GÖMÖRI HÍRMONDÓ Putnok város közéleti lapja
XX. évfolyam 10. szám
2009. október
Ingyenes
Ti s z t e l e t t e l a d ó z t a k a p u t n o k i a k 1 9 5 6 e m l é k e e l õ t t A Városházán nemzeti ünnepünk alkalmából a képviselő-testület ünnepi ülést tartott. Az ünnepi ülésen került átadásra a Putnok Városért Emlékérem, melyet az idén Jeddi József, Kónya István és Dr. Murtada Abdel Majed kapott. A városi megemlékezés a református templomban folytatódott. A koszorúzást megelőzően Tamás Barnabás mondta el a következő ünnepi beszédet. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Putnokiak! A magyar történelemnek vannak csodái. Gyakran fájdalmasak, de mindig dicsőségesek és felemelőek. 1956. október 23-a egy volt ezek közül a gyötrelmes és véres, de mégis a magasságokba szárnyaló csodák közül. A másodszor is megcsonkított Magyarország megmozdult, felemelte fejét és szembeszállt a világ hóhéraival. A magyar nép szabadságot, függetlenséget, demokráciát követelt, s ez a hősi kiáltás a barikádok tetejéről szerte hallatszott a világban. A pesti srácok bátran, példamutatóan viselkedtek. Életüket áldozták a diktatúra, az idegen elnyomás elleni harcban a szabadságért. Bármilyen zűrzavaros is a jelen, egy pillanatra meg kell állnunk és ünnepelnünk kell ma. Ünnepelnünk kell, mert az ünnep a múlt tisztelete, példa és tanulság. Az ünnep mérce és igazodási pont. Mérföldkő, amelyet a nemzet elfogad, s tetteinek kiindulópontja. Az ünnep tartást ad, erkölcsi alapul szolgál és kapaszkodó e nehezen átlátható, bonyolult, anyagiasodó világban.
„A múlt nem halt meg, hanem hat reánk” – írja Babits Mihály. „Él testünkben, lelkünkben, egész valónk az egész múlt eredője. Minden jelen pillanat magában foglalja az egész múltat, és valamit ad hozzá.” Ezért 1956 történetéhez hozzátartozik az is, amit azóta gondoltunk róla, ami cselekedeteinket mozgatja, és ami hitünket, vágyainkat alakítja. Így ma nem tudunk úgy ünnepelni és emlékezni, hogy 1956 őszének napjai mellett ne gondolnánk a megfélemlített, agyonhallgatott, betiltott október 23-ákra, és ne élnénk át, hinnénk újra azt, amit 53 éve az emberek hittek: lehet, újra lehet hazugság nélkül élni. Igen, tisztelt
putnoki polgárok, ma nem tudunk úgy ünnepelni, hogy ne gondolnánk a ma hazugságaira. Amikor azt látjuk, halljuk nap mint nap, hogy vezető politikusaink gátlástalanul hazudnak, megtévesztenek, csalnak, megszegik a közösség törvényeit, gúnyt űznek eszméiből és ideáiból, mindenki azt hiheti, hogy így is lehet! És ha ez bekövetkezik, akkor könnyen átszakad a gát és a pusztító özönvíz után nem marad semmilyen erkölcsi mérce. Mérce, amihez igazodhatnánk, amivel magunkat és tetteinket megmérhetnénk, ami szerint gyermekeinket nevelhetnénk és akkor olyan embertelen világ köszönthet ránk, amelyben bármi megtörténhet. Rossz eszközökkel jót elérni, igaz ügyet szolgálni nem lehet! Az egész ország együtt sodródott a válság örvényébe, melynek következménye: szociális válság, tömeges elszegényedés, munkanélküliség, eladósodás, kiszolgáltatott magyar gazdaság. Dobra vert ország. A független, szabad élet elfojtása, amerre csak nézünk. Adókkal megfojtott kisvállalkozások, sorsukból kilábalni képtelen, máról-holnapra élő kiszolgáltatott kisemberek, tíz körmével hiába kapaszkodó, süllyedő polgárság. Cselekednünk kell, s a megoldásért 1956 üzenetéhez kell visszanyúlnunk! 1956. október 23-án nem az emberek változtak meg egyik pillanatról a másikra, hanem a kizökkent idő került vissza valódi pályájára, ahonnan a kommunizmus ordas eszméje térítette el. A lyukas zászló nagyon sok dolog szimbóluma lett: a polgári átalakulásé, a nemzeti füg-
2 getlenségé, a szabadságé, a haladásé. Benne van mindenki: értelmiségiek, munkások, parasztok, idősek, fiatalok, az egész magyar nép, hiszen a forradalom is az egész nemzet forradalma volt. Az 56-os szabadságharc egyik legfőbb üzenete, hogy együtt és közösen ápoljuk a múlt hagyományait, emlékezzünk a hősökre, az áldozatokra és együtt és közösen gondolkodjunk a magyarság közös jövőjéről. Nekünk magyaroknak úgy adódott, hogy amikor nemzeti egységet kellett teremtenünk, amikor meg kellett mutatnunk: bármilyen sötét és elnyomó rendszerben élünk is, ha kell életünk árán fogunk össze a nekünk járó szabadságért. Ezek azok a pillanatok: amik kézzelfogható, tapintható valósággá alakítják azt, amiről mostanában is oly előszeretettel beszélnek: a nemzeti egységet!! Mert a nemzeti egység azokból a tenni akaró emberekből áll össze, akik nem várnak sem ünnepélyes bejelentésekre, sem látványos külsőségek között megrendezett, régi hatalmi trükköket rejtő színjátékokra. A valódi nemzeti egység: ösztönös, a mindnyájunkban meglévő természetes igazságérzetből és szabadságszeretetből táplálkozik, nincs benne semmi számító és mesterkélt. Csak ez a legelemibb összetartozás képes megismételhetetlen cselekedeteket teremteni, mint az történt: 1703-ban, 1848-ban és 1956-ban. Forradalmaink semmit nem vesztettek értékükből azért, mert eltaposták őket, vezetőiket kivégezték. Éppen ellenkezőleg: megerősítettek minket abban a hitünkben, hogy közös múltunk igenis kötelez bennünket arra, hogy felismerjük, mikor állhatunk a nemzet egysége ügyének szolgálatába. Ez vezetett minket arra, hogy 1989-ben megadtuk 56 mártírjainak azt, ami nekik oly régóta járt: a méltó megbecsülést, és a nevükben kivívott rendszerváltást, a szabad, független Magyarországot és az ő évtizedeken át elhazudott küzdelmük megkésett elismerését. Két évtizeddel ezelőtt a kommunizmus bukása pillanatában úgy gondoltuk, hogy egy csapásra minden a helyére kerül. A nemzetközi szocializmus bukásával nem ismétlődhet meg a történelem. Ma azonban be kell ismernünk, hogy nem úgy van, ahogy akkor gondoltuk. Be kell ismernünk, hogy ismét a szemünk láttára tették tönkre és adósították el a gazdaságot, verték,
Gömöri Hírmondó verik dobra a megmaradt közvagyont. Igen be kell ismernünk, hogy a múlt sajnos felfeltámad, közöttünk jár. Kedves Jelenlévők! Minden jeles történelmi évforduló, minden ünnep önvizsgálat is egyben. 1956 tehát arra is kötelez bennünket, magyarokat, hogy megmérjük magunkat. Az 56-os forradalom és szabadságharc méltó ünneplésének az a legnagyobb próbája, hogy meg tudunk-e felelni az általa felállított mércének. Vissza kell tehát adnunk október 23-a becsületét!Vissza kell adnunk a Nagy Imre örökébe lépők becsületét! Vissza kell adnunk a magyar demokrácia, és Magyarország becsületét! Új korszakot kell nyitnunk, amikor kimondjuk: aki egyszer elállt az igazság szolgálatától, nem szolgálhatja többé a nemzetet! Új korszakot kell nyitnunk a magyar demokrácia történetében, mert nem lehet egy országot az erkölcsi normák semmibevételével irányítani. Magyarországot újra erőssé kell tenni, s ez csak azok távozásával érhető el, akik legyengítették. Tisztelt Ünneplő Közönség! 1956 mártírjainak cselekedete már a történések idején is példaként állt a nemzet és a világ előtt. Ők legyőzték magukban félelmeiket, gyengeségeiket, s ők láttak először a szívükkel és nemcsak a szemükön keresztül. Sajnos napjaink történelmében megint oda jutottunk, hogy már megint csak a szemünknek és a fülünknek akarunk hinni. A mai nap jó alkalom, hogy emlékeztessük magunkat arra: ami most körülvesz minket, az csupán egy ideiglenes állapot, mert ma is létezik egy másik Magyarország! Éppen ezért ne tartsuk távol magunktól a múlt üzenetét, ne féljünk mi is látni a szívünkkel, mert könnyen beigazolódhat a régi magyar mondás: „Ha nem állsz ki semmiért, elesel mindentől.” Az ország akkor fog készen állni a változásokra, amikor mindannyian úgy érezzük, hogy már nem valami ellen, hanem valamiért fogunk össze. Csak rajtunk múlik, hogy felépítjük-e a szívünkben élő Magyarországot, és megvalósítjuk-e mártírjaink és hőseink akaratát az utánunk jövő generáció számára. Csak úgy maradhatunk hívek 1956-hoz, ha soha és sehol nem áruljuk el azt, amiért a magyar harcosok életüket adták. Isten óvja Magyarországot és annak minden polgárát! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. A beszéd elhangzását követően a Mohos sétányra vonultak az ünneplők, ahol dr. Laczkovich Katalin, a Putnok Városért Egyesület elnöke átadta a város polgármesterének a putnoki legendát megörökítő Szakállas farkas ivókutat, mely létrehozásának anyagi feltételeit az egyesület által megrendezett városi bálok adták. A jótékonysági bálokon résztvevő vendégek anyagi támogatása, az egyesületi tagok önzetlen munkája eredményezte, hogy Kónya István művésztanár minden anyagi tá-
mogatásról lemondva elkészíthette az alkotást. Az ivókút létrehozásához önzetlen segítséget nyújtott: Rási Tibor, Muszka András, Tarr Levente, Sajó Attila. Létrejötte szép példája a jószándékú emberek összefogásának, a hagyományőrzésnek. Szépülő városunk egy újabb remek, a városképbe illeszkedő köztéri alkotással gazdagodott. Az alkotás leleplezését követően az általános iskolák néhány diákja az ifjúság nevében is birtokba vette a kutat, megkóstolva abból az „emlékezés vizét”. Az átadási ünnepségen résztvevők közül szintén sokan a kúthoz járultak, bár az időjárás ezen a késő októberi napon nem volt tikkasztó. Bízunk benne, hogy a város lakossága őrizni, védeni fogja a kutat, s annak vize a melegben hűsölést jelent és szomjat olt majd a belőle inni szándékozóknak!
Sokat változott a véleményem, hogy errõl az ünneprõl mit fogok a jövõben gondolni
Nagy sikerű előadást tartott Boldizsár János tanár úr a Péczeli iskola 7. és 8. osztályos tanulóinak rendkívüli történelemóra keretében október 21-én. Az 1956-os budapesti események résztvevőjeként számolt be az akkori eseményekről. Kérdezzetek, gyerekek! – mondta. Én még szemtanúként tudok nektek elmondani mindent. S a gyerekek kérdeztek. Az előadást követően a következőket fogalmazták meg osztályfőnöki órán: – Nagyon jó volt az előadás. Szerintem az volt a legszörnyűbb, hogy rengeteg ártatlan ember halt meg. Az embereket sakkban tartották, ellenőrizték minden mozdulatukat. Az is szörnyű volt,hogy bármikor elrabolhatták, vagy lelőhették őket. Az előadás után sokat változott a véleményem. – Jó volt az előadás. Megtudtam, hogy miért vágták ki a zászló közepét. Örülök, hogy láthattam egy olyan embert, aki átélte ezt a harcot. Az volt a megdöbbentő, hogy mindenhez kérvényt kellett benyújtani. Pl. a temetést is meg kellett kérdezni, hogy elmehetnek-e rá. – Ahogy a tanár urat hallgattam, rádöbbentem, hogy mi, akik 53 évvel később élünk, mennyire oktalanul vagyunk néha elégedetlenek. Az akkori viszonyok között nagyon rövid pórázon tartották a magyarokat. Tisztelettel gondolok az akkori emberekre, hogy mertek lépni az önkényuralom ellen. Büszke vagyok arra, hogy kirobbantották a forradalmat. Nagy lelkierő és bátorság kellett hozzá, hiszen akár a családjukkal is fenyegethették (és fenyegették is) a résztvevőket. – Nagyon tetszett az előadás. Lehetett a bácsin érezni, hogy neki még most is fájóak az emlékek... Nem hittem volna, hogy ennyi roszszat kellett elviselniük. Remélem, sosem fogunk ilyeneket átélni! Sokban változott azon a véleményem, hogy mit is fogok gondolni erről az ünnepről... Az előadás azt szemléltette, hogy a Rákosi-rendszer a tehetetlen embereknek mit okozott. Jó lenne, ha mindenki hallhatta volna! Egerszegi Márta
Gömöri Hírmondó
3
Az önkormányzat tiltakozik a Putnok–Szilvásvárad szárnyvonal megszüntetése ellen
Putnok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2009. szeptember 28-án a Városháza Dísztermében megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből 144/2009. (IX. 28.) KT. sz. HATÁROZAT: Tárgy: Felterjesztés a Magyar Köztársaság Kormányához a Putnok-Szilvásvárad vasúti szárnyvonal megtartása érdekében Putnok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Ötv. 101. § (1.) bekezdés b.) illetve c.) pontjaiban biztosított alapjogával élve Magyar Köztársaság Kormányához, illetve a Magyar Köztársaság Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Miniszteréhez az alábbi felterjesztéssel él:
1./ Putnok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2007. év végén nyílt levélben majd állásfoglalásban tiltakozott a vasúti szárnyvonalak – köztük a Putnok-Szilvásvárad vasútvonal megszüntetése ellen. A más önkormányzatokkal közös fellépés eredményeként a közlekedési kormányzat levette a napirendről a szárnyvonalak megszüntetését.
2./ Az 1./ pontban jelzett vasúti szárnyvonallal érintett kistele-
pülések – ide értve Putnokot is – a leghátrányosabb helyzetű települések közé tartoznak. Az önkormányzati testületek egyik legfontosabb feladata, hogy ezen elmaradott helyek felszámolása érdekében tegyenek erőfeszítéseket. Miközben az Európai Unió többi országában hatalmas mértékű fejlesztési forrásokat használnak fel a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére, addig térségünk érintett lakói és önkormányzatai megdöbbenéssel és megütközéssel értesültünk a kormány azon elképzeléséről, hogy a vasúti mellék- és szárnyvonalakat, köztük Putnok-Szilvásvárad vonalat is – állítólagos gazdasági okokra hivatkozva – meg akarják szüntetni. Álláspontunk szerint a vasúti közlekedés sorsát nem lehet és nem is szabad kizárólagosan fiskális szempontból értékelni, mivel a közösségi közlekedés egy, minden magyar állampolgárt megillető szolgáltatást biztosító állami feladat, melynek színvonaláért, fejlesztéséért a mindenkori magyar kormány felelős. Az 1./ pontban jelzett szárnyvonal több mint húszezer polgár közlekedési lehetőségét biztosítja. Ezen szárnyvonal léte a térség gazdasági, társadalmi felemelkedése
szempontjából egyik legjelentősebb tényező, az itt élők számára a mindennapi élet során nélkülözhetetlen. Az itt lakó embereknek sok esetben ezen vasútvonal jelenti a lehetőséget a munkába, illetve iskolába járásra, az egészségügyi alap-, illetve szakellátások igénybevételére. E közlekedési lehetőségtől való megfosztás súlyosan hátrányos, reménytelen helyzetbe hozza településünket, megvonva a minden magyar állampolgár részére biztosítandó közszolgáltatások igénybevételi lehetőségét. Mindezek miatt a Putnok- Szilvásvárad szárnyvonal megszüntetésére vonatkozó központi elképzelés ellen kénytelen vagyunk a leghatározottabban tiltakozni. Képviselő-testületünk, amely az itt élő állampolgárok életfeltételeiért felelősséget érez, minden eszközt meg kíván ragadni annak érdekében, hogy a településünket érintő vasútvonal működése továbbra is biztosított legyen. Összegezve: a képviselő-testület úgy foglal állást, hogy a kormányzatnak a vasútvonalat nem szabad megszüntetnie, hanem a következő intézkedéseket indokolt megtennie: – a személyforgalom fenntartá-
Az átképzés reményével munkahelyekért
Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan 2008. évben indította a TÁMOP 1.1.2 konstrukciót „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” címmel. 20082009. évben az I. szakaszban 4398 fő bevonása realizálódott, amelyből 3564 fő különböző típusú képzésen vett részt, 2024 fő estében a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan támogatást biztosított. A Putnoki kirendeltség esetében a program keretében 69 fő bevonására került sor. A program II. szakasza 2009 nyarán kezdődött, amelyhez kapcsolódóan régiós szinten további 4205 fő bevonására nyílik lehető-
ség. A második szakaszban bevonhatók köre újabb célcsoporttal, a 2008. szeptember 01. után munkájukat elvesztőkkel bővült. A Putnoki kirendeltség a régiós lehetőségből újabb 60 fő bevonását tervezi. (2 fő az alacsony iskolai végzettségűt, 8 fő a 25 év alatti fiatalt, 4 fő az 50 év felettit, 1 fő GYES-ről GYED-ről visszatérőt, 7 fő a családon belüli többszörösen munkanélküliséggel érintettet és 38 fő a 2008. szeptember 01. után munkáját elvesztőt.) A program keretébe bevonható 60 főből 36 fő részére a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésbe történő bevonás a cél. Kirendeltségünk helyben indította el 2009. szeptember 07-én 16 fő részvételével az óvodai dajka képzést. A 400 órás tanfolyam 200 órás elméleti és 200 órás gyakorla-
ti képzésből tevődik össze. Az elméleti képzés helyszíne a Péczeli József ÁMK, a gyakorlati képzések pedig az óvodában zajlik. A hallgatók a sikeres vizsga után óvodai dajka szakképesítést kapnak és reményeink szerint bérköltség támogatással térségünk óvodáiban munkagyakorlatot szereznek. A dajka képzésbe bevontakon túl 12 fő került be ez idáig az ózdi helyszínnel indított képzéseinkbe, 2 fő szakács, 2 fő élelmiszer eladó, 4 fő alap+minősített hegesztő, 2 fő szárazépítő, 2 vendéglátó eladó tanfolyamokra. Ezen kívül még további 10 fő bevonását tervezzük a különböző típusú képzési programjainkba. Elek Franciska kirendeltség-vezető
sát a Putnok-Szilvásvárad vonalon – vasúti alépítmény teljes rekonstrukcióját, korszerű vasúti kocsik beállítását – a reális utazási igényeknek megfelelő menetrend bevezetését – az európai-uniós forrásokból rendelkezésre álló turisztikai előirányzatokból az egyedülálló természeti környezetben lévő vasútvonalhoz kapcsolódó idegenforgalmi fejlesztések és rendezvények támogatását.
3./ Kérjük a tisztelt Kormányt, a Miniszterelnök Urat, illetve Miniszter Urat, hogy szíveskedjenek ezen törekvésünket méltányolni, és a kormánynak a Putnok-Szilvásvárad szárnyvonal megszüntetéséről szóló döntését visszavonni és egyben a 2. pontban bejelentett intézkedéseket megtenni szíveskedjenek. 4./ A képviselő-testület végül felkér minden érintett választópolgárt, önkormányzatot, civil szervezetet és a gazdaság szereplőit, hogy rendelkezésükre álló eszközeikkel segítsék a vasútvonal megmaradását.
Köszönet! Putnok Polgár-
mesteri Hivatala köszönetét fejezi ki Makó Ernőnek és feleségének (serényfalvai lakosoknak) a hivatal részére felajánlott gyönyörű szobanövényekért.
Gömöri Hírmondó
Kiadja:Putnok Városi Televízió Közhasznú Társaság 3630 Putnok, Rákóczi út 2. Felelôs kiadó: Pásztor János Putnok Városi Televízió Közhasznú Társaság ügyvezetôje Fotó: Putnok Városi Televízió HUISSN 0866-1227 Fôszerkesztô: Egerszegi Márta A szerkesztôbizottsági tagok: Darnyi Béla (tiszteletbeli szerkesztőségi tag) Deczkiné Horváth Ilona Fábián Judit Placskó Klára Szakonyi Zsolt Szedés, tördelés, nyomda: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a Tel: 06(24)433-433
4 JEDDI JÓZSEF Ózdon született 1959. július 7én. Az általános iskolát Putnokon, a középiskolát Ózdon végezte. 1982ben szerzett automatizálási üzemmérnöki, majd 1990-ben mérnöküzemgazdász képesítést. Nős, házastársa a Serényi László Általános Iskola pedagógusa. Egy felnőtt gyermekük van, aki a vállalkozói szférában dogozik és mellette logisztikai ügyintézői képzésben vesz részt. Pályája kezdetén főleg gazdasági és pénzügyi területek irányításával foglalkozott, mint a KONTUNION Electromechanikai Termékeket gyártó Kft. ügyvezető igazgatója, illetve a SAIA BURGESS ELECTRONIC HUNGARY Kft. ügyvezető igazgatója. 2000–2005-ig az Ózd Térségi Önkormányzatok Egyesületénél állt alkalmazásban, mint térségfejlesztési menedzser. 2006-tól 2008-ig önkormányzatunknál volt térségfejlesztési irodavezető. 2009-től a Sajómenti Szakképzésszervezési Társulás projektvezetője. A helyi közösség javára évek óta eredményesen munkálkodik, szívügyének tekinti Putnok város fejlődését. Munkája során arra törekszik, hogy a jövőben is biztosított legyen a település lakosságmegtartó képessége, lakhatási vonzereje, illetve társadalmi-gazdasági fejlődése. E célok megvalósítását mi sem bizonyítja jobban, mint azt, hogy az irányítása alatt működő térségfejlesztési csapat a 20032009. években több, mint ötven nyertes pályázatot készített, melyek többségében településfejlesztést szolgáló támogatások. E pályázatok előkészítésében aktívan részt vett. A végrehajtási folyamatokban is tevékenyen kiveszi részét, biztosítja a folyamatos előrehaladást, koordinálja a különböző résztvevők közötti kölcsönösen hatékony együttműködést annak érdekében, hogy a projekt minél sikeresebb legyen. Jól átlátja a megvalósítandó feladatokat, tervszerűen cselekszik. Következetes, jól terhelhető, hoszszú távon számítani lehet rá. Munkatársai körében szakmailag elfogadott és elismert munkatárs. Jellemző rá a szakmai megújulásra való igény, munkája mellett sok időt fordít szakmai képzésére, az új ismeretek elsajátítására. Ennek érdekében oktatási programokon, tréningeken, tanfolyamokon vesz részt. Jeddi József jelentős részt vállalt olyan kiemelkedő nemzetközi szintű rendezvények, mint a GÖMÖR EXPO és Intergömör Kulturális Fesztivál lebonyolításában és megrendezésében.
Gömöri Hírmondó
P R O U R B E K I T Ü NT E T E T T E K
Meghatározó szerepet vállalt Putnok város testvérvárosi és nemzetközi kapcsolatainak kialakításában, közös pályázatok benyújtásában, a Sajó-Rima Eurorégió sikeres működésében. 2002 óta városi képviselő. A Pénzügyi Bizottság elnökeként, tanácsnokként higgadt, precíz, szakmailag megalapozott elemzéseivel kiemelkedő szerepet vállal a pénzügyi gazdálkodást érintő testületi döntések előkészítésében és meghozatalában. A Városrendezési Bizottság titkáraként jelentős szerepet vállal az önkormányzat városfejlesztési, kommunális és környezetvédelmi feladatainak ellátásában. 2005-ben az „ÉV EMBERE” kitüntető cím elismerésben részesült. Összegezve: Jeddi József kiemelkedő szakmai, gazdasági és közéleti tevékenységével a város részére maradandó értékeket alkotó eredményeivel érdemessé vált a „Putnok Városért” kitüntető plakett adományozására.
KÓNYA ISTVÁN Ózdon született 1962. december 13-án. Felesége dr. Orbán Anna gyógyszerész. Három gyermekük van, István gimnáziumi tanuló, Viktor általános iskolás, kislányuk, Mirabella óvodás. Általános iskolai tanulmányait Putnokon végezte. A Surányi Endre Szakmunkásképző és Szakközépiskolában elektrolakatos szakmát szerzett, 1983-ban érettségizett. 1984-től 1986-ig katona volt. A katonaság után 1986 szeptemberétől a Bessenyei György Tanárképző Főiskola hallgatója, ahol 1990-ben földrajz-rajz szakos általános iskolai tanári diplomát szerzett. 1995-1996. tanévben az ELTE Természettudományi Karán környezetvédelmi szakot végzett. 1997-2000 között az Iparművészeti Egyetemen okleveles vizuális
és környezetkultúra szakos tanári diplomát szerzett médiapedagógiai szakiránnyal. 2000-től művésztanár besorolással rendelkezik. Közoktatásvezetői diplomáját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi karán szerezte. Tanulmányai során, több továbbképzésen vett részt, ahol különböző szakmákat sajátított el: hegesztő, nehézgépkezelő, ötvös, mintafestő mintakészítő. Első munkahelye a Putnoki Bányaüzem volt, ahol elektrolakatosként dolgozott négy évig. Ezután édesanyja vállalkozásában, mint árubeszerző tevékenykedett. Főiskolai tanulmányait követően 1991-ben a Péczeli József Általános Iskolába került napközis nevelőnek, majd felső tagozaton rajztanárként folytatta munkáját. 2000-ben a művészeti képzés beindításában segédkezett, már végzett művésztanárként. Jelenleg a Péczeli József ÁMK Általános és Alapfokú Művészeti Iskolájának
művésztanára. Mint munkaközösség vezető elismerésre méltóan irányítja és szervezi a szakmai munkaközösség munkáját, közösségük összetartó és szakmailag naprakészen felkészült. A nevelőtestület elismert személyisége, ezért is választották meg 2008-ban a közalkalmazotti tanács elnökének. Számtalan szakmai jellegű siker részese, mely magas szintű művésztanári munkáját igazolja: tanítványai több rajzversenyen szerepeltek kiválóan, országos videó versenyen első, harmadik és ötödik helyet értek el diákjai. 2001-ben az „ÉV EMBERE” kitüntető cím elismerésben részesült. Jelentős művészeti munkái: – Péczeli dombormű az iskola aulájában; – 2001. Szent István köztéri szobor;
– 2002-2003. Világháborús emlékmű – Turul – köztéri szobor; – 2004. II. Rákóczi Ferenc mellszobra; – 2009. Turul emlékszobor – köztéri alkotás; – 2009. Szakállas farkas kútja, – 2009. Tompa Mihály-emlékszobor. Ezenkívül számtalan érem és kisplasztikai tervet készített, alkotásaiból több kiállítása volt országszerte. Tevékenységével jó hírét viszi városunknak. Szakmai munkája mellett kiemelkedő a városért végzett közérdekű tevékenysége. Ötleteivel, újszerű megoldásaival önzetlenül segíti a város rendezvényeit. Tagja a Putnok Városért Egyesületnek és az egyesület által állított Szent István-szobor és Szakállas farkas kútja megvalósítója. Városi és iskolai rendezvények látványtervezője, dekorációjának kivitelezője. Összegezve: Kónya István magas színvonalú, Putnok város részére maradandó értékeket alkotó, önzetlen művészeti munkássága, kiemelkedő oktató és nevelő munkája alapján érdemes a „Putnok Városért” kitüntető plakett adományozására.
Dr. MURTADA ABDEL MAJED 1961. december negyedikén született Libanon fővárosában, Bejrútban. Középiskolai tanulmányait Jordánia fővárosában, Ammanban végezte. Leningrádban járt egyetemre 1979-től 1986-ig, ahol orvosi diplomát szerzett. Nős, házastársa Ózdon vállalkozó üzemorvos. Két gyermekük van. Lánya, Julietta a Budapesti Gazdasági és Műszaki Egyetem informatika szakos hallgatója. Fia, Ramzi Marcell az ózdi József Attila Gimnázium tanulója. Szakmai pályafutását Jordániában kezdte, ahol hároméves rezidensi képzésben vett részt. 1990-ben került az Ózdi Almási Balogh Pál Kórház sebészeti osztályára. Itt közel 8 évig dolgozott, közben 1993-ban sebészeti szakon szakorvosi képesítést szerzett. 1998 októberétől került Putnok V. sz. területi ellátási kötelezettséggel rendelkező körzetébe, mint háziorvos. 2002-ben háziorvosi szakorvosi képesítést szerzett, s jelenleg is e körzetben dolgozik, mint vállalkozó háziorvos. Ellátási területe Putnok és Serényfalva. Több éve helyettesítőként ellátja a VI. körzet Putnok, Királd munkáját is. Olyan
Gömöri Hírmondó területen végez szolgálatot, amely a nap minden percében felelősségteljes, komoly hozzáértést és gyakorlati tapasztalatokat igényel. A szakma szabályainak pontos betartása mellett lelkiismeretesen, magas szinten, a kor szabta követelményeknek megfelelően végzi munkáját. Szakmai továbbképzéseken rendszeresen részt vesz, így a háziorvosi tevékenysége során a legújabb irányelvek, és a gyógyítás korszerű szabályai szerint jár el. A kellő tudás, szakmai felkészültség mellett olyan fontos személyiségjegyekkel rendelkezik, mint a megértés, a közvetlenség, a kedvesség, az emberség, emberközelség, mely a háziorvosi munkában nélkülözhetetlen. A Putnokon eltöltött munkássága idején kivívta betegei elismerését és tiszteletét, akik bizalommal fordulnak hozzá problémáikkal. Az általános orvosi ellátás mel-
5 lett aktívan részt vesz a Nemzeti Népegészségügyi Program keretében meghirdetett lakossági szűrővizsgálatok megszervezésében, lebonyolításában. Putnok Központi Orvosi Ügyeleten rendszeresen ügyeleti orvosi feladatokat lát el. Kollégáival és munkatársaival, ápolónőkkel, védőnőkkel való munkakapcsolata jó. Összegezve: dr. Murtada Abdel Majed az elmúlt időszakban nagyfokú szociális érzékenységgel végzett, kiemelkedő gyógyító munkájával, emberi magatartásával, hozzájárult a város egészségügyi ellátásának javulásához, melynek elismeréseként érdemes a „Putnok Városért” kitüntető plakett adományozására. *** Az elismerések átadását követően Jeddi József a következőket mondta: – Öröm és megtiszteltetés, hogy megkaptam ezt az elismerést.
REQUIEM HELYETT Emlékezés Egerszeginé dr. Hurták Erzsébetre
Ugye tudod, hogy szerettelek, szerintem ezt érezned kellett, hiszen mint a lágy, simogató eső, úgy font körül a te szereteted. Kis általános iskolás voltam, amikor idekerültél Putnokra és tanítottál engem. Te akartál hazajönni, hiába volt egyetemi diplomád, nem vonzott a nagyváros, jöttél inkább szülőhelyedre, ahol még nem volt akkoriban középiskola. Új szellemet hoztál az iskola falai közé, törődtél a lelkünkkel, testünkkel. Bárki bizalommal fordulhatott hozzád a problémáival, azonnal segítettél. A történelem és az irodalom szeretetem tőled kaptam a szüleimen, nagyszüleimen kívül. Tartottál nekünk szakköröket, színdarabokat, irodalmi műsorokat tanítottál be, megmagyaráztad a megmagyarázhatatlan cudar ötvenhat utáni éveket. Sok sérült gyerek járt az osztályba, a hatalmas önkényuralom áldozatainak gyerekei, és te mindent megtettél értünk, hogy felfogjuk, megértsük a ránk mért valóságot. Gerincünket egyengetted, hitünkben segítettél. Óvó-védő kezedet éreztük, és hálásak voltunk neked. Azután én elkerültem Miskolcra középiskolába, mikor neked lett volna szükséged a bátorításra, hiszen a hatalom beléd is beléd harapott, utánad nyúlt ötvenhatos részvételedért. Beszélgettünk róla, és akkor te úgy határoztál, elvégzed a jogi egyetemet, hogy mindig meg tudd védeni magad és családodat. Akkor már a putnoki gimnáziumban tanítottál. Egyszer gyerekeket vittem át a gimnáziumba mint pedagóguskísérő és olyan boldog voltam, amikor azt mondtad a tanítványaimnak, hogy engem is tanítottál. Dicsértél. Büszke voltam. Sok kitüntetésed volt, de szerintem számodra egyik sem jelentett annyit, mint a tanítványaid szeretete, megbecsülése. Hozzájárultál a Gömöri Múzeum és a Holló Galéria létrehozásához, nyugdíj után a miskolci magánegyetemen tanítottál. Fáradhatatlan voltál, és én azt hittem, hogy halhatatlan vagy. Tuti néni, magányosak vagyunk! Nem tartottuk meg népünk nagy kincsét, az egymásért élő segítő nyugalmat. Neonvirágok nyílnak szívünkben a magyar zsoltár helyett. Hol van a kultúra? Hol vannak az igaz barátok? Temetjük őket is. A csillagokon nem lépdel velünk sok ember. Én a csillagokkal vagyok, néhányan még ott élünk! Ugye velünk tartasz „örökre”? Placskó Klára
Köszönetemet fejezem ki a putnokiaknak, hiszen az ő jóvoltukból kerültem be a képviselő-testületbe, s végezhetem ezt a munkát a városfejlesztés érdekében. Polgármester úr javaslatára 2001-ben alakult a projekt iroda, melynek a feladata pályázatok írása, menedzselése. Köszönöm kollegáimnak is az itt nyújtott segítséget. Köszönet illeti családomat is, mindig mellettem álltak és támogattak. Az elismeréssel járó pénzjutalmat a két iskola gyermekalapítványának javára fogom átutalni. Kónya István így szólt: – Családomnak és feleségemnek szeretnék legelőször köszönetet mondani. A balesetemet követően ha a feleségem nem lett volna, ma nem állnék itt. Köszönöm az iskola vezetésének, igazgató asszonynak az emberi hozzáállását, a munkám támogatását. Megköszönöm polgármester úrnak, a képviselő-testületnek,
hogy gondoltak rám a díj odaítélésénél. Édesapám gondolatait szeretném megosztani önökkel, aki, egyszerű, de bölcs ember volt. Ő azt mondta: „Fiam, nagyon erős gyökereket kell szerezni, hogy ne dőljél ki!”. Mikor egy ilyen elismerést megkap az ember, mérlegeli, mennyire áll stabilan. Én úgy gondolom, a gyökereimet tekintve erős vagyok. Bízom benne, hogy más is kötődik így Putnokhoz, s egy szebb, jobb, élhetőbb várost tudunk teremteni. A Gömöri Hírmondóban jelezni fogom, hogy a most kapott pénzjutalmat milyen célra fogom fordítani. Dr. Murtada Abdel Majed szintén megköszönte a polgármester úrnak és a képviselő-testületnek, hogy ezt az elismerést neki ítélték. Mint mondta, itthon érzi magát Putnokon, örül, hogy a lakosság elfogadta személyét.
In memoriam
Életének 81. évében elhunyt Forray Gracsner Zsófia író
Igen, valóban itt hagyott bennünket, csendesen, nyugalomban tért meg a teremtőhöz. Lezárult egy élet, amely szorgos munkával, gyermekneveléssel, a sok megpróbáltatás mellett, jórészt mégis boldogságban, alkotói munkával telt el. Megszűnt egy szív dobogni, melyből soha nem fogyott ki a szeretettel párosuló jóindulat, és ami napjainkban ritka, a segítőkészség sem. Megálmodója volt és alapító tagja a Tóth Ede Alkotókörnek, mely elsősorban neki köszönhetően szép eredményeket ért el. Írói munkássága során számos jó kapcsolattal rendelkezett, melyet szépkora miatt, valójában már nem tudott kihasználni. A szellemi örökségként ránk hagyott tudásából, sok körtag profitált, és vált írásaival ismertté. Vajon emlékeznek-e még Ők, hogy milyen útmutatást, örökséget kaptak Forray Gracsner Zsófia írótól? – sokan már nem hiszem… Több olyan rendezvényre, előadásra hívták, ahol kíváncsiak voltak a véleményére, életében végzett alkotói munkájára, irodalmi szakmai hozzáértésére. Díjai, könyvei, írásai a kortársirodalomban példa értékűek. Neve ismert volt a jelentős befolyással bíró irodalmi társaságok berkeiben. A történetírás nagymestereként írta meg az „Áldjon, vagy verjen sors keze,” valamint a „Mindörökké” című könyvét, melyet országosan is, de a helyben élő olvasni szerető emberek is megismerhettek. Számos antológiában, művészeti folyóiratban találkozhattunk szebbnél szebb novelláival, prózáival. Most fájó szívvel búcsúzom tőle családja és a putnoki emberek nevében. Azok nevében, akik tisztelték, szerették, – és jó szívvel emlékeznek egy igaz emberre, akinek olyan nagy volt a szívében az irántunk érzett tisztelet, hogy jól megfért benne egész kisvárosunk szeretete is. Mint aki ráérez, hogy már nincs tovább, megszűnik a földi lét: – a közeljövőben megjelenő kötetének az „Elvégeztetett” címet adta. Igen, kedves Zsófi néni, elvégeztetett! – de a szellemi érték, amit ránk hagyott, szívünkbe örökké belevésetett! Tamás István
6
Gömöri Hírmondó
I. GÖMÖRI SPORTNAPOK Kitárt kapuk, kitárt kezek Gömörben és Kishontban
Bár az országos politika a szlovák magyar viszálytól terhes, a helyi határ mentén – ahogyan a cím is jelöli – nem ez a jellemző. Putnok és szlovák testvérvárosa Tiszolc sikeres pályázatot nyert, amelynek ünnepélyes megnyitójára a Bányász Művelődési házban került sor 2009. október 9-én, illetve azt követte egy háromnapos sportrendezvény. A projektnek köszönhetően az elkövetkező év folyamán számos olyan közös rendezvényre kerül sor, amelynek részben már hagyományai vannak, illetve olyanra is, amelyek színesítik, gazdagítják, a két település, a két ország, életének mindennapjait. A tervezett programokat 67 392 euróval támogatja az Európai Unió ERFA- forrásból. A projekthez az önkormányzatok 5%-os önerővel járulnak hozzá. Fónagy Istvánné a Péczceli ÁMK igazgatója a megnyitón köszöntötte a vendégeket, majd egy M. Schumacher idézettel kezdte gondolatait. „Mögötted lesznek sokan, fogják a kezed gondolatban. Ha mégsem neked ragyog a nap, belül úgyis tudod. Aki igaz szívvel küzdött, nem kell fejet hajtania, mert övé a múlt, jelen és jövő, s minden igaz diadal.” A kitárt kapuk, kitárt kezek Gömörben és Kishontban – partnerség építése a kultúra, a sport és a művészet területén pályázat megnyerése Tiszolc és Putnok városa számára igazi diadal. A projekt jelene a pályázatban megfogalmazott célok megvalósítása, vagyis:
– elmélyíteni Putnok és Tiszolc partnervárosi kapcsolatait; – a diákparlamentek működésének fokozása, – a Sajó-Rima folyók mentén élő képzőművészek alkotásainak vándorkiállítása a régió múzeumainak együttműködésével; – az emberek egészséges életmódra
nevelése sportvetélkedők szervezésével; – a környezet védelmének szorgalmazása horgász, vadász és lovas szervezetek együttműködésével; – kulturális fesztiválok szervezésével lehetőséget biztosítani a térség művészeti csoportjainak a bemutatkozására. A projekt jövője pedig az, hogy Putnok és Tiszolc testvérvárosi kapcsolatait jó példának vegyék a határ menti önkormányzatok, és egyre több helyen alakuljon ki partnerkapcsolat. A projekt sikeressége esetén az aktivitás kiterjesztése a Sajó-Rima Eurorégió térségébe, valamint a két megye intézményeit is bekapcsolni a közelebbi és távolabbi jövőben megvalósítandó programokba, együttműködésekbe. „A sport megtanít becsületesen győzni vagy emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít” – fejezte be szavait Fónagy Istvánné, Hemingwayt idézve. A két város polgármestere is méltatta a sikeres pályázatot. Tamás Barnabás a következőket mondta: „Ha két város ilyen barátságban van, mint Tiszolc és Putnok, akkor nincsen távolság a két település között. Ha két ember között barátság jön létre, akkor nincsenek, nyelvi akadályok. Ilyen a két város kapcsolata, valamint Péter Minac és az én kapcsolatom. Lehet politikailag szítani a két ország közötti problémákat, de nem lehet az emberek szívéből kiölni a szeretetett. Tudom, úgy Tiszolcon, mint Putnokon, és úgy Péter Minác és az én szívemben csak a szeretett lángjai dobognak. Ezen a három napon át azért leszünk együtt, hogy ezt a tüzet tápláljuk.” Ezután Péter Minac, Tiszolc polgármestere vette át szót: „1997ben, amikor aláírásra került a két város között a partneri kapcsolatok nyilatkozata, már tudtam, hogy Tamás Barnabással nagyon jó ba-
ráti kapcsolat fog kialakulni. Az elkövetkező események ezt be is bizonyították, valamint az, hogy a két város között is erős kapcsolat alakult ki. Az utóbbi évek során akár a kollégák, valamelyik tiszolci polgár, akár én látogattam ide, nem úgy érkeztünk, mint egy idegen országba, hanem mintha hazajöttünk volna. Örülök, hogy Putnok város polgármestere megtalált bennünket, mert addig nem volt partnervárosunk Magyarországon. Nem tudom, hogy a következőkben hogyan alakul a sorsom, de mindig szívesen jövök ide. Úgy
gondolom, hogy azok, akik ezt a pályázatot elbírálták, ezt a jó viszonyt biztosan érezték, és ez közrejátszott a pályázat sikeres elbírálásánál. Hiszen ez nem csak papíron létezik, hanem közvetlen emberi kapcsolatokon alapszik. Tiszolc város polgármestereként azon leszek, hogy ezt a baráti kapcsolatot tovább építsem. A sportnapon résztvevők már várják, és előre örülnek, a közös találkozásnak.”
Ezután, a két város iskolásainak zenés műsora következett, majd a sportolók eskütétele. Az eskü szövegét a két város polgármestere olvasta fel.
Projekt tevékenységek ütemezése: I. Program: Gömöri Sportnapok –Nyitórendezvény – Putnok (2009. október) II. Program: Téli sportnapok, workshoppal a téli turizmus lehetőségeiről – Tiszolc (2009. január) III. Program: Magyar-szlovák testvérvárosok konferenciája, magyar
és szlovák diákönkormányzatok találkozója – Putnok (2009. február) IV. Program: Vándorkiállítás a Sajó és a Rima mentén élő képzőművészek alkotásaiból – Putnok-Tiszolc (2009 tavasza) V. Program: Isten hozott Putnokon! – kulturális fesztivál, családok napja, Gömöri vadász- horgász- és lovas napok, workshoppal a tagozatok együttműködéséről (2009 tavasza) VI. Program: Isten hozott Tiszolcon! – kulturális fesztivál, gömöri vadásznap, gömöri nyári sportnapok (2009 nyara) VII. Program: Szlovák-magyar testvértelepülések találkozója – Tiszolc (2009 ősze) VIII. Program: Zárókonferencia Tiszolcon (2009 ősze) Fábián Judit
Gömöri Hírmondó
7
A háromnapos programsorozat természetesen sportesemények köré épült fel, melyek szervezési feladatait a Gömör Sport Egyesület aktivistái vállalták fel.
– Igyekeztünk olyan népszerű és egyben praktikus sportágakat választani a programhoz, melyek megrendezése független az időjárástól, másrészt kihasználja a Sportcsarnok nyújtotta lehetőségeket – mondja Kepecz Zsolt főszervező. A rendezvény célja, hogy sportági összecsapások révén elmélyítsük a baráti kapcsolatot tiszolci vendégeinkkel, versenyzési és szórakozási lehetőséget is biztosítva ezzel. Az ünnepélyes pénteki megnyitó után darts vezette fel a mérkőzéssorozatot. Amatőr státuszban lévő 6 fős csapatok állhattak a táblák elé, közöttük a két polgármesterrel és két-két képviselővel is, noha több dobálónak teljesen új volt a kocsmai játék, egész jól megbirkóztak a feladattal. Másnap a sakk és a labdajátékok vették át a főszerepet. Különböző helyszíneken egy időben zajlottak az események. Az elmejáték próbájára ezúttal ifjúsági játékosok készülhettek a Tóth Ede Művelődési Ház nagytermében. Az előzetesen csapatversenyre készülő szervezők végül egyéni schnellversennyel oldották meg a kevesebb résztvevővel érkező szlovák vendégek létszámhiányát. Ez persze semmit nem vont le az összecsapás értékéből, jól szórakoztak a játékosok, nézők egyaránt. A sakkal párhuzamosan első-
ként asztaliteniszezők vették birtokukba városunk fedett arénáját. Bár itt is az amatőr státuszra helyezték a hangsúlyt a szervezők, vendégoldalról ez nem teljesült teljes mértékben. Jobb ellenféllel szemben nemes küzdelemben maradtak alul a mieink. Nem volt ez másképp a röplabda és a rehabilitációs intézmények közötti labdarúgó összecsapásokon sem, de azt hiszem a hangsúly nem a győzelmen volt, sokkal inkább a sportszerűségen, a játékörömön és a szórakoztatáson. Női kézilabda, öregfiú, kölyök, serdülő és ifjúsági futball képezte még a további repertoárt nagyszerű teljesítményekkel, helytállással példát mutatva fair-playből, akaraterőből küzdeni akarásból. A végén pedig jöjjön egy két vélemény a pályáról és a nézőtérről. Peter Minac – Tiszolc polgármestere: Nagyszerű a szervezés és a rendezés. Játékosként érdekelt voltam a dartsban és a fociban is, kitűnően éreztem magam. Remélem, hogy ez a kezdeményezés amellett, hogy közelebb hozza egymáshoz Putnok és Tiszolc polgárait, példaértékű lehet más települések számára is. Tamás Barnabás – Putnok polgármestere: Sportbarát emberként maximálisan elégedett vagyok a látott teljesítményekkel és a szervezéssel. In-
tézményi dolgozók, sportemberek összefogásának eredménye is ez a kiváló rendezvény, melynek legfontosabb feladata, hogy ápolja gondozza az emberek szívében lévő szeretet lángját, amit természetesen akár a népek közötti szoros sportkapcsolat is életben tarthat, mint a jelen példa is mutatja. Fónagy Istvánné – elnök, MOS Bizottság: Sportmérkőzésekről lévén szó, nagyon fontosnak tartom a szurkolói biztatást is. Cserébe persze a já-
Tímár Virág Kicsit meglepődtünk az ellenfélen, mi egy középiskolás leány röplabdacsapatot vártunk, ehelyett egy felnőtt alakulatot kaptunk férfiakkal teletűzdelve. Bár simán kikaptunk, igyekeztünk minden tőlünk telhetőt megtenni. Ami a legjobban tetszett, hogy a végén sportszerűen vegyes hatosokat alakítottunk, így rendkívül szórakoztatóvá és izgalmassá vált a játék. Szinte érezhető volt a sport összefogó és tanító ereje.
tékosok gondoskodnak a drukkerek szórakoztatásáról és ez így van jól. A sportnak óriási szerepe van a lélek nevelésében, a személyiség formálásában, baráti kapcsolatok kialakításában. Ez a rendezvény első lépcsőként megmutatta, hogy az a folyamat, amit ezzel a pályázattal elindítottunk máris kezdi beváltani a hozzá fűzött reményeket.
Győr Ágnes Nagyon komolyan vettük a kézilabda mérkőzésre való felkészülést. Igaz, nem volt sok időnk az edzésekre, de az, hogy játszottunk egy jó meccset a tiszolciakkal, hogy végre mozogtunk kicsit a mindennapos hajszában, nagyon jót tett a közösségünknek. Úgy döntöttünk, ezután heti rendszerességgel végezzük majd az edzéseket. A programsorozat végén ünnepélyesen átadásra került egy lángot szimbolizáló kis szobrocska, amit Peter Minac vehetett át putnoki kollégájától Tamás Barnabástól, jelezve ezzel, hogy a láng tovább él, a kapcsolat nem szakad meg. Folytatás januárban Tiszolcon. Szakonyi Zsolt
8
Gömöri Hírmondó
A putnoki szõlõtermelés története Putnok történet írója, Balogh Béla lelkész, a 19. század végén azt írja: „Putnokon minden lakosnak van a szőlőhegyen egy-két darab szőlőbirtoka, ki itt megtelepül, első dolga, hogy szőlőt vásároljon”. Hol is vannak ezek a szőlők? Dubicsány felől haladva, a Pál völgyében, a Dienesfalvi, a Kucskó vagy Nagy völgyben, az Urak völgye, a Szörnyű vagy Forrás völgye, a kissé karéjban futó Kedves alja, Pap kútja, Völgyárok, Gedu, Hegyestető alja, Szortyogó dűlőben. Sajnos, nemcsak a jelen társadalmának és gazdaságának, hanem a szőlőtermelésnek is voltak komoly, problémás időszakai. Az 1895-ös esztendőkre a gömöri szőlők 90 százaléka a filoxéravész miatt kipusztult. Dr. Serényi Béla gróf (ebben az időben már földművelésügyi minisztériumi államtitkár), ezért a város nyugati végében lévő birtokán, 1905-ben Kertgazdasági Tanszéket hozott létre, ahol oltványokat állíttatott elő és szőlősgazda tanfolyamokon taníttatta, hogy a szőlőt oltványszőlőn kell termelni, a filoxéra megelőzése érdekében új technológiát kell alkalmazni. A létrehozott tanszék továbbépített épületeiben 1913-ban beindította a város első, Közép-Európában ismertté lett iskoláját, a háztartási iskolát, megalapozta ezzel Putnokon a későbbi közép és felsőfokú oktatást. A filoxéravész meghatározta a szőlőbirtokok nagyságát, az újratelepítéshez az állami támogatást csak legalább félholdnyi terület esetén lehetett igénybe venni. Az állami támogatás nagymértékű telepítést gerjesztett. Milyen fajtákat termeltek. A fehér szőlőfajták termelése volt az elsődleges. Hosszú időn keresztül uralkodó fajta volt a bőtermő, közepes cukortermelésű, Olaszrizling, a Hárslevelű, Furmint, de minden szőlőben voltak a család ellátást biztosító csemege fajták is. Viszonylag kevés volt a vörös szőlőfajta. Szerencsére a direkt termőkből is mindig kevés volt a szőlőhegyen. A putnoki bor többnyire közepes alkoholtartalmú, kissé savanyú nedű. Ez a régi időkben nem is volt baj, mert a gazda úgy tartotta, „a víz mosdásra, tisztálkodásra, a bor pedig a felnőtt ember szomjának oltására való”. A második világháborút követő időszakra a birtoknagyság az öröklések és a szőlő nagy munkaerő szükséglete miatt csökkent. A hatvanas évekre a század ele-
ji telepítések elöregedtek, ebben az időben egy újratelepítési hullám következett. Ebben az időben a putnoki Pénzügyőr Laktanya fináncai a pincesor több mint száz borospincéjének bejárati ajtó szemöldök fájára, („a bortermelő gazdák ellenőrzésének könnyítése érdekében”) pinceszámokat festettek. A termelésben fellendülést a hetvenes évek második fele hozott, az iparban dolgozók, a bányász lakótelep lakói köréből egyre többen vásároltak szőlőbirtokot. A szőlőhegyen csinos, különböző nagyságú hétvégi házak épültek, szalonnasütő helyekkel, a gyerekek szórakozását biztosító hintával, homokozóval, szép kis virágágyásokkal. Fellendült a gyümölcsfa-telepítés, a szőlők új fajtákkal való pótlása. A könnyebb, korszerűbb lugas-művelés előtérbe került. Az utak karbantartása javult. A szőlőhegy egy jelentős részén kiépítették a villamos hálózatot. A személygépkocsival könnyen megközelíthető helyeken megélénkült a hétvégi házakban az élet. A rendszerváltás utáni időszak újabb fordulatot hozott. Megsokasodtak a hétvégi házbetörések, a hétvégi házak környékéről, a lugasok oszlopairól a fém-tolvajok elvitték a könnyen mozdítható fémtárgyakat. A sok bosszúsággal járó lopások miatt csökkent a művelési, gondozási kedv, egyre többen hagyták ott szőlő birtokukat. A területek néhány völgyben a (lásd Kucskó, Pálvölgye stb.) erdős, fás, elgazosodott területekké váltak, válnak. A termelési kedv csökkenését a közelünkben lévő borvidékek alacsony árai is befolyásolták. Néhány rideg, számszerű adat a putnoki szőlőtermesztésről. A nyolcvanas években szervezett putnoki borversenyek kapcsán hozzájutottam az adócsoport „boradó nyilvántartásához”, most ebből idéznék néhány adatot. A nyilvántartott szőlőterület nagysága 1982/83ban 60 ha, a boradót fizetők száma több mint 600 család, a boradót fizetők által előállított, „adózott bor” 1200 hl, az összes (add hozzá az „adómentes fejadagot”) kb. ca. 1800 hl- 2200 hl. Az egy családra jutó terület 1000 m2, az előállított bor mennyiség kb. 300 l/család, a számított termésátlagok alacsonyak, 4060 q/ha körüliek. Szomorú tény, a művelt szőlőterület nagyságát most, 10 ha körülinek vélem. Andók György
MÚZEUMOK ÕSZI FESZTIVÁLJA
Két előadást hallgattunk meg egy hét eltéréssel a fesztivál keretében. Az elsőt Zsigray Árpád, Arló polgármestere, aki Tai Chi oktató, Putnokon tartotta. Előadásának címe: A Távol-Kelet teái. Utána Kung Fou Cha teaceremónián vettünk részt. Az előadó a teacserje felfedezéséről, terjedésének történetéről beszélt. Tudjuk, a történet Kínára vezethető vissza, ahol k. e. 2737: Shen Nong császár rendeletileg tette kötelezővé a víz fogyasztás előtti fölforralását. Az ő nevéhez kötődik a tea felfedezése is. A hagyomány szerint egyszer a császár épp vizet forralt egy kiránduláson, amikor a fákról tealevelek hullottak a melegítőedénybe. Az amúgy hobbitudós császár a főzetet megkóstolta, és ízlett neki. A tea föl volt fedezve. Shen Nong császár természetesen nem létezett, i.e. 2737-ben még egyáltalán nem létezett a birodalom, tehát semmilyen rendeletet sem adott ki. K.e. 53-ban – a hagyomány szerint legalábbis – Wu Li Zhen termeszteni kezdi a Gan Lu (Édes Harmat) teát a Sichuan tartományban található Meng-hegyen (Mengshan vagy Mengding). A diaképekkel gazdag előadás után, a teázás szertartásával ismerkedtünk meg Kung Fou Cha módra. Megtudhattuk a mestertől, hogy nem mindegy, hogy a teafajtákat hány fokos vízzel öntjük le. Minden felöntésből először a kis féldrágakőből faragott szent kapott. Aki szereti az ízes-zamatos minden külön ízesítés nélküli teákat azok nagyon élvezték a különböző színeket, aromákat. Mi úgy európai módra közben beszélgettünk, a mester megjegyezte, hogy a szertartáshoz még járulna egy kis halk zene is, és a szótlanság, ellazulás, a tea igazi ízlelése távol-keleti módra. A következő héten egy
putnoki karizmatikus férfiember, aki 32 év újságírói, ill. főszerkesztői gyakorlatot hagyva maga mögött váltott, és örömünkre lelkes népművelő lett itt szülővárosában – tartott előadást. Már sokan biztos kitalálták Fónagy Istvánról van szó. Ő a képről, a fotózásról beszélt. Egy jó fotós kamerája mindent lát, egy fényképet azonban leginkább az élet hozta téma tesz emlékezetessé. Így gyűlik fel a képekbe zárt pillanat az utókornak. Putnok múltját, jelenét is őrzik ezek a képek. A legutóbbi fotópályázat eredményeit élvezettel szemléltük. A Sajó örökkévalóságát, mégis mindig más arcát nézhettük meg, majd a régi Putnok újjávarázsolt utcáival, tereivel ismerkedhettünk a fényképész szemével. A portrék titkait is figyelemmel kísértük. Az emlék elhalványul, a kép megőrzi annak nagyszerűségét. A világ tíz legjobb fényképében is gyönyörködhettünk. Az Apollo 11 leszállását a Holdra állítólag többen követték figyelemmel, mint addig bármely televíziós műsort valaha. Az első lábnyomok egyikéről készült felvételt pedig a világ leghíresebbjei között tartják számon. A szakértők szerint szél hiányában ez a lábnyom még évmilliókig látható lesz a Hold felszínén. Steve Mc Curry 1984 decemberében készítette el azóta világhírűvé vált portréját. A kép Egy afgán lány címmel jelent meg a National Geographic Magazinban. A lány szemében ott tükröződik az egész szovjet-afgán háború borzalma. A humor kategóriából világhírű az a kép, ahol Einstein kinyújtja a nyelvét. A kép 72. születésnapján készült, egy házaspár társaságában ábrázolja a tudóst. Gratulálunk a múzeumnak, hogy ilyen érdekességekkel ismertetett meg minket és kíváncsian várjuk a folytatást. P. K.
Gömöri Hírmondó
9
10
Gömöri Hírmondó
SIKERT HOZOTT A „POSTA”
„Jóska, levelet hozott a posta” – hangzik a mulatós slágerben. Nos, putnoki kézbesítőink ózdi kollégáikkal karöltve ezúttal nem táviratot vagy csekket kézbesítettek városunk lakóinak, hanem egy nagyszerű sporteseménnyel gazdagították a település „postaládáját”. 2009. szeptember 27-én a Posta Biztosító I. Kézbesítő Kupájára területi igazgatóságonként 5-5-5, összesen tizenöt válogatott utazott a kispesti Bozsik stadionba egy nagyszabású megmérettetésre. – Az ózdiakkal vegyes csapatot állítottunk ki a kupára – mondja büszkén Gajdos Imre, a helyi posta vezetője. – Három ötös csoportban mérkőzhettek a gárdák körmérkőzés formájában, a három csoportgyőztes került a fináléba. – Azt eddig is tudtuk, hogy a putnoki kézbesítők elég jó barátságban vannak a labdával,
csakúgy, mint az ózdi kollégáik, de az elért eredmény várakozáson felüli. – Így van. Ezt a tornát nyugodtan illethetjük az országos jelzővel, így az, hogy a Gömör Posta csapata a selejtezők és a helyosztók során hibátlan mérleggel 43:6os gólkülönbséggel az első helyen végzett, óriási fegyvertény. – A rúgott gólok számából rögtön felvetődik a kérdés, mi adtuk a gólkirályt? – Igen, Budai Tamás lett a legeredményesebb 14 góllal, őt Juhász Csaba követte 13-al. – Hogy éreztétek magatokat? – Tökéletes volt a szervezés és pálya, minőségi az ellátás és fair play. Azt hiszem ezzel mindent elmondtam. – És persze a győzelemhez dukál a gratulációm! Szakonyi
Ma már rejtvényújságot sem kell vennie annak, aki az agytekervényeit karban szeretné tartani. Elég, ha kezébe vesz egy áram-, víz-, netalán egy gáz számlát. Adatok tömkelege zúdul rá, várva, hogy megfejtse őket. Miután ezen agytornát követően még mindig tanácstalan, hogy hogyan is áll az illető szolgáltatóval, marad a csekk, ami legtöbbször közöl egy befizetendő összeget. Hogy az reális-e, az egyszerű állampolgár számára legtöbbször ellenőrizhetetlen. Ha az összeg a megszokottól nagyban eltérő, akkor kezd órát leolvasni, összehasonlítgatni korábbi számlákat, érdeklődni ismerősöktől, hogy ki mennyit fizetett. Ha a szolgáltatóhoz fordul, közli vele a különböző géphang, hogy mit kell bepötyögni a készüléken, s végre többszöri próbálkozást követően előtte a cél, meghallgathatja az
ügyfélszolgálat illetékesének először készséges, majd kioktató tájékoztatását, hogy milyen figyelmetlen, nem ért igazán a rejtvényfejtéshez. Fizetni pedig kell, mert... A hangvétel a paci helyzetnek köszönhetően a TIGÁZ-nál finomodóban van, ma már talán érdeke a cégnek a magas C-ből lejjebb adni, s némi megkülönböztetést is tenni, hogy mely fogyasztók azok, akik úgymond nem élősködőek, és fizetnek, amennyiben pillanatnyi pénzzavarukat megoldják, s kik azok, akiknél hosszabb távon sem várható a helyzet konszolidálódása, remény sincs a tartozás behajtására. Mindezt a gázpiac felszabadulása, új szolgáltatók megjelenése eredményezte. Visszatérve a számlázásra, túl nagy kérés lenne, ha a szolgáltatók egyértelműen, a lakosság számára
Tóth Ede születésének évfordulóján
A Tóth Ede Alkotókör a Péczeli ÁMK minden évben megünnepli a Putnokon született neves színműíró születésnapját. Az ÁMK művelődési házában kiállítás nyílt az alkotókör 19 művészének 22 munkájából. Ez az összeállítás a reneszánsz év és a Legenda a szakállas farkasról c. munkákból készült. A megnyitóra összegyűlteket Fónagy Istvánné, a MOS Bizottság elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Tamás Istvánnak, az alkotókör elnökének, aki egy perces néma felállással emlékezett a nemrég elhunyt Forray Gracsner Zsófiára, az alkotókör megálmodójára, alapító tagjára. Örömmel jelentette be, hogy a kör egyik alelnöke Simon M. Veronika Varsóban állít ki és öregbíti az alkotókör jó hírét. A műsort a Péczeli ÁMK zenei tagozatának tanulói szolgáltatták. Az ünnepség a könyvtárban folytatódott, ahol Arany Beáta tartott előadást Tóth Ede és b. neje címmel. Az értékes előadást Boldizsár János gimnáziumi tanár Időmetszet c. kötetének bemutatása követte. A tanár úr majd nyolcvan évesen is a mai napig tanít, ahogy ő állítja, munka nélkül már rég
nem élne. A kötetet volt kazincbarcikai tanítványai adták ki, nagy szeretettel. Szebben nem is lehet róla nyilatkozni, mint azt teszi Fóthi Erzsébet szerkesztő a könyv utószavában: „nem láttam emberben lefegyverzőbb tisztaságot”– mondta Kondor Béla Áprily Lajosról. Ez a mondat jutott gyakran eszembe, amikor kedves középiskolai tanárom, Boldizsár János gyűjteményes kötetét szerkesztettem. Fiatalkori álma az építészet volt, de a Rákosi-korszak gyakorlatának megfelelően nem választhatott saját maga hivatást. Ismeretlen döntéshozók az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Karán a matematika-fizika szakot jelölték ki számára, ahol 1954-ben szerzett diplomát. Az építészet szegényebb lett egy tehetséggel, a diákok ezrei viszont egy olyan embert ismerhettek meg, aki a szaktantárgyai tanítása mellett a művészetek és a természet szeretetére, a sport élethosszig tartó élvezetére hívta fel a rábízott fiatalok figyelmét. A szerzőt Tamás István mutatta be a megjelenteknek. Placskó K.
is érthetően közölnék egy-egy számlán, hogy kinek ki felé van tartozása, illetve követelése? Azt sem ártana jelölni, hogy ha netalán ők fizetnek, milyen módon, s mikor tesznek eleget kötelezettségüknek.
Tudomásul kellene venni, hogy mi,fogyasztók vagyunk azok, akik eldöntjük, hogy mikor szeretnénk rejtvényt fejteni, s ezen szórakozásunknak formáját is mi szeretnénk megválasztani!
TÚL NAGY KÉRÉS LENNE?
Gömöri Hírmondó „Szép az ifjúság, de mi sem hagyjuk magunkat” gondolat jegyében rendezte meg az Irodalmi és Daloskör a szüreti mulatságot. A Bányászklub már hagyományt teremtve tartja meg minden évben a pótszilvesztert, a Női Klub a farsangi mulatságot. A mi klubunk úgy döntött, megszervezi a szüreti mulatságot, hogy egy kis vidámságot vigyünk anyagi gondokkal, betegségekkel tarkított életünkbe.
11
Nyugdíjas szüreti mulatság a bányatelepi kultúrházat, hogy az ülőhelyek 130 fő részére biztosítva legyenek. Az asztalokra kis kosarakban szőlőt tettünk, és a termet is szőlővel és indával díszítettük. Asztalra raktuk a sok-sok tombolát, amit a polgármester úr,
vezetője, Szűcs István ajánlott fel, a klub női tagjai helyükre kísérték a vendégeket. A klub vezetője köszöntötte a vendégeket, külön köszöntötte Tamás Barnabás polgármester urat, a képviselőket, a református lelkészt, a katolikus ka-
képviselők, vállalkozók és a klub tagjai hoztak be. Szombaton már nagyon izgultunk mindannyian és 3 órakor már a kultúrházban voltunk, az utolsó símításokat elvégezve vártuk a vendégeket. Az ajtóban köszöntés után mindenki egy fehér vagy vörösbort választott magának, amit a klub
nonok urat. Felkérte a polgármester urat, mint a bál védnökét, hogy nyissa meg a rendezvényt. Ezután elkezdődött a meglepetés műsor. Mészárosné klubtársunk Darnyi Béla bácsi köszöntőjét olvasta fel, amiben mindenkinek jó egészséget és jó szórakozást kívánt. Az egész műsor a szőlőről, s borról, a vidámságról szólt, az alábbi sor-
rendben. A klub tagjai közösen énekeltek, Andókné és Dériné verset mondtak, cigánytánc paródiát táncolt Bánkutiné, Bikki Imre, Geréné „Ha én gazdag lennék” – énekelte Gál László. Putnok bortermeléséről előadást tartott Andók György. A Bánkuti házaspár előadta a „Jamaicai trombitás” című művet. Operettrészletet adott elő Bánkutiné és Gál László, és ennek folytatásaként elénekeltük a közönséggel együtt a „Szeressük egymást gyerekek” című dalt. Az éjszaka hátralévő részében Győr Józsefné és társai szórakoztatták a vendégeket, jó hangulatot teremtve, ami abból is látszott, hogy a táncparkett soha nem volt üres. A tombolahúzás 10 órakor megtörtént, aki nyert, nagyon örült, aki nem, szomorú lett. A hangulat nagyon jó volt, szerintem mindenki jól érezte magát, de az idő haladt, és így egy órakor a mulatság véget ért, fáradtan, de boldogan indultunk haza. Gere Miklósné Szűcs Istvánné klubtagok
délutánt, melynek remélhetőleg hamarosan lesz folytatása az advent közeledtével. 29-én, kedden Palacsinta-partira hívtuk meg szépkorú lakóinkat, akiknek ebben az édességben ritkán lehet részük. Köszönet a segítségért Regősné Icukának, aki az alapanyagokat rendelkezésre bocsátotta, és Kappelné Pannika és Válintné Magdi kolléganőnknek, akik órákon át sütötték a palacsintákat, hogy mindenki jóllakhasson belőlük. A délután hangulatát emelte, hogy ellátogatott hozzánk Kovácsné Így ünnepeltünk az Idősek Világnapján Irénke néni, aki anekdotáival, nótáival szórakoztatta Szeptember 28-án, hétfőn váro- időseinket, akik alig akartak visszasunk nyugdíjas klubjainak képvise- menni a szobáikba, olyan jól érezlőit hívtuk meg intézményünkbe, ték magukat. akik örömmel elfogadták meghívá30-án szerdán szerettük volna kisunkat, és nem érkeztek üres kéz- csit megmozgatni a lakókat, de nem zel, hiszen a vidám kis nóta-össze- csak fizikailag, hanem szellemi veállításuk mellé sok-sok finom házi télkedők formájában is. Az alapelsüteménnyel és borral is kedves- látásban dolgozó kolléganők érdekedtek a lakóknak. Jól sikerült kö- me, hogy nagyon kellemesre sikezös éneklés és beszélgetés zárta a redett a délután, a szellemi TOTÓ, a
villámkérdések, a találós kérdések és az ügyességi feladatok nagy sikert arattak, és szinte mindenki nyert az apró tárgyjutalmakból. Október 1-re, csütörtökre Családi nap néven egy olyan összejövetelt szerveztünk, ahová meghívtuk a családtagokat is, hogy megmutathassuk: mire vagyunk képesek együtt: idős emberek, és az intézmény ápolónői. Hetek óta készültünk már erre, kiválasztottuk az alkalomhoz illő verseket, és zeneszámokat, eljuttattuk a hozzátartozókhoz a meghívókat, és nagy várakozással néztünk a félórás kis műsorunk fogadtatása elébe. Azt mondhatom, hogy várakozáson felüli volt a siker, és a létszám is, hiszen nagyon sokan megjelentek a családtagok közül, jelezve ezzel, hogy kíváncsiak az intézményben folyó kulturális programokra. Meghatottan nézték végig a műsort, és nagyon sok gratulációt kaptunk. Köszönjük a hozzátartozóknak az ajándékként hozott süteményeket és házi borokat, mellyel nagy örömet szereztek nekünk.
A hét záróakkordjaként került megrendezésre október 2-án pénteken a város polgármesterének és az intézmény vezetőjének köszöntése egy meghitt ünnepség formájában, ahol Tamás Barnabás polgármester úr egy hatalmas tortával, Balázs Zoltánné intézményvezető 1-1szál virággal köszöntötte a szépkorú lakókat. A Soldos Emília Óvoda Pillangó nagycsoportjának zenéstáncos műsora színesítette a programot, akik szintén készültek 1-1 apró ajándékkal minden idős ember számára. A héten többször is elhangzott, hogy mi azért dolgozunk, hogy ne csak egy idősek napját, vagy hetét ünnepeljünk egy évben, hanem azt szeretnénk, hogy minden nap arról szóljon, hogy értük dolgozunk, megadva a tiszteletet, megőrizve az emberi méltóságot, figyelve lakóink minden kívánságára. Ezen az úton szeretnénk továbbhaladni a hozzátartozók teljes megelégedésére, és remélve, hogy jól érzik magukat lakóink ebben a közösségben. Gyurán Ferencné vezető ápoló
A bál szervezését már szüretkor elkezdtük, szőlőt hagytunk, szépen felkötöztük, hogy épp maradjon a díszítéshez. Miután a „fiatalabb” nyugdíjasok egészségileg nem annyira korlátozottak még a mozgásban, ők szervezték a bált. Meghívtuk a városi nyugdíjas klubok tagjait, valamint a dubicsányi nyugdíjas klubot, a városi önkormányzat vezetőit, a képviselőket és azokat az ismerősöket, barátokat, akik szívesen szórakoznak a nyugdíjasokkal. Mivel Irodalmi és Daloskör vagyunk, egy kis műsorra is gondoltunk, ezért a klub művészeti vezetője, Bánkuti Sándorné összeállított egy kis műsort, ami meglepetésnek készült. Pénteken délután a szervezők elmentünk feldíszíteni
Így ünnepeltünk az Idősek Világnapja alkalmából
Idén rendhagyó ünnepségsorozattal emlékeztünk meg a Szkala Bertalan úti Idősek Otthonában az október 1-i Idősek Világnapjáról. A hét minden napjára készültünk valami meglepetésprogrammal a bentlakóink részére.
12
Gömöri Hírmondó
É L A L E N GY E L - M A GYA R B A R Á T S Á G
A testvérvárosi kapcsolatok bővüléseként 2003 decemberében került sor a lengyelországi Nowy Zmigróddal a szerződés megkötésére. Az azóta eltelt évek alatt bebizonyosodott, hogy mindkét település vezetői komolyan veszik a szerződésben megfogalmazottakat.
A protokoll látogatásokon túlmenően 120 putnoki diák látogatott el e kapcsolat révén Lengyelországba, ismerkedett meg lengyel gyerekekkel, családokkal. Ugyanennyi lengyel tanuló érkezett városunkba, s élvezte a putnoki családok vendégszeretetét. A kapcsolat építése nem rekedt meg a gyerek szintjén, a putnoki nyugdíjas szervezetek kezdeményezésére az idén már nyugdíja-
saink is lengyel vendégeket fogadtak, illetve ellátogattak Nowy Zmigródba. Tapasztalataikról élményszerűen számoltak be e lap hasábjain. A lengyel és magyar népet öszszeköti a történelmi múlt. Nincs egymással szemben a két nemzetnek adóssága, viszálykodása, inkább a sorstársi kapcsolat az, ami egymás között a meghatározó. Talán ez is oka lehet, hogy tapasztalataim szerint mind a gyerekek, mind a felnőttek a közösen eltöltött rövid idő alatt is közel kerülnek egymáshoz, s a látogatások befejezésekor könnyes szemmel búcsúznak egymástól a viszontlátás reményével. Így történt ez a lengyel gyerekek szeptember végi látogatásakor is. A szervezők tartalmas program biztosításával igyekeztek emlékeze-
tessé tenni a gyerekek itt-tartózkodását. Az első nap a sport jegyében zajlott a Serényi László Általános Iskola vendéglátásával. A második napon a vendégek és vendéglátók a középiskolába látogattak el. Kurtán Tibor és diákjai élvezetes önvédelmi bemutatóval tették színessé a délelőttöt. A délután a Péczeli iskolában a kultúra és a szórakozás jegyében zajlott. A két általános iskola diákjainak legsikeresebb produkcióit láthatták a vendégek, majd a diszkóban szórakozhattak a fiatalok. A harmadik napon a gyermekcsoport Miskolcra és Tapolcára látogatott. A barlangfürdő felejthetetlen élményt jelentett vendégeinknek, élvezték a gyönyörű környezetet, a thermál vizet, ami hazájukban ritkaságnak számít. A miskolci városnézést követően némi szuvenír
vásárlása után a nap ismét a Péczeli iskolában folytatódott a sajóvelezdi néptáncosok bemutatójával. Az utolsó nap programjáról a gyerekeknek a családok gondoskodtak. A felnőtt kísérőkkel ekkor látogattunk el Gömörszőlősre, ahol É. Kovács Judit szakszerű idegenvezetésével ismerkedtünk a hely értékeivel. Hogy ez a program megvalósulhatott, köszönet érte Putnok Város Önkormányzatának, a tolmácsolásban legtöbbet segítő Bartha Gabriella és Pokóné Lődi Mariann tanárnőknek, a két általános iskola nevelő testületének, s nem utolsó sorban a vendéglátó családoknak. Fónagy Istvánné és Egerszegi Márta, a program fő szervezői
Sikeresen mutatkoztak be a vendégeknek iskolásaink
Felelõsségünk van a fiataljainkért
Mindazok a szülők, pedagógusok, kutatók, akik figyelmesen szemlélik a serdülő korba érkezett gyerekeket, egyre rémültebben látják azt a folyamatot, amely e korosztály képviselőire jellemző. A szociológusok már évekkel ezelőtt vészharangot kongattak, hiszen nyilvánvaló volt, hogy az egzisztenciális gondok, a családok széthullása, a politikai, világnézeti megosztottság, a média befolyásának növekedése, az internet által előidézett információrobbanás negatív irányba befolyásolja fiataljaink társadalmi beilleszkedését.
Ezek ismeretében már sok dolgon nem csodálkozhatunk, ami fiataljaink viselkedésére ma jellemző. Néhány ilyen megállapítása a kutatásnak: – A gyerekek mindenáron történő boldogulási vágya erősödik – A hajlandóság, hogy változtassanak helytelen viselkedésükön, egyre rosszabb.
A megyei rendőrkapitányság előadója a tanulókat fenyegető veszélyekre hívja fel a figyelmet – A generációk közötti szakadék sa visszaszorul a kortárs közösségekkel szemben. Gyermekeink mélyül. – Nő a felnőtt társadalommal szem- szorongóvá váltak. Közülük jó néhányan előbbbeni bizalmatlanság. – A közösségi értékek (pl. szolida- utóbb tetteik következményeként ritás, felelősségvállalás) csökken- hamar ismertek lesznek a rendőrségen, s beindul az igazságszolgáltanek. – A mások rovására szerzett előny tás gépezete velük szemben. – Mit tehetünk? Nehéz megfopozitív megítélést kap. galmazni. – Az erőszak elítélése gyengül. Az egész társadalomnak van felMindehhez járul, hogy nincsenek stabil védettséget nyújtó közös- adata. A szülő legfőbb kötelessége ségek, az iskola és a szülői ház hatá- lenne a család által nyújtható biz-
tonságos környezet megteremtése, az odafigyelés. Aki gyermeket szül, annak felelőssége kell hogy legyen a sorsának alakulása miatt, nem az állami támogatási rendszerre kellene alapozni ellátását. Hogy milyen cimborákkal barátkozik, elkészíti-e feladatait, jár-e iskolába, egy-egy buli után nem fetreng-e az árokparton… mindezek nem is az anyagiaktól függnek. Az iskolának, egyháznak szintén megvan a sajátos feladata. A társadalmi normák elfogadtatásával segítheti a felnőttkori boldogulást. Görbe tükröt kell tartani a fiatalok elé, megadva a választás lehetőségét. A gyermekvédelmi rendszer hatékony működése elengedhetetlen, hiszen ha baj van, fel kell lépnie a fiatal érdekében. S a törvények alkotóinak is óriási felelőssége van. Nem mindegy, hogy mire ösztönöznek a megalkotott törvények. Mert azok által meghatározott keretek között mozognak az egyének. Egerszegi Márta
