GROTIUS
A gazdaságpolitika és a szociálpolitika összefüggései az Európai Unióban és Magyarországon (A Konrad Adenauer Alapítvány és az EURATION Alapítvány s z a ké r t őikonf e r e nc i á j á na k e l őa dá s a i .2006.nove mbe r .Aze l őa dá s oks z e r ke s z t e t tvá l t o z a t á tköz r e a dj aI z i knéHedri Gabriella) HansKai s e r ,v.mi ni s z t e r ,aKonr adAde naue rAl apí t ványBudape s t iKé pvi s e l e t eve z e t őj é ne k megnyitója Ör ve nde t e s ,hogyma ikonf e r e nc i á nkont á r s a da l munkf e j l ődé s eé sEU t a g s á g unks z e mpont j á bóli s lényeges két témakört vitatunk meg. A meghívóban feltüntetett két témakör összehozza a g a z da s á g pol i t i ká té sas z oc i á l pol i t i ká t .Ny í l vá nf e l ve t ődhe ta zaké r dé s ,hogyszükség van-e szociális piacgazdaságra, hiszen ha egy ország piacgazdasága virágzik, az minden polgárának segít, tehát minden rendbenva n.Ta pa s z t a l ha t ókvi s z onte t t ő le l t é r őe s e t e ki s . Ludwi gEr ha r dmut a t ot tr áapi a c g a z da s á gé sas z oc i á l pol i t i kaka pc s ol a t á na kj e l e nt ős é g é r e ,f e l t á r va , hogy nem csupán piaci hatásoknak kell érvényesülniük, hanem, olyan funkcionáló piacgazdaság szükséges,a me l yne mf e l e j t ke z i kme gas z oc i á l i skompone ns e kr ől ,t e há ta z okr ól ,a ki ke tr os s z ul érint, ha a piaci szél t ú lny e r si r á ny ú.Me ggy őz ődé s e m,hogymode r ná l l a mba n,a me l yne m ut ol s ó s or ba nal a kos s á gj ól é t é tkí vá nj abi z t os í t a ni ,e zne me l e nge dhe t ő. A Kereszténydemokrata Párt –amelyhez én is tartozom –ehhez még néhány komponenst sorol. Az igazságos piacgazdaságnak a környezetvédelmi feltételeket is biztosítania kell, figyelemmel arra is, hogya nna kkö l t s é ge ine m há r ul j a na ke gé s z ükbe naköve t ke z őge ne r á c i ókr a, tehát a keresztény demokrácia a környezetvédelmi piacgazdaságot is felöleli. Jól funkcionáló piacgazdaság nélkül az á l l a m ne m működhe t ,ugy a na kkorag a z da s á g if e j l ődé shi á ny á t óla zá l l a mi ss oka ts z e nve d:ne m lehet okos kultúrpolitikája és egyéb nélkülözhetetlen politikái. Ha nincs pénz, nincs jó s z oc i á l pol i t i kas e m.HaNé me t or s z á g ba nag a z da s á gé ppe nne mf e j l ődi k,r os s zakonj unkt úr a ,a z on nem adóemeléssel lehet segíteni. Most –nem vártan – j ó akonj un kt úr a ,se nne kj övő é vi me g őr z é s é he zne mkí vá nj uka z adókat emelni. Azá l l a mna kmi nde nme gke l lt e nni e ,h ogyat á r s a da l omba nmi nde ni ga z s á g os a nműködj é k.Úgy g ondol om,hogye hhe zhoz z áke l lj á r ul ni ami n da z okna k,a ki kf e l e l ős e ka zá l l a m működé s é é r ts valamennyi állampolgárnak is. Rátérve az EU-ra, tudom, hogy a 2004-ben csatlakozott országok nagy várakozással tekintettek c s a t l a koz á s uk r a .Ugy a na kkorne m vá r ha t ó,hogy t a gá l l a mok c s a ka ze l őny ökből profitáljanak, hiszen olyan közösség tagjai, mely értékekre is irányul, értékközösség is. Így az újabban csatlakozott á l l a moki sf e l e l ős e ka zé r t é ke ké r t .I s me r e t e s ,hogya10új tagállam közül néhányan jól, néhányan kevésbé voltak a tagságra felkészülve. Az EU-nak követelményei is vannak, melyeket egyes tagállamok nem minden vonatkozásban teljesítenek. Magyarország például e l őr e l á t ha t óa nc s a k2010 kör ülc s a t l a koz ha ta ze ur ohoz .Egy á l l a m me l y ne k köl t s é g ve t é s e ne m ke l l őe n ki e gy e nl í t e t t nehézségekbe ütközik. Az erre vonatkozó panaszok ellenére, köztudomású, hogy az EU tagságból az említett államok is profitálnak. Magyaror s z á ga l a pve t őe ne ur ópa i .Mi korol y a tha l l a ni ,hogyMa gy a r or s z á g na ké sLe ngy e l or s z á g na k vissza kell térnie Európában, ez teljesen komolytalan, hiszen kultúrájuk, tudományunk és évszázados európaiságuk vitathatatlan. Természetes, hogy Magyarország az EU tagja és Magyarország sikeres l e s zaj övőbe n.Magyarország nem kizárólag profitálni kíván az EU tagságából, hanem van mit bevinnie az EU-ba, sajátosságait, különleges kultúráját. Európa azért is sikeres, mert tagállamai nem veszítik el saját identitásukat. Mindent uniformizálni nem európai. Természetes, hogy az EU jogrendjéhez alkalmazkodni kell, de a tagállamok nem feledkezhetnek meg saját kultúrájuk EU-beli megvilágításáról s az EU-bava l óbe vi t e l é r ől .A gazdaságpolitikában természetesen alkalmazkodni kell az EU-hoz, de ehhez a tagállami saját értékekkel is hozzá kell járulni.
1
GROTIUS
Ma ikonf e r e nc i á nke l őa dóiol y a ns z e mé l y i s é ge k,a ki kt a pa s z t a l a t a i ki s me r t e t é s é ve li shoz z á j á r ul na k at e e ndőkki a l a kí t á s á hoz .Ör ül ökös s z e j ö v e t e l ünkne k, és ehhez a legnagyobb sikert kívánom.
Dr. Ernst Ervin, az EURATION Alapítvány elnökének megnyitója Konf e r e nc i á nk t á r s r e nde z őj e ké nt ,a z EURATI ON Al a pí t vá ny r é s z é r őlc s a t l a koz om a z okhoz a gondolatokhoz, amelyeket Kaiser úrtól meghallgattunk. Három pontban szeretném t é z i s s z e r űe n összefogl a l ni , ama it é má va lka pc s ol a t oss z e r ve z é s i ,e l őké s z í t é s i ,f e l ve t é s e ke t . 1. A gazdaságpolitika és a szociálpolitika kapcsolata mindig rendkívül fontos volt, most is szinte a legfontosabb az élet és az általános politikai tevékenység területein. 2. Különösen fontos a gazdaságpolitika és szociálpolitika kapcsolata egy újonnan Európai Uniós taggá vált ország számára. Elveket, gyakorlatokat, tetteteket más dimenzióban, más formában kell összehangolni. 3. Különösen fontos ez a téma, nevezetesen a gazdaságpolitika és a szociálpolitika kapcsolata az átmene t ne ka bba na zi dős z a ká ba n,a me l y be nmos tva gy unk.Ez e ks ug a l l t á k,hogyeat é ma kör t vitassuk meg mostani konferenciánkon. E gondolatok jegyében még egyszer megköszönöm a megjelenést. Ma ikonf e r e nc i á nke l őa dói : – Prof. Dr. Kádár Béla, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, volt miniszter, – Dr. Gottfried Péter, volt államtitkár, Külügyminisztérium, – Prof. Dr. Dr. Goják J á nos ,Pé c s iHi t t udomá ny iFői s kol a , – Izikné Prof. Dr. Hedri Ganriella, az EURATION Alapítvány igazgatója, – Zalai Cs a b a ,f őos z t á l y ve z e t ő,Kül ügy mi ni sztérium. Ké r e m,ha l l g a s s á kme ge l őa dá s a i ka t .
2
GROTIUS
KádárBé l ae l őadás a Engedjék meg, hogy gratuláljak eme konferencia ötletgazdáinak, ezért a témaválasztásért. Olyan i dőke té l ünk,a mi kore l ha t a l ma s odot ta zame gköz e l í t é s ,hogya zör dögar é s z l e t e ks z é ps é g é ben l a koz i k,é se z é r tmi nde nkie gys z űkr é s z l e t t e lkí vá nf og l a l koz ni .Az t á núgye l c s odá l koz unk,hogya r é s z e k,amoz a i kokne má l l na kös s z ee gyké ppé ,e gyr e nds z e r r é .Azmá rr é g ót af e l i s me r he t ővol t , hogyavi l á gsa ze mbe r i s é gf e j l ődé s eny omá naf ol y a ma t oke gy r es okr é t űbbe k,t öbbdi me nz i ós a k l e s z ne k.Ebbőla dódóa ne gy -egy részlet kiragadásával a világ szaporodó gondjait nagyon nehéz orvosolni. Ezért a parciális megközelítés helyett –ahogy azt a szaknyelv mondja –e r ős e nc é l s z e r űi dőn ké nta z egészet felölelőpr obl é ma kör t ,é sme g köz e l í t é s e ke ta l ka l ma z ni ,hogya ze gy e sne mz e t ga z da s á g ok, t é r s é g e ké savi l á gg ondj a i nva l a mi te ny hí t he s s ünk.Ez é r tüdvö z l öm,hogyi t tol y a nna gyhor de r e j ű témával foglalkozunk ma, mint a társadalom és a gazdaság összefüggései. Annak ade f i ni á l á s a ,hogymiat á r s a da l om,s okköt e t ny i ,s őtköny vt á r ny it e r j e de l mű,demi ké nta t e r mé s z e t be n,a zé l ővi l á g ba n,a ze mbe r if e j l ődé st ör t é ne t é be ni ski a l a kul tas z e r ve z e t te gy ü t t é l é ss e gy üt t működé s ,a zi de g e n,ne m i s me r tt e r mé s z e t be n va l óf e nnma r a dás érdekében. Tehát a társadalom tulajdonképpen a szervezetek, az emberi együttélés formája, rendszere. A társadalom f e j l e t t s é g e mi ndi gt ükr öz ia z ta bi ol óg i a if e j l ődé s if ol y a ma t ot ,a me l ya ze mbe r tki e me l t ea z é l ővi l á g bólé sas z e r s z á mké s z í t ő,ugy a ne ve z e t te mbe re l vi t t eavi l á g otme g i s me r ő,s őta z tmé g me g vá l t oz t a t nii st udóúg y ne ve z e t thomos a pi e ns s é .Ezt e l j e s e ne gy é r t e l mű. Lá t ha t j uka z ti s ,hogyat á r s a da l mif e j l ődé s ,a ze mbe r if e j l ődé sf ol y a ma t ami ndi gös s z e f onódot ta z emberi ismeretek gyarapodásával, as z e l l e mit őke ké pz é s s e l .Azé l ővi l á g bóla ze mbe r tki e me l t ea za t ul a j dons á g a ,hogyne mc s a ke gy s z e r űe na za ny a g il é t f e nnt a r t á spr obl é má i va lf og l a l koz ot t ,ha ne m képes volt célokat megfogalmazni, az emberi együttélés szabályait magasabb szintre emelni. Fe j l ődését mi ndi gme g kül önböz t e t ia zé l ővi l á gt öbbir é s z é t ől ,hogyne mc s a ke gy s z e r űe na za ny a g i feltételek, hanem a szellemi, az erkölcsi feltételek megteremtésére is törekedett. A társadalom olyan multifunkcionális rendszer, amelynek természetesen csak egy része a gazdaság, a me l y al é t f e nnt a r t á s hozs z üks é g e sj a va ke l őá l l í t á s á va l ,c s e r é j é ve l ,t ul a j donl á s á va lf og l a l koz i k. Fe j l ődé s t ör t é ne t i kor s z a konké nt a ze mbe r i s é gt e r mé s z e t e s e ne l t é r őé r t é ke tt ul a j don í t ot ta l é t f e nnt a r t á s á hozs z üks é g e sa ny a g it é ny e z őkne k,é sa zúgy ne ve z e t ts z e l l e mit é ny e z őkne k.Ut a l né k a r r a ,hogyma gaat á r s a da l mié saga z da s á g if e j l ődé savi l á ge gy e t e mhe zha s onl óa ne gyt á g ul ót é r be n bontakozott ki, kezdve a városállamtól a nemzetállamig, míg eljutott a globális keretek közé. E folyamat a nemzetál l a mé sane mz e t it á r s a da l om ha gy omá ny osf unkc i ói te r őt e l j e s e ná t a l a kí t ot t a ,é s kül önös e n aga z da s á g ba n ol y a n ös s z e f onódá s oka ta l a kí t ot tki ,a me l y e k at á r s a da l om f e j l ődé s i feltételeiben gyökeres változásokhoz vezettek. Néhány gondolattal szeretnék utalni a z o k r aaf ővá l t oz á s okr a ,me l y e ke g l obá l i se r őt é r be ne r ős e n befolyásolják az emberi létfeltételeket –ha úgy tetszik –ane mz e t it á r s a da l om f e j l ődé s é ti s .Ma g aa globalizáció fogalma annyit jelent, hogy a korábban, az egyes térségeket, országokat elválasztó ne mz e t iha t á r oke l t űnne k,se bbőla dódó a nat e r me l é s it é ny e z őká r a ml á s is z a ba ds á gakor á bba ns oha ne m l á t ot tmé r t é kbe n me g nő.Az á r uk,a t őké k,a t e c hnol óg i á k,s őtmos tmá rúj a bba na s z ol g á l t a t á s oká r a ml á s is z a ba ds á gai sd e kl a r á l t a t ot t .Ebbőla dódóa na zegyes országok gazdasága növe kvőmé r t é kbe nös s z e f onódi k,t á vol it é r s é ge kke r ül ne ke gy má s t ólköl c s önösös s z e f ügg é s be , vagy esetleg alárendelt állapotba. Haakor á bbine mz e t á l l a mif e j l ődé s t őle l t é r őe navi l á g mé r e t űf e j l ődé sa ze gé s zf öl dg ol y óke r e t e i között f ol y i k,t e l j e sva gyc s a kne mt e l j e sá r a ml á s is z a ba ds á gme l l e t t ,f e l ve t ődi kaké r dé s ,hogymi lehet ennek a következménye. Hi r t e l e nme g j e l e ni ke gykor á bbi ná ll é ny e g e s e ne r ős e bbve r s e ny ,a mi te z tme ge l őz őe na nemzetállam féken, vagy távol tudott tartani. Ma a kínai portéka ott van Németországban, itt van Magyarországon 3
GROTIUS
st e r j e s z ke di ka za me r i ka i ,j a pá nbá r mi l y e nt őke ,se z z e le gy üt ttechnológia és szolgáltatás is. Ha a verseny ilyen mértékben globális és korlát nélküli, s csak nagyon közvetett korlátozásokkal szabályozható –a mi r őlat á r s a da l ma kmamé gne m ve s z ne kt udomá s ul– , akkor az is nyilvánvaló, hogya ze gy é n ié sköz ös s é g if e nnma r a dá sa l a pve t ős i ke r mé r c é j eave r s e ny ké pe s s é g . A versenyképességet azonban a korábbi szakirodalom, f ől e gal i be r á l i sé sne ol i berális közgazdasági i s kol á kl e s z űk í t i ke gy vá l l a l a t -ga z da s á g i ka t e g ór i á r a ,é sa z on t úl me nőe n ne m mé r i ka versenyképességet, országok teljesítményeit. Ez eléggé téves megközelítés, mert a világpiacon nem e gy s z e r űe n t e r mé ke k é ss z ol g á l t a t á s ok mé r kőz ne k e gy má s s a l , ha ne m a mög öt t ük l é vő államigazgatási, oktatási, egészségügyi, társadalom-e l l á t á s i ,kör ny e z e t vé de l mir e nds z e r e ki s .El s ő í z be nt a pa s z t a l ha t j uki l y e ne r őt e l j e smé r t é kbe n,hogyave r s e ny ké pe s s é gne me gy s z e r űe ng a z da s á g i kategória. Le s z űkí t é spi a c ive r s e ny ké pe s s é g r őlbe s z é l ni ,i t ta zi de j eat á r s a da l mive r s e ny ké pe s s é g j e l e nt ős é gef e l i s me r é s é ne k,é sne mt a r t ha t óf önna zabi z ony oskor á bbi ,a kkormé gne ma nny i r a természetellenes szembeállítás, hogy a gazdaság és a társadalom, vagy a gazdaságpolitika és a t á r s a da l ompol i t i ka köve t e l mé ny e i , s őt a t á r s a da l omi g a z g a t á s köve t e l mé ny e i e gy má s s a l konfliktusban vannak. Fe l i s me r t ük,hogyave r s e ny ké pe s s é gt á r s a da l mika t e g ór i ai s .Nos ,e bb ő lmá r nagyszámú új feladat fakad az ország-i ga z g a t á s ,s őtane mz e t köz ig l obá l i sigazgatás számára. Amá s i kna gyvi l á g kör ny e z e t ivá l t oz á s ,a mi taga z da s á gs z á ms z e r űs í t e nit ud,a z z a lf üggös s z e ,hogy avi l á gg a z da s á g inöve ke dé sa l ka t ar a di ká l i s a nme g vá l t oz ot t .Aze z r e df or dul óhozköt he t őa z ,hogya f e j l e t tor s z á g o k ba ne l őá l l í t ot tt e r mé ke k és szolgáltatások több mint 50 %-á taf e l s ő- és középfokú ké pz e t t s é gg e lr e nde l ke z őmunka e r őá l l í t ot t ae l ő.Egy r ej obba ns z á ms z e r űs í t he t őa za zös s z e f ügg é s , hogy a a 19. század második felében sokat áldoztak az alapfokú és középfokú oktatásra. A 20. század második felében jelentkezett tendencia, hogy azok az országok a legversenyképesebbek, a t e l j e s í t őké pe s e bbe k,a hola f e l s őf okú okt a t á si nt e nz i t á s aé smi nős é g eal e ge r őt e l j e s e bb,a hol j e l e nt ős e k a kut a t á s f e j l e s z t é s r e i n nová c i ór a , vi l á gg a z da s á g i kör ny e z e t vá ltozáshoz való alkalmazkodásra fordított eszközök, ráfordítások aránya. Ez nagyon szoros összefüggés. Ha viszont f i gy e l e mbeve s s z ükhogyt udomá ny ost e l j e s í t mé ny he z ,ski e me l ke dős z a kma it e l j e s í t mé ny he z– miként azt elnök úr is említette –kultúra, társadalmine ve l é s ,é r t é kké pz ődé ss z üks é g e s ,a kkor megtalálhatjuk azokat a kapaszkodókat is, hogy az egyes nemzetek felemelkedésében vagy ha ny a t l á s ij e l e i be nmi l y e ns z e r e pe tj á t s z i kat á r s a da l mié r t é kr e nd,ane ve l é s ir e nds z e r ,ami nős é gi forradalom, avagy a silánysági ellenforradalom megjelenése az emberi kapcsolatok fejlesztésében. Az elmúlt 2-3 évtized egyik új jelensége, hogy a világgazdasági integrálódás keretében Ázsia ,a ma ga 3 mi l l á r dl a kos á va l ,munka e r ő kí ná l a t á va lbe l é pe t ta ne mz e t köz ika pc s ol a t okba é sot t könyörtelenül szorítja ki mindazon tevékenységeket a fejlett országokból, amelyek szakképzetlen munka e r őve l ,e s e t l e gt e l j e s í t mé ny ié r t é kr e ndné l küle l vé g e z he t ők.Ne m ve t t emé gt udomá s ula z európai társadalom –és különösen a magyar társadalom –hogy ebben a versenyben menekülés csak e l őr eva n,ma g a s a bbt e l j e s í t mé ny is z i nt r e ,ma g a s a bbt udá s s z i nt r e ,ma g a s a bbmi nős é g ii g é ny s z i nt e t ki e l é g í t őt e vé k e ny s é g e kf e l é .Aki ,at á r s a da l miokt a t á s i -nevelési rendszer gyengesége következtében ebben lemarad, az versenyezhet azzal az életszínvonallal is, amelyen most még az ázsiai kínálat a világgazdaságban megjelenik. Erre fejlett országban nagy igény nincs, Végül a harmadik nagyon lényeges aspektus, a világgazdasági értékrend változása. Tulajdonképpen külön szemináriumot érdemelne, a világgazdasági értékrend változás tanulmányozása. A rendelkezésemre álló néhány percben ebben nem szeretnék elmélyedni, de utalok arra, hogy a má s odi k vi l á g há bor ú ut á n,a za me r i ka ni z á l ódá sny omá n ki a l a kul te r őt é rköve t ke z mé ny e ké nta fogyasztás vá l ta l a pve t őé r t é kké .Úgyi smondha t ná m,hogya ze mbe r if e j l ődé sme gc s onkul t ,me r t hiszen az embert nemcsak az anyagi létfeltétel megteremtése és a fogyasztáshoz szükséges t e vé ke ny s é ge me l t ekiat e r mé s z e t ből ,ha ne ma zúgy ne ve z e t ts pi r i t uá l i ss z e l l e mit é ny e z ői s . Nos ,a z tl á t j uk,hogyaf ogy a s z t á s ié r t é k r e nde l s ődl e ge s s é g eköve t ke z t é be namá s i kol da l ,amá s i k dimenzió, a spirituális dimenzió háttérbe szorul, s ennek nagyon súlyos gazdasági következményei is 4
GROTIUS
vannak. Ha a fogyasztás az emberi tevékenységet moz g a t óa l a pve t őha j t óe r ő,a l a pve t őt á r s a da l mi érték –amelynek alapján rendszereket, kormányokat megítélünk –, akkor világos, hogy ez a rövid t á vús z e ml é l e t e te r ős í t i ,aha s z one l vűs é g e te r ős í t i .Ebbőla dódóa nat á r s a da l om ne mt a ka r é ko s kodi k, szemben egyes kor á bbi ,e gy e sva l l á s oke l őí r á s a i va l ,a me l y e kame g t a ka r í t á s oka ta l a pve t őé r t é kne k és követelménynek tekintették. Csoda-e, hogy ha a társadalom többsége a fejlett világban f ogy a s z t á s köz pont ú,ki vé t e l e sa l kupoz í c i óts z e r e za z ,a kipé nz ügy it őké ve l ,me g t a ka rításokkal, tehát t őke f e l e s l e ge k ke lrendelkezik. Í gye l ha l vá ny ulahos s z út á vúj övő.Ké t e z e ré vve le z e l őt t ,ar óma ibi r oda l om má rme g ke z dődő ha ny a t l ókor s z a ká ba ni sé r z é ke l he t ővol t ,ac a r pedi e m me nt a l i t á s ,há te z tl á t j ukvi s s z a t é r ni .De akkor azt is tudomá s ulk e l lve nnünk,hogye zat á r s a da l mide ka de nc i aac s ökke nőve r s e ny ké pe s s é g következménye. Nos, e néhány növekedési, gazdaságpolitikai, értékrendi környezeti változás, –azt hiszem –rávilágít arra, hogy milyen, a napi költségvetési egyensúlyhiánynál lényegesebb problémákkal rendelkezünk. Nagyon sok más strukturális deficitünk –köztük a technográfiai és a környezeti –összefügg a carpe di e mf i l oz óf i á va l ,aha s z one l vűs é g di a da l út j á va l ,a me l y af e j l e t tvi l á g ba n ma g aa l á gy űr t ea társadalom többi alrendszerét. Az a szinte évezredes f e j l ődé s if ol y a ma t ,me l y e tEur ópaaRóma iBi r oda l om ös s z e oml á s á tköve t ő csaknem ezer éves stagnálás és káosz után felmutatott, a középkori kolostorokból kiinduló t udomá ny osé r t é ke k me g j e l e né s e ,a t öbbr et ör e kvé sa művé s z e t be n – a gótika, az újítás, a racionalizmus során –a dot tEur ópá na kl e he t ős é g e ta r r aas z e r e pr e ,a mi t4-500 éven át betöltött a nemzetközi kapcsolatrendszerben. Ezt e t t el e he t ő vé ,a ze z e ré vve la z e l őt tÁz s i á ná ls okka le l ma r a dot t a bb Eur ópa4-500 év alatt felzárkóz z é kÁz s i á hoz ,ma j de gy r egy or s ul óüt e mbe ne l őr e t ör j önamúl t s z á z a dut ol s óha r ma dá i g. Fe l ve t ődi k a ké r dé s :va n-e összefüggés Európa értékrendi kiürülése, a hagyományos európai ha j t óe r őke l ha ny a gol á s aé sEur ópane mz e t köz ipoz í c i ói na kagy e ng ül é s eköz öt t . Úgy gondolom erre nagyobb nehézségek nélkül, mindenki rábukkan. Európának vissza kell találni a z okhoza zé r t é ke khe z ,a z okhozaha j t óe r őkhöz ,a me l y e kt öbbs z á zé ve nke r e s z t ülna ggy át e t t é k. . Ehhez olyan társadalompolitikai és gazdasági irányítási rendszerek, tehát olyan modell szükséges, a me l y ne m a ha s z one l vűs é g e na l a pu l ól i be r á l i s pi a c g a z da s á g ot j e l e nt i ,ha ne m as z oc i á l i s piacgazdaságot, amely tudomásul veszi, hogy a globális világban a helytállás, pozíció-javítás, társadalmi versenyképességi elemeinek is –etikai meggondolásoktól teljesen függetlenül is ha úgy t e t s z i kg a z da s á g ic é l s z e r űs é g ből–helyet kell adnunk. Eur ópa ,sMa gy a r or s z á gi sa kkort ud s or s á n ke dve z őé r t e l e mbe n vá l t oz t a t ni ,haat ör t é ne l e m üzenetét megfogadja és alkalmazza a megváltozott vilá gg a z da s á g ikör ny e z e t be né se r őt é r be n. Köszönöm, hogy meghallgattak.
5
GROTIUS
Got t f r i e dPé t e re l őadás a Kös z önöm s z é pe nal e he t ős é g e t ,hogye h he zat é má hozné há nyg ondol a t t a lhoz z á j á r ul ha t ok.Ká dá r Bé l ami ni s z t e rúrg r a t ul á l tas z e r ve z őkne kag ondol a t é r t ,é ne gy be n szeretném is megköszönni, hogy olyan témát választottak, amelyet nagyon sok oldalról lehet megközelíteni, és lehetséges, hogy e sok oldalról körülbelül ugyanoda jutunk el. Rövid hozzájárulásom kiinduló pontja az lenne: nyilvánvaló, hogy a szociálpolitika és a gazdaságpolitika Európában és a világon mindenhol új és számos kérdéseket vet fel. És nyilvánvaló, hogymi nde nor s z á g na ks a j á tl e he t ős é g e is z e r i ntke l le z e kr eaki hí vá s okr aavá l a s z oka tme g t a l á l ni a . Magyarország esetében sok specialitás hozható fel. Ez e kkö z öt te gyol y a nva n,a mi r őlé ne gyki c s i t részletesebben szeretnék beszélni. Ez pedig az, hogy friss európai uniós tagországként rendelkezhet e gyol y a nf e l ha j t óe r őve l ,s e g í t s é gge l ,a me l yhoz z á s e g í t he t ia hhoz ,hogye gy f a j t ae l őny be nl e gy e n– s ha ez af e l h a j t óe r őva l óba nr e nde l ke z é s r eá l l ,é shogy–hae z z e laf e l ha j t óe r őve lva l óba né l ni tudunk –e gy f a j t ae gy e dül á l l ót ör t é ne l mil e he t ős é g he zj ut ha ta hhoz ,hogye z e kke laki hí vá s okka l sikeresen szembe nézzen. Így ebben –az imént is nagyon alaposan bemutatott globalizációs f ol y a ma t okka lj e l l e me z he t ővi l á g ba n–a periférikus pozícióból egy központi pozícióba kerüljön és sikeres válaszokat adhasson a kihívásokra. Mi kell ehhez? Ehhez –ahogyan említettem –az kell, hogy ez az Európai Unió valóban adja azokat ahúz óe r őke t ,a me l y e kr es z üks é g ünkva n.Ezért azt gondolom –a hogy a nmá re zabe ve z e t őbe ni s elhangzott –, hogy új tagországként kötelességünk is, hogy legyen elképzelésünk arról, hogy melyek azok a pontok, ahol tagországként hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy az Unió valóban olyan á l l a pot ba nl e gy e naköve t ke z őé ve kbe n,hogyema gy a rs z e mpont bólt ör t é ne l mis z e r e pe tbet udj a t öl t e ni .Ebbőlas z e mpont ból–véleményem szerint –al e gf ont os a bbf ői r á ny okaköve t ke z ők. 1. Visszatérve az eredetekhez, fel kell tennünk magunknak újra és újra azt a kérdést, hogy mi az alapja ennek az európai integrációnak. Ané l kül ,hogy i dő va gy l e he t ős é gl e nne e nne k ar é s z l e t e s t a g l a l á s á hoz ,a z thi s z e m,hogyvi s s z ake l lt é r nünka hhozaI I .vi l á g há bor útköz ve t l e nülköve t ől e l ki és történelmi és politikai állapothoz, amely a világháborús sokk következtében jött létre. Ennek lényege az volt, hogy véget kell vetni az európai történelem mókuskerekének, amely több évszázadon keresztül úgy ragadható meg egyfajta olvasatban, hogy voltak e r őköz pont okEur ó p á ba n, é se z e kmi nd i ge r őe gy e ns úl y r at ör e ke dt e k.Aze r őe gy e ns úl y iá l l a pot okabé ker övi di dős z a ka s z a i vol t a kEur ópá ba n.Dee z e ka ze r őe gy e ns úl y ivi s z ony okmi ndi gme g boml ot t a k,é se z e ke tva l a mi l y e n konfliktusok révén állították helyre. Azt g ondol om,hogye za za l a pá l l a pot ,a mi ta za l a pí t óa t y á ka ta r r ave z e t t e ,hogykike l ll é pn ie bből a zör dög ikör b ől .Ez tvi s z ontc s a kúgyl e he t ,hogya za z onos ,é r t é ke ke tva l l ókl e monda na ka r r ól , hogy egymással szembeni vitáikat háborús konfliktusok révén rendezzék, szuverenitásukba tartozó bizonyos ügyeiket közös intézményeken és közös politikákon keresztül intézzék. Az tg ondol om,e z ta z é r té r de me sf e l i dé z ni ,hogye r ős í t s ükme gma g unka ta bba n,hogybá ra z európai integráció mindig és ma is természetesen gazdasági eredményeken keresztül igazolja saját létét, de lényege mégis csak az, hogy értékközösség, azonos értékeket és elveket valló országoknak a közössége, amelyek egy olyanfajta viszonyba kerültek egymással, ahol bizonyos alapértékek megkövetelése elkerülhetetlen. Hát így jutunk el az emberi jogok tiszteletben tartásához és a szolidaritás elvéhez is. Aze ur ópa ij övőti l l e t ő e n,a ze l múl t50é vne kat ör t é ne t ea z tmut a t j a ,hogyabőví t é s e ké sa mélyítések egymással egy fajta összhangban zajlottak le. Lehet, hogy egy kicsit önkéntes ez a történelem-s z e ml é l e t ,det a l á nmé g i s c s a kva nr e nds z e ra bba n,hogyana gyi bé r i a ibőví t é s ,a80-as é ve kköz e pé nki vá l t ot t aakohé z i óspol i t i ká t ,a ze gy s é ge sbe l s őpi a c na kapr ogr a mj á t ,t e há tabőví t é s egyben kiváltotta az integráció mélyítésének a szükségességét is. Úgy gondolom, hogy ugyan ez a
6
GROTIUS
magyarázata annak, hogy a 2004. május 1.-ike l e t ina gyke l e t ibőví t é s ,e l őké s z í t é s es or á n,kor á bba n nem látott mélyítés következett be: a gazdasági –monetáris unió és a közös pénz létrehozása. Gondol om,me g f i gy e l he t őt e nde nc i a ,hogya zEUabőví t é s e kme l l ét e t tl é pé s e kke lbi z t os í t ot t a ,hogy as oks z í nűs é g ,a vá l t oz a t os s á g ne ol y a n mé r t é kbe ne r ős í t s eac e nt r i f ug á l i srendszert, ami a me ge r ős í t é s t gy öng í t i ,ha ne m a zi nt e g r á c i ó új a bb me g e r ősítéseket kapjon egységessége és homogenitása me g őr z é s eé r de ké be n. Eza zös s z e f ügg é skomol yké r dé s e ke tve tf e laj övőr ené z ve .Eljutottunk oda, hogy a tagországoknak egy része nem hajlandó a mélyítés ügyben tovább menni, (lásd az Egyesült Királyság vagy Svédország) s vannak olyan tagországok, amelyek nem érettek bizonyos mélyítési lépéseket megtételére. Ebbőlköve t ke z őe ne gy r et öbbe tha l l u n ka r r ól ,hogy–„ Konc e nt r i kusKör ök Eur ópá j a ” ,„ Ma gEur ópa ” ,„ al ac a r t eEur ópa ” .Ez é r ta z tg ondol om,hogyhaMa gy a r or s zág, az EU-taköve t ke z ő é ve kbe nol y a nuni óna ka ka r j al á t ni ,bi z ony osf e l ha j t óva gyhúz óe r őtvá r ha t ,a kkora za zé r de ke , hogyamé l y í t é s ne ké sabőví t é s ne ke gy e ns úl y ame g ma r a dj on. E dilemmából nem következik, hogy az Unió elzárkózik t ová bbibőv í t é s é t ől ,hiszen ez olyan negatív üz e ne t e tj e l e nt e nea ze gy é bké nte ur ópa ipe r s pe kt í vá ti g é ny l ős z oms z é dor s z á g okr é s z é r e ,a me l y politikailag destabilizáló hatással járna. Ugyanakkor ez azt sem jelentheti, hogy csak – e geopolitikai, geostratégiai szempontokra figyelemmel –az EU gyakorlatilag mindazokat felveszi, akik ezt igénylik. Úgyg ondol om,hogya za zEur ópa iBi z ot t s á gbőví t é s is t r a t é g i á j a ,kör ül be l üle z ta zi r á ny tha t á r oz z a meg, és az lesz az alapja az év végi Európai Tanács vitájának, hogy nagyon szigorúan és következetesen kell alkalmazni a saját elveinket. A koppenhágai kritériumok rögzítik hogy azokat a politikai, gazdasági, jogi és adminisztratív kritériumokat, amelyeket a tagságra vágyó országoknak teljesíteniük kell. Magyarország ezeket a kritériumokat s oh ane m ké r dőj e l e z t eme g ,í gye z e na za l a ponké pvi s e l he t ia z t az álláspontot, hogy az Európai Uniónak fenn kell tartania a nyitottságát, de ugyanakkor szigorúan ragaszkodnia az említett követelmények betartásához. Működi kmamá raúgy ne ve z e t tme g e r ős í t e t te gy üt t működé s ,va gy i sabe l s őkör ökne ke gy f a j t a r e nds z e r e .Az tg ondol om,hogyMa gy a r or s z á g na ke l e mi ,é r de ke ,hogye z e kbeabe l s őkör ökbemi né l e l őbbbe ka pc s ol ódj é k,hane m ape r i f é r i á r a ,ha ne m ac e nt r um f e l éi gy e ks z i k.Többe kkö z öt te z é r ti s nagyon fontos az eurohoz és a Schengeni-öve z e t he zva l ól e he t ől e ggy or s a bbc s a t l a koz á s unk.Sa j á t önös érdekünk, hogya zi l y e nme g e r ős í t e t te gy üt t működé s e ks z á mabe l á t ha t ói dőbe nnen a gy on s z a por odj é ke l , me r te ze gy r ene he z í t iab e ka pc s ol ódá s tabe l s őkör ökbe . A következ ődol og ,a mi r ől–a z thi s z e m,mi n tf őc s a pá si r á ny r ól–meg kell emlékezni, hogy kialakult a zEU e gy f a j t ae s z köz r e nds z e r e ,a me l y ne kme g f e l e l őva gyne m me g f e l e l ővol t á r ólal e g é l e s e bb viták a 2007-13.é viköl t s é g ve t é ski a l a kí t á s as or á né l e z ődt e kki .A t ör t é nelmi okokból kialakult költségvetési kiadási szerkezet, jelenleg két legnagyobb kiadási tétele az átlagosnál fejletlenebb régiók és tagországok minél gyorsabb felzárkóztatását szolgáló kohéziós politika és a közös agrárpolitika finanszírozása. Ez a két legnagyobb kiadási tétel. A legutóbbi éles viták tárgya az volt, hogy meg kell-e tartani ezt a kiadási struktúrát, megfelel-e ez a zEur ópá té r őki hí vá s okna k,va gye z te lke l lf e l e j t e ni ,kike l ldobni ,é st e l j e s e nújc é l oka tke l l meghatározni, hiszen az innováció, a kutatás-f e j l e s z t é s ,at e c hnol óg i a if e j l e s z t é sa z ,a mi t őlami né l gy or s a bbf e l z á r kóz á svá r ha t ó.I dőm ne me ng e di ,hogye z e ke ta–még le nem zárult –vitákat reprodukáljam.
7
GROTIUS
Ma gy a r or s z á gj övőbe l ié r de ke is z e mpont j á bóli g e nf ont os ,hogyas t a bi l i t á s nak és a reformoknak olyan arányát sikerüljön megtalálni, amelyik mindenképpen megtartja a kohéziós politikát egyik köz pont it é t e l ne k( ne mc s a ka z é r t ,me r tMa gy a r or s z á ge nne ka ze gy i kf őke dve z mé ny e z e t t j e ) ,ha ne m mert a valóban egységes és kohéziós unió számá r ae zaf őe s z köz te l e ng e dhe t e t l e n. Ennél is izgalmasabb kérdés a közös agrárpolitika reformja, amelyre nyilvánvalóan sor kerül. Válaszolni kell az új kihívásokra, a kutatás–fejlesztésre és egyebekre. Tehát a bizonyos stabilitás és reformok közötti arányokna kame g t a r t á s al e s zaköve t ke z őé ve kne ka ze gy i kkr i t i kuské r dé s e . Ki e me l ke dő j e l e nt ős é g űe k adönt é s hoz a t a l ir e nds z e r be l ié si nt é z mé ny ir e f or mok.E t é r e n ne m t ot á l i s a nújj e l e ns é g r őlva ns z ó,hi s z e na ze l múl té vt i z e de kbe ne z e kr őlf ol y a ma t os a nvol t a kr e formok a zuni ói nt é z mé ny r e nds z e r é nbe l ül .I l y e ne k,hogyf ol y a ma t os a nc s ökke na ze gy ha ng ús á g oti g é ny l ő ké r dé s e kne kakör e ,sa hogy a nnőat a g or s z á g oks z á ma ,a zUni óé r t he t őe navé t őj ogs z űkí t é s é r e törekedik. Másik tendencia, a szavazatok újrasúlyozása. Folyamatosan módosul a tagállamok szavazati súlyának megállapítása. (Annak idején ugyanis a kis országoknak a relatív szavazati ereje a na gyor s z á g okhozké pe s tna gy onna gyvol t . )Az tg ondol om,hogya zAl kot má nySz e r z ődé svi t á i közül e két ügy a legfontosabb. AzAl kot má nySz e r z ődé s r őlszólva, rossz hír az, hogy bár 15 –Romániát és Bulgáriát is beszámítva 17 –ne ml á t s z i kava l ós z í nűs é g ea nna k,hogye bbőla17-bőlva l a hai s2 7l e s zaj e l e nl e g is z öve g alapján. Viszont van egy másik jó hír, hogy nem bizonyosodott be az a félelem, ami az egész f ol y a ma t otki vá l t ot t a ,ne ve z e t e s e n,hogy ake l e t ibőví t é sut á n me g bé nuladönt é s hoz a t a l .Há t j e l e nt e m,ne m bé nul tme g .Te há tekör ül mé ny e kköz öt té s s z e r űl e he tme g pr óbá l nic s ökke nt e nia szöveget a legfontosabb kulcselemeire. Ésa ká rbi z ony osá l doz a t oka t ,ami nős é gol t á r á ni svá l l a l va úgyi gy e ke z nekönny í t e nias z öve g e nú gy ,hogya zva l a me nny it a g or s z á gs z á má r ami né le l őbb elfogadhatóbb legyen, s azt a bizonyos válsághangulatot oldani lehessen, ami abból adódik, hogy ez a ratifikáció megakadásából adódott. És végül megfontolásként vagy cselekvési irányként –azt gondolom –, hogy valahogy ezt az egész európai uniós építkezést meg kell próbálni megszerettetni a közvéleménnyel: tisztázni, hogy az Európai Unió nem ki hí vá s ,ha ne m aki hí vá s r aa dha t ós i ke r e svá l a s zl e he t ős é g é ta dj ame g .Az t hi s z e m,hogy e z dönt őa hhoz ,hogy a z EU-va ls z e mbe niköz bi z a l o me r ős ödj é ké sa z Uni ó összességében hozzá adhassa a magyar gazdasági és társadalmi állapotokhoz azokat az értékeket, ame l y e ke tvá r unkt ől e . Köszönöm figyelmüket.
8
GROTIUS
Goj ákJánose l őadás a Ti s z t e l e t t e lkös z önt ökmi nde nki t .El őa dá s omba nat á r s a da l om é saga z da s á gvi s z ony á va lkí vá nok foglalkozni, mégpedig a katolikus egyház tanítása alapján. Különösen a második részben –amikor a g a z da s á gga lf og l a l koz om,hi va t koz oke r ős e na ze gy há z idokume nt umokr a ,ke vé s béa ze l s őr é s z be n, amikor a társadalomról szeretnék néhány gondolatot felvetni –közelítve vagy hasonlóan ahhoz, amit Kádár Béla úr is elmondott. Már elöljáróban említem, hogy éppen az egyház társadalmi tanításának az ismeretében f öl ol dha t a t l a n n a kt űnőe l l e nt é t e tl á t okat á r s a da l om va l a mi ntane ol i be r á l i spi a c g a z da s á gj e l e nl e gi vá l t oz a t aköz öt t .Ez ts z i nt et é z i s s z e r űe ná l l í t om.Ny i l vá nl e he tr a j t avi t a t koz ni ,é spon t os í t a ni szükséges: azt kell mondanom, hogy a társadalom logikája és a szabad versenyes piacgazdaság logikája között ellentmondást és feszültséget találunk. Nyilvánvaló, hogy nem a közgazdász vagy a szociológus módszerével közelítem meg a témát, hanem a filozófiai reflexió segítségével. Hivatkozom Kantra, az újkori európai filozófiai g ondol kodá ski e me l ke dős z e mé l y i s é g é r e ,a kime g á l l a pí t j a ,hogya mi kora ze gy e di ből ,as a j á t os ból ki i ndul vake r e s s üka zá l t a l á nosé r vé ny űt ,a kkora ze mbe rme g i s me r őké pe s s é g eúgyműködi k, minthaava l ós á g ba nt a pa s z t a l ha t ój e l e ns é ge kös s z e f ügg őok-okozati rendszert alkotnának. E nagyon fontos megállapításon a filozófiára hajlamos emberek eltöprenghetnek. Tételezzük fel, hogy ez a rendszer, a természetben, a fizikai valóságban és a társadalomban is, fennáll, tehát mindenütt, ahol az ember tevékenykedik. At á r s a da l om l e ge gy s z e r űbb,des z e r i nt e m mé g i sna gy onf ont osme g ha t á r oz á s a–mint Kádár Béla úr is mondta – hogy s z e r ve z e t te mbe r ie gy üt t é l é s .Ebbőlköve t ke z i k,hogy a ze mbe rs z á má r a elengedhetetlené ss z üks é g s z e r űa ze gy üt t é l é smá s okka l .Hoz z áf űz öm,hogya ze vol úc i ó,va gy i sa z emberré válás folyamatának rekonstruálása közben sosem feledhetjük Kant megállapítását, hogy e folyamat ös s z e f ügg őr e nds z e r be nz a j l i k,me l y be na ze gy e sr é s z e ká l l a ndóköl c s önhatásban állnak e gy má s s a l .Eza l a pve t őt é nya ze mbe rs z á má r a ,kül önös e nhogyhaany uga t -európai kultúrában szocializálódott értelmünket vesszük alapul. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy ez Arisztotelés z t ől , Pl atóntól kezdve, formálódott olyanná, amilyen. Az evolúcióról szólva, azt gondolom, hogy ennek megértéséhez –legalább is az én értelmem számára –e gya l a pve t őf e l t é t e l e z é ss z üks é ge s :e l f oga dá s aa nna k,hogyma g aaf öl dié l e tol y a n di na mi kusva l ós á g ,a me l yr e l a t í vké pe s s é g űé sa zé r t e l e m,a ze mbe rme gjelenésének irányába hat. Az élet evolúciójának tehát autonóm rendje van. Ez e kne ka ze l őf e l t é t e l e kne ke l f og a dá s a ,va gyf e l t é t e l e z é s e ,a ze mbe r r évá l á sf ol y a ma t á na ke gy tudományos modellje, noha az egész evolúció megértéséhez lényeges az is, hogy az ember, alkatánál f og vagy á mol t a l a né sé l e t ké pt e l e n,ne mr e nde l ke z i kol y a nt ul a j dons á g okka l ,mi ntamá sé l ő l é ny e k, amelyek képesek saját létükben biztosítani a fönnmaradását. Mivel az ember erre egyedül képtelen, rászorul másokra. Ez társas lényi mivoltunk létezé s ünkbő l köve t ke z őa dot t s á g .Ez é r tá l l í t om a z t ,hogyas z ol i da r i t á se gy i dősa ze mbe r r e l .Köz i s me r t ,hogya z ember számára az evolúció folyamán egyetlen fegyver adódott, amely a fönnmaradását, a kibontakozását biztosította: az értelem. Tá vol iős ünkké ny t e l e nvol tc s opor t ota l kot n i ,e gy üt t működnimá s okka l ,a vé g bőlhogyé l e l me t szerezzen, megvédje önmagát. Ehhez persze szükség volt arra, hogy szándékait, vágyait közölje a többiekkel, s hogy egymást megértsék. Következésképpen az együttélés feltétele, kiváltó oka volt a fogalmi gondolkodás és a nyelvi jelrendszer kialakulásának. Ez persze megnövelte a csoport tagjai köz öt t ié r z e l miköt ődé s t ,a zös s z e t a r t oz á st uda t á t .Eza z ti sj e l e nt i ,hogya ze mbe r il é t e z é s ,s z e l l e mi , lelki szférájának kialakulásában a közösség, az együttélés másokkal elengedhetetlen volt. Tehát s z e l l e mil é t e z őa z é r tl e he t e t t ,me r tköz ös s é g be né l t ,é sa kö z ös s é g ,a ze gy üt t é l é sont ol óg i a i s z üks é g s z e r űs é ga ze mbe rs z á má r a . 9
GROTIUS
A kül s őt é ny e z ők,akör ny e z e t iha t á s o kne ml é t r e hoz ó okok ( e z tmo s tada r wini szemlélettel szemben mondom), azok a kiváltó szerepét játsszák. Persze ha elfogadjuk az evolúciót, akkor nem kell elfogadnunk a darwinista magyarázatot, amely az emberré válást a véletlennek, a természetes kiválasztódásnak és az alkalmazkodó képességnek tulajdonítja. Nyilván, a keresztény ember, a vallásos ember számára, s minden ember számára kérdés, hát miért ilyen az élet? Erre azt felelem, hogyat e r e mt ői l y e nne ka l kot t ame g . Az evolúcióból nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az együttélés elkerülhetetlen, és kiváltó oka a t ová bbis z e l l e mi ,l e l kif e j l ődé s ne ké sany e l vne ké ski vá l t ó,dene ml é t r e hoz óokaakul t úr á na k. Mivel a társadalmi együttélés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a társadalom minden tagja számára me g t e r e mt j üka z oka tal e he t ős é ge ke t ,hogy életét fönntartsa, hogy képességét kibontakoztathassa, és az életet továbbadhassa a családi, tartós párkapcsolaton keresztül, akkor azt kell mondanom, hogy a társadalmi élet az emberi együttélés logikája. Ez é r tke l lat á r s a da l om t a g j a is z á má r ae l őt e r e mteni, biztosítani a feltételeket, hogy a annak minden tagja boldogulhasson, hogy a társalom minden tagja emberhez méltó életet tudjon élni. A társadalom egészének kell megteremteni ezeket a feltételeket, Az egyházi tanítás szerint a közjó fogalma valójában –ahogy bizonyítani próbáltam – at á r s a da l mié l e tl og i ká j á bólköve t ke z i k.Ebbőla szempontból természetesen a legveszélyeztetettebbek a társadalom gyenge tagjai, a szegények; azok a csoportok, amelyek szociális gondoskodásra szorulnak. A társadalom egészér őls z ól va ,a bbaköz ha t a l mis z e r ve z e t é t ,va gy i sa zá l l a moti sbe l e é r t e m.Mivel a t á r s a da l mis z e r ve z ődé sc s úc s aapol i t i k a iha t a l omgy a kor l á si nt é z mé ny r e nds z e r e .A köz ha t a l om ké pvi s e l őj é ne k,a zá l l a mna k köt e l e s s é g ea r r ólg ondos kodni ,hogymi nde ná l l a mpol gá r nak joga legyen saját ereje latba vetésével boldogulni, képességeit kibontakoztatni. XIII. Leó pápa már 1891-be n,a ze l s ős z oc i á l i se nc i kl i ká ba naRerum Novarumban leszögezi, hogy a zá l l a mna ke l s ős or ba na za l s óbbos z t á l y úa kr a ,sas z e g é nys or s úa kr ake l lt e kintettel lennie. A gazdagok amúgy is kör ülva nna k vé v es a j á tvé dő bá s t y á i kka l ,mí gas z e g é ny e ka l i gké pe s e k érdekeik megvédésére. Te há te vi de ns ,hogya zá l l a m,úgy mondat á r s a da l om ne vé be nköt e l e se z e kr őlg ondos kodni ,va gy i s olyan föltételeket teremtetni, hogy a társadalom minden állampolgára boldogulhasson. Az egyház is beveszi a tanításaiba az emberi jogokat, közöttük a munkaalkalom megteremtését minden állampolgára számára. Ez benne van az emberi jogok listájában, de nem valósul meg. A kérdés tehát akkor, hogy a társadalom illetve a hatalmi szerkezet, az állam mennyire képes biztosítani az emberi élet nélkülözhetetlen anyagi, gazdasági szellemi, erkölcsi, morális feltételeit. Tehát, kérdés, képes-e integrálni a társadalom, a közjó szolgálatába állítani a szabad verseny elvét köve t ő modern piacgazdaságot, képes-e erre az állam, megvan-e erre a szándék, az akarás államvezetésben, a politikai hatalom gyakorlók körében? Kádár Béla is említette, hogy a gazdasági élet kiala kul á s al é pé s r őll é pé s r eha l a dte l őr e ,amíg aztán a g őz gé pf e l t a l á l á s aut á n–az ipari forradalmon keresztül –at őkeegyre nagyobb szerepet kapott a gazdasági életben. Tehát megtörtént a fordulat, kialakult az ipari forradalom után ez a modern gazdasági szerkezet, amely hatott a társadalomra is. És most itt egy kicsit tömörítek az egyház kör l e ve l e i ből . Ki a l a kul te gyvé konyg a z da g ,s őtdús ga z da gr é t e g ,ve l es z e mbe naki s z ol g á l t a t ot ti pa r imunká s s á g e gy r enöve kvőt öme g e .Ma j dne ms z ós z e r i ntí gyke z dődi kXIII. Leó pápa 1891-ben kiadott Rerum Novarum e nc i kl i ká j a ,me l yl e s z ög e z i ,h ogya zá l l a mna k„ a za l s óbb os z t á l y okr aé sas z e gé ny sorsúakra ke l lt e ki nt e t t e ll e nni e .Ag a z da g okúgy i skör ülva nna kvé dves a j á tvé dőbá s t y á i kka l …mí g as z e g é ny e ka l i gké pe s e ké r de ke i kme g vé dé s é r e ” .
10
GROTIUS
Ennek a gazdasági rendsze r ne ka ze l s őa l a poskr itikája –a z1929é vig a z da s á g ivá l s á g otköv e t őe n1931-bőls z á r ma z i k.AQua dr a ge s i moa nno. körlevél kiadja XI. Pius pápa aba jf őoká ta bba nl á t j a , hogyat őkepr i or i t á s té l ve zamunká va ls z e mbe n,pe di gf or dí t vake l l e nel e nni e .Aze l s őbbs é ga z emberi munkát illeti! Ezt nagyon fontosnak találom, különösen. hogy az 1929. évi gazdasági válság i dős z a ká ba nj e l e ntme g.Mindig be kell kalkulálni, a körlevelek megjelenése idején milyen t á r s a da l mi ,ga z da s á g i ,pol i t i ka ivi s z ony okl é t e z t e k,f ől eg Európában. A körlevél me g vi l á g í t j aat őke e l s őbbs é gé t ,a miki t űni ka bból ,hogyame g t e r me l tny e r e s é ge l os z t á s á ba na r á ny t a l a nulna gyr é s zj ut at őké ne kamunkar ová s á r a .Alegérdekesebb része a körlevélnek a munkabér. Félelmetesen nagy, valóságos zsarnoki hatalom halmozódik fel azon kevesek kezében, akik a pé nz t őkeur a i ,me r tőkh a t á r oz na kahi t e l e kf e l ől ,őkdönt i ke l ,hogymi l y e nka ma t t a lé ski ne kadják. S most szó szerint idézve: „ A ga z da s á g iha t a l om konc e nt r á l ódá s a va l ój á ba n af é ke z e t l e n szabadversenyt e r mé s z e t e sköve t ke z mé ny e ,a me l yc s a ka ze r ős e bb,i g e ngy a kr a na ze r ős z a ko s a bbé s a lelkiismeretlenebb fél fönnmaradásával vég z ődhe t . ”Te há taszabad ve r s e ny be ns z üks é g s z e r űe n mi ndi ga ze r ős e bbgy őz–kicsit durvábban fogalmazva ezt mondja a körlevél. A gazdasági élet keretein belül tehát harc folyik az állam feletti hatalomért is. Tehát ez azt jelenti, hogy a gazdaságiak az állam fölé akarnak kerülni, és az államot eszköznek akarják fölhasználni. A körlevél harmadik része szerint az állam hatalmi apparátusát gazdasági célokra akarják fölhasználni. Csodálkozom, hogy 1931-be nmi nde z te l őr el á t t á k,a z tg ondol om,hogye z e kprófétai szavak. Ezekre az idézett pontokra is hivatkozva bélyegzi meg VI. Pál 1967 évi enciklikájában a fékezetlen liberalizmust, amely a ne mz e t köz if i ná nct őkei mpe r i a l i z mus á hozve z e t .Hoz z áf űz i ,hogyaliberális kapitalizmus térhódításának oka, hogy sikerült elfogadtatni azt a nézetet, –és most szó szerint i dé z e m:„ me l ys z e r i ntag a z da s á g if e j l ődé st ul a j donké ppe nimot or j aapr of i t .A g a z da s á gl e g f őbb t ör vé ny eas z a ba dve r s e ny .A t e r me l őe s z k öz ökma gá nt ul a j donl á s aa bs z ol útj e l l e gg e lbí r ,kor l á t oké s at á r s a da l om i r á nt iköt e l e z e t t s é gné l kül . ”Ez ta ze gy há zpe r s z ee l ut a s í t j a ,me r ta z tmond j a ,h ogya gazdaságnak az embert kell szolgálni. E fejezet utolsó része szerint e zne ma z tj e l e nt i ,hogya zi pa r os í t á saf e l e l ősaba j oké r t .Akkorkia f e l e l ős ?I I . János Pál pápa az 1987 szociális enciklikában megpróbál erre választ adni, megállapítva, mondja, hogy a gazdasági rendszer fenntartóinak ésműködt e t ői ne kc s e l e ke de t e iahi bá s a k.Két hibát sorol föl: az egyik a profit kizárólagos hajszolása, a másik a hatalomvágy. Ezt a magatartást nevezi a pápa önzésnek, rövidlátásnak (ezek megint idézetek), hibás politikai állásfoglalásnak, ostoba gazdasági döntésnek. Végül is megállapítja hogy e z e khoz t á kl é t r eabűnösr e nds zereket a gazdasági életben. Kérdés az, hogy a két logika, a társadalom logikája és az állam logikája hogy a ne gy e z t e t he t őös s z ea liberális kapitalizmus logikájával. Kérdés, hogy lehetséges-e, meg tudjuk-e oldani, a társadalom és a liberális piacgazdaság közötti ellentét föloldását Köszönöm, hogy meghallgattak.
11
GROTIUS
I z i knéHe dr iGabr i e l l ae l őadás a Ha szabad, olyan témát érintenék, amely kapcsolódik az eddig elmondottakhoz, de Európáról szólva érdemes vele jobban foglalkozni. Az egyetemek oktatóinak és hallgatóinak foglalkozniuk kell e bolognai folyamattal, ami egyrészt kí vá na t os ,má s r é s z tna gy ont e r he s ,é sme g l e he t ős e nki dol g oz a t l a ná l l a pot ba nva n.Cé l j a ,hogya mos t a nif e l s őokt a t á s ba ni ski a l a kul jon egy közösség Európában, és nemcsak az Európai Unió országaiban, hiszen e folyamatnak nyitottnak kell lennie más országok hallgatói számára is, nem korlátozódhat az Európai Unió jelenlegi tagjaira. Szabad megkérdeznem azoktól, akik eddig ezzel nem foglalkoztak, hogy a becslésük szerint, hány t a g j al e he tmos te nne ka zokt a t á s iköz ös s é g he zc s a t l a koz óor s z á g okna k.AzEur ópa iUni óna ke zi dő s z e r i nt25t a g j ava n,aköz e l j övőbe n27l e s z .Miavé l e mé ny ük,hogyhá nyor s z á gat a g j aennek a köz ösf e l s őokt a t á s ie l határozásnak? Mivel nem válaszoltak, kérdeznék még egyet: több. mint az európai közösség tagjai, vagy kevesebb? Köszönöm a jó választ, 40 ország a tagja. Azt hiszem, –akár milyen kezdeti stádiumban is van ez a bolognai folyamat, tény, hogy a nehézségek ellenére is kialakulóban van. Várható hogy a köve t ke z őg e ne r á c i ók f e l s őf okú képzettséget elért tagjainak már egy ilyen újfajta oktatási rendszer révén sokkal nagyobb készségük, és l e he t ős é g ük l e s za za dot tor s z á g on,va gy a za dot te t ni ka iköz ös s é ge n kí vül ina gy mé r e t ű e gy üt t működé s r e .Ez é r t szeretnék a gazdaságpolitikai és szociálpolitikai összefüggések között e folyamatról is beszélni. Nem akarom elhallgatni, hogy ezzel mos tama gy a rf e l s őokt a t á s na ki sr e ng e t e ga problémája, s azt hiszem, hogy ezen még sokat kell javítani. De szerintem bi z t os r ave he t ő,hogy ennek nagy hatása lesz az európai kutatásra, a foglalkoztatásra, a gazdasági reformokra, a szociális összetartásra is. Ef ol y a ma t na kva nna ke l l e nt mondá s a ii s .Aze gy i ka z ,hogyakül önböz őor s z á g okba nki a l akultak a kül önböz őf e l s őokt a t á s ir e nds z e r e k.AzEur ópaBi z ot t s á g„ A ve r s e ny ké pe sEur ópaag l ob a l i z á l t világban” c í mű dokume nt uma szerint a versenyképességhez elengedhetetlen a munkahelyek növekedése, az oktatás továbbfejlesztése, s az eddig eredményekhez va l ós z é l e skör űhoz z á f é r é s l e he t ős é g ei s . Fe l ve t ődi ka zaké r dé s ,hogya zEur ópa iUni ómos tmá rs oké vt i z e de smoz g a l má ba nmi é r tc s a kmos t foglalkozik ezzel. Azt hiszem, azért, mert az egész EU tulajdonképpen a gazdaságban indult meg, és akkor, az ötvenes évek elején, de még a Római Sz e r z ődé sme g köt é s e kors e m voltak adottak a f e l t é t e l e ken a gy onna gyc é l okki t űz é s é r e .Ez e kmegvalósításához nemcsak akarat kell, hanem f e l t é t e l e ké si dői s . Akkor a szociálpolitika egyes részeinek integrálása még szóba sem jöhetett. A szociálpolitikákat még most sem nagyon lehet integrálni. Például az észak-európai jóléti országok szociálpolitikai l e he t ős é g e ine m ös s z e ha s onl í t ha t óa ka zEUszegényebb tagjainak, továbbá a mostani és a majdani csatlakozandók le he t ős é ge i ve l . Azt hi s z e m,hogya zEUvi l á g he l y z e t é taki bővül é s is t r a t é g i ana gy mé r t é kbe nj a ví t ot t a ,mé ga kkori s , hogy ha ez nem járulhat hozzá, valamennyi mostani probléma gazdasági megoldásához. Például sajnos a csatlakozandó országok között nincs olyan, amelynek nagy az energiatartaléka, és éppen az energiahordozók eladására vágyakozik napjainkban. Té nyvi s z ont ,hogyaki bővül é sme l l e t tna gy onna gye r e dmé nya zi s ,hogyhá nyor s z á gga lva na z Európai Uniónak hivatalos kapcsolata. Szeretném megkérdezni azoktól, akik ezzel nem foglalkoztak részletesen, hogy becslésük szerint a világ jelenlegi mintegy kb. 200 országa közül körülbelül hány olyan állam lehet amellyel az EU-nak hivatalos kapcsolata van? (Valaki válaszolt: körülbelül száz.)
12
GROTIUS
Köz e lké t s z á z .Anny i r ame gvol t a ml e pődve , mikor olvastam e rengeteg –f e j l ődőor s z á g okka l , f e j l ődőor s z á g oks z öve t s é ge i ve l–való megállapodásokat. Az EU a rajta kívüli országokkal való, jogilag is alátámasztott kapcsolatokra már nagyon törekszik. Az egyik elhangzott felszólalásban, egy hölgy szól ta ze r köl c s ii g é ny e kr ől .A ma iEU-ban a s z oc i á l pol i t i ká k a tne ml e he tköz ös s é g i vét e nni ,me r tat a g á l l a mokba ne l t é r őe kaf e l t é t e l e k.Ne mc s a k aké s őbbc s a t l a koz ot tor s z á g okba n,ha n e m pé l dá ula za l a pí t ót a g á l l a m,Olaszországban is nagyon nagyok a különbségek az egyes régiók között. Én felírtam néhány példát, de most nem akarom ezzel a zi dőti g é ny beve nni .Az thi s z e m –mindezt figyelembe véve –Eur ópabővül é s é be na zi f j ús á g e gy üt t működé s ei ge nke dve z őé sl é ny e ge sl e nne . Sok szó esett a világproblémákról. Szeretnék utalni arra, amit –nem magam találtam ki, hanem – Helmut Schmidt írt a világ problémáiról, ezeket aköve t ke z őpont okba nme g j e l öl ve : – A vi l á g né pe s s é ggy or s ul ós z a por odá s a .A f e j l ődőor s z á g okba ne zi g e nma g a s ,as z e gé ny országokban nagyobb a szaporodás, a gazdag országokban kisebb. – A természeti környezet, különösen az atmoszféra globális veszélyeztetése. Most éppen nekünk kellemes, hogy melegedés van, de fel kellene találni, hogy ez ne okozzon veszélyt. – Aze mbe r i s é g e tve s z é l y e z t e t őe ne r g i a -ellátási problémák –ezeket most éppen érezzük. – A nemzetközi pénzintézetek olyan összekapcsolódása, hogy például egy ügyes spekulációval – egy t őz s dé s ne ksikerült a francia frankot igen rossz helyzetbe hozni .Ezanöve kvős pe kul á c i ó ne mc s a kaf e j l ődőor szágokat, de a fejlett ipari államok népességét is fenyegeti. – A nukleáris és a vegyi tömegpusztító fegyverek kiterjesztése és a nemzetközi fegyverkereskedelem gyors növekedése. A mostani amerikai politikai események során, engem örömmel töltött el, hogy ne ma za zi r á ny z a te r ős ödöt tme g ,a me l yaha di i pa r ie xpo r t ba na legérdekeltebb, hanem a másik. – Sokasodtak aköz é pkor úke gy e t l e ns é g ű,r e g i oná l i sé she l y ihá bor úk. – Egy r eve s z é l y e s e bbévá l i ka ze mbe r e kké pt e l e ns é g e ,akül önböz őva l l á s okkal és etnikumokkal va l óe gy üt t működé s r e .Ezek országokon belül is nagyon károsak tudnak lenni. Arra gondoltam, hogya ká r mi l y e nne hé zamif ői s kol á i nknak és egyetemeinknek –a nagy részben még kiforratlan –bolognai folyamathoz való alkalmazkodás, várható, hogy pár éven belül jobban kialakul s néhány évtized múl vaa ze gy e t e mié sf ői s kol a ivé g z e t t s é g űe ksokkal szabadabban íratkozhatnak be külföldi egyetemekre. I ga z ,e r r emos ti sl e he t ős é gva n,é sná l unki st a nul n a k külföldiek, de ez azért ma még nagymértékben függ as z ül őka ny a g ihe l y z e t é t ől . Azt hiszem, hogy a kialakuló e gy üt t műk ö dé s ,a zújg e ne r á c i óme g í t é l é s imóds z e r e i r ei ske dve z őe n fog hatni. Egy példát szeretnék erre elmondani. Amikor a mi alapítványunk alakult –én akkor még a Külügyminisztérium Külügyi Intézetében voltam –meglátogatott egy aacheni egyetemi tanár. Elmondta, hogy nagyon jó az egyetemünk, de náluk nehéz doktorálni. Ha egy magyar egyetemmel megállapodhatna, hozzánk küldene doktorálandókat. Már akkor egyetemi tanár is voltam, s továbbítottam a javaslatot a mi egyetemünknek, mely ezt örömmel fogadta. Akkor még kevés kapcsolatunk volt a német egyetemekkel, de már érvényben volt megállapodásunk, diplomáink köl c s önöse l i s me r é s é r ől . Nos ,mimi n t e gy4é vi gokt a t t ukadokt o r a ndus oka t ,holmime nt ünka zőe gy e t e mükr e ,holő kj öt t e k hozzánk. Azt is tapasztaltuk, hogy még egy országon belül sem volt teljesen egyforma a megítélés. Pl. a bajor hallgató, aki nálunk végzett, nem kapta meg Bajorországban a doktorátust, Ez nem okozott nagy problémát, mert elment szomszéd Bundeslandba, ahol ezt elismerték.
13
GROTIUS
Ezapé l dai sa z tbi z ony í t ot t a ,hogyna gy onj óa ze gy e t e me ke gy üt t működé s é ne kaki a l a kul á s a .Ez t me g l e he t ős e nne hé z ,e l é r ni ,deme g s z űnne ka zi l y e npr obl é má k,aha l l ga t óks okka le mbe r ba r á t i bba k lesznek, és az etnikai kül önbs é ge kve s z í t e ne kaj e l e nt ős é g ükből . Mé ge gypé l dá ts z e r e t né kmonda ni ,akül f öl dit a nul á ss i ke r e i r ől .Egyba r á t ihá z a s pá rgy e r e ke i Németországba járnak iskolába –most már gimnaz i s t á k.Ké r de z t e mt ől ük,hogymilyenek a benyomásaik. Határozottan válaszoltak: az iskola korrekt; a külföldiekkel szemben semmiféle megkülönböztetés nincs. Természetes dolog, hogy az emberek különböz őor s z á g okhozt a r t oz na k.Ők most Németországban vannak és nagyon jól érzik magukat. Ezt hallva arra gondoltam, hogy akármilyen nehéz ez a bolognai folyamat, az egyetemek oktatásának az összhangba hozatala, mégis nagy ígéret, egy szociális, etnikai, vallási különbségek né l kül if ol y a ma t ote r ős í t , fejleszti a kutatást, a versenyképességet és az európai összetartozást is. Az utóbbi nem el z á r kóz á savi l á gt öbbir é s z é t ől ,i nká bb–azt hiszem –példamutatás. Köszönöm, hogy meghallgattak.
14
GROTIUS
Zal aiCs abae l őadás a Í gé r e m,hogyr övi dl e s z e k.Ká dá rBé l apr of e s s z oré sGot t f r i e dPé t e r .kor á bbif őnököm é ss z e l l e mi me nt or om e l őa dá s aut á n,a zá l t a l ukf e l vá z ol te u r ópa iví z i ótköve t őe nki c s i tpr a g ma t i kus a b ba né s szerényebben szeretném bemutatni, hogy –és itt Kaiser úrhoz csatlakoznék –van azért ok optimizmusra. Ez az optimizmus egy európai szociális modell csiráit is magában hordozza. Ké thé t t e le z e l őt t ,a zEur ópa iTa ná c samunka i dői r á ny e l vt é má j á ba n–már 3 év óta tartó vitát köve t őe n–ne mt udot tme gá l l a podni .A munka i dőf e l s őkor l á t j á tkor á bba n48ór á ba nha t á r oz t a k me g ,dene mdől te l ,hogye bbőlvan-e bizonyos tagállamoknak hosszú távon kimaradási l e he t ős é ge . Nagy- Br i t a nni as z e r i nta zá l l a mna kni nc s e ne ké sne mi sl e he t ne kl e he t ős é ge iamunka vá l l a l óé sa munkaadó közötti megállapodás szabályozására, ennek a munkaadó és a munkavállaló közötti tárgyalás eredményeképpen kell kialakulnia. A tagállamok többsége szerint viszont vannak európai s z oc i á l i sví vmá ny ok,é se z e kköz ét a r t oz i kamunka i dőkor l á t oz á s ai s .Vi l á g os a nme g j e l e ni ke kérdéskörben is, hogy közös európai szociális modell nem létezik, noha a szociális vívmányok az i nt e g r á c i óba nke z de t é t őlf og vaj e l e nva nna k,sa za l a pí t óköz ös s é g is z e r z ődé s e ki sr ög z í t i ke z ta szociális igényt. Azi nt e g r á c i óe l őmé l y ül é s eé sbővül é s es or á nkül önböz őt á r s a da l mi ,g a z da s á g imode l l űor s z á g ok csatlakoztak az Unióhoz. 2000-ben a tagállamok elhatározták azt, hogy a fenntartható gazdasági versenyképesség, az európai szociális dimenzió megteremtésével olyan fenntartható gazdasági növekedést érnek el, amelynek r é vé na ze l köve t ke z ő10é va l a t t ,t e há t2010-ig az Európai Unió megpróbálta volna ledolgozni mindazt a hátrányt, amelyet akkor még csak az Egyesült Államokkal szemben határoztak meg a tagállamok.. A szociális dimenzióról és azon belül természetesen a gazdaságpolitika, a foglalkoztatáspolitika és szociálpolitika nagy hármasáról szólva, három mutatót próbálok kiemelni. – Az EU gazdasági növekedéséhez a termelékenység és a foglalkoztatottság emelkedése szükséges. – As z oc i á l i sdi me nz i óe s é l y e gy e nl ős é g eé r de ké be nanőif og l a l koz t a t ot t s á g iszintjét 2010-ig 2010ig 55-r ől60s z á z a l é kf öl éke l le me l ni . – Meg kell határozni az 55 éven felüli foglalkoztatottak szintjét. 2004-ben, a lisszaboni folyamat felülvizsgálata, megpróbálta a kérdéseket egy kissé más dimenzióba helyezve újra dinamizálni, hiszen ahá r om mut a t óme g i ntc s a kj óls z e ml é l he t őe nme s s z eá l l ta megvalósulástól. Az EU foglalkoztatási szintjének 2010-re 70 százalékra való emelési céljával szemben, ez alig 1-2 %-ka ll e t tma ga s a bba4é va l a t t .Anőif og l a l koz t a t ot t s á ge s e t é be n,a l i gé r t ee l a z55 s z á z a l é k ot ,Az55 é vf e l e t t if og l a l koz t a t ot t s á g is z i ntaki t űz ö t t50 s z á z a l é khoz képest mindössze 40 százalék volt. A tagállamok végül is arra a következtetésre jutottak, hogy a 2000-ben megfogalmazott rengeteg c é l ki t űz é s bőlag a z da s á g ié saf og l a l koz t a t ot t s á g is z i ntnöve l é s é r eke l lkonc e nt r á l ni . 2005-ötköve t ő e n,ag a z da s á g inövekedés és a foglalkoztatás emelésének célja a figyelmet ismét a szociális dimenzióra terel t e . Bá ra z Al kot má ny Sz e r z ődé s életbe lépésének leszavazása Fr a nc i a or s z á g ba né sHol l a ndi á ba ne gy f e l őlpa r a doxvolt,hi s z e ne l f og a dá s ae l őr el é pé sl e t tvol naa szociáli sví vmá ny okt e ki nt e t é be n.Azokoka tvi z s g á l va ,me g t a l á l ha t óag l oba l i z á c i ó,an öve kvő verseny kihívások miatti félelem. Világossá vált a tagállamok nagy részében, hogy itt egyfajta biztonságérzet-ve s z t é s r őlva ns z ó.Sabiztonságot itt tágabban kell értelme z ni .Kül s ődi me nz i ó j á va l , at e r r or i z musf e l é l e dé s é ve l ,kül s őf e ny e ge t e t t s é gg e lé sbe l s őös s z e t e vőj é ve l ,amunka he l y e ksa szociális juttatások elvesztésével lehet azonosítani. Az európai állampolgárok nagy részénél ez a
15
GROTIUS
biztonsághiány nagyon sok mellékhatással jár, amelyek az elmúlt pár hónapban olyan eseményekben kul mi ná l ódna k,mi ntpé l dá ulapr ot e kc i oni z musf e l e r ős ödé s e . Kl a s s z i kuspé l dae r r ea zabe l s őpi a c is z ol g á l t a t á s okr óls z ól ói r á ny e l v.Mi nde nkie gy e t é r ta z z a l , hogy az európai gazdasági növekedés szempontjából a szolgáltatás-s z e kt orme g ha t á r oz ój e l e nt ős é g ű, shogyabe l s őpi a c ba nme g l é vőpot e nc i á lki a kná z á s aé r de ké be namé gme g l é vőkor l á t oka tl eke l l bontani. Enne ke l l e né r e na gy on e r őt e l j e s e n me g l ova g ol va e z e ke ta bi z t on s á g ihi á ny é r z e t e ke t ,a r os sz kérdésekre igen sokszor rossz válaszok születnek.. Azt gondolom, az események sorozata is r á i r á ny í t ot t aa r r aa f i gy e l me t ,hogy ave r s e ny ké pe s s é g ne m növe l he t ő as z oc i á l i sví vmá ny ok va l a mi f a j t ae r ős í t é s ené l kül . Hogy egy picit az optimizmusomról is beszéljek Önöknek, egy pozitív példát említek. Az utóbbi másfél-két évben –l e g e l ős z örDá ni á ba nki a l a kul te gyúgy ne ve z e t tf l e xi -ut i l i t yne vűt á r s a da l mi , gazdasági, munkapiaci modell. Elnevezése az angol flexibility, rugalmasságot, az utility hasznosságot jelent. Ez magyarra lefordítva tulajdonképpen valami olyasmi, hogy miközben a munka e r őpi a c otr uga l ma s s áke l lt e nni ,a hhoz ,ho gyave r s e ny ké pe s s é g e tnöve l nil e he s s e n,amá s i k ol da l on ös s z el e he te z tpá r os í t a nias z oc i á l i sbi z t ons á g me g e r ős í t é s é ve l .E ké r dé s kört ovábbi, mélyebb vizsgálata pontosan arra a kérdésre ad választ, hogy a versenyképesség és a szolidaritás, a versenyképesség és szociális dimenzió bizony összepárosíthatók egymással. Azt gondolom, hogy annak a flexi-utility modellnek nyilvánvalóan vannak alapfeltételei, és nem alkalmazható minden tagállamban Visszakanyarodnék azokhoz az európai értékekhez, amelyr őlmá rkor á bba nvol ts z ó.I t ta z egyfajta r uga l ma smunka e r ő-piac –amely egyrészt azt jelenti, hogy a munkaadók és a munkavállalók számára viszonylaga l a c s ony a kakor l á t okmi ndamunka e r őpi a c r at ör t é nőbe l é pé s ,mi ndaki l é pé s t e ki nt e t é be n.Eza z ti sj e l e nt i ,hogyt e r mé s z e t e s e nvi s z ony l a gkönny e nl e he ta l ka l ma z nimunka e r ő t é se gy be nkönny e bbe nl e he tme g s z a ba dul niamunka e r őt ől ,deugy a na kkoramunka vá l laló számára a zá l l a m ma g a ss z oc i á l i sj ut t a t á s tbi z t os í t .A s z oc i á l i sj ut t a t á s okont úl me nőe nat ová bbké p z é s s e l ezeknek az embereknek az átképzését is szolgálva, s az életen át tartó tanulás biztosításával ugyanakkor az állam meg is teremti egyben azt a kíná l a t ot ,a miamunka e r őpi a c onamunka a dók szempontjából fontos. A gazdasági versenyképesség és a foglalkoztatás növelése feltételez olyan alapértéket, melyeket érdemes végig gondolni é ski s s ée r ős í t e ni .Na gy onf ont osa l a pf e l tétel a zé s z a kior s z á g okba nműködő társadalmi párbeszéd. Ez nemcsak a munkaadók, a munkavállalók és az állam közötti párbeszédeket öleli fel, hanem további olyan nagyon fontos kérdéseknek a megvitatását is, mint például az e s é l y e gy e nl ős é g ,at á r s a da l mii g a z s á g os s á g . Nagyon röviden azt sze r e t t e m vol nabe mut a t ni ,hogyas a j á t ose ur ópa if e j l ődé s ,as a j á t ose ur ópa i értékrend hozzájárulhat ahhoz, hogy létrejöjjön. egy valóban európai szociális modell. 2007 ( me l y ne ke l s őf é l é vé be nNé me t or s z á gl e s za zEur ópa iTa ná c se l nöke )a ze ur ópa ie s é l y e gy e nl ős é g é ve .Ta l á nakor unkba nf e l ve t ődőol y a nké r dé s e ke tös s z e t á r s í t va ,mi ntaga z da s á g ive r s enyképesség és a szolidaritás, a ze ur ópa ié r t é ke khos s z út á vonme g őr i z he t ők. Köszönöm figyelmüket.
16
