C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!
Gettóból gettóba 2009. November 02.
Városrehabilitációra hivatkozva az önkormányzatok ezerszámra telepítettek ki cigányokat az elmúlt években. A belvárosok megújulnak, a szociális problémákat pedig a falvakba "exportálták". A modellt a liberális vezetésû önkormányzatok dolgozták ki, az állam milliárdokat költ arra, hogy a nagyvárosi romákat új falusi gettókba költöztesse.
Hárommillió forint - ennyit fizetett a Dióssy László korábbi SZDSZ-es polgármester által vezetett veszprémi önkormányzat, hogy egy-egy cigány család elhagyja a város területét. Az összegrõl szóló csekkhez az érintettek akkor jutottak hozzá, ha a "pereputty" már fenn ült a költöztetõ kocsin, az elhagyott lakás ablakait bedeszkázták, és a megvásárolandó környékbeli ház tulajdonosát is bemutatták - idézi a kilencvenes évek végétõl jó tíz éven át zajló folyamatot Tímár Judit és Nagy Erika tanulmánya.
A királynék városa 163 millió forintot fizetett, hogy városrehabilitáció címén - problémás szegényeitõl megszabaduljon, és õket három környékbeli községbe "exportálja". (Marian Cozma veszrémi kézilabdázó megölésekor ezért is terjedt el a városban a késõbb alaptalannak bizonyuló hír, hogy a Berhidára kitelepített romák lehettek a gyilkosok.) A szintén liberális vezetésû Ferencvárosban más utat követtek: az önkormányzat magánszemélyektõl vásárolt lakásokat a kiköltöztetetteknek - ám az esetek közel felében más önkormányzatok területén.
A belvárosok rehabilitációjára valóban szükség van. A szocializmus idején "burzsoának" tekintett történelmi városmagok polgári lakásait feldarabolták, sok helyre szegény családokat költöztettek. Évtizedekig nem költöttek a centrum felújítására, inkább új városközpontokat hoztak létre. A rendszerváltásra a legtöbb történelmi belváros szinte rommá lett. A fõváros belsõ területein cigánytelepek alakultak ki, például a Keleti pályaudvar mögötti Százház utcában, a Magdolna negyedben vagy a Corvin mozi mögötti részen, másutt zárványszerû nyomortanyák jöttek létre (a ferencvárosi Dzsumbuj, a XIV. kerületi Francia utca vagy a Podmaniczky utcai MÁV-házak).
http://c-press.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 9 July, 2016, 05:22
C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!
Kivásárolt romák
A jó minõségû lakóövezetekben pedig pontszerûen helyezkedtek el a helyiek által cigányházaknak nevezett sötét, komfort nélküli lakásokból álló tömegszállások. A szociológusok attól tartottak, összefüggõ etnikai gettóvá állhatnak össze ezek a területek. De nem így lett; a szegénysorban élõk, köztük a romák száma visszaesett a lakosságcsere következtében. A cigányokat ingatlanfejlesztés, város re habilitáció vagy - fõként vidéken - telepfelszámolás címén vásárolták ki az addig döntõen önkormányzati tulajdonú lakásaikból.
Feleslegessé vált tömegek
A városlakók hajlamosak azt gondolni, hogy az új házakba költözött középosztálybeli lakókkal a szociális egyenlõtlenségek is megszûntek. Valójában az történik, hogy "a gettó 50 méterrõl 200 kilométerre költözött". Közben a kitelepítettek könyörtelenül szembesültek azzal a Ladányi János szociológus által kimutatott ténnyel, hogy a modernizálódó város számára feleslegessé váltak. Ezt jelképezi, hogy a tömbházakból "kivásároltak" lakásainak ajtaját és ablakát távozásukkor befalazzák, nehogy más beköltözhessen oda a buldózer érkezéséig.
A megváltásként kapott összegbõl pedig csak a periférián lehet lakást venni - a központok szegényei így érkeznek meg a munkanélküliek által lakott egykori iparvidékekre vagy az elnéptelenedõ falvakba, esetleg tizenheten egy alig 52 négyzetméteres csepeli lakásba. Feleslegességüket az a tiltakozás is érzékelteti, amivel fogadják õket. A folyamat még jobban elvadítja az esetenként már eleve problémás családokat, akiknek a beköltözése ellen többször még a helyi romák is felemelik a szavukat.
Szántóra cserélt családok
A Zemplénben található Füzéren is tarthatatlan volt, hogy éppen a vár alatti, turisztikai szempontból értékes területen élt 16-18 roma család. Nem költöztették be õket a faluba, ehelyett az önkormányzat a telket, rajtuk a cigányokkal, elcserélte egy vállalkozóval - egy szántóra. A befektetõ cserelakásokat biztosított a romáknak - tisztes távolságban. De hiába kaptak lakást például Sátoraljaújhelyen, egyetlen napig maradtak ott, másnap már költöztek is tovább.
"Nem érezték jól magukat" - indokolja Szamosvölgyi Péter polgármester, miért vásárolt nekik városa házat egy környezõ faluban. Kérdésünkre, miért nem maradhatott a sokgyermekes cigány család Sátoraljaújhelyen, a http://c-press.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 9 July, 2016, 05:22
C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!
polgármester visszakérdez: "És Füzéren?" A Roma Polgárjogi Alapítvány szeretett volna Füzéren lakásokat venni a még ottmaradó nyolc roma családnak, csakhogy hiába, az önkormányzat minden ház és telek esetében rájuk ígért, nem tudták megvenni. Így az a furcsa helyzet állt elõ, hogy a "kitelepítési" programot végül a roma polgárjogi aktivisták fejezték be, és máshova költöztették a családokat.
Lóuszoda, ökofalu
A szegények kiköltöztetését általában a legszebb programba csomagolják, etnikai tisztogatás szóba sem kerül. Gyöngyös például lóuszodát és osztrák példára ökofalut álmodott szegénynegyedei helyére, a pályázaton elnyert félmilliárd forint azonban csak arra volt elegendõ, hogy három-négymillió forintért kivásárolja az ott élõket. Lakatos Zsolt, az Együtt Gyöngyösért Roma-Magyar Egyesület elnöke szerint a városban ennek csak kétszeresébõl lehetett volna lakást vásárolni. Lóuszoda helyett maradt a költözködés a környezõ falvakba, legalábbis azoknak, akiknek nem sikerült bérlakást kiharcolniuk Gyöngyösön.
Többen aztán a Jászságban találkoztak a fõvárosból kiszorulókkal, például Jászberény Neszûr nevû negyedének egykori hobbitelkein, mely folyamatosan nyomornegyeddé alakul át. Vagyis nem történt más, csak a gettó arrébb költözött, a hat-nyolc négyzetméteres kunyhók egyikébe-másikába 20-30 ember jelentkezett be. Az eredetileg 4-500 fõs helyi cigányság létszáma - akiknek legalább fele tisztes megélhetéssel rendelkezett - megduplázódott az utóbbi években. "A leggyönyörûbb, hogy a kitelepítésükhöz még uniós pénzeket is használtak" - mondja Juhász Dániel, a "hûtõgépváros" fideszes alpolgármestere.
Gyöngyösrõl hét roma család költözött el. Az elmúlt évek gárdavonulásai, tüntetései, de még az olaszliszkai lincselés mögött is érezhetõ a városokból kitelepítettek érkezése miatti etnikai feszültség. Apró Antal Zoltán romológus szerint "borzalmas lépés a cigányközösségek szétbombázása", mivel a szegénysorban élõk számára a szomszédi, baráti, családi támogatás még fontosabb, mint a jobb helyzetûeknek.
A nyomornegyedek szociális válságkezelés nélküli felszámolása másutt társadalmi szövetet károsíthat. Erre példa Egercsehi, mely a Csókos telep megszüntetésére nyert pénzt a szociális minisztériumtól. Önkormányzati lakást vásároltak - de nem a saját területükön, hanem például Vaján. Tisza Sándor vajai polgármester szerint elõször csak egy család érkezett, majd még négy-öt, akik immár magántulajdonú lakást vettek. A településrész ezzel halálra lett ítélve, rendszeresek a rendõrségi jelenetek, az "õslakosok" árulják házaikat, a területet felszámolandóvá minõsítették.
Menekülõ "õslakosok"
Megnõttek a négyezer lakosú, városi rangú Vaja szociális gondjai is, évente kétmillió forintba kerül nekik az egercsehi telep felszámolása, http://c-press.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 9 July, 2016, 05:22
C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!
hiszen a be költözött, nyolc-tíz gyermekes nagycsaládokat ezután nekik kell majd segélyezniük.
A szegény, munka nélküli szülõk az "õslakosoktól" eltérõ életvezetési stratégiát követnek. Segélybõl élnek, és a szociális jövedelmeket leginkább a gyermekek számával tudják növelni. A betelepítés hosszabb távú hatását jól érzékelteti a gazdag Paks és a szegény Fadd esete. Az atomváros két hullámban telepített romákat a környezõ falvakba. 1983-ban az atomerõmû építése után négyszáz cigánytól szabadultak meg. Közülük 120 érkezett Faddra, 12 házat vásároltak a számukra. Majd néhány éve egy paksi külvárosi tanya életveszélyessé válása után három házat vettek nálunk - meséli Fülöp János faddi polgármester. A gazdag város "szociális exportjának" következtében a faluban a romák aránya az 1980-as két százalékról 17 százalékra nõtt. "Az iskolában 35 százalékos az arányuk, az óvodákban már ötven" - jelzi Fülöp, miként változtatja meg egy elöregedõ kistelepülés életét egy másutt lebonyolított "telepfeszámolási" program.
Persze a küldõ város sosem nevezi cigánytalanításnak a folyamatot, inkább arra hivatkoznak, hogy a gazdagabb településeken nincs elég szabad ingatlan. Ezzel a felkiáltással költöztetett Szeged is hat hajléktalan roma családot Jánoshalmára, Siklós pedig pályázati pénzekkel szeretné a vár tövébõl kiköltöztetni a cigányokat a környezõ falvakba.
A nyomorban élõ cigányok eleinte nem lázadnak a történtek miatt, hiszen többnyire jobb lakáskörülmények közé kerülnek. Késõbb derül ki, hogy a "küldõ város" kivételével mindenki rosszul jár. A RomAssist Közhasznú Egyesület például 48 embert költöztetett ki a borsodi Hangony telepérõl. Közülük három család Ózdra települt át, a putriból felújított, összkomfortos házakba. "Még nagyobb nyomorba döntöttek bennünket" - panaszolja mégis az egyik lakó. Munkalehetõség híján a segélybõl élõ családok képtelenek kifizetni az alsóközéposztályt is megterhelõ rezsit. "A gyerekeknek fontos, hogy megszûnt a telep" nyilatkozza lapunknak Varga Norbert, a RomAssist elnöke, aki maga is úgy látja, hogy nemzedékek kellenek, amíg a kedvezõ hatás érvényesül.
Nagyjából látható, honnan tûnnek el a szegények - de hova mennek? A Heti Válasz riportútjain Olaszliszkától Kesznyétenig mindig találkoztunk Budapestrõl és más városokból kiszoruló cigányokkal. Ladányi János szerint a nagyvárosok szélén létrejövõ új gettók mellett azokban a falvakban találjuk meg õket, amelyeknek a rendszerváltásig csökkent a népességük, azóta viszont megfordult ez a tendencia. A Corvinus Egyetem professzora ötszáz ilyen települést talált. Az etnikai gettófalvak száma folyamatosan növekedik, a kérdés csak az, hogy a kitelepítettek visszaszivárognak-e a városokba (mint például Veszprém környékén teszik), vagy a falvak egész térségekké állnak össze, immár megoldhatatlan kihívás elé állítva az országot.
http://c-press.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 9 July, 2016, 05:22
C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán!
Például Franciaország
Az 1998-as labdarúgó-világbajnokság megrendezésének egyik járulékos célja Párizs elõvárosának, Saint Denis-nek a rehabilitálása volt. A francia királyok egykori vadászterületén korábban Európa egyik legnagyobb ipartelepe jött létre. Ám ezt könnyû volt sztrájkkal megbénítani, ezért a gyárakat Franciaország más részére telepítették ki. A munkások helyére színes bõrû bevándorlók költöztek, a gyönyörû gótikus katedrális köré egy szegénynegyed került. A fociünnepre stadion, metróvonal és az autópálya tetején parkok épültek Saint Denis-ben. A cél nem a lakosság eltüntetése, hanem a hátrányuk lefaragása volt. A sok nehézséggel zajló folyamathoz hasonlóval próbálkoznak a fõvárosi Ferenc téren, a Magdolna negyedben vagy például Komlón.
Új gettók születnek
A nagyvárosi gettókból az elöregedõ, elnéptelenedõ válságövezeti falvakba költöznek a romák. Az önkormányzatok pozitív folyamatként értékelik az országos méretekben káros jelenséget. Amíg például a városi "veszélyövezetek" jól körülhatárolhatóak, ezért elkerülhetõek az ütközések, a gettófalvakon átutazó a legváratlanabb pillanatokban találhatja magát etnikai vészhelyzetben. Elsõsorban ott kell ennek kialakulásától tartani, ahol a cigányság "roncstársadalomban" él.
C-PRESS - Heti Válasz
http://c-press.hu
Készítette a Joomla!
Generálva: 9 July, 2016, 05:22
