GÖMÖRI HÍRMONDÓ Putnok város közéleti lapja
XX. évfolyam 7. szám
2009. július
Ingyenes
Köszöntötték a v áros köztisztv iselõit Megszokhattuk már, hogy az év valamely napján egy-egy kiemelt területre fókuszál közösségünk. Júliusban a köztisztviselõk számíthattak nagyobb figyelemre a társadalom részérõl.
Városunkban is ünnepség keretében köszönték meg munkájukat. Dr. Tanner János címzetes fõjegyzõ hangsúlyozta, hogy a mindennapi munkavégzés törvényessége megköveteli az ügyfelek iránt tanúsított türelmet, lelkiismeretességet, pontos munkavégzést. Az idei évben Gál Miklósnét érte a megtiszteltetés, hogy feletteseinek elismeréseként átvehette az Év Köztisztviselõje oklevelet. Az elismerés tárgyjutalommal jár, inkább erkölcsi megbecsülést jelent. A köztisztviselõk 100 ezres tábora rendkívül megosztott. Mást jelent köztisztviselõnek lenni bíróságokon, APEH-nél, s megint mást a lakossághoz legközelebb álló szerveknél, a polgármesteri hivataloknál. Az önkormányzatok anyagi lehetõségei behatárolják, hogy milyen juttatásokban tudják részesíteni dolgozóikat. Itt nincs jutalék az elvégzett ügyek után, csak egyre több és nehezebb munka. Az itt dolgozók igénybevétele nõ. A társadalom elszegényedése növeli a szociális területen dolgozók teendõit. Új ellátási formák jönnek létre, amihez nem rendelnek plusz létszámot, hanem az ellátási feladatot a meglévõ ügyintézõk kapják, akik legtöbbször magukra maradnak. Sajnos, mára már elmondható, hogy kevésbé vonzó köztisztviselõként dolgozni, mint a korábbi években.
2
Gömöri Hírmondó
Az „Év Köztisztviselõje” címet az idén Gál Miklósné kapta
Lapunk rövid bemutatkozásra kérte: 1955. április 02-án születtem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Olcsvaapátiban. Általános iskolába szülőfalumban jártam, középiskolai tanulmányaimat Fehérgyarmaton a „Petőfi Sándor” Közgazdasági Szakközépiskolában végeztem. 1973. évtől – családalapítást követően – élek Putnokon férjemmel, aki jelenleg rokkantnyugdíjas. Két felnőtt korú gyermekünk van, Gabriella a Debreceni Egyetemen történelem szakon szerzett tanári diplomát, valamint másik szakképesítését Szolnokon, „közgazdász kereskedelmi szakon” szerezte. Jelenleg Debrecenben él és dolgozik. Zita lányom a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán végzett közgazdászként. Budapesten dolgozik, ebben az évben szerezte második diplomáját, „közgazdász kontrolling szakon”. Mindketten sikeresek, munkahelyükön elismert szakemberek. 1973. évtől Putnokon közszolgálati jogviszonyban dolgoztam illetve dolgozom. Élelmezésvezetőként a Serényi László Általános Iskolában és a Móricz Zsigmond úti óvodában, 1997–2000ig gazdaságvezetőként a Péczeli József ÁMK-ban, 2000 áprilisától Putnok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában látok el belső ellenőrzési feladatokat, illetve részt veszek a hivatalban működő MSZ-EN ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos feladatok koordinálásában, a felülvizsgálati auditok előkészítésében. Feladataim magasabb színvonalú ellátásához szakmai ismereteimet önképzéssel és szervezett
képzésekkel igyekszem bővíteni. 1996-ban mérlegképes könyvelői felsőfokú szakképesítést szereztem, 1999-ben ECDL számítógéphasználói ismeretekkel gyarapítottam tudásomat. 2006-ban a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának igazságügyi igazgatás alapszakán kezdtem meg főiskolai tanulmányaimat – munkahelyi vezetőim biztatására – és ez év júniusában „igazságügyi szervező” szakképesítéssel, jó minősítéssel diplomát szereztem, amelyre nagyon büszke vagyok. Köszönettel tartozom a családomnak, a hivatal vezetésének és munkatársaimnak, hogy segítettek, biztattak célom elérésében, amely a köztisztviselői előmenetelemben is előrejutást eredményezett. Szabadidőmet az elmúlt három évben tanulással és munkával töltöttem, kikapcsolódásra kevés időm maradt, de néhány színházlátogatásra volt lehetőségünk Miskolcon és Budapesten, valamint egy-egy közös nyaralásra a családommal. – Milyen ma a köztisztviselők helyzete Magyarországon? – A köztisztviselők helyzete az elmúlt néhány évben valójában romlott az országban. A kormány 2006 nyarán hozott döntése alapján a köztisztviselői karból mintegy 15-20 ezer alkalmazottnak kellett távoznia, a 13. havi fizetést eltörölték, helyette bevezették a havi kereset-kiegészítést, amelyet 15 ezer forintban maximalizáltak. 2009. július 01-jétől a jogszabály változása miatt ebből a körből sokan kimaradnak. A „válságkezelő” kormánytól már nem várható, hogy bármiféle intézkedést tegyen a közszférában dolgozók helyzetének javítására. A közszolgálat feladatai 2009ben semmit nem csökkentek, sőt – a válság következtében kialakult rendkívüli kormányzati intézkedések következtében – számos területen igen jelentősen növekedtek. A közszolgálati munkahelyeken ma kevesebb létszámmal, alacsonyabb munkabérért, többet kell dolgozni. A bevezetett intézkedések (béren kívüli juttatások megadóztatása, adó- és járulékváltozások,
szociális juttatások csökkentése) döntő többsége a munkavállalók – közte a köztisztviselők – terheit növeli. A juttatások megadóztatása további jövedelem-kiesést eredményez. A mindennapi köztisztviselői munka, ezen keresztül a közigazgatás megítélését az állampolgárok ügyintézésének színvonala határozza meg. Az elégedett ügyfélhez az ügyfélforgalom döntő többségét bonyolító önkormányzatokon, illetve azok ügyfélszolgálatain keresztül vezet az út. Az ügyfélszolgálatok fejlesztése és a mindennapi közigazgatási tevékenység innovatív megújítása fontos, amely segíti az ügyfélcentrikus, hatékony működést. Ezt a célt szolgálja Putnok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában a hatósági osztály és az okmányiroda közelmúltban történt bővítése és felújítása, amely az eddiginél jobb feltételeket teremt az ügyfelek számára, illetve hozzájárul a köztisztviselői munka hatékonyabb, magasabb színvonalon történő ellátásához. – Milyen érzésekkel vette át az elismerést? – Nem számítottam a kitüntetésre, de nagyon örülök és megtisztelő számomra, hogy rám esett a választás. Az elismerés egyben kötelezettséget is jelent arra vonatkozóan, hogy a növekvő szakmai követelményeket hatékonyan, magas színvonalon teljesíthessem. Nagyon köszönöm Tamás Barnabás polgármester úrnak és a hivatal vezetésének, hogy „Az év köztisztviselője” kitüntető címmel ismerték el közszolgálati tevékenységemet, és köszönöm a közvetlen környezetemnek, akik szakmailag és humánus magatartásukkal segítettek feladataim ellátásában. Az ellenőrzési feladatkör nem minden esetben népszerű, de igyekszem a továbbiakban is legjobb tudásom szerint ellátni hivatásomat, és szeretném hasznosítani a megszerzett szakmai ismereteimet és gyakorlati tapasztalataimat. Egerszegi Márta
Gondozottak, szépek közterületeink
Tombol a nyár, állapíthatjuk meg, s a déli órák égető napsütése elől aki csak teheti, árnyékos helyet keresve próbálja megkímélni magát. Itt a turistaszezon, de mintha bakancsos turistákat is ritkábban látnánk Putnok utcáin. Pedig a város szép, természeti környezete magával ragadó. A rendezett városkép a Városi Kommunális Gondnokság embereinek érdeme, akik gondozzák a közterületeket.
Barnóczky Istvánnal, a VKG igazgatójával a közterületek ápolásáról, az új KRESZ-táblák kihelyezéséről beszélgettünk. Elmondta, hogy a zöld területek gondozása folyamatos, a kihelyezett virágokat nagy gonddal ápolják. A kaszálással igyekeznek mindenhová eljutni. Kéri a lakosságot, hogy a saját ingatlana előtti területet hasonló gonddal ápolja. Tájékoztatott arról, hogy 60 db közlekedési útjelző tábla kihelyezésével sikerült egyértelművé tenni a kereszteződésekben a forgalmi helyzetet, s ezáltal biztonságosabbá vált Putnokon a közlekedés. Ez a régi, megkopott táblák kicserélését, illetve a lakossági jelzések alapján újak kihelyezését jelentette 350 ezer forint értékben. A temetői utakat egyirányúsították, segítve ezzel is az oda látogatók közlekedését. A felújítási terv szerint a Péczeli úton és a Posta közben fognak kátyúzni, de az újonnan keletkező kátyúk megszüntetéséről is gondoskodnak. Sajnos a járdaépítéssel nem tudtak haladni, a gondnokság szakemberei a sikeres pályázatoknak köszönhetően a város több pontján végzik munkáikat, hogy a határidőket tartani tudják. Augusztusi számunkban a városban folyó felújításokról fogunk beszámolni olvasóinknak. E. M.
Gömöri Hírmondó
3
NOWY ZMIGRÓDIAK PUTNOKON
Már a Gömör Expón felvetődött, hogy a lengyel testvérvárosból a gyerekcsoportok példáját követve egy hétvégére felnőtt csoportot hívjunk meg. Ez nem kevés anyagi költséget jelentene azoknak, akik vállalnák a lengyelek fogadását.
Gere Miklósné, a Nyugdijas Egyesület elnöke elmondta ezt a klubokban és elkezdődött a szervezés. Ebben nagy szerepe volt Szűcs Istvánnak, az Irodalmi és Dalos Kör vezetőjének. Végül is összeállt azok névsora, hogy kik fognak vendégeket vállalni. Az Irodalmi és Dalos Kör 13 főt vállalt, a Női Klub 4 főt, a többi 2 főt a Bányász Klubosok vállalták. Sokat tervezgettünk, sokat szervezkedtünk, mire összeállt a program és elérkezett a vendégek érkezésének ideje. Pénteken délben, mint a gyerekek, olyan izgatottan vártuk a vendégeket. Az idő jó meleg volt, de mi azt a bennünk lévő feszültségtől még melegebbnek éreztük. Arra gondoltunk, hogy vajon milyenek lesznek, hogyan tudunk egymással beszélgetni, jól terveztük-e meg a programot, és ami a legfontosabb, megfelelőnek találják e majd a vendéglátást. Ilyen gondolatok közben toporogtunk a Péczeli iskola udvarán, mindannyiunk kezében egy szál virággal. Ekkor befordult a lengyel busz a bejárat elé, a vendégek pedig kedvesen mosolyogva integettek. A feszültség, ami eddig bennünk volt, egy csapásra eltűnt. Az ebédlőben köszöntöttük egymást. Né-
pi szokásuk szerint ők egy csodaszép dallal kívántak sok szerencsét és hosszú életet. Minden vendég választott magának közülünk egy vendéglátót, majd a közös ebéd következett, ami igencsak finomra sikerült. Az ebédet követően mindenki a saját vendégével távozott. Otthon aztán elkezdődött a közelebbi ismerkedés. Bemutattuk magunkat és családjainkat, előkerültek gyermekeink, unokáink fényképei is. Beszélgettünk egymással, ki milyen nyelven tudott. Uzsonna után már indulhattunk is az esti közös misére, ahol a kanonok úr is köszöntötte tolmács segítségével a vendégeket. Mise után városnézés következett, majd ki-ki vacsorára ment a vendéglátójához, ahol a beszélgetésnek, ismerkedésnek minden lehetőségét kipróbáltuk.
Szombaton reggeli után Egerbe indult a két csoport. Útközben megálltunk egy kis pihenőre Szilvásváradon. Egerben a város nevezetességeit néztük meg, a székesegyházat, a minaretet, a Minoriták templomát és a Dobó teret, ahol mindenki fényképet készített. Legjobban a Marcipán Múzeumtól voltak elragadtatva vendégeink, nem is ok nélkül. Valóban csodálatra méltó a kiállítás. A közös fagyizás után felkerestük a Szépaszszony völgyben a Villa-völgy Hotelt, aholgyönyörű környezetben ebédeltünk. Estére a Péczeli iskola udvarára érkeztünk, ahol a szalonnasütéshez már minden elő volt készítve. A jegyző úr és több képviselő fogadta a vendégeket. A piknik közben és után Fónagy István olyan jó zenét varázsolt, hogy táncra perdültünk a vendégekkel együtt. Miután már a táncban kicsit kifáradtunk, egy nagy kört alkotva leültünk és közösen énekelni kezdtünk, először a lengyelek, majd mi vendéglátók. Próbáltuk egymás dalait dúdolni. Az esti csendben messze elhallatszott a „Maros menti fenyveserdő aljában…” A fárasztó és hosszú nap után előkerültek
a közös ajándékok, amit átadtunk a vendégeinknek. Szinte mindannyian egy csoportba tömörültünk, mindenki beszélt, zsongott, és ekkor a sötétből megszólalt egy trombita, mindenki elhallgatott és meghatódva hallgatta a vendégek tiszteletére felhangzó „Il Silenzió”-t, amit lelkesen megtapsoltunk mindannyian. Vasárnap reggel a Halastó felé vettük utunkat és Gömörszőlősön megtekintettük a Tájház berendezését és a kiállítást. Eközben a polgármesteri hivatal udvarán már lázas sütés-főzésbe kezdtek. Finom bográcsgulyás, kemencében sült kenyérlángos és krumplilángos készült. A visszaérkező vendégeket a polgármester úr fogadta és invitálta a jó ebédre, ami magyaros ízeivel nagy sikert aratott, sőt a finom, meleg fehér kenyér is, amiből kóstolónak mindenki ajándékba kapott egyet. Ebéd után ismét felhangzott a lengyel köszöntőének, amit mi is viszonoztunk. Sajnos, az idő hamar elszaladt, mivel a vendégek előtt még hosszú utazás állt, ezért elkezdődött a készülődés és a búcsúzás. Nehéz volt a búcsúzás, látszott rajtuk, hogy jól érezték magukat, amit tudattak is velünk. A tolmácsunk segítségével nagyon megköszönték a vendéglátást és a mielőbbi viszontlátással búcsúztak. A busz-
nál bizony többen is könnyeztünk, jó és szerencsés utazást kívánva integettünk. Ezt a sikeres találkozót a támogatás nélkül nehéz lett volna így megrendezni, és ezért köszönetet mondunk mindenkinek – Tamás Barnabás polgármester úrnak, Katona Pálnak, Dobosné aljegyző asszonynak, valamint Fónagy Istvánné, Markovicsné Demeter Edina, Barnóczky István , Tarr István képviselőknek anyagi támogatásukért, valamint az iskola azon dolgozóinak, akik munkájukkal segítettek. Bánkutiné
4
Gömöri Hírmondó
BETÖLTÉSRE KERÜLT EGY ORVOSI ÁLLLÁSHELY
Június elsejétől az 1. sz. körzet háziorvosi állását dr. Korsós Gábor tölti be.
– Mutatkozzon be kérem az újság olvasóinak! – 1990-ben végeztem a Debreceni Orvostudományi Egyetem általános orvostudományi karán. Érettségi után egy évig mentőápolóként dolgoztam, ez adta az indíttatást, hogy orvos legyek. Egerben kezdtem dolgozni a Heves Megyei Kórház 2. sz. belgyógyászatán. Feleségem miskolci, ezért 1992-ben Miskolcra költöztem, és akkortól a kazincbarcikai kórház belgyógyászatán dolgoztam, ez év elejéig. Az egyetemi évek alatt, a kórházi gyakorlat során a belgyó-
gyászatot szerettem meg leginkább, azon belül is a diabetológiával, a cukorbetegség kezelésével foglalkoztam. Hosszabb ideig gondolkodtam azon, hogy más területen is kipróbáljam magam, háziorvos legyek. Konkrétan akkor fogalmazódott meg a kérdés, amikor a kórházban tulajdonosváltás történt, ez adta a végső lökést ahhoz, hogy munkahelyet váltsak. – Mit tudhatunk a családjáról? – Sárospatakon születtem, Noszvajon nőttem fel, a szüleim református lelkészek. Három testvérem van, valamennyien pedagógusok. A feleségem szintén orvos, ideggyógyász a Kazincbarcikai Kórházban, valamint itt Putnokon is vé-
gez szakrendelést. Két gyermekünk van, tizennégy és tizenöt éves lányok. Nagyobbik lányom most megy középiskolába. Sajógalgócon lakunk már tizenkét éve. Megszerettük ezt a vidéket, ezért is kerestem a lehetőséget arra, hogy itt helyezkedjem el. A két település közelsége, illetve a személyes ismeretség is közrejátszott a választásomban, illetve az, hogy itt volt tartósan betöltetlen praxis, amelyre lehetett pályázni, és így tudtam elhelyezkedni. – Mivel tölti a szabadidejét? – Szeretem a természetet, vadászom, tagja vagyok a helyi AlsóGömöri Nagyvadas Vadásztársaságnak. Gyűjtöm a vadászati, természetrajzi témájú könyveket. Szí-
Takarékoskodjunk – a tisztább, szebb jövõért
Válság van, hitelpiaci válság, ami sajnos az élet minden területére kihat, és generálja a recessziót a hitelekre alapozó gazdaság valamennyi iparágában. Megállt építési projektek, tönkrement vállalatok, nehéz helyzetbe sodródott családok jellemzik ezt az időszakot, és egyre több figyelmet kap minden olyan intézkedés, amivel spórolni lehet.
Takarékoskodással tudunk kiadásokat visszafogni, költséghatékonnyá tenni családok és cégek működését, de mindezek mellett az állandó és a mindennapi életünkhöz hozzátartozó komfortigényünkről nem szeretünk lemondani. A kényelmünk fenntartása pedig energiafogyasztással jár. Az EU tagállamok energiafelhasználásának több mint 33%-át a közlekedés viszi el, míg 26%-át ipari termelésre, és közel 41%-át az épületek fűtésére, hűtésére és melegvíz-ellátásra használják. Miért ilyen sokat? Mert rosszak a házaink! Hazánkban a közel 4,2 millió lakásból csak 400.000 hőszigetelése éri el a mai előírásokat. Kb. 800.000 db iparosított technológiával épített lakás van, aminek kisebb része lett felújítva idáig – vitatható sikerrel –, hiszen az ilyen jellegű tömbházak energiahatékonyságának látványos javulása a homlokzat szigetelésének, a nyílászárók cseréjének, valamint a fűtés és szellőzés
korszerűsítésének együttes alkalmazásával jelentkezik csak. Maradt tehát majdnem 3 millió lakás, ami meg sem közelíti az elvárásokat. Alul hőszigetelt, pazarló, alacsony piaci értékű, rossz hőszigetelő tulajdonságokkal bíró régi falazóelemekből építve, takarékosnak aligha mondható fűtési rendszerrel. A 2009. január 1-jén életbe lépett 176/2008. (VI. 30.)-as Kormányrendelet épületek energia tanúsításának minőségi osztályait meghatározó besorolása szerint ezeket a lakásokat tekinthetjük a „C” kategória utáni, vagyis 100 kWh/m2/év-nél nagyobb fogyasztású épületeknek. Az energiafelhasználást két módon javíthatjuk: a veszteségek csökkentésével és a nyereségek növelésével. A másik alapvető globális probléma mindenki által ismert: folyamatosan fogyatkoznak és drágulnak a rendelkezésünkre álló hagyományos energiaforrások. A fosszilis energiahordozók készleteinek várható kimerülése, a földgáz világpiaci árhoz való igazítása vagy az EU kiszolgáltatottsága a külsős gázszállítók felé, válságos időszakban még inkább bizonytalan helyzetet teremt. A fő kérdés nem az, hogy mikor fogy el az energiahordozó, hanem, hogy mikortól nem gazdaságos kitermelni. Mit hoz a jövő? Az utolsó fázisban vagyunk, de a fenti tények legalább felrázzák az szender-
gőket. A válság mindig tisztulást hoz maga után. Pár év múlva a talpon maradt, stabil, gazdaságosan működő cégek fogják építeni az új piaci elvárásoknak megfelelő, azaz alacsony fenntartási költséggel üzemeltethető házakat. Míg ezekre a piaci igény ugrásszerűen megnő, addig az energiafelhasználás szempontjából pazarló házakat nem lehet majd eladni. Ezért aki csak teheti eleve így építkezik, vagy energiatakarékosságot eredményező felújításba kezd, és persze egyéni érdekeit végig szem előtt tartva „gondoskodik” arról, hogy mindezzel értéket teremtsen, és hozzájáruljon az építőipari kapacitás aktivizálásához. Csökkentse házának CO2-kibocsátását, tisztább környezetet teremtsen, és az ez idáig elherdált javakat másra pl. oktatásra, kultúrára és a gyermekeinkre költhessük. E felismerés vezette a szervezőket, hogy a KEOP-6.1.0/A-20080050 című pályázatot felhasználva a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség segítségével a Gömör Expóhoz kapcsolódóan számos program és rendezvény segítségével minél hatékonyabban tájékoztassa a lakosságot. A fiataloknak képzőművészeti pályázatot hir-
vesen hallgatok komolyzenét, Bachot, Mozartot. – Milyen tervei vannak? – Remélem, sikerül jól működő praxist kialakítani itt, elégedett betegekkel és orvossal. Más ez a munka, mások a lehetőségek, az elvárások. Közvetlen kapcsolat van a betegekkel, akiket lassan kezdek megismerni. Szeretném, ha hosszú távú, végleges lenne számomra ez az elhelyezkedés, és bízom abban, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár lehetővé teszi majd a későbbiekben, hogy a belgyógyászati szakrendelés óraszáma emelkedhessen Putnokon, és a szakterületemen is praktizálhassak. F. Judit
dettek a környezetvédelem témájában, vállalkozói fórumon és lakossági fórumon neves előadók közreműködésével hallgathattak meg előadásokat az érdeklődők az energiatakarékosság jegyében. A fiatal korosztály a környezetvédelem témakörben adhatott számot tudásáról. A lakosság szemléletváltását filmvetítésekkel is megpróbálták környezettudatosabb irányba alakítani. A projekt az EU támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Deczkiné Horváth Ilona
Gömöri Hírmondó
Kiadja:Putnok Városi Televízió Közhasznú Társaság 3630 Putnok, Rákóczi út 2. Felelôs kiadó: Pásztor János Putnok Városi Televízió Közhasznú Társaság ügyvezetôje HUISSN 0866-1227 Fôszerkesztô: Egerszegi Márta A szerkesztôbizottsági tagok: Darnyi Béla (tiszteletbeli szerkesztőségi tag) Deczkiné Horváth Ilona Fábián Judit Placskó Klára Szakonyi Zsolt Szedés, tördelés, nyomda: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a Tel: 06(24)433-433
Gömöri Hírmondó
5
A putnoki felsõoktatás alapító évfolyamának hallgatói 45 éves találkozójukat tartották
Korabeli újságcikk: „1962. október 9-én tartotta évnyitóját a putnoki Mezőgazdasági Főiskola. Jelen volt 50 érettségizett fiatal, Ozsváth János igazgató, Cseterki Lajos és Romány Pál az MSZMP KB-tól, Soós Gábor a Földművelésügyi Minisztériumból, Vaskó Mihály a Megyei Pártbizottságtól, az iskola tanárai, a tangazdaság vezetői és a hozzátartozók.”
Az iskola indulásával jelentős anyagi és szellemi erőforrások kerültek Putnokra. Megszépültek és látványosan bővültek az iskola épületei, berendezései, mezőgazdasági gépei. A tangazdaság nagy mennyiségű fejlesztési pénzekhez jutott. Elkészült három kollégiumi épület átépítéssel és felújítással. Jelentős bővülés volt a tanári, az oktatói és a kisegítő létszámban. Megerősödött, megváltozott Putnok fiatalsága, szellemi ereje és sportja. Az 1962-ben induló évfolyam hallgatóiból 1964-ben 35 fő tett államvizsgát. A mostani találkozóra ezt a létszámot 23 főre csökkentette az „utálatos kaszás”. Az akkori 2022 éves szemrevaló lányokból, fiúkból mára 65 év feletti nénikék és bácsikák lettünk. Nekünk és a még idősebb elő tanárainknak adott fogadást Tamás Barnabás úr, a város polgármestere. Bemutatta Putnok új arcát, az elért eredményeket, szólt törekvéseikről, melyek közt vágyként egy felsőoktatási intézmény Putnokra hozása is szerepel. Ezt követően a polgármester úron keresztül köszönetet mondtunk Putnok lakosainak, hogy helyet, segítséget adtak szakmai végzettségünk megszerzéséhez, elmondtuk, hogy az életünk, fiatalságunk egyik legszebb és legeredményesebb éveit adó időszakát sohasem felejtjük. Putnokot egyik otthonunknak tekintjük és ezért a város jó hírét visszük és terjesztjük környezetünkben. A fogadás után sétát tettünk a város utcáin, majd az iskola dísztermében köszöntött bennünket Ráky István úr, az iskola igazgatóhelyettese. Ezt követően elbeszéltük egymásnak és a jelenlévő dr. Jankó Lajos és Németh Boldizsár tanár uraknak az életünk alakulását.
Az évfolyam hallgatói Kuti tanár úrral (1963)
Megemlékeztünk az elhunyt évfolyamtársainkról, tanárainkról. Engedjék meg, hogy a beszélgetésben elhangzottak közül, mint érdekességet, néhányat megemlíthessek: • A lányok nem kollégiumban, hanem házaknál albérletben laktak. • A hallgatók udvarlási eredményeként két hallgató kötött házasságot putnoki lánnyal: Kriston Gabi Fodor Jucival és Obbágy Berci Kövér Jolival. • Ezen az évfolyamon csak egy putnoki hallgató volt: Telky János. • A jelen lévő tanárokon túl élnek még dr. Szabó Ödön és Schafer Ferenc tanár urak, de ők most nem tudtak eljönni. • Sajnos eltűnt a VÁM étterem, a jó cigányzene, de más lett a Héti Csárda is. • Szívesen emlékeztünk tanárunk, Szabó Zoli bácsi pogonypusztai „sétáira”, amit mi hallgatók csak futva tudtunk követni. Tőle tanultuk, hogy a meleg nyári napokon délelőtt ne igyunk vizet, mert úgy nem leszünk örökké szomjasak. • Kuti István tanár úr kiváló hírlapterjesztési (Magyar Mezőgazdaság) eredményét nem az újság
iránti érdeklődés, hanem a rossz jegytől való félelmünk eredményezte. • Németh Boldizsár tanár úr a 2. félévben vette át a géptan oktatását Fügedi tanár úrtól, és szigorúsága következtében néhány kivételtől eltekintve a vizsgákon mindenki egyest kapott. Később tiltakozásul a hallgatók zöme egy zárthelyi dolgozat lapjait üresen adta be. Lett is belőle nagy ribillió: a megyei és a helyi pártszervek szabotálásról, felforgató elemekről beszéltek, akiket ki kell zárni az iskolából. Erre végül nem került sor, mert kiderült, hogy egyszerű diákcsínyről volt szó. A végeredmény viszont az lett, hogy a diáknak tanulni kellett, következménye pedig, hogy a géptan ál-
lamvizsga eredménye országos összehasonlításban is kiemelkedő lett. Befejezésül szeretném elmondani, hogy mind a környezet, mind pedig a tanárok tudása jó alapot adott a hallgatók számára az eredményes munkához és a továbbtanuláshoz. Az itt jelenlévő volt hallgatók munkájuk során kivétel nélkül vezető beosztásba kerültek. Főleg a mezőgazdaságban agronómusként, TS- elnökként. Élelmiszeripari vállalatoknál közép- és felsővezetőként, néhányan igazgatóként. Többen doktoráltak, tudományos kutatók is lettek közöttünk. Egyszóval: megálltuk a helyünket az életben. Telky János volt hallgató, a találkozó szervezője
Volt hallgatók a 45 éves találkozón (2009)
6
Gömöri Hírmondó
GÖMÖRI LAKODALOM Ragály, 2009. július 31.
Programok 9.00–15.00 Csigakészítés Különféle kalácsok, lángosok sütése kemencében – kóstolás, vásárlás Faluséta Lovaskocsi túra az Emléktölgyhöz – igény szerint Játszóház gyerekeknek (Belépő: 150 Ft) Falumúzeum, Balassi Bálint Múzeum
12.00–14.00 Ebéd Az egész napos illetve az esti rendezvényen való részvétel esetén az ebéd költségét a belépő ára tartalmazza. Ellenkező esetben az ebéd ára 500 Ft. A délelőtti programokon való részvétel ingyenes, ha az esti rendezvényre szóló belépőjegyet a vendégek felmutatják. 17.00 GÖMÖRI LAKODALOM Belépő Felnőtt: 3500 Ft; Gyermek: 1500 Ft (14 év alatt)
16.45 „Hőrész” indulása (Ragály, Kossuth L. u. 2. sz., Trizs felől)
17.00 Menyasszony kikérése (Rákóczi út 21. sz.)
17.30–18.00 Polgári esküvő (ragályi Balassa-kastély, házasságkötő terem) 18.30–19.15 Egyházi szertartás (Református templom)
19.30–20.00 Regisztráció a lakodalmas sátornál Dózsa György út 2.
20.00 Vacsora Menü: Tyúkhúsleves csigatésztával, leveshús, töltött káposzta, kalács Éjfél körüli események – kontyolás, menyecske beköszöntő éjfélkor, menyecsketánc, újasszonyavatás a kecsői Hagyományőrző Népdalkörrel, pecsenye feladása Reggelig tartó zenés mulatság A vendégek részére önköltséges italfogyasztás a büfében.
További információ: 48/354-001 vagy 30/605-7434, 20/919-9623
Jegyrendelés előzetes bejelentkezéssel: Polgármesteri Hivatal Ragály Tel.: 48/ 354-001, 30/605-7434
Jegyvásárlás: Gömöri Múzeum Putnok, Serényi László tér 10. Tel.: 48/430-292
Éremesõ Abádszalókon
A putnoki Rehabilitációs és Foglalkoztató Intézet versenyzői rendre nagyszerűen produkálnak a különböző regionális, országos és nemzetközi erőpróbákon. Nem volt ez másképp a legutóbbi két versenyen sem, melyeknek május végén és június közepén Abádszalók, illetve Budapest adott helyszínt. – Hat versenyzővel képviseltük intézményünket a VII. Tisza-Tó Kupán – mondja Magyar István csapatvezető. – Ez a megmérettetés egy országos és nemzetközi erőemelő bajnokság volt, ahol különböző fogásnemekben mérhették össze erejüket a sportolók. – Fantasztikus siker született Abádszalókon… – Így igaz, az összesen megszerezhető 22 aranyéremből 18-at hoztak el erőemelőink, emellett 4 ezüstöt is begyűjtöttünk. – Gratulálunk ehhez a nagyszerű eredményhez. A budapesti verseny más jellegű volt? – Igen, ez az országos válogató rendezvény az atlétika versenyszámai köré összpontosult. – Erről a versenyről is számos érmes helyezéssel büszkélkedhettek a magas indulólétszám ellenére… – 200 versenyző vett részt ezen a viadalon, a putnoki team 40 főt számlált, tehát valóban sokan próbálták ki magukat a számokban, és ha nem is mindenkinek termett babér, a mozgás öröme pótolta az érmeket. – Nagyszerű produktum hever
itt előtted az asztalon mutatok a Katona Barnabás előtt lévő éremdömpingre –, mely fogásnemekben szerezted ezeket? – Fekvenyomás, guggolás, felhúzás, és összetett – magyarázza boldogan a versenyző. – Három arany és egy ezüst. – 90 kg-os súlycsoportban indultál, milyen eredményeket értél el? – 105 kg-ot nyomtam ki fekve , 125 kg-mal guggoltam, és 190 kg-t húztam fel. – Te ugyanezekben a számokban neveztél a 49 kg-os súlycsoportban. Emlékszel az eredményeidre? – fordulok Fecske Józsefhez. – 75, 62, 5 és 135 kg. Ez mindhárom fogásnemben aranyat ért számomra, ráadásul az összetettet is megnyertem. – Fő sportágatok tehát az erőemelés, de az atlétika sem áll távol tőletek?! – Igen. A dobó- és futószámokban is sorozatosan terem babér számunkra a különböző versenyeken. – Ezek a rendezvények egyébként egyben ún. válogató versenyek is voltak – veszi át a szót Magyar István. – 2010-ben Varsóban lesznek megrendezve a Speciális Olimpiai Európa Játékok, erre igyekszünk minél több kvótát beszerezni. A nyár pihenéssel telik, majd aztán több megmérettetésen is részt veszünk azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a mozgás mellett minél több putnoki versenyző kvalifikálja magát a játékokra. Szakonyi
jukat, azoknak nem lesz ismeretlen a procedúra. Legjobb, ha a gyógyulási folyamatot éjszakára sem szakítjuk meg, az alvásra szánt időből lecsípünk néhány percet, és egy-két alkalommal akkor is borogatunk. Bár élvezetes túra a gyógynövényszüret, a szemgyulladásra használt füveket inkább a gyógyszertárban szerezzük be, ugyanis a nem jó minőségű, esetleg szennyezett helyről származó növények csak még inkább fellobbanthatják a gyulladást. „Ha valakinek gyakran van ilyen jellegű kötőhártya-gyulladása, az azt jelzi, hogy immunerősítésre van szükség” – figyelmeztet a természetgyógyász. Fülgyulladásra: növények nedvei és gőzölés A középfülgyulladás általában meghűléses betegségek szövődménye, de esetenként akkor is kiala-
kulhat, ha szennyezett víz kerül a fülbe. Heveny formájánál a tünetek olyan erővel jelentkezhetnek (erős fájdalom a fülben, fülzúgás, halláscsökkenés, esetenként szédülés is), hogy a beteget rögvest elkergetik a szakorvoshoz, aki általában az antibiotikumos megoldást szokta javasolni, de ha türelmesek vagyunk, megúszhatjuk a gyógyszerkúrát. Legjobb, ha összegyűjtünk néhány gyulladáscsökkentő hatású gyógynövényt (kamilla, körömvirág, cickafarkfű), vizet forralunk, és a növények gőzével legalább 15-20 percig gőzölünk. A módszert viszont csak akkor alkalmazzuk, ha nem olyan erős a gyulladás. Ezt könnyűszerrel megállapíthatjuk, ugyanis makacs gyulladás esetén még az érintésre is heves fájdalommal reagál a hallószervünk. Forrás: Internet/Noi lapozo
BETEGSÉGEK A STRANDRÓL, GYÓGYMÓDOK A TERMÉSZETBÕL
A strandolást nem mindig sikerül megúszni tünetmentesen, de akkor sem kell kétségbeesni, ha összeszedtünk valami kórságot. Segítség mindig akad, és az sem biztos, hogy rögvest a háziorvosi rendelőben kell kikötnünk. A természet is bőven kínál gyógymódokat. Mi ezekre esküszünk.
A strandolás nem minden esetben felhőtlen élvezet, előfordulhat ugyanis, hogy nem várt betegségekkel térünk haza a fürdőzésből. Ezeket leggyakrabban a vízben található láthatatlan gombák és baktériumok, illetve a vízhez adagolt fertőtlenítőszerek okozzák. Hogy a lubickolás árnyékos oldala ne tartson fogva sokáig, Hock László természetgyógyász segítségével öszszegyűjtöttük a leggyakoribb „strandbetegségeket” és azok természetes gyógymódjait.
Szemgyulladásra: kamilla és cickafarkfű. A szembetegségek közül a kötőhártya-gyulladás a leggyakoribb, ennek még enyhe formája is meg tudja keseríteni a napjainkat. A természetgyógyász szerint a leghatásosabb, ha kamillából és cickafarkfűből készítünk azonos arányú forrázatot, amiből aztán lehűtés után óránként csepegtetünk. Ha csökken a gyulladás, az óránkénti rituálét lecsökkenthetjük napi három-négy alkalomra. Makacsabb fertőzés esetén nem elég a csepegtetés, szemfürdetésre van szükség. A kifejezéstől nem kell megijedni, csak a neve tűnik félelmetesnek, valójában arról van szó, hogy az elkészített teát tiszta edénybe töltjük, és időnként egy csésze segítségével belepislogunk. Akik gyakran festetik kozmetikussal a szempillá-
Gömöri Hírmondó
7
• S P O RT • S P O RT • S P O RT •
Kis gömöri labdarúgó bajnokság
A kispályás labdarúgás számtalan változata felbukkant már városunkban, legyen az fedett pályás vagy szabadtéri rendezvény. Önszerveződő köröknek köszönhetően most bővül a repertoár, vadonatúj formában és helyszínen indulhat útjára a játékszer a fent vezetett cím égisze alatt. – A baráti és ismerős körömben nagyon sok focikedvelő fiatal van, akik mindig készek a bőr kergetésére, csak szólni kell. – mondja mosolyogva Bartók Zoltán főszervező. – Közel 100 amatőr és profi labdarúgó jött össze a felhívásra, ez a létszám 8 csapatban realizálódott. – Színhelyül a Serényi műfüves pályáját választottad… – Igen, így nyár derekán az esti órákban jobban esik a szabad levegőn a mozgás, másrészt a „ketrec” másfajta játékstílust kíván, ami kihívást jelent a résztvevőknek is. – Nem csak a helyszín, de a játékrendszer is újszerű. – Így van. Egyfajta mini bajnokságot kell elképzelni, ahol 8 csapat körmérkőzéses formában heti két alkalommal játszik mindig egy-egy meccset. Ez 7 játéknapot jelent és kb. egy hónapot ölel fel. – Csak amatőr, vagy NB-s játékosok is játszhatnak? – A „profik” közül egy csapat-
ból egyszerre csak egy NB-s lehet a pályán. – Van-e valami különleges a szabályokban? – Tulajdonképpen nincs. A meccseket hivatalos bíró vezeti, a kispályás szabályok a mérvadóak azzal az apró különbséggel, hogy a kapus nem dobhatja át a labdát a felezővonalon. – Két játéknapon már túl vagytok, milyen a fogadtatás? – Bizony magam sem gondoltam volna, hogy ennyire népszerű lesz a kezdeményezés. Minden kedden és csütörtökön óriási a hajtás a pályán, rengeteg a szurkoló, szinte élettel telik meg nyáron is az iskola udvara. – Egy bajnokság általában két szezonból áll. – Igen, a nyári hónap után télen tervezzük majd a második részt, akkor már a Városi Sportcsarnokban. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak mindenkinek aki segített a szervezésben. Elsősorban a Serényi László Általános Iskola igazgatónőjének. – Díjazás a legvégén…? – Érmekre gondoltunk az első három helyezett csapat vonatkozásában, a bajnok pedig egy impozáns trófeát kap majd, de lesznek különdíjak is. Szakonyi
Bencze Attila erdélyi író és költõ volt a vendége a városi könyvtárnak, akit Tamás István mutatott be az érdeklődőknek.
Sportszelet
Bevállalnák gyalog a Putnokról mondjuk Gyöngyösig tartó mintegy 100 km-es útszakaszt? Aligha. Ha pedig ehhez hozzátesszük, hogy mindezt terepen 24 óra alatt kellene teljesíteni, ez bizony már kellő elszántságot, akaraterőt és felkészülést is feltételez. A Kinizsi 100-as túrát már 29. alkalommal rendezték meg idén több mint 1300 résztvevővel, közöttük egy, a városunkban is jól ismert kemény akaratú emberrel. Görömbei Zoltán neve nem hangzik ismeretlenül olvasóink körében, a helyi rendőrőrs parancsnoka immár 2. alkalommal tette magát próbára a túrán sikeresen.
– Tulajdonképpen nem is tudom mi adta számomra a legnagyobb késztetést – gondolkozik el a próbázó – talán a kihívás, a bizonyítási vágy, vajon képes vagyok-e önmagam legyőzésére? – Igényel-e egy ilyen próba valamilyen speciális felkészülést ? – Azt hiszem nem. Természetesen futó és kondicionáló edzéseket végeztem, de úgy vélem, egy ilyen teljesítmény, egy ilyen akadály leküzdése a fejben dől el ott és akkor. – A túra Békásmegyerről indult a Dunántúli-középhegység ÉK-i részét érintette. 100 km kemény terepen 24 óra leforgása alatt. Lehet előtte valamilyen számításokat végezni? – Igen, én is tettem hasonlót, ez persze nem lehetett mértékadó. 5 km/h-s sebességgel számolva, kisebb pihenőket beiktatva, elméletben könnyedén teljesíthető, de a valóság egészen más. Hegyre föl, völgybe le, sziklás terepen, erdőben haladva bizony minden lépés-
re oda kell figyelni, elég egy apró sérülés és oda minden. A fizikai kondíció nem elég, fejben is erősnek kell lenni! – Nem gondoltál arra, hogy beszervezel magad mellé valakit? – Megfordult a fejemben, de valószínűleg jobb volt egyedül, nem kellett senkihez alkalmazkodnom. – Milyen volt éjszaka? – Számomra jobban telt az idő, lekötötte a figyelmem a jelzések keresése, követése, az óvatosabb haladás. – Voltak holtpontok? – Igen, pl. rögtön az elején feltört a bejáratott cipő, 50 km után is volt hullámvölgy, meg a vége felé is az utolsó 6 km előtt. – Speciális energiabevitel? – Semmi ilyesmi. Szendvics, víz, kevéske babgulyás. Egyszerűen nem kívántam az ételt, energiaitalokat, zseléket soha nem fogyasztok. – Mivel bizonyítottad az etapok teljesítését? – Több ellenőrzőpont is volt az út során, itt pecséttel jelezték, hogy megjelentem. – 22 óra 45 perc a hivatalos időd, jóval szinten belül. Milyen érzésekkel léptél át a célvonalon? – Bizonyítottam önmagamnak, és ez remek érzés, de nagyon elfáradtam. Viszont sikerült úrrá lenni a testen és elmén, és ez csak kevés alkalommal adatik meg az életben. Szakonyi
8
Gömöri Hírmondó
H E L Y T Ö R T É N E T
Putnoki történelmi emlékek a forradalom és szabadságharc idejébõl Minden nemzet számára vannak olyan szimbolikus jelentőségű dátumok, amelyek bizonyos idő elteltével a kollektív emlékezet és a nemzeti tudat részévé váltak, és amelyek ugyanúgy kifejezik az együvé tartozást, mint a közös anyanyelv, a többé-kevésbé közös kulturális közeg és a hasonló vallási-felekezeti hagyományok, szokások. 1848. március 15., amelyet a forradalom, majd az abból kinövő szabadságharc kezdetének tekintünk, nekünk magyaroknak egy ilyen tartalommal bíró ünnepnap. Immáron húsz év óta szabadon és méltón emlékezhetünk meg e jeles napról, és mindarról, amely a forradalom és szabadságharc vívmányait, elért eredményeit és máig tartó hatásait jelenti. Mert bár 1849. október 6-át pedig ugyanezen forradalom és szabadságharc leverésének és bukásának tekintjük, mégsem lehet a bécsi udvarral és az osztrák-orosz hadsereggel szembeni politikai és katonai alulmaradást végzetesnek minősíteni, mivel 1848-1849, az azt megelőző nagyjából 20-25 éves reformkori időszakkal együtt teremtette meg a polgári átalakulást, az alkotmányos államberendezkedést, az európai jogrendet, és a nyugat-európai értelemben vett nemzeti tudat is ekkorra formálódott ki. Az alkotmányosság, a népképviseleti rendszer és a választójog, a közteherviselés, a feudális kiváltságok eltörlése és a jobbágyfelszabadítás, a sajtószabadság mindmind hozzájárultak ahhoz, hogy a megtorlást és a neoabszolutizmust jelentő Bach-rendszer után megszülessen a modern, polgári Magyarország. Ugyanakkor 1848-1849 esetében sem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a forradalmi események nem csupán a fővárosra és a jelentősebb nagyvárosokra korlátozódtak, hanem a történeti Magyarország és Erdély (a Habsburgok által külön tartományként igazgatott Erdély Magyarországgal történő egyesítése a 12 pont utolsó követelése volt, a jogi egységet, tehát az Uniót csak az áprilisi törvények teremtették meg) egész területére kiterjedtek, Pozsonytól Brassóig, Eperjestől Szabadkáig. Annak a másfél esztendőnek, amely az 1848. március 15. és 1849. augusztus 13. illetve október 6. közötti időszakot jelenti, szinte minden esetben jelentős helytörténeti vonatkozásai vannak. Ez a mi szűkebb pátriánk esetében is igaz, hiszen az akkori Gömör-Kishont, Borsod, Abaúj-Torna és Zemplén vármegyék aktív részesei voltak az országos eseményeknek: a forradalmi megmozdulások elérték e vármegyék településeit is, az újoncozás és a katonák toborzása itt is lezajlott, a későbbi hadi események pedig ugyancsak kapcsolódtak térségünkhöz. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a terület a forradalom és szabadságharc idején különösen fontos volt, mind stratégiai, mind gazdasági szempontból. Többek között ezt támasztja alá az a levél is, amelyet Szemere Bertalan belügyminiszter és felső-magyarországi kormánybiztos írt 1849 ja-
nuárjában Klapka György ezredesnek: „Azt tartja a Honvédelmi Bizottmány, csata nélkül Miskolcot fel nem adni. Azt tartom én: oka, mert Abaúj, Torna, Gömör, Borsod, Heves elveszett. E megyék jelen kútforrásaink 1-dét teszik. E pont a közvélemény kútfeje is. Ezt feladva még csak csizmát sem vehetünk. Száműzzük magunkat a tiszai pusztaságra, hol malom sincs. Miskolc nélkül lisztünk nem lesz, fánk sem, és a legtöbb sem. Debrecent is haladja e pont ilyen tekintetben.” És ha még némi elfogultsággal vádolnánk is Szemere Bertalant, akkor sem fűzhetnénk semmi kétséget ahhoz, hogy a borsodi-
gömöri térség védelme és megtartása számos okból a szabadságharc kimenetelére is befolyással lett volna, sőt lett is. Putnok mezőváros a XIX. században Gömör-Kishont vármegye részét képezte, a vármegye déli csücskében feküdt. Földrajzi fekvésénél fogva is meghatározó település volt, hiszen az Alföld északi részét a Felvidékkel összekötő Sajó-völgyben terült el. Egy olyan gazdasági és kereskedelmi tengely volt ez a vidék, amely Miskolcot, és azzal együtt a Tisza vidéket összekötötte Rimaszombat, Rozsnyó, sőt tágabban véve Kassa, sőt a Gömör-Szepesi-érchegység és a felső-magyarországi bányavárosok iparilag fejlett területeivel. 1848 forradalmi vívmányai Putnok társadalmára is döntően hatottak, bizonyos szempontból megváltoztattak egy évszázadok óta fennálló feudális társadalmi struktúrát, annak minden korábbi jellemzőivel és sajátosságaival együtt. Az áprilisi törvények (az uralkodó 1848. április 11én szentesítette) Magyarország egész területén, így városunkban is biztosították a polgári átalakulás feltételeit. A kötelező örökváltság értelmében gróf Serényi László is felszabadította jobbágyait, aminek köszönhetően az immár szabad
paraszti réteg, a zselléreket leszámítva, földtulajdonossá vált. Az új politikai berendezkedés, amely az országban megteremtette az alkotmányos monarchiát, a települések szintjén is változásokat hozott, mivel a helyi tanácsok által egy voltaképp demokratikus testületi vezetést eredményezett. Az 1848 áprilisában megválasztott 12 fős putnoki tanácsban nemesek és paraszti származásúak is helyet kaptak. Ekkor választották meg Putnok főbírájának Szkalla Józsefet. Ugyancsak országos folyamat eredményeként városunkban is létrehozták a nemzetőrséget, amelynek kapitánya gróf Serényi László lett. A putnoki nemzetőri század a pákozdi csatában is harcolt Serényi gróf vezetésével, 1848 decemberében pedig a Kassa melletti budaméri csatában is. A nemzetőrségnek összesen 251 tagja volt, ebből 158 putnoki lakos, a többi a szomszédos falvakból toborzottakból került ki. Hadi események is lezajlottak környékünkön, jellemzően az 1849-es év februárjától kezdve. Franz Schlik császári tábornok már a téli hadjárat ideje alatt is Felső-Magyarország területén hadakozott a Pulszky Sándor, Mészáros Lázár és Klapka György vezette seregekkel. A Kassa felé visszahúzódó Schlik seregeit követve vonult át Putnokon Dembinszky tábornok 1849 februárjában, majd a visszafordult magyar sereget követve Schlik seregei is áthaladtak a városon. Az egyik jelentősebb csatát Putnok és Dubicsány környékén 1849. július 21-én Görgey Artúr csapatai vívták meg az egyik cári hadtesttel. Ezeket a történéseket leszámítva, Putnok nem tartozott azon települések sorába, amelyek a forradalom és a szabadságharc idején komolyabb politikai szerephez jutottak, netán katonai vonatkozások miatt felértékelődött funkcióval bírtak. Ez elsősorban a település jellegének és lakosságszámának tudható be. Putnok így nem válhatott meghatározó események színhelyévé, ugyanakkor a forradalom idején az egykori lakosok mindennemű áldozatvállalása, az itt is végbement politikai és társadalmi változások hozzájárultak ahhoz, hogy Putnok a XIX. század közepétől kezdve Dél-Gömör meghatározó helységévé váljon. Felhasznált irodalom: Bodnár Mónika (szerk.): Putnok monográfiája. Putnok, 2001. Dobrossy István (szerk.): Borsod és Miskolc 1848–1849-ben. Miskolc, 1998. Hendrik Dávid
EKHARDT JÚLIA FOTÓKIÁLLÍTÁSA
A Gömöri Múzeumban 2009. július 2-án nyílt meg Ekhardt Júlia fotókiállítása, amelyeken nem csak magyarországi hanem szlovákiai templombelsőket láthatunk. A tárlatot Gazda István Borsod-Gömöri esperes nyitotta meg. A fotók a Borsod-Gömöri Egyházmegye tulajdonát képezik. Közreműködött: Tóth Hanna furulyán, a Péczeli József Általános Alapfokú Művészeti Iskola tanulója. A kiállítás október közepéig látható.
