GROTIUS
Jónai Erzsébet Ac i vi lkül po l i t i kae s é l y e i r ől Az ut óbbihóna pokba na z újkül pol i t i ka is t r a t é g i á r óls z ól óv i t a ke r e t é be ne l őke r ül ta c i vi l külpolitika fogalma. Vannak olyan vélemények, melyek szerint a civil külpolitika demokratikusabbá teszi a politikát,mi ve ll e he t ővé t e s z i ,hogy a ne m á l l a mis z e r e pl ők i s bekapcsolódjanak a külpolitika formálásába, megvalósításába, és nem utolsósorban, hozzájárul a hhoz ,hogyne mz e t köz ika pc s ol a t a i nke gy üt t működőj e l l e g é tha ng s úl y oz z a .Má sá l l á s ponts z e r i nta civil külpolitika ne mf e l e lme gMa gy a r or s z á gé r de ke i ne k,mi ve lac i vi lkül pol i t i kaa l a pve t őe n demokratikus, békés, kooperatív, a nemzetközi jog tiszteletén alapuló kontextusba illeszkedik, márpedig a nemzetközi kapcsolatok világára ez ma sem globális, sem lokális szint e nne mj e l l e mz ő. Gl obá l i ss z i n t e nama ivi s z ony oka ta l a pve t őe na ze gy r er i t kul óe r őf or r á s okmonopol i z á l á s á é r t f ol y t a t ot tve r s e ny ,a ze r ő,as z öve t s é g e s ika pc s ol a t oké sane mz e t ié r de ke kmi nde ne kfelett való érvényesítése határozza meg, ez pedig konfliktusokban, újabb fegyverkezési hullámban nyilvánul meg. Ha pedig Magyarország közvetlen környezetét tekintjük, azt állapíthatjuk meg, hogy éppen a j e l e nt ős e bb ma gy a rköz ös s é g e kne k ot t h onta dó s z oms z é dos or s z á g okka lhi á ny z i k ap oz i t í v, kons t r ukt í ve gy üt t működé s, és még számos kérdés vár megoldásra. Et a nul má nyc é l j a ,hogye l ős z örme g vi z s g á l j uk, mit takart a civil társadalom fogalma a régebbi kor okba n,mi tj e l e ntma ,é smi kori ske r ül tac i vi lt é ny e z őane mz e t köz ika pc s ol a t oke l őt e r é be .Ez t köve t őe nme g ha t á r oz zuk, mi a civil külpolitika és vázoljuk, hogy milyen feltételek mellett lehet a külpolitika hatékony eszköze. Áttekintjük az aktuális globális rendszer és közép-európai alrendszerének viszonyait, melyek között Magyarországnak érvényesítenie kell érdekeit, és arra a ké r dé s r eke r e s s ükavá l a s z t ,hogyac i vi lkül pol i t i kaös s z e e gy e z t e t he t ő-eMa gy a r or s z á ga l a pve t ő nemzeti érdekeivel.
A civil társadalom A civil társadalom fogalmának története a z ókor iGör ög or s z á g ba n ke z dődöt té s a Ró ma i Birodalomban folytatódott. Akkor a fogalom a politikailag szervezett közösséget jelentette, míg a középkor ba ne z at e r mi nusmá rava l l á skör és z e r ve z ődöt tt á r s a da l ma tj e l öl t e .A g a z da s á gi ka pc s ol a t oké si nt é z mé ny e kr e nds z e r é tf e dől i be r á l i ss z e ml é l e t űf og a l om aköz pont os í t ot tállam és ez egyre fontosabb szerepet játszó piac kialakulásával jelent meg. A civil társadalom mai értelemben használt definíciója a francia for r a da l om ut á nii dős z a kba nkeletkezett, amikor a tömeges politikai aktivitás megjelenésével kialakult e fogalom újabb, Alexis de Tocqueville által adott értelmezése, aki a c i vi lt á r s a da l ma tmi nta zá l l a mé sa zá l l a mpol g á r ok köz öt te l he l y e z ke dő, önkéntes szervezetek szféráját határozta meg.1 A c i vi lt á r s a da l om a zá l l a m be l s ő,t ör vé ny e kke l , normákkal meghatározott demokr a t i kusműködé s é ne kf ont ost é ny e z őj e ,é pí t őelemei az államtól, a pol i t i ka ipá r t okt ólé saga z da s á g t óle l kül önül ő,a t t ólt öbbé -kevésbé független, ún. nem állami s z e r ve z e t e k,é r d e kc s opor t ok,a l a pí t vá ny ok,é r de kvé dőva gyé ppe nkul t ur á l i ss z e r ve z e t e k. A szovje tt í pus út á r s a da l mibe r e nde z ke dé sne mt e t t el e he t ővéac i vi ls z f é r aöná l l ós z e r ve z ődé s é t . Az 1990-e sé v e kbe n,ahi de g há bor úvé gé ve lke r ül tac i vi lt á r s a da l om apol i t i kae l őt e r é be ,kül önös tekintettel a demokratizálódás útjára lépett volt szocialista ország okba nvé g be me nővá l t oz á s okr a . Kelet-Európában a demokratikus ellenzéki csoportok jelentették a civil társadalom alapját. Akkor a 1
A civil társadalom definícióját ld.: Horowitz, Maryanne Cline (szerk.): New Dictionary of the History of Ideas. Thomson Gale, 2005. 355– 356. old.
1
GROTIUS
civil társadalom mint az állam korlátja, ellenpontja jelent meg, mára azonban, a demokratikus jogállami berendezkedés megszilárdulásával ez a funkció jórészt kiüresedett, és más tartalom nem vette át a helyét. A civil társadalom nem tud szélesebb tömegeket mozgósítani, melynek okai között ke r e s e ndő a múl tr e nds z e rkül önböz ős z e r ve z e t e ii r á ntt a nús í t ot tbi z a l ma t l a ns á g má i g ha t ó tapa s z t a l a t a ,aj ólműk ödő ba r á t ika pc s ol a t ok t ová bbé l é s e ,va gy ana pj a i nkba ne gy r ej o bba n 2 megnyilvánuló általános kiábrándultság. A de mokr a t i kus pol i t i ka iá t a l a kul á s s a le gy i d őbe n j e l e nt ke z ő g l o ba l i z á c i ó, a ne ol i be r á l i sg a z da s á g pol i t i ka , a mul t i na c i oná l i s nagyvállalatok térhódítása pedig különösen nem kedvezett –és nem kedvez – any ug a t it í pus úé r de kvé dő, érdekké pvi s e l ős z e r ve z e t e k ki a l a kul á s á na k,me g e r ős ödé s é ne k.Ke l l őt á r s a da l mibá z i shí j á na l é t r e j öt ts z e r ve z e t e kműködé s ene m ha t é kony ,ne mt udna kha t niaz elitre, a döntéshozókra, a 3 hatalom továbbra is az állam kezében összpontosul. A ci vi lt é nye z őe l őt é r beke r ül é s eane mz e t köz ikapc s ol at okban Har övi de ná t t e ki nt j ük,hogymi l y e nne mz e t köz ivi s z ony okköz öt tka pot ta„ c i vi ldi pl omá c i a ” kiemelt szerepet, a kkoraköve t ke z őke tl á t ha t j uk. Ahi de g há bor úi dős z a ká ba nar e a l i s t as z e ml é l e t ű, az államok versenyén alapuló nemzetközi kapcsolatok meghatározója a gazdasági, illetve katonai ha t a l om vol t ,me l y ne kha gy omá ny oss z e r e pl őia zá l l a mok,akor má ny oké sadi pl omaták. A 90-es é ve kbe n,aké t pól us úvi l á g r e ndf e l boml á s á tköve t őe nal i be r á l i ss z e ml é l e tvá l t ot t af e lar e a l i s t a pol i t i ká t .Úgy t űnt ,hogy a na gy ha t a l mipol i t i z á l á sut á ne l j öt ta ne mz e t köz is z e r ve z e t e k,a nemzetközi normák, a nemzetközi jog ideje. A hangsúly a verseny helyett az államok közötti e gy üt t működé s r ehe l y e z ődöt tá t .Azá l l a mok me l l e t tújs z e r e pl ők j e l e nt e k me ga nemzetközi s z í nt é r e n.Kül önböz őmul t i na c i oná l i sna gy vá l l a l a t ok,l obbi c s opor t ok,nem kormányzati szervezetek mindinkább a nemzetközi kapcsol a t ok me g ha t á r oz ót é ny e z ői vévá l t a k.Ebbe n akont e xt us ba n fogalmazódott meg Joseph Nye elmélete a soft power alkalmazásáról, amelynek alapgondolata, hogy az állam a katonai, gazdasági fenyegetés (hard power) helyett a kultúra, az értékek (pl. emberi jogok tisztelete, szolidaritás, jogállam) vonzóvá tételével (soft power) igyekszik a kívánt magatartást elérni egy adott állam viszonylatában.4 Ennek olyan eszközei vannak, mint a kultúra né ps z e r űs í t é s e ,a t udomá ny os é s ga z da s á g ika pc s ol a t ok t á mog a t á s a ,kül önböz ő ne mz e t kö z i intézmények felállítása, az azokban való részvétel, a multilateralizmus támogatása. A civil külpolitika egyfajta nem kormányzati hálózatépítést jelent, azaz a gazdasági, a tudományos és a s z e l l e mié l e ts z e r e pl őihatárokon átnyúló kapcsolatrendszerének kiépítését. A ke l e t ibl ok ks z é t e s é s é tköve t ői dős z a kakö z é p- és kishatalmaknak, így Magyarországnak is ke dve z e t t ,hi s z e ne gype r i f é r i kushe l y z e t b e nl é vőki s ha t a l omna kane mz e t köz ij og ,a ze mbe r ij og ok védelme, a demokratikus jogállam megteremtés é r ei r á ny ul óe r őf e s z í t é s e k,amul t i l a t e r a l i z mus j e l e nt ial e g ke dve z őbbkont e xt us té r e ke i n e ké r vé ny e s í t é s é he z . A mai nemzetközi színtér azonban sokat változott a 90-es éveket meghatározó Clinton-kormányzat relatív multilateralizmusa óta. A Bush-kormányzat ismét realista koncepció szerint látja Amerika helyét a nemzetközi rendszerben, és nyomja rá bélyegét annak egészére. Ez a biztonsági s z e mpont oka tmi nde ne ke l é he l y e z ő,uni l a t e r á l i s pol i t i ka Rona l d Re a ga né s Ge or ge Bus h elnökségét idézi. E szemléletmód szerint a nemzetközi kapcsolatok világa alapjában véve anarchikus, ahol az országok gazdasági és katonai erejük maximalizálása révén igyekeznek 2
Howard, Marc Morjé: The Weakness of Postcommunist Civil Society. Journal of Democracy, 13. évf. 2002. 1. sz., 161. old. 3 Mendelson, Sarah E.: The Power and Limits of Transnational Democracy Networks in Postcommunist Societies. In: Mendeson, Sarah E. –Glenn, John K.: The Power and Limits of NGOs. A Critical Look at Building Democracy in Eastern Europe and Eurasia. New York, Columbia University Press, 2002. 233. old. 4 Nye, Joseph: Soft Power. Foreign Policy,8 0.é v f . ,199 0.ős z ,153 –171. old.
2
GROTIUS
biztosítani nemzeti érdekeik érvényesítését.5 A államokat továbbra sem az univerzális alapértékek, alapjogok vezér l i k,ha ne ma ze r őé sa zé r de ke k,c s upá na ze z e ké r vé ny e s í t é s é ts z ol g á l óe s z k öz ök vá l t oz t a k.I r a kme g t á ma dá s ar á mut a t ot ta r r a ,hogya zEgy e s ül tÁl l a moke l s ős é g é ne kbi z t os í t á s a végett a Bush-kormányzat biztonsági stratégiája a hard power j e l l e ge r ős í t é s ét célozta meg. Ennek megnyilvánulása volt az ENSZ-felhatalmazás nélküli katonai beavatkozás is, ame l y ne ke l s ődl e g e s célja a gazdasági érdekek védelme. Amint azt már számos tanulmány kifejtette, annak ellenére, hogy Irak megtámadásának indoka a demokratikus társadalmi berendezkedés kialakításának e l ős e g í t é s evol t ,ne ml e he tne ml á t ni ,hogye z e ka za kc i ókas a j á tne mz e t ié r de ke t( pl .af o s s z i l i s energiahordozók forrásának biztosítása, monopolizálása) mindenek e l éhe l y e z é s é ből ,a zEgyesült Államok egyedüli szuperha t a l mimi vol t á b ólf a ka dóbi r oda l mia t t i t űdbőlf a ka dna k. Ane mz e t ié r de ké r vé ny e s í t é se l s ődl e ge s s é g é ne kt e nde nc i á j aEur ópá ba ni st a pa s z t a l ha t ó,é se zl e he t az egyik magyarázata annak, hogy az Európai Unióban elbukott az Al kot má ny s z e r z ődé s ratifikációja. Hiába lett volna közösségi érdek as z e r z ődé selfogadása, néhány tagállam, nevezetesen Franciaország és Hollandia, kifejezésre juttatta, hogy nem hajlandó a nemzeti érdeket az uniós érdekek alá rendelni. A fentiek alapján azonban téves lenne azt állítani, hogya zá l l a moke gy üt t működé s é n, illetve versengésén alapuló politika egymásnak ellentmondana. Valójában a nagyhatalma kke t t őspol i t i ká t folytatnak a nna k me g f e l e l őe n, hogy a me l y i ks z ol g á l j a ha t é kony a bba n ne mz e t ié r de keik érvényesítését az adott nemzetközi környezetben. Az Egyesült Államok külpolitikája rámutatott a r r a ,hogye gys z upe r ha t a l om va gyna gy ha t a l om i dőnké ntsoft powerk é nt ,i dőnké ntpe di ghard powerként viselkedik. A két viselkedéstípus nem alternatívája egymásnak, hanem egymás ki e gé s z í t ői .Hi t e l e s soft power nincs hiteles hard power nélkül. Csak akkor lehet hatékonyan soft pol i t i ká tf ol y t a t ni ,haahá t t é r be not tva ne gye r ős ,pr os pe r á l óg a z da s á gva gye gyke l l őe l r e t t e nt ő e r őtbi z t os í t óka t ona ie r ő.Ot t ,a holsoft politikával nem lehet elérni a kívánt eredményt, nem marad má s ,mi ntaka t ona ie r őa l ka l ma z á s a .Ugy a na kkor ,mi ve lapus z t ae r őpol i t i ká j ana gye l l e ná l l á s tvá l t ki, a soft politika sokkal kifinomultabb eszközrendszere jól palástolhatja a mögöttes szándékokat. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok által aktívan is támogatott demokratikus fordulat a volt szovjet tagköztársaságok közül olyan geopolitikai szempontból stratégiai fontosságú államokban köve t ke z e t tb e ,a me l y e kne k kös z önhe t őe ne gy r é s z r őlkör ül ke r í t he t ő Or os z or s z á g ,má s r é s z r ől kulcsf ont os s á g úny e r s a ny a gl e l őhe l y e khe zbi z t os í t a na khoz z á f é r é s t .Ekül pol i t i ka ic é le l é r é s é be na g a z da s á g ie gy ü t t működé sl e he t ős é geme l l e t ti g e nna gys z e r e pe tj á t s z ot t a kakül önböz őa me r i ka i nem kormányzati szervezetek, alapítványok, valamint a civil kapcsolatok is, hiszen ezekben az á l l a mokba ne l ős z örat á r s a da l ma tke l l e t t politikailag stabilizálni, hogy biztosítható legyen a nyílt pi a c g a z da s á gműködé s if e l t é t e l e . A közép- és kelet-európai országoknak az Egyesült Államok által is támogatott euroatlanti integrációs folyamatában a NATO-tagság az európai uniós t a g s á ge l ős z obá j a .Magyarországnak – lévén NATO- és EU-tag kisállam –az euroatlanti tengely politikájához kell igazodnia, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne mozgástere saját nemzeti érdekeinek érvényesítésére, e r ős í t veva gy gyengítve az euroatlanti nagypolitika soft vagy éppen hard jellegét. A Kelet-Timor függetlensége ügyében Portugália, vagy a kelet-afrikai Nagy-tavak régióját sújtó válságok megoldása érdekében Belgium sikerrel állította maga mögé az Európai Uniót. Ezek a kezdeményezések nemcsak ezeket a kisállamokat, hanem az Európa iUni óti ske dve z őf é ny be nt üntették fel.
5
Morgenthau, Hans J. –Thompson, Kenneth: Politics Among Nations. New York, McGraw-Hill, 1993; és Waltz, Kenneth: Theory of International Politics. New York, McGraw-Hill, 1979. 88. old.
3
GROTIUS
Ac i vi lkül po l i t i kaf ős z e r e pl ői :ane m ál l amis z e r ve z e t e k Va l ói ga z ,hogya zá l l a mokme l l e t tújs z e r e pl őki sme g j e l e nt e kane mz etközi színtéren,6 ám a nemzetközi kapcsolatoknak nincs az államoktól te l j e s e nf ügg e t l e nr é s z t ve vőj e .Amint azt a gy a kor l a tmut a t j a ,akül önböz őne mz e t köz is z e r ve z e t e kvi s z ony ul á s aame g ha t á r oz óne mz e t köz i kérdésekhez nem mentes egyes –nagy érdekérvényesít őké pe s s é gg e lr e nde l ke z ő–tagállamok befolyásától. A transznacionális vállalatok, aktorok ne m öná l l ós z e r e pl őiane mz e t köz is z í nt é r ne k. A ne mz e t köz ika pc s ol a t ok e l s ődl e ge ss z e r e pl őia zá l l a mok ma r a dt a k,mi ve lc s a ka zá l l a mok r e nde l ke z ne k me g f e l e l őe s z köz ökke l ,l e g f őké ppe ns z uve r e ni t á s s a la hhoz ,hogy e l köt e l e z z é k ma g uka ta ze gy üt t működé sme l l e t t,va gyé ppe nkonf l i kt us tvá l l a l j a na kf e l .Ane má l l a mis z e r e pl ők s t r ukt ur á l i s a n ne m r e nde l ke z ne ke z e k k e la ze s z köz ökke l ,ne m r e nde l ke z ne k me gf e l e l őj ogi személyiséggel, és emiatt nem lehet az államokhoz hasonló meghatározó szerepük. Ahhoz, hogy jelenlétüket biztosítani tudják a nemzetközi színtéren, az azt biztosítani tudó államhoz kell f or dul ni ukt á mog a t á s é r t .Azá l l a m vi s z o nte z e ke tas z e pl őke tas a j á tkül pol i tikájának szekunder 7 s z e r e pl ői ként, tehát annak alárendelt eszközeiként kezeli. A nagy transznacionális pénzügyi s z e r ve z e t e ké r de ké r vé ny e s í t őe r e j ei sa z azokat l é t r e hoz ók é r de ké r vé ny e s í t őe r e j é t őlf ügg, hathatósságukat az államok által kialakított normarendszer biztosítja. A multinacionális nagyvállalatoknak is van székhelye, és ezek a vállalatok is az államilag meghatározott stratégiai c é l okna k me g f e l e l őe na l a kí t j á kt e vé ke ny s é g üke t .Pé l dá na k oká é r t ,ne m s ok ol y a na me r i ka i nagyvállalatot tudnánk hirtelen felsorolni, melynek tevékenysége a hivatalos külpolitikai irányvonal e l l e né beme nne .A t r a ns z na c i oná l i svá l l a l a t ok,pé nz ügy is z e r ve z e t e k működé s ike r e t e i ti sa z á l l a moká l t a lköt öt tne mz e t köz is z e r z ődé s e k,a zá l l a moká l t a ll é t r e hoz ot tnor ma r e nds z e rha t á r oz z a meg. Hogy ez a keret éppen milyen, azt nem az igazságosság vagy a demokratikus alapelvek ha t á r oz z á kme g ,ha ne ma za z tl é t r e hoz óke r ővi s z ony a idönt i ke l .Mi nde zki ve t ülane ki ka l á r e nde l t rendszerekre is. Egya na r c hi kus ,kül önböz őe r ővi s z ony oká l t a lme g ha t á r ozott nemzetközi rendszerben szigorúan az államközi kapcsolatokról van szó, az állam a döntéshozó, a külpolitikai célokat, álláspontokat pedig a gazdasági, katonai és politikai elit határozza meg. Egy adott kormánynak ebben a de mokr a t i kus n a kne m ne ve z he t őrendszerben kell egy ország nemzeti érdekeinek érvényesítését célzó külpolitikát folytatnia. Ezzel ellentétben a civil társadalom a demokratikus társadalmi be r e nde z ke dé se gy i ka l a pve t őe l e me .Eza z tj e l e nt i ,hogyakül pol i t i kaé sac i vi lt á r s a da l om alapjaiba ne l t é r őt e r mé s z e t űs z f é r á hozt a r t oz i k.I ge nke vé spé l dá tt a l á l unka r r a( l á s dl e nt e bb) ,hogy demokratikus úton határoznák meg egy ország külpolitikáját. Ez is szerepet játszhat abban, hogy az Európai Unió nem képes közös külpolitikát kialakítani, hiszen természeténél fogva más politikáról van szó, mint az EU be l pol i t i ká j á na kt e ki nt he t ő–az e ur ópa ipol gá r okr é s z é r őls okkr i t i ká va li l l e t e t t–de mokr a t i kuse l ve ks z e r i ntműködőköz ös s é gi politikák esetében. (Európában a helyzetet nem könnyíti meg a globalizáció ellenreakciójaként mindinkább e r ős ödőna c i ona l i z muss e m.Be l g i umba n,Fr a nc i a or s z á g ba n,Dá ni á ba nme g e r ős ödt e ka radi ká l i sné z e t e ke thi r de t őpá r t ok;Ausztriában, ha kisebb támogatottsággal is, de 10 százalék körül tartja magát Jörg Haider; Szerbiában a radikálisok kapták a legtöbb szavazatot a legutóbbi parlamenti választásokon; Sz l ová ki á ba né sRomá ni á ba n a pa r l a me nt be n ül ne k as z é l s ős éges né z e t e ke tké pvi s e l őpá r t ok;dehat á vol a b br at e ki nt ünk,l á t ha t j ukar a di ká l i si s z l á me r ős ödé s é t ,va gy az Afrikát sújtó etnikai konfliktusokat.)
6
Kiss J. László: A magyar külpolitika újragondolása, avagy egy új külpolitikai stratégia keresése. Grotius, 2006. Forrás: http://www.grotius.hu; és Gyarmati István: A közösség nevében. Fi gy e l őNe t ,2006. december 21. Forrás: http://www.fn.hu. 7 Lá s dmé gCoh e n ,Sa my :Le sÉt a t sf a c ea u x“ n ouv e a u xa c t e u r s ” .Politique internationale, 2005. (tavasz) 107. sz.
4
GROTIUS
A civil külpolitika problematikája A civil társadalom bevonása a külpolitika formálásába több kérdést is felvet. Egy r é s z r őle gye r ős c i vi ls z f é r á va lr e nde l ke z őt á r s a da l omba ni sva nna k,a ki kj obba ns z e r ve z e t t e k,j obbka pc s ol a t okkal rendelkeznek, és akiknek a hangja messzebb hallatszik, így érdekeiket jobban tudják érvényesíteni má sc s opor t ok ka ls z e mbe n.Te há tac i vi ls z f é r ana gy obbmé r t é kűbe voná s ane mf e l t é t l e nülj e l e nt 8 de mokr a t i kus a bbműködé s t . Má s r é s z r őlf e l e l őskül pol i t i ka idöntés meghozása aligha várható el a c i vi lt á r s a da l o mt ól ,hi s z e nni nc ske l l őr á l á t á s aane mz e t köz ika pc s ol a t okk ompl e xr e nds z e r é r e ,ne m j utke l l őme nny i s é g űés mi nős é g ű,teljes információhoz. Amikor a külpolitikai döntéshozatalról van szó, ezért is beszél a szaki r oda l om de mokr a t i kusde f i c i t r ől ,hi s z e nmi nde zl e he t e t l e nnét e s z ia kül pol i t i ka idönt é s ho z a t a lde mokr a t i kuskont r ol l j á t .Cs a kas z űke bbpol i t i ka ie l i tj ól i nf or má l t s á g a biztosíthatja a külpolitika stabilitását és következetességét, míg alulinformáltsága miatt a közvélemény könnyen változtatja nézeteit és nem kompetens a döntéshozatalban.9 Ideális esetben valóban úgy kellene történnie, ahogyan Gyarmati István a „ Méltó hely Európában”címmel megjelent cikkében írja: „ A pol i t i ka ios z t á l yé saköz vé l e mény csak akkor fog a változások mögé állni, ha aktívan be vonj á ka z ok e l őké s z í t é s é beé své g r e ha j t á s á ba .A c i vi lt á r s a da l om r é s z vé t e l ee bbe na f ol y a ma t ba nugy a nol y a nf ont ose l ő f e l t é t e l eas i ke r ne k,mi ntami ni s z t e r e l nöke l s z á nt s á g a . Annál is inkább, mert az egész világban érvényesül az a tendencia, amely egyre nagyobb szerepet szán a »civil diplomáciának«, ami elengedhetetlen, nemcsak azért, mert demokráciában hosszabb távon egyetlen kormány sem haladhat tartósan a közvélemény ellenében, hanem azért is, mert a nemzetközi politikában radikálisan növekszik a nem állami s z e r e pl ők 10 befolyása és szerepe; velük állami eszközökkel igen nehezen lehet kommunikálni.” A gyakorlatban azonban igen sok példát találunk arra, amikor a társadalom által szorgalmazott lépések és a külpolitika nem sokban fedik egymást. Például az Egyesült Államok lakosságának dönt őt öbbs é ges z or g a l ma z z aakiotói egyezmény ratifikálását vagy az iraki kivonulást, ám az állam érdekei mást kívánnak, és a külpolitika szöges ellentétét tükrözi a társadalmi akaratnak. Egy 2004ben végzett felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka volt azon a véleményen, hogy az Egyesült Államoknak csatlakoznia kellene a kiotói egyezményhez,11 és hiába nyert az iraki kivonulást szorgalmazó Demokrata Párt a ké pvi s e l őházi választásokon, Washington további csapatok Irakba küldésére szánta el magát. Az iraki konfliktus kapcsán hazai példát is említhetünk, hi s z e n at á r s a da l om dönt őt öbbs é g e ne mt á mog a t j aa z iraki háborúban való részvételt, ám Magyarország –egyéb érdekekre való tekintettel –mégis küldött alakulatokat Irakba. De említhetjük az Európai Unió esetét is az Alkotmánys z e r z ődé sratifikációjával. Ott, ahol közvetlenül megkérdezték a lakosságot, kiderült, hogy nem egy helyen a közvélemény bizony nem osztotta az állam által képviselt álláspontot. Mindez azért lehetséges, mert kimondva-kimondatlanul a külpolitika meghatározása nem függ a többség akaratától, hanem a politikai elit privilégiuma és nem képezi vita tárgyát. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a civil külpolitika nem azt jelenti, hogy a civil társadalom határ oz z ame gakül pol i t i ka ic é l ki t űz é s e ke t ,ha ne m apo l i t i ka i dönt é s hoz ók á l t a lr a c i oná l i s a n ki t űz öt tc é l ok,a s t r a t é g i a me g va l ós í t á s á ba vonj á k be a c i vi l t á r s a da l ma t .A s t r a t é g i a a l kot á st e há tas z űkpol i t i ka i ,g a z da s á g i ,ka t ona ie l i tf e l a da t a ,é sc s a ke z t köve t őe n,a zí gyf e l vá z ol tc é l oke l é r é s eé r de ké be nmoz g ós í t j a–pl .s z é l e s kör űt á r s a da l mivi t a megindításának segítségével –a civil társadalmat. 8
Az állam és a civil társadalom kapcsolatának dinamikájáról ld.: Carothers, Thomas –Barndt, William: Think Again: Civil Society. Foreign Policy, 1999–2000 (tél) 117. sz. 18–29 old. 9 LaBa l me ,Na t h a l i e :Opi n i onpu bl i qu ee tpol i t i qu eé t r a n g è r e ?L’ é v ol u t i ond’ u ndé ba t .In: Charillon, Frédéric (szerk.): Politique étrangère: Nouveau regards. Presses de SciencePo, 2002, 193– 209. old. 10 Gyarmati István: Méltó hely Európában. Népszabadság, 2006. május 27. 11 Global Views 2004. The Chicago Council on Foreign Relations, 2004.
5
GROTIUS
A hatékony civil külpolitika modelljei Ha megvizsgáljuk az olyan par excellence civil külpolitikát folytató, nagy hagyományokra vi s s z a t e ki nt őr é s z vé t e l i de mokr á c i á va lé sr e ndkí vül f e j l e t tc i vi lt á r s a da l omma lr e nde l ke z ő országokat, mint pl. Kanada12 vagy Svájc,13 akkor – a me l l e t t ,hogy köz ösj e l l e mz őj ükként biztonságukat nemzetközi egyezmények garantálják, továbbá környezetük semmilyen fenyegetést nem jelent számukra –általánosságban azt mondhatjuk, hogy hatékony civil külpolitikát olyan államok tudnak folytatni, amelyek állami szinten képesek hitelesen képviselni olyan értékeket, mint az igazságosság, a tolerancia, a szociális érzékenység, a s z ol i da r i t á sahá t r á ny oshe l y z e t űe kke l , továbbá hangsúlyt helyeznek az emberi jogok védelme melletti kiállásra. A civil külpolitika folytatásának egyik alapfeltétele, hogy az ország pozitív imázzsal rendelkezzen a nemzetközi színtéren, hiszen csak így tud hosszú t á vonka ma t oz óg a z da s á g i ,kul t ur á l i svonz e r őt jelenteni. Ennek kialakítása természetesen nem megy egyik napról a másikra, csak a külpolitika folytonosságát f e l t é t e l e z ő, ki t a r t ó,köv e t ke z e t e se r őf e s z í t é s e kke lé r he t őe l .Ne m utolsósorban, mindennek összhangban kell lennie az ország társadalmi, politikai valóságával, hiszen csak ez biztosíthatja a politika hitelességét. Egy másik alapfeltétel a hatékony, konstruktív és proaktív részvétel a nemzetközi színtéren. Ehhez tartozik a multilateralizmus, nemzetközi konferenciák, deklarációk indítványozása, a köz ve t í t ő szerep vállalása, a békés politikai változások támogatása, részvétel békefenntartó feladatok ellátásában. Mindez természetesen nem kis anyagi áldozatokkal jár, aminek prosperáló gazdaság tudja megteremteni a fedezetét. Svájc egészen sajátos rész vé t e l ide mokr á c i á j aé sa zá t l a g os na kugy a nc s a kne m ne ve z he t ős vá j c i g a z da s á gt e s z il e he t ővé ,hogy pl .né p s z a va z á s on dönt s e ne k as vá j c imunka e r őpi a c vé de l mé t szolgáló, a tíz új EU-t a gá l l a mna kny új t a ndój e l e nt ősa ny a g it á moga t á s r ól ,me l y ne kc é l j aakül f öl di munkavállalók otthon tartása. Ha a német civil külpolitikát tekintjük,14 akkor látnunk kell, hogy Németország egészen más a l a phe l y z e t bő lki i ndul va ke z de t tbe l eac i vi lka pc s ol a t okon ny ug vó pol i t i ka f ol y t a t á s á ba .A történelem súlya igen nagy szerepet játsz ot ta bba n,hogy a má s odi k vi l á g há bor útköve t ő e l s z i g e t e l ődé s bőlNé me t or s z á ga z tas t r a t é g i á tvá l a s z t ot t a ,a me l y ne ks e g í t s é gé ve lpoz i t í vké pe t alakíthatott ki a szomszédos államokban és tágabb környezetében egyaránt. A civil külpolitika egyfajta kompenzációja annak, amit –a második világháború emlékezete miatt –katonai síkon nem tehetett meg. A hideghábor úl e z á r ul á s á tköve t őe npe di ga zEur ópa iUni óga z da s á g imot or j á tj e l e nt ő né me tg a z da s á gbi z t oshá t t e r e tt udot tny ú j t a nia hhoz ,hogykül önböz őa l a pí t vá ny ok, civil és egyházi szervezetek, multinacionális vállalatok útján biztosítani tudta jelenlétét a számára hagyományosan fontos közép-európai térségben. Míg Nagy-Britannia és Franciaország számára a volt gyarmati országok biztosítanak befolyást, addig Németors z á g a„ c i vi l e r ő” pol i t i ká j á tha s z ná l t af e la t ör t é ne l mimú l t r avi s s z a t e ki nt őbe f ol y á s á na kbi z t os í t á s á r a .Aze nne kane m ki sa ny a g iá l d o z a t ot 12
Canada in the World, Canadian Foreign Policy Review 1995. A kanadai külügyminisztérium hivatalos honlapján (forrás: http://www.international.gc.ca/foreign_policy/cnd-world/menu-en.asp) és Canada’ sPl ac ei nWor l dAf f ai r e s (forrás: http://www.mta.ca/faculty/arts/canadian_studies/english/about/study_guide/world/index.html). 13 Swiss Foreign Policy. A Svájci Államszövetség külügyminisztériumának hivatalos honlapján (forrás: http://www.eda.admin.ch/eda/en/home/reps/nameri/vusa/wasemb/waspci/wassfp.html). 14 Rövid összefoglaló a németkü l pol i t i k á tme gh a t á r oz ót é ny e z ők r ől :St umm,Ma r i o –Conrad, Bjoern: German Strategic Culture and Institutional Choice: Transatlanticims and/ or Europeanism? Trierer Arbeitspapiere zur Internationalen Politik, 2004. 9. sz. (december), 15–20. old. Ld. még Kr í žös s z e f og l a l ój á ta„ c i v i le r ő”f og a l má r ól : Kr í ž ,Zde n e k:Ge r ma nI nv ol v e me n ti nt h eWa ra g a i n s tI n t e r n a t i on a lTe r r or i s m.En dofCi v i l i a nPowe r ?Central European Political Studies Review, VIII. évf., 2006. 2–3. sz., 123–125. old.
6
GROTIUS
köve t e l őc i vi lp ol i t i ká na kkös z önhe t őe nki a l a kul tpoz i t í vme g í t é l é st e t t el e he t ővé ,hogymos tmá r Németország is részt vesz nemzetközi katonai akciókban (a Balkánon, Afganisztánban vagy legutóbb Libanonban). Németország esetében is az adott nemzetközi kontextusban hozott, hosszú távú stratégiai döntés volt a civil külpolitika,a me l y ne k ki vi t e l e z é s é he z me g vol ta ke l l ő össztársadalmi, gazdasági támogatottság. A fenti példák alapján képet kaphattunk arról, hogy milyen feltételek mellett lehet hatékony civil külpolitikát folyatni. Nézzük most meg, hogy a szükséges alapfeltételek biztosítottak-e a magyar viszonyok között.
Civil külpolitika a magyar viszonyok között Ha a fentebb ismertetett alapfeltételeket a mai magyar bel- és külpolitika viszonyaira vona t koz t a t j uk,a kkoraköve t ke z őme g á l l a pí t á s oka tt e he t j ük:a demokratikus intézményrendszer kialakítása ugyan megtörté nt ,aj og á l l a mike r e t e kbi z t os í t ot t a k,á m műk ödé s ükmé gkor á ntsem olyan olajozott, mint a már jobban meggyökeresedett demokratikus hagyományokkal és gy a kor l a t t a lr e nde l ke z őor s z á g okba n.A c i vi lt á r s a da l omna kavol ts z oc i a l i s t aor s z á g okr aj e l l e mz ő gyengesége Magyarországról is elmondható. Noha hazánkban az állam más kelet-európai or s z á g okhozké pe s tj obba nt á mog a t t aac i vi lt á r s a da l om f or má l ódá s á t ,ne ms i ke r ül tke l l őt á r s a da l mi e r őtmoz g ós í t a ni .Hi á ny oz na ka z okac i vi lf ór u mok,me l y e kl e he t ővét e nné kas z é l e s e bbkör ű társadalmi viták lefolytatását, illetve azoknak a közös pontoknak a megtalálását, amelyek mögé a társadalom, a pártok egységesen felsorakozhatnának. Ami a pozitív imázst illeti, ar e nds z e r vá l t á s tköve t ői dős z a kba n avi s z ony l a gosga z da s á g ié s tár s a da l mis t a bi l i t á sl e h e t ővé t e t t e ,hogy mi nd a g a z da s á g iá t a l a kul á s ,mi nd a de mokr a t i kus jogállami keretek kialakításában Magyarország az élen járjon. Az így kialakult pozitív nemzetközi me g í t é l é s tap o l i t i ka ie l i te gy önt e t űt á mog a t á s á té l ve z őkül pol i t i kais jól tudta kamatozatni a 90-es évek nemzetközi kontextusában. Ez a pozitív kép mára megfakult. Magyarország nemzetközi me g í t é l é s é ns oka tr ont ot ta z ut óbbii dők g a z da s á g i ,be l pol i t i ka if e s z ül t s é g e ,a kül pol i t i ka i prioritások mögött pedig már nem sorakoznak fel egységesen a parlamenti pártok, felbomlott a külpolitika folytonosságát biztosítani képes konszenzus. A folytonosság hiánya, a politikai összkép ellentmondásossága nem tudja biztosítani a hatékony civil külpolitika bázisát. Az igazságosság, a toleranc i a ,as z oc i á l i sé r z é ke ny s é g ,agy e ngé bbe kke lé sahá t r á ny oshe l y z e t űe kke lva l ós z ol i da r i t á s , az emberi jogok védelme melletti kiállás hiteles állami képviselete ma nehezen lenne megvalósítható. Magyarország nem tud hiteles soft külpolitikát folytatni annak érvényesítésére képes hiteles háttér né l kül :ne hé z s é g e k mut a t koz na k ga z da s á g működé s é be n,a zor s z á g ne mt ud ha t é konyöná l l ó ka t ona ie r őtf e l mut a t ni ,é sj ólme g f og a l ma z ot tc é l ok hí j á n ne mt udj ake l l őké ppe na r t i k ul á l ni nemzeti érdekeit. Ha ilyen körülmények mellett a magyar külpolitika határozottan civil, azaz soft j e l l e ge töl t ,a zkönny e ne nne kapol i t i ká n a kakuda r c á hozve z e t he t .Egy r é s z r ől ,haa zor s z á gne m kooperatív partnerrel találja szembe magát –és Magyarország esetében ez a veszély fennáll –, a me g f e l e l őhá t t é rné l kül isoft pol i t i kaagy e nge s é gj e l e ké nté r t e l me z he t ő,é si nká bba zor s z á gg a l szembeni konfrontatívf e l l é pé s r ebá t or í t .Má s r é s z r ől ,haac i vi lpol i t i ká r ani nc sf oga dóké s z s é gé sa gesztusok nem találnak viszonzásra, akkor a befektetett energia és pé nzas e mmi bevé s z ,e l őbbutóbb finanszírozási nehézségek jelentkezhetnek. A civil külpolitika csak akkor lehet sikeres, ha jól e l őké s z í t e t tl é pé s e kbi z t o s í t j á kabe f e kt e t é sme g t é r ül é s é t .Enne ke s z köz epe di ge gyke z de mé ny e z ő, preventív külpolitika lehet.
7
GROTIUS
Ki vá l óa l ka l om l e t tvol naane mz e t köz iköz ös s é g be naMa gy a r or s z á g r ólé l őké pa l a kí t á s á r aa z 1956-osf or r a da l om é ss z a ba ds á g ha r c50.é vf or dul ój á na kme g ünne pl é s e .Azut óbbii dős z a kba n kialakult, már említett társadalmi feszültség miatti konfliktus éppen a budapesti eseményekre nyomta rá bélyegét, annak visszhangja pedig korántsem javított nemzetközi megítélésünkön. Ma gy a r or s z á gf őmoz g á s t e r ee l s ődl e ge s e nKöz é p-Európa és a Balkán. Ami e térségbeli proaktív részvételünket illeti, ennek egyik meghatározó terepe a visegrádi együtt működé s .Aze r e de nd őe na z euroatlanti integráció útjára lépett négy közép-e ur ópa ior s z á gé r de ke gy e z t e t őf ór umá na ks z á nt e gy üt t működé s e nem tudott kézzelfogható eredményeket felmutatni, hiszen éppen akkor volt a legmegosztottabb, amikor egységes fellépéssel jobb alkupozícióból folytathatta volna a tárgyalásokat az uniós c s a t l a koz á s it á r gy a l á s ok ut ol s ós z a ka s z á ba n. Az ut óbbi i dőkbe n me g l e he t ős e ns okkr i t i ká tka pot te gy üt t működé st a r t a l mime g új í t á s r avá r ,i mmá rEU-s keretek között. Amint az kiderült a 2005–2006-os magyar elnökség programjából, a magyar kormány hangsúlyt kívánt helyezni a ze gy üt t műk ö dé sc i vi lj e l l e g é ne ke r ős í t é s é r e ,i l l e t vea ze ur ópa ik ül - és 15 biztonságpolitikában való részvételre, különös tekintettel a balkáni rendezési folyamatra. E t e ki nt e t be nama gy a rpoz í c i óka te r ős í t he t t evol na ,haaba l ká nipr obl e ma t i kae gy i kkul c s e l e mének számító – és az autonómia-kérdéskör egyéb (vajdasági, erdélyi) magyar vonatkozásai miatt különösen fontos –kos z ovóiké r dé s r őlBuda pe s ts z ervez nemzetközi konferenciát, melynek jó alapot szolgáltathatott volna az ún. szegedi folyamat kerete. Ami a kooperatív környezetet illeti, vegyük számba, hogy is állunk: - Sz l ová ki á ba nt ová bbr ai se l őf or d u l na kama gy a rköz ös s é g e té r őe t ni ka ia l a púa t r oc i tások, ismét felmerült a nyelvtörvény megsértésének szankcionálása. - Romániában nem látszik politikai akarat a magyar autonómia-törekvések támogatására, és e gy e t e mit a ná r oka tl e he te l boc s á t a n ia z é r t ,me r tt öbbny e l vűt á bl á ka the l y e z ne ke le gy e t e mük falán. - Ne mi sol y a nr é g e n,mé gSz e r bi á bóli sma gy a r ve r é s e kr őlka pt unkhí r e ke t ,é sne mb á t or í t ó fejlemény az sem, hogy –ha ez nem is jelenti azt, hogy kormányt alakíthatnak –a legutóbbi parlamenti választásokon a radikálisok kapták a legtöbb szavazatot. Összességében elmondható, hogy a legnagyobb lélekszámú magyar közösségeknek otthont adó államok nemigen mutatnak készséget a helyzet javítására. Ebben a kontextusban a civil külpolitika sikerének esélyeit tovább rontja az a szakadék is, amely a 2004. december 5-i népszavazást köve t őe na l a ku l tkiama gy a rkor má nyé saha t á r ont úl ima gy a rköz ös s é g e kköz öt t ,dee ml í t he t j üka Ma gy a r Ál l a ndó Ér t e ke z l e tműködt e t é s é ne kf e l f ügge s z t é s é t ,i l l e t ve a ha t á r on t úl i ma gy a r közösségek anyagi támogatása körül kialakult bizonytalanságot is. Ma nemzetközi szempontból Ma gy a r or s z á ge l s ődl e g e smoz g á s t e re Közép-Európa illetve az euroatlanti térség keleti perifériája, a zor os zé r de ks z f é r aköz ve t l e ns z oms z é ds á g á ba n.Hape di gki c s i tme s s z e bbr et e ki nt ünk,aj övőbe ni kapcsolatok alakítása soránane mz e t köz is z í nt é r e ne gy r ena gy obbs úl l y a ls z e r e pl őOr os z or s z á g f e l őli se gy r eke mé ny e dőpol i t i ká va lke l ls z á mol n unk.
Az EU és a civil külpolitika Magyarország EU-csatlakozása után a külpolitika irányítása látszólag már nemcsak a Külügyminisztérium privilégiuma, hanem szinte minden szakminisztériumnak is ki kell vennie r é s z é ta zuni ó sügy e kbőlf a ka dóf e l a da t okból .Az tg ondol ha t j uk,hogyakül ka pc s ol a t oki l y e ns z i nt ű f r a g me nt á l ódá s al e he t ővét e s zi, hogy a civil társadalom is közelebb kerüljön ahhoz, hogy befolyást 15
Programme for the Hungarian presidency of the Visegrad Group 2005/2006. Forrás: http://www.visegradgroup.eu/main.php?folderID=942&articleID=3906&ctag=articlelist&iid=1
8
GROTIUS
gyakoroljon a külpolitikára. Ha a híreket hallgatjuk, akkor az a benyomásunk támadhat, hogy szinte mindenre rányomja bélyegét Brüsszel, ám ezt csak azért érzékeljük így, mert az európai e gy üt t működé sl e g i nká bbaha gy omá ny os a nabe l pol i t i kakörébe tartozó területeket érinti. Ezért is lehet azt mondani, hogy a belpolitika és a külpolitika viszonya egyre szorosabb. Ezekben a szférákban a civil társadalom annyira képes valamilyen hatást gyakorolni a politikaformálásra, amennyire belpolitikai síkon képes az érdekérvényesítésre. Tehát továbbra sem a külpolitikára van hatással, hanem tulajdonképpen a belpolitikára. AzEur ópa iUn i ónbe l ül it a g á l l a mie gy üt t működé sne mt e ki nt he t őaha gy omá ny osé r t e l e mbe nve t t külpolitikának, hiszen a közösségi politikák tekintetében a belpolitikák sajátos, konföderáció-s z e r ű e gy e z t e t é s é r őlva ns z ó,mí gakül pol i t i ka it ová bbr as e mt a r t oz i ka ze l s őpi l l é r he z .Mi ntaf e nt i e kbe n i sut a l t unkr á ,ne m vé l e t l e n,hogyakül pol i t i ka ie gy üt t működé st ová bbr ai skor má ny köz is z i nt e n van, és az Európai Unió nem képes egységes külpolitikát kialakítani. A külpolitikában, amelynek célja a nemzeti érdekek érvényesítése a nemzetközi kapcsolatokban, sokkal nehezebb olyan standardokat felállítani –olyan általános alapelvek megfogalmazásán túl, mint pl. az Al apv e t ő Jogok Európai Chartája –, amelyeket minden tagállam magáénak vallhat. Minden egyes tagállam sajátos helyzetben van (sajátos történelmi múlttal, érdek- és kapcsolatrendszerrel), é se l t é r ő nemzetközi súllyal rendelkezik. Egyik állam se mt a r t j as z e me l őt tas a j á tj ólme g f ont ol té r de k e i nt úl más érdekeit, avagy csak addig van tekintettel más országok érdekeire, amíg az neki is érdekében á l l .A ne mz e t k öz ika pc s ol a t oka na r c hi kust e r mé s z e t é bőle r e dőe n,haas a kkt á bl á na ze gy i kor s z á g felad egy pozíciót, azt egy másik állam foglalja el. A nemzetközi kapcsolatok szempontjából az Európai Unió leginkább egy nemzetközi szervezethez hasonlít, és utoljára akkor volt a magyar külpolitika valódi kérdése, amikor arról kellett dönteni, Magyarország csatlakozzon-eva gys e m.A be l é pé sut á na ze gy üt t működé st a r t a l miké r dé s ene ma külpolitika tárgya, hanem eszköze, eszköz a magyar nemzeti érdekek által meghatározott célok eléréséhez. Ac s a t l a koz á sót ae l t e l ti dői smut a t j a ,hogya zEur ópa iUni óne mf og j a helyettünk megoldani a problémáinkat, csak új csatornákat, eszközöket, platformokat jelent. A Szlovákiában és Romániában tapasztalható nehézségek is példázzák, hogy a nézeteltérések továbbra is fennállnak annak ellenére, hogy már uniós tagállamokról van szó. A történelem súlya, a kül önböz őg ör c s öké s feldolgozatlan sérelmek továbbra is ránehezednek a kapcsolatokra. A kör ny e z őá l l a mok csatlakozása az Európai Unióhoz lassan megl e he t ővé t e s z i ,hogy össznemzeti stratégiában gondolkodjon a magyar állam. Az Európa Unió biztosította eszközök (regionális, határokon átnyúló e gy üt t működé s e k,i nf r a s t r ukt urális fejlesztési tervek stb.) segíthetnek a szomszédos államok e gy üt t működé s iké s z s é g é tf okoz ni ,é si t tl e he tac i vi ls z f é r aka pc s ol a t r e nds z e r e ,a„ c i vi ldi pl omá c i a ” f ont os e s z köz a g ör c s ök,e l őí t é l e t e k ol dá s á ba n,a z e l t é r őg ondol kodá s módok me gé r t é s é be n, köz e l í t é s é be n.Mi nde hhe za z onba nné l k ül öz he t e t l e napol i t i ka ie l i te gy üt t működé s is z á ndé ká na k e l őz e t e sé sk öl c s önös de kl a r á l á s a ,v a l a mi nt e s z á ndé k ké z z e l f ogha t óe r e dményekkel való bizonyítása.
Nemzeti érdek és civil külpolitika Minden ország a saját, az identitás–biztonság–prosperitás hármasán alapuló nemzeti érdekeit védi, képviseli. Az identitás szempontjából, mint fentebb is láthattuk, egy versenyen alapuló, konf r ont a t í va bb köz e g be n ane m me g f e l e l ő há t t é r r e lr e nde l ke z őc i vi lkül pol i t i kaagy e ng e s é g j e l e ké nté r t e l me z he t ő.
9
GROTIUS
A biztonság szempontjából a globális nemzetközi színtér fejleményei szintén nem kedveznek: a világ ismét fegyverkezik, az Egyesült Államok és Oroszország mindinkább egymásnak feszül, e gy r et öbbe tha l l unk ahi de g há bor úsvi s z ony ok vi s s z a t é r é s é r ől .Ma gy a r or s z á g mi nta zor os z é r de ks z f é r at ő s z oms z é ds á gá ba ne l he l y e z ke dőNATO-tag kisállam, közvetlenül érzékeli az instabil, aszimmetrikus és kiszámíthatatlan anarchikus nemzetközi rendszer változásait. (Itt van mindjárt példának a Közép-Eur ópá bat e l e pí t e ndőa me r i ka ir a ké t a vé de l mir e nds z e ré sa zOr os z or s z á g t ó lva l ó e ne r g i a f ügg é s bőlf a ka dóe l l e nt é t e sé r de ke ke gy e z t e t é s e .)Mi ntaf önt is z á mve t é s bőli ski de r ült, regionális szinten is több megoldatlan kérdés okoz feszültséget a szomszéd országokkal fenntartott kapcsolatainkban. Ezek között a viszonyok között civil külpolitikát hirdetni olyan, mintha fegyvertelenül indulnánk a dzsungelbe. A pr os pe r i t á sf e l őlközelítve azt láthatjuk, hogy ha az esetleges magyar civil külpolitika gesztusai ne m t a l á l na k poz i t í v köz e g r e ,vi s z onz á s r a ,a kkora zi ge n na gy é s ne m me g t é r ül őa ny a gi 16 me g t e r he l é s tj e l e nt e ne .Ez e nt úl me nőe napr ot e kc i oni z mus és ana c i ona l i z musut óbb ii dőkbe n t a pa s z t a l ha t óme ge r ős ödé s es e m ke dve z őf e j l e mé ny .Az ultraliberális elven nyugvó globalizációs f ol y a ma tke l l ősköz e pé nva gy unk,ame l y be nMa gy a r or s z á gme g l e he t ős e nki s z ol g á l t a t ot the l y z e t be n va n,é súgyt ű n i k, a zEur ópa iUni ós e mt udmi nke te bbőlki e me l ni . Nincs szükség a magyar külpolitika hagyományos hármas pillérjének revideálására (euroatlanti e gy üt t működé s ,j ós z oms z é dika pc s ol a t okki a l a kí t á s a ,ha t á r ont úl ima gy a rköz ös s é g e kt á mog a t á s a ) , hiszen azok lefedik Magyarország reális mozgásterét. Sokkal inkább szükség lenne a pillérek tartalmi elemeinek áttekintésére. Az euroa t l a nt ii nt e g r á c i ót e r ül e t é nmá rne m ac s a t l a koz á saf ő ké r dé s ,ha ne ma z ,hogyhogy a né l ünkat a g s á g bólf a ka dól e he t ős é g e kke l ,é r de ke i nke tmi ké ntt udj uk érvényre juttatni, és hogyan teljesíthetjük kötelezettségeinket. Kapcsolataink a szomszédos országokkal, regionális szerepvállalásunk, valamint a határon túli magyarság érdekeinek ké pvi s e l e t e ,j oga i na kvé de l me ,he l y z e t ükj a ví t á s a ,i de nt i t á s ukme g őr z é s é ne ks e g í t é s et ová bbr ai sf ő feladatunk marad. Ebben fontos szerepe lehet a civil szfér á na k,hi s z e nac i vi ls z e r e pl őké scivil ka pc s ol a t okbe voná s aakül pol i t i ka ic é l okme gva l ós í t á s á bal e he t ővét e s z i ,hogyol y a nhe l y r ei s e l j us s on( a l a pí t vá ny ok,ös z t öndí j a k,e gy üt t működé s e ks e g í t é s é ve l ) , ahová a politika nem jut el. De mi ntf önt e bbi ski f e j t e t t ü k,e zc s a kaha gy omá ny osdi pl omá c i ae s z köz r e nds z e r é ne kki e g é s z í t ő j e , és nem annak alternatívája lehet. A mai feltételek mellett a civil külpolitika a nemzeti érdekérvényesítést csak a klasszikus diplomácia egyik eszközeként szolgálhatja, a külpolitika a l a pve t őme g ha t á r oz ój ane ml e he t .
Konklúzió Ar r aaké r dé s r eke r e s veavá l a s z ,hogyva j onac i vi lkül pol i t i kaös s z e e gy e z t e t he t ő-e a magyar ne mz e t ié r de k k e l ,e l ős z örme g né z t ük, milyen állapotban is van a magyar civil társadalom, hiszen a c i vi l kül pol i t i ka f ő bá z i s á ta c i vi lt á r s a da l om s z e r e pl ői j e l e nt i k. Me g á l l a pí t ot t uk, hogy Ma gy a r or s z á g onac i vi ls z f é r agy e ng el á ba koná l l ,mög öt t eni nc ske l l őtársadalmi támogatottság, ennélf og vaé r de ké r vé ny e s í t őké pe s s é g ea politikai, gazdasági elit felé gyenge. Ez tköve t őe ná t t e ki nt e t t ük,hogymi l y e nne mz e t köz ikör ny e z e t be nke r ül tac i vi ls z f é r aane mz e t köz i ka pc s ol a t oke l őt e r é be ,é sva j ona za kkorke dve z őf e l t é t e l e kf e nná l l na k-emai s .Úgyt űni k,h ogya nemzetközi színtéren egy rövid, mul t i l a t e r a l i s t ai dős z a kut á ni s mé tar e a l i z musny e r tt e r e t ,é sa kont e xt us t ó lf ü gg őe n,asoft politika eszközrendszere mellet ismét egyre nagyobb szerepet játszik az e r ő,a hard politika, mi több, a soft politika i nká bb c s a k ki e gé s z í t őj e a hard politika eszközrendszerének. 16
Fallorou, Jacques: LaFr a n c er e v oi tàl aba i s s es on“ pa t r i ot i s meé c on omi qu e ” .Le Monde, 2006. március 6.
10
GROTIUS
Aköve t ke z ől é pé s be nme g né z t ük,hogyane má l l a mis z e r e pl őke l őt é r beke r ül é s eva j onme g i ng a t t a e az állam pozícióit a nemzetközi színtéren. Válaszunk az, hogy nem. Szuverén mivolta miatt az állam továbbra is a nemzetközika pc s ol a t oke l s őszámú alakítója. Ahhoz, hogy nemzetközi színtérre l e pj e n,ane má l l a mis z e r e pl őkne ks z üks é g eva na zá l l a mt á mog a t á s á r a ,c s e r é be n az állam fontos és hatékony eszközként használja a ne má l l a mis z e r e pl őke tac é l j a ime gva l ós í t á s á hoz .Köl c s önös e l őny öke tkí ná l óka pc s ol a t r ólva nt e há ts z ó. Azután, hogy rávilágítottunk, milyen problémákkal kell szembenéznünk, amikor a civil szférát s z e r e t né nkbe vonnia ze gy é bké ntha gy omá ny os a nag a z da s á g ié spol i t i ka ie l i tpr i vi l é g i umá tj e l e nt ő külpolitikai dönt é s hoz a t a l ba ,né há nyme g l e he t ős e nr i t kapé l dá ta l a pulvé veme g vi z s g á l t uk,hogy milyen feltételek mellet lehet hatékony a c i vi lkül pol i t i ka .Aza l a pf e l t é t e l e kaköve t ke z ők:a z országról kialakított pozitív imázs a nemzetközi közösségben; hitelesség; folytonosság a külpolitikában; proaktív részvét e la ne mz e t köz ika pc s ol a t okba n;e r ős ,pr os pe r á l óg a z da s á g ; koope r a t í v,f e ny e ge t é s tne mj e l e nőkör ny e z e t .Át t e ki nt e t t ük,hogye z e kne kaf e l t é t e l e kne kama i magyar körülmények mennyire felelnek meg, és azt láttuk, hogy a civil külpolitika megvalósításához a feltételek nem biztosítottak sem kül-, sem belpolitikai, sem pedig gazdasági síkon. A mai körülmények között a hangsúlyozottan civil külpolitika nem áll összhangban a magyar nemzeti érdekekkel, csak a hagyományos dipl omá c i ae s z köz r e nds z e r é ne kki e gé s z í t őj el e he t .
11
