Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola Hatvan (alapítva 1992-ben)
Pedagógiai program 2010.
KÖSZÖNTŐ „Uram, ki műhelyedben egykor formáltad a fazekas remeket, első a mívességben, ki a sárnak hajlandóságát ismered, és tiltod a lélek nélküli munkát, kényszerűségből hozzád fordulok, ne legyen a szép mindig éktelenné, a míves mindig semmirevalóvá, mikkel muszáj élnünk, ha nem leszünk csizmadiák, pékek, gombkötők, fazekasok, építőmesterek, fonók, szövők, kötélverők, kovácsok, asztalosok is, mint a régiek, mert az elhibbant dolgok közt magunk is elhibbanunk, s akkor mi végre voltunk?!” /Kis Anna: Fohász c. költeményéből/ A hatvani Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola az 1992-ben alapított Grassalkovich Művelődési Központ Pályakezdők Szakiskolájának jogutódja, amelynek fenntartói jogait és kötelezettségeit 2004-ben vette át a Pályakezdők Szakiskolájáért Oktatási és Kulturális Alapítvány (PÁSZOK Alapítvány) Hatvan Város Önkormányzatától. Az intézmény múltja, pedagógiai és szakmai eredményei meghatározzák az iskola jelenét és jövőképét. A magyar oktatási rendszerben minden intézménynek fel kell vázolnia arculatát, jellegzetességeit, specialitásait, hogy a benne felhalmozódott szellemi és szakmai kvalitás, kulturális tőke vonzóvá tegye a pályaválasztók és a társadalom előtt, egyben felkészítse az új tanulóinkat, dolgozóinkat az intézményben való sikeres oktatási-nevelési folyamatokra. A globalizálódó, piacorientált társadalom visszatükröződik az oktatás területén is, igyekszik megmérni az oktatás intézményeit. A széles választék következtében az intézmények nem térhetnek ki a megmérettetés elől, így iskolánk pedagógiai programjának elkészítésekor szeretnénk megfelelni korunk társadalmi igényeinek, elvárásainak, szeretnénk megmutatni értékeinket. Pedagógiai programunk bizonyíthatja, és biztosítani tudja: fontos számunkra az, hogy tanulóink mindegyike képes legyen megtalálni a maga helyét a társadalomban, és annak „építő” tagja tudjon lenni. A mai hazai és európai viszonyaink között ez óriási feladat.
2
I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1. Történeti visszatekintés 1992-ben megalakult a Városi Művelődési Központ Speciális Szakiskolája és párhuzamosan az Ady Endre Városi Könyvtár Speciális Szakiskolája, melynek telephelye az Alkotótábor és Szabadidőközpont volt. Kezdetben oktatott szakmák: népi bőrműves, mézeskalács készítő, filmnyomó (szita), virágkötő, könyvkötő, üzletházi eladó, parkgondozó, lakástextil varró és javító, valamint kosárfonó, népi szövő, gépi hímző, 1993-ban további szakokkal bővült: fazekas, tűzzománc készítő, csipkeverő. A beiskolázott tanulók azokból a fiatalokból kerültek ide, akik nem jelentkeztek más intézménybe, vagy nem nyertek felvételt a megye egyetlen középfokú intézményébe sem. Sokan voltak, akik középfokú intézményből maradtak ki, lemorzsolódtak és természetesen több tanuló az itt megszerezhető képesítésért jelentkeztek. 1995-ben Hatvan Város Önkormányzatának Képviselő-testülete összevonta a két iskolát. Az Ady Endre Városi Könyvtár Speciális Szakiskolája beolvadt a Városi Művelődési Központ Speciális Szakiskolájába. Új neve: Városi Művelődési Központ Pályakezdők Szakiskolája. A közismereti képzés egy helyre került, a szakmai képzés továbbra is a Városi Művelődési Központban és az Alkotótábor és Szabadidőközpont műhelyeiben folyt. Az iskola megalapítása, majd összevonása óta igen nagy változásokon ment át, melyben a törvényváltozásokon kívül a társadalmi igények megváltozása is jelentős szerepet játszott. Az igazi nagy változást az a törvényi rendelkezés hozta, mely kimondja, hogy a „tankötelezettség” a 10. évfolyamig kötelező, szakképzés pedig csak a 11. évfolyamtól kezdhető meg. Az intézmény akkori fenntartója a tankötelezettség magszerzését a 9-10. évfolyamon nem engedélyezte, csak a 11. évfolyamtól szervezhető képzés. Így az 1998/99-es tanév végéig kifutottak azok a szakok, amelyek még a régi képzési struktúra szerint működtek. 1998-ban a szakiskolánkban tanító három kolléga megalapította a „Pályakezdők Szakiskolájáért” Oktatási és Kulturális Alapítványt, melynek fő célja, az iskola és az iskola tanulóinak támogatása. Az 1999. júniusában megjelent törvénymódosítás megerősítette a szakiskolák helyzetét. Az iskola alapító okirata szerint 1999/2000. tanévtől alaptevékenységei: a) Felzárkóztató oktatás. b) Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakoktatás, melynek lezárásaként OKJ-s szakmai vizsga tehető. 2002-ben az iskola tevékenységi köre kibővült – fenntartói hozzájárulással – az alapfokú művészetoktatással három tanszakon: társastánc, néptánc, kézművesség. E tevékenységnek az elsődleges célja az volt, hogy megalapozza az intézményünk azon hosszú távú céljait, miszerint a képzési tevékenységünket a művészeti szakképzés irányába kívánjuk bővíteni. Ennek stabil hátteret biztosított a Grassalkovich Művelődési Központ, mint bázisintézmény. 2003-ban iskolánk sikeresen pályázott a Szakiskola Fejlesztési Programban, ahol a C komponensben (Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása) vesz részt 5 éven keresztül az ágazat stratégiai fejlesztési munkájában. 2004-ben Hatvan Város Képviselő testülete olyan döntést hozott, miszerint az iskola fenntartói jogait és kötelezettségeit jogutódként átadja a „Pályakezdők Szakiskolájáért” Oktatási és Kulturális Alapítványnak. A 2004/2005-ös tanévtől az iskolánk új elnevezése: Grassalkovich Alapítványi Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. 2008-ban a tanulói létszám változásainak és a társadalmi kihívásokra válaszolva az intézmény felfüggesztette minősített alapfokú művészetoktatási tevékenységét, ezzel párhuzamosan nagyobb hangsúlyt kívánt fektetni a szakképzési tevékenységének fejlesztésére és kiterjesztésére az érettségire épülő szakképzések felé és a felnőttoktatás irányába. Ennek megfelelően nevet is változtatott, az intézményi új neve Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola (alapítva 1992-ben)
3
2 Helyzetelemzés 2.1. Az intézmény adatai: Az iskola hivatalos neve:
Grassalkovich Antal Szakközépiskola
Gyakorlatközpontú
Szakiskola
és
Az iskola rövid neve: 31/2005. OM rendelet 1§ c és 2§ 6)
Grassalkovich Antal Szakképző Iskola
Az iskola rövidített neve:
GASZ (kizárólag az elektronikus nyilvántartás és ügyintézéshez)
31/2005. OM rendelet 1§ d)
Az intézmény székhelye:
3000 Hatvan, Csaba u. 6. (hrsz: 5282, össz.: 3.488 m2)
Az iskola telephelye:
3000 Hatvan, Tabán u. 21/A (hrsz: 4786/1, 1564 m2)
Az iskola fenntartója:
„Pályakezdők Szakiskolájáért” Oktatási és Kulturális Alapítvány
A fenntartó rövid neve
PÁSZOK Alapítvány
A fenntartó címe:
3000 Hatvan, Csaba u. 6.
Az iskola nyilvántartásba vételének száma: 323-3/2004. (VIII. 12.) Nyilvántartásba vételi és működési engedély, Az engedély kiállítója: Heves Megye Főjegyzője. Az iskola beiskolázási területe:
Magyarország, elsősorban az Észak-Magyaroszági régió és Heves megye.
Az iskola jogállása és gazdálkodás:
Az iskola a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37 § (1) bek szerinti önálló jogi személy, a fenntartó által elfogadott költségvetéssel önálló gazdálkodást folytat.
Az iskola típusa:
Többcélú oktatási intézmény, összetett iskola, szakiskola és szakközépiskola
Az oktatás, szakképzés munkarendje és az intézmény tagozatai: Nappali rendszerű iskolai oktatás. Az iskolában az alapfeladattal megegyező felnőttoktatásra Felnőttoktatási tagozat működhet, nappali, esti, levelező és sajátos munkarendben. (Közokt. tv. 78 § (4)) Az oktatás és szakképzés folyamatosan, munkanapokon, az órarendi beosztás alapján általában 8 órától 20 óráig történik. Felnőttoktatási tagozaton a képzés hétvégére is megszervezhető. Az iskola alaptevékenységei:
szakiskolai oktatás, felzárkóztató oktatás, szakközépiskolai oktatás és szakképzés, valamint felnőttoktatás, -képzés, -nevelés
Az iskola képviselője:
A fenntartó által kinevezett mindenkori igazgató.
2.2 Az iskola tanulói közössége Az iskolánkba a 9. évfolyamra jelentkező tanulók nagyobb része - objektív okok miatt szorult ki a négyéves, érettségit is adó képzési formákból - hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekek. Jelentős részük a középiskolára éretlen, illetve az általános iskola utolsó szakaszában évfolyamismétlésre, jobb esetben javítóvizsgára kényszerült. A korábbiakkal egybecsengően a szülők jellemzően alacsony iskolai végzettségűek, az érettségivel rendelkező szülők tanulókra vetített aránya alig több, mint 20 %, a felsőfokú végzettségűek aránya nem szignifikáns. Iskolánk szűk vonzási körzete - a város jó közlekedési lehetőségei miatt – a Hatvani Kistérség, Aszód város és környéke, Pásztó város és környéke, Jászfényszaru város és környéke, illetve Gyöngyös város és környéke. A bejáró tanulók aránya igen magas. 4
Tanulóink között megjelennek a más középfokú intézményekből lemorzsolódott tanulók is. A hozzánk kerülő tanulóréteg további jellemzői: Iskolaválasztás szempontjából: a) a tankötelezettség befejezése után a szakismeret elsajátítása érdekében jelentkeznek hozzánk b) azokra is számítunk, akik előtte más középfokú intézményben tanultak, vagy onnan lemorzsolódtak c) a felzárkóztató képzésre azon tanulók jelentkeznek, akik nem fejezték be az általános iskolát (22 éves korig) d) alapszintű művészetoktatás felé orientálódó, jelenleg általános vagy középiskolai tanulmányaikat folytató gyerekek 6-tól 22 éves korig. Munkához való viszony: A tanulók egy része nem ismeri a munka értékét, munkaszocializációjuk alacsony, értékítéletük negatív. Tanuláshoz való viszony: a) A tudás, mint érték legtöbbjük számára nem jelentős. b) Általános iskolai bizonyítványuk mögötti teljesítményük gyenge. c) Önálló tanulásra alig képesek. d) Kommunikációs képességük fejletlen. e) Önismeretük hiányos. 2.3. Az iskola kapcsolati rendszere Kapcsolat a fenntartóval és más oktatási intézményekkel. Az iskolát jogutódként átvevő és fenntartó „Pályakezdők Szakiskolájáért” Oktatási és Kulturális Alapítvánnyal (PÁSZOK) napi munkakapcsolatban vagyunk. Az iskola törvényes működésének elengedhetetlen feltétele az, hogy a fenntartó és az iskola kapcsolata - a nevelő-oktató szakmai munkát, az iskola gazdálkodását, ügyvitelét tekintve - gördülékeny legyen. A fenntartóval rendszeres és segítő szándékú a kapcsolat. A kapcsolatok között említést érdemel, hogy szoros együttműködésre törekszünk az ország különböző pontjain működő, hasonló képzést folytató iskolákkal. Hatvan városában és körzetében jó kapcsolatokra törekszünk az általános és középiskolákkal, valamint a pedagógiai szakszolgálatokkal. Kapcsolat a szülőkkel: Az iskola jellegéből következően nagyon fontos a folyamatos párbeszéd a szülőkkel, mivel tanulóink nevelésének hatékonysága függ attól, mennyire vagyunk képesek az iskola célkitűzéseit, nevelési elképzeléseit a szülőkkel elfogadtatni, illetve a szülőkkel együttműködve folytatni ezt a munkát. Mindig felhívjuk a szülők figyelmét, hogy bármikor megkereshetnek bennünket problémáikkal. Törekszünk arra, hogy iskolánkban működjön a szülői munkaközösség. A nevelő-oktató munkát segítő egyéb kapcsolatok (a teljesség igénye nélkül) Oktatási és Kulturális Minisztérium – www.okm.gov.hu, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet www.nszfi.hu, Oktatási Hivatal - www.oh.gov.hu, Szakiskola Fejlesztési Programiroda –www.szakma.hu
5
II. NEVELÉSI PROGRAM 1 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka főbb jellemző Iskolánkban a nevelő-oktató-szakképző pedagógiai munka a nevelőtestület konszenzusával elfogadott (az iskolafenntartó által jóváhagyott) Pedagógiai Program szerint folyik. Pedagógiai feladatainkat, tevékenységünket, lehetőségeinket az intézmény Alapító Okirata, illetve az azt megalkotó iskolafenntartó továbbá az oktatási intézményekre vonatkozó hatályos jogszabályi környezet alapvetően meghatározza. A mindennapi pedagógiai gyakorlatunk alakítása és működtetése a nevelőtestületünk (a pedagógusaink és a pedagógiai munkát segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjaink) alapfeladatát jelenti. A Pedagógiai Programunk nyilvános, így minden érdeklődő és valamennyi partnerünk rendelkezésére áll. A szociális hátrányokkal érkező, sajátos nevelési-oktatási igényű fiatalok szakmához juttatása, tudásvágyuk felkeltése, a minőségi munka iránti igényük kialakítása alapvető feladatunk. Iskolánk szakképző intézmény, melyben a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakoktatás - képzés az elsődleges feladatunk. Ugyanakkor vállaltuk, az alapfokú oktatásában megrekedt tanulók felzárkóztatását, hogy képesek legyenek iskolánkban a szakoktatásban - képzésben részt venni, és szakképesítést szerezni. Intézményünk kiemelt feladata a szakmai képzés. Tanulóink az alapfokú oktatást befejezve kerülnek iskolánkba. Meglévő műveltségükre, tudásszintjükre kell építenünk. A Grassalkovich Alapítványi Szakiskola programjában a kihalóban lévő kézműves mesterségeket, és más szolgáltatói szakmákat oktatunk. Szakemberek irányításával lazább iskolai keretek között - közösségi, kiscsoportos formában igyekszünk érdekes és értelmes elfoglaltságot nyújtani a zömében más iskolatípusból kiszorult fiatalok számára. Esélyt adva az önálló életkezdésre, érvényesülési lehetőségeik kipróbálására. A felzárkóztató oktatásban résztvevő tanulók hihetetlenül nagy tudáshiánnyal érkeznek. Ezek a fiatalok nem rendelkeznek 8 általános iskolai végzettséggel, 5., 6., illetve 7. osztályt végeztek. Valamennyien szociális hátrányokkal rendelkező, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küzdő fiatalok. Iskolánk kötelessége, hogy tanulóink később ne a társadalom leszakadó, gondoskodásra szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes felnőttekké váljanak. Nevelői munkánk a képességek és készségek fejlesztése, a közismereti oktatás, valamint a szakmai képzés szerves egységet alkot. Arra törekszünk, hogy tanulóink képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, szakmájukban elhelyezkedni, szakmájuk követelményeinek kiválóan megfelelni. Gyakorlati sikerélményeket elérve készítjük fel őket a folyamatos fejlődésre, a szakmán belüli továbblépésre, tovább-tanulásra, szükség esetén a szakmaváltásra. 1.1. Pedagógusainktól elvárt alapfeladatok: a) Ismerjék meg és fogadják el tanulóinkat, ismertessék meg és fogadtassák el magukat a tanulókkal. b) A tanulók személyiségformálásban töltsenek be fejlesztő és fejlődési funkciót, lássák el az iskolában az oktató, ismeretátadó feladatokat. c) Teljesítsék a családi szocializáció mulasztásaiból rájuk háruló feladatokat, segítsék feltárni illetve önállóan ismerjék fel a tanulási, magatartási, beilleszkedési diszfunkciókat. d) A családdal kapcsolatban vállalják a családgondozási teendők egy részét, a gyermek személyiségfejlődési és magatartászavarainak helyrehozását. e) Segítsék elő a szakmai érdeklődés, a továbbtanulási igény felkeltését, és nyújtsanak segítséget a szakképzés lezárását követő életpályák, iskola utáni lehetőségek kiválasztásában.
6
2 Pedagógiai alapelveink
Bizalom elve:
A megértés, a kölcsönös tisztelet a tanár és a tanuló személyisége iránt. „Egyedül nem megy.”
Következetesség elve:
Igényes, határozott, reális, rendszerezett és következetes követelmények támasztása a tanulókkal és pedagógusainkkal szemben.
Differenciált bánásmód elve: A pedagógiai eljárásainkban az egyéni igényeket, életkori jellemzőket, fejlődési sajátosságokat figyelembe vevő tehetséggondozást, tanítást valósítunk meg. Hátránykompenzáció elve:
Tervszerű felzárkóztatással a tanulói képességek széleskörű kibontakoztatásának lehetősége.
Esélyegyenlőség elve
Minden tanulónknak meg kell adni a lehetőséget az egyéni tehetségének kibontására és fejlesztésére közvetlen segítséggel vagy segítő útmutatással.
Egyenrangúság elve:
A tanár és a tanuló (ill. a szülő) egyenrangú félként való részvétele a nevelés-oktatás-képzés folyamatában. A pedagógiai tevékenységben a pedagógusé a vezető, az irányító szerep.
Önállóság elve:
A tanulók számára az egyéni tapasztalatszerzés, az öntevékenység lehetőségének biztosítása. Felkészítés az önkormányzó képesség kibontakoztatására. Az önálló ismeretszerzésre való felkészítés, az önellenőrzés képességének kialakítása.
Komplexitás elve:
A nevelés-oktatás folyamatában a tanulókat érő hatások – társadalmi, pedagógiai, pszichológiai, biológiai, fiziológiai– egységes rendszerben való kezelése.
Kommunikációs alapok elve: Az általános műveltség és a szakmai tudás, egységében kapcsolatépítési kompetenciák erősítése. Emberi életfeltételek elve:
Az egészséges életmódra nevelés, az élet tisztelete és a környezet megóvására történő felkészítés és az oktatás-nevelésben szerves egysége.
Közösségi nevelés elve:
A tanulók különböző közösségeknek a tagjai. A szűkebb (család, iskola, osztály, tanulócsoport) és tágabb (környezet, társadalom) közösségek hatásrendszere a személyiségfejlesztésben elengedhetetlen.
Hátrányos megkülönböztetés A tanuló hátrányos megkülönböztetése – neme, színe, vallása, nemzeti-etnikai származása, politikai vagy más véleménye, tilalmának elve: vagyoni helyzete, kor, cselekvőképessége, adottságai, tehetsége alapján – tilos.
7
3. Iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai Célunk, hogy minden tanuló az iskolai közösség tevékeny, önszervező tagja legyen, tudjon véleményt nyilvánítani, legyenek ötletei, javaslatai. Az iskola életében törekedjék az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására. Képes legyen felelősségteljes döntéseket hozni a saját, és társait érintő kérdésekben. Ismerje fel saját helyét a közösségben, és felelősségét a közösségért. Tudatos célunk még: a) Az intézményi tanítási-tanulási folyamat eredményeként a tanulók komplex személyiségének tervszerű fejlesztése. b) Korszerű műveltség, konstruktív életviteli és szakmai kompetenciák kiépítése. c) Gyakorlati munkasikerek eredményeként a szakmák elsajátítása és gyakorlása, a továbbképzés iránti igény kialakítása. d) A kétkezi munka megbecsülése. e) Ösztönzés a továbbtanulásra (érettségi vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzése), megadva a pályamódosítás, a pályaorientáció, a választás és az átjárhatóság lehetőségét. f) Családias légkörű, hatékony intézményi feltételrendszer kialakítása, biztosítása. g) Az egyéni fejlesztési tervek megvalósítása. h) A társadalmi jövőkép szempontjából olyan testben és lélekben harmonikus egyéneket szeretnénk nevelni, akik kiegyensúlyozott kapcsolatban állnak környezetükkel, képesek a társadalomba való beilleszkedésre. i) Célunk, hogy az intézményünkben tanuló, különböző képességű, érzelmi feltöltődésű, testi fejlettségű és kultúrájú gyerekek személyiségük fejlesztésével, a jövő társadalmának hasznos, kiegyensúlyozott tagjai legyenek. j) Tanítványaink tudásának, képességeinek és egész személyiségének olyan irányú fejlesztése, hogy fizikailag és szellemileg egészséges, a környezetünkkel (természeti és társadalmi környezettel egyaránt) harmóniában élő felnőttekké váljanak. k) Tanulóink önbizalmát műveltsége és szakmai tudása adja, képes legyen jól teljesíteni, érezzen felelősséget embertársai és környezete iránt. 4. Iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai A képzési terv feldolgozása oly módon történik, hogy közben folyamatosan fejlődjenek a tanulók jártasságai, készségei, képességei, gondolkodásuk, érzelemviláguk. Ennek a folyamatnak szerves része az önálló ismeretszerzés és az állandó önművelés. Neveljük őket arra, hogy szeressék hazájukat, érezzék sajátjuknak a magyar nép történelmét, népművészetét, hagyományait, tiszteljék mások, sajátjuktól eltérő nézeteit. A magyarok eredetéről, a honfoglalásról szóló mondák, a történelmi olvasmányokban megjelenített élethelyzetek, a magyar népköltészet, népművészet alkotásainak ismerete, hazánk tájainak bemutatása révén ismerjék meg, és vállalják múltunkat, több mint ezeréves európai létünket. Az alábbi pedagógiai feladatokat az intézményi működés minden területén, a tanórai- és a tanórán kívüli foglalkozásokon is megköveteljük: a) A tanuló személyiségének, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének biztosítása. b) A tanuló ismereteinek kiszélesítése, elmélyítése, készségeinek, képességeinek kibontakoztatása. c) A pedagógiai együttműködés az intézmény partnereivel, a szakszolgálatokkal, a szülők közösségével, a diákönkormányzattal. d) A tanulóközösségek kialakítása, fejlesztése. e) Tájékoztatás az iskola pedagógiai tevékenységéről, a tanulók tanulmányi és magaviseleti előmeneteléről. f) A tanulókkal az iskolai követelmények megismertetése, az intézményi belső szabályzatok elfogadtatása, betartása. g) A tanulók kommunikációs készségének, kapcsolatépítő technikájának fejlesztése. h) A tanulók ügyeiben való méltányos, humánus eljárás biztosítása, amely a többi tanuló érdekvédelmét is figyelembe veszi. i) Az iskola falain belül biztonságos, nyugodt, egészséges és tiszta nevelési környezet kialakítása. j) A tanulói devianciák visszaszorítása, a kölcsönös egymásra figyelés, a mások iránti tisztelet légkörének kialakítása.
8
k) Gyermek- és ifjúságvédelem, a tanulók egészségi állapotának, életvitelének nyomon követése. l) A tanulók érdeklődésének fenntartása, inger gazdag, érdekes, változatos tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Sokoldalú szemléltetés, szemléletesség. m) Útmutatás a szabadidő hasznos eltöltésére. n) Megfelelő motiválásával egyre nagyobb tanulói teljesítményekre ösztönzés. o) Sikerélményekhez juttatás. p) A tanulói cselekvéseken, cselekedeteken alapuló konstruktív szemléletű pedagógiai módszerek alkalmazása. q) Az összefüggések megértésére nevelés, a rendszerszemléletű világkép kialakítása. r) Az iskolai oktatás során alkalmazott eszközök, létesítmények, berendezések rendeltetésszerű használatára, állagmegóvására nevelés. s) A kétkezi munka tiszteletére, az iskolában oktatott szakmák színvonalas elsajátíttatására ösztönzés. t) A felzárkóztatás során a hiányosságok feltárása és pótlása, a fiatalok személyiségének stabilizálása és kommunikációs készségük fejlesztése, felkelteni tanulóinkban az ismeretszerzés vágyát u) Egészséges életmódra, a családi életre nevelés, önálló életvitelre való felkészítés v) a rendszeres testedzés iránti igény kialakítása. w) Az iskola hagyományainak megismertetése, megőrzése, az intézmény iránti lojalitás elfogadtatása. x) Hátrányos helyzetű tanulók integrálása 5. Iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei A Pedagógiai Program eredményes megvalósítása hatékonyságot igényel az iskola dolgozóitól és a fenntartótól. Anyagi bázis: az intézményi feladatellátást figyelembe véve az éves iskolai költségvetés 90-95%-át az iskolafenntartó biztosítja. Az intézmény saját bevételei (pályázati összegek, szolgáltatási díjak, bérleti díjak, szakképzési hozzájárulás, térítési díjak) a költségvetés 5-10%-át fedezik. Szellemi bázis: az intézményben dolgozó valamennyi alkalmazott részt vesz az iskolai feladatok megoldásában. A közvetlen nevelői feladatot végző pedagógusok a szakterületük szerint: közismereti, szakelméleti, szakmai gyakorlati munkakörben foglalkoztatottak. Óraadó kollégáink nagy pedagógiai tapasztalattal és biztos szakmai tudással egészítik ki, teszik teljessé az oktatást. Csak olyan óraadókat alkalmazunk, akik a törvény által előírt végzettséggel rendelkeznek. Szakoktatóink mindegyikére a nagyfokú szakmaszeretet mellett a jó pedagógiai érzék jellemző. Szinte kivétel nélkül nagyon jó a kapcsolatuk tanulóikkal. Ezt azért is fontosnak tartjuk kiemelni, mert a legtöbb időt ők töltik a tanulókkal. Technikai feltételek: az iskolaépület karbantartása, a környezet gondozása, az intézményi infrastruktúra fejlesztése, az oktatástechnikai eszközpark frissítése napi feladatunk. Forrásbővítő tevékenységünk nagy részét a széleskörű pályázati munka teszi ki. A kötelező taneszköz-jegyzékben szereplő felszerelésekkel rendelkezünk. 6. Iskolában folyó nevelő-oktató munka eljárásai Az iskolában folyó oktató-nevelő munkát külső és belső dokumentumok szabályozzák: a) Hatályos jogszabályok (törvények, rendeletek, utasítások stb.) b) Fenntartói utasítások (előírások, szabályzatok, tájékoztatók stb.) c) Intézményi dokumentumok (belső jogszabályok) d) Alapító Okirat e) Pedagógiai Program f) Szervezeti és Működési Szabályzat g) Intézményi Minőségirányítási Program h) Házirend, ügyeleti rend i) Egyéb szabályzatok (Tűzvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi; Iratkezelési, leltározási és selejtezési; Házipénztár–kezelési szabályzatok, stb.)
9
Az egységes és összehangolt oktató-nevelő munka sajátos területei: a) Iskolavezetőségi értekezlet b) Nevelőtestületi értekezlet c) Nevelési értekezlet, osztályozó értekezlet d) Munkaközösségi értekezletek e) Belső továbbképzések Az iskola vezetői telefonon történő időpont-egyeztetést követően személyesen felkereshetők az iskolában. A tanulókkal kapcsolatos információk miatt első körben az osztályfőnökökhöz fordulhatnak. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos hivatali ügyintézés az iskola titkárságán folyik mindenhétfőn, szerdán és pénteken (amennyiben munkanap) 840 és 1430 között. 7. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelési programjában képviselt értékek, és a követelmények teljesítése a tanulói személyiség minél teljesebb kibontakozását segíti elő, úgy állítottuk össze, hogy az teret adjon a színes, sokoldalú iskolai élet megvalósulásának. Így nyílik lehetőség tanulóink eredményes személyiség fejlesztő oktatására, műveltségük és világnézetük fejlesztésére. Az iskolai munkát, tanulást úgy szervezzük, hogy fejlessze tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, és eddze akaratát, miközben pedagógiai munkánk középpontjában tanulóink valamennyi személyiség komponensének (az értelem, az érzelem, a fizikum, és a jellem) harmonikus és differenciált fejlesztése áll. Célunk a csoportközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése. Ehhez olyan iskolai pedagógiai munkára van szükség, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is. A személyiség fejlesztő oktatás csak akkor lehet eredményes, ha a tanítási-tanulási folyamat a) teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a munkának b) ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, erősíti akaraterejüket c) ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik fokozatos kialakításához. Mivel minden gyermek különbözik a többiektől, a nevelő hatások pedig különböző módon érintik az egyes gyermekeket, így az egyénekhez igazodó nevelés lehet a leghatékonyabb. Ehhez a legfontosabb tulajdonságokat kell fejleszteni (pl.: önismeret, együttműködési készség, akarat, segítőkészség, empátia). Nevelési gyakorlatunkban a következő értékek és tartalmak jelentik a fejlesztés irányát: 7.1. A műveltséggel, a munkával kapcsolatos értékek a) Önmagunk és környezetünk megismerésének igénye és az ezzel kapcsolatos motívumok kialakítása (tudásvágy, önfejlesztési igény, kötelességtudat, lelkiismeret, értékteremtés). b) Törekvés a szorgalmas és eredményes tanulásra, a rendszerességre és az esztétikus munkára. c) Törekvés az intellektuális képességek, a kreativitás fejlesztésére, és az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 7.2.A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek a) A szülőföld, a haza megismerése, szeretete, a nemzeti kultúra megbecsülése. b) Az egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. c) Más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk tiszteletben tartása. d) Törekvés az európai kulturális örökség megismerésére, befogadására. 7.3. Az élet értékei a) Az élet tisztelete és védelme. b) A természeti környezet megóvása, az élő és élettelen megismerése, a természet szépsége iránti fogékonyság, illetve az erre vonatkozó magatartás formálása. c) Az egészséges és kultúrált életmód iránti igény kialakítása. d) Az önellátó képességek (tisztálkodás, testápolás, öltözködés stb.) fejlesztése. e) Az egészségvédő magatartás kialakítása (pl.: balesetek megelőzésének szokásai, egészségre káros szokások megismerése).
10
7.4. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek a) A család tisztelete, a szülők és a nagyszülők megbecsülése. b) A tartalmas emberi kapcsolatok iránti igény kialakítása. c) A szociális értékrend kialakítására vonatkozó igény megteremtése. d) Szociális készségek (empátia, tolerancia, konfliktuskezelés) tanítása, fejlesztése. e) A felnőttekkel szembeni tisztelettudó magatartás elsajátítása. f) A másik ember autonómiájának tisztelete, a kapcsolatokban a megbízhatóság, igazságosság, szolidaritás igényének kialakítása. g) Kultúráltság a magatartásban és a kommunikációban. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak, tulajdonának tiszteletben tartása. h) A mindennapi kapcsolatokban fegyelem, önfegyelem kialakítása. 7.5. A személyiségfejlesztés színterei iskolánkban Pedagógusaink változatos pedagógiai módszereket alkalmaznak: csoportmunka, interjú, kiselőadások, szupervízió, élmény, szituációs játékok, dramatizálás és audio-video eszközök (hang- és képanyagok) korszerű felhasználása. A tanórán kívül: a DÖK rendezvények, az egészségnevelő programon belül az önismereti tréning, a kortárs segítők képzése, felvilágosító előadások, versenyek, tantárgyi versenyek, vetélkedők, a könyvtár adta lehetőségek, szakköri foglalkozások, tanulószoba, sportolási lehetőségek, sportversenyek, folyamatos együttműködés az iskolaorvossal, védőnővel és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Szabadidős, iskolán kívüli programok. (kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, tömegsportrendezvények) 8 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai közösségek a személyiség sokoldalú fejlődését hivatottak szolgálni. Közösségben élni, „együtt élni” csak a harmonikus személyiség tud. A közösségi élet fontosabb követelményei: a) A közösség nyújtson lehetőséget a sokoldalú tevékenység optimális kibontakoztatására. Adjon minden tagjának lehetőséget a sajátos egyéni törekvésen, érdeklődésen alapuló tevékenység megszervezésére is. Fontos a közösség és a személyiség érdekeinek lehető legtökéletesebb összehangolása. b) A közösségi életben való aktív részvétel, az öntevékenység, önkéntesség, önállóság és a kreativitás fejlesztése. c) Tanulóinkat alkalmassá kell tennünk a sokrétű és állandóan szélesedő viszonylatok megértésére, a tájékozódásra. d) A tanulók képesek legyenek eligazodni a közösségek teljes rendszerében. A közösségi élet eszközeivel serkenteni kell a tanulókat az önnevelő tevékenységre, az egyéni és közösségi érdekek összhangjának megteremtésére. A közösségfejlesztés lehetséges színterei iskolánkban: a) Tanítási órák: a közösen végzett munka élményének kialakítása b) Iskolai ünnepélyek: nemzeti ünnepeink, tanévnyitó, szalagtűző ünnepség, ballagás, sportnap, tanévzáró stb. c) Iskolai rendezvények: versenyek és egyéb vetélkedők, kiállítások, tematikus tablók stb. d) DÖK: értekezletek, megbeszélések, beszámolók, diákfórum, rendezvények, stb. e) Osztályfőnöki- és pályaorientációs órák: a tanmenetekben megfogalmazott program kiemelten segít a közösség kialakításában és fejlesztésében (feszültségoldási módszerek és helyzetgyakorlatok). f) Egészségnevelő program: önismereti tréning, előadások, szituációs játékok, versenyek, vetélkedők, kortárs segítők képzése g) A tantárgyi csoportbontásból adódó lehetőségek kihasználása: a kisebb csoportok jobban motiválhatók, fejleszthetők: pl. idegen nyelv, pályaorientáció, magyar, informatika, szakmai alapozás h) Szakmai alapozás és szakmai gyakorlat során az együttműködési készség fejlesztése, mások munkájának az értékelése, értékrendek kialakítása i) Testnevelési órák: csapatjátékok, versenyek, részvétel tömegsport-rendezvényeken 11
Tanórán kívüli programok: osztálykirándulások, múzeumlátogatás, színházlátogatások, sportkörök, sportversenyek, tömegsport, sportrendezvények látogatása, helytörténeti séták stb. k) A szakmai munka iskolán belüli és kívüli bemutatása kiállítások, bemutatók keretében j)
9. A szocializációs nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az általános iskola elvégzése után. A hozzánk érkező diákok jelentős részénél a beilleszkedési és magatartási zavarok konkrét tanulási nehézségekre vezethetők vissza (dyslexia, dysgraphia, dysortographia, dyscalculia, társadalmi alkalmazkodóképesség hiánya, szervezőkészség és önellenőrzés hiánya, mozgáskoordinációs problémák stb.). Szakemberek segítségével kiszűrjük a tanulási részképesség-zavarokkal küzdő tanulókat, és számukra korrekciós lehetőséget biztosítunk. Iskolánk felvállalja a deviáns, esetenként antiszociális fiatalok oktatását, nevelését, foglalkoztatását együttműködve a segítő szervezetekkel. Ezen tanulók olyan közösségekből érkeztek, melyek hátráltatták nevelésüket, csökkentették képzési lehetőségeiket. Nagyrészt olyan családi háttérrel rendelkeznek, ahol a szeretethiány, a közömbösség, az érdektelenség jellemzi a családi légkört (antiszociális, deviáns, nem megfelelően szocializált vagy a társadalmi többségtől eltérő kultúrájú közösségek). Kiemelten kezeljük a roma származású tanulókat (pozitív diszkrimináció), hiszen számukra és a roma társadalom számára adott helyzetükből kitörési lehetőséget rejt a szakképzés és a műveltség megfelelő szintű elsajátítása. Kiemelten, de nem kiemelve foglalkozunk ezen fiatalok problémáival. Elkerüljük a szegregációs helyzeteket, s törekszünk az integratív oktatás-nevelésre. Pedagógiai programunkban egyrészt a csoportbontásos vagy a „több-pedagógussal történő” oktatással, másrészt pedig az alternatív pedagógiai módszerek és eszközök segítségével zárkóztatjuk fel diákjainkat. A délelőtti időszakban - tanórai keretekben - drámajátékok, kommunikáció (magyar), önismereti tréningek (osztályfőnöki órák), komplex több tantárgyat érintő havonkénti programok, előadások (pl.: drog, alkohol), zenei rendezvények során fejlesztjük, alakítjuk tanulóink gondolkodásmódját, tolerancia iránti fogékonyságát. A tanítást követően a tanulószobai ellátással illetve az osztályfőnökök „egyéni fogadóóráival” és a széleskörű szakköri és diákköri programokkal kínálunk lehetőségeket a beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákjaink számára. 9.1. A szocializációs nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk folyamata: Feladatok: a) a hiteles, őszinte kommunikáció és a következetes nevelés (egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés), b) a tanulók sikerélményhez juttatása, c) a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése, d) a tanulók konfliktuskezelő- és problémamegoldó készségének fejlesztése, e) az empátia és a toleranciakészség fejlesztése. Módszerek és eljárások A szaktanárok jelzése alapján az osztályfőnök ismerteti az ifjúságvédelmi felelőssel a tanuló magatartásváltozásának, magatartászavarának, beilleszkedési problémájának tényét. A tanuló családi hátterét legjobban ismerő osztályfőnök, a szaktanár és az ifjúságvédelmi felelős közösen próbálja megfogalmazni a problémákat, feltárni az okokat. A következő lépés a tanulóval való beszélgetés, amelybe célszerű bevonni azt a pedagógust, aki a tanuló "kedvenc" tanára. Ezt követi minden esetben a szülőkkel való beszélgetés, amikor az osztályfőnök ismerteti az iskolában észlelt problémákat, és felajánlja segítségét a szülőknek. Ha a tanuló magatartászavara, beilleszkedési problémája az iskolai szakemberek segítségével nem szüntethető meg és nem is enyhíthető, akkor az iskolai szociális munkás közvetlenül felveheti a kapcsolatot a további szakemberekkel. Felismerve és erősítve tanulóink pozitív adottságait csökkenthetjük a beilleszkedési és magatgrtási problémákat . 12
9.2. A szocializációs nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a tanuló családi és iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. A magatartási problémák egy részében a gyökerek, a család érzelmi-nevelési körülményeiben kereshetők. Megelőzés: lehetnek olyan jelzések, amelyek előre vetítik a gondot: közöny, passzivitás, érzelemszegénység, érdeklődés hiánya, elkülönülés, közömbösség a társak iránt, túlzott félelem, szorongás, ok nélküli sírás, irigység vagy féltékenység más diákkal kapcsolatban, koncentrációzavar, teljesítményromlás, beszédzavar stressz-helyzetekben, apró holmik eltulajdonítása, stb. A magatartási zavarok egyik, az iskolában leginkább szembetűnő formája az agresszív megnyilvánulásokban fejeződik ki. Agressziót vált ki az agresszió látványa, a példa. A magatartási problémák egy része deviáns viselkedéssé válhat. 9.3. A beilleszkedési zavarok leggyakoribb formái iskolánkban: a) az együttműködési készség hiánya b) durva hang, durva érintkezés a közösség tagjaival c) feltűnni vágyás, imponálni akarás d) agresszivitás, kötekedés e) ellenséges, tekintélyellenes viselkedés
megbízhatatlanság felelőtlenség peremhelyzet a csoportban az érzelmi-indulati élet szélsőséges kiegyensúlyozatlansága j) gyenge kudarctűrés k) kirekesztő magatartás, intolerancia l) deviáns magatartási minták felvétele és terjesztése f) g) h) i)
Ezzel kapcsolatos pedagógiai feladataink: Az iskola egész élet- és tevékenységi rendjével, érzelmi légkörével segítse a gyerekek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődését, fizikai és pszichikai teherbíró képességének növekedését. Az iskola emberközpontú légköre, az iskolai élet nyitottsága nemcsak a teljesítésre, hanem az oldott, közvetlen, bensőséges emberi kapcsolatok alakulására is hasson ki. Az iskolai légkör azt közvetíti az órán és az órán kívüli érintkezések során a gyerek felé, hogy problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzetben bizalommal fordulhat tanáraihoz. 9.4. Az alábbi magatartási nehézségek kiküszöbölésére kell törekednünk: a) az osztályban előforduló f) az üzenetek aláíratásának "teljesítmény" csökkenés és az elmulasztása iskolával való szembefordulás g) felmérések, dolgozatok írásakor b) késések, gyakori igazolt vagy "puskázás" igazolatlan hiányzások h) iskolai üzenetek (figyelmeztetések, c) a felszerelés gyakori hiánya intők, rovók) "aláhamisítása" d) a házi feladatok elkészítésének i) "graffitik" az iskola falain, gyakori, illetve tömeges mellékhelyiségeiben elmulasztása j) rongálások az épületen belül és e) az órára való felkészülés kívül sorozatos és tömeges k) kisebb-nagyobb iskolai tárgyak elmulasztása eltulajdonítása Elemezzük a megfigyelt jelenségeket az iskola egésze, az évfolyamok, az osztályok, a kiscsoportok és az egyének szerint. Figyelmet kell fordítani a kedvezőtlen közérzetet jelző megnyilvánulásokra: a) teljes érdeklődéshiány e) fokozott érzékenység b) elkülönülés a társaktól f) tartósan nyomott hangulat változás c) gyakori hangulatváltozás g) gyakori betegség d) fokozott kapcsolatigény Gondoljuk át, hogy az osztályba járó gyerekek milyen segítséget igényelnek tanulmányi téren a kudarc megelőzése érdekében. Vegyük számba - egyénenként és csoportszinten -, melyek azok a tünetek, amelyek nehezítik vagy akadályozzák a tanulást.
13
Van-e az osztályban olyan gyerek, aki kiemelt figyelmet igényel, mert életében olyan esemény történt, amely számára megrázó élményt jelent: a) szülők válása e) baleset látványa b) haláleset a családban f) többszöri lakhelyváltás c) a családtagok egyikének súlyos g) a szülők életvitele – italozás, verés, vagy hosszantartó betegsége szexuális zaklatás d) a szülők tartós távolléte Értékeljük, hogyan kezeltük az előforduló magatartási problémákat: a) az okok keresése, a megnyilvánulás hátterének feltárására irányuló tevékenység és az ennek megfelelő segítő eljárás b) a pedagógus bevonása a probléma megoldásába vagy enyhítésébe c) az osztálytársak bevonása a probléma megoldásába vagy enyhítésébe d) a szülő bevonása a probléma megoldásába vagy enyhítésébe e) külső szakember bevonása a megoldásba A korábbi években jól bevált az ifjúsági pszichológus igénybevétele, az iskola jellegéből adódóan néhány órában történő foglalkoztatása. 10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egy szakmai csoportba kerülő tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különbözőek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban, mindabban, ami kell ahhoz, hogy az iskolai követelményeknek sikerrel megfeleljenek. Eltér a tantárgyak iránti érdeklődésük, munkájuk eredménye, teljesítményük szintje. Tanulóink egy része kimagasló eredményekre képesek, intellektuális és nem intellektuális tevékenységekben. Ők a kiemelkedő képességűek, potenciális tehetségek. A tehetség meghatározása egyben ki is jelöli feladatainkat: ... A tehetségen azt a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. 10.1. Tehetségkutatás az iskolánkban Iskolánkban fontos feladat a tehetségek felfedezése, megbecsülése, a lehetőségek biztosítása. A tanórákon ennek érdekében törekszünk a differenciált foglalkozások szervezésére. Több, ill. igényesebb feladatokat kapnak a tehetséges tanulók, valamint lehetőséget adunk olyan beszámoló, kiselőadás megtartására, melyek témája és mélysége a kötelező tananyagon túlmutat. A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Figyelünk azokra a tanítványokra, akik szüntelen kíváncsiak, kitartóak, nagyfokú a szorgalmuk, "megszállottak", a beszélt nyelvet magas szinten használják, kiemelkedő érvelési képességűek, gyors gondolkodásúak, erős a képzelőerejük, gyakran kérdeznek, szenvedélyesen érdeklődnek egy vagy több tantárgy iránt, eredeti javaslataik vannak, ugyanakkor a rutinmunkában csekély az érdeklődésük. Támogatjuk tehetséges tanulóinkat, hogy ösztöndíjas és egyéb pályázatokon vegyenek részt. A tehetség sokféle, ezért a tehetséggondozás egész nevelőtestületünk feladata. 10.2. Tanórán kívüli lehetőségek a) az egyéni pályázatok (országos, megyei stb.) b) a tanulmányi versenyek c) a gyűjtőmunkák lehetőségei d) a szakirodalom megismertetése, önálló feldolgozása, értelmezése 10.3. Egyéb – nem szakkör jellegű – foglalkozások a) részvétel és felkészülés tanulmányi versenyeken b) osztálykirándulás – meghatározott terv szerint (törekszünk arra, hogy a tanulóink megismerhessék az ország tájegységeit) c) tanulmányi kirándulás (meghatározott terv szerint) d) múzeum-, kiállítás-, színház-, mozi látogatás osztálykeretben
14
e) ünnepi műsorok elkészítése, előadása a tehetséges és az irodalom iránt érdeklődő tanulóink aktív közreműködésével f) könyvtár, mindennapos nyitva tartással 10.4. Nyomon-követés A nevelési- és a munkaértekezletek, illetve a személyes beszélgetések lehetőséget teremtenek a pedagógus és a tanuló vélemények kicserélésére és a továbbhaladás eldöntésére. A nyomon követés az osztályfőnöki és szaktanári munka fontos része. Kiterjed a továbbtanulás és az elhelyezkedés irányítására, időnként a végzett tanulók felnőtté válásának folyamatára. 11. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok „Tudás és bölcsesség. A bölcs tudja, hogy erőszakkal erőszakot, indulattal indulatot idéz fel. S tudja azt is, hogy a bölcsességet, lojalitást neki magának kell kitermelnie s elvetnie embertársai lényében, amely épp úgy lehet mérgező, gonosz növények humusza, mint isteni gyümölcsöké. Minden a kertésztől függ, aki a magot elülteti.” / Szepes Mária / Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő preventív szociális munkát és pedagógiai tevékenységeket az osztályfőnöki munkaközösség-vezetők az iskolai védőnő (mentálhigiéniás szakember) és a gyermekvédelmi felelős vagy az iskolai szociális munkás koordinálja. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényből (1997. évi XXXI. Tv.) adódó új prioritások alapján átdolgoztuk az intézmény gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos programját. Tanulóink egy része hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. E kategória meghatározásánál az adatgyűjtés és nyilvántartás folyamatában a következő szempontokat vettük (vesszük) figyelembe: a) a szülők iskolázottsága b) a szülők egzisztenciális biztonsága c) a családok stabilitása d) az eltartottak száma, a család nagysága e) a szülők és a családtagok devianciája f) kisebbségi, etnikai helyzet 11.1. Az ifjúságvédelemmel szolgáltatások
kapcsolatos
feladatok
tevékenységformák,
módszerek,
eszközök,
A pedagógiai programban kiemelkedő szerepet szánunk a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatoknak. A tanulók nagy része a társadalom perifériáján élő családból érkezik nap mint nap az iskolába. A beszűkült környezetben élő szülők, de gyerekeik is vágynak egy stabil kapcsolatra. Egyre több a szorongó, a bizonytalanság érzésével küzdő, szeretetre, védettségre vágyó gyermek. Épp ezért az iskolának kell vállalnia, hogy színtere lehessen a szülőtársakkal, pedagógusokkal, intézményvezetőkkel történő találkozásnak, s ily módon adjon lehetőséget a nyomasztó gondok megosztására. Ezen belül is fontosnak tartjuk: a) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vagy az iskolai szociális munkás segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. b) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a gyermek– és ifjúságvédelmi felelős vagy az iskolai szociális munkás személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. c) Tanévkezdéskor minden osztályfőnök felméri a veszélyeztetett, illetve a hátrányos tanulók számát és azt jelzi a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, iskolai szociális munkásnak. d) Az osztályfőnök jelzi a gyermekvédelmi felelősnek, iskolai szociális munkásnak a tanulási és magatartási problémás tanulót, aki a megfelelő szakértői bizottsághoz, ill. a nevelési tanácsadóba utalja a tanulót. e) Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát. f) A gyermek– és ifjúságvédelmi felelős, iskolai szociális munkás a pedagógusok, szülők, tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetések alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a
15
veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. g) A gyermekvédelmi felelős vagy az iskolai szociális munkás tájékoztatást nyújt a tanulóknak a számukra szervezett szabadidős programról.(iskolai, kistérségi, nyári táborozás,) h) Drog- és bűnmegelőzési előadásokat szervezünk szakemberek bevonásával tanulóinknak. i) Szexuális felvilágosítás, szexuális zaklatás témakörben előadás szervezünk tanulóinknak szakemberek közreműködésével. Vállalt gyermekvédelmi feladataink: a) a család, és a gyermek közvetlen környezetének megismerése. b) a veszélyeztetett tanulók tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra. c) tanácsadás tanulóknak, szülőknek. d) kapcsolattartás, együttműködés a Rendőrséggel, a Gyámhivatallal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, családgondozóval, a Nevelési Tanácsadóval, védőnői szolgálattal, iskolaorvossal, és sok más gyermekvédelmi szervezettel. e) képviselni a gyermek érdekeit fegyelmi tárgyalásokon, más iskolába való átirányítási döntés előtt. f) szociális ellátások számbavétele. g) hiányzások követése és megfelelő intézkedések megtétele. h) a gyermek kapcsolatainak feltárása, /kortársközösség, tágabb környezet/ s ennek ismeretében a veszélyeztető faktorok kiszűrése. i) a helyi lehetőségek kihasználásával a szabadidő hasznos eltöltésére törekvés /kirándulások, múzeumlátogatások, vetélkedők, stb./. j) lehetőség biztosítása a tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatására, a tanórán kívüli korrepetálásra. k) mentálhigiénés, prevenciós programok szervezése. l) esetmegbeszélések. m) figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázati kiírásokat, és ezekről tájékoztatja a nevelőtestületet. n) feladata elérni azt, hogy a pedagógiai programban és az iskola életében kiemelkedő helyen szerepeljen a gyermekvédelem. 11.2. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős vagy az iskolai szociális munkás önálló feladatai a) Külső intézményekkel való kapcsolattartás (gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családgondozó intézmények) b) Pályázatok c) Szakirodalom gyűjtése d) Ismertetők, szóróanyagok e) Továbbképzéseken való részvétel (beszámolók) f) Nyilvántartás (adminisztráció), érkező anyagok rendszerezése g) Problémajelző iskolai lap h) Esetjelző lap (gyermekjóléti szolgálatok informálása) i) Egyéni megoldási program (értékelő lappal) Iskolánkban az éves költségvetés függvényében teljes vagy részmunkaidős gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vagy iskolai szociális munkás dolgozik. Munkájával segíti és tájékoztatja a pedagógusokat a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos rendelkezésekről. Az iskolaorvossal és a védőnővel együttműködve védő-óvó intézkedéseket kezdeményez, illetve ezek megvalósításában közreműködik, figyelemmel kíséri a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók fejlődését. Iskolai helyzetfelméréseket készít, különös tekintettel az új 9. osztályosokra. A tanév elején személyesen is felkeresi, tájékoztatja a tanulókat munkájáról, tevékenységéről és elérhetőségéről. A felderített veszélyeztetett tanulókkal az ifjúságvédelmi felelős személyes kapcsolatot alakít ki, szükség esetén családlátogatásokon is részt vesz. Segítséget nyújt az osztályfőnököknek a hatósági intézkedésekhez szükséges környezettanulmány és pedagógiai jellemzés elkészítésében. Állandó kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, Családsegítő Központokkal, a Nagycsaládosok Egyesületével és más civil szervezetekkel. Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakhelye szerint illetékes polgármesteri 16
hivatalnál. Figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, aktuális esetben irányítja a pályázati tevékenységet. 12. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk tanulóinak nagy hányada gyenge tanulmányi eredménnyel érkezik hozzánk, az általános iskolában – különböző okokból – nem tudták megfelelően teljesíteni a tantervi követelményeket. Pedagógiai munkánkban eddig is vállaltuk azoknak a gyerekeknek a tanulási-nevelési felzárkóztatását, akik kortársaiktól lemaradtak, magatartási zavarokkal küzdenek és hátrányos helyzetűek. Cél: A kudarcok okainak felderítése, a tanulságok hasznosítása, a lemaradt tanulóknál a "tudáshátrány" csökkentése. Eljárások, eszközök a) a megoldásra koncentráló pedagógiai beállítódás és felkészültség, b) a tanulás tanítása, szokások, módszerek, technikák elsajátítása, c) azokban a tantárgyakban, amelyekben a lemaradás nagyobb, illetve a lemaradó tanulók száma indokolja, felzárkóztató programok szervezése időszakosan, d) az egyéni tanulási zavarok esetén: e) kapcsolatfelvétel a szülővel, gondviselővel, f) a szaktanár egyéni segítségnyújtása, g) a Nevelési Tanácsadó nyújtotta lehetőségek felhasználása. A 15. életévét betöltött, alapiskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok számára olyan programot valósítunk meg, mely a szakképzés megkezdésére készít fel. A hátrányos helyzetű fiatalokkal kapcsolatos törvényi környezet jelentősen változott az elmúlt években. A probléma fontossága és megoldásának elodázhatatlansága egyre világosabbá válik az oktatás döntéshozói számára. Ezt bizonyítja, hogy jogszabályi szinten megjelentek a hátrányos helyzetű, a szociálisan hátrányos helyzetű, az etnikai kisebbséghez tartozó fiatalok kérdésével foglalkozó jogszabályi helyek. Elkészültek a törvény által előírt egy- és kétéves felzárkóztató kerettantervek. E kerettantervek azt a célt tűzik ki, hogy a tanuló egy, illetve két év alatt hátrányait ledolgozva alapiskolai végzettséget adjon a résztvevőknek. Alkalmazásuk a 2001-2002. tanévtől megkezdődött, nálunk jelenleg e kerettantervek szerint folyik tanulók képzése. Egyértelműen megállapítható, hogy a bevezetés csak kezdeti szakasznak tekinthető, hiszen a célcsoporthoz képest az alkalmazás elenyésző mértékű. Ezeknek a fiataloknak nagy része tanulmányait a szakképzésben szeretné folytatni anélkül, hogy megszerezze az alapiskolai végzettséget, „szakmát” szeretne szerezni, hogy a sikeres munkába állással önálló életet tudjon kezdeni. E tanulók többsége olyan társadalmi környezetből származik, ahol hiányzik a tanulásra történő motiválás családi háttere, mely alapvetően abból is származik, hogy a szakiskolai tanulók többsége általában a leghátrányosabb társadalmi rétegek közül kerül az iskolába: anyagi-szociális és családi-mentális (szocializációs) körülményeik jelentősen rosszabbak a szakközépiskolába vagy gimnáziumba járó fiatalokénál. A társadalmi helyzetből származó szelekció tehát többszörösen sújtja e fiatalokat. A többszörös hátrányos helyzet következtében a szakiskolába kerülő fiatalok jelentős része tantárgyi bukásokkal érkezik, valamint nem kis része évismétlő. Az iskolánk ezen képzésébe igen nagy arányban kerülnek kudarcokkal terhelt, hátrányos szociális helyzetű, gyenge tanulási képességű, hiányos általános műveltséggel rendelkező, ugyanakkor túlkoros, nehezen nevelhető tanulók. A pedagógiai-képzési hátrányok mellé gyakran társul szociális, családi hátrány. Ennek a problémának a kezelésére a magyar pedagógia és szakképzés a kezdeti lépéseket már megtette, azonban a ráfordítások csekély volta miatt ezek társadalmi hatása nem volt jelentős, a változások helyi szinten megálltak. Az előzőek figyelembevételével olyan egyéves szakképzésre felkészítő program szükséges, mely a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciákra készít fel és a következő elemeket tartalmazza: a) pályaorientációs szakasz, b) helyzetfelmérő szakasz, c) felkészítő szakasz, d) értékelő szakasz.
17
Az iskola korszerű pedagógiai módszerekkel, a szociálpedagógia eszközeinek felhasználásával kell, hogy segítse a felzárkózást. Egyik legfontosabb cél, hogy a számos kudarcot megélt tanuló sikerként élje meg a szakképzésre felkészítő iskolai tevékenységet. A hátrányos helyzetű, ezen belül különösen a roma tanulók szocializációs hiányosságainak pótlása a pedagógusoktól speciális szakértelmet követel. A tanulók tudásbeli hiányosságainak pótlása a szakmatanulás előkészítésére rendelkezésre álló idő rugalmas kezelésével, egyéni foglalkoztatással lehetséges. 13. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Cél: A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok felmérése, problémáinak megismerése. A felderített szociális hátrányok enyhítése, a tanulók beilleszkedésének elősegítése. Feladatok: a) b) c) d) e) f) g) h) i)
a tanulók szociális hátterének megismerése az iskolai szociális munka eszköztárával a tanulók személyi jogainak tiszteletben tartása, a szociális hátrányból eredő értékrendbeli zavarok leküzdése, a helyes értékrend kialakítása, a hátrányos helyzetű tanulókkal való egyéni foglalkozás, az iskolai tanszerellátás- tanulószobai ellátás biztosítása, a tanulók és a szülők információhoz juttatása, kapcsolatfelvétel, együttműködés a szakszolgáltató intézményekkel, egészségügyi előadások, tájékoztatások, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
Feladatok a tanulók körében: Tájékoztatás az iskola segítségnyújtási lehetőségeiről (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, iskolai szociális munkás), – egyéni problémák figyelemmel kisérése (beszélgetés, tanácsadás, információ, ügyintézés vagy azonnali segítségnyújtás). Segítségnyújtás a tanuláshoz, önképzés (tanulószobai felzárkóztatás, korrepetálások, könyvtár) szakköri, sportköri foglalkozások, közös szabadidős tevékenységek (iskolai, kirándulások, színház- és múzeumlátogatás könyvtárhasználat). Feladatok a szülők körében Közvetlen kapcsolattartás telefonon, személyesen, levélben (osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős iskolai szociális munkás) Tanácsadás, információ (ügyintézés segítése, az igényelhető anyagi juttatások fajtái a családok számára, ill. az igénylés módja, intézési lehetőségek) Szülői együttműködés kialakítása (szülői értekezlet, előadások, szülőknek szervezett programok) Feladatok a pedagógusok körében Felmérések az osztályban Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése a témában A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység részletezése a pedagógiai program gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó fejezetében található (11.pont) . Módszerek és eljárások A tanárok, különösen az osztályfőnökök feladata, hogy felismerjék a problémákat, keressék az okokat, nyújtsanak segítséget és jelezzék az iskola gyermekvédelmi felelősének, aki szükség esetén külső segítő szervezetekhez, intézményekhez fordul. Az osztályfőnök feladata, hogy az osztályában tanuló diákok családi helyzetét, körülményeit megismerve - a szaktanár kollégák jelzéseit is fegyelembe véve - a hátrányos helyzetű ill. a veszélyeztetett tanulókról kimutatást készítsen; a szülőket információkhoz juttassa. Az iskolában a természetbeni ellátások körébe tartozik a rászoruló gyermekek tankönyvellátásának támogatása.
18
14. A végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete határozza meg azokat a kötelező minimális eszközöket és felszereléseket, amelyekkel az iskolának az alapító okiratban meghatározott tevékenységeihez rendelkeznie kell. A fenntartó a Funkcionális taneszközök beszerzéséhez szükséges anyagi fedezetet biztosította. Az egyes tantárgyak tanítása ill. tanulása során szükséges eszközöket, anyagokat évente a költségvetés függvényében határozza meg a nevelőtestület az igazgató egyetértésével. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések körét - programunk célkitűzéseinek szellemében - három, egymást részben átfedő területként fogalmaztuk meg: Meglévő infrastruktúra, mely - kapcsolatrendszerünkkel együtt - a megfogalmazott célok elérésének alapjául szolgál. Pedagógusaink sajátos eszközei különösen fontosak megfogalmazott céljaink elérésében, hiszen a meglévő tárgyi eszközök a pedagógus közreműködésével válnak a nevelést-oktatást segítő eszközökké, az innovatív pedagógus ötleteinek megvalósításához hiányzó eszközöket pótolhat, a meglévők kihasználását javíthatja. Fejlesztési terveink a nevelés-oktatás feltételrendszerének folyamatos javítására, új módszerek, képzési formák bevezetésére saját eszközök, pályázati pénzek felhasználásával. 14.1 Meglévő infrastruktúra Az iskola környezete Iskolánk jelenleg egy épületben a székhelyén működik. Az oktatásnak, képzésnek helyet adó épületekben jól felszerelt tantermek és gyakorlati műhelyek található, melyek a gyakorlati képzés szinterei. Tantermeink célszerűen felszereltek, esztétikusnak mondhatók. Az egész iskolában, folyosók falain, tároló szekrényekben sok tárgy, eszköz, vizsgamunka látható, melyeket iskolánk volt tanulói készítettek. Az iskola egésze, külső, ill. belső képe, állapota és a tisztasága azt az odafigyelést, gondoskodást tükrözi, amellyel sajátunkként kezeljük, használjuk ezeket az épületeket. Eszközrendszer Az iskola audio-vizuális eszközökkel való ellátottsága még tovább javítható. Nincs minden tanterembe TVkészülék, video. Ennek kiküszöbölésére gördíthető TV-videolejátszó állványt használunk. A tanított tárgyak oktatásához különböző szemléltető eszközöket használunk. A közismereti tantárgyak zömében vásárolt eszközöket, demonstrációs anyagokat (diavetítő, írásvetítő, térképek, falitáblák) a szakelméleti és szakmai gyakorlat szemléltetői nagyrészt iskolánkban készülnek. A szakmai oktatásban jelentős műveletekről, folyamatokról, eszközökről, művészi területekről általunk készített diák, videók alkalmazása. Informatikai alapismeretek oktatása csoportbontásban folyik. A géppark összetétel – a folyamatos fejlesztés igénye, valamint a szűkös fejlesztési lehetőségek együttes érvényesülése következtében – vegyes, de kielégítőnek mondható. A szakmai szoftverekhez nyomtatót, szkennert és fénymásoló (nem színes) használunk. A gyakorlati oktatás eszközei Az iskolai műhelyeink eszközei, berendezése a kötelező eszközjegyzékben előírtaknak teljesen megfelelőek, jól felszereltnek mondhatjuk. A fazekas, kosárfonó, szövő, bőrtárgy műhelyeink a mai világban már-már kuriózumok. A folyamatos fejlesztések eredménye, hogy egy-egy kézműves szakmáknak a teljes vertikumát tudjuk bemutatni, oktatni. 14.2. Pedagógusaink sajátos eszközei a) segédanyagok készítése: sokszorosított vázlatok, kiegészítő anyagok, feladatlapok, b) saját szemléltetőanyagok készítése c) a könyvtár, mint eszköz használata: házi dolgozatok, kiselőadások d) segédanyagok készítése: sokszorosított vázlatok, kiegészítő anyagok, feladatlapok e) a könyvtár, mint eszköz használata: házi dolgozatok, kiselőadások
19
f) „élményadta” lehetőségek alkalmazása: rövid és hosszabb séták, kirándulások, múzeum és színházlátogatások stb. g) a munka, mint eszköz lehetőségeinek kihasználása: pályaorientáción, előképzésen h) versenyhelyzet, részvétel, jutalmazás lehetőségeinek kihasználása i) a „nem tanórai” foglalkozás: szünetekben, tanítás után és a magánéletben j) számítógépes terem használata, multimédiás digitális tábla használata k) iskolaújság, iskolarádió l) sportkör m) szakkörök n) alkalomszerű közös programok 14.3. Fejlesztési terveink: a) szakmai előképzés,alapozás feltételeinek javítása, a modul-rendszerű, a kompetencia alapú és oktatás elmélyítése b) az informatikai eszközállomány fejlesztése, c) újabb OKJ-s képzések tárgyi feltételeinek megteremtése, d) az audio-vizuális eszközpark bővítése e) könyvtári állomány bővítése, szakfolyóiratok megrendelése 15. A szülő, a tanuló és az iskola együttműködésének formái A szocializáció elsődleges színtere a család. Itt szembesülnek először a gyerekek a követelményekkel, az elvárásokkal, az egymáshoz közelítő érdekekkel. Az iskola folytatja az értékszocializációs folyamatot. Szeretnénk elérni, hogy a családi és az iskolai követelményrendszer közel kerüljön egymáshoz. Ennek érdekében a szülőkkel is megismertetjük iskolánk nevelési-oktatási célkitűzéseit, a fontos tennivalókat, valamint az adott tanévre érvényes feladatainkat. Fontosnak érezzük, hogy nevelési céljainkat közelíthessük egymáshoz. A tanulmányi munka az elsődleges a szülő-pedagógus kapcsolatban, az iskola alapvető funkciójának megfelelően. Azonban az igények szerint a viselkedés és magatartás formálása, általában a nevelési szint emelése, az eddiginél még nagyobb figyelmet kell kapjon. Feladataink: a) megismertetni a szülőkkel iskolánk nevelési-, oktatási-, képzési célkitűzéseit, az adott tanévre érvényes feladatokat b) tanulóink ellenőrzőjén keresztül tájékoztatást adni a kapcsolattartás módjáról és időpontjáról a bajok megelőzése érdekében c) az osztályfőnökök, szaktanárok, szakoktatók nyújtsanak segítséget a család nevelési problémáinak megoldásában, indokolt esetben szakemberek bevonásával is. Az iskola pedagógusai és a szülők között rendszeres a kapcsolat, melynek formájáról, idejéről a szülő a tanuló tájékoztató füzete útján értesül. A szülőkkel való rendszeres találkozásra az alábbi formák beváltak: Szülői értekezlet: a) az összevont szülői értekezletet alkalmanként, a szülői munkaközösség vagy az igazgató kezdeményezésére hívjuk össze. b) az osztályszülői értekezlet rendszeres, évenkénti 2-3 alkalommal kerül rá sor. Az aktuális tanévhez kapcsolódó feladatokon és eredmények ismertetésén túl ezen a fórumon mondhatják el véleményüket a szülők az osztályközösség fejlődéséről, rendezvényeiről. c) az ellenőrző könyv a szülői ház és az iskola közvetlen információs eszköze, a tanulók előmeneteléről a rendszeres tájékoztatás fontos eleme, Fogadóóra: A fogadóórán minden tanár jelen van. Az iskolai szintű fogadóórák ideje adott, de az egyéni fogadóórák a szülők és a tanárok elfoglaltságához igazodik. Célja, hogy információt adjunk a tanulók magatartásáról, szorgalmáról, a tanulmányi előmenetelében, neveltségében tapasztalt változásokról. Az egyéni beszélgetések során az értékelésre, elemzésre (okkeresésre), a szülői és a pedagógiai tennivalók egyeztetésére kerül sor. Célunk az őszinte problémafeltáráshoz a bizalomteljes légkör biztosítása, a tanuló fejlődésébe vetett hit kifejezésre juttatása. A szülő nevelési gondjaihoz is segítséget adjunk ezen alkalmakkor. 20
Nyílt napok: Célja, hogy a szülők a gyakorlatban érzékeljék az iskola követelményeit, valamint az, hogy leendő tanulóink szülei megismerkedhessenek az iskola légkörével. A szülők visszajelzése pozitív, ezért rendszeressé kívánjuk tenni. Családlátogatás: Ez a kapcsolattartási forma az utóbbi években háttérbe szorult. Igény esetén, súlyos nevelési probléma jelentkezésének az idején élünk ezzel a lehetőséggel. Szülői munkaközösség: A szülői munkaközösségben minden szakmai csoport 1 főt delegál, majd a 3 fős vezetőséget évente választja (vagy megerősíti). A szülői munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői munkaközösségi megbeszéléseken az iskolavezetés tagjai részt vesznek. Az iskolavezetés a szülők véleményét kéri a "Házirend", a különböző iskolai programok (kirándulások, rendezvények stb.) jóváhagyása előtt. Egyéb formák: a) kiállítások szervezése tanuló és szülő közös munkáiból b) rendezvény a tanuló és szülő fellépésével c) sportverseny, vetélkedő a szülők bevonásával d) kulturális rendezvények a szülők aktív közreműködésével e) nyári táborozásban szülői részvétel f) osztálykirándulás családi kirándulássá szélesítésével. 15.1 A diákönkormányzat Iskolánk tanulói diákönkormányzatot hozhatnak létre, amely a közoktatásról szóló törvény 63.§.(1) - (7) bekezdés alapján működik. A diákönkormányzat a diákság önszerveződő csoportjaira épül. Célunk, hogy az iskola tanulói együttesen és egyénileg is valós gazdái legyenek az iskolai élet azon részének, amelyek irányítására, szervezésére a Közoktatási törvény, a Házirend, a Diákönkormányzat Szervezési és Működési Szabályzata felhatalmazást ad. A tanuló jogi képviselete a diákönkormányzat. Az iskolai önkormányzat akkor működik, ha a tanulói jogokat a tanulók és a tanárok megegyezése alapján közösen gyakorolják. Fontos az információcsere: a gyerekeknek alkalmuk és módjuk legyen elmondani a kívánságaikat, javaslataikat, panaszaikat. A tanuló minden olyan érdemi kérdésben kapjon szót, mely a közösség életét érinti. A diákjogok tekintetében a nemzetközi gyermekjogokkal összhangban határoztuk meg alapelveinket, amelyek a következők: a) Jog és nem jog közötti különbségek egyértelművé tétele b) Jogok és kötelességek viszonya (nincs közöttük prioritás, hogy előbb a kötelességedet lásd el) Jogoknak a pedagógusokkal, diákokkal szemben érvényesülni kell: a) a diák-pedagógus b) a pedagógus-diák c) a diák-diák viszonyt figyelembe véve Diákjogok érvényesülése: a) a diák problémáival a diákönkormányzathoz fordulhat, b) az iskolai szabályok megoldásában való részvétel, c) egyetértési jog a házirendben foglaltakkal Az önkormányzati munka tartalmilag többek között: a) a tanulói önkiszolgálást b) az ügyelet feladatait c) a diákéletet színező tevékenységek minél szélesebb skálájának programját öleli fel. Így lehetőség nyílik arra, hogy a tanulók tervezzék, szervezzék a programokat, részt vegyenek a végrehajtásukban. Vonjuk be őket az értékelésbe is. 21
Az önkormányzatot irányító pedagógus ötletet, tanácsot ad, irányít, meggyőz, kezdeményez, ha kell. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. Legfontosabb feladatai: a) a tanulók, tanulóközösségek érdekeinek képviselete b) tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében és szervezésében. 16. Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja Szakképző iskolánk tanulóközössége – sajátos képzéseink folytán – életkorban és tanulmányaikban, értékrendszerükben, családi hátterüket és testi-lelki működésüket tekintve nagyon különbözőek. A 9-10. alapműveltséget adó évfolyam tanulói 14-16 év közöttiek, a 11-12. szakképző évfolyamon általában 16-20 évesek tanulnak és a felzárkóztató képzésben résztvevők 16-22 évesek. Mindegyik korosztály más-más nevelési igényű, így iskolánk egészségügyi-környezeti nevelési programja igen sokrétű, összetett. A program kiemelten a 9-10. évfolyam tanulóival valamint a felzárkóztató oktatásban résztvevőkkel foglalkozik, akikről elmondhatjuk, hogy többsége hátrányos helyzetű. Nincsenek tisztában testi-lelki működésükkel. Megváltozott értékrendjük következtében sokszor torz elképzeléseik vannak a családról, az őket körülvevő dolgokról, az életről. Hatalmas szükségük van beszélgetésekre, lelki gondozásra, életvezetési tanácsokra, mert otthon (nagyon sokan) nem beszélhetik meg gondjaikat, problémájukat. Biológiailag érettek – tehát testileg megfelelően fejlettek, de ezt nem követi lelki fejlődés. „Felnőtt módon” élnek – korai szexuális élet, dohányzás, alkalmi drogozás. Iskolánkban fontos működtetni az egészségnevelési és a környezeti nevelés programot. Tanári közreműködéssel mutatjuk be az egészséges életmód, az egészséges életvezetés alapjait, hogy majd legyen mire építkezniük életükben. Külön hangsúlyt fektetünk a prevencióra (drogprevenció, ifjúsági bűnmegelőzés stb.). Szeretnénk elsajátíttatni velük, hogy – szemléletük megváltoztatásával – legyen igényük az egészséges, biztonságos szexuális életre. Megnövekedett önismereti érzékenységüket, önmegismerési igényüket kihasználva, tanórákon és egyéb tanórán kívüli programokon szeretnénk megismertetni velük a testi és lelki egészség módszereit. A szabadidős tevékenység a „mens sana in corpore sano” jelmondatát felhasználva az egészséges test és az egészséges lélek összhangjának megteremtését célozza meg. Az egészségnevelő és környezeti nevelési feladatok megvalósításához a személyi feltételek adottak. Iskolánk pedagógusain kívül az iskolaorvos, a védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünk, esetenként külső szakemberek és nem utolsósorban a kortárs nevelő diákok is aktívan vesznek részt a munkában. A tárgyi feltételek kedvezőek. A programok anyagi feltételeit iskolai, illetve pályázati erőforrásokból teremtjük elő. 16.1. Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési program alapelvei, fejlesztési céljai és színterei Az egészségnevelés Az egészségmegőrzés, egészséges életvitel olyan készségek birtoklását jelenti, amelyek segítségével az egyén nemcsak erőfeszítéssel és rövidtávon képes életmód-változást elérni, hanem az egészséges életmód élete részévé válik. Minél korábban sajátítja el az egyén, annál természetesebb részévé válik mindennapi életének. Ilyen jártasságok például: a) Személyes értékek tudatos ismerete b) Csoportnyomás kivédésének tudatos képessége c) Stresszkezelő stratégiák d) Egészséges étrend önálló kialakításának képessége e) Önálló mozgásprogram végrehajtása f) Saját test ismerete, önvizsgálat, stb. g) Egyre növekvő kontroll szerzése egészségük felett h) Törődjenek többet az egészségükkel, fordítsanak gondot a prevencióra!
22
A tanulóink az egészségkultúra területén: a) Legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő, megőrző magatartás elsajátítására. Ismerjék az egészséget befolyásoló tényezők, a munka és pihenés helyes arányát, a betegségek hatását a szervezetre. b) Legyen áttekintésük a betegség-megelőzés lehetőségeiről és ismerjék az egészségkárosító hatások következményeit. c) Legyenek tisztában az élvezeti cikkek ártalmasságával, ismerjék a szenvedélybetegségek egészségkárosító és személyiségromboló hatásait. d) Fogadják el az egészséges életmód, a felelősségteljes nemi magatartás szükségességét. A családi életre való felkészítés területén a) Fogadják el a partnerkapcsolatok egészséges alakulásának, a házasságra való felkészülésnek, a családnak a fontosságát, ismerjék meg a gyermekvállalás feltételeit. Alakuljon ki felelősségteljes magatartás a magánélet és a párkapcsolatok körében. b) Ismerjék fel a különböző értékű, hasznos és káros magatartásokat, tevékenységeket, követendő és elvetendő mintákat, életviteleket, legyenek képesek értékelni azokat, véleményt alkotni azokról. c) Fejlődjön kommunikációs készségük, legyen a helyzetnek megfelelő a viselkedésük. Az egészségnevelés színterei a) Tanítási órákon (elsősorban pályaorientáció, osztályfőnöki óra, egészségtan) b) Tanítási órákon kívül (előadások és beszélgetések, kortárs segítők képzése) c) Iskolán kívül (tanulmányi kirándulások, kiállítások megtekintése, helytörténeti és történelmi séták) Környezeti nevelés Környezetünk szennyezése általános szokássá vált, a kialakuló veszély óriási és egyre fokozódó mértékű, s a fiatalok életét jelentősen befolyásolja. A diákokkal megértetjük és elfogadtatjuk a környezetvédelem fontosságát, sokoldalúságát, a teljes világot érintő jelentőségét, igyekszünk kialakítani bennük a környezetükért érzett felelősségérzetet, felkelteni a tevékeny környezetvédelem igényét, a környezettudatos életvitelre törekvést, a „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan”-elv alapján, ezzel is előkészítve felnőttkoruk egészségesebb környezetét. Ezen célok érdekében munkánk kapcsolódik: a) tantárgyakhoz (földrajz, fizika, egészségtan, történelem, szakmai tantárgyak, környezet- és munkavédelem) b) osztályfőnöki órákhoz c) a DÖK-tevékenységéhez (iskolai teremgondozási verseny és az „Egy napot az iskoláért!” mozgalom meghirdetésére) d) helytörténeti sétákhoz, tanulmányi kirándulásokhoz. Egészségügyi felügyelet Iskolánk (az 1997. évi CLIV. Egészségügyi Törvény és a végrehajtására kiadott egészségügyi jogszabályok szerint) gondoskodik a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletéről és ellátásáról. A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, védőoltását, ellenőrzését az iskolaorvos és a védőnő (egészségügyi asszisztens) végzi, heti egy alkalommal. Az iskolaorvos egyeztetett éves munkaterv szerint végzi: a) a tanulók továbbtanulás előtti pályaalkalmassági vizsgálatait (9. évfolyam tanulóit a szülőkkel egyeztetett időpontban és a szülők bevonásával), b) a tanulók egészségügyi vizsgálatát, majd az ellenőrzést, c) eseti vizsgálatokat, tanácsadást, d) szakorvoshoz irányítást, e) felmentéseket a testnevelési órákról (eseti, adott idejű, részleges), f) felkérésre felvilágosító előadások tartását (osztályfőnöki órákon, iskolarádióban). Biztonságos munkavégzés Megismertetjük a tanulókat a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeivel. Minden tantárgy keretében oktatjuk tanulóinknak a biztonságuk és testi épségük megóvásával kapcsolatos ismereteket, szabályokat és viselkedési formákat. 23
Az első osztályfőnöki órákon munkavédelmi tájékoztatót tartanak az osztályfőnökök, melyet az osztálynaplóba is bevezetnek. Munkavédelmi oktatásban – tájékoztatásban – részesülnek tanulóink testnevelési és sportfoglalkozások előtt, a gyakorlati foglalkozásokon, iskolán kívüli iskolai szervezésű programok előtt (pl. osztálykirándulás) és ha új oktatási környezetbe kerülnek. Az iskola a szakmai gyakorlati idejére minden tanulónak munkaköpenyt biztosít és előírja a váltócipő használatát a tanműhelyben. A nyári gyakorlat ideje alatt tanulóinknak védőitalt biztosítunk. Környezet- és munkavédelem órákon a szakképesítésekhez előírt szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelően készítjük fel a tanulókat a speciális ismeretek alkalmazására. Sporttevékenység Az iskolai testnevelési órák és szabadidős sporttevékenység egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása elsődleges feladatunk. Biztosítjuk diákjaink számára a mindennapi testnevelés – mozgás lehetőségét, kötelező testnevelés órákon és délutáni sportkörökkel. Tavasszal és ősszel rendszeresen veszünk részt tömegsport rendezvényeken, hétvégi túrák szervezésében és lebonyolításában. 16.2. Eszközök, módszerek, tevékenységformák Kortársak bevonása Tanítványainknál a kortársak viselkedésmintái átmenetileg sokkal meghatározóbbak lehetnek, mint a szülői vagy tanári minták. A diákok között mindig akadnak olyan egyéniségek, akik pozitív mintaként szerepelhetnek, akiknek a véleményét a diákság nagy része elfogadja, példáját követi. Minden évben megszervezzük a kortárs nevelők képzését, mert sikeres egészségnevelő program nehezen képzelhető el a kortársak bevonása nélkül. Közösségben végzett munka Az egészségnevelés és környezeti nevelés akkor lehet hatékony, ha az egy összeforrott, együttműködő közösségben alakul ki. Egy pozitív és támogató közösséghez szívesen tartoznak a tanulók és szívesen átveszik annak céljait és normáit. Komplex tevékenységformák Műveltségi területek, új módszerek és lehetőségek komplex felhasználásával erősödik és válik tudatossá az egészségmegőrzés, az egészséges életvitel: a) irodalmi- képzőművészeti alkotások, filmek elemzése, saját élmények, esetek elemzése– megbeszélése, önálló véleményalkotás, tapasztalatok összegzése, b) szerep- és szituációs játékok a kortárs- és partnerkapcsolatok, valamint a család és családi élet vonatkozásában, c) ismeretterjesztő kiadványok, médiumok segítségével ismeretek szerzése, szöveges és képi információk értelmezése, d) játékos, érdekes csoportmunka, bemutatás és gyakoroltatás, versenyek. 16.2.2. Közlekedési ismeretek, elsősegélynyújtás Iskolánk kiemelten fontosnak tarja, hogy tanulóink magabiztosan és biztonságosan használják és értsék a közlekedési, forgalmi szabályokat, ezzel is elejét véve a gyakori utcai baleseteknek, különös tekintettel a kerékpáros, és gyalogos balesetekre. Ezért 2004/2005-ös tanévtől minden évben megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a szabadóra-keret terhére beépítjük-e az iskolai oktatásba a közlekedési ismeretek órákat, melyeken a tanulók megismerkedhetnek a KRESZ szabályaival (kitekintéssel az Uniós specialitásokra), az utcai magatartási szabályokra, alapfokú műszaki ismereteket szerezhetnek, és megismerhetik, illetve gyakorolhatják a balesetek esetén szükséges elsősegély-nyújtási teendőket. Célunk, hogy a kettő tanév alatt B kategóriás autóvezetéssel kapcsolatos elméleti vizsgáikat az iskolánkban tanulóink teljesíteni tudják.
24
III. A HELYI TANTERVE 1. Felzárkóztató oktatás tanterve 1.1. Célok és feladatok A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatásban azok a tanulók vehetnek részt, akik nem fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúltak tizenhat évesek. A felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított iskolai bizonyítvány szakképzési évfolyamba lépésre, továbbá az általános iskolában a nyolcadik évfolyamig, illetve a szakiskolában kilencedik-tizedik évfolyamon osztályozó vizsga letételére jogosít. A tanulók a felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphetnek, ahol alapfokú iskolai végzettséghez – a nyolcadik osztály elvégzéséhez -, a tizedik osztály elvégzéséhez, alapműveltségi vizsgához kötött és iskolai előképzettséghez nem kötött szakképesítéseket sajátíthatnak el. A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával – amennyiben a szakmai vizsga letételének feltétele ennek megléte – alapműveltségi vizsgára történő felkészítés is folyik. A felzárkóztató oktatás biztosíthatja, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé teszi a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését. A felzárkóztatás célja a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, a pályaválasztási döntés megalapozása, a szakmai vizsgára történő felkészülés előkészítése, a szakmatanuláshoz szükséges általános ismeretek elsajátíttatása, az alapkészségek és képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban és a munkában. A célok megvalósítása a nevelés előtérbe helyezését igényli, alapvető fontosságú, hogy a szabálykövető magatartás kialakítása, a képességek fejlesztése, a szakképzés előkészítése és az általános műveltség ismeretanyagának elsajátíttatása egymással összehangoltan folyjék. A kerettantervek alapján meghatározott tananyagok elsősorban a szocializációhoz és a munkatevékenységhez szükséges tudás megszerzését, képességek és készségek fejlesztését szolgálják, ezért a tananyag feldolgozása nem a tananyag „leadását”, hanem a tanulók cselekvő részvételét igényli. Ennek érdekében a kerettanterv lehetőséget ad a differenciált tanulásszervezésre, az általános műveltséget megalapozó és a szakmatanulást előkészítő tartalmak egy részének a gyakorlati oktatással való összekapcsolására, az általános műveltségi elemek elsajátításának valamilyen konkrét gyakorlati tevékenység elvégzéséhez, élettapasztalathoz kapcsolására, ami növeli a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé teszi sikerélményhez jutásukat. A felzárkóztató oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik, elméleti és gyakorlati tanórai foglalkozások keretében. A jogszabály csak a belépő tanulók életkorát határozza meg – 16 éves életkor betöltése -, illetve az általános iskolai végzettség hiányát rögzíti feltételként. Tekintettel azonban arra, hogy csak nappali rendszerű iskolai oktatásban szervezhető meg, a tanuló csak abban a tanévben kezdhet utoljára tanévet, amelyben a 22. életévét betölti. A tantervben két új eszköz segíti a felzárkózást: a személyiségfejlesztő, szocializáló program, amely – bár a kerettantervben önálló fejezetként szerepel, nem jelenik meg az óratervben, hanem a különböző általánosan művelő, szakmai előkészítő, alapozó, művészeti és szabadidős programokhoz illeszkedik, és a szakmai előkészítés-alapozás, amely a gyakorlati tevékenységek, a műhelyekben folytatott munka során lehetőséget nyújt a fiatalok motiválására, képességeik feltárására, fejlesztésére, sikerhez juttatásuk.
25
1.2. A szakiskolai felzárkóztató program szervezése A szakiskolai felzárkóztató oktatásban a tanulók kötelező tanórai foglalkozása napi hét óránál nem lehet több. Az iskolának a belépő tudásszint felmérése alapján kell megállapítania, hogy a tanuló melyik programba léphet be. A felzárkóztató oktatásban a tanulói munka egyéni fejlesztési tervek alapján folyik, amelyeket a tanulói tudásszint és igények alapján a nevelőtestület készít el. 1.3. A szakiskolai felzárkóztató kerettanterv szerkezete A felzárkóztató oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik. Közismereti tantárgyak A közismereti oktatás során azokat a funkcionális készségeket, képességeket és ismereteket kell előtérbe helyezni, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek, emellett biztosítani kell a felkészítést az általános iskolában letehető osztályozóvizsgákra. A program kialakításakor olyan tovább építhető tartalmakat és követelményeket kell meghatározni, amelyek a későbbi alapműveltségi vizsgára való felkészülést is lehetővé teszik. Projekt módszerrel szervezett kompetencia fejlesztő foglalkozások Célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése a szakmatanulás iránt, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréshez, hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához. A pályaorientáció keretében a tanulók megismerik a négy szakterület – a humán, a műszaki, a gazdaságiszolgáltatási és agrár – tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit, az érdeklődési körüknek megfelelő szakmacsoportokat, illetve szakképesítéseket. A megismerést és a szakmatanuláshoz való kedv felébresztését segítik a pályaorientáció keretében megszervezett tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők élménybeszámolói. A szakmai előkészítés több, általában három-négy szakmacsoport munkaterületének alaposabb megismerését, az e területen végzendő munka néhány egyszerűbb, előképzettséget nem igénylő tevékenységformájának kipróbálást szolgálja, tevékenységorientált. Célja a konkrét tapasztalatszerzés, a pályaorientáció során megalapozott pályaválasztási döntés megerősítése. A program nem korlátozódik a manuális munkára. A gyakorlatban megoldandó feladatokhoz kapcsolódik az elméleti szakmai előkészítő oktatás, melybe az adott foglalkozási területhez illeszkedő általános műveltség-modulok is integrálódhatnak. A szakmai előkészítés gyakorlati része tanműhelyben, tankertben, tanirodában, laboratóriumban, mérőszobában szervezhető meg. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanuló egy szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek, készségeinek, képességeinek fejlesztésére, az ezekhez szükséges általános műveltségi elemekkel való összekapcsolására és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges viselkedésformák elsajátítására kap lehetőséget. A szakmai alapozó oktatás során a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, és felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés ismereteinek elsajátítására. A szakmai előkészítés és alapozás funkciója nem korlátozódik a pályaválasztási döntés megalapozására, a szakmatanuláshoz szükséges kitartás, motiváció, képességek fejlesztésére. A szakmai előkészítés és alapozás a szakképzés-pedagógia eszközrendszerével, a gyakorlati munka segítségével az ismeretátadó iskolában kudarcot vallott fiatalok felzárkóztatására, sikerhez juttatására nyújt lehetőséget. A szabadon tervezhető időkeret A szabadon tervezhető időkeret felhasználható az iskola helyi tanterve keretében a kerettantervben szereplő tantárgyak időkeretének növelésére, egyéni felzárkóztatásra, fejlesztésre, az évfolyamvizsgára való felkészülésre.
26
Az egyéni felzárkóztatás, fejlesztés, vizsgára történő felkészítés csoportbontásban, kiscsoportban (3-4 fő) is folyhat, indokolt esetben a közismereti program vagy a szakmai előkészítés-alapozás időkeretét is igénybe véve. Belépő, záró állapotfelmérés A felzárkóztató oktatásra beiskolázott tanulók szocializációja, ismeretanyaga, motivációja rendkívül különböző lehet attól függően, hogy milyen környezetből jöttek, milyen általános iskolába jártak, hány évfolyamot végeztek el előzetesen, milyen az élettapasztalataik, milyen a szociális helyzetük, mentálhigiénés állapotuk. Ahhoz, hogy eldönthető legyen egy-, vagy kétéves felzárkóztatásra van szükségük, illetve hogy a felzárkóztatásuk során az egyéni fejlesztésük milyen területeken igényel fokozott figyelmet, minden egyes tanuló vonatkozásában fel kell mérni induló helyzetüket, hiányaikat. Ezt a célt szolgálja a belépő állapotfelmérés. A felzárkóztató oktatás befejeztével eldönthető kell legyen, hogy a tanuló kellő felkészültséggel, viselkedéskultúrával rendelkezik-e egy adott, általa választott szakmában a szakképesítés megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, jártasságok elsajátításához. A záró állapotfelmérés az adott szakképesítés szempontjából fontos felkészültség meglétének mérésére szolgál. 1.4. Az egyéves felzárkóztató oktatás A KÖ ZISMERETI O KTATÁ S Az egyéves felzárkóztató oktatás a szakiskola tizedik évfolyamán szervezhető meg. Közismereti programja az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályos kerettanterveinek minimumkövetelményeire épül. A közismereti felkészítés első szakaszának meghatározó feladata a tanulási motiváció felkeltése, a tanulók sikerélményhez juttatása. Ehhez illeszkedik az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek és képességek fejlesz6tése. A közismereti kerettantervekben azok a funkcionális készségek, képességek és ismeretek kerülnek előtérbe, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek, s amelyek kiegészülhetnek az általános iskolai osztályozóvizsgára való felkészítéssel. A célok és feladatok megvalósítása érdekében a közismereti oktatást a hagyományostól eltérő oktatásszervezéssel és feladatcentrikus módszerek alkalmazásával lehet hatékonyabbá tenni. A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 3. §. (2) lehetővé teszi a tanórai foglalkozásoknak a hagyományos szervezési formáktól eltérő módon való megszervezését is, amennyiben ez biztosítja az előírt tananyag elsajátítását és a követelmények teljesítését. A rendelet ilyen megoldásnak tekinti a projektmódszert, az erdei iskolát, a múzeumi látogatást, a könyvtári foglalkozást, a művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozást. A projektmódszer keretében lehetőség van a szakmai orientáció, előkészítés és alapozás közismereti tantárgyakkal való integrálására. További átcsoportosítási, alkalmazási lehetőségeket biztosítanak a kerettantervi rendelet egyéb előírásai. TANTÁRGYI RENDSZEREK ÉS ÓRASZÁMOK Közismereti tanórai foglalkozás
Éves óraszámok
Magyar nyelv és irodalom
148 óra
Matematika
74 óra
Testnevelés
74 óra
Rajz
148 óra
Osztályfőnöki
74 óra
Projekt módszerrel megszervezet kompetenciafejlesztések Kommunikáció
74 óra
Tanulásmódszertan
74 óra
Egészségtan, egészségügyi alapismeretek
148 óra
Szociális kompetencia fejlesztés
148 óra
Iskolai gyakorlati foglalkozások 27
Szakmai előkészítő alapozó gyakorlat
222 óra
Kötelező óraszám összesen
1184 óra
A SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉ S A szakmai előkészítés az egyéves program első félévében szervezhető, időtartama szakmacsoportonként – a bemutatott szakmacsoportok számának függvényében – 4-6 hét. A szakmai előkészítés megszervezhető integrált projektként is, amely egy-egy komplex feladat keretében több szakmacsoport bemutatását teszi lehetővé. A szakmai előkészítés sajátos formája a munkaiskola, amely értéktermelő tevékenység keretében biztosítja a motiváció erősítését. A SZAKMAI ALAPOZÁS A szakmai alapozás az egyéves program második félévében jelenik meg. A szakmai előkészítéshez és alapozáshoz 8 szakmacsoportban (2-ben összevontan) készültek modulok. A pályaorientáció valamennyi szakmacsoportban közös. Nem került külön bontásra a szakmai előkészítő és a szakmai alapozó rész, egyes modulok a szakmai előkészítés és alapozás ismeretanyagát együtt tartalmazzák. A modulok óraszámai ajánlottak, a helyi igényeknek megfelelően változtathatók. Lehetőség van a szakmai előkészítő és alapozó modulok és a közismereti tantárgyak projektben történő összevonására. 1.5. A kétéves felzárkóztatás oktatás Azok a tanulók, akik nem végezték el az általános iskola hatodik osztályát, általában olyan mértékben maradnak el, hogy számukra indokolt kétéves felzárkóztató program szervezése. A kétéves program nem az egyéves program megnyújtása. Ezt egyértelműen indokolja az a tény, hogy a kétéves programba belépő tanuló készségei, ismeretei nem azonosak a hatodik osztályig eljutott tanulók belépő szintjével. Esetükben feltételezhetően halmozódnak a hátrányt előidéző tényezők (szegénység, állami gondozás, drogok, nem megfelelő lakáskörülmények, magatartászavarok, stb.). A kétéves programban tehát különösen összetett nevelési, motivációs, rehabilitációs feladatok jelentkeznek, amelyek a hagyományos iskolai munkaformákkal nem oldhatók meg. A program szervezésekor a tanulók környezetét is figyelembe kell vennünk. Fontos az együttműködés a családokkal és törekedni kell a szabadidő hasznos eltöltésének támogatására is. TANTÁRGYI RENDSZEREK ÉS ÓRASZÁMOK Közismereti tanórai foglalkozás
Éves óraszámok
Magyar nyelv és irodalom
74 óra
Matematika
74 óra
Társadalomismeret
74 óra
Testnevelés
74 óra
Földrajz
74 óra
Osztályfőnöki
74 óra
Projekt módszerrel megszervezet kompetenciafejlesztések Kommunikáció
74 óra
Tanulásmódszertan
74 óra
Egészségtan, egészségügyi alapismeretek
222 óra
Szociális kompetencia fejlesztés
148 óra
Iskolai gyakorlati foglalkozások Szakmai előkészítő alapozó gyakorlat
222 óra
Kötelező óraszám összesen
1184 óra
28
KÖZISMERETI TANTÁRGY AK A kétéves időtartamú felzárkóztató oktatást a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán kell megszervezni. A kilencedik évfolyam közismereti oktatásának alapvető célja a nevelési, szocializációs és rehabilitációs feladatok mellett a szintre hozás, az alapvető kommunikációs, nyelvi korlátok legyőzése, s az elemi számolási, matematikai készségek fejlesztése. Az anyanyelv és a matematika mellett elkezdődik a történelem oktatása, amely a kommunikációs képességek fejlesztésére is teret ad, s a természetismeret keretében az egészségtan oktatása, amely a helyes életvitel kialakításához nyújthat segítséget. Az informatika és a művészetek oktatása elsősorban a motiváció eszközrendszerét bővíti, s lehetőséget kínál újabb, tevékenységre épülő munkaformák kipróbálására. A kétéves időtartamú közismereti oktatás tizedik évfolyamos közismereti programja alapjában megegyezik az egyéves időtartamú tizedik évfolyamos felzárkóztató oktatás közismereti programjával. A kilencedik évfolyamra építve eltér a magyar nyelv és irodalom / kommunikáció és történelem oktatásának megszervezése, s elmarad az egészségtan. SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉS -ALAPO ZÁS A kétéves felzárkóztató oktatás első évének szakmai előkészítő-alapozó kerettanterve megegyezik az egyéves szakiskolai felzárkóztatás szakmai előkészítő-alapozó kerettantervével. A kétéves felzárkóztató második évében a szakmai előkészítés, alapozás egyéves felzárkóztatásra készült kerettantervi programja folytatható, vagy a tanulók a szakiskolák számára kiadott kerettanterv 10. évfolyamos szakmai alapozó programját végzik. (Szakiskola, A-változat) A szakiskolai felzárkóztató oktatás kerettanterve a szakmai előkészítésre-alapozásra magasabb időkeretet biztosít, mint a kiadott szakiskolai 10. évfolyamos kerettanterv. 2. A szakképzést előkészítő évfolyam pedagógiai rendszere Bevezetés A szakképzést előkészítő évfolyamon szakképzést előkészítő, kompetencia-alapú oktatás folyik. Ennek keretében alapkészségek fejlesztése, szocializáció, pályaorientáció és szakmai alapozás történik. A pedagógiai koncepció sajátossága, hogy speciális szempontként a kompetencia-alapú fejlesztést, s ezen belül is a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. A tanulási utak sajátos, komplex támogatását tűzi ki feladatként, s ezzel túllép az oktatás-nevelés-képzés hagyományos rendszerén, viszont előírja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. A pedagógiai rendszer nem tantárgyi rendszerben dolgozik, hanem modulárisban, ezért nem vethető össze a NAT által ajánlott óraszámokkal. Nem tartalmaz hagyományos értelemben vett részletezett tanítási-nevelési tartalmakat, eszközöket, választandó tantervet, tankönyvet stb., nem határoz meg konkrétan alkalmazandó programokat, mert ezt az ajánlott Moduláris projektalapú tanulási útmutatók komplexen írják le. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a fiatalhoz, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a tanuló részese. Kiindulópontja, hogy a szakképzést előkészítő évfolyam tanulóinak az egyes szakmacsoportokra kidolgozott bemeneti kompetenciák elsajátításával fel lehet készülniük a szakképzés sikeres megkezdésére. A szakmacsoportokra kidolgozott bemeneti kompetenciatáblák tehát szerves részét képezik a pedagógiai rendszernek, úgyis, mint amelyek igazodnak a szakképző évfolyamok követelményeihez, a szakmacsoportokban szereplő szakmák kimeneti követelményeihez, valamint a munkaerőpiac gazdasági szereplőinek elvárásaihoz, a gyakorlatorientált szakképzés szellemében. Ha az előkészítő évfolyamot indító intézmények ezt a célt elérik, a program képes lesz teljesíteni küldetését, és jelentős mértékben járulhat hozzá a legképzetlenebb fiatalok társadalmi mobilitásához.
29
2.1. Pedagógiai alapelvek A célok elérését az iskola, mint partnerközpontú szervezet működésének minden folyamatában a nevelés előtérbe helyezésével segíti. Alapvető fontosságú, hogy a szakmatanuláshoz szükséges bemeneti kompetenciák kialakításának folyamata a személyre szóló fejlesztés módszereivel, eljárásaival, az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításával valósul meg a heterogén tanulócsoportokban. Alapelvünk a személyközpontúság: a fiatal szükségleteire támaszkodva tervezzük az oktatást-nevelést. A nevelés folyamatában különböző szükségletekre támaszkodunk: Intellektuális szükségletek: a) intellektuális aktivitás szükséglete, b) új információk és ismeretek iránti szükségletek (érdeklődés, kíváncsiság), c) a konstruálás, a gyakorlati tevékenység szükséglete. Esztétikai szükségletek: a) esztétikai szemlélődés, b) élménybefogadás, esztétikai alkotás igénye, c) esztétikai jelenségek reprodukálásának igénye. Egészséges életmód iránti szükségletek: a) rendszeres testmozgás, testedzés szükséglete, b) egészséges életritmus, higiéniai szabályok betartásának szükséglete. A személyközpontú pedagógiai megközelítés során alternatív pedagógiai folyamatok beépítése szükséges a pedagógiai programba: az előző tanulói életút felderítése; belépő állapotmérés; nyomon követés; egyéni haladási ütemet biztosító tanulási programok; komplex együttműködési modell; komplex személyiségfejlődést biztosító szabadidős tanórán kívüli tevékenységek. A kompetenciák fejlesztését a képzés keretében beillesztjük gyakorlati tevékenységekbe, vagyis ezek fejlesztése pedagógiailag tervszerűen megkonstruált projektek elvégeztetése útján történhet, valósulhat meg. Tevékenységközpontúságra építünk, mert passzív tevékenység keretében a kompetenciák nem fejlődnek. A tanulási kudarcok csökkentését, a további tanulói életút sikerességét csak az egyéni haladási ütemet lehetővé tevő differenciált oktatásszervezés, a projektoktatás, a kooperatív tanítási-tanulási technikák alkalmazása biztosítja. A rendszerelvű képzés moduláris oktatásszervezéssel valósul meg. A kompetencia alapú tananyagtartalom és a projektoktatás gyakorlatorientált fejlesztést tesz lehetővé. A tananyag moduláris felépítése rugalmas programszerkezet kiépítésére ösztönzi a szakiskolákat, képzési profiljaiknak megfelelően, és a tanulók számára is biztosítja az egyéni érdeklődésnek, igényeknek, törekvéseknek a lehetőségek szerinti kibontakoztatását. 2.2. Ajánlások alapelvek gyakorlati megvalósításához „A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés és az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese.” (idézet A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere – 5. bekezdésből) Az előző tanulói életút felderítésének lépései: kérdőív az előző általános iskola vagy középfokú intézmény osztályfőnökéhez a tanuló eddigi fejlődésének folyamatáról; családlátogatás az osztályfőnök és a szociálpedagógus közreműködésével; környezettanulmány kérése a családgondozótól vagy gyermekjóléti szolgálat szakemberétől. Félévkor és tanév végén visszajelzés az előző iskolának a tanuló fejlődéséről. Szükség esetén problémamegoldó esetmegbeszélésen részt vehet az előző osztályfőnök is. Belépő állapotmérés elemei: diagnosztikus mérések az alapkompetenciák területén, megfigyelés a kulcskompetenciák területén, pszichés és szociális állapot feltérképezése – a kiinduló helyzet rögzítése. Szükség esetén szakértői vélemény kérése (feltételezett sajátos nevelési igényű tanuló esetében). Egyéni fejlesztési terv összeállítása.
30
Nyomon követés: A tanuló jelen iskolai fejlődését folyamatosan figyelemmel követni az egyéni fejlesztési terv alapján. Ezt az osztályfőnök vezeti. Az osztályfőnök folyamatos, napi kapcsolatban van a tanulóval, segíti a céljai megvalósításában, s ezzel motiválja. Az osztályfőnök együttműködik a fejlesztő munkacsoport tagjaival. A fejlődés legfontosabb dokumentumait a tanulói dosszié (portfolió) tartalmazza: diagnosztikus mérések, kérdőívek, interjúk, tanulói produktumok dokumentumai, kontroll-feljegyzések, szöveges értékelések, modulok elvégzésének dokumentumai – ezek alapján kell összegzően értékelni a tanuló fejlődését a szakképzést előkészítő évfolyam követelményeihez viszonyítva. A pályaorientációs szakasz végén a szakmacsoport választást tanácsadással támogatjuk a portfolió alapján. Az útmutató lehetőséget ad arra, hogy a tanuló egyéni haladási ütemben sajátítsa el a kompetenciákat, bármikor személyre szabottan bővíthető az Információs lap, az önellenőrzési feladat és az önellenőrzési feladat megoldókulcs. Komplex együttműködési modell: együttműködési formák a pedagógusok között (team) és a külső partnerekkel: tervkészítő – folyamatelemző / problémamegoldó – értékelő esetmegbeszélések, hospitálás. Résztvevők a team tagjai: pedagógus, fejlesztő pedagógus, szociálpedagógus, pszichológus, osztályfőnök. Külső partnerek: a tanulókkal és családjukkal kapcsolatba kerülő családgondozók, gyermekjóléti szolgálat szakemberei, az önkormányzatok szociális munkatársai/szociális munkások, civil segítő szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, stb. – velük a szociálpedagógus tart kapcsolatot. A differenciált oktatásszervezés hatékonyságát növeli az alacsony létszámú tanulócsoport (Kt. 3. számú melléklet II. „Az osztályok, csoportok szervezése” című rész 3. pontja szerint: „Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban /27.§ (8) bekezdés / résztvevő tanulót.”). Ez átlag 12 fős, maximum 15 fős heterogén összetételű tanulócsoportot jelent. Szintén a differenciált tanulásszervezést jelenti a nem kötelező időkeret felhasználása. A projektoktatás, mint különböző elméleti és gyakorlati tudáselemek szintézisét nyújtó cselekedtető oktatási módszer, a tanulói produktum létrehozásával a legfontosabbat adja a tanulási kudarcokkal küzdő fiataloknak: sikerélményt a tanulás folyamatában. „A projektmódszer olyan oktatásszervezési eljárás, mely az oktatást/képzést gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. A tanulók aktivitására, érdeklődésére, kreativitására épül” (Kardos Lídia) A kooperatív tanítási-tanulási technikák alkalmazása fejleszti az együttműködési kompetenciákat is, folyamatos motivációt jelent az aktivizálással és azonos tartalmak különböző szinten történő elsajátítását is biztosítja. 2.3. Moduláris felépítésű rugalmas programszerkezet A modularizált tananyagtartalmak lényege a választhatóság és a beszámíthatóság az egy szakmacsoportba tartozó szakmai képzések körében, az egyéni haladási ütem biztosítása mellett. A rugalmas programszerkezet azt jelenti, hogy a tanuló a képzés során bármikor bekapcsolódhat, mert biztosított az egyéni haladás, és kiléphet akkor, ha nem kívánja folytatni vagy teljesítette a modularizált képzési követelményeket. A szakképzést előkészítő évfolyam megszervezésénél figyelembe veendő jogszabályok 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról Az 1993. évi LXVI. törvény a szakképzésről A 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, A 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (2004. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben), A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról, 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról, 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről, 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről, 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.
31
Célszerű továbbá figyelembe venni: az 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozatot A szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről, valamint az OM közleményt a szabályozott szakmák jegyzékéről (Magyar Közlöny 2004/66.).
CÉLOK ÉS FELADATOK A szakképzést előkészítő évfolyamon folyó felzárkóztatás célja a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (általános és szakmai kompetenciák) megszerzése. A tanuló a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetenciák) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel. (Kt. szerint) A szakképzést előkészítő évfolyamon történő oktatás lehetővé teszi a gyakorlatorientált felkészítéssel, hogy a tanulók a pályaorientációs szakasz keretében megismert legalább három szakmacsoport közül egyet a szakmai alapozás során a bemeneti kompetenciakövetelményeknek megfelelő szinten elsajátítsanak, s ezzel egy adott szakképesítés megszerzésére képessé váljanak, általános és szakmai kompetenciáik fejlesztése által. A felzárkóztató oktatás szakképzést előkészítő évfolyamának befejezéséről kiállított iskolai bizonyítvány a szakiskola első szakképzési évfolyamába lépésre jogosít. A felzárkóztatás, s ezen belül a szakképzésre felkészítő évfolyam célja a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, a pályaválasztási döntés megalapozása, a szakmai vizsgára történő felkészülés előkészítése a szakmatanuláshoz szükséges bemeneti kompetenciák elsajátítása által, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban és a munkában. 2.4 A képzés szakmai jellemzői Kompetencia alapú képzés A szakképzést előkészítő évfolyam a tanulási utak sajátos, komplex támogatását tűzi ki feladatként, s ezzel túllép az oktatás-nevelés-képzés hagyományos rendszerén. Kiindulópontja, hogy a szakképzést előkészítő évfolyam tanulóinak az egyes szakmacsoportokra kidolgozott bemeneti kompetenciák elsajátításával fel lehet készülniük a szakképzés sikeres megkezdésére. A kompetencia meghatározása: „Azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedési jegyek összessége, mely által a személy képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére.” A képzés során a tanuló ismeri az összes megszerzendő kompetenciát (kompetencia profil) és előre ismertetik vele a kompetencia elsajátítását mérő-értékelő módszereket is. Akkor fejezi be a képzést, mikor a képzésben előírt valamennyi kompetenciamérésen megfelelt. Gyakorlat-orientált képzés „A kompetencia alapú tanítás- és tanulásfelfogás a teljesítmények értékelésében az iskolázás során elsajátított tudás alkalmazásának ad prioritást” (NAT 2003) Az ismeretek alkalmazását állítja az oktatás középpontjába a gyakorlat-orientált projektoktatással. A kompetencia alapú tananyagtartalom és a projektoktatás gyakorlatorientált helyi programfejlesztést tesz lehetővé. A projektoktatás olyan oktatásszervezési eljárás, mely az oktatást/képzést gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. A tanulók aktivitására, érdeklődésére, kreativitására épül. A projekt komplex feladatot tartalmaz, melyet a tanulók-és tanárok közös tervező, kivitelező és értékelő tevékenység során oldanak meg. A projektmunka központjában gyakorlati feladat megoldása áll, ami egyben a projekt célja, és amihez kapcsolódnak a megoldáshoz szükséges ismeretek. Moduláris, projektalapú rugalmas programszerkezet A rendszerelvű képzés moduláris oktatásszervezéssel valósulhat meg, a hagyományos tantárgyakra/műveltségi területekre építő oktatásszervezés helyett. A tananyag moduláris felépítése rugalmas program kiépítésére ösztönzi a szakiskolákat, képzési profiljaiknak megfelelően. A rugalmas program azt jelenti, hogy a tanuló a képzés során bármikor bekapcsolódhat, mert biztosított az egyéni haladás, és kiléphet akkor, ha nem kívánja folytatni vagy teljesítette a modularizált képzési követelményeket. Modularizált képzés: a teljes képzési program tananyaga, önállóan kezelhető nagyobb, meghatározott időtartammal is behatárolható egységekből, azaz modulokból áll. Egy modul azonos témaköröket tartalmaz, szakítva a hagyományos tantárgyrendszerrel. 32
Előnye, hogy egy-egy modul több szakmacsoport szakképzést előkészítő évfolyamának oktatási programjában is felhasználható. Megkönnyíti az átjárhatóságot a tanulók számára a szakmacsoportok között a pályaorientáció során. A modulok a műveltségi területek, tantárgyak ismeretrendszere helyett az összes szükséges kompetencia megszerzését teszik lehetővé. Az egyes szakmacsoportok moduljai egységes alapokat tartalmaznak, mert koherensek a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal. A modularizált tananyagtartalmak lényege a szakképzést előkészítő évfolyamon: a) választhatóság és a beszámíthatóság bármely szakmacsoportban az általános (alap/kulcs) kompetenciákat (A) érintő modul projektjei közül. b) választhatóság az adott szakmacsoportra jellemző speciális (szakmai) kompetenciák (S) moduljai projektjeiből. c) a szakmacsoportra jellemző kompetencia táblázat alapján az OKJ szerinti szakképzés bemeneti kompetenciáinak megszerzése. d) az egyéni haladási ütem biztosítása a tanulók számára. 2.5. A képzéssel elérhető tanulási utak Belépési feltételek A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatás egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyamán azok a tanulók vehetnek részt, akik alapfokú végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. (Kt 27.§ (8)) Be nem fejezett általános iskolai tanulmányok esetén legkorábban abban az évben jelentkezhetnek a következő tanévre a felzárkóztató oktatásra, amelyben betöltik a 15. életévüket. A hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának minden esetben be kell szerezni a gyermekjólét szolgálat véleményét, és azt megküldi a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadónak. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola 9. évfolyamán megkezdeni ill. folytatni. Az, aki a felzárkóztató oktatás megkezdésekor a 16. életévét nem tölti be, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó javaslata alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba. A szakképzést előkészítő évfolyamot a Közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésének d) pontja szabályozza. A felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg a tanuló, "és a szakképzési évfolyamo(ko)n a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel”. Továbbhaladás A szakképzést előkészítő évfolyam sikeres elvégzése után a bemeneti kompetenciák biztosította belépés lehetőségével az OKJ 31-34. szintkódú szakképesítéseinek megszerzésére van lehetősége a tanulónak kérésére a szakképző évfolyamo(ko)n, hogy a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelően szakképesítést szerezhessen. Követelmények A szükséges kompetenciák megléte felel meg a követelményeknek. A NAT 2003 szellemében a kánonszerű követelmény megfogalmazás helyett inkább az összefüggésekre helyezi a hangsúlyt a szakképzést előkészítő évfolyam követelményrendszere. Ezen az úgynevezett „második szinten” találhatjuk azokat a tartalmakat, amelyek több téma együttesét, csomópontjait jelentik: jelen esetben a szakmacsoportokra jellemző bemeneti kompetenciák meghatározását és tartalmait. A kompetencia táblázat a kompetenciák két nagy csoportját öleli fel: a) az általános (alap/kulcs) kompetenciákat (A) b) és a szakmacsoportra jellemző speciális (szakmai) kompetenciákat (S). A kompetencialapú moduláris képzésnek megfelelően a modulok kompetenciái teljesítésében határozható meg követelményrendszere. A befejezett modulokat dokumentálja a Tanári teljesítménymérő lapok összessége alapján kiállított modulok elvégzését igazoló szakiskolai bizonyítvány. 33
A kompetenciák részletes felsorolása a Moduláris, projektalapú tanulási útmutatókban található. A Moduláris projektalapú tanulási útmutatók tartalmazzák részletesen többek között a mérendő és a fejlesztendő/kapcsolódó kompetenciák megnevezését valamint a kompetenciákat rögzítő és mérő Tanári teljesítményértékelő lapokat. Az egyes modulok előfeltételeket is meghatározhatnak, mint belépési követelményt, pl. más modul elvégzését. Az előfeltételek megfogalmazása az útmutató fedőlapján is szerepel „projektfeladatok kompetenciakövetelményei/részcélok” elnevezéssel, valamint a produktum is meghatározott a részletes projektmunkatervben „A teljesítés kritériuma” oszlopban. (lásd részletesen: Modul-leírások) Ezek a „követelmény-jellegű” elemei a pedagógiai rendszernek. Szerves részét képezik a tantervnek. A jelenlegi és a fejlesztés alatt álló tantervi rendszer szintjén igazodnak a szakképző évfolyamok követelményeihez, a szakmacsoportokban szereplő szakmák kimeneti követelményeihez, valamint a munkaerőpiac gazdasági szereplőinek elvárásaihoz, a korszerű, gyakorlatorientált szakképzés szellemében. 2.6. Az értékelés elvei A kompetencia leírásoknak megfelelően az értékelés alapelvei: kompetencia-alapú A képzés során a tanuló ismeri az összes megszerzendő kompetenciát (kompetencia profil) és előre ismertetik vele a kompetencia elsajátítását mérő-értékelő módszereket is. Mikor a tanuló egy projektet befejez, ezzel több, a projektben fejleszthető kompetenciát is elsajátított, teljesítményét értékelik. Akkor fejezi be a képzést, mikor a képzésben előírt összes kompetenciát sikeresen teljesítette. teljesítménykritérium-alapú (a kidolgozott mérési eszközökön alapul) A teljesítménykritérium a projektben a tanuló által végzett konkrét tevékenység. projekt-produktumra épülő A tanulói kompetenciák fejlődésének értékelése a projekt során elvégzett feladatoknak az adott teljesítménykritériumok mentén történő tanári megfigyelése és az előállított produktum, termék minősége alapján történhet – a tanár által meghatározott teljesítménykritériumok elbírálásával. A tanár kerülje el, hogy a meghatározott kritériumoktól eltérő szempontokat is figyelembe vesz az értékelés során (más projekthez tartozó kompetenciát itt nem értékelhet). individualizált Minden tanuló egyéni tanulási-fejlődési-haladási ütemmel rendelkezik. Az értékelés időzítése során figyelembe kell venni a tanuló egyéni igényeit, haladási adottságait, képességeinek kialakulásának időbeliségét. A tanulók tudását, teljesítményét egyénileg, eltérő időpontban is mérhetik. Nem lehet ugyanakkor eltekinteni attól, hogy ne mérjük meg a szakképzést kezdő évfolyam megkezdéséhez a törvényben előírt valamennyi kompetenciát (azaz a 10. hónap végén valamennyi kompetenciával rendelkezzen a diák). szöveges formájú A Tanári teljesítményértékelő lapon a teljesítménykritériumok szöveges formában jelennek meg. az értékelés szempontjai a tanuló és a tanár számára egyaránt azonosan értelmezhetők A Tanulói teljesítményértékelő lapon a tanuló az előre megadott szempontok alapján ellenőrzi, hogy elvégezte-e a tanulói tevékenységeket. A tanuló önértékeléséről a tanár visszajelzést ad a tanulónak, illetve amennyiben szükséges, további feladatokat ad a tanulónak a kompetencia megszerzése érdekében. tanulói önértékelést is figyelembe veszi A tanár a saját értékelésében figyelembe veszi a tanuló önértékelését, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tanulói önértékelést be kell számítani a tanári teljesítményértékelésbe. Kompetencia mérés folyamata A mérési eszközök meghatározottak: a) rendszeres visszacsatolás az egyes projektfeladatokban (Önellenőrző lapok), b) értékelés a projekt végén az adott projektnek megfelelően adaptált Tanulói teljesítményértékelő lapon és Tanári teljesítményértékelő lapon, 34
c) a szakképzést előkészítő évfolyam elvégzése akkor jogosít a választott szakmacsoportban egy szakma tanulásának megkezdésére, ha az OKJ-ban bemeneti feltételként meghatározott valamennyi kompetenciával rendelkezik, és ezt az egyéni portfóliójával igazolja. A tanuló értékelése előre megadott teljesítménykritériumok alapján történik, ez bizonyítja a tanuló felkészültségét az adott kompetencia elsajátításáról. Ahány kompetenciát tartalmaz a kompetencia profil táblázata, annyi kompetenciamérés szükséges. A kompetenciák leírását mellékelni kell a Moduláris, projektalapú tanulási útmutatóhoz, tanári segédletként. A tanuló számára a Tanulói teljesítményértékelő lap és a Tanári teljesítményértékelő lap közérthető formában tartalmazza a kritériumokat. Ez azt jelenti, hogy a csoport minden tanulójára projektenkénti egyéni tanulási útmutatók készülnek, amelyekben az OKJ-ban szereplő minden bemeneti kompetencia fejlesztése és értékelése szerepel. 2.7 A képzés struktúrája Képzési idő - A tantervi idő felosztása A szakképzést előkészítő évfolyamon a tanulási idő pedagógiai céloknak megfelelő felosztása a 10 hónapos képzési időtartamot felölelő modulok kialakítása szerint történik. A hagyományos heti óraszám meghatározás a modularitás miatt csak keretjellegű. A teljes képzési idő, valamint a modulok összóraszáma a modultérképen szerepel. Az egyes projektek időtartama csak ajánlott, a felzárkóztató jellegből következő egyéni haladási ütem biztosításának igénye miatt. A jogszabályban meghatározott belépési feltételek egy viszonylag heterogén tanulói célcsoportot jelentenek iskolai előképzettség szempontjából, ugyanakkor közös sajátosságuk, hogy felzárkóztatásra van szükségük ahhoz, hogy rendelkezzenek a szakképzésbe lépés feltételeivel. Egyéni haladási ütemük tehát jelentősen eltérhet. A szakképzést előkészítő évfolyam tanulóinak biztosítani kell a rugalmas be- és kilépési lehetőséget, hiszen az a cél, hogy a 10 hónapos képzési idő alatt sajátítsák el a szakképzésbe lépéshez szükséges bemeneti kompetenciák összességét. Az ajánlott időkeretnek határt szab az iskolarendszerű oktatásban a tanulók kötelező óraszáma, ami a jelenleg érvényben lévő jogszabályi feltételnek kell, hogy megfeleljen: évi 1017,5 óra lehet. A teljes időkeret 1017,5+74 lehet, a szabadon választottal együtt. A kerettantervi modulok időtartama táblázat formájában, összesítve: Modulok
Időkeret (óra)
„A” jelű modulok
347,5
1/II. Személyiség fejlesztés, önismeret
117,5
2/II. Tanulás módszertana
70
3/I. Alapkészségek fejlesztése: írás, olvasás, számolás
60
4/I. Számítástechnikai alkalmazás
60
5/I. Általános szóbeli kommunikáció
40
„S” jelű modulok
670
6./III. Pályaorientáció
270
7./IV. Szakmai kommunikáció Anyanyelvi,
40
Idegen nyelvi
60
8./IV. Szakmai alapozás, projektek megvalósítása
300
Kötelező óraszám
1017,5
Szabadon választható modulok
74
A tanuló évi óraszáma
1091,5 35
Az egyes iskolák helyi modulrendszerét a pedagógiai rendszer tantervében rögzített modul szerint, a modultérkép és az egyes modulok kompetenciáit tartalmazó kompetencia táblázatok figyelembevételével a helyi tantervek határozzák meg. Képzési szakaszok a moduláris projektalapúság elve szerint A szakképzést előkészítő évfolyam keretében alapkészségek fejlesztése, szocializáció, pályaorientáció és szakmai alapozás folyik. A képzési szakaszok és fejlesztési feladatok e négy kiemelt tartalomhoz kapcsolódnak. Az alapkészségek fejlesztése, mint általános feltétel, a teljes képzés során kiemelt cél, amellett, hogy külön szakaszként is megjelenik az időbeli egymásra épültségnek megfelelően. A gyakorlatban nem lehet mereven kezelni az egyes képzési szakaszok lezárulását a 10 hónapos képzési időn belül a tanulók eltérő egyéni haladási üteme miatt. A szakaszok rendszert alkotnak, egyik nélkül sem lehet elérni a kitűzött célt. A pedagógiai rendszerben meghatározott képzési szakaszok római számmal jelöltek: I. Alapkészségek fejlesztése II. Szocializáció III. Pályaorientáció IV. Szakmai alapozás 2.8 Modultérkép A modultérkép a modularizált képzésekben a modulok térképszerű, rajzos elrendezése, mely ábrázolja a modulok időbeli elrendezését és kapcsolatát más modulokkal. Tartalmazza továbbá a be-és kilépési szinteket, a modulok nevét és ajánlott időkeretét. Kompetencia-alapú képzésnél tartalmazza a modulokhoz tartozó kompetenciák felsorolását is. Tehát a modultérkép két részből áll: a) a tulajdonképpeni modul térkép b) és a kompetenciák felsorolása modulokba rendezve. A horizontális-vertikális térkép azt ábrázolja belépéstől kezdődően, hogy egy időben egyszerre két, vagy több modul is folyamatban van és ezekre hogyan épülnek a képzés során a többi modulok. A térkép áttekinthetően szemlélteti az egymásra épülést és a kölcsönös kapcsolódásokat. Leolvasható róla, mely modulok futnak párhuzamosan, hol fontos feltétel az egymásra épülés, (ami azt jelenti, hogy az egyik modul befejezése után kezdhető meg a következő). Fontos a modulok számozása (1-8.) és megnevezése. A kompetenciák felsorolása modulokba rendezve fontos része a modultérképnek. Táblázatos formában készült, melynek oszlopai tartalmazzák: a modulok sorszámát; – azaz a modul számát és törtjellel a képzési szakaszt, amelyhez tartozik – a modulok megnevezését; a kompetenciák számát és nevét – azaz a modulokhoz tartozó kompetenciák (kód)számát – ez utal a kompetencia-táblázatban lévő feladatcsoportokra és feladat/tulajdonság listára. Ebből a táblázatból derül ki, hogy egy modulhoz hány és milyen tartalmú kompetenciák tartoznak. A modul térkép és a táblázat fontos információs anyag a felkészítő programban résztvevő diákok számára, de értékes információkat tartalmaz a képzést szervezők és a képzés lebonyolításában közreműködő oktatók számára is. (A kompetencia-táblázatok a mellékletben megtalálhatók.)
36
MODULTÉRKÉP Fő célkitűzés : B E L É P É S A S Z A K K É P Z É S B E
ALAPOZÁS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA
7./ IV. SZAKMAI (IDEGEN NYELVI) KOMMUNIKÁCIÓ
7./ IV. SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓ
ALKALMAZÁS
PÁLYAORIENTÁCIÓ PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA
S
37
1./II. SZEMÉLYISÉG-FEJLESZTÉS, ÖNISMERET
KOMMUNIKÁCIÓ
3./I. ALAPKÉSZSÉG FEJLESZTÉS: ÍRÁS, OLVASÁS, SZÁMOLÁS
5./I. ÁLTALÁNOS SZÓBELI
8./IV. SZAKMAI
6./III. 4./I. SZÁMÍTÁSTECHNIKAI
2./II. TANULÁS-MÓDSZERTANA
C
Modul sorszám (1..8) / Képzési szakaszok (I..IV) A modulok időkereténél javasoljuk az 1017,5 óra maximumot betartani! Egy projekt több modulhoz is tartozhat, az elsajátítandó kompetenciák szerint. Az I-II. szakasz moduljai „A” jelűek, azaz kötelezők, a III-IV. szakasz moduljai „S” jelűek, azaz kötelezően választhatók. A kompetenciamérést folyamatosan, projektenként kell végezni. A modultérkép a szakaszok átjárhatóságát ábrázolja. A két, speciális (szakmai) kompetenciák megszerzését lehetővé tevő képzési szakasz a pályaorientáció és a szakmai alapozás. Ezek egyben „hordozói” az alapkészségek fejlesztésének és a szocializációnak is, mint az általános kompetenciák megszerzését biztosító szakaszoknak. A modulok kijelölése és elrendezése A szakképzést előkészítő évfolyam tanterve nem tartalmaz részletezett tanítási tartalmakat, eszközöket, azokat a Moduláris projektalapú tanulási útmutatók hordozzák. A tananyagtartalom a modulokban és az azokat tovább bontó projektekben van részletezve. A szakképzést előkészítő évfolyam tanterve tartalmazza a kötelezően választandó modulokat az általános kompetenciák (alap- és kulcskompetenciák) fejlesztésére és a kötelezően választható modulokat a szakmai kompetenciák fejlesztésére. Kötelező modulok a modultérkép alapján minden szakmacsoportban: Az „A” jelűek: az általános bemeneti kompetenciákat tartalmazó modulok Összesen beépíthető időkeretük: 347,5 óra (34 %) Tanulásmódszertan Alapkészségek fejlesztése: írás, olvasás, számolás Általános szóbeli kommunikáció Számítástechnikai alkalmazás Személyiség-fejlesztés, önismeret Ezek keresztmodul-jellegű modulok (A), amelyek több modul projektjeiben is megvalósulnak, mert hosszabb, több képzési szakaszon átívelő fejlesztési időtartamra érhető el bennük a szükséges kompetenciák megszerzése. A NAT 2003-ban foglalt műveltségi területeknek való megfelelés érdekében be kell építeni kötelezően a kötelező modulok mellé (ennek időkeretébe beszámítva) a mindennapos testnevelés időkeretét is minden tanuló számára, valamint az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására is biztosítani kell a szükséges helyi tanterv szerinti időkeretet és tanítási tartalmakat! Ezt az iskoláknak a helyi tantervükben kell meghatározniuk (lásd a 7. pontot). Kötelezően választható modulok: Az „S” jelűek: a speciális, bemeneti szakmai kompetenciákat tartalmazó modulok Összesen beépíthető időkeretük: 670 óra (66%) Pályaorientáció három szakmacsoportra (90 óra szakmacsoportonként, összesen 270 óra) Szakmai alapozás, ezen belül: Szakmai kommunikáció Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakirányú alapozás Kötelezően választható minden szakmacsoportban (a helyi tantervben meghatározottak szerint) a szakmai orientációs szakaszban három szakmacsoport pályaorientációja és a szakmai alapozás szakaszban egy szakmacsoport szakmai alapozása. Az arányok és az időkeret betartása mellett lehet növelni vagy csökkenteni a kötelező és a kötelezően választható modulok időtartamát, átemelhetők más szakmacsoportokban kidolgozott projektek is a tanulók egyéni haladási ütemének biztosítása érdekében (lásd még: 6. pont). 38
Szabadon választható modulok: Összes időkeretük: 74 óra Fontos, hogy a szabadon választható modulok olyan kompetenciák megszerzését tegyék lehetővé, amelyekre feltehetően szüksége lesz a tanulóknak a szakképzésbe lépéshez vagy a mindennapi felnőtt életben, a munka világában. A szabadon választható modul lehet: Az iskola saját fejlesztéseként a helyi tantervben rögzített választható modul a Kerettanterv szakiskolák számára (2001) kínálatából választható modul az SZFP „A” komponens közismereti moduljai közül választható, adaptált elem. Így a tanulók számára ezzel együtt heti 27,5 + 2=29,5 óra lehet a teljes tanítási idő. A szakképzést előkészítő évfolyam programja a képzési szakaszokon belül a következő modulokból épül fel: Alapkészségek fejlesztése
Pályaorientáció
Alapkészségek fejlesztése: írás, olvasás, számolás
Pályaorientáció
Számítástechnikai alkalmazás
Szakmai alapozás
Általános szóbeli kommunikáció
Szakmai kommunikáció
Tanulásmódszertan
- anyanyelvi
Szocializáció
- idegen nyelvi
Személyiségfejlesztés, önismeret
Szakirányú alapozó
2.9. Tárgyi feltételek Tantermek A speciális bemeneti kompetenciák elsajátítása történhet modularizált rendszerű projektoktatásban is, ekkor a műhelykörülmények a legkedvezőbbek. De vannak olyan tanórai foglalkozások, amelyek elméleti jellegűek, s ezeket tantermi, szaktantermi körülmények között is lehet oktatni. Szaktantermek (a minimum 3 szakmacsoport szakértők által összeállított előkészítői eszközjegyzékével és az osztálytermek eszközjegyzék szerinti felszereléssel) és/vagy osztálytermek (az eszközjegyzék szerinti felszereléssel). Oktatási eszközök A felszereltség alapelemét képezik a multimédiás oktatásra használható eszközök, számítógépek, amelyek segítségével az oktatóprogramok is használhatók. Hordozók: A szakképzést előkésztő évfolyam esetében az információhordozók a Tanulási útmutatók információs lapjai, a feladathordozók a Tanulási útmutatók Az önellenőrzési feladatlapjai az önellenőrzési feladat megoldókulcsával. Komplex információ- és feladathordozók a különböző szoftverek és e-learninganyagok. 3. A 9., 10. évfolyamainak általános műveltségét megalapozó tanterve [A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet mellékleteként kiadott kerettanterv kiegészítése a közoktatási törvény 2006. szeptember 1-jétől hatályos 27. § (2) bekezdése és a NAT 2003 figyelembevételével kidolgozott változat alapján kiadott kerettantervek alapján]
3.1. A tantervi célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, a tizedik évfolyamán – a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában – szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben kell megszervezni. A szakiskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66–67. §) – folytathatja tanulmányait egy másik szakiskola, általános iskola, középiskola megfelelő évfolyamán. A kilencedik-tizedik évfolyamos szakiskolai kerettanterv célja az oktatás hatékonyságának javítása, a lemorzsolódás csökkentése, a tanulók felkészítése a szakmatanulás elkezdésére és – egyes ágazatokban – a tanulószerződés keretében folyó szakképzésre is. Tekintettel arra, hogy a szakiskolába lépők motivációja, 39
felkészültsége, képezhetősége nagyon különböző, a tantervnek egyaránt lehetővé kell tennie a leszakadó tanulók motiválását, felzárkóztatását, alapkészségeinek fejlesztését, illetve az érettségit adó iskolába átlépni kívánó tanulók igényes fejlesztését is. A kerettanterv ennek megfelelően rugalmas feltételeket kíván teremteni a különböző felkészültségű tanulók fejlesztésére. A kilencedik és tizedik évfolyamon folyó oktatás elsődleges célja a közoktatási intézményekben az általános műveltség megszilárdítása. Ez a feladat a szakiskolában magában foglalja az alapismeretek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését is. A pedagógiai célok négy területre bonthatók: - a személyiség fejlesztése, - az általános műveltség megszilárdítását szolgáló képzés folytatása, - a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése, - az élethosszig tartó tanulás megalapozása. A tanterv a hangsúlyt a felzárkóztatásra, az alapvető képességek-készségek fejlesztésére helyezi, ugyanakkor figyelembe veszik a szakiskolai kilencedik–tizedik évfolyamos programmal szemben a társadalmi környezet által megfogalmazott, a jogszabályokban megerősített követelményeket is. A szakiskola tanulója a közoktatási törvény rendelkezései szerint tanulmányait másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán is folytathatja, s a szakmai vizsga letételét követően – a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – tanulhat tovább a szakközépiskolában. A személyiség fejlesztése, az általános műveltség megszilárdítását szolgáló képzés folytatása, a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása nem választhatók el egymástól. A program középpontjában a személyiség fejlesztése és a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése áll. Az ismeretközpontú általános iskolában elszenvedett kudarcok következtében a szakiskolába lépő tanulók személyisége gyakran sérül. Jellemző tünet az önbizalom hiánya, a visszahúzódás, a társadalom, az iskola értékeinek elvetése, a viselkedési és magatartási zavarok. A személyiség fejlesztésének meghatározó eszköze olyan pedagógiai környezet megteremtése, amely a tanuló tevékenységére épít, és lehetőséget teremt a sikerre. A tevékenységre építő pedagógia fogalomrendszere a NAT 2003-ban jelenik meg, amelyben a korábbi követelmény-kategóriákat a „fejlesztési feladatok” váltják fel. A jelenlegi szakiskolai gyakorlatban a tanuló, aki korábban az általános iskolában gyakran akkor is továbbléphetett, ha csendben maradt a hátsó padban, új követelményekkel találkozik, és nem tud ezeknek megfelelni.. Az iskola értékel és büntet. E tanterv koncepciója abban tér el a korábbi gyakorlattól, hogy nem a szakiskolai követelmények teljesülését méri, hanem arra törekszik, hogy a belépő tanuló igényeinek és lehetőségeinek megfelelő fejlesztő programot kínáljon. Alapvetően módosul a pedagógiai cél: a követelmények teljesítése helyett, a nyitott fejlesztési környezet megteremtése és a tanuló motiválása, aktivizálása, tevékenykedtetése a cél. A szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák körébe: a személyiséghez kapcsolódó kompetenciák, (motiváció, önértékelés, felelősség stb.) a csoportban végzett munkához szükséges szociális kompetenciák, (kommunikációs, együttműködési és konfliktuskezelő kompetenciák) a tanuláshoz és a munkavégzéshez szükséges problémamegoldó képesség, tanulásra való képesség, rendszerező képesség, az életvezetéshez szükséges kompetenciák, interkulturális kompetenciák és az informatikai eszközök használatához szükséges kompetenciák sorolhatók. A tanulás és a munkavégzés feltétele ezen kívül az alapvető írás-olvasási, matematikai alapkompetenciák köre, a különböző ismeretterületekhez (pl. természettudományokhoz) kapcsolódó kompetenciák köre és a szakmai kompetenciák. A szakmatanulás elkezdésének feltétele a megalapozott pályaválasztási döntés. A pályaválasztást segíti a szakmatanulásra való felkészítésben a szakmai alapozó képzés, amennyiben lehetőséget teremt a kiválasztott szakmaterület(ek) megismerésére, a szakmacsoportra jellemző munkahelyi körülmények, eszközök, feladatok megismerésére, a különböző szakmák követelményeinek összehasonlítására, a saját képességek, lehetőségek felmérésére és a reális önkép és életpályamodell kialakítására. A szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák között kiemelt jelentőséggel bír a szakmai kompetenciák elsajátítása azokban a szakképző rendszerekben, amelyekben a tanulószerződés intézménye széles körben elterjedt. A munkaadók ugyanis elsősorban azokkal a fiatalokkal kötnek tanulószerződést, akik ismerik a kiválasztott szakma 40
munkahelyi feladatait, egyszerűbb technológiáit, akikről feltételezhető, hogy hatékonyan tudnak beilleszkedni az értéktermelő tevékenységbe. Különösen fontos a szakmai kompetenciák megerősítése a hátrányos helyzetű és kisebbséghez tartozó fiatalok szakmatanulásra felkészítésében és tanulószerződéshez segítésében. A kilencedikes-tizedikes szakiskolai program a személyiség fejlesztése és a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák erősítése mellett tovább folytatja az általános művelést. Ez egyaránt feltétele a versenyképes szakképesítések elsajátításának, az élethosszig tartó tanulás képességének, az önművelés képességének a kialakításában. Az általános műveltség megszilárdítását szolgáló képzés folytatása feltétele az iskolaváltásnak – átlépés más középiskolába vagy szakképző intézménybe – vagy az érettségi megszerzésének is. A tanulók alapismereteinek hiánypótlása éppen úgy fontos feladata a programnak (és ezen keresztül a tantervi fejlesztésnek is), mint az átjárhatóság és beszámíthatóság elvének érvényesítése. 3.2. A szakiskolai program részei, szerkezete A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, a tizedik évfolyamán – a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában – szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Az általános műveltséget megalapozó oktatás a NAT kiemelt műveltségterületeire irányul. A műveltségterületek és a tantárgyak megnevezésekor a tanulók iskolaváltás iránti igényét, illetve az érettségit adó programokba való továbblépés igényét figyelembe véve, a jelenlegi középiskolai tantárgyak és az érettségi tantárgyak megnevezését használja. (Matematika, anyanyelv és irodalom, történelem és társadalmi ismeretek, természetismeret, élő idegen nyelv, informatika, testnevelés) A pályaorientáció a kilencedik évfolyamon folyik. Az iskola helyi tanterve szerint a tizedik évfolyamon is folytathat pályaorientációt. A 9– 10. évfolyamon javasolt kerettanterv a pályaorientációt az életpálya-építés előkészítő szakaszaként értelmezi. A program célja, hogy elősegítse és tudatosabbá tegye a diákok szakmaválasztását. A javasolt tananyag modulárisan építkezik. Áttekinti a sikeres pályaválasztás alappilléreiként számon tartott tényezőket: az önismereti elemeket, a pályainformációkat, azaz a szakmaismereti elemeket és a 10. évfolyamon – javasoltan a szakmai alapozás során – a munkaerő-piaci információkat. Az önismeret mélyítésére olyan lélektani alapozású pedagógiai, módszertani eszközöket kínál, amelyek egyúttal a szakmatanuláshoz szükséges kompetenciákat is fejlesztik. A pályaismeretek bővítésére, összevetésére és összeillesztésére választható módszereket kínál (a „B” modulban). Az előkészítő szakasz végére kialakul egy személyes portfolió, amelyet minden tanuló egyénileg készít el. A portfolió az egész szakiskolai képzés folyamán dokumentálja, követi az egyén iskolai életének rávetülő jelentősebb hatásait. Tartalmazza: az egyén érdeklődési irányainak, képesség-struktúrájának alakulását, munkamódjának változását, a szakmaválasztás időszakában jelzi a tanuló adott kompetenciáinak fejlettségi szintjét, amelyekkel majd belép a szakképzési évfolyamra. Mivel a pályaorientációs modulok lehetőséget nyújtanak projektek megvalósítására is, a portfolió tartalmazza az egyén projektekben való részvételéről szóló visszajelzéseket is, az önmaga által adott és a társaktól, tanároktól kapott értékeléseket. A szakiskolák 9. évfolyamán folyó gyakorlati oktatás, és a 10. évfolyamán folyó szakmai alapozás során egy szakmacsoport közös (elméleti és gyakorlati) szakmai ismereteinek oktatása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A gyakorlati oktatás és a szakmai alapozás keretében a tanulók megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, az itt használt anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, ezáltal segítséget kapnak az Országos képzési jegyzékben szereplő, számukra leginkább megfelelő szakképesítés kiválasztásához. Az oktatás célja a szakmacsoport közös elméleti és gyakorlati ismereteinek átadása, a jellemző technológiák, anyagok bemutatása, tapasztalatszerzés, és olyan szakmai kompetenciák elsajátítása, amelyek hatékonyan segítik sikeres helytállást a szakképzési évfolyamon, és lehetővé teszik a tanulószerződés megkötését. A közoktatási törvény 8/A. § (1) bekezdésében önálló kategóriaként szerepel a szakmai előkészítő oktatás. A szakiskolai kerettanterv a szakmai előkészítő oktatást nem önálló programelemként valósítja meg, hanem az egész kilencedik-tizedik évfolyamos program szervező elveként érvényesíti. Ha a szakiskolai kilencediktizedik évfolyamos kerettanterv és program elsődleges célja az, hogy fejlessze a tanulóknak a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciáit, akkor a teljes program szakmatanulásra felkészítő programként értelmezhető.
41
A helyi tantervek kialakítása során arra kell törekedni, hogy – elsősorban a kilencedik évfolyamon – a gyakorlati oktatás során a tanulók több szakmaterülettel ismerkedjenek meg. 3.3. A tanterv alkalmazása A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamain a kötelező tanórai foglalkozás időkerete napi 5,5 óra, heti 27,5 óra. A kötelező és szabadon választott órák összege egy tanítási héten a közoktatásról szóló törvény 52. §ában meghatározott időkeretet a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy tanítási órával haladhatja meg. A kerettanterv a kötelező tanórai foglalkozások heti 27,5 órájára fogalmaz meg ajánlásokat. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a szakiskolák 10. évfolyamán – a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában – szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatást folytassanak. A tanterv szerkezetének jellemzői Ez az ajánlott kerettanterv egy szemléletében, tartalmában és módszereiben hangsúlyosan a tanítástanulás folyamatára koncentráló, alapvetően a képességek fejlesztését célzó, gyakorlatközeli. Alapelvek 1. A tanterv moduláris szerkezetű. 2. A modulok a műveltségterület és szakmacsoportok kiemelt tartalmi területeit integráltan kezelik. 3. Az integráció jellemző a 9–10. évfolyamok gyakorlati oktatás és szakmai alapozó oktatás moduljaira is – az elmélet és gyakorlat feldolgozási módjaiban. 4. A modulok középpontjában a tevékenység által fejleszthető kompetenciák állnak, feltételezve, hogy a tanulás aktív folyamat. 5. A tevékenység, problémamegoldás segíti a megértés folyamatát, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségeit, kognitív és tanulási képességeit. 6. A tantervi modulok kiindulópontja mindenkor a tanuló közvetlen tapasztalata, előzetes ismeretei. 7. A tantervi modulok elsődlegesen nem az ismeretközvetítést, hanem a képességfejlesztést célozzák, a feldolgozásukat célzó tevékenységek a diákokat aktivizálják, cselekedtetik és gondolkodtatják. Ennek megfelelően kiemelt szerep jut a kooperatív technikáknak, a terepmunkának, a projektnek, a kutatómunkának, a drámapedagógiai módszereknek. 8. A modulok lehetőséget biztosítanak hosszmetszeti és keresztmetszeti egyedi tantervek megszerkesztésére. A témákat, tartalmakat nem tekintjük kötelező tananyagnak, törzsanyagnak vagy kiegészítő anyagnak. A kerettantervnek azt a szerepet szánjuk, hogy segítséget nyújtson az iskola pedagógiai programjának, helyi tantervének kialakításában. 3.4. A tantárgyak követelményeinek teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret Közismereti tanórai foglalkozás Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Társadalmi ismeretek Földrajz Élő idegen nyelv (B osztálynál) Testnevelés Osztályfőnöki Projekt módszerrel szervezett kompetenciafejlesztő órák Drámajáték Kommunikáció Eü kompetenciák fejlesztése (egészségügyi alapismeretek) Szociális kompetencia fejlesztés Iskolai gyakorlati foglalkozások Szakmai előkészítő alapozó gyakorlat Foglalkozások óraszáma összesen
42
9. évf (óra/év) 74 111 37 111 111 74 74 74
10. évf. (óra/év) 74 111 37 111 111 74 74 74
37 74 74 74
37 74 74 74
222 1110
222 1110
3.5 A NAT műveltségterületeinek megjelenése a szakiskola tantárgyi rendszerében A NAT műveltségi területei
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom, Drámajáték, Kommunikáció
Élő idegen nyelv
Angol nyelv
Matematika
Matematika, Természetismereti tantárgyak,
Ember és társadalom
Történelem, Társadalomismeret, Gazdaság földrajz,
Ember a természetben
Természetismeret / környezeti tanulmányok
Földünk – környezetünk
Földrajz, Társadalomismeret, Természetismereti tantárgyak
Művészetek
Magyar nyelv és irodalom,
Informatika
Informatika, Angol nyelv, Matematika, Társadalomismeret, Természetismereti tantárgyak
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Pályaorientáció, Gyakorlat orientáció, gyakorlati oktatás,
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport, Táncórák
3.6. Pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás valamint a projekt órák A pályaorientáció és a gyakorlati oktatás a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit. Az oktatás tartalma elsősorban a tanulók tapasztalataira épül. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez. A tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők meghívása elősegítik a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához. A pályaorientáció és a gyakorlati oktatás keretében a tanulók megismerik a különböző szakmacsoportok tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit. A pályaorientáció és a gyakorlati oktatás integrálva is oktatható. A szakiskolákban a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás keretében a különböző szakmacsoportok általános bevezetése, készségek, képességek fejlesztése folyik, tevékenységorientált formában. A szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás célja a tapasztalatszerzés, a megalapozott pályaválasztási döntés megerősítése. Ezt a programban részt vevő tanulók helyzete, motivációs szintje elkerülhetetlenné teszi. A program nem korlátozódik a manuális munkára. A gyakorlati problémákhoz kapcsolódik, amelybe az adott foglalkozási területek igényeihez szervesen illeszkedő műveltségmodulok is integrálódnak. A szakiskolában a gyakorlati oktatást, és a szakmai alapozó gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben (tankertben, tanirodában) kell megszervezni. A szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás keretében egy szakmacsoport közös ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik, ahol a tanulók megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. 3.7. Az alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola pedagógusai a tanévenként megjelenő szakmai és közismereti tankönyvjegyzékből, a szakmai tankönyvbemutatókon szereznek tudomást az alkalmazható tankönyvekről. A munkaközösségek a központi programok, helyi tantervek és tanmenetek alapján döntenek: a) a tankönyvekről, b) a munkafüzetekről, c) a taneszközökről, d) és az egyéb tanulmányi segédletekről. 43
A nevelőtestület tanévenként dönt a tartós használatú tankönyvekről a munkaközösségek ajánlásai alapján. Az iskola a szülőket a beiratkozás napján (9., 11., 12. évfolyam), illetve a tanévzáró napján (10., 12., évfolyam) tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: a) igazodjon a képzés követelményeihez, korszerű és színvonalas legyen, b) igazodjon a tanulók előképzettségéhez, c) hatékonyan segítse a tanulási munkafolyamatot, d) igazodjon a hátrányos helyzetű tanulóink anyagi helyzetéhez. 3.8. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A Közoktatásról (1993. LXXIX. Tv. 12.§) szóló törvény és a nevelési-oktatási intézmény működéséről (11/1194. (VI.8.) MKM) szóló rendelet értelmében: A tanuló kötelessége különösen, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlaton. Nem osztályozható év végén a tanuló, ha egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja 9-10.évfolyamon a 250 tanítási órát, a szakképző évfolyamon az elméleti vagy a gyakorlati órák 20%-át. A nevelőtestület engedélyezheti az ilyen tanuló esetében, hogy osztályozó vizsgát tegyen. (Az osztályozó vizsga csak akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát.) A 9-10. évfolyam osztályozó vizsgája esetén a 4 alaptantárgyból (történelem, magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika) kötelező vizsgát tenni, a többi tantárgy érdemjegye megajánlható. Amennyiben az így megajánlott jegyek bármelyikét a tanuló nem fogadja el, akkor a tanuló az adott tantárgyból is osztályozó vizsgát tesz. Az osztályozó vizsga bizottság előtt zajlik. A tanulót a nyári szünet megkezdése előtt tájékoztatjuk a vizsga anyagáról, s ezt a szülőnek is megküldjük. A szaktanárok a nyári szünetben egy konzultációs napot is kijelölnek. A felzárkóztató oktatásra való oktatáshoz való beiratkozáshoz az általános iskolában addig elért évfolyam végzettségét igazoló bizonyítvány szükséges. A 9. évfolyamra való beiratkozáshoz az általános iskola által kiállított jelentkezési lap, illetve a 8. osztály elvégzését igazoló bizonyítvány szükséges. A szakképző évfolyamokra való belépés feltételét az érvényes Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A szakképző évfolyamokra való beiratkozáshoz a jelentkező vagy kiskorú esetén a szülő által kitöltött jelentkezési lap és a belépés feltételeként meghatározott előképzettséget igazoló bizonyítvány szükséges. A tanulók az iskola magasabb évfolyamába, illetve magasabb szakképzési évfolyamába akkor léphetnek, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítették. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása Eredményes osztályozóvizsga után a tanulmányok folytathatók a magasabb évfolyamon. Eredménytelenség esetén a tantárgyankénti bukások számától függően vagy javítóvizsgára vagy évismétlésre kötelezhető a tanuló. Elégtelen tanév végi bizonyítvány esetén a tanulók az elégtelen tantárgyakból javítóvizsgát tehetnek. Sikeres javítóvizsga esetén a tanulmányok a magasabb évfolyamon folytathatók, elégtelenség esetén a tanévet meg kell ismételni. Három vagy annál több tantárgy elégtelen osztályzata esetén a tanulóknak tanévet kell ismételni. Az iskola a tanítási év utolsó napján megszünteti annak a nem tanköteles tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal sem teljesítette. A 9-10. évfolyamon a szakmai alapozó gyakorlatból elégtelen év végi osztályzattal minősített vagy osztályozóvizsgára kötelezett tanulónak a javítóvizsga előtt olyan 15-18 órás intenzív felzárkóztató foglalkozáson kell részt vennie, amely a javítóvizsga része. Igazolatlan hiányzása esetén a javítóvizsga eredménye elégtelen, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja iskolánkban. 44
Az iskola összes évfolyamán a testnevelés tantárgyból osztályozó vizsgára kötelezett vagy elégtelen év végi osztályzattal minősített tanulók 15 órás egyénre szabott osztályozó vagy javítóvizsgát tesznek. 3.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulói munka értékelése a pedagógus egyéni feladata, de az egységes követelményrendszer kialakítása és alkalmazása alapvetően meghatározza az iskolaközösség működését. A tanulói munka értékelésének alapját a tantervek, a tantárgyak szakmai és vizsgakövetelményei határozzák meg. A tanulókkal előzetesen ismertetni kell a számonkérés követelményeit és formáit, amelyek alapján a teljesítményüket értékeljük. A tanulók teljesítményét a pedagógusok nemcsak osztályzatban fejezik ki, hanem kiegészíthetik szóbeli és szöveges értékeléssel is. Az ellenőrzés során az alkalmazott tudást, a logikus gondolkodást kiemelten kell értékelni. A tanulókban ki kell alakítani az önellenőrzés, önértékelés képességét. Csoportos tevékenységek esetén egymás munkájának folyamatos értékelésére is törekedni kell. A TANTÁRGYI OSZTÁLYO ZÁS ÁLTALÁNOS SZEMPO NTJAI: Az osztályzat korrekt és tárgyilagos legyen, az egyenlő bánásmód elvére épüljön. Az osztályzat tükrözze a tanuló tényleges tudását. A tantárgyi osztályzat nem büntetőeszköz, a magatartás érdemjegybe tartozó hibákért (órai fegyelmezetlenség, beszélgetés, stb.) nem lehet tantárgyi érdemjegyet adni, az értékelést nem befolyásolhatja. Az igazságtalannak érzett vagy nem megfelelően indokolt érdemjegy esetén a tanuló (az udvariassági szabályok megtartása mellett) a szaktanárhoz, az osztályfőnökhöz, az iskolai diákönkormányzathoz és az iskola igazgatójához fordulhat orvoslatért. Egy félévben egy-egy tanulónak minimum annyi osztályzatának kell lennie, amennyi az adott tárgy heti óraszáma + 1. Az év végi érdemjegy meghatározásakor az egész éves munkát kell figyelembe venni. A tantárgyi versenyekre való felkészülést, illetve az ott elért eredményeket tantárgyi osztályzattal is lehet minősíteni, ez a tanuló tanévi teljesítményébe beszámítható. A fentiekben tárgyalt értékelési szempontokon túl a szakmai gyakorlati oktatásra speciális ellenőrzési és értékelési módszerek is vonatkoznak: A szakmai gyakorlaton a tanulók munkájának értékelési alapja az általuk készített munkadarab minősége, az elkészítési idő meghatározásával számított teljesítménye. Összetett munkafeladat készítése esetén részfeladatok is kitűzhetők, ezek önállóan értéklehetők. Ez azonban nem helyettesítheti a kész munkadarab egészének értékelését, osztályozását. A gyakorlati munka 1-1 tananyagrész végén is osztályozható, sőt egy-egy témakör minden csoportja ill. annak minden darabja is önállóan értékelhető, osztályozható. Kész munkadarabot mindig értékelni kell, hiszen ez komplexen tartalmazza a tanuló szakmai elméleti tudását, gyakorlati tevékenységét, tapasztalatát. Nagyon fontos a szakoktató szóbeli magyarázattal történő értékelése, rámutatva a hiányosságokra, problémákra, de kiemelve a jó, dicséretre méltó teljesítményt. Az osztályzattal kiegészített értékelésnek ki kell térnie a szakmai elméletben tanultakra, annak önállóan történő alkalmazására az adott munkafeladat készítésekor. Ha egy munkadarabból a tanuló többet készít, akkor az értékelésben a minőség mellett a teljesítménynek is meg kell jelennie. Az első – bemutatás alapján készített – munkadarabnál még nem, de a továbbiaknál egyre rövidebb elkészítési idő határozható meg. Az előre meghatározott elkészítési idő alapján a tanulók teljesítménye %-ban mérhető, és így két osztályzattal értékelhető egy munkadarab: egy a munka minőségére, egy a teljesítményére. A javíthatatlan hiba miatti selejt munkadarabra a tanuló csak elégtelen osztályzatot kaphat. Elégséges szinthez 50%-os teljesítmény szükséges. A 100 vagy annál magasabb %-os teljesítmény két osztályzattal is értékelhető akkor, ha a munkadarabok minősége kifogástalan.
45
ÉRTÉKELÉSI ALAP NORMÁ K: Jeles (5) érdemjegyet kap a tanuló, ha: a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, tudását önállóan, segítség nélkül tudja írásban vagy szóban előadni, ismereteit különböző feladatok során hibátlanul tudja alkalmazni, összefüggéseket jó érzékkel felismer, gyakorlati feladatait precíz minőségben, az előírt elkészítési időn belül oldja meg. Jó (4) érdemjegyet kap a tanuló, ha: a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek megbízhatóan eleget tesz, tudását némi segítséggel tudja írásban vagy szóban előadni, ismereteit különböző feladatok során jelentéktelen hibával tudja alkalmazni, összefüggéseket felismer, gyakorlati feladatait elfogadható minőségben, az előírt elkészítési időn belül elkészíti. Közepes (3) érdemjegyet kap a tanuló, ha: a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek pontatlanul eleget tesz, tudását önállóan csak többszöri segítséggel tudja írásban vagy szóban előadni, ismereteit különböző feladatok során néhány hibával tudja alkalmazni, összefüggéseket rávezetéssel felismer, gyakorlati feladatait javítható minőségben, az előírt elkészítési időn belül vagy az elkészítési időt túllépve oldja meg. Elégséges (2) érdemjegyet kap a tanuló, ha: a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek jelentős hiányossággal tesz eleget, tudását csak folyamatos segítséggel tudja írásban vagy szóban előadni, ismereteit különböző feladatok során csak súlyos hibákkal tudja alkalmazni, összefüggéseket önállóan nem ismer fel, gyakorlati feladatait javítható (de nem selejt) minőségben, az elkészítési időt túllépve oldja meg. Elégtelen (1) érdemjegyet kap a tanuló, ha: a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek nem tesz eleget, tudását pedagógusi segítséggel sem tudja írásban vagy szóban előadni, ismereteit különböző feladatok során nem tudja alkalmazni, összefüggéseket segítséggel sem ismer fel, gyakorlati feladatait javíthatatlan (selejt) minőségben készíti el, vagy az elkészítési időt jelentős mértékben túllépi. A projekt módszerrel szervezett gyakorlati jellegű kompetencia fejlesztő órákat az oktató havi rendszerességgel szöveges módon értékeli. A szöveges értékelések módját az iskola külön szabályzatban rögzíti. A tanuló a kompetencia fejlesztő projekt órákon nyújtott teljesítményét Kiválóan megfelelt (KM) Megfelelt (M) Nem megfelelő (NM) bejegyzésekkel értékeljük a naplóban. 46
A SZÁMONKÉRÉS FORMÁI Szóbeli felelet: kérdés – felelet
levezetés
önálló előadás
táblai rajz, szerkesztés
Írásbeli felelet Ideje szerint: röpdolgozat
témazáró dolgozat
dolgozat
házi dolgozat
Formája szerint: kérdés – felelet
rajzos jellegű feladat
teszt
számításos feladat
leíró jellegű feladat
szerkesztéses-feladat
Gyakorlati feladat végrehajtása (a tanulók által önállóan készített, komplex tudást igénylő feladatok elvégzése) termékek, munkadarabok elkészítése
kiállítások, bemutatók létrehozása
rajzok, tervek elkészítése
szakmai gyakorlatból félévi és év végi szintfelmérés: önálló munkavégzés meghatározott munkadarabon
anyagvizsgálatok elvégzése, dokumentálása gyűjtemények, dokumentációk készítése Az otthoni feladatok végrehajtása: gyakorló feladatok elvégzése gyűjtemények, dokumentációk készítése rajzok, tervek elkészítése szabásminták elkészítése egyéb önálló munkák munkafüzet kitöltése számítógéppel kivitelezett megoldások könyvtár és Internet használat lehetőségét tartalmazó megoldások
47
Az írásbeli beszámoltatások formái, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Röpdolgozat 10-15 perces, kisebb tananyagrészt magába foglaló rajzos-írásos önálló munka, az előző órán tanult anyag számonkérése. Minden órán iratható, előzetes bejelentés nélkül. Dolgozat 45 perces, átfogó anyagrészt záró rajzos-írásos önálló munka, előző órán való bejelentéssel. Témazáró dolgozat 45 perces (szakrajzból 90 perces is lehet), több kisebb vagy nagyobb anyagrészt foglal magában. Előzetes ismétléssel, összefoglalással, rendszerezéssel, előzetesen (2 tanítási órával előbb) bejelentve. A dolgozatok és témazáró dolgozatok formáját, tartalmát és értékelési módját a munkaközösségek tantárgycsoportokon belül is egyeztetik. A pedagógusok a dolgozatok megíratása előtt az értékelés szempontjait és módszereit a tanulókkal ismertetik. A témazáró dolgozatok értékelése a szakelméleti tantárgyaknál pontozással történik, ami hasonlít az adott szakképesítés írásbeli vizsgakövetelményeiben kialakított értékrendhez. A témazáró dolgozatok helye a tanmenetek tananyagbeosztásában szerepel. Minden írásbeli osztályzat bekerül a naplóba és a tanuló ellenőrző könyvébe. A témazáró dolgozat jelentőségét hangsúlyozzuk, a naplóban megkülönböztetve jelöljük (pl. pirossal, bekarikázva stb.), a félévi és év végi zárásnál súlyozottan vesszük figyelembe. A tanuló egy napon kettőnél több előzetesen bejelentett dolgozatot nem írhat. Ha a tanuló tartósan igazoltan hiányzik az iskolából, első munkanapján felmentést kap a beszámoltatás alól, és a hiányzás időtartamát figyelembe véve egyezteti a tananyagpótlás és a beszámoltatás időpontját a szaktanárokkal. 3.10. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátai: A tananyag feldolgozásában, az ismeretek gyarapításában, a készségek kialakításában és gyakorlásában jelentős szerepe van a pedagógus által irányított otthoni tanulói munkának. Eredményességét az egységes elvek, a feladatok belső arányának kézbentartása, az osztályban tanító pedagógusok közötti folyamatos koordináció alapvetően meghatározza. Az otthoni feladatok a tanórai anyag felhasználásával a gyakorlást, az önálló gondolkodást, az ismeretek gyarapítását szolgálják. A feladatokat úgy kell meghatározni, hogy az egyértelmű, iránymutató, valamennyi diák számára elvégezhető és határideje betartható legyen. Az otthoni feladatok elkészítése - egyik óráról a másikra - nem igényelhet 1 óránál többet. Az otthoni feladatok kiadásával egyidejűleg tájékoztatjuk a tanulókat az ellenőrzés, értékelés módjairól. Egyénre szabott feladatokkal ösztönözzük tehetséges, érdeklődő tanulóinkat a további fejlődésre. Szakrajz tantárgyból a házi feladat elkészítése feladatcsoportonként, illetve témakörönként mindenkor osztályzattal is értékelt. A tanév rendje szerinti iskolai szünetek idejére nem adható házi feladat! 3.11. A tanulói magatartás, szorgalom értékelésének követelményei, formái: A tanuló magatartása tükrözi a közérzetét, az iskolával való elégedettségét, minden esetben a neveltségi szintjét. Célunk és közös érdekünk, hogy tanulóink elfogadjanak és kifejlesszenek egy olyan erkölcsi értékrendet, amely az egyén és az iskolai közösség fejlődését is segíti. Az elvárásokat világosan kell megfogalmazni. Fontos, hogy a tanuló megértse, hogy a jó magatartás nem öncélú elvárás, hanem az eredményes közös munka alapfeltétele. Az elvárásoknak megfelelő, vagy arra nagyon törekvő tanulót dicsérjük meg, amikor lehet. Az elmarasztalásban is tartsuk be a fokozatosságot és legyünk következetesek. A magatartás osztályzat kialakításakor vegyük figyelembe a tanuló: a) tanórai fegyelmét, együttműködő-készségét, kötelességtudatát, b) kultúrált, tisztelettudó viselkedését tanáraival és diáktársaival,
c) diáktársaival való becsületességét, megértését, együttműködését, d) az iskola és az osztályközösség munkájában való részvételét, e) a mikrokörnyezet kialakításában és megőrzésében való részvételét stb. A tanulók félévi és év végi magatartás és szorgalom osztályzatát - a szakoktatók, szaktanárok és az osztály diákközösség véleményének figyelembevételével - az osztályfőnök állapítja meg és az osztályozó értekezleten a nevelőtestület hagyja jóvá. Nem lehet a magatartása példás annak a tanulónak, akinek az adott félévben igazolatlan órája van. A 10 óra feletti igazolatlan mulasztás esetén a magatartás csak rossz minősítésű lehet. Két igazolatlan órát meghaladó hiányzás miatt a magatartás osztályzat az adott félévben közepes is lehet. Ha az iskolai Házirendben foglalt kötelezettségeit a tanuló szándékosan vagy gondatlanul megszegi, a tanárai fegyelmi büntetésben részesíthetik. (A fegyelmező intézkedések és fegyelmi büntetések egymásra épülő fokozatait a Házirend tartalmazza.) A fegyelmi büntetések csak a tanév végén évülnek el. A második igazgatói szintű fegyelmező intézkedés esetén a tanuló adott félévi magatartás osztályzata csak rossz minősítésű lehet. Az első félévi magatartás és szorgalom osztályzatok a második félévben javíthatók. Az iskolai követelmények maradéktalan teljesítése a tanulók számára dicsérettel jár, a dicséretnek fokozatai vannak. Az írásos dicséretek a magatartás osztályzatba beszámíthatók. A tanév végén a sem igazoltan, sem igazolatlanul nem hiányzó tanulók a példás magatartási osztályzat mellett külön jutalomban is részesülnek. A szorgalom nehezen mérhető, azonban törekednünk kell arra, hogy a tanuló képességeit és eredményeit egyidejűleg vessük össze a szorgalom osztályzat kialakításánál. Fontos figyelnünk a tanuló szorgalmának változására, elemezzük azt, és értékeljük a pozitív-negatív irányú eltérést is. A tanuló szorgalmát értékelnünk kell szóban, a jelentősebb fejlődést írásban. A szorgalom minősítésére – félévkor és év végén – a „példás, jó, változó, hanyag” kifejezéseket kell alkalmazni. Példás szorgalma nem lehet annak a tanulónak, aki valamely tantárgyból félévkor, vagy év végén elégtelen osztályzatot kapott. 3.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A Közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy „Az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszűntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskolában is eleget teszünk a törvény előírásainak, így minden tanév elején, (általában szeptember utolsó hetében) és minden tavasszal (május végén) elvégezzük a felméréseket. Az Oktatási Minisztérium Testnevelési Bizottsága által összeállított tesztet hajtjuk végre. A teszt-vizsgálat értéke és hatékonyága nagymértékben múlik a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulók motiváltságán. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményei minden diáknál, illetve minden mérésnél azonosak, ezért a méréseket minden esetben a testnevelő végzi (így nagyobb időráfordítást igényel a feladatmegoldás, de a mérések pontosabbak, egymáshoz viszonyíthatók). Az emberi motorikus tevékenység fejlesztése, fejleszthetősége A motorikus képességek két fő nagy csoportja: a kondícionális képességek és a koordináció. A motorikus képességek fejlődését, fejlesztését befolyásoló legfőbb tényezők: biológiai fejlődés (érés) sokoldalú általános és speciális fizikai képzés A motorikus képességek színvonala függ az adottságoktól (öröklött fiziológiai, biológiai, testi adottságok) és a gyakorlástól. 49
A motoros képességek tehát adottságokra épülnek és tevékenység közben, gyakorlás folyamán fejlődnek. A biológiai érés során a szervrendszerek eltérő ütemű fejlődést mutatnak, s ennek következtében az egyes életkorokban a képzésben, a sportbeli felkészítésben más és más képesség vagy tulajdonság fejlődése kerül előtérbe. A teljes érettség elérésével - a felnőtt kor kezdetén, amikor a kronológiai és biológiai életkor között a legkisebb az eltérés - a motorikus fejlettség színvonala eléri az egyénre jellemző felnőttkori szintet. Általános fizikai teherbíró-képesség Az egészség a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota. A gyakorlatban az egészségesnek mondható emberek között a fizikai terhelhetőség, a fizikai fitness szint szempontjából jól mérhető különbségek mutatkoznak. E különbségek felfedése – a pillanatnyi edzettségi állapot meghatározása – szükséges az egyes kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az optimális egyénre szabott mozgásmennyiség összeállításához. Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente két alkalommal, a tanulók általános fizikai teherbíróképességének minősítéséhez (ezen faktorok közül az aerobic kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt) kell megbízhatóan, objektív módon mérni és értékelni. Iskolánkban az alapméréseket végezzük el. A testnevelés sajátos eszköz- és módszer-rendszerével mérve olyan – megbízható, egyszerű, objektív (terhelés műszeres vizsgálatokkal alátámasztott) - mérési módszert és értékelési rendszert adunk mindkét nem, minden korosztálya számára, amely különösebb anyagi- és időráfordítás nélkül bárhol elvégezhető, ezért a gyakorlati életben kiválóan alkalmas a tanulók pillanatnyi fizikai állapotának országosan egységes minőségellenőrzésére. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében alapvető feladat. Minőség-ellenőrzés: az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése, minősítése. Minőségbiztosítás: minden fiatal – képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai szintet elérje, megtartsa. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. Az iskolaorvosi szolgálat vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az iskolaorvos is felvilágosítást kapjon a tanulók funkcionális állapotáról. Az elsődleges prevenció alapja a közvetlen kapcsolattartásra épített, szoros orvos-pedagógus együttműködés. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének lehetőségei Erőnléten az egyén fizikai, pszichikai összetevőjét értjük, amelyet mindenekelőtt az állóképesség, az erő és a gyorsaság, a velük kapcsolatos pszichikai tulajdonságok határoznak meg. A koordinációs képességek fejlesztése lényegében az ügyesség edzése. A koordinációs képességek fejlesztésével végső soron a mozgás végrehajtásának és gazdaságosságának pontosságát javítjuk. Fejlődése szoros összefüggésben van a kondicionális képességek fejlődésével. Koordinációs képességek: mozgástanulási képesség, mozgásszabályozás, hallási, látási ingerekre reagálás, ritmusképesség, tájékozódási képesség, egyensúlyozási képesség. A testnevelő által elvégzendő feladatok Egységes minőség-ellenőrzés Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és a tanév végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni. Egységes minőségbiztosítás Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel törekedni kell azok mielőbbi 50
felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával- a tanárnak, a tanulónak, és a szülőnektörekedni kell az egészséges létezés stabil magatartását elősegítő „kell-szint” megtartására. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák, a szülő számára. A pillanatnyi fizikai szinttel való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése. A mérés általános szempontjai: A tanulók valamennyi tesztet sportfelszerelésben hajtják végre! Valamennyi tesztet a tornateremben végezzük, mert itt a feltételek szinte mindig közel azonosak. Minden tesztre külön utasítások vonatkoznak, melyeket szigorúan betartatunk az összehasonlíthatóság érdekében. A tesztfeladatokat a tanulók mindig pihenten hajtják végre. A hajlékonysági teszt előtt bemelegítést, nyújtást végezni tilos! Az iskolában használt motoros tesztek és mérésük sorrendje: Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás Törzserőt mérő teszt: sit-up teszt, felülések Funkcionális karerőt mérő teszt: függés hajlított karral Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 10x5 m ingafutás Kardio-respiratorikus állóképességi teszt: 12 perces futás (Cooper-teszt) Az általános fizikai teherbíró-képesség megszerzésére, megtartására hétköznap a testnevelési órák és a sportköri foglalkozások, hétvégén túrák és egyéb sportvetélkedőkön való részvétel biztosít lehetőséget iskolánk diákjainak. 4. A hátrányos helyzetű tanulók integrált, inkluzív oktatása, nevelése „A mi munkánkban a magatartási nehézség nem akadályozza, hanem segíti a pedagógust a következő lépés megtervezésében.” (részlet a „Kis Tigris” Gimnázium és Szakiskola pedagógiai programjából) A fenti idézetből következik, hogy az iskola pedagógusai úgy érzik, hogy az intézményes nevelésnek, programoknak tartalommal kell megtelniük, mert a nevelésben az utóbbi évtizedben a túlhangsúlyozott gyermekközpontú nevelés kiüresedett. Ezért szükség van a már meglévő programjaink továbbfejlesztésére, új módszerek alkalmazására a tanítás – tanulás folyamatában, a pedagógusok tapasztalati tudásának gyarapítására. A spontán szocializáció már elégtelen a gyermek számára, mivel az iskolába már magával hozza a család szocializációs mulasztásaiból eredő hátrányokat. Úgy gondoljuk, hogy a gyermek lelki, kapcsolati struktúrájának felmerése, kompetencia tartományokra bontása, képességeinek alapozása, a hátrányos szociokulturális környezet ellensúlyozása a nevelés legfontosabb feladata. Így az iskola oktatási funkciói mellett egyre erőteljesebben előtérbe kell helyeznünk a személyiségformálást, a hátrányos megkülönböztetés elkerülését, az együttnevelést, az integrációt. A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994(VI.8) MKM rendelet kiegészült két olyan új oktatási – szervezési formával, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésének – oktatásának megszervezését. 4.1. Az integrációs felkészítés Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének fontos kitételei az együttnevelés, a tapasztalati tanulás és az együttműködés. Az együttnevelés azt jelenti, hogy az iskola szociálisan befogadóvá, és egyben arra is alkalmassá válik, hogy a legkülönfélébb társadalmi hátterű tanulók előmenetelét színvonalromlás nélkül biztosítsa. Az együttnevelés előmozdítja az intézmények, a partnerek és a környezet rugalmasabb 51
együttműködését, ami alapfelvétele az előítélet csökkenésének. Ez az alapja annak, hogy az iskola eleget tegyen alapfeladatainak a társadalmi konfliktushelyzetek megelőzésének érdekében. Hiszen a népesség iskolázottságának, műveltségének különbségei, és az egyre növekvő egyéb társadalmi egyenlőtlenség halmozódó feszültségségként van jelen a társadalomban. Az integrációs programunk célterületei: a) a hátrányos helyzetű, elsősorban roma tanulók iskolai kudarcának és lemorzsolódásának megelőzése; b) a hátrányos helyzetű, elsősorban roma tanulók iskolai sikerességének elősegítése; c) a hátrányos megkülönböztetés nélküli integrációs oktatási gyakorlatok bevezetése annak érdekében, hogy ezzel javítsuk az esélyeiket a munkaerőpiacon, segítsük az esélyegyenlőség megteremtését és a társadalmi beilleszkedést. A tanulmányaiban nehezen haladó, többször évfolyamot ismétlő, túlkoros diákok szülei általában szociális és családi okokra hivatkozva kérik gyermekük magántanulói jogviszonyának engedélyezését. A kérést általában a gyermek érdekében az iskola vezetése nem engedélyezhette, ezért és más okból (pl.: a lányok gyermeket szülnek) 20 %-os a lemorzsolódás. A hátrányos helyzetű tanulók nagy részénél a tanulás iránti motiváció nagyon gyenge, iskolafáradtságuk miatt a hagyományos pedagógiai módszerekkel szemben ellenállóak. Bár ezek a családok nehéz anyagi és szociális körülmények között élnek, nagy szükség lenne arra is, hogy a szülők magasabb követelményeket támasszanak gyermekeikkel szemben, partnerei legyenek az iskola nevelő-oktató munkájának. Ezeken változtatni elsősorban jó neveléssel, képzéssel lehet. Iskolánkban az integrációs programmal kívánjuk megteremteni az esélyegyenlőséget a hátrányos helyzetű tanulóink számára, és csökkenteni a lemorzsolódást. 4.2. Tanítási-tanulási eszközrendszer Iskolánkban már működik, de fejlesztenünk kell: a) fejlesztő gyógypedagógiai program b) drámapedagógiai módszerek osztályfőnöki és kommunikációs óra keretében c) multikulturális elemek az angol nyelv és történelem órán d) egyéni bánásmód e) értékelő megbeszélések f) szöveges értékelés (szakmai előkészítő évfolyam) g) pályaorientáció h) részvétel az Útravaló – Út a szakmához programban és más ösztöndíjprogramokban i) tanulásmódszertan az osztályfőnöki óra keretében j) tevékenység-központú foglalkozás pályaorientáció keretében k) tantárgyi képességfejlesztés l) kommunikációs készségfejlesztés m) mentorrendszer az Útravaló program, patronálás az osztályfőnöki munka keretében n) projektmódszer o) problémamegoldó fórum p) egyéni fejlődési napló q) esetenkénti kooperatív tanítás r) roma származású pedellus és ifjúság- és gyermekvédelmi felelős 4.3. A hátrányos helyzetű tanulók integrált pedagógiai rendszerének céljai: Célunk, az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakítása: az integráció. Mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő optimális fejlesztés biztosítása, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait. Összegezve: nevelésünk és oktatásunk igazodjék a gyermekhez. A szándékos nevelés a személyiségfejlődés segítését szolgálja. Célja a személyiséget átfogó komponensrendszerek és azok alapvető komponensei (pl.: a szociális kompetencia, pozitív egyéni értékrend és képességrendszer) fejlesztésének elősegítése. A tanulókra vonatkozóan: a) A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. b) A tanuláshoz való viszony áthangolása. c) A tanórai aktivitás növelése (kooperatív módszer alkalmazásával). d) Hatékony tanulási módszerek, technikák elsajátítása. A kampányszerű tanulás elkerülése. 52
e) Az alapkészségek (koncentráció, emlékezet, szövegalkotás, szövegértés, beszéd) fejlesztése. f) A továbbtanuláshoz szükséges információk átadása. g) Személyiségfejlesztés. A pedagógusokra vonatkozóan: a) Szemléletváltás. Hospitálásra épülő együttműködés. b) Az integráció elfogadása. c) A módszertani eszköztár bővítése – képzések. A módszertani elemek szélesebb körű alkalmazása a tanári együttműködést szorosabbá és tudatosabbá teszi. d) Partnerközpontú nevelés. e) Esetmegbeszélések rendszeres alkalmazása, melynek során újragondolhatóvá válik az egyéni fejlesztés. f) Személyes példamutatás. Tanári segítőmunka a közösségfejlesztésben. Segítse a tanulók, az egyes csoportok kezdeményezéseit, azok megvalósítását! Elegendő lehetőséget biztosítson a közösségi cselekvések gyakorlására, ő maga is kezdeményezzen ilyen tevékenységeket! A kommunikációs kultúra megalapozása (vitafórumok, véleménynyilvánítási lehetőségek, érvek, ellenérvek kifejtése, stb.) A beteg, sérült (testi, szellemi) emberek iránti segítőkészséget igyekezzen kialakítani a tanulókban! 4.3.1. Módszertani feladatok: Tanulói differenciálás heterogén csoportban. Kooperatív tanulási módszer használata. Ezzel a tanulásszervezési módszerrel hatékonyabbnak bizonyul a munkánk, mert a gyermek aktivitására épül, a tapasztalatszerzés útján a gyermek ismeretei mélyebbé válnak. Tanulóink jobban figyelnek egymásra, segíthetik egymást, toleránsabbá, empatikusabbá válhatnak. A tapasztalati ismeretszerzés során gyakorlatiasabb tudás birtokába jutnak, így a 21. század kihívásainak meg tudnak felelni. Tevékenységközpontú pedagógia elsajátítása és alkalmazása. Ezzel tanulóink számára még vonzóbbá, játékosabbá, egyénire szabottabbá tehetjük az ismeretszerzést. Multikulturális tartalmak és interkulturális nevelés. Hatékony tanuló-megismerési technikák alkalmazása, mivel a kompetencia fejlesztés alapját a diagnosztikus mérések adják. Az egyénre szabott bánásmód enyhíti a magatartási és tanulási zavarokat. Mindezek beépülnek a tanórai és tanórán kívüli munkába. Pl.: A tanuló magatartás befolyásoló kötődési hálójának megismerése. Anamnézis felvétele. Iskolai mérések tervezése: az észlelés, képzelet, figyelem, emlékezet, feladattudat, gondolkodási műveletek, kommunikációs képességek és szociális képességek területén. Patronáló rendszer kialakítása. Árnyalt, szöveges tanulóértékelés. Projektpedagógia bevezetése. Drámapedagógia. Közösségépítés, mikrocsoportos konfliktuskezelés. Komplex művészeti program kidolgozása és alkalmazása. Tantárgyi képességfejlesztés. Az integráció és képesség-kibontakoztató normatívából plusz fejlesztő órák biztosítása. Demokráciára nevelés. A diákönkormányzat erősítése, diákklubok és diákpatrónusi rendszer kialakításának ösztönzése. Együttműködő társadalmi kapcsolatrendszer kiépítése. Párbeszéd kialakítása a szülőkkel. Az együttműködés erősítése a Nevelési Tanácsadóval, a Szivárvány Gyermekjóléti Szolgálattal, a kisebbségi önkormányzattal és civil szervezetekkel (pl.: Zhutinas Egyesület, Tempus Közalapítvány) Az integrált pedagógiai rendszer változtatásai a 9-10. évfolyam helyi tantervében: A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A szakképző évfolyamokon tanulók a szakmai vizsga letételével befejezik iskolai rendszerű tanulmányaikat. Ezért az iskolának különösen nagy 53
figyelmet kell fordítania a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére. A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában a tanulókban fejlődik saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, az igény a munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését. A szakiskolai oktatás alapvető célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Lehetőséget kell kapniuk a magasabb szintű szakképzettség megszerzésére a szakmai előmenetel, az egész életen át tartó tanulás folyamán. A szakiskolai tanítási-tanulási folyamat során nő a tanulókban a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igénye, valamint alkalmasságuk egyéb ismeretek befogadására, értelmezésére, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. Elsősorban konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, de megerősítik és fejlesztik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez. A 9-10. évfolyamokon a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvőbb részvételét feltételezi. A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek lesznek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlődik bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet. A szakiskola első, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. Az integrált pedagógiai programokban meg kell határozni a szakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlődésre ösztönző, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető tevékenységeket, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok.
54
5. A Felnőttoktatási Tagozat A szakiskola, mint közoktatási intézmény a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 78 § (4) bekezdése alapján, és ugyanezen paragrafus (6) bek. szerint esti, illetve sajátos munkarendben az alaptevékenységével megegyező felnőttoktatást szervez felnőttoktatási tagozaton. A tagozatot azt az igény hozta létre, hogy a továbbtanulás lehetőségét biztosítsa a régió azon tanulni vágyó lakosainak, akiknek körülményei ezt korábban nem tették lehetővé. Az iskola nyitva áll minden tanköteles kort már betöltött személy előtt, aki elfogadja pedagógiai programját és helyi tantervét, s minimum befejezett 8 általános iskolai osztályról szóló bizonyítvánnyal rendelkezik. 5. 1. Nevelési program A tagozat nevelési programja alapvetően megegyezik a nappali tagozatos nevelési programmal, azzal a specialitással, hogy figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a tanulóközösség tagjai életkorukban, lakóhelyi körülményeikben, foglalkozásukban, családi viszonyaikban, nemzetiségi csoporthoz való tartozásukban jelentősen különböznek egymástól. 5. 1.1. Pedagógiai alapelvek A tagozaton emberséges, egyéniséget tisztelő, a teljesítményt elismerő légkört kívánunk teremteni. A tanulók mindenkor számíthatnak tanáraik segítségére iskolai problémáik megoldásában. Tiszteljük a személyiséget, de nem toleráljuk a közösségromboló magatartást. A tagozat tevékenységének alapvető célja a minőségi oktatás, és a sikeres érettségi vizsga. 5. 1.2. A tagozaton folyó oktató-nevelő munka céljai Lehetőséget kívánunk adni a valamilyen okból megszakadt tanulmányok folytatására. Második esélyt kínálunk a hiányok pótlására azok számára, akik vállalkoznak a velünk együttes munkára. Biztosítjuk a munkahely melletti tanulást, s a tanulást azok számára, akik kiszorultak a munkaerőpiacról. Az érettségi megszerzésével új, kvalifikáltabb munkalehetőséghez juthatnak tanulóink, akik munkahelyük megtartásához vagy mobilitásuk esélyeinek növeléséhez ezt a képzési formát választják. Célunk a tanulók értelmi, érzelmi, erkölcsi, közösségi és állampolgári nevelése. Az ismeretek megszerzése mellett fontosnak tartjuk az élethosszig tartó tanuláshoz és a munka világához szükséges nélkülözhetetlen kulcskompetenciák fejlesztését, a humánus és reális életszemlélet kialakítását. 5. 1.3. Tanórán kívüli tevékenység Tanórán kívül szervezhető olyan tanfolyam, amely speciális igényeket elégít ki, pl: nyelvvizsga előkészítő, vállalkozási és informatikai képzés. Tanfolyam indításának feltétele, hogy legalább 12 fő jelentkezzen rá. A tanfolyamokon való részvételért térítési díj kérhető, tanulónként a tanári óradíj 15%-a. Az egyéb közösségi tevékenység (színházlátogatás, tanulmányi kirándulás stb.) önköltséges a tanulók részére. 5.1.4. Az intézményi hagyományok ápolása Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, az iskola jó hírnevének megőrzése minden tanulónak kötelessége. A tagozaton a tanév elején tanévnyitó, a tanév közben szalagavató és ballagás, a tanév végén pedig tanévzáró ünnepély van. Ezeken a részvétel minden tanulónak kötelező. A kötelező részvétellel megtartott ünnepélyeken a megjelenés alkalomhoz illő, ünnepélyes öltözetben történik. 5.1.5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok Általános tapasztalat, hogy a tanulók a felnőttoktatásba bekerülve megijednek a tananyag mennyiségétől és nehézségétől, s önbizalom és kitartás hiányában abbahagyják a megkezdett tanulást. A tantestület minden tagjának feladata a tanulók önbizalmának, kitartásának erősítése, a tanulási képességek fejlesztése, s így a lemorzsolódás megakadályozása. Ezt szolgálják a tervezett csoportbontásos tanítási órák, a szabadon tervezhető foglalkozások, és a nem kötelező tanórai foglalkozások is. 5.1.6. A tehetség kibontakozását és a felzárkózást segítő tevékenység A képességek kibontakozását és a tehetség fejlesztését szolgálják a tanórán kívüli, egyéni foglalkozások. A tanév közben, a beszámolók előtt konzultációk szervezhetők. A tehetséggondozást, ill. a felzárkóztatást szolgáló foglalkozásokon való részvételre a szaktanárok tesznek javaslatot, a tanuló képességeinek, tanulmányi szintjének felmérését, és a tanulóval való elbeszélgetést követően, értesítve az osztályfőnököt és a tagozatvezetőt. Mindemellett törekszünk arra, hogy a tananyag kiválasztása és a tanítás módszere olyan legyen, hogy a gyengébben tanulók és képesek legyenek az elvárt minimális szintet elérni. 55
5.2. A működés személyi, tárgyi, szervezési feltételei 5.2.1. Személyi feltételek 5. 2.1.a) A tagozat tantestülete A tanárok képesítésével kapcsolatos elvárások megegyeznek a nappali képzésben előírtakkal. Szükség esetén óraadókat is alkalmazunk, akik a tagozat tantestületének teljes jogú tagjaivá válnak alkalmazásuk idejére. A tagozat tantestülete nevelési és oktatási kérdésekben döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik, a jogszabályban meghatározottaknak megfelelően. A tantestület tagjai határozataikat nyílt szavazással és szótöbbséggel hozzák meg. A szavazatok egyenlősége esetén a tagozatvezető szavazata dönt. Tanévenként minimum 3 tantestületi értekezletet kell tartani. 5.2.1.b) A nem tanári munkakörben dolgozók Az oktató-nevelő munkát segítő személy az iskola nappali tagozatával kapcsolatos munkakört ellátó iskolatitkár. Az iskolatitkár a Házirendben meghatározott időben, tanítási napokon, a tanítás megkezdése előtt fogadja a tanulókat, kiállítja az iskolalátogatási bizonyítványokat, nyilvántartja a tanulólétszámot (annak változásait), kiállítja a diákigazolványt, segíti a tagozatvezető munkáját. 5.2.2. Tárgyi feltételek A tagozat az iskola épületét, eszközeit használja. Munkája során a könyvtár, a szaktantermek és szertárak lehetőségeit is kihasználja. A taneszközöket a szaktanár elvárásai alapján a tanulók szerzik be. A tankönyvek megegyeznek a nappali rendszerű oktatás tankönyveivel. 5.2.3. A működés szervezési feltételei A tagozatvezető megszervezi, irányítja és ellenőrzi a tagozat munkáját (beiratkozás, tantárgyfelosztás, órarend, foglalkozások megtartása és adminisztrációja, tankönyvrendelés, beszámolók rendje, statisztika, költségvetés, óra- és vizsgadíjak elszámolása, érettségi, ünnepélyek, egyéb adminisztráció). Kidolgozza, és a tagozat tantestülete elé terjeszti a tagozat működési szabályzatát, helyi tantervét, házirendjét, éves munkatervét és tanév végi beszámolóját, a tanítási és vizsga idő alatt ügyeletet lát el. Elkészíti a beszámoló névsorát, összesítését, megírja ill. megíratja a tanulók törzslapjait, bizonyítványait. Foglalkozik a helyes iskolai magatartás szabályaival. Segíti és irányítja a tanulók továbbtanulási törekvéseit. A tagozat tanulói az iskola teljes jogú tagjai, megilleti őket a törvényben rögzített tanulói jogok, s vonatkoznak rájuk a tanulói kötelességek, használhatják az intézmény létesítményeit. A felnőttoktatás feltételeiből következően a tanuló önálló jogi személy, így a felnőtt tanuló és a pedagógus együttműködéséről van szó, a tagozat keretei között. A tagozat alapvető közösségei az osztályok. A tanulók érdekeik képviseletére osztálytitkár választanak. A tanulóközösségek a tagozat vezetőjével az egész közösséget érintő ügyekben az osztálytitkár révén tartják a kapcsolatot. 5.2.4 A felnőttoktatás elnevezése A tagozatok elnevezésének rendező elvei: Esti tagozat : ha az órakeret a nappali tagozat kötelező óraszámának 50-89%-a. Levelező tagozat : ha az órakeret a nappali tagozat kötelező óraszámának 10-49%-a. 5.3. A tagozaton folyó munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere A felsőbb osztályba lépés feltétele az adott évfolyam minimális tantárgyi követelményeinek teljesítése valamennyi tantárgyból. A tantervi követelmények teljesítésének módja a beszámolón illetve a vizsgákon való eredményes részvétel. A sikertelen beszámoló illetve vizsga a tanév rendjében meghatározott időpontban megismételhető. Azok a tanulók, akik önhibájukon kívül, igazoltan nem tudnak részt venni a beszámolón ill. vizsgán, pótvizsgát tehetnek. A tanév végén, a tanrendben nem szabályozott esetben osztályozó vizsga a tanulónak a tagozatvezetőhöz címzett, írásbeli kérelemére, a tantestület döntése alapján engedélyezhető. A tanév során az esti tagozaton novemberben beszámolót, esti és levelező tagozaton félévkor és tanév végén vizsgát kötelesek tenni a tanulók. A beszámoló az I. féléves vizsga része. A vizsga feltételeit, a beszámoló módját és követelményeit legkésőbb szeptember 30-ig, a vizsga módját és a vizsgakövetelményeket november 30-ig a szaktanárok kötelesek közölni a tanulókkal. A beszámolók, vizsgák, javító- és pótvizsgák időpontját a mindenkori tanév rendje határozza meg. 56
A tanórák során nem kötelező osztályzatokkal értékelni a tanulókat, de szóban folyamatosan értékeljük munkájukat. A beszámolókon és a vizsgákon a hagyományos ötfokú, számszerű értékelés alkalmazzuk. A minőségbiztosítási rendszer a nappali oktatáson követett stratégia alapján történik. 5.4. A tanulók óralátogatási kötelezettsége A tanulók óralátogatási kötelezettségét a 11/1994. MKM rendelet 34. §-ának figyelembe vételével határoztuk meg. Esti tagozaton a kötelezően látogatandó óraszám az óratervben az adott évfolyamon előírt összes órák 60%-a, amelynek 25%-át meghaladó összes (igazolt és igazolatlan együtt) mulasztás esetén, a tantestület döntése alapján, kizárható a tanuló. A kötelezően látogatandó óraszámon felüli 10 igazolatlan óra a tanulói jogviszony megszüntetését vonja maga után. Igazolt mulasztásnak számít az a mulasztás, amit a tanuló hivatalos orvosi vagy munkahelyi igazolással tud igazolni. Levelező tagozaton konzultációkat szervezünk, itt beszámolási kötelezettség van. 5.5. A tanítás munkarendje 5.5.a) Az esti tagozaton hetenként 3 napon van tanítás, amely délután, órarend szerint zajlik, 40-45’-es tanítási órákkal, az órák között 5-10’-es szünetekkel. Tanórán kívüli és egyéni foglalkozásokra, korrepetálásra, tanfolyamokra az 5 napos tanítási hét bármely napján lehetőség van, a szaktanárral való egyeztetés alapján, a tagozatvezető jóváhagyásával. 5.6.b) A levelező tagozaton, amit otthon tanulást segítő oktatási formaként szervezünk, havonkénti egy hétvégén vannak konzultációs órák. A tanulást segédanyagokkal, tanulásmódszertani tanácsokkal, rendszeres ellenőrzéssel segítjük. 5.6. A tagozatra történő felvétel A tanulók felvétele jelentkezés alapján történik, figyelembe véve a jelentkező bizonyítványban rögzített végzettségét és tanulmányi eredményeit. Tanuló átvétele magasabb évfolyamon más oktatási intézményből, ahol egyes tantárgyakat nem tanult, a következő negyedéves beszámolóval egyidejűleg tett, eredményes különbözeti vizsgát követően lehetséges. 5.7. A tanulói jogviszony megszűnése Ha a tanuló beszámolási, illetve vizsga kötelezettségeinek, valamint előírt óralátogatási kötelezettségének nem tesz eleget, töröljük a tanulók névsorából. Ha a tanuló az iskolának, a tanulói közösség vagy a tantestület bármely tagjának szándékosan kárt okozott, ugyancsak töröljük a tanulók névsorából. 5.8. A tanulók jutalmazása, büntetése A kiemelkedő tanulmányi ill. közösségi munkát végző tanuló dicséretben részesül a tanulói közösség előtt. A tartósan kimagasló tanulmányi munkát teljesítő tanulók, a tantestület döntése alapján térítési kedvezményben részesülhetnek. Az erről szóló javaslatot az osztályfőnök írásban fogalmazza meg a tagozatvezető részére, aki a javaslatot a tantestület elé terjeszti. A Házirendet megsértő tanulót figyelmeztetjük. A Házirend ellen ismételten vétő tanulót töröljük a tanulók névsorából. A tanulók magatartását és szorgalmát nem osztályozzuk. 5.9. A tankönyvek és a tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A forgalomban lévő tankönyvek közül azokat választják ki a szaktanárok, amelyek tartalmazzák az előírt tanulmányi követelményeket, s legjobban segítik az önálló tanulást. Az igényelt tankönyveket és segédleteket a tanulók önállóan szerzik be. A beiratkozott tanulóktól tanévenként meghatározott összegű iskolahasználati és fénymásolási díjat kérünk.
57
6. Digitális Középiskola - az interneten szervezett iskola az EGYÉNI KÉPZÉSI UTAK lehetősége (9-12. évfolyam) Bevezető A Digitális Középiskola kísérleti (pilot) programként 2003/2004-es tanévben kezdte meg működését a Miskolci Földes Ferenc Gimnázium szervezésében. A program célja volt, hogy érettségihez jutassa a hagyományos középiskolai képzésből kimaradó felnőtteket. A Digitális Középiskola, a felnőttoktatás keretei között létrehozott kísérleti program olyan felnőttek számára jött létre, akikben megvolt a képesség, a fogadókészség és a szándék arra, hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy például közlekedési nehézségeik, munkaidő-beosztásuk miatt a hagyományos képzésszervezési megoldások mellett erre nem lettek volna képesek. A képzés oktatásszervezési kereteit a hagyományos esti munkarendben zajló képzésekre vonatkozó jogszabályi környezet teremtette meg, a digitális eszközök, az internet használat által kínált lehetőségekkel kiegészítve. Az Apertus Közalapítvány által az oktatásért felelős miniszter számára jóváhagyásra javasolt Digitális Középiskola modellje a pilot program tapasztalatai alapján került kidolgozásra. A Digitális Középiskola alternatív kerettantervének megalkotásakor a jelenleg a képzést folytató miskolci Digitális Középiskola tantervei alapozták meg. A Nemzeti Alaptanterv 2007. évi módosításakor szabályozásra került életviteli és gyakorlati műveltségterület e kerettantervben – a célcsoport társadalmi integrációs problémájának megoldása érdekében – kiemelt jelentőséggel bír. A Digitális Középiskola program bevezetését a 2010/2011-es tanévben a TÁMOP 3.2.1-09/B pályázaton elnyert támogatás tette lehetővé a felnőttképzés hagyományos formáinak bővítése céljából. Az Integrált Tanulási és Adminisztrációs Környezetben (ITAK) valósul meg a digitális tanulás-szervezés, amely a hagyományos oktatásszervezési formákhoz képest jelentősen differenciáltabb tanügyigazgatási, adminisztrációs kötelezettséget teremt a tanuló konzultációs és digitális tanórai jelenlétének nyomon követésére, a hiányzások pótlásának megszervezésére. A tananyag nem nyomtatott, hanem digitális formában áll rendelkezésre. A digitális tananyaghoz a képzés szereplői (diákok, tanárok) egyedi azonosítókkal férnek hozzá. A Digitális Középiskolában az Apertus Közalapítvány által kidolgozott alternatív kerettanterv a képzés alapja: „Digitális Középiskola – az interneten szervezett iskola, az egyéni képzési utak lehetősége.” A nyilvántartásba vétel száma: KHF/ 5131-21/2008. 6.1. A Digitális Középiskola jellemzői A közoktatási törvény már idézett szabályozása alapján a Digitális Középiskola alternatív iskolaként került meghatározásra, mivel oktatási módszere lényeges elemeiben tér el az általános szabályok alapján működő oktatási formáktól, de megőrzi a közoktatási közszolgáltatásoktól elvárt képzési minőséget, értékeket. Célcsoport azok a felnőttek, akik az általános tankötelezettség időszakában nem szereztek/szereznek érettségi bizonyítványt, és életkörülményeik még jelentős erőfeszítés esetén sem teszik lehetővé a felnőttkori iskolába járást. E célcsoport számára ez lehet az a képzési forma, amely lehetőséget biztosít az érettségihez szükséges ismeretek megszerzésére. A Digitális Középiskola programban alkalmazott módszer ún. kevert (angol szakszóval: blended) oktatási forma, amelyben a személyes jelenlét és a távoktatás elemei együttesen vannak jelen és emellett a csoportos képzés és a digitális eszközökkel segített egyéni felkészülés módszere segíti a képzés hatékony megvalósulását. Az internet, mint infrastruktúra segítségével létrehozott tanulási környezet, a tanulás-tanítás szervezése, a közösségi terek, az együttműködések és személyre szóló tanulásmódszertan lehetősége, az ismeret tervezett és szervezett elsajátításának támogatása biztosítja a képzés hatékonyságát.
58
A Digitális Középiskola képzési hatékonyságát jelentősen növelhetjük személyes mentori segítséggel (tutori), mely a normál középiskola keretei között nem biztosítható, de a Digitális Középiskola jelentős segítséget nyújthat a képzésben résztvevők számára, a képzésben való részvételük feltételeinek megteremtésében, motiváltságuk megőrzésében. A Digitális Középiskolában a tanulásszervezés egy speciálisan erre a célra fejlesztett, az egyidejű és az eltérő időpontokban megvalósuló kétirányú információáramlás lehetőségeit kihasználva, a verbális és nonverbális kommunikáció, a képi megjelenítés és a kommunikáció vizuális információkkal történő megerősítésére lehetőséget teremtő digitális eszközrendszer, az úgynevezett oktatási portál biztosítja a hagyományos elearning keretrendszerekhez képest hatékonyabb ismeret elsajátítást. Az oktatási portálon keresztül zajló – egyéni digitális – tanórákon a tananyag-feldolgozás egyénileg, esetenként a digitális szaktanárok segítségével valósul meg, miközben a személyes jelenlétet igénylő konzultációs órákon az ismeretek rendszerezését, az összefüggések elemzését a szaktanárok személyes jelenléte segíti. Az egyéni haladást is lehetővé tevő tanulás-szervezéshez az oktatási keretrendszer támogató eszközei mellett, az iskola helyi tantervében meghatározott választási lehetőségek alapján kialakuló képzési utak megvalósítását a szaktanárok digitális eszközökkel biztosított közreműködése segíti. Mivel a képzés hatékonyságának legfontosabb garanciája a digitális eszköztár sokszínű használata, az iskola szerves részeként kell működtetni – az oktatási portál által kínált valamennyi lehetőség kihasználásához szükséges, kellő technikai feltétellel rendelkező, de a tanulók életteréhez földrajzilag közel eső – az iskola, vagy szerződéses partnere által fenntartott Digitális Középiskola Szolgáltatási Pontokat. Ezek a pontok biztosítják a tananyagokhoz való hozzáférés valamennyi feltételét, beleértve az informatikai eszközök használatához szükséges személyes segítségnyújtás feltételeit is. A Szolgáltatás Pontok lehetőséget teremtenek arra is, hogy a tanulók ellenőrzött módon vegyenek részt az egyidejű jelenlétet, vagy a számonkérés ellenőrzését igénylő egyéni digitális tanórákon, valamint az egy-egy témakört záró vizsgáikat itt is teljesíthetik. Az oktatás szervezésének legfontosabb sajátossága, hogy az ismeretelsajátítás szervezése a személyes jelenlétet igénylő konzultációs órák, a Szolgáltatási Pontokban zajló tanulás, tudásszint mérés és a digitális eszközökkel segített egyéni tanulás olyan egységes tanulásszervezési módot alkot, mely lehetőséget biztosít a tanulói tudásszint rendszeres mérésére, a hiányosságok folyamatos korrekciójára. A Digitális Középiskola az iskola pedagógiai programja/helyi tanterve által biztosított személyre szabott képzési program megvalósítását oly módon segítheti, hogy lehetőséget biztosít egyéni továbbhaladási ütemek meghatározására. Az előrehozott vizsgák (érettségi is) lehetősége, a modulok/témakörök egyéni megválasztása, a szabályozott halasztási lehetőségek, és a választható kiegészítő képzések rendszere rugalmas lehetőséget biztosít az időlegesen jelentkező, az előrehaladást nehezítő körülmények áthidalására, a gyorsabb előrehaladásra. A Digitális Középiskola kerettantervében az egyes műveltségterületek képzési programjai, a tantervi háló összeállításakor a képzési szükséglet biztosítása érdekében a kötelező, szervezett tanulás keretében zajló egyéni digitális és konzultációs tanórák mennyisége a nappali képzés óraszámának több mint 50 %-a. Ezt egészíthetik ki a választható foglalkozások és az oktatási portál által kínált gyakorló foglalkozások, feladatok és kiegészítő ismeretek sokasága. Az egyéni digitális tanórák között az ajánlott digitális tanóra szervezett ismeretszerzés, melyen nem a tanóra teljesítése, hanem a tanórához kapcsolt ismeretek elsajátítása mérődik, a tanár ezen órák tekintetében a gyakorló és kötelező feladatok megoldása alapján tájékozódik a tanuló tudásszintjéről, segít neki a feltárt hiányosságok pótlásában. A kötelező digitális tanórák olyan tananyag egységei az oktatási portálon elérhető tananyagnak, melyet azonos módon és meghatározott, közel azonos idő alatt kell elvégezzenek a tanulók. Az ajánlott egyéni digitális órák tartalmukban, míg a kötelező egyéni digitális tanórák idejükben kötöttek. A Digitális Középiskola jelen alternatív kerettantervben szabályozott oktatási formája, a tanulásszervezés, az ismeret elsajátításra biztosított tanóra és egyéb szervezett lehetőségek alapján felnőttoktatás keretében, esti munkarendben zajló oktatási formaként kerül meghatározásra.
59
6.2. A nevelés-oktatás célja A nevelésének-oktatásának általános célja a felnőttek gimnáziumi képzése, kétszintű érettségire való felkészítése. A Digitális Középiskola közvetett célja a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek integrációjának, munkaerő-piaci esélyeinek és foglalkoztatási lehetőségeinek javítása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése a számukra biztosított speciális felnőttoktatási-nevelési rendszeren keresztül. A Digitális Középiskola nevelési-oktatási céljait e kerettanterv alapján személyközpontú szemléletmóddal, személyre szabott tanulási program biztosításának lehetőségével kívánjuk megvalósítani. A képzési program kialakítása során a tudásszint mérés elsődleges funkciója nem a képzésen résztvevők értékelése, hanem a folyamatos visszajelzés, amely lehetőséget ad a képzési utak korrekciójára. A legfontosabb nevelési célként a helyes önértékelés, a felelős felnőttként való gondolkodás, az önálló életvezetés során felvetődő társadalmi kérdésekben való eligazodási, ügyintézési képesség kialakításának szükségességét fogalmazzuk meg, miközben az oktatás-nevelés általános célja – az érettségire való felkészítés – megvalósul. Az általános, valamint a közvetett célok elérése érdekében az alábbi kompetenciák fejlesztését állítottuk középpontba: a korábban szerzett gátlások oldása, a problémamegoldásra nevelés, a tanulásra, vizsgára, érettségire, vagyis az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése, az életvezetési, állampolgári feladatok megoldására való felkészítés, a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése. A Digitális Középiskola kerettantervének ajánlott célcsoportja 25 év feletti, már korábban középiskolát megkezdett, de valamilyen okból azt be nem fejezett, illetve érettségi megszerzése érdekében korábban képzésben részt nem vevő, elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű felnőttek köre. A képzésben résztvevők rendkívül heterogén képet mutathatnak a készségek, képességek, a hozott tudás, meglévő kompetenciák, a szociális és szociokulturális háttér, életkörülmények, tanulásra fordítható idő, lakó- vagy munkahelyük képzési helyszíntől való távolsága tekintetében. A célcsoport jellemzői: nagyrészt hátrányos helyzetűek, eltérő tanulási, szociális, mentális, lehetőségekkel rendelkeznek, részben családosak, családfenntartók, roma vagy egyéb kisebbség tagjai, gyereknevelési, munkahelyi kötelezettségeik miatt sajátos kiegészítő ellátást igényelnek, önértékelési szempontból kisebbrendűségi érzésük van, tanulási motivációik bizonytalanok. A célcsoport sajátos igényei miatt a Digitális Középiskolában feladatunk, hogy a gimnáziumi tananyagot elsajátítsák, az érettségire való felkészítés mellett segítsük a tanulással, a szocializációval kapcsolatos gátak, szorongások leépítését; fejlesszük a résztvevő felnőttek tanulási és kommunikációs képességeit, a megfelelő önértékelés kialakulását.
60
6.3. A képzés, az értékelés módszerei Mindezen széleskörű problémák kezelését, a hátrányok leküzdését, a munkavállalás, a családfenntartás mellett a tanulás többletterhét vállaló felnőttek számára az érettségi megszerzését egy olyan digitális iskola működése teszi lehetővé, amelyben egyszerre valósul meg az integrált és a személyközpontú oktatás. Az ismeretszerzés meghatározó eszköze a digitális tér, a tanárok szerepe pedig a központosított és/vagy az egyéni tanulásszervezés segítése, a megszerzett ismeretek rendszerezése, összefüggések feltárása, kritikus helyzetek feloldásának megkönnyítése. Az integráció célja az esélyegyenlőség biztosítása, és a diszkriminációmentes, egyéni haladást lehetővé tevő környezet megteremtése, a különböző élethelyzetekben lévő képzésben résztvevők számára. Az integráció azonban önmagában nem nyújt megoldást az egyéni hátrányok leküzdésére. Az egyéni felkészültséget, jártasságot figyelembe vevő kompetenciafejlesztést, az egyéni képzési utak során felvetődő problémák kezelését a személyközpontú képzésmenedzselés segítségével valósíthatja meg. A képzésben résztvevők felkészültségének értékelése az oktatás-nevelés minden tevékenysége során folyamatosan, az oktatási portál segítségével, különböző feladatok megoldásának nyomon követésével, a képzésben résztvevők által is ellenőrizhető módon történik, nagy hangsúlyt fektetve az önellenőrzés, önkorrekció lehetőségére. Ennek célja, hogy az állandó visszajelzések segítsék a képzésben résztvevőket az előrehaladásuk tervezéséhez szükséges tudásszintük reális meghatározásában, a képzés-programok kiválasztása során. Az előrehaladás vizsgálatához használt alapvető feladat típusok: Feleletválasztásos Csoportosítás Szöveg kiegészítés Igaz-hamis Kérdés-válasz Szabad válasz Beadandó feladat Programozott interakciók Kérdőív Sorrendbeállítás Aláhúzás Szövegrendezés Szövegmódosítás Projekt feladat végrehajtása másokkal való együttműködésben A képzésben résztvevők az egyes témakörök végén – az oktatási portálon elérhető kötelező feladatok megoldásával – a Szolgáltatási Pontokon, a kötelező feladatok megoldását felügyelő, felkészített segítők által ellenőrzött módon; félévkor és év végén osztályozó vizsgákon, vizsgabizottság előtt adnak számot tudásukról. A félévi és év végi vizsgák célja az elsajátított ismeretekről történő beszámolás mellett az érettségihez, az élethosszig tartó tanuláshoz nélkülözhetetlen vizsgarutin megszerzése. A vizsgák anyaga az adott félévre kiválasztott egyes témakörök tematikáján alapul (elsajátított tananyag, készségek, képességek alkalmazása stb.). A vizsgákon való részvétel azoknak a műveltségterületeken kötelezően elsajátítandó tananyagoknak a számonkéréséről szól, amely műveltségterületeken a vizsgát megelőző félévben a szükséges témakörök elsajátítása megtörtént. A félévkor és év végén megrendezésre kerülő vizsgák a vizsgát megelőző félév során megszerzett ismeretekről történő beszámolás lehetőségét biztosítják. Az egyes vizsgaidőszakok teremtenek lehetőséget a korábban halasztott vizsgák pótlására is. A vizsgabizottság döntése alapján a vizsgákon lehetőség van a témaköröket záró feladatok megoldásakor mutatott teljesítmény beszámítására. A vizsgák műveltségterületenként, tantárgyanként szerveződnek és bonyolódnak. Az értékelés két részből áll.
61
A vizsgát követően a résztvevő közvetlenül részletes szóbeli szöveges értékelésben részesül teljesítményéről, tudásáról. A szóbeli értékelés szempontja kettős: hol tart önmagához képest: a korábbi teljesítményeihez képest, miben és mennyiben változott, milyen irányban kell továbbhaladnia, hol tart az érettségi követelményekhez képest. A vizsgabizottság 1-5-ig érdemjeggyel értékeli a vizsgázó teljesítményét. Ez kerül be a diák bizonyítványába. 6.3.1. Előrehozott érettségi A Digitális Középiskola az iskola pedagógiai programja/helyi tanterve által biztosított személyre szabott képzési program megvalósítását oly módon segíti, hogy lehetőséget biztosít egyéni továbbhaladási ütemek meghatározására. Az előrehozott vizsgák (érettségi is) lehetősége, a modulok/témakörök egyéni megválasztása, a szabályozott halasztási lehetőségek, és a választható kiegészítő képzések rendszere rugalmas lehetőséget biztosít az időlegesen jelentkező, az előrehaladást nehezítő körülmények áthidalására, a gyorsabb előrehaladásra. Az egyéni haladási ütem megvalósulását, a hozott hátrányok leküzdését nagymértékben segíti az előrehozott érettségi lehetősége. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok az öt érettségi tárgyból különböző időben érettségizhessenek. Így képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelően bizonyos tárgyakból gyorsabban, illetve lassabban haladva, a kötelező záróvizsgákat megszerezve tegyék le az érettségi vizsgákat. A középiskola elvégzésének ideje az előrehozott érettségi lehetőségével, illetve az ezt segítő oktatásszervezési lehetőségeknek köszönhetően személyre szabott módon is megvalósítható. 6.4. A személyközpontú oktatás elemei 6.4.1. Egyéni haladási ütem biztosításának lehetőségei A képzésben résztvevők osztályokban és évfolyamokban sajátítják el ismereteiket. Ugyanakkor ez az oktatási modell lehetőséget teremthet az egyéni haladási ütem biztosítását jelentő más formák megvalósítására is, hiszen vélelmezhető, hogy a képzésben résztvevő minden felnőtt más tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel, már megszerzett kompetenciával rendelkezik. Ezért a kerettanterv a képzésben résztvevők számára tantárgyanként különböző, mindenkinek személyre szabott haladási ütem megválasztásának lehetőségét is biztosíthatja, melynek alapján a képzésben résztvevők a saját képességeiknek, hozott tudásuknak, mentális állapotuknak megfelelően tantárgyanként különböző ütemben haladhatnak. Az egyéni képzési program összeállítását, megvalósítását az oktatási portál szolgáltatásai minden részvevő számára biztosíthatják. Az egyéni ütemterv (mely tartalmazza a tantárgyi modulokat/témaköröket, és azok időbeli ütemezését), tanmenet és órarend elkészítése – lehetőség esetén a személyes mentorok (tutorok) segítségével, az iskola igazgatójának jóváhagyásával – a résztvevő saját feladata. Ez lehetővé teszi, hogy azokból a tantárgyakból, amelyekből a képzésben résztvevő felnőtt felkészültebb, ügyesebb, tehetségesebb gyorsabban, míg a nehezebb tárgyakból lassabban haladhasson. Így a képzésben résztvevő felnőtt nagyobb energiákkal koncentrálhat a fejlesztendő területekre. Az egyéni haladást segíthetik az oktatási portálon keresztül elérhető gyakorló, ismétlő, a megértést segítő feladatok, képzési anyagok. A gyorsabb előrehaladást segíthetik a választható „egyéni előrehaladást segítő” képzési programok, az előrehozott záró és érettségi vizsgák lehetősége. A nehezebben tanulók, az egyes tárgyakból lemaradók felzárkózási lehetőségét teremti meg a vizsgahalasztás lehetősége, mely esetben a tantárgy elsajátítását az „egyéni előrehaladást segítő” képzési programok keretében elérhető, differenciált támogató programok könnyíthetik meg. A tanulmányok ütemezését könnyíti meg a képzési programok összevonásának, gyorsabb ütemű elsajátításának lehetősége, mely biztosítja az érettségi vizsgák több vizsgaidőszakra történő elosztásának lehetőségét is.
62
6.4.2.A témakörök rendszere A célcsoport sajátos, a tanulás lehetőségét csak jelentős erőfeszítés esetén biztosító élethelyzete, különbözőségei és az eltérő hatékonyságú, önálló tanulásra vonatkozó kompetenciája figyelembe vételével az oktatás témakörök rendszerében folyik. A félévi és év végi vizsgákra, valamint az érettségire bocsátás feltétele az egyes tantárgyakból az előírt számú és tartalmú témakör sikeres elvégése. A témakörök számát, tartalmát, óraszámát és sorrendiségét, ill. egymásra épülését, valamint a képzésben résztvevők továbbhaladási kritériumait az egyes tantárgyak helyi tantervei szabályozzák. A digitális tananyagok segítséget nyújtanak a témakör elsajátításához más témakörből szükséges ismeretek eléréséhez. A gyakorló feladatok megoldása során a szükséges ismeretek hiányára a szaktanárok is felhívhatják a figyelmet. A kötelező érettségi tárgyakból és a választható érettségi tárgyak jelentős részéből a tanulmányaikat a képzésben résztvevők az érettségi felkészítő képzési programokkal fejezhetik be. A témakörök rendszere mindamellett megalapozza a felnőttek felsőoktatásba, és/vagy a moduláris szakképzés képzési rendszerébe való beilleszkedését (ahol szintén ez a szisztéma válik egyre inkább általánosabbá), illetve felkészíti őket az egész életen át tartó tanulásra. 6.4.3.Személyre szabott tanítási –tanulási módszerek alkalmazása: A célcsoport problémáinak, különböző tanulási gondjainak, szociális és szociokulturális hátteréből fakadó hátrányainak kezelése, leküzdése személyre szabott módszerek alkalmazását igényli. Az integrációs célok megvalósítását a közösségek kialakításakor – az iskola virtuális környezetben zajló működése miatt –, az oktatási portál biztosítja azokat a kommunikációs útvonalakat, virtuális közösségi tereket, amelyek a képzésben résztvevők egymással való kapcsolattartására is lehetőséget teremtenek. A közoktatási szolgáltatás hatékonyságát segítő, az esélyegyenlőséget célzó támogatási programok lehetőséget teremthetnek személyre szabott tanítás – tanulás hatékonyságát segítő szereplő személyes mentor (tutor) tevékenységbe való bevonására is. A tutor ideális esetben képzésbe való bekapcsolódáskor már kapcsolatban áll a képzésben résztvevővel, és folyamatosan képes segítséget nyújtani a képzési programok kiválasztásában, a tanulási utak összeállításában. Az oktatási portál szolgáltatásai lehetőséget teremtenek arra, hogy a tutor a képzésben résztvevőt segítve részt vehessen az egyes témakörök feldolgozásában, segítséget nyújtson a virtuális szaktanárral való kapcsolatfelvételben, konzultáció megszervezésében. A tutor segítséget nyújthat a tanulást akadályozó körülmények feltárásában, megoldásában, a tanulással összefüggő konfliktusok feloldásában. A tanítás-tanulás legfontosabb módszerei: frontális munka (a konzultációk során) pármunka, csoportmunka (a konzultációk során és az egyéni digitális órák keretében zajló projekt feladatok megoldásakor); differenciált téma feldolgozás; Az egyes tantárgyak, témakörök jellemző tanítási módszerei a helyi tantervekben kerülnek meghatározásra. A digitális technológiára alapozott oktatás egyik legfontosabb lehetősége, hogy egy tananyagegység feldolgozása különböző gondolatmenetre felfűzve történhet. A képzésben résztvevők számára elsődlegesen felkínált tanulási útvonal mellett (pl. a klasszikus, a tudományos egymásra épülés logikai út mellett lehetséges a képi megjelenítés, demonstráció, a társadalmi környezet bemutatásával vagy az adott dolognak a hétköznapi életben, a művészetekben való megjelenésével stb.) történő téma feldolgozás is. Ha ezek a kiegészítő ismeretek, alternatív tanulási utak az adott téma feldolgozásakor az oktatási portálon felajánlásra kerülnek, s a megismerés, megértés, elsajátítás az egyén fogékonysága szempontjából leghatékonyabb úton történhet.
63
6.5. Az oktatásszervezés módja, színterei Az oktatásszervezés infrastruktúráját a Digitális Középiskola működéséhez kifejlesztett oktatási keretrendszer, az oktatási portál biztosítja, mely a különböző műveltségterületekhez tartozó, a különböző kompetencia területek fejlesztéséhez szükséges ismeretek elérését biztosítja. Emellett az oktatási portál biztosítja a Digitális Középiskola tanügy-igazgatási adminisztrációjának, a jelenlét, a digitális eszközökön zajló tanulási tevékenységek, a kötelező feladatok és vizsgaeredmények nyilvántartásának technikai kereteit is. A képzésben résztvevők – a tanulás/tanítás szervezés módjától függően – tanulhatnak osztályokban, évfolyamokban, illetve tantárgyanként tanulócsoportokban is. A tanulás/tanítás szervezésének módja a képzésben résztvevők tanulási programjához is igazodhat. A személyre szabott tanulási program esetében a programnak tartalmaznia kell: az adott tanulmányi időszakban a képzésben résztvevő által tanulandó tantárgyakat, tantárgyanként az elvégzendő témaköröket, a témakörökhöz tartozó konzultációs kötelezettségeket és azok időpontjait, a témakörök keretében elvégzendő kötelező feladatokat, az érettségi várható időpontját, a választott érettségi tantárgyakat. A személyre szabott tanulási program kialakításának lehetőségét minden esetben a helyi tanterv kialakításakor kell szabályozni oly módon, hogy az lehetőséget biztosítson az adott félév megkezdése előtt az adott személy képzési programjának megtervezésére. A képzési feltételek, jogok és tanulmányi kötelezettségek tanulmányi szerződés keretében rögzítésre kerülnek. Ez biztosítja, hogy a képzési program, az iskola által kínált képzési feltételekből választva valóban a képzésben résztvevő igényeihez, képességeihez, lehetőségeihez és szükségleteihez igazodjék, és – lehetőség esetén – az egyéni haladási ütem megvalósulását is szolgálhatja. A tanulmányi szerződésben rögzíthetők azok a speciális feltételek (pl. közlekedési körülmények miatt szükséges időbeosztás stb.), amelyek hiánya akadályozza a képzésben részt venni szándékozó hatékony tanulását. 6.5.1. Az oktatás színterei 6.5.1.1. Konzultációs óra A konzultációs óra hagyományos, a tanár és tanuló egyidejű, személyes jelenlétét igénylő szakóra. A konzultációs órákat az adott tantárgyakat oktató szaktanárok tartják, órarendileg meghatározott időben. Konzultációs óra minden tananyagegységhez, témakörhöz tartozóan biztosított, az azon való részvétel kötelező. Az előre bejelentett hiányzás a Digitális Középiskola Szolgáltatási Pontban elvégzett egyéni digitális tanórai foglalkozással esetenként igazoltan pótolható. A tanórai foglalkozásokon való részvételre, a jelenlétre és a távolmaradásra vonatkozó intézményi szabályokat a 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet 34 §. figyelembe vételével kell megállapítani. Amennyiben a képzésben résztvevő egy adott témakört az általánostól eltérő időpontban kíván elsajátítani, a konzultációs óra helyett személyes segítségnyújtás kezdeményezésére van lehetősége. A konzultációs óra célja: egy-egy tematikus egység előtt a témára való ráhangolás, egyfajta érzékenyítés az adott téma iránt, melynek során a tanár ismerteti a tananyagegység szerkezetét, a nagyobb összefüggéseket, felvázolja a témának más témákkal való tágabb kapcsolatát; az adott modulhoz/témakörhöz tartozó digitális információk egyéni feldolgozásának segítése, a felvetődött kérdések megbeszélése; a modul/témakör rövid, tartalmi összefoglalása, a téma lezárása, másodlagos rögzítés. A konzultációs órákon a tanár a tananyaghoz tartozó ismeretek feldolgozásához, megértéséhez nyújt segítséget. A konzultációs órák keretében a tananyag feldolgozását segítő projektek megszervezésére, a képzésben résztvevők differenciált foglalkoztatására és a frontális téma feldolgozásra egyaránt sor kerülhet.
64
6.5.1.2. Oktatási portál, mint digitális tudásbázis A Digitális Középiskolában az ismeretszerzés legfontosabb terepe a digitális intézményhálózat oktatási portálja. Az oktatási portálon találhatók a digitális tananyagok, melyek az elsajátítandó teljes ismeretanyagot digitálisan feldolgozva tartalmazzák. Az oktatási portál működési logikája, hogy az egyes, egymással összefüggő tananyagelemek egymásra utaló hivatkozásai biztosítják, hogy bár a tananyagok egymásra épülése, az egyes témakörök – esetenként – az egyénre szabott kiválasztása miatt nem minden esetben biztosított, a témakör elsajátításához más témakörökből szükséges ismeretek a tanulás során, a digitális anyagok közül behívhatók, elsajátíthatók. A digitális feldolgozás megteremti azt a lehetőséget is, hogy a tárgyhoz tartozó lexikális ismeretek, ezek megerősítését segítő kiegészítő ismeretek (pl. történelmi események, művészeti vonatkozások stb.) a tananyag elsajátítása közben elérhetők, megismerhetők legyenek. Az oktatási portál biztosítja a képzésben résztvevők kérdéseire a digitális szaktanárok által adott válaszok elérési lehetőségét is. Az oktatási portál ad lehetőséget a képzésben résztvevőknek az adott félévben általa feldolgozásra kerülő témakörök kiválasztására, ezzel az egyéni képzési programjuk kialakítására. Az oktatási portál a tanulók és tanárok közötti kapcsolattartás, kommunikáció, a virtuális közösségek kialakulásának színtere. A feldolgozást segítő, a témazáró beszámolókhoz kapcsolódó feladatok megoldása, valamint a tanulmányi teljesítmények nyilvántartása is az oktatási portálon történik. Az egyes digitális iskolák számára lehetőség van arra, hogy az iskola tevékenységéhez tartozó tanügy-igazgatási nyilvántartásokat az oktatási portálon működő Tanulmányi Osztály funkciók segítségével kezeljék. 6.5.1.3. Egyéni digitális tanóra Az egyéni digitális tanóra – az oktatási portál közbeiktatásával – tanári jelenlét nélkül létrejövő, a tananyag egyéni feldolgozására lehetőséget adó tanórai foglalkozás. Az egyéni digitális tanóra célja a tanuló életkörülményeihez, munkahelyi, családi elfoglaltságához igazodó tanulási lehetőség biztosítása. Az egyéni digitális tanórán résztvevők tetszőleges időpontban, és tetszőleges helyszínről bejelentkezve látogathatják az oktatási portált, és tetszőleges időpontokban dolgozhatják fel egy-egy műveltségterülethez tartozó témakör anyagát. A Digitális Középiskola sajátossága, hogy az oktatási portálon keresztül valamennyi témakör teljes tananyaga elérhető. A digitális technológia ebben az oktatási formában nem kiegészítő segédeszköz, hanem bármely tananyag tartalom megtanulásához, újra tanulásához használható intézményes lehetőség. Az oktatási portálon minden résztvevő egyéni felülettel rendelkezik, melyet egyedi azonosítóval és jelszóval ér el, melyen a számára meghatározott tananyagtartalmak, feladatok jelennek meg. A tananyagok a folyamatos tanulást teszik lehetővé, témakörökre, azon belül leckékre vannak osztva, és ezek tartalmazzák a feladatokat is. A feladatok lehetnek gyakorló feladatok, melyek többször megoldhatóak, az ismeretek rögzítésére szolgálnak. A gyakorló feladatok eredményei a részvevők számára a feladatok beadása után megjelennek. Ha a feladatok objektív típusúak, akkor a képzésben azonnal visszajelzést kapnak megoldásaik eredményéről. Az ún. szubjektív feladatok eredményei a digitális tanárok javításai után jelennek meg. kötelező feladatok, melyek a begyakorolt ismeretek ellenőrzésére, a tanulói tevékenységek értékelésére szolgálnak. A kötelező feladatokat a részvevőknek az iskolákban, vagy az ún. Szolgáltatási Pontokban – felügyelet mellett – a megadott határidőben kell teljesíteniük. Ahhoz, hogy a képzésben résztvevő felnőtt a kötelező feladatait eredményesen tudja teljesíteni, szükséges, hogy a megadott határidőig megismerkedjen a tananyagtartalommal, megoldja a gyakorló feladatokat. Az egyéni digitális tanórák egy része - abban az esetben is, ha a képzésben résztvevő rendelkezik az oktatási portál otthoni használatához szükséges digitális eszközökkel – a Digitális Középiskola Szolgáltatási Pontokban zajlik. A kötelezően a Digitális Középiskola Szolgáltatási Pontokban zajló egyéni digitális tanórák keretében kell megoldaniuk a képzésben résztvevőknek a témakört záró feladatokat a felkészített segítők jelenlétében. 65
6.5.1.4. Csoportos digitális tanóra A csoportos digitális tanóra bizonyos kompetencia területek speciális fejlesztésére szolgáló, több tanuló egyidejű virtuális jelenlétével megvalósuló – nem kötelezően megvalósítható – oktatási forma. A csoportos digitális tanóra webkamera, mikrofon illetve hangszóró segítségével biztosíthatja a különböző helyszíneken tartózkodó tanulók, szaktanár egyidejű kommunikációjának lehetőségét. A csoportos digitális tanórán a kommunikáció egyidejű, kétirányú. A digitális szaktanártól elvárt követelmény, hogy aktívan irányítsa, moderálja és segítse a tanulói véleménycserét, s maga is aktív részesévé váljon a kommunikációnak. A csoportos digitális tanórán a képzésben résztvevő felnőttek a tananyag elsajátításhoz és az ütemezett előrehaladáshoz csoportos támogatást kapnak egymástól és a rendszerben jelenlévő szaktanártól. A csoportos digitális tanóra célja lehet valamely tananyagrész közös feldolgozása, a szociális kompetencia alapját jelentő kommunikációs képesség, az esztétikai-művészeti kifejező készség fejlesztése. A csoportos digitális tanóra lehetőséget biztosíthat arra, hogy az adott tananyag feldolgozása ne a számítógép segítségével közvetített szöveg olvasására épüljön, hanem olyan szaktanár által irányított együttgondolkodásra (adott esetben szimulációs és egyéb, vizuális elemeket felhasználva), mellyel a tanulók összefüggéseket fedeznek fel, gondolkodási és egyéb folyamatokat ismernek meg, döntési helyzetekbe kerülnek, melyek az ismeretek alkalmazásával döntések meghozatalát kívánják. 6.6. Az oktatás-nevelés személyi és tárgyi feltételei 6.6.1. Tárgyi feltételek A Digitális Középiskola oktatásszervezési sajátosságai miatt a képzési környezet egyik legfontosabb feltétele a virtuális tér elérésének lehetősége, melyet az oktatási portál internet-alapú elérésének lehetősége teremt meg. A konzultációs foglalkozásokhoz a csoportmunka lehetőségeit is biztosító bútorzattal és – a lehetőség függvényében – digitális eszközökkel ellátott tanterem szükséges. Mivel az iskola működése nagyrészt a virtuális térben valósul meg, kiemelt jelentősége van az oktatási portál által is támogatott virtuális közösségi tereknek. Ezek teremtenek lehetőséget a tanár és a képzésben résztvevők egymással való kapcsolattartására is. Annak érdekében, hogy a virtuális tér lehetőségei kihasználhatóak legyenek, a képzésben résztvevők számára biztosítani kell az oktatási portál otthoni, munkahelyi elérésének lehetősége mellett az iskola által biztosított, lehetőleg lakóhelyükhöz közeli elérés lehetőségét is. Ezt a lehetőséget a Digitális Középiskolával szerződéses jogviszonyban álló Digitális Középiskola Szolgáltató Pontok biztosítják. A Digitális Középiskola Szolgáltató Pontok feladatait elláthatják a kistelepülések iskolái, közösségi házai és egyéb közösségi feladatot vállaló intézmények, szervezetek. 6.6.2. Személyi feltételek A Digitális Középiskola pedagógus modellje a fejlett digitális kompetenciával rendelkező, empatikus, az egyéni fejlesztést középpontba állítani képes, sokszínű motivációs eszköztárral rendelkező pedagógus. Az iskola hatékonyságát jelentősen befolyásolja, hogy a fenti pedagógusi kompetencia modell mely szaktanár kollégára milyen mértékben illik rá. A konzultációt vezető, a műveltségterületek elsajátításában segítséget nyújtó pedagógusoknak az iskolatípusnak megfelelő szakmai végzettséggel kell rendelkezniük. A tananyag feldolgozásban résztvevő pedagógusok számára a digitális írástudás elengedhetetlen, a komplex digitális eszközhasználati kompetencia nélkülözhetetlen feltétel. Az iskolaigazgató foglalkoztatására, végzettségi követelményeire a közoktatási törvény rendelkezései az irányadóak. Az igazgató hatáskörébe tartozó, a képzésben résztvevőkre vonatkozó döntések meghozatala előtt ki kell kérni az érintett képzésében közvetlenül résztvevő pedagógusok véleményét. A képzésben résztvevő felnőttek érdekeinek képviseletét az úgynevezett „diákjogi képviselő” intézménye biztosíthatja. A diákjogi képviselő a képzésben résztvevők által az iskola dolgozói közül, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített módon kiválasztott, az igazgató által megbízott személy. Munkáját a virtuális panaszfal működtetése segíti. A virtuális panaszfal az oktatási portál által biztosított, 66
személyes azonosítás nélkül használatba vehető közösségi problémakezelő felület, mely alkalmas arra, hogy a képzésben résztvevők a hatékony előrehaladásukat akadályozó körülményeket jelezzék, annak megváltoztatását kezdeményezzék. 6.7. A kerettanterv tartalmi követelményei A Digitális Középiskola alternatív kerettanterve a Nemzeti alaptantervben, annak 2007. évi módosítását követően meghatározott irányelveket, célokat, fejlesztési követelményeket szem előtt tartva készült el. A közép- és emeltszintű érettségi vizsga tananyagterve tantárgyanként a közép-, illetve emeltszintű érettségi felkészítő programokban szerepel. Az egyes műveltségterületek feldolgozása során a kerettanterv szem előtt tartotta a műveltségterülethez tartozó, hagyományosan tantárgyaknak nevezett tudományterületek sajátosságait. A képzésben résztvevők korábbi tanulási szokásaira és a sajátos tanulási körülményeire tekintettel a képzés kezdeti szakaszában a tanulásra való újraszocializáció, a pozitív motiváció érdekében a saját élettapasztalatukból vett példákon keresztül dolgozta fel a kerettanterv az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület egyes témaköreit. Annak érdekében, hogy az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület az érettségi vizsga választható tárgyai között szerepelhessen, a kerettanterv kidolgozói megkezdték a műveltségterület érettségi vizsgakövetelményeinek kidolgozását, annak középszintű érettségi tárgyként történő akkreditációja érdekében. A kerettanterv egyes műveltségterületekre vonatkozó tartalmi ajánlásai során kiemelt hangsúlyt fordított a digitális feldolgozás sokoldalú használatba vételére. Az egyes modulok/témakörök tartalmi kidolgozóinak figyelmét fel kell hívni a tantárgyhoz kapcsolódó más digitális környezetben már feldolgozott ismeretekre való hivatkozás megteremtésére, a megismerés alternatív útjainak biztosítására. A kidolgozás során nagy hangsúlyt szükséges kapnia a Sulinet Digitális Tudásbázisban már feldolgozott tartalmaknak a tartalomfeldolgozás módszertani gazdagítása érdekében. 6.8. A kulcskompetenciák fejlesztése 6.8.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. 6.8.1.1. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése a Digitális Középiskolában az oktatási portál segítségével megismer sokszínű világ és annak kifejezésére használt megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. A képzés során gyakran ismétlődő kommunikációs kényszerek, digitális és vizsgahelyzetekben történő számonkérés segít a kifejező készség fejlődésében. A Digitális Középiskolába járók képzési hatékonysága jelentősen függ attól, hogy a képzésben résztvevő rendelkezik-e azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, erre az oktatási portál valamennyi tantárgy tanulása során számtalan lehetőséget biztosít. A konzultációk és a vizsgahelyzetek mindenkitől igénylik, hogy a képzésben résztvevők képesek legyenek gondolataikat, ismereteiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A művészeti műveltségterület és az irodalmi művek számtalan lehetőséget biztosítanak a kritikus és építő jellegű párbeszédre, az esztétikai minőség tiszteletére és mások megismerésének az igényét is képesek fejleszteni. Mind ehhez ismernünk kell az anyanyelv, a kisebbségek nyelvének fontosságát, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. 67
6.8.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. 6.8.2.1. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A Digitális Középiskola a szolgáltatásait igénybe vevők különbözősége, felkészültségbeli különbözőségei egy idegen nyelv kommunikációs mélységű ismeretének elsajátítását tűzheti ki célul. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek fejlesztése az angol nyelvtanítás elsődleges feladata, ez a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást fejleszti az egyéni igényeknek megfelelően. Mindezekhez valamennyi tantárgy tanítása segítséget nyújt a képzésben résztvevők önismereten alapuló magabiztossága, az eltérő kultúrák elfogadására vonatkozó nyitottságuk kialakításával. Az idegen nyelvi kommunikáció magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. 6.8.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 6.8.3.1. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A Digitális Középiskola sokszínű tananyag feldolgozási technológiája segítséget jelenthet a matematika iránt kevésbé érdeklődő számára a matematikai ismeretek hétköznapi szükségességének felismertetésére, az alapvető matematikai kompetenciák megszerzésére. A különböző tantárgyak kísérleti adatainak, összefüggéseinek matematikai apparátussal való kifejezése, a hétköznapok számolást, matematikai összefüggések felismerését igénylő helyzetei segítséget jelentenek a matematikai kompetencia fejlődésének. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Mindez az iskola szabályozott, átlátható és logikus működésével is fejleszthető. 68
6.8.4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 6.8.4.1. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A Digitális Középiskola keretében, az oktatási portál segítségével, a hagyományos oktatási formákhoz képest jelentősen hatékonyabb természettudományos kompetencia fejlesztésére nyílik lehetőség, hiszen a kísérletek megismételhetősége, a természettudományos jelenségek megfigyelése a digitális eszközök segítségével a képzésben résztvevő számára optimális időpontban és akár többször is történhet. A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. A képzésben résztvevő felnőttek élettapasztalata számtalan, a hétköznapi életből ismert jelenség természettudományos okainak feltárására ad lehetőséget. A természettudományos kompetencia birtokában a képzésben résztvevő képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. A digitális eszközök segítségével megismert környezetromboló hatások segítik abban, hogy képes legyen és akarjon cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében, lokálisan és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. 6.8.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 6.8.5.1. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A Digitális Középiskolában a digitális kompetencia kialakítása nem képzési cél, hanem a képzés-szervezés, az ismeret elsajátítás meghatározó eszköze. A digitális kompetencia alapkészségként való kialakítása a tanulás hatékonysága mellett a közösségi színterek használatba vételi lehetőségét biztosítja a képzésben résztvevőknek. Az IST alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtároláskezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ 69
előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. Az információk értékelésének, kritikus szemlélésének fejlesztése valamennyi tantárgy elsajátítása során kiemelt jelentőségű, a tudományos téveszmék vizsgálhatóságát az oktatás portál segítségével elérhető sokszínű világ teremti meg. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. 6.8.6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 6.8.6.1. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A Digitális Középiskolába járók jelentős része már saját életében, kudarcokon keresztül tapasztalta meg a tudás, az iskolai végzettség szükségességét. Az oktatási portál segítségével elérhető ismeretek számukra a hétköznapi tanulás, az egyéni felkészülés lehetőségét teremtik meg, a tanulási folyamat segítségével az önálló tanulás képessége is egyre hatékonyabbá válik. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. 6.8.7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 6.8.7.1. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. A Digitális Középiskolába járók nagyon különböző szociális és 70
állampolgári kompetenciákkal rendelkeznek. A konzultációk által teremtett szituációk, az egyes tantárgyi tartalmak számtalan lehetőséget teremtenek az élettapasztalatuk alapján meglévő különbségek egymástól tanulásra történő hasznosítására. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét - ennek gyakorlására az iskolai szituációk számtalan lehetőséget biztosítanak -, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. 6.8.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 6.8.8.1. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. 6.8.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális 71
művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 6.8.9.1. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. 6.9. Kiemelt fejlesztési feladatok Az énkép, önismeret fejlesztését a Digitális Középiskola képzési rendszere kiemelten támogatja. A 9. évfolyam kezdeti szakaszára, majd a következő évfolyamokon is visszatérő kompetencia szint vizsgálata, valamint a személyes mentorok közreműködése biztosíthatja a reális énkép kialakulását, az önismereten alapuló egyéni képzési program megvalósításának lehetőségét. A Hon- és népismeret fejlesztésének lehetőségeit, a művészetek műveltségterület megismerésében rejlő lehetőségeken túl, a társadalomismeret műveltségterület keretében történő kultúrtörténeti vonatkozások bemutatása, valamint az egyes tudományterületek jeles személyiségei, tudománytörténeti szerepük bemutatása segíti a tudományos információk élményszerű feldolgozását. Az Európai azonosságtudat kialakítása – egyetemes kultúra értékei iránti fogékonyság fejlesztése a társadalom-ismeret, az ember a természetben, a Földünk–környezetünk műveltségterületekhez tartozó ismeretek feldolgozása közvetlen lehetőséget teremt. A feldolgozás digitális technológiája alkalmas arra, hogy az ismeretközlés megerősítéseként a műveltségterületekhez tartozó ismeretek feldolgozásakor, mintegy illusztrációként, megerősítést nyerjenek e fejlesztési területek. Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés és a gazdasági nevelés valamint a felnőtt lét szerepeire történő felkészülés fejlesztésének új lehetőségét teremtette meg a NAT az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület képzési rendszerbe való beillesztésével, hiszen a műveltségterülethez tartozó ismeretek, a munkakultúra és a többi részterület majd mindegyike közvetlenül hatással lehet a fejlesztési terület eredményességére. A Digitális Középiskola a „diákjogi képviselő” intézményével még gyakorló terepe is lehet a demokratikus működéshez szükséges magatartásminták, a konfliktuskezelés technikáinak megismertetésével. A környezettudatosságra neveléssel összefüggő ismeretek szintetizálási feladatát a Digitális Középiskola kerettanterve a Földünk-környezetünk műveltségterület feldolgozásánál biztosítja. A fenntarthatóság megvalósítására gyakorlati mintát ad az iskola működésének digitális technológiára való szervezettsége. A fogyasztóvédelemmel összefüggő kompetenciák szintetizáló szerepét az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület tölti be. Az egészségfejlesztéssel összefüggő kompetenciák, a Testi és lelki egészség fejlesztésének legfontosabb színtere a mindennapi élet. Az oktatási portál lehetőséget nyújt arra, hogy az egészséges életmódhoz tartozó ismeretek, a mindennapos testmozgáshoz szükséges programok, hang és képanyagok, információk segítségével segítse a képzésben résztvevők otthoni mozgását. A képzésben résztvevők életkorának megfelelő szűrőprogramokra történő felhívások közzétételével, egészségi állapotot jelző mutatók (pulzus, vérnyomás stb.) regisztrációjával és ezekkel kapcsolatos prevenciós programok szervezésével segíti a kerettanterv az egészség megőrzéshez szükséges szokások kialakulását. 72
6.9. Órakeretek Az egyes tantárgyak jelenléti – konzultációs valamint digitális tanóráinak számát az egyes évfolyamokon az alábbi táblázat tartalmazza. A jelenléti – konzultációs órák száma valamennyi évfolyamon meghaladják az összóraszám 20%-át (a nappali óraszám 10%-át). 6.9.1. 9. évfolyam Tantárgy
Konzultációs óra
Digitális óra
Összesen
Magyar nyelv és irodalom
20
33
53
Angol nyelv
30
35
65
Matematika
20
32
52
Ember és társadalomismeret, etika
14
38
52
Fizika
5
41
46
Kémia
6
23
29
Földünk - környezetünk
5
14
19
Művészetek
4
40
44
Informatika
14
16
30
Életvitel - életmód
10
22
32
-
44
44
Konzultációs óra
Digitális óra
Összesen
Magyar nyelv és irodalom
20
36
56
Angol nyelv
30
36
66
Matematika
20
32
52
Ember és társadalomismeret, etika
14
34
48
Fizika
7
27
34
Kémia
6
18
24
Biológia, egészségtan
4
13
17
Földünk - környezetünk
5
14
19
Művészetek
4
40
44
Informatika
8
22
30
Életvitel - életmód
10
20
30
-
41
41
Életmód és prevenció
6.9.2. 10. évfolyam Tantárgy
Életmód és prevenció
73
6.9.3. 11. évfolyam Tantárgy
Konzultációs óra
Digitális óra
Összesen
Magyar nyelv és irodalom
20
25
45
Angol nyelv
30
45
75
Matematika
28
30
58
Ember és társadalomismeret, etika
11
40
51
Fizika
11
25
36
Biológia, egészségtan
5
15
20
Művészetek
4
26
30
Informatika
10
20
30
-
45
45
20
45
65
Konzultációs óra
Digitális óra
Összesen
Magyar nyelv és irodalom
22
28
50
Angol nyelv
25
38
63
Matematika
22
28
50
Ember és társadalomismeret, etika
15
30
45
Biológia, egészségtan
7
40
47
Művészetek
4
22
26
Informatika
8
18
26
Életmód és prevenció
-
40
40
20
45
65
Életmód és prevenció Választott tantárgy
6.9.4. 12. évfolyam Tantárgy
Érettségi felkészítő
74
IV. SZAKMAI PROGRAM 1. A szakmai program „A szakképzés ügye, jövője stratégiai jelentőségű. A szakképzés olyan köztes állapot, amely a felnövekvő nemzedék számára az oktatási rendszerből a munka világába vezet, s amelyen az egyén élete során a foglalkoztatásban szükségszerűen jelentkező feszültségeken túljuthat. A szakképzés ezért az egyik legközvetlenebb beruházás a jövőbe.” (Idézet a szakképzés távlati fejlesztési programjából.) Szakiskolánk képzési szakasza a szakképesítés megszerzésére irányul. Szakmai vizsgára készít fel a szakképzési évfolyamokon az állam által elismert OKJ-ben meghatározott és az illetékes szakminiszter által kiadott szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján a túloldali táblázatban felsorolt szakmákban. A felsorolt szakmákhoz iskolánk rendelkezik tanműhellyel, de a szakma indítására csak abban az esetben kerül sor, amennyiben elegendő a jelentkezők száma. E létszámot a Kt. minimum 8-12 fő/szakma határozta meg. A szakmai képzés időszakában is érvényesnek tartjuk iskolánk érték-, cél- és feladatrendszerét. Ezért feladatunk olyan szakemberek képzése, akik megfelelő elméleti és szakmai alapismeretekkel rendelkeznek, önálló, minőségi munkavégzésre alkalmasak. 1.1. A szakmai képzés szabályozása A szakmai képzés valamennyi általunk oktatott szakmában a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai, elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. A gyakorlati képzés részben vagy egészben saját fenntartású tanműhelyekben vagy részben/egészben külső gyakorló helyeken valósítjuk meg. A szakmai elmélet óraszámait a központi programok határozzák meg. A szakképzési évfolyamokon a központi programban meghatározott feltételek szerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés. A szakmai képzés megkezdésének szükséges feltételeit (bemeneti kompetenciák, iskolai előképzettség, szakmai előképzettség, előírt gyakorlat, pályaalkalmassági követelmények, szakmai alkalmassági követelmények) a szakmai és vizsgakövetelmények II. pontja tartalmazza. A szakképzési évfolyamokon a szakiskola a tanulók számára szakmai elméleti oktatás mellett továbbra is biztosít időkeretet a készségfejlesztő, általánosan művelő, illetve a szakmai elméleti képzést kiegészítő közismereti képzésre. Ez magában foglalhatja a kerettantervi rendeletben meghatározottakon kívül a testnevelést, az anyanyelvi képzést, a szakmai számításokat, az informatikát, a tanult szakmához illeszkedő természettudományokat és az idegen nyelveket is. A szakképzési évfolyamokon folytatott közismereti oktatáshoz nem készül kerettanterv. Az egyes tantárgyak oktatására fordított időkeretet, a tantárgyak tartalmát és követelményeit a tanulók aktuális igényeinek és az adott szakképesítések sajátosságainak megfelelően kell szabályozni. A szakmai képzés szervezésében nem kívánjuk szigorúan elválasztani a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat oktatását. Lényeges az az elv, hogy az elmélet mindig kövesse a hozzá tartozó gyakorlati tevékenységet. Az egyéb elméleti tárgyak oktatására kijelölt napokon kerül sor. 1.2. A tantervek forrása Az Oktatási Minisztérium által elfogadott központi programok OKJ szerinti képzések A központi programok tantárgyi bontásban tartalmazzák a célt, a követelményeket, a tananyagot, a szakelméleti tantárgyak és a szakmai gyakorlat témáinak kapcsolódási pontjait, az értékelés módját, illetve a képzéshez szükséges tárgyi eszközök felsorolását. A programok felhasználását a Munkaügyi Minisztérium engedélyezte.
75
1.3 A hatályos alapító okiratban szereplő szakképesítések Az iskola kizárólag azokat a szakképzési évfolyamokat indíthatja el, amelyek személyi és tárgyi feltételeivel az indításkor rendelkezik! 1.3.1. Az 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben kihirdetett OKJ-ben szereplő szakképesítések, amelyek központi programjainak (tantervek) kiadása megtörtént: A) Szociális szolgáltatások szakmacsoport 1. Szociális gondozó, OKJ-szám: 33 762 01, Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év, 1/11, 2/12 évfolyamokon. Elágazások: - Fogyatékosok gondozója
- Szociális gondozó és ápoló
2. Gyermekgondozó-nevelő, OKJ-szám: 54 761 02, Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év, 1/13, 2/14 évfolyamokon Rész-szakképesítések: - Gyermek- és ifjúsági felügyelő (középszintű, 10. évfolyam után)
- Házi időszakos gyermekgondozó (középszintű, 8. évfolyam után)
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő:2 év, 1/11, 2/12 évfolyamokon.
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év, 1/11, 2/12 évfolyamokon.
Elágazások: - Kisgyermekgondozó, - nevelő
- Gyermekotthoni asszisztens B) Gépészet szakmacsoport 1. Hegesztő - OKJ-szám: 31 521 11
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon Rész-szakképesítések - Bevontelektródás hegesztő (középszintű, 8. évfolyam után)
- Gázhegesztő (középszintű, 8. évfolyam után) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
- Hegesztő-vágó évfolyam után)
- Egyéb eljárás szerinti hegesztő (középszintű, 8. évfolyam után)
gép
kezelője
(középszintű,
8.
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
- Volframelektródás évfolyam után)
- Fogyóelektródás hegesztő (középszintű, 8. évfolyam után)
hegesztő
(középszintű,
8.
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
2. Épület- és építménybádogos - OKJ-szám: 31 582 07 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon 3. Belsőépítési szerkezet- és burkolatszerelő - OKJ-szám: 33 582 02 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 3 év 1/11, 2/12, 3/13 évfolyamokon Rész-szakképesítések - Árnyékolástechnikai évfolyam után)
szerelő
(középszintű,
8.
- Szárazépítő (iskolai végzettség nincs előírva) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 3 év 1/11, 2/12, 3/13 évfolyamokon
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 3 év 1/11, 2/12, 3/13 évfolyamokon 76
C) Könnyűipar szakmacsoport 1. Szabó - OKJ-szám: 33 542 05 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 3 év 1/11, 2/12, 3/13 évfolyamokon Rész-szakképesítések - Fehérnemű-készítő (iskolai végzettség nincs előírva)
- Munkaruha- és védőruha- készítő (iskolai végzettség nincs előírva)
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 3 év 1/11, 2/12, 3/13 évfolyamokon
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 3 év 1/11, 2/12, 3/13 évfolyamokon
- Lakástextil-készítő (iskolai végzettség nincs előírva)
- Textiltermék-összeállító (iskolai végzettség nincs előírva)
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 3 év 1/11, 2/12, 3/13 évfolyamokon
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 3 év 1/11, 2/12, 3/13 évfolyamokon
Elágazások - Csecsemő- és gyermekruha- készítő
- Férfiszabó
- Női szabó
D). Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 1. Bolti eladó - OKJ-szám: 31 341 01 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon Elágazások - Bútor- és lakástextil-eladó
- Műszaki-cikk eladó
- Ruházati eladó
- Élelmiszer- és vegyiáru-eladó
- Porcelán- és edényáru-eladó
- Zöldség-gyümölcs eladó
3. Marketing- és reklámügyintéző - OKJ-szám: 52 342 01 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 1 év 1/13 évfolyamokon Rész-szakképesítések - Hirdetési ügyintéző (középszintű, érettségivel) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 1 év 1/13 évfolyamokon 4. Kereskedő - OKJ-szám: 52 341 05 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/13, 2/14 évfolyamokon Rész-szakképesítések - Bútor- és lakástextil-kereskedő (középszintű, érettségivel) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/13, 2/14 évfolyamokon
-Élelmiszerkereskedő érettségivel)
és
vegyiáru(középszintű,
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/13, 2/14 évfolyamokon
Ruházati kereskedő (középszintű, érettségivel) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/13, 2/14 évfolyamokon
Ráépülések - Kereskedelmi bolthálózat szervező (emelt szintű, érettségivel) 5. Virágkötő, -berendező, virágkereskedő - OKJ-szám: 33 215 02 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon Rész-szakképesítések - Virágbolti eladó (középszintű, 8. évfolyam után) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon - Virágdekoratőr (középszintű, 10. évfolyam után) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
- Virágkereskedő (középszintű, 10. évfolyam után) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon - Virágkötő (középszintű, 8. évfolyam után) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
E) Mezőgazdaság szakmacsoport 1. Dísznövénykertész - OKJ-szám: 33 622 01 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 3 év 1/11, 2/12, 3/13 évfolyamokon Rész-szakképesítések - Növényházi dísznövénytermesztő (középszintű, 8. évfolyam után)
- Szabadföldi dísznövénytermesztő (középszintű, 8. évfolyam után)
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 3 év 1/11, 2/12, 3/13 évfolyamokon
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 3 év 1/11, 2/12, 3/13 évfolyamokon
2. Kertész - OKJ-szám: 31 622 01 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon Rész-szakképesítések - Fűszernövénytermesztő (iskolai végzettség nincs előírva) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
- Gombatermesztő (iskolai végzettség nincs előírva) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
- Gyógynövénytermesztő (iskolai végzettség nincs előírva) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
- Kerti munkás (iskolai végzettség nincs előírva) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
Elágazások - Gyümölcstermesztő
- Zöldségtermesztő
3. Parképítő és -fenntartó technikus - OKJ-szám: 54 622 01 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/13, 2/14 évfolyamokon Rész-szakképesítések - Kertépítő (középszintű, 10. évfolyam után) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
- Kertfenntartó (középszintű, 8. évfolyam után) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
- Parkgondozó (iskolai végzettség nincs előírva) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
- Temetőkertész (középszintű, 8. évfolyam után) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
1.3.2. Az 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben kihirdetett OKJ-ben szereplő szakképesítések, amelyek akkor indíthatók, amikor a szakképesítésért felelős miniszter által jóváhagyott központi programok (tantervek) kiadása megtörténik: A) Oktatás szakmacsoport 1. Családpedagógiai mentor - OKJ-szám: 54 761 01 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 1 év 1/13évfolyamon 2. Pedagógiai asszisztens - OKJ-szám: 52 140 01 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő: 1 év 1/13évfolyamon B) Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport 1. Népi kézműves - OKJ-szám: 31 215 02 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon Rész-szakképesítések - Kosárfonó (iskolai végzettség nincs előírva) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon Elágazások - Fazekas
- Kosárfonó és fonottbútorkészítő 78
- Szőnyegszövő
Ráépülések - Népi játék és kismesterségek oktatója (a tevékenységi kör megjelölésével) (emelt szintű, érettségivel) 2. Keramikus - OKJ-szám: 54 211 10 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év, 1/13, 2/14 évfolyamokon Rész-szakképesítések - Kerámiakészítő (középszintű, 10. évfolyam után) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év, 1/11, 2/12 évfolyamokon 3. Újságíró, konferanszié - OKJ-szám: 54 321 01 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év, 1/13, 2/14 évfolyamokon Rész-szakképesítések - Fotóriporter (középszintű, érettségivel) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év, 1/13, 2/14 évfolyamokon
- Televízióműsor-szerkesztő munkatársa (középszintű, érettségivel)
- Lapkiadói újságíró-szerkesztő munkatársa
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év, 1/13, 2/14 évfolyamokon
Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év, 1/13, 2/14 évfolyamokon - Rádióműsor-szerkesztő munkatársa Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év, 1/13, 2/14 évfolyamokon
- Újságíró II. (középszintű, érettségivel) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év, 1/13, 2/14 évfolyamokon
Elágazások - Rádióműsor-vezető, konferanszié
- Televízióműsor-vezető, konferanszié
4. Zománcműves - OKJ-szám: 54 211 18 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év, 1/13, 2/14 évfolyamokon C) Informatika szakmacsoport 1. Számítógép-szerelő, -karbantartó - OKJ-szám: 33 523 01 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon D). Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 1. Kulturcikk -kereskedő - OKJ-szám: 52 341 07 Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/13, 2/14 évfolyamokon Rész-szakképesítések - Hírlapárus, trafikos (középszintű, 8. évfolyam után) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon - Papír, írószer eladó (középszintű, 8. évfolyam után) Évfolyamok száma és jele: Képzési idő 2 év 1/11, 2/12 évfolyamokon
- Újságíró I.
1.3.3. Az 37/2003. (XII. 27.) OM rendeletben kihirdetett OKJ-ben szereplő szakképesítések, amelyek addig indíthatók, amíg a szakképesítésért felelős miniszter a 1/2006. (II. 17.) OM rendelet előírásaihoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a központi programok (tantervek) nem kerülnek kiadásra. Szakképesítés megnevezése
OKJ szám
Évfolyamok száma és jele
Fazekas
31 5293 01
2 évfolyamos (1/11, 2/12)
Kosárfonó, fonottbútor-készítő
21 5291 07
2 évfolyamos (1/11, 2/12)
Pedagógiai asszisztens
52 1499 03
1 évfolyamos (1/13)
Számítógép-kezelő (-használó)
33 4641 01
1 évfolyamos (1/11)
Szőnyegszövő
31 5293 03
2 évfolyamos (1/11, 2/12)
Tűzzománcozott dísztárgy-készítő
33 1812 02
2 évfolyamos (1/11, 2/12)
Újságíró II.
52 8402 02
2 évfolyamos (1/13, 2/14)
1.4. A beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében A szakképesítések központi programjai meghatározzák beszámíthatóságot. Ez kiterjedhet: a) felmentés az órák látogatása alól, b) felmentés az értékelés alól, c) felmentés a vizsgarész teljesítése alól.
a
tantárgyankénti/modulonkénti
A beszámításról a tanuló kérésére az érintett oktatóval, a gyakorlati oktatásvezetővel közösen az igazgató dönt. 2. A szakmai képzések programjai LÁSD KÜLÖN MELLÉKLETBEN
Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola Hatvan (alapítva 1992-ben)
Szakmai program 2010.
TARTALOM JEGYZÉK KÖSZÖNTŐ .................................................................................................................... 2 I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK ....................................................................................... 3 1. Történeti visszatekintés............................................................................................................. 3 2 Helyzetelemzés ............................................................................................................................ 4 2.1. Az intézmény adatai: ............................................................................................................ 4 2.2 Az iskola tanulói közössége .................................................................................................. 4 2.3. Az iskola kapcsolati rendszere ............................................................................................. 5 II. NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................... 6 1 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka főbb jellemző ..................................................... 6 1.1. Pedagógusainktól elvárt alapfeladatok: ................................................................................ 6 2 Pedagógiai alapelveink ............................................................................................................... 7 3. Iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai ........................................................................... 8 4. Iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai...................................................................... 8 5. Iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei ...................................................................... 9 6. Iskolában folyó nevelő-oktató munka eljárásai ...................................................................... 9 7. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 10 8 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok........................................................................ 11 9. A szocializációs nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ............................... 12 10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .......................................... 14 11. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ...................................................................... 15 12. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................ 17 13. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................. 18 14. A végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke ..................................... 19 15. A szülő, a tanuló és az iskola együttműködésének formái ................................................. 20 15.1 A diákönkormányzat ......................................................................................................... 21 16. Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja .............................................. 22 III. A HELYI TANTERV ................................................................................................. 25 1. Felzárkóztató oktatás tanterve ............................................................................................... 25 1.1. Célok és feladatok .............................................................................................................. 25 1.2. A szakiskolai felzárkóztató program szervezése ................................................................ 26 1.3. A szakiskolai felzárkóztató kerettanterv szerkezete........................................................... 26 1.4. Az egyéves felzárkóztató oktatás ....................................................................................... 27 1.5. A kétéves felzárkóztatás oktatás ........................................................................................ 28 2. A szakképzést előkészítő évfolyam pedagógiai rendszere ................................................... 29 2.1. Pedagógiai alapelvek .......................................................................................................... 30 2.2. Ajánlások alapelvek gyakorlati megvalósításához ............................................................. 30 2.3. Moduláris felépítésű rugalmas programszerkezet .............................................................. 31 2.4 A képzés szakmai jellemzői ................................................................................................ 32 2.5. A képzéssel elérhető tanulási utak ..................................................................................... 33 2.6. Az értékelés elvei ............................................................................................................... 34
2.7 A képzés struktúrája ............................................................................................................ 35 2.8 Modultérkép ........................................................................................................................ 36 2.9. Tárgyi feltételek ................................................................................................................. 39 3. A 9., 10. évfolyamainak általános műveltségét megalapozó tanterve ................................. 39 3.1. A tantervi célok és feladatok .............................................................................................. 39 3.2. A szakiskolai program részei, szerkezete ........................................................................... 41 3.3. A tanterv alkalmazása ........................................................................................................ 42 3.4. A tantárgyak követelményeinek teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret ...................... 42 3.5 A NAT műveltségterületeinek megjelenése a szakiskola tantárgyi rendszerében ............. 43 3.6. Pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás valamint a projekt órák .............................................................................................................. 43 3.7. Az alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .............. 43 3.8. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .............................................................. 44 3.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ........ 45 3.10. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátai: ............. 48 3.11. A tanulói magatartás, szorgalom értékelésének követelményei, formái: ......................... 48 3.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ...................................... 49 4. A hátrányos helyzetű tanulók integrált, inkluzív oktatása, nevelése .................................. 51 4.1. Az integrációs felkészítés ................................................................................................... 51 4.2. Tanítási-tanulási eszközrendszer ........................................................................................ 52 4.3. A hátrányos helyzetű tanulók integrált pedagógiai rendszerének céljai: ........................... 52 5. A Felnőttoktatási Tagozat ...................................................................................................... 55 5. 1. Nevelési program .............................................................................................................. 55 5.2. A működés személyi, tárgyi, szervezési feltételei.............................................................. 56 5.3. A tagozaton folyó munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere 56 5.4. A tanulók óralátogatási kötelezettsége ............................................................................... 57 5.5. A tanítás munkarendje ........................................................................................................ 57 5.6. A tagozatra történő felvétel ................................................................................................ 57 5.7. A tanulói jogviszony megszűnése ...................................................................................... 57 5.8. A tanulók jutalmazása, büntetése ....................................................................................... 57 5.9. A tankönyvek és a tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei ...................................... 57 6. Digitális Középiskola - az interneten szervezett iskola az EGYÉNI KÉPZÉSI UTAK lehetősége (9-12. évfolyam) ......................................................................................................... 58 6.1. A Digitális Középiskola jellemzői ..................................................................................... 58 6.2. A nevelés-oktatás célja ....................................................................................................... 60 6.3. A képzés, az értékelés módszerei ....................................................................................... 61 6. 4. Az oktatásszervezés módja, színterei ................................................................................ 64 6. 5. Az oktatás-nevelés személyi és tárgyi feltételei ................................................................ 66 6. 6. A kerettanterv tartalmi követelményei .............................................................................. 67 6. 7. A kulcskompetenciák fejlesztése ...................................................................................... 67 6.8. Kiemelt fejlesztési feladatok .............................................................................................. 72 IV. SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................ 73 1. A szakmai program ................................................................................................................. 75 1.1. A szakmai képzés szabályozása ......................................................................................... 75 1.2. A tantervek forrása ............................................................................................................. 75 1.3 A hatályos alapító okiratban szereplő szakképesítések ....................................................... 76 1.4. A beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében ............................................................. 1 2. A szakmai képzések programjai .............................................................................................. 1
