Global Marshall Plan. balance the world with an Eco-Social Market Economy

Josef Riegler Franz Josef Radermacher

Global Marshall Plan balance the world with an Eco-Social Market Economy

Global Marshall Plan balance the world with an Eco-Social Market Economy

Vízió Az egész világra kiterjedö igazságosság, béke és fenntartható fejlödés Út Világméretû partnerkapcsolat – ökoszociális piacgazdaság az egész világon Stratégia „Nyertes-nyertes szituáció“ mindenki számára

Tisztességes fejlödési lehetöség mindenki számára a millenniumi fejlesztési célok finanszírozásával Tisztességes piacgazdaság mindenki számára az egész világon kötelezöen érvényes ökológiai és szociális normák, a piaci nyitás és a (társ)finanszírozás segítségével Világgazdasági csoda és a növekedés elömozdítása a beruházás-ösztönzés és a növekvö vásárlóerö révén

A remény tervezete

3

2003 májusában a tudomány, a politika, a média, a kultúra területén tevékenykedö emberek és a fejlesztési együttmûködés szervezetei összefogtak, hogy tegyenek valamit az emberiség fejlödésének egyre fenyegetöbb tévutai ellen: az ENSZ által jóváhagyott fejlesztési célok megvalósítását össze kell kötni a globalizált gazdaság ökoszociális kereteinek megteremtésével. Megszületett a „Világ-Marshall-terv az egész világra kiterjedö ökoszociális piacgazdaságért!” gondolata. Ez a kezdeményezés rendkívül dinamikusan fejlödött és idöközben a civil társadalom már több mint 50 szervezete és kiemelkedö személyiségek támogatják. Az „elsö kezdeményezökhöz” – a Római Klub, az Európai Ökoszociális Fórum, a Világszerzödés Alapítvány, a Budapest Klub – hamarosan a civil társadalom és gazdaság fontos szervezetei csatlakoztak: például a Nem Állami Fejlesztéspolitikai Szervezetek Szövetsége (VENRO), a Föld Barátai és az AIESEC egyetemi hallgatói szövetség nemzeti szekciói, a Gazdasági Fejlesztési és Külkereskedelemi Szövetség (BWA) és a Gazdaság Fiataljai és nemzetközi szövetségük, a Junior Chamber International (JCI) (Nemzetközi Ifjúsági Kamara). Nemzetközi szinten is nagyon pozitív visszhangra talált a kezdeményezés. A kezdeményezés több konferenciát szervezett különbözö európai városokban és képviseltette magát számos nemzetközi rendezvényen. Csak példaként szeretnénk megemlíteni a Szociális Világfórumot /World Social Forum/ Mumbaiban, a Világkultúrák Parlamentjének ülését Ankarában, a Világ Vallásainak Parlamentjét Barcelonában és az Információs Társadalom Világcsúcstalálkozóját (WSIS) Genfben és Tuniszban. A legkülönbözöbb területek neves személyiségei nyilvánították ki jóakaratukat és támogatásukat a Világ-Marshall-terv kezdeményezés iránt, közöttük dr. Horst Köhler, a német szövetségi elnök, dr. Heinz Fischer, az osztrák szövetségi elnök, dr. Benito Ferrero-Waldner EU-külpolitikai biztos és a Római Klub elnöke, Hasszán jordán herceg.

4

A remény tervezete

Global Marshall Plan balance the world with an Eco-Social Market Economy

Az EU mint a remény hordozója Tervezetünk és sok-sok ember számára is a remény hordozója az Európai Unió. Ezért elöször is kifejezetten Európa döntéshozóihoz szól a Világ-Marshallterv kezdeményezés. A Világ-Marshall-terv kidolgozásának elsö lépése az Európai Unió tanácsadó testületének felállítása kell legyen. Ennek kell kidolgoznia az „Észak” és a „Dél”, a civiltársadalom és a gazdaság képviselöinek bevonásával a Világ-Marshall-terv finanszírozásának és megvalósításának pontos javaslatát. I. Az egész világra kiterjedö ökoszociális piacgazdaság kialakulásáért küzdö Világ-Marshall-terv eszméi A következö fejtegetések hozzászólásként és javaslatként értendök. A dokumentum célja az, hogy egy ilyen, a kiegyensúlyozottabb jövö érdekében kidolgozott világstratégia megvalósíthatóságát és finanszírozhatóságát mutassa be. A gazdaságnak, a tudománynak, a politikának és az egész civiltársadalomnak aktívan és közösen kell nekilátnia a Világ-Marshall-terv tartalmi kidolgozásának, egy „Világméretû Szolidaritási Terv / Bolygó Szerzödés” /„Global Solidarity Plan/Planetary Contracts“/ szellemében.Tervezetünk minösége és sikere döntöen az ö elkötelezettségüktöl és hozzájárulásuktól függ. Az egész világon felelösséget igénylö célokban és lépésekben való megegyezés szakaszát a legsürgösebben fel kell váltania azon szakasznak, melyben a globális változások valóban meg is valósulnak. A Világ-Marshall-terv kezdeményezés elindítói a következö évek legfontosabb feladatának, a világméretû cselekvöképesség új minöségébe való belépésnek tekintik azt, hogy a globális normák megvalósításában megszûnjék az érzékelhetö bénultság olyan konstellációk révén, melyek minden érintett számára hasznot hoznak. Ez föleg a Világ-Marshall-

A remény tervezete

5

terv finanszírozását és megvalósításának mechanizmusát érinti, hiszen ez kapcsolatban áll a kötelezö ökológiai és szociális elõírások gyakorlati megvalósításával is. II. Az Egyesült Nemzetek millenniumi céljai Az ENSZ 2000-ben tartott Millenniumi Csúcsértekezletén 191 államfö világméretû fejlesztési célokban állapodott meg, amelyeket 2015-ig kell megvalósítani. A Világ-Marshall-terv elsö szakasza is ezekre összpontosít: 1. Világszerte csökkenjék felére azon személyek száma, akik jövedelme napi egy dollárnál kevesebb (jelenleg még több mint egy milliárd fö) 2. Minden gyermek számára váljék lehetövé a teljes általános iskolai programban való részvétel 3. A nök egyenjogúságának és nagyobb befolyásának támogatása 4. A gyermekhalandóság csökkentése a mai érték harmadára 5. Az anyák egészségének lényeges javítása 6. A HIV/AIDS, malária és más járványos megbetegedések irányának megfordítása 7. Változzon meg a környezeti eröforrások elvesztésének irányzata és csökkenjék felére azon emberek száma, akik nem jutnak egészséges ivóvízhez (ma egy milliárd fö felett van) 8. Újfajta fejlesztési partnerség életre hívása: a) megfelelö keretfeltételekkel nyílt világkereskedelmi és világfinanszírozási rendszer kialakítása; b) intézkedések a szegénység leküzdésére, pl. a különösen szegény országok eladósodása tekintetében; c) értelmet adó és produktív munkalehetöségek teremtése; d) a fontos gyógyszerekhez való megfizethetö hozzáférés biztosítása; e) a modern technológia által nyújtott elönyökhöz való hozzáférés biztosítása mindenki számára. Idöközben minden központi nemzetközi szervezet magáévá tette ezeket a célokat, pl. a Világkereskedelmi Szövetség (WTO), a Munkaügyi Világszervezet (ILO), az Egyesült Nemzetek Környezetprogramja (UNEP), a Világbank (WB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

6

A remény tervezete

III. A Világ-Marshall-tervhez szükséges pénzügyi keretek A Millenniumi Fejlesztési Célok eléréséhez szükséges, még nem fedezett finanszírozási igény az Egyesült Nemzetek elemzése, az úgynevezett Zedillojelentés (2001) szerint körülbelül 50 milliárd US-dollár évente. Ehhez jön még évente 20 milliárd US-dollár a világ közjavainak rendelkezésre bocsátására, az optimalizált, világméretû ökoszociális piacgazdaság alapvetö keretfeltételeinek biztosítása érdekében. A kötelezettséget vállaló ígéretek 2006-tól ezen pótlólagosan szükséges eszközökböl évente már 12 milliárd US-dollárt fedeznek. Mivel azonban az eddigi tanulmányok a Millenniumi Fejlesztési Célok 2015ig való eléréséhez a pénzek feletti rendelkezést már 2001-töl feltételezték, és a Világ-Marshall-terv bevezetése elöreláthatólag 2008 elött nem lesz lehetséges, 2008-tól további évi kb. 100 milliárd dollárnyi finanszírozási keret szükséges, amit progresszív módon kell rendelkezésre bocsátani. Ezen nagyságrend érzékeltetéséhez a következö összehasonlító adatokra utalnánk: A nemzetközi fejlesztési segély teljes összege jelenleg mintegy 55–60 milliárd US-dollár. Ez a segélyezö országok bruttó hazai termékének (GDP) kb. 0,2 százalékának felel meg. A javasolt Világ-Marshall-tervvel ez az arány a GDP 0,5 – 0,6 százalékára emelkedne. Ez még mindig az alatt a 0,7 százalék alatt marad, amelyben a Világközösség már 1970-ben célként megegyezett. Összehasonlítási értékként szolgálhat még az USA által a második világháború után Európának nyújtott Marshall-terv százalékos nagysága. Ezt a tervet négy éves idöszakon keresztül az USA GDP-jének átlagosan 1,3 százalékából finanszírozták. Az Európai Unió teljes államháztartása jelenleg az EU tagországok GDP-jének kb. egy százaléka. E számok is világossá teszik, hogy a Világ-Marshall-terv finanszírozható. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az Egyesült Nemzetek Millenniumi Céljainak megvalósításához szükséges pénzügyi eszközök megnövelése a feszített államháztartási helyzet miatt aligha várható a nemzeti költségveté– sekben. A kezdeményezõk ezért az eszközök elõteremtésének új, innovatív, nem szokványos módjait támogatják. Ehhez felhasználjuk többek között a brit pénzügyminiszter Gordon Brown és Soros György pénzügyi szakember ötleteit.

A remény tervezete

7

Az alapgondolat: világadók bevezetése azért, hogy elkerüljük a regionális verseny torzulását, hiszen a globális közgazdasági intézkedések csak aránytalanul alacsony mértékben járulnak hozzá az adók elöteremtéséhez; rendkívül alacsony adók, hogy ne terheljék a gazdaságot és a fogyasztókat; könnyû adminisztrálhatóság a már meglevõ intézményeken keresztül. A következõ három példa pusztán javaslat a további vitákhoz. 1. Rendkívüli intézvényezési jog a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) A Zedillo-jelentés és Gordon Brown is támogatta Soros György pénzügyi szakember javaslatát, mely szerint kihasználandó az IMF rendkívüli intézvényezési joga a fejlesztési finanszírozáshoz. Rendkívüli intézvényezési jognak nevezik azokat a hiteleket, amelyek egy ország rendelkezésére állnak az általa az IMF-alapba befizetett kvóta arányában. Pozitív hatás adódik abból, hogy a fejlödö országok a kvóta részleteit saját, gyakran gyengébb valutájukban fizetik be, a valutakosárból viszont stabil valutában kapják meg a hiteleket. Soros György azt javasolta, hogy az ilyen rendkívüli intézvényezési jogokat a jövöben évente engedélyezzék. Ezen javaslat alapján a szegényebb országok számára mintegy tíz milliárd dollárral több pénz folyna be fejlesztési feladataikra. Ehhez jönne a gazdag országok 18 milliárd dollárt kitevö kvótarésze, amit rendelkezésre kellene bocsátani a fejlesztések finanszírozására. Ez jelentös finanszírozási alapot képezhetne a Világ-Marshall-terv számára. A Világ-Marshall-terv kezdeményezés iménti javaslata évi 30–40 milliárd dollár folyósítását irányozza elö a rendkívüli intézvényezési jogból a déli országok számára. Ezzel ugyan csökkenne a gazdag országok vagy ország-csoportok központi bankjainak ilyen jellegû pénzteremtö lehetösége, de mindez felvállalható mértékben. 2. Csekély mértékû adók a globális pénzügyi tranzakciók után Különbözö irányból javasolták az ún. „Tobin-járulék” kirovását a globális pénzügyi tranzakciók után, hogy abból finanszírozzuk a fejlesztési világcélokat. Javaslatunkban csak egy rendkívül csekély járulékot indítványoztunk ennek az eszköznek az óvatos alkalmazásaként és ezt is csak globális szinten. Óvatos bevezetésként a vita alapját a globális pénzügyi tranzakciók után fizetendö 0,01 százaléknyi világjárulékkal képezhetné. Ezt megfelelö pozitív

8

A remény tervezete

tapasztalatok alapján fel lehetne emelni 0,02 százalékra. Egy ilyen minimális Tobin-járulékkal a Világ-Marshall-terv javasolta Bolygó Szerzödéshez évente 30–40 milliárd US-dollárt lehetne rendelkezésre bocsátani. 3. A világkereskedelemre kivetett Terra-járulék A piaci fundamentalista pozíciókkal ellentétben nemcsak pénzügyi technikai, hanem föleg alapvetö rendszerbeli okai vannak annak, hogy megfontolandó egy világkereskedelmi járulék bevezetése. Egy ilyen Terra-járulék felkarolná a „tisztességes kereskedelem” elveit, melyekért többek között az egyházak, a nem állami fejlesztési szervezetek, de bizonyos ipari szövetségek is immár évek óta küzdenek. Az elmúlt évtizedekben a világgazdaság radikálisan megváltozott. A gazdaság és az azt hordozó vállalatok egy része nagymértékben globalizálódott. Egy másik része azonban különbözö okokból nem tudott lépést tartani. Részben strukturális okokból, részben termékeik regionális kötöttsége miatt. A gazdaság globalizált része messzemenökig ki tudta és ki tudja vonni magát a nemzeti adózás és a nemzetileg rögzített országos standardok betartása alól, pl. a környezetvédelem területén, és ezzel rendkívüli versenyelõnyre tett szert a nemzeti kötöttségekkel rendelkezö vállalatokkal szemben. Nem utolsósorban ennek következtében ma a világ 15 legnagyobb transznacionális vállalata forgalmi értékét tekintve nagyobb gazdasági teljesítményt tart ellenörzése alatt, mint a világ 60 legszegényebb állama együttvéve. Az államok az adókiesést csak a megtakarítások és a polgárokra, valamint a nemzeti kötöttségû, túlnyomórészt kis- és középvállalatokra rótt nagyobb terhek kombinációjával tudták kiegyenlíteni, aminek szociális visszafejlödés volt a velejárója. Ezzel egy nagyon mélyreható rendszerbeli probléma keletkezett, amelyeknek okairól és hatásairól még túl keveset beszélünk. Ha a gazdaság minden területének és szereplöjének igazságos és kiegyensúlyozott adózásával nem állnak helyre hamarosan a kiegyensúlyozott versenyfeltételek, azt nem csak a települési és országos költségvetések sínylik meg. A regionális kötödésû, elsösorban kis- és középvállalatok egzisztenciája komoly veszélybe kerülne, s így végsö soron az ökoszociális piacgazdaság egész rendszere is. Ezen háttér tükrében a világkereskedelem után fizetendö járulék rendszerbeli szükségszerûség ahhoz, hogy megtegyük a legelsö lépést egy igazságos világméretû adórendszer felé. A hagyományos szociális rendszerek minden szükséges, a nagyobb saját felelösségvállalás irányába mutató reformja mellett sem szabad rendszerszerûen kimeríteni a szociális, képzési, kutatási, egészségügyi, infrastrukturális stb.

A remény tervezete

9

társadalmi beruházások pénzügyi biztosítékait.Társadalmaink különben sokkal szegényebbek lesznek a jövöben, mint amilyennek lenniük kellene. A Világ-Marshall-terv finanszírozásához ezért harmadik elemként meg kell vitatni a világkereskedelemre kivetett 0,35–0,5 százalékos Terra-járulék bevezetését. Ez a világkereskedelem minden területét egyformán érintené. Mivel a végtermékek árában a világkereskedelemi hányad kisebb, ez a teher az egyes esetekben a végtermékben alig érezhetö. A 8,5 billió US-dollár forgalmú világkereskedelem jelenlegi állása mellett ez a járulék 30-40 milliárd dollár generálását tenné lehetõvé. Mindhárom megvitatandó javaslat a következö további elönyökkel jár: Ezen eszközök rendelkezésre bocsátása szinte semmiféle további bürokráciát nem tesz szükségessé, mivel az ehhez kellö legtöbb érték megállapítása a vámügyintézés és a forgalmi adó ill. a pénzpiaci tranzakciók dokumentálása és nyomon követése miatt biztosított. Mivel a javasolt intézkedések a világpiacon új szereplök megjelenését ösztönöznék, ezek egyben a verseny erösítését és a meglevö versenytorzulások megszûntetését is szolgálják. Amennyiben ezen eszközök beruházásként használtatnak fel, ez világszerte fokozná a növekedést, és ezzel hozzájárulna az egész világon szükségszerû gyors gazdasági fellendüléshez és ezáltal a foglalkoztatási lehetöségek növeléséhez. A rendkívüli intézvényezési joggal és a Tobin-járulékkal kapcsolatos intézkedéseket az IMF-en keresztül kellene megvalósítani. A Terra-járulék bevezetését a következö WTO-ülések egyikén kellene napirendre tûzni, egy az egész világra kiterjedö ökoszociális piacgazdaságért létrehozott Világ-Marshall-tervre irányuló, egyéb célok fölé rendelt törekvés keretében. A három felvázolt finanszírozási lehetöség mellett egy „Éghajlat Tanúsító Világrendszer” /„Global Climate Certificate System“/ (GCCS) bevezetése és egy jövö-kölcsönkötvény kibocsátása éppolyan megvitatásra érdemes téma, mint a Gordon Brown által kidolgozott javaslat egy „Nemzetközi Pénzügyi Hitel” /„International Finance Facility“/ létrehozásáról. Nagyon fontosak még a fejlödö országok eladósodásának megszûntetését célzó elképzelések,

10

A remény tervezete

melyek az ENSZ „Szegénység Csökkentésére Irányuló Stratégiai Dokumentumaiban” /Poverty Reduction Strategy Papers (PRSP)/ kerülnek bemutatásra. Az államok közösségének végre energikusan fel kellene lépnie az off-shore adóparadicsomok megszûntetésért, amelyeken keresztül a nemzeti adórendszerekböl évente mintegy 50-60 milliárd US-dollárt vonnak ki. Kívánatos lenne az egyeztetés a fejlettségi szinttöl függö minimális adózási szintrõl is. Ezeket a témákat már mind figyelemmel kísérik nemzetközi fórumokon. Ez a VilágMarshall-terv szempontjából üdvözlendö. A protekcionista struktúrák megszüntetésére tett eröfeszítéseket – a jelenlegi agrárpolitika tekintetében is – ugyanúgy intenzívebbé kell tenni, mint a nemzetközi kartellhatóság felállításának megfontolását. IV. Az egész világra kiterjedõ ökoszociális piacgazdaság megvalósítása A Világ-Marshall-tervvel átfogó, nemzetközileg elfogadott szabványokat kell lépésröl lépésre bevezetni! Megvalósításakor el kell kerülni a fejlesztési együttmûködések korábbi hibáit. Csak így fejtheti ki a kívánt hatást, és ezáltal kaphatja meg az egész világon a civiltársadalom, de a gazdaság és a politika széleskörû és tartós támogatását is. Ehhez a legalkalmasabb útnak elsösorban az etikai, közgazdasági, ökológia, szociális, kulturális és demokratikus standardok összekapcsolása tûnik egy az egész világra kiterjedö ökoszociális piacgazdaság szellemében összeállított programmal. Az eszközök odaítélését nem befolyásolhatják sem a folyósító országok rövid távú gazdasági érdekei, sem a fogadó országok elitjének rövidlátó hatalmi érdekei. Ezt leginkább a normákhoz való következetes igazodással, az ezekhez kapcsolódó elszámolási kötelezettséggel, valamint a gazdaság és a civil társadalmi szervezetek aktív és átlátható bevonásával lehet elérni. A Világ-Marshall-terv elsö szakaszában az alábbi normák alkalmazására törekszünk, amelyek az ENSZ-tagok széles körû egyetértésével bírnak: a) A Munkaügyi Világszervezet (ILO) alapvetö standardjai, mint a szervezkedési jog, férfiak és nõk egyenlö bánásmódja, a gyermekmunka tilalma stb., amelyek messzemenöen összhangban vannak az alapvetö gazdasági, szociális és kulturális emberi jogokkal, melyeket szintén figyelembe kell venni. b) A nemzetközi környezetvédelmi egyezmény normái: Ha az eszközök odaítélésekor alkalmazzuk ezeket a kritériumokat, akkor tudatában

A remény tervezete

11

kell lennünk annak, hogy ezeknek az ökológiai és szociális standardoknak a figyelmen kívül hagyása néhány területen az érintett, rendszerint gazdaságilag elmaradott régiók legfontosabb versenyelönyét jelenti. Az EU bövítés példája mutatja, hogy mégis elérhetök a megállapodások a közös, magas standardok és védelmi szintek alkalmazásáról, ha a fejlett országok egyidejûleg biztosítják a gyengébb partner számára a fejlesztéshez szükséges finanszírozást. Ez az összekapcsolás minden érintett számára hasznot hoz. A kezdeményezés szempontjából a Világ-Marshallterv sikeréhez ezért a további összehangolt piaci nyitások mellett döntö jelentöségû a standardok bevezetésének és a finanszírozásnak jól kiegyensúlyozott összekötése. c) A WTO központi jelentösége: A standardok eddigi leghatékonyabb végrehajtásának lehetösége globális szinten a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) kapcsolódik. A WTO két jellemzöjében különbözik alapvetöen a többi nemzetközi szervezettöl: Döntéseiben a konszenzus elve szerint szervezett és ezáltal nemcsak a gazdag, hanem a szegény országoknak is egyfajta vétójogot biztosít azok alakításában. Ezenkívül a WTO kifejezetten hatékony bíráskodással rendelkezik, erélyes megtorló lehetöségekkel a büntetövámok engedélyezése révén. A WTO mégis minden más nemzetközi szervezetnél nagyobb kritikát kap, mindenekelött azért, mert – megbízatásának megfelelöen – eddig kizárólag olyan témákat vállalt fel, amelyek a szabad kereskedelmet ösztönözték, és eközben figyelmen kívül hagyta a környezetvédelmi, szociális és kulturális szempontokat. A Világ-Marshall-terv kezdeményezöi ezért azt javasolják, hogy a kereskedelmi szabályokat kapcsolják össze a szociális, ökológiai és eljárási standardokkal egy kiegyensúlyozott és önmagában logikusan felépített, a fenntarthatóságra irányuló kormányzati világrendszerré (= egész világra kiterjedö ökoszociális piacgazdaság). Minden globális egyezményre és intézményre ugyanazok a szociális és ökológia normák legyenek érvényesek, ugyanolyan kötelezö érvénnyel és megvalósíthatósági lehetöséggel. A „Világ-Marshall-terv egy egész világra kiterjedö ökoszociális piacgazdaságért” projekt lényege a WTO-n belül a kereskedelmi, környezeti és szociális standardok egyenrangú összekapcsolása, valamint ezzel együtt a Világ-Marshall-tervhez szükséges eszközök rendelkezésre bocsátása. A tervezett (társ)finanszírozásnak kell lehetövé tennie az EU-n belül a konszenzushoz vezetö utat, de a saját

12

A remény tervezete

jogi szabályozás összekapcsolását is a többi politikai csoportosulással – hasonlóan az EU bövítési folyamatához. V. A Világ-Marshall-terv eszközeinek felhasználása Egy globalizált világban minden szintnek teljesítenie kell elengedhetetlen feladatait. Eközben következetesen a szubszidiaritás elve szerint kell eljárni. A tudás átadásának, a felelösségvállalás delegálásának és a hatékony beruházásoknak a képzés és egészségügy területén elsöbbséget kell élvezniük. Az eszközök odaítélésekor a következö kritériumokra és tapasztalatokra kell ügyelni: A jövöbeni támogatási intézkedések középpontjában minden egyes érintett saját felelösségvállalásának és vállalkozói képességeinek erösítése álljon. A helyi és a globális civil társadalom bevonása az alakító folyamatokba egyre fontosabb. A demokratikus követelmények minden szinten nönek. Elkerülhetetlen, hogy minden nemzet valamennyi polgára érezze, egyenjogú részese a világméretû keretfeltételek alakításának. Ezen megfontolások tükrében az eszközök felhasználásával kapcsolatban a következö elvek és javaslatok érdemelnek említést: A konkrét támogatási programokat az ENSZ megfelelö külön szervezetein és programjain keresztül kell koordinálni. Meg kell erösíteni az Egyesült Nemzetek szerepét, melynek éves összköltség-vetése az igazgatásra, programokra, az összes alszervezetre és a béke érdekében történö felhasználásra kb. akkora összegnek felel meg, mint amennyit New York városa mûvelödésre fordít. A már jó két milliárd US-dollárral létrehozott „Világalapítvány az AIDS, a tuberkulózis és a malária leküzdéséért” /„The Global Fund to fight AIDS,Tuberculosis and Malaria“/ példáján megfigyelendö, hogy az ilyen saját ENSZ-közeli alapítványok létrehozása a gazdaság és a civil társadalom szereplöivel kölcsönhatásban segítséget nyújt-e a Világ-Marshall-terv fö célkitûzéseihez.

A remény tervezete

13

Amennyiben a világkereskedelmi járulékból eszközök biztosíthatók, mérlegelendö az, hogy ezeket elöször abban a gazdasági szektorban fordítsuk fejlesztési célokra, amelyben a bevételek keletkeznek, pl. a telekommunikációs vagy az energiaszektorban. Ez jelentösen növelhetné a gazdaság részéröl az egyetértést, mivel az eszközök elöteremtése és az eszközök felhasználása átláthatóan egymásra épülne. Mindenesetre itt is és más területeken is ügyelni kell az összehangolt technológiák alkalmazására. Az eszközök felhasználásának lényeges módja a nem állami szervezetek tervezett programjainak nyilvános pályázati kiírása oly módon, hogy egészséges konkurenciával a legjobb költség-eredmény-arány adódjon. Ezt egy semleges testület bonyolíthatná, amelyet az IMF-en belül kell felállítani úgy, hogy döntéshozatalában anyagilag független marad. A folyósító ország szakembereinek, valamint vállalatainak projektjei elött egyértelmûen azok a projektek élvezzenek elsöbbséget, amelyek a helyi emberek vállalkozói potenciáljára alapoznak – például a kis hitelbankok (Grameen Bank) és fejlesztési iskolák (a Fundaec Kolumbiában), ahol helyi lakosokat képeznek ki fejlesztési támogatókká. A technikaátadás területén a támogatott projektek kiválasztása föleg azon mérce szerint történjék, hogy a helyi lakosok lehetö legszélesebb köre sajátítsa el azt a képességet (a kis számú elit helyett), hogy az adott technikával a lehetö leggyorsabban és leghatékonyabban saját felelöséggel bánjanak. A „felelösség delegálás” szellemében sikeres példa a Nök Felelösségvállalási Programja /Women’s Empowerment Program/ Nepálban. Új nemzetközi kutatási súlypontként meghatározandó és támogatandó a különösen sikeres és hatékony szociális és ökológiai projektek felkutatása és a siker ismérveinek bemutatása. A best-practice /legjobb eredményt felmutató/ projektek megtalálásával és ösztönzésével a fejlesztési támogatások sok mai formájának hatékonysága jelentösen növelhetö. VI. Az EU mint a remény hordozója A Világ-Marshall-terv kezdeményezöi megfontolásaikkal és javaslataikkal tudatosan fordulnak párhuzamosan különbözö címzettekhez: 1. Az európai kormányokhoz és nemzeti parlamentekhez, az Európai Parla-

14

A remény tervezete

2.

3.

4.

5.

menthez és az Európai Bizottsághoz azzal a javaslattal, hogy a 2005. év elején hívjanak össze egy EU-tanácsadó testületet. Ez a testület az „Észak” és „Dél” gazdasága és civil társadalma képviselöinek bevonásával dolgozza ki a „Világ-Marshall-terv az egész világra kiterjedö ökoszociális piacgazdaságért” EU-elöterjesztést. Az EU a jövöben közös EU-álláspontként minden ezután megrendezésre kerülö világ-csúcstalálkozón és tárgyalási körben terjessze elö a megfelelö koncepciót. Ez kezdeményezésünk legsürgetöbb középtávú gyakorlati célkitûzése. Az ENSZ-hez (Egyesült Nemzetek Szervezete), amelynek végsö soron síkra kell szállnia a Világ-Marshall-terv Bolygó Szerzödéséért, és annak alszervezeteihez, amelyek e projekt megvalósításában központi szerepet játszanak. Különbözö nemzetközi szervezetekhez – az ENSZ különszervezeteihez, valamint a nemzetközi gazdasági és egyéb szövetségekhez – azzal a kéréssel, hogy cselekedjenek a Világ-Marshall-terv szellemében és így tegyék lehetövé az Egyesült Nemzetek Millenniumi Célkitûzéseinek megvalósítását. A nemzetközi szinten mûködö gazdasághoz, hogy a Világ-Marshall-tervet használja ösztönzö eröként egy átfogó világgazdasági csodához, a Good Corporate Governance (Jó testületi kormányzás) és a szociális felelösségvállalás támogatásához, és tekintse azt saját ügyének. A gazdaság támogatása nélkül nem képzelhetö el a Világ-Marshall-terv Bolygó Szerzödésének átfogó megvalósítása. A világ nem állami szervezetekbe tömörülö civil társadalmához, hogy a következö évekre tegyék egyik fö ügyükké a Világ-Marshall-terv kezdeményezését. A nem állami szervezetek jelentösen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy fokozzák a Világ-Marshall-terv fontosságának tudatosítását. Egyidejûleg ellenörizniük és felügyelniük kell a megkezdett folyamat elörehaladását.

A megnevezett csoportok mellett a kezdeményezés különösen a tudományokhoz, a médiához, a mûvészetekhez és a nagy humánmozgalmakhoz ill. vallásokhoz fordul, amelyek központi jelentösséggel bírnak az ezen dokumentumban megfogalmazott célkitûzések tekintetében. Ha a megszólított szinteken a kezdeményezés támogatási hullámai elérik a kezdeményezök által kívánt mértéket, akkor 2007-ben a „Rio+15” idöpontjában egy világcsúcs keretében el lehetne fogadni a „Világ-Marshall-terv az egész világra kiterjedö ökoszociális világgazdaságért” koncepciót. Jóval azelött, legkésöbb 2005 végéig az EU megfelelö európai tanácsadó testületének ki kell dolgoznia a lényeges sarokpontokat. A Millenniumi Fejlesztési Célkitûzéseknek megfelelö fentebb leírt központi célok eléréséhez az elsö megvalósítási szakasz 2008.01.01-töl a 2015.

16

A remény tervezete

évvel bezárólag tarthatna. A Millenniumi Célkitûzések egy ilyen terv nélkül gyakorlatilag már nem érhetök el. A legfrissebb világélelmezési jelentés világosan megmutatja, hogy a Millenniumi Célok döntö törekvései tekintetében a tendenciák inkább tovább romlottak. Ennek a problémának a további kiélezödése a megkésett ellenintézkedést sokszorosan megnehezítené – ha nem tenné azt egyenesen lehetetlenné! VII. A kezdeményezök eltökéltsége Egy ésszerûen kidolgozott Világ-Marshall-terv az egész világra kiterjedö ökoszociális piacgazdaságért rövidtávon is, hosszútávon is megfelel mind a peremre szorult, mind a gazdag országok, mind a világ elkötelezett civil társadalma, mind a gazdaság, valamint a nemzeti és nemzetközi politika legjobb érdekeinek. Ez a terv – a Bolygó Szerzödés szellemében megvalósított nagy ökológiai és szociális célkitûzésekkel karöltve – az elkövetkezö évtizedek leghatékonyabb gazdasági fejlesztési programjának és békeprogramjának bizonyulhat. Ezért a víziónk A világméretû igazságosság, béke és fenntartható fejlödés! Ezért az utunk Világméretû partnerség az egész világra kiterjedö ökoszociális piacgazdaságon keresztül!

Ulm/Bécs, 2005. május

A remény tervezete

17

Nyilatkozatát kérjük küldje a következö faxszámra +43 1 53307 9790 A Globális-Marshall-Terv egyensúlyt keres a világban az Öko-Szociális Piacgazdálkodás révén Támogatom / támogatjuk a Globális-Marshall-Terv kezdeményezését az egész világra kiterjedö Öko-Szociális Piacgazdálkodás érdekében. Szervezethez tartozom: ………………………………………………… Nevem:

………………………………………………………

Foglalkozásom:

...………………………………………….…………

Címem:

...…………………………………………….………

E-mail-címem:

...…………………………………………….………

További tájékoztatásukat és a „Newsletter“ megküldését kérem a fenti e-mail címen. A kezdeményezésben aktiv szerepet és együttmüködést vállalok. A kezdeményezést anyagi támogatásban kivánom részesíteni. Kelt:

Aláírás:

Impresszum: Szerzök: Franz Josef Radermacher, a Római Klub tagja, a Világszerzõdés Alapítvány kuratóriumának tagja, az Alkalmazásorientált Tudásfeldolgozás Kutatóintézetének (FAW) igazgatója, Ulm; Josef Riegler, volt alkancellár, az Európai Ökoszociális Fórum elnöke, Bécs; Szerkesztés: Ernst Scheiber; Design: Roland Wallner Beszerezhet: Ökosoziales Forum Europa, Franz Josefs-Kai 13, A-1010 Wien,Telefon: +43(0)1533 07 97, Fax: +43(0)1-533 07 97-90, E-Mail: [email protected] Global-Marshall-Plan-Initiative, Rissener Landstrasse 193, D-22559 Hamburg, Telefon: +49(0) 40-822 90 420, Fax: +49 (0)40-822 90 421, E-Mail: [email protected]

A remény tervezete

19

Tájékoztató linkek: www.globalmarshallplan.org www.oekosoziales-forum.at Együttmüködö szervezetek: www.iufe.at www.umweltdachverband.at www.komment.at/ziele/ziele.cfm Kapcsolattartás velünk: [email protected] [email protected] [email protected]