GROTIUS
Marton Péter Pillanatfelvétel Montenegróról a népítélet e l őt t Tanulmányomban bemutatom Montenegró kapcsolatát Szerbiával, illetve az Európai Unióval. E kapcsolatok állásáról a pillanatfelvétel készítésére az ad jó okot, hogy 2006. május 21-én Montenegróban népszavazásra kerül sor, melynek eredményeként Montenegró a nemzetközi jog teljes jogalanyisággal bíró alanya lehet (1918 után újra). Meglehet, mire e publikáció napvilágot lát, az olvasó már a montenegrói népszavazás eredményének ismeretében találkozik e z z e la zí r á s s a l .Ebbe na ze s e t be na z onba na zi t tbe mut a t ot t„ pi l l a na t f e l vé t e l ”a „ ma j da nij e l e n” é r de ke s ös s z e ve t é s é r e kí ná l ha tl e he t ős é g e t– annak ismeretében, ami i dőköz be nt ör t é nt–, mindazokkal a várakozásokkal, melyek 2006 tavaszán a térségben él ők 1 j övőj é ti l l e t őe nme g f oga l ma z ódt a k. Hogy e várakozásokról pontos képet adhassak, nagy hasznát vehetem azoknak az interjúknak, melyeket Kovács József doktorandusz társammal együtt Podgoricában készítettünk 2006 márciusában. Ezeknek az interjúknak az anyagát természetesen más, írott forrásokkal is összevetem, illetve kiegészítem a fentebb vázolt kérdések elemzése kapcsán. Véleményem szerint af ügg e t l e ns é g pá r t i a ke s e t l e g e smá j us igy őz e l mevá r ha t óa nne mj e l e nt t e l j e ss z a kí t á s tSz e r bi á va l ,s őtne mi ss z a ba d,hogy i l y e s mi tj e l e nt s e n.Aza l á bbi a kb a n részletesen át is tekintem, hogy miért nem lenne szerencsés az ilyen fejlemény. Konkrét politikai ja v a s l a t oka ti s me gf og a l ma z ok t e há t ,e l s ős or ba na z Európai Unió kívánatos pol i t i ká j á ti l l e t őe n. ASz e r bi áho zf űz ődővi s z ony Legutóbb az eurovíziós dalfesztivál országos versenye jelezhette, hogy Szerbia és Montenegró viszonya távolról sem működi ki de á l i s a n. Ezen az országos fordulón kellett volna kiválasztani Szerbia és Montenegró köz ös ké pvi s e l őj é ta z e ur ópa is z i nt ű megmérettetésre. Végeredményben azonban nem lesz, aki képviselné az államuniót az eurovíziós fesztiválon – e z bi z ony ul t„ működőké pe s kompr omi s s z u mna k” ,mi ut á na mont e ne gr óiz s űr iköv e t ke z e t e s( „ ha z a ” ) s z a va z á s a ny omá na ze l őz őé vbe ni s ny e r t e s montenegrói együttes nyert volna, ezt viszont a belgrádi fesztiválközönség felháborodva fogadta és botrányt csinált. Ha a 2006. május 21-i népszavazás úgy a l a kul ,é ss z a kí t á s r ake r üls or ,aSz e r bi á hozf űz őd ő viszony nyilvánvalóan nagyban függ majd a Szerbia és Montenegró közötti határ ke mé ny s é g é t ől .Egy s z i g or úe l l e nőr z é s s e lj á r ó ha t á r á t l é pé s ,ne t á n – ad absurdum – vízumkötelezettséggel és egyéb szigorításokkal egybekötve, két közösség tagjai számára is megnehezítheti a kapcsolattartást: a szerbek, illetve a bosnyák-muszlimok számára is. A köve t ke z ők b e na r r óli gy e ks z e m ké pe ta dni ,hogymi nde r r ehogy a nr e a gá l na ka zé r i nt e t t e k. Le ge l ős z ö ri st i s z t á z n ike l la z onba n,ki ke tne ve z ünk „ s z e r be kne k” ,i l l e t ve „ bos ny á kmuszlimoknak” .El őbbi e kc s opor t j aa z okbólt e vődi k ös s z e ,a ki k a2003-as montenegrói né ps z á ml á l á sa l ka l má va lake z ükbea dot tké r dőí ve ke na zi de nt i t á s ukr avona t koz óké r dé s r e vagy azt a választ írták be, hogy„ s z e r be k” ,va gya z t ,hogy„ s z e r b-mont e ne gr ói a k” .Ut óbbi a k vé l he t őe nt öbbe nvol t a k,mi nta ze l ő bbi e k,pon t osa r á ny uka z onba ni s me r e t l e n,mi ve la c e nz uské s z í t őia vá l a s z ok kódol á s a kore r r e a nüa ns z r a ne m vol t a k vé g ült e ki nt e t t e l . J e l e nt ős é g emé g i sva n,mi ve lmí gva n na kol y a n„ s z e r be k” ,a ki kne kaf e l me nőipé l dá ulTi t o idejében érkeztek Montenegróba, és egyáltalán nem azonosulnak a montenegróisággal, mások ava l ój á ba nne m ol y a ne gy é r t e l műi de nt i t á s ké r dé s ti gy e ke z t e kva l a mi l y e ns z e r e nc s é smódon 1
A tanulmány írását 2006. május 10-én zártam le.
1
GROTIUS megválaszolni a ma guk é l e t é r e vona t koz óa n. Az ut óbbi a k r é t e g z e t t ,a l a pve t őe n Mont e ne g r óhozköt ődői de nt i t á s ukr apr óbá l t a kme gol ymódonut a l ni ,hogya zal e he t ő l e g ke vé s bé ve gy ee lt ől ük a t öbb e s önme g ha t á r oz á sl e he t ős é g é t .( A he l y z e t e tpe r s z e bonyolítja, hogy a fent l e í r tké tc s opor tköz öt tne m me g l e pőmódonj e l e nt ősake ve r e dé s , vagyis például a vegyes házasságok száma.) A bosnyák-muszlimok önmeghatározása nem kevésbé problematikus. Önmegnevezésük bony oda l ma ir é s z be naj ug os z l á vi dőkbőls z á r ma z na k,a mi kor Bos z ni á ba n az ottani mus z l i moka„ ne mz e t ”be s or ol á s té l ve z he t t é k,é sc s opor t j ukr ami nt„ Muszlimokra”utaltak. Az 1990-es évek fordulatai aztán ennek az identitásnak az újrafogalmazódását hozták, és a boszniai muszlimok a bosnyák megnevezés használatát kezdték el preferálni. A 2003-as mont e ne gr óiné ps z a va z á s tme g e l őz őe npe di gamont e ne g r óibos ny á ke l i te gy( na gy obb)r é s z e kampányt folytatott a z é r t ,hogyköz ös s é g ükt a g j a ii nká bb„ bos ny á kna k”de kl a r á l j á kma g uka t . Vé g e r e dmé ny be nma r a dt a kol y a nok,a ki ka„ mus z l i m”me g j e l öl é s he zr a ga s z kodt a k( bá re t t ől még aligha érzik magukat a muszlim albánokkal egy közösséghez tartozónak), és még ol y a noki s ,a ki ke gy s z e r űe n„ mont e ne g r ói na k”va l l ot t á kma g uka t .Té ny l e g e s e npe r s z emi nda három csoport tagjai továbbra is egy közösségbe tartoznak. Az a montenegrói identitásválság, aminek eredményeként számos montenegrói inkább kész vol tal e g ut óbbic e nz usa l ka l má va l„ s z e r bké nt ”me g ha t á r oz nima gá t ,j e l e nt ősme g os z t ot t s á g forrása a montenegrói társadalomban. Családokon belül és munkahelyeken is éles vitákhoz, né z e t e l t é r é s e khe zve z e t .Egyf or r á ss z e r i ntmé gaMont e ne gr óba nt e vé ke ny ke dőne mz e t köz i s z e r ve z e t e k he l y is z e mé l y z e t é ne ks or a i ba ni sé r e z he t őf e s z ül t s é ge ke ts z ül .Mi n ta z t kor má ny z a t it i s z t vi s e l őki ské s z e kvol t a kme ge r ős í t e ni ,„ Mont e ne g oki sor s z á g, itt nem lehet e l r e j t őz ni ” , a z a zeké r dé ska pc s á nsemleges pozíciót felvenni szinte lehetetlen. De a megosztottságtól nem mentes a montenegrói diaszpóra sem. Azok a montenegróiak, a ki kas z e r bköz ny e l vki f e j e z é s é ve l„ c s a kCe t i nj é bőlDe di nj é be(od Cetinja do Dedinja) vá l t ot t a kvona t j e gy e t ,avi s s z a út r ane m” ,é sj e l e nl e gSz e r bi á ba né l ne k,dönt őt öbbs é g ükbe n uni ópá r t i a k,é sne mé r de ke l t e kake t t é vá l á s ba n.Koš t uni c as z e r bmi ni s z t e r e l nöks z e r i nta z ilyenek lehetnek akár 240 000-en is, bár ezt a számot Montenegr óba ne r ős e nt úl z óna kt a r t j á k. Vélelmezésük szerint fel van srófolva, hogy a népszavazással esetleg brutálisan kettémetszett emberi kötelékek érvére hangsúlyosabban lehessen hivatkozni. Szerbián kívül is élnek azonban a diaszpórának tagjai, becslések szerint vagy 220 000-e n,é sők vi s z ontdönt ő t öbbs é g ükbe nf ügge t l e ns é g pá r t i a k. I ga z ,e nne k a ma gy a r á z a t ar é s z be na z ,hogy ők mont e ne gr óiki s e bbs é ge kt a g j a i ,a k i k köz ül kül önös e na z Egy e s ül t Ál l a mokba né l ő albánoknak a jogosultságát a montenegróiságra szerb rész r őlmi nde nbi z onny a lha j l a mos a k lennének elvitatni –aNé me t or s z á g ba n,Svá j c ba nva gyAus z t r i á ba né l őbos ny á k-muszlimok esetében ez a fajta elvitatás persze már nyilván jóval problémásabb lenne. A montenegrói-szerb identitásdilemma kapcsán nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy amennyiben a rétegzett, komplex identitások létezésével készek vagyunk belátóan számolni, má rne mi st űni kol y a né l e s ne ke zadi l e mma .A f ügg e t l e ns é g pá r t imont e ne gr ói a kne m tagadják, hogy a szerbekhez rokoni-t ör t é ne l mis z á l a kf űz i kőke t, és a múltban teljesen egy is l e he t e t tak é tné p.Azuni ópá r t i a kna gyr é s z es z á má r ape di gugy a ní gyt e r mé s z e t e s ,hogyők montenegróiak is. Enne kf é ny é be nné mi ké ppi r r a c i oná l i s na kt űni kaj e l e nl e g imont e ne g r óive z e t é sé r ve l é s e , miszerint, ha a népszavazásona„ ne m”gy őz ne ,a za zi de nt i t á s f r ont onamont e ne g r ói s á gt e l j e s vereségét jelentené. Ezzel együtt kétségtelen, hogy az elmúlt tíz-tizenöt év politikai f e j l e mé ny e ime g e r ős í t ől e gha t ot t a ke gykül öná l l ómont e ne gr óii de nt i t á sl é t e z é s é ti l l e t őe n,e gy magas rang ú kor má ny t i s z t vi s e l ős z e r i ntpé l dá ula vá l t oz á s ok e z e n at é r e n„ j e l e n t ős e l őr e l é pé s ne k”ne ve z he t ők.Apol i t i ka ie l i tf ügg e t l e ns é g pá r t ir é s z epe di ge z é r ts oka tt e t t . Ami a különállás konkrét megnyilvánulásait illeti, két kérdésre kell kitérni: a nyelvi di a l e kt us é r aé sa ze gy há z ihova t a r t o z á spr obl e ma t i ká j á r a .A mont e ne g r ói a ka z„ i j é s í t ő” 2
GROTIUS (ijekavski) di a l e kt us tha s z ná l j á k,va gy i sal é ny e gé be ndé l s z l á vna kne ve z he t őny e l vne ke gy ,a horváthoz a szerbnél közelebb álló dialektusát beszélik. Ehhez a Montenegróbané l ős z e r be k is alkalmazkodnak2 –ha nem tennék, nyelvhasználatukkal a helyi társadalmi közegben e gy f a j t a„ köz öns é g e s s é g ” be ny omá s á tke l t e né ka ka r a t l a nul ,mi köz be n a mont e ne g r ói a k társadalmuk tradicionálisabb jellege miatt Szerbiában kapnak sokaktól lenézést, mint e l ma r a dot t a bb( na k vé l t )t á r s a da l mi c s opor t ,é saf or dí t á s r a ne m s z or ul ó,be c s mé r l ő „ mont e ni g e r s ki ”j e l z őtka pj á kaköz ny e l vbe ngy a kor t a .A ny e l ví r á s osha s z ná l a t á na kf on t os ké r dé s et ová bbáac i r i l lé sal a t i nbe t űkha s z ná l a t a .Amont e ne gr óii s kol ákban is kevert a kép e gy e l őr e , pé l dá ul a ha s z ná l a t ba n l é vő ( r é s z be n Be l g r á dból s z á r ma z ó) t a nköny ve k tekintetében, bár az Oktatási Minisztérium álláspontja az, hogy a tanulmányaik e l őr e ha l a dt á va ladi á kokna ki nká bbé r de me sl e he tal a t i ná bé c é ve lí r ni uk-olvasniuk, hogy i de ge nny e l ve ke te nne kkös z önhe t őe nkönny e bbe ne l s a j á t í t ha s s a na k. Jugoszlávia széthullása után, az 1990-es években már korán feltámadt az 1920-ban eltörölt autokefál montenegrói ortodox egyház, melyet ma Mihailo pátriárka vezet. A többek között a bol g á ror t odoxe gy há zt á moga t á s á té l ve z ős z e r ve z e t ne kmaamont e ne gr óior t odoxhí v e k kör ül be l üle gy ha r ma dar e nde l ődi ka l á .At e r mé s z e t e s e naf ügg e t l e ns é ge tt á moga t ó,é sas z e r b ortodox egyházzal hidegháborúban álló montenegrói egyház Montenegró függetlenségpárti szívében, az egykori Öreg Montenegró központjában, Nikola fejedelem egykori királyi f ővá r os á ba n,Ce t i nj é be n( é sa nna kk ör ny é ké n)al e g e r ős e bb.Ugy a ne z e navi dé ke nvol ta bá z i s aas o k á i ga ze gy e t l e nj e l e nt ősf ügg e t l e ns é gpá r t ie r őké ntf e l l é pőmont enegrói liberális pá r t na k( LSCG,Li be r a l nis a ve zCr neGor e )i s ,me l y e tSl a vkoPe r ovi ćve z e t e t taköz e l múl t i g . Ki s ki t é r őté r de me l he t ,hogy Pe r ovi ć má r a gy a kor l a t i l a g vi s s z a vonul ta mont e ne g r ói köz é l e t t ől ,é sPr á g á ba né l :a zá l t a l á no sé r t é ke l é ss z e r i ntne m tudta megemészteni annak idején Đuka novi ćá t ny e r g e l é s é taf ügge t l e ns é g pá r t it á bor hoz .Đuka novi ćs z a va z óka té spé nz thoz ot t et á bor na k,e gy be na z onba n„ e li sha ppol t a ” Pe r ovi ć pol i t i ka ipr og r a mj á t .Đuka novi ć j e l e nt ős é gé tne ml e he tt e há tke l l őe nt úl be c s ül ni :személyében lényegében a montenegrói pártrendszer egyik törésvonal-ké pe z őt é ny e z őj e .I l y e n-olyan formában 17 éve van már hatalmon ma, 2006-ba n.Aze l l e nz é kipá r t okne me gyhí veki f e j e z e t t e na zős z e mé l y emi a t t f ogaf ügg e t l e ns é ge l l e ns z a va z ni .Az„ ős z a va z ói na k”j e l e nt ősr é s z epe di ga nna ki de j é nve l e e gy üt tl e t tf ügge t l e ns é g pá r t i ,köve t vea zői r á ny vá l t á s á t .AmiPe r ovi ćpá r t j á ti l l e t i ,a zLSCGi s miatta pártolt át az ellenzéki táborhoz, ahol nyilvánvalóan kakukktojást jelent. Ezt Podgoricaszerte becsmérlőg r a f f i t i kki á l t j á ke gy é bké ntvi l á ggá ,pé l dá ul :„ SNP,NS,SNS[ uni óp á r t i 3 pol i t i ka ie r ő k–M.P.] + LSCG = s z á na l ma skoa l í c i ó” –és hasonló falfirkák. Pol i t i ka ia t t i t űdök t e ki nt e t é be n j e l e nt ős kül önbs é ge k mut a t koz na k „ s z e r be k” é s „ mont e ne g r ói a k”köz öt t .El őbbi e kkör é be naNATO e gy é r t e l műe ne l ut a s í t á st á r gy a( 2005 decemberében a szerb pártok CEDEM által megkérdezett szavazóinak 62,1%-a utasította el a NATO-csatlakozás gondolatát4). Az EU-nak magas ugyan a támogatottsága, ám ez, az általános vélekedés, illetve közvélemény-kutatási keresztkérdések tanulsága alapján, egyrészt a„ ke l e t -európai poszt-kommuni s t ak o ns t e l l á c i ój e l l e g z e t e se l e me ké nt ”é r t é ke l he t ő,má s r é s z t pedig annak tudható be, hogy az EU a szerb lakosság többségének megítélése szerint a közelmúltban inkább Szerbia és Montenegró uni ój á na kvé de l me z őj e ké ntl é pe t tf e l–legutóbb például az 55%-os elismerési kritériummal befolyásolva a függetlenségi referendum sorsának a l a kul á s á t .Tová bbij e l e nt őss a j á t os s á g aet á r s a da l mis z e g me ns ne k,hogya z onbe l ülf e l t űnő e n na gy a z okna ka za r á ny a ,a ki kr e á l i s na k,s őts z e r e nc s é s ne ké r e z né ka z Or os z or s z á g r a hagyatkozást Montenegró külpolitikájában. Ezt a hagyományos montenegrói russzofíliával Nadazdin, Draginja – Ni e dź wi e c k i ,Ma c i e j :Czarnogóra. Fiord na Adriatyku. Krakkó, 2003, Wy da wni c t woBe z dr oż a .5 7– 62. p. 3 Er e de t i be n :„ [ ~]=Ža l os n ak oa l i c j a ” . 4 Political Public Opinion Montenegro –December 2005. Podg or i c a ,CEDEM,2005.Le t ö l t h e t ő . URL: http://www.cedem.cg.yu/opolls/archives.php?type=1. 2
3
GROTIUS ma gy a r á z niamá st á r s a da l mic s opor t okhoz( í gypé l dá ula„ mont e ne g r ói a khoz ”ké pe s t) mára e tekintetben mutatkozó különbséget figyelembe véve nem lehet. Hasonló különbségek látszanak a tipikusan polarizáló közéleti-pol i t i k a is z e mé l y i s é g e kné ps z e r űs é g imut a t ói na k t e ki nt e t é be ni s .A mont e ne g r óis z e r be kkör é be nMi l oš e vi će gy kor is z e r be l nök, Vojislav Še š e l j ,aSz e r bRa di ká l i sPá r tve z e t őj eva gypé l dá ulAmf i l ohi j e ,as z e r bor t odoxe gy há z 5 püspöke, a Rumija-hegyi incidens é r t e l mis z e r z őj e ,al e g né ps z e r űbbe kköz ét a r t oz na k. A ha ds e r e g be ni ss z í ve s e bbe ns z ol g á l na kama guka t„ s z e r bké nt ”me g ha t á rozó férfiak, és az a t t i t űdöki t ta z z a las oka t mondóe r e dmé nny e li se gy üt tj á r na k,hogya„ mont e ne gr ói a k” kör é be naha ds e r e gmi ntköz i nt é z mé nybi z a l mii nde xej óva la l a c s ony a bb,mi nta„ s z e r be k” táborában.6 Ami a bosnyák-mus z l i mc s opor t oti l l e t i ,őkt ov á bbtagolhatók a Montenegró „ é s z a ki ”( é s é s z a kke l e t i )r é s z e i né l őkr e ,i l l e t vea zo r s z á g„ köz é ps ő”r é s z é n,pé l dá ulPodg or i c akör ny é ké n é l őkr e .Ut ó bbi a ká l t a l á ba nj obba ni nt e gr á l t a kat öbbs é g it á r s a da l omba ,ke vé s béha gy omá ny é si de nt i t á s őr z ők.A f ügg e t l e ns é g is zavazás sorsa azonban nem kérdéses az északi bosnyákmus z l i moke s e t é be ns e m.Aze s e t l e ge s e nl é t r e j övőne mz e t köz iha t á rugy a ni sa zá l t a l á nos me g í t é l é ss z e r i ntne m vá g nae lt é ny l e g e s e nol y a nj e l e nt ősköt e l é ke ke t ,a mi l y e ne kr őls z e r bi a i szerb és bosnyák politikusok gyakran beszélnek. A montenegrói bosnyákoknak például saját „ mesihát” -ja, azaz iszlám közössége van, mely fölényes pozícióból folytat némi, a montenegrói és a szerb ortodox egyház közöttihez hasonló viaskodást a Novi Pazar-i központú szandzsáki iszlám közösséggel7. A Montenegró é s z a kir é s z é né l őb o s ny á k-muszlimok identitását tükrözi például, hogy a ké r dé s r e ,hogy„ hol ”é l ne k,at e r mé s z e t e svá l a s zs z á mukr ane ma z :„ aSz a ndz s á kdé l ir é s z é n” , ha ne ma z ,a mi r emá ramonda te l e j é nut a l t a m,t e há thogy„ Montenegró é s z a kir é s z é n” . Többekne kmé gma g á va la„ Sz a ndz s á k”ki f e j e z é s s e li spr obl é má iva nna k.„ A Sz a ndz s á k ? Mi kore z tmondj á k,é na z ts e mt udom,mi r őlbe s z é l ne k! ”–jegyezte meg egy interjúnk során e gye gy e t e mit a ná r .„ A Sz a ndz s á k ?Hi s z e na z onol y a n,at ör ökhódol t s á ga l áe s őt e r ül e t i köz i g a z g a t á s ie gy s é ge ke té r t ünk,a me l y e kbebe l e t a r t oz ot tBuda pe s t ,Be l gr á dé sPodg or i c ai s ” –jegyezte meg egy ismert bosnyák történész egy másik interjú alkalmával. Mindenesetre a szerbiai szandzsákbeli (a továbbiakban értsd: az egykori Novi Pazar-i szandz s á kmaSz e r bi á hozt a r t oz ór é s z é né l ő)bos ny á kpol i t i kus oke zi dőt á j tny i l vá nva l ó támogatást élveznek Belgrádból, és már jó ideje szövetségeseket keresnek ügyüknek az á l l a muni ó má s i kt a gá l l a má ba né l ők köz öt t .Té ny l e ge sg a z da s á g ié skul t ur á l i sköt e l é ke k hiá ny á ba na z onba nj e l e nt ős pol i t i ka iköt e l é ke ke ts e m t udna kf e j l e s z t e nia zá l t a l á n os vé l e ke dé ss z e r i nt .A bos ny á kköz ös s é g ne kat a g á l l a miha t á r oná t í ve l ő,é se gy é bké nte mb e r i családi kötelékekben persze megnyilvánuló egységét hangsúlyozva a politikai súlyukat kívánnák növelni, és ennek a célnak a fényében nem szerencsés számukra Montenegró függetlenedése. Viszont ha választhatnának, leginkább egy független bosnyák nemzetállamot szeretnének. (Bosznia-He r c e g ovi naj e l e nl e gne mt e ki nt he t őa ny a or s z á g na ks z á mukr a ,hiszen t öbbne mz e t i s é g ű,é sr á a dá s ulas z e r b i a iSz a ndz s á ké sBos z ni a -Hercegovina határának másik oldalán a Republika Srpska található, nem bosnyákok lakta területek tehát.)
5
6 7
2005 nyarán a Rumija-hegyre –mely afféle ökumenikus zarándokhely a montenegróiak számára, ahová muszlimok, katolikusok és ortodox keresztények látogatnak el közösen minden évben –, az á l l a muni ósha d s e r e ge g ye l őr eg y á r t ot to r t od oxk á pol n á te me l tbehe l i k opt e r r e l . Political Public Opinion Montenegro –December 2005. I d.mű. Lásd pl.: Nadazdin, Draginja – Ni e dź wi e c k i ,Ma c i e j :I d.mű,57–6 2.p. ;Ši s t e k ,Fr a nt i š e k– Dimitrovová, Bohdana: National minorities in Montenegro after the break-up of Yugoslavia. In: Bieber, Florian (szerk.): Montenegro in Transition. Problems of Identity and Statehood. BadenBaden, 2003, Nomos.159– 179. p.
4
GROTIUS Tekintettel arra, hogy a szerbiai Szandzsák bosnyákjai közül sokan a boszniai polgárháború menekültjeiként-e l ül döz öt t e i ké nté r ke z t e kma il a kóhe l y ükr e ,a zőt ör e kvé s e i ke te l l e nz őkne m mul a s z t a na ke lr á mut a t ni ,e r ős e nt or z í t va ,deha t á s os a n,hogymae z e ka ze mbe r e ka„ s a j á t 8 e gy kor ihóhé r a i kt á moga t á s á té l ve z i k”.Koš t uni c as z e r bkor má ny f őr evonatkozóan pedig me g j e gy z i k,hogyőaj e l e ks z e r i nte l őbbké s ze l i s me r nias z a ndz s á kib os ny á ks á g otöná l l ó nemzetként, mint a montenegróit. A mont e ne g r ói bos ny á kok t e há tt öbbs é g ükbe ne gy é r t e l műe nf ügge t l e ns é g pá r t i a k, é s mindezek után csak egy probléma van,a mi ne kj e l e nt ős é gé r ef e lke l lhí vniaf i gy e l me t .E probléma forrása a montenegrói állam építésének narratívája, ugyanis annak kialakítása vagy bizonyos történelmi tények tagadásán kell, hogy alapuljon, vagy egységes formában nem jöhet létre, és ez elkerülhetetlen ütközéshez vezet montenegróiak és bosnyákok t ör t é ne l e ml á t á s aköz öt t .( Enne ka ze l t űr é s epe r s z eva l a holamul t i kul t ur a l i z musl é ny e ge . )Ké t példát említenék illusztrációként. A plavi nagymecset épülete, amelyet a montenegrói kormány néhány éve adot tvi s s z aamont e ne g r óii s z l á m kö z ös s é g ne k,a z tme g s e g í t e ndő,I I . Abdül Hamid szultán támogatásával épült annak idején, a szultán hálájának jeleként, amiért a helyi muszlimok (bosnyákok és albánok) harcokban helyt álltak a montenegróiak ellen. (Az 1878-as berlini kongresszus által Montenegrónak ítélt Plav és Gusinje például a helyi ellenállás miatt maradt akkoriban az Oszmán Birodalom kötelékében, és ezek és körzetük helyett jutott Montenegró tengeri kijárathoz Ulcinjnél, a nagyhatalmak döntése folytán.) A má s i kké z e nf e kvőillusztrációját a bonyodalmaknak pedig a montenegrói irodalom egyik legnagyobb remeke adja, II. Petar pidaliommontenegrói fejedelem epikus költeménye, a Hegyek koszorúja (Gorski vijenac), melyben Petar megemlékezik muszlim hitre áttért montenegróiak lemészárlásáról is, mai mércével –finoman szólva –ne m„ pol i t i ka i l a g kor r e kt ”mó don. Az utóbbi költeménnyel kapcsolatban fontos hangsúlyozni persze, hogy azt Petar akkor, a mi korí r t a ,ne m úgygondol t a ,a hogy a na z ts z e r bna c i ona l i s t á kké s őbbbe állították, illetve részben taktikai megfontolások alapján írta úgy, ahogy. Mindenesetre tény, hogy a vers utóbb mi ntat ör ököke l l e niut ol s óé ss t a bi l a ná l l ós z e r bvé dőbá s t y á na k,Mont e ne gr óna kas z e l l e mi e ml é kművehonos odot tme gas z e r bk öz t uda t ba n.Í gypedig alá is támasztotta azt a nézetet, hogy Montenegró l é ny e gé be nas z e r bá l l a m kont i nui t á s á na kké pvi s e l őj e ,a zös s z e köt őka poc s 9 ahi á ny z óda r a bká t óle kké ppc s a kl á t s z ól a gs z e nve dős z e r bt ör t é ne l mie l be s z é l é s be n. (A montenegróiak örökkévalónak vélt törökellenességének ellentmondhat például, hogy már Danilo fejedelem idején, 1877-ben, amikor William Denton angol utazó Montenegróban vendégeskedett, érvényben volt ott egy új törvény, mely szerint egy törököt meggyilkolni pont os a nu gy a nol y a nbűnt é ny tj e l e nt e t t , mint megölni bárki mást.10) Összefoglalva tehát, Montenegró l e s z a ka dá s ae gyge opol i t i ka ika t a s z t r óf al á t omá s á nkí vül„ a ” s z e r bt ör t é ne l mina r r a t í vame g ké r dő j e l e z é s é ti sma g á va lhoz ná ,mi köz be n,a mia ze mbe r i köt e l é ke kké r dé s é ti l l e t i ,e l s ős or ba nama g uka tszerbként meghatározók számára jelentene veszteséget, a (montenegrói) bosnyák-muszlimok számára kevésbé. Látni kell azonban, hogy ez a veszteség is, ha Montenegró független lesz, csakis akkora lehet, amennyire nagynak azt a hivatalos politika kívánja. És et e ki nt e t be ne l s ős or ba nBe l g r á donmúl i kma j d.Hogymil e s za Szerbiában tanuló montenegrói diákokkal, akik közül 1000-1500-an tanulnak ott állami ös z t öndí j j a l ,f ől e gBe l g r á dba n–elveszítik-e a tandíjmentességüket? Hogy a montenegrói és a szerb társadalombiztosítás között egy klíring-megállapodás keretében folytatódhat-e az Ál l í t á s as z e r i n te g yr ož a j e ipo l g á rk i j e l e nt é s é ti dé z iRa nk oKr i v ok a pi ć ,amont e ne g r ó ip a r l a me nt elnöke a montenegrói Vijesti napilapnak adott interjújában (megjelent: 2006. április 6-án). 9 Mi ntmá rut a l t a mr á ,i d ev ona t k oz óa né r de me sk öv e t neSr đaPa v l ov i ćg on dol a t me ne t é t .Sr đa Pa v l ov i ć :Who are Montenegrins? Statehood, Identity and Civic Society. In: Bieber, Florian ( s z e r k . ) :I d.mű. 10 Denton, William: Montenegro: Its People and Their History. London, 1977. Ams Pr. 8
5
GROTIUS egészségügyi ellátás kölcsönös biztosítása? Ehhez hasonló kérdéseket kell majd me g vá l a s z o l niaj övőbe naké tá l l a m köz ö t taf üg g e t l e ns é g iopc i ógy őz e l mee s e t é nbe i ndul ó tárgyalásokon. A montenegrói kormány végig azt az álláspontot vallotta, hogy Szerbia és Montenegró köz öt taka pc s ol a t okmé gj a vul ha t na ki sas z é t vá l á sut á n,e l vé g r emi nde nr őlc s a k me gke l lá l l a podni .Af ügg e t l e ns é g imoz g a l om e gy i kc i vi lve z e t őj epé l dá ule z tme g e r ős í t ől e g ki j e l e nt e t t e :„ é nBe l g r á dba né l t e ml eha t otal e g s z e bbé ve i m köz ül ,ne ke mni nc ss e mmiba j om ma gá va lBe l g r á dda l ” . Be l g r á da z onba ne gy e l őr ene m ké s zat á r gy a l á s r a ,a mi ve lamont e ne g r óiné ps z a va z á s i hangulatra polarizálóan hat, nyilván szándékosan. Látszatra egyfajta kemény alkustratégiát folytat, késleltetve a szóba elegyedést, valójában inkább a szerb-szerb kapcsolatokban j e l e nt ke z őve s z t e s é ge ti gy e ks z i kma xi má l i s na kbe á l l í t a niaf ügg e t l e ns é g iopc i ógy őz e l mé ne k esetére. Persze, amennyiben az ennek a stratégiának dacára bekövetkezik, nyilvánvalónak t űni k,hogy a z on ny omba ne nne ka zá l l á s pont na k amódos í t á s al e s zma j d ar a c i on á l i s stratégia, Szerbia érdeke. A problémát ezzel összefüggésben a szerbiai közvélemény dacos, negatív reakciója jelentheti, mint korláto z ót é ny e z ő.Hí r e ks z ól na ka r r ól ,hogy s z e r bi a i egyetemi tanárok támogatnák a tandíj-kötelezettség bevezetését a montenegrói diákok számára, ha úgy alakul.11 És nem jósol sok jót például az sem, hogy a Szerbiában liberális pol i t i ka ie r őne ks z á mí t ó,Mi r ol j ubLa busve z e t t eG17Pl use gy i ke l nöks é g it a g j a ,Če domi r 12 Ant i ćas z e r b Bl i c na pi l a pba n me g j e l e ntc i kké be n –e gy é b,Mont e ne gr ótbe c s mé r l ő megjegyzések mellett –nevetségesnek állította be, hogy ugyan, mi haszna is lenne a szerbiaiaknak abból, ha a montenegróiak kölcsönösséget biztosítanának számukra az okt a t á s ba né sa ze g é s z s é g ügy be nne ki kj á r óke dve z mé ny e ké r tc s e r é beaj övőbe ni s .Al i g ha szükséges rámutatni, hogy az Európai Unióban a személyek szabad áramlását meghatározó rezsimek létrejöttét az ilyen logika ne mt e t t evol nal e he t ővé . Ezzel együtt is éppen a szakítás által potenciálisan negatívan érintett csoportok egyikének, nevezetesen a fiatal korosztályoknak a körében igen magas a függetlenség támogatottsága. Ebben sokak a montenegrói mentális térkép változását látják –hogyaf i a t a l a bba k„ má rne m Be l g r á doná tt e ki nt e ne kEur ópaf e l é ,h a ne m aMe di t e r á ne um t é r s é g é ná t ”( t e há ta ze l l e nke z ő irányban); hogy Podgoricát a fiatalok szívesen látnák provinciális központ helyett f ővá r os ké nt ,a honna nne m ke l lpé l dá ulBe l g á r dbaut a z ni ,hogy„ i de g e ntl á s s ona ze mbe r ” . AzEur ópaiUni óhozf űz ődővi s z ony Montenegró 1999ót aané me tmá r ká tha s z ná l j af i z e t őe s z köz ké nt ,2002.j a nuá r1-e óta pedig az eurót. Azonban már 1998-a tme g e l őz őe ni sj e l e nt ősme nny i s é g ű né me tmá r ka vol t forgalomban a Balkánon. A szankciók sújtotta kis-Jugoszláviában hiperinfláció is jelentkezett kor á bba n,é se zi sake mé nyf i z e t őe s z köz ök ha s z ná l a t á tös z t önöz t e ,mi köz be nj ó pá r a n akadtak, akik a hiperinflációs körülmények közepette spekuláció révén gazdagodtak meg. Olyanok, akik dínárhitelekhez tudtak jutni bankoktól, a felvett pénzt a feketepiacon márkára váltották, majd a visszafizetés idején újra vissza dínárra (mely akkorra jóval kevesebbet ért persze). Így dínárhiteleket az eredeti reálérték töredékéért lehetett visszafizetni. A dí ná r má i g vi s z ony l a gj e l e nt ős i nf l á c i ót mut a t . Montenegró pedig a gazdasága me g ny i t á s á ba nvol té r de ke l t ,ne ml é v é ni g a z á nj e l e nt ős ,na gy ,vé de ndőá g a z a t a i ,é se bbe na t ör e kvé s é be n a dí ná rf ol y a ma t os a n vá l t oz ór e á l á r f ol y a ma z a va r ó,a ka dá l y oz ót é ny e z őt jel e nt e t ts z á má r a .A má r ka hi va t a l osf i z e t őe s z köz z ét é t e l é r őla kos z ovóivá l s á gi de j é n határozó montenegrói elit persze azzal is számolt, hogy a Szerbiától függetlenített gazdaság a további függetlenségi törekvéseknek, és egyben a független identitásnak is az alapja lehet. 11
Említi például: Montenegrin students: Foreign or not?. B92, 2006. március 20. URL: http://www.b92.net/english/news/index.php?nav_id=34087&style=headlines. 12 Megjelent 2006. március 31-én, a Blic napilapban.
6
GROTIUS Az euró bevezetése ezek után nem is volt kérdéses, és végül az EU is részt vállalt a váltás z a va r t a l a nl e bony ol í t á s á ba n.AzEU köz r e működöt tpé l dá ulakül önböz őc í ml e t ű né me t má r ká kbe gy űj t é s é be n,i l l e t vee l e g e ndő,na gyme nny i s é gűe ur ó-váltópénz (aprópénz-érmék) biztosításában, amire az alacsonyabb montenegrói fogyasztói árindex védelme érdekében volt szükség, vagyis hogy az euró bevezetése ne szabadítson az EU-s átlagnál csekélyebb vá s á r l óe r őve l bí r ó mont e ne g r ói né pe s s é gr e j e l e nt ős i nf l á c i ós nyomást. (Az euró bevezetésének ezzel együtt is volt és van persze némi inflációs hatása, ám így is jóval ke dve z őbbahe l y z e t ,mi ntSz e r bi á ba n;pé l dá ulavi s z ont e l a dóiá r i nde x20 04-ben 3,4%-kal, a megélhetési költségek indexe pedig csak 2,4%-kal emelkedett.13 [ AzEU h onl a pj á ns z e r e pl ő 2005-ös adatok szerint 2005-ben az infláció Szerbiában 17,5, Montenegróban pedig 1,8%-os volt.14]) Montenegró tehát ma de facto az Európai Monetáris Unió tagja (miként a szomszédos Koszovó albánok lakta része is), ami egyébként nem is kell, hogy annyira megmosolyogtató legyen, figyelembe véve, hogy Montenegró a maastrichti konvergencia-kritériumokat például teljesíti. (A költségvetési hiány 2005-ben a GDP 2,6%-át tette ki, az államadósság pedig a GDP 30,6%-át.15) A kérdés ezek után már csak az, hogy Montenegró felteheti-e egy napon saját szimbólumait a majdan saját maga által kibocsátott bankjegyekre és érmékre (amint azt megteheti már az egyébként nem-EU-tag Vatikán, Monaco és San Marino is). Ez két dolgon múlik: 1) Beléphet-e az Európai Unióba egy napon?; 2) Önálló államként lép-e be majdan az Európai Unióba, vagy a jelenlegi Szerbia és Montenegró államunió részeként, netán az á l l a muni óe gy„ f e de r á l i s t á bb”vá l t oz a t á na kr é s z e ké nt( haaf ügg e t l e ns é g ir e f e r e ndumona z elutasító szavazatok kerülnének többségbe, ami jel e nl e gne mva l ós z í nű) ? Le ge l ős z öri sl eke l ls z ög e z ni ,hogya bba n,hogymae z e ke také r dé s e ke tf e l ve t he t j ük,a z Eur ópa iUni óna k,i l l e t vekor á bba na zEur ópa iKöz ös s é g e kne kj e l e nt őss z e r e pevol t .Má ra dé l s z l á vv á l s á g ke z de t é n mut a t koz t a ke ur ópa ir é s z r őlké z e nf e kvő t ör e kvé s e k Sz e r bi aé s Montenegró megosztására egyfajta realista logika alapján. Montenegró volt az egyetlen exjugoszláv tagköztársaság, mely az önállósulás ellen szavazott egy 1992-es referendum alkalmával, és következésképp nem élt a Badinter-bizottság ajánlásai alapján elfogadott jogával, hogy állami függetlensége elismeréséért folyamodjon az Európai Közösségek á l l a ma i hoz .Vi s z onta dé l s z l á v vá l s á gr e nde z é s é r ei r á ny ul ó ke z de t it ör e kvé s e khe ze t t ől függetlenül az EU potenciálisan leválasztható partnert látott Montenegróban. (Egyben pedig függetlenül attól is, hogy 1989-ben Montenegróban is, hasonlóan a Vajdasághoz és Kos z ovóhoz ,Mi l oš e vi ć -pá r t ie r ők j u t ot t a k ha t a l omr a ,é l ükön Mi l o Đuka novi ć c s a l ,a ki mi ni s z t e r e l nök l e t t ,i l l e t veMomi rBul a t ovi ć c s a l ,aki pedig az elnöki tisztséget ragadta magához). Már 1991-be nt ör t é nte gy j e l e nt ős e bb,Montenegró megnyerésére irányuló próbálkozás, e l s ős or ba n Ol a s z or s z á gá l t a l .Er r eal é ny e gé be n a gy a kor t a„ àl ac a r t e -J ug os z l á vi a ” ki f e j e z é s s e lj e l l e mz e t tI z e t be g ovi ć -Gligorov terv alapjain álló, azt a kisebbségeknek nyújtott j e l e nt ősg a r a nc i á kka lki e g é s z í t ő,Lor dCa r r i ng t on-féle kezdeményezés támogatása érdekében ke r ül ts or ,é ske z de t be ns i ke r e s ne ki st űnt .Egya ne kdot as z e r i ntGi a nnideMi c he l i sol a s z külügyminiszternek ( a za kkorHor vá t or s z á g otaj ug os z l á vSz öve t s é g iEl nöks é g be nké pvi s e l ő) St i peMe s i ćs z e mé l y e s e na dt aat a ná c s ot ,hogyhaBul a t ovi ćé samont e ne gr ói a kt á moga t á s á r a i g é ny tt a r t ,a kkor„ e gy s z e r űe nve gy eőke tme g ,ne mf og na ks okbake r ül ni ” .Bul a t ovi ća Carrington-terv kapcsán ezek után egy október 18-i hágai találkozó alkalmával, és egy 30-40 mi l l i á r dl í r á sf e j l e s z t é s ipr ogr a m,va l a mi ntj e l e nt ősEK-t á mog a t á s okbe í gé r é s é tköve t őe n,a z 13
Statistical Yearbook 2005. Podgorica, 2005, MONSTAT. 95. p URL:http://europa.eu.int/comm/enlargement/serbia_montenegro/serbia_montenegro_economical_pr ofile.htm. (Letöltve: 2006. IV.29.) 15 URL: http://europa.eu.int/comm/enlargement/serbia_montenegro/serbia_montenegro_economical_profile .htm. 14
7
GROTIUS ol a s zé se ur ópa ie l vá r á s okna kme gf e l e l őe ns z a va z ot t .I ga z ,e za z„ öná l l ós kodá s ”Belgráddal szemben végül tiszavirág-é l e t űne kbi z ony ul t ,é sí gyaCa r r i ng t on-terv utóbb mégis elbukott.16 Mi l oš e vi ć é kne kat ör t é nt e kmi nde ne s e t r ef e l r á z ós okkotj e l e nt e t t e k.( Bul a t ovi ć ots a j á tá l l í t á s a s z e r i ntMi l oš e vi će mbe r e it öbbs z örme g f e ny e ge t t é ké ss z e mt őls z e mbeké mne kne ve z t é k. )A Ba l ká nonpe di gat ör t é nt e ke ts oka n,e l s ős or ba nr a di ká l i ss z e r bmé di umok,e l ke r ül he t e t l e n ül ös s z e ka pc s ol t á k Ol a s z or s z á g na k a Ba l ká non kor á bba nj á t s z ot ts z e r e pé ve l . Az e l s ő vi l á g há bor útköve t őe nmá ra zSHSKi r á l y s á gi sr é s z be n azért jöhetett létre, mert például a horvátok számára az olasz terjeszkedés fenyegetésével szemben védelmet kínált. A szerb me g s z á l l á se l l e nmé gs oká i gha r c otf ol y t a t ómont e ne g r óig e r i l l a e r őke tOl a s z or s z á ga z1920a sé ve ki gt á mog a t t akül önböz őe s z kö z ökke l. Hagyta például, hogy a területén, Ferrarában, ma j d ké s őbb Ga e t á ba n,bá z i s té sf őpa r a nc s noks á g ott a r t s on f e nn – egy megállapodás é r t e l mé be nma xi mum 15 00f őse r őká l l omá s oz t a t á s ame l l e t t–as z á műz e t é s bes z or ul tNi kol a mont e ne gr óiki r á l y hozhű mont e ne g r óihadsereg.17 A második világháború idején pedig s oká i ga zo l a s zme g s z á l l óe r őkt á mo g a t t ac s e t ni ke kke lt a kt i ka is z öve t s é g be nha r c ol t a ka pa r t i z á noke l l e namont e ne g r óif ügg e t l e ns é g pá r t ie r ők,aZöl de k.Mi nde zj e l e nt ős é gg e lb í r annyiban, hogy a mai függetlensé g pá r t imont e ne gr óie r őkr evona t koz óa ns z e r br é s z r ől– Sz e r bi á bóli s ,i l l e t veamont e ne g r óis z e r bpá r t okr é s z é r ől–má i ge l ha ng z i ka„ f a s i s z t a ”j e l z ő olykor-olykor. Utóbb azután az EK/EU, illetve az Egyesült Államok is, azzal segítették a montenegrói elit leválasztását Szerbiáról, hogy a kis-J ug os z l á vi ae l l e nis z a nkc i óka ts é r t őke r e s ke de l me t ,a mi Montenegrón keresztül zajlott, de még az ezzel párhuzamosan felfutó, például Olaszországba i r á ny ul óc s e mpé s z e t e ti s ,e l né z őe nk e z e l t é k.Aza me r i ka i a kmá rkor á ne l határozták, hogy a me nny i be nj e l e nt ősf e gy ve r ke r e s ke de l e m ne mf ol y i kMontenegró területén keresztül, azért c s e r é be e z vé g s ős or on e l f oga dha t óá r na kt e ki nt he t ő.A c s e mpé s z e tr é vé ne gy é bké nt e l s ős or ba nami nde nkor iBe l g r á d-pá r t ipol i t i ka ie r őks z e dt é kme gma g ukat, tekintettel arra, hogyas z a nkc i ós é r t őke r e s ke de l e ml e g f őbbé r de ke l t j eé ske dve z mé ny e z e t t j eSz e r bi avol t ,é s ez a kereskedelem persze az ottani politikai körök részvételével zajlott. Közben a Nyugat, ezzel párhuzamosan és ugyancsak azért, hogy a relatív jólét révén távolítsák el Montenegrót Sz e r bi á t ól ,j e l e nt őss e g é l y e khe zi sj ut t a t t aaki s -jugoszláv tagköztársaságot. 1996-t őlk e z de t tműködniMontenegró területén az az offshore kereskedelmi és banki központ, melynek révén Montenegró e gy f a j t a„ c i pr us iá l mot ”ke r g e t e t t ,„ l e r övi dí t e ndőa zut a t aPa r a di c s omba ” .Ki s -J ug os z l á vi as z öve t s é g ia l kot má ny bí r ós á gae nne kaműködé s é ti g e n gyorsan törvényellenesnek nyilvánította, ám ezzel a történet persze nem ért véget –a Nyugat he l y t e l e ní t ő ,dee l né z őj óvá ha gy á s á va l 2002-i gműködhe t e t ta zof f s hor eköz pont( a kko r r a azonban az elnézésnek nyoma sem maradt, helyét a vélt vagy valós pénzmosással kapcsolatos aggodalmak vették át).18 Mikor Montenegró ne hé z s é ge ke t t a pa s z t a l t a Sz e r bi á ból é r ke z ő be nz i n- és gabonaszállítmányok akadozása kapcsán, az EU készségesen leszállított számára még ezer t e j e l őt e he ne ti s .Ezas e gé l y e z é se gy é bké ntné mi ké ppme gg ondol a t l a nvol t :aki smont e ne g r ói f a r mg a z da s á g okj e l e nt ősr é s z et e l j e s e na l ka l ma t l a n–e l s ős or ba nt őke s z e g é ny–volt arra, hogy a tejtermelésre átálljon. Végül a montenegrói kormányzatnak újra kellett osztania az a j á ndé kt e he ne ke ta za z oka t„ be f oga dni ”i nká bbké pe sf a r me r e ks z á má r a ,demé ge z e ka z azóta tejtermeléssel foglalkozó gazdák is, továbbra is, rendszeres pénzügyi támogatásra szorulnak. (A 2001-be nl é t r e j öt tEu r ópa iÚj j á é pí t é s iÜgy nöks é g„ me g ör ököl t e ”e z ta Az eset leírását lásd: Silber, Laura –Little, Allan: The Death of Yugoslavia. London, 1996 (revised edition), Penguin Books, BBC Books, 193–196. p 17 Ra s t o de r ,Še r b o:AShor tRe v i e woft heHi s t or yofMont e n e gr o ’ .In: In: Bieber, Florian (szerk.): Id. mű. 18 Djuric, Dragan: The Economic Development of Montenegro.I n:Bi e b e r ,Fl o r i a n( s z e r k . :I d.mű. 16
8
GROTIUS kör ül be l ül900f a r me r té r i nt ős e g é l y e z é s ipr oj e kt e t ,é spé l dá ulműködt e te z e nga z dá ks z á má r a 19 egy önfenntartó hitelalapot is, ahonnan lehívhatók általuk pénzügyi támogatások.) 1998-ban az Európai Tanács egy közös akció keretében határozott egy három milliárd ECU é r t é kűgy or s s e gé l y r ől ,ma j dmé gugy a ne bbe na zé vbe nme g á l l a podá ss z ül e t e t te gy5millió ECUé r t é kűf e j l e s z t é s ipr og r a mr óli sa zEur ópa iBi z ot t s á gé samont e ne g r óikormány között – „ hogye z e kt ová bbii mpul z us ta dj a na kamont e ne gr óipol i t i ka ié sga z da s á g ir e f or mokna k” . 1999 májusában 13 millió eurós finanszírozási megállapodás született a bizottság és a montenegrói vezetés között a Koszovóból beáramlott menekültek eltartásával kapcsolatos költségek fedezetére. 1999 júliusában 2,5 millió euró támogatást hagyott jóvá megintcsak a Európai Bizottság, háborús kármentesítés végett; szeptemberben pedig 10,4 millió eurós közvetlen költségvetési hozzájárulást Montenegró fizetési mérleg-helyzetének javítása érdekében.20 A kor á bba na„ t e hé nha dműve l e t ” ,ma j dakos z o vóivá l s á gi de j é nt e t őz ő,Montenegró saját l á bon á l l á s á ts e g í t ől e l ke s e dé s t őla z t á nj e l e nt őse l moz dul á s thoz t a k ut óbb a t é r s é g be l i f e j l e mé ny e k.Mi l oš e vi ć2000-ben elvesztette hatalmát, azon eseménysorozat végén, melyet r e t r os pe kt í ve nSz e r bi a„ na r a nc s osf or r a da l má na k”i sne ve z he t ünk.2001-ben pedig a szerbiai Đi nđi ć -kor má ny ki a dt a Mi l oš e vi ć e t a vol tJ ug os z l á vi á va lf og l a l koz ó ne mz e t köz i törvényszéknek. Ahogy Koszovó kapcsán ezi dőt á j té r z é ke l he t ővá l t oz á sköve t ke z e t tbea z EU politikájában, úgy ez Montenegró irányában sem maradt el. Javier Solanának, az EU kül- é s bi z t ons á g pol i t i ka if őké pvi s e l őj é ne ke gy né v né l k ül nyilatkozó tanácsadójától elhangzott például az érv, miszerint a zEU ne ma ka r„ mé ge gy ki c s i ,bukot t ,ba l ká niá l l a mot ” ,a z a ze l e j é tkí vá nj ave nnimi nde nt ová bbif r a g me nt á c i óna k. Solanának ugyanakkor a Katalóniával és a Baszkfölddel kapcsolatos, vélt vagy valós, „ s pa ny ol os ”me g f ont ol á s a i ti ss oka nokol j á kMont e ne g r óba n azért a politikáért, amelyet e gy é bké ntSol a naké t s é gkí vüls z e mé l y e s e ni sj e l e nt ős e na l a kí t ot t( ol y korakülügyminiszterek tanácsát is megkerülve egyes beszámolók szerint). A 2002. márciusi belgrádi megállapodást, me l ye gyé vve lké s őbbe l ve z e t e t tSz e r bi aés Montenegró l é t r e j öt t é he z ,pé l dá ulna gy r é s z tő hoz t at e t őa l á–ezért is terjedt el a köznyelvben Szerbiának és Montenegrónak a szkeptikusok á l t a l„ Fr a nke ns t e i nne k” ,a zopt i mi s t á ké saf e nnt a r t á s á ba né r de ke l t e kkör é be n„ sui generis á l l a mna k”ne ve z e t tá l l amuniójára vonatkozóan a „ Solanaland” ,a„Sol a ni a”, no és persze a „Sol ani s t an”elnevezés.21 A montenegrói álláspont végig az volt, hogy az államunió fenntartása még Szerbiának sem s z ol g á l j aa zé r de ké t ,é shogyaké tl e e ndőt a g á l l a me ur ópa ii nt e g r á c i ój á ta z csakis lelassíthatja. Ez ta l á t á ma s z t j ae gy é bké ntpé l dá ula z ,hogyaké tor s z á ge l t é r őkül ke r e s ke de l mir e z s i me t alkalmaz: a montenegrói jóval liberalizáltabb. 2002-es adatok szerint Montenegróban az exportcikkeknek és az importcikkeknek is 98-98%-a esett szabadkereskedelmi me gá l l a podá s okha t á l y aa l á ,mí gSz e r bi á ba nugy a ne za za r á nya ze xpor te s e t é be ne zi dőt á j t 96, az import esetében pedig 84%-os volt.22 Az utóbbi szám az igazán érdekes, mivel mutatja, hogySz e r bi a ,kül önös e name z őga z da s á g it e r mé ke kpi a c á n,j e l e nt ősvé de l me ta l ka l ma z .Az Apr o j e k t r ől ,i l l e t v eaEu r ope a nAg e nc yf orRe c on s t r uc t i ont e v é k e ny s é g é r őlá l t a l á ba n ,l á s dp é l d á ul : The European Union at Work –Managing EU Assistance Programmes 2000-2003. Thessaloniki, 2003, European Agency for Reconstruction. 29– 36. p. 20 Lásd URL: The European Union in Montenegro. http://www.ear.eu.int/montenegro/montenegro.htm. (Letöltve: 2006. IV.29.) 21 Ve k a r i ć ,Va t r o s lav: The Future of Serbia and Montenegro and the Stability of the Balkans. In Review of International Affairs, Vol. LIV., No. 1112., 2003. október-december, URL: www.diplomacy.bg.ac.yu/mp1112.htm. Ve k a r i ćk i n y i l v á ní t j a ,hog y ő a„ s u ig e ne r i sá l l a m” kifejezést kedveli inkább. 22 Djuric Dragan,: The Economic Development of Montenegro.I d.mű. 19
9
GROTIUS az érv, hogy Montenegró függetlenedése esetén szerbiai piacokat veszít majd el, ezeken a számokon vérzik el. A montenegrói termékek bejutása a szerb piacra ugyanis nehézségekbe ütközik, noha lennének Montenegrónak kiváló mi nős é g ié l e l mi s z e r e i–pé l dá ulanj e g o š ki sonka és sajt –, míg Szerbiából szubvencionált tej- és egyéb termékek jutnak be a montenegrói piacra. Eközben a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok már nem is olyan j e l e nt ős e k:aki s e bbt a gá l l a m Montenegró szemszögébőlpé l dá ulSz e r bi ae xpor t r é s z e s e dé s e mindössze 4,4%, importrészesedése pedig 10,6% volt 2002-ben.23 Aze l t é r őkül ke r e s ke de l mir e z s i me kka pc s á nke l le gy é bké ntme ge ml í t e ni ,hogyMontenegró é sSz e r bi aha t á r á nr é s z be né ppe ne z é r tmá rmos te l s ős or ba n ac s oma g ok, poggyászok á t né z é s é r ei r á ny ul ór e ndőr ie l l e nőr z é s e k va nna k,i l y e né r t e l e mbe nt e há ta ze s e t l e ge s nemzetközi határ létrejötte nem jelent majd nagy változást. Avé de t ts z e r bi a iá ga z a t okka lös s z e f üggé s be npe di gas z a ks z e r ve z e t e kj e l e nt ős é g é r ei sf e lke l l hívni a figyelmet. Montenegróban a mai, 82%-os privatizációs szint mellett (ami jóval e l őr e ha l a dot t a bbpr i va t i z á c i ótj e l e nte gy é bké nt ,mi nta mi r őlSz e r bi ae s e t é be nbe s z é l he t ünk )i s j e l e nt ősbe f ol y á s s a lbí r na kmé gas z a ks z e r ve z e t e k,f ől e gamé gl é t e z őá l l a mivállalatokon keresztül érvényesítve alkuerejüket a gazdaság egészében. Ezek a szakszervezetek ugyanakkor leginkább az ellenzéki pártok befolyása alatt állnak. A montenegrói kormány a függetlenedés esetén –l e g i nká bbpe d i ga2006.ős z ipa r l a me nt ivá l a s z t á s oka tköve t őe n–, addig csupán taktikai kivárást folytatva, már felkészült a privatizáció továbbvitelére, és a szakszervezetek meggyengítésére. Ezzel szemben Szerbiában bármiféle strukturális alkalmazkodás, szabályozási változás és liberalizáció összehasonlítha t a t l a nulj e l e nt ős e bb akadályokba ütközik majd, ami feltétlenül a Szerbia és az EU közötti tárgyalások nehézkessé válása irányában hathat. Itt hozzá lehet tenni, hogy mindezen különbségek belejátszottak abba is, hogy Montenegró máig nem tagja a WTO-nak, azaz a Világkereskedelmi Szervezetnek, miközben a tagság elérésére mostanra önállóan minden bizonnyal képes lehetett volna. Al e g na gy obbkoc ká z a t it é ny e z őta z o n ba nas z e r bi a ir a di ká l i s oke s e t l e g e sha t a l omr ake r ül é s e j e l e nt i .Koš t uni c á é ka tmá i ge gy f a j t a„ l e g ki s e bbr os s z ”me g ol dá s ké ntt á mog a t j aa zEU,a me l y politikának a hosszú távú fenntarthatósága kérdésesnek látszik, és Montenegróban is sokan a ka dna kol y a nok,a ki ka t t ólt a r t a na k,hogy„ Sz e r bi á na kmé gt e l j e s e nkike l li nni aamé r e gg e l t e l ipoha r a t ” . Részben mindezzel –a politikai kihívások mellett –számolva ment bele az Európai Unió annak idején a two-track approach vagy másként twin-track approach ( „ ké t vá g á ny os me g köz e l í t é s ” )a l ka l ma z á s á ba ,va gy i shogye l őbbaSz e r bi aé sMont e ne g r óva lme g köt e ndő stabilitási és társulási me gá l l a podá s r ólf ol y ót á r gy a l á s ok a l ka l má va l ,ma j d a ké s ő b bi csatlakozási tárgyalások során a problémás gazdasági kérdések külön-kül önt ör t é nőke z e l é s e i s l e he t s é ge s l e gy e n. ( A ké t vá gá ny os me g köz e l í t é s e l vi l e he t ős é gé r ől a z EU külügyminisztereinek 2004. szeptemberi maastrichti találkozóján született döntés). Közben folytatódott Montenegró szakpolitikai finomhangolása, azaz EU-tanácsadók köz r e műkö d é s ea zor s z á gi g a z ga t á s á ba n,i l l e t vea nna kha t é kony a bbát é t e l é be n.A kor á b bi , 2001 júliusától tevé ke ny ke dőEU-FRY Consultative Task Force szerepét 2003 júliusától az Enha nc e dPe r ma ne ntDi a l og ue( „ El mé l y ül tállandó pár be s z é d” )me c ha ni z mus ave t t eá t .És folytatódott Montenegró s e gé l y e z é s ei s ,i mmá ra2001ót aműködő,a zEur ópa iBi z ot t s á gé sa tagállamok ké pvi s e l ői bőlá l l ó kor má ny z ót a ná c sa l á r e nde l t s é gé be nt e vé ke ny ke dő Eur ópa i Újjáépítési Ügynökségen (a továbbiakban az angol rövidítéssel EAR) keresztül, mely kezébe vette az Unió szinte valamennyi térségbeli segélyezési-fejlesztési programjának az irányítását. Az ügynökség egyébként 2000 februárjában jött létre, és podgoricai irodáját egy évvel ké s őbb,200 1f e br uá r j á ba nny i t ot t ame g .Az1998é s2001köz öt tmá rbe i ndul t ,a zEARá l t a l
23
Uo.
10
GROTIUS örökölt programok keretében 2005 végéig 81,396 millió euró kifizetés24 történt Montenegró e s e t é be n.Ake z de tke z de t é nal e g j e l e nt ős e bbpé nz e ka zObnova -program keretében érkeztek, majd az általános fejlesztési funkciót az Obnova-pr og r a m ör öké bel é pőCARDS l á t t ae l (Community Assistance for Reconstruction, Development and Stabilisation). A CARDS egyben az Európai Unió 1999-ben indított stabilitási és társulási folyamatának (Stabilisation a ndAs s oc i a t i onPr oc e s s )al e gf őbbpé n z ügy ie s z köz ei s .Azu t óbbif ol y a ma tke r e t é be ni dőve l megállapodások születhetnek valamennyi nyugat-balkáni állammal az EU-hoz való társulársól, mely megállapodások eredményeként ezek az államok akár az EU-csatlakozásig is e l j ut ha t na kaké s őbbi e kbe n. Ané l kül ,hogy i t tr é s z l e t e sá t t e ki nt é s ta dné ka z EAR mont e ne g r ói t e vé ke ny s é g é r ől , ki e me l né m,hogya nna kj e l e nt ősterülete például a közlekedési infrastruktúra javítása (például a ze xt r é m he gy vi dé kit e r e pe na zut a kme ge r ős í t é s ef öl dc s us z a ml á s oke l l e n,kőoml á se l l e ni védettségük javítása, biztonságosabbá tételük kiszélesítések révén stb.), a szennyvízkezelés és –tisztítás infrastruktúrájának fejlesztése vagy például a jó kormányzás támogatása érdekében köz t i s z t vi s e l ői ,b í r óié se gy é bt ová bbké pz é s ipr og r a moks z e r ve z é s e .AzEU t e há tMi l oš e vi ć ki e s é s é tköve t őe na z é r tne m vonul tkiMont e ne g r óból ,é sr á a dá s ula2003.j úni us19–20-i s z a l oni kic s úc s é r t e ke z l e t é n( ag ör ög e l nöks é gi de j é n)me ge r ős í t e t t ee l köt e l e z e t t s é gé ta nyugat-ba l ká niá l l a moki nt e g r á c i ój á ti l l e t őe n. Montenegró számára azonban nem az egyetlen kérdés az, hogy tagja lesz-e vagy lehet-e az EU-nak, nem mindegy ugyanis, hogy milyen formában és mikor – pontosabban a mont e ne gr óit á r s a da l ma ta „ mi l y e nf or má ba n” é sa „ mi kor ” köz öt t ie s e t l e ge s oks á g i összefüggés aggasztja. Montenegróban sokan látják úgy, hogy Montenegrót az EU afféle „ e l e de l ké nt ”pr óbá l j af e l kí ná l niSz e r biának, kárpótlásul esetleges majdani veszteségei miatt, sokan pedig úgy vélik az eddigiek alapján, hogy az EU –legalábbis a koszovói patthelyzet fenntartása érdekében, afféle trade-offként –a montenegrói státus rendezetlenül tartásával némi stabilitásveszteséget kész elfogadni Montenegró esetében. Ennek jeleként értelmezték például azt is, amikor az EU 2006. április elején annak ellenére újrakezdte a tárgyalásokat a stabilitási és társulási me g á l l a podá sme g köt é s é r őlSz e r bi aé sMont e ne g r óva l ,hogyahá bor ús bűnökke lvá dol tRa t koMl a di ćbos z ni a is z e r bt á bor noke l f og á s á r aé ski a da t á s á r aas z e r b hatóságok által végül nem került sor –a tárgyalások elutasítása ebben a helyzetben azzal a világos üzenettel szolgálhatott volna a montenegrói szavazók számára, hogy Szerbia nélkül gyorsabb az út az EU-ba, és Montenegróban sokak szerint ez volt az, amit az EU ekkor még ne mvol tké s zme g koc ká z t a t ni( vé g ülc s a ke gyhóna ppa lké s őbbt e t t ee z tme g) . A né ps z a va z á s tme g e l őz őe naf e nt i e kbe nmá rvá z ol tbe ny omá s r ar á e r ős í t e t ta z, hogy az EU ( a z a zl e g i nká bbSol a na )e l őbbamont e ne g r óikor má ny r at e r he l t eaf e l e l ős s é ge t ,hogya referendum lebonyolításának mikéntjére vonatkozó szabályokról megállapodjon az ellenzékkel –a ki kne kí gyal e g de s t r ukt í va bbobs t r ukc i ói sköve t he t őút na kt űnhetett –, majd vé g ülki ké ny s z e r í t e t t eas z l ová kMi r o s l a vLa j č a kon,Sol a ná na kané ps z a va z á se l őké s z í t é s é r e ( f őké ntbe l pol i t i ka iköz ve t í t őif e l a da t oke l l á t á s á r a )2005de c e mbe r é be nki ne ve z e t tkül önl e g e s követén keresztül az 55%-os küszöböt, ami alatt elméletileg az EU akkor sem ismerné el Montenegró függetlenségét, ha az igenek aránya elérné az 54,99%-ot. Ténylegesen a mont e ne gr óikor má ny na kne m ke l l e t tt e l j e s e nbe hódol ni aa ze l l e nz é kk öve t e l é s e ie l őt t ,é s belemennie például abba, hogy a teljes szavazóképes népesség 55%-ának kelljen igent monda ni aaf ügg e t l e ns é g r e ,á mí gyi sodal e t tas z a va z a t e gy e nl ős é g .80%-os választási részvétel mellett például a szavazóképes népesség 36%-a (+1 szavazó) elutasíthatja a függetlenséget (a szavazóképes népesség 44%-ával szemben). Az EU érve ezzel kapcsolatban pe r s z ea z ,h ogyaf ügg e t l e ne dé st úlj e l e nt őské r dé sa hhoz ,hogy50% +1dbs z a va z a tl e g i t i m módon dönthessen róla, illetve hogy a jelenleg érvényes feltételek mellett nem kell az 24
Lásd URL: http://www.ear.eu.int/montenegro/montenegro.htm. Key Figures. (Letöltve: 2006. IV. 29.)
11
GROTIUS ellenzéki pártok és szavazóik bojkottjától tartani. Ezek az érvek azonban jórészt hatástalanok maradnak, mivel az 55%-os kritérium lényegében precedens nélkül való (mármint a t ör t é ne l e mbe n) ,é se zme ge r ős í t iamont e ne g r ói a kna ka z ta zé r z é s é t ,hogy „ ki ba br á l t a k ve l ük” . A precedensnélküliségnek ráadásul van egy tisztán montenegrói olvasata is, az 1992-es montenegrói függetlenségi népszavazáson ugyanis 50% + 1 db szavazat elég lett volna, a ká r hogy a ni sdönta ze gy s z e r űt öbb s é g .Aze r e dmé ny60% kör ül ivol tvé g ül ,é sKoš t un i c a s z e r bkor má ny f őe gy e be kme l lett erre hivatkozva követelte februárban, hogy a választók minimum 60%-á r al e gy e ns z üks é gaf ügg e t l e ns é g iopc i ógy őz e l mé he z ,„ mi ve l1992-ben 25 e nny i e na d t á kt á moga t á s uka ta zuni ó n a kSz e r bi á va l ” . Az utóbbi megállapítás azonban az akkori népszavazási kérdés i s me r e t é be nme g ké r dőj e l e z he t ő,a zugy a ni sa kkor ,me g l e he t ős e n ny a ka t e ke r t e n,úgyha ngz ot t :„ Tá mog a t j a -e Ön, hogy Montenegró, mint szuverén köztársaság [k i e me l é st ől e m –M.P.] továbbra is a közös államban, Jugoszláviában éljen [sic!], teljes 26 e gy e nl ős é g b e nmi nde nmá s i kköz t á r s a s á gg a l ,me l yugy a ne z tkí vá nj a ” . Ez z e le gy üt ta zEU nor ma t í vha t a l má ba nhí vőkne kne m ke l la t t ólt a r t a ni a ,hogya zEU normatív hatalma most Montenegróban lenullázódott vagy megrendült volna; hogy a mont e ne gr ói a ks z á má r ami nde za z„ e ur ópa i s á g ból ”va l a mi f é l eki á br á ndul á s s a lj á r na ;va gy hogy a montenegrói identitás egyszeriben EU-ellenesbe fordulna át. Egyrészt azért, mert a mont e ne gr ói a kf e j é be na z„ e ur ópa i s á g ”é sa zEU-tagság nem kapcsolódik össze olyan módon, ahogy azt Nyugat-Európában olykor feltételezik egyesek, másrészt azért, mert az 55%-ot is e l ké pz e l he t ő,hogyme g ha l a dj ama j da zi g e ne ka r á ny aané ps z a va z á sa l ka l má va l ,ha r ma dr é s z t pedig azért, mert a gazdasági és politikai óriásként érzékelt EU-hozköt ődé ss z üks é g é t Montenegróban (is) ol y a ne vi de nc i a ké nté r z é ke l i k,a me l ya kkors e m ké r dőj e l e z ődi kme g ,ha az integrációra végül Szerbiával közösen kell, hogy sor kerüljön. A kis-Jugoszlávia elleni s z a nkc i óki de j é n( új r a ) ki r ügy e z e t tmont e ne g r óii de nt i t á sé sf ügg e t l e ns é g it ör e kvé sj e l e nt ős mértékben az izoláció feladásának szándékán alapult, és ez a szándék még sokáig minden bizonnyal meghatározó és kikezdhetetlen eleme marad majd. Ez magyarázza egyébként azt, az Európai Bizottságot lényegében készületlenül ért tényt is, hogy Montenegró, például a jogharmonizáció tekintetében, afféle nyugat-ba l ká ni„ é l t a nul óna k” bi z ony ul ta z ut ó b bi i dőbe n. Az Európai Bizottság mindezek után ma már készül Montenegró függetlenségére is. Nem hivatalosan vannak költségvetési forrásai elkülönítve arra az esetre, ha a népszavazáson a f ügge t l e ns é g iopc i ógy őz ne ,a ze bbe na ze s e t be nf e l me r ül őj á r ul é kosköl t s é g e kf e de z e t é r e ,í gy pé l dá ul a ha t á r őr i z e t ir e nds z e rf e j l e s z t é s é r e ,a nna k ki é pí t é s é r eas z e r b-montenegrói határszakaszon is; ha az szükséges lesz. Az Európai Unió soros elnökségét ellátó Ausztria s e mt a r t oz i kamont e ne gr óif ügge t l e n s é g t őlódz kodókköz é .Azos z t r á ke l nöks é gpr obl é má j á t i nká bba zo s z t r á kköz vé l e mé nyj e l e nt ősr é s z é ne kbőví t é s e l l e ne sa t t i t űdj e ij e l e nt i k,me l y e k valamelyest korlátozzák a nyugat-balkáni integrációs folyamatnak az osztrák történelmi (egyebek mellett az Osztrák-Ma gy a rMona r c hi ai de j é bőle r e dő)é spol i t i ka ié r de ke kből 27 l og i kus a nköve t ke z ő,e l köt e l e z e t tt á mog a t á s á ba n. ( Aus z t r i ae gy é bké nt„ koor di ná c i ósi r o d a ” elnevezéssel Magyarországgal közös képvi s e l e t e tműködt e tPodg or i c á ba n–a zi l y e ns z i n t ű képviselet szükség esetén gyorsan átalakulhat nagykövetséggé is.) 25
26
27
Idézi: Serbia calls on EU to impose rules on Montenegro referendum. DTT, Belgium, 2004. február 4. URL: www.balkanpeace.org/hed/archive/feb06/hed7334.shtml. Ak é r dé se r e d e t i be n :„ Dal is t ez at odaCr naGor a ,k a os uv e r e nar e pub l i k a ,na s t a v idaž i v iu z a j e dni č k ojd r ž a v i–J ug os l a v i j i ,pot punor a v nopr a v nos adr ug i mr e publ i k a mak oj et ož e l e ? ” . http://www.montenet.org/profile/profile.htm (letöltés: 2006. IV. 24.) Lá s dpl . :Ge or gKi l z e r( Aus z t r i ah e l y e t t e sb uda pe s t ik é pv i s e l e t v e z e t ő j e ) :The Priorities of the Austrian EU-Presidency 2006. In Hírlevél, 2006. február 21. Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja. http://www.telekiintezet.hu/kulpol/kiadvany/hirlevel/default.asp.
12
GROTIUS
Gazdaságilag életképes Gyakorta elhangzó érv Montenegró függetlensége ellenében, melynek itt nem kívánnék méltatlanul nagy teret adni, hogy Montenegró gazdaságilag önállóan nem lenne életképes. A már idézett szerb politikus, a G17 Plus e l nöks é g it a g j a ,Če domi rAnt i ći s ,má re ml í t e t t í r á s á ba n,e gys z ül e i t őlf ügg e t l e ne dnine m ké pe s ,e g z i s z t e nc i á j á töná l l óa nme g t e r e mt e nine m t udó,„ e l r ont ot tgy e r me kké nt ”á br á z ol t aMont e ne gr ót .Pe r s z eAnt i će z z e le gy ha t a l ma s önellentmondásba is beleszaladt, hiszen éppen Montenegró függetlenedési törekvésein felháborodva adta közre írását. A legfontosabb tény az, mint azt már fentebb áttekintettem, hogy Montenegró jelenleg is öná l l óg a z da s á g ié r t e l e mbe n.Az o r s z á gj övőj é ts z á mose l e mz őé sé r t é ke l őe gy be vá g ó vé l e mé ny ea l a pj á nat ur i z mus ,ami n ős é g ié l e l mi s z e r t e r me l é sé sbi z ony oss z ol gá l t a t á s ok, pé l dá ulki köt őis z ol g á l t a t á s okny új t á s aj e l e nt i( Ba ra zAdr i ae gy i kj e l e nt őski köt őj emá rma i s ) . Eme l l e t te gy da r a bi g mé g a Podg or i c aé s Ni kš i ć kör ny é ké n ös s z pont os ul ó a l umi ni umt e r me l é si sj e l e nt őss z e r e p e tj á t s z ha t ,me l y e taköz e l j övőbe n,úgyt űni k,ne m f e ny e g e t he ta za l umi ni um á r á na kj e l e nt ős e bbvi l á g pi a c ii ng a doz á s a ,e s e tleges hirtelen esése. At ur i z mu s s a lka pc s ol a t ba na ze gy e t l e nkoc ká z a t it é ny e z őta zj e l e nt he t i ,haaMontenegró számára legfontosabb jelenlegi turistaforrások elapadnak a függetlenségi népszavazás e s e t l e g e ss i ke r é tköve t őe n.Má r pe di ge z e k af or r á s ok ma Sz erbia, illetve Bosznia és Hercegovina szerbek lakta részei. 2004-ben például Szerbiából 416 909 turista érkezését regisztrálták Montenegróban28,s z e mbe nakül f öl dr őlé r ke z e t tös s z e s e n188060 turistával. Utóbbiak közül Bosznia és Hercegovinából 32 706-an érkeztek egyébként, márpedig 29 vé l he t őe nőki sj e l e nt ősr é s z be ns z e r be k. Hogya ze z e kr őlat e r ül e t e kr őlé r ke z őt ur i s t á k hogy a nr e a gá l na k ma j d„ t e ng e r pa r t j uk”s z i mbo l i kuse l ve s z í t é s é r e ,a zt e há tj e l e nt ős é gg e l bírhat. Egy olyan tengerparti városban, mint a már említett Herceg Novi, az államunió-párti t öbbs é gne mc s a kavá r os babe t e l e pül ts z e r be kj e l e nl é t emi a t tva l ós z í nűs í t he t ő,a bbaugy a ni sa szerb turisták elmaradásával kapcsolatos pesszimista kalkulációk is belejátszanak.30 Viszont az esetleges kellemetlen változásokat már egy-két éven belül ellensúlyozhatná a nyugate ur ópa it ur i s t á ks z á má na knöve ke dé s e ,a ki kr á a dá s ulf i z e t őké pe s e bbke r e s l e t e tj e l e nt e né ne k. Amiamont e ne g r óikor má ny ti l l e t i ,a ze l s ős or b a nane m aköz s z f é r á ba nf og l a l koz t a t ot t a k számának növelésére törekszik, a foglalkoztatottság javítása révén a hatékonyabb és kisebb kor má ny z a t ki a l a kí t á s á na k e l őf e l t é t e l e i ti s me g t e r e mt e ni r e mé l ve . Köve t ke z é s k é pp stratégiájában a kis- és középvállalkozásokra koncentrál, korántsem részesítve egyébként e l őny be nevonatkozásban a turizmus ágazatát. Hosszabb távon ezen felül a közlekedési és s z á l l í t á s ii nf r a s t r ukt úr á na ka zor s z á g os ,i l l e t veat é r s é g be l ie gy üt t működé ske r e t é be nz a j l ó f e j l e s z t é s ebí rmé gna gyj e l e nt ős é g g e l ,pé l dá ulaSa r a j e vo-Shkodra vasútvonal kiépítése Ni kš i ć e né sPodg or i c á ná t .( Enne kj e l e nt ősr é s z eShkodr aé sNi kš i ćköz öt tmá rr é g ót al é t e z i k, csak éppen állapota leromlott, és a használatához alapos felújításra lenne szükség). A turizmus fejlesztéséhez Montenegró páratlan természeti adottságai megfele l őa l a p ot kí ná l na k,l e gf e l j e bb a t e nge r pa r te gy e spont j a i nj e l e nt ke z ő,e l s ős or ba ni nf r a s t r ukt ur á l i s gy e nge s é g e k bőla dódóví z e l l á t á s ipr o b l é má kj e l e nt he t ne kokota gg oda l omr a .A f e nnt a r t ha t ó turizmus érdekében pedig szükséges ezen kívül egy társadalmi tudatváltás is, nevezetesen a fokozottabb környezettudatosság érdekében. Utóbbira azért furcsa, hogy külön fel kell hívni a figyelmet, mert a montenegróiak identitásának szerves részét képezi a büszkeség, amit Ebbepe r s z ebe l e é r t e ndőkaKo s z ov óbólna g ys z á mba né r k e z őa l bá nk os z ov ói a ki s . Statistical Yearbook 2005. I d.mű.162.p. 30 Amint erre utal pl.: Doncic, Nikola: Herceg Nov i ’ s He ar tBe at sf or S e r bi a .B92, URL: http://www.b92.net/doc/media/novi_heart.php. (Letöltve: 2006.IV.25.) 28 29
13
GROTIUS természeti értékeikkel kapcsolatban éreznek –amibe persze nyilván az is belejátszik, hogy e z e kr eat e r mé s z e t ié r t é ke kr ee gy r ei nká bbi ns t r ume nt á l i smódon,kvá z it e j e l őt e hé nké nt tekintenek. A környezettudatosság hiányának legkellemetlenebb következményét pedig a l e g s z e nt e bbne k ne ve z he t ő he l y e k kör ny é ké n i s mindenütt megtalálható illegális szemétlerakók, illetve ilyenek hiányában a mindenütt bevett gyakorlatnak mutatkozó szemetelés nyomai jelentik. Úgyhogy a szlogen, miszerint Montenegró e gy„ ökol óg i a iá l l a m” (ecological state), mely egyaránt szerepel az ország jelenlegi alkotmányában31 (ahogyan s z e r e pe l nif ogaha ma r os a ne l f oga dá s r ake r ül őúja l kot má ny ba ni smi n de nbi z onny a l ) ,é s s z e r e pe la z or s z á g s z e r t el á t ha t ó ór i á s pl a ká t okon i s ,e gy e l őr e„ ür e ss z ól a m” mi nda z ok véleménye szerint, akikkel a témáról beszéltem.Anna ke l l e né r ei s ,hogyamá re ml í t e t tt e j e l ő t e hé né r de ké be nva l ór avá l t á s ami nde nké ppe nj e l e nt ős é gg e lbí r na . Vé g e z e t ülut a l nom ke l lmé gakül f öl d it őke be f e kt e t é s e kké r dé s é r e .Ez e kke lka pc s ol a t ba na j övőbe nmi nde nbi z onny a lös z t önz ől e gha t ha t ,havé gr er e nde z ődi k Montenegró státusa, a me l y ne kr e nde z e t l e ns é gej e l e nl e gé ppe nhogye l bi z ony t a l a ní t ót é ny e z őké ntműködi k. Következtetések és összefoglalás Mont e ne g r óba nal e gf őbbde s t a bi l i z á l ót é ny e z őj e l e nl e gat a nul má ny ba nmá rr é s z l e t e s e nl e í r t montenegrói identitásválság lehet, éppen ezért ennek az identitásválságnak minden további élezése szerencsétlen volna. Az EU-nak következésképp, ha már idáig húzta Szerbia és Montenegró „ s uig e ne r i sá l l a má na k” -államuniójának az ügyét, annak sorsát immár stabil mederbe kel l e net e r e l ni e .Azi de nt i t á s ké r dé sé l e z ődé s é ne kol ymódoni se l e j é tkellene venni, hogy a Szerbia és Montenegró közötti kapcsolatok újratárgyalásában legalább a népszavazást köve t őe ne l köt e l e z e t t ,poz i t í vköz ve t í t őis z e r e pe tke l l e nej á t s z a ni aa zEU-nak, ezúttal az e ur ópa ii nt e g r á c i ót ,mi nt„ mi ndké tf é ls z á má r ac s á bí t ól e he t ős é g e t ”( a za ngolki f e j e z é s s e l MEO, azaz mutually enticing opportunity) e l s ős or ba namont e ne g r óiné ps z a va z á s ,i l l e t vea z a z onr é s z t v e vővá l a s z t ókötven százaléka á l t a lme gf e l e l őne kmi nős í tett végkifejlet irányában f e l ha s z ná l vaaf e l e kt e r e l g e t é s eé r de ké be n.El e he t ős é gf e l kí ná l á s ae gy é bi r á ntaki s e bbs é g e k é sat öbbs é g it á r s a da l om ka pc s ol a t á ba nj e l e nt ke z ő bi z a l mi ,a z a z„ hi t e l e sme g á l l a podá s e l köt e l e z őd é s i ” pr obl é ma (credible commitment problem) kezelése végett is nagy j e l e nt ős é gge lbí r–az EU, puszta létezésével is folyamatosan megnyugtató perspektívát kínálva, felügyelheti, hogy a kisebbségek megkapják a gyakorlatban is az általuk kívánt garanciákat és engedményeket, közben arra is ügyelve, hogy ezek a csoportok politikai programjaikat eurokonform keretek között tartsák, és ne próbálkozzanak a szeparatizmus gyanúját ébreszteni képes lépésekkel. Has z üks é g e sl e s z ,e hhe zf é l r eke l lt e nniako r á bba nme g f oga l ma z ot t ,„ e gyúj a bbbuk ot t balkáni áll a m” l é t r e j öt t é ve l ,i l l e t ve Mont e ne gr óna k a„ g a z da s á g ié l e t ké pt e l e ns é gé v e l ” kapcsolatos, mellesleg Belgrádból tudatosan táplált aggodalmakat. Montenegró gazdasági életképessége a tizenkilencedik század eleji helyzethez képest, amikor azt többek között a népesség rendszeres külföldre migrálása és hazahozott vagy hazaküldött jövedelmei bi z t os í t ot t á k,c s a ki sj a vul tat ör t é ne l mes or á n.Azor s z á ge l őbbt e nge r iki j á r a t hozj ut ot t ,a mi ne me l ha ny a g ol ha t ój e l e nt ős é gge lbí r t ,ma j d at ur i z musj e l e nt e t ts z á má r aúj a bb j e l e nt ős f or r á s oka t( e l ős z öraj ug os z l á vi dőkbe n,ma j d ut óbb,ahá bor ús„ i nt e r me z z ót ”köve t őe n ismét). Montenegró má r aga z da s á g i l a ge gy é r t e l műe nf ügge t l e n,é saj e l e ks z e r i nté l e t ké pe s , pe di ga zEUe bbe nMi l oš e vi ćbuká s aót aé ppe ns é gg e lke vé s s ét á moga t t a . A cigarettacsempészet elleni fellépés, egyebek mellett a montenegrói kormányra gyakorolt nyomás révén – e gy f e l őlhogya za zEU á l t a lkí vá na t os na kt a r t ot tt ör vé ny e ke thoz z on, 31
Az alkotmány szövegét angolul lásd, URL: http://www.mediaclub.cg.yu/Ustav/. (Letöltve: 2006. I V. 21. )A k é r dé s e sk i t é t e la ze l s őc i k k be ns z e r e pe l( Mon t e n e g r oi s a democratic, social and ecological state.).
14
GROTIUS má s f e l őlhogybűnül döz őis z e r ve ii st e gy e ne kt öbbe t–e gy é r t e l műe ne r ős ödöt ta zut óbbi i dőbe n.El e mz ők,mi ntpé l dá ulJ a me sPe t t i f e r ,e z tapol i t i ká ta zEU r é s z é r őlne mt a r t j á k s z e r e nc s é s ne k,mondvá n,hogya za„ j óz a ná r a z á s út e r mé ke ki r á nt ike r e s l e t e t ”ki e l é g í t e ni 32 t ör e kvő kí ná l a t otbünt e t i . A magas európai jövedéki adók miatt keresett csempészett c i ga r e t t á k be hoz a t a l á na k me g e l őz é s é r ei r á ny ul óe r őf e s z í t é s e k es z e ms z ög bőla l e g i t i m kereskedelem kriminalizációjaként is felfoghatók lennének –persze erre a kereskedelemre kriminalizáció nélkül nem kerülhetne sor, kontrázható e kijelentés. A j övőbe n vá l t oz á s t hozhat, hogy az Európai Bizottság immár jogi lépéseket is tett az EU bizonyos tagállamai ( Fr a nc i a or s z á gé sBe l g i um)e l l e nac i g a r e t t á té se gy é bdohá ny t e r mé ke ke tt e r he l őf ogy a s z t á s i a dókka lé se gy é bá r növe l ői nt é z ke dé s e kke lka pc s ol a t ba n.Közben ezzel fenyegette már Í r or s z á g oté sOl a s z or s z á g oti s( ut óbbiaBa l ká ns z e mpont j á bólkül önös e nj e l e nt ős ) ,a mi é r t a z ok„ a ze ur ópa ij og ga le l l e nt é t e s e n”mi ni má l i svi s z ont e l a dóiá r a ka tá l l a pí t a na kme g .Ková c s Lá s z l óa dó ügy ibi z t oski j e l e nt é s es z e r i nt„ e zcsak a nagy gyártóknak kedvez, akik ilyen 33 kör ül mé ny e kköz öt ti sőr i z niké pe s e kpr of i t r á t á j uka t ” . Hasonlóan negatív hatással volt Montenegróra a már korábban említett offshore kereskedelmi és banki központ felszámolása, mely 2002-ben az EU és az USA együttes nyomására történt me g ,e l s ős or ba na zot tpot e nc i á l i s a nz a j l ó pé nz mos á s s a lka pc s ol a t osa gg oda l ma k mi a t t . Ekkorra mintegy 1200 cég, illetve 500 bank települt be, és következésképp az offshore központ felszámolása nem érintette szerencsésen a parányi országot.34 (Az aggodalmak pe r s z e ,e gy e be kme l l e t tat e r r or i z muse l l e nihá bor úva lös s z e f ügg é s be n,é r t he t ők,ugy a na kkor a világban hasonló pénzügyi központok, melyek reputációja nem mondható makulátlannak, t ová bb működhe t ne k:Li c ht e ns t e i nbe n,Svá j c ba n,Luxe mbur g ban, a Man-szigeten, a brit Csatorna-szigeteken, vagy a brit tengerentúli terület Virgin-szigeteken, Kajmán-szigeteken, Turks és Caicos-szigeteken és Gibraltáron –hogya z„ e ur ópa i ”pé l dá kr ólme ge ml é ke z z ünk . ) Vé g e z e t ült ová bbij e l e nt ősne g a t í v vona t koz á s aaz EU politikájának, hogy Montenegró s t á t us á na k e l húz ódó r e nde z e t l e ns é ge be f e kt e t őke tt a r tt á vol . Ez z e l ka pc s ol a t ba n Mont e ne g r óba na zá l t a l á nosvá r a koz á sa z ,hogyhaané ps z a va z á své gr ee gy é r t e l műdön t é s t hoz ,é sl e z a j l a na ka2006.ős z ipa r l a me nt ivá l a s z t á s oki s ,a zc s a ki ske dve z ővá l t oz á s oka t hoz ha takül f öl diköz ve t l e nt őke be f e kt e t é s e k( FDI )be á r a ml á s á ba n.Aké r dé spe r s z ea z ,hogy az igenek aránya nem 50 és 55% közötti lesz-e végül. Ebben az esetben ugyanis a jelenlegi montenegrói kormány, ha hivatalban ma r a dha ta ddi g ,há r om é ve l t e l t é ve lva l ós z í nűl e gi s mé t kísérletet tesz a függetlenség népszavazás általi elérésére; ebben az esetben tehát az EU által t e t őa l ához o t tbe l g r á dime gá l l a podá ss z a bá l y a i na kme g f e l e l őe nma r a dabi z ony t a l a ns á g . Mindehhez hozzávehet j ük a zEU t e r ve i ta z„ e ur ópa iuni ós ” ,a z a zas c he ng e niöve z e t be belépésre jogosító vízum díjának 35-r ől60e ur ór ae me l é s é ve lka pc s ol a t ba n,a miany ug a t balkáni országokat különösen kellemetlenül érinti (attól a pillanattól fogva, hogy hazánk is része lesz as c he ng e niöve z e t ne k,í gyt e r mé s z e t e s e nas z e r bi a ima gy a r oka ti sj e l e nt ős e n sújthatja). Az Európai Unió bel- és igazságügyminiszterei francia javaslatra döntöttek a 2007. január 1-é nha t á l y bal é pőe me l é s r ől ,e l s ős or ba naví z umokná li sbe ve z e t é s r evá r óbi ometrikus a z onos í t ój e l e könköl t s é ge tnöve l őha t á s á r ahi va t koz va .Adönt é s tme g hoz ó2006.á pr i l i s2 7-i tanácsülésen Magyarországnak mindössze annyit sikerült elérnie, hogy az osztrák elnökség és a zEur ópa iBi z ot t s á gké pvi s e l őj ei n f or má l i s a ne l i s me r t e„ a ze ur ópa ipe r s pe kt í vá tka pot t ” nyugat-ba l ká nior s z á g oks pe c i á l i she l y z e t é bőla dódópr obl é má kl é t é t .Va nt ová bbáe z e nkí vül í g é r e ta r r a vona t koz óa n,hogy Fr a nc o Fr a t t i ni ,a z EU „ i ga z s á g ügy é r t ,s z a ba ds á g é r té s Lásd James Pettifer: Albania, FYROM and Kosova –Evolving States and the European Union. Conflict Studies Research Center (The Defence Academy of the United Kingdom), 2002. október. URL: www.da.mod.uk/CSRC/documents/balkans/G116. 33 Lásd State may face legal action over cigarette-smuggling. 2006. április 20. URL: www.unison.ie/business/ stories.php3?ca=191&si=1600657. (Letöltve: 2006. IV.27.) 34 Azi dé z e t ts z á ma da t okf o r r á s a :Dj u r i c , Dr a g a n:I d.mű. 32
15
GROTIUS bi z t ons á g é r t ”f e l e l ősbi z t os at á r gy a l á s oka tf ol y t a tmajd a nyugat-balkáni országokkal arról, hogyan lehetne elkerülni a vízumdíj emelkedését az esetükben.35 Összegezve: a legfontosabb, amiért az EU-nak átgondoltabb politikára lenne szüksége Montenegró irányában, az, hogy az európai közösség Montenegróban lehe t ős é g e tka pot t ,hogye gyny ug a t -balkáni mintaállam é pí t é s é be nvá l l a l j onl á t vá ny os ,é si ga z á nj e l e nt ősf or r á s oka tne mi gé ny l őköz r e működé s t .E mi nt a á l l a mi s á g pe di g na gy j e l e nt ős é gg e l bí r ha ta s z oms z é dos Kos z ovó j övőj é ne k befolyásolása érdekében. Bármilyen módon i sr e nde z i k a ké s őbbi e kbe n a kos z ovói konfliktust, ott is kulcsfontosságú kérdés lesz a kisebbségek és a (helyi, albán) többségi t á r s a da l om me gf e l e l ővi s z ony á tbi z t o s í t a ni ,i l l e t vemi nde nt ová bbif r a gme nt á c i óna ke l e j é t venni. Koszovói és macedóniai albán politikusok jelentették ki több ízben az elmúlt i dős z a kba n ,hogya me nny i be nKos z ovól é t r e j ön,é se z tköve t őe nkí s é r l e tt ör t é ni kva l a mi f é l e koszovói identitás kialakítására –még amennyiben sikeres is lesz az –, az új helyzetben megválaszolatlan marad aké r dé s ,hogy„ mil e s zpé l dá ulama c e dóni a ia l bá noki de nt i t á s á va l ” . Az i de nt i t á s ok e l e e gy s z e r űs í t ő, ki z á r ól a g os s á gr a t ör e kvő s z e ml é l e t é ve ls z e mbe n ké z e nf e kvő e na dódi kaké r dé s ,mi é r tnel e he t nee gy( ama c e dóni a i )Te t ovóba né l őa l bá na z identitása alapján pé l dá ul„ ma c e dón á l l a mpol g á r s á g út e t ovóia l bá n ví z ve z e t é ks z e r e l ő, ny ug dí j a sa va gyt a xi s of őr ” .Egymont e ne gr óipr e c e de nsas z oms z é dba na z onba nha t á s os a bb érv lehet. Éppen ezért kell segíteni azt, hogy a továbbiakban a montenegrói identitásválság ne mélyüljönt ová bb,i l l e t vel e he t ős é gs z e r i ntmi né li nká bbol dódj on.A ma gas z üks é g s z e r űe n nyílt, albán-albán, szerb-szerb, bosnyák-bosnyák és horvát-horvát határaival Montenegró a pozitív precedenst teremteni igyekvésnek ideális tárgya és alanya lehet. Kérdés azonba na zi s ,hogya zEU aj övőbe nké pe sl e s z -e folyamatosan koherens és pozitív jelzéseket adni a nyugat-balkáni térség országai számára, és stabilan megmarad-ea ze l őbbut óbbmi nde nké ppe nbe köve t ke z őt ová bbibőví t é s e kpe r s pe kt í vá j a .Egyönma gá r af i gy e l ő, me g bé nul t ,i nt e g r á l niké pt e l e nEU,a„ ha t va ne ur óví z umdí j a s ”EU ne mj á t s z ha t j ae la z ta stabilizáló szerepet, amire pedig az európai politikusok többsége ma hivatva érzi.
35
Lásd: Szerbia elkerüli az EU-vízumdíj emelését. In Népszabadság Online, 2006. április 28. (Letöltve: 2006. IV. 28.) URL: http://www.nol.hu/cikk/402182/.
16
GROTIUS A snapshot of pre-referendum Montenegro (abstract) by Péter Marton In this study I present a sort of snapshot of Montenegrin-Serbian and Montenegrin-EU r e l a t i onson t hee veoft he2006 Ma yr e f e r e ndum on Mont e ne g r o’ sf ul l yi nde pe nde nt international status. While outlining the past of these relationships with special regard to developments since the beginning of the first half of the 1990s, for readers reading this study already with the knowledge of post-referendum developments (as well as with knowledge of the referendum result itself), it may provide interesting contrast with insight into prer e f e r e ndume xpe c t a t i onsc onc e r ni ngt hef ut ur eofMont e ne g r o’ se xt e r na lr e l a t i ons . For gaining that sort of insight I benefited from having spent a month in Montenegro from mid-March, 2006, conducting there interviews together with a fellow doctoral student of mine, József Kovács. Using these interview sources in a mixture together with other, written sources, I analyse pre-referendum developments and on the basis of my findings point out possible past downsides as well as potential future downsides of EU policy towards Montenegro, while at the same time presenting some conclusions of my own regarding how EU policy towards Montenegro should be shaped in the future. Basically I come to the conclusion that, should the EU be able to carefully influence Montenegrin-Serbian relations, maximising co-operation between the two sides on technical but politically important issues, Montenegro – whether or not she becomes a fully independent state –c oul di nf a c ts e r vet heEU’ swi de rg oa l si nt heWe s t e r nBa l ka nsi n the r ol eofac i t i z e ns ’s t a t e .I nt ha tr ol e ,wi t hhe rne c e s s a r i l yope nSe r b-Serb, Bosniak-Bosniak, Albanian-Albanian and Croatian-Croatian borders, she could provide the basis for the stimulation of positive demonstration effects for neighbouring countries, including a potential new state such as Kosovo. The author is a PhD student at the Department of International Relations, Corvinus University of Budapest.
17
