Grassalkovich Antal Baptista Szakközépiskola, Szakiskola és Felnőttek Általános Iskolája
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2013
Érvényes: 2013. szeptember 1-től
1
I. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a A Grassalkovich Antal Baptista Szakközépiskola, Szakiskola és Felnőttek Általános Iskolája /3000 Hatvan, Csaba vezér u. 6/ belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. § (1) bekezdés] 1. A SZMSZ célja, tartalma: A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek intézményünkben. A SZMSZ tartalma nem áll / nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér: A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: – – – – – – – – –
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet
2
További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek 3
végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet – a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet – a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet – a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet – a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet – a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet – a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet – a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet – a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet – a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet – az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet – az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet – az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről
3. A SZMSZ hatálya: A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.
4
II. Intézményi alapadatok Az intézmény neve:
OM azonosító száma:
Grassalkovich Antal Baptista Szakközépiskola, Szakiskola és Felnőttek Általános Iskolája 200435
Az intézmény rövid neve:
Grassalkovich Antal Szakképző Iskola (GASZI)
Az intézmény fenntartója és székhelye:
Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy
A fenntartó székhelye:
1111 Budapest, Budafoki út 34/b.
Az intézmény székhelye:
3000 Hatvan, Csaba vezér u. 6. (hrsz. 5282)
A fenntartót képviselő neve:
Szalánczi Zoltán (szül.:Gyöngyös,1976.09.16. an.: Simkó Anna)
A fenntartót képviselő levelezési címe:
3000 Hatvan, Csaba vezér u. 6.
A fenntartót képviselő adószáma:
18587250-1-10
A fenntartót képviselő bankszámlaszáma:
62100119-11022475
Az iskola jogelődje:
Grassalkovich Művelődési Központ Pályakezdők Szakiskolája alapítva 1992-ben, alapító: Hatvan Város Önkormányzata.
Az intézmény feladat-ellátási és telephelyei:
3000 Hatvan, Tabán u. 21/A (hrsz:4786/1)
Felügyeleti szerve:
Szakmai és törvényességi felügyeletet a fenntartó, a fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzését Heves Megye Kormányhivatala látja el.
Az iskola beiskolázási területe:
Magyarország, elsősorban az ÉszakMagyarországi régió és Heves Megye
Az iskola típusa:
Többcélú oktatási intézmény, összetett iskola - közös igazgatású köznevelési intézmény
Az intézmény jogállása:
Önálló jogi személy
Államháztartási szakágazati besorolása:
852010 alapfokú oktatás 853100 általános középfokú oktatás 853200 szakmai középfokú oktatás
5
Az intézmény alaptevékenysége: A tevékenységek TEÁOR’08 szerinti besorolása:
85.20 Alapfokú oktatás 85.31 Általános középfokú oktatás 85.32 Szakmai középfokú oktatás 85.41 Felsőszintű, nem felsőfokú oktatás 85.42 Felsőfokú oktatás 85.51 Sport, szabadidős képzés 85.59 Máshova nem sorolt egyéb oktatás
Az intézmény közfeladata: – – – – – –
általános iskolai nevelés-oktatás szakközépiskolai nevelés-oktatás szakiskolai nevelés-oktatás Felnőttoktatás Fejlesztőnevelés, fejlesztő nevelés - oktatás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása – Gyermekétkeztetés az intézményben nem történik
Az intézmény egység hosszú- és körbélyegzőjének hivatalos szövege: Kör alakú bélyegző: (2 db) Grassalkovich Antal Baptista Szakközépiskola, Szakiskola és Felnőttek Általános Iskolája Hatvan felirat a közepén. Hosszú bélyegző: (2 db) Grassalkovich Antal Baptista Szakközépiskola, Szakiskola és Felnőttek Általános Iskolája 3000 Hatvan, Csaba vezér u. 6 Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: – – – – – –
igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár dokumentumok készítésekor a vizsga jegyzője, félévi és év végi érdemjegyek adminisztrálásakor az osztályfőnök.
6
III. Szervezeti felépítés [Ámr. 13. § (1) bekezdés e) pont] 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése Az intézmény egy szervezeti egységből áll – A szervezeti egységen belül önálló hatáskörrel nem rendelkező alrendszer: - Felnőttoktatási Tagozat - Könyvtár - Iskolai Sportkör - Iskolatitkárság /Iskolatitkár – gazdasági ügyintéző/ - Karbantartók 1.1 Vezetők, vezetőség Az intézmény élén az igazgató áll, munkáját igazgatóhelyettes segíti. (A gyakorlati oktatásvezető feladat, illetve felelősségi körét az igazgató látja el – külső gyakorlati munkahelyek, illetve gyakorló műhelyekben folyó gyakorlati képzés okán.) Vezetők közötti feladatmegosztás [R. 4. § (1) bekezdés e) pont]Az igazgató a rendeletben megszabott teljes feladat- és hatáskörrel rendelkezik, távollétében a helyettes teljes hatáskörrel helyettesíti. Helyettesítési hatáskörben pénzügyi- illetve személyi elkötelezettséggel járó aláírási, illetve döntési jogkört nem gyakorolhat. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök [R. 4. § (1) bekezdés t) pont] – Az igazgatóhelyettes önállóan intézkedhet /az SZMSZ, illetve a pedagógiai program keretein belül/ az intézmény tanulóinak nevelési tevékenységét érintő ügyekben, illetve a pedagógusok helyettesítésére vonatkozóan – beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: – gyakorolja a munkáltatói jogokat – dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, nem utal más hatáskörébe – rendkívüli szünet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható 1.1.1. Helyettesítés rendje [R. 4. § (1) bekezdés f) pont, 188. § (1)-(2)] – Az iskola igazgatóját a helyettes / az 1. pontban rögzített hatáskörben/ teljes felelősséggel helyettesíti. – Mindkét vezető távolléte esetén a helyettesítést külön – eseti - megbízás alapján a tantestület egy tagja látja el a helyettesítésre kiadott eseti hatáskörrel. A helyettesítés esetén valamelyik vezető online v. telefonos elérhetőségének megadása kötelező. Eseti helyettesítés során a megbízott pedagógus nem hozhat személyi, illetve gazdasági tárgyú döntést, illetve intézkedést. 7
1.1.2. Szorgalmi időben egy fő vezető jelenléte – tankötelezettséget teljesítő tanulók oktatása esetén – a szorgalmi időszakra vonatkozó nyitvatartási időben – kötelező. /illetve lásd 1.1.1. pont/ – Felnőttoktatási tevékenység során vezető, ill. az általa megbízott pedagógus jelenléte kötelező. – Az iskolai könyvtár önálló SZMSZ alapján működik. A könyvtár tevékenysége feletti ellenőrzési jogkört az iskola részéről az igazgató gyakorolja. A könyvtár köteles a tevékenységét az iskolai tevékenységgel összehangolni. Ennek az SZMSZ-a nem mondhat ellent. – Az iskola egyéb alkalmazottai tevékenységüket munkaköri leírás alapján az iskola vezetőségének utasításai szerint – a munkaköri leírásban rögzített tevékenységi körön belül – teljes felelősséggel végzik. 1.1.3. Szorgalmi időn kívül az intézmény ügyeletet tart – külön beosztás szerint – legalább heti egy napon teljes munkaidőben. Az ügyeletet az iskola – látogatók, ügyfelek fogadásával foglalkozó bármely beosztású alkalmazottja, illetve pedagógusa elláthatja, döntési, intézkedési hatáskör nélkül. A vezetői – online v. telefonos – elérhetőség megadása kötelező. 1.1.4. A gyermekek, tanulók intézményben tartózkodása alatti időben biztosított vezetői jelenlét szabályozása [Korm. r. 7. § (2) bekezdés a) pont] - az 1.1.2. pontnak megfelelően. 1.1.5. Ezen belül a helyettesítő közalkalmazott felelősségének, intézkedési jogkörének meghatározása. – az 1.1.1. pontnak megfelelően. [Korm. r. 7. § (2) bekezdés b) pont] – alapján Kiegészítés: Az 1.1.4. illetve az 1.1.5. pont alkalmazása során valamennyi alkalmazottra nézve intézkedési kötelezettséget ír elő tűz- illetve személyi sérülés esetére /a tűzoltók illetve a mentőszolgálat haladéktalan értesítése; valamint káresemény /víz, betörés, egyéb havária/ a helyszín elzárása, biztosítása és az iskolavezetőség eléréssel rendelkező tagjának egyidejű értesítése mellett. 1.2 Gazdasági szervezet felépítése és feladata [Ámr. 13. § (1) bekezdés e) pont] a) Gazdálkodási jogkör: Az intézmény részben önálló, részjogkörű gazdálkodó tevékenységet folytat. Önállóan gazdálkodik a jóváhagyott költségvetésben rendelkezésre álló összegből mind a bér-, mind pedig a dologi jellegű kiadások vonatkozásában.
8
b) Az intézmény feladatának ellátását szolgáló következő módon rendelkezik.
vagyontárgyakkal az
iskola
a
Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat az Egalité-60 Nonpofit Kft. gyakorolja úgy, hogy az épület illetve telek használatának joga az intézményt illeti meg – külön jogi dokumentumban foglaltak szerint. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek az iskola tulajdonát képezik, a készletek, illetve az eszközök feletti rendelkezési jogot a fenntartó egyetértésével gyakorolja az intézmény vezetője. c) Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított, és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó gondoskodik az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. – A pénzügyi gazdasági szervezet élén az igazgató áll. Tevékenységét az igazgató utasításai alapján a gazdasági ügyintéző segíti. Az utalványozási, illetve kiadmányozási jogkört az igazgató gyakorolja. Ellenjegyzési jogkört az intézmény szabályozása nem köt ki. – Az iskola pénzügyi- gazdasági tevékenységét az igazgató irányítja. Pénzügyigazdasági tárgyú v. elkötelezettséget jelentő döntést csak a fenntartó egyetértésével hozhat. A döntést megelőző jóváhagyást minden esetben írásban kell rögzíteni. – A 150 000,- Ft-ot meg nem haladó, illetve kárelhárításra vonatkozó gazdasági döntéseket – utólagos jóváhagyási kötelezettséggel – önállóan hozhat. A helyettesítés rendje szerinti helyettesítés gazdasági tárgyú döntésekre, tevékenységre nem vonatkozik. Az igazgató tartó /3 napot meghaladó / távolléte esetén gazdaságipénzügyi tevékenységre vonatkozó helyettesítéséről a fenntartó gondoskodik. – [Ámr. 13. § (1) bekezdés g) pont] – az egyes szervezeti alrendszerek vezetői pénzügyi-gazdasági tevékenységet érintő feladat,- illetve hatáskörben, illetve képviselőként nem járhatnak el. [Ámr. 13. § (1) bekezdés f) pont] – Az intézmény munkáltatói jogosítványait egy személyben, teljes hatáskörrel - az alábbi megszorításokkal az igazgató gyakorolja [Ámr. 13. § (1) bekezdés h) pont] – Pénzügyi elkötelezettségekkel járó munkáltatói döntéseket, intézkedéseket csak a fenntartó egyetértésével hozhat /új munkavállaló felvétele, elbocsátása, munkabér növelésére, illetve csökkentésére vonatkozó intézkedések, szerződések, számla befogadása, stb./ – Az intézmény gazdasági tevékenységét a fenntartó által kijelölt /megbízott személyek, illetve szervek látják el – eseti illetve rendszeres megbízás alapján. [370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről]
9
1.3 Pedagógusok 1.3.1. A pedagógusokkal szembeni elvárások A pedagógusok egyházi közösséghez való tartozása nem kötelező. Életvezetésével, a munkavégzés iránti elkötelezettségével, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével méltón képviseli az iskola fenntartóját, a Baptista Szeretetszolgálatot. Törekszik arra, hogy az iskola tanulói számára példakép lehessen. 1.3.2. A pedagógusok közösségei A nevelőtestület osztatlanul, egységesen gyakorolja a jogszabályokban meghatározott hatásköreit. A nevelőtestület képviseletére – eseti - felhatalmazást kaphat a nevelőtestület bármely tagja – jegyzőkönyvben rögzített - nevelőtestületi döntés alapján. A döntés meghatározhatja a megbízás alapján ellátott feladat utólagos beszámolási kötelezett5ségét, illetve annak formáját. [R. 4. § (1) bekezdés p) pont]. 1.4 Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak – A nevelőtestület munkáját pedagógiai asszisztens, iskolatitkár segíti külön munkaköri leírás, illetve az abban rögzített hatáskör és felelősség alapján. Tevékenységüket az iskolavezetés irányítja. 1.5 Tanulók közösségei – A tanulók alapvető közösségei – az osztályközösségek – a házirendben /is/ rögzített képviseleti, illetve véleménynyilvánítási jogkörrel. – Az osztályközösségek érdekeit a diákönkormányzat jeleníti meg a jogszabályokban rögzített hatáskörökkel. – Különösen kötelező a tanulók közösségeit érintő intézményi szintű döntések előtt a véleményezési jogkör biztosítása. – A diákönkormányzat munkáját a „diákönkormányzat munkáját segítő tanár” tanácsadási tevékenységgel, illetve az adminisztrációs tevékenységhez szükséges eszközök biztosításával segíti. – A tanulók bármely közösségét érintő – intézményi szintű – döntés előtt a döntéshozó /iskolavezetés, tantestület, adott esetben a fenntartó/ az intézményi tevékenységet segítő szervezetek /KISZI, Nevelési Központ/, illetve felelősök, megbízottak /gyermekvédelmi felelős, pszichológus stb/ , vagy/és a szülői közösség véleményét, álláspontját megkérheti. [R. 120. § (5) bekezdés g) pont] 1.6 Szülői szervezetek (közösségek) – Az iskolában Szülő Munkaközösség működik / saját hatáskörben összeállított, illetve a fenntartóval egyeztetett SZMSZ/ alapján. Az SZMK SZMSZ-e nem mondhat ellen az érvényes jogszabályoknak, illetve az intézmény SZMSZ-ának, pedagógiai programjának és Házirendjének /melyekkel összefüggésben alapvető véleményezési 10
jogkörrel rendelkezik/. – Az iskola nevelőtestülete az SZMK véleményét döntései során figyelembe veheti. – Az SZMK véleményt nyilváníthat valamennyi az iskola tanulóközösségeit érintő ügyben, illetve egyes – eseti – ügyekben is, annak hivatalos megkérése nélkül. [R. 4. § (1) bekezdés p) pont]. 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az iskola önálló szervezeti egységekkel nem rendelkezik, az egyes alrendszerek munkavállalóival közvetlen utasítás illetve kommunikáció révén tartja a kapcsolatot – a munkavégzés formájának megfelelően. Írásbeli utasítást csak indokolt esetben, pl vitás feladatellátás v. ismételten kiadott feladat - szükséges adni. A tevékenység konkrét formáját a munkaköri leírás v. testületi/ alrendszeri jkv. tartalmazza. [R. 4. § (1) bekezdés e) pont] 2.1 A kiadmányozás és a képviselet szabályai – A kiadmányozás az iskola igazgatójának hatásköre. Helyettesítése az 1.2. pont szerint. – Az iskolát az igazgató képviseli. Egyes esetekben az igazgató megbízást adhat az igazgatóhelyettesnek, illetve nevelőtestület bármely tagjának. A megbízottak aláírási jogkört / személyi v. pénzügyi elkötelezettséget jelentő/ nem kaphatnak. 2.2.A képviselet szabályai A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. – Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. – Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét, illetve a gazdasági vonatkozású, pénzügyi kötelezettséggel járó intézkedések megtétele. – A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: – jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; – az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján – hivatalos ügyekben – települési önkormányzatokkal való ügyintézés során – állami szervek, hatóságok és bíróság előtt 11
– az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt – intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során – a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az óvodaszékkel, iskolaszékkel és kollégiumi székkel, az intézményi tanáccsal – más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel – az intézmény belső és külső partnereivel – megyei, helyi gazdasági kamarával – az intézmény székhelye szerinti egyházakkal – munkavállalói érdekképviseleti szervekkel – sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; – az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. – Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. – Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. 2.1.1. Az intézményi dokumentumokat az intézmény képviselője, az igazgató írja alá, és hitelesíti a körbélyegzővel. 2.1.2. Önálló kiadmányozási joggal rajta kívül intézményi dolgozó nem rendelkezik. 2.1.3. Párhuzamos ellenjegyzési joggal rendelkezik: – intézményi gazdálkodási, pénzügyi dokumentumai - gazdasági ügyintéző – bizonyítványok – osztályfőnök – szakmai bizonyítványok, vizsgadokumentáció, érettségi vizsgadokumentáció, szakmai vizsga – megbízott jegyző. 2.1.4.A kiadmányozás szabályai – Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. – Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek.
12
Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: – az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) – az irat iktatószáma – az ügyintéző neve A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma – A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. – A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és bélyegzővel hitelesíti. [R. 4. § (1) bekezdés e) pont] 2.2 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje – A szakmai munkaközösségek az általuk megválasztott munkaközösség vezetők révén tartják a kapcsolatot, szakmai tevékenységükre vonatkozó álláspontjukat, véleményüket az mkv. képviseli a nevelőtestület, illetve az iskolavezetés előtt. [R. 4. § (1) bekezdés k) pont] 2.3 A diákönkormányzat a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje – A diákönkormányzat véleménynyilvánítási fóruma a DÖK- tanácskozás, melynek összehívását maga a DÖK bármely tagja, illetve a nevelőtestület kezdeményezheti. – A nevelőtestülettel a kapcsolatot a DÖK elnöke, illetve a nevelőtestület e feladattal megbízott tagja /DÖK-tanár/ tartja. A DÖK elnök közvetlenül is fordulhat az iskola igazgatójához, aki az ügyet saját hatáskörben is intézheti /a DÖK-tanár véleményének kikérésével/ illetve a nevelőtestület elé viheti. – Egy tanévben egy esetben diákközgyűlést kell tartani, melyen a DÖK által előzetesen begyűjtött kérdésekben ad tájékoztatást az iskolavezetés. A közgyűlésen közvetlenül is fordulhat kérdéssel bármely tanuló az iskolavezetéshez, melyet vagy helyben, vagy 30 napon belül az iskolavezetés megválaszol. [R. 4. § (2) bekezdés c) pont]
13
Ezen belül a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása. – Az iskolavezetés a DÖK üléseihez termet /az iskolaépületen belül/ - alkalmi használatra, illetve eszközöket /nyomtató, számítógépes elérés, stb/ alkalmi szinten biztosít. Amennyiben a DÖK tevékenysége külső szakértő segítségét igényli, az iskolavezetés /szükség esetén fenntartói egyeztetéssel/ biztosítja annak részvételét. Az iskolavezetés a DÖK ülésen képviseltetheti magát. A nevelőtestületet a DÖK tanár képviseli. – A DÖK rendezvények pénzügyi fedezetéről a tanév előkészítése során az iskolavezetés gondoskodik – írásbeli javaslat alapján, melyet a DÖK elnök ír alá, és a DÖK tanár ellenjegyzi. 2.4 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkört a sportkör vezetője képviseli. A sportkör ügyeiben közvetlenül fordul az iskolavezetéshez. Pénzügyi konzekvenciákkal járó ügyekben közvetlenül az igazgató dönt. A sportkör önálló szabályzat alapján működik. A szabályzat nem mondhat ellent az iskola SZMSZ-ének, a pedagógiai programnak, illetve a Házirendnek. [R. 4. § (2) bekezdés d) pont]
2.5. A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája – Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül fordulhat az iskola igazgatójához, aki saját hatáskörében – a nevelőtestület véleményének kikérésével – eljárhat, illetve az ügyet a nevelőtestület elé terjesztheti. Jegyzőkönyvet, illetve határozatot csak konkrét intézkedés esetén szükséges készíteni. – Az igazgató közvetlenül is fordulhat – saját hatáskört érintő ügyben, illetve a nevelőtestület felhatalmazása alapján – az SzMK-hoz illetve annak elnökéhez, és kezdeményezheti a közösség összehívását, illetve álláspontjának, véleményének kikérését. [R. 4. § (1) bekezdés g) pont] 3. Az egyes intézményi közösségek egymás közötti kapcsolattartásának formája, módja [R. 4. § (1) bekezdés u) pont] 3.1 Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei – A nevelőtestület a DÖK tanár segítségével tartja a kapcsolatot a DÖK-al. Az osztályfőnöki mk vezető a mk felhatalmazása alapján közvetlenül fordulhat a DÖKhoz – a DÖK tanárral való előzetes egyeztetés szerint. Vitás esetekben nevelőtestületi döntés szerint.
14
3.2 Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) A nevelőtestület – nevelőtestületi döntés alapján – közvetlenül fordulhat az igazgató személyes képviseletével vagy a nevelőtestület egy tagjának – tagjainak – eseti megbízásával a SzMK-hoz. /lásd még 2.5. pont./ Legalább tanévenként egy esetben 4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 4.1. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja a pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatók vonatkozásában A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelésioktatási intézmény partnerintézményei – különösképpen a KISZI és a Nevelési Központ A kapcsolattartás módjai: együttműködési megállapodás alapján informális megbeszélés, megegyezés szerint az intézmény munkatervében rögzítettek mentén – A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. – A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. – A pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A kapcsolattartás főbb formái: – az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére; – vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképességfejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal;
15
– évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról; – esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával. 4.2. Más hivatalos szervvel, hatósággal az igazgató, illetve a helyettesítés rendje szerint az igazgatóhelyettes – egyeztetett intézkedési jogkörrel, illetve a nevelőtestület – eseti megbízás alapján – tagja, 4.3. Más eltérő intézkedés hiányában az iskolaorvossal a kapcsolatot az igazgatóhelyettes – utólagos beszámolási kötelezettséggel, 4.4. Minden más esetben /szolgáltatók, hatóságok stb./ - az igazgató, illetve – eseti alapon – a nevelőtestület megbízott tagja tartja a kapcsolatot. [R. 4. § (1) bekezdés i) pont] 5. Szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje A gyakorlati képzőhelyekkel, illetve a tanulószerződést kiadó munkáltatókkal az igazgató, illetve megbízás alapján az igazgatóhelyettes, illetve eseti megbízás alapján a nevelőtestület valamelyik tagja tartja a kapcsolatot. [R. 4. § (2) bekezdés e) pont]
IV. A működés rendje A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: – – – – – –
Alapító okirat pedagógiai program éves munkaterv szervezeti és működési szabályzat és mellékletei házirend belső szabályzatok
[Ámr. 13. § (1) bekezdés e) pont és R. 4. § (1)-(2)]
16
1. 1.Az intézmény működési rendje Az iskola nyitva tartása: Hétköznapokon 7.00 – 18.30 – ig, Kivétel: Felnőttoktatás-, képzési napokon: 20.30-ig. A nyitva tartás ideje alatt vezetői, illetve felnőttoktatás esetén megbízott tanári ügyelet működik./ Vezetői online illetve telefonos elérhetőség egyidejű biztosítása mellett./ Az iskola bármely termének, létesítményének bérbeadása esetén a létesítmény biztonságáért a bérbe vevő felel. A bérlet idő kiterjedhet a nyitvat5artási időn kívülre, illetve szüneti- avagy szabadés pihenőnapokra is. Az ünnepnapokra csak a fenntartó külön, írásbeli engedélyével. Bérbeadás során is a vezetői elérhetőséget biztosítani kell. 1.2. A tanulók benntartózkodásának rendje: – A tanulók az iskola épületében, illetve létesítményeiben csak oktatási illetve nevelési céllal vagy iskola rendezvény alkalmával, szervezett keretek között, tanári felügyelettel tartózkodhatnak. – A tanulók iskolai elfoglaltsága során iskolai portaszolgálat működik. – Oktatási időben – a nyitva tartás ideje alatt – nappali munkarend szerint tanuló diák csak az iskolavezetés engedélyével hagyhatja el az épületet. 1.3. A pedagógusok benntartózkodásának rendje: – A pedagógusok szorgalmi időben beosztás szerint /órarend, illetve egyéb elfoglaltságot jelentő megbízás alapján/ tartózkodhatnak a nyitvatartási időben. – Szorgalmi időn kívül csak az iskolavezetés által megjelölt időpontban, illetve feladat ellátására tartózkodhatnak az épületben. 1.4. Az iskola más alkalmazottai munkaköri leírásuknak megfelelően a megjelölt munkaidőben – mely minden esetben a nyitvatartási időre esik – a számukra megjelölt munkaterületeken köteles tartózkodni. – az iskolavezetés a munkaidő rugalmas megosztását, áthelyezését a túlmunkára vonatkozó szabályozás szerint rendelheti el. A pihenőnap kiadása minden esetben kötelező, összevonása nem lehetséges. 1.5. Az iskolavezetés benntartózkodásának rendje: – Nyitvatartási időben az iskolavezetés egy tagja folyamatosan benn tartózkodik az intézményben, a korábbiakban meghatározott hatáskörnek megfelelően. – Mindkét vezető akadályoztatása esetén a nevelőtestület egy megbízott tagja bír korlátozott intézkedési jogkörrel / előbbiek szerint/. 1.6. A pedagógusok, illetve az alkalmazottak munkarendjét a munkaköri leírások tartalmazzák, melyek mintái az SZMSZ mellékletét képezik. Módosításuk az SZMSZ módosítására vonatkozó szabályozás szerint. A munkaköri leírások nem mondhatnak ellent a pedagógusok munkaidejére, illetve feladataira vonatkozó szabályozásnak. 17
1.6.1. Az intézmény valamennyi munkavállalójának munkaidő kerete – ha a munkaszerződése másként nem rendelkezik – heti 40 óra. 1.6.2. Különös szabályozás: A köznevelési tv. vonatkozó szabályozása szerint a pedagógusok intézményben való tartózkodása / intézményi munkaidő terhelése / 33 óra, melyből 22 óra a tantárgyfelosztásban jelölt kötelező óra. A kötelező óraszámon felül – a 33 óra terhére – eseti helyettesítés, tanulókkal való – nem kötelező tanórai foglalkozás – kísérleti oktatás, illetve az iskola tevékenységgel összefüggő egyéb teendő rendelhető el. 1.7. Az ügyeletes tanár feladatai a pedagógusok munkaköri leírásának részét képezik. 1.8.A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 1.8.1. Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend és terembeosztás szerint folyik. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. 1.8.2. A tanítási órák /ideértve a testnevelési órákat is/ időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdődik. Nappali munkarend szerinti oktatás esetében a kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 15.00 óráig be kell fejezni. – Az órák és a szünetek nappali munkarendben nem összevonhatók – Rendkívüli esetben az igazgató rövidített órák /40 perces órák, illetve 5 perces szünetek/ tartását rendelheti el. 1.8.3.A tanítási órák látogatására csak az intézmény vezetője adhat engedélyt.. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók. – csak rendkívüli esetekben az igazgató engedélyével. 1.8.4.A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek. 1.8.5.Az óraközi szünetek időtartama: 10, illetve 15 perc, a munkatervben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok és diákok felügyelik. 1.8.6.A nyílt nap időpontját a munkaterv rögzíti. 1.8.7. Felnőttoktatási Tagozaton a tanítás leghamarabb 14.15-kor kezdődhet, és legkésőbb 18.30-ig tarthat. Az óraközi szünetek, illetve a tanítási órák összevonhatók, de két összevont óra után legalább 10 perces szünetet kell tartani. [R. 4. § (1) bekezdés a) pont] 2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel – Az intézménybe idegenek csak engedéllyel léphetnek be 18
– így a portaszolgálat értesíti a keresett személyt, illetve ennek hiányában a benn tartózkodó vezetőt. Annak a portára való érkezéséig, illetve intézkedéséig az érkező a porta területét nem hagyhatja el. [R. 4. § (1) bekezdés c) pont] 3. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei – Az intézményben az oktatási célú tevékenységen /tanítási órák/, illetve az ezekhez kapcsolódó rendezvényeken kívül kulturális, egészségnevelési illetve sporttevékenység folyik. A nyitvatartási időn kívüli tevékenységhez minden esetben fenntartói engedély szükséges. – Az engedélyben minden esetben rögzíteni kell a tevékenység/rendezvény pontos megnevezését, formáját, lebonyolításának kezdő és befejező időpontját, illetve a felelős/felelősök/közreműködők nevét. Amennyiben a rendezvény megkívánja más hivatalos szerv vagy hatóság engedélyét, akkor a fenntartó előzetes hozzájárulása szükséges az engedélyek megkéréséhez, majd ezek rendelkezésre állásakor a lebonyolítási engedélyt ismét meg kell kérni. /A fenntartó a szükséges engedélyek beszerzése után is megtagadhatja a rendezvény engedélyezését – indoklás és fellebbezési lehetőség biztosítása nélkül is./ [R. 4. § (2) bekezdés a) pont] 4. A felnőttoktatás formái Az Intézményben Felnőttoktatási Tagozat működik: – Felnőttek Általános Iskolája /esti illetve levelező munkarendben/ - oktatás és vizsgáztatás – Felnőttek Középiskolája /Digitális Középiskola v/és levelező v esti munkarendű képzésben/ [R. 4. § (2) bekezdés b) pont] 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola a következő ünnepségeket tartja: – Tanévnyitó ünnepség – Ballagás, – Tanévzáró Iskolai szintű megemlékezések /nemzeti ünnepeink/: – – – –
Az aradi vértanúk napja (október 6.) Az 1848/49-es szabadságharcról való megemlékezés /március 15./ Az 1956-os forradalomról való megemlékezés /október 23./ A Holocaust napja
19
Hagyományos ünnepségeink, rendezvényeink: – Advent /4 hétvégi/ – Karácsony /iskolai/ – Mosolyfesztivál /tavasszal/ [R. 4. § (1) bekezdés j) pont] 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje – A pedagógiai tevékenységet – a külső szakértői ellenőrzéseken kívül – az iskolavezetés alábbi formákban ellenőrzi – adminisztratív munka /előírt pedagógiai dokumentáció megléte, illetve minősége/tanévkezdéskor /szeptember 15-ig/, illetve havonta /naplóvezetés/ – konkrét órai tevékenység /előre megadott szempontrendszer szerint óralátogatás formájában/- félévenként, illetve szükség szerint – egyéb foglalkozások esetén – adminisztráció, programterv, foglalkozásvezetés, eredményesség; – diagnosztikus mérések /szükség szerint/ Az ellenőrzési tervet az iskolavezetés minden tanév szeptember 10-ig elkészíti, a fenntartóval jóváhagyatja, és az éves munkaterv részeként kezeli. Eljárás: – Az ellenőrzést legalább hét nappal korábban az ellenőrzött tudomására hozza. – Indokolt esetben az ellenőrzés elhalasztható. – Óralátogatás esetén az óravázlatot a látogatást végző bekérheti a látogatás előtt legfeljebb 24 órával. – Az ellenőrzésről feljegyzések készülhetnek; – A látogatást követően 36 órán belül a tapasztalatokat az ellenőrzést végrehajtó, illetve a látogató megbeszéli; – Az ellenőrzésről ellenőrzési feljegyzés készül, melyen az ellenőrzött rögzíti a saját véleményét is. – Amennyiben a feljegyzés helyesbítő tevékenységet ír elő, a feljegyzés rögzíti a következő ellenőrzés tervezett időpontját is. – A feljegyzés az ellenőrzött személyi anyagába illetve az iskola irattárába kerül. [R. 4. § (1) bekezdés b) pont] 7.
A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai
7.1.Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. 7.2.A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít.
20
7.3. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 7.4. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. 7.5.Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 7.6.Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács – ennek hiányában az iskolaszék – véleményét. 7.7.Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. 7.8.Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. 7.9.Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. 7.10. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. 7.11.Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 7.12. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri.
21
7.13. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. 7.14. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. 7.15. Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. 7.16.A fegyelmi büntetés lehet – megrovás; – szigorú megrovás; – meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; – áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; – eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; – kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. 7.17. A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. 7.18. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. 7.19. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. 7.20. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. 7.21. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. 7.22. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. 22
7.23. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. 7.24. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy rendkívüli bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. 7.25. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha – – – – –
a tanuló nem követett el kötelességszegést, a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.
7.26. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmezés jogáról lemondott. 7.27. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. 7.28. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: – meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál; – áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. 7.29. A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel – legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. 7.30.A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló – – – –
közeli hozzátartozója osztályfőnöke a fegyelmi vétség sértettje akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. 23
A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai az irányadók 7.31.Amennyiben a hozott határozat: „más intézménybe való áthelyezés”, a határozat mellé mellékelni kell a befogadó intézmény nyilatkozatát. - A tanuló /szülő, illetve gondviselő v képviselő/ a fellebbezést az intézményfenntartójához nyújthatja be. 7.33. - A fegyelmi határozat kapcsán az SzMK elnöke normakontrollt kérhet a fenntartótól, amennyiben az véleménye szerint sérti a tanuló személyiségi jogait, vagy különösen nagy hátrányt jelent annak számára a vétség súlyához viszonyítva. − Ebben az esetben a fenntartó köteles jogi szakértő /vagy az ombudsman/ véleményét kikérni. [R. 4. § (1) bekezdés q) pont]
8. A könyvtár működése Az iskolai könyvtár külön SZMSZ szerint működik. Működése nem mondhat ellent az iskola SZMSZ-ének, illetve Pedagógiai programjának. A Grassalkovich Antal Szakképző Iskola könyvtárának szoláltatásai a következők: – szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvi szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban) – tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése – hangkazetták, videokazetták, CD-ROM-ok kölcsönzése – könyvekből, dokumentumokból kiválasztott anyagok fénymásolása – lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek dokumentumok olvasótermi használata – magyar és idegen nyelvű újságok, folyóiratok olvasótermi használata – tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. A könyvtár használóinak köre: Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és dolgozója igénybe veheti. A beiratkozás módja és az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja: – A könyvtárba történő beiratkozás külön eljárást a könyvtárlátogatók részéről nem igényel. A könyvtáros tanár az intézmény dokumentumai alapján külön-külön jegyzékbe (automatikusan) veszi fel a látogatók adatait (dolgozók esetében csak név, diákok esetében név és lakcím). – A diákok az esetleges lakcímváltozást kötelesek bejelenteni a könyvtáros tanárnak is. – A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az osztályfőnök tájékoztatja a könyvtáros tanárt. 24
– A nyugdíjba vonuló vagy más okokból az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat a intézményből való eltávozásuk előtt leadják. A szolgáltatások igénybevételének feltételei: A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata térítésmentes. (Ugyancsak ingyenes az olvasóteremben hozzáférhető újságok és folyóiratok használata is.) A számítógépes nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni. (Ez alól kivétel, ha a kollégáknak az oktató-nevelő munkájukhoz szükséges anyagról van szó, amelyet valamely vezető igazol.) A könyvtárhasználat szabályai: A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, aminek kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. Ezeket a könyveket a soron következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. A tartós tankönyvek egy tanévre kölcsönözhetők ki. Az egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje: Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára kifüggesztett (az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos) információkból tájékozódhatnak. Az iskolai könyvtár részét képezi az ún. „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolakönyvtáros tanár látja el. 8.1 A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai [R. 163-167. §] 8.l .1.Nyitva tartása illeszkedik az intézmény nyitva tartásához; 8.1.2. Tanév elején az órarendhez illeszkedő nyitva tartást állapít meg a könyvtárvezető illetve az igazgató. 8.1.3. nyitva tartási idő esetileg módosítható – szaktanári igény esetén könyvtári óra tartásával. 8.1.4. Külső intézmény számára is igénybe vehető az iskolai könyvtár, ha az igénybevétel a fenntartó engedélyével kötött szerződés alapján történik, és nem zavarja az intézmény tanulóinak könyvtárhasználatát. [R. 4. § (2) bekezdés g) pont, R. 163-167. §] 8.2 Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei Az intézménnyel jogviszonyban álló tanulók, illetve alkalmazottak az iskolai könyvtár állományában lévő tankönyveket csak a fenntartó engedélyével, annak beszerzési /használt vagy új/ árán vásárolhatja meg. – intézményen kívüli személy csak jegyzőkönyvileg már selejtezett, a fenntartó által jóváhagyott nyilvános listán közzé tett – árjegyzékkel ellátott – könyveket vásárolhat 25
meg. – Az eljárás azonos, ha intézményi dolgozó kíván selejtezett könyvet vásárolni. Ebben az esetben előnyt élvez a nem intézményi alkalmazottakkal szemben. – Azonos feltételekkel rendelkező személyek között sorsolás dönt. – Nem értékesíthető olyan könyv, amely már nem pótolható, illetve ritkaságnak számít; [Tpr. 8/E. §] A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvek - az iskolai könyvtártól nem megvásárolhatók, kézikönyvtári állományon kívül nem kölcsönözhetők, ki nem adhatók. 9. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás iskolai szabályai 9.1. A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvrendelés összeállításának szabályait a tankönyvpiac rendjéről szóló tv. 6.8. §-a továbbá a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II.18.) MKM rend. 15-17. §-a határozza meg. A tankönyvfelelős a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel egyezteti az ingyenesen jogosultak számát. A tankönyvrendelést az igazgató írja alá. A tankönyvrendelésben illetve, a tankönyvterjesztésben résztvevő kollégákkal az iskola igazgatója és a tankönyvellátó megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: – – – – –
a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvek tárolását, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.
- Az iskola igazgatója kikéri az iskolaszék véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. 9.2 Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és az iskolaszék véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 9.3 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje – A megbízott alkalmazott gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint segédkönyvek hivatalos jegyzéke az intézményegység vezetők és az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésre a szakmai munkaközösségeknek illetve a pedagógusoknak. – A tartós tankönyvek könyvtárba való helyezésével szeretnénk megoldani a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ellátását is. A kedvezményezett tanulókról osztályfőnök és ifjúságvédelmi felelős javaslata alapján döntünk. [Tpr. 29. § (3) bekezdés] 26
9.4 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje – Az egyes támogatási formákra jogosultak körét tanév elején a tanulói jogviszonyban állók számára kiosztott nyilatkozat űrlapok kitöltése és az intézménybe való visszajuttatása után a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős egyezteti a számára rendelkezésre álló adatokkal, és a még jogosultakat felhívja nyilatkozattételre, illetve ellenőrzi a leadott nyilatkozatok alapján a jogosultságokat. – Ezt követően összeállítja az ingyenes illetve kedvezményes tankönyvellátásra jogosultak körét, melyet a tankönyvtámogatás 9.4 A tankönyvrendelés elkészítésének egyéb kérdései Az ingyenes tankönyvek fokozatos beléptetésével összefüggő feladatokat, illetve a tankönyvrendelés ezzel összegfüggő változásai az éves munkaterv kötelező elemei. 9.5. Különös szabályok: A munkaközösségek elsősorban a könyvtári állományban elhelyezhető munkafüzeteket illetve munkatankönyveket, illetve a tanulóknak kiadható vázlatokat, másolt jegyzeteket részesítik előnyben – a tankönyveket elsősorban iskolai használatra biztosítjuk. [a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 23. § (5) bekezdés] 10. Intézményi védő, óvó előírások 10.1. A munkahelyi balesetek megelőzése érdekében külső munkavédelmi felelős balesetvédelmi oktatást tart a dolgozóknak. Az oktatás tényét, illetve anyagát munkavédelmi oktatási naplóban rögzítik 10.2.A tanulók részére az osztályfőnökök tartanak balesetvédelmi oktatást. Az oktatás tényét a naplóban rögzítik. Az esetlegesen előforduló gyermek- és felnőtt balesetek kivizsgálását, jegyzőkönyvezését külső munkavédelmi szakember végzi.. 10.3.Az iskolában a folyosókon, az aulában, az udvaron a tanítás megkezdéséig, mint az óraközi szünetekben, tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles ellenőrizni. – – – –
a tanulók magatartását a házirend alapján, az épület rendjét, az épület tisztaságát, a balesetvédelmi szabályok betartását.
A nevelői ügyeleti rend a munkaköri leírások részét képezik..
27
10.4.A tanuló a tanítási órák idején csak az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. A teremközi mozgás fegyelme érdekében biztosítanunk kell a tanórák pontos befejezését és kezdését. ezen célokra csengetést használunk. Az órák után a szaktantermeket bezárjuk. Az iskola tantermeiben illetve a folyosókon videofelügyeleti rendszert működtetünk /képrögzítéssel/ - melyet feliratok jeleznek. 10.5. Bombariadó, tűzeset – – – –
A tűz esetén vonatkozó előírások követendők bombariadó esetén is. A követendő eljárást a Tűzvédelmi szabályzat tartalmazza. A Tűzriadó terv része a menekülési utak kijelölése illetve tantermenkénti elhelyezése. Tűzoltást, illetve ezzel összefüggő kárelhárítást csak szakember, illetve erre kiképzett dolgozó végezhet. A tanulók személyi biztonsága az elsődleges.
11.Katasztrófavédelem Katasztrófa veszély illetve felhívás esetén a Tűzriadó terv az épület kiürítésére vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Kármegelőzést illetve –elhárít5ást csak szakember, illetve képzett dolgozó végezhet. Elsődleges a személyi biztonság. [R. 4. § (1) bekezdés m) pont, 129. § (5) bekezdés] 12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola iskolaorvost, illetve iskolai védőnőt alkalmaz, a jogszabályban előírt feladatok elvégzésér.. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. 12.1. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolata Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatóhelyettesével. Az iskolaorvos illetve a védőnő által tervezett vizsgálatok, szűrések ütemterve az iskola éves munkatervének része. 12.2.Az iskolaorvos illetve a védőnő szorgalmi időben rendszeresen rendelési időt biztosít részben a tanulók, illetve a dolgozók iskolaegészségügyi ellátása végett. 12. Az iskolai védőnő feladatai: – A védőnő munkájának közvetlen irányítója az iskolaorvos. – A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. – Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket. (Vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). 28
– Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. – Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú videofilmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. – Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel /Feladatkörét a munkaszerződés tartalmazza./[R. 4. § (1) bekezdés l) pont] 12.4. Gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend – Minden tanév első negyedében /az őszi szünetet megelőzően/ külső szakértő igénybevételével felmérik az intézmény balesetveszélyes, illetve munkabiztonsági szempontból kockázatot jelentő momentumait. – Erről jegyzőkönyv készül – Amennyiben szükséges, a jegyzőkönyv alapján intézkedési terv készül, melyet a fenntartónak köteles megküldeni az iskolavezetés. – Az intézkedési terv tartalmazza a haladéktalan, illetve ütemezendő feladatokat, illetve a megelőzés különös szabályait, melyet az érintett dolgozókkal, illetve tanulókkal ismertetni kell. – Amennyiben külső vállalkozó bármilyen karbantartási v. felújítási munkát végez az intézményben, a munkavédelmi és baleset megelőzési tevékenységre írásban kell felhívni a figyelmét – vagy a szerződés részeként kell kezelni.[R. 4. § (2) bekezdés f) pont] 13. Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén 13.1.- Az intézmény valamennyi dolgozója részt vesz minden tanév elején munkavédelmi és baleset megelőzési oktatáson, melyet aláírásával igazol; Az oktatásról készült jegyzőkönyvnek tételesen tartalmaznia kell, hogy milyen kockázati tényezőket, - elemeket emeltek ki, illetve milyen megelőzési tevékenységet írtak elő ezzel összefüggésben. 13.2- Baleset esetén a haladéktalanul szükséges életvédelmi teendőket /oktatás szerint/ el kell látni, illetve az iskolában tartózkodó vezetőt értesíteni kell. A mentők értesítését a baleset súlyosságának megfelelően kell megtenni. – Amennyiben a baleset megkívánja az elsősegélynyújtást, akkor az erre kiképzett személy /az iskola állományában legalább 2 fő/ végezheti. – Minden dolgozónak tisztában kell lennie az elsősegélynyújtó felszerelés elhelyezésével, illetve tudnia kell az elsősegélynyújtók kilétét. 13.3.- Évente legalább egy esetben tűzriadó gyakorlatot kell tartani. [R. 168. § (1) bekezdés]
29
14. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Bármely rendkívüli esemény bekövetkeztekor azonnal informálni kell az épületben tartózkodó iskolavezetőt, aki a szükséges intézkedés elrendelése mellett /az épület kiürítése, tűzriadó elrendelése stb/, értesíti a megfelelő hatóságot /tűzoltók, rendőrség, mentők, katasztrófavédelem/, illetve az intézkedések megtörténtével értesíti a fenntartót. [R. 4. § (1) bekezdés n) pont] 15. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje 15.1. Az iskolai védelmi szervezet vezetője az igazgató /távollétében az igazgatóhelyettes teljes hatáskörben helyettesíti/ A védelmi szervezet 2 főből áll: – Iskolatitkár; – Karbantartó 15.2. Végrehajtási rend – A veszélyhelyzet érzékelése; – Az igazgató értesítése – Az igazgató az iskolatitkár /v helyettesítő ügyintéző/ által elrendeli a tűzriadót és a megfelelő hatóság egyidejű értesítését, – A karbantartó haladéktalanul áramtalanítja az épületet majd közreműködik a személyi biztonság érdekében folyó tevékenységben, melyet – az igazgató tart kontroll alatt, illetve értesíti a fenntartót; – A személyi biztonság elsődlegessége mellett /a tanulók és a dolgozók biztonságba helyezését követően/ a lehetséges, személyi kockázattal nem járó kármentő illetve vagyonvédelmi intézkedésekre kerül sor –igazgatói helyzetfelmérés, karbantartó közreműködik. – A személyi biztonságot veszélyeztető vagyonvédelmi intézkedés nem hozható.
[a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja] 16. Egyéb kérdések 16.1 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje [R. 4. § (1) bekezdés r) pont] Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: – el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, 30
– az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”, – az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát, – az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. . 16.2. Különös eljárási szabályok /illetve az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje/ E-mailek kezelése: – Csak azon e-mailek kezelhetők hitelesnek, amelyek esetében a küldő és a fogadó felek írásos megállapodással bírnak e tekintetben, feltéve: – hogy az e-mail az iskola szerverén illetve levelező programján keresztül érkezett, illetve, hogy a szerver alkalmas az e-mailek naplózott megőrzésére. – Külső levelező program elektronikus levele kinyomtatott és aláírással ellátva irattározható. Az abban foglaltak nem jelenthetik közjogi vita tárgyát. – Az elektronikusan előállított és elektronikus úton rögzített dokumentumokat a szerveren külön könyvtárban lehet tárolni, illetve – Az elektronikusan előállított és hiteles dokumentumok, illetve nyomtatványok kinyomtatást és hitelesítést követően az iktatott levelezésbe /beérkező dokumentumok/ kerülnek, az iskolatitkár kezelési körébe. Az adott év zárásakor irattárba helyezendők. – Amennyiben pénzügyi illetve gazdasági /vagy olyan személyügyi anyag, amely megőrzési ideje, illetve kezelési módja eltérő, a megfelelő dokumentációba áthelyezendő. [R. 4. § (1) bekezdés s) pont] 16.3 A keresetkiegészítés - a teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei A teljesítménypótlékot a a Kt. 1. számú melléklet Negyedik rész 7. pontjában foglalt elveknek megfelelően állapítjuk meg, konkrétan a munkaszerződésekben.[kollektív szerződés hiányában a Kt. 1. számú melléklet Negyedik rész 7. pont] 16.4 Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai Az intézmény tanműhelyében értékesítésre kerülő – illetve értékesítésre bocsátható tárgyi termék illetve szellemi érték nem keletkezik, így a szabályozást alkalmazni nem tudjuk, miután az intézménynek ilyen jellegű bevétele nem keletkezik. [Nkt. 46. § (9) és (11) bekezdései] 16.5 Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása Az intézmény az alapszabályozásnak megfelelően jár el. [az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet 6. § (1) és (4) bekezdései] 31
16.7 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség előírása Az intézmény miután részben önálló gazdálkodási státuszú, így a fenntartó sem ír elő egyetlen vezető beosztású alkalmazottja részére sem vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget. [2007. évi CLII. törvény 4. § d) pont] 16.8 Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok 16.8.1. – Gazdasági tekintetben a fenntartó által biztosított és jóváhagyott költségvetési keret, amely biztosítja a szakmai működést, illetve a tevékenység fenntartásának tárgyi feltételeit. Ellenőrzi a fenntartó 16.8.2. gazdasági finanszírozás alapja a nevelő- oktató tevékenység központi finanszírozása, mely az iskola tanügyi dokumentációjának naprakész vezetésén alapszik. 16.9. Szakmai biztonság – mely egyrészt a pedagógiai dokumentáció törvényi megfelelésén és folyamatos fejlesztésén alapszik – ellenőrzi az iskolavezetés, illetve a fenntartó által megbízott v. felkért szakértők; másrészt a magas színvonalú szaktanári munka, mely a szakszerű és hosszú távon tervezett emberi erőforrás gazdálkodás következménye, illetve a közreműködő szakmai képzők, vállalkozások kiválasztásával illetve hosszú távú kapcsolatfejlesztéssel párosul; 16.10. A személyi és vagyoni biztonság – mely alapvetően a korszerű és egészséges munkakörnyezet folyamatos fenntartása illetve fejlesztése; illetve a munka- és balesetvédelmi előírások betartása és betartatása következménye; harmadrészt a vagyonvédelmi intézkedések és berendezések folyamatos korszerűsítése. [R. 4. § (4) bekezdés] 16.11 Egyéb, az intézmény működésével összefüggő olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján az SZMSZ-ben kell, vagy más szabályozó dokumentumban nem kell vagy nem lehet szabályozni. [R. 4. § (1) bekezdés u) pont, Nkt. 62. § (1) bekezdés m) pont, 63. § (1) bekezdés i) pont, 71. § (2) bekezdés] 17. Szakmai munkaközösség számára előírt feladatok A nevelőtestület szakmai munkaközösségei – A szakmai munkaközösség az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. – A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása az igazgató jogköre. Feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között.
32
17.1. A szakmai munkaközösségek tevékenysége a) A szakmai munkaközösségek feladatai – Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét – Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak a felzárkóztató jellegű osztályok tantervének kialakításakor – Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket – Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét – Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. – Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. b) A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai – Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. – Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját – Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, önkéntesen foglalkozásokat, segíti a szakirodalom felhasználását.
vállal
bemutató
– Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyelméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál: a munkaközösség, minden tagjánál órát látogat (az öt fő alatti munkaközösség esetén évi két órát személyenként, az öt ~ feletti munkaközösségi létszám esetén évi egy órát személyenként). – Az igazgató megbízására szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez. – Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. – Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára az intézményvezető részére. – Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. – Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösségvezető személyes véleményét kéri, akkor ez nem kötelező.
33
18.
Adminisztratív és egyes pedagógiai feladatok előírása a pedagógusok részére
18.1 A pedagógusok munkakörükhöz kapcsolódóan kötelezettek a következő tanügyi dokumentumok vezetésére: – Haladási naplók – az általuk tanított osztályokban – Foglalkozási és csoport naplók – az általuk vezetett tanórán kívüli foglalkozások esetében. – Törzslapok – osztályfőnökök esetében 18.2 A pedagógusok kötelezettek a következő dokumentumok elkészítésére: – tanmenetek – az általuk tanított osztályokban – tanévenként – foglalkozási terv – a tanórán kívüli foglalkozások esetében A határidőket az aktuális tanév munkaterve tartalmazza 18.3 A pedagógusok a következő adminisztratív tevékenységekben működnek közre /beosztás szerint/ – beiratkozás – anamnézis felvétele – tanulói portfóliók kezelése, karbantartása 19. Intézményi dokumentumok nyilvánossága [Nkt. 25.§ (4), R. 4. § (1) bekezdés o) pontja, 82. § (3) és (6) bekezdései, Nkt. Vhr. 23. § (1) bekezdés g) pont] – A pedagógiai program egy példánya a könyvtárban elektronikus formában megtekinthető, illetve szabadon megtekinthető az intézmény honlapjának dokumentum tárában. – Az intézményvezető távollétében, illetve helyette a szülők, tanulók részére a pedagógiai programról tájékoztatást ad az igazgatóhelyettes, illetve a nevelőtestület egy megbízott tagja. /A tanári szobában, illetve az iskolatitkárságon az elérhetőség megadva./ – Az SZMSZ, a házirend és pedagógia program nyilvánosságra hozásának módja – az iskola honlapján. – A házirend érdemi változásakor a tanuló, a szülő tájékoztatásának módja – a tanulók ellenőrzőjében figyelemfelhívás, tájékoztatás a változásról. Amennyiben a házirend illetveváltozása a tanulók iskolai viselkedését, magatartását érinti, a megváltozott szövegrészt a tanulók kézhez kapják. – A szülők rövid írásbeli tájékoztatást kapnak az osztályfőnök részéről a megelőző tanév végén azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Amennyiben szükséges /illetve az egyes érintett családok/ az igénylő űrlapokat is mellékeljük. – Az SZMSZ része a KIR-ben publikált intézményi közzétételi listának. 34
............................................. diákönkormányzat vezetője
35
............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag
36
fenntartó képviselője
37
38
Az SZMSZ alapjául szolgáló fontosabb jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2011. CXCV. törvény az államháztartásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
39
