Grassalkovich Antal Baptista Szakközépiskola, Szakiskola és Felnőttek Általános Iskolája
HÁZIREND
2013
Elfogadva: 2013. március 25. Hatálybalépés ideje: 2013. szeptember 1. Visszavonásig érvényes!
1
Bevezető rendelkezések: A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának kötelessége! A házirendet: az iskola igazgatója, vagy az általa kijelölt személy készíti el,és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend: – 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) – 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, – 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint, az iskolai tankönyvellátás rendjéről, – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, – továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend az iskola mindennapi életét szabályozza, így hatálya ténylegesen kiterjed az iskolahasználók teljes körére, akik közül a pedagógusok kötelezettségeit a jogszabályi előírások helyi alkalmazása – az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat, míg a diákok jogait és iskolai együttműködésük kereteit ugyancsak az SZMSZ rögzíti. Az iskolahasználók együttműködésének kereteit is ugyanezen dokumentum rögzíti. Amennyiben a napi tevékenység szabályai az SZMSZ-ból következnek, úgy a HÁZIREND is kitér ezekre. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni a tanulókkal a Házirendet, és megismertetni a szabályokkal, illetve a tanulói jogokkal.
2
Az Intézmény adatai: – Neve: Grassalkovich Antal Baptista Szakközépiskola, Szakiskola és Felnőttek Általános Iskolája – Székhelye: 3000 Hatvan, Csaba vezér utca 6. – Alapító szerve: – Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy – Felügyeleti szerve: Heves Megyei Kormányhivatal
Az iskola nagyobb tanulóközösségei: – A tanulók nagyobb közössége – legalább az aktuális tanuló létszám 50 %-a, a tanulók közössége alatt az osztályközösségeket, illetve az egy-egy képzési formában résztvevőket – az egyes munkarendben, illetve az egyes tagozatokon tanulókat értjük. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. Az eljárási rendben, a döntés-előkészítés folyamatában a tanulók tájékoztatását, véleményét a döntéshozatalban érintettek megkérik. I. Az iskola által elvárt viselkedési szabályok: A tanuló első számú kötelessége, hogy képessége, tudása szerint végezze iskolai munkáját, a tanulást, illetve gyakorlati tevékenységeit. Az iskola egész területén mindenki számára tilos a dohányzás! Az iskola valamennyi munkarendjében, tagozatán, az iskola teljes területén, illetve létesítményeiben és rendezvényein tilos a szeszesital és a kábítószer fogyasztása! Ez a tilalom a tanulmányi kirándulásokra, tanórán kívüli programokra, rendezvényekre is érvényes. A tanulók az iskolai rendezvényeken az igazgató vagy az osztályfőnök utasításának megfelelő öltözékben jelenjenek meg! Az ünnepi öltözék: lányoknak sötét szoknya, fehér blúz; fiúknak sötét nadrág, fehér ing, illetve öltöny nyakkendővel. Az iskola tanulóitól elvárt megjelenés: tiszta, rendes, a divat szélsőségeit, a feltűnést kerülő ruházat. A tanulók az iskola minden dolgozóját és a tanárjelölteket a napszaknak megfelelően köszöntsék! Az iskolai tűzriadó tervét - osztályfőnöke ismertetése alapján - ismerje meg, és szükség esetén tanári irányítással ennek megfelelően cselekedjen! A menekülési útvonalak minden helyiségben, teremben kijelölve megtalálhatók.
3
Az Iskola minden tanulójának, tanárának és alkalmazottjának vállalása és feladata, hogy magatartásával és cselekedeteivel e tanításokat és ezt a példát hitelesen közvetítse az intézmény külső és belső környezete számára, hogy az iskola hírnevét öregbítse. Ennek értelmében az alábbi szabályok nemcsak a tanév során az iskolában, hanem egész évben és az iskolán kívül rendezett iskolai programokon is érvényesek: Az iskolai közösség tagjainak tettei és megnyilatkozásai feleljenek meg a tisztelet, a szeretet és a mértéktartás követelményeinek. A tisztelet, szeretet és mértéktartás vonatkozik a diákok egymás közötti viselkedésére, kommunikációjára is. Kerüljék a durvaságot, annak bármely formáját, az alantas és trágár beszédet, azaz minden olyan megnyilatkozást, amely a közösség tagjait zavarja, megbotránkoztatja vagy sérti, kárt okozva ezzel a társak, esetleg az egész közösség testi vagy lelki egészségének. Saját véleményüket társaikról, tanáraikról, az iskola alkalmazottairól olyan módon, olyan helyen/helyzetben/időpontban fogalmazzák meg, hogy az, az illető emberi méltóságát és személyiségi jogait ne sértse. Működjenek közre saját környezetük alakításában, rendben tartásában. Szüleiket az iskolai eseményekről pontosan, rendszeresen és elfogulatlanul tájékoztassák. A társadalom sok rossz példát mutat a testi-lelki egészséget károsító szenvedélyek gyakorlására. Az iskola minden tanulója számára az intézményben szigorúan tilos a dohányzás, a szeszes italok fogyasztása. Hasonlóan szigorú tilalom alá esik a kábítószer - fogyasztás. A tanulók tegyenek eleget tanulmányi kötelezettségeiknek, rendszeresen tanuljanak, képességeiknek megfelelő tanulmányi eredményt érjenek el. Az iskolai tanórák sikerének egyik előfeltétele az otthoni feladatok pontos elvégzése és a szükséges taneszközök gondos előkészítése. A tanórákon a koncentrált figyelem és a másik ember – tanár vagy diák – munkájának megbecsülése a jó munka feltétele. Az órai munkában való folyamatos részvétel kötelező, az eredményes tanulásnak ez az első, elengedhetetlen szakasza. A tanórákat tilos oda nem illő tevékenységgel (pl: enni és innivalót fogyasztásával, rágógumi rágással, telefonhasználattal), kommunikációval vagy más módon megzavarni. Szünetekben, az intézményben való közlekedéskor, valamint az iskola udvarán mindenkinek vigyáznia kell mások és saját testi épségére. Fokozott testi és lelki fegyelmet és megfelelő megjelenést, öltözetet kíván az ünnepélyeken és istentiszteleteken való részvétel. Az intézmény a hétköznapi iskolai ruha- vagy hajviseletben a tisztaság, a mértékletesség és az egyszerűség szabályát a mindennapi gyakorlat követeli meg. Tiltja – a hivalkodó vagy 4
balesetveszélyes öltözéket és az olyan viseletet, ékszert értékrendjével, szellemiségével nem egyeztethetők össze.
is, melyek
az iskola
Összegzésül: kerülni kell minden olyan cselekedetet vagy megnyilvánulást, amely szembehelyezkedi az iskolának a Szentírásból táplálkozó erkölcsi alapelveivel. A létesítmények használatának rendje Tanulóink a legnagyobb gonddal vigyázzanak az iskola felszerelésére, eszközeire, a falak, ajtók, ablakok és a padok épségére, tisztaságára! Az esetleges kárt, okozója téríti meg. Amennyiben a károkozás nem szándékos, akkor az okozott kár értékének maximum 50%-át köteles megtéríteni a tanuló, szándékos károkozás esetén teljes kártérítéssel tartozik. Az osztályok (tanulócsoportok) az együttesen okozott kárért együttesen is felelősek. Az informatika szaktanterem rendjét külön szabályzat tartalmazza ( 1. sz. melléklet )
II. A tanulók jogai: – Minden tanulónak joga, hogy színvonalas általános műveltséget szerezzen és kötelessége, hogy ebben a tevékenységben társait ne zavarja. – A tanulóknak joguk van diákönkormányzat létrehozására és az arra vonatkozó jogok gyakorlására. – Joga van az iskola által meghirdetett szakkörök, sportkörök, tömegsport, illetve önköltséges tanfolyamok és iskolán kívüli sport és kulturális egyesületek munkájában részt venni. – Joga van megyei, területi és országos tanulmányi versenyeken a szaktanár egyetértő javaslatával részt venni. – Joga van a kijavított és leosztályozott dolgozatát megtekinteni és az értékelés szempontjait megismerni. – Az iskola számítógépes tantermeit joga van tanítási órán kívül használni, amelynek rendje részletesen szabályozott. (1. sz. melléklet) – A tanulónak joga van panasszal élni az osztályfőnöknél, illetve az iskolavezetésnél, ha úgy érzi, hogy jogainak gyakorlásában akadályozzák. A beadott panasz kivizsgálására, illetve arra választ kapni. III. Az iskolai munkarend: Az iskola reggel 7.00-tól van nyitva, a tanítás 8.00-kor kezdődik. A tanítási órák hossza 45 perc. Az elkésett tanulóktól a portaszolgálat elkéri az ellenőrzőt. Az órák között 10 perces szünet van, kivételt képez a 2. és 3. óra közötti szünet, amely 15 perces. A tanítási napot kezdő, illetve befejező órák összevontan is tarthatók, de időtartamuk akkor is kétszer 45 perc. (2. sz. melléklet) Az óraközi szünetekben a tanulók kötelesek betartani az együttélés alapvető szabályait / így pl.: egymást nem zavarják, sem zajjal, sem egyéb tevékenységgel/. A folyosókat és a lépcsőket a közlekedés számára szabadon kell hagyni. Lépcsőn, földön, ablakpárkányon, radiátoron ülni tilos! A büfé területét becsengetéskor azonnal el kell hagyni! 5
A tanóra eredményességét minden tanuló fegyelmezett aktivitással segítse! Az óra rendjét zavarókat a tanár figyelmezteti. Ismétlődés esetén szaktanári figyelmeztetést ad, melyet a haladási naplóba és az ellenőrzőbe is bevezet. Súlyosabb esetben az osztályfőnökhöz vagy az igazgatóhoz kíséri az óra végén. Becsengetés előtt minden tanuló a következő óra helyére, s csengetéskor pedig a tanterembe, szaktanterembe, tanműhelybe megy. Az óra befejezésekor a helyiségeket el kell hagyni! Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket a tanév kezdetén ismerhetik meg a diákok. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje a 3. számú mellékletben szerepel. (A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanévenként!) Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést, illetve késedelmi díjat fizet. (3. sz. melléklet) Naponta egynél több - az osztály egészét vagy önálló csoportját érintő, a haladási naplóba előre beírt - nagydolgozat, témazáró, illetve témazáró jellegű dolgozat nem íratható, s egy hétre nem juthat 3-nál több. Ez a korlátozás nem vonatkozik a tanórákat csak részben kitöltő maximum 2-3 óra anyagát felölelő – egyéb írásbeli számonkérésre. Az ellenőrző könyvet kötelesek a tanulók mindennap maguknál tartani, a kapott osztályzatokat beírni és azokat az egyéb tanári bejegyzésekkel együtt a szülőkkel aláíratni. A tanuló a tanári szobában nem tartózkodhat. Az egyes órákról felmentett tanulók az igazgatóság által kijelölt helyen tartózkodhatnak. A testnevelés alól felmentett tanulóknak a testnevelésórán kell tartózkodniuk. Az iskolába csak a tanuláshoz szükséges felszerelést szabad behozni. Rádió, magnó, walkman, CD-lejátszó, kártya használata tilos! Órán rágógumit rágni tilos! Iskolánkban folyosói, udvari tanári ügyelet működik, melynek rendjét külön szabályozzuk. Az ügyelet 7.30-kor kezdődik, és 14.20-kor fejeződik be. Az ügyeletes nem hagyhatja el helyét, illetve más elfoglaltsága esetén helyettesítéséről gondoskodik! Hiányzások: Az előre nem látható események (betegség, közlekedési nehézségek stb.) kivételével a tanuló csak előzetes engedéllyel maradhat távol az iskolai foglalkozásokról. Három napnál nem hosszabb távolmaradásra az osztályfőnök, hosszabbra az igazgató adhat engedélyt. Sportolók, illetve művészeti csoportok tagjainak távolmaradását minden esetben - az osztályfőnök javaslatára - az igazgató engedélyezi. Az előzetes engedély nélküli mulasztást igazolni a hiányzást követő osztályfőnöki órán, illetve 8 napon belül kell az osztályfőnöknél. 1 napnál nem hosszabb mulasztás esetén - évenként legfeljebb 3 alkalommal – szülő is igazolhat, minden más esetben orvosi igazolás szükséges. Az orvosi igazolást csak ellenőrző könyvbe rögzítve tekinthető érvényesnek. Szakrendelésre tanulóink lehetőleg tanítási időn kívül mehetnek, kivétel az időpontra való berendelés. Tanítási idő alatt az iskola épületét csak előzetes írásbeli szülői kérés alapján, illetve igazgatói / igazgatóhelyettesi engedéllyel lehetséges. 6
A napközben történt hiányzások igazolása csak a kilépővel együtt érvényes. Az igazolatlan mulasztás, az iskolából tanítási idő alatti engedély nélküli távozás egyben fegyelmi vétség is. – – – – –
3 igazolatlan óra osztályfőnöki figyelmeztetés; 5 igazolatlan óra osztályfőnöki intés; 7 igazolatlan óra osztályfőnöki megrovás; 9 igazolatlan óra igazgatói intés; további igazolatlan óra (29 óráig) egyéni elbírálás szerinti fegyelmi következményekkel jár.
A tanár az órára késve érkezőket beengedi, a naplóba a késés tényét bejegyzi. A késést az osztályfőnöknél igazolni kell! A késések időtartama összeadódik, ennek megfelelően kerül beírásra az igazolatlan óra. ! Az igazolt késés /MÁV, illetve Volán igazolás/ nem kerül ebbe a körbe. Elkéső tanulót a tanóráról kizárni nem lehet Évi 250 óránál több hiányzás esetén a tanuló nem osztályozható. Tanulmányait csak sikeres osztályozóvizsgák esetén folytathatja. Ha a tanuló tantárgyi mulasztása meghaladja a tantárgyból a naplóba beírt óraszám 30 %-át - félévkor vagy év végén - az adott tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni. Ezekről az osztályfőnök, illetve a szaktanár tanköteles tanuló esetén a szülőt, nem tanköteles esetén a tanulót írásban értesíti. Az osztályozóvizsgák rendjét, menetét a Pedagógiai Program alapján szabályozzuk. A továbbhaladás e feltételére az iskolavezetés hívja fel a tanulók figyelmét, de a tanulónak kell jelentkeznie. Nem tanköteles tanuló esetében 30 igazolatlan óra után megszűnik a tanulói jogviszony. Tanköteles tanulónál már az első igazolatlan óra esetén az iskola értesíti a szülőt. 30 igazolatlan óra esetén a tanköteles tanulmányait csak az osztály megismétlése esetén folytathatja. IV. skolai jutalmazás, dicséret fokozatai: A tanulói közösségeket vagy az egyes tanulókat magatartásukban, tanulmányi vagy egyéb irányú munkájukban elért jó eredményeikért jutalmazzuk. Az iskolai jutalmazás fokozatai: a ./ szaktanári dicséret; b./ osztályfőnöki dicséret; c./ igazgatói dicséret; d./ nevelőtestületi dicséret. A kiemelkedő (országos illetve nemzetközi szintű versenyeken elért) eredményt azzal tesszük maradandóvá, hogy teljesítőjének fényképét az eredmény megjelölésével kifüggesztjük a "dicsőségfalra", illetve közzétesszük az iskolai honlapon. A dicsőségfalra kerül ki a hónap tanulója is.
7
Tanév végén a nevelőtestület döntése alapján a szakmai osztályok közül a legjobb tanulót Grassalkovich Emlékplakettel jutalmazzuk. V. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei: Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: a ./ szaktanári figyelmeztetés; b./ osztályfőnöki figyelmeztetés; c./ osztályfőnöki intés; d./ osztályfőnöki megrovás. Azokkal a tanulókkal szemben, akik ismételten megszegik a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeiket, vagy tettükkel - órai vagy órán kívüli viselkedésükkel szándékosan zavarják meg a tanulóközösségek, az iskola munkáját, esetleg az iskolán kívüli viselkedésükkel okoznak kárt az intézmény hírének, fegyelmi eljárást kezdeményezünk. Azon tanulók esetében, akik tartós viselkedési, illetve magatartási zavarokat mutatnak, az osztályfőnök, illetve a Baptista Szeretetszolgálat lelkipásztora elbeszélget, esetlegesen a szülő bevonásával, s ha szükségesnek tartják a Nevelési Központ segítségét is igénybe veszik. A fegyelmi büntetések fokozatai a következők: a./ az igazgató jogköre: – –
igazgatói intés; igazgatói megrovás;
Kiegészülnek ezek - indokolt esetben - az SZMSZ-ban foglalt átirányítás, eltanácsolás lehetőségével. b./ a nevelőtestület jogköre: – – –
áthelyezés másik, azonos típusú iskolába; eltiltás a tanév folytatásától; kizárás az iskolából.
Ismételt fegyelmezetlenség esetén magasabb büntetési fokozatot kell alkalmazni. A büntetést és a jutalmazást írásba kell foglalni, a naplóba be kell jegyezni, és az ellenőrző útján a szülők tudomására kell hozni. Az igazgatói szintű dicséretet, illetve elmarasztalást az igazgató indoklással, körözvény, illetve tanórai szünetben hirdetmény útján a diákok tudomására hozza.
8
VI. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése: Magatartás: példás magatartású az a tanuló, aki: – – – – –
az iskolai házirendet betartja; az önként vállalt és rábízott feladatokat elvégzi; kulturált magatartást tanúsít iskolán belül és kívül is; nincs fegyelmi büntetése; maximum 2 igazolatlan órája van;
jó magatartású az a tanuló, aki: – – – –
az iskolai házirendet általában betartja; a rábízott feladatokat elvégzi; legfeljebb osztályfőnöki intője van; maximum 6 igazolatlan órája van;
változó magatartású az a tanuló, aki: – gyakran megszegi a házirend előírásait; – osztályfőnöki rovója illetve igazgatói intője van; – maximum 12 igazolatlan órája van; rossz magatartású az a tanuló, aki: – a házirendet semmibe veszi és társait is akadályozza annak megtartásában; – igazgatói megrovásban részesült; – 13-nál több igazolatlan órát szerzett. Szorgalom: példás szorgalmú az a tanuló, aki: – képességeinek megfelelő egyenletes teljesítményt nyújt; – többletfeladatokat vállal és azokat megbízhatóan elvégzi; – valamelyik tantárgyból kiváló eredményt ér el; jó szorgalmú az a tanuló, aki: – – – –
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt; órákon való aktivitása, munkához való viszonya a tőle elvárható szint alatt marad; többletfeladatot önként nem vállal; rontott tanulmányi átlageredményén;
változó szorgalmú az a tanuló, akinek: – tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől; – tanulmányi munkája ingadozó; 9
– tanulmányi átlaga legalább 4 tizedet romlott; – félévi vagy év végi osztályzata egy tantárgyból elégtelen; hanyag szorgalmú az a tanuló, aki: – a követelményeknek csak minimális szinten felel meg; – feladatait sorozatosan nem végzi el; – félévi vagy év végi osztályzata több tantárgyból elégtelen. VII. A szociális hátrányok enyhítése: – Az osztályfőnökök jelzik a felmerülő problémákat, családlátogatás útján tisztázzák a helyzetet, jelzik az iskola gyermekvédelmi felelősének, aki szükség esetén külső segítő szervezetekhez, intézményekhez fordul. – Az iskolában a természetbeni ellátások körébe tartozik a rászoruló gyermekek tankönyvellátásának támogatása. – Tanszertámogatás az osztályfőnök javaslata, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős véleményezésével – egyedi elbírálás alapján. /iskolavezetés/ VIII. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai: – Az iskolai oktatás során olyan termék vagy alkotás nem keletkezik, amelyet az intézmény értékesítene, így erre vonatkozóan szabályozás nem alkalmazható IX. tanulmányok alatti vizsga és az alkalmassági vizsga szabályai – A tanulmányok alatti vizsga helyi szabályainak kialakítása azokat a normákat tartalmazzák, amelyek a vizsgán való részvétel és a vizsgázás valamint a vizsgáztatás – jogszabályi keretek között – meghatározható intézményi specifikumait érintik. – A tanulmányok alatti vizsga (javítóvizsga, osztályozó vizsga, különbözeti és pótló vizsga) a tanulmányi kötelezettség teljesítésének atipikus formája. Szakközépiskolában, szakiskolában az alkalmassági vizsga szabályai a szakmai szokásokból és az írott normákból fakadó egyedi regulák. – Szakközépiskolában, szakiskolában az alkalmassági vizsga szabályai a szakmai szokásokból és az írott normákból fakadó egyedi regulák. – A tanulmányok alatti vizsga helyi szabályainak kialakítása azokat a normákat tartalmazzák, amelyek a vizsgán való részvétel és a vizsgázás valamint a vizsgáztatás – jogszabályi keretek között – meghatározható intézményi specifikumait érintik. – A tanulmányok alatti vizsga (javítóvizsga, osztályozó vizsga, különbözeti és pótló vizsga) a tanulmányi kötelezettség teljesítésének atipikus formája. – Szakközépiskolában, szakiskolában az alkalmassági vizsga szabályai a szakmai szokásokból és az írott normákból fakadó egyedi regulák.
10
A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következők: – – – –
javítóvizsga osztályozó vizsga különbözeti vizsga pótló vizsga
Jogszabályi háttér: a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséről § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c)6 az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó 11
vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát - az e rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. § (1) A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig - alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig - tarthat. § (1) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően - így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában - kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék.
12
A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. § (1) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a vizsgázó a (4) bekezdés d) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének
13
kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. § (1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és - amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 14
§ (1) Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. § (1) A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.
15
A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. § (1) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott - országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend – A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. – A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz. – A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap – Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. – Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. – A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők – A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.
16
Vizsgaforma, vizsgarészek – szóbeli vizsga – írásbeli vizsga A tanulmányok alatti vizsgák különös eljárási szabályai: – Az írásbeli vizsga időtartama - a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. – Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. – A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. – Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. – A vizsgán, az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. – A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. – A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. – A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. – Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. – A vizsga a vizsgázó számára díjtalan – A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. – A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. – A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. – A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. – A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. – Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. – A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. – Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.
17
A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: – osztályozó vizsgákra, – különbözeti vizsgákra, – javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: – aki osztályozó vizsgára jelentkezik, – akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, – akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira – akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. – Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgatárgyak részei és követelményei Minden tantárgy esetében a helyi tantervben jelölt választott, ill. érvényes kerettantervek követelményeinek megfelelően. A szakmai képzések területén a központi programokhoz tartozó kerettantervek, ill. szakmai és vizsgakövetelmények előírásainak megfelelően a szakmai vizsgával ekvivalens értékelési rendben. Vizsgára való jelentkezéskor illetve azt megelőzően szülő vagy tanulói kérésre elektronikusan illetve nyomtatott változatban rendelkezésre bocsátjuk.
X. A szabadon választott foglalkozásokra való jelentkezés rendje: – Amennyiben a választható foglalkozások meghirdetésre kerülnek /beleértve a sport- és egyéb szakköröket/ - szeptember 15-ig a tanulók beadják írásos jelentkezésüket az osztályfőnöknek. /Tanköteles tanuló esetén szülői ellenjegyzéssel./- legfeljebb 2 foglalkozás jelölhető meg. – A foglakozások indításáról az iskolavezetés dönt a beadott jelentkezések alapján, és erről az osztályfőnök útján tájékoztatja a tanulókat. – A tanuló számára a választott – és jóváhagyott – foglalkozás ezt követően kötelező foglalkozássá válik /hiányzások tekintetében is/ - és a foglalkozásra vonatkozó értékelés a naplóba is bejegyzésre kerül. – Az iskolában tanulószoba nem működik, a korrepetálások egyedi szükséglet, illetve /szaktanári v. tanulói/ igény alapján szerveződnek – iskolavezetés döntése szerint. /A tanulói igényt a szaktanárnak, illetve az osztályfőnöknek kell jelezni. A szaktanár közvetlenül az iskolavezetéshez fordul.
18
XI. Tanulók vélemény nyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája, illetve a tanulói jogok, kötelességek gyakorlásának módja: – Iskolánkban diák önkormányzat /DÖK/ működik. Választott osztályképviselők által, segítő tanár részvételével – A tanulók véleménynyilvánításának legfontosabb fóruma. A DÖK, illetve az évenkénti iskolagyűlés. – Minden esetben – egyedi problémákkal is – a tanulók közvetlenül fordulhatnak az osztályfőnökhöz, illetve az iskolavezetéshez. – A nevelőtestület, illetve az iskolavezetés elsődlegesen az osztályfőnökök útján tájékoztatja a tanulókat, a nagyobb közösséget érintő kérdésekről a DÖK-on keresztül, illetve a rendszeresen megtartásra kerülő iskolagyűléseken. – A konkrét tanulói vagy szülői tevékenységekkel járó információk írásban is megküldésre kerülnek az ellenőrző, illetve postai küldemény formájában. – A tanköteles korú tanuló hiteles jogi képviselője a szülő/gondviselő, illetve az általa felkért jogi képviselő /megbízás alapján/ - az iskolai jogok gyakorlásában képviselheti önmagát, illetve választott képviselői útján a diákönkormányzatban. XII. Intézményi védő, óvó előírások: – A munkahelyi balesetek megelőzése érdekében külső munkavédelmi felelős balesetvédelmi oktatást tart a dolgozóknak. – Az oktatás tényét, illetve anyagát munkavédelmi oktatási naplóban rögzítik. – A tanulók részére az osztályfőnökök tartanak balesetvédelmi oktatást. – Az oktatás tényét a naplóban rögzítik. – Az esetlegesen előforduló gyermek- és felnőtt balesetek kivizsgálását, jegyzőkönyv vezetését külső munkavédelmi szakember végzi. – Az iskola tantermeiben illetve a folyosókon video felügyeleti rendszert működtetünk /képrögzítéssel/ - melyet feliratok jeleznek. – Bombariadó, tűzeset – A tűz esetén vonatkozó előírások követendők bombariadó esetén is. – A követendő eljárást a Tűzvédelmi szabályzat tartalmazza. – A Tűzriadó terv része a menekülési utak kijelölése, illetve tantermenkénti elhelyezése. – Tűzoltást, illetve ezzel összefüggő kárelhárítást csak szakember, illetve erre kiképzett dolgozó végezhet. – A tanulók személyi biztonsága az elsődleges. – Balesetveszélyes tevékenységet /beleértve a terhek emelésére vonatkozó életkori előírások betartását/ tanuló nem végezhet. – Az iskola iskolaorvost, illetve iskolai védőnőt alkalmaz, a jogszabályban előírt feladatok elvégzésére. A tanulók az előírt rendben vesznek részt az iskolaorvosi, illetve védőnői rendeléseken. – Az iskolában való tartózkodás során a tanulók nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely más – vagy a saját – testi épségének veszélyeztetésére irányul/hat. – Amennyiben bármely tanuló sérülést, sebesülést szenved, vagy ilyenről tudomása van, azonnal jeleznie kell a szaktanárnak, vagy az ügyeletes tanárnak, illetve a portaszolgálatnak. – Elsősegélyt tanuló nem nyújthat, illetve elsősegélynyújtásban csak kiképzett személy engedélyével segédkezhet. 19
XIII. Egyéb tudnivalók: – Az iskola irodáját a tanulók hivatalos ügyben kizárólag a szünetben, vagy a tanítás végén kereshetik fel. – Az irodában az iskolatitkárnál intézendő: – iskolalátogatási igazolás, diákigazolvány érvényesítése, pótlása, egyéb igazolások és hitelesítések. – A gazdasági ügyintézőnél intézendő; – felszerelésben esett kár bejelentése, díjfizetések, stb. – Az iskolában plakátot, hirdetményt csak az igazgató vagy igazgatóhelyettes engedélyével szabad kifüggeszteni a tanulói hirdető táblákra. – Tanulóink az iskola helyiségeit tanítási idő után csak igazgatói engedéllyel és tanári felügyelettel vehetik igénybe. – Az iskolai munkát érintő minden kérelmet az osztályfőnöknek kell először írásban leadni. – A kerékpárokat, segédmotorokat az iskola udvarán található tárolóban kell lezárva hagyni.
Záró rendelkezések:
A Házirend nyilvános, a nevelői irodában bárki számára hozzáférhető. A házirend kivonata minden tanteremben megtalálható, illetve az iskola honlapján a dokumentumok között megtekinthető. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül.
20
21
22
23
1. számú melléklet
Géptermi rend 1. A számítógépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. 2. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem helyiség áramtalanításáért a kijelölt személy a felelős. 3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelős. 4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 6. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. 7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. 8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. 9. Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. 10. A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (klíma, tűz- és betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet, azonnal jelenteni kell, a működésükért felelős megbízottaknak. 11. A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat. 12. Tilos: • a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni, • mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. 13. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető. 24
2. számú melléklet Csengetési rend nappali munkarend esetén
Óra
Becsengetés
Kicsengetés
1.
800
845
2.
855
940
3.
955
1040
4.
1050
1135
5.
1145
1230
6.
1235
1320
7.
1330
1415
Csengetési rend esti, levelező munkarend esetén
Óra
Becsengetés
Kicsengetés
1.
1330
1415
2.
1415
1500
3.
1505
1550
4.
1550
1635
5.
1640
1725
6.
1725
1810
7.
1815
1900
8.
1900
1945
9.
1945
2030
25
3. számú melléklet
Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje
1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. 2. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. 3. A könyvtár használata ingyenes. 4. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. 5. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. 6. Részben kölcsönözhetők pl. a folyóiratok, szótárak vagy az 1-1 példányban található dokumentumok. 7. Nem kölcsönözhetők pl. a könyvritkaságok, régi könyvek. 8. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: 20 nap. 9. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. 10. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni. 11. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. 12. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 13. A könyvtár 800-1400 időpontban tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. 14. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.
26
