleg domináljon.

103

Házi feladat és dolgozat szabályai A dolgozatírás szabályai: - Egy tanítási napon maximum 2 tantárgyból iratható egész órás témazáró dolgozat, melynek időpontját 1 héttel előbb közölni kell. - Írásbeli munkákat 10 munkanapon belül kijavítva, a tanár egyértelmű értékelésével ki kell osztani. A házi feladatok célja az otthoni gyakorlás, a tanórán elhangzott ismeretek felelevenítése és elmélyítése. A házi feladatok elkészítése éppen ezért kötelező. - Az otthoni (írásbeli és/vagy szóbeli) munka napi rendszerességet igényel, ezért törekedni kell arra, hogy a házi feladatok megoldásához szükséges idő ne haladja meg a 30 percet tantárgyanként. - Alkalmanként több időt is igénylő, összetettebb házi feladat is adható (pl.: házi dolgozat, tablókészítés, prezentáció-készítés, felkészülés kiselőadásra), ám erre annyi időt kell adni (legalább 1 hetet), amennyi idő alatt (a más tárgyakból is megkövetelt rendszeres tanulás mellett) teljesítésük reálisan elvárható. - A tanítási szünetekre (őszi, téli, tavaszi szünet) házi feladat csak kivételes esetekben adható úgy, hogy a tanár az osztály tanulóit tájékoztatja a kivételes helyzet okairól, a házi feladat kiadásának szükségességéről. - A 12. és 13. évfolyam tanulóinak esetében ettől az elvtől el lehet tekinteni, ha az érettségi vizsgára történő felkészülés ezt megkívánja. Az értékelés Az első évfolyamon szöveges értékelést adunk. A szöveges értékeléshez – az OM által készítendő ajánlást és a Bajor tantervet is figyelembe véve – négyfokú értékelést vezettünk be: kiemelkedően fejlődött „A” jelentősen fejlődött „B” részben fejlődött”C” túl keveset fejlődött”D” „kiemelkedően fejlődött” értékelést kap az a diák, aki a tantárgyi, tevékenységi követelmények legalább 90 %-át teljesítette. „jelentősen fejlődött” bejegyzést kap az a diák, aki a tantárgyi, tevékenységi követelmények legalább 75-89 %-át teljesítette. „részben fejlődött” ” bejegyzést kap az a diák, aki a tantárgyi, tevékenységi követelmények legalább 41-74%%-át teljesítette. „túl keveset fejlődött” minősítést kap az első évfolyamon az a diák, aki 40%-nál kevesebbet fejlődött A tanuló joga, hogy minden értékeléskor megkapja az adott minősítés indokolását (szóbeli és írásbeli értékeléskor is). Ennek megadása a tanár kötelessége. Az értékelésnek legalább két elemet tartalmaznia kell: hogyan teljesített a diák az általános követelményekhez képest, hogyan teljesített önmagához képest.

104

Az előbbire általában az arányokkal, százalékokkal kifejezett értékelés ad választ, az utóbbit a tanár mondja el, vagy írja le. Az értékelésnél egységesen alkalmazzuk a következőket: A kiadott feladatot elvégzése után mindig értékeljük (a házi feladatot is). A házi feladat elmulasztását csak a végső estben értékeljük elégtelennel. Az órai munkát motivációs hatása miatt nyilvánosan értékeljük. Nevelési értéke miatt esetenként a diákokat is bekapcsoljuk az egyéni (és csoportos) teljesítmények értékelésébe. A tantárgyi tudás érdemjeggyel is kifejezett értékelésekor nem vehetjük figyelembe a diák: magatartását, felszerelését. A tanórai helyes magatartást, a felszerelés biztosítását a pedagógusnak más pedagógiai eszközök alkalmazásával kell elérnie. Az értékelés minden esetben ösztönző hatású legyen! A kudarcélmény erősítése nem helyes pedagógiai eszköz. Bántást, sértést soha nem alkalmazhatunk az elmarasztaláskor. Az értékelés szabályozása a nem belső vizsgára épülő tantárgyak esetén Félévi osztályzat: legalább 3 érdemjegy átlaga. Év végi osztályzat:  A félévi osztályzat egy érdemjegynek minősül. Ezzel együtt számoljuk ki a 2. félév átlagát.  Amennyiben az első és a második félév teljesítménye között jelentős eltérés mutatkozik, akkor a tanév során szerzett valamennyi érdemjegy alapján átlagolunk. A kerekítés szabályai  Ha az érdemjegyek átlaga 1,6 - 1,75 között van, a tanár mérlegelhet, hogy a jobb, vagy a gyengébb osztályzatot adja.  Ha az érdemjegyek átlaga eléri a 1,75-öt, akkor felfelé kerekítünk.  A többi osztályzat (3, 4, 5) esetében a tanár mérlegelhet, ha az érdemjegyek átlaga 0,50,75 között van.  A mérlegelés szempontjai:  a tanuló hozzáállása,  a tanuló képessége,  önmagához mért fejlődése,  a tanuló szorgalma, munkamorálja (felszerelés illetve házi feladat hiány …),  a jelentősen javuló, vagy romló tendencia,  a tanév során letett ECDL vizsga /nyelvvizsga/verseny eredmény,  a különböző súlyú jegyek (külalak, versmondás, témazáró, nagydolgozat, szorgalmi feladat, gyűjtőmunka …),  rendszeres sporttevékenység,  a készségtárgyakból az igyekvő, szorgalmas, pozitív hozzáállású diákok esetében a kitűnő bizonyítványhoz szükséges jeles osztályzat Az ellenőrzés A diákok teljesítményének jellemző ellenőrzési módjai a tantárgyi követelmények esetében: szóbeli feleltetés írásbeli feleltetés témazáró,

105

témaközi ( diagnosztikus), féléves, év végi (szummatív), házi dolgozat formájában. A szóbeli feleltetés ne szoruljon háttérbe! A szóbeli feleltetés formai és tartalmi követelményeit a pedagógus mielőbb alakítsa ki, tegye nyilvánvalóvá és gyakoroltassa azt a diákokkal. A következetlenség, a normák ismeretlensége és a meglepetés szerű feleltetés pedagógiailag káros. Az iskola pedagógusai állandóan, folyamatosan és érzékenyen reagáljanak az alábbi értékérvényesítésekre: magatartás- és viselkedéskultúra megnyilvánulásai kommunikációs kultúra (Köszönés, megszólítás, beszéd tisztasága stb.) szép magyar beszéd, környezetkultúra, jó ízlés, esztétikai megjelenések, étkezési kultúra, írásbeli munkák esztétikuma tisztaság, rend, következetesség, pontosság, igazságosság. Az előbbi értékek közvetítésében az egyik legfőbb minta és példa maga a pedagógus! A fentiek nem tantárgy- és munkamegosztás függő ellenőrzési feladatok, az iskola szellemiségének meghatározói, követelmények, ezért általános és folyamatos tennivalója az iskola valamennyi dolgozójának. A mérések A tanulási tudásállapot mérése a tanítási folyamat előre megtervezett (időben, tartalmában és formájában) szükséges része. A mérés általában csoportos, ám indokolt esetben egyéni is lehet. Esetenként évfolyamszintű méréseket is alkalmazunk. A munkaközösségeknek kötelességük a méréseket közösen elhatározni, a követelményekben és az értékelés elveiben és gyakorlatában egyezségre jutni. A mérőeszközöket összeállíthatja: a tanár, a munkaközösség, „külső” mérőeszköz is használható vagy használandó. A mérőeszközök alkalmazásának nyilvánvalóvá kell tenni a diák előtt is, hogy diagnosztikus vagy szummatív mérést végzünk-e. A munkaközösségek feladatbankokat készítenek. A tanár e mellett egyéni feladatokat is használhat, ha az, az egyeztetett követelményeknek megfelel. A munkaközösségek évente előre évfolyamonként meghatározzák a mindenki által alkalmazott egységes méréseket. Ilyenek: 106

év eleji diagnosztikus mérés, témazárók, összegző mérések (pl: évvégén), „külső” mérés igénylése. A DIFER (diagnosztikus fejlődésvizsgálatot az első osztályokban a kritikus gyermekeknél elvégezzük, és dokumentáljuk. Ez segítséget nyújt a pedagógusnak a gyermekek alaposabb megismeréséhez, a hiányosságok feltárásához, és a további segítségadás megtervezéséhez. A kompetenciamérések (4., 6., 8. és 10. évfolyamon) összesítése alapján készült iskolajelentéseket az intézmény értékeli, és szükség esetén intézkedési tervet készít a hiányosságok pótlására, javítására. A dokumentálás és visszacsatolás Az iskola minden „tantárgyiasított” tevékenységet értékel. Az 1.évfolyamon szöveges értékeléssel. Az un. ÉKP-s tantárgyaknál négyfokú értékelést alkalmazunk: „gyenge”, „megfelelt”, „jó”, „nagyon jó” bejegyzéssel. Ezek a következő tantárgyak: Logikai játék néptánc, modern tánc színjátszás, furulya, báb, társadalomismeret, hon- és népismeret, emberismeret, médiaismeret, judo, aerobik. Valamennyi érdemjegyet beírjuk az értékelő (ellenőrző) füzetbe. A félévi és év végi jegyeket a törvényes módon dokumentáljuk. A szülők minden iskolai teljesítményről, dolgozatról tájékoztatást, betekintést kaphatnak. A tanulói magatartásának és szorgalmának értékelése Etikai kódex 1. Az iskola épületén belül és kívül is naponta köszönünk tanárainknak, az iskola valamennyi dolgozójának és társainknak. 2. Az iskolában dolgozókkal és diáktársainkkal figyelmesen és tisztelettudóan viselkedünk. 3. A kultúrált viselkedés írott és íratlan szabályait mindenhol betartjuk és betartatjuk. Pl.: csúnya, ízléstelen kifejezéseket nem használunk, az iskola helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően használjuk, az ebédlőben az érkezési sorrendet megtartjuk, érzelmeinket diszkrét formában nyilvánítjuk ki, mivel ez másokra nem tartozik. 4. A divatot mértéktartással követjük, öltözködésünk legyen mentes a szélsőségektől. 5. Vigyázunk egymás és magunk testi épségére. Az épületen belül nem szaladgálunk, környezetünk nyugalmát zavaró játékokat nem játszunk. (focizás, fogócskázás, birkózás stb.) 6. Balesetet okozó tárgyakat (pl. hegyes, szúró eszköz, lézer, üveg tárgyak stb.) egyikünk sem hoz magával. 7. Iskolánk tisztaságára, rendjére vigyázunk. Nem szemetelünk. 107

8. Óvjuk az intézmény berendezési tárgyait, eszközeit. Az általunk okozott károkat megtérítjük. 9. Iskolán kívüli magatartásunkkal öregbítjük intézményünk jó hírnevét. 10. Tiszteljük és ápoljuk iskolánk hagyományait. 11. Az étkezés kultúrált szabályait mindig betartjuk. 12. A tanórai munkában a képességeinknek megfelelően aktívan részt veszünk. 13. Az óraközi szünetekben, a tanteremben vagy a folyosón tartózkodunk és kultúráltan viselkedünk. 14. Az iskola valamennyi tanulójának, az épületen belül és kívül egyaránt TILOS alkoholt és kábítószert fogyasztani. A magatartás értékelésének szempontjai 1-8 évfolyamon  Megfelelés az iskolai követelményeknek Követelmény: A házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása. Szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért.  A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony Követelmény: Beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése. Szerepvállalás a közösség feladatainak megoldásában. Segítőkészség.  Megfelelés az általános viselkedési normáknak Követelmény: Udvarias, figyelmes viselkedés és kultúrált hangnem. Az értékelés módja:  Példás: az a tanuló, aki az értékelés szempontjainak megfelel  Jó: az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett  Változó: az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni  Rossz. Az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg. A fentieken túl a következőket vesszük figyelembe: A magatartásjegybe beszámítanak:  Osztályfőnöki dicséret, amely adható: – kiemelkedő közösségi munkáért – kiemelkedő iskolai tevékenységért – a magatartás füzetben összegyűlt 5 dicséret (szervező-mozgósító munka, környezet szebbé tétele, …..)  Igazgatói dicséret, amely adható: – szaktanári dicséret alapján (3 szaktanári dicséret beváltható 1 igazgatói dicséretre) – versenyen való eredményes szereplésért: o megyei 1-3. helyezés, o országos 1-10. helyezés, o OKTV 2. fordulójából továbbjutást o nyelvvizsga (a nyelvi munkaközösség által meghatározott módon). – osztályfőnöki dicséret alapján (3 osztályfőnöki dicséret beváltható 1 igazgatói dicséretre) További elismerések:

108

– –

Ha a tanulónak 3 vagy annál több igazgatói dicsérete van, akkor a tanév végén könyvjutalomban részesül. Ha a tanuló több éven át könyvjutalomban részesült igazgatói dicséretei alapján, akkor felterjeszthető kitüntetésre.

Az 1. évfolyamon az értékelés a szöveges értékelés szempontjai alapján történik a következő kategóriákkal:

MAGATARTÁS

1. Együttműködése

2. Szokásrendszerhez való viszonya

3. Felnőttekhez való viszonya

4. Társaihoz való viszonya

ÉRTÉKELÉSI KATEGÓRIÁK kezdeményező aktív visszahúzódó fejlesztendő megbízható elfogadó változó kialakulatlan őszinte/ tisztelettudó udvarias passzív/tétlen tiszteletlen megértő segítőkész visszahúzódó összeférhetetlen

A szorgalom értékelésének szempontjai 1-8 évfolyamon A szorgalom értékelésének szempontjai: 



A motiváltság: Követelmény: A tudás megszerzésének igénye Az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény A tanulási folyamat: Követelmény: Fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység Pontos, megbízható, önálló munkavégzés Jó idő és munkaszervezés Esztétikus, tiszta füzetvezetés, tanszerek Többletmunka Tanulmányi versenyek, pályázatok

109

Az értékelés módja:  

Példás: az a tanuló, aki a követelménynek képességei szerint megfelel. Jó: az a tanuló, aki a követelményeket általában teljesíti és képességei alapján még néhány területen fejlődnie kell.  Változó: az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni.  Hanyag: ha nem is próbál a követelményeknek megfelelni, egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A szorgalomjegybe beszámítanak:  Szaktanári dicséret, amely adható: – versenyen való eredményes szereplésért: o házi verseny 1. helyezés, o városi 1-5. helyezés, o megyei 4-10. helyezés, o országos 11. helyezéstől. – kiemelkedő szaktárgyi munkáért (kutatómunka, folyamatos plusz feladatok, nagyobb előadás, projektkészítés …. ) – OKTV első fordulójából továbbjutás – iskolai műsorban való szereplés (a szereplésnek megfelelő tantárgyból Az 1. évfolyamon az értékelés a szöveges értékelés szempontjai alapján történik a következő kategóriákkal: SZORGALOM

1. Feladatteljesítése

2. Feladattudata

3.Feladatokhoz való viszonya

ÉRTÉKELÉSI KATEGÓRIÁK Önálló, pontos megfelelő bizonytalan hanyag Fejlett, érdeklődő elfogadható Kevésbé fejlett fejlesztendő kezdeményező kitartó igyekvő ingadozó

A magatartás és szorgalom értékelése 9-13. évfolyam Magatartás: 5 (példás) Az a tanuló, aki megfelel az értékelés szempontjainak 4 (jó) Az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg. 3 (változó) Az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni 2 (rossz) Az a tanuló, aki követelményeknek sorozatosan nem felel meg.

110

A magatartás érdemjegyek feltételei a 9-13. évfolyamon Magatartás Aktivitás, példamutatás Azonosulás a közösségi célokkal, részvétel a közösségi célokban Hatása a közösségre Törődés társaival

Példás (5) Nagyfokú

Jó (4) Közepes

Változó (3) Gyenge

Igen

Ellene nem vét

Ingadozó

Rossz (2) Romboló, negatív Szembeáll

Élenjár

Aktívan részt vesz

Közömbös

Érdektelen

Pozitív

Nem befolyásol

Nem árt

Negatív

Gondos, segítőkész Betartja, arra ösztönöz Kifogástalan

Segítőkész

Ingadozó

Közömbös, gátló

Betartja

Részben tartja be Sokat vét ellene

Kifogásolható

Udvariatlan

Durva, goromba

Megfelelő

Gyenge

Elégtelen

Házirend betartása Viselkedés és hangnem Fegyelmezettség Nagyfokú

A magatartásjegybe beszámítanak: 

Osztályfőnöki dicséret, amely adható: – kiemelkedő közösségi munkáért – kiemelkedő iskolai tevékenységért – a magatartás füzetben összegyűlt 5 dicséret (szervező-mozgósító munka, környezet szebbé tétele, …..)  Igazgatói dicséret, amely adható: – szaktanári dicséret alapján (3 szaktanári dicséret beváltható 1 igazgatói dicséretre) – versenyen való eredményes szereplésért: o megyei 1-3. helyezés, o országos 1-10. helyezés, o OKTV 2. fordulójából továbbjutást o nyelvvizsga (a nyelvi munkaközösség által meghatározott módon). – osztályfőnöki dicséret alapján (3 osztályfőnöki dicséret beváltható 1 igazgatói dicséretre) További elismerések: – Ha a tanulónak 3 vagy annál több igazgatói dicsérete van, akkor a tanév végén könyvjutalomban részesül. – Ha a tanuló több éven át könyvjutalomban részesült igazgatói dicséretei alapján, akkor felterjeszthető kitüntetésre. Fegyelmi felelősség érvényesítése: A fegyelmező intézkedés, vagy fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha a vétségről és annak káros hatásairól a tanulót előzetesen az iskola tájékoztatta. Alkalmazásánál figyelembe vesszük a tanuló eddigi magatartását, valamint azt, hogy a megállapított kötelességszegésnél milyen mértékű a gondatlanság, vagy a szándékosság.

111

Szándékos: ha tudatában van cselekvésének következményeivel, vagy előre tudatosan megtervezte tettét. Az előzetes figyelmeztetésekről nem vesz tudomást, a házirendet, az iskolai szokásrendet tudatosan megszegi. Gondatlan: ha fegyelmezetlenségből, vagy figyelmetlenségből okoz másoknak anyagi vagy erkölcsi kárt, nem számol tettének következményével.

Fegyelmező intézkedések formái:

köz ) időszakos elkobzása

Szaktanári figyelmeztetés adható: - a tantárgyi követelmények nem teljesítése - felszereléshiány - házi feladat többszöri hiánya - órákon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt Osztályfőnöki figyelmeztetés adható: - a házirend megsértése miatt - igazolatlan mulasztás miatt - többszöri tanulmányi és magatartásbeli kötelezettség megszegése miatt - 3 szaktanári figyelmeztetés után A magatartásjegy: az adott félévben maximum jó ( ha a következő félévben nincs további fegyelmező intézkedés, akkor lehet példás ) Osztályfőnöki intés adható: - az osztályfőnöki figyelmeztetést követően - vagy, ha a cselekmény súlya azonnali intézkedést tesz szükségessé A magatartásjegy: az adott félévben maximum változó ( ha a következő félévben nincs további fegyelmező intézkedés, akkor lehet jó ) Igazgatói figyelmeztetés adható: - ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi - az osztályfőnöki intést követően A magatartásjegy: az adott félévben rossz ( ha a következő félévben nincs további fegyelmező intézkedés, akkor lehet változó ) Igazgatói intés adható: - ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi - az intézményegység-vezetői figyelmeztetést követően A magatartásjegy: az adott félévben és tanév végén rossz A fegyelmi büntetés: - megrovás - szigorú megrovás - kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása

112

- áthelyezés másik osztályba - áthelyezés másik iskolába - eltiltás a tanév folytatásától - kizárás az iskolából Amennyiben a tanuló kötelességeit súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról, megszüntetéséről, fegyelmi bizottság kijelöléséről az intézményegység-vezető dönt. A fegyelmi bizottság vezetője gondoskodik az eljárás szabályainak betartásáról és adminisztrációjáról a 11/1994. MKM: sz. rendelet 3.sz. mellékletében foglaltak szerint. Az adminisztrációt az iskolatitkár végzi. A fegyelmi ügyében első fokon az illetékes nevelők közössége nyílt szavazással hozza meg a döntést. A döntésről a nevelőtestület az intézményegység-vezetőt tájékoztatja. A fegyelmi eljárásban részt vesz a diákönkormányzat képviselője. Szünidőben a tanórán kívüli foglalkozásokon elkövetett fegyelmi vétségekre is a fenti szabályok vonatkoznak. Iskolán kívül elkövetett fegyelmi vétséget csak hivatalos és írásbeli bejelentésre vesszük tudomásul. Az intézményegység-vezető és az illetékes osztályfőnök közösen dönt a további intézkedésekről. A tanuló párhuzamos büntetését kerülni kell.

A szorgalom érdemjegyek feltételei a 9-13. évfolyamon Szorgalom Tanulmányi munkája Tantárgyi munkája Többféle feladatot vállal? Önellenőrzés, önálló munkavégzés Tanórán kívüli ismeretszerzés

Példás (5) Jó (4) Kitartó, pontos. Rendszeres Megbízható Mindent elvégez Ösztönzésre dolgozik Igen Keveset

Változó (3) Rendszertelen

Hanyag (2) Megbízhatatlan

Önállótlan

Feladatait nem végzi el Nem

Igen jó

Jó

Közepes

Gyenge vagy nincs

Rendszeresen

Előfordul

Ritkán

Egyáltalán nem

Ritkán

A szorgalomjegybe beszámítanak:  Szaktanári dicséret, amely adható: – versenyen való eredményes szereplésért: o házi verseny 1. helyezés, o városi 1-5. helyezés, o megyei 4-10. helyezés, o országos 11. helyezéstől. – kiemelkedő szaktárgyi munkáért (kutatómunka, folyamatos plusz feladatok, nagyobb előadás, projektkészítés …. ) – OKTV első fordulójából továbbjutás – iskolai műsorban való szereplés (a szereplésnek megfelelő tantárgyból A magatartás és szorgalomjegyek kialakításának szabályozása: Félévente 2 alkalommal (október–december/március-május) értékeljük a magatartás és szorgalomjegyeket a naplóban. A 3. jegy a félévet (január), illetve az évet (június) lezáró jegy. Ez összesen 6 alkalom.

113

Az osztályfőnök összeállít egy táblázatot, amelyben a tanulók és a tanárok neve található. Ezt 6 példányban lemásolja. Az értékelési időszak előtt beírja az általa javasolt magatartás és szorgalomjegyeket a táblázatba, majd a listát beteszi a naplóba. A szaktanár a megjelölt időpontig tehet javaslatot a diák magatartás és szorgalom jegyére a következő módon:  Ha a szaktanár egyetért az osztályfőnök által adott jegyekkel, akkor csak aláírja a javaslatot.  Ha valakinek a jegyén szeretne változtatni, azt a „más javaslat” rovatba írhatja. Az osztályfőnök pedig figyelembe veszi ezeket a javaslatokat. Az időközi szorgalomjegyet javíthatja 1 szaktanári dicséret, az időközi magatartás jegyet pedig javíthatja 1 osztályfőnöki dicséret illetve igazgatói dicséret. Félévi értékelés:  Ha a félév folyamán adott két jegy különböző, akkor fejlődés esetén a jobbat kapja a tanuló, visszaesés esetén pedig a rosszabbat. (Pl. 4+5 5, 5+4 4)  Ha a két jegy különböző, de a tanulónak 2 (még be nem számított) szaktanári dicsérete van, akkor az a szorgalomjegyet, ha 2 (még be nem számított) osztályfőnöki dicsérete van, akkor a magatartás jegyet javíthatja.  Ha a tanulónak 3 pedagógus is adott szaktanári figyelmeztetőt, akkor a rosszabb magatartásjegyet kapja a diák. (Ezt a SZMSZ 16.5.5. szabályozza, ezért ide nem kerül be.) törölve Év végi értékelés:  A félévi jegy egy jegynek számít, és ehhez jön a második félévben kapott 2 jegy. A 3 jegy átlaga alapján tesz javaslatot az osztályfőnök az év végi jegyre (az egészekre történő kerekítés szabálya szerint).  Ha 2 jegy jobb és egy rosszabb, akkor a jobb jegyre zárjuk a tanulót (Pl. 5+5+4 5)  Ha 2 rosszabb és egy jobb jegye van a tanulónak, de van (még be nem számított) igazgatói dicsérete, akkor a jobb jegyet kaphatja a tanuló.

12. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA 12.1. Törvényi háttér Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,  iskolai sportkörben való sportolással,  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

114

12.2. A tanulók fizikai állapotának mérése 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény 80. § (1) bekezdése és a 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet 9. § (6) bekezdése alapján országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot a nevelési-oktatási intézményeknek a tavaszi időszakban kell megszervezniük a korábbi években rendelkezésükre bocsátott, a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján. 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon. Az első évfolyamon tavasszal mérünk először általános testi erőt és erőállóképességet. A tanulók minősítése a négy feladatban elért pontszám alapján történik. A 213. évfolyamon tanévenként két alkalommal, ősszel (9-11. hónap) és tavasszal (4-5. hónap) teljesítik a tanulók a „Mini Hungarofit teszt” alapján összeállított felmérés követelményeit. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A kiértékeléshez felhasználható 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik. Az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. Mini Hungarofit teszt: 1+4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján mérik a testnevelők a tanulókat. I. Aerob állóképesség mérése: 2000 m síkfutás II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése: 1. Helyből távolugrás: A láb dinamikus erejének mérésére. 2. Hanyattfekvésből felülés: A hasizmok erő-állóképességének mérésére. 3. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás: A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére. 4. Hasonfekvésből törzsemelés: A hátizmok erő-állóképességének mérésére. 4. Az értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez a Mini Hungarofit teszt alapján 7-25 éves korig nyújt lehetőséget. A vizsgálati módszerhez tartozó megbízható értékelési és minősítési rendszer, nagyszámú mérési eredményen alapul. Az elérhető maximális pontérték az 1+4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján: 140 pont. I. Aerob állóképesség: maximálisan 77 pont II. Izomerő-állóképesség: 21+3x14 pont = maximálisan 63 pont. 5. A Mini Hungarofit módszer kidolgozója, dr. F. Mérey Ildikó főiskolai docens az iskolák javára a szerzői jogdíjáról lemondva szabadon felhasználhatóvá tette az általa kidolgozott Hungarofit módszert. Az excel táblázat, amely az adatok rögzítéséhez, továbbításához szükséges a www.hungarofit.hu címen található. Ez a nyilvános értékelő a csoportos, illetve egyéni értékelést is lehetővé teszi. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. 115

Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. A helyből távolugrás elért eredményeinek átszámítása pontszámmá Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72

2

1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

3

1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

4

1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

5

1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

6

1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

7

1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90

8

1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

9

1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10

1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

11

1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

12

1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

13

1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

14

1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

15

1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

16

1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

17

1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

18

1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24

19

1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28

20

1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

21

1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36

116

A helyből távolugrás elért eredményeinek átszámítása pontszámmá Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47

2

1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50

3

1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53

4

1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

5

1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59

6

1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62

7

1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65

8

1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68

9

1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71

10

1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74

11

1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77

12

1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80

13

1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84

14

1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87

15

1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90

16

1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94

17

1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98

18

1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02

19

1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05

20

1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08

21

1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11

117

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

A hasonfekvésből törzsemelés és leengedés elért eredményeinek átszámítása pontszámmá Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

20 22 24 26 28 30 32 34

2

24 26 28 30 32 34 36 38

3

28 30 32 34 36 38 40 42

4

32 34 36 38 40 42 44 46

5

36 38 40 42 44 46 48 50

6

40 42 44 46 48 50 52 54

7

44 46 48 50 52 54 56 58

8

48 50 52 54 56 58 60 62

9

52 54 56 58 60 62 64 66

10

56 58 60 62 64 66 68 70

11

60 62 64 66 68 70 72 74

12

64 66 68 70 72 74 76 78

13

68 70 72 74 76 78 80 82

14

72 74 76 78 80 82 84 86

118

A hasonfekvésből törzsemelés és leengedés elért eredményeinek átszámítása pontszámmá Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

16 19 22 25 28 29 30 32

2

20 23 24 29 32 33 34 36

3

24 27 28 33 36 37 38 40

4

28 31 32 37 40 41 42 44

5

32 35 36 41 44 45 46 48

6

36 39 40 45 48 49 50 52

7

40 43 44 49 52 53 54 56

8

44 47 48 53 56 57 58 60

9

48 51 51 57 60 61 62 64

10

52 55 56 61 64 65 66 68

11

56 59 60 65 68 69 70 72

12

60 63 64 69 72 73 74 76

13

64 67 68 73 76 77 78 80

14

68 71 74 77 80 82 83 84

119

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. A hanyattfekvésből felülés térdérintéssel elért eredményeinek átszámítása pontszámmá Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

25 28 31 34 36

38

40

42

2

30 33 36 39 41

43

45

47

3

35 38 41 44 46

48

50

52

4

40 43 46 49 51

53

55

57

5

45 48 51 54 56

58

60

62

6

50 53 56 59 61

63

65

67

7

55 58 61 64 66

68

70

72

8

60 63 66 69 71

73

75

78

9

65 68 71 74 76

78

80

82

10

70 73 76 79 81

83

85

87

11

75 78 81 84 86

88

90

92

12

80 83 86 89 91

93

95

97

13

85 88 91 94 96

98

100 102

14

90 93 96 98 100 102 104 106

120

A hanyattfekvésből felülés térdérintéssel elért eredményeinek átszámítása pontszámmá Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.

8.

1

20 23 26 29 32 34 36

38

2

25 28 31 34 36 38 40

42

3

30 33 36 39 41 43 45

47

4

35 38 41 44 46 48 50

52

5

40 43 46 49 51 53 55

57

6

45 48 51 54 56 58 60

62

7

50 53 56 59 61 63 65

67

8

55 58 61 64 66 68 70

72

9

60 63 66 69 71 73 75

77

10

65 68 71 74 76 78 80

82

11

70 73 76 79 81 83 85

87

12

75 78 81 84 86 88 90

92

13

80 83 86 89 91 93 95

97

14

85 88 91 94 96 98 100 102

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

évfolyam

121

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás elért eredményeinek átszámítása pontszámmá Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

5

7

9

2

7

9

11 13 15 17 19 21

3

9

11 13 15 17 19 21 23

4

11 13 15 17 19 21 23 25

5

13 15 17 19 21 23 25 27

6

15 17 19 21 23 25 27 29

7

17 19 21 23 25 27 29 31

8

19 21 23 25 27 29 31 33

9

21 23 25 27 29 31 33 35

10

23 25 27 29 31 33 35 37

11

25 27 29 31 33 35 37 39

12

26 28 30 32 34 36 38 40

13

27 29 31 33 35 37 39 41

14

28 30 32 34 36 38 40 42

11 13 15 17 19

122

A fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás elért eredményeinek átszámítása pontszámmá Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10 11

7

5

6

7

8

9

10 11 12

8

6

7

8

9

10 11 12 13

9

7

8

9

10 11 12 13 14

10

8

9

10 11 12 13 14 15

11

9

10 11 12 13 14 15 16

12

10 11 12 13 14 15 16 17

13

11 12 13 14 15 16 17 18

14

12 13 14 15 16 17 18 19

4. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 – 33

elfogadható

34 – 43

közepes

43 – 52

jó

53 – 63

kiváló

123

A 2000 m síkfutás elért eredményeinek átszámítása pontszámmá

124

A 2000 m síkfutás elért eredményeinek átszámítása pontszámmá

125

A 2000 m síkfutás elért eredményeinek átszámítása pontszámmá

126

A 2000 m síkfutás elért eredményeinek átszámítása pontszámmá

127

A 2000 m síkfutás elért eredményeinek átszámítása pontszámmá

128

A 2000 m síkfutás elért eredményeinek átszámítása pontszámmá

129

Kategóriák az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése Igen gyenge közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori 0-20 pont megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják. A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére Gyenge általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, 21-40 pont rosszkedvűnek érzi magát. A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel Kifogásolható általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak 41-60 pont nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni. A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, („legalább” az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többletmunka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos Közepes megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy összefüggésben hozható-e a fizikai 61-80 pont állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak olyan egyének akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, (szívós, egészséges, hosszú életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, ezen szint elérése és folyamatos megtartása. Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban - alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti kéthárom alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, Jó hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével , minél fiatalabb életkorban hozzákezd az 81-100 pont általános fizikai teherbíró-képességének az adott sportághoz „szükséges”, vagy „ kell” értékig fejlesztéséhez. A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő, ha örökletes Kiváló tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak. 101-120 pont Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális képességeket a „kell értéknek” megfelelő szinten lehessen tartani. Extra Megjegyzés: Az egyes sportágakra jellemző a „kell érték”, vagy „szükséges érték” 121-140 pont ismeretében” az élsportolóknak arra kell törekedni, - a nagyobb formaingadozás és az esetleges egészségkárosodás elkerülése érdekében - hogy az általános fizikai teherbíró-képességüket folyamatosan a megkívántság szintjén tartsák. A Mini Hungarofit teszt fittség vizsgáló módszert az egészség sajátos aspektusaival összefüggésben, az egészség szempontú fittség dimenzióinak mérésére fejlesztették ki. Ezek a dimenziók (a teljesítményélettani paramétereket mérik), ezért egybeesnek a teljesítmény szempontú fittség dimenzióival. A minősítés egyénre szóló értelmezésénél ismernünk kell, a „megkívántság” vagy a „szükségesség” mértékét. 130

A tantervi anyagban való előmenetel értékelése, az elért teljesítmény társadalmi normákhoz való viszonyításával. A tanórai testnevelés kötelező mozgásanyaga (atlétika, torna, testnevelési és sportjátékok, úszás, és egyéb teremben, vagy szabadban űzhető mozgásformák) területén előírt általános fejlesztési követelmények ellenőrzése során elért eredmények (legjobb teljesítmény), és az e területen elért önfejlődés mértékének értékelése. A tanulóval szembeni elvárás, azaz norma értékelése, a testnevelés tantervi anyagának a teljesítését értékeli számjegyben és szöveges formában kifejezve: Számjegyben kifejezett osztályzat: 5 (jeles) Szövegesen értékelve: a tanuló tantárgyból megszerzett ismeretei és a fizikai teljesítménye kimagasló. Számjegyben kifejezett osztályzat: 4 (jó) Szövegesen értékelve: a tanuló tantárgyból megszerzett ismeretei és a fizikai teljesítménye átlagon felüli. Számjegyben kifejezett osztályzat: 3 (közepes) Szövegesen értékelve: a tanuló tantárgyból megszerzett ismeretei és a fizikai teljesítménye átlagos. Számjegyben kifejezett osztályzat: 2 (elégséges) Szövegesen értékelve: a tanuló tantárgyból megszerzett ismeretei hiányosak, fizikai teljesítménye méréskelt. Számjegyben kifejezett osztályzat: 1 (elégtelen) Szövegesen értékelve: a tanuló tantárgyból megszerzett ismeretei erősen hiányosak, fizikai teljesítménye csekély. Javaslat 1-4. évfolyamokon Testnevelés tantervi anyagának teljesítését kisiskolás korban – a tanulók testneveléshez és sporthoz való pozitív hozzáállásának kialakítása, a rendszeres fizikai aktivitás iránti belsőigény felkeltése és annak megtartása a magabiztos sikerélményeken alapuló magatartás kialakítása érdekében – az első évfolyamon félévkor és évvégén; a második évfolyamon félévkor – elsősorban szöveges minősítéssel ajánlatos kifejezni, úgy hogy a pozitív megerősítések hátterében egyidejűleg jelenjen meg, a társadalmi elváráshoz viszonyított reális önértékelés is, a szükséges hibajavítás, és a korrekció elvégzése érdekében. 2. évfolyam év végén és a 3-4. évfolyamon a tanulókat szövegesen és érdemjeggyel is minősítjük az 5-12. évfolyam értékelésével megegyezően. 5-12. évfolyamokon A testnevelés tantervi anyagának teljesítését: a számjegyben kifejezett osztályzat, és a szöveges értékelés (az elért abszolút és relatív teljesítmény objektív értékelése mellett, a tanár egyéb szubjektív – pl. az átlagostól nagymértékben eltérő testalkat, …stb.), megítélése is jelenjen meg. Az értékelést és a minősítést az osztályzás egyik lehetséges, módjának tekinthetjük. A tanuló fizikai állapotára utaló szöveges értékelésnek tartalmaznia kell: – a tanuló pillanatnyi fizikai teljesítőképességére utaló minősítő kategória részletes értelmezését, elemzését, – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területen mutatkozó esetleges hiányosságok megjelölését, és azok mielőbbi tudatos felszámolásának módját. Ezért valamennyi tanuló szöveges értéklelését természetesen a tanuló által elért fizikai teljesítmény abszolút értékelése alapján – az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges”, vagy „kell” értékhez – a társadalmi elvárásnak megfelelő szinthez viszonyítva normaorientáltan kell elvégezni. A tanuló általános fizikai teherbíró-képességének minőségére utaló érdemjegy kialakítása: – az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” „közepes”, vagy annál jobb („jó”, „kiváló” és „extra”) minősítés megszerzése esetén a tanuló által elért fizikai teljesítmény számjegyben kifejezett értékelése: 5 (jeles). – A gyenge fizikuma miatt egészségileg hátrányos helyzetű „kifogásolható”, „gyenge” „igen gyenge” minősítés elérése esetén a tanuló által elért teljesítmény relatív – önmagához viszonyított változás irányának és mértékének – objektív értékelése megtanítja a tanulót arra, hogy az 5-ös jeles osztályzat számára is elérhető, 131

de meg kell küzdeni érte. A testnevelés folyamatos nevelő hatással járuljon hozzá a tanulók személyiségének a formáláshoz, alakításához. A Nemzeti Alaptanterv többek között, rögzíti, hogy a testnevelés és sport ismereteivel, értékeivel és funkciójával olyan sajátosan összetett – más műveltségi területekkel egyenrangú – műveltségi terület, amely a felkészít az élet- és a munkanehézségek elviselésére, miközben fejleszti a kapcsolatteremtő képességet, a szolidaritást, a toleranciát és a fair-play szellemének megismertetését is. Az iskolai testnevelés és sport aktívabb szerepvállalásra nevel, sajátos eszközein keresztül lehetőséget ad, a tárgyilagos önértékelés, önismeret, önbecsülés, önkifejezés, egészséges önbizalom, önmegvalósítás megismerésére, gyakorlására. Ajánlás az általános fizikai teherbíró képesség objektív szempontok szerinti relatív értékeléséhez 1. évfolyamon és a 2. évfolyamon 1. első félévben (1.1. táblázat), 2. évfolyam a 2. félévben és a 3-4. évfolyamon (1.2. táblázat) és az 5- 12. évfolyamokon (1.3. és 1.4. táblázatok) Az őszi és tavaszi felmérés során elért teljesítmény személyre szóló szöveges értékelését a tanuló abszolút teljesítményének a társadalmi normákhoz való viszonyítása alapján kell elkészíteni, a reális önértékelés, a szükséges hibajavítás, és az estleges korrekció elvégzéséhez. A fizikai teljesítmény abszolút értékelése a tanuló fizikai (testi) reális teljesítőképességére, fizikai terhelhetőségére, funkcionális állapotára utal. A mérések folyamán, ha a tanuló által elért abszolút (reális) teljesítményt a társadalmi normákhoz viszonyítjuk, akkor – az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges”, vagy „kell” érték ismeretében – azonnal kerülnek felszínre az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén már meglévő esetleges hiányosságok, amelyek felzárkóztató programmal tudatos, fokozatos fejlesztést igényelnek. Ha a tanuló a fizikai teljesítménye alapján megszerzett pontértékek alapján megszerzi az egészséges létezése stabil megtartásához szükséges „Közepes” szintet, vagy az annál jobb minősítést ér el, akkor tanuló a fizikai állapotára utaló számjegyben kifejezett osztályzat: 5 (jeles). Az elért teljesítmény abszolút értékelésénél, tudnunk kell, hogy a fizikai teljesítőképesség mértéke (különösen a kiváló és extra minősítést megszerző tanulók esetében), a rendszeres – tanórai és tanórán kívüli – fizikai aktivitás mennyisége és minősége mellett, az örökletes tényezőktől jelentős mértékben függhet. Ebben az esetben azonban az elért teljesítményt kell objektíven értékelni, még akkor is, ha a tanuló az órákon lusta, hanyag, és minden erőfeszítés nélkül is megszerzi, pl. a jó minősítést. (A matematikai verseny győztesétől, sem kérdezik meg, hogy hány példát oldott előzetesen, vagy hogy hány órát gyakorolt.) Gyenge fizikumú fiatalok esetében a tanuló fizikai állapotára utaló érdemjegyet a tanár az egyes motorikus próbákban elért teljesítmény relatív értékelése alapján állapítja meg. A „kifogásolható”, „gyenge” „igen gyenge” minősítés elérése esetén, ha a tanuló által elért teljesítményt relatív módon, – önmagához viszonyított változás irányának és mértékének figyelembevételével – de objektív értékelési szempontok szerint értékeljük, akkor a gyenge fizikuma miatt egészségileg hátrányos helyzetű tanulókat érdekeltté tesszük, hogy szorgalommal, kitartással, küzdelemmel, saját erőből akár az 5-ös jeles osztályzatot is megszerezheti. A Hungarofit értékelési és minősítési rendszer pontértékben történő kifejezése lehetővé teszi, hogy a tanulók általános fizikai teherbíró-képességét és az abban bekövetkezett változások/fejlődés mértékét, mindenki számára világosan érthető, számszerűen kifejezhető adatok alapján a szöveges minősítés mellett érdemjegyben is kifejezhessük. Táblázatok a testnevelés tantárgyból való előmenetel szöveges formában és érdemjegyben történő értékeléshez 1. Ajánlás a tanuló általános fizikai teherbíró-képességre utaló teljesítmény szöveges és érdemjegyben történő értékeléséhez 1. 1. sz. táblázat: 1. évfolyam I. félév és 2. évfolyam 1. félév. A tanuló általános fizikai teherbíró-képességre utaló fizikai teljesítmény értékelése szöveges formában. 1. 2. sz. táblázat: 2. évfolyam 2. félév és 3-4. évfolyam. A tanuló általános fizikai teherbíró-képességre utaló fizikai teljesítmény értékelése szöveges és számjegyben kifejezett formában. 1. 3. sz. táblázat: 5-12. évfolyam. A tanuló általános fizikai teherbíró-képességre utaló – ősszel elért – fizikai teljesítmény értékelése szöveges és számjegyben kifejezett formában. 1. 4. sz. táblázat: 5-12. évfolyam. A tanuló általános fizikai teherbíró-képességre utaló – tavasszal elért – fizikai teljesítmény értékelése szöveges és számjegyben kifejezett formában. 132

1. 1. sz. táblázat A tanuló általános fizikai teherbíró-képességre utaló teljesítmény szöveges értékelése. ÓDr. F. Mérey Ildikó /2005./ Hungarofit minősítő kategóriák megnevezése

Ajánlás a tanuló egészségi/fizikai állapotának szöveges értékeléséhez az 1. évfolyamban és a 2. évfolyam első félévére. (1. évfolyam és a 2. évfolyamon 1. félévben tanuló fizikai/egészségi állapotát csak szöveges formában kell értékelni.)

Igen gyenge

A gyermek fizikai állapota igen gyenge. Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek nagyfokú, tudatos fejlesztést igényelnek.

Gyenge

A gyermek fizikai állapota gyenge. Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos fejlesztést igényelnek.

Kifogásolható

A gyermek fizikai teljesítménye mérsékelt. Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos fejlesztést igényelnek.

Közepes

A gyermek fizikai teljesítménye átlagos, az általános fizikai teherbíró-képessége az egészség megőrzéshez szinttartást, a versenyszerű sportoláshoz további fejlesztést igényel.

Jó

A gyermek fizikai teljesítménye átlagon felüli. Az általános fizikai teherbíró-képessége az egészség megőrzéshez szinttartást, a versenyszerű sportoláshoz fejlesztést igényel.

Kiváló

A gyermek fizikai teljesítménye kiváló, fizikailag igen jól terhelhető. A versenyszerűen sportolóknak – a választott sportág igényétől függően – az elért szint tartós megtartására, vagy további fejlesztésre kell törekedni.

Extra

A gyermek fizikai teljesítménye extra, fizikailag a legmagasabb szinten terhelhető. Általános fizikai teherbíró-képessége valamennyi sportágban eléri az élsportolók szintjét. Élsportolói pályafutása alatt e szint megtartásra kell törekedni.

Kiegészítés: a tanuló fizikai állapotának szöveges értékelése az elért teljesítmény – társadalmi normákhoz való viszonyításával – az esteleges hiányosságok feltárása érdekében – minden estben abszolút értékelési formában történik. Megjegyzés: hosszan tartó sérülés, vagy betegség esetén a tanuló által elért teljesítmény értékelése, a tanár egyéni elbírálása alapján történik.

133

1. 2. sz. táblázat A tanuló általános fizikai teherbíró-képességre utaló teljesítmény szöveges és érdemjegyben történő értékelése 2. évfolyam 2. félévben és 3-4. évfolyam. ÓDr. F. Mérey Ildikó /2005./ Hungarofit minősítő kategóriák megnevezése

Ajánlás a tanuló fizikai/egészségi állapotának szöveges értékeléséhez a 2. évfolyam 2. félévében és 3-4. évfolyam

Érdemjegyben történő értékelés 2. évfolyam 2. félév és 3-4. évfolyam

Igen gyenge

A gyermek fizikai állapota igen gyenge. Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek nagyfokú, tudatos fejlesztést igényelnek.

3 (közepes)

Gyenge

A gyermek fizikai állapota gyenge. Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos fejlesztést igényelnek.

4 (jó)

Kifogásolható

A gyermek fizikai teljesítménye mérsékelt. Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tudatos fejlesztést igényelnek.

4 (jó)

Közepes

A gyermek fizikai teljesítménye átlagos, az általános fizikai teherbíró-képessége az egészség megőrzéshez szinttartást, a versenyszerű sportoláshoz további fejlesztést igényel.

5 (jeles)

Jó

A gyermek fizikai teljesítménye átlagon felüli. Az általános fizikai teherbíró-képessége az egészség megőrzéshez szinttartást, a versenyszerű sportoláshoz fejlesztést igényel.

5 (jeles)

Kiváló

A gyermek fizikai teljesítménye kiváló, fizikailag igen jól terhelhető. A versenyszerűen sportolóknak – a választott sportág igényétől függően – az elért szint tartós megtartására, vagy további fejlesztésre kell törekedni.

5 (jeles)

Extra

A gyermek fizikai teljesítménye extra, fizikailag a legmagasabb szinten terhelhető.

5 (jeles)

Általános fizikai teherbíró-képessége valamennyi sportágban eléri az élsportolók szintjét. Élsportolói pályafutása alatt e szint megtartásra kell törekedni. Kiegészítés: a tanuló fizikai állapotára utaló abszolút teljesítmény szöveges formában történő értékelése a társadalmi normákhoz való viszonyítással történik, az e területen mutatkozó esteleges hiányosságok feltárása érdekében. Javaslat: 2. évfolyamban tanév végén, a tanuló érdemjegyét a tanár az elért teljesítmény (általunk javasolt) abszolút értékelésével, vagy a saját maga által kialakított korábban elért teljesítményhez viszonyítással relatív értékelés alapján állapíthatja meg. Megjegyzés: hosszan tartó sérülés, vagy betegség esetén a tanuló által elért teljesítmény értékelése, a tanár egyéni elbírálása alapján történik.

134

1. 3. sz. táblázat Ajánlás a tanuló általános fizikai teherbíró-képességre utaló – őszi felmérés során elért – fizikai teljesítmény szöveges formában és számjegyben kifejezett abszolút és relatív értékeléséhez: 5-12. évfolyam számára. ÓDr. F. Mérey Ildikó A tanuló által elért teljesítmény abszolút A tanuló által elért teljesítmény relatív értékelése értékelése Hungarofit Szöveges értékelés Javasolt érdemjegy minősítő az elért teljesítmény abszolút értékelésével Tavaszi-őszi felmérés során elért kategóriák teljesítményváltozás megnevezése relatív értékelése, érdemjegyben kifejezve A tanuló fizikai állapota igen gyenge. Igen gyenge Igen gyenge; Egészséges létezése stabil megtartásához, az Gyenge; egészség/terhelhetőség szempontjából Kifogásolható, minősítő kategória leglényegesebb kondicionális képességek elérése esetén nagyfokú, tudatos fejlesztést igényelnek. – 9 vagy annál több pontot érő önfejlődés esetén: 5 (jeles) A tanuló fizikai állapota gyenge. Egészséges Gyenge – 1. 0 – 8. 5 pontot érő önfejlődés létezése stabil megtartásához, az esetén: 4 (jó) egészség/terhelhetőség szempontjából – 0. 5 pontot érő önfejlődés és stagnálás leglényegesebb kondicionális képességek esetén: 3 (közepes) nagyfokú, tudatos fejlesztést igényelnek. – bármilyen mértékű összesített Kifogásolható A tanuló fizikai teljesítménye mérsékelt. pontszám csökkenés esetén: Egészséges létezése stabil megtartása, az 2 (elégséges) általános fizikai teherbíró-képessége további, tudatos fejlesztésével biztosítható. A tanuló fizikai teljesítménye eléri az Közepes „Közepes”; egészséges létezés stabil megtartásához „Jó”; szükséges szintet. Az általános fizikai „Kiváló”; teherbíró-képessége az egészség megőrzéshez „Extra” minősítő kategória szinttartást, a versenyszerű sportoláshoz megszerzése esetén fejlesztést igényel. – az összesített pontszám növekedése és stagnálása esetén a tanuló A tanuló egészséges létezése stabil, fizikai Jó érdemjegyben kifejezett osztályzata: 5 teljesítménye átlagon felüli. (jeles), Az általános fizikai teherbíró-képessége az – ha az összesített pontszám 12 ponttal, egészség megőrzéshez szinttartást, a vagy annál többel csökken akkor a versenyszerű sportoláshoz fejlesztést igényel. tanuló érdemjegyben kifejezett A tanuló egészséges létezése stabil, fizikai Kiváló osztályzata: 3 (közepes), teljesítménye kiváló. – ha az összesített pontszám 11. 5 pont, A versenyszerű sportolás esetén a sportág vagy annál kevesebbel csökken akkor a igényétől függően, az elért szint tartós tanuló érdemjegyben kifejezett megtartására, vagy további fejlesztésre kell osztályzata: 4 (jó) törekedni. Extra

A tanuló egészséges létezése stabil, fizikai teljesítménye extra. Fizikailag nagyon jól terhelhető, általános fizikai teherbíróképessége valamennyi sportágban eléri az élsportolók szintjét. Élsportolói pályafutása alatt e szint megtartásra kell törekedni.

Megjegyzés – A tanuló általános fizikai teherbíró-képességére utaló teljesítményt, – az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó – hiányosságok feltárása érdekében a társadalmi normákhoz való viszonyítással szöveges formában javaslom értékelni. – A tanuló általános fizikai teherbíró-képességére utaló teljesítmény érdemjegyben történő értékelését, – a küzdeni tudás fejlesztése érdekében – a tanár a tanuló által korábban elért teljesítményhez viszonyítással relatív – önmagához viszonyított – fejlődés/változás értékelése alapján javaslom megállapítani. Kiegészítés: hosszan tartó sérülés, vagy betegség esetén a tanuló által elért teljesítmény értékelése, a tanár egyéni elbírálása alapján történjen.

135

1. 4. sz. táblázat Ajánlás a tanuló általános fizikai teherbíró-képességre utaló – tavaszi mérés során elért – fizikai teljesítmény szöveges formában és számjegyben kifejezett abszolút és relatív értékeléséhez: 5-12. évfolyam számára. ÓDr. F. Mérey Ildikó /2005./ Hungarofit minősítő kategóriák megnevezése

Igen gyenge

Gyenge

Kifogásolható

Közepes

Jó

Kiváló

Extra

A tanuló által elért teljesítmény abszolút értékelése Szöveges értékelés az elért teljesítmény abszolút értékelése esetén

A tanuló fizikai állapota igen gyenge. Egészséges létezése stabil megtartásához, az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek nagyfokú, tudatos fejlesztést igényelnek. A tanuló fizikai állapota gyenge. Egészséges létezése stabil megtartásához, az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek nagyfokú, tudatos fejlesztést igényelnek. A tanuló fizikai teljesítménye mérsékelt. Egészséges létezése stabil megtartása, az általános fizikai teherbíró-képessége további, tudatos fejlesztésével biztosítható. A tanuló fizikai teljesítménye eléri az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet. Az általános fizikai teherbíróképessége az egészség megőrzéshez szinttartást, a versenyszerű sportoláshoz fejlesztést igényel. A tanuló egészséges létezése stabil, fizikai teljesítménye átlagon felüli. Az általános fizikai teherbíró-képessége az egészség megőrzéshez szinttartást, a versenyszerű sportoláshoz fejlesztést igényel. A tanuló egészséges létezése stabil, fizikai teljesítménye kiváló. A versenyszerű sportolás esetén a sportág igényétől függően, az elért szint tartós megtartására, vagy további fejlesztésre kell törekedni. A tanuló egészséges létezése stabil, fizikai teljesítménye extra. Fizikailag nagyon jól terhelhető, általános fizikai teherbíró-képessége valamennyi sportágban eléri az élsportolók szintjét. Élsportolói pályafutása alatt e szint megtartásra kell törekedni.

A tanuló által elért teljesítmény relatív értékelése Javasolt érdemjegy Őszi-tavaszi felmérés során elért teljesítményváltozás relatív értékelése, érdemjegyben kifejezve Igen gyenge; Gyenge; Kifogásolható, minősítő kategória elérése esetén – 14 vagy, annál több pontot érő önfejlődés esetén: 5 (jeles) – 7 – 13. 5 pontot érő önfejlődés esetén: 4 (jó) – 0. 5 – 6. 5 pontot érő önfejlődés és stagnálás esetén: 3 (közepes) – bármilyen mértékű összesített pontszám csökkenése estén: 2 (elégséges) „Közepes”; „Jó”; „Kiváló”; „Extra” minősítő kategória megszerzése esetén – az összesített pontszám növekedése és stagnálása esetén a tanuló érdemjegyben kifejezett osztályzata: 5 (jeles), – ha az összesített pontszám 12 ponttal, vagy annál többel csökken akkor a tanuló érdemjegyben kifejezett osztályzata: 3 (közepes), – ha az összesített pontszám 11. 5 pont, vagy annál kevesebbel csökken akkor a tanuló érdemjegyben kifejezett osztályzata: 4 (jó)

Megjegyzés – A tanuló általános fizikai teherbíró-képességére utaló teljesítményt, – az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó – hiányosságok feltárása érdekében a társadalmi normákhoz való viszonyítással szöveges formában javaslom értékelni. – A tanuló általános fizikai teherbíró-képességére utaló teljesítmény érdemjegyben történő értékelését, – a küzdeni tudás fejlesztése érdekében – a tanár a tanuló által korábban elért teljesítményhez viszonyítással relatív – önmagához viszonyított – fejlődés/változás értékelése alapján javaslom megállapítani. Kiegészítés: hosszan tartó sérülés, vagy betegség esetén a tanuló által elért teljesítmény értékelése, a tanár egyéni elbírálása alapján történjen.

136

13. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje - Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első, az ötödik és a 9. évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. - A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. - Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - az intézményi tanács; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala - Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. - A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.szkkgyor.hu - A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. - A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában;

137

-

az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél; a könyvtárban;

14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

ELFOGADÁSÁRA ÉS

JÓVÁHAGYÁSÁRA

A Gyárvárosi és Szabadhegyi Főigazgatóság, Szabadhegyi Magyar-Német Általános Iskola és Gyárvárosi és Szabadhegyi Főigazgatóság, Szabadhegyi Magyar-Német Középiskola közös pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013.06.28. napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.) A Gyárvárosi és Szabadhegyi Főigazgatóság, Szabadhegyi Magyar-Német Általános Iskola és Gyárvárosi és Szabadhegyi Főigazgatóság, Szabadhegyi Magyar-Német Középiskola közös pedagógiai programját a Szülői Szervezet a 2013.09.02. napján tartott ülésén véleményezte. (Mellékelve a nyilatkozat.) A Gyárvárosi és Szabadhegyi Főigazgatóság, Szabadhegyi Magyar-Német Általános Iskola és Gyárvárosi és Szabadhegyi Főigazgatóság, Szabadhegyi Magyar-Német Középiskola közös pedagógiai programját a Diákönkormányzat a 2013.09.02. napján tartott ülésén véleményezte. (Mellékelve a nyilatkozat.) A Gyárvárosi és Szabadhegyi Főigazgatóság, Szabadhegyi Magyar-Német Általános Iskola és Gyárvárosi és Szabadhegyi Főigazgatóság, Szabadhegyi Magyar-Német Középiskola közös pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: Győr, 2013.

................................................. főigazgató

138

15. MELLÉKLETEK 15.1. Helyi tantervek 15.1.1. Helyi tanterv kifutó rendszerben 15.1.2. Kerettanterven alapuló 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben az 1.-5.-9. évfolyamon induló helyi tantervek 15.2. Érettségi és szakmai vizsgakövetelmények 15.3. Házirend 15.4. Tárgymutató és fájlnévjegyzék

139

Tartalom 1.

BEMUTATKOZÁS ....................................................................................................... 2

2.

NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................ 5

2.1.

Pedagógiai alapelveink ................................................................................................... 5

2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3.

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .......... 6 Hosszú távú célok ........................................................................................................... 6 Eredménycélok ............................................................................................................... 7 Szakképzési Szakmai Program ....................................................................................... 8

2.3.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 9

2.4.

Iskolai Egészségnevelési Program ............................................................................... 10

2.5.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............. 39

2.6.

Iskolai környezeti nevelési program ............................................................................. 41

2.7.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................. 51

2.8.

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ................................................................. 53

3.

A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI ...................................... 56

3.1.

A pedagógusok alapvető feladatai ................................................................................ 56

3.2.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ................................... 59

3.3.

Az osztályfőnöki órák témái ......................................................................................... 61

4.

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ................................................... 73

5.

AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK – A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ............................................ 75

6.

AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSE ISKOLÁN KÍVÜLI INTÉZMÉNYEKKEL ......................... 77

7.

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ......................................... 78

8.

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI ............................................................................................. 89

9.

HELYI TANTERV ..................................................................................................... 90

9.1.

A helyi tanterv időkerete kifutó rendszerben ............................................................... 90 140

9.2.

A 2013/14. tanévtől 1.-5.-és 9. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetésre kerülő helyi tanterv óraszámai ................................................................................................. 97

9.3.

A helyi tanterv kerettantervi vonatkozásai ................................................................. 101

10.

A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .. 102

11.

A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ...................................... 103

12.

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ...................................................................................................................... 114

12.1. Törvényi háttér ........................................................................................................... 114 12.2. A tanulók fizikai állapotának mérése ......................................................................... 115 13.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ............... 137

14.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK ................................................................................. 138

15.

MELLÉKLETEK ....................................................................................................... 139

15.1. Helyi tantervek ........................................................................................................... 139 15.1.1. Helyi tanterv kifutó rendszerben ................................................................................ 139 15.1.2. Kerettanterven alapuló 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben az 1.-5.-9. évfolyamon induló helyi tantervek ................................................................................................. 139 15.2. Érettségi és szakmai vizsgakövetelmények ................................................................ 139 15.3. Házirend ..................................................................................................................... 139 15.4. Tárgymutató és fájlnévjegyzék ................................................................................... 139

141