Gödöllői Múzeumi Füzetek 11

Gödöllői Múzeumi Füzetek 11.

A MAGYAR CSERKÉSZET TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG Kiállítási katalógus

Szerkesztette: G. Merva Mária Gödöllő 2009

5 Állandó kiállítás a Gödöllői Városi Múzeumban 2009. október 20-tól A kiállítást rendezte: Bokody József, Czeglédi Noémi és G. Merva Mária A kiállítást kivitelezte: Mayer Róbert A kiállítás létrejöttét segítette: Csepregi Márton, Fábián Balázs, dr. Ferencz Mária, Guba László, Pétery István, Tóbiás Csaba A könyvet tervezte: Kecskés Zoltán

TARTALOMJEGYZÉK Bokody József:

A MAGYAR CSERKÉSZET TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG Megszületik a cserkészet

7



A magyar cserkészet újjászületése a rendszerváltozás után

21

Cserkészszövetségek 1988 után

27

1. sz. melléklet



A Cserkészszövetség jelvénye, törvényei 2. sz. melléklet

Cserkész fogadalmak

3. sz. melléklet

Cserkészinduló

29 30



Sík Sándor: Megyeri hitvallás

5. sz. melléklet

A magyar cserkészet vezetői

Filesystem Kft., Gödöllő Gödöllő Város Önkormányzata Magyar Cserkészszövetség Magyar Öregcserkészek Oktatási és Kulturális Minisztérium Varga és Fiai Kft., Gödöllő Városi Múzeum, Kőszeg

28





4. sz. melléklet

Támogatók:

7



31



37



6. sz. melléklet

Nemzetközi cserkésztalálkozók, jamboree-k 7. sz. melléklet Válogatás a Cserkészgyűjtemény kincseiből 8. sz. melléklet

MŰTÁRGYJEGYZÉK Szentes Róbert:



57 67



Angol összefoglaló / English résumé

47



Köztéri cserkész emlékművek, szobrok és emléktáblák Czeglédi Noémi Phd:

41





105

7

A MAGYAR CSERKÉSZET TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG Megszületik a cserkészet A  XX. század első évtizedében Robert Baden-Powell (1857–1941) brit tábornok, felhasználva a búr háború alkalmával, Mafeking város ostrománál szerzett tapasztalatait – visszatérve Londonba, 1907-ben összefogta a város kallódó fiataljait és megrendezte az első „cserkésztábort”. Megtanította a fiatalokat a szabadban élés örömére, egymás megbecsülésére, a természet szeretetére, a szükséges kézügyességekre és tennivalókra. Ezután részletesen kidolgozta elképzeléseit és 1908-ben életre hívott egy új ifjúsági mozgalmat, a scoutingot, magyarul a cserkészetet. Baden-Powell, cserkésznevén Bi-Pi, még ebben az évRobert Baden-Powell ben megírta a cserkészetről szóló elképzeléseit, a Scouting for boys című könyvét, a Cserkészet fiúknak című munkáját. Ez lett a világ cserkészetének vezérfonala. A cserkészet politikamentes szervezet és valláserkölcsi alapon áll. Tehát egyik párthoz sem tartozik és egyik egyház sem sajátíthatja ki a maga részére. A munka 6-8 fős őrsökben történik, 1-2 évvel idősebb őrsvezető irányításával. A jellemnevelés és a tanulás gyakorlati cselekvés alapján, a cserkésztörvények és a fogadalom szellemében történik. A cserkész ezek szerint él, tanul, dolgozik a fogadalom letételétől élete végéig. Baden-Powell meghatározása szerint a cserkészet célja a talpraesett, a gyakorlati életben jártas, Isten-hívő, másokon segíteni kész, természetszerető, vidám, de meggondolt fiatalok nevelése. A cserkészet mindenki előtt nyitott, származásra, fajra és vallásra való tekintet nélkül. Három alapelve: az Isten, haza és embertárs iránt önként vállalt kötelezettség feltétlen betartása, a cserkésztörvények szellemében való élés, a mások iránti gyöngédség, s ugyanakkor saját magával szembeni szigorúság. Ezt a hármas kötelezettséget jelenti a cserkészköszöntésre felemelt három ujj, s a kisujjra ráhajtott nagyujj pedig „a nagy védi a kicsit” magatartást szimbolizálja. Jelenleg 158 országban van cserkészet és csak 6 ország maradt távol a mozgalomtól.

8

9 1913-ban Sík Sándor piarista papköltő versét Turry Peregrin oboaművész, zeneszerző megzenésítette s ez lett a magyar cserkészet indulója. (3. sz. melléklet.)

A magyar cserkészet története Magyarországon már nagyon hamar megismerkedhettek a cserkészettel. BadenPowell könyvét Králik László tanár, a Kegyes-tanítórend vezetése alatt álló Nagybecskereki Községi Főgimnázium 1909/1910. évi értesítőjében 132 oldalon keresztül ismertette. Főleg a pedagógusok, de más ifjúsági vezetők is felfigyeltek a cserkészetre és azon nyomban megkezdődött a szervezkedés. 1910-ben ifj. Szilassy Aladár dr. és Megyercsy Béla református lelkész megalakította az első cserkészcsapatot Magyarországon a Budapesti Ifjúsági Egyesületben.

Megyercsy Béla és Szilassy Aladár

1911-ben sorra alakultak a csapatok, az Egyetemi Főgimnáziumban Kánitz István, a Regnum Marianum-ban Izsóf Alajos, a Zászlónk főszerkesztője, a Budapesti Piaristáknál Sík Sándor közreműködésével. Ezután dr. Radványi Kálmán, Papp Gyula és sokan mások is megkezdték a szervezést.

Králik László

Dr. Sík Sándor

1912-ben a Stockholmban megrendezett olimpián hatalmas cserkészbemutatót rendeztek. Erről a hazai sajtó is beszámolt, amely segítette a cserkészet kibontakozását és elismertetését. A működő csapatok szükségesnek érezték, hogy összefogjanak, hogy közösen dolgozzanak, ezért 1912. december 28-án Budapesten, Dr. Papp Gyula a Kálvin-téri református templomban megalakították a Magyar Cserkész­szövetséget. Elnöke dr. Papp Gyula lett. A  közgyűlésen elfogadták a 10 törvényt (1. sz. melléklet) és a fogadalmak szövegét (2. sz. melléklet). Kánitz István és csapata

Ugyancsak 1913-ban létrejött egy hasonló szervezet, a Magyar Őrszem Szövetség, de rövid működés után már júniusban egyesült a két szervezet Cserkész-Őrszem Szövetség néven. Folyóiratuk a Cserkészőrszem volt, melyet Tas József Turry Peregrin szerkesztett. A  Szövetség nevéből hamarosan elmaradt az „Őrszem” elnevezés. Még ebben az évben megrendezte a Zászlónk folyóirat szerkesztősége a II. vági tutajutat Kralovantól – Komáromig, 6 tutajjal és 106 cserkésszel. A kibontakozást az I. világháború új tartalommal töltötte meg. A  csapatok erőn felüli „cserkészmunkát” vállaltak. Tevékenységük elsősorban a frontra induló katonavonatok, az onnan érkező sebesült szerelvények fogadása volt. A szolgálat a Magyar Mentőegyesület igazgatójának, dr. Kovách Aladár cserkésztisztnek vezetésével történt, a katonákat étellel, italRavasz Árpád lal látták el, segítették a sebesülteket, özvegyeket és árvákat. Szolgálatot láttak el a kórházakban is, hírvivők, futárok voltak. A cserkészek közül sokan hősi halált szenvedtek vagy fogságba kerültek. A létszám 3.000 főről 1.800 főre csökkent. A Szövetség munkáját a Budapesti Cserkészcsapatok Intéző Bizottsága, dr. Orlay Antal vezetésével irányította. Már 1918-ban újra kezdte működését a Magyar Cserkészszövetség dr. Darvas Ferenc, majd dr. Morvay Győző vezetésével. 1919-ben a Tanácsköztársaság betiltotta, júniusban Bokor Miksa tanár vezetésével a cserkészcsapatokat úttörőcsapatokká szervezték. A munka azonban a legtöbb helyen - főleg vidéken - a régi, megszokott keretek között haladt tovább. Végül 1919. szeptember 21-én újból megalakulhatott - most már harmadszor - a Magyar Cserkészszövetség. Elnöke Ravasz Árpád lett. 1920. május 5-én Schelken Oszkár és kisbarnaki Farkas Ferenc vezetésével önállósult a Nyugat-Magyarországi Cserkész Szövetség. Elnöke Esterházy Pál herceg volt. 1922. április 22-től ismét, mint a Magyar Cserkészszövetség III. Szombathelyi Kerülete működtek tovább. 1920. június 4-én aláírásra került a trianoni békediktátum. Ezzel a magyar cserkészek nagy része „külföldre” került. Ugyanabban az évben a Londonban az Olympia Hallban megtartott első jamboree-n a magyar cserkészek nem vehettek részt.

10

11

1920-ban megalakult a Nemzetközi Iroda, melynek alapító tagja volt a Magyar Cserkészszövetség. Ugyancsak ekkor indult meg a Magyar Cserkész című folyóirat Temesy (Hermann) Győző szerkesztésében. A felsoroltakon kívül áldozatkész vezetők voltak: Gerő László, Karácsony Sándor, Faragó Ede, dr. Zsembery Gyula, dr. Major Dezső, dr. Molnár Frigyes, dr. Borsiczky Sándor, Éry Emil és mások.

Temesy Győző

1921. Megindult hivatalosan is a vízi­ cserkészet dr. Zsembery Gyula vezetésével, majd a következő évtizedekben kitűnően szerepeltek a világtalálkozókon és versenyeken. Az első vízi cserkészek

1921. május 29-től Sík Sándor lett a Magyar Cserkészszövetség elnöke. „A cserkészet életrendezés, stílus, életforma – írta Sík Sándor a Fiatal Magyarságban. – Egészre irányul, nem rész­letre. Nem mi, hanem hogyan... Elveit, ideáljait, gyakorlati programját mind másoktól vette: evangéliumból, nemzeti múltból, gyakorlati emberektől; a speciálisan cserkészi abban van, ahogyan összeköti és megvalósítja őket... A cserkészet, valamennyi mellékágával együtt, lényege szerint pedagógiai mozgalom, amely elő akar készíteni a jó polgárságra.” A magyar cserkészpedagógiát Sík Sándor dolgozta ki, a jellemformálással kapcsolatos nézetei – az „emberebb ember, magyarabb magyar” jelmondatba sűrítve – végigkísérték a magyar cserkészet történetét. Kezdeményezésére az 1920-ban alakult első leánycserkész csapatok ös�szefogására létrejött a Leánycserkész Intéző Bizottság Gerely Jolán elnökletével. 1922-ben Lindenmeyer Antónia lett az elnök és Zimmermann Rózsi az országos főtitkár. 1923. december 27-én megalakult az önálló Magyar Leánycserkész Szövetség Lindenmeyer Antónia elnökletével, aki 1944-ig töltötte be ezt a tisztséget. A  fiúcserkészeknél 1922. május 28-án Witz Béla vette át az elnöki tisztséget.

Lindenmeyer Antónia

Gróf széki Teleki Pál

1922. június 10-től gróf Teleki Pál lett az első főcserkész. 1923. március 22én betegsége miatt lemondott. Ezután mint tiszteletbeli főcserkész vett részt a munkában. Utóda 1923. augusztus 13-tól 1942. március 11-ig ifjabb gróf Khuen-Héderváry Károly. Hédervári birtokán szervezték meg az első vezetőképző táborokat.

Gróf Khuen-Héderváry Károly

1924. áprilisában megalakult a Cserkész Nagytanács Albrecht főherceg vezetésével. Az augusztus 8-16. között a magyar cserkészek részt vettek a 2. világjamboree-n Koppenhágában, az akkor cserkész világbajnokságnak kiirt világtalálkozón, Temesy Győző táborparancsnok, Sztrilich Pál és Faragó Ede táborparancsnokhelyettesek vezetésével. A tábori versenyeken a magyar fiúk a 3. helyet szerezték meg, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok mögött. Egyik éjjel hatalmas vihar volt, elmosta szinte az egész tábort, nagy meglepetésre csak a magyar csapat sátrai maradtak állva, minden baj nélkül. Bi-Pi külön megdicsérte ezért a magyar fiúkat. Ebben az évben megindult a Vezetők Lapja. V. Faragó Ede és Gundrum Kázmér

Dr. Sztrilich Pál

1926-ban az Újpesti-szigetre tervezett Nemzeti Nagytábort a Duna áradása miatt Teleki Pál irányításával és Ulbrich Hugó vezetésével áttelepítették ÚjpestMegyerre. Dr. Sík Sándor táborelnök és Selkey (Schelken) Oszkár táborparancsnok vezetésével rendezték meg 10.000 fő – köztük számos külföldi - részvételével, nagy sikerrel. A nagy táborozásról írta Sík Sándor a Megyeri hitvallás című költeményét, mely máig nagyon népszerű a cserkészek körében. (4. sz. melléklet.) Fodor Ferenc – Schelken Oszkár – Ulbrich Hugó, a megyeri nagytábor vezetői

12

13

Az 1927. év nevezetes volt a Szövetség történetében, ekkor létesült ugyanis a Cserkészház Budapesten az V. kerületben, a Hajnal (később Nagy Sándor, ma Nagysándor József ) utca 6. szám alatt, benne a Cserkészbolt Asbóth Oszkár vezetésével, majd dr. Major Dezső ügyvezetésével.

A  helsingöri vízi versenyeken elsöprő győzelmet aratott a magyar csapat, 6 első és 5 második helyet szerzett meg és a fődíjat is hazahozhatta. Decemberben a kanderstegi síversenyeket is megnyerték a 25. sz. Szent Imre, majd a 11. sz. Bocskai cserkészcsapatok versenyőrsei segítségével. A győzelmet még két alkalommal megismételték, így 1929-ben a vándorserleg véglegesen a magyar cserkészek birtokába került.

A Magyar Cserkészszövetség székháza 1948-ig. Budapest, V. Nagy Sándor utca 6.

Továbbá ebben az évben alakították ki a Hárshegyi Cserkészparkot dr. Sztrilich Pál (Polcsi bá) parancsnokságával és Balla Dezső gondnokságával. Ekkor létesült a Központi Vízitelep dr. Zsembery Gyula parancsnoksága alatt, majd Hábl Károly, a hazai kajakozás elterjesztője, illetve dr. Báthori József vezetésével.

Dr. Major Dezső



Balla Dezső

A  Magyar Cserkészszövetség 1927-ben Gödöllőn díszzászlót kapott, mely a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona és jelenleg az állandó kiállításon látható. A fehér selyem zászló egyik oldalán a csodaszarvas története elevenedik meg, melyet Nagy Sándor festőművész, a gödöllői művésztelep (1901–1920) egyik alapító tagja tervezett és felesége, leánya és annak barátnője hímezett a gödöllői szövőműhelyben. Valószínűleg emiatt lett az 1933-as gödöllői jamboree emblémája a csodaszarvas, ami szintén Nagy Sándor munkája. Az országos cserkészzászló hátoldalán Nagymagyarország 64 vármegyéjének címerei sorakoznak, melyeket külön-külön a megyék hímeztek ki.

Nagy Sándor: Országos cserkészzászló, 1927

A Helsingöri fődíj

1928 májusában Baden-Powell feleségével Magyarországon járt. Tiszteletükre cserkésznapot rendeztek 8.000 cserkész részvételével a Fradipályán. Ezután Parádon, a Leánycserkész Világgyűlésen megalakult a Cserkészleány Világszövetség. Júliusban Tihanyban rendezték meg a nemzetközi vízi versenyeket, igen nagy sikerrel. 1929. július 31–augusztus 11-ig - az olimpia miatt egy évvel elhalasztva - az angliai birkenheadi Arrowe-parkban került megrendezésre a 3. jamboree, ahol Temesy Győző vezetésével, a táborverés, fegyelmezettség területén, valamint a kajak és vízisí versenyeken szép eredményeket értek el a magyar cserkészek. A magyar zenekar a táborozó cserkészek és a látogatók kedvence volt. A  világkonferencián gróf Teleki Pált beválasztották a 9 tagú tanácsba, a Világcserkészet Intéző Bizottságába. A jamboree után a 852 fős magyar csapatot 10 napra Lord Rothermere vendégül látta Londonban. Búcsúzóul minden fiú egy ezüstórát kapott ajándékba. Lord Rothermere (1868–1940) brit sajtómágnás és politikus volt, akinek 1927-ben történelmi nevezetességű cikke jelent meg a Daily Mailben Hungary’s Place in the Sun (Magyarország helye a Nap alatt címmel, melyben a magyar revízió mellett állt ki. Lord Rothermere ajándékórája a magyar cserkészeknek 1929-ben

14

Kolozsváry Béla

15 Ebben az évben alakította meg Sztrilich Pál a Helyi, majd új nevén a Hárshegyi Őrsvezetők Körét, a HÖK-öt, és beindította a „forgószínpad kiképzést”. 1935 után a HÖK átalakult és Honvéd Őrsvezetők Köre néven, Kolozsváry Béla irányításával dolgozott tovább. Bárdos Lajos szerkesztésében megjelent a 101 Magyar népdal című nótáskönyv cserkészek részére.

Bárdos Lajos

1931-ben megindult a cserkész vitorlázó repülés a budaörsi repülőtéren, majd 1934-től a Hármashatár-hegyi repülőtéren Ulbrich Hugó, Rotter Lajos és Steff Tibor, majd később Bisits Tibor, Bukovinszky Zoltán és mások vezetésével. Egymás után születtek meg id. Rubik Ernő csodálatos vitorlázó repülőgépei. Az 1931. évi badeni világkonferencián az USA, Csehszlovákia, Hollandia és mások előtt az 1933-as 4. világjamboree rendezési jogát Magyarországnak ítélték. Beindult a Fiatal Magyarság, melyben Teleki Pál, Sík Sándor és a többi vezető irányvonala mellett Kovács Imre és Morvay Péter népi irányzata is helyet kapott. 1932 februártól Vidovszky Kálmán lett ideiglenesen a megbízott elnök. Ez évben a lengyelországi Garcziny-szigeten levő vízi jamboree-n az 1. és 3. helyezést érte el a magyar csapat. Áprilisban dr. Papp Antalt választották meg a Szövetség elnökének. Vidovszky Kálmán

Dr. Papp Antal

1933. augusztus 2. és 15. között került megrendezésre Gödöllőn a 3. világjamboree Bi-Pi részvételével. Hatalmas munkával óriási sikert ért el a magyar cserkészet. Bemutatkozása a világnak nagyon jól sikerült. 54 nemzet 26.000 cserkésze vett részt 3.250 kisegítő közreműködésével. A tábor parancsnoka gróf Teleki Pál volt, a helyettesek dr. Sík Sándor és dr. Papp Antal, a tábor vezérkari főnöke pedig vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc. Bi-Pi hazautazása előtt szép köszönőlevelet írt Horthy Miklós kormányzónak (7. sz. melléklet).

Gróf Teleki Pál

Dr. Sík Sándor

V. Kisbarnaki Farkas Ferenc

Ekkor a magyar cserkészet fénykorát élte. Közismertté vált Márton Lajos grafikus-festőművész, a cserkészek közkedvelt „Mártonkája”, aki több száz cserkészképet és könyvillusztrációt készített. Munkáját tanítványa és munkatársa, Kékesi László grafikus-festőművész folytatta. Külön érdekesség volt a gödöllői jamboree-n a Tiroli kereszt az osztrák táborban. A Tiroli keresztet 1930-ban a Szent Imre herceg halálának 900. évfordulóján rendezett Márton Lajos: Önarckép ünnepségek alkalmából hozták Budapestre. Egy halli fafaragó-művész, Andreas Crepaz készítette. A  Wilten Lövészcsapat és kb. 600 népviseletbe öltözött tiroli szétszerelt állapotban, vonaton és hajón hozta Budapestre. A fából készült kereszt 600 cm magas, a rajta lévő, ugyancsak fából faragott Krisztus teste 286 cm. A  művész a keresztet itt állította össze. A kereszt a Szent Imre év után a budapesti Szent Domonkos templomba került. Az 1933-as jamboree alkalmával az osztrák cserkészek innen „kölcsönözték ki” és ezzel vonultak fel a jamboree megnyitóján, majd a tábor főterén állították fel. Fennmaradt ebből az időből egy fotó, amelyen a fák lomjai és a szél különös játéka folytán a kereszt bal oldalán Nagymagyarország s benne a Trianon utáni Magyarország térképe létható. A Tiroli kereszt a gödöllői jamboree-n 1933-ban

16

17

1934-ben megindult a rövidhullámú rádióamatőr munka és 1937-ben létesült a Központi Rövidhullámú Rádióállomás HA6K hívójellel, amely ma HA5MCS hívójelre jelentkezik. Nagyon népszerűek voltak a Hárshegyi Cserkészparkban és a kerületi cserkészházakban működő rádióállomások. 1935-ben a lengyelországi spalai Lengyel Nemzeti Nagytáborban 550 fővel vettek részt a magyar cserkészek, ahol Teleki Pál vezetésével több száz talicska földet vittek a Pilsudski-emlékmű részére tervezett domb építéséhez. 1936-ban a berlini olimpián a magyar cserkészek is jól szerepeltek: Csík Ferenc megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, Rotter Lajos pedig a 326 km-es BerlinKiel útvonalon a Nemere nevű, motor nélküli, vitorlázó repülőgépével világrekord táv-célrepülést hajtott végre. Csík Ferenc

Rotter Lajos

A cserkészetben akkor már több neves ember is tevékenykedett, politikusok, tudósok, művészek, például Teleki Pál, Sík Sándor, Karácsony Sándor, Szent-györgyi Albert, Márkus Miklós, Bárdos Lajos. 1937. július 31 – augusztus 14. között az 5. jamboree-t Vogelenzangban, Hollandiában rendezték meg. Kolozsváry Béla vezetésével 500 magyar cserkész vett részt rajta, Balla Dezső, Szurmay Tibor és Kelecsényi Gábor közreműködésével. A néptánccsoport Vida Vilmos és Nemere János, a zenekar Kiel Ernő karnagy vezetésével ért el nagy sikert. A kajakosok újból megszerezték az első helyet. A díjkiosztáskor Bi-Pi a következőkkel adta át a díjat: „Ti magyarok még mindig a régiek vagytok. Örülök, hogy most is ti győztetek.” A  csapatoknál igen komoly munka folyt. Híres parancsnokok, például a 14. sz. Hollóknál Mattyasóvszky Kasszian atya vagy a 309. sz. Assisi Szent Ferenc csapatnál Szabó Bendegúz, „Böndi bá” tette vonzóvá a cserkészetet. Meg kell emlékezni még gróf Teleki Lászlóról is, a Szövetség külügyi vezetőjéről. Mattyasóvszky Kasszian

Szabó Bendegúz

1938-tól a bécsi döntések alapján visszacsatolt területeken újra indult a magyar cserkészet. A Felvidéken Mrenna József, Bíró Lucián, Hornyák Odilló és Beszédes Lajos voltak a vezetők. Erdélyben Puskás Lajos, Pataki József, Szakács Antal, Józsa János, Balzsek Róbert és mások irányították a csapatokat. A cserkészfiúk és leányok nagymértékben kiveszik a részüket az Eucharisztikus Kongresszus rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában. 1939. február 16-án ismét gróf Teleki Pál lett a miniszterelnök, cserkészmunkáját azonban nagy elfoglaltsága mellett is tovább folytatta. A  Nemzetközi Leánycserkész Szövetség 1938-ra tervezte a 10. éves jubileumi nemzetközi táborozását Magyarországon. A  Szent Év és az Eucharisztikus Kongresszus miatt azonban erre 1939 augusztusában került sor Gödöllőn. A  leánycserkészek béketalálkozóján a Pax Tingen, 4.000 hazai és külföldi cserkészleány vett részt. Bi-Pi betegsége miatt nem tudott jelen lenni, de levelében köszöntötte a rendezőket és a résztvevőket. (7. sz. melléklet.) A tábor végén a távoli országokból érkező lányok még haza sem értek, 1939. szeptember 1-jén kitört a II. világháború. Pax Ting-jelvény 1940. november 13-án először, majd több esetben is, Palló Imre országgyűlési képviselő interpellációjában „kirohant” a cserkészet ellen, melyet Teleki Pál vis�szautasított. 1941. január 8-án meghalt lord Robert Baden-Powell, a cserkészet megalapítója, a világ főcserkésze. A  jobboldal ezt az alkalmat is felhasználta a cserkészet elleni támadásokra. 1941. április 3-án meghalt gróf Teleki Pál miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész, halálával a magyar cserkészet nagy támogatóját veszítette el. A  háború alatt, 1942–1944-ben a Magyarországra telepített bukovinai székely gyerekeknek sorozatban cserkésztáborokat szervezett a Szövetség. 1942-ben felerősödött a katonai vezetés óhaja, hogy a cserkészet olvadjon be a levente intézménybe. Végül a kormányzó óhajára kiadott miniszterelnöki rendelet ezt megakadályozta, de ezzel egyidejűleg megkezdődött a cserkészszövetség helyett a Magyar Cserkészmozgalom szervezése. Március 11-től kinevezésre került a harmadik főcserkész vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc személyében, aki katonatiszt volt, a Ludovika Akadémia parancsnoka. Ő kiállt a cserkészeszme mellett, de csak részben sikerült megvédenie a cserkészet érdekeit. 1942. március 28-án Éry Emilt megbízott elnöknek, Éry Emil majd augusztus 1-től országos parancsnoknak nevezték ki.

18 Az 1940-es évek elejétől nagy erővel bontakozott ki a regös mozgalom, a magyarság, a magyar falu, a parasztember, a paraszti kultúra megismerésére és terjesztésére. A II. világháború alatt ismét a karitatív munka került előtérbe. Az Önkéntes Mentőcsapatok légoltalmi, illetve légvédelmi figyelő szolgálatot, romeltakarítást, hírvivést, elsősegélynyújtást végeztek, kiszolgálták a katona- és sebesültszállító vonatokat, istápolták az árvákat és özvegyeket, gyűjtöttek a fronton lévő katonáknak. A csapatokban és a központi szerveknél működő felnőtt vezetők nagy része a fronton vagy a hátországban teljesített katonai szolgálatot, így a cserkészmunkát a 16-18 éves őrsvezetők és segédtisztek vezették. Sokszor a parancsnok vagy a rajtiszt tábori levelezőlapon küldte az „iránymutatást”. 1944 második felében, az ostrom alatt minden közös cserkészmunka leállt. A cserkészek az utolsó összejövetelen kapott intelmek alapján „öntevékenyen” dolgoztak tovább a cserkésztörvények szellemében: „A cserkész ahol tud, segít.” A  Magyar Leánycserkész Szövetség elnöke 1944-től Zimmermann Rózsi lett. 1944. október 15-én a Magyar Cserkészszövetség vezetősége írásbeli rendeletet kapott, hogy a cserkészet alakuljon át Hungarista Őrszem mozgalommá. Erre a cserkészet ellenállása és a háborús események miatt már nem került sor. Az ostrom és a szovjet megszállás után 1945 februárjában ismét megalakult a Cserkész Intéző Bizottság. Jánosi Sándor lett az ügyvezető elnök. Létszámban megfogyva, kevés vezetővel, kifosztott cserkészotthonokban, szétvert Jánosi Sándor repülőtereken, vízi telepeken újraindult a cserkészmunka. November 11-én újjáalakult a Magyar Cserkészszövetség gróf Teleki Géza elnökletével. A korábbi jobboldali támadások után most a baloldal erőteljes akciója indult meg a cserkészet akadályozására, szétverésére önkényeskedésekkel, személyek elhurcolásával. Ugyanakkor 500 csapatban 50.000 fölé emelkedett a cserkészek száma. Több „cserkész-összesküvést” lepleztek le, például Szombathelyen, Baján és máshol. Rajk László belügyminiszter 1946. május 13-án elrendelte a szövetség munkájának felülvizsgálatát, majd július 19-én feloszlatta a Szövetséget. Július 22-én közgyűlést hívattak össze, ahol a népi szárny vezetésével megalakult a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége. Az elnök Karácsony Sándor, ügyvezető elnök Farber József, főtitkár Jánosi Sándor lett. Még ebben az évben Németországban munkához látott a Nyugatra került cserkészvezetők közreműködésével a Hontalan Sasok csoportosulása, majd a Teleki Pál Munkaközösség, a kint élő magyar cserkészek összefogó szervezete. 1947. augusztus 9–19. között még egyszer felragyog a magyar cserkészek csillaga, Franciaországban a 6. moissoni jamboree-n. Az erősödő kom­munisták vezetője,

19 Rákosi Mátyás nem járult hozzá a magyar cserkészek kiutazásához. Veres Péter népi író, a Nemzeti Parasztpárt vezetője, miniszter a cserkészek kérésére járt nála több ízben, mondván, hogy „ha nem utazhatnak ki a magyar fiúk, a világ meggyőződik arról, hogy nálunk milyen terror uralkodik”. Végül az eredetileg felkészített 400 fő helyett csak 200 fiú utazhatott el a Francia Államvasutak felajánlott vonatán. A  fiúk meghálálták a bizalmat ügyességükkel és szerénységükkel. Rábai Miklós vezetésével a magyar népi ének- és tánccsoport, és a debreceni bábosok Vízváry László irányításával belopták magukat a táborozók szívébe. Sikerük leírhatatlan volt. A  kajak ügyességi versenyen több száz induló között indult 4 magyar kajakos - kiket megszóltak a kissé kopott és agyonjavított kajakjukért - a selejtezőkből bejutottak a 20 fős döntő futamba, majd ott az első négy helyezést is megszerezték. Ez volt sokáig az utolsó jamboree, amelyen magyar cserkészek részt vehettek. Rábai Miklós A franciaországi Moissonban 1947-ben megtartott jamboree területén egy keskeny vágányú kisvasút reggeltől estig, megállás nélkül szállította a táborozókat. Körbe-körbe járt a táborban, amelyre menet közben lehetett fel- és leszállni. Ez adta az ott lévő magyar cserkésztiszteknek az ötletet, hogy a Csillebércen kialakítandó új Cserkészparkhoz, illetve 1948 augusztusában ott létesítendő 1848-as táborhoz egy ilyen kisvasutat építsenek. A Magyar Cserkészszövetség megkezdte a szervezést, de az általuk meghirdetett jubileumi tábort, a hatalomra került Magyar Dolgozók Pártja segítségével az utolsó pillanatban az úttörők vették át. Így jött létre az Úttörőváros és az Úttörővasút. A jamboree-ról hazaérve október hóban megalakult a Cserkész-Úttörő Ös�szekötő Bizottság. 1948. március 25-től Farber József lett az ügyvezető elnök. Mindenki tudta, hogy ez a magyar cserkészet végét jelenti. Így is történt, az 1948 június 27-i közgyűlés határozata alapján a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége hivatalosan beolvadt a Magyar Úttörők Szövetségébe. A szeptemberi átadásig dr. Erdélyi Ferenc volt az elnök. Ezzel egyidejűleg megszüntették a Nemzetközi Irodai tagságot is. Elvették a cserkészek otthonait, létesítményeit, táborozó és más felszereléseiket, elkobozták vagy szétszórták az irattárakat, könyvtárakat. Erőteljes hajsza kezdődött a cserkészvezetők ellen, zaklatások, házkutatások következtek, s aki a szép szónak nem engedett, találtak koholt vádat, hogy internálják, bebörtönözzék vagy kivégezzék. Még a Gödöllőn 1943-ban felállított jamboree emlékszobor is útban volt, ledöntötték és ismeretlen helyre szállították. Volt, aki behódolt és az úttörők között találta meg helyét. Sajnos tévedtek, mert igen hamar eltávolították az úttörők közé állt egykori cserkészeket.

20

21

A  hatalom a Magyar Cserkészleány Szövetség megszüntetéséről elfelejtkezett. A lehetőségek beszűkülése, majd teljes megszűnése miatt a Szövetség kénytelen volt kimondani az 1949. február 27-i közgyűlésen a munka megszüntetését. A két szövetség tagjainak többsége azonban sportegyesületekben, főleg a természetbarát szakosztályokban vagy más egyházi szervezetekben és civil klubokban tevékenykedett tovább. Kirándultak, táboroztak, cserkészszerűen éltek, csak ezt nem mutathatták ki. A hamu alatt tovább izzott a parázs, várva, hogy az újrakezdés szele mikor lobbanthatja újból lángra a cserkészeszme tábortüzét. Ezután a Németországban működő Teleki Pál Munkaközösség felvette az itthoniak kezéből kicsavart zászlót és tovább vitte a Magyar Cserkészszövetséget Európában, Észak- és Dél-Amerikában, majd Ausztráliában és Afrikában is. Mindenhol, ahol magyarok éltek. 1951-ben a Szövetség központját Európából Garfield-be, Észak-Amerikába tették át. Fő szervezőjük és vezetőjük kisbarnaki Farkas Ferenc főcserkész volt, továbbá Bodnár Gábor, Mattyasovszky Zsolnay Miklós és sokan mások. Európában pedig Kölley György és Galambos Ireneusz atyák irányításával tevékenykedett sok magyar cserkészvezető.

Bodnár Gábor

Mattyasovszky Zsolnai Miklós

A  kemény diktatúra idején búvópatakként működött a hazai cserkészet. 1956-ban azonnal megkezdődött az újjászervezés, de amint a forradalom, ez a kezdeményezés is hamar elbukott. 1966-tól 1988-ig a Cserkész Világszövetség főtitkára és a World Organization of the Scout Movement vezérigazgatója a magyar származású emigráns, svájci állampolgár dr. Nagy László cserkésztiszt lett. A mozgalmas 22 év történetét a 2001-ben magyarul megjelent A föld gömbölyű című könyvében írta meg.

Kölley György

Dr. Nagy László

A hazai elnyomás „puhulásával” újabb kibontakozás kezdődhetett. Az 1984. július-augusztusi Pedagógiai Szemlében megjelent Mészáros István Cserkészet és pedagógia című tanulmánya, amely igen nagy vitát váltott ki. Majd a Kritika 1985 júniusi számában fejtette ki eltérő nézeteit Mészáros István és E. Fehér Pál. Megindult az erjedés és egyre több sajtóanyag, tanulmány jelent meg a cserkészetről.

A magyar cserkészet újjászületése a rendszerváltozás után 1988. május 27-én Szegeden a Fekete Házban megnyílt A magyar cserkészet története című kiállítás, melyet november 10-én nemzetközi konferencia követett Közösségteremtés és mozgalom: a cserkészet címmel. Ugyanezen év június 28-tól augusztus 31-ig Budapesten a Munkásmozgalmi Múzeumban a „hónap műtárgyaként” egy cserkésztiszti öltözet került kiállításra. Október 11-én Budapesten a Múzeum Kávéházban összegyűlt cserkészvezetők a Szövetség azonnali megalakítása mellett döntöttek. November 12-én Budapesten a Jurta Színházban megtartott tiszti gyűlésen a megjelent öregcserkészek és vezetők a cserkészet újraindítását sürgették. November 22-én Kőszegen a Jurisits Múzeumban nyílt cserkészkiállítás. Végül december 6-án a Bajcsy-Zsilinszky Társaság beszélgetést tartott a cserkészetről. 1989. január 23-án a Magyar Cserkészszövetség megtartotta alakuló közgyűlését, ahol id. dr. Surján Lászlót választották meg elnöknek. A Budapesti Bíróság a 7.PK.20 493/1989/1.sz. végzés alapján a Magyar Cserkészszövetséget 1. sz. alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába felvette. Elvi ellentétek miatt egyes cserkészvezetők nem fogadták el a Magyar Cserkészszövetség elképzeléseit és egy hét múlva, 1989. január 28-án megalakították a Magyar Id. dr. Surján László Cserkészcsapatok Szövetségét a „regös” dr. Morvay Péter elnökletével. Október 19-én újraalakult a Magyar Leánycserkész Szövetség is Halászné Várady Ildikó elnökletével. 1989. március 15-én a Gödöllői Városi Múzeum és a Petőfi Sándor Művelődési Központ rendezésében kiállítás nyílt az 1933-as gödöllői jamboree emlékére. Halászné Várady Ildikó 1990. január 10-én a Magyar Cserkészszövetség és a Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége képviselői Genfben megállapodtak a Magyar Cserkészet Tanácsa megalakulásában. Ez biztosította az utat, hogy a Nemzetközi Szövetség tagjai sorába ismét felvegyék Magyarországot. Február 10-én Budapesten megalakult a Tanács, majd július 23-én a Nemzetközi Iroda felvette tagjai sorába. Az erőviszonyok megváltozása miatt a Cserkész Világ Committee 1992. szeptember 26–27-i ülése úgy határozott, hogy megszüntetik a Magyar Cserkészet Tanácsát, és újból

22 egyedül a Magyar Cserkészszövetség képviseli Magyarországot az Irodában. Az itthoni kedvező változásokra való tekintettel az emigrációban működő Magyar Cserkészszövetség visszaadta az addig „őrzött zászlót” és nevét kiegészítve a jövőben Külföldi Magyar Cserkészszövetség néven működött tovább. Majd 1995-ben megjelentették 50 éves történetüket bemutató kötetüket Szétszórt árvalányhaj címen. 1990-ben a Zánkai Gyermeküdülő Centrumban is nyílt egy kamarakiállítás a cserkészetről. 1991-ben Hollandiában a IV. haarlemi jamboretten mutatkoztak be a magyarok a világ cserkészeinek. A magyar küldöttséget nagy ovációval fogadták a külföldi cserkészek. 1991 nyarán, augusztus 8-16-ig a 17. jamboree Koreában került megrendezésre, amelyen 17 magyar fiú és leány vehetett részt. Vezetőjük Csizmazia András cserkésztiszt volt. A világ cserkészetének nagy családja itt fogadta be újból a magyar cserkészetet. Regöseink ismét kivívták a világ szeretetét. Június 4-én a Testnevelési és Sportmúzeumban Cserkésztörténeti kiállítás nyílt, amely 10 hónapig tartott nyitva. Ez év szeptember 28-án a Magyar Cserkészszövetség Újraalakulási Díszjelvényt alapított a cserkészet újjászervezésében kitűnt cserkészek részére. A Magyar Cserkészlány Szövetség vezetőségében többszöri változás állt be: 1991-től Végh Márta, 1992-től dr. Víg Péterné, 1993-tól Hegymegi Kiss Áronné volt az elnök. 1993 augusztusában a 4. jamboree 60. évfordulóján Gödöllőn rendezték meg a Jubileumi Emléktáborozást, melyen Baden-Powell Betty nevű lánya mint fővédnök és Bi-Pi unokája is részt vett. Az 1.500 hazai és külföldi (köztük elsősorban magyar származású) cserkész a 10 nap alatt változatos programokban vehetett részt. Egy évvel később elkészült az új cserkészszobor is, melyet 1994-ben Szent György-napján avattak fel Gödöllőn a Művelődési Központ melletti téren.

Az új cserkészszobor és felavatása 1994-ben Gödöllőn

23 1994 nyarán új székházat kapott a Magyar Cserkészszövetség Budán, a Tömörkény utcában.

Budapest II. Tömörkény utca 3/a., a Magyar Cserkészszövetség új székháza 1994-től.

A  Testnevelési és Sportmúzeum volt az a közgyűjtemény, amely kezdetben gyűjtötte a cserkészemlékeket. 1994. augusztus 1-jén azonban egy önálló cserkész muzeális intézmény jött létre a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye és Könyvtára néven, Bokody József vezetésével. Az új intézmény egyrészt átvette a Sportmúzeum cserkészgyűjteményét, másrészt önálló gyűjteményezési munkába kezdett, és anyaga szinte napról-napra gyarapodott az öregcserkészek adománya vagy hagyatéka révén. A 2004 novemberi tisztújító közgyűlés Katona Tamást választotta meg elnöknek. Újból kapott Cserkészparkot a Szövetség Ady-ligeten, a volt Julianna-major helyén.

Katona Tamás, a Magyar Cserkészszövetség elnöke 1994-től 1998-ig

1995. augusztus 1–11. között Hollandiában Drontenben került megrendezésre a 18. jamboree. Ezen a magyar szövetségekből összesen 100 fős magyar kontingens vett részt. A külföldön működő magyar cserkészek először vehettek részt a magyar kontingensben. Egy őrs kerékpáron tette meg az utat Budapestről a táborhelyig. A magyar regösök, táncosok ismét jól szerepeltek.

Kerékpáros őrs 1995-ben

24

25

1996. július 8-án Zánkán, a Gyermek és ifjúsági szervezetek az ezredfordulón című szakmai konferencián a hazai cserkészszövetségek is előadásokat tartottak és kiállításon is bemutatkoztak. 1996. augusztus 10-től 21-ig az Ópusztaszeri Emlékparkban került sor a Millecentenáriumi Kárpátmedencei Cserkész-testvériség Nagytáborra. Németh István volt a táborparancsnok. A hét törzsről elnevezett altáborban a „hét vezér” volt a parancsnok. A megnyitás, a tábortüzek és a záró ünnepség keretében felelevenedett a honfoglalás története. A 950-1.100 fős tábor lakói változatos programokban válogathattak a táboron belül és kívül is. Vereckéről gyalogos és kerékpáros túra vezetett a táborhelyre, s a Tisza mellett külön vízi cserkésztábor is volt. A Cserkészgyűjtemény kiállítást rendezett a tábor területén. A magyar cserkészek évek óta bekapcsolódnak a „Betlehemi láng” akcióba. A  karácsony előtt Bécsben átvett „Szeretet-lángot” a magyar cserkészek vitték szerte az országba, az első években a kárpátaljai és erdélyi magyar településekre is. 1997. május 10-én avatták fel a Sztrilich Pál Cserkészparkban Bi-Pi bronzba öntött lábnyomát. Az eredeti a Hárshegyi Cserkészparkban a háború alatt elveszett. A  Szövetség 1998. október 17-i közgyűlése Gyulai Endre, Szeged-csanádi megyéspüspököt választotta meg elnöknek. 2000. június 23-án éjfélkor a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma felhívására emléktüzek gyúltak ki az államalapítás ezredik évfordulója alkalmából szerte a Kárpát-medencéGyulai Endre ben. Ezt az akciót évente megrendezik. Augusztus 10–21. között Esztergomban tartották az államalapítás centenáriuma alkalmából a Millenniumi Emléktábort, a MET-2000-et. Az összlétszám elérte a 2.000 főt. Ezzel párhuzamosan a Szent István Gimnázium dísztermében egy hónapig nyitva tartó cserkésztörténeti kiállítás nyílt.

Részletek a kiállításról

2001. április 29-én avatták fel Baján, a Sugovica-partján a II. világháború után épült egyetlen cserkész vízi telepet. Június 20–24. között Békásmegyeren zajlott le a 4. Európai Öregcserkész Konferencia. A résztvevő 526 fő 29 országból érkezett. A konferencián számos előadás hangzott el. A Magyar Posta öregcserkész bélyeget adott ki az alkalmi postahivatal emlékbélyegzőjével. 2001. júliustól dr. Roszmusz András volt a Szövetség megbízott elnöke, majd 2002. május 25-től rendes elnöke.

Roszmusz András

2003. április 5-től dr. Máthé Boglárka lett a Magyar Leánycserkész Szövetség elnöke. Őt 2004. június 27-én Szalay Zsófia megbízott elnök követte, 2005. március 9-től Tóth Eszter vette át az elnökségét. Őt 2006. április 2-től ismét Szalay Zsófia követte az elnöki teendők ellátásában. 2003 tavaszán a gödöllői jamboree 70. évfordulóján emlékkiállítást rendezett a Gödöllői Városi Múzeum, melyet a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye is támogatott. A megnyitón azt a tárogatót szólaltatták meg, amellyel annak idején az 1933-as jamboree-t is megnyitotta Márai György. A kiállításon bemutatták a gödöllői 44. számú II. Rákóczi Ferenc cserkészcsapat zászlaját, melynek hányatott sorsa volt. 1944 végén a Premontrei Gimnáziumban létesített szovjet hadifogolytábor valamelyik lakója vihette magával a Szovjetunióba a zászlót, melynek hátoldaláról időközben kivágták II. Rákóczi Ferenc fejedelem arcképét. 1947-ben Nádasi Alfonz bencés szerzetes hozta vissza a csapatzászlót a gödöllői Premontrei Gimnáziumnak. 2006. május 27-én a Székesfehérvári Önkormányzat dísztermében tartotta a Magyar Cserkészszövetség tisztújíBuday Barnabás tó közgyűlését. A teljes elnökség lecserélődött, az új elnök Buday Barnabás lelkész lett. A  2007-es év a cserkészet 100. születésnapjának megünneplésével telt. Március 17-én harmadik alkalommal rendezték meg a szegedi cserkészek a Szegedi Árvízi Emléknapot a Dóm-téren. Április 27–29-én Országos Centenáriumi Cserkésznap volt Budapesten. Május 9-én a cserkészet megszületésének 100. évfordulóján a Magyar

26 Posta egy szép bélyegblokkot hozott forgalomba: Bi-Pi képe mellett az első cserkésztábor emlékköve és kenuzó cserkészek láthatók rajta. Július 27-én a Cserkészgyűjtemény az európai országok által kiadott emlékbélyegekből nyitott kiállítást. Az angliai Hylands Parkban 2007. július 28 – augusztus 8. között rendezték meg a 21. Jubileumi Jamboree-t. Ezen a 354 magyar résztvevő mellett 70 vezető és 120 nemzetközi szervező volt jelen. Augusztus 1-jén, napfelkeltekor az egész világban a cserkészek megújították fogadalmukat. Hazánkban a központi ünnepség a Sztrilich Pál Cserkészparkban volt számos fiatal- és öregcserkész részvételével. 2007. augusztus 14–17. között Kecskeméten rendezték meg a Magyar Öregcserkész Találkozót. Erre 2008. augusztus 21-től Pécsett és 2009. augusztus végén Gyöngyösön került sor, amelyen a határon túli magyar öregcserkészek is részt vettek. 2008. január 26-án a budapesti Szent Imre Gimnáziumban került megrendezésre a XIV. Országos Cserkészbál s vele egy időben az Országos Versmondó Verseny és az Országos Daléneklési Verseny. 2009. március 31-én a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye Gödöllőre költözött, a tárgyi anyag a Gödöllői Városi Múzeumba, a könyvtári és levéltári anyag pedig a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba került.

27

Cserkészszövetségek 1988 után Külön meg kell emlékezni a rendszerváltás után létrejött és „cserkész” elnevezést használó, úgynevezet „alternatív” cserkész egyesületekről és szövetségekről. Ezek közül jelenleg is működnek: • Magyar Cserkészszövetség (vegyes fiú és leány csapatokkal) • Magyar Cserkészleány Szövetség (csak lányok részére) • Magyarországi Európai Cserkészek, Dunakeszi • IFOFSAG, az Öregcserkész Világszervezet Magyarországi Gildéje (felnőtt férfiak és nők részvételével) Pár hónap vagy év alatt megszűnt vagy működését szüneteltette, illetve minimális létszámmal tevékenykedett több szervezet. Sajnos ezek csak a cserkész nevet vették fel és a cserkészeszme ápolásától távol maradtak. Ezért igen sokat rontottak a cserkészet hazai megítélésében: • Európai Katolikus Cserkészek Magyar Szövetsége, Pusztaszabolcs, vezető: Baltási Nándor • Független Magyar Cserkész Szövetség, Budapest, vezető: dr. Szűcs Albert. • (Hungária) Magyar Cserkész Szervezet, Dunaújváros, vezető: Princz István. • Lengyel- Magyar Cserkész Szövetség, Budapest, vezető: Antoniewicz Roland, majd Pálmafi József. • MAGYAR CSERKÉSZCSAPATOK SZÖVETSÉGE, Budapest, vezetők: Morvay Péter, Papp Emil, dr. Bodolay Géza és Bodnár Attila, (vegyes fiú és leány csapatokkal, amelyek nagy része átlépett a MCSSZ-be vagy megszűnt, s így a szövetség is önfelszámolás következtében megszűnt) • Magyar Cserkész Ifjúsági Szövetkezet és Iskola Szövetség, Budapest • Magyar Cserkészlányok és Cserkészfiúk Szövetsége, Nagykáta, vezető: Szakos Ferenc, Gulyás Imre • Magyar Cserkészszülők Egyesülete, Budapest, vezető: Mészáros Lajos.

28

29 (1. sz. melléklet)

A Cserkészszövetség jelvénye

A Szövetség jelvénye a stilizált Szent koronával ékesített cserkészliliom.

A CSERKÉSZSZÖVETSÉG KÖSZÖNTÉSE Jó munkát!

A CSERKÉSZSZÖVETSÉG JELMONDATA Légy résen!

A CSERKÉSZSZÖVETSÉG SZÍNEI zöld – sárga

A CSERKÉSZTÖRVÉNY

1. A cserkész egyenes lelkű és feltétlenül igazat mond. 2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. 3. A cserkész ahol tud, segít. 4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. 5. A cserkész másokkal szemben gyengéd, magával szemben szigorú. 6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket. 7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik. 8. A cserkész vidám és meggondolt. 9. A cserkész takarékos. 10. A cserkész testben és lélekben tiszta.

A KISCSERKÉSZTÖRVÉNY

1. A kiscserkész vezetőjére hallgat. 2. A kiscserkész uralkodik önmagán.

(2. sz. melléklet)

A CSERKÉSZ FOGADALOM SZÖVEG „Én, …………… fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, melyekkel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom.”

A CSERKÉSZTISZTI FOGADALOM „Én, …………… becsületemre fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, melyekkel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom! A rám bízott cserkészeket a legjobb tehetségem szerint nevelem és mindenben jó példával járok előttük. Példámmal és munkámmal arra törekszem, hogy a társadalom, a család és az egyes emberek életében a cserkésztörvények szelleme minél jobban megvalósuljon. Semmiféle vallás- vagy magyarellenes társulatnak tagja nem vagyok és nem leszek.”

A FELNŐTTCSERKÉSZ FOGADALOM „Én, …………… becsületemre fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom! Példámmal és munkámmal arra törekszem, hogy a társadalom, a család és az egyes emberek életében a cserkésztörvények szelleme minél jobban megvalósuljon. Semmiféle vallás- vagy magyarellenes társulatnak tagja nem vagyok és nem leszek.”

A KISCSERKÉSZ ÍGÉRET „Én, ……………. ígérem, hogy Isten segítségével a jóra törekszem, ismerem a kiscserkész törvényt és azt megtartom.”

30

31 (3. sz. melléklet)

Cserkészinduló

(SÍK SÁNDOR verse, TURRY PEREGRIN zenéje) Fiúk, fel a fejjel, a harsona zeng, Álljunk csatasorba vidáman. Ránk vár a világ, ez a harc a mienk, Katonái vagyunk valahányan. Jó fegyverünk izmos karunk, Égő szemünk, vidám dalunk. Amerre nézünk, megterem A győzelem, a győzelem. Fiúk, fel a fejjel, az óra közel, Kel a magyar éjben a hajnal, Most kell az erős kar, a férfiú-mell, Ezeréves acél-akarattal. Zúg, mint a harci trombita: A Lomnic és a Hargita, Értünk kiált, felénk süvölt Az ősi föld, a drága föld. Szabadba fiúk! A nap arca nevet, Ott pezsdül a friss, tüzes élet. Járjuk be a mezőt meg a rengeteget, Szabad ott a szabadban a lélek! Ott szemben, szívben tiszta láng, S az Isten arca néz le ránk. Leheletén ott megterem Erő, szabadság, győzelem!

(4. sz. melléklet)

Sík Sándor

Megyeri hitvallás Őrt áll a Hold a Nagykevély felett. Ezer sátorban nyolcezer fiú Munkás nap után izmos álmot alszik. Kismagyarország nagyot álmodik. A völgyben itt-ott pislogó tüzek Föl-fölvetik még fáradt szemüket, És hunyorgatnak: Mire jó? Állok a dombon s birkózom magammal: Szorongatom a „Mire jó?”-kígyó, Az ezeréves őskígyó nyakát. És a kígyó sziszeg, sziszeg: Mit állsz itt, Te nagy bolond, gyereknél gyerekebb? Mire jó ez a cifra katonásdi? Poéta-álom, gyönyörű hazugság? A görgeteg elébe fekszel-é? Őserdők lángját kézzel olthatod? Foltos hullába támaszthatsz-e lelket? Nézd, délfelé pokolveres az ég. Tudod, mi az? A pesti éjszaka! Mozik reklámja, kávéházi csillár, Szeméremoltó színpadok tüze, Vadember-tánc őrjöngő forgatagja, Csupasz testeknek festett fénye-szennye, Lihegő, lázas, cigarettafüstös, Villanysugaras, izzó rothadás. Nem látod-e, hogy tántorog belé A céda fénybe minden, ami ép? A nemzet húsa, édes veleje, Haza és jövő és emberiség!

32

33

Halál, halál! – Ezek itt alszanak! Meddig virrasztol ifjú álmukon? Hisz véreik, az édes véreik (Tegnap még ifjú-épek, mint ma ők!) Ott ránganak a Sátán ütemén! Odakerülnek ők is! Ha ma nem Holnap talán, vagy esztendő-ilyenkor: Mind ott kering a hullatánc-füzérben, És onnan nevet téged és Megyert, S az ezer-sátor gyerek-mítoszát! Bolond! Bolond! Poéta! Mire jó? Másfelé nézel? Keletre, nyugatra? Alföld! Dunántúl! Alszik. Minden alszik! És álmaik, merész nagy álmaik Meddig repesnek? Egyiké: a szomszéd Kövér telkéig, falu végéig; A másiké: hogy eztán tíz garast Kaparhasson kilenc helyett; A harmadik: hogy egy collal magasabb Székbe ülhessen, mint a többiek. Álom, álom! Ki hallja itt A Kárpátok sikongató szelét? Kinek fáj itt, ami téged gyötör? Ki sejti itt Megyernek álmait? Alföld? Dunántúl? Alszik. Vagy halott? S az Isten föltámaszt-e oly halottat, Aki jól érzi a sírban magát? Megyer? Ezeknek? Bolond! Mire jó? Te még tovább tekintel? Nyugaton, Északon, Délen hordozod szemed? Az Emberiségnek ültetsz új palántát? Főnixet vársz, újjá-kelő világot? Hát nem látod az üstököst az égen, Száz üstököst, vérfarkas hírnököt? Nem érzed-e, hogy az emberiség Mély szívében valami meghasadt?

Ember volt mindig ember farkasa, De a farkas is falkában vonít; Most, most a farkas farkast fojtogat, Testvér testvérnek marcangolja torkát, Jóllakott éhest, éhes jóllakottat. Mert ütni fáj, mindenki érzi már. Fáj az ütöttnek, jobban az ütőnek, És mégis: őrült, gazdátlan kezek Céltalanul az izzó levegőben Csak kaszabolnak, zúznak, irtanak. S míg meggyalázva könyvet és keresztet, Az őrjöngő emberkirály Ízekre tépi teste templomát: Köröskörül a vérsötét egen Toronyodnak vigyorgó ördögárnyak: Vörös rém, sárga rém, fekete rém. Halál, halál! Emberhalál és istenalkonyat! Kettérepedt a korhadt földgolyó! Azt véled-e, hogy egypár brit suhanccal, Egy félmaréknyi germán álmodóval, Egy sátoralja vállas kismagyarral A hulló gömböt összetarthatod? A szálló Lelket visszakeltheted? Eredj, bolondos, magad-hitető! Hadd rúgja szét a szürkelábú hajnal A tábortűz haldokló hamvait, Eredj aludni, mint a csillagok, Aludni, mint az Isten. Nincs miért? S állván a zászlótartó domb fején, Ezer sátor fehér hullámain, Szeges sarkam a vén homokba vágom, Hogy a Vezérdomb fölsajog belé, És ajakammal nyolcezer fiú Énekel égre vallomást: Hiszek!

34

35

Hiszek! A tűzben, amely odalent parázslik, És holnap este újra föllobog, És minden este újra föllobog, És föllobog délen és északon, Egy tűz, száz tűz, ezer tűz, És föltüzel – piros zsoltár – az égre, És sápadt arcot rózsaszínre fest, És a szemekbe ősi lángot villant. A tűzoszlopban, amely gyújtatott, Olajmécs volt a katakomba éjén, És tábortűz a lappangó kurucnak. Hiszek a Tűzben, amely eljövendő, Amely a szívek katlanát feszíti, És el nem alszik pernye-szenny alatt. Hiszek a szélben, fürge cimboránkban, Amely a szemből álmodást söpör, És bacillust a rothadt utcalégből, Lobogót lebbent, lábat táncra szökkent, Nótát fakaszt és vitorlát dagaszt, S tábortüzeink dacos dallamát A Lomnic és a Hargita tövében Fülébe súgja testvértáborok Húnyó tüzét kavaró ikreinknek. Hiszek a földben, ifjú szép anyánkban, Hogy édesünk, nem morcos mostohánk, És ezer jóval boldog méhe áldott. Tudom, hogy már vajúdik és remeg: Már ideszült körém a semmiből Ezer sátort és nyolcezer fiút. Hiszem, hogy egyszer olyan dalra gyújt, Hogy meghallják a renegát kövek, Szétomlanak a gyilkos Bábelek, A hullamérges város-pörsenések Szűz bőre hamván fehérre simulnak,

És mézes melle újszülött tején Új dallal emtet új embernemet. Hiszek! A kevesek egymásba tett kezében, A testvérszóban, a bajtársmarokban, Az érben, mely patak lesz és folyó, S halott tengerbe életet zuhant. A Szépségben, hogy szebb és édesebb A rútnál, és szürkét széppé tehet. A tiszta vízben, hogy sodorni tud, És ragadóbb a szennyvíz-áradásnál. A vízözönben, szeretetözönben, Jóság-galambban, Lélek-Ararátban. Mert hiszek az Igében, Mely elhangzott a teremtés felett, És testté lett az idők telijében. A Kovászban: Hogy emberségünk lomha derce-lisztjét Mégiscsak egyszer élővé keleszti. A Hegyi Beszéd próféta-szavát Falánk idők fertelmes bálna-gyomra Hiába nyelte el, lesz még egy harmadik nap, Mikor a mélyből felsüvölt a szó, És nem lesz, aki meg ne hallaná. A Mustármagban, mely kiszóratott, És szívében hordozza a jövőt, Mert újrazsendül minden ezerévben, És odatartja fészkes lombozatját Viharzilálta embermadaraknak, S testvérörömben elfér ágain Fehér madár és fekete madár És sárga és piros és minden. A Lélekben hiszek, Amely megzúdul ott, ahol akar.

36

37 (5. sz. melléklet) Hiszem, hogy zúdul, akar és teremt, Zúdul s teremt miáltalunk. A Lélekben, amely az élet, Amely tojáshéjat repeszt, Búzaszemet bukkant a hant alól, És sziklából Krisztust kelet. A Lélekben, amely bennünk dörömböl, És az idők méhében harsadoz, És énekel az ajkamon: Hiszek! Hiszek. És hogyha nem: hát akkor is! Ha mindhiába: akkor is! Ha minden álom: akkor is! Ha minden meghal: akkor is! A szép akkor is szép marad, A tiszta tiszta, rút a rút. Az Igazság igazság akkor is, Ha meg nem látja senki szem. A Szeretet mosolyog és szeret, És a kereszten is király. A tett különb a tunyaságnál, És hol a tépett lobogónál Tiszteletesebb szemfedő? Mert akit egyszer meglehelt a Lélek, Annak mindegy-lom élet vagy halál: Az él és áll és énekel és alkot, Megyeren és Magyarországon, Hét világrészen és a másvilágon, Az Isten őtet úgy segélje. Amen. (Megyeri cserkésztábor, 1926. július)

Magyarország főcserkészei Gr. Teleki Pál Tiszteletbeli főcserkész

1922. június 10 – 1923. március 22. 1923. március 23 – 1941. április 3. (haláláig)

Gr. Khuen-Héderváry Károly

1923. augusztus 13 – 1942. március 11.

V. kisbarnaki Farkas Ferenc

1942. március 11 – 1980. április 14.

(Haláláig viselte ezt a tisztséget, az emigrációban működő Külföldi Magyar Cserkészszövetség élén is.)

Azóta főcserkész nem került kinevezésre.

A Magyar Cserkészszövetség elnökei és elnöki jogkörrel megbízott vezetői Dr. Papp Gyula, elnök

1912. december 28 – 1913. június 28.

A Magyar Cserkészszövetség és a Magyar Őrszem Szövetség 1913. június 28-án egyesült Magyar Országos Cserkész-Őrszem Szövetség néven. Az őrszem megnevezés hamar elmaradt a szövetség nevéből. Dr. Papp Gyula, elnök

1913. június 28 – 1916. július 1.

Közben 1914. július 28-án kitört az I. világháború. Az országos vezetők frontszolgálata miatt a Budapesti Cserkészcsapatok Intéző Bizottsága vette át az irányítást. Dr. Orlay Antal, vezető

1916. július 1 – 1917. szeptember 23.

1917. szeptember 23-án megalakult a Magyar Cserkészcsapatok Háborús Bizottsága, amely november 1-től Magyar Cserkészcsapatok Intéző Bizottsága néven működött tovább. Dr. Papp Gyula, ügyv. elnök

1917. szeptember 23 – 1918. április 8.

Dr. Darvas Ferenc, ügyv. elnök

1918. április 12 – 1918. október 18.

Dr. Morvay Győző, IB elnök, elnök

1918. november 1 – 1918. december 1.

38

39

Közben 1918. október 31-én győzött az őszirózsás forradalom, majd 1918. november 16-án kikiáltották a Népköztársaságot. A  szövetség Országos Magyar Cserkészszövetség néven működött tovább.

olvadjon be a Hungarista Mozgalomba. A háború előrehaladott állapota miatt erre már nem kerülhetett sor. Majd a frontvonal átvonulása után 1945 februárban Budapesten újjáalakult a Magyar Cserkészmozgalom.

Dr. Morvay Győző, elnök

Jánosi Sándor, ügyv. elnök

1918. december 1 – 1919. március 9.

A polgári forradalom bukása után, 1919. március 9-én másodszor is megalakult a Magyar Cserkészszövetség. Dr. Morvay Győző, elnök

1919. március 9 – 1919. március 21.

1945. február 15 – 1945. november 11.

1945. november 11-i rendkívüli országos közgyűlés kimondta a Szövetség névváltoztatását és a Magyar Cserkészmozgalom helyett ismételten Magyar Cserkészszövetség néven működtek tovább. Gróf dr. Teleki Géza, elnök

1945. november 11 – 1946. július 19.

1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot és júniustól a cserkészcsapatok úttörőcsapatokká alakultak. Augusztus 1-jén lemondott a Forradalmi Kormányzótanács, így 1919. szeptember 21-én harmadszor is megalakult a Magyar Cserkészszövetség.

1946. július 19-én Rajk László belügyminiszter feloszlatta a Magyar Cserkészszövetséget és a „népi cserkészek” kezdeményezésére három nap múlva, július 22én megalakult a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége.

Ravasz Árpád, elnök

Dr. Karácsony Sándor, elnök

1946. július 22 – 1948 tavasza

Färber József, ügyv. elnök

1948. március 25 – 1948. június 27.

1919. szeptember 21 – 1921. május 29.

Közben 1920. május 5-én kivált és megalakult az önálló Nyugat-magyarországi Cserkész Szövetség. 1922. április 22-én mint a III. Szombathelyi Cserkészkerület visszatértek a Magyar Cserkészszövetség szervezetébe, elnök: Esterházy Pál herceg. 1920. június 4-én aláírásra került az országot megcsonkító trianoni békediktátum. Ezzel a magyar cserkészek nagy része az utódállamokhoz került. Dr. Sík Sándor, elnök

1921.május 29 – 1922. május 28.

Dr. Witz Béla, elnök

1922. május 28 – 1932. február

Vidovszky Kálmán, mb.elnök

1932. február – 1932. április 2.

Dr. Papp Antal, elnök

1932. április 2 – 1942. március 28.

Közben 1939. szeptember 1-jén kitört a II. világháború. 1942 márciusában a Magyar Cserkészszövetség átalakult Magyar Cserkészmozgalommá. Éry Emil, mb. elnök orsz. parancsnok

1942. március 28 – 1942. július 31. 1942. augusztus 1 – 1945. január

1944. október 17-én a nyilasok elrendelték, hogy a Magyar Cserkészszövetség

1948. június 27-i közgyűlés, felsőbb kényszer alapján kimondta a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége és az Úttörők Szövetsége egyesülését. Ezzel gyakorlatilag megszűnt Magyarországon a cserkészet. A „stafétabotot” az emigrációban működő Magyar Cserkészszövetség vette át. Dr. Erdélyi Ferenc, elnök

1948. június 27 – 1948. szeptember

A magyarországi rendszerváltás után, 1989. január 23-én ismét megalakulhatott a Magyar Cserkészszövetség. A „stafétabotot visszavéve” az eddig külföldön működő Magyar Cserkészszövetségtől, akik nevük elé a „Külföldi” jelzőt vették fel. (KMCSSZ) Id. dr. Surján László, elnök

1989. január 23 – 1994. november 12.

Dr. Katona Tamás, elnök

1994. november 12 – 1998. október 17.

Gyulai Endre, elnök

1998. október 17 – 2001. július

Dr. Roszmusz András, mb. elnök elnök

2001. július – 2002. május 25. 2002. május 25 – 2006. május 27.

Buday Barnabás, elnök

2006. május 27-től.

40

41

A Magyar Cserkészleány Szövetség elnökei Lindenmeyer Antónia, elnök Zimmermann Rózsi, elnök

1923. december 27 – 1944. 1944 – 1949. február 27.

A lehetőségek teljes beszűkülése miatt az 1949. február 27-i közgyűlésen kimondták saját megszűnésüket. A rendszerváltás adta lehetőségek alapján a Szövetség 1989. október 19-én újraalakult. Halászné Várady Ildikó, elnök

1989. október 19 – 1991.

Végh Márta, elnök

1991 – 1992

Dr. Víg Péterné, elnök

1992 – 1993

Hegymegi Kiss Áronné, elnök

1993 – 1999. február 13.

Tóth Eszter, elnök

1999. február 13 – 2003. április 6.

Dr. Máthé Boglárka, elnök

2003. április 6 – 2004. június 27.

Szalay Zsófia megb. Szöv. képviselő

2004.június 27 – 2005. március 9.

Tóth Eszter, elnök

2005. március 9 – 2006. április 2.

Szalay Zsófia, elnök

2006. április 2-től.

A Cserkész Világszövetség főtitkára, WOSM vezérigazgató Dr. Nagy László

1966 – 1988

(6. sz. melléklet)

Nemzetközi cserkésztalálkozók, jamboree-k A Nemzetközi Cserkészszövetség négyévenként világtalálkozót, jamboree-t rendez. A nagyméretű világrendezvények ütközésének elkerülése érdekében ezekre két olimpia megrendezése közötti évben kerül sor. Ezeken a találkozókon a világ minden részéből összesereglenek a cserkészek. Hatalmas sátorvárost építenek fel, a 10-12 nap alatt számos közös-, illetve országonként szervezett kulturális-, sport-, kaland-, készségfejlesztő-, ismeretterjesztő-, stb. programokon vehetnek részt. Az egyes országok a központi- vagy az altáborok színpadán, illetve a tábortűz mellett bemutatják hazájuk kultúrkincseit, népdalokat, néptáncokat, balladákat, stb. adnak elő. Ezenkívül az országonként rendezett kiállításokon, bemutatókon részletesebben is ismertetik hazájuk értékeit, a nevezetes személyeket, tájakat, szokásokat, jellemző ételeiket, játékaikat. A jamboree-kon való részvétel egy nagy kaland, amely lehetőséget ad egy életre szóló, nagy közösségi örömünnep átélésére, más országok cserkészeinek megismerésére, barátságok kialakulására, amely még felnőtt korban is megmarad.

A jamboree-k rövid ismertetése: 1908. január 24-én Birkenheadben, az YMCA  székházban jelentette be Bi-Pi hivatalosan a cserkészet megalakulását. 1. Anglia, London, Olympia-csarnok, 1920. Az első találkozó, ahol az alapítót, Robert Baden-Powellt, a cserkészek közkedvelt Bi-Pi-jét a világ főcserkészének választották meg. 34 országból 8 ezer cserkész vett részt. Ezen a találkozón a magyar cserkészek nem vehettek részt. 2. Dánia, Ermelunden, 1924. augusztus 8–16. A Koppenhága közelében lévő királyi vadaspark területén már igazi sátortábor létesült és versenyeket is rendeztek. 22 ország képviseletében 6 ezer cserkész táborozott. A  magyar csapatot dr. Hermann (később Temesy) Győző vezetésével, 102 fő alkotta. A  versenyeken a magyar cserkészek Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok mögött a 3. helyezést szerezték meg.

42 3. Anglia, Birkenhead, Arrove-park, 1929. július 31 – augusztus 11. A  Liverpool közelében lévő táborban, 69 országból 37 ezer cserkész vett részt. A  táborozáson ünnepelték a 21 éve megalakult cserkészet nagykorúságát. Ekkor kapta meg Bi-Pi a lord címet. Az állandó esőben és sárban a magyar fiúk kitűnően vizsgáztak. Csak a magyar sátrak dacoltak a viharral és csak az ő sátraik nem áztak be. A  852 fős magyar csapatot dr. Temesy Győző vezette. Az előző jamboree-n rendezett versenyek itt már elmaradtak, hogy több idő maradjon a barátkozásra. A tábor után a magyar cserkészek egy hétig Lord Rothermere vendégei volt. Minden fiú egy ezüstórát kapott „Nehogy Londont elfeledd” felirattal. 4. Magyarország, Budapest - Gödöllő, 1933. augusztus 1- 15. „A Csodaszarvas Jamboree-ja”. Nagy megtiszteltetés volt, hogy a korábbi kimagasló eredmények alapján Magyarország rendezhette meg a találkozót. Táborparancsnok gróf Teleki Pál, helyettesei dr. Sík Sándor és dr. Papp Antal, a szervezést irányító vezérkari főnök kisbarnaki Farkas Ferenc volt. A  gödöllői királyi parkban rendezett táborozáson 7.817 külföldi, 9.264 magyar cserkész, a kisfiútelepen 2.700 fő vett részt. A  segédtáborban 3.546, a táborparancsnokságon 3.104 fő dolgozott. Az összlétszám 26.231 fő volt, a cserkészek a világ 54 országából, illetve Magyarország 188 településéről érkeztek. Először jelent meg jamboree postai és levélzáró bélyeg. 5. Hollandia, Vogelenzang, 1937. július 31 - augusztus 14. Az Amszterdam közelében lévő táborban 54 országból 22 ezer cserkész táborozott. Néhány országból nem vettek részt, mert a II. világháború előszele érződött már, illetve országukban felszámolták a cserkészetet. A magyar csapatot dr. Kolozsváry Béla vezette, létszáma 420 fő volt. Bi-Pi idős korára való tekintettel itt búcsúzott szeretett cserkészeitől, ez volt utolsó jamboree-ja. A II. világháború miatt világtalálkozót nem rendeztek. 6. Franciaország, Moisson, 1947. augusztus 9–19. „A  béke Jamboree-ja”. A  II. világháború utáni első jamboree-ra Rákosi Mátyás csak Veres Péter közbenjárá-

43 sára engedte ki a kiválogatott 400 cserkész helyett a 200 fős magyar csapatot Franciaországba. A  „Béke Jamboree-ja” Párizs közelében, a Szajna egyik kanyarulatában lévő táborban volt, 38 országból 24 ezer cserkész vett részt. A magyar csapat vezetője Färber József és Jánosi Sándor volt. A magyar táborozók között politikai megfigyelők is akadtak. A magyar fiúk a kulturális műsorban és a kajakversenyeken kitűnően szerepeltek. Ez volt az utolsó részvétel a cserkészet 1948-ban történt felszámolása előtt. Magyarországon az önkényuralmi rendszer 1948-ban megszüntette a cserkészetet, ezért a további világtalálkozókon nem vehettünk részt 7. Ausztria, Salzkammergut, Bad Ischl, 1951. Mottó: „Az egyszerűség Jamboree-ja”. A  táborozáson 41 országból 13 ezer cserkész vett részt. Az emigráns magyar cserkészek csak más országok résztvevői között jelenhettek meg a táborozáson. A  korábbi jamboree-országok zászlajának felvonásakor az illető ország cserkészindulóját játszották. A magyarok - habár nem voltak ott - hatalmas ünneplésben részesültek. 8. Canada, Ontario, Niagara-on-the-Lake, 1955. Mottó: „Új látóhatárok”. A  táborozáson 71 országot 11 ezer cserkész képviselt. Az első világtalálkozó, amelyet Európán kívül rendeztek. A nagy vízesés közelsége számos különös programot biztosított. Először jelent meg a jamboree-n a televízió. A táboron végigsöpört a Connie hurrikán is. 9. Anglia, Sutton Park, 1957. Mottó: „Jubileumi Jamboree”. A Birmingham közelében lévő, egykori királyi vadaspark területén megrendezett világtalálkozó a cserkészet megalakulása 50. évfordulójának jegyében zajlott. 82 ország 31 ezer cserkésze vett részt. A világtalálkozó időpontja különös, hiszen most két jamboree között, 2 éves időközzel rendezték meg. Különös azért is, mert Bi-Pi születésének 100., a világ első cserkésztáborának és a cserkészet megalakulásának 50. évfordulóját ünnepelték. Ezért párhuzamosan rendezték a „Rover Mott” és a cserkészvezetők „Indaba” táborát is. Itt is hatalmas tapsvihar fogadta az előző jamboree-k zászlói között a magyar zászlót.

44 10. Fülöp-szigetek, Mt. Makiling Nemzeti Park, 1959. Mottó: „Ma építeni a holnapot”. A Manila közelében lévő táborozáson 44 ország 12 ezer cserkésze képviselte hazáját. Ez az első világtalálkozó Ázsiában, Nyugat és Kelet nagy találkozása. „BambuszJamboree” néven emlegették a résztvevők. A tábor helyén egy 50 láb magas oszlop emlékeztet a korábbi világtalálkozókra. 11. Görögország, Maraton, 1963. Mottó: „Feljebb és messzebb”. Athén közelében 88 országból 14 ezer cserkész táborozott. A programban az ókori görög történelem elevenedett meg. A táborozás végén fáklyát adtak át egy amerikai cserkésznek, hogy majd négy év múlva a következő jamboree megnyitásán gyújtsa meg. Szomorú esemény volt, hogy a Fülöp-szigeteki cserkészek halálos repülőbalesetet szenvedtek, emlékezésül a zászlókat félárbocra eresztették. 12. Amerikai Egyesült Államok, Idaho, Farragut State Park, 1967. Mottó: „A barátságért”. A tábort augusztus 1. és 9. között rendezték meg, amelyen 105 ország képviseletében 11 ezer cserkész táborozott. A  Sziklás-hegység lábánál megrendezett táborban a cserkészet 60. születésnapját ünnepelték. Mivel a menekült cserkészszövetségeket a Világkomité nem ismerte el, a KMCSSZ tagjai sem vehettek részt a táborozáson. A  magyar látogató csoport azonban bejutott a táborba és ott, őket meglátva, Lady Baden-Powell örömmel üdvözölte a magyarokat. 13. Japán, Asagiri Heights, 1971. Mottó: „A megértésért”. A Fudzsijama melletti táborban 87 országból 21 ezer cserkész vett részt. A táboron végigsöpört egy tájfun és több altábort elöntött az árvíz. Ezért 16 ezer cserkészt 2 napig evakuálni kellett. 14. Norvégia, Lillehammer, Mjosa-tó, 1975. Mottója: „Öt ujj – egy kéz”. Az öt észak-európai ország (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország) által szervezett világtalálkozón 91 országból 15 ezren érkeztek. A  „Nordjam” elnevezés a közös skandináv múltra, a vikingekre emlékeztetett.

45 World Jamboree Year, 1979. Mottója: „Csatlakozz a Jamboreehoz”. Az Iránba tervezett 15. jamboree-t az ott történt politikai változás miatt kénytelenek voltak elhalasztani. A  program az egész világon és az egész évben jamboree-t hirdetett, cserkész barátságot az egész Földön. 15. Canada, Alberta, Calgary, Kananaskis Country, 1983. Mottója: „A szellemi­ ség tovább él”. A Kanadában másodszor megrendezett világtalálkozó helyszíne a Sziklás-hegység lábánál, igazi „vadnyugaton” terült el. A  táborozáson 102 országból 16 ezer cserkész vett részt. A  jubileumi találkozón a cserkészet megalapításának 75. és Bi-Pi születésének 125. évfordulóját ünnepelték. Ezen a találkozáson először jelentek meg hivatalos résztvevőként a cserkészlányok. 16. Ausztrália, Új-Dél Wales, Cataract Scout Park, 1987. dec. / 1988. jan. Mottó: „Összehozni a világot”. A  táborozás az első európai hajókaraván megérkezése 200. évfordulója megünneplésének idejére esett. A Sydney közelében lévő táborban 98 országból 15 ezer cserkész vett részt. Ez volt az első jamboree, amely a déli féltekén került megrendezésre. A  magyarországi rendszerváltás után újraalakult a Magyar Cserkészszövetség, így ismét lehetőség nyílt, hogy a magyar cserkészek is részt vegyenek a további világtalálkozókon 17. Dél-Korea, Sorak-hegység Nemzeti Park, 1991. augusztus 8–16. Mottó: „Sok ország - egyetlen világ”. A terület az észak-koreai határ és a Japán-tenger közelében volt. 133 országból 19 ezer cserkész táborozott ott. A világ cserkészei a visszatérő közép- és keleteurópai országok cserkészei között nagy örömmel és szeretettel fogadták a 17 fős, árvalányhajas magyar csapatot. A népdal- és néptánc bemutatóval igen nagy sikert arattak. A magyar csapat vezetője Csizmazia András volt.

46 18. Hollandia, Flevoland, Dronten, 1995. augusztus 1–11. Mottó: „A jövő most van”. Az Amszterdam közelében lévő táborban 166 országból 29 ezer cserkész képviselte hazáját. A terület nemrég még tengerfenék volt, amelyet gátakkal és feltöltéssel visszanyertek. A 70 fős magyar kontingensben helyet kapott a Magyar Cserkészleány Szövetség 21 tagja is. Egy őrs kerékpárral tette meg az utat a jamboree színhelyére. Magyar vezető: Breuer Klára volt. 19. Chile, Picarquin, 1998. december 28 - 1999. január 6. Mottó: „Építsük együtt a békét”. A Santiago közelében, az Andok lábánál elterülő táborban 158 ország 30 ezer cserkésze vett részt. Ez volt az első Latin-Amerikában rendezett jamboree. A magyar csapat 29 magyarországi és 25 dél-amerikai (argentínai, braziliai és venezuelai) magyar cserkészből állt. Ez volt az első alkalom, hogy a hazai és a külföldi magyar cserkészek együtt táboroztak. Ugyancsak első alkalom volt, hogy a nemzetközi tábortörzsben magyar cserkésztisztek is dolgoztak. A magyar csapat vezetője Farkas Tamás volt. 20. Thaiföld, Sattahip, 2002. december 27 – 2003. január 8. Mottó: „Os�szuk meg egymással a világot, osszuk meg egymással kultúránkat”. A  Sattahip közelében lévő találkozón 157 országból 27 ezer cserkész vett részt. A magyar csapatban a Magyar Cserkészszövetség, a Magyar Leánycserkész Szövetség és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség tagjai közül 78 fő vett részt. A magyar csapat vezetője Henn Péter volt. A táborozás előtt és után thaiföldi kirándulásokat tettek. 21. Anglia, Essex, Chelmsford, Hylands Park, 2007. július 28 – augusztus 8. Mottó: „Egy világ – egy fogadalom”. Az első cserkésztábor 100. és Bi-Pi születésének 150. évfordulóján került megrendezésre. A táborozáson több mint 150 országból 40.000 cserkész, köztük 544 magyar fiú és leány vett részt. A 158 magyar csapatból kiválasztott 354 részvevő mellett 70 vezető és 120 nemzetközi szervező volt jelen. A magyar csapat vezetője Treer Albert volt.

47 (7. sz. melléklet)

Válogatás a Cserkészgyűjtemény kincseiből

Magyar Cserkészszövetség Gyűjteményébe az elmúlt 15 év alatt számos ritka és nevezetes tárgy, illetve dokumentum került, néha kalandos úton. Most ezek a relikviák a Gödöllői Városi Múzeumban találhatók, melyek egy része az állandó cserkészkiállításon látható.

Az 1933-as gödöllői világjamboree emlékszobra A gödöllői IV. jamboree 10. évfordulójára, 1943-ban ditrói Siklódy Lőrinc szobrászművész cserkész emlékművet készített. A szobor a Budapest X. Százados úti művésztelepen készült, amelyhez a polgári fiúiskola, 20. sz. Erődi Ödön cserkészcsapatának három cserkésze, Bellanovics Iván, Szőnyi Béla és Bokody József felváltva állt modellt. Az emlékmű a gödöllői Szabadság-téri HÉV-állomással szemben, a volt testőrlaktanya mellett, közel a főúthoz került felállításra. Felavatására a háború miatt már nem került sor. A szobrot 1948-ban, a talapzatot 1949-ben, az út szélesítésekor távolították el és titokban ismeretlen helyre szállították. A  jamboree 60. évfordulóját már szabadon ünnepelhették a magyar cserkészek. Ezért 1990-ben a megtalált posztamens felújításra került és pár méterrel beljebb a régi szobor helyétől, a Petőfi Sándor Művelődési Központ melletti térségen lett felállítva. Erre a talapzatra került a Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész 1929-ben készült Cserkész című kisplasztikája alapján, Paál István szobrászművész, a mester tanítványa által készített, teljes alakos szobor. A terpeszállásban lévő, egyenruhás cserkészfiú kinyújtott bal kezében cserkészbottal, jobb kezében a magasba emelt cserkészkalappal, az ég felé néz. A talapzat régi feliratát felújították és kiegészítették: Az előrészen: „Az 1933. augusztus 5-20-ig Gödöllőn megtartott cserkész világtáborozás emlékére emelte Gödöllő község és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönsége”. Az 1994-es szöveg kiegészítés: „Eltávolítva 1948–49-ben. Közadakozásból készült 1993–94-ben a Világjamboree 60. évfordulójára.”

48 Jobb oldalon: „Becsülettel a Hazáért!” és az 1994-es kiegészítés: „Lerombolták 1949-ben” Bal oldalon: „Légy résen, Jó munkát!” és az 1994-es szöveg kiegészítés: „Közadakozásból helyreállíttatott 1994-ben” A bronz szobor talprészén: „Kisfaludi Strobl Zsigmond kisplasztikája nyomán mintázta Paál István” felirat olvasható. A régi három bronz dombormű pótlását Paál István szobrászművész a későbbiek során készítette el: Bi-Pi és felesége, Teleki Pál és Lindenmeyer Antónia portréit. A új gipsz szobor már 1993 augusztusában a gödöllői Művelődési Központ előcsarnokában állt. Itt nyitották meg a Gödöllői Jamboree 60. éves Emléktáborának kiállítását. A bronz szobor avatására 1994. április 24-én, Szent György napon került sor. Az avató beszédet dr. Surján László, a Magyar Cserkészszövetség elnöke és dr. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere mondta. A szobor a Művelődési Központ melletti téren megtekinthető.

Cserkészhősök emléktáblája A Magyar Cserkészszövetség Országos Elnökségének határozata alapján a világháborúban elesett cserkészhősök emléktáblájának leleplezésére, az 1930. november 16-án tartott országos közgyűlés alkalmával került sor, a Budapest, V. Nagy Sándor utca 6. sz. (az akkori Hajnal-utca) alatti Cserkészház bejárati csarnokában. Egyidejűleg a cserkészek körében indított gyűjtés alapján évente három hadiárva cserkész támogatását is elhatározták. A Magyar Cserkész 1932. március1-i száma a cserkészek körében indított gyűjtéssel kapcsolatban „Az élő emlék a hősi halált halt cserkészeknek” címmel, a következőket írta: „A holtak emlékének ápolását és tiszteletét a cserkészet elsőrendű kötelezettségének érzi s milyen szép volna, ha azt nemcsak az élettelen kő és fa őrizné, hanem a holtak véréből sarjadt eleven élet hordozói, akik árvák és elhagyottak, éreznék egy nagy mozgalomnak számukra erőteljes segítségét, támogatását.” Az emléktábla 183 x 147 cm méretű, díszkeretbe foglalt, fehér márványból készült. Rajta bronz koszorú, a koronás cserkészliliommal díszített magyar kiscímerrel és aranyozott véséssel: „PRO PATRIA  1914–1918.

49 A cserkész híven teljesíti kötelességét” felirattal. A cserkészházba belépők minden alkalommal, itt tiszteleghettek a cserkészhősök emlékének. A magyar cserkészet 1948-ban történt megszüntetése után a tábla több mint 40 évig le volt festve. Az úttörőktől átvett házat használó könyvkiadó cég igazgatója vagy a gondnoka valószínűleg korábban cserkész volt, vagy legalábbis szimpatizált a cserkészettel. A  tábla így maradhatott meg az utókornak. 1990 után a Szövetség kérte a céget, hogy adja át a cserkészeknek a táblát, de a cég többszöri kérés ellenére sem volt erre hajlandó. A könyvkiadó 1997-ben elköltözött és az épületet privatizálták. A Frankfurtban élő, magyar származású Bert W. Strassburger vette meg az épületet. Az új tulajdonos az első kérésre díjmentesen a Szövetségnek ajándékozta a táblát. A táblán lévő vakolatot és a hét réteg festéket a Nemzeti Múzeum szakemberei hetekig tartó munkával, díjmentesen eltávolították. Az évtizedek alatt eltűnt 4 db bronz rozetta az aldunai Széchenyi István emléktábla maradékáról megmentett rozetta alapján készült. Az emléktábla az állandó cserkésztörténeti kiállítás bejáratánál látható a Gödöllői Városi Múzeumban.

Zita királyné zászlaja

Az utolsó magyar uralkodó, IV. Károly király felesége, Zita királyné 1925-ben gyönyörű cserkész csapatzászlót ajándékozott a kőszegi 53. sz. Jurisich Miklós cserkészcsapatnak. A csapatzászlót Storno Ferenc rajza alapján a soproni Orsolya zárda nővérei készítették. Az egyik oldalon magyaros minták között az arany- és ezüstszálakkal hímzett kép Szent Ferencet ábrázolja kedves madaraival, a másik oldalon a cserkészet védőszentjének, Sárkányölő Szent György lovagnak a képe látható. 1925. március 31-én Almásy László szervezésében a csapat cserkészei zarándoklaton vettek részt Rómában. A cserkészeket a Vatikánban tett látogatás alkalmával XI. Pius pápa is fogadta. Miután megtekintette a gyönyörű csapatzászlót „Molto bello, molto bello” szavakkal fejezte ki tetszését. Ezután megáldotta a

50 zászlót, a cserkészeket, a Zita királyné zászlóanyát helyettesítő Cziráky Józsefné grófnét és az otthon lévő gyermekeit. Az áldás után a pápa a következő szavakat intézte a cserkészekhez: „Szálljon apostoli áldásom, szívem legmélyéből fakadó áldásom azokra az ifjakra, akik ezt a gyönyörű zászlót idehozták és az ő zászlójukra, melyet örömest megáldottam, hogy atyáik hitét, nem fitogtatva ugyan, de bátran, erélyesen, jó erkölcsökkel és keresztényhez illő módon vallják meg.” Majd az ünnepségen résztvevő legjobb cserkészek mellére az Olasz Cserkész Szövetség „Al merito” cserkészérmét tűzték, a parancsnok pedig az olasz királytól a „Croce di benemerenza” érdemkeresztet kapta. A csapat hazaérkezése után az ünnepség pünkösd hétfőn Kőszegen, a Jézus Szíve templomban folytatódott. A szentmisét gróf Mikes János püspök celebrálta, amelyen a számos előkelőség között ott volt gróf Khuen-Héderváry Károly főcserkész is. A szentmise után a gimnázium udvarára vonultak a résztvevők, ahol Zita királyné zászlóanya nevében Cziráky Józsefné grófné széles nemzeti színű szalagot kötött a zászlóra. A szalag ugyancsak gyönyörű hímzéssel készült. Az egyiken Szűz Máriát, a karján a gyermek Jézussal, a másikon pedig a tiszta férfiúság jelképét, Szent Imrét ábrázolták. Felirata: „Zita királyné - A Jurisich cserkészeknek! – 1925.” Ezután a díszes zászlószegek beverése következett. A zászlót Jéhn Antal cserkésztiszt a cserkészet megszüntetésének hírére - félve, hogy elkobozzák a csapatzászlót -, 1948 nyarán a Pannonhalmi Bencés Főapátságban helyezte biztonságba. Több mint 40 év után, a Magyar Cserkészszövetség megalakulásának 90. évfordulója alkalmával a zászlót az Apátság a Cserkészgyűjteménynek ajándékozta. Most a zászló a jelen kiállítás bejáratánál látható.

51 A gödöllői 44. sz. II. Rákóczi Ferenc cserkészcsapat zászlója A  csapatzászló hányatott történetét 1997. november 22-én vetette papírra dr. Soldos László öregcserkész, írását a Gödöllői Premontrei Öregdiákok Egyesülete körlevelének 1997/2. számában olvashatjuk: „1945 tavaszán Soldos László gödöllői öregdiák és cserkésztestvérünk a romániai foksani fogolytáborban egyik elhunyt fogolytársa motyójában megpillantotta a jól ismert Rákóczi-képpel díszített csapatzászlót. Az ismeretlen elhunyt a gödöllői fogolytáborból hozhatta magával. Soldos László átvette a zászlót és aztán újabb táborok, újabb zabrálásai után, olykor dohány- vagy pálinkavalutával mindig visszaszerezte azt. Végül a Rákóczi-képtől már megfosztott csapatzászlót 1946 augusztusában a leningrádi-körzeti, borovici táborban Nádasi Alfonz hadifogoly tábori lelkész, bencés atya gondjaira bízta. Ő oltárterítőként a tábori misefelszereléséhez csatolta, s így hazatérésükig meg tudta őrizni. A  két zászlóőrtől 1947 szeptemberében vette át hálás köszönettel a gödöllői premontrei gimnázium a megmentett relikviát...” A zászlót 1948 után, a cserkészet és a gimnázium megszüntetése után ismét el kellett rejteni. A nehéz évtizedeket is szerencsésen átvészelte. 1996-ban a Gödöllői Városi Múzeumban megrendezett iskolatörténeti kiállításon bukkant elő ismét a zászló. Jelenleg a gödöllői Premontrei Gimnázium Fényi Ottóról elnevezett termében látható.

158. sz. Árpád cserkészcsapat zászlója Az 1912-ben alakult óbudai Árpád Gimnázium Árpád cserkészcsapatának zászlója 1921-ben készült. Derékszögű háromszög formájú alakja és a felső sarokban lévő árpádsávok teszik különlegessé. A  zászlót 1948-ban Sinkovits Imre (Siki bá’) és Peska Alfréd a Mátyáshegyi barlangba rejtették. A  rendszerváltás után megkeresték a zászlót és felszínre hozták. Sajnos – az alapos becsomagolás ellenére - a zászló erősen megrongálódott a nyirkos barlangban. A  Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye 2002-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Árpád öregcserkészek támogatásával restauráltatta. A zászlót az Iparművészeti Múzeum textilrestaurátora, Pataki Anikó 3 hónapos munkával gyönyörűen felújította. A zászló jelenleg a Gödöllői Városi Múzeum cserkészgyűjteményében található.

A zászló előoldala…

A hátoldalon kivágott kép helye

BI-PI bronzba öntött lábnyoma Lord Robert Baden-Powel, a világ főcserkésze feleségével 1928 májusában járt először Magyarországon, és meglátogatta a Cserkészparkot is. Élelmes cserkészek itt öntötték ki gipszből a lábnyomát, majd ennek segítségével három darab bronz öntés készült. Az első oldalára vésett angol szöveg fordítása: „A lábnyom az

52

53

idő homokjában - A főcserkésznek ajánlva az 1928. május 8-i Hárshegyi kiképző parkban tett látogatása emlékére a Magyar Cserkészszövetség-től.” Az első példány a budapesti Hárshegyi Cserkészparkban került elhelyezésre, ahol madáritatóként is szolgált. Sajnos a második világháború alatt vagy után eltűnt. A további két példányt gróf Teleki Pál főcserkész vitte Angliába. Az egyiket Bi-Pi-nek ajándékozta, amely a londoni Baden-Powell House-ba, a Bi-Pi Emlékmúzeumba került, a másik az angol cserkészparkban, a Gilwell Park-ban látható. A cserkészet újraindulása után a magyar cserkészek megkérték John Ineson angol cserkésztisztet, hogy Londonban készítsen az eredetiről egy öntőformát. Ennek felhasználásával 1994. október 10-én a Cserkészgyűjtemény részére elkészült az újraöntés, amely a kiállítási nagyteremben egy posztamensen volt látható. Egy másik példány, 1997. május 10-én került felavatásra Ady-ligeten a Sztrilich Pál Cserkészparkban. A  bronz lábnyom a jelen kiállításban és a Sztrilich Pál Cserkészparkban látható.

Bi-Pi lábnyoma a Hárshegyi Cserkészparkban 1928-ban

A Cserkészgyűjtemény kiállításán

Bi-Pi levele Horthy Miklósnak 1993-ban, a Gödöllői Jamboree Jubileumi Táborában levelet kaptunk dr. Győrffy Lajos nyugalmazott állatorvostól, a túrkevei 964. sz. Keve-vezér cserkészcsapat tisztjétől. Bevezetőjében azt írja, hogy „…most már nem halaszthatom el, a sors furcsa rendezése által rám bízott levél illetékesek kezébe juttatását…” Majd leírta a levél történetét: A szovjet megszállás első évében a túrkevei gőzmalomba került fiatal orosz őrmester az egyik este az ipartestület ivójában megvételre ajánlott fel neki egy könyvet. Az angol nyelvű, kék fedelű könyv címe The Hungarian Question in the British Parlament volt. A borító belső oldalán a kenderesi kúria képével díszített ex libris szerepelt, a Horthy család könyvtárának leltári számával. Így tudta meg, hogy

a könyvet a szovjet katona a kenderesi kúriából „zabrálta”. A könyv első lapján lady Ida Porlandtól egy ajánlás volt olvasható, lord Robert Baden-Powellnek címezve, melyben kellemes időtöltést kíván részére Magyarországon. Miután levélírónk pár pengőért megvette a könyvet, a katona az árát ott helyben el is itta.” Az új tulajdonos nagy izgalommal lapozgatta szerzeményét, amelyből egy levél esett ki. Elolvasva, a következő történet elevenedett meg: A gödöllői, IV. cserkészjamboree fő vendége a cserkészet megalapítója és első főcserkésze Bi-Pi, teljes nevén lord Robert Baden-Powell volt. Hazautazásakor kézzel írott levélben köszönte meg vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónak, hogy a gödöllői királyi parkot a cserkész világtáborozás rendelkezésére bocsátotta és őt a kastélyban szívélyesen vendégül látta. A levelet Horthy Miklós valószínűleg a könyvbe tette s a könyvtáros nem vette észre, amikor azt leltárba vette. Fiatal barátunk boldogan vitte akkor haza a könyvet, de nemsokára a többszöri rendőrségi zaklatás miatt el kellett dugnia. Később, egy érettségi találkozó alkalmával említette a történetet volt tanárának és cserkészparancsnokának, Rábold Gábor bá’-nak, akinek javaslatára a könyvet a korábbi iskolájának, a Debreceni Kollégium könyvtárának ajándékozta. A könyv ma is ott van. A levelet továbbra is eldugva őrizte. Visszatérve az 1993-as gödöllői Jubileumi Emléktáborozáshoz, amikor a kísérő levél mellett a Bi-Pi levél másolatát is megkaptuk, azonnal elhelyeztük a kiállítás egyik vitrinében. A Jubileumi tábor fővédnöke Bi-Pi leánya, Betti asszony volt, akit elkísért férje és leánya, tehát Bi-Pi unokája is. Mindnyájan meghatottsággal és könnyes szemmel olvasták a régi levelet. A gödöllői tábor után Lajos bá” az eredeti levelet is átadta, amely a jelen kiállításban látható.

54 Gödöllő, 1933. augusztus 8.

55

B. P.

Szerencsére előrelátó kezek már 1947-től mentették, ami menthető volt. Később ezek az iratok az Országos Levéltárba kerültek, amelyek 1912 és 1948 között keletkeztek. Tehát felölelik a magyar cserkészet megalakulásától a megszüntetésig tartó időszakot. A teljes anyag 17,5 iratfolyómétert tett ki. Évtizedekig még a kutatók sem juthattak ezekhez. Végül az 1980-as évektől lehetett betekinteni a cserkész dokumentumokba. Ezt többen is megtették, de „közreműködésükkel”, sajnos pár fontos irat el is tűnt. Időközben a Magyar Cserkészszövetség és az Országos Levéltár megállapodott, hogy a fennálló törvény alapján visszaszolgáltatják a Szövetségnek az iratokat. Ezután a Levéltárban precíz feldolgozás következett, majd biztonsági mikrofilmre vették azokat. Végük az iratokat országos védettségűvé nyilvánították. A hatalmas értéket képviselő dokumentumokat, 146 irattári dobozban pár éve vehettük át és ismét elhelyezhettük levéltárunkban. Az anyag többek között felöleli a cserkészet megalakulásával, a gödöllői Csodaszarvas Jamboree, a Pax Ting, leánycserkész világtalálkozó dokumentumait és a cserkészélettel összefüggő más iratokat. A levéltár országosan védett levéltárként működik és csak külön egyedi engedéllyel kutatható. Kutatási lehetőség még, a mikrofilmek felhasználásával az Országos Levéltár óbudai telepén lehetséges. A levéltár jelenleg a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központban található.

BI-PI levele a Pax Ting vezetőségéhez

„Hátizsákos cserkész szobor”, kisplasztika

BI-PI idős kora és betegsége miatt már nem tudott részt venni a leány világtalálkozón. Ezért levélben gratulált a szervezőknek. A levél magyar nyelvű fordítása: „Békés időszakban is merész vállalkozás lett volna összehozni Kelet-Európában minden irányból a leánycserkészek ilyen nagy tömegét, de ezt megtenni akkor, amikor körös-körül háborús fellegek gyülekeztek, a példás bátorságnak olyan tette volt, hogy megérdemelte a sikert. Ezzel nemcsak egy újabb lépéssel vitte előre a mozgalom nemzetközi sikerét, de egyben elültette a fiatal szívekben a bajtársiasság magvait, amelyek a jövőben fognak gyümölcsözni azáltal, hogy segítik megteremteni azt a békét, amelyért mindannyian fohászkodunk.”

A  bronzból készült cserkészruhás, cserkészkalapos fiú, hátán hátizsákkal, jobb lábával előre lépve egy félgömbön áll. Két kezével a jobb oldalán lévő cserkészbotra támaszkodik. A Cserkészgyűjteményben négy változatban is megtalálható. A  különbözőségek közül megemlíthető a cserkészbotok hosszúsága, illetve a kétféle márvány és kétféle bronz talapzat. Így az egyes szobrocskák teljes magassága 17, 20 és 22 cm. A Cserkészboltban árusították. A  szobrot Pongrác D. Szigfrid szobrászművész készítette, aki a 33. sz. gr. Széchenyi István cserkészcsapat tagja volt. Jelenleg a képen látható négyféle szobor a jelen kiállításon látható.

Uram! Mielőtt elhagynám Magyarországot, szeretném, ha Őfőméltósága elfogadná a Cserkészek Világszövetsége nevében kifejezett őszinte és mélyről jövő köszönetünket az irányunkban tanúsított érdeklődéséért és a mérhetetlen segítségért, amit a gödöllői királyi park rendelkezésünkre bocsájtásával nekünk nyújtott. Enélkül „jamboree”-nk semmiképpen sem lehetett volna olyan sikeres, mint amilyen volt. Minden reményem megvan, hogy ennek következményeként testvéri együttérzés tölti el a sok ezer fiút – a jövő férfiait –, akik a táborban negyvenkét országot képviseltek. Engedje meg, hogy a magam részéről ismét kifejezzem köszönetemet a nagyszerű vendéglátásért, amelyben itt a kastélyban részesültem. Az itt töltött napok sokkal kellemesebben teltek el, mint elképzelhettem volna. Köszönöm a kastélyban élvezett nyugalmat, amelyben a tábor sűrű programjától időnként elszabadulva, elmerülhettem, és azt, hogy így minden gond és baj nélkül végezhettem el különböző feladataimat. Őszinte hálával, Őfőméltósága lekötelezettje,

A Magyar Cserkészszövetség védett irattára 1948-ban, amikor a magyar cserkészetet megszüntették, több más budapesti és vidéki létesítménnyel együtt a Cserkészházat is az úttörők vették birtokba. A  cserkészek irattárát széthordták, egy részét a Cserkészparkban elégették.

56 „Cserkészköszöntés” kisplasztika A szobrot Fehér József (1909–1987) szobrászművész 1933-ban készítette, aki a 913. sz. Don Bosco cserkészcsapat tagja volt. A bronz szobor alapja a hármas halom, a felül lévő koronából kiemelkedő kettős kereszt mögött, a magasba nyúló cserkészköszöntésre emelt kezet ábrázol. A  hármas halom elején cserkészliliom látható, az alsó kereten „Légy résen” felirat olvasható. Hátoldalán Fehér J. monogram és 933. felirat található. Az alap 9x5,8 cm, a teljes magasság 16 cm. Tudomásunk szerint a szoborból az 1933-as Jamboree alkalmával kb. 120 darabot öntöttek. A Ragyogj cserkészliliom című könyv 74. oldalán tévesen, mint ismeretlen művész alkotása került bemutatásra.

57 (8. sz. melléklet)

Köztéri cserkész emlékművek, szobrok és emléktáblák BUDAPEST II. kerület, Ady-liget, Sztrilich Pál Cserkészpark (volt Julianna-major): Bi-Pi, lord Robert Baden-Powell, a világ főcserkészének bronzba öntött lábnyoma. Bi-Pi 1928 májusában járt Magyarországon és meglátogatta a Cserkészparkot is. Itt öntötték ki lábnyomát gipsszel, majd 3 példányban bronzba. Két példányt Angliába vittek, a 3. példány a Hárshegyi Cserkészparkba került, amely a háború alatt eltűnt. Az angliai példány alapján újraöntve és az új cserkészparkban elhelyezve 1997. május 10-én. A  Gödöllői Jamboree 1993-as Emléktáborának díszkapuja. Szabó Zoltán csíkszeredai cserkész fafaragó és munkatársai 1993-ban a Gödöllői Jamboree Emléktábor részére készítették. A tábor után a Cserkészparkban lett felállítva.

III. kerület: Lindenmeyer Antónia 1924. április 13-tól a Magyar Leánycserkész Szövetség első, alapító elnöke volt, aki ezt a tisztséget 1944-ig viselte. 1922-től a Leány Világkonferencia tagja és 1939-ben a Pax Ting vezetője volt. Emléktábláját 2003. november 11-én avatták fel lakóházán, Budapest, III. Podolini u. 10. sz. alatt.

58 V. kerület, Vajkay utca 5.:

A 191. sz. Toldi cserkészcsapat emléktáblája. 1993. szeptember 1-jén állították a volt Toldi-cserkészek. IX. kerület, Kálvin-tér, református templom:

59

BARANYA megye: Kővágószőlős, Plébánia templom: Csonka Ferenc plébános, cserkészparancsnok emléktáblái. Az 1948–1986 közötti „katakomba” - cserkészet egyik vezéregyénisége volt. Az előtérben két emléktábla is megemlékezik munkásságáról.

Emléktábla a  Magyar Cserkészszövetség 90. évfordulója alkalmából. 2002-ben helyezték el a templom melletti bejáróban a volt Áruház falán. XI. kerület, Móricz Zsigmond körtér: A Szent Imre herceg szoborcsoporton egy cserkészfiú szobra. Imre herceg halálának 900. évfordulójára Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész készítette a szoborcsoportot, 1930. augusztus 17-én állították föl. A mellékalakok között egy cserkészfiú szobra is áll. Az elnyomás éveiben többször próbálták eltávolítani, de mindig sikerült megvédeni.

Mohács, Dunapart, Csónakház: Dr. Szkladányi László, cserkészparancsnok emléktáblája. Mohács város vízi cserkészetének megszervezője és vezetője volt. A emléktáblát Lesching József készítette, felavatva 1997. október 30-án.

BÁCS-KISKUN megye: Apostag, Szitányi-sziget: Csáfordi Tóth Elemér segédtiszt emléktáblája. A 158. sz. Árpád cserkészcsapat 1929-ben itt táborozott. Július 7-én a nagy vihar közben Csáfordi Tóth Elemért, cserkésztársának mentése közben egy letört hatalmas ág halálra zúzta. A  helyszínen 1929. december 25-én emelt emlékgúla és tábla tönkrement, ezért 1996. július 7-én a csapat új emlékművet állított.

XIV. kerület, Álmos-vezér tér, a Szent István-király plébánia bejáratánál: Balesetet szenvedett cserkészek emlékműve. Az emlékművet Simon László szobrászművész készítette, amelyet 1994. május 22-én avattak fel.

Kecskemét, Csokonai utca 9. Az elhunyt cserkészek emléktáblája. Dudás Béla tervezte és a Bende Kőfaragó Kft. kivitelezésében 1999. október 23-án helyezték el a cserkészotthon falán.

60

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye: Miskolc-Diósgyőr, Bodnár Gábor Cserkészpark:

61 Kaba, Rákóczi út 110.: Dede Kálmán, cserkészcsapat parancsnok emléktáblája. 1993. március 14-én helyezték el, az öregcserkészek által tervezett táblát, melyet Fazekas András, brassói székely fiatalember készített.

A  világban szétszóródott magyar cserkészek emlékkeresztje. A  miskolci cserkészek 1996. szeptember 21-én állították. Tervezte: Cserba Lajos, készítette: Tomori Bertalan és Molnár András öregcserkész.

KOMÁROM-ESZTERGOM megye:

Gróf Teleki Pál emlékfája. Táblával megjelölve 1998. június 13-án.

Esztergom, Főapát utca 1.sz. Bottyán János gimnázium:

Lendeczky László emlékfája. Táblával megjelölve 1998. június 13-án.

Cserkész témájú freskó. Az első emeletre vivő lépcsőházban Királyfalvy-Kraft Károly festőművész freskója (1928. augusztus) amely tanárt, diákot, cserkészt és vízi cserkészt ábrázol.

GYŐR-SOPRON-MOSON megye: Hédervár, Boldogasszony kápolna kertjében, a Viczay-Héderváry család sírkápolnája előtt:

NÓGRÁD megye

Gróf Khuen-Héderváry Károly, a második magyar főcserkész emlékoszlopa. A kopjafát egy székely fafaragó készítette. Felavatva 2003. szeptember 20.

Blázsik Károly, cserkészcsapat parancsnok emléktáblája. Elhelyezve 1956 augusztus 19.

HAJDÚ BIHAR megye:

PEST megye

Debrecen, Dembinszky utca 34. sz.:

Göd, Bozóky Gyula tér. 2., a Római katolikus templom tornyán:

A  739. sz. Árpád cserkészcsapat emléktáblája. A csapat megalakulásának 50. évfordulójára készült. Felavatva 1990. augusztus 19-én. Adományozta és készítette Sass László csapókerti fémöntő mester.

Balassagyarmat:

Első világháborús emlékmű, amelyet a 801. sz. Losonczy István cserkészcsapat állított,1929. december 1-jén. Készítette: Gerenday A. és fia, Budapest.

62

63

Gödöllő, A Művelődési Központ melletti téren: Az 1933-as Gödöllői Jamboree emlékszobra. A Világtáborozás 10. évfordulójára 1943-ban ditrói Siklódy Lőrinc szobrászművész cserkész emlékművet készített, melyet a volt testőrlaktanya mellett állítottak fel. A szobrot 1948-ban, a talapzatot 1949-ben távolították el. A  Jamboree 60. évfordulójára és az 1939-es Pax Ting emlékére, a megtalált posztamens felújításra került és a Művelődési Központ melletti térségen - pár méterrel a régi szobor helyétől – állították fel. Erre került Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész 1929-ben készült „Cserkész” című kisplasztikája alapján, Paál István szobrászművész által készített, teljes alakos szobor. 1994. április 24-én avatták föl. Gödöllő, A volt Iskola tér, most gróf Teleki Pál tér: Gr. Teleki Pál, az első magyar főcserkész mellszobra. Halálának 50. évfordulóján, 1991. április 3-án egyszerű emlékkövet állítottak az Iskola téren, melyet egyidejűleg gr. Teleki Pál térnek neveztek el. Az emlékművet Varga Árpád műkőkészítő és munkatársai készítették és adományozták. Az emlékkő helyére egy szép ünnepség keretében, 2001. április 4-én Teleki Pál bronz mellszobrát helyezték el, amelyet Varga Zoltán Zsolt szobrászművész készített. Gödöllő-Máriabesnyő, Kapucinus temető: Gróf Teleki Pál, az első magyar főcserkész síremléke. 1941. április 3-án tragikus körülmények között halt meg. Április 7-én temették el a Kerepesi úti temető 12/1. parcella „szigetén” lévő díszsírhelyen. Végakaratát a család 1947. május 17-

én teljesítette, amikor földi maradványait exhumálták és a máriabesnyői Kapucinus temetőbe helyezték el végső nyughelyére. A kapucinus templomban vezetett Historia Domus III. kötetében a következő beírás olvasható: „1947. május hó, gr. Teleki Pál tragikus sorsú miniszterelnököt eltemettük a temetőben.” 1988. szeptember-október hónapokban a 14-es Holló és a 20-as Erődi öregcserkészek a sírt rendbe hozták. Majd halálának 50. éves évfordulójára, 1991. április 6-án Varga Árpád gödöllői műkőkészítő és munkatársai új síremléket készítettek és adományoztak, melybe beépítették a liliomos keresztet és a felirati táblát is. A sírban nyugszik még, édesanyja: „Özv. gr. széki Teleki Gézáné 1850–1941” és felesége: „Özv. gr. széki Teleki Pálné 1888–1942”. Isaszeg, Kálvária-hegy: 1849-es honvéd sírok cserkészoszlopa. 1930 novemberében a X. Pestvidéki Cserkészkerület egy jeltelen 1848/49-es honvéd tömegsír fölé márványoszlopot állított. Az emlékmű felső részén háborús sérülés van, vagy inkább szándékosan megcsonkították. Így nem látható a cserkészjelvény és a „cserkész” szöveg. Szigetszentmiklós, Jácint utca 16. (A Dunasor oldalon): Vitéz Somogyváry Gyula, költő, író emléktáblája. A  népszerű „Gyula-diák” korábban cserkész volt, majd a cserkészek nagy támogatója. A tábla nyaralója falán áll, hirdetve, hogy 1929-től 15 nyáron át itt alkotott.

Verőce, Gorka tér: 1956-os hősök kopjafája. Emelte a 1030. sz. Néri Szent Fülöp cserkészcsapat, 1997. október 23-án. Készítette Babuk Viktor.

64

65

VAS megye:

ZALA megye:

Ják, Templom tér:

Zalaegerszeg, Batthyány út 2., Göcseji Múzeum:

A  III. Cserkészkerület emlékoszlopa. A  III. Cserkészkerület 10. évfordulója alkalmával a Savariaból idehozott márványoszlopot cserkész emlékművé alakították. Felavatására 1930. június 9-én került sor. A szöveget az idő vasfoga olvashatatlanná tette, illetve a német és az orosz katonák céltáblának használták. Az emlékoszlopot Csinger Péter szombathelyi kőfaragó mester újravéste és áthelyezte a templom bejárata mellé. Második felavatásra 1990. június 24-én került sor.

„Cserkész” kisplasztika. Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész alkotta 1929-ben. A  szobor gr. Teleki Pál megrendelésére készült Lord Rothermere számára, hogy a londoni jamboree után a 850 magyar cserkész vendégül látását ezzel megköszönje. 1 példány van a Lord hagyatékában, 1 az Arrowe parkban és 1 példány pedig Kisfaludi Strobl Éva tulajdonában. Ezen 3. példányról mintázta Paál István szobrászművész az új Gödöllői Jamboree emlékszobrot 1993-ban.

VESZPRÉM megye: Pápa, Jókai-utca, Református Gimnázium: A. Tóth Sándor, báb- és festőművész, cserkészparancsnok emléktáblája. 1933-ban a gödöllői és 1937-ben a hollandiai jamboree-kon a központi nagy tábortüzek vezetője volt. Számos festménye közül „A cserkész útja” című alkotása a kiállításban látható. Megteremtette a cserkész bábmozgalmat. Üsd Ubul és Verj Elek bábfigurái széles körben ismertek lettek. Pápán tanított a Református Gimnáziumban. Annak utcai falán, 1991. szeptember 1-én leplezték le emléktábláját, amelyet Búza Barna szobrászművész alkotott.

Gödöllő, 2009. október hó Összeállította a Cserkészgyűjtemény anyagaiból: Bokody József cserkésztörténeti kutató

67

MŰTÁRGYJEGYZÉK

68

A cserkészet Története Emléklap, 1937 Papír. 34 x 19,7 cm Emléklap a magyar cserkészmozgalom megalakulásának 25. évfordulójára a mozgalom vezetőinek (Sík Sándor, Ravasz Árpád, Witz Béla, Dr. Papp Antal) aláírásával. Budapest, 1937. december 28. Budai Lajos cserkésztiszt adománya. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/218/08/10 Fénykép, 1929 Papír. 25,5 x 101 cm A bekeretezett fotó az angliai III. World Jamboree-n (Birkenhead, Arrowe park) készült a magyar küldöttségről. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 01/660/05/05 Karóra, 1929 Ezüst. 3,8 x 2,8 cm Az angliai III. Jamboree (1929. július 31 augusztus 11.) 852 fős magyar csapatának tagjai a világtábort követő tíznapos londoni vendéglátás után kaptak ajándékba egy-egy ezüst karórát Lord Rothermere-től. Hátlapjának vésete: Koronás „R” monogramm, alatta szöveg „NEHOGY LONDONT ELFELEDD ROTHERMERE. LONDON, 1929. SZT. ISTVÁN NAP”. (sorszám: 3519664) Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 99/540/04/05 Karóra, 1929 Ezüst, bőr. Óra: 3,8 x 2,8 cm Szíj H.: 23 cm Az angliai III. Jamboree (1929. július 31 augusztus 11.) 852 fős magyar csapatának tagjai a világtábort követő tíz napos londoni vendéglátás után kaptak ajándékba egy-egy ezüst karórát Lord Rothermere-től. Hátlapjának vésete: Koronás „R” monogram, alatta szöveg „NEHOGY LONDONT ELFELEDD ROTHERMERE. LONDON, 1929. SZT. ISTVÁN NAP”. (sorszám: 167116) Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 02/668/1/3

69 Emléklap, 1929 Papír. 40 x 46 cm Emléklap a 64. sz. Szt. Asztrik cserkészcsapat részére, csapattagjuknak az 1929-es angliai világtalálkozón teljesített munkájáért. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/L06/133/143 Igazolás, 1926 Papír. 8 x 12,4 cm Szülői engedély Zsilinszky Sándor részére, hogy részt vegyen a Nemzeti Nagytáborban. Rákospalota, 1926. június 12. Ltsz.: GVM TD. 2009. 85. 1.

Serleg, 1927 Ezüst. M.: 14,5 cm TÁ.: 6,5 cm SZÁ.: 8,5 cm Az 1927-es helsingöri nemzetközi cserkész vízi verseny díja. Megnyerte: az esztergomi 14. sz. Holló Cserkészcsapat vízi őrse. A serleget virágornamentika és a Kronborg-kastély vésete díszíti. A serleg pereme és a díszítés közötti szöveg: „HELSINGÖR KRONBORGPRAMIE VED DET INTERNATIONALE-SOSPEJDERSTAUNE-1927.”. A talp felirata: E. B. G. 14. HOLLÓK ESZTERGOM.”. A talapzat alján fémjel, mesterjel és vámjel található. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 98/457/01/01

Kiadvány, 1926 Papír. 15 oldal Lipthay János: A Nemzeti Nagytábor főzési receptjei. Budapest, 1926. Ltsz.: GVM TD. 2009. 86. 1.

Érem, 1927 Bronz. Á.: 4 cm A helsingöri nemzetközi cserkész vízi verseny érme. Egy lapú. Hullámzó vízen úszó vitorlást ábrázol. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 98/452/01/01

Kiadvány, 1926 Papír. 15 oldal A Magyar Cserkész Szövetség I. Nemzeti Nagytáborának táborozási szabályzata. Békéscsaba, 1926. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 00/610/13/15

Serleg, 1935 Ezüst. M.: 18 cm TÁ.: 8,5 cm SZÁ.: 10 cm Esztergom szabad királyi városának tiszteletdíja. Kapta: az esztergomi 14. sz. Holló Cserkészcsapat vízi őrse. Felirata: „ESZTERGOM SZAB. KIR. VÁROS TISZTELETDÍJA. 1935.”. Középen felirat: „HELSINGÖR 1927” Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 98/457/01/01

Kiadvány, 1926 Papír. 18 oldal Nemzeti Cserkész Nagytábor 1926. julius 9-23. Ujpesti Népsziget. Budapest, 1926. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/206/59/143 Meghívó, 1926 Papír. 12,2 x 16,1 cm Meghívó Dr. Szukováthy Imre egészségügyi főtanácsos részére a Nemzeti Nagytáborról készült film bemutatójára, Witz Béla országos elnök aláírásával. Budapest, 1926. november. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 94/157/11/87 Újság, 1926, Magyar Cserkész Papír. 10 oldal 1926. július 16. Nemzeti Nagytábor. 1. szám Ltsz.: GVM TD. 89. 4. 1. Cserkészfokos, 1926 Fa bot réz fejjel. Bot H.: 89 cm, fej SZ.: 12 cm A fokosfej egyik oldala cserkészliliommal díszített, másikon felirat: „Nemzeti Nagytábor 1926”. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/199/01/01

Pecsét, 1933 Fa, gumi. H.: 8,5 cm Körirata: „1914. SZÁMÚ SZT. KORONA CSERKÉSZCSAPAT GÖDÖLLŐ 1933 ”. Ltsz.: GVM T. 2009. 8. 1. Terítő, 1932–42 Vászon, hímzett. 100 x 70 cm A piros fonállal kivarrt és körbeszegett terítő dr. Papp Antalnak, a Magyar Cserkészszövetség volt elnökének (1932–1942) a hivatalában lévő „vendégváró” asztalterítője. Összesen 525 aláírás (köztük Sík Sándoré és más neves személyiségeké), valamint 22 sor szöveges megjegyzés olvasható rajta. Ezeket Papp Antal leánya hímezte ki. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 02/676/01/01

Emléklap, 2000 Papír. 38 x 30 cm Emléklap dr. Mattyasovszky Zsolnay Miklós (Külföldi Magyar Cserkészszövetség tiszteletbeli elnöke) részére 90. születésnapja alkalmából. Montreál, 2002. március 24. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 07/1016/02/07

Zászlók 53. sz. Jurisich Miklós Cserkészcsapat zászlaja, 1925 Selyem, kézi hímzés 102 x 162 cm A krémszínű selyemzászló előlapjának közepén növényi ornamentikával díszített ovális keretben Assisi Szt. Ferenc ábrázolás található hímezve. Körirata: „INVITAT AVES BESTIAS ET CREATURAS ALIAS AD LAUDEM CONDITORIS” [„… Hív szárnyasokat, vadállatokat És más teremtményeket A teremtő dicséretére…”]. A kép alatt és felett nemzeti színű szalag, fent a Szent Koronával, lent a Kossuthcímerrel. A hátlap közepén növényi ornamentikába font nemzetiszínű szalag ovális keretében Sárkányölő Szt. György ábrázolás hímezve. Körirata: „O QUAM PULCHRA EST GENERATIO CASTA” [„Ó mily szép az ártatlan nemzedék”]. A kép feletti ornamentikában liliom, a kép alattiban „PAX” felirat látható. Ltsz.: MCSGY Gy. sz.04/L06/02/143 53. sz. Jurisich Miklós Cserkészcsapat zászlószalagja, 1925 Selyemripsz, selyem, kézi hímzéssel 38 x 160 cm Kétágú nemzetiszínű selyemripsz szalag, hátlapja krémszínű selyem. Mindkét ágán és a masni közepén arany domborhímzés. A masni közepének felirata: „IHS”. Az első szalagág hímzett képén Szűz Mária Patrona Hungariae ábrázolása látható. A szalagág felirata hosszában arany domborhimzéssel: „ZITA KIRÁLYNÉ 1925”. A második szalagág hímzett képén Szt. Imre ábrázolás látható. A szalagág felirata hosszában arany domborhímzéssel: „A JURISICH CSERKÉSZEKNEK”. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/L06/68/143

70

71

Érmék, jelvények, kitüntetések

Társasági jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 1,8 cm SZ.: 1,5 cm Magyar cserkészjelvény. Egy lapú. Civil ruhán hordható, cserkészliliom alakú, zománcozott, zöld színű bronzjelvény Szent Korona ábrázolással. A MCSGY tulajdona.

Érdemérem, 1933 Ezüstözött fém. M.: 4,5 cm SZ.: 3,9 cm A Fehér Szarvas érem. Egy lapú. Az érem ezüstözött sugárkoszorú közepén zöld zománcos koronás cserkészliliommal, előtte a fehér színű csodaszarvas ábrázolásával készült. Felirata: „JÓ MUNKÁÉRT”. Az érmet rögzítő két pánt az érem hátlapjára van hajtva. A felső pánt felirata: „TERV. NAGY ISTÓK CS. T. KÉSZ. KLEIN MIKLÓS Ö. CS.”. Az alsó pánton az érem kibocsátásának időpontja és sorszáma olvasható: „1933. VIII. 209”. Ltsz.: Kőszegi Városi Múzeum H. 87. 32. 6.

Jelvény, XX. század első fele Bronz. Á.: 1,8 cm Egy lapú. A Magyar Cserkészszövetség által a Nagytanács tagjainak és külföldieknek adott tiszteletjelvénye. Zománcozott zöld babérkoszorúban koronás cserkészliliomot ábrázol. A MCSGY tulajdona.

Díszjelvény, 1922 Fém. M.: 6,1 cm SZ.: 3,8 cm szalaggal A Nyugat-Magyarországi Cserkészszövetség díszjelvénye. Cserkészliliom alakú jelvény, előlapja ezüstözött, közepén zománcozott magyar címerrel. Hátlapja fehérre zománcozott, felirata: „NY. CS. SZ. „A JÓ MUNKÁÉRT!” 1920–1922”. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1920 után Bronz. M.: 2,5 cm SZ.: 2 cm Magyar cserkészjelvény. Egy lapú. Cserkészliliom alakú bronz jelvény Szent Korona ábrázolással. A MCSGY tulajdona. Társasági jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 1,5 cm SZ.: 1,2 cm Magyar cserkészjelvény. Egy lapú. Civil ruhán hordható, cserkészliliom alakú, zománcozott, zöld színű bronzjelvény Szent Korona ábrázolással. A MCSGY tulajdona.

Jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 1,8 cm SZ.: 1 cm Egy lapú. A Magyar Cserkészszövetség farkasfejet ábrázoló kiscserkész (farkaskölyök) jelvénye. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Bronz. Á.: 1,8 cm Egy lapú. A Magyar Cserkészszövetség kiscserkész (farkaskölyök) évcsillaga. A MCSGY tulajdona. Textiljelvény, XX. század első fele Textil. M.: 2 cm SZ.: 3 cm A Magyar Cserkészszövetség egyéves évvirág cserkész textiljelvénye. A MCSGY tulajdona. Textiljelvény, XX. század első fele Textil. M.: 2,2 cm SZ.: 4 cm A Magyar Cserkészszövetség ötéves évvirág cserkész textiljelvénye. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Bronz. Á.: 1,5 cm A Magyar Cserkészszövetség egyéves évvirág zománcozott bronzjelvénye fehér, sárga, piros és kék színekben. A MCSGY tulajdona.

Jelvény, XX. század első fele Bronz. Á.: 1,8 cm A Magyar Cserkészszövetség ötéves évvirág zománcozott bronzjelvénye. A MCSGY tulajdona.

Textiljelvény, XX. század első fele Textil. M.: 4,5 cm SZ.: 5,2 cm A Magyar Cserkészszövetség különpróba textiljelvénye felirattal: „LÉGY RÉSEN!”. A MCSGY tulajdona.

Jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 3,5 cm SZ.: 2,5 cm A Magyar Cserkészszövetség csoportos ötpróba „úttörő” bronzjelvénye. A jelvény csákányt magasba emelő kezet ábrázol. A MCSGY tulajdona.

Textiljelvény, XX. század első fele Textil. M.: 13,5 cm SZ.: 1,4 cm A Magyar Cserkészszövetség őrsvezetői megbízatási textiljelvénye. A MCSGY tulajdona.

Jelvény, XX. század első fele Alumínium. M.: 3,5 cm SZ.: 2,5 cm A Magyar Cserkészszövetség csoportos tízpróba „bagoly” nikkelezett alumínium jelvénye. A jelvény fülesbaglyot ábrázol. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1946–48 Bronz. M.: 1,8 cm SZ.: 1 cm Egy lapú. A Magyar Cserkészfiúk Szövetségének kiscserkész jelvénye. Cserkészliliom alakú jelvény a Kossuth-címerrel. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Réz. M.: 5,8 cm SZ.: 4,5 cm Egy lapú. A Magyar Cserkészszövetség csapatparancsnoki jelvénye zubbonyra. Zöld színű zománcozott cserkészliliom alakú jelvény réz koronával. Körirata réz szalagon: „MAGYAR CSERKÉSZ SZÖVETSÉG. CSAPATPARANCSNOK”. A MCSGY tulajdona. Textiljelvény, XX. század első fele Textil. M.: 6 cm SZ.: 4,8 cm A Magyar Cserkészszövetség különpróba textiljelvénye a koronás cserkészliliommal és babérkoszorúval. Felirata: „LÉGY RÉSEN!”. A MCSGY tulajdona. Textiljelvény, XX. század első fele Textil. M.: 6 cm SZ.: 4,8 cm A Magyar Cserkészszövetség különpróba textiljelvénye a koronás cserkészliliommal. Felirata: „LÉGY RÉSEN!”. A MCSGY tulajdona.

Textiljelvény, XX. század első fele Textil. M.: 4 cm SZ.: 4,2 cm A Magyar Cserkészszövetség csapatszáma. A cserkészing jobb ujjára varrták. A MCSGY tulajdona. Textiljelvény, XX. század első fele Textil. M.: 7,5 cm SZ.: 5,2 cm A Magyar Cserkészszövetség cserkésztiszti rangjelzése. A cserkészing bal ujjára varrták. A MCSGY tulajdona. Csapatszámok, XX. század első fele Réz, alumínium. M.: 1,5 cm SZ.: 0,6 cm A Magyar Cserkészszövetség fém csapatszámai. Kalapra, sapkára varrták. A MCSGY tulajdona. Kalap-, sapkajelvény, XX. század első fele Réz. M.: 2,7 cm SZ.: 2,4 cm A Magyar Cserkészszövetség koronával díszített, cserkészliliom alakú fém kalap- és sapkajelvénye. A MCSGY tulajdona. Kalap-, sapkajelvény, 1946–48 Réz. M.: 2,7 cm SZ.: 2,4 cm A Magyar Cserkészfiúk Szövetségének Kossuthcímerrel díszített, cserkészliliom alakú fém kalapés sapkajelvénye. A MCSGY tulajdona. Kalap-, sapkajelvény, 1989–2003 Réz. M.: 2,2 cm SZ.: 2 cm A Magyar Cserkészcsapatok Szövetségének zászlóval díszített, cserkészliliom alakú fém kalapés sapkajelvénye. A MCSGY tulajdona.

72 Boglár, XX. század első fele Bronz. M.: 4,5 cm SZ.: 3,5 cm A Magyar Cserkészszövetség bronz árvalányhajboglárja kalapra, sapkára. Cserkészliliomot ábrázol közepén a Kossuthcímerrel. Alatta felirat: „HUNGARIA”. A MCSGY tulajdona. Boglár, XX. század első fele Bronz. M.: 4,5 cm SZ.: 3,5 cm A Magyar Cserkészszövetség bronz árvalányhajboglárja kalapra, sapkára. Cserkészliliomot ábrázol közepén a Szent Koronával. Alatta felirat: „HUNGARIA”. A MCSGY tulajdona. Boglár, 1933 Bronz. M.: 3,2 cm SZ.: 4,5 cm A Magyar Cserkészszövetség bronz árvalányhajboglárja kalapra, sapkára a gödöllői IV. Jamboree-ra. Zománcozott piros liliom, benne zöld cserkészliliommal és a fehér csodaszarvassal. A MCSGY tulajdona. Textiljelvény, XX. század első fele Textil. M.: 5 cm SZ.: 10,5 cm A Magyar Cserkészszövetség „Hungária” textiljelvénye. A jobb ingzseb fölé varrták. A MCSGY tulajdona. Textiljelvény, 1946–48 Textil. M.: 5 cm SZ.: 10,5 cm A Magyar Cserkészfiúk Szövetségének „Hungária” textiljelvénye. A jobb ingzseb fölé varrták. A MCSGY tulajdona. Textiljelvények, XX. század első fele Textil. Á.: 2,6 cm A Magyar Cserkészszövetség különpróba textiljelvényei. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Alumínium. M.: 2,6 cm SZ.: 2 cm A Magyar Cserkészszövetség hárslevelet ábrázoló ovális alakú képzési jelvénye. A MCSGY tulajdona.

73 Jelvény, XX. század első fele Alumínium. M.: 2,5 cm SZ.: 3 cm A Magyar Cserkészszövetség hárslevelet ábrázoló háromszög alakú képzési jelvénye. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Alumínium. M.: 2,5 cm SZ.: 3 cm A Magyar Cserkészszövetség hárslevelet ábrázoló, pajzs alakú képzési jelvénye. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Alumínium. Á.: 2,4 cm A Magyar Cserkészszövetség hárslevelet ábrázoló képzési jelvénye. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1990, 1991 Réz. M.: 3 cm SZ.: 2 cm A Magyar Cserkészcsapatok Szövetségének tölgylevelet ábrázoló képzési jelvénye. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1946–48 Bronz. M.: 2 cm SZ.: 2 cm A Magyar Cserkészfiúk Szövetségének vízicserkész jelvénye. Horgonyban végződő Kossuth-címeres cserkészliliomot ábrázol. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Réz. M.: 2 cm SZ.: 2 cm A Magyar Cserkészszövetség civil ruhán viselt társasági vízicserkész jelvénye. A zománcozott cserkészliliomot a korona díszíti. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 4,5 cm SZ.: 3,5 cm A Magyar Cserkészszövetség vízicserkész sapkajelvénye. A zománcozott cserkészliliomot a korona díszíti. A MCSGY tulajdona.

Jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 4,5 cm SZ.: 3 cm A Magyar Cserkészszövetség vízicserkész tiszti sapkajelvénye. A zománcozott cserkészliliomot a korona díszíti. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1932, 1933, 1944 Réz, alumínium. M.:3 cm SZ.:2 cm A Magyar Cserkészszövetség vízivezető képző táborok jelvénye. A jelvény hullámokba süllyedő horgonyt ábrázol a lenyugvó nappal a háttérben. A MCSGY tulajdona. Textiljelvény, 1993 Textil. M.: 6,5 cm SZ.: 4,5 cm A Magyar Cserkészszövetség vízivezető képző tábori jelvénye a vízicserkészek emblémájával és 1993-as évszámmal. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1928 Bronz. M.:3 cm SZ.: 3 cm karikával A Magyar Cserkészszövetség 1928-as tihanyi vízitáborának vitorlás alakú jelvénye. Felirata: „VIZITÁBOR 1928”. A MCSGY tulajdona. Jelvény , XX. század első fele Bronz. M.: 1 cm SZ.: 2,5 cm A Magyar Cserkészszövetség civil ruhán viselt társasági repülős cserkészjelvénye. A zománcozott cserkészliliomot a korona díszíti. A MCSGY tulajdona.

Jelvény, 1989 után Réz. M.: 2 cm SZ.: 5 cm A Magyar Cserkészszövetség repülős fém ingjelvénye. A MCSGY tulajdona. Textiljelvény, 1989 után Textil. M.: 5 cm SZ.: 10,5 cm A Magyar Cserkészszövetség rombusz alakú repülős textil ingjelvénye. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1989 után Réz. M.: 3 cm SZ.: 5 cm A Magyar Cserkészszövetség ejtőernyős fém ingjelvénye. A MCSGY tulajdona. Textiljelvény, 1989 után Textil. M.: 5,2 cm SZ.: 9 cm A Magyar Cserkészszövetség ejtőernyős textil ingjelvénye. A MCSGY tulajdona. Jelvény , XX. század első fele Bronz. M.: 1,5 cm SZ.: 1,5 cm A Magyar Cserkészszövetség katolikus cserkészpap kereszt alakú, zománcozott bronzjelvénye. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 1 cm SZ.: 3 cm A Magyar Cserkészszövetség bronz lelkészjelvénye. A könyv alakú lelkészjelvény vésete: „Λ Ω”. A MCSGY tulajdona.

Jelvény , 1946–48 Bronz. M.: 2 cm SZ.: 2,5 cm A Magyar Cserkészfiúk Szövetségének arany fokozatú repülős teljesítmény jelvénye. A zománcozott cserkészliliomot a Kossuth-címer díszíti. A MCSGY tulajdona.

Jelvény, 1948 Réz. M.: 2,9 cm SZ.: 3,1 cm A Magyar Cserkészszövetség protestáns cserkésztalálkozó rézjelvénye. A háromszög alakú rézjelvény felirata: „XXIX. ICHTHYS TÁBOR TAHI 1948”. A MCSGY tulajdona.

Jelvény , 1946–48 Bronz. M.: 1,8 cm SZ.: 2,5 cm A Magyar Cserkészfiúk Szövetségének zománcozott babérkoszorús repülős teljesítmény jelvénye. A zománcozott cserkészliliomot a Kossuth-címer díszíti. A MCSGY tulajdona.

Jelvény, 1991 Réz. M.: 4 cm SZ.: 2,5 cm Az 1991-es debreceni Református Világtalálkozó cserkésztáborának rézjelvénye. A kehely alakú jelvényt a koronás cserkészliliom díszíti. A MCSGY tulajdona.

74 Jelvény, 1991 Alumínium, műanyag. Á.: 3,3 cm Az 1991-es debreceni Református Világtalálkozó cserkésztáborának jelvénye. A jelvényen fehér alapon sárga színű cserkészliliom és szürke színű kehely látható. A MCSGY tulajdona. Textiljelvény, 1991 Textil. M.: 5 cm SZ.: 13 cm Az 1991-es debreceni Református Világtalálkozó cserkésztáborának textiljelvénye. A jelvényen zölddel a világ- és a bárányszimbólum, mellette a sárga színű cserkészliliom látható. Felirata: „DEBRECEN 1991”. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1997 Réz. M.: 2,6 cm SZ.: 3 cm A Magyar Cserkészszövetség protestáns cserkésztalálkozó rézjelvénye. A háromszög alakú réz jelvényen a koronás cserkészliliom és a halszimbólum látható. Felirata a halszimbólumban: „XXXVII”, alatta: „IZSÁK 1997”. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1997 Réz. Á.: 3,8 cm A Magyar Cserkészszövetség protestáns cserkésztalálkozó rézjelvénye. A réz jelvényen a koronás cserkészliliom és a halszimbólum látható. Körirata: „PILIS 1997” A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1999 Réz. M.: 3,8 cm SZ.: 4,5 cm A Magyar Cserkészszövetség protestáns cserkésztalálkozó rézjelvénye. A háromszög alakú rézjelvényen a koronás cserkészliliom és a halszimbólum látható. Felirata a halszimbólumban: „XL”, alatta: „1999 BUDAPEST”. A MCSGY tulajdona. Jelvény , 1926 Bronz. Á.:2,8 cm A Magyar Cserkészszövetség Nemzeti Nagytáborának jelvénye. A bronz jelvényen kalapos cserkészfiú fej cserkészbottal, alatta a turulmadár látható. Körirata: „NEMZETI CSERKÉSZNAGYTÁBOR 1926”. A MCSGY tulajdona.

75 Jelvény, 1933 Bronz. M.: 3,6 cm SZ.: 3,2 cm A Magyar Cserkészszövetségnek a gödöllői IV. Jamboree alkalmával kiadott jelvénye. A zománcozott zöld, koronás cserkészliliomot formázó jelvényt két fehér színű csodaszarvas díszíti. Felirata: „1933 JAMBOREE”. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1933 Alumínium. Á.: 2,5 cm A Magyar Cserkészszövetségnek a gödöllői IV. Jamboree alkalmával kiadott jelvénye. A csodaszarvast ábrázoló, áttört mintájú jelvény. A MCSGY tulajdona. Bot plakett, 1933 Réz. M.: 4,6 cm SZ.: 3,5 cm A Magyar Cserkészszövetségnek a gödöllői IV. Jamboree alkalmával kiadott bot plakettje. A pajzs alakú bot plakett a csodaszarvast ábrázolja. Felirata: „IV. WORLD-JAMBOREE 1933 GÖDÖLLŐ”. A MCSGY tulajdona. Bot plakett, 1933 Réz. M.: 3,2 cm SZ.: 4,5 cm A Magyar Cserkészszövetségnek a gödöllői IV. Jamboree alkalmával kiadott bot plakettje. A liliom alakú bot plakett áttört mintája a csodaszarvast és a cserkészliliomot ábrázolja. A MCSGY tulajdona. Emlékplakett, 1933 Bronz, fa. 27 x 23 cm Egy lapú. A bronzplaketten Budapest látható a Gellért-heggyel és a Dunával. Felirata: „BUDAPEST – GÖDÖLLŐ ANNO 1933 HUNGARY”. Feketére festett fakeretben. Ltsz.: GVM T. 2009. 3. 1. Plakett, XX. század első fele Kerámia, bronz bevonattal. Á.: 12 cm Egy lapú. A bronzplakett kutyával játszó gyermekeket ábrázol. Felirata: „A CSERKÉSZ MÁSOKKAL SZEMBEN GYENGÉD…”. Ltsz.: GVM T. 2009. 4. 1.

Emlékplakett, 1933 Bronz. Á.: 12 cm Egy lapú. A bronzplakett virágmotívummal díszített. Felirata: „JAMBOREE GÖDÖLLŐ HUNGARIA 1933”. Ltsz.: GVM T. 87. 349. 1. Jelvény, 1993 Alumínium, műanyag. Á.: 2,6 cm A Magyar Cserkészszövetség 1993-as Gödöllői Emléktáborának jelvénye. A műanyaggal bevont alumínium jelvényen fehér háttérrel, piros pajzson zöld koronás cserkészliliom és a fehér színű csodaszarvas látható. Felirata: „1933. 1993. GÖDÖLLŐ”. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1993 Réz. M.: 2,1 cm SZ.: 1,7 cm A Magyar Cserkészszövetség 1993-as Gödöllői Emléktáborának jelvénye. A pajzs alakú zománcozott jelvényen piros alapon zöld koronás cserkészliliom és a fehér színű csodaszarvas látható. Felirata: „1933. 1993. GÖDÖLLŐ”. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1993 Réz. M.: 3,5 cm SZ.: 3 cm A Magyar Cserkészszövetség 1993-as Gödöllői Emléktáborának jelvénye. A pajzs alakú jelvényen a koronás cserkészliliom és a csodaszarvas látható. Felirata: „1933. 1993. GÖDÖLLŐ”. A MCSGY tulajdona. Emlékérem, 1939 Bronz. M.: 4,8 cm SZ.: 2,8 cm Egy lapú. A Magyar Cserkészszövetség „Pro libertate” Felvidéki emlékérme. Az érmen a cserkészliliom, rajta a Rákóczi család címere látható. Felirata U alakban: „PRO LIBERTATE” [A szabadságért], alatta: „1918– 1938”. A MCSGY tulajdona.

Emlékérem, 1940 Alumínium. M.: 5,5 cm SZ.: 4 cm Egy lapú. A Magyar Cserkészszövetség bronz fokozatú Erdélyi emlékérme. Eredetileg barna színezést kapott. Az érmen az erdélyi címer elemei láthatók koronás cserkészliliommal. Évszámai a hét kaputorony előtt „1920”, mögöttük „1940”. Alattuk felirat: „ARTE ET MARTE” [bölcsességgel és bátorsággal]. A MCSGY tulajdona. Plakett, 1994 Bronz. Á.: 7,5 cm Egy lapú. A Magyar Cserkészszövetség „Jó munkáért!” plakettje díszdobozban. Kiadták az 1993-as gödöllői jamboree emléktábor alkalmával. A plaketten botot és kalapot kezében tartó cserkészfiú áll, fűzfával a háttérben. Körirata: „MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG”. A MCSGY tulajdona. Plakett, 1992 Bronz. Á.: 10,8 cm A Magyar Cserkészcsapatok Szövetségének Dr. Szilassy Aladár plakettje. Előlapján Dr. Szilassy Aladár portréja látható. Körirata: „DR. SZILASSY ALADÁR AZ ELSŐ MAGYAR CSERKÉSZVEZETŐ 1910–12”. Hátlapján cserkészliliom, felirata: „MAGYAR CSERKÉSZCSAPATOK SZÖVETSÉGE”. A MCSGY tulajdona. Emlékérem, 1995 Fehér fém. Á.: 3,7 cm füllel, karikával, szalaggal A Külföldi Magyar Cserkészszövetség Árpád vezér emlékérme. Előlapján Árpád vezér arcképe látható, körirata: „ÁRPÁD VEZÉR. KÜLFÖLDI MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG”. Hátlapján a Szent Koronával díszített cserkészliliom, alatta: „1901–1945–1995”. A MCSGY tulajdona. Emlékérem, 1980 Fehér fém. Á.: 4 cm füllel, karikával, szalaggal A Külföldi Magyar Cserkészszövetség Mátyás király emlékérme. Előlapján Mátyás király arcképe látható, körirata: „MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG. 1910–1980”. Hátlapján a „35” szám által közrefogott Szent Koronával díszített cserkészliliom”. A MCSGY tulajdona.

76 Emlékérem, 2000 Aranyozott fehér fém. Á.: 4 cm füllel, karikával, szalaggal A Külföldi Magyar Cserkészszövetség Szent István emlékérme. Előlapján Szent István arcképe látható, körirata: „SZENT ISTVÁN. KÜLFÖLDI MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG”. Hátlapján a Szent Koronával díszített cserkészliliom. Körirata: „2000. 1901–1945–1995”. A MCSGY tulajdona. Emlékérem, 1980 Bronz. Á.: 3,1 cm füllel, karikával, szalaggal A Külföldi Magyar Cserkészszövetség Rákóczi emlékérme. Előlapján II. Rákóczi Ferenc arcképe látható, körirata: „PRO PATRIA ET LIBERTATE. [A hazáért és a szabadságért.] RÁKÓCZI ”. Hátlapján a „30” szám által közrefogott Szent Koronával díszített cserkészliliom”. A MCSGY tulajdona. Emlékérem, 1960 Bronz. Á.: 3,4 cm füllel, karikával, szalaggal A Külföldi Magyar Cserkészszövetség Teleki Pál emlékérme. Előlapján gróf Teleki Pál arcképe látható. Hátlapján a Szent Koronával díszített cserkészliliom, körirata: 1910. 1960. JÓ MUNKÁÉRT”. A MCSGY tulajdona. Emlékérem, 1970 Fehér fém. Á.: 4 cm füllel, karikával A Külföldi Magyar Cserkészszövetség 25 éves emlékérme. Előlapján két babérág között a „25” szám. Körirata: „1945. 1970”. Hátlapján a csodaszarvas, körirata: „JÓ MUNKÁÉRT. MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG”. A MCSGY tulajdona. Érdemérem, 2001 Aranyozott fém. 5,5 x 4 cm Egy lapú. A Magyar Cserkészszövetség ovális, arany fokozatú „gróf Teleki Pál” érdemérme díszdobozban. Az érmén gróf Teleki Pál portréja látható. Körirata: „MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG JÓ MUNKÁT!”. A MCSGY tulajdona.

77 Érdemérem, 2001 Ezüstözött fém. 5,5 x 4 cm Egy lapú. A Magyar Cserkészszövetség ovális, ezüst fokozatú „gróf Teleki Pál” érdemérme díszdobozban. Az érmén gróf Teleki Pál portréja látható. Körirata: „MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG JÓ MUNKÁT!”. A MCSGY tulajdona. Érdemérem, 2001 Bronz. 5,5 x 4 cm Egy lapú. A Magyar Cserkészszövetség ovális, bronz fokozatú „gróf Teleki Pál” érdemérme díszdobozban. Az érmén gróf Teleki Pál portréja látható. Körirata: „MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG JÓ MUNKÁT!”. A MCSGY tulajdona. Érdemérem, 2003 Bronz. Á.: 3,6 cm füllel, karikával, szalaggal A Magyar Cserkészszövetség Sík Sándor érdemérme. Az előlapon Sík Sándor portréja látható. Körirata: „SÍK SÁNDOR ÉRDEMÉREM”. Hátlapján koronával díszített cserkészliliom. Körirata: „MCSSZ X. CSERKÉSZKERÜLET”. A MCSGY tulajdona. Érdemérem, 2002 Bronz. 3,6 x 4,3 cm füllel, karikával, szalaggal Egy lapú. A Magyar Cserkészszövetség érdemérme. A bronz érdemérem közepén koronával díszített cserkészliliom és babérág látható. Felirata: „JÓ MUNKÁÉRT 90 ÉVES A MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG IV. KERÜLET 1912-2002”. A MCSGY tulajdona. Emlékérem, 2002 Bronz. M.: 6,5 cm SZ: 5 cm Egy lapú. A Magyar Cserkészszövetség ovális „gróf Teleki Pál” emlékérme díszdobozban. Az érmén gróf Teleki Pál portréja látható. Körirata: „1912-2002 CSERKÉSZMUNKÁÉRT”. A MCSGY tulajdona.

Díszjelvény, 1988 Bronz. M.: 5 cm SZ.: 3 cm füllel, karikával, szalaggal Egy lapú. A Magyar Cserkészszövetség Újraalakulási Díszjelvénye. Kapta: Szabó Józsefné. A bronz érdemérem közepén koronával díszített cserkészliliom, alatta „LÉGY RÉSEN” felirat látható. Körirata: „MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG. JÓ MUNKÁÉRT”. Alján: „1912 1988”. A MCSGY tulajdona. Textiljelvény, 1988 Ripsz. 1 x 3,2 cm A Magyar Cserkészszövetség Újraalakulási Díszjelvényének ingszalagja. A cserkészingre felvarrva állandóan viselhető textiljelvény. A MCSGY tulajdona. Igazolólap, 1992 Papír. 1 oldal A Magyar Cserkészszövetség Újraalakulási Díszjelvénye adományozásáról szóló igazoló lap Szabó Józsefné részére. Budapest, 1992. április 24. A MCSGY tulajdona. Kitüntetés, 1939 Bronz. M.: 4 cm SZ.: 2,2 cm füllel, karikával, szalaggal Egy lapú. Életmentő kitüntetés. Kapta: id. Gecső Hugó. Cserkészliliom alakú kitüntetés a Szent Koronával és a kettős kereszttel. A karikán turulmadár díszítés látható. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 01/648/01/01 Igazolvány , 1939 Papír. 1 oldal Az életmentő kitüntetés adományozásáról szóló igazolvány id. Gecső Hugó részére. 1939. október 27. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 05/812/2/45 Igazolvány , 1939 Papír. 8 oldal Cserkészigazolvány id. Gecső Hugó részére. Budapest, 1939. december 21. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 01/629/13/01

Emlékplakett, 1997 Kerámia. Á.: 10 cm A Magyar Cserkészleány Szövetség kiváló cserkésznevelő munkáért járó emlékplakettje. Kapta: Dr. Ballenegger Zsuzsanna. Az előlapján mázas kerámia plakett közepén a cserkészleányok jelvénye látható. Körirata: „KIVÁLÓ CSERKÉSZNEVELŐI MUNKÁÉRT. HUNGARIA”. Hátlapján felirat: „KÉSZÜLT BALLANEGGER ZSUZSÁNNA TISZTELETÉRE 1997”. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/774/01/01 Jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 2,5 cm SZ.:2 cm A Magyar Cserkészleány Szövetség jelvénye. Egy lapú. A Kossuth-címer felett kinyílt liliomot ábrázoló jelvény. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 1,8 cm SZ.: 1,7 cm A Magyar Cserkészleány Szövetség kiscserkészleány (tündérke) jelvénye. Egy lapú. Három kinyílt liliomot ábrázoló jelvény. Felirata: „SEGÍTÜNK!”. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 1,2 cm SZ.: 1 cm A Magyar Cserkészleány Szövetség Köszönő jelvénye. Egy lapú. A Kossuth-címer felett kinyílt liliomot ábrázoló zománcozott jelvény. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 4 cm SZ.: 2,7 cm A Magyar Cserkészleány Szövetség Nagyasszonyainak jelvénye. Egy lapú. A kékszínű zománcozott jelvény közepén a leánycserkészek emblémája, alatta felitat: „LÉGY RÉSEN”. A MCSGY tulajdona.

78 Jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 4 cm SZ.: 2,7 cm A Magyar Cserkészleány Szövetség Fenntartó Testületének jelvénye. Egy lapú. A barna színű zománcozott jelvény közepén a leánycserkészek emblémája, alatta felirat: „LÉGY RÉSEN”. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 4 cm SZ.: 2,7 cm A Magyar Cserkészleány Szövetség helyi tanácstagjainak jelvénye. Egy lapú. A zöld színű, zománcozott jelvény közepén a leánycserkészek emblémája, alatta felirat: „LÉGY RÉSEN”. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 1 cm SZ.: 1,6 cm A Magyar Cserkészleány Szövetség 1 éves évjelzése. Egy lapú. Háromszög alakú, barna színű, zománcozott jelvény, egy bronzcsíkkal. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 1,3 cm SZ.: 2,5 cm A Magyar Cserkészleány Szövetség 5 éves évjelzése. Egy lapú. Háromszög alakú, barna színű, zománcozott jelvény, két bronzcsíkkal. A MCSGY tulajdona. Textiljelvények, XX. század első fele Textil. M.: 3,7 cm SZ.: 2,8 cm A Magyar Cserkészleány Szövetség textil próbajelvényei. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Bronz. Á.: 2,4 cm A Magyar Cserkészleány Szövetség Aranynap jelvénye. Csoportos különpróba jelvény, 21 különpróba után adományozták. Egy lapú. Barna színű, zománcozott jelvény, bronznappal a közepén. A MCSGY tulajdona.

79 Jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 0,6 cm SZ.: 4 cm A Magyar Cserkészleány Szövetség családvezető jelvénye. Egy lapú. Téglalap alakú, barna színű, zománcozott jelvény, bronz felirata: „CSALÁDVEZETŐ”. A MCSGY tulajdona. Jelvény, XX. század első fele Bronz. M.: 1,6 cm SZ.: 2,5 cm A Magyar Cserkészleány Szövetség Intéző Bizottság tagsági jelvénye. Egy lapú. Téglalap alakú, barna színű, zománcozott jelvény, bronz felirata: „I. B.”. A MCSGY tulajdona. Érdemérem, 1942 Bronz. Á.: 3 cm füllel, karikával, szalaggal A Magyar Cserkészleány Szövetség Jó munkáért érdemérme. Előlapján babérágak alatt felirat: „MAGYAR CSERKÉSZLEÁNY SZÖVETSÉ. JÓ MUNKÁÉRT”. Hátlapján: „1922-1942”. A MCSGY tulajdona. Érdemérem, 1937 Bronz. Á.: 3 cm füllel, karikával A Magyar Cserkészleány Szövetség Jó munkáért érdemérme. Előlapján babérágak alatt felirat: „MAGYAR CSERKÉSZLEÁNY SZÖVETSÉG. JÓ MUNKÁÉRT”. Hátlapján: „1937”. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1928 Bronz. Á.: 2,8 cm A Magyar Cserkészleány Szövetség Parádi Leánycserkész Világgyűlésének jelvénye, 1928. Egy lapú. A jelvényen kalapos cserkészleányfej látható. Körirata: „CSERKÉSZLEÁNYOK VILÁGGYŰLÉSE. HUNGÁRIA 1928”. A MCSGY tulajdona.

Jelvény, 1928 Bronz. Á.: 2,5 cm A Magyar Cserkészleány Szövetség Parádi Leánycserkész Világgyűlésének jelvénye, 1928. Egy lapú. A zománcozott jelvényen a leánycserkészek emblémája látható. Körirata: „CSERKÉSZLEÁNYOK VILÁGGYŰLÉSE. HUNGÁRIA”. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1928 Bronz. Á.: 2,5 cm füllel, karikával, szalaggal A Magyar Cserkészleány Szövetség Parádi Leánycserkész Világgyűlésének jelvénye, 1928. Egy lapú. A zománcozott jelvényen a leánycserkészek emblémája látható. Körirata: „CSERKÉSZLEÁNYOK VILÁGGYŰLÉSE. HUNGÁRIA”. A MCSGY tulajdona. Emlékérem, 1932 Bronz. Á.: 3 cm füllel, karikával A Magyar Cserkészleány Szövetség I. Nemzeti Nagytáborának emlékérme. Tahi, 1932. Egy lapú. A bronz emlékérmen zászló és tábortűz látható, távolban a hármas halommal és kettős kereszttel. Körirata: „MAGYAR CSERKÉSZLEÁNY SZÖVETSÉG. II. NEMZETI NAGYTÁBOR. 1932”. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1939 Bronz. M.: 4,7 cm SZ.: 4,8 cm A gödöllői I. Pax-Ting bronzjelvénye, közepén zománcozott cserkészleány emblémával és a magyar címerrel. Feirata: „1939. Pax-Ting”. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1939 Bronz. M.: 3,4 cm SZ.: 2,5 cm A gödöllői I. Pax-Ting bronz táborjelvénye, közepén cserkészsátor ábrázolással. Alatta címerpajzson feirat: „1939. Pax-Ting” és nemzetiszínű zománc zászlócsík. A MCSGY tulajdona.

Könyvek Az 1933. évi Jamboree előzetes tájékoztatója. „Jamboree-próba” anyag. Budapest, 1933. 64 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 137 A Magyar Cserkészszövetség alapszabályai. Budapest, 1919. 19 oldal Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 05/873/03/601 Altay Margit: Cserkészfalu. Wien, é.n. 87 oldal Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/397/03/61 Bakay Kornél: Ragyogj cserkészliliom! Sinkovits Imre bevezetőjével. Budapest, 1989. 184 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 284 Bálnaky – Hesz – Sztrilich: Játékoskönyv. Budapest, 1927. 120 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 192 Deméndy (Kleineisel) Miklós (Szerk.): Cserkészpróbák könyve I. Budapest, 1940. 408 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 606 Deméndy Miklós – Dr. Koszterszitz József – Dr. Major Dezső (Szerk.): A diadalmas cserkészliliom 1912–1942. Budapest, 1934. 140 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 132 Erczbrucker Aladár: Erdő mellett nem jó lakni… Avagy a Bakony haramiája. Cserkészvígjáték egy felvonásban. Budapest, 1923. 16 oldal Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/198/08/79

80 Erdélyi Gyula: Cserkészvér. Szinmű az angol-búr háború idejéből. Három felvonásban. Budapest, én. 32 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 138 Faragó Ede (Szerk.): A magyar cserkész a Jamboreen. Budapest, 1933. 120 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 141 Fodor Ferenc (Szerk.): Fiatal Magyarság. A Magyar Cserkészférfiak Lapja. II. évf. Budapest, 1932. 162 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 601 Fodor Ferenc (Szerk.): Fiatal Magyarság. A Magyar Cserkészférfiak Lapja. III. évf. Budapest, 1933. 202 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 602

81 Kerületi Nagytábor Sík Sándor emlékére. Karstl, 1984. július 22 - augusztus 4. Emlékfüzet a nagy cserkészvezető és költő elhunytának 21. évfordulója alkalmára. München, 1984. 112 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 156 Kerületi Nagytábor Gödöllő 50 éves. Karstl, 1983. július 24 - augusztus 6. Emlékfüzet az 1933. évi gödöllői IV. Világjamboree 50. évfordulója alkalmára. München, 1983. 488 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 134 Kiss József: Táborozás. Gyakorlati útmutatás táborozók számára. Budapest, 1925. 23 oldal Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/809/22/87

Sándor Dénes: A romok titka. Cserkészszindarab 2 felvonásban. Budapest, é. n. 24 oldal Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/399/18/20 Schrank Endre: A harcszerű. Budapest, 1921. 50 oldal Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 05/894/06/01 Schrank Endre – Sztrilich Pál (Szerk.): Nagytábori zsebkönyv. Budapest, 1926. 128 oldal Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 98/492/34/70 Dr. Sík Sándor – Dr. Zsembery Gyula (Szerk.): A magyar cserkészek Nemzeti Nagytáborának emlékkönyve (1926 július 9–21). Budapest, 1927. 116 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 600

Fodor Ferenc (Szerk.): Fiatal Magyarság. A Magyar Cserkészférfiak Lapja. IV. évf. Budapest, 1934. 214 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 603

Kleineisel Miklós: Cserkész ruházati szabályzat. A Magyar Cserkészszövetség szabályzatai 8. sz. Budapest, 1939. 64 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 136

Fodor Ferenc (Szerk.): Fiatal Magyarság. A Magyar Cserkészférfiak Lapja. VI. évf. Budapest, 1936. 218 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 604

Kölley György: Értetek és miattatok. Egy magyar cserkészvezető visszaemlékezései. München, 1986. 180 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 191

Sík Sándor (Szerk.): Magyar Cserkészvezetők Könyve. I–II. köt. Budapest, 1934. I. köt:: 264 oldal, II. köt.: 360 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 598/1–2.

Gerritsen Vilmos: A farkaskölyök próbák. Budapest, 1932. 62 oldal Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 93/027/24/25

Lévai Alajos: Sziget ostroma. Cserkész regény. I. rész. Budapest, 1935. 68 oldal Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 05/917/07/01

Spilenberg György: A magyar cserkész daloskönyve. Budapest, 1922. 107 oldal Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/387/18/44

Hermann Győző (Szerk.): A Magyar Cserkészszövetség kiscserkész-szabályzata. Budapest, 1923. 8 oldal Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 92/009/01/01

Lévai Alajos: Sziget ostroma. Cserkész regény. II. rész. Budapest, 1936. 137 oldal Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/206/50/143

Dr. Tegzes László: Tábortűzi könyv. Budapest, 1940. 240 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 91

Jamboree zsebkönyv. Gödöllő – Budapest 1933. Budapest, 1933. 128 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 139, H 140

Novák Pál: Káka tövén… Szentendre, 1940. 32 oldal Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/203/04/10

Temesy Győző (Szerk.): A csodaszarvas Jamboreeja. Budapest, 1934. 224 oldal GVM Könyvtár H 258

Járjuk a vizet! A vízisport és a víziélet könyve. Budapest, 1941. 488 oldal GVM Könyvtár H 190

Radványi Kálmán: Cserkészúton spanyol földön. Budapest, 1931. 206 oldal MCSGY GY. sz. 02/675/04/10

Sík Sándor (Szerk.): Magyar Cserkészvezetők Könyve. Budapest, 1925. 364 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 599

Vezetők Lapja. A magyar cserkészvezetők és szülők félévi értesítője. Gödöllő 1933-1983. New Jersey, 1983. 52 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 25 Vitéz Temesy Győző (Szerk.): Cserkésznotesz. Cserkészéletem története öregkoromig. Budapest, 1935. 80 oldal Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/208/03/101 Vitézi tettek. Budapest, 1930. , 79 oldal Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 05/917/20/01 Windhaber Alajos (Szerk.): Jamboree különlegességek. Budapest, 1934. 189 oldal Ltsz.: GVM Könyvtár H 135

A gödöllői jamboree Festmény, 1933 Olaj, vászon 20 x 30 cm Sztelek Dénes: A gödöllői jamboree kiállításának kilátótornya. j. a kép alatt jobbra: „Gödöllő 1933 Jamboree Sztelek.” Ltsz.: GVM K. 96. 8. Boríték és levélpapír, 1933 Papír. 13, 5x 17,3 cm Jamboree-s boríték és 2 darab levélpapír Márton Lajos sokszorosított rajzaival. Ltsz.: GVM TD. 99. 154. 1-3. Levél, 1933 Papír. 2 oldal Lord Robert Baden-Powell levele Horthy Miklósnak, melyben köszönetét fejezi ki, hogy a kormányzó a gödöllői kastélyparkot a világtalálkozó idejére a cserkészek rendelkezésére bocsátotta. Kelt Gödöllőn, 1933. augusztus 8-án. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 93/084/01/01

82 Belépőjegyek, 1933 Papír. Á.: 6,8 cm A IV. Cserkész Világjamboree kör alakú, színes napi belépőjegyei. Gödöllő, 1933. augusztus 3. (sorszáma: 00265) Ltsz.: GVM TD. 92. 102. 1. 1. Gödöllő, 1933. augusztus 5. (sorszáma: 033310) Gödöllő, 1933. augusztus 6. (sorszáma: 02239) Gödöllő, 1933. augusztus 7. (sorszáma: 024032) Gödöllő, 1933. augusztus 8. (sorszáma: 05184) Gödöllő, 1933. augusztus 9. (sorszáma: 024705) Gödöllő, 1933. augusztus 10. (sorszáma: 003232) Gödöllő, 1933. augusztus 11. (sorszáma: 31007) Gödöllő, 1933. augusztus 13. (sorszáma: 50894) Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/208/01/101 Gödöllő, 1933. augusztus 14. (sorszáma: 28961) Ltsz.: GVM TD. 88. 350. 1. Gödöllő, 1933. augusztus15. (sorszáma: 053610) Ltsz.: GVM TD. 92. 59. 1. Bérlet, 1933 Papír. 8,5 x 6,5 cm Kedvezményes látogatói bérlet Dr. Szanathy Júlia részére a gödöllői világtáborra. 1933. augusztus 1-15. (sorszáma: 1205) Ltsz.: GVM TD. 2003. 67. 1. Belépőjegy, 1933 Papír. 4,8 x 8,5 cm Aréna (a nyitó- és záróünnepség helyszíne) tribünjegy a gödöllői jamboree-ról. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 99/553/09/13 Belépőjegy, 1933 Papír. 6,8 x 11,8 cm Kedvezményes belépőjegy a gödöllői világtábor pusztaszentjakabi vízi ünnepélyére. (sorszáma: 23507) Ltsz.: GVM TD. 88. 355. 1.

83 Behajtási engedély, 1933 Bronz. Á.: 7 cm A IV. Cserkész Világjamboree alatt a gépkocsival közlekedő VIP személyeknek kiadott, gépjárműre felrögzíthető bronzplakett, mely engedélyezte a tábor területére való behajtást. A plakett közepén a Magyar Cserkészszövetség gödöllői világtalálkozóra kiadott zománcozott jelvénye: piros liliomon a fehér szarvas, háta mögött zöld cserkészliliommal. Körirata: „IV. JAMBOREE GÖDÖLLŐHUNGARIA”. A plakettet babérkoszorú keretezi. A MCSGY tulajdona. Megőrzési jegy, 1933 Papír. 5,7 x 10,4 cm A IV. Cserkész Világjamboree csomagmegőrzési jegye kerékpárra érvényesítve (sorszáma: 002731) A MCSGY tulajdona. Étkezési jegy, 1933 Papír. 5 x 11,5 cm A IV. Cserkész Világjamboree segédtábori étkezési jegye. Gödöllő, 1933. augusztus 3. (sorszáma: 002) A MCSGY tulajdona. Étkezési jegy, 1933 Papír. 5 x 15 cm A IV. Cserkész Világjamboree segédtábori étkezési jegye. Gödöllő, 1933. augusztus 16. (sorszáma: 307) A MCSGY tulajdona. Utazási jegy, 1933 Papír. 5,8 x 3 cm A IV. Cserkész Világjamboree vasúti menettérti jegye látogatók számára. Budapest, 1933. augusztus 1. (sorszáma: 1021) A MCSGY tulajdona. Utazási jegy, 1933 Papír. 7 x 10 cm A IV. Cserkész Világjamboree kedvezményes HÉV menettérti jegye. (sorszáma: 25167) Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 01/647/05/10 Utazási jegy, 1933 Papír. 7 x 10 cm A IV. Cserkész Világjamboree kedvezményes HÉV-re szóló utazási jegye. (sorszáma: 02879) Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/189/05/77

Utalvány, 1933 Papír. 7 x 10 cm Utalvány kedvezményes utazási jegy váltására a gödöllői IV. Cserkész Világjamboree idejére. 1933. augusztus 1-15. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/189/05/78

Sajtóigazolvány, 1933 Papír. 6,9 x 9,9 cm Igazolvány Jana István cserkésztiszt részére, ki vízi összekötőként látott el feladatokat a gödöllői jamboree idején. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 93/040/04/153

Jelentés, 1933 Papír. 1 oldal A IV. Jamboree Tábori Rendőrség Parancsnokságának jelentése tábori látogatási tilalom tárgyában. Budapest-Gödöllő, 1933. augusztus 11. A MCSGY tulajdona.

Kimaradási jegy, 1933 Papír. 4,8 x 21 cm Tábori kimaradási jegy Frank Gyula részére, mely engedélyezi a gödöllői világtábor időszakos elhagyását 1933. augusztus 12-én. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 99/553/10a/13

Igazolás, 1933 Papír. 10 x 16,2 cm Egészségügyi nyilatkozat formanyomtatványa Hódmezővásárhelyről, mely igazolja, hogy a világtábor résztvevője fertőző betegséget nem hordoz. 1933. július 26. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 99/553/11/13 Igazolvány, 1933 Papír, vászon. 14 oldal Vászonborítású arcképes igazolvány a Cserkész Tábori Rendőrség számára. Dr. Vajda István cserkésztiszt számára kiállította a IV. Jamboree Tábori Rendőrség Parancsnoksága. Budapest, 1933. július 31. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/387/01-04/44 Igazolvány, 1933 Papír. 17 x 20, 7 Táborba lépési igazolvány. Az egri 154. sz. Dobó István Cserkészcsapat részt vehet a gödöllői világjamboree-n a II. altáborban. Eger, 1933. július 30. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/772/4/8 Igazolvány, 1933 Papír. 8,4 x 11 cm Szolgálati állandó belépési igazolvány Geöcze Károly tizedes részére a gödöllői világtábor területére a Magyar Cserkészszövetség domborpecsétjével. (sorszáma: 357) Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/212/25/27

Sajtóigazolvány, 1933 Papír, műanyag. 9 x 7 cm Papír igazolvány, műanyag tokban, nemzetiszínű zsinórral lezárva. Kiállították a Gödöllői Hírlap munkatársának. Gödöllő, 1933. Ltsz.: GVM TD. 96. 80. 1. Kimaradási jegy, 1933 Papír. 10,9 x 16,2 cm Tábori kimaradási jegy Frank Gyula részére, mely engedélyezi a gödöllői világtábor időszakos elhagyását 1933. augusztus13-án. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 99/553/10b/13 Vásárlási jegy, 1933 Papír. Jegy: 7,8 x 16,6 cm Papírtok: 17 x 10,2 cm A IV. Cserkész Világtábor Parancsnoksága által kibocsátott kedvezményes vásárlási jegy (sorszáma: 3165) papírtasakban. A papírtasak elő- és hátlapján a vásárlási jegy használatáról szóló tájékoztató, valamint árjegyzék olvasható. A MCSGY tulajdona. Vásárlási jegy, 1933 Papír. Jegy: 7,8 x 16,6 cm Papírtok: 17 x 10,2 cm A IV. Cserkész Világtábor Parancsnoksága által kibocsátott kedvezményes vásárlási jegy dr. Vajda István cserkésztiszt részére kiállítva (sorszáma: 5594), papírtasakban. A papírtasak elő- és hátlapján a vásárlási jegy használatáról szóló tájékoztató, valamint árjegyzék olvasható. A MCSGY tulajdona.

84 Képeslap, 1933 Papír. 13,6 x 9,5 cm Az 1933-as gödöllői világtábort hirdető képeslap. A képeslapon a földgömb látható Budapest és Gödöllő megjelölésével. Rajta egy cserkész-áll, mögötte a csodaszarvas. Alatta nemzetiszínű zászló és felirat: „JAMBOREE HUNGARIA: 1933. 1-16. VIII.” (Ugyanezzel a mintával plakátok is készültek, fennmaradt plakátot azonban nem ismerünk.) A képeslap elő- és hátlapján a táborozók aláírásai láthatók. Ltsz.: GVM TD. 88. 349. 1. Képeslap, 1933 Papír. 15 x 10,5 cm Tábori képeslap a gödöllői jamboree-ról a Tiroli kereszttel. Érdekessége, hogy a kép bal sarkában a fa lombjai nagy Magyarország és csonka Magyarország alakját mutatják. Ltsz.: GVM TD. 2003. 46. 1. Grafika, 1933 Papír, ceruza. 14,5 x 17,5 cm Márton Lajos képeslapterve a Hősök teréről a gödöllői világtalálkozóra. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/L06/136-5/143 Grafika, 1933 Papír, ceruza. 14,5 x 17,5 cm Márton Lajos képeslapterve a gödöllői premontrei gimnáziumról a gödöllői világtalálkozóra. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/L06/136-3/143 Grafika, 1933 Papír, ceruza. 14,5 x 17,5 cm Márton Lajos képeslapterve a gödöllői Erzsébetparkról a gödöllői világtalálkozóra. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/L06/136-4/143 Szórólap, 1933 Papír, vászon. 15, 4x 22,1 cm A IV. Világjamboree Parancsnoksága felhívására megtervezett és forgalomba hozott „Nomád” viharkabát szórólapja anyagmintával. A MCSGY tulajdona. Szórólap, 1933 Papír. 23,2 x 15,6 cm A „VILÁG JAMBOREE 1933” című filmet reklámozó szórólap. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/207/01/49

85 Gyűrű, 1933 Fém. M.: 1,5 cm Á.: 2,4 cm Az 1933-as gödöllői jamboree alkalmából kiadott pecsétgyűrű formájú emlékgyűrű. A pecsét részét kék zománc alapon a szarvas, a liliom és „JAMBOREE” felirat díszíti. A MCSGY tulajdona. Díszpárna, 1933 Vászon. 40 x 50 cm A fehér alapon piros színű, rátétes technikával készült vászon díszpárna az 1933-as gödöllői világtáborból. A párnán növényi ornamentika között a csodaszarvas figurája látható. Felirata: „EMLÉK 1933 JAMBOREE BUDAPEST GÖDÖLLŐ”. A párna Szívós Gábor cserkésztiszt ajándéka, az adományozó idős rokona használta a gödöllői táborban. A MCSGY tulajdona. Díszdoboz, 1933 Fa. M.: 4,5 cm Á.: 8,8 cm Fából esztergált festett, lakkozott díszdoboz. A doboz tetején cserkészfej profil ábrázolása, alatta, virágfüzér, felette felirat: „ GÖDÖLLŐ JAMBOREE 1933”. Az ábrázolást nemzetiszínű festés keretezi. Ltsz.: GVM T. 2003. 31. 1-2. Emléktárgy, 1933 Alumínium. 6 x 6 cm Az ún. „magyar bumeráng” a gödöllői jamboree közkedvelt emléktárgya volt. Az andráskereszt alakú kékkel festett alumíniumlemez közepén a cserkészliliom és a csodaszarvas látható. Felirata: „SOUVENIR IV. WORLD JAMBOREE. BUDAPEST-GÖDÖLLŐ. 1933.”. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 93/054/01/01 Emléktőr, 1933 Réz. H.: 23 cm Az emléktőr nyele cserkészliliommal és szarvassal díszített. Felirata: „GÖDÖLLŐ 1933 HUNGARY”. Ltsz.: GVM T. 2003. 32. 1. Emlékplakett, 1933 Bronz. 19,5 x 9,8 cm Kürtöt fújó cserkészfiút ábrázoló bronz emlékplakett. Alján két cserkészliliom között felirat: „BUDAPEST GÖDÖLLŐ 1933”. A MCSGY tulajdona.

Dísztárgy, 1933 Kerámia. 9,2 x 15 cm Cserkészkalap formájú világosbarna kerámia emléktárgy, történelmi és csonka Magyarország ábrázolással. Alatta felirat: „JUSTICE FOR HUNGARY JAMBOREE 1933” [Igazságot Magyarországnak Világtalálkozó 1933.]. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 93/111/12/49 Réztábla, 1933 Réz. Á.: 9 cm A gödöllői világtalálkozó kör alakú postaládákon lévő réztáblája, postakürttel és koronával díszített cserkészliliommal. Felirata: „IV. JAMBOREE CSERKÉSZPOSTA GÖDÖLLŐ”. Közepében sorszám: „25”. A MCSGY tulajdona. Réztábla, 1933 Réz. Á.: 9 cm A gödöllői világtalálkozó kör alakú postaládákon lévő réztáblája, postakürttel és koronával díszített cserkészliliommal. Felirata: „IV. JAMBOREE CSERKÉSZPOSTA GÖDÖLLŐ”. Közepében sorszám: „309”. A MCSGY tulajdona. Hangtölcsér, 1930-as évek Bádog. M.: 32,5 cm Á.: 17,5 cm A gödöllői jamboree-n használt, cinezett, bádog hangtölcsér. A MCSGY tulajdona. Jelvény, 1933 Textil. 5, 5x 5,5 cm A szarvas motívumot ábrázoló textiljelvény a gödöllői jamboree-ról, 1933. Ltsz.: GVM T. 2009. 16. 1. Naptár, 1933 Papír. 16,5 x 9 cm A hódmezővásárhelyi 112. sz. Hunok Cserkészcsapatának a gödöllői világtáborra, saját tábori használatra készített asztali naptára. Előlapján július 23. és augusztus 19. közti időszak heti beosztásban, hátlapján augusztus havi nyomtatott naptár. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 99/553/02/23

Plakát, 1933 Papír. 125,5 x 96 cm Gödöllői Jamboree különvonatok menetrendje. A plakátot tervezte: Márton Lajos. 1933. Ltsz.: GVM TD. 88. 374. 1. Plakát Papír. 59,5 x 40 cm Meghívó a gödöllőieknek és a járásbeli lakosoknak a kormányzó, valamint a cserkész világtábor résztvevői előtti felvonulására. Ltsz.: GVM TD. 88. 351. 1. Térkép, 1933 Papír. 12 x 16 cm Kéziratos amatőr térkép a gödöllői jamboree táboráról. Ltsz.: GVM TD. 2009. 83. 1. Térkép, 1933 Papír. 31 x 21,2 cm Összehajtható Gödöllő térkép a jamboree idejéből, menetrendekkel. Ltsz.: GVM TD. 93. 193. 1. Térkép, 1933 Papír. 40 x 55 cm „JAMBOREE 1933”. A gödöllői világtábor színes nyomtatott térképe 1: 6000 léptékben. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/387/15/B/44 Fotóalbum, 1933 Papír. 11 oldal Feketeszínű kartonlapokból, nemzetiszínű zsinórral összefűzött tábori emlékalbum a gödöllői világtábor postaszolgáltatásairól a Magyar Királyi Posta vezérigazgatójának. Címlapján felirat: „BÁRÓ SZALAY GÁBOR ŐMÉLTÓSÁGÁNAK A M. KIR. POSTA VEZÉRIGAZGATÓJÁNAK A GÖDÖLLŐI IV. CSERKÉSZVILÁGTÁBOR EMLÉKÉRE HÁLÁS TISZTELETTEL A JAMBOREE TÁBORPARANCSNOKSÁG”. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 94/134/03/03

86 Zászló, 1933 Textil. 20 x 32,5 cm Háromszög alakú őrsi zászló a jamboree idejéből. Sárga színű, középen kör alakú zöld mezőben a cserkészszarvas és a liliom. A zászló felirata hosszában: „JAMBOREE 1933”. Ltsz.: GVM T. 87. 522. 1. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 93/047/01/01 Zászló, 1933 Textil. 20 x 32,5 cm Háromszög alakú őrsi zászló a jamboree idejéből. Sárga színű, középen kör alakú zöld mezőben a cserkészszarvas és a liliom. A zászló felirata hosszában: „JAMBOREE 1933”. A zászlóhoz nemzetiszínű selyemripsz szalagot varrtak. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 05/815/3/13 Zászlószalag, 1933 Textil. 25,5 x 7 cm Kék színű, selyem örsi zászlószalag, sárga hátlappal, kék és sárga zsinórral, bojttal. A szalagot „Jamboree” textiljelvény rátét díszíti. Ltsz.: GVM T. 2009. 12. 1. Zászlószalag, 1933 Textil. 86 x 9 cm Arany színű, selyem csapatzászló-szalag, bézs hátlappal, kék és arany zsinórral, bojttal. A szalagot „Jamboree” textiljelvény rátét és hosszában hímzés díszíti: „IV. JAMBOREE HUNGARIA”. Ltsz.: GVM T. 2009. 13. 1. Zászlószalag, 1933 Textil. 86 x 9 cm Kék színű, selyem csapatzászló-szalag, bézs hátlappal, kék és arany zsinórral, bojttal. A szalagot „Jamboree” textiljelvény rátét és hosszában hímzés díszíti: „IV. JAMBOREE HUNGARIA”. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/219/20/22 Zászlószalag, 1933 Textil. 86 x 9 cm Kék színű, selyem csapatzászló-szalag, bézs hátlappal, kék és arany bojttal, a zsinór hiányzik. A szalagot „Jamboree” textiljelvény rátét és hosszában hímzés díszíti: „IV. JAMBOREE HUNGARIA”. A MCSGY tulajdona.

87 Övcsat, 1933 Bronz. 4 x 9 cm A kör alakú bronzcsat közepén a cserkészszarvas és a liliom látható. Körirata: „JAMBOREE 1933”. Az övcsat hátlapjának körirata: „TÖRV. VÉDVE CSERKÉSZBOLT BP. V. HAJ NAL-U. 6. LUDVIG BROZMÜÁRUGYÁR BP. THEK ENDRE-U 44”. (A Hajnal utca később a Nagy Sándor utca nevet kapta.) A MCSGY tulajdona. Karszalag, 1933 Pamut. 9,5 x 41 cm Az 1933-as gödöllői jamboree repülőtáborának ügyeletes karszalagja nyersszínű pamutból, drapp hátlappal, a repülőcserkészek hímzett emblémájával. A MCSGY tulajdona. Karszalag, 1933 Pamut. 9,5 x 41 cm Az 1933-as gödöllői jamboree műszaki csapatának ügyeletes karszalagja nyersszínű pamutból, drapp hátlappal, a műszaki csoport hímzett emblémájával. A MCSGY tulajdona. Karszalag, 1933 Pamut. 9 x 41 cm Az 1933-as gödöllői jamboree Szórakozási Csoportjának ügyeletes karszalagja nyersszínű pamutból, drapp hátlappal, hímzett felirata: „SZÓRAKOZÁSI CSOPORT”. A MCSGY tulajdona. Karszalag, 1933 Pamut. 6 x 15,5 cm Az 1933-as gödöllői jamboree idegenvezetői karszalagja nemzetiszínű pamutból, hímzett idegenvezetői tábori jelvény rátéttel. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 01/647/08/10 Karszalag, 1933 Pamut. 7 x 38 cm Az 1933-as gödöllői jamboree fehér színű karszalagja, hímzett cserkészjelvény rátéttel. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 93/027/45/46

Karszalag, 1933 Pamut. 9 x 42 cm Az 1933-as gödöllői jamboree postai csoportjának ügyeletes karszalagja nyersszínű pamutból, drapp hátlappal, hímzett postakürttel. A MCSGY tulajdona. Karszalag, 1933 Vászon, posztó. 9,8 x 39 cm Az 1933-as gödöllői jamboree egészségügyi csoportjának ügyeletes karszalagja fehér vászonból, vöröskeresztes posztó rátéttel. A MCSGY tulajdona. Karszalag, 1933 Pamut. 10,5 x 42 cm Az 1933-as gödöllői jamboree Tábori Rendőrség Parancsnokságának karszalagja zöld- és narancsszínű pamutból, drapp hátlappal, hímzett jelzéssel: „R 57”. Hátlapján a parancsnokság körpecsétjével. A MCSGY tulajdona. Újság, 1933 Papír. 14 oldal Cserkészrendőr. II. évf. 2. sz. 1933. február 10. Kézirat. A gödöllői világtalálkozó cserkészrendőrei számára készített újság. A MCSGY tulajdona. Újság, 1932 Papír. 16 oldal Cserkészrendőr. I. évf. 1. sz. 1932. október 10. Kézirat. A gödöllői világtalálkozó cserkészrendőrei számára készített újság. A MCSGY tulajdona. Kürt, XX. század első fele Réz. 38 x 15 cm Cserkészcsapatok és leventecsapatok számára rendszeresített kétmenetes nehéz századkürt. Készítette a budapesti Mogyoróssy Hangszergyár. A MCSGY tulajdona. Bendzsó, 1933 Alumínium, réz, bőr, fa. H.: 64 cm SZ.: 26 cm A bendzsót alumínium tábori edényből készítette Herczegh László kiscserkész az 1933-as gödöllői jamboree táborába. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 93/083/01/01

Cserkészfokos, 1933 Fa bot réz fejjel. Bot H.: 85, 5 cm, fej SZ.: 12 cm A fokosfej szarvassal és cserkészliliommal díszített, felirata: „IV. JAMBOREE 1933 GÖDÖLLŐ HUNGARIA”. A feketére festett fa boton 1 darab, 1933-as „Jamboree” bot plakett található. Ltsz.: GVM T. 2003. 23. 1. Cserkészfokos, 1933 Fa bot réz fejjel. Bot H.: 83 cm, fej SZ.: 12 cm A fokosfej szarvassal és cserkészliliommal díszített, felirata: „IV. JAMBOREE 1933 GÖDÖLLŐ HUNGARIA”. A bot esztergált. A MCSGY tulajdona. Cserkészfokos, 1933 Réz bot réz fejjel. Bot H.: 90 cm, fej SZ.: 13 cm A virágornamentikával díszített fokosfej cserkészliliomos pecsétnyomóként is szolgált, a botban rejtett tőr található. Felirata: „IV. JAMBOREE 1933 BUDAPEST GÖDÖLLŐ”. Ltsz.: GVM T. 2003. 28. 1-2. Cserkészfokos, 1933 Fa bot réz fejjel. Bot H.: 91 cm, fej SZ.: 15,5 cm A fokosfej cserkészliliomot formál, egyik oldalán csikóst ábrázoló véset díszíti, felirata: „HUNGARIA”. A másik oldalon „JAMBOREE 1933” felirat olvasható. A boton kilenc bot plakett található. A MCSGY tulajdona. Emléklap, 1933 Papír. 33 x 27 cm Bekeretezett emléklap a gödöllői jamboree előkészítésében végzett munkáért dr. Vajda István részére, Teleki Pál táborparancsnok aláírásával. Az emléklapot tervezte Márton Lajos. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 98/491/04/36 Kiadvány, 1933 Papír. 44 oldal Barátaim névjegyzéke. My friends. Gödöllő 1933. Budapest, 1933. Jegyzetfüzet. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 98/492/41/70 Kiadvány, 1933 Papír. 22 oldal Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Menetrendje 1933. Budapest, 1933. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/775/5/7

88 Kiadvány, 1933 Papír. 124 oldal Budapesti kalauz. Összeállította: gróf Festetics Pál Székesfővárosi Községi Cserkészcsoport-vezető. Budapest, 1933. A MCSGY tulajdona. Kiadvány, 1933 Papír. 37 oldal Francia beszélgetések magyar cserkészek számára. Conversations françaises pour Scout hongrois. Összeállította: Stallmach Gyula a francia Jamboree kontingens tolmácsa. Budapest, 1933. Magyar Cserkészszövetség kiadása. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 98/494/08/12 Kiadvány, 1933 Papír. 16 oldal Gödöllő, 1933. Gödöllő és környéke katonai térképeinken. A térképolvasás tanítása a cserkészeknél. Cserkészeink térképész kiképzése. Budapest, 1933. Ltsz.: GVM TD. 2009. 82. 1. Kiadvány, 1933 Papír. 35 oldal Gödöllői Jamboree, 1933. Jelek az ösvényen. Vezérfonal a naponkénti áhitathoz. A Jamboree magyar ref. résztvevőinek kiadta és szeretettel ajánlja a Magyarországi Református Egyház. Budapest, 1933. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/396/04/25 Kiadvány, 1933 Papír. 4 oldal Jamboree 1933 Gödöllő. Megnyitó istentisztelet rendje. Gödöllő, 1933. augusztus 2. Budapest, 1933. Ltsz.: GVM TD. 2009. 81. 1. Kiadvány, 1933 Papír. 4 oldal Nézem az eget. A IV. Világ-Jamboree egységes magyar énekei. Budapest, 1933. Ltsz.: GVM T. 2009. 15. 1. Kiadvány, 1933 Papír. 16 oldal Jamboree angolság. Angolnyelvű altáborokba készülők számára. Összeállította: Földmár György és Békesi György közreműködésével Temesy Győző. Főmunkatárs: László Gábor. Budapest, 1933. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 05/920/12/02

89 Kiadvány, 1932 Papír. 17 oldal Jamboree-zsebszótár. Cserkész és tábori szakkifejezések magyar-német-francia-angolesperanto nyelveken. Összeállította a Jamboree Táborparancsnoksága megbízásából: K. Molnár Frigyes Dr. a Magyar Cserkészszövetség Főtitkára. Kiadta: Magyar Cserkészszövetség 1932. Budapest, 1932. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/387/41/44 Kiadvány, 1933 Papír. 56 oldal Ordo caerimoniarum in Jamboree IV. A katolikus istentiszteletek rendje a IV. világjamboreen. Összeállította: Dr. Szunyogh Xav. Ferenc O. S. B. a 314. Czuczor Gergely öregcserkészcsapat parancsnoka. Gödöllő, 1933. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 00/594/01/08 Kiadvány, 1933 Papír. 32 oldal „Vedd és olvasd!” Az evangélikus Ifjúsági Gyámintézetek ajándéka a IV. cserkész-világtábor magyar evangélikus tagjai részére. BudapestGödöllő, 1933. Budapest, 1933. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 98/491/04/36 Kiadvány, 1933 Papír. 20 oldal Mit figyeljünk meg a Jamboreen? című tematikus jegyzetfüzet. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 93/553/07/13 Cserkészfiú öltözete: kalap, ing, nyakkendő, nyakkendőgyűrű, nadrág, öv.

Pax Ting Igazolvány, 1934 Papír. 12 x 15 cm Cserkészvezetői igazolvány Dr. Versényi Klára részére. Kiállították: Budapest, 1934. jún. 20. A MCSGY tulajdona. Tájékoztató, 1937 Papír. 23,5 x 15,6 cm A Zimmermann Rózsi főtitkár által vezetett balatonszárszói táborozás (1937. jún. 22-július 5.) tájékoztatója. A MCSGY tulajdona. Kiadvány, 1925 Papír. 43 oldal A leánycserkészet útmutatója. Összeállította: A Magyar Leánycserkész Szövetség Intézőbizottsága. Budapest, 1925. Ltsz.: GVM TD. 99. 145. 1. Kiadvány, 1930-as évek Papír. 15 x 11,5 cm Könyvborító: A II. osztályú próba. Összeállította: Zimmermann Rózsi. Budapest, é. n. A MCSGY tulajdona. Kiadvány, 1939 Papír. 80 oldal A III. osztályú próba. Összeállította: Zimmermann Rózsi. Budapest, 1939. Ltsz.: GVM TD. 99. 145. 3. Kiadvány, 1938 Papír. 64 oldal Szabályzatok és utasítások könyve. Összeállította: Zimmermann Rózsi. Budapest, 1938. Ltsz.: GVM TD. 99. 145. 2. Kiadvány, 1989 Papír. 6 oldal Magyar Cserkészszövetség Európai Kerület Pax-Ting nyári cserkésztábor tájékoztatója. KastlMennersberg, 1989. július 26-augusztus 6. A MCSGY tulajdona.

Jelvény Textil. 5,5 x 8,5 cm A sötétkék textiljelvény sárga cérnával varrott felirata: „I. PAX-TING 1939 MAGYARORSZÁG-HUNGARIA”. Ltsz.: GVM T. 2009. 14. 1. Emléklap, 1939 Papír. 21 x 17,2 cm Emléklap Kovács Edit cserkészleány részére az I. Pax Ting érdekében végzett munkáért. Budapest, 1939. december. A MCSGY tulajdona. Fotóalbum, 1939 Papír. 62 oldal Igaz Mária fotóalbuma a gödöllői I. Pax Ting eseményeiről. A MCSGY tulajdona. Fotóalbum, 1939 Papír, bőr. 20 oldal Pavetits Mária bőrkötésű fotóalbuma a gödöllői I. Pax Ting eseményeiről. A MCSGY tulajdona. Fotóalbum, 1939 Papír, vászon. 12 oldal Vászonkötésű fotóalbum a gödöllői I. Pax Ting eseményeiről. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 96/302/15/39 Képeslap, 1939 Papír. 8,8 x 14 cm Cserkészlányokat és a gödöllői kastélyt ábrázoló képeslap. Felirata: „GÖDÖLLŐ. LEÁNYJAMBOREE 1939.”. Ltsz.: GVM TD. 88. 307. 1. Újság, 1939 Papír. 8 oldal Pax-Ting, 1939. júl. 27., 1. szám Ltsz.: GVM TD. 88. 365. 1. Újság, 1939 Papír. 8 oldal Pax-Ting, 1939. aug. 1., 2. szám Ltsz.: GVM TD. 88. 365. 2.

90 Újság, 1939 Papír. 8 oldal Pax-Ting, 1939. aug. 3., 3. szám Ltsz.: GVM TD. 88. 365. 3. Újság, 1939 Papír. 8 oldal Pax-Ting, 1939. aug. 6., 4. szám Ltsz.: GVM TD. 88. 365. 4. Meghívó, 1939 Papír. 16 oldal Meghívó a Cserkészlányok Első Világtáborának programjára. 1939. júl. 25-aug. 7. Ltsz.: GVM TD. 99. 55. 1. Cserkészlányok Lapja, 1938 Papír. 32 oldal 1938. IX. évf. 6-7. szám Ltsz.: GVM TD. 99. 144. 1. Bélyegsorozat, 1939 Papír. 21,5 x 15,5 cm 15x 10,5 cm A Pax Ting emléksorozat 4 bélyege nemzetiszínű keretbe foglalt lapra felkasírozva, lebélyegezve. Felirata: „I. PAX TING EMLÉKSOROZAT GÖDÖLLŐ – 1939.” Ltsz.: GVM TD. 92. 28. 1-4. Bélyegsorozat Papír. 15 x 21 cm Bélyegsorozat a Pax Ting első, megnyitó előtti bélyegzésével. 1939. július 20. Ltsz.: GVM TD. 2003. 85. 1. Belépőjegy Papír. 8,5 x 5,5 cm A Pax Ting záróünnepségére szóló belépő. 1939. augusztus 5. Ltsz.: GVM TD. 88. 356. 1. Leánycserkész öltözete: sapka, zubbony, nyakkendő, nyakkendőgyűrű, szoknya, öv. A zubbony, a nyakkendő és az öv dr. Kovács Ferencné Emma, a nagykőrösi 317. Lórántffy Zsuzsanna Cserkészleánycsapat vezetőjének ajándéka.

91

Cserkészbolt Házszámtábla, XX. század első fele Fém, zománcozott. 20 x 22 cm A központi cserkészbolt zománcozott házszámtáblája fehér alapon, piros kerettel, felirata fekete számmal és betűkkel: „NAGY SÁNDOR UTCA 6”. Boríték, 1933 Papír. 12,8 x 15,8 cm A Nagy Sándor utcai központi cserkészbolt árjegyzéket továbbító postai borítékja a bolt emblémájával. Címzettje: Vajda István, Teréz krt. 21. I. A boríték hátlapján a bolt megközelítési térképe található. A MCSGY tulajdona. Boríték, 1936 Papír. 12,8 x 15,8 cm A Nagy Sándor utcai központi cserkészbolt árjegyzéket továbbító postai borítékja a bolt emblémájával. Címzettje: Dr. Vajda István, Kispest. A boríték hátlapján a bolt megközelítési térképe található. A MCSGY tulajdona. Boríték, 1940 Papír. 13,5 x 21 cm A cserkészbolt postai borítéka a központ (Budapest, V. Nagy Sándor-utca 6.) és a két fióküzlet (Budapest, VIII. Rákóczi-út 67., Debrecen, Ferenc József. út 26.) címének feltüntetésével. Címzettje: A 911. sz. Szent Imre Cserkészcsapat Tek. Parancsnokságának Rákospalota. Nagys. Szabó Sándor főv. Tisztv. Úr címén. Budapest. XIV. Öv-u. 179. A MCSGY tulajdona. Boríték, 1947 Papír. 18 x 22,5 cm A cserkészbolt postai borítéka a központ (Budapest, V. Nagy Sándor utca 6.), a fióküzlet (Budapest, VIII. Rákóczi-út 67.) és az igazgatóság (Budapest, VI. Hajós utca 14.) címének feltüntetésével. Címzettje: 183. sz. Kinizsi Cserkészcsapat. Szeged, Tisza Lajos krt. 6. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 96/298/53/56 Blokk, 1930-es évek Papír. 15 x 11,5 cm A Nagy Sándor utcai cserkészbolt blokkja „D 12 0023” sorszámmal és a cserkészbolt emblémájának pecsétjével, hátlapján a bolt ismertetőjével. A MCSGY tulajdona.

Blokk, 1940-es évek Papír. 15 x 11,5 cm A Nagy Sándor utcai cserkészbolt blokkja „A 22 0430” sorszámmal, hátlapján a bolt ismertetőjével. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 96/301/38/69 Blokk, 1941 Papír. 15 x 11,5 cm A Nagy Sándor utcai cserkészbolt blokkja „B 36 0695” sorszámmal, hátlapján a bolt ismertetőjével. A MCSGY tulajdona. Számla, 1939 Papír. 29,5 x 15,2 cm A Cserkészbolt Szövetkezet „CS. 64. SZ.” számlanyomtatványa a cserkészbolt emblémájával, 1939. IV. 29. keltezéssel. Vásárló neve: „T. BUBAPEST SZÉKESFŐVÁROS GÁZMŰVEK ÖNKÉPZŐKÖRE (CSERKÉSZCSAPAT) OBUDA GÁZGYÁR”. A MCSGY tulajdona. Számla, 1939 Papír. 29,5 x 15,2 cm A Cserkészbolt Szövetkezet „CS. 189. SZ.” számlanyomtatványa a cserkészbolt emblémájával, 1939. III. 25. keltezéssel. Vásárló neve: „T. BUBAPEST SZÉKESFŐVÁROS GÁZMŰVEK ÖNKÉPZŐKÖRE (CSERKÉSZCSAPAT) OBUDA GÁZGYÁR”. A MCSGY tulajdona. Számla, 1930-as évek Papír. 29,5 x 15,2 cm A Cserkészbolt Szövetkezet „CS. 40. SZ.” számlanyomtatványa a cserkészbolt emblémájával. Számlamásolat. A MCSGY tulajdona. Számla, 1930-as évek Papír. 29,5 x 15,2 cm A Cserkészbolt Szövetkezet „CS. 41. SZ.” számlanyomtatványa a cserkészbolt emblémájával. Számlamásolat. A MCSGY tulajdona.

Számla, 1930-as évek Papír. 29,5 x 15,2 cm A Cserkészbolt Szövetkezet „CS. 42. SZ.” számlanyomtatványa a cserkészbolt emblémájával. Számlamásolat. A MCSGY tulajdona. Szórólap, 1930/40-es évek Papír. 7,9 x 12 cm A Magyar Turista Szövetség és a Magyar Cserkész Szövetség hivatalos Utazási Irodájának szórólapja, mely a Nagy Sándor utca 6. sz. alatti központban kapott helyet. A szórólapon a Magyar Turista Szövetség és cserkészmozgalom emblémái láthatók. A MCSGY tulajdona. Takarékbélyegkönyv, 1930 Papír. 4 oldal A cserkészbolt takarékbélyegkönyve címlapján a bolt emblémájával, hátlapján a bolt megközelítési térképével. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 96/301/48/69 Vásárlási jegy, 1934 Papír. 10,8 x 15,7 cm A Magyar Cserkész című ifjúsági lap kedvezményes vásárlási jegye. Érvényessége: 1934. márc. 15 – máj. 15. A MCSGY tulajdona. Vásárlási utalvány, 1940 Papír. 14,5 x 19,2 cm A központi cserkészboltban és fióküzleteiben beváltható vásárlási utalvány ifj. Pétery István, Budapest, IX. Ráday u. 15 sz. alatti lakos nevére kiállítva. A MCSGY tulajdona. Papírtasak, XX. század első fele Papír. 16 x 10,8 cm A cserkészbolt csomagolásra használt papírtasakja. Előlapján a cserkészbolt ismertetésével és emblémájával, hátlapján a bolt megközelítési térképével. A MCSGY tulajdona. Reklámcédula, XX. század első fele Papír. 11,3 x 15,5 cm A Nagy Sándor utcai cserkészbolt mogyorószínű reklámcédulája. A MCSGY tulajdona.

92

93

Reklámújság, 1934 Papír. 4 oldal A Nagy Sándor utcai cserkészbolt reklámújságja ruházati és alumínium termékek kedvezményes árjegyzékével. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 96/301/39/69

Árjegyzék, 1937 Papír. 64 oldal Minden sport. Cserkészbolt. Téli felszerelés 1937/38. A Nagy Sándor utca 6. szám alatti központi üzlet téli árjegyzéke. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/397/54/61

Naptár, 1946 Papír. 11,5 x 15,3 cm A cserkészbolt 1946. évi naptára. A MCSGY tulajdona.

Árjegyzék, 1938 Papír. 64 oldal Minden sport. Cserkészbolt. Felszerelés 1938. A Nagy Sándor utca 6. szám alatti központi üzlet tavaszi árjegyzéke. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/397/53/61

Falinaptár, 1948 Papír. 50 x 70 cm A Cserkészbolt Szövetkezet éves falinaptára. Kiadva az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc jubileumának tiszteletére. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 96/198/03/56 Árjegyzék, 1930-as évek Papír. 48 oldal Téli árjegyzék. Sport, könyv és játék. A Nagy Sándor utca 6. szám alatti központi üzlet téli árjegyzéke. Évszám nélkül. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/809/30/87

Árjegyzék, 1939 Papír. 64 oldal Felszerelés 1939. A Nagy Sándor utca 6. szám alatti központi üzlet téli árjegyzéke. A borítót tervezte: Márton Lajos. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 96/3/9/07/17 Árjegyzék, 1940 Papír. 64 oldal Tavaszi árjegyzék 1940. A cserkészboltok árjegyzéke Márton Lajos borítótervével. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/399/07/20

Árjegyzék, 1935 Papír. 16 oldal Felszerelési tájékoztató 1935. A Nagy Sándor utca 6. szám alatti központi üzlet árjegyzéke. A borítón a cserkészbolt emblémájával. A borítót tervezte: Márton Lajos. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 98/491/16/36

Kiadvány, XX. század első fele Papír. 28 oldal A cserkészbolt munkatársainak kiskátéja a Kongresszus kereskedelmi szolgálatának tudnivalóiról. Budapest, é.n. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/397/44/61

Árjegyzék, 1935 Papír. 16 oldal Téli felszerelés 1935-36. A Nagy Sándor utca 6. szám alatti központi üzlet téli árjegyzéke. A borítón a cserkészbolt emblémájával. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 98/491/17/70

Kiadvány, 1937 Papír. 32 oldal Cserkész ruházati szabályzat. Budapest, 1937. A kiadvány a Cserkészbolt Szövetkezet kiadásában készült. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 96/322/14B/18

Árjegyzék, 1937 Papír. 31 oldal Hogyan készül a felszerelés 1937. A Nagy Sándor utca 6. szám alatti központi üzlet téli árjegyzéke. A borítón Márton Lajos rajza a cserkészbolt emblémájával. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/397/48/61

Kiadvány, 1930 Papír. 2 oldal Cserkészbolt. Budapest. V., Nagy Sándor u. 6. (Cserkészház). Térképjelkulcs vázlatok és 1: 75000 térképek számára. Budapest, 1930. Tiszteletpéldány. Könyvformára összehajtogatott térképjelkulcs címlappal. A hátoldalán a Cserkészbolt árjegyzéke található. A MCSGY tulajdona.

Díszdoboz, 1933 Papír. 3 x 3,5 x 4 cm Sötétzöld kígyóbőr mintájú, aranyszínű szegéllyel díszített gyűrűtartó díszdoboz. A doboz tetején aranyszínnel a cserkészbolt emblémája és felirata olvasható: „CSERKÉSZBOLT BUDAPEST V., NAGY SÁNDOR-U. 6.” A doboz az 1933-as gödöllői jamboree emlékgyűrűjéhez készült. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 98/423/01/74 Cserkészsíp, XX. század első fele Fém. H. füllel: 9 cm Kéthangú nikkelezett cserkészsíp zsinórral. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/203/02/02 Cserkészsíp, XX. század első fele Fém. H. füllel: 9 cm Kéthangú cserkészsíp. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 93/11/08/44 Cserkészsíp, XX. század első fele Fém. H. füllel: 8 cm Kéthangú cserkészsíp barna zsinórral. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 05/881/21/71 Cserkészsíp, XX. század első fele Fém. H. füllel: 8,5 cm Angol cserkészsíp, rézfüllel és -fúvókával. Ltsz.: GVM T. 2004. 10. 1. Cserkészsíp, XX. század első fele Fém. H. karikával: 7,5 cm Angol nikkelezett cserkészsíp nyersszínű zsinórral. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 02/668/2/3 Cserkészsíp, XX. század első fele Fém. H. karikával: 6,5 cm Angol nikkelezett cserkészsíp barna zsinórral. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 02/699/01/03 Kürt, XX. század első fele Réz. 38 x 15 cm Cserkészcsapatok és leventecsapatok számára rendszeresített kétmenetes nehéz századkürt. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 02/700/10/12

Hátizsáklakat, 1933 Réz, műanyag. 7 x 4 cm Réz lakat, műanyag számzárral. A záron a „GÖDÖLLŐ HUNGÁRIA 1933” körirat látható a cserkészliliommal. Ltsz.: GVM T. 2003. 30. 1. Aprószeres készlet, XX. század első fele Fém. 2 x 6,5 x 8,5 cm Az ún. fémdobozos „Nomád aprószereskészlet” tartalma: gombok, cérnák, tűk, gombostűk, biztosítótűk, gyertya, gyufa, cipőfűző, zsineg, szegek, kapcsok. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 2008/023/03/01 Elsősegély készlet, XX. század első fele Fém. 2 x 6,5 x 8,5 cm „Turul” fém mentődoboz. Az ún. „Nomád elsősegélykészlet” tartalma: steril géz, vatta, mullpólya, ragtapasz, biztosítótű, fájdalomcsillapító, jódtinktúra, hashajtó, hasmenés, fejfájás és csípés elleni szerek. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 2008/023/04/01 Kés, XX. század első fele Fém, agancs. H.: 9 cm Kés fém akasztókarikával. A négyrészes svájci mintájú szarvasagancs nyelét a cserkészbolt kerek, fém emblémája díszíti. Ltsz.: GVM T. 2003. 33. 1. Kés, XX. század első fele Fém. H.: 9 cm A hétrészes svájci mintájú ún. „Morze-kés” nyelén mindkét oldalon a teljes morze abc található, a cserkészbolt emblémájával és hosszában felirattal: „CSERKÉSZBOLT”. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 00/612/53/59. Pohár, XX. század első fele Alumínium. M.: 8 cm TÁ.:5 cm SZÁ.: 7 cm. Pohártartó M.: 3,5 cm Á.: 7 cm Háromrészes összecsukható alumínium pohár pohártartóval. A pohár aljába és a pohártartó fedelébe gravírozva: „CSERKÉSZBOLT BP. V. NAGY SÁNDOR-UTCA 6.”. Ltsz.: GVM T. 2003. 19. 1-5.

94

95

Morzekészülék, XX. század első fele Fém, fa. 6,5 x 13,5 x 10 cm Elektromos működésű, fény- és hangjelzésre állítható automatikus adókészülék. A fejhallgató hiányzik. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 07/1005/01/02

Cserkészsapka, XX. század első fele Posztó. M. elöl: 10 cm, hátul: 6 cm Szabályos cserkész tábori sapka kalapjelvény nélkül, csapatszámmal. Bélésében a cserkészbolt eredeti textil emblémájával. A MCSGY tulajdona.

Síszemüveg, XX. század első fele Műanyag, textil, gumi. 8,5 x 22,5 cm Papírtok. 8,5 x 11 cm Összecsukható síszemüveg, papírtokkal. A Nagy Sándor utcai cserkészboltban is kapható volt a téli sportfelszerelések között. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/200/06/11

Cserkészsapka, XX. század első fele Posztó. M. elöl: 10 cm, hátul: 6 cm Szabályos cserkész tábori sapka kalapjelvénnyel, csapatszám nélkül. A MCSGY tulajdona.

Plakát, XX. század első fele Papír. 46 x 62 cm A kék színű plakát a Magyar Cserkész című lap előfizetési hirdetése. Ltsz.: GVM TD. 2009. 87. 1. Őrsi zászló, XX. század első fele Textil. 21 x 36,5 cm Őrsi zászló fehér zászlóanyagból, nemzetiszínű szalaggal. Előlapon piros fonállal hímezve a csapat száma és az őrs neve: „158. SAS-ŐRS”, illetve rávarrva két országos cserkészprogram igazoló textiljelvénye. Hátlapon hímzett sas látható. Az őrsi állat képe, illetve a feliratok a boltban megrendelhetők voltak. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 01/642/27/ 25B Őrsi zászló, XX. század első fele Textil. 21 x 36,5 cm Őrsi zászló fehér zászlóanyagból, nemzetiszínű szalaggal. Előlapon piros fonállal hímezve a csapat száma és az őrs neve: „158. VADGALAMB ŐRS. Hátlapon hímzett vadgalamb látható. Az őrsi állat képe, illetve a feliratok a boltban megrendelhetők voltak. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 01/642/27/ 25A Cserkészsapka, XX. század első fele Posztó. M. elöl: 10 cm, hátul: 6 cm Szabályos cserkész tábori sapka kalapjelvény és csapatszám nélkül, bélésében a cserkészbolt eredeti textil emblémájával. A MCSGY tulajdona.

Cserkészsapka, XX. század első fele Vászon. M. elöl: 10 cm, hátul: 6 cm Az ún. „Bocskai-sapka” kalapjelvénnyel csapatszámmal. A MCSGY tulajdona. Kalapszíj, XX. század első fele Bőr, fém. 3 x 65 cm Bőr kalapszíj fém csattal. Külön is megvásárolható volt. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 05/811/16/71 Cserkészkalap, XX. század első fele Posztó, bőr. M.: 12 cm Á.: 35 cm Angol mintájú cserkészkalap bőrszíjjal és viharzsinórral, oldalára tűzött Szent Koronát ábrázoló árvalányhajboglárral. Bélésében a cserkészbolt emblémája és címe olvasható: „CSERKÉSZBOLT BUDAPEST V. NAGY SÁNDOR-UCCA 6.” A bélés másik felirata: „VÍZHATLAN”. A MCSGY tulajdona. Cserkészkalap, XX. század első fele Posztó, bőr. M.: 12 cm Á.: 35 cm Angol mintájú cserkészkalap bőrszíjjal és oldalán csapatszámmal: „1”. A MCSGY tulajdona. Cserkészkalap, XX. század első fele Posztó, bőr. M.: 12 cm Á.: 35 cm Angol mintájú cserkészkalap bőrszíjjal. Elöl cserkészliliomos kalapjelvénnyel, oldalán Kossuth-címeres árvalányhajboglár és csapatszám: „18”. A MCSGY tulajdona.

Cserkészkalap, XX. század első fele Posztó, bőr. M.: 12 cm Á.: 35 cm Angol mintájú cserkészkalap bőrszíjjal és viharzsinórral. Elöl cserkészliliomos kalapjelvénnyel, oldalán Kossuth-címeres árvalányhajboglár és csapatszám: „103”. A MCSGY tulajdona. Cserkészkalap, XX. század első fele Posztó, bőr. M.: 12 cm Á.: 35 cm Angol mintájú cserkészkalap bőrszíjjal és viharzsinórral. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 99/541/01/01 Cserkészing, XX. század első fele Pamutvászon. Hossza: 67 cm Derékbőség: 100 cm A „Karakán” fantázianevű cserkész vászoning erős khaki pamutvászonból, liliomos cserkészgombokkal. Jobb zsebe fölött „Hungária” textil melljelvénnyel, jobb ujján csapatszámmal: „134”. Az ing nyakában a Nagy Sándor utcai Cserkészbolt eredeti textil emblémájával. Ltsz.: GVM T. 2003. 53. 1. Cserkészing, 1930-as évek Pamutvászon. Hossza: 70 cm Derékbőség: 120 cm A „Karakán” fantázianevű cserkész vászoning erős khaki pamutvászonból, liliomos cserkészgombokkal. Jobb zsebe fölött „Hungária” textil melljelvén�nyel, nyelvismereti és megbízatási (1939) jelvénnyel, jobb ujján csapatszámmal: „24”. Bal zsebe fölött három, cserkészeknek járó (zöld alapú) évvirággal, felettük három darab hárshegyi őrsvezetői tábori fémjelvénnyel (1938, 1939, 1940). Bal ujján csapatparancsnok helyettes segédtiszti képesítésjelzéssel. Az ing nyakában a Nagy Sándor utcai Cserkészbolt eredeti textil emblémájával és „KF” hímzett monogrammal. A MCSGY tulajdona. Cserkészing, 1946-48 Vászon. Hossza: 58 cm Derékbőség: 90 cm Cserkész vászoning erős zöld vászonból, liliomos cserkészgombokkal. Jobb zsebe fölött Kossuth-címeres „Hungária” textil melljelvénnyel, jobb ujján csapatszámmal: „306”. Bal zsebe fölött öt évvirággal, a zseben őrsvezetői szalaggal. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 99/565/01/01

Cserkészing, XX. század első fele Flanel. Hossza: 70 cm Derékbőség: 106 cm Az ún. „Köntös” fantázianevű cserkész flaneling, liliomos cserkészgombokkal. Jobb zsebe fölött „Hungária” textil melljelvénnyel, jobb ujján csapatszámmal: „911” és három textil különpróba jelvénnyel. Bal zsebe fölött négy évvirággal, felette hárshegyi őrsvezetői tábori fémjelvénnyel (év nélkül), a zseben őrsvezetői szalaggal. Bal ujján I-II. osztályú textil próbajelvénnyel. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 94/133/02/02 Cserkészing, 1946–48 Tropikál. Hossza: 80 cm Derékbőség: 120 cm Tropikál cserkészing barna színben, liliomos cserkészgombokkal. Jobb zsebe fölött Kossuth-címeres „Hungária” textil melljelvénnyel, jobb ujján csapatszámmal: „103”. Bal zsebe fölött egy évvirággal és a királykúti II. kerületi jamboree előkészítő tábor nemzetiszínű textil emlékjelvényével (1947). Bal ujján I-II. osztályú textil próbajelvénnyel. Az ing nyakában a Nagy Sándor utcai és a Rákóczi úti Cserkészbolt eredeti textil emblémájával és „VS” hímzett monogrammal. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 96/318/03/15 Cserkészing, 1946–48 Tropikál. Hossza: 75 cm Derékbőség: 110 cm Tropikál rövid ujjú cserkészing khaki színben. Jobb zsebe fölött Kossuth-címeres „Hungária” textil melljelvénnyel. Bal zsebe fölött öt évvirággal. Alatta a II. budapesti vizicserkész verseny nemzeti színű textil emlékjelvényével (1930). Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 92/019/02/02 Cserkészing Vászon. Hossza: 62 cm Derékbőség: 116 cm Ún. „amerikai szabású” vászon rövid ujjú cserkészing, V-nyakú nyakkivágással khaki színben. Jobb zsebe fölött „Hungária” textil melljelvénnyel, jobb ujján csapatszámmal: „4”. Bal ujján csapatparancsnok tiszti képesítésjelzéssel. Az ing nyakában a Nagy Sándor utcai Cserkészbolt eredeti textil emblémájával és „T. TIGRIS” jelzéssel. A MCSGY tulajdona.

96 Viharkabát, XX. század első fele Vászon. Hossza: 90 cm Derékbőség: 120 cm A zöld színű impregnált vászonból készült „Nomád” viharkabát a gödöllői jamboree alkalmából került forgalomba. Háromsoros vállborítással, felgombolható gallérral, csuklópántokkal, övvel és két mély oldalzsebbel készítették. Közkedvelt kabáttípussá vált. A viharkabát nyakában a Nagy Sándor utcai Cserkészbolt eredeti textil emblémájával. Ltsz.: GVM T. 2003. 55. 1. Viharkabát, XX. század első fele Vászon. Hossza: 80 cm Derékbőség: 100 cm A zöld színű impregnált vászonból készült „Nomád” viharkabát a gödöllői jamboree alkalmából került forgalomba. Háromsoros vállborítással, felgombolható gallérral, csuklópántokkal, övvel és két mély oldalzsebbel készítették. Közkedvelt kabáttípussá vált. A viharkabát nyakában a Nagy Sándor utcai Cserkészbolt eredeti textil emblémájával. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/001/03/06 Viharkabát, XX. század első fele Vászon. Hossza: 86 cm Derékbőség: 140 cm A zöld színű vászonból készült „Nomád” viharkabát a gödöllői jamboree alkalmából került forgalomba. Háromsoros vállborítással, felgombolható gallérral, csuklópántokkal, övvel és két mély oldalzsebbel készítették. Közkedvelt kabáttípussá vált. A viharkabátra cserkészliliomos gombokat varrtak, nyakában a Nagy Sándor utcai Levente Szövetkezet és Cserkészbolt eredeti textil emblémája található. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 98/443/1/1 Viharkabát, XX. század első fele Vászon. Hossza: 90 cm Derékbőség: 110 cm A szürke színű sátorvászon viharkabátot háromsoros vállborítással, felgombolható gallérral, csuklópántokkal, övvel és négy mély oldalzsebbel készítették. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/765/1/1 Cserkészcipő, 1936 Bőr. Hossza: 32 cm Duplatalpú tehénbőr túracipő, békanyelvvel, kemény orral és hornyolt sarokkal. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/200/02/03 (bal) Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/200/02/04 (jobb)

97 Cserkészcipő, 1930-as évek Bőr. Hossza: 31 cm A „Mecsek” fantázianevű sötétvörös krómcserzésű durabel (kemény zsírokkal vízhatlanított) bőrből készült duplatalpú túracipő, hegymászó szegezéssel. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/001/01/03 Cserkészcipő, XX. század első fele Bőr. Hossza: 31 cm Sötétvörös krómcserzésű bőrből készült erős talpú cipő. Iskola- és cserkészcipőként hordták. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/001/01/02 Cserkésznyakkendő, XX. század első fele Pamutvászon. 107 x 73 x 68 cm A kék színű ún. „Világtábor” fantázianevű háromszögletű cserkésznyakkendő kék, zöld és barna színben volt megvásárolható. Hátlapján a Nagy Sándor utcai Levente és Cserkészbolt eredeti textil emblémájával. A kék a kiscserkészek nyakkendőszíne volt. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 05/811/10E/71 Cserkésznyakkendő, XX. század első fele Pamutvászon. 114 x 70 x 77 cm Az erősen kifakult barna színű ún. „Világtábor” fantázianevű háromszögletű cserkésznyakkendő kék, zöld és barna színben volt megvásárolható. Hátlapján a Nagy Sándor utcai Cserkészbolt eredeti textil emblémájával. Ltsz.: GVM T. 87. 525. 1. Cserkésznyakkendő, XX. század első fele Pamutvászon. 102 x 63 x 72 cm A barna színű ún. „Világtábor” fantázianevű háromszögletű cserkésznyakkendő kék, zöld és barna színben volt megvásárolható. A barna az öregcserkészek nyakkendőszíne volt. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/785/4/2 Cserkésznyakkendő, XX. század első fele Pamutvászon. 100 x 70 x 71,5 cm A barna színű ún. „Világtábor” fantázianevű háromszögletű cserkésznyakkendő kék, zöld és barna színben volt megvásárolható. A barna az öregcserkészek nyakkendőszíne volt. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 05/905/04/05

Cserkésznyakkendő, XX. század első fele Pamutvászon. 110 x 66,5 x 74,5 cm Szürke Rovercserkész nyakkendő. Ltsz.: GVM T. 2003. 10. 1. Nyakkendőgyűrű, XX. század első fele Bőr. Különböző méretben. Nyakkendőgyűrű fonott bőrből, különböző szíjból és minőségben volt megvásárolható. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/219/16/22 Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 93/033/18/24 Nyakkendőgyűrű, XX. század első fele Gubacs. Különböző méretben. A gubacsból készített nyakkendőgyűrűk a boltban megvásárolhatók voltak. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 93/033/18/25 Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 93/111/06/40 Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 93/111/06/42 Cserkészöv, XX. század első fele Réz, bőr. Csat: 4 x 4 cm Szíj: 3 x 80 cm Leánycserkész bőröv rézcsattal. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/809/45/87 Cserkészöv, XX. század első fele Bronz, bőr. Csat: 5 x 9 cm Szíj: 3 x 117 cm Cserkész bőröv bronzcsattal, két akasztóval. A kör alakú bronzcsat közepén a koronával díszített cserkészliliom látható, alatta körirat: „LÉGY RÉSEN!”. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 2007/1018/20/01 Cserkészöv, XX. század első fele Bronz, bőr. Csat: 5 x 9 cm Szíj: 3 x 100 cm Cserkész bőröv bronzcsattal, két akasztóval. A kör alakú bronzcsat közepén a koronával díszített cserkészliliom látható, alatta körirat: „LÉGY RÉSEN!”. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 05/811/12/71 Cserkészöv, XX. század első fele Bronz, bőr. Csat: 5 x 10 cm Szíj: 3 x 95 cm Cserkész bőröv bronzcsattal, két akasztóval. A kör alakú bronzcsat közepén a koronával díszített cserkészliliom látható, alatta körirat: „LÉGY RÉSEN!”. Az övcsat hátlapjának vésete: „TÖRV. VÉDVE CSERKÉSZBOLT BP. V. HALNAL-U. 6.”. (A Hajnal utca később a Nagy Sándor utca nevet kapta.) Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 07/1007/01/03

Cserkészöv, 1938 Bronz, bőr. Csat: 5 x 9 cm Szíj: 3 x 92 cm Cserkész bőröv bronzcsattal. A kör alakú bronzcsat közepén a koronával díszített cserkészliliom látható, alatta körirat: „LÉGY RÉSEN!”. Az övcsat hátlapján a cserkészbolt emblémája és felirat: „TÖRV. VÉDVE CSERKÉSZBOLT NAGY SÁNDOR-UCCA 6.”. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 01/642/27/14 Cserkészöv, 1938 Bronz, bőr. Csat: 4,5 x 9 cm Szíj: 3 x 95 cm Cserkész bőröv bronzcsattal. A kör alakú bronzcsat közepén a koronával díszített cserkészliliom látható, alatta körirat: „LÉGY RÉSEN!”. Az övcsat hátlapján a cserkészbolt emblémája és felirat: „TÖRV. VÉDVE CSERKÉSZBOLT NAGY SÁNDOR-UCCA 6.”. Ltsz.: GVM T. 2003. 11. 1. Cserkészöv, 1938 Bronz, bőr. Csat: 4,5 x 9 cm Szíj: 3 x 95 cm Cserkész bőröv bronzcsattal. A kör alakú bronzcsat közepén a koronával díszített cserkészliliom látható, alatta körirat: „LÉGY RÉSEN!”. Az övcsat hátlapján a cserkészbolt emblémája és felirat: „TÖRV. VÉDVE CSERKÉSZBOLT NAGY SÁNDOR-UCCA 6.”. A MCSGY tulajdona. Cserkészöv, 1938 Bronz, bőr. Csat: 4,5 x 9 cm Szíj: 3 x 130 cm Cserkész bőröv bronzcsattal, két akasztóval. A kör alakú bronzcsat közepén a koronával díszített cserkészliliom látható, alatta körirat: „LÉGY RÉSEN!”. Az övcsat hátlapján a cserkészbolt emblémája és felirat: „TÖRV. VÉDVE CSERKÉSZBOLT NAGY SÁNDOR-UCCA 6.”. Ltsz.: GVM T. 2004. 7. 1. Övcsat, XX. század első fele Bronz. 4,5 x 9 cm A kör alakú bronzcsat közepén a koronával díszített cserkészliliom látható, alatta körirat: „LÉGY RÉSEN!”. Az övcsat hátlapjának körirata: „TÖRV. VÉDVE CSERKÉSZBOLT BP. V. HALNAL-U. 6. LUDVIG BROZMÜÁRUGYÁR BP. THEK ENDRE-U 44”. (A Hajnal utca, később a Nagy Sándor utca nevet kapta.) Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 98/491/02/36

98

99

Övcsat, XX. század első fele Bronz. 4,5 x 9 cm A kör alakú bronzcsat közepén a koronával díszített cserkészliliom látható, alatta körirat: „LÉGY RÉSEN!”. Az övcsat hátlapjának körirata: „TÖRV. VÉDVE CSERKÉSZBOLT BP. V. HALNAL-U. 6”. (A Hajnal utca, később a Nagy Sándor utca nevet kapta.) Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 01/646/13/09

SPORT

Tábori élet

Hótányér, XX. század első fele Nád, fém, bőr. Á.: 19 cm Dupla spanyolnád szíjrendező karikával készült hótányér. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 96/297/01-02/02

Övcsat, 1946–48 Bronz. 4,5 x 9 cm A kör alakú bronzcsat közepén a Kossuthcímerrel díszített cserkészliliom látható, alatta körirat: „LÉGY RÉSEN!”. Az övcsat hátlapján a cserkészbolt emblémája és felirat: „TÖRV. VÉDVE CSERKÉSZBOLT NAGY SÁNDORUCCA 6.”. A MCSGY tulajdona.

Hótányér, XX. század első fele Fém, bőr. Á.: 19 cm Alumíniumkarikával készült hótányér. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/001/04/09 Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/001/04/10

A cserkész 10 törvény, 1912 Papír. 90 x 73,5 cm A cserkész 10 törvény kézzel festett első szövegezése, készült az 1912. decemberében tartott alakuló közgyűlésre. Az 1. sz. BKIE Cserkészcsapat tulajdona.

Övcsat, XX. század első fele Bronz. 4,5 x 9 cm A kör alakú bronzcsat közepén a koronával díszített cserkészliliom látható, alatta körirat: „LÉGY RÉSEN!”. Az övcsat hátlapján a cserkészbolt emblémája és felirat: „TÖRV. VÉDVE CSERKÉSZBOLT NAGY SÁNDORUCCA 6.”. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 00/612/51/59 Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 01/649/21/18 Ltsz.: GVM T. 2003. 15. 1-2. Ltsz.: GVM T. 2003. 13. 1-2. Övcsat, XX. század első fele Bronz. 4,5 x 9,5 cm A kör alakú bronzcsat közepén a koronával díszített cserkészliliom látható, alatta körirat: „LÉGY RÉSEN!”. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/358/14/19 Kisplasztika, XX. század első fele Bronz. 18 x 7,5 cm A hátizsákos cserkész bronz kisplasztikája jobb kezével cserkészbotra támaszkodó cserkészegyenruhás, hátizsákos fiút ábrázol. Lábánál felirat: „LÉGY RÉSEN”. Pongrác D. Szigfrid (?-?) szobrász alkotása. A bronz talapzaton felirat: MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG”. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/391/01/01

Kajak evezőlapáttal, 1936 Fa, fém. M.:43 cm SZ.: 70 cm H.:447 cm Evezők: H.: 140 cm SZ.: 17 cm „Hammer” típusú egyszemélyes összecsukható kajak. A cserkészek kedvelt csónaktípusa volt, mert két zsákba összecsomagolva könnyen lehetett szállítani, ugyanakkor rengeteg csomag elfért benne. Borítása többrétegű gumírozott vászonból készült (hiányzik). A MCSGY tulajdona. Igazolvány, 1947 Papír. 4 oldal Kiss Judit tulajdonában lévő 1936-os „Hammer” kajak csónaknyilvántartása. Kiállították: Budapest, 1947. október 10. A MCSGY tulajdona. Síléc, XX. század első fele Fa, fém. H.:196 cm SZ.: 7 cm Kőrisfából készült síléc fémkötéssel. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 00/596/01/02 Síléc, XX. század első fele Fa, fém. H.: 205 cm SZ.: 7 cm Kőrisfából készült, „norvég módra” sötétbarnára pácolt síléc fémkötéssel. A MCSGY tulajdona. Síbot hótányérral, XX. század első fele Fa, fém, bőr. Bot H.: 117 cm Hótányér Á.: 19 cm Tonkinnádból készült síbot bőrszíjjal, hótányérral. A MCSGY tulajdona.

Portyázó csajka, XX. század első fele Alumínium. Alsó rész: 16 x 18,5 x 7 cm Felső rész:15,5 x 18, 5x 2 cm. Nyél H.: 12 cm A kétrészes, négyszögletes csajka alsó része álló helyzetben rögzíthető kengyellel főzőedényként, felső része kihajtható nyéllel sütőserpenyőként használható. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 98/456/03/15 Portyázó csajka, XX. század első fele Alumínium. 16 x 18,5 x 7 cm A kétrészes, négyszögletes csajka alsó része álló helyzetben rögzíthető kengyellel főzőedényként, felső része kihajtható nyéllel sütőserpenyőként használható. Felső része hiányzik. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/398/01/01 Teáskanna, XX. század első fele Alumínium. M.: 7,5 cm Á.: 10,5 cm Teáskanna szűrőbetéttel és fedővel. A MCSGY tulajdona. Csajka ivópohárral, XX. század első fele Alumínium. M.: 9 cm Átm.: 16,5 cm. Fedő M.: 2,5 cm Á.: 16,5 cm. Pohár M.: 9 cm Sz.: 7,2 cm Á.: 3 Egyliteres, kerek csajka, fedővel és lapos, vágott szélű pohárral. A csajka részeit bőrszíj fogta össze. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 96/282/01/01 Fülespohár, XX. század első fele Alumínium. M.: 8,5 cm Sz.: 8 cm Á.: 5 cm Ovális formájú, két füllel és peremezett széllel kialakított alumínium pohár. Elejébe gravírozva: „RÖSLER”. A pohár Rösler Endre operaénekes tulajdona volt. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 01/642/27/24

Pohár, XX. század első fele Alumínium. M.: 6,4 cm TÁ.: 5,5 cm SZÁ.: 5 cm Háromrészes összecsukható alumínium pohár. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 07/007/01/02 Kulacs, XX. század első fele Alumínium. M.: 18 cm Bordás formájú, félliteres kulacs. A csavaros tető és a karabiner hiányzik. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 98/456/02/15 Vaj- és dzsemtartó, XX. század első fele Alumínium, üveg. M.: 4,4 cm Á.: 8 cm A fedeles tartó belsejében üvegbetét található. Gumigyűrűje hiányzik. A MCSGY tulajdona. Ételdoboz, XX. század első fele Alumínium. 20 x 29 x 9 cm Alumínium ételdoboz állítható belső rekeszekkel. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/381/06/07 Tőr, XX. század első fele Fém, fa H.: 14 cm A bőrszíjra fűzött ún. „Nomád-tőr” rózsafa nyelét kör alakú rézbetét díszíti a cserkészliliom motívumával. Bőrtokja hiányzik. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 01/642/27/16 Tőr, XX. század első fele Fém, fa. H.: 21 cm Tőrtok H.: 22,5 cm Agancsnyelű Solingen tőr, övre fűzhető bőrtokban. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/203/01/01 Elsősegélytáska, 1940-es évek Vászon, bőr. A bőr övtartóval és csattal készült gumírozott vászontáska nem a cserkészszabályzat szerinti modell, de a háborús időszakban cserkészek is használták. A MCSGY tulajdona. Aprószeres készlet, XX. század első fele Vászon. Aprószeres készlet vászontokban, vászonszegővel és vászonszalaggal. Tartalma: gombok, cérnák, tűk, gombostűk, biztosítótűk, gyertya, gyufa, cipőfűző, zsineg, szegek, kapcsok. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/803/5/2

100

101

Térképtáska, XX. század első fele Bőr, műanyag. 24 x 18,5 cm Átlátszó műanyag betétes, patenttal zárható bőr térképtáska vállszíjjal. A táskát babérkoszorún függő „LÉGY RÉSEN” feliratú nyomott minta díszíti, közepében a cserkészliliommal. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 94/124/06/13

Kürt, XX. század első fele Alumínium, réz. 38 x 15 cm Cserkészcsapatok és leventecsapatok számára rendszeresített kétmenetes alumínium kürt, réz fúvókával. Készítette a budapesti Mogyoróssy Hangszergyár. A MCSGY tulajdona.

Térképmérő, XX. század első fele Fém, műanyag. M.: 7 cm Á.: 3 cm Minden térkép léptékhez alkalmazható óra alakú térképmérő. A MCSGY tulajdona.

Rajnapló, 1944 Papír. 274 oldal A naplót hímzett vászonkötés borítja. A Csaba Királyfi Cserkészraj kéziratos rajnaplója 1944-51. Az utolsó bejegyzések 1947-ben íródtak. A raj az érettségi évében (1951) szűnt volna meg, de a cserkészmozgalom 1948-tól nem működhetett tovább. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 00/606/01/01

Játék, 1944 Papír. 11,5 x 13 x 2,5 cm Térképjel- kártyajáték. Kiadja a IX. Erdélyi Cserkész Vezetőképző Keret . Kolozsvár, 1944. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/809/44/87 Hátizsák, XX. század első fele Vászon. 45 x 35 x 17 cm A nomád vászonból készült ún. „Karakán szabványos cserkész hátibőrönd”. Fémkarikával rögzített széles vállszíjakkal, bőrszegéssel készítették. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/363/01/01 Hátizsák, XX. század első fele Vászon. 35 x 30 x 13 cm A vízhatlan sátorszövetből készült ún. „Nomád” fantázianevű túrahátizsákot fémkarikával rögzített bőr vállszíjakkal és bőrszegéssel készítették. A MCSGY tulajdona. Furulya, XX. század első fele Fa, réz. H.: 34 cm Á.: 2 cm A fából készült furulya végét rézgyűrű díszíti. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/773/ 22 B/ 38 Vödör, XX. század első fele Impregnált vászon, bambusz. M.: 24 cm Á.: 26,5 cm Az összecsukható vízhatlan vitorlavászon vödröt eredetileg a lovak itatásához használták. A vászonfülbe bújtatott ikermerevítők bambuszból készültek. A cserkészeknél vízhordó eszközként, illetve tábori fujtatóként szolgált. A vödör alján lévő fül segítségével összecsukott állapotban a hátizsákhoz lehetett rögzíteni. Ltsz.: GVM T. 2009. 17. 1.

Őrsi zászló, XX. század első fele Textil. 21 x 31 cm Őrsi zászló fehér selyemből, nemzetiszínű szalaggal. Előlapon hímezve a turulmadár látható. Hátlapon a csapat száma és az őrs neve piros fonállal hímezve: „158 I. ÖRS” Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 01/642/27/25C Sátor, XX. század első fele Sátorszövet. 160 x 297 cm „Nomád” sátor nyers színben. A csomagolózsák hiányzik. A MCSGY tulajdona. Emléklap, 1938 Papír, keretben. 27 x 35 cm Márton Lajos rajza alapján készült emléklap Freiberger Lajoska részére a kitűnő táborozásért. Drégelypalánk, 1938. július 11. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 01/653/03/03

A cserkészet kultusza Cserkészfokos, 1933 után Fa bot réz fejjel. Bot H.: 88,5 cm, fej SZ.: 12 cm A fokosfej cserkészliliommal díszített, felirata: „IV. JAMBOREE 1933 GÖDÖLLŐ HUNGARIA”. A boton 15 darab városképet ábrázoló bot plakett található. Ltsz.: GVM T. 97. 37. 1. Cserkészfokos, 1933 Lakkozott fa bot réz fejjel. Bot H.: 89 cm, fej SZ.: 12 cm A fokosfej szarvassal és cserkészliliommal díszített, N. T. monogrammal jelzett. Felirata: „IV. JAMBOREE 1933 GÖDÖLLŐ HUNGARIA”. Ltsz.: GVM T. 90. 23. 1-2. Cserkészfokos, 1933 Fa bot réz fejjel. Bot H.: 77 cm, fej SZ.: 12 cm A fokosfej vésete: „JÓ MUNKÁT”. A boton 1 darab bot plakett található az 1933-as évszámmal. Ltsz.: GVM T. 2003. 21. 1. Cserkészfokos, 1933 Lakkozott fa. Bot H.: 88,5 cm, fej SZ.: 11,5 cm A boton festett, felirat: „1933 HUNGARY GÖDÖLLŐ”. Ltsz.:GVM T. 2003. 22. 1. Festmény, 1928 Olaj, vászon. 77 x 71 cm A. Tóth Sándor: A cserkész útja. Az 1. sz. BKIE cserkészcsapat tulajdona. Kisplasztika, 1933 Bronz, márvány. Kétalakos bronz cserkészszobor. Az idősebb cserkészfiú kereszttel a kezében átkarolja fiatalabb cserkésztársát. A márvány talapzaton réztábla, felirata: „TELEKI PÁL FŐCSERKÉSZNEK. GÖDÖLLŐ, 1933”. Ltsz.: GVM T. 2009. 10. 1.

Kisplasztika, 1933 Bronz. 16 x 9 cm A bronz kisplasztika cserkész-köszöntést mutató kezet ábrázol, hármas halommal, kettős kereszttel és cserkészliliommal. Felirata: „LÉGY- RÉSEN!”. Fehér József (1909-1987) szobrász alkotása. Ltsz.: GVM T. 2009. 9. 1. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/205/01/01 Kisplasztika, XX. század első fele Bronz. 18 x 7,5 cm A hátizsákos cserkész bronz kisplasztikája jobb kezével cserkészbotra támaszkodó cserkészegyenruhás, hátizsákos fiút ábrázol. Lábánál felirat: „LÉGY RÉSEN”. Pongrác D. Szigfrid (?-?) szobrász alkotása. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 97/360/07/32 Kisplasztika, XX. század első fele Bronz, márvány. 18 x 7,5 cm Talapzat: 6 x 6 cm M.: 2 cm A hátizsákos cserkész bronz kisplasztikája jobb kezével cserkészbotra támaszkodó cserkészegyenruhás, hátizsákos fiút ábrázol. Lábánál felirat: „LÉGY RÉSEN”. Pongrác D. Szigfrid (?-?) szobrász alkotása. A márvány talapzaton réztábla felirattal: „DUNAFÖLDVÁR 1927”. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/779/3/1 Kisplasztika, 1933 k. Bronz, márvány. 14 x 6 cm Talapzat: 8 x 20 cm M.: 2 cm A bronz kisplasztika cserkészegyenruhába öltözött tisztelgő cserkészfiút ábrázol. Wesselényiné Tonzor Eszter (?-?) szobrász alkotása. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 05/811/5/71 Kisplasztika, 1990-es évek Porcelán. 20 x 7 cm Talapzat: 9,3 x 8 cm M.: 2 cm Kézzel festett herendi porcelánfigura. Tálkát vivő egyenruhás cserkészfiút ábrázol. (száma: 5523/C 7 K95) Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/258/01/01 Fokos fej, 1993 Réz. 7,5 x 13,5 cm Virágornamentikával, cserkészliliommal és csodaszarvassal díszített fokosfej. Felirata: „IV. JAMBOREE 1933. 1933 GÖDÖLLŐ 1993”. Készült a gödöllői világtalálkozó jubileuma alkalmából. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 96/351/01/01

102 Bogrács, 1933 Réz. M.: 6,5 cm füllel M.: 13 cm A réz bográcsba gravírozva: „HUNGARIA 1933”. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 93/085/01/02 Bogrács, 1933 Réz. M.: 6,5 cm füllel M.: 13 cm A réz bográcsba gravírozva: „HUNGARIA 1933”. A MCSGY tulajdona. Pohár, 1933 Üveg. M.: 10,5 cm, SZÁ.: 6,5 cm, TÁ.: 6 cm Aranyozott peremű, matricával díszített emlékpohár. A matricán cserkészábrázolás, felirata:”BUDAPEST GÖDÖLLŐ JAMBOREE 1933”. Ltsz.: GVM T. 87. 521. 1. Zászlócsúcs, 1931 Réz-, fa. 50x 24x 19 cm Koronával díszített, cserkészliliom alakú réz zászlócsúcs, fatalapzatra rögzítve. A talapzaton réztábla, felirata: „ BIKK-NEK A 100-AS ÖREGEK 1931. I. 24.” Ltsz.: GVM T. 97. 5. 1-2. Zászlócsúcs, 1990-es évek Réz. 18 x 10 cm A Cserkészcsapatok Szövetségének liliomot és csodaszarvast ábrázoló zászlócsúcsa az 1990-es évekből. A MCSGY tulajdona. Tükörtartó, 1933 Fém. Átm.: 9 cm Festett, virágos, kör alakú, szétnyitható, fém tükörtartó. A középrész felirata: „BOY SCOUTING HUNGARY 1933 GÖDÖLLŐ”. Ltsz.: GVM T. 2009. 7. 1. Jojó, XX. század első fele Fa. Átm.: 10 cm Cserkészkalap alakú játék, mozgatható zsinórral. Ltsz.: GVM T. 2009. 11. 1. Emléktőr, 1933 Réz. H.: 23 cm Az emléktőr nyele cserkészliliommal és szarvassal díszített. Felirata: „GÖDÖLLŐ 1933 HUNGARY”. Ltsz.: GVM T. 2009. 5. 1.

103 Tőrtok, 1933 Bőr. H.: 25,5 cm A virágmotívummal díszített piros színű bőrtokon felirat: „IV. JAMBOREE GÖDÖLLŐ”. Ltsz.: GVM T. 2009. 6. 1.

Kályhacsempe, XX. század első fele Kerámia. 24 x 20 cm A csodaszarvast ábrázoló zöld, mázas kályhacsempe. A MCSGY tulajdona.

Jamboree-emlék, 1933 Tölgyfalevél. 12 x 9 cm A tölgyfalevél erezetéből egy álló cserkészalakot formáztak a levél közepén. Körirata: „JAMBOREE GÖDÖLLŐ 1933”. Ltsz.: GVM TD. 88. 353. 1.

Kereszt, 1938 Fa. 48,2 x 28,3 cm Trianoni határoszlopból készült kereszt. Hátlapján felirat: „EZ A KERESZT ABBÓL A CSEH HATÁROSZLOPBÓL KÉSZÜLT, AMELYET IPOLYSÁG FELSZABADULÁSA NAPJÁN, 1938. ÉVI OKTÓBER HÓ 11-ÉN ELSŐNEK DÖNTÖTTEK KI A TRIANONI HATÁRBÓL. HORNYÁK ODILO CSAPATPARANCSNOK”. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 95/193/01/01

Jubileumi Márton-album, 1936 Papír. 14 x 22 cm Márton Lajos jubileumi rajzos albuma cserkészábrázolással (1906-1936). Ltsz.: GVM TD. 92. 41. 1. Bögre, 1993 Kerámia. M.: 9 cm TÁ.: 8 cm SZÁ.: 8,5 cm Zöld matricával díszített egyszerű fehér kerámiabögre. A matricán a Cserkészcsapatok Szövetségének liliomos jelvénye és a csodaszarvas látható. Felirata: 1933 1993. IV. JAMBOREE MEMORIAL CAMP BÉLAPÁTFALVA HUNGARY (IV. Világtalálkozó Emléktábor Bélapátfalva Magyarország). A MCSGY tulajdona. Tányér, 1993 Kerámia. M.: 3,5 cm Á.: 17,8 cm Zöld matricával díszített egyszerű fehér kerámiabögre. A matricán a Cserkészcsapatok Szövetségének liliomos jelvénye és a csodaszarvas látható. Felirata: 1933–1993. IV. JAMBOREE MEMORIAL CAMP BÉLAPÁTFALVA HUNGARY (IV. Világtalálkozó Emléktábor Bélapátfalva Magyarország). A MCSGY tulajdona. Hamutál, XX. század első fele Porcelán. M.: 2,2 cm SZ.: 13 x 9,8 cm Arany és zöld festéssel díszített hamutál, közepében a vízicserkészek jelvényével. A hamutál egy 24 személyes étkészlet egyetlen megmaradt darabja. Lengyel Piroska tervezte, Budapesten készítették. Husz Endre cserkészparancsnok ajándéka. A MCSGY tulajdona.

Képkeret, 1970 Fa. 26 x 20 cm. TÁ.: 10,5 cm Cserkészliliomokkal díszített faragott képkeret. Mayer Károly hatvani fafaragó, öregcserkész munkája. A keretben Lord Baden-Powell képe látható. A MCSGY tulajdona. Kopjafa, 1993 Fa. M.: 50 cm Orosházi Lajos cserkésztiszt készítette az 1993-as gödöllői emléktáborban. A MCSGY tulajdona. Kopjafa, 1993 Fa. M.: 49 cm Orosházi Lajos cserkésztiszt készítette az 1993-as gödöllői emléktáborban. A MCSGY tulajdona. Fakanál és favilla, 1990-es évek Fa. Kanál: 23 x 4,5 cm Villa: 21,5 x 3,5 cm Faragott fakanál és favilla, melyet dr. Ferencz Mária erdélyi útján kapott ajándékba egy fafaragó öregcserkésztől. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 04/778/4/2, 3 Gyöngyszövés, 2000 Gyöngy, papír. 27 x 17 cm A csodaszarvast és a cserkészliliomot ábrázoló gyöngyszövés, fekete alapon arany- és fehérszínű gyöngyökkel. Készítette Czompó Ida ladi segédtiszt. Ltsz.: MCSGY Gy. sz. 01/654/01/01

Lopótök, 1996 Tök. 31 x 11 cm Az 1996-os Ópusztaszeri Nagytáborban készítette Ágoston László grafikus, szombathelyi cserkésztiszt. A lopótökön koronával díszített cserkészliliom látható. Körirata: „KÁRPÁTMEDENCE CSERKÉSZTESTVÉRISÉG NAGYTÁBORA ÓPUSZTASZER 1996”. A tök hátoldalát tarsolylemez motívum díszíti. A MCSGY tulajdona.

Nemzetközi kapcsolatok Plakát, 1998 Papír. 24 x 41,5 cm Színes plakát a nemzetközi cserkésztalálkozók évének és emblémáinak bemutatásával 1920-1998. A MCSGY tulajdona. Matricasorozat, 1995 Papír. 49 x 22,5 cm Színes matricasorozat a nemzetközi cserkésztalálkozók évének és emblémáinak bemutatásával 1920–1995. A MCSGY tulajdona.

t Rövidítések: M: - magasság SZ: - szélesség Á: - átmérő Ltsz.: - leltári szám GVM - Gödöllői Városi Múzeum MCSGY - Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye Összeállította: Czeglédi Noémi PhD történész-muzeológus Gödöllői Városi Múzeum

105

History of the Hungarian Scouting from 1910 to our Days

Permanent exhibition at the Town Museum of Gödöllő The Collection of the Hungarian Scout Federation, the only national one in Hungary in this field, ceased to exist in 2009, because its building in Tömörkény utca, Budapest undergoes renovating so, the collection had to be relocated. The new place sheltering it will be in Gödöllő, and regarding the history of this town, there is perhaps no better place for the center of the Hungarian scouting. The 4th World Scout Jamboree (the international meeting of boy scouts) in 1933 and the Girl Guide World Meeting (Pax Ting) in 1939 were held here, a scout statue has been erected in the town in 1943 and here lies under a cross with flower-deluce count Paul Teleki, prime minister and chief scout, buried in the cemetery of Máriabesnyő. His grave is a ritual meeting place for the Hungarian scouts. On 20 October 2009, a permanent exhibition opened with the title of “History of the Hungarian Scouting from 1910 to our Days” exposing numerous interesting items from the material of the national collection of the scout movement and from that of the museum of Gödöllő. The first scout groups formed in Hungary in 1910, following the example of the youth movement initiated by the British Robert Baden-Powell (also known as B. P. by his nick name). The Hungarian Scout Federation was founded in 1912. World War I retarded the development of scouting; the number of scouts decreased. The proletarian revolution of 1919, the Hungarian Soviet Republic has put a stop to the movement. Then, in 1920, after the signature of the unjust peace dictate of Trianon, which diminished the territory of Hungary to its third, the movement has gained new momentum. The heyday of the Hungarian scout movement was the interwar period. Scouting revealed to be an excellent method for the moral-religious education of the young and for building up new international relations for Hungary after the peace treaty of Trianon. Important personalities like count Paul Teleki (18791941), the scholar geographer and prime minister of Hungary or Sándor Sík (1889-1963), teacher, poet, author of the Hungarian Scout March and piarist provincial superior gave their support to the cause of scouting. Sándor Sík has also worked out the Hungarian scout pedagogy; his ideas about character-building summarized in the motto ”Be a better man, be a better Hungarian.” were the guiding principles throughout the whole history of Hungarian scouting.

106 Two remarkable events emerge in the history of Hungarian scouting: the jamboree organized in 1933 and the Pax Ting held in 1939. 26.000 scouts coming from 54 countries participated in the jamboree of Göddöllő, and our guests were satisfied with the genuine Hungarian hospitality. The exhibition tries to evoke the atmosphere of the jamboree by maps and publications printed in several languages, souvenirs created for the occasion and by a great number of photos. Gödöllő became host again when the town gave hospitality to the peace meeting (Pax Ting) of the World Association of Girl Guides and Girl Scouts held in August 1939. 4.000 girl scouts came from abroad and from Hungary. B. P. could not attend because of his illness, but he greeted the participants in a letter and praised their exemplary courage to organize the meeting despite the accumulating clouds of war. After World War II in 1948, the Hungarian Communist Party banned and disbanded the scout movement and, by imitating the Soviet pattern, introduced in its stead the pioneers’ movement. Youngsters, who actively took part in the scout movement and seriously committed themselves to its values, have acquired lifelong moral guidance and inspiration preserving the spirit of the movement throughout the years of socialism. Scouting restarted in Hungary in 1989, at the time of the democratic transformation. Nearly 50.000 young persons came into touch with the movement since then. The number of active members is 8.000 and they regularly perform various activities all over the country. In addition to weekly meetings, they take part in tours lasting several days, in summer and winter camping programs and in international events. The force inherent in scouting capable of creating the sense of community, the experience of memorable programs by which the young learn moral values try to remedy the deficiencies of modern society. Initially, the Sport Museum of Budapest collected the relics and documents related to the past of scouting, until the creation in 1994 of the independent Collection of the Scout Federation. This new institute not only continued the collection both from within and without the borders of the country, but also organized meetings and exhibitions. Unfortunately, the building that housed the collection had to be closed in 2009, because it needed renovation. Then, the town of Gödöllő adopted the scout collection: the stock consisting of objects and relics got shelter in the Town Museum of Gödöllő while the stock of books and documents came to be stored in the Town Library and Information Center. On 20 October 2009, a permanent exhibition opened in the Town Museum of Gödöllő selecting from the material of the scout collection and from that of the museum. Furthermore, scholars wishing to do research work concerning the subject of scouting are welcome by the Town Library and Information Center

107 of Gödöllő. Therefore, it is not an exaggeration to say that Gödöllő has already become the center of Hungarian scouting. Exhibits related to scouting in the permanent exhibition of the Town Museum of Gödöllő include among others: • The flag donated by queen Zita in 1925 to a scout group of Kőszeg, • The original letter of Baden-Powell he wrote to governor Miklós Horthy after the jamboree of Gödöllő in 1933, • One of the 256 white stag medals, a one-occasion decoration given to scout officers for excellent organization and execution work done in the jamboree of Gödöllő of 1933, • Drawings of Lajos Márton who was the scouts’ painter, • Reconstruction in part of the one time Scouts’ Shop in 6 Nagy Sándor utca, with many original objects and documents, • Finally, the atmosphere of camping so much characteristic of scout life is evoked by an interior with all the requisites of camping life. • An invitation was announced for the day of opening to follow the scout-path of Gödöllő showing the visitors round the remarkable places related to scout life in Gödöllő. Translated by Róbert Szentes

Kiadta: Gödöllői Városi Múzeum Felelős kiadó: Gaálné dr. Merva Mária múzeumigazgató Nyomta: Sztárstúdió Bt., Gödöllő ISBN 978-963-87880-3-0 ISSN 1218 3059