1
Dél-zalai Civil Fórum Egyesület __________________________________________________________________________
GYAKORLATI ÚTMUTATÓ
a munkavédelemben érdekelt civil szervezetek számára
Készült az OMMF-II-10-P-0292 számú pályázat támogatásával 2012
2
CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A MUNKAVÉDELEMBEN A civil részvétel keretfeltételei Amióta az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA)
1996-ban megkezdte
működését, elsődleges célja mindig az volt, hogy tájékoztatást es támogatást nyújtson a megelőző munkavédelmi kultúra kialakításához Európában. Ebbe beletartozott
-többek
között-
a
munkahelyek
és
munkavállalók
proaktív
megszólítása a munkavédelem fontosságának tudatosítása érdekében, emellett bevált
gyakorlati
tanácsokat
adva,
hogy
a
foglalkozási
biztonsági
es
egészségvédelmi normák Európa-szerte javuljanak. Az Ügynökség 2006-tól a megelőzési kultúra ösztönzésére átfogóbb, integráltabb megközelítést kezdett alkalmazni, amely az Egészséges Munkahely kezdeményezéssel jelent meg. Az Unió többi tagállamához hasonlóan Magyarországon is kialakításra került a Nemzeti Fókuszpont, amely a magyar nyelvű honlap működtetésével, az EUOSHA-tól érkező nyomtatott információs anyagok terjesztésével, az Európai Munkavédelmi Hét szervezésével, a bevált gyakorlatok gyűjtésével és a munkavédelemmel kapcsolatos tájékoztató szolgálattal jelentős mértékben járult hozzá a munkavédelem ügyének hazai társadalmasításához. Magyarországon a partnerségi gondolkodás áttörését az OMMF és a Szociális Minisztérium
által létrehozott
„Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért”
megállapodás-rendszer kialakítása jelentette. A dokumentum megfogalmazása szerint:
„A foglalkoztatás biztonságának elősegítése az elsődleges szakmai
feladat minden résztvevő partner számára. Ennek előmozdítását már nem pusztán hatósági eszközökkel lehet elvégezni, hanem szélesebb körben kell törekedni
együttműködésre
a
társhatóságokkal,
a
szakmai,
érdekvédelmi
szervezetekkel, és kölcsönös összefogást kezdeményezni a munkáltatókkal és munkavállalókkal.” 2007-től a Munkabiztonsági- és Munkaügyi Felügyelőségek regionális hálózata mellett kialakították a munkavédelmi tanácsadó szolgálatot, amely ingyenesen áll rendelkezésre, így egyúttal szétválasztásra került a hatósági és a tanácsadói munka. A szolgálat célja a munkavédelmi ismeretek terjesztése, a felvilágosítás és a tájékoztatás. Ez a „zöld számot” is üzemeltető szolgálat jól illeszkedik a partnerséghez. Céljuk a szervezett munkavégzésben résztvevők munkájának segítése, az egészséges, biztonságos munkavégzés követelményeinek megfelelő
3
munkahelyek
létrehozásának
elősegítése,
a
munkavégzés
magas
fokú
humanizálása. A
Felügyelőség véleménye
szerint a munkavédelmi helyzet javításához a
felügyelőség, a munkáltatók és a munkavállalók, illetve azok képviselőinek összefogása, jobb együttműködése szükséges. Tapasztalataik szerint a hatósági munka önmagában nem elég tudatformáló hatású. A helyzet javításához nem elég, hogy 150 fővel nő a munkaügyi felügyelők száma. Elengedhetetlen, hogy a munka világa szereplőinek szemlélete is kedvező irányban változzon. „A partnerség keretében már nem a szankcionálás az elsődleges eszköz, hanem az együttműködés. Magyarországon nem elegendő csupán hatósági eszközökkel fellépni
a
negatív
jelenségek
visszaszorításáért,
közös
érdek,
hogy
a
munkaerőpiac szereplői között bizalom és kölcsönös tisztelet alakuljon ki.” A 2010. október 26-án országos munkavédelmi konferencián megállapításra került, hogy „a hasznos tapasztalatok terjesztésének területei a munkáltatók és munkavállalók szervezetei, a szakszervezetek, egyéb szervezetek. Az új és felmerülő kockázatokat azonosítják és terjesztik azok megelőzésének módját. Az Ügynökség
fő
figyelemfelkeltő
tevékenysége
az
egészséges
munkahelyek
megteremtésére irányul. A munka világa szereplőit arra ösztönzik, hogy az általuk kialakított és bevált helyes gyakorlatokat megismertessék a munka világában.” A civil részvétel indokoltsága A
fentiek
egyértelműen
alátámasztják,
hogy
közös
társadalmi
érdekként
fogalmazódik meg a munkavédelmi és a munkaügyi helyzet javítása. A munkavédelem
hazai
intézményrendszere
a
fenti
elveknek
megfelelően
folyamatosan bővíti partneri hálózatát, amely az érdekképviseletek és civil szervezetek számára is nyitva áll. A lehetőségekhez képest azonban azt tapasztalható, hogy a munkavédelmi partnerségben elenyésző számban vesznek részt civil szervezetek. Ez a helyzet rámutat arra, hogy szükség van a szervezetek informálására, felkészítésére és a szervezetek közötti koordináció kialakítására,
amely
megerősítheti
a
munkavédelemben
érdekelt
civil
szervezetek együttműködését és érdekvédelmi rendszerének kialakítását. A civil részvételt indokolja, hogy számos olyan munkavédelmi probléma létezik, amely komoly emberi es anyagi áldozatokat követel: az EU-ban kétóránként
4
meghal valaki munkahelyi balesetben, emellett kb. 550 millió munkanap vesz el évente foglalkozási megbetegedések és balesetek miatt.
Hangsúlyozottabban
jelentkeznek a problémák a kiemelten nagy kockázatot hordozó ágazatok esetében, mint pl. az építőipar, a mezőgazdaság, valamint az egészségügy es az oktatás. Magyarországon a feketefoglalkoztatás nagymértékű jelenléte, a munkabalesetek számának alakulása, a munkavállalói panaszok ugrásszerű növekedése aggasztó minden felelősen gondolkodó ember és szervezet számára. Emellett a kis- és középvállalkozási szektorban (KKV-k), amely a munkaerő állomány nagy részét foglalkoztatja, a munkához kapcsolódó egészségi es biztonsági problémák az átlagot jelentősen meghaladó gyakorisággal fordulnak elő. A civil szervezetek bevonását, közreműködést ebben a szektorban a szakszervezetek kisebb mértékű jelenléte is indokolja. A munkavédelem civil hídjai A széles körű társadalmi közvélemény ritkán találkozik a munkavédelem civil szervezeteinek tevékenységével. A szakmai közvélemény ez irányú ismeretei is többnyire töredékesek. Ezért is indokolt számba venni a munkavédelemmel foglalkozó, ill. ahhoz kapcsolódó, így szakmai együttműködésbe vonható civil szervezeteket. Fennáll a veszélye annak is, hogy a megjelenő civil aktivitások izolált és koordináció nélküli tevékenységet jelentenek, ezért fontos feladat a koordináció megteremtése. A munkavédelem magában foglalja a munkabiztonságot, a munkaegészségügyet, amelynek része a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy, valamint a szociális
munkavédelmet
egyaránt. A kémiai
biztonságkövetelmények
természetesen a munkavédelem részét jelentik, de annak hatálya a társadalom szélesebb területeit (lakosság, munkavállalók és családtagjaik stb.) is érintik. I. Kifejezetten munkavédelmi küldetéssel mindössze három civil szervezet került bejegyzésre:
(1)
Heves
Megyei
Munkavédelmi
Szolgáltatók
Egyesülete,
(2)Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Központ Alapítvány és a (3)Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért. A munkavédelmi szakmai ágazatnak jelenleg még nincs országos hatókörű civil ernyőszervezete. A
fenti
szervezetek
közül
a
Pőcze
Lajos
Alapítvány
a
Munkavédelmi
Képviselőkért a Magyarországi Munkavédelmi Fókuszpont hálózat egyetlen civil
5
tagja, több jó gyakorlatot is kitermelt eddigi tevékenysége során, elsősorban a munkavédelmi képviselők fórumrendszerének üzemeltetésével.
A javaslatok a
fórum koordinátorán keresztül írásban és szóban is eljutnak az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottságához, mint a munkavállalói vélemények egy komponense II. Jelenleg civil oldalról elsősorban az országos hatókörű szakmai szervezetek részvétele jellemző, mint pl. a (1)Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ),
(2)Munkabiztonsági
Szövetség (MUFOSZ),
(3)
Magyar
és
Foglalkozás-egészségügyi
Üzemegészségügyi
Tudományos
Társaság (MÜTT)(4) Magyar Munkahigiénikusok Társasága (MAMUT) (5)Magyar Ergonómiai Társaság. III. A felsoroltak mellett még több nonprofit kutatóintézet is szolgálja a munkavédelem céljainak megvalósulását. A teljesség igénye nélkül pl. a (1) Magyar Mérnök Kamara Munkabiztonsági Tagozata, (2) a Magyar Orvosi Kamara Foglalkozás-egészségügyi
Szekciója,
(3)
Magyar
Kémikusok
Egyesülete
Biztonságtechnikai Szakosztálya, vagy a (4) Gépipari Tudományos Egyesület Anyagmozgatási Szakosztálya. IV. Ha a társadalmi partnereket vesszük számba –a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteket leszámítva– napi adatok szerint országosan, elsődleges prioritásait tekintve, kb. 400
szervezet áll közvetlen kapcsolatban a munka
világával, amelyek szociális és munkaügyi, foglalkoztatási csoportokat összefogó, egészségügyi, szakmai, gazdasági és érdekképviseleti tevékenységét ellátó, etnikai,
antidiszkriminációs,
valamint
a
területfejlesztéssel,
oktatással
és
kutatással foglalkozó civil szervezetek csoportját jelentik. A hazai fókuszpont szerepe Európában az Eurostat adatai szerint évente 5 720 ember hal meg munkával kapcsolatos okok miatt. Emellett, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) felmérése szerint további 159 500 munkavállaló veszíti életét az Európai Unióban foglalkozási ártalmak következtében. Az EU-ban három és fél percenként meghal valaki munkával kapcsolatos okok miatt, négy és fél másodpercenként pedig egy uniós munkavállalót ér olyan baleset, amely miatt legalább három munkanapig otthon maradásra kényszerül. Változásra van szükség, ez pedig a munkahelyi kockázatok
értékelésével
kezdődik.
Tudatosítani
kell
a
munkáltatókban,
6
biztonsági képviselőkben és szakpolitikai döntéshozókban, hogy a megfelelő kockázatértékelés a jó munkahelyi biztonság és egészségvédelem kulcsa. Magyarországnak még fel kell zárkóznia a régebbi EU tagállamokhoz, és az európai dimenzió segít a fejlődés lehetőségeinek feltárásában. Az Európai Ügynökség
kulcsfontosságú
tényező
a
magyarországi
munkavédelmi
tevékenységekben. Az Ügynökség kialakította azokat a megfelelő prioritásokat, amelyek
tükrözik
a
magyarországi
prioritásokat.
Az
együttműködési
megállapodás megfelelő keretet nyújt a fő célok eléréséhez. A fókuszpontnak nyújtott
segíti
a
fenntarthatóságának
munkavédelmi
biztosítását,
és
vonatkozású
segít
a
nemzeti
kezdeményezések forrásoktól
kapott
támogatás kihasználásában. Az Ügynökség nagyon fontos információs anyagokat bocsát rendelkezésre (brosúrák, ténylapok, stb.) Problémát jelent még, hogy a tagállamok által szolgáltatott információk gyakran nem összehasonlíthatók. Ezért az Ügynökségnek több útmutatót kellene adnia az ország-specifikus
munkavédelmi
témákat
illetően
az
információgyűjtés
módszereiről. A magyar nemzeti hálózat partnerei úgy gondolják, hogy az összes statisztikai információt és a helyes gyakorlatot központilag kellene terjeszteni, például az Ügynökség weboldalán. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség legutóbbi kampányának a karbantartás volt a témája.
Karbantartással kell ugyanis biztosítani a létesítmények,
munkaeszközök megfelelő műszaki állapotának fenntartását. E munkáltatói kötelezettség a megbízható üzemeltetés biztosítása mellett közvetetten a balesetek megelőzését is szolgálja. A nem megfelelő karbantartás önmagában is súlyos veszélyeztetést jelent, azonban maga a karbantartási tevékenység is veszélyes lehet. Előfordulhat például, hogy karbantartás közben kapcsolnak be egy gépet, helyeznek feszültség alá egy villamosvezetéket, nyomás alá egy csövet, ami a karbantartó sérüléséhez vezet. Az ilyen esetek megfelelő szervezéssel, tájékoztatással megelőzhetőek lennének. A munkavédelemben tapasztalt leggyakoribb szabálytalanságok számos más szabálytalanság mellett az üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok. A hatóság emberei
12
715
esetben
lepleztek
le
üzemeltetéssel
kapcsolatos
biztonságtechnikai hiányosságokat, 5813 esetben fedezték fel a be - és leesés veszélyt, 4078 cégnél tapasztalták az egyéni védőeszközök hiányát 2011-ben
7
január
és
szeptember
vége
között.
Az
előadó
ismertette
a
Nemzeti
Munkavédelmi Politika 2009-2012 közötti irányelveit Az
Európai Unió Bizottsága 2007-ben elfogadott egy új, ötéves munkahelyi
egészségvédelmi és biztonsági stratégiát, amely célul tűzte ki, hogy 2012-ig negyedével csökkenjen a munkahelyi balesetek száma. Ezt gazdasági ösztönzők segítségével kívánták elérni. A Nemzeti Munkavédelmi Politikában kiemelt helyet kapott
a
munkavédelmi
felügyeleti
munka
hatékonyságának
erősítése,
a
munkahelyi egészség és biztonság folyamatos fejlesztése és ellenőrzése kockázatértékelés,
a
munkavédelem
felelősség-tudatos
magatartásának
biztosítása. A Nemzeti Munkavédelmi Politika 2009-2012 irányelvei arra helyezték a hangsúlyt, hogy a partnerség jobban működjön, az együttműködésben többen vegyenek részt és a tanácsadás szolgáltatása kiszélesedjen. Az érdekegyeztetést javítani kellett, hiszen sok balesetet, megbetegedést nem jelentenek be, vagy csak utólag teszik meg, amikor már késő. A jövő útja, hogy a tájékoztatás, a tanácsadás intézményrendszere kiszélesedjen, ugyanakkor változtatni kell a munkavédelem
képzési
rendszerén.
Jelenleg
ugyanis
csak
posztgraduális
képzésben lehet munkavédelmi szakembernek tanulni, nappali képzésben nem lehet ezen a szakon diplomát szerezni.
Munkavállalói részvétel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén A munkavállalói részvétel az egészségvédelem és a biztonság irányításának fontos része. Míg a vezetőknek nincsenek kész megoldásaik valamennyi egészségvédelmi és biztonsági problémára, a munkavállalók és képviselőik pontos ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek a munka végzésének módjáról és annak rájuk gyakorolt hatásáról. Ezért a munkavállalóknak és a vezetőknek szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy a közös problémákra közös megoldásokat találjanak. A munkáltatók ezzel nem csak motivált munkaerőt, hanem segítséget is kapnak a valós problémák meghatározásához és a megfelelő megoldások kereséséhez, míg a munkavállalók ezzel az együttműködéssel elejét vehetik annak, hogy munkájuk veszélyt jelentsen számukra.
8
A jogszabályok értelmében az egészségvédelmi és biztonsági kérdésekkel kapcsolatban a munkavállalóknak tájékoztatást, utasításokat és képzést kell kapniuk, valamint konzultációt kell folytatni velük. A teljes részvételazonban túlmutat
a
konzultáción:
a
munkavállalók
és
képviselőik
a
döntések
meghozatalában is részt vesznek. A munkavállalók egészségvédelmi és biztonsági területeken való részvétele egy egyszerű kétirányú folyamat, amelyben a munkáltatók és munkavállalóik, valamint ez utóbbiak képviselői: beszélnek egymással meghallgatják egymás problémáit bíznak egymásban és tisztelik kellő időben megvitatják a egymást problémákat odafigyelnek egymás együtt hoznak döntéseket mondanivalójára kikérik egymás véleményét, és kölcsönösen tájékoztatják egymást.
A munkavállalói részvétel előnyei A kockázatok megelőzésében és a hatékony megoldások keresésében játszott jelentős szerepe miatt az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos jogszabályok kitérnek a munkavállalókkal folytatott konzultációra. Azokon a munkahelyeken,
ahol
a
munkavállalók
aktívan
hozzájárulnak a
munkavédelemhez és a biztonsághoz, alacsonyabb a foglalkozási kockázat és a balesetek száma. A fő
indokok amellett,
hogy
a
munkavállalóknak miért kell aktívan befolyásolniuk a vezetői döntéseket, többek között a következők:
ha egy adott kérdésben a munkavállalók már a tervezési szakaszban részt vesznek, nagyobb valószínűséggel tudják azonosítani a problémákat és azok okait, segíteni tudnak a gyakorlati megoldások keresésében, és alkalmazkodni tudnak a végeredményhez
ha a munkavállalók részt vehetnek a biztonságos munkavégzési rendszerek kialakításában,módosításokat ajánlhatnak, javasolhatnak és
9
kérhetnek, ami segít a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések időben és költséghatékony módon történő megelőzésére irányuló intézkedések kidolgozásában
ha a munkavállalók a folyamatban már annak korai szakaszától részt vesznek, elkötelezettek lesznek a megoldás iránt
a kommunikáció és a motiváció általánosságban javul
A munkáltatók feladata A munkáltatók fő feladatai közé tartozik, hogy amellett, hogy olyan munkahelyeket ahol az
biztosítanak,
egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos kockázatokat megfelelően ellenőrzik,
a
munkavállalókat
tájékoztatásban és képzésben részesítik, és a folyamat részeként konzultációt folytatnak
a
munkavállalókkal
és
képviselőikkel. A hatékony
konzultáció érdekében
a
munkáltatóknak olyan rendszereket kell kialakítaniuk,
amelyek
lehetővé
teszik
ésösztönzik a munkavállalói részvételt a munkahelyi egészségvédelem és biztonság
irányításával
kapcsolatosdöntésekben.
Olyan
kultúrát
kell
kialakítaniuk, ahol az egészségvédelem és a biztonság kérdése minden szereplő feladatkörébe beépül. Konzultációra a szervezet méretétől függetlenül szükség van. Az elvek változatlanok – a nyílt párbeszéd előmozdítása, az elhangzottakra való odafigyelés és a tapasztalatok levonása, valamint az annak alapján történő cselekvés – a formátum azonban változó. Nagyon fontos, hogy minden munkavállaló hozzáférjen azokhoz a rendszerekhez, amelyek
lehetővé
teszik
maradéktalan
részvételüket.
Vannak
ugyanis
olyan munkavállalók, akik különösen nehezen tudnak részt venni a
10
legfontosabb rendszerekben, ilyenek például a több műszakban, illetve az egyedül dolgozók, a takarítók, a vállalkozók, a gyakornokok vagy az ideiglenes munkavállalók. Figyelembe kell venni az adott nyelvet nem anyanyelvként beszélő vagy alacsony műveltségű munkavállalókkal való kommunikációt is. A munkáltatók feladatai: •
biztosítaniuk
kell
azokat
a hatékony
intézkedéseket,
amelyekkel
a
munkavállalók segíthetnek a vezetőknek a biztonságos munkamódszerek kidolgozásában; •
a felső és középvezetőket, illetve adott esetben a munkavállalók képviselőit megfelelő képzésben kell részesíteniük –, hogy hatékony támogatást tudjanak nyújtani a munkavállalói részvételhez;
•
biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók közvetlenül részt vegyenek a kockázatértékelési folyamatban.
Nemzeti
jogszabályok rendelkeznek
a
konzultációra,
a
munkavállalók
képviselőinek kijelölésére és a biztonsági bizottságok létrehozására vonatkozó előírásokról.
A munkavállalók feladata A munkavállalók együttműködési kötelezettsége
A munkáltatók fő feladata, hogy megelőző intézkedések bevezetésével – többek között a munkavállalókra nézve biztonságos munkamódszerekkel és berendezésekkel,
megfelelő
egyéni
védőfelszerelés
biztosításával,
tájékoztatással, utasításokkal és képzéssel – védjék munkavállalóikat. A
jogszabályok
értelmében
azonban
mindebben a
munkavállalóknak
is
szerepet kell játszaniuk, és saját védelmük érdekében a következőkkel kell segíteniük munkáltatóiknak: •
odafigyelnek a maguk és mások biztonságára és egészségére;
•
munkáltatójukkal
aktívan
egészségvédelem területén;
együttműködnek a
biztonság
és
11
•
követik a képzésen elsajátítottakat, hiszen e képzésben azért vehettek részt,
hogy
munkájukat
biztonságosan
végezzék,
és
megtanulják
a
berendezések, eszközök, anyagok stb. használatát; •
közlik az érintettekkel (munkáltatóval, középvezetővel vagy a munkavállalói képviselőkkel), ha szerintünk a munka – vagy a nem megfelelő biztonsági intézkedések – bárkinek a biztonságát vagy egészségét veszélyeztetik.
Miért van szükség a részvételre?
A
jogszabályok
előírják,
a munkavállalóknak
részt
hogy
maguk
és
kell
venniük
az
munkatársaik
érdekében
egészségvédelemmel
és
biztonsággal kapcsolatos előírások szigorításában. Ezt a következők indokolják: 1.
az egészségvédelem és a biztonság célja annak megakadályozása, hogy a munkavállalókra munkájuk veszélyt jelentsen;
2.
a munkavállalók ismerik a munkahelyi kockázatokat, és hozzá kell járulniuk azok kezeléséhez.
A
munkáltatóknak mindenekelőtt
részvételt
elő
támogató
kell
biztonsági
munkavállalók részvétele azonban
nem
a munkavállalói
mozdítaniuk
kultúrát.
korlátozódhat
a
A passzív
együttműködésre és a biztonsági előírások követésére. Ha a cél egészségük és biztonságuk
lehető
leghatékonyabb
részvételre
vonatkozó
akkor a
védelme,
szabályokat
munkavállalói
maradéktalanul
alkalmazniuk
kell munkahelyükön.
Jogszabályok Az európai jogszabályok (különösen a 89/391/EGK EU OSH keretirányelv) rendelkeznek a
munkavállalók
egészségvédelem munkavállalók
és
részvételéről
biztonság
tájékoztatására
és
területén, a
vonatkozó minimumkövetelményeket.
velük
a és
munkahelyi meghatározzák a
folytatott
konzultációra
12
A
nemzeti
jogszabályok
és
gyakorlatok
konkrét
követelményeket
határoznak meg, különösen a munkavállalói képviselők kijelölése és a munkahelyi közös vezetői–munkavállalói biztonsági bizottságok tekintetében. A munkavállalókkal folytatott konzultációra vonatkozó követelmények
A munkáltatóknak konzultációt kell folytatniuk a munkavállalókkal,
illetve képviselőikkel, és lehetővé kell tenniük, hogy részt vehessenek a munkahelyi
biztonságra
és
egészségvédelemre
vonatkozó
kérdésekkel
kapcsolatos vitában, miközben tiszteletben kell tartaniuk a javaslattételhez és kiegyensúlyozott részvételükhöz való jogukat. Az
előzetes
és
kellő
időben
történő konzultációt
igénylő
kérdések a
következők: •
minden olyan intézkedés, amely alapvetően érintheti a biztonságot és egészséget;
•
a munkahelyi
biztonsággal
tevékenységekért
felelős
és
egészségvédelemmel
munkavállalók
kijelölése,
kapcsolatos valamint
az
elsősegély, a tűzoltás, az evakuálás és a külsős szakértők igénybevétele; •
a
munkáltató
által
a
munkavállaló
a kockázatértékelésről és
számára
akülönleges
nyújtandó
tájékoztatás
kockázatoknak
kitett
munkavállalók csoportjairól, beleértve a következő kérdésekről folytatott konzultációt:
a
bevezetendő védintézkedések,
beleértve
az
egyéni
védőeszközök biztosítását, a munkahelyi balesetek részleteit; •
a
munkavállalók
egészségvédelemmel
és
biztonsággal
kapcsolatos képzésének tervezése és szervezése; •
új technológiák tervezése és bevezetése.
A munkavállaló/a munkavállaló képviselő jogai
A
munkavállalóknak/a
munkavállalói
képviselőknek jogukban
áll
a
munkáltatót a megfelelő intézkedések foganatosítására felkérni és számukra javaslatokat benyújtani.
13
A munkáltatóknak a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének különleges feladatát ellátó képviselőket fizetésük fenntartásával megfelelő ideig fel kell menteniük a munkavégzés alól, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk a feladataik ellátásához szükséges eszközöket.
A munkavállalók képviselőinek lehetőséget kell adni arra, hogy az illetékes hatóságok
(például
munkaügyi
felügyelők)
végzett munkahelyi
által
ellenőrzés során közöljék észrevételeiket.
A
munkavállalók/a
képviselői az
munkavállalók
illetékes
hatósághoz (például a munkaügyi felügyelethez) folyamodhatnak, ha úgy vélik, hogy munkahelyükön az egészségvédelem és a biztonság szintje nem megfelelő.
A
biztonsági
feladatokat
ellátó
munkavállalói
képviselők
jogosultak
megfelelő képzéseken való részvételre.
A biztonsági feladatokat ellátó munkavállalói képviselők számára a kötelesek hozzáférést
munkáltatók
biztosítani a
vállalaton
belüli
kockázatok megfelelő értékeléséhez szükséges valamennyi információhoz, valamint az egészségvédelem és biztonság tekintetében illetékes tagállami hatóság
számára
történő
benyújtás
érdekében
elkészített
baleseti
jelentésekhez. Konzultáció az építkezéseken
Az építkezéseken a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló 92/57/EGK irányelvelőírja, hogy a konzultációnak szükség esetén, valamint
az
építkezésen
figyelembevételével
a
fennálló
munkahelyen
kockázat
és
az
tevékenységeket
építkezés végző
méretének
vállalkozások
munkavállalói, illetve munkavállalóinak képviselői közötti megfelelő koordinációt is biztosítania kell.
A munkavállalók bevonásának módjai A nemzeti jogszabályok eltérnek a konzultációk lebonyolítási módja tekintetében, különösen
az
olyan
kérdésekben,
mint
a munkavállalók
képviselői,
biztonsági bizottságok és a kockázatértékelésekben való részvétel.
a
14
A
legjobb
választásnak
általában
a
formális
és
informális részvételre
vonatkozó szabályok és módszerekkombinációja bizonyul. A közvetlen munkavállalói
részvételt
alternatíváiként,
és
hanem
a
két
munkavállalói különböző,
képviselőket de
nem
egymással
egymás
a
lehető
legeredményesebben kombinálható megoldásnak kell tekinteni. Bármely módszer alkalmazása esetén a hatékony részvételre vonatkozó követelmények az alábbiakat foglalják magukban: hozzáférés a vonatkozó információkhoz, elegendő idő biztosítása a konzultációra és vitára, a konfliktusok megoldását és a konszenzus elérését szolgáló eszközök rendelkezésre állása Kockázatértékelések
A kockázatértékelésnek magában kell foglalnia, hogy a munkavállalók és képviselőik
egyaránt
ténylegesen
és
hatékonyan
részt
vesznek a
folyamatban, amelynek során valamennyien elmondhatják a problémákkal és megoldásokkal kapcsolatos véleményüket. A
kockázatértékelés
a
munkavállalók
védelmére
irányuló
kulcsfontosságú irányítási folyamat. A munkáltatónak meg kell határoznia a veszélyforrásokat (zaj, hő, nehéz terhek, ismétlődő mozdulatok, vegyi anyagok, gépek, monoton vagy a túlzott terhet jelentő munka stb.), majd értékelnie kell ezek károkozási esélyeit. Ezt követően védintézkedéseket kell foganatosítania. A jogszabályok előírják, hogy
a
kockázatértékelésről
munkavállalókkal. Azonban
és
a
minél
védintézkedésekről aktívabban
konzultálni
vesznek
kell
részt
a a
munkavállalók a kockázatértékelésekben, az azok nyomán meghozott ellenőrző intézkedések hatékonysága várhatóan annál nagyobb lesz. A folyamat fontos része a munkavállalók véleményének kikérése.
15
Munkacsoportok és próbák
A munkacsoport létrehozásának célja gyakran egy konkrét probléma megoldása, ezért a munkavállalókat és a munkavállalói képviselőket fel kell kérni a munkacsoportban való részvételre, valamint a sajátos veszélyek kezelésére irányuló, tervezést szolgáló intézkedések meghozatalában való szerepvállalásra. A szóban forgó feladatokon dolgozók bevonásával biztosítható, hogy a végeredményben munkahelyi tapasztalataik is tükröződjenek. Ezenfelül a munkavállalók nagyobb eséllyel tartják be az intézkedéseket, ha részt vettek azok kidolgozásában. Jó ötlet lehet a megoldások kipróbálása vagy tesztelése, amelyben a munkavállalók azért vállalnak szerepet, hogy a lehetséges ellenőrző intézkedéseket teszteljék, és tapasztalataik alapján kiigazítsák. A végrehajtás után az ellenőrző intézkedések felülvizsgálatához a munkavállalói visszacsatolásra is szükség van.
16
Képzés
A képzés során a részvételi hajlandóság azzal fokozható, hogy a munkavállalók ösztönzést kapnak a problémák megvitatására és a véleményformálásra. Egyes vállalatok a tényleges munkahelyi problémák felismerésére és vizsgálatára gyakornokokat alkalmaznak, és az eredményeket felhasználják a vállalati kockázatértékelési folyamatban. A munkavállalóknak a munkahelyi képzés során is beszélniük kell a biztonsággal kapcsolatos kérdésekről. A tanácsadók és a középvezetők itt kulcsszerepet játszanak. A munkavállalóknak alkalmazniuk kell a munkaköri feladataik ellátása érdekében kapott képzés során szerzett tudásukat is.
Kommunikáció és visszacsatolás
A munkavállalókat kellő időben és megfelelően tájékoztatni kell az egészségükkel és biztonságukkal kapcsolatos valamennyi vonatkozó kérdésről. A legtöbb szervezet más és más formális és informális kommunikációs csatornákat használ. A vállalatoknál hasznos, ha létezik jelentéstételi eljárás ahhoz, hogy a munkavállalók ne csak jelentsék a sérüléseket és a „csak egy hajszálon múló” baleseteket stb., hanem az egészségvédelem és a biztonság javítása érdekében tegyenek javaslatokat, a munkáltatói javaslatokról
17
pedig adjanak visszajelzést. Másrészt a munkavállalóknak is visszajelzést kell kapniuk az általuk javasolt elképzelésekről, még akkor is, ha azt a választ kapják, hogy kivitelezhetetlen. Komoly csalódottságot okoz ugyanis, ha a munkavállalók javaslatot tesznek valamire, de annak semmilyen foganatja nincs. A személyes párbeszéd és a visszacsatolás lehetőségei többek között az alábbiak: a vezetők, a munkavállalók és szakszervezeteik közötti munkahelyi biztonsággal kapcsolatos megbeszélések, tájékoztató ülések, szervezeti egységek/csoportok megbeszélései, vagy egy adott szervezet belső hálózatán, javaslattételi rendszereken stb. keresztül vezetői megbeszélések, egyéni megbeszélések a középvezetőkkel és a tanácsadókkal. A munkavállalók közvetlen tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció történhet felmérések, javaslattételi rendszerek, munkavállalói hírlevelek, belső hálózat stb. igénybevétele útján. A viták legyenek széleskörűek, és nem szorítkozhatnak a fizikai veszélyekre és a biztonsági szabályokra. A munkahelyi szervezettel, valamint a termelés, a technológiák, a berendezések és a munkamódszerek változásaival kapcsolatos kérdések például mind befolyásolhatják az egészséget és a biztonságot.
18
A konfliktusok megoldása
A munkavállalók és a munkáltatók véleménye eltérhet abban a tekintetben, hogy mi számít kockázatnak, és melyek a kockázatkezelés prioritásai. Ezért helyes gyakorlat lehet eljárások bevezetése a tárgyalásra és a konszenzusos megoldások keresésére. A hatékonyság eléréséhez a vezetőknek és a munkavállalói képviselőknek egyaránt képzésen kell részt venniük, amelynek témája a tárgyalási készségek elsajátítása.
Néhány példa a munkavállalói részvételre A biztonság javítása a hajózható belvízi utakon
A belga hajózási hivatal (Dienst voor de Scheepvaart) felel az ország északi belvízi útjainak fenntartásáért és működtetéséért. 500 munkavállalója körében magas volt a balesetek száma. Átfogó biztonsági és egészségvédelmi politikával a szervezetnek 12 év alatt több mint 60%-kal sikerült csökkentenie ezt az arányt. Ez magában foglalta balesetmegelőzési politikájának felülvizsgálatát, amelynek célja a munkavállalókkal folytatott átfogó és rendszeres konzultáció bevezetése volt. A közös munka eredményként az okok elemzésére és a hibákból való okulásra új balesetregisztrációs rendszert vezettek be, a berendezések és használatuk terén nőtt a biztonság, és számtalan, a közbiztonság javítását célzó intézkedés született.
19
A munkavállalók bevonása egy kórházi biztonsági kampányba
A kampányt a MED-Udvalg nevű, a kórház munkavállalóiból, vezetőiből és felső vezetéséből álló bizottság dolgozta ki. A kampány célja a munkavállalók aktív bevonása volt, égisze alatt a következő eseményekre került sor:
A kampányindító esemény egy Ki mit tud? volt
Plakátok
Adj ötleteket! – díjazásos verseny. Négy ötletet fényképes példaként is felhasználtak a kampányban.
Ajánlatok arra, hogy a biztonsági osztály valamennyi kórteremben ellenőrizze a tűszúrásokat.
A tűszúrásos sérülések nyomon követésének kiterjesztése.
Fiatal munkavállalók az energiaiparban
Az egészségvédelem és a biztonság előmozdítása a gyakornoki képzés szerves része az E.ON energiaipari vállalatnál. A gyakornokokat foglalkoztatásuk kezdetétől aktív szerepvállalásra ösztönzik. Az intézkedések közé tartoznak a következők:
szakképzett koordinátorok felügyelik a gyakornokokat, és figyelnek a biztonság és az egészségvédelem
20
javítására irányuló ötleteikre;
a fiatal munkavállalókat arra ösztönzik, hogy aktívanvegyenek részt a biztonsággal kapcsolatos projektek vizsgálatában, és tegyenek javaslatokat;
a biztonsággal kapcsolatos információk terjesztésére és az új ötletek meghallgatására elektronikus kommunikációs fórumokat használnak;
a gyakornokok megbízást kapnak arra, hogy pl. az Egyéni védőeszközök nevű munkacsoport képviseletében részt vegyenek ezeken a fórumokon. Ezáltal a tapasztaltabb gyakornokok átadják tudásukat fiatalabb kollégáiknak. E fórumok képviselői az E.ON egészségvédelemért és biztonságért felelős munkavállalói képviselőinek részvételével tartott országos konferencián is részt vesznek. Ennek eredményeként például a munkavállalók újabb és divatosabb védőszemüvegekethasználnak azóta, hogy a vállalat számára világossá vált: az eredetileg alkalmazott szemüvegeket azért nem használták, mert nem voltak elég „trendik”.
(Forrás: British Safety Council)
21
Új varrógép-fonalvezető tervezése
Egy ruhaipari vállalat és a szakszervezet megbeszélést folytatott arról, hogy hogyan csökkentsék a varrógépek kezelőinek körében oly gyakori, tűokozta ujjsérüléseket. A legrosszabb statisztikai adatokat felmutató telephelyen egy kis csoportot hoztak létre. Ebben két gépkezelő is részt vett, akiket arra kértek, hogy tervezzenek egy olyan védőszerkezetet, amellyel mindenki tud dolgozni. Ahol a védőszerkezetet felszerelték, ott a tűszúrásos sérülések is megszűntek. Ennek eredményeképpen két év múlva a baleseti sérülés miatti kártérítési igények 195.000 euróról 95.000 euróra csökkentek a vállalat által kifizetett biztosítási díjak a felére csökkentek, és az európai lobbitevékenységnek köszönhetően az ipari varrógépekre vonatkozó CEN-szabványt a beépített védőszerkezet elvének beépítése érdekében módosították.
22
A munkáltató és a szakszervezet által szervezett közös képzés
Egy nagy gázforgalmazó vállalat szakszervezetei és vezetőségekétnapos kockázatértékelési tanfolyam szervezéséről állapodtak meg. Az oktatókat az egyik szakszervezet delegálta, és a közös tanfolyam a regionális vezetők, a középvezetők és a munkavállalók részvételével egy évig tartott. In the first year after the training was implemented accidents were reduced by 50% in some areas. A képzés után 4 évvel a munkaidő-kieséssel járó balesetek száma az egész vállalatnál 80%-kal csökkent. (Forrás: www.workerinvolvement.co.uk, Zero harm – worker involvement)
A vállalat figyelmen kívül hagyta a kesztyű használatára vonatkozó szabályzattal kapcsolatos munkavállalói aggályokat
Egy nemzetközi hírű vegyipari vállalat egyik gyárában bevezetett szabályzat értelmében a munkavállalóknak fémmegmunkáló berendezések használatakor kesztyűt kell viselniük, noha néhány munkavállaló megpróbált szót emelni ez ellen mondván, hogy ez komoly kockázatot jelent számukra. A szabályzatot figyelmen kívül hagyó munkavállalók megrovásban részesültek. Következésképpen az egyik karbantartó a jobb kezén komoly sérülést szenvedett az
23
egyik gyárban, miután a kesztyűs kezét berántotta a gép. A munkavállaló ennek következményeként elveszítette gyűrűsujját, a középső és a kisujja pedig megsérült. A vállalatnak emiatt – többek között – bíróság elé kellett állnia, ahol az egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok megsértése miatt pénzbírságot szabtak ki rá. Go upa dán ápolói szervezet munkavállalóinak képviselői és a vezetőség dolgozott ki és folytatott le, amelynek középpontjában a személyzet aktív bevonását és részvételét eredményező intézkedések feltárása állt.
1.
Számú melléklet
Gyakorlati útmutatóhoz Munkavédelem Munkavédelmi oktatások
Ennek a fájlnak a megnyitása egy közös kezelőfelülethez vezet, melyet meg lehet tekinteni, de belőle (így böngészőn keresztül) a hivatkozások nem működnek. Ha ezt szeretnénk használni, akkor mindenképpen közvetlenül a CD-ről (vagy ha felmásoltuk a tartalmat saját gépünkre, akkor onnét) nyissuk meg a prezentációt. A munkavédelemről általában Munkavédelmi oktatás, benne: képernyős is. Munkavédelmi oktatás kiegészítve asztalosiparral Képernyős munkavégzés Vegyi veszélyek Takarítással összefüggő veszélyek Biztonságos létrahasználat Létrás szabálytalanságok Hát- és deréktáji sérülések
24
Munkabaleset Elsősegélynyújtás Foglalkozási szabályok Védőburkolatok jelentősége Szerszámhasználat Munkavédelmi bírság Elektromos kéziszerszám: sarokköszörű (flex) Elektromos kéziszerszám: kézi fúrógép Motorfűrésszel végzett munka Motoros (vállas) kasza Betegmozgatási technikák Az azbeszt, mint rákkeltő Magasban végzett munkák biztonsága Munkabalesetek vizsgálatának általános szempontjai Villamos, elektromos hálózati munkavégzés Munkavédelem az egészségügyben Munkavédelem a kórházban általános Veszélyes anyagok és kockázatértékelés Teherkötöző oktatás Targoncakezelő oktatás Lovász munkakör alapjai Rendezetlen munkaterület Stressz, pszichoszociális kockázatok Talajszint alatti munkavégzés MEBIR foglalkozási szabályok Emelőgépek üzemeltetése Elsősegély villamos áramütésnél
ADR veszélyes anyagok szállítása ADR oktatási anyagok
Ennek a fájlnak a megnyitása egy közös kezelőfelülethez vezet, melyet meg lehet tekinteni, de belőle (így böngészőn keresztül) a hivatkozások nem működnek. Ha ezt szeretnénk használni, akkor mindenképpen közvetlenül a CD-ről (vagy ha felmásoltuk a tartalmat saját gépünkre, akkor onnét) nyissuk meg a prezentációt. Veszélyes áruk szállítása, tárolása-1 Logisztikai ügyintéző SI mértékegységek
25
Kémiai biztonság Feliratozás,címkézés A címke minimális tartalma A REACH rendszer Veszélyes áru: veszélyes hulladék (benne: a biztonsági adatlapra 1.rész) Biztonsági adatlap tartalmi elemei-2 ADR a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A robbanás fogalma, csoportosítása, feltételei Gázok és főbb jellemzői Gyúlékony folyékony anyagok Öngyulladásra hajlamos anyagok Szerves peroxidok Fertőző anyagok Maró anyagok Az ADR 3.2 táblázatának felépítés Tartányok, konténerek Különleges előírások a küldeménydarabos szállításra Általános biztonsági előírások és a fő résztvevők kötelezettsége A közbiztonsággal kapcsolatos hatósági előírások A biztonsági követelmények betartását biztosító ellenőrzések Az ADR-től eltérő szabályzatok alkalmazhatósága Gyúlékony folyékony anyagok 3. osztály Csomagolás Csomagolási előírások Szállítást kísérő okmányok-1 Szállítást kísérő okmányok-2 Nem veszélyes áruk, nyilatkozatok Vasúti, vízi és légi szállításra vonatkozó előírások Veszélyes áruk raktározása Komissiózás, expediálás Kiegészítések az ADR belföldi alkalmazásához
Tűzvédelem
Tűzvédelmi oktatások
26
Ennek a fájlnak a megnyitása egy közös kezelőfelülethez vezet, melyet meg lehet tekinteni, de belőle (így böngészőn keresztül) a hivatkozások nem működnek. Ha ezt szeretnénk használni, akkor mindenképpen közvetlenül a CD-ről (vagy ha felmásoltuk a tartalmat saját gépünkre, akkor onnét) nyissuk meg a prezentációt. Dolgozói tűzvédelmi oktatás Általános tűzvédelmi ismeretek Tűzvédelmi törvény Hegesztési biztonsági Szabályzat Tűzvédelmi bírság Tűzoltó készülékek fajtái Aratás (nyári betakarítás) tűzvédelme Tűzoltó készülékek használata Tűzvédelmi szervezet HEROS szolgálat Az égés Tűzijátékok használatánál bekövetkezhető események Tűzosztályok ismerete Tűzveszélyességi osztályok
Tűzvédelmi szakvizsga a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet szerint Tűzvédelmi szakvizsga területek
Ennek a fájlnak a megnyitása egy közös kezelőfelülethez vezet, melyet meg lehet tekinteni, de belőle (így böngészőn keresztül) a hivatkozások nem működnek. Ha ezt szeretnénk használni, akkor mindenképpen közvetlenül a CD-ről (vagy ha felmásoltuk a tartalmat saját gépünkre, akkor onnét) nyissuk meg a prezentációt.
1.1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról: 1. §, 2. § (1), 4-6. §, 7. § (3), 8. §, 11. §, 15-20. §, 22. §, 43. §. 1.2. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról: 1. § (2) c), (3) f), 7-9. §, 1. melléklet. 1.3. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak: 8. §; I. fejezet Tűzoltó készülékek karbantartása: 9-15. §, 1. melléklet 1. táblázat; XX. fejezet Gázpalackok szállítása, tárolása és kezelése: 278. §; XXXII. fejezet Használati szabályok: 559-570. §, 571. § (1), (4), (5), 572. § (1), (3),
27
573. § (1), 574. (1), 581. § (1), 588. §, 590-592. §, 601. § (4). 1.4. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól: 1. §, 3. § (5)(6), 6. §, 7. §, 8. § (3), 9. §. 1.5. 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelettel kiadott Hegesztési Biztonsági Szabályzat: 3.1., 3.2., 4.1., 10.1.2.1., 10.1.8., 10.2.7., 10.2.11., 10.6.3.11. 1.6. MSZ EN 1127-1 Robbanóképes közegek. Robbanásmegelőzés és robbanásvédelem. 1. rész: Alapelvek és módszertan. 1.7. MSZ 6292 Gázpalackok szállítása, tárolása és kezelése. 1.8. A tűzoltó készülékek használatának ismertetése. 2.1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról: 1. §, 2. § (1), 4-6. §, 7. § (3), 8. §, 11. §, 15-20. §, 22. §, 43. §. 2.2. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról: 1. § (2) c), (3) f), 7-9. §, 1. melléklet. 2.3. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak: 8. §; I. fejezet Tűzoltó készülékek karbantartása: 9-15. §, 1. melléklet 1. táblázat; XII. fejezet A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata: 213. §, XIV. fejezet Villámvédelem: 226. §, 228. §; XVIII. fejezet A kamra követelményei az üzemanyagtöltő állomás előírásai: 265. §, XX. fejezet Gázpalackok szállítása, tárolása és kezelése, éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményei berendezései: 278-281. §, XXI. fejezet Éghető folyadékok és olvadék tűzveszélyességi csoportosítása: 282283. §; XXXII. fejezet Használatai szabályok: 559-575. §, 579-583. §, 587. § (1), 588. §, 590-592. §, 600. § (1), 601. § (1), (4), 610-624. §. 2.4. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól: 1. §, 3. § (5)(6), 6. §, 7. §, 8. § (3), 9. §. 2.5. 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről: 2. § (1), 3. § (1). 2.6. MSZ 9790 Éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi csoportosítása. 2.7. MSZ 15633 Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgálólétesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai. 2.8. MSZ EN 1089-3 Szállítható gázpalackok. A gázpalackok megjelölése (az LPG kivételével). 3. rész: Színjelölés 2.9. A tűzoltó készülékek használatának ismertetése.
3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők.
28
3.1 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról: 1. §, 2. § (1), 4-6. §, 7. §, 8. §, 11. §, 15-20. §, 22. §, 43. §. 3.2. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról: 1. § (2) c), (3) f), 7-9. §, 1. melléklet. 3.3. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak: 8. §; I. fejezet Tűzoltó készülékek karbantartása: 9-15. §, 1. melléklet 1. táblázat; XII. fejezet A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata: 213. §, XIV. fejezet Villámvédelem: 226. §, 228. §; XVIII. fejezet A kamra követelményei az üzemanyagtöltő állomás előírásai: 274. §, XXII. fejezet Pébégáz cseretelepek tűzvédelmi követelményei: 284-287. §, XXXII. fejezet Használatai szabályok: 559-575. §, 583. §, 587. §, 590-592. §, 599. §, 600. § (1), 601. § (1), (4), 623. § (3), 626-629. §. 3.4. 26/2006. (V. 5.) GKM rendelet az autógáz töltőállomás építésének és üzemeltetésének szabályairól: melléklet 3.1.1. d), 3.1.2., 3.4.1., 3.4.2., 4. pont. 3.5. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól: 1. §, 3. § (5)(6), 6. §, 7. §, 8. § (3), 9. §, 11. § (4). 3.6. 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet a gépjármű-fenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről: 3. számú melléklet 13. pont. 3.7. A Nyomástartó Berendezések Műszaki-biztonsági Szabályzata a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet és a 23/2006. (II. 3.) Kormányrendelet végrehajtásához szükséges részletes műszaki követelmények: II. rész 3. fejezet 3.4.13., VI. rész 1. fejezet, 2. fejezet 2.1.3. 3.8. MSZ EN 1089-3 Szállítható gázpalackok. A gázpalackok megjelölése (az LPG kivételével). 3. rész: Színjelölés 3.9. A tűzoltó készülékek használatának ismertetése.
4. Tűzgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, javítását, karbantartását végzők. 4.1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról: 1. §, 2. § (1) 4-6. §, 8. §, 11. §, 13. §, 13/A. §, 15-20. §, 21. § (1), (5), (6), 22. §, 43. §. 4.2 259/2011. (XII.7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról: 1. § (2) c), (3) f), 7. §, 9. §, 1. melléklet. 4.3 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi tervezés fogalmai: 6. § 34-41., 51., 54. pont; XXIII. fejezet Alapelvek: 288-293. §, XXIV. fejezet Építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása: 294-296. §, 300-304. §, 310. §, XXV. fejezet Az építmények általános tűzvédelmi követelményei: 354. §, 355. § (2), 360. § (2), 367-373. §, 405. § (2), 406. § (2), 477. § (2) a), 535. § (4), XXXII. fejezet Használati szabályok: 585. § (1), (2).
29
4.4. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól: 1. §, 3. § (5)(6), 6. §, 7. §, 8. § (3), (5)-(6), 9. §. 4.5. 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól: 1-4. §, 7. §. 9. § 4.6. Magyarországon érvényes megfelelőségi igazolással forgalmazott, gyártó(k) által kiadott beépítési útmutatók javítási és karbantartási utasítások az alábbi termékek esetében: - gyárilag csukószerkezettel szerelt tűzgátló ajtók, vagy kapuk, - csukószerkezet nélküli tűzgátló ajtók, vagy nyitható ablakok, - szerelt falszerkezetbe építhető tűzgátló ajtók, vagy nyitható ablakok, - falazott falszerkezetbe építhető tűzgátló ablakok, vagy kapuk. 4.7. MSZ EN 14351 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 4.8. MSZ EN 14600 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok. Követelmények és osztályba sorolás. 4.9. MSZ EN 15269 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és/vagy füstzárási vizsgálati eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. 4.10. MSZ EN 1125 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes működtetőrúddal. 4.11. MSZ EN 1154 Zárak és épületvasalatok. Szabályozottan működő ajtócsukó eszközök. Követelmények és vizsgálati módszerek. 4.12. MSZ EN 1155 Zárak és épületvasalatok. Villamos működtetésű rögzítőberendezések nyílóajtókhoz. 4.13. MSZ EN 14637 Zárak és épületvasalatok. Villamos szabályozású rögzítőrendszerek tűz-/füstgátló ajtórendszerekhez.
5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők.
5.1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról: 1. §, 2. § (1), 4-6. §, 8. §, 11. §, 13. §, 13/A. §, 15-20. §, 22. §, 43. §. 5.2. 1991 évi XLV. törvény a mérésügyről: 6. §. 5.3. 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról: 4. §, 5. §. 5.4. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról: 1. § (2) c), (3) f), 7-9. §, 1. melléklet. 5.5. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak: 8. §; II. fejezet Tűzoltó-vízforrások és tartozékaik felülvizsgálata, III. fejezet Tűzoltó kapcsok, IV. fejezet Műanyag alapanyagú tűzoltó kupakkapcsok, V. fejezet Vízzáró lapos nyomótömlők és tömlő szerelvények szivattyúkhoz és járművekhez: 69-75. §, 98-99. §, 103-105. §, VI. fejezet Tűzcsapok.
30
XXV. fejezet Az építmények általános tűzvédelmi követelményei: 401-402. §, XXVI. fejezet Tűzoltóság beavatkozását biztosító követelmények: 439. § (4), 441. § (3), 442. §, 448. §, XXXII. fejezet Használati szabályok: 589-590. §, 591. § (3)-(6). 5.6. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól: 1. §, 3. § (5)(6), 6. §, 7. §, 8. § (3), 9. §. 5.7. MSZ EN 671 Beépített tűzoltó berendezések. Tömlőberendezések. 5.8. MSZ EN 694 Tűzoltó tömlők. Alaktartó tömlők beépített rendszerekhez. 5.9. MSZ EN 14540 Tűzoltó tömlők. Szivárgásmentes lapos tömlők beépített tűzoltó berendezésekhez. 5.10. MSZ EN 14384 Föld feletti tűzcsapok. 5.11. MSZ EN 14339 Föld alatti tűzcsapok, tűzcsapszekrények és fedelek. 5.12. MSZ EN ISO 14557 Tűzoltótömlő. Gumi és műanyag szívótömlők és tömlőszerelvények. 5.13. MSZ EN 15182 Kézi tűzoltó sugárcsövek. 5.14. MSZ 1014 Pótállványcső felszín alatti tűzcsaphoz. 5.15. MSZ 1042 Jelzőtáblák vízvezetékekhez és tűzoltó vízforrásokhoz. 5.16. MSZ 1094 Kapocskulcsok tűzoltó kapcsokhoz. 5.17. MSZ 9771 Tűzcsapok és tartozékaik. 5.18. MSZ 9772 Állványcső felszín alatti tűzcsapokhoz. 5.19. MSZ 9774 Osztó tűzoltótömlőkhöz. 5.20. MSZ 9775 Gyűjtő tűzoltótömlőkhöz. 5.21. MSZ 9789 Nehéz- és középhabbal oltó kézi habsugárcsövek kialakítása, teljesítménykövetelményei és vizsgálati módszerei. 5.22. MSZ 15631Tűzvédelmi jelzőtáblák.
6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők. 6.1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról: 1. §, 2. § (1), 4-6. §, 7. § (2)-(3), 8. §, 11. §, 15-20. §, 22. §, 43. §. 6.2. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról: 1. § (3) f), 7-9. §, 1. melléklet. 6.3. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak: 8. §; I. fejezet Tűzoltó készülékek karbantartása: 9-15. §, 1. melléklet 1. táblázat; XXXII. fejezet Használatai szabályok: 559-575. §, 579-583. §, 587. §, 588. §, 590-598. §. 6.4. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól: 1. §, 3. § (5)-(6), 6. §, 7. §, 8. § (3), 9. §, 11. § (4). 6.5. 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről. 6.6. 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról. 6.7. A tűzoltó készülékek használatának ismertetése.
31
7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők.
7.1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról: 1. §, 2. (1), 4-6. §, 8. §, 11. §, 12. §, 13. §, 13/A. §, 15-20. §, 22. §, 43. §. 7.2. 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól: 21-25. §. 7.3. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról: 1. § (3) e)-f), k), 6. § (1) a), 7-9. §, 1. melléklet. 7.4. 186/2009. (IX. 10.) Korm rendelet a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről: 1-3. §. 7.5. 1991 évi XLV. törvény a mérésügyről: 6. §. 7.6. 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról: 4. §, 5. §. 7.7. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak: 8. §; I. fejezet Tűzoltó készülékek karbantartása; XXXII. fejezet Használati szabályok: 591. § (3)-(6). 7.8. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól: 1. §, 3. § (5)-(6), 6. §, 7. §, 8. § (3), 9. §. 7.9. 50/2011. (XII.20.) BM rendelet a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól: 1-4. §, 16. §. 7.10. 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet a nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről. 7.11. MSZ EN 2 A tüzek osztályozása 7.12. MSZ EN 3 Hordozható tűzoltó készülékek. 7.13. MSZ EN 1866 Szállítható tűzoltó készülékek A visszavont MSZ 1040 szabványsorozat tűzoltó készülékek karbantartására vonatkozó részei: 7.14. MSZ 1040-1:1985 Tűzoltó készülékek. Általános előírások és vizsgálat 7.15. MSZ 1040-2:1993 Tűzoltó készülékek. Készülékfajták 7.16. MSZ 1040-4:1986 Tűzoltó készülékek. Javítás és készenlétben tartás 7.17. MSZ 1040-5:1986 Tűzoltó készülékek. Gyártási előírások 7.18. MSZ 1040-6:1998 Tűzoltó készülékek. A hordozható tűzoltó készülékek ellenőrzése és javítása
8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 8.1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról: 1. §, 2. § (1), 4-6. §, 8. §, 11. §, 12. §, 13. §, 13/A. §, 15-22. §, 43. §. 8.2. 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól: 21-25. §. 8.3. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról: 1. § (3) e)-f), 6. § (1) a), 7-9. §, 1. melléklet.
32
8.4. 186/2009. (IX. 10.) Korm rendelet a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről: 1-3. §. 8.5. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi tervezés fogalmai: 6. § 4-6., 33., 46., 57., Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak: 8. §; IX. fejezet Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei. XI. fejezet A beépített automatikus tűzjelző berendezések műszaki követelményei, tervezés, kivitelezés, üzembehelyezés, használatbavétel, üzemeltetés, felülvizsgálat és karbantartás. XXV. fejezet Az építmények általános tűzvédelmi követelményei: 401-402. §, XXXII. fejezet Használati szabályok: 589-591. §. 8.6. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól: 1. §, 3. § (5)-(6), 6. §, 7. §, 8. § (3), 9. §, 11. § (4). 8.7. 50/2011. (XII.20.) BM rendelet a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól: 1-2. §, 6-8. §. 8.8. 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról: 1-5. §. A felsorolt hatályos nemzeti szabványok beépített tűzjelző berendezések szerelésére, telepítésére, felülvizsgálatára, javítására, karbantartására, üzemeltetésére vonatkozó részei: 8.9. MSZ EN 2 A tüzek osztályozása 8.10. MSZ EN 54 Tűzjelző berendezések
9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9.1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról: 1. §, 2. (1), 4-6. §, 8. §, 11. §, 12. §, 13. §, 13/A. §, 15-22. §, 43. §. 9.2. 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól: 21-25. §. 9.3. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról: 1. § (3) e)-f), 6. § (1) a), 7-9. §, 1. melléklet. 9.4. 186/2009. (IX. 10.) Korm rendelet a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről: 1-3. §. 9.5. 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről. 9.6. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi tervezés fogalmai: 6. § 4-6., 33., 46., 57., Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak: 8. §; IX. fejezet Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei X. fejezet Beépített tűzoltó berendezések XXV. fejezet Az építmények általános tűzvédelmi követelményei: 401-402. §, XXVI. fejezet Tűzoltóság beavatkozását biztosító követelmények: 437-439. §,
33
XXXII. fejezet Használati szabályok: 589-591. §. 9.7. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól: 1. §, 3. § (5)-(6), 6. §, 7. §, 8. § (3), 9. §, 11. § (4). 9.8. 50/2011. (XII.20.) BM rendelet a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól: 1-2. §, 6-8. §. 9.9. 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet a nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről. 9.10. 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról: 1-5. §. A felsorolt EK rendeletek beépített tűzoltó berendezések szerelésére, telepítésére, felülvizsgálatára, javítására, karbantartására, üzemeltetésére vonatkozó részei: 9.11. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. május 17-i 842/2006/EK RENDELETE egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról 9.12. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK RENDELETE az ózonréteget lebontó anyagokról 9.13. A BIZOTTSÁG 2007. december 17-i 1493/2007/EK RENDELETE a 842/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet értelmében az egyes fluortartalmú, üvegházhatást okozó gázok gyártói, importőrei és exportőrei által benyújtandó jelentés formájának megállapításáról 9.14. A BIZOTTSÁG 2007. december 17-i 1494/2007/EK RENDELETE az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések címkéinek formáiról és a különleges címkézési követelmények megállapításáról 9.15. A BIZOTTSÁG 2007. december 18-i 1497/2007/EK RENDELETE az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött tűzvédelmi rendszerek általános szivárgásellenőrzési követelményeinek megállapításáról 9.16. A BIZOTTSÁG 2008. április 2-i 304/2008/EK RENDELETE az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, beépített tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek tekintetében a vállalatok és a szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról A felsorolt hatályos nemzeti szabványok beépített tűzoltó berendezések szerelésére, telepítésére, felülvizsgálatára, javítására, karbantartására, üzemeltetésére vonatkozó részei: 9.17. MSZ EN 2 A tüzek osztályozása 9.18. MSZ EN 615 Tűzvédelem. Oltóanyag. Az oltóporok előírásai (kivéve a D osztályú porokat). 9.19. MSZ EN 1568 Tűzoltó anyagok. Habképző anyagok. 9.20. MSZ EN 12094 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések részegységei. 9.21. MSZ EN 15004 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. 9.22. MSZ EN 12259 Beépített tűzoltó berendezések. Sprinkler és vízpermetező oltóberendezések részegységei. 9.23. MSZ EN 12416 Beépített tűzoltó berendezések. Porral oltók. 9.24. MSZ EN 12845 Beépített tűzoltó berendezések. Automatikus sprinklerrendszerek. Tervezés, kivitelezés és karbantartás 9.25. MSZ EN 13565 Beépített tűzoltó berendezések. Habbal oltó rendszerek.
34
9.26. MSZ EN 25923 Tűzvédelem. Oltóanyag. Szén-dioxid. (ISO 5923:1989) 9.27. MSZ EN 27201 Tűzvédelem. Oltóanyagok. Halogénezett szénhidrogének. 9.28. MSZ-14-01005 Vízzel oltó önműködő tűzoltóberendezések. Műszaki követelmények. Ellenőrzés 9.29. MSZ 9784 Nyitott szórófejes, vízzel oltó berendezés. 9.30. 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról 9.31. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, vagy OKF forgalmazási engedéllyel rendelkező beépített oltóberendezések tervezési segédletei, javítási, karbantartási utasításai.
10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 10.1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról: 1. §, 2. § (1), 4-6. §, 8. §, 11. §, 12. §, 13. §, 13/A. §, 15-22. §, 43. §. 10.2. 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól: 21-25. §. 10.3. 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról: 6. §. 10.4. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról: 1-2. §, 6. § (1) a), 7-9. §, 1. melléklet. 10.5. 186/2009. (IX. 10.) Korm rendelet a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről: 1-3. §. 10.6. 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól. 10.7. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi tervezés fogalmai: 6. § 4-6., 33., 46., 57., Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak: 8. §; IX. fejezet Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei, XI. fejezet A beépített automatikus tűzjelző berendezések műszaki követelményei, tervezés, kivitelezés, üzembehelyezés, használatbavétel, üzemeltetés, felülvizsgálat és karbantartás; XXV. fejezet Az építmények általános tűzvédelmi követelményei: 401-402. §, XXXII. fejezet Használati szabályok: 589-591. §. 10.8. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól: 1. §, 3. § (5)-(6), 6. §, 7. §, 8. § (3), 9. §, 11. § (4). 10.9. 50/2011. (XII.20.) BM rendelet a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól: 1-2. §, 6-8. §. 10.10. 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról: 1-5. §. A felsorolt hatályos nemzeti szabványok beépített tűzjelző berendezések tervezésére, kivitelezésére, szerelésére, telepítésére, felülvizsgálatára, javítására, karbantartására, üzemeltetésére vonatkozó részei: 10.11. MSZ EN 2 A tüzek osztályozása
35
10.12. MSZ EN 54 Tűzjelző berendezések
11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11.1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról: 1. §, 2. § (1), 4-6. §, 8. §, 11. §, 12. §, 13. §, 13/A. §, 15-22. §, 43. §. 11.2. 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról: 6. §. 11.3. 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól: 21-25. §. 11.4. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról: 1-2. §, 6. § (1) a), 7-9. §, 1. melléklet. 11.5. 186/2009. (IX. 10.) Korm rendelet a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről: 1-3. §. 11.6. 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről 11.7. 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól. 11.8. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi tervezés fogalmai: 6. § 4-6., 33., 46., 57., Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak: 8. §; IX. fejezet Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei X. fejezet Beépített tűzoltó berendezések XXV. fejezet Az építmények általános tűzvédelmi követelményei: 401-402. §, XXVI. fejezet Tűzoltóság beavatkozását biztosító követelmények: 437-439. §, XXXII. fejezet Használati szabályok: 589-591. §. 11.9. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól: 1. §, 3. § (5)-(6), 6. §, 7. §, 8. § (3), 9. §, 11. § (4). 11.10. 50/2011. (XII.20.) BM rendelet a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól: 1-2. §, 6-8. §. 11.11. 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról: 1-5. §. 11.12. 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet a nyomástartó és töltőlétesítmények műszakibiztonsági hatósági felügyeletéről. A felsorolt EK rendeletek beépített tűzoltó berendezések tervezésére, kivitelezésére, szerelésére, telepítésére, felülvizsgálatára, javítására, karbantartására, üzemeltetésére vonatkozó részei: 11.13. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. május 17-i 842/2006/EK RENDELETE egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról 11.14. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK RENDELETE az ózonréteget lebontó anyagokról 11.15. A BIZOTTSÁG 2007. december 17-i 1493/2007/EK RENDELETE a 842/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet értelmében az egyes fluortartalmú, üvegházhatást okozó gázok gyártói, importőrei és exportőrei által benyújtandó jelentés formájának megállapításáról
36
11.16. A BIZOTTSÁG 2007. december 17-i 1494/2007/EK RENDELETE az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések címkéinek formáiról és a különleges címkézési követelmények megállapításáról 11.17. A BIZOTTSÁG 2007. december 18-i 1497/2007/EK RENDELETE az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött tűzvédelmi rendszerek általános szivárgásellenőrzési követelményeinek megállapításáról 11.18. A BIZOTTSÁG 2008. április 2-i 304/2008/EK RENDELETE az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, beépített tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek tekintetében a vállalatok és a szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról A felsorolt hatályos nemzeti szabványok beépített tűzoltó berendezések tervezésére, kivitelezésére, szerelésére, telepítésére, felülvizsgálatára, javítására, karbantartására, üzemeltetésére vonatkozó részei: 11.19. MSZ EN 2 A tüzek osztályozása 11.20. MSZ EN 615 Tűzvédelem. Oltóanyag. Az oltóporok előírásai (kivéve a D osztályú porokat) 11.21. MSZ EN 671 Beépített tűzoltó berendezések. Tömlőberendezések. 11.22. MSZ EN 694 Tűzoltó tömlők. Alaktartó tömlők beépített rendszerekhez. 11.23. MSZ EN 1568 Tűzoltó anyagok. Habképző anyagok. 11.24. MSZ EN 12094 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések részegységei. 11.25. MSZ EN 12101 Füst- és hőszabályozó rendszerek. 11.26. MSZ EN 12259 Beépített tűzoltó berendezések. Sprinkler és vízpermetező oltóberendezések részegységei. 11.27. MSZ EN 12416 Beépített tűzoltó berendezések. Porral oltók. 11.28. MSZ EN 12845 Beépített tűzoltó berendezések. Automatikus sprinklerrendszerek. Tervezés, kivitelezés és karbantartás. 11.29. MSZ EN 13565 Beépített tűzoltó berendezések. Habbal oltó rendszerek. 11.30. MSZ EN 15004 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. 11.31. MSZ EN 25923 Tűzvédelem. Oltóanyag. Szén-dioxid. (ISO 5923:1989) 11.32. MSZ EN 27201 Tűzvédelem. Oltóanyagok. Halogénezett szénhidrogének. 11.33. MSZ 9784 Nyitott szórófejes, vízzel oltó berendezés. 11.34. MSZ-14-01005 Vízzel oltó önműködő tűzoltóberendezések. Műszaki követelmények. Ellenőrzés
12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 12.1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról: 1. §, 2. § (1), 4-6. §, 8. §, 11. §, 13. §, 13/A. §, 15-20. §, 22. §, 43. §. 12.2. 259/2011. (XII.7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról: 7-9. §, 1. melléklet. 12.3. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi általános és vizsgálati fogalmak: 5. § 6., Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi tervezés fogalmai: 6. § 34., 35., 53., 54.,
37
Értelmező rendelkezések, tűzvédelmet érintő építészeti fogalmak: 7. § 8-10., 17., 23., 24., 30-35; XXIII. fejezet Alapelvek: 288-293. §, XXIV. fejezet Építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása: 294-296. §, 300-304. §, XXV. fejezet Az építmények általános tűzvédelmi követelményei: 318-319. §, 329. §, 332. §, 333. § (5)-(7), 427. § (5)-(6). 12.4. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól: 1. §, 3. § (5)-(6), 6. §, 7. §, 8. § (3), (5)-(6), 9. §. 12.5. 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 1-4. §, 7. §, 9. §. 12.6. Magyarországon forgalmazott érvényes megfelelőségi igazolással rendelkező, legalább két-két különböző (profiltényezős és nem profiltényezős) tűzgátló bevonati rendszer alkalmazására kiadott gyártói útmutató, a bevonat tisztítására, felújítására vonatkozó utasítások. A felsorolt hatályos nemzeti szabvány tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazására, karbantartására vonatkozó részei: 12.7. MSZ EN 13381 Szerkezetek tűzállóságához való hozzájárulás meghatározásának vizsgálati módszerei.
13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők. 13.1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról: 1. §, 2. § (1), 4-6. §, 8. §, 11. §, 13. §, 13/A. §, 15-20. §, 22. §, 43. §. 13.2. 259/2011. (XII.7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról: 7-9. §, 1. melléklet. 13.3. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi tervezés fogalmai: 6. § 9-11., 13., 15., 28., 28/a., 3637., XXIII. fejezet Alapelvek: 288-293. §, XXV. fejezet Az építmények általános tűzvédelmi követelményei: 292. §, 375. § (4), 379381. §, 387. §, 391-392. §, 395. §, 416. §, XXX. fejezet Hő- és füst elleni védelem, XXXII. fejezet Használati szabályok: 575. § (3), 583. § (4), 584-585. §. 13.4. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól: 1. §, 3. § (5)-(6), 6. §, 7. §, 8. § (3), (5)-(6), 9. §. 13.5. 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 1-4. §, 7. §, 9. § 13.6. Magyarországon érvényes megfelelőségi igazolással forgalmazott legalább két-két különböző természetes és gépi hő- és füstelvezető rendszerek telepítésére, javítására, karbantartására kiadott gyártói útmutató, utasítás. A felsorolt hatályos nemzeti szabványok hő- és füstelvezető rendszerek telepítésére, javítására, karbantartására vonatkozó részei: 13.7. MSZ EN 12101 Füst- és hőszabályozó rendszerek. 13.8. MSZ EN 1873 Előre gyártott tetőtartozékok
38
Iratminta neve, leírása Munka- és tűzvédelmi oktatási napló Munka- és tűzvédelmi oktatási igazolás (egy személy) Adminisztratív irodai munka oktatás Oktatási anyag (közmunka) Oktatási anyag új belépő Munkavédelmi oktatási segédlet Benzinkút oktatás teszt Munkavédelmi oktatás teszt Munka- és tűzvédelmi oktatási anyag Elméleti tűzvédelmi oktatási anyag Tűzvédelmi oktatás teszt Munka- és tűzvédelmi bírság mértéke Tűzoltó készülékek nyilvántartása Tűzoltó készülékek ellenőrző felülvizsgálat nyilvántartása Tűzvédelmi szakvizsgák nyilvántartása II. sz. Melléklet Az Mvt. 21. §-ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzéke (1/a. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez)
A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet alapján: 1. Körfűrészek egy vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz. 1.1. Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknek fix a gépágyuk és a munkadarabot kézi vagy leszerelhető előtolással juttatják a szerszámhoz. 1.2. Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknél az alternáló mozgású fűrészállványt kézzel vezérlik vagy azt hajtóművel szerelték fel. 1.3. Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyek a munkadarabot gépi előtolással mozgatják és a munkadarab behelyezése (adagolása) és/vagy kivétele kézzel történik.
39
1.4. Mozgószerszámú fűrészgépek gépi előtolással és a munkadarab kézzel végzett behelyezésével és/vagy kivételével. 2. Faipari gyalugépek kézi előtolással. 3. Faipari vastagsági gyalugépek egyoldali megmunkálásra, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 4. Szalagfűrészek egy vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 5. Az 1-4. és a 7. pont alatti munkaeszköz kombinált kivitelben. 6. Faipari csapmarógépek több szerszámtartóval, kézi előtolással. 7. Kézi láncfűrészgépek fa megmunkálására. 8. Függőleges marógépek kézi előtolással, fa és hasonló anyagok megmunkálására. 9. Prések, hajlítógépek fémmegmunkáláshoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik és a mozgó elemek lökete túllépheti a 6 millimétert, valamint a sebesség a 30 mm/s-ot. 10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgépek vagy formázóprések, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 11. Gumiipari fröccsöntőgépek vagy formázóprések, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 12. Föld alatti munkára szolgáló – vasúti munkagépek, mozdonyok és fékezőkocsik; – hidraulikus energiával működtetett emelőtalpak; – munkagépekbe beépített belső égésű motorok. 13. Háztartási hulladékgyűjtő teherjárművek kézi töltésű és présmechanizmussal rendelkező kivitelben. 14. A 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 1. számú mellékletének 3.4.7. pontjában meghatározott védőburkolatok és erőátviteli tengelyek univerzális csatlakozóval. 15. Járművekre szerelt emelők. 16. Személyek emelésére szolgáló gépek, amelyeknél fennáll a több mint 3 méter magasból történő leesés veszélye. 17. Pirotechnikai termékeket gyártó gépek.
40
Egyéb jogszabályok alapján: 18. Daruk és futómacskák gépi meghajtással. 19. Gépi hajtású emelőtargoncák. 20. Villamos emelődobok. 21. Rakodógépek. 22. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok. 23. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.
1/b. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez Az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzéke 1. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk 2. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései
III. Melléklet
VESZÉLYES HULLADÉKOK
I.1. Mit tekintünk veszélyes hulladéknak? - folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat és készítményeket is) H3-B "Kevésbé tűzveszélyes": folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek H4 "Irritáló vagy izgató": nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak H5 "Ártalmas": anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön
41
át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak H6 "Mérgező": anyagok és készítmények (beleértve az erősen mérgező anyagokat és készítményeket is), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak H7 "Karcinogén": anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik H8 "Maró" (korrozív): anyagok és készítmények, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák H10 "Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító": anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik H14 "Környezetre veszélyes": anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják I.1.1. Kötelezettségek T A veszélyes hulladékok adminisztrációja is sokkal szigorúbb: a veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék sorsát (keletkezését, gyűjtését, szállítását,
42
kezelését, átadását, átvételét) szoros elszámolásban nyilvántartani, bizonylatolni és arról a környezetvédelmi hatóságnak adatokat közölni. A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget is kell készítenie. A háztartásban, illetőleg intézményi fogyasztásból, felhasználásból vagy szolgáltatásból keletkezett veszélyes hulladékot a termelőnek elkülönítve – a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon – kell gyűjtenie, és azt kizárólag a veszélyes hulladék begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanításra engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére adhatja át. A veszélyes hulladék kezelése kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A veszélyes hulladék tulajdonosa köteles gondoskodni a veszélyes hulladék kezeléséről. A termelő – ha jogszabály másként nem rendelkezik – köteles 3 évre szóló hulladékgazdálkodási tervet készíteni, amelyben rendelkeznie kell a veszélyes hulladékai keletkezésének megelőzéséről, veszélyességének és mennyiségének csökkentéséről, hasznosításáról és ártalmatlanításáról. I.2. Adminisztrációs kötelezettségek I.2.1. Anyagmérleg A veszélyes hulladék termelője minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységről köteles anyagmérleget készíteni. A tulajdonos az anyagmérleg, illetőleg más dokumentumok alapján köteles a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységének megkezdését követő 60 napon belül, majd évente – tárgyévet követő év március 1-ig – bejelentést tenni a környezetvédelmi hatóságnak.
I.2.2. Nyilvántartás A tulajdonos köteles minden birtokában lévő veszélyes hulladékról nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásba azonnal be kell jegyeznie a veszélyes hulladék keletkezésének, tárolásának és kezelésének változását. A nyilvántartás a veszélyes hulladék másnak történő átadását követő 10 évig nem selejtezhető.
43
A nyilvántartási kötelezettség nem vonatkozik arra a termelőre, akinek az évente keletkező veszélyes hulladék mennyisége nem haladja meg • I. veszélyességi osztályú hulladék esetében az 50 kg-ot, • II. veszélyességi osztályú hulladék esetében a 100 kg-ot, • III. veszélyességi osztályú hulladék esetében az 1000 kg-ot. A nyilvántartás, illetve a bejelentés egyszerűsített formában is elvégezhető, ha a termelőnél évente keletkező veszélyes hulladék mennyisége nem haladja meg a megadott mértéket (a rendelet 4. és 5. számú melléklete). I.2.3. Üzemnapló A tulajdonos köteles a veszélyes hulladékot kezelő és tároló létesítményeinek és berendezéseinek üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni. Az üzemnapló nem selejtezhető. I.2.4. Veszélyeshulladék-bírság Ha a tulajdonos, szállító nem esz eleget a rendeltben, illetőleg a hatósági határozatban előírt • Az anyagmérleg készítésére, bejelentés megtételére, kísérőjegy alkalmazására, hulladékgazdálkodási terv készítésre, veszélyes hulladékok minősítésére; • A gyűjtésre, a szállításra, az előkezelésre; • Az átadásra-átvételre, a begyűjtésre; • A hasznosításra, az ártalmatlanításra, a tárolásra; • A behozatalra, a kivitelre és tranzitszállításra veszélyeshulladék-bírságot szab ki arra a
A
Környezetvédelmi
tulajdonosra vagy szállítóra, aki nem tesz eleget a veszélyes hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeinek.
II. VESZÉLYES HULLADÉKOK GYŰJTÉSÉNEK ÉS TÁROLÁSÁNAK SZABÁLYAI
Főfelügyelőség
44
Az üzemi gyűjtőhely működési szabályzatának 1 példányát - az üzembe helyezési eljárást megelőzően - jóváhagyásra meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak. II.1.1. Az üzemi gyűjtőhely és a hulladékgyűjtő udvarra vonatkozó műszaki előírások: 1.3. A gyűjtőhely részletes működtetési és ellenőrzési szabályait az üzemeltetőnek üzemeltetési szabályzatban kell rögzítenie. A szabályzat végrehajtására felelős személyt kell kijelölni. 1.4. A gyűjtőhely működéséről nyilvántartást kell vezetni, 1.5. A gyűjtés során esetleg bekövetkező, a környezetet veszélyeztető üzemzavar, illetve baleset következményeinek csökkentésére és elhárítására intézkedési tervet kell készíteni.
III. A VESZÉLYES HULLADÉKOK NYILVÁNTARTÁSA 1. A veszélyes hulladék termelője, tárolója, kezelője a tevékenységének nyilvántartására kötelezett az alábbiak szerint: 1.1. A veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység megnevezése és sorszáma, - A technológiai folyamatábra (melyen fel van tüntetve a bemenő és kimenő anyagok minősége). - Technológiai és kezelési utasítások. 1.2. A technológia/tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése (fantázia név esetén fő összetevőinek megadása), mennyisége (havonta), ha a technológia/tevékenység veszélyes hulladék kezelés, akkor a technológiába bevitt veszélyes hulladékok mennyiségét, származási helyét naprakészen kell nyilvántartani. 1.3. A keletkezett veszélyes hulladékok megnevezése technológiánként, tevékenység szerint, veszélyességi osztálya, azonosító száma, keletkezett mennyisége (naprakészen). 1.4. A keletkezett veszélyes hulladék fontosabb jellemzői
45
1.5. A veszélyes hulladék telephelyen belül történő kezelése, további sorsa. 1.6. A nyilvántartásban a telephelyen belüli mozgást (pl. az üzemből, ahol keletkezett gyűjtőhelyre történő átadást stb.) fel kell tüntetni, az átvevő szervezet aláírásával igazolja az átvételt. 3. A hatósági ellenőrzés során az alábbi dokumentumokat is be kell mutatni: 3.1. A telephelyről helyszínrajz, amelyen a veszélyes hulladék tárolóhelyek is fel vannak tüntetve. 3.2. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos hatósági ellenőrzések jegyzőkönyvei, határozatok, engedélyek, kötelezések, bírságok. 3.3. Anyagmérleg; szennyvízvizsgálatok és levegőtisztaság-védelmi vizsgálatok mérési eredményei. 3.4. Termelési adatok (termékek fajtái, mennyisége stb.). 4. A veszélyes hulladékok nyilvántartása a keletkezés helyén (Az adatokat évente összesíteni kell. A nyilvántartások formája eltérhet a következőktől, de tartalmaznia kell legalább ezeket az információkat). 4.1. A veszélyes hulladékot eredményező technológia/tevékenység megnevezése, sorszáma. 4.2. A technológia/tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, mennyisége (havonta) 4.5. A kezelési technológia során kezelt veszélyes hulladékok A kezelési technológia megnevezése, sorszáma, kezelési kódja:
IV. A VESZÉLYES HULLADÉKOK BELFÖLDI SZÁLLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI 2.1. A termelő köteles minden veszélyeshulladék-szállítmányt 4 példányos, általa kitöltött "SZ" kísérőjeggyel ellátni. 2.2. A kísérőjegy negyedik példánya a termelőnél marad. Az 1-3. példányokat a szállító
46
magával viszi. A kezelő a veszélyes hulladék átvétele után a 3. példányt visszaküldi a termelőnek; ezzel igazolja a termelőnek azt, hogy a veszélyes hulladék a birtokába került. 2.5. Ha a veszélyes hulladék kísérőjegyének másodpéldánya a szállítmány útnak indítását követő 30 napon belül nem kerül vissza a termelőhöz, akkor ezt a körülményt a termelőnek jelentenie kell a környezetvédelmi felügyelőség részére. V. VESZÉLYES HULLADÉKOK ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDJÉRŐL ÉS BELFÖLDI FORGALMÁNAK NYOMONKÖVETÉSÉRŐL V.1. Általános előírások 1.4.1. "Bejelentőlap veszélyes hulladék keletkezéséről" a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekről a veszélyes hulladék tulajdonosának kell kitöltenie és minden év lezárását követően március 1. napjáig a felügyelőségnek megküldenie (1. függelék). Új, veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység megkezdését követő 60 napon belül a bejelentőlap első lapját (vállalkozásra vonatkozó információk) kell beküldeni. 1.4.2. "Veszélyes hulladék átvételi bejelentőlap" (a továbbiakban: "A"): az átvevők számára előírt formanyomtatványt naptári negyedévenként kell kitölteni, és a negyedév lezárását követő 8 napon belül megküldeni a felügyelőségnek (2. függelék). 1.4.3. "Egyszerűsített bejelentőlap veszélyes hulladékról" (a továbbiakban: "BA"): a kis mennyiségben keletkező hulladékok esetében használható a "VHB" bejelentőlap helyett, amelyet évente március 1-jéig kell megküldeni a felügyelőségnek (3. függelék). 1.4.4. "Kísérőjegy a veszélyes hulladék szállításához" (a továbbiakban: "SZ"): a veszélyes hulladék átadója tölti ki, és ezzel a kísérőjeggyel szállít(tat)ja a hulladékot (4. függelék). 1.4.5. "Kísérőjegy begyűjtéssel átvehető veszélyes hulladékhoz" (a továbbiakban: "K"): a begyűjtéssel átvehető veszélyes hulladékok szállítására használatos kísérőjegy, amelyet a begyűjtő tölt ki (5. függelék).
47
V.2. Termelő/kezelő/átadó 2.1. A veszélyeshulladék-termelőnek a tevékenysége során keletkezett veszélyes hulladékairól a "VHB" formanyomtatványon kell bejelentést tennie. (A "VHB" bejelentőlap "K" lapján az exportált hulladékot is fel kell tüntetni.) Az adatszolgáltatást akkor is teljesíteni kell, ha az adatokban az előző bejelentéshez képest nem történt változás. 2.2. A veszélyes hulladék kezelőjének is a termelők számára előírt "VHB" formanyomtatványon kell megtennie adatszolgáltatását. 2.3. Veszélyes hulladék exportja esetén a veszélyeshulladék-szállítmány(ok) adatait az SZ/I lapon fel kell tüntetni. 2.4. A bejelentés(eke)t évente kell elkészíteni, első alkalommal az 1996. évről az év lezárását követően március 1-jéig. 2.5. Ha valamely termelő - amelynek már volt bejelentése - az adott évben nem tesz bejelentést, akkor ez az adatszolgáltatás szempontjából megszűnt telephelynek számít. Ha a hatósági ellenőrzés során a felügyelőség feltárja, hogy a telephelyen keletkezik veszélyes hulladék és erről a termelő nem tett bejelentést, ezt úgy kell tekinteni, hogy megszegte bejelentési kötelezettségét, és a Rendeletnek a veszélyeshulladék-bírságról szóló 9. számú melléklete szerint kell eljárni. 2.6. A termelő és a kezelő a bejelentés(eke)t a felügyelőséggel történő előzetes egyeztetés alapján elektronikus adathordozók (floppylemezek) segítségével is megteheti március 1-jéig. A bejelentő azonosítását lehetővé tevő és az adatközlésért való felelősségvállalást dokumentáló "borítólapot" ez esetben is ki kell tölteni és a felügyelőségnek megküldeni. V.3. Átadó 3.1. Az átadó a Rendelet hatálybalépésétől kezdődően köteles minden veszélyeshulladék-szállítmányt az "SZ" négypéldányos, általa kitöltött kísérőjeggyel ellátni.
48
3.2. A kísérőjegy végigkíséri útján a szállítmányt. A kísérőjegy negyedik példánya az átadónál marad, az 1-3. példányokat a szállító magával viszi. Az átvevő a veszélyes hulladék átvétele után a 3. példányt visszaküldi az átadónak, ezzel igazolja a veszélyes hulladék átvételét az átadó számára.
IV. sz. Melléklet
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK, FOGALMAK Mvt. 87. § E törvény alkalmazásában: 1. Áttelepítés: munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezésre kötelezett munkaeszköz olyan áthelyezése, amely üzembe helyezési, üzemeltetési körülményei tekintetében lényeges változást okoz. 1/A. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. 1/B. Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. 2. Létesítés: az a folyamat, melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévőfelújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják. 2/A. Megelőzés: a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése. 3. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Bányászati munkabaleset: az a munkabaleset, amely a bányászati tevékenység során bármely munkáltatónál következett be. Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely
49
a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását; b) valamely érzékszerv (vagy érzékelőképesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta; c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek); e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott. 4. Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz). 5. Munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében. 5/A. Munkaképtelen: az a munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem. 6. Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. 6/A. Munkavédelmi képviselő: olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket. 7. Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltetőmeggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. 8. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője. 8/A. Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan
50
fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek). 9. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetésvégrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, a fegyveres szervek (ideértve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot és más rendvédelmi szervet), a katasztrófavédelem központi és területi szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. Szervezett munkavégzésnek kell tekinteni továbbá a 40. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munkát is. 9/A. Telephely: a tevékenység (munkavégzés) gyakorlásának – a munkáltató székhelyétől különböző helye, ideértve a munkáltató fióktelepét is. 10. Újraindítás: az olyan – munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett – munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együttjáró javítási munkafolyamatot végeztek. 11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. 12. Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a – robbanó, – oxidáló, – gyúlékony, – sugárzó, – mérgező, – maró, – ingerlő, –szenzibilizáló, – fertőző,
51
– rákkeltő, – mutagén, teratogén, – utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), – egyéb egészségkárosító anyag. 13. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen: – a fizikai veszélyforrás, ezen belül a = munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása, = szerkezetek egyensúlyának megbomlása, = csúszós felületek, = éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, = tárgyak hőmérséklete, = a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése, = szintkülönbség, = súlytalanság, = a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása, = zaj, rezgés, infra- és ultrahang, = világítás, = elektromágneses sugárzás vagy tér, = részecskesugárzás, = elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség, = aeroszolok és porok a levegőben; – a veszélyes anyag (lásd 12. pont); – a biológiai veszélyforrás, ezen belül a
52
= mikroorganizmus és anyagcsereterméke, = makroorganizmus (növény, állat); – a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel. A felhasznált mellékletek forrása: Somogyi Gábor Munkamédia Hírlevele http://www.munkamedia.atw.hu/
