AZ IDŐSEBB GRASSALKOVICH ANTAL JEGYZÉKE EGYHÁZI ÉPÍTKEZÉSEIRŐL, 1771-BŐL

AZ IDŐSEBB GRASSALKOVICH ANTAL JEGYZÉKE EGYHÁZI ÉPÍTKEZÉSEIRŐL, 1771-BŐL DÁVID FERENC

Ennek a kis köszöntő cikknek a címe Mojzer-parafrázis: 1984-ben tette közzé az ünnepelt Grassalkovich Antal egyik épületjegyzékét, amelyet 1954-ben másolt le az Or­ szágos Levéltárban, s amely azután 1956-ban elégett. Ak­ kor Mayerhoffer András munkásságát kutatta a Grassalkovich-család levéltárában, akiről első fontos tanulmányát írta. Kutatásának tágabb célja az volt, hogy „helyi sajátos­ ságokat alkotó stflusváltozatok"-at találjon a magyarorszá­ gi barokk építészetben. Mojzert Pest és kisugárzási területe, Vác, Esztergom, de főképp az Aföld építészete érdekelte, ahol az építés folyamatossága a 16-17. században megsza­ kadt, s ahol a barokk építészetre egy táj építészeti karak­ terének meghatározása hárult. Ezért találkozott kutatásai folyamán újra és újra Grassalkovich Antallal, a Mária Te­ rézia-kor egyik legfontosabb épfttetőjével, a sokáig Pesten működő, Pesten és Gödöllőn rezideáló főúrral. Mojzer építészettörténeti munkásságának főműve, a magyar építészeti ikonológiát megteremtő „Torony, kupo­ la, kolonnád" fontos fejezetei szólnak a gödöllői kastélytí­ pusról, s a részletkutatásoknak máig ellenálló kérdés­ komplexumba éles fénnyel világítanak bele. Megmutatják, hogy a csoport épületeinek jórészénél fölösleges az azonos tervezőt vagy kivitelezőt kimutatni kívánó igyekezet, mert a csoportot nem ez, hanem egy fontos tartalmakat magába sűrítő épületrész, a tetőkupola kapcsolja össze. Fontosabb ennél, hogy Mojzer a „babilonba" sűrűsödött tartalmak szétszálazásán túl a tetőkupolát, mint a hazai építtetői igé­ nyeknek és lehetőségeknek megfelelő építészeti formát konstituálja, s benne a síkvidéki építészet jellegzetességeit is kimutatja. A barokk művészet gazdag szimbólumrend­ szere tömörül itt egyetlen találó formába, érthető hát, hogy érdeklődésünk az építtetők személyére irányul, akik közül Grassalkovich kitüntetett szerepű. 1

2

3

Grassalkovich Antal a 18. század legfényesebb karrierjét futotta be; birtoktalanból nagybirtokossá, a királyi ítélő­ tábla jegyzőjéből a Magyar Kamara elnökévé, egyszerű ne­ mesemberből gróffá, királyi főlovászmesterré emelkedett, s végül a Szent István-rend nagykeresztjét is elnyerte. A „vitám et sanguinem" megszervezésében játszott szerepét Mária Terézia személyes szolgálatnak tekintette, s ezt a következő harminc év során többször is kifejezte. Gras­ salkovich felemelkedése így az ősi feudális forma betelje­ sülése. Nem csoda hát, hogy a magyar főrendek egyenrangú 4

társként fogadták be, mint ezt Károlyi Ferenccel és Barkóczy Ferenc prímással való dokumentált barátsága és gyermekei házastársainak névsora (Esterházy, Draskovich, Haller, Forgách) bizonyítja. Hivatalos építtetői tevékenységéből a Magyar Kamara hivatali rendjét és működését összefoglaló nagy jelentése 1770-ben a következőket említi meg: a pozsonyi vár és a budai királyi vár építését összesen 1 300 000 forint költ­ séggel; a kamara új pozsonyi székházának és a pozsonyi harmincadháznak a felépítését együttesen 200 000 forin­ tért; húsz új sóraktár, harmincadházak és a kamarai birto­ kok más gazdasági épületeinek felépítését összesen 600 000 forint értékben. A kamarai birtokon a jelentésben tárgyalt időszakban (1749-69), Grassalkovich Antal elnöksége ide­ jén huszonkilenc templomot építettek, az esztergomi érsek birtokán pedig tizenkét templomot újonnan építettek és hetet restauráltak. Ugyanott tíz új plébániát is építettek és hatot restauráltak. A fenti jelentésnek az esztergomi érsekség birtokaira vonatkozó adatai arról vallanak, hogy a kamara kezelte a püspöki birtokokat tartós üresedés esetén. Grassalkovich hivatali működésének idején bizonyára a prímási széknek Barkóczy Ferenc halálát (1765) követő üresedése követel­ te meg a legtöbb intézkedést. De nem ez volt az egyetlen, így mondott véleményt Grassalkovich olyan jelentős egy­ házi építkezésekről is, mint például a nagyváradi székes­ egyházé. A Kamara a szabad királyi városok gazdálkodását is el­ lenőrizte. Ezzel kapcsolatos például Grassalkovich fellépé­ se az esztergomi plébániatemplom felépítésénél, ahol nem csupán Oraschek Ignác rajzait ellenőrizte, de maga intéz­ kedett arról, hogy a terveket Nicolaus Pacassi vizsgálja fe­ lül. Grassalkovichnak az építési ügyekben való személyes részvételéről egy sor forrás beszél. Fennmaradt a jegyzéke azoknak a terveknek, amelyeket halála után Gödöllőről szállítottak vissza a Kamara pozsonyi székházába. Építészeti érdeklődésének egy másik metszetéről szól­ nak fennmaradt levelei. Az eddig összegyűjtött adatok sze­ rint személyesen ellenőrizte a gyöngyösi Haller ház felépí­ tését, terveket készíttetett a bajai Latinovits kúriához, ta­ nácsokkal szolgált a nagykárolyi vár átalakításához, eszté­ tikai, funkcionális és kivitelezési szempontok sokaságát tükröző levélben foglalt állást a Károlyiak tótmegyeri kas5

6

7

8

9

10

télyának építéséről, irányította a kalocsai érsek hajósi nya­ ralójának átépítését, műmárványozót közvetített Esterházy Károly egri püspöknek. Nagyúri építőkedvének szép jelké­ pe, hogy a csömöri Nepomuki Szent János-szobor terveit méregetve, körzővel a kezében halt meg 1771. december elsején. Hosszú életének utolsó évében Grassalkovich Antal két jegyzéket készített azokról az épületekről, amelyeket épít­ tetett. Az egyiket, a birtokain emelt épületek listáját kö­ zölte Mojzer Miklós 1984-ben. A másik listát, amely az általa építtetett és felújíttatott templomok és oltárok teljes felsorolását tartalmazza, ennek az írásnak a függelékében teszem közzé. A két jegyzék együttesen csaknem hiányta­ lanul felsorolja, mennyit és mit építtetett Grassalkovich An­ tal hosszú élete során a maga számára. S mert a teljességről van szó, először természetesen a hiányokról kell szólnom: a Mojzer-jegyzék nem tartalmaz­ za a birtoktesteken kívül álló épületeket: a pozsonyi és az ivánkai kastélyt, a pesti palotát és a Griff nevű fogadót ugyanott, s nem tartalmazza azoknak a községeknek a lakó- és gazdasági épületeit sem, amelyeket Grassalkovich rövidebb-hosszabb ideig birtokolt, de 1771 előtt már el­ adott vagy elcserélt. Egyes ilyen helységeket a templom­ jegyzék megnevez: az Esztergom megyei Csolnokot, a Hont megyei Déméndet, a Nyitra megyei Ürményt és Világos­ várt, amely körül többedmagával uradalmat bírt zálogban Grassalkovich a negyvenes években, másokról a birtokjogi iratokból értesülünk. Említendő még Grassalkovich tokaji szőlőbirtoka, mert ehhez tartozott az a tállyai borház, amelynek Hillebrandt rajzolta tervét Kapossy János írta le. A két jegyzék közül a templomjegyzék készült előbb. Grassalkovich végrendeletének függeléke ez, s 1771. janu­ ár 15-21-ig készült. A végrendelet két iratból áll. Az el­ sőben foglaltatnak a legfontosabbak: Grassalkovich birto­ kait két hitbizományba rendezi és ezek örökléséről rendel­ kezik. Mint a codicillusban magyarul megfogalmazza: „végső Rendelésem szerént Famíliámnak jövendőbeli Conservatiójára s' ékességire nézve Gedellői, Hatvani és Döbrői Dominiumokbúl Fő Majorátust, Bajaibúi pedig, és Komjáthibúl... Második Majorátust tehettem, s' azokat több Jószágimmal edgyütt Antal fiamnak hagyván holtom után... és Kedves Leányimnak ki-elégitésit is el-rendelhettem". A második irat tartalma pedig a következő: „Bűnös lelke­ mért teendő Hagyományomat ...ezen Codicillusom által ... rendelem." Ez a második irat az örököst templomok építésére kötelezi: „Valamint hogy Iffjuságomtúl fogvást, mihelyest az Úr Istennek Sz(ent) Áldásábul módom ada­ tott az eő dicsőségire, maid szüntelenül Templomokat építtettem (kiknek számát is jövendőbéli tudományokra és Példájára successorimnak ezen Codicillusom végében specificálom)... És ha én magam éltében végbe nem vihet­ ném: Csik-Tarcsán Sz.Kereszt tiszteletire, Hartyáni Pusztá­ mon penig... Sz.őrző Angyal tiszteletire, Ugy nem külön­ ben Bajai Dominiumomban, Gara, Bikics és ...Tataháza, ...Sz.Ivány névü helységemben successive építtessen Templomokat." 11

1

13

14

15

16

A templomjegyzék először azokat az épületeket veszi sorra, amelyek Grassalkovich valaha volt birtokain állnak Köztük vannak a legkorábbi építkezések: Csolnokon, End­ réden, Déménden. Ezt követik az 1771-ben birtokában lé­ vő helységek templomai, uradalmanként rendszerezve. A jegyzék azoknak a templomoknak és oltároknak felsorolá­ sával zárul, amelyeket Grassalkovich birtokain kívül épít­ tetett, illetve amelyeknek felépítéséhez hozzájárult. Az egyes címszavakban röviden leírja az építkezés mineműségét: új épület, bővítés, toronyépítés, restaurálás; meg­ nevezi a templom védőszentjét, megjelöli az építkezés évét és a ráfordított összeget. A megjelölt időpontok egy részét a váci püspökség egyidős kódexének bejegyzéseivel össze­ vetettem. Az évszámok többnyire pontosnak bizonyul­ tak. A több évig tartó építkezéseknél az évszám csupán a kiadások valamely súlypontját jelölheti. így például a gö­ döllői kastélytemplom alapkövét 1746-ban tették le, a fel­ szentelésére 1749-ben került sor, a jegyzékben pedig az 1748-as évszám szerepel. A hatvani templom alapkövét 1747-ben tették le, 1757-ben szentelték fel, a jegyzékben 1754 szerepel. A templomok uradalmak szerinti fölsorolása kapcsolja össze ezt a jegyzéket azzal a másikkal, amelyben Grassal­ kovich Antal a birtokain végzett valamennyi építkezést le­ írta, s amelybe az egyházi épületeket, a templomokat és parókiákat is belefoglalta. Abban az összefüggésben ugyanis a templomok, az egyházi építkezések a kegyúri kötelezett­ ségek teljesítését bizonyítják, és meglétük a birtok kellő fel­ szereléséhez tartozik. Érdemes tehát egy kis kitérőt ten­ nünk, hogy a templomokat a birtok teljes épületállomá­ nyával együtt lássuk. A Mojzer-jegyzék épületeit, funkciójuk szerint, három nagyobb csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe tartozik az ura­ ság lakóhelye, a hozzá tartozó kiegészítő épületekkel (kert, oranzséria, istálló, lovarda, borház, stb.) és a belső szolgá­ latot ellátók lakóépületeivel. A másodikba tartoznak az uradalmi gazdálkodást szolgáló épületek (magtárak, csű­ rök, majorságok, ló- és tehénistállók, juhaklok, ill. mal­ mok, téglaégetők, pálinkafőzdék, stb.) és az uradalmat irá­ nyító tisztek (jószágigazgató, számtartó, kasznár, ispán) la­ kóépületei, valamint a szegődöttek (bognár, kovács, pász­ tor, stb.) lakóházai. A harmadikba tartoznak azok, ame­ lyek a falvak népe számára épültek: a templomok és pa­ rókiák egyfelől, s az uradalmi haszonvételeket szolgáló mészárszékek, kocsmák, fogadók másfelől. Az épületek településkénti sűrűsége megrajzolja a birtok felépítését, a praediumok, falvak és mezővárosok fontosságának mérté­ két. Grassalkovich ezzel a jegyzékkel is számvetést kívánt tenni, élete művét az utódok számára bemutatni. A jegy­ zék mondandója azonban a templomjegyzékének épp for­ dítottja: ott további templomok építésére kívánt buzdítani, itt a további építkezések fölöslegességére akart rámutatni. Ahogy végrendeletének codicillusában írta: „Intetik azomban Fiam... Ne gondolkodgyék több Residentiákrúl, s ne terhellye Dominiumit több épületekkel: Ugy lévén már mindenike provideálva és Mobiliákkal instruálva, hogy 18

19

mindenikében egész Udvarával becsületessen subsistálhat." A méltóság és reprezentáció gondolata a Series Ecclesiarum költségrovatából is rekonstruálható. A legmagasabb költséget, a besnyöi templom és kolostor 50 000 forintos kiadását az öt uradalom székhelyének, Gödöllőnek temp­ loma követte (24 000 forint). Ugyanennyibe került a gö­ döllői uradalom másik mezővárosa, Soroksár „roppant" és 20

pompás (solemnis) plébániatemploma. Ezt követi a ki­ adások sorában a hatvani uradalom székhelyének plébá­ niatemploma, a hatvani templom (16 000 forint), azt pe­ dig a Nyitra megyei uradalom központját alkotó Komjáti plébániatemploma (10 000 forint). A kiadások következő nagyságrendjében már keverednek a mindennapi és a rep­ rezentatív szempontok. Az mindenesetre feltűnik, hogy a debrői uradalomnak nevet adó, de félreeső fekvése és nem túl népes mivolta miatt már központi szerepet alig játszó Feldebrő temploma 7000 forintos költséggel épült újjá. Kegyúri kötelesség, főúri reprezentáció és az élet színte­ reinek megszentelésére irányuló szándék egyesül abban, hogy Grassalkovich Antal élete helyszíneire szép, nagy és költséges templomokat építtetett. A katolikus főúr gesztu­ sa, hogy Gödöllőn a kastély kápolnáját a hely katolikus templomaként építtette meg. Ilyen megoldások a század elején nem voltak ritkák, de szükségmegoldásként jöttek létre, s csak ideig-óráig működtek. így volt ez olyan ese­ tekben, ahol a háborús pusztítások után először a kastélyt és annak kápolnáját hozták heh/re, mint a Zichyek Zsámbékon, s így volt olyan esetekben, ahol a falu népének többsége más vallású volt, s a földesúr katolikus. Gödöl­ lőn is református volt a lakosság, s a földesúr telepítette le a katolikus svábokat. A gödöllői kastélytemplom azon­ ban nem provizórikusan, hanem reprezentatívan, a kastély és a templom összetartozását hangsúlyozva épült fel. Grassalkovich valamennyi kastélya szoros térbeli kap­ csolatban van a helység templomával. Hatvanban ugyan a kastélynak is, a templomnak is van az előző földesúr által épített előzménye, a két épület mai reprezentatív formá­ ját azonban Grassalkovichnak köszönheti. Baján a feren­ cesek temploma áll a Grassalkovich által épített nagy kas­ tély közelében, s ha építkezése a Grassalkovich birtoklását jóval megelőző időben elkezdődött is, befejezését az ő döntő hozzájárulásának köszönheti. Az egykori pesti Grassalkovich-palota a mai Kossuth Lajos utca és Városház utca sarkán állott, s a ferences templom közvetlen közelében (1. kép). A palota helyének kiválasztását nyilván egy sor körülmény befolyásolta, s a ferences templom közele többé-kevésbé véletlennek tekint­ hető. A személyes kapcsolatot a két épület között Grassalko­ vich úgy teremtette meg, hogy abba az egész szentélyt átérő főoltárt építtetett, s azt címerével díszíttette. Különösen jellemző Grassalkovich mentalitására, hogy pozsonyi palotájánál nem kastérykápolnát építtetett, mint az elvárható lett volna a bécsi mintára, s pozsonyi elődök példájára a várostól szándékosan elhúzódó épületnél, ha­ nem különálló, nyilvános kápolnát. A végrendeletben így szól erről: (Építettem) ...„Pozsonyi Kertemnél nem anynyira a magam, hanem inkább a Publicum számára, pub­ 21

22

23

25

26

lica Kápolnát, mivel annak nagy környéke és szomszédsá­ ga igen távúi vagyon az egész Templomoktúl. Abban már­ is...minden nap 8. órakor Szent Mise szolgáltatik, és azon környékbeli hTvek által gyakoroltatik. Ezt örökösétem, és ha éltemben azon mindennapi Szent Missét valamely Szer­ zetes Conventnél nem fundálhatnám, az Fiam telh/esétse akaratomat." A pozsonyi Grassalkovich-palotának ma bel­ ső kápolnája van az épület egyik oldalrizalitjában. Az ere­ deti állapotot két, nem régen előkerült dokumentum segít rekonstruálni. Az egyik a palota 18. századi homlokzati terve és alaprajza, amely elpusztult ugyan a Grassalkovich tervtárral együtt, de fényképfelvétele Révhelyi Elemér ha­ gyatékában megmaradt (2-3. kép), a másik, a tervrajz színe­ zésének leírása, amely Kapossy János hagyatékából került elő nem régen, s amelyet Mojzer Miklós közöl a Művé­ szettörténeti Értesítő hasábjain. A leírás szerint a tervraj­ zon a szélső rizalitok és a középső rizalit előtti kocsialáhaj­ tó falai rózsaszínűek, a kastély többi falai, s a kápolnáé is szürke színűek. S ez azt jelenti, hogy átépítési terv ez a Mathias Walch bürgerlicher Mauermeister által szignált lap. Kapossy sejtését helyszíni szemlén erősíthettem meg, a rizalit falazatának utólagossága, a kocsialáhajtó későbbi mivolta látható az épp restaurálás alatt lévő épületen, a palota egykori zárófalának vastagságát is megmérhettem s az megegyezik a többi homlokzati faléval. A palota tehát eredetileg 7+3+7 tengelyes épület volt, kiemelkedő középrizalittal, szélső rizalitok nélkül, s mellette állt a tégla­ lap alaprajzú, belső falpillérekkel hajóra és szentélyre osz­ tott kápolna. Az átépítésre, s egyben a nyilvános kápol­ nának, legalábbis építészeti értelemben palotakápolnává való átalakítására valószínűleg 1775 előtt került sor. 30

Az élet színtereinek megszenteléséről szóltam e fejtege­ tések elején, érdemes hát idézni, hogyan használta Gras­ salkovich a „Szent Hely" kifejezést végrendeletének függeléké­ ben: „Kedves feleségemet, gróf Klobusiczky Teréziát... hoz­ zám való szeretetire kinszeritem, hogy a Gedellői lakást el ne hadgya: Javallom ezt mind maga nagyobb alkalmatos­ ságára, mind penig Bessnyői Boldogságos Szűz Anyánk képi­ hez és azon Sz(ent) Helyhez való buzgóságára nézve..." A harmadik szempont, amely a Series Ecclesiarumból kiolvasható, az élet története megszentelésének szándéka. 1724-ben, röviddel első, valóban jelentős társadalmi emel­ kedést jelentő megbízatását követően Grassalkovich krip­ tát építtetett apjának Déménden. 1742-ben a nyitrai pia­ risták főoltárát ottani tanulmányai emlékére készíttette. A pesti pálosok Szent Anna-oltára Grassalkovich pénzéből épült fel 1730-ban, s bizonyára első felesége, Lang Erzsé­ bet emlékére is, akit a pálosok kriptájában temettek el 1727ben. A pesti ferencesek főoltárának építését más össze­ függésben már említettük. Grassalkovich donációja itt sem független attól, hogy második feleségét, Klobusiczky Krisz­ tinát itt temették el 1737-ben. S végül 1759-ben kezdte el Grassalkovich azt az építkezést, amely legnagyobb egy­ házi alapításává lett, s amely végső nyugvóhelyét, a családi kriptát is magába foglalja, a máriabesnyői kegytemplomot és a kapucinus kolostort. Amint végrendeletében elmond­ ta, eredetileg egy loretói kápolna építését határozták el, s a kápolna heh/éül kiválasztották a Gödöllőhöz közel eső 31

32

33

besnyői pusztát, ahol egy középkori templom helyét ismer­ ték. „Kinek régi Templomának Sanctuariuma közepén, mi­ dőn annak majd 300. Esztendőtül fogvást való Puszta he­ lye tisztíttatott - írja Grassalkovich 1771-ben - a föld gyom­ rában minden sérelem és corruptio nélkül Csontbul Bol­ dogságos Szűz Sz(ent) Anyánk Képe találtatott." A csodá­ latos lelet hatására alapította a kapucinus kolostort a ká­ polna mellett, s a Mária-ünnepeken nagy számban Besnyőre látogató hívek számára építtette aztán a nagyobb templomot. A kripta és a nagytemplom 1771-ben készült el, s az év karácsonyán Grassalkovich Antalt temették oda elsőként. Grassalkovich templomépftkezései nagyszámúak, de be­ lesimulnak birtoképftő tevékenységébe. A templomok mű­ vészettörténeti összefüggéseinek feltárása még sok mun­

SERIES

ECCLESIARUM,

In Bonis jam nunc alienis 1.

PER ME ERECTARUM,

Dedicatae

Anno

34

ETSUMPTUUM

constit.

In Possessione Csolnok Comitatu Strig. eotum per me possessa, cum Altari, Calice Argenteo, Cathedra, Sebidus,

et Appertinentiis In Endréd Comitatu Barsiensis, ubi eotum Portionem possedi 3. In Déménd Comitatu Honthiensis restaurata et Crypta erecta, in qua Pater meus Sepul­ tus jacet 4. In Oppido Világosvár Comitatu Aradiensis quod eotum possedi

kát vehetne igénybe. Annak alapján azonban, hogy tudjuk, legnagyobb templomát Mayerhoffer János, majd Gföller Jakab tervezte és építette Besnyőn, s hogy a következő nagyságrendből kettő: a soroksári és a hatvani plébánia­ templom Oraschek Ignác m ű v e jogosult a szakiroda­ lomnak az a vélekedése, amely Grassalkovich építtetői te­ vékenységében a hazai viszonyokhoz legjobban illeszkedőt, s épületeiben a hazai viszonyokat kifejezőt látja. S mert az építtetőnek a fentiekben elemzett mentalitása is hagyományos, azért zárom e köszöntőt a codicillus bibliás szavaival: „Intetik azomban Fiam, hogy ennyi Számú Isten Háza­ inak épittésiben gyönyörködgyön és szorgalmatoskodgyék, Salamon Király példájábúl ismerje azt is különös Isteni Ál­ dásnak lenni, ha az Ur Istennek Házakat építhet."

14. 15. SJoan.Nep.

1721

1200

1723

300

2.

16. 17.

SJoanJNep.

1724

400

1748

1600

6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13.

In Kerepes quasi ex ruderibus erecta, et ampliata In Ecser ex fundamentis erecta In Issaszeg restaurata, et ampliata In Mácsa restaurata, et ampliata In Szód ex fundamentis erecta In Gedellő una cum Altari marmoreo, et reliquis In Dunakeszi In Soroksár solennis In Besnyő Capeila Lauretana

cum Conventu Capucinorum, et hujus Fundatione Ibidem in Bessnyő nova major Ecclesia In Kerepes Ecclesia minor in medio Pagi ideo erecta, né S.Vlaticum in Domo Parochiali servetur In Örkény Capeila publica In Csömör hoc anno Aedificanda

EXPOSITORÜM

B.M.V.Laur.

1762

B.M.V Ass.

1770

S.Rocho

1769

S.Vendel.

1770

SAdalb.

1754 1766

16000 4000

1768

3000

1742 1748

7000 2000

1759

3000

50000

1000

Item restant aedificandae Csik-Tarcsa Zsido vero restauranda Hártyán Kis-Szent-Miklós

In Dominio Gedellő 5.

CIRCITER

In Dominio Hattvan SAnnae

1730

2000

SAnt-Pad.

1732

8000

SJviartino

1738

2000

1739

2000

S-Magdal.

1741

18. 19. 20.

In Oppido Hattvan InDány In Abcz ampliata, restaurata, et cum nova Turri erecta

Restant ampliandae In Bagh Lőrinczy

5000

In Dominio Döbrö SJoan.Nep. SAiichArch B.VJviAss.

1748 1753 1761

24000 4000 24000

21.

In Oppido Döbrö una cum Turri, et Parochia

22. 23.

In Possessione Kompolth In Possessione AI -Döbrö S.Spiritui

24.

In Possessione Kall cum Parochia

SS.Petri et Pauli

1762

6000

SMchArch.

1759

3000

SSS.Trinit.

1761

3000

SJoachi.

1765

7000

satam in honorem S. Annae Ibidem concurri ad Aram majorem In Ecclesia P J \ Franciscanorum Pesthi en si um Ava major me constitit ultra In Ecclesia P.P.Piaris-

In Dominio Bajensi 25.

In Possessione Báth-Monostor

26.

In Possessione Vas- kuth In Possessione Mély- kuth

27.

4.

Restant adhuc aedificandae In Bikics Gara Tataháza Sz.Ivány In Dominio Ko mj át hi 28.

In Oppido Komjáthi Parochial is

S-Elisab.

29.

Ibidem extra Oppidum

SS-PetetJau.

1753 1753

10000 5000

SJ3arba.

1769

5000

Posonii 30. 31.

Capella Publica In Possessione Ivány

SJoan.Bap.

600 1000

1740

5400

1742

6000

1741

300

tarum Nittriensium in memóriám Studiorum meorum olim ibidem habitor um Ara major per me erecta Miskolcziensibus P P . Minoritis anonyme dedi pro una min ori Ara erigen da P J . Trinitariis Posoniensibus pari titulo Pro Continuatione Ecclesiae Parochialis Bajensis dedi

1751

300

1762

1000

In Subsidium Ecclesiae PPPranciscanorum Bajensi urn

1764

1500

Anno 1771. Die 13* Mensis Decern bris Praesentem Codi cill urn co­ ram Interessatis Partibus per me relectum, et Publicatum, suoque Originali ad Archívum Família e reposito in omnibus conformera es­ se test or. Gedellő Anno et Die ut supra Carol us Episcopus Agriensis Comes Eszterház mpp.

Item Concurri ad alias Ecclesias 1.

1730 1739

In Ecclesia Patrum Paulinorum Pesthiensium erexi Aram lateralem marmori-

JEGYZETEK

1

Mojzer M.: A z idősebb Grassalkovics Antal jegyzéke a birto­ kán végzett építkezésekről. Művészettörténeti Értesítő 33 ( 1984) 7 8 - 8 1 . A jegyzéknek egyetlen nyoma maradt a csa­ ládi levéltár töredékeiben: az Acta Extraordinaria régi elenchusa, amelyben az FascJ.Nr.10. szám alatt szerepel. M O L . (Magyar Országos Levéltár) P. 429. (Grassalkovich cs. levél­ tára) IV. J .

2

Mojzer M.: Adatok Mayerhoffer András működéséhez. M ű vészettörténeü Értesítő 5 (1956) 136-145.

3

Mojzer M.: Torony, kupola, kolonnád. Művészettörténeti Fü­ zetek, Í.Budapest 1971.

4

Závodszky L . : A Grassalkovich-ok. Turul, 45 (1931) 131, 6 6 - 8 3 . Mária Terézia baráti kapcsolatát azok a levelek tük­ rözik leginkább, amelyeket Závodszky és Bartal (Bartal, I.: Máriabesnyő története. Esztergom 1930) közölnek. Nincs művészettörténeti érdekesség híjján az a néhány sor, amely Mária Teréziának egy 1771 -ben Grassalkovich-hoz írott le­ veléből való, s amely a budai királyi palotát idézi közös m ű ­ vükként: „wer hätte geglaubt können daß wir beede noch in unseren Tagen just 30. Jahrn nach solten von diesen ersten, großen heiligen König eine Residenz erbaut haben, die Providenz muß man anbeten..." (Grassalkovich Antal levele Esterházy Károly egri püspökhöz. Gödöllő, 1771. július 23. Eger, Érseki Lt. Archívum vetus N . 2602).

5

M O L . P. 398. (Károlyi cs. levéltára) Missilisek 4288, 4295, 4300, 20 910, 20 997, 20 998, 21 009, 21 024, 21 039, 21 040, 21 046. Grassalkovich I I . Antal tanul­ mányainak egy részét Barkóczy Ferenc felügyelete alatt v é ­ gezte. L d . életrajzát: Pannonhalma, Könyvtár, Miscellanea manuscripta hungarica 724.118, A.357II.

6

Demonstratio synpotica status et Rei Cameralis Hungarica a temporibus Ferdinandi I . Imperator is et Hungáriáé regis, cameram Hungaricam fundatis, quadrupicem eiusdem statum successivum exhibens p.1-18. M O L . P. 429. (Grassalkovich cs. levéltára) IV. J . (Acta Extraordinaria) Nr. 624. A 18 ol­ dalra rúgó jelentésnek egykor A - J . jelzésű, 9 db melléklete volt, amelyek nem kerültek elő.

7

A hét restaurált templom abból a nyolcból került ki, ame­ lyekre a kamara 1766. május 1 1 - é n hagyta jóvá 10 000 forint elköltését: Tardoskedd, Perbéte, Mocs, Szőllős, Mocsa, Zsigárd, Cseke és Kemence. M O L . Kamarai L t . E . 20. Nr. 178.

8

M O L . Kamarai L t . E . 19. (Acta GrassalkoviChiana) Fasc. 2.1. csomó, p. 231 p 2 9 4 .

9

Prokopp Gy. : A z esztergomi „királyi város" a 18. században. Művészettörténeti Értesítő 30 (1981) 15.

10

M O L . Kamarai L t . E . 19.21. k. A z FJenchusban felsorolt 72 terv jóformán kimeríti a M O L . T. 1. Delineationes AedUinum

1771 előtti anyagát; bizonyítják, hogy az építészeti tervek­ kel Grassalkovich személyesen foglalkozott. 11

28

Gyöngyösre: M O L . P. 527. (Orczy cs. levéltára), Missiles 17. csomó; Bajára: M T A Kézirattár Tört. 4 - r . 239; Hajósra: M O L . Kamarai Lt. E . 175. Fasc. 11. p. 68,162; Esterházy Károlyra: Egri Érseki Lt. Archívum vêtus N.602; Tótmegyerre: MOL.P. 398. (Károlyi cs. levéltára) Missiles Nr. 21 101, 32 890, Nagykárolyra: Nr. 20 977; Badál E.: Grassalkovich m ó d o sítása Hillebrandt tervén a tótmegyeri Károlyi-kastély építésekor. Művészettörténeti Értesítő 37 (1988) 233-250.

12/46 Ugyanolyan vászonra húzott, hah/ányrózsa szalaggal foglalt terv halványzöldben szürke (A szárnyak itt is rózsa­ szín valamint a felső egész pavilon alaprajz) sign. Matheus Walch bürgl. Maurermeister.

12 Bartal i.m. (ld. 4. j.) 27. 13

Ezeket viszont felsorolja Grassalkovich Antal végrendelete. M O L . P. 429. (Grassalkovich cs. levéltára) U . A . 1.

14

Závodszky

15

Mojzer M. : Kapossy János jegyzetei az egykori Grassalko­ vich levéltár elpusztult tervtáráról. Művészettörténeti Értesí­ tő 37 (1988) 2 5 2 - 2 5 7 .

16

M O L . P. 429. n. A . 1. Codicillus testamenti mei. Die 15* J a nuarii conditi. 17 p. A z irat végén található datálás szerint azt 1771. január 2 0 - á n fejezik be. Végh Ignác és Szlávy Pál ka­ marai tanácsosok, valamint Kvassay József és Gludovácz J ó ­ zsef hitelesítette 1771. február 11-én, Gödöllőn. A végrendelet maga Testamentum Comitis Antonii Grassalkovics feliratú 24 lapos irat, ugyancsak 1771. január 15-én kelt. Első hitelesítése február 1 1 - é n kelt a fentiek által, pub­ likálták 1771. december 13-án, amikor Esterházy Károly eg­ ri püspök is aláírta.

Hogy e két rajzot Kapossy Pozsonyra vonatkoztatta, az a megelőző tételből derül ki: 10/45 Vászonra húzott kopott terv halvány zöldben szürke és rózsaszín (A külső Gödöllő felírás Závodszky linkelése) Pozsony 1 lap fekete tus alaprajz a két szélső 5tengely rózsaszínnel mintha kiegészítő építkezés volna semmi jel. NyÜván a po­ zsonyi palota".

i j n . (ld. 4. j.)

17

Vác, Püspöki L t . Protocollum denotans ..novarum ecclesiarum... consecratio..Dioecesis Vaciensis ab Anno 1743.

18

Uo.

19

Uo.

20

A végrendelet codicillusának magyar szövegében található az egyik, a latin nyelvű jegyzékben a másik jelző.

21

Ebben az összegben a plébánia építési költsége is bennfoglaltatik. A debrői uradalom urasági székhelye a falucsoporttól kü­ lönálló Gyöngyös, a központi majorság Kompokon van (olyan emeletes majorsági épülettel, amelyben az uraság s z á ­ mára lakást tartottak fenn, s ezért olykor kastélynak neve­ zik), az uradalom számtartója pedig Feldebrőn lakik. Id. Grassalkovich Antal idején a Gödöllőn kívüli uradalmak leg­ magasabb rangú tisztségviselője a számtartó.

22

Pest megye műemlékei H. Budapest, 1958, 508.

23

Málnási Ö.: Gr. Csáky Imre bíboros élete és kora. Kalocsa 1933, 104.

24

MezeyA.-HarisA.:

29

A pozsonyi palota folyó helyreállítását Pető Vilmos úr segít­ ségével, s a terveket készítő építészkollégák Ing. Arch. Pogacová és Bartosievicová szívességéből nézhettem meg munka közben. Ezért köszönetemet fejezem ki. A rizalit elválása a földszinten a középrizalittól jobbra lévő 7. ablakának kává­ jában volt látható, ahol a vakolatot már leverték. A fal itt v i ­ lágosan két, egymás mellé állított rétegből áll. A kocsialáhajtó toldalék volta is a földszinten a középrizalittól jobbra eső szakaszon volt látható, ahol a vakolatot már leverték. A z ere­ deti végfalat a rizalittól balra eső szárnyon, az emeleten mértem meg, s hasonlítottam össze a főhomlokzat falának vastagságával. A kápolna környékén a helyszíni szemle idő­ pontjáig nem verték le a vakolatot, annak elválása a környező falaktól eddig nem volt látható. A kápolna belsejében festőrestaurátorok végeztek kutató feltárást, s az fontos részle­ teket hozott napvüágra. A kápolna belsejét három vako­ latréteg borítja. A legalsót fehér meszelés fedi, amely elszí­ neződött, a belső kifestésé tehát nem követte közvetlenül az építési munkák befejezését. A második réteget figurális fes­ tés fedi, a hajó falain a négy evangélista képével, a mennye­ zeten üluzionista kupolával. E z t a festést elfedi a szentélyben a műmárványból készült főoltár, amelyet Grassalkovich-Es­ terházy címer díszít. A barokk festés fölött önálló vakolatré­ tegen van a ma látható festés, amely a korábbi evangélista figurákat másolja le, ismétli meg, de a figurák az eredetinél mintegy másfél méterrel feljebb vannak, s az oszlopos archi­ tektúra tengelyeit is eltolták. A vakolat anyaga, s a festés jel­ lege a 19. század második felére vall. A szentély jobboldalán, mint ez a Walch féle rajzon is látható, eredetileg igen széles fülke volt, amelyet nem festettek. Ennek elfalazása a 19. szá­ zadi ,restaurálással" egyidős. A hajó jobboldali falán lévő ba­ rokk, kétszárnyú ajtót vaslemezzel borították, nyilván ez volt a kápolna eredeti külső ajtaja.

30

A palota időpontjáról nincs pontos értesülésünk. Formai ér­ vek, Mathias Walch (itt Féltorony mintáját követő) szereplé­ se és az a tény, hogy Korabinszky: Beschreibung der königl. Haupt-Frey und Krönungsstadt Preßburg (1781) c. műve a különálló kápolnát már nem említi, valószínűvé teszi, hogy az átépítés ezt megelőzően történt. í g y már az is számbavehető, hogy Mária Terézia 1775-ben kereste fel a palotát, s ez a bővítésre elég ok lehetett. L d . Korabinszky, J.M.: Geogra­ phisch-historisches und Produkten Lexikon. Preßburg 1786,

Kastélyt építtetett-e Grassalkovich I. A n ­

tal Hatvanban? (Kézirat, 1991.) 25

Mojzer i.m. (ld. l . j . ) , 80: ,Jn oppido Baja... Ecclesia Franciscanorum cum principali concursu mea erecta".

26

A ferences templom főoltárán Grassalkovich grófi címere szerepel, tehát 1743 tavasza után fejeződött be az építése. A címer közepén lévő M T betűjelet bizonyára valamely „resta­ urátor" rontotta el.

27

A két kép talán azonos tervlap alsó és felső részét ábrázolja. Walch szignaturája a fényképen nincs, de Révhelyi felje­ gyezte. Országos Műemléki Felügyelőség, Magyar Építésze­ ti Múzeum, Révhelyi-hagyaték.

Mojzer ijn. (Id. 15. j.) a rajz a következő négy lap valamelyi­ ke: „ 1 1 / 4 6 Vászonra húzva, gyengéd halványzöldben szürke neutral, a fényképe (?) és halványabb két szélső 5 - 5 tengely kivéve a bal kápolnát és a középrizalit aláhajtó alaprajza ró­ zsaszín, mintha kiegészítő átépítéshez készült rajz volna / sign, jobbra: Matheus Walch bürgl. Maurer Meister sk. 63 X 44cm.

575, a palotát mai h o m l o k z a t á v a l írja le Rothenstein 1783-ban, amikor az 1 7 7 5 - ö s királyi látogatásról is részletesen beszámol, in: Bernoulli, J.: Sammlung kurzer Reisebeschreibungen. X . Berlin 1783, 195. 31

Mojzer ijn. (ld. 2. j.), 140.

32

A Pest belvárosi plébániatemplom anyakönyve (MOL. Filmtár, A 87.) 1729. október 9. (N. 1993). Spect. Domina Elisabetha Lang Sect. Domini Mich. Ant. Grassalkovics de Gyarok S . C M . I I L C J I . C A . C . per R.HJ3.C. Annorum 36, obiit ante 3. diebus / A d cryptam P.P.Paulinorum/. A z oltár a pálosok templomának evangéliumi oldalán a szentélyhez legközelebb esó mellékkápolnában áll, az oltár főpárká­ nyának k ö z e p é n van Grassalkovich címere. A z oltár k ö ­ z é p s ő fülkéjében ma Jézus Szive szobor áll, eredetileg Szent Annának szentelték. Grassalkovich 1730-ban mise­ alapítványt is tett a pálosoknál. L d . Documenta Artis Paulinorum (MTA M K C S Forráskiadványai X. Budapest 1975, II. 241). A Series Ecclesiarum és a DAP szövegének össze­ vetéséből nyilvánvaló, hogy Grassalkovich adományát az épülőben lévő oltár márványozására fordították. E z magya­ rázhatja, hogy annak dedikációja (Szent Anna) nem került összefüggésbe Lang Erzsébettel.

33

Uo. 1738. augusztus 30. (N. 4747) Dl. Domina Christina Uxor 111. Dominii Baron de Grassalkovics S.p.V. Annorum 26 obiit - ad Cryptam P.R Jranciscanorum/temette: R. P. Bottyán. A két adat keresése k ö z b e n átolvastam a halotti anyakönyvből 20 évet. A z egyszeri átolvasás nyomán úgy tűnt, a t e m e t k e z é s helye jellemző: a plébániatemplomba és a mellette fekvő kis temetőbe kizárólag a pesti belső tanács tagjait temették, a ferencesekhez a tehetősebb polgárokat és a mesterembereket, a pálosoknál keveseket temettek, többségük magyar nemes volt, a címmel, ranggal bíró n é ­ met nevúek főleg a szervitákhoz temetkeztek.

34

Oraschek Ignác életművének összeállításáért különösen Voit Pál tett sokat. Műveiben azonban oly sokféle meghatározást találok hogy pontos idézethely megadásának nincs értelme. Annyi bizonyos, hogy Oraschek v á d székesegyházterve hi­ teles {Bénimé Wallon E. ld. Archaeologiai Értesítő 45 [1932-33] 179.), s hiteles, okleveles adattal bizonyított mű az esztergomi plébániatemplom is (Prokopp ijn. [ld. 9. j.]), teljesen elfogadható tehát a két emlékkel részleteiben is m e g e g y e z ő hatvani és soroksári templom Orascheknek való attribuálása, akkor is, ha a gödöllői és nagytétényi kastélyok építészének nem őt tartjuk

DAS VERZEICHNIS DES ANTAL GRASSALKOVICH D. Ä. ÜBER SEINE SAKRALE BAUTÄTIGKEIT, AUS DEM JAHR 1771

Im Aufsatz wird eine Anhang des Testaments von Antal Grassalkovich veröffentlicht, in dem die Kirchen, die er bauen ließ und die Atäre, die er stiftete, angeführt sind. Antal Grassalkovich (1694-1771) machte in Ungarn im 18. Jahrhundert die großzügigste Karriere. Er begann mittel­ los und wurde Großgrundbesitzer, der einfache kleine Ade­ lige wurde in den Grafenstand erhoben und brachte es zum Königlichen Oberstallmeister-Würde. Als Vertrauter der Kaiserin Maria Theresia bekleidete er von 1748 bis 1771 das Amt des Hofkammerpräsidenten. In dieser Eigenschaft ließ er die Königliche Burg in Ofen (Buda), zunächst nach Ent­ würfen von J.N. Jadot, dann nach denen F. A Hillebrands, erbauen, er beaufsichtigte auch die Bauarbeiten des Preß­ burger (Bratislava) Königsschlosses nach den Entwürfen von N. Pacassi. Während seiner Kammerpräsidentenschaft wurden zahlreiche Kirnen und Wirtschaftsgebäude auf den Gütern der Hofkammer errichtet, kraft seines Amtes beaufsichtigte er auch die größten Sakralbauten der Kirche und auch die Bautätigkeit der Städte. In der ungarischen Architekturgeschichte zählt er auch wegen seiner Schloß­ bauten in Gödöllő, Hatvan, Baja und Preßburg zu den gro­ ßen Bauherren. Nach einer Übersicht der Kirchenbauten versucht der Verfasser in der Erbauertätigkeit von Grassalkovich drei Ge­ sichtspunkte herauszuarbeiten. Nach dem ersten: Grassal­ kovich erfüllte mit seinen Kirchenbauten seine Patronatspflichten, die Kirchen gehörten zur architektonischen Ausstattung seiner neu erworbenen Güter. Die größten und

bedeutendsten Kirchen wurden selbstverständlich in den Gutszentren gestiftet, wo auch die Schlösser errichtet wur­ den. Ein zweiter Gesichtspunkt läßt sich in dem Bestreben erkennen, die wichtigsten Schauplätze seines Lebens auch sakral hervorzuheben. Das zeigt sich in der engen Verbin­ dung von Wohnstätten und Kirchen. In diesem Zusam­ menhang ist die neue Angabe interessant: Das Grassalko­ vich Schloß in Preßburg war ursprünglich nur ein Gebäu­ de mit Mittelrisalit, daneben eine selbständige, öffentliche Kapelle stand, die Grassalkovich errichten ließ. Das Schloß erhielt seine heutige Gestalt erst in den 70-er Jah­ ren, als die Kapelle in den Bau eingegliedert wurde, da­ mals entstanden die Seitenrisalite und die Wagenzufahrt des Mittelrisalits. Der Meister der ursprünglichen Entwür­ fe für dieses wichtige Gebäude bleibt weiterhin unbe­ kannt, die Umgestaltung und Erweiterung war eine Arbeit des Preßburger Maurermeisters Mathias Walch, der Mei­ ster der Lutheranerkirche und des Sommertheaters in Preßburg. Als dritter Gesichtspunkt: Grassalkovich setzte Denkmä­ ler, um das Andenken seines Lebenslauf zu heiligen. Es wird nachgewiesen, daß Grassalkovich lange Zeit nach dem Tod seines Vaters eine Gruft für ihn errichten ließ; er stiftete ei­ nen großen Atar am Schauplatz seiner Studien; er stiftete Altäre an der Grabstätten seiner beiden Gattinnen; sein größtes Bauvorhaben, die Wallfahrtskirche und Kapuzi­ nerkloster in Máriabesnyő, beherbergt auch die Famili­ engruft.