gd 1 DG G II

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

Brüsszel, 2008. június 3. (05.06) (OR. en) 9669/08 ADD 1

SOC 297

FELJEGYZÉS – KIEGÉSZÍTÉS Küldi: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) Címzett: az EPSCO-Tanács Előző dok. sz.: 9055/08 SOC 261 ADD 1 Tárgy: A pekingi cselekvési platform tagállamok és EU-intézmények általi végrehajtásának áttekintése - A leánygyermekekre vonatkozó mutatók = Tervezet – A Tanács következtetései

A delegációk a mellékletben kézhez kapják a leánygyermekekre vonatkozó mutatókról a szlovén elnökség által készített jelentést. A Coreper 2008. május 20-i ülését követően a szövegben kisebb szerkesztési változtatásokra került sor.

_________________

9669/08 ADD 1

(gu/GU)/gd DG G II

1

HU

MELLÉKLET A pekingi cselekvési platform tagállamok és EU intézmények általi végrehajtásának felülvizsgálata

A LEÁNYGYERMEK A szlovén elnökség jelentése I.

A LEÁNYGYERMEK HELYZETÉVEL ÉS TÁRSADALMI ESÉLYEIVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

1.

Nemzetközi alapdokumentumok

1.1. A leánygyermek jogai, a gyermek jogai és a nők jogai A leánygyermek kérdése a pekingi cselekvési platform (a továbbiakban: platform) nyomon követése során meghatározott, aggodalomra okot adó tizenkét terület egyike; ennek következtében ezt a témát széles körben önálló társadalmi-politikai érdeklődésre számot tartó területként és kiemelt kutatási témaként ismerik el1. A leánygyermeket illető társadalmikulturális esélyek javításának gondolatát a platform következő fejlesztési céljai / stratégiai célkitűzései vetik fel: a leánygyermek bármilyen formában történő hátrányos megkülönböztetésének megszüntetése; a leányokkal szembeni negatív kulturális hozzáállás és gyakorlat megszüntetése; a leánygyermek jogainak előmozdítása és védelme, valamint szükségleteinek és képességeinek fokozott tudatosítása; a leányokkal szemben az oktatás, a készségfejlesztés és a képzés területén tapasztalható hátrányos megkülönböztetés megszüntetése; a leányokkal szemben az egészségügy és a táplálkozás területén tapasztalható hátrányos megkülönböztetés megszüntetése; a gyermekmunka gazdasági célú kihasználásának megszüntetése és a dolgozó fiatal lányok védelme; a leánygyermek elleni erőszak felszámolása; a leánygyermek tudatosságának és a társadalmi, gazdasági és politikai életben való részvételének előmozdítása; a család szerepének megerősítése a leánygyermek helyzetének javításában2.

1 2

A leánygyermek kérdését először a gyermekekkel foglalkozó 1990-es világ-csúcstalálkozó nyilatkozata említi. Az egyenlőséget, a fejlesztést és a békét szolgáló fellépés. Cselekvési platform. Nők Negyedik Világkonferenciája, Peking, Kína, 1995. szeptember http://www.un.org/womenwatch/daw/beijing/platform/index.html.

9669/08 ADD 1 MELLÉKLET

(gu/GU)/gd DG G II

2

HU

A leánygyermek társadalmi esélyeinek és választási lehetőségeinek gyorsabb ütemű növekedése a nők helyzetétől függ3, ugyanakkor meghatározó tényezője is a nők jövőbeli helyzetének. A leánygyermek helyzete összefügg a gyermekek helyzetével. Következésképpen helyzetét és szerepét még mindig egyaránt meghatározzák a gyermekek társadalmi fejlődésére, illetve a nők helyzetére vonatkozó normák. Mivel a jelentés hivatkozásaiban szereplő szakirodalom a leánygyermekeket tekinti a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportnak, erős a társadalmi nyomás az iránt, hogy különálló, ám sokrétű társadalmi csoportnak tekintsék őket, amelyet nagy gonddal és pozitív módon kell kezelni. A leánygyermek helyzetét és esélyeit meg kell különböztetni mind a nők, mind a gyermekek általában vett helyzetétől és esélyeitől, ugyanis a leányokra két irányból is nehezedhet társadalmi elnyomás: gyermekként és nőként. A leánygyermek helyzetéhez és esélyeihez kifejezetten vagy burkoltan kapcsolódó kérdéseket a nőkkel és gyermekekkel foglalkozó két nemzetközi alapdokumentum tárgyalja: a gyermek jogairól szóló egyezmény (a továbbiakban: CRC), és a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (a továbbiakban: CEDAW)4. Ezek a következő területeket ölelik fel: személyes biztonság és épség; egészség (külön kiemelve a szexuális és reproduktív egészséget); egyenlő részesedés az oktatásban és szakképzésben; a korai iskolaelhagyók problémája; a munkaerőpiac feltételei, normái és a bejutás; a tájékoztatáshoz és a tömegtájékoztatási eszközök általi igazságos bánásmódhoz való jog, szem előtt tartva olyan szempontokat, mint pl. a társadalmi előrejutás és a testi, szellemi és szexuális erőszak valamennyi formájával szembeni védelem; védelem fegyveres konfliktusok idején; emberkereskedelem, szexuális kizsákmányolás és visszaélés, egyenlő társadalmi esélyek a fogyatékossággal élők és a társadalmi kisebbségek számára; a csecsemőés gyermekhalandóság csökkentésének szükségessége; valamint a nemek hagyományos szerepeinek és az ehhez kötődő gyakorlatnak a megszüntetése.

3 4

Az ENSZ Közgyűlésének gyermekekkel foglalkozó, 2002. évi 27. rendkívüli ülésszakának megállapítása. A gyermek jogairól szóló egyezmény és a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény a nők helyzetével foglalkozó bizottság által elfogadott, az 1996–2005-ös pekingi cselekvési platform 12 kritikus, aggodalomra okot adó területéről szóló következtetésekben (Gazdasági és szociális osztály, a nők előrejutásával foglalkozó részleg, ST/ESA/304), valamint a leánygyermek bármilyen formában történő hátrányos megkülönböztetésének és az ellene elkövetett erőszaknak a megszüntetéséről szóló dokumentumban a leánygyermekkel kapcsolatban megjelölt két referencia.


(gu/GU)/gd DG G II

3

HU

Az ENSZ stratégiáját és elképzelését szolgáló platform a gyermekeket is sújtó rendkívüli szegénység embertelen körülményeire összpontosít. További célja a gyermekhalandóság visszaszorítása. A millenniumi fejlesztési nyilatkozat5 egyértelműbben állapítja meg a gyermekekkel kapcsolatos célokat. Külön említést tesz a HIV/AIDS következtében árvaságra jutó gyermekekről, valamint azok védelméről, akik aránytalan mértékben szenvednek a természeti katasztrófák, népirtás, fegyveres konfliktusok és más humanitárius vészhelyzetek következményeitől. 1.2. Uniós stratégiai kérdések a gyermek és a leánygyermek helyzetével kapcsolatban Az uniós stratégia a gyermek jogairól szóló közleményre épül. Az Európai Bizottság 2006ban a 2005–2009-es stratégiai célkitűzésekről szóló közleményében6 a gyermekek jogait egyik fő prioritásaként jelölte meg. Kiemelte a gyermekek jogainak és szükségleteinek távlatait és hangsúlyozta a gyermekek gazdasági kizsákmányolásának problémáját. A Bizottság hangsúlyozta, hogy óriási a szakadék a nemzetközi szerződések értelmezései és céljai, valamint a valóságos életben tapasztalható körülmények – szegénység, gondatlanság és a gyermekek jogainak egyéb megsértése – között, amire már az ENSZ gyermekekkel foglalkozó, 2002-es rendkívüli ülésszaka is rámutatott. A Bizottság bemutatta a különböző életkorú gyermekek sajátos szükségleteihez kapcsolódó kritikus területeket. Az első öt életévükben a gyermekeknek leginkább védelemre és egészségügyi ellátásra van szükségük. Öt és tizenkét éves kor között a személyes szükségleteken túlmenően alapvetővé válik az oktatáshoz való jog. A szükségletekhez új felelősségek társulnak, és a serdülőkorban erőteljessé válik a társadalmi részvétel igénye. A közlemény felsorolja továbbá a legkritikusabb társadalmi feltételeket, a már meghozott intézkedéseket és bejelenti az EU jövőbeli prioritásait.

5

6

Az ENSZ Közgyűlése, az ENSZ millenniumi nyilatkozata, ötvenötödik ülés, 2000. szeptember 18. < http://www.scribd.com/doc/209731/2000-UN-United-Nations-MillenniumDeclaration. Az Európai Közösségek Bizottsága, Az EU gyermekjogi stratégiája felé című bizottsági közlemény, Brüsszel, 2006. július 4. COM(2006) 367 végleges.


(gu/GU)/gd DG G II

4

HU

Az uniós stratégia utal a társadalmi-gazdasági és környezeti változásokra, és hangsúlyozza a gyermekeket fenyegető szegénység nagy veszélyét. A dokumentum szerint a 0–15 éves gyermekek 20 százaléka, a 16–24 évesek 21 százaléka él igazságtalan módon viszonylagos szegénységben; összehasonlításul, a szegénység a felnőttek 16 százalékát sújtja. A szegénység különösen a szüleiktől elválasztott és az etnikai közösségekből származó gyermekeket fenyegeti. A rossz társadalmi-gazdasági körülmények kedvezőtlenül befolyásolják a gyermekek saját személyiségükről alkotott felfogását. Az önmagukról alkotott képre és a jövőbeli életkilátásokra gyakorolt káros hatásokat megsokszorozza a rasszizmus, a menekültekkel és a bevándorlókkal szembeni ellenséges fellépés, valamint egyéb erőszakos és megkülönböztető magatartások és cselekedetek, beleértve a szexuális kizsákmányolás minden fajtáját7. „Az EU gyermekjogi stratégiája felé”8 címet viselő bizottsági közleményben tárgyalt kérdések széles skálája az alábbi kategóriákba sorolható: gyermekkereskedelem és prostitúció; a gyermekek elleni erőszak; hátrányos megkülönböztetés; gyermekszegénység; társadalmi kirekesztés, gyermekmunka, valamint egészség és oktatás. A jövőbeli stratégiai irányvonal a leányok, a kisebbségekhez tartozó gyermekek és a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek jogaira irányul9. A Bizottság közleményében a gyermekek és leányok társadalmi-politikai helyzetével kapcsolatos kérdések konkrét célkitűzések köré rendeződnek, amelyek mindegyikéhez intézkedéssorozat tartozik. A dokumentum hivatkozik továbbá a millenniumi fejlesztési célokban10 meghatározott, kiemelt területekre. Az Európai Unió A társadalmi befogadást szolgáló nemzeti cselekvési tervek közös körvonalai és közös célkitűzései című dokumentumban11 célcsoportnak nyilvánította a szegénységben élő gyermekeket. A gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem ezért alapvető fontosságú az erősebb társadalmi kohézió és a fenntartható fejlődés érdekében.

7 8 9 10 11

Ugyanott. Ugyanott. Ugyanott. Milleniumi fejlesztési célok,

(gu/GU)/gd DG G II

5

HU

Bár az uniós tagállamok többsége elismeri ezeket a tényeket, és már rendelkezik a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés kezelését szolgáló politikával, vagy jelenleg indít ilyet, ezek a politikák a végrehajtás igen eltérő szakaszaiban vannak, és az eredmények rendkívül különbözőek. A Szociális Védelmi Bizottság 2008-ban jóváhagyta a Gyermekszegénység és gyermekjólét az Európai Unióban című jelentést12, amely három részből áll:

I. Az Európai Unióban létező gyermekszegénység és társadalmi kirekesztés értékelő áttekintése; II. A gyermekszegénység és gyermekjólét politikai nyomon követése és felmérése az uniós tagállamokban; III. Összegzés és a mutatókért felelős alcsoport javaslata a gyermekszegénység és gyermekjólét uniós és országos szintű nyomon követésének és felmérésének javításáról szóló, a Szociális Védelmi Bizottság által kiadandó több ajánlásra.

A jelentés célja annak bemutatása, hogy a jelenlegi, közösen elfogadott uniós mutatók és a hozzájuk kapcsolódó statisztikák hogyan használhatók fel egy kérdés megvizsgálására és hogyan járulhatnak hozzá a kölcsönös tanulási folyamathoz. A jelentés azonban sajnos nem választja el a leánygyermek-szegénység problémáját az általában vett gyermekszegénységtől.

Az európai unióbeli leánygyermekekkel foglalkozó szövegek áttekintése után általánosságban megállapítható, hogy igen kevés az olyan dokumentum, amely kifejezetten az unióbeli leánygyermekek problémáját és helyzetét vizsgálja. Az uniós szinten elfogadott dokumentumok többsége általánosságban foglalkozik a gyermekek helyzetével. A jövőben kiemeltebben kell foglalkozni a leánygyermek helyzetével, és a kérdést önálló témaként tárgyaló dokumentumokat kell készíteni és elfogadni.

12

A szociális védelemmel foglalkozó bizottság mutatókért felelős alcsoportja, Gyermekszegénység és gyermekjólét az Európai Unióban, 2008. január 17.


(gu/GU)/gd DG G II

6

HU

2.

A leánygyermekkel kapcsolatos koncepciók kidolgozása

2.1. A leánygyermek helyzetéről és jogairól folytatott korábbi viták áttekintése A nők helyzetével foglalkozó bizottság 1998-ban, a 42. ülésén ismételten megerősítette a platform leánygyermekekről szóló, IV.L. fejezetét13, és más nemzetközi normatív dokumentumokkal14 összhangban javaslatokat fogalmazott meg a stratégiai célkitűzések15 megvalósításának felgyorsítására. A javasolt alapelveket a nők helyzetével foglalkozó bizottság által elfogadott, az 1996–2005-ös pekingi cselekvési platform 12 kritikus, aggodalomra okot adó területéről szóló következtetések elnevezésű dokumentum16 körvonalazza. A leánygyermek emberi jogainak előmozdítását és védelmét az alábbi sorrendben tárgyalják: ·

a gyermekkereskedelem, gyermekprostitúció és -pornográfia megelőzése és felszámolása,

·

a serdülőkorú leányok és fiatal anyák helyzetére történő összpontosítás,

·

a kulturális hozzáállások változásainak nyomon követése,

·

a bűnüldöző és igazságszolgáltatási rendszerek tisztviselőinek szánt tudatosságnövelő kampányok és nemekkel kapcsolatos képzések, amelyek a gyermekek – különös tekintettel a leánygyermekekre – jogaival foglalkoznak,

13 14

15 16

A Nők Negyedik Világkonferenciájának jelentése, Peking, 1995. szeptember 4–15., E.96.IV.13. sz. ENSZ-kiadvány, I. fejezet, 1. határozat, II. melléklet. Az emberi jogokról szóló világkonferencia által elfogadott bécsi nyilatkozat és cselekvési program, a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény és a gyermek jogairól szóló egyezmény. Lásd e tanulmány 1.1. szakaszát: A leánygyermek jogai, a gyermek jogai és a nők jogai. A nők helyzetével foglalkozó bizottság által elfogadott, az 1996–2005-ös pekingi cselekvési platform 12 kritikus, aggodalomra okot adó területéről szóló következtetések, Gazdasági és szociális osztály, a nők előrejutásával foglalkozó részleg, 67–75. o., ST/ESA/304.


(gu/GU)/gd DG G II

7

HU

·

a leányok és a fiúk által a fejlődéshez nyújtott hozzájárulás elismerése és előmozdítása,

·

a leányok és fiúk számára azonos élelmezési, oktatási és egészségügyi ellátás biztosítása.

A leánygyermek helyzetének javítását célzó javaslatok a társadalmi élet alábbi területeihez kapcsolódnak: a leánygyermek oktatása és jogainak érvényesítése; a leányok egészségügyi szükségletei; fegyveres konfliktusokban érintett leányok; emberkereskedelem, beleértve a prostitúciót és a szexuális kizsákmányolás egyéb formáit; a munka és a leánygyermek. Szem előtt kell még tartani, hogy a nők helyzetével foglalkozó bizottság által elfogadott, a kritikus, aggodalomra okot adó területekről szóló következtetések oktatással foglalkozó fejezete az alábbi különleges szükségletekkel rendelkező leánycsoportokat sorolja fel: a bevándorló családokból származó leányok, a menekült és lakóhelyüket elhagyni kényszerülő leányok, az etnikai kisebbségekhez és az őslakossághoz tartozó leányok, az árva és a fogyatékossággal élő leányok. Az egyik megállapítás a leánygyermek helyzetének és társadalmi fejlődésének átfogó megközelítését hangsúlyozza. Külön kiemeli a nemekkel kapcsolatos meglévő sztereotípiák leépítésének problémáját. Az Európai Unióban a gyermekekre és a fegyveres konfliktusokra vonatkozó uniós iránymutatások foglalkoznak a gyermekek és a leánygyermek helyzetével fegyveres konfliktusok esetén. A dokumentumot a Tanács emberi jogi munkacsoportja (COHOM)17 készítette, és előterjesztésére a Tanács 2003. decemberi ülésén került sor. Az iránymutatások javaslata, hogy konfliktusok esetén és a konfliktusokat követő helyzetekben ismerjék el a leánygyermek rendkívüli kiszolgáltatottságát, konkrétan a gyermekek ellen elkövetett szexuális és nemi alapú erőszak – ami a fegyveres konfliktusokra jellemző bűncselekmény – nyomon követése révén18. A fegyveres konfliktusok által érintett lányokra vonatkozó kötelezettségvállalás fő oka az Unión kívüli többoldalú politikához kapcsolódik.

17 18

15634/03. http://www.essex.ac.uk/armedcon/story_id/000165.pdf. A lányokon kívül az alábbiakra kell még figyelmet fordítani: menekültek, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők, a családjuktól elválasztottak, az elrabolt személyek, a HIV/AIDS fertőzöttek, a fogyatékossággal élők, a szexuális kizsákmányolással fenyegetettek és a fogva tartottak.


(gu/GU)/gd DG G II

8

HU

A leánygyermek helyzetével és a társadalmi fejlődéssel foglalkozó legutóbbi ENSZdokumentumok a szakértői csoport 2006. szeptemberi ülésének és a nők helyzetével foglalkozó bizottság 51. ülésének eredményei. „A leánygyermek bármilyen formában történő hátrányos megkülönböztetésének és az ellene elkövetett erőszaknak a megszüntetéséről” szóló jelentés19, amelyet a szakértői csoportnak a nők előrejutásával foglalkozó részlege készített, megemlít néhány, a leánygyermeket érintő rendkívül rossz körülményt. A káros hagyományos gyakorlatokat, a szexuális visszaélést és a kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolást súlyos erőszakos cselekménynek minősítették. A platformmal kapcsolatban megállapították, hogy a lányokat már a legfiatalabb életkoruktól kezdve fenyegeti a megkülönböztetés és az erőszak, és kisebb mértékben jutnak hozzá a szociális javakhoz, mint a fiúk. Hivatkoztak a platform tízéves áttekintéséről szóló főtitkári jelentésre, és kiemelték az alábbi témákat: a középfokú oktatáshoz és a munkalehetőségekhez való hozzájutás, a gyermekek által nyújtott szexuális szolgáltatások betiltása és a leánygyermek helyzetére vonatkozó adatgyűjtés javítása. A 2005-ös világ-csúcstalálkozónak a leánygyermekről szóló 60/141. sz. határozata az egészség és a szexuális egészség kérdését az oktatáshoz való hozzájutással párhuzamosan említi. Annak érdekében, hogy a leányok megszerezzék a képességeik teljes mértékű kibontakoztatásához szükséges oktatást, tudást, készségeket és lehetőségeket, az intézkedések kereteként az emberi jogi megközelítésnek kell szolgálnia. A leánygyermeket mint társadalmi csoportot a legláthatatlanabb társadalmi egységnek és így az emberi fejlődés során elhanyagoltnak tekintik. A leányok jogaival foglalkozó két legfontosabb nemzetközi eszköz, a CRC és a CEDAW végrehajtására nem kerül sor a megfelelő módon. A leánygyermekek helyzetét regionális és helyi feltételek határozzák meg, ezért nem elegendő állami szinten foglalkozni a kérdéssel. A fenti dokumentum20 egyik legfontosabb megállapítása az életkor szerinti szegmentációra vonatkozik, ugyanis megerősíti, hogy számos intézkedés vagy a fiatal gyermekeket (korai beavatkozás) vagy az idősebb serdülőkorúakat (felzárkóztató beavatkozás) támogatja.

19 20

A leánygyermekről szóló jelentés: EGM/Girl Child/2006/REPORT. www.un.org/womenwatch/daw/egm/elim-disc-viol-girlchild/EGM%20Report_FINAL.pdf Ugyanott.


(gu/GU)/gd DG G II

9

HU

Következésképpen a 6 és 14 év közötti, kockázatnak kitett leányok jelentős része kimarad az intézkedésekből. A jelentés a házimunkát és a HIV/AIDS járványokat a leánygyermek jólétét érintő tényezőnek tekinti, és hangsúlyozza, hogy szélesebb körben a globalizáció is hátrányos hatást gyakorol a leányok helyzetére. Az egyenlőtlen kereskedelmi és gazdasági politikák fokozzák a szegénységet és a világméretekben tapasztalható jövedelmi különbségeket, míg az egész világra kiterjedő reklámkampányok gyakran kereskedelmi cikként kezelik a nőket, és így kedvezőtlenül befolyásolják a leányok önértékelését. „A leánygyermek bármilyen formában történő hátrányos megkülönböztetésének és az ellene elkövetett erőszaknak a megszüntetéséről” szóló dokumentum kitér a marginalizálódott leánycsoportokra, és hangsúlyozza, hogy a politikáknak, jogszabályoknak és programoknak tükrözniük kell a súlyos és többszörös formában létező megkülönböztetés és erőszak veszélyét. Az alcsoportok között a dokumentum megemlíti a leszbikus leányokat, ami az egyéb elemzett forrásokhoz viszonyítva igen jelentős tény. A jelentésben21 tárgyalt másik kérdés a leánygyermek helyzetét meghatározó tényezők. A megállapítás szerint nemzeti és alsóbb szinteken egyaránt adatokat kell gyűjteni, elemezni és terjeszteni a leányok konkrét csoportjait érintő sajátos kihívásokról. Az adatokat nem és életkor szerint egyaránt bontani kell. A bontást az alábbiak szerint kell elvégezni:

· 1 év alatti

- csecsemőkor

· 1-4 éves kor

- kisgyermekkor

· 5-9 éves kor

- gyermekkor

· 10-14 éves kor - korai serdülőkor · 15–18 éves kor - késői serdülőkor A nők helyzetével foglalkozó bizottság 51. üléséről készült jelentés ismertette „A leánygyermek bármilyen formában történő hátrányos megkülönböztetésének és az ellene elkövetett erőszaknak a megszüntetéséről szóló, elfogadott következtetéseket”22, és a Gazdasági és Szociális Tanács általi intézkedést kezdeményezett.

21 22

Ugyanott. Gazdasági és Szociális Tanács, hivatalos nyilvántartás, 2007., 7. kiegészítés, (E/2007/27 E/CN.6/2007/9).


(gu/GU)/gd DG G II

10

HU

Többek között a szegénység, az oktatás, a nemekkel kapcsolatos sztereotípiák, az egészség, a gyermekmunka, a fegyveres konfliktusok, a leányoknak nyújtott humanitárius segítség, az erőszak és a hátrányos megkülönböztetés, valamint a rendkívül kockázatos helyzetben levő leányok problémájáról van szó. A dokumentum a leánygyermek helyzetét érintő, hátrányosan megkülönböztető társadalmi feltételek javítására vonatkozó felvetéseket tartalmaz, többek között az alábbiak tekintetében: ·

a leányok oktatásának félbeszakadását magyarázó okok, köztük az alapvető okok kutatása,

·

a formális és nem formális oktatás szerepe a szegénység felszámolásában, különösen a lemorzsolódók és a szegénységben élők esetében,

·

a leányok jobb hozzáférése az információs és kommunikációs technológiához (IKT),

·

a kormányok és valamennyi érintett szereplő közötti együttműködés és párbeszéd,

·

a nemekkel kapcsolatos sztereotípiák, az előítéletek és az erőszak ábrázolása a tömegtájékoztatási eszközökben, az egyenlőség elve alapján,

·

a megfelelő élelemre és táplálkozásra fordított különleges figyelem,

·

a serdülőkorúak sajátos igényeire fordított figyelem, beleértve a táplálkozási zavarokkal kapcsolatos felvilágosítást és a szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos kampányokat,

·

a leányoknak és fiúknak biztosított tanácsadás a párkapcsolatokról, a szexuális és reproduktív egészségről és a szexuális úton terjedő fertőzésekről, többek között a HIV/AIDS-ről,

·

a korai terhesség megelőzése és a leányok és fiúk egyenlő jogainak és felelősségének hangsúlyozása,

·

érdekvédelem és a leányok bármilyen formában történő hátrányos megkülönböztetésének és az ellenük elkövetett erőszaknak a megszüntetését célzó, a jogokon alapuló tudatosságnövelő programok;


(gu/GU)/gd DG G II

11

HU

·

a tisztességes munkához való hozzájutás, egyenlő javadalmazás, védelem a gazdasági kizsákmányolással, a hátrányos megkülönböztetéssel, a szexuális zaklatással és a munkahelyi erőszakkal és visszaélésekkel szemben, beleértve a gyermekmunka legrosszabb formáinak (kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolás, rabszolga jellegű gyakorlatok, kényszer- és rabszolgamunka, emberkereskedelem és a gyermekmunka veszélyes formái) megszüntetését célzó nemzeti cselekvési terveket,

·

a leányok szabad véleménynyilvánítási jogának előmozdítása, és ösztönzésük a döntéshozatali folyamatokban való részvételre.

A nők helyzetével foglalkozó bizottság 51. ülésén folytatott általános vita során az Európai Unió nyilatkozatában rámutatott a nemek közötti kinyilatkoztatott és törvényes egyenlőség és a társadalmi valóság közötti különbségre23. Európában sajátos jellegű a hátrányos megkülönböztetés, ugyanis a leányok formális iskoláztatása magasabb szintű, mint a fiúké, ez azonban nem tükröződik a szakképzésben és a munkaerőpiacon a nők megfelelő elhelyezkedésében. A politikák és programok megfelelően foglalkoznak egyes, aggodalomra okot adó területekkel, meg kell említeni például a Daphne programot, amely a gyermekek ellen elkövetett erőszak elleni küzdelemről szól. Összegzésképpen hivatkozunk a Bizottság Befektetés az emberekbe 2007–2013 elnevezésű programjára24, de a leánygyermek helyzetéről és társadalmi fejlődéséről folytatott vitában való uniós felszólalás középpontjában a kérdés ágazatközi dimenzióinak, valamint a szegénység elnőiesedése elleni küzdelemben a szexuális és reproduktív egészség jelentőségének hangsúlyozása áll.

3.

A leánygyermek helyzetét tükröző mutatók kialakítására és értelmezésére vonatkozó iránymutatások

3.1. A mennyiségi adatbázisok megerősítése és kialakítása A meglévő mennyiségi adatbázisok (Eurostat, WHO, HBSC, OECD PISA) megerősítése és kialakítása során alkalmazott kritériumok:

23 24

A nők helyzetével foglalkozó bizottság 51. ülésén folytatott általános vita során az Európai Unió által adott nyilatkozat. New York. 2007. február. A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Befektetés az emberekbe – Közlemény a humán és szociális fejlesztést célzó tematikus programról és a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervről – COM/2006/0018 végleges.


(gu/GU)/gd DG G II

12

HU

·

az adatok rendelkezésre állása és összehasonlíthatósága,

·

az aggodalomra okot adó területek tekintetében az adatok tárgyhoz tartozása,

·

életkor szerinti bontás a gyermek CRC szerinti meghatározása alapján (18 éves korig),

·

életkor szerinti bontás a szakértői javaslat25 alapján (10–15 és 16–24 éves korig),

·

az összegyűjtött adatok időszerűsége.

Meg kell említeni, hogy a leányok életének bizonyos területeit nem könnyű sem mennyiségi, sem minőségi mutatókkal meghatározni, mivel ehhez nem léteznek tudományosan egységesített és elfogadott módszertani eszközök. A tömegtájékoztatási eszközökben és az iskolai tankönyvekben alkalmazott, nemekhez kapcsolódó sztereotípiák a szociológiai kutatás ismert területei, de nincsenek megállapított normák. Ugyanez mondható el az esetlegesen ártalmas média- és IKT-tartalomról, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, ugyanis az esetlegesen ártalmas fogalma országonként eltérő. A leányok jogainak megsértéséhez kötődő, rendkívül problematikusnak tartott egyéb területekre vonatkozóan – pl. a leányok ellen elkövetett erőszak – nem létezik egységes adatgyűjtés. 3.2. Az aggodalomra okot adó területek kiválasztása Az aggodalomra okot adó területek kiválasztása a leánygyermek jogainak szempontjából történt. A mutatószámokkal lefedett témakörök és területek azok, amelyeket a bemutatott dokumentumok a leggyakrabban kiemelnek (lásd a II.1.1. fejezetet). A vizsgált normatív dokumentumok felvetéseiben és érveiben szerepel néhány, a mutatószámok kialakítása során mérlegelendő kritérium: társadalmi befogadás, társadalmi kirekesztés, a társadalmilag és az önmagáról alkotott kép szembeállítása, a társadalmi kompetencia és a hagyományos szerep szembeállítása.

25

Lásd a leánygyermek bármilyen formában történő hátrányos megkülönböztetésének és az ellene elkövetett erőszaknak a megszüntetéséről szóló jelentést. A leánygyermekről szóló jelentés: EGM/Girl Child/2006/REPORT. www.un.org/womenwatch/daw/egm/elim-disc-viol-girlchild/EGM%20Report_FINAL.pdf


(gu/GU)/gd DG G II

13

HU

3.3. A háttér A mutatószámok kialakítására a leánygyermek helyzetével és társadalmi esélyeivel foglalkozó különböző nemzeti és uniós politikák, társadalmi-kulturális normák, valamint fejlesztési stratégiák elemzése alapján került sor. Mivel a leánygyermek helyzete és társadalmi esélyei nem szerepelnek kellő súllyal a meglévő uniós dokumentumokban és stratégiai irányvonalakban, igen lényeges, hogy e területen mutatókat alakítsanak ki. Orvosolni kell az uniós társadalmi-politikai szférában a leánygyermek képviseletének hiányát.

II.

A LEÁNYGYERMEK HELYZETÉRE ÉS TÁRSADALMI ESÉLYEIRE VONATKOZÓ MUTATÓK

1.

A mutatók kialakítása

1.1

Tárgy, témakör és módszer Figyelembe véve az ENSZ által 1995-ben Pekingben rendezett Nők Negyedik Világkonferenciáján kialakított cselekvési platformban megállapított stratégiai célkitűzéseket26, a nők helyzetével foglalkozó bizottság által elfogadott, a pekingi cselekvési platform kritikus, aggodalomra okot adó területeiről szóló következtetéseket és a leánygyermek bármilyen formában történő hátrányos megkülönböztetésének és az ellene elkövetett erőszaknak a megszüntetéséről szóló, elfogadott következtetéseket, továbbá szem előtt tartva az egyéb, közvetetten elemzett anyagokat, a leánygyermekkel kapcsolatos kiemelt témakörök az alábbiak: egészség, reproduktív és szexuális egészség; oktatás; kulturális magatartások és gyakorlatok (hátrányosan megkülönböztető és megkülönböztetéstől mentes megnyilvánulások és magatartás); erőszak, szexuális erőszak és szexuális kizsákmányolás; emberkereskedelem; munka; fegyveres konfliktusokban érintett leányok; aktív részvétel a politikai és társadalmi életben; kisebbségek, különös tekintettel a szegényekre.

26

Lásd az 1.1. részt.


(gu/GU)/gd DG G II

14

HU

Az Európai Unióban27 a leánygyermekkel kapcsolatos társadalmi megnyilatkozás a következő területeket ölelheti fel: reproduktív és szexuális egészség; oktatás; kulturális magatartások és gyakorlatok; emberkereskedelem, erőszak és szexuális kizsákmányolás; fegyveres konfliktusokban érintett leányok. Az első három témakör kiemelten a legfontosabb. A kiválasztás két megfontoláson alapul: egyrészt a megbízható statisztikák rendelkezésre állásán, másrészt pedig egyes idetartozó kérdéseknek – szegénység, erőszak, kulturális kisebbségek jelenléte – a kiválasztott területek értelmezésébe való bevonásának lehetőségén. Továbbá a leánygyermekek munkáját meghatározó tényezők és társadalmi részvételük is bekerülnek így a vizsgálatba. A mutatók a vonatkozó társadalmi-kulturális platformon alapulnak. Elemzésük és értelmezésük a megszerezhető adatbázisokból, a szakértői tanulmányokból és az e tanulmány céljából készített kérdőívre adott válaszokból származik. A mutatók mind mennyiségi, mind minőségi információkból állnak össze. Az alapvető elgondolás a különböző statisztikák kombinálása a leánygyermek helyzetének minőségi elemzése és értelmezése céljából. Ezt a szemléletet két tényező támasztja alá, egy tapasztalati és egy tudományos tényező. A leánygyermek helyzetére vonatkozó mutatóknak sokkal összetettebb jellegűnek kell lenniük, mint a nők helyzetére vonatkozóknak. A leánygyermek életének és esélyeinek számos vetületét igen kisszámú mutató segítségével kell vizsgálni, míg a nők helyzetét több különböző perspektívából tekintik át, és ezek mindegyikét külön-külön elemzik. A mennyiségi adatok továbbá betekintést nyújtanak a probléma bizonyos vonatkozásaiba, más vetületeit azonban nem jellemzik. A leánygyermek életének és esélyeinek valamely adott területébe történő betekintésnek – két különböző adatsor kombinálása révén végzett – strukturálásával a helyzet egészének összetettebb értékelését kapjuk a további döntéshozatalt szolgáló iránymutatások nyújtása végett.

27

A platformhoz kötődő alábbi két forrás szolgál referenciaként: A nők helyzetével foglalkozó bizottság 51. ülésén folytatott általános vita során az Európai Unió által adott nyilatkozat. New York. 2007. február; és az Európai Parlament állásfoglalása a pekingi cselekvési platformot követő intézkedésekről (2000/2020(INI).


(gu/GU)/gd DG G II

15

HU

1.2. A mutatók meghatározása és rendeltetése Az első mutató: Szex- és párkapcsolati felvilágosítás: a szexualitással kapcsolatos felvilágosítás paraméterei az (alap és középfokú) oktatásban A szexuális és reproduktív egészség javítása kiemelt szerepet játszik a leánygyermek helyzetének és választási lehetőségeinek társadalmi alakulásában. Ennek módja a szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos intézkedésekből való egyenlő részesedés biztosítása, a szexualitás különböző vetületeiről nyújtott felvilágosítás és a modern népesedéspolitikák. A szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos intézkedések közé tartozik a szexuális úton terjedő fertőzésekkel, a nem kívánt vagy nem tervezett terhességgel és a gyermek- és anyahalandósággal szembeni védelem. A megelőzés azonban sokkal szélesebb körű és kevésbé nyilvánvaló hatásokat is gyakorol a leánygyermek jogaira. A felvilágosított, öntudatos és jogaik birtokában levő leányok inkább szembe tudnak szállni a szexuális visszaéléssel, és jobban felismerik a szexuális kizsákmányolás és bűncselekmények veszélyét28. A felvilágosított és jogaik birtokában levő leányoknak a szexuális és reproduktív egészségükhöz kapcsolódó további jellemvonása az önmagukról alkotott kedvező, a tárgyiasulástól mentes kép. A szexuális és reproduktív egészség a leányok önbecsülésének, önszemléletének és valóságos egyéniségük kialakulásának módját is befolyásolja. A szexuális felvilágosítás hatással lehet a leányok és fiúk viszonyára, a köztük lévő tiszteletre, elismerésre és erőviszonyokra, és így meghatározó tényezője lehet a leányok befogadásának és részvételének a hasonló helyzetűek csoportjában, az iskolában és szélesebb értelemben a társadalomban.

28

Amint azt a leánygyermek bármilyen formában történő hátrányos megkülönböztetésének és az ellene elkövetett erőszaknak a megszüntetéséről szóló – a szakértői csoportnak a nők előrejutásával foglalkozó részlege által, az UNICEF-fel együttműködve készített – jelentése megállapítja, a fiúk és férfiak szocializálódása gyakran a nők és leányok szexuális és reproduktív életének az ellenőrzésére összpontosul. A női szexualitás elnyomása, többek között a női szüzesség és termékenység túlzott hangsúlyozása, sokszor a leányok hátrányos megkülönböztetésének és alávetésének hajtóereje.


(gu/GU)/gd DG G II

16

HU

A társadalmi-gazdasági leértékelődés és a szegénység a szexuális és reproduktív egészség tekintetében is meghatározója a szegény leányok helyzetének29. Mivel a szegény vagy szegény családokból származó leányok kevésbé felvilágosítottak és kevésbé jutnak hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz és programokhoz, gyakrabban válnak nagyon fiatalon anyává. Ennek következtében családjuk még jobban elszegényedik, és a nem kívánt, nem tervezett vagy túl korai terhesség a szegénység ördögi körének fontos elemévé válik. A problémát tovább súlyosbítja az a tény, hogy sokszor a korai terhesség és anyaság az oka az iskolaelhagyásnak. A szegénység elnőiesedésének távlata további fontos érv a szexuális és reproduktív egészség megelőző szerepének hangsúlyozása mellett. A szegény leányokon kívül a korai terhesség és anyaság által érintettek szegmensén belüli legkiszolgáltatottabb csoport a serdülőkorúak. Bebizonyosodott, hogy a 15–19 éves korú lányok gyakran nagy szexuális és reproduktív kockázatot vállalnak. A Population Action International (PAI) jelentése megerősítette, hogy ebben az életkorban a terhesség mind a fiatal anya, mind a gyermek halálát okozhatja30. Az első mutató olyan paraméterekből (helyzet, iskolai tantárgyak, témakörök, előírások, felelős intézmények, célcsoportok, vallási és világnézeti hatás, felügyelet, a lányok és fiúk felfogása) áll, amelyekkel az uniós tagállamokban nyújtott iskolai felvilágosítás értékelhető, és a minősége meghatározóit jelenti. A mutató célja a szexuális felvilágosítás javítása és/vagy a tagállamok iskoláiban a szexuális felvilágosítás felügyeletét szolgáló eszközök továbbfejlesztése. A mutató az IPPF (International Planned Parenthood Federation – Nemzetközi Családtervezési Szövetség) és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) által közzétett, Szexuális nevelés Európában – Politikai és gyakorlati útmutató31 című kutatás és tanulmány, valamint a HBSC-ből (Health Behaviour in School-aged Children – Az iskoláskorú gyermekek egészségi magatartása) származó, integrált, összehasonlítható adatok32 alapján készült.

29

30 31 32

Population Action International, Túlélési intézkedés: A nőket érintő szexuális és reproduktív kockázat kiszámítása, . Ugyanott. http://www.epha.org/ http://www.hbsc.org/


(gu/GU)/gd DG G II

17

HU

A második mutató: A saját testről alkotott kép: a leányok és fiúk elégedetlensége saját testükkel A leányok átveszik a testtel és a szexualitással kapcsolatos társadalmi-kulturális magatartásokat, normákat és elveket, és azokat saját testükre és szexualitásukra vonatkozó, saját maguk által kirótt kényszerként kezelik.

A leányok gyakran kizárólag úgy tekintenek saját testükre mint szexuálisan érdekes és izgató tárgyra, amelyet a párkapcsolatokban felhasználhatnak. Amint azt a fiatalok súlyproblémáival foglalkozó tanulmány megjegyzi: „A leányok egyre inkább elsődlegesen vonzóeszköznek tekintik a testüket..."33 A saját testről alkotott kép más vonatkozásban is alapvető szerepet játszhat a leánygyermek egészségében, nevezetesen a táplálkozási zavarokban. A testkép és a súly kapcsolata magyarázatot igényel. A táplálkozási zavarok gyakran a bulimiához és az anorexiához kapcsolódnak, bár a túlsúly problémája, amelynek többnyire pszichológiai és pszichoszociális gyökerei is vannak, egyre jelentősebbé válik. A túlsúly gyakran az egészségtelen étkezési szokások következménye, amelyek szintén összefüggenek a társadalmi-gazdasági helyzettel. Azok a fiatalok, akik olyan mértékben küzdenek a túlsúllyal, hogy beszélni sem tudnak róla, „általában nem a felső társadalmi-gazdasági csoportokból érkeznek”34. A saját testről alkotott képre vonatkozó második mutató 15 éves, saját testükkel elégedetlen leányok és fiúk adatait tartalmazza. Bár a mutató alapvetően a fiúk és leányok által saját magukról alkotott rossz kép problémájával foglalkozik, további célja, hogy rámutasson arra, hogy kapcsolat van az egészségügyi ellátás és az önkép között, ugyanis az egészséget teljes testi, szellemi és társadalmi jólétként határozhatjuk meg35. A 15 éves leányok és fiúk testsúlyukkal és testtömegindexükkel való elégedetlenségére vonatkozó adatok összehasonlítása azt mutatja, hogy az önkép attól függetlenül negatív lehet, hogy a leányok vagy fiúk túlsúlyosak, normál testalkatúak vagy túl soványak. 33

34 35

Mulvihill, C. Németh, A. és Vereecken, C. „Body image, weight control and body weight” (Testkép, súlykontroll és testsúly), lásd: Young people’s health in context, HBSC 2001/2002, . Ugyanott. A nők helyzetével foglalkozó bizottság által elfogadott, a pekingi cselekvési platform kritikus, aggodalomra okot adó területeiről szóló következtetések, a nőkkel és egészséggel foglalkozó ülés.


(gu/GU)/gd DG G II

18

HU

Ezen összefüggés elemzése igen lényeges, ugyanis érvként szolgálhat a leányokról és fiatal nőkről alkotott, kulturálisan erőltetett és rendkívül romboló hatású képekkel szemben, amelyek étkezési zavarokhoz vezethetnek, és ronthatják a testképről, szexuális vonzóerőről és életképességről alkotott saját felfogást; mindezek fontos szerepet játszanak a leánygyermek szexuális egészségében. A mutatószám kialakítására a Testkép, súlykontroll és testsúly HBSC-adatbázis alapján került sor: Testtömegindexük alapján túlsúlyos fiatalok nem és életkor szerinti bontásban (13 és 15 éves), valamint a Testsúlyukkal elégedetlen fiatalok nem és életkor szerinti bontásban (11, 13 és 15 éves)36. A harmadik mutató: Iskolai eredmények: 15 éves diákok matematikából és természettudományokból nyújtott teljesítményének, valamint a természettudományok, matematika, számítástechnika, tanárképzés és módszertan területén a felsőoktatásban részt vevő leányhallgatók arányának összehasonlítása Bár a leányok átlagosan jobban teljesítenek az iskolában, mint a fiúk, az egyes iskolai területek alapján vizsgálva a nemek szerinti szegregáció fennáll. Az iskoláztatással, tanulással, munkahely- és pályaválasztással kapcsolatos hagyományos hiedelmek és gyakorlatok megerősítik a nemekhez kötődő szerepeket. A nemek szerinti különböző tehetségekre és képességekre vonatkozó tartós előítéletek már egészen fiatal korban jelentkeznek, és súlyosan befolyásolhatják számos leány választási lehetőségeit. A leánygyermek bármilyen formában történő hátrányos megkülönböztetésének és az ellene elkövetett erőszaknak a megszüntetéséről szóló, elfogadott következtetéseknek az oktatással és képzéssel foglalkozó része felkínál néhány javaslatot, többek között a leányok és fiúk érdekeinek, valamint a nem hagyományos foglalkozási területekre történő bevonásuknak az előmozdítását és támogatását.37

36 37

http://www.hbsc.org/ A nők helyzetével foglalkozó bizottság által elfogadott, a pekingi cselekvési platform kritikus, aggodalomra okot adó területeiről szóló következtetések, a nőkkel és egészséggel foglalkozó ülés.


(gu/GU)/gd DG G II

19

HU

A mutató két adatsort és ezek összehasonlítását tartalmazza. Ez utóbbi a leányok és fiúk természettudományi és matematikai teljesítményében, valamint az ilyen irányú oktatásban részt vevő leányok és fiúk számában mutatkozó – a felsőoktatásban részt vevő női hallgatók százalékában kifejezve – különbségek átlagát állítja szembe. A két adatsor az adatok eltérő jellege és (az adatok rendelkezésre állásától függően) az általuk lefedett évek eltérése miatt ebben a formában a számok értékelésével nem hasonlítható össze. Az összehasonlító értelmezés azonban alkalmazható, mivel az iskolai teljesítmények és eredmények számokban kifejezett értékein alapul. Az iskolai eredmények mutatója azt jelzi, hogy a felsőoktatásban (ISCED 5-6) részt vevő leányok aránya viszonylag alacsony a természettudományos és matematikai képességeikhez viszonyítva. A leányok aránya az oktatásban sokkal kisebb, mint azt a természettudományos és matematikai területen nyújtott teljesítményük alapján várni lehetne. A leányok képességei és az adott területeken ténylegesen tanulmányokat folytató leányok száma közötti ellentmondás később is hatással van a leányok életére. Befolyásolja a leányok és fiatal nők pályaválasztását. A mutató célja, hogy segítsen csökkenteni a leányok alacsony arányát egyes oktatási területeken. A leányok teljesítményének és az általuk hozott vagy rájuk kényszerített döntéseknek az összehasonlítását érvként lehet felhasználni a nem hagyományos tanulmányi/szakmai területek választásának elmozdításához. A mutató két adatbázisra épül. A leányok természettudományos és matematikai területen nyújtott teljesítményét a 2006 OECD PISA kutatási tanulmány38 ismerteti. Az ISCED 5-6 szintű tanulmányokban részt vevő leányok aránya az Eurostat 2005-re érvényes kutatásából39 származik.

38 39

http://www.pisa.oecd.org/ http://epp.eurostat.ec.europa.eu/


(gu/GU)/gd DG G II

20

HU

2. A mutatók alkalmazása a leánygyermek helyzetéről és előrejutásáról készült felmérésben 2.1. 1. mutató – szexuális és párkapcsolati felvilágosítás: a szexualitással kapcsolatos felvilágosítás paraméterei az (alap és középfokú) oktatásban A szexuális és párkapcsolati felvilágosítás paraméterei40 Milyen státusszal bír a felvilágosítás?

kötelező

Ki a felelős nemzeti szerv?

Oktatási Minisztérium

nem kötelező

Bevonnak-e nem kormányzati szerveket?

IPPF

Hogyan valósul meg a felvilágosítás?

egy adott tárgy tantervén belül

független tantárgyként

Mely tárgy tantervén belül?

biológia

szociológia

Ha független tantárgyként, melyik az?

(a tárgy megnevezése)

A felvilágosítást befolyásolja-e nemzeti ideológia vagy ismeretelméleti felfogás?

nem

A felvilágosítást befolyásolja-e a vallás?

nem

Egészségügyi Minisztérium

egyéb:

egyéb: etika

filozófia

társadalomtudomány

egyéb/

video

egyéb:

egyházi személyek

mások:

egyebek:

igen az alábbiakat: igen az alábbiakat:

Milyen módszerekkel zajlik a nevelés?

formális

interaktív

Mi biztosítja a felvilágosítás megfelelőségét?

értékelés/ellenőrzés

Kik az oktatók, nevelők?

tanárok

egymástól tanulás

szerepjáték minimumszabályok

orvosok

ápolók

nem kormányzati szervek munkatársai/ szakemberek

Mely kompetenciával bírnak az oktatók, nevelők?

a képzés nem kötelező

Mely igényekre válaszol a felvilágosítás?

helyi igények

Mely kisebbségi csoportokat szólítja meg a felvilágosítás?

gazdaságból kirekesztettek

Mely óraszámban zajlik a felvilágosítás?

alapfokú oktatásban:

az alábbi képzés kötelező: kulturális sokszínűség iránti igény

menekültek

migránsok

a nemekről való ismeretek iránti igény

etnikai csoportok

fogyatékkal élők

középfokú oktatásban:

Mely életkorban kezdődik a szexuális felvilágosítás? Mely témákkal foglalkozik felvilágosítás?

emberi test/pszichológiai, szexuális fejlődés személyes kapcsolatok, szeretet, szerelmi viszony, szexuális kifejezés/érintkezés fogamzás, terhesség, szülés fogamzásgátlás (beleértve az óvszer használatát), abortusz biztonságos szex, kockázatok, nemi úton terjedő betegségek nemi szerepek és nemi egyenlőség szexuális visszaélés, nemi erőszak, randevú és udvarlás során elkövetett erőszak, szexuális zaklatás szexuális irányultság testkép

Hogyan osztják fel a témákat az alap- és középfokú oktatás, az életkor, az osztály tekintetében? Végeznek-e a hatékonyságra vonatkozó kutatást?

40

nem

igen az alábbiakat:

A paraméterek az európai szexuális nevelés leíró jellegű mutatóin alapulnak, amelyeket az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága által támogatott SAFE (Sexual Awareness for Europe) projekt keretében az IPFF és a WHO által végzett tanulmány rendszerez.


(gu/GU)/gd DG G II

21

HU

Mely életkorban kapnak a gyermekek saját elmondásuk szerint szexuális felvilágosítást? (adatok nemek szerinti bontásban) Kérik-e a gyermekek véleményét arról, hogy a szexuális felvilágosítás megfelel-e igényeiknek? (általános és középiskolai szint)

nem

igen

*Az IPPF és a WHO által végzett tanulmány azt mutatja, hogy a szexuális nevelés tükrözhet uralkodó, pl. a családi életre vonatkozó nemzeti ideológiai koncepciót, vagy bizonyos, pl. a nemekre vonatkozó tudományos felfogást.

A szexuális nevelésre vonatkozó mutatók a tárgynak az iskolai tanterven belüli teljes és hatékony végrehajtására és annak felmérésére vonatkozó paraméterekből állnak. A megfelelő szexuális nevelés alapvető szerepet játszik a leánygyermekek szexuális és reproduktív egészségének fejlődésében. Az IPPF és a WHO tanulmányában közzétett tudományos kutatás rámutatott a szexuális nevelés és a fogamzásgátlás használata (azaz a tényleges szexuális nevelést kapott gyermekek életkora és a 15 évesek által a legutóbbi közösülés alkalmával használt fogamzásgátlás) közötti összefüggésben mutatkozó trendre. Bár az abortuszra vonatkozó megfelelő adatok hiányában nem sikerült megállapítani az abortuszok aránya és a fogamzásgátlás alkalmazása közötti kapcsolatot, a fogamzásgátlás alkalmazása jelentős tényező a nem kívánt vagy nem tervezett terhességek és a nemi úton terjedő betegségek megelőzésében. E tanulmány a leánygyermekekre összpontosít, ezért ki kell emelni, hogy a szexuális nevelésnek figyelembe kell vennie a nemek közötti fiziológiai különbségeket. Ugyanilyen fontos azonban, hogy a szexualitással kapcsolatos valamennyi kérdésben a fiúkat is megfelelő ismeretekben részesítsék, tudatosítsák bennük a téma fontosságát, és hívják fel figyelmüket az ezzel járó felelősségre. A szexuális nevelésre vonatkozó paraméterek hozzájárulnak ahhoz, hogy az uniós tagállamokból e területen összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre. Az IPPF és a WHO forrásai szerint az iskolai szexuális nevelés a legtöbb uniós tagállamban kötelező. Jelentős eltérések mutatkoznak azonban abban, hogy e nevelés hivatalosan mely életkorban veszi kezdetét. Néhány országban már 5 vagy 6 éves gyermekeket is megismertetnek a témával, míg más országokban erre 14 éves kor előtt nem kerül sor. A szexuális nevelés az iskolai tanterv tárgya, vagy egyedi, a nem kormányzati szervek és egészségügyi intézmények által folytatott programok része (lásd a melléklet 1. táblázatát).41

41

Az e fejezetben szereplő, az IPFF és a WHO által 2006-ban közzétett adatokat a szlovéniai elnökség 2007-es kérdőívére adott válaszok egészítik ki.


(gu/GU)/gd DG G II

22

HU

Az Európában „családi életre nevelés”-ként, „életvezetési tanácsadás”-ként és „nemi életre és felelős párkapcsolatra nevelés”-ként42 is ismert szexuális nevelés hagyományos iskolai tantárgyak, főként a biológia, az etika, a filozófia vagy a hittan keretében valósul meg. Az elmúlt években a szexuális nevelést olyan tantárgyakba emelték be, mint például az „emberi egészség”, „emberismeret”, „társadalomtudományi ismeretek”, „állampolgári és társadalmi ismeretek”, „ember és társadalom”, csak hogy néhányat említsünk a sok közül. A szexuális nevelés néhány országban különálló iskolai tantárgy (így például Cipruson „szexuális nevelés és személyes párkapcsolatok”, Görögországban „különböző nemek közötti kapcsolatok”, Lengyelországban „családi életre nevelés” címen; Spanyolországban 2005 óta lehetséges a szexuális nevelés különálló tárgyként való oktatása). A tárgyat minden esetben tanárok, orvosi személyzet vagy erre képzett nevelők oktatják, néhány esetben pedig sor kerülhet egyházi személyzet bevonására is. A szexuális nevelés egységességért a legtöbb országban az oktatási és/vagy egészségügyi minisztérium vagy a helyi település(ek) és iskola/iskolák felel(nek). Egyes esetekben maguk a tanárok felelnek a szexuális nevelés megszervezéséért és lebonyolításáért, ők választják ki a koncepciót, a témákat, módszereket, ők döntenek a tárgy oktatására szánt időről és annak beosztásáról. A nem kormányzati szervek gyakran működnek együtt iskolákkal, vagy iskolán kívüli programok révén nyújtanak szexuális nevelést. Az országok többségében ez a nem kormányzati szerv leginkább az IPPF társult tagja. A gyermekek szexuális kérdésekben való tájékoztatását a nem kormányzati szervek általában az egymástól tanulás módszerével valósítják meg. Az egyes országokban eltérések mutatkoznak arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a szexuális nevelés témakörébe. A nevelés egyrészről vagy csak biológiai és/vagy fiziológiai tényekre, másrészről csak vallási meggyőződésekre szorítkozik, vagy pedig nagyon összetett és olykor a nemek közti egyenlőség, az önkép, a szexuális irányultság kérdéseivel is foglalkozik. Az országok többségében a gyakorlat e két szélsőség között mozog; a fiziológiai alapokat kiegészítik a párkapcsolatokkal, az egészséggel és a védekezéssel kapcsolatos kérdések.

42

Az IPPF (International Planned Parenthood Federation, Nemzetközi Családtervezési Szövetség) és WHO által közzétett tanulmány: Szexuális nevelés Európában – Politikai és gyakorlati útmutató; http://www.euro.who.int/Document/RHP/SexEd_in_Europe.pdf, 9. o.


(gu/GU)/gd DG G II

23

HU

Az IPPF és a WHO által közzétett útmutató tartalmaz néhány példát a szexuális nevelésre vonatkozó politikában megvalósuló legjobb gyakorlatról. Dánia megoldást talált a tárggyal kapcsolatos legnagyobb általános nehézségre, azaz arra, hogy a tanárok nincsenek szexuális felvilágosításra vonatkozó ismeretek és készségek birtokában. 2007 eleje óta valamennyi tanárképző intézménynek kínálnia kell a szexuális felvilágosítással foglalkozó kurzusokat. Az iskolai tárgyat szintén figyelemmel kísérik. Luxemburg jelentése kiemeli az inventív tanítási módszereket, mint a diákok kiselőadásai, a szerepjáték és a műhelymunka. Finnország az IPPF és a WHO tanulmányához készített jelentésében hangsúlyozta, hogy a szexuális felvilágosítás az óvodákban veszi kezdetét. Ez a megoldás figyelemreméltó, annál is inkább, mivel ellensúlyozza a városi környezetben, a mobiltelefonokon, a televízióban, az interneten és a nyomtatott sajtóban megjelenő tolakodó pornográfiát vagy erotikus képeket. A finn tizenévesek ennek köszönhetően tájékozottak és ismerik a kereskedelmi célú szexuális tartalmú képekkel és szolgáltatásokkal járó lehetséges kockázatokat. A szexuális felvilágosítás néhány más országban is hivatalosan nagyon korai életkorban (öt, hat, vagy hét éves korú gyermekeknél) kezdődik. Ezeket az adatokat azonban bizonyos óvatossággal kell kezelni. Az IPPF és a WHO által végzett tanulmány nyilvánvaló diszkrepanciát mutat azon két adat között, amelyek közül az egyik arra az életkorra vonatkozik, amelyben a szexuális felvilágosítás hivatalosan kezdődik, a másik pedig arra az életkorra, amelyben a gyermekek tényleges szexuális felvilágosításban részesülnek (lásd a melléklet 1. táblázatát). Ez a diszkrepancia azt sugallja, hogy a szexuális felvilágosítás annyira nehezen érthető és/vagy nem megfelelő, hogy azt az ilyen fiatal korú gyermekek még nem fogják fel. A gyermekek szexuális szokásait a szexuális felvilágosításra vonatkozó kiválasztott és elérhetõ paraméterek alapján kell felmérni. Ha az IPPF és a WHO által végzett tanulmányban a fogamzásgátlás alkalmazására vonatkozó adatokat (a 15 éves lányok/fiúk százalékos aránya, akik a legutóbbi közösülés alkalmával használtak fogamzásgátló szert) összevetjük azzal az adattal, amely arra vonatkozik, hogy a lányok/fiúk mely életkorban kezdenek szexuális életet élni az egyes tagállamokban, bizonyos tendenciát figyelhetünk meg. Dánia kivételével azon országok, amelyekben a lányok csoportja alacsony százalékban használ fogamzásgátló szert, ugyancsak alacsony arányokat mutatnak azon 15 éves lányokat illetõen, akik már létesítettek szexuális kapcsolatot. A fiúk által a legutóbbi közösülés alkalmával használt fogamzásgátlást illetõen Dánia, Észtország, Magyarország, Lengyelország és az Egyesült Királyság alacsony arányokat mutat. A fogamzásgátlás fiúk körében való alkalmazására vonatkozó alacsony százalékérték a szexuális kapcsolatok „késői” létesítésére vezethető vissza (kivéve Dániát és az Egyesült Királyságot), míg ez a lányok csoportjában nem ennyire egyértelmű. Valamennyi felsorolt országban (Dánia és az Egyesült Királyság kivételével) a gyermekek viszonylag késői életkorban részesülnek tényleges szexuális felvilágosításban (lásd a melléklet 2. táblázatát). 9669/08 ADD 1 MELLÉKLET

(gu/GU)/gd DG G II

24

HU

A WHO adatai szerint egyes uniós tagállamokban 2000 és 2005 között folyamatosan nőtt a 20 év alatti leányokon elvégzett abortuszok aránya (melléklet, 4. táblázat). Az abortuszok oka gyakran a nem kívánt vagy nem tervezett terhesség. A szexuális nevelés jelentős szerepet játszhat a szexuális kockázattal járó magatartás visszaszorításában és a nem kívánt vagy nem tervezett terhességek megelőzésében. A korlátozó abortuszpolitikát folytató tagállamokban a szexuális nevelés jelentős szerepet játszhat az illegálisan vagy nem biztonságosan végzett abortuszok megelőzésében. Az IPPF és a WHO adatbázisaiból származó adatok azt mutatják, hogy a 15 éves leányok (és fiúk) körében összefüggés áll fenn a magas abortusz-/születési arány és a fogamzásgátlás alkalmazás/szexuális nevelés között. Általánosságban nincs egyértelmű kapcsolat egyrészt a szexuális nevelés helyzete és a fogamzásgátlás alkalmazása, másrészt a magas abortusz-/születési arány között. Nem mutatható ki továbbá nyilvánvaló kapcsolat az abortusz-/születési arány, valamint aközött, hogy átlagosan milyen életkorban kerül sor a szexuális élet elméleti és gyakorlati megkezdésére. A leányok szexualitásával és reproduktív képességével kapcsolatos normáknak, szokásoknak és tényeknek különböző összetett és igen mély társadalmi-kulturális gyökerei vannak, és ezek tagállamonként nagyon eltérőek. A társadalmi-demográfiai tényezőkön túlmenően a korai szülések és abortuszok meghatározója lehet még az adott társadalmi-kulturális környezetben a szexuális egészségre vonatkozó felvilágosítás és tudatosság szintje, a fogamzásgátlás alkalmazása, valamint a szexuális normák és szokások. Bár számos ilyen tényező nem vizsgálható teljes mértékben mennyiségi kutatási módszerekkel, a fogamzásgátlás alkalmazása és a szexuális nevelés jellemzői közötti kapcsolat tudományosan megfogalmazható. Bár a tagállamok korai szülési/abortuszarányairól végzett felmérés nem állapított meg egyértelmű okokozati összefüggést a szexuális nevelés/a fogamzásgátlás alkalmazása és a szülési/abortuszarány között, hangsúlyozni kell, hogy a szexuális nevelésre, a fogamzásgátlás lehetőségének biztosítására és az ezzel kapcsolatos népszerűsítő kampányokra továbbra is szükség van. „A fiúk és férfiak szocializálódása gyakran a nők és leányok szexuális és reproduktív életének az ellenőrzésére összpontosul. A női szexualitás elnyomása, többek között a női szüzesség és termékenység túlzott hangsúlyozása, sokszor a leányok hátrányos megkülönböztetésének és alávetésének hajtóereje.” 43 Ezért a szexuális nevelés, különösen megelőző szerepében, a leányok szexuális egészségének egyik legfontosabb kérdése marad, ugyanis biztosítja a leányok jogainak érvényesítését saját testükkel és reproduktív képességükkel kapcsolatban.

43

A nők előrejutásával foglalkozó részleg szakértői csoportjának az UNICEF-fel együttműködve készített jelentése a leánygyermek bármilyen formában történő hátrányos megkülönböztetésének és az ellene elkövetett erőszaknak a megszüntetéséről.


(gu/GU)/gd DG G II

25

HU

2.2. A második mutató: A saját testről alkotott kép: a leányok és fiúk elégedetlensége saját testükkel

15-year-olds, year 2001/2002 Countries

% of young people who are

% of young people

% of young people

overweight according to BMI

dissatisfied with their

engaged in dieting and

body weight

weight control

Pre-obese

Obese

behaviour Girls

Boys

Girls

Boys

Girls

Boys

Girls

Boys

Austria

7,5

10,3

0,7

3,3

44,9

25,9

21,2

7,9

Belgium (French)*

7,9

10,3

1,6

1,3

54,1

28,6

24,7

8,2

Belgium (Flemish)*

7,2

10,7

1,9

3,3

54,8

25,3

17,5

4,7

Bulgaria

-

-

-

-

-

-

-

-

Cyprus

-

-

-

-

-

-

-

-

Czech Republic

5,0

11,5

0,5

1,6

39,0

16,3

28,7

9,2

Denmark

8,6

12,8

0,9

1,4

48,2

22,8

35,8

10,9

Estonia

3,8

8,1

0,8

1,2

34,9

9,4

16,4

4,4

Finland

7,9

14,3

1,4

2,8

43,3

19,8

15,5

3,7

France

7,6

10,3

2,4

1,8

41,8

20,6

20,5

6,0

Germany

5,5

13,7

1,1

2,1

51,9

32,2

19,3

5,6

Greece

7,5

20,3

1,1

2,7

33,2

24,0

25,4

10,3

Hungary

7,5

11,7

1,8

3,7

41,2

21,1

36,2

11,2

Ireland

10,8

9,6

1,8

1,4

48,3

21,4

23,5

5,5

Italy

6,6

17,1

1,1

2,5

37,1

18,9

27,3

6,9

Latvia

3,5

7,9

0,7

0,7

38,8

10,6

16,3

2,5

Lithuania

3,0

4,4

0,3

0,6

42,5

9,0

21,2

4,4

Luxembourg

-

-

-

-

-

-

-

-

Malta

11,9

18,6

4,8

9,3

31,7

22,7

23,5

9,6

Netherlands

7,1

8,8

0,8

1,0

50,6

23,7

12,7

4,1

Poland

4,2

7,0

1,1

0,8

56,5

19,3

25,4

6,7

Portugal

6,4

15,1

0,8

1,7

48,0

24,1

13,8

2,4

Romania

-

-

-

-

-

-

-

-

Slovakia

-

-

-

-

-

-

-

-

Slovenia

6,2

16,6

0,8

1,9

59,9

24,4

27,7

8,1

Spain

10,0

17,7

0,7

2,9

49,0

27,8

18,8

5,4

Sweden

6,0

12,7

1,1

1,9

41,9

18,0

15,2

4,9

UK (England)*

10,1

11,8

2,8

4,5

46,4

24,4

25,0

9,3

UK (Scotland)*

8,1

12,6

2,3

1,7

52,3

20,6

29,3

7,8

UK (Wales)*

4,4

16,6

3,0

5,6

52,0

26,5

30,4

9,7

Source: HBSC 2001/2002, http://www.hbsc.org/publications/reports.html. *Data exists only for England, Scotland and Wales separately; Data exists only for Belgium (French) and Belgium (Flemish) separately.


(gu/GU)/gd DG G II

26

HU

A testképpel való elégedetlenség olyan negatív pszichológiai erő a lányoknál, amely jelentősen akadályozza társadalmi választási lehetőségeiket. A probléma az, hogy a lányok, a fiúktól eltérően személyes problémának tekintik a súlyukkal való elégedetlenséget, és nem képesek azt társadalmi perspektívából szemlélni. Ezt a belső kényszert a tömegtájékoztatási eszközökben bemutatott leányok és fiatal nők képei és helyzete idézi elő. A karcsú, anorexiás és szexuálisan koraérett leány kulturálisan előírt képe szolgál normaként, és elhiteti a leányokkal, hogy akkor fogadják el őket, ha ennek alávetik magukat. Háttérbe szorítják saját jólétüket, és nem képesek megérteni, hogy a kulturálisan rájuk kényszerített normák eleve elérhetetlenek, mert elrugaszkodnak a valóságos leánytesttől. A mutató azt jelzi, hogy a leányok testképükkel való – testsúlyuk miatti – elégedetlensége nem függ össze a tényleges testtömegükkel. A testsúly és a leányok testükről alkotott felfogása közötti ellentmondás az életkorral nő, és a pubertáskorban a legnagyobb. Meg kell állapítani, hogy a saját testről alkotott, a súllyal összefüggő képnek nincs valóságalapja. Nem a társadalmi-kulturális környezet és az uralkodó étkezési szokások, azaz a túlzásba vitt táplálkozás és az ebből eredő túlsúlyproblémák vezetnek az Unióban a leányok testükkel való nagyfokú elégedetlenségéhez. Egyértelmű, hogy a kinézetükkel való személyes elégedetlenségük a kényszerítő kulturális normák következménye. Ezt a lényeges gondolatot kellene a párkapcsolatokkal, a leányok szexuális és testükkel kapcsolatos tudatosságával és az étkezési zavarokkal (bulimia, anorexia, túlsúly) kapcsolatban terjeszteni. A mutató azt bizonyítja, hogy a leányok testükkel kapcsolatos kedvezőtlen felfogása a késői serdülőkorban rosszabbodik (melléklet, 5. táblázat). A kutatás megállapította, hogy a lányok esetében sokkal erősebb a testképpel kapcsolatos normatív kulturális kényszer elfogadása, mint a fiúknál. A testsúllyal való elégedetlenség tekintetében a nemek közötti különbség igen jellemző a 13 és 15 éves korcsoportban; a különbség az életkorral növekszik, tehát a 11 éves korcsoportban még kevésbé hangsúlyos44. A kutatók megerősítették, hogy a leányok esetében nincs egyértelmű összefüggés a testsúllyal való elégedetlenség, valamint a diétázás és fogyókúrázás között. Hangsúlyozták azonban a probléma eltitkolásának jelenségét mind a leányok, mind a fiúk esetében, és a súlykontroll és a késői szexuális érés közötti kapcsolatot45.

44 45

Mulvihill, C. Németh, A. és Vereecken, C., ugyanott. Ugyanott.


(gu/GU)/gd DG G II

27

HU

Bár nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a súllyal való elégedetlenség diétázáshoz vezet, a kulcsprobléma a leányok kedvezőtlen önképe. Pszichológiailag az étkezési zavarokat előidéző elemként határozták meg, és az idézett kutatók megállapították, hogy negatívan befolyásolja a leányok szexuális életét. Ez a serdülőkorban a legfontosabb, amikor a szexualitás személyiségünk szerves részévé válik.


(gu/GU)/gd DG G II

28

HU

2.3. A harmadik mutató: iskolai eredmények – 15 éves diákok matematikából és természettudományokból nyújtott teljesítményének, valamint a természettudományok, matematika, számítástechnika, tanárképzés és módszertan területén a felsőoktatásban részt vevő leányhallgatók arányának összehasonlítása *negative figures mean that girls perform better 2006

Science

Mathematic

Science,

Teacher training

mathematics and

and education

computing

science (2005)

(2005)* boys rel girls

boys rel girls

% Girls (ISCED

% Girls (ISCED

level 5)

level 5)

Austria

8

23

33,86%

74,80%

Belgium

1

7

33,60%

70,18%

Bulgaria

-17

-4

48,91%

66,20%

Cyprus

:

:

34,83%

90,85%

Czech Republic

5

11

35,99%

74,31%

Denmark

9

10

31,68%

70,71%

Estonia

-4

1

38,76%

89,28%

Finland

-3

12

40,62%

80,47%

France

3

6

:

:

Germany

7

20

34,43%

68,60%

Greece

-11

5

38,56%

70,12%

Hungary

6

10

32,50%

72,80%

Ireland

0

11

40,95%

78,87%

Italy

3

17

48,91%

86,72%

Latvia

-7

5

30,03%

85,85%

Lithuania

-9

2

34,86%

77,62%

Luxembourg

9

17

:

:

Malta

:

:

34,76%

72,08%

Netherlands

7

13

19,86%

73,48%

Poland

3

9

32,68%

71,80%

Portugal

5

15

48,85%

84,00%

Romania

-2

7

56,19%

77,44%

Slovakia

6

14

33,43%

74,12%

Slovenia

-8

5

31,93%

80,39%

Spain

4

9

34,52%

78,32%

Sweden

1

5

42,01%

76,64%

United Kingdom

10

17

36,21%

73,96%

Source: OECD, PISA Database, 2006,

(gu/GU)/gd DG G II

29

HU

A mutató a leányok természettudományi és matematikai teljesítménye/képességei (amelyek nem térnek el jelentősen a fiúkétól), valamint a leányok és fiúk – hagyományos oktatási irányvonalakat követő – felsőoktatási szakosodása közötti ellentmondást vizsgálja. ISCED 5-6 szinten vizsgálva, a leányok csekély aránya a természettudományos, matematikai és számítástudományi területeken, valamint nagy arányuk a tanárképző és módszertani szakokon azt mutatja, hogy a férfi és női „természetes” tehetségekkel és a hagyományos szakmai szerepekkel kapcsolatos előítéletek miatt sok leány kerül – valószínűleg akarata és érdeklődése ellenére – az adott oktatási területre. Társadalmi-kulturális szinten a nemek hagyományos iskolázási és szakmai szerepei elnyomják a kilátások sokszínűségét, amely a nemek szempontjából kialakulhatna. Ez szintén megakasztja a tartós társadalmi-gazdasági fejlődést. A 15 éves fiúk és leányok természettudományos és matematikai teljesítményét, valamint a leányok természettudományos, matematikai és számítástudományi szakokra való jelentkezését összehasonlítva bebizonyosodott, hogy a szakválasztás nem megfelelően tükrözi leányok képességeit. Amint azt az összehasonlítás kimutatja, a leányok képességei és az oktatási terület között óriási a szakadék. Ez igen kritikus tényező, ugyanis a leányok túlnyomó többsége által választott iskolák társadalmi szinten „nőinek”, és kisebb társadalmi értéket képviselőnek minősülnek. Azon tevékenységeknek, amelyek a leányokat arra bátorítják, hogy ne a nemük szerint tipikus oktatási területre iratkozzanak be, arra kell alapulniuk, hogy a leányok valamennyi uniós országban többet olvasnak, mint a fiúk (melléklet, 6. táblázat), ezzel egyidejűleg pedig más tevékenységeknek azt kell biztosítaniuk, hogy a fiúk többet olvassanak, és olvasástudásuk javuljon. Az iskolázással kapcsolatos hátrányosan megkülönböztető előítéletek és gyakorlatok létezését mindkét nemű gyermekekben tudatosítani kell, ezáltal segítséget nyújtani azok lerombolásához.


(gu/GU)/gd DG G II

30

HU

A mutató kialakításakor a 15 éves fiúk és leányok természettudományos és matematikai teljesítményét hasonlítják össze a leányok természettudományos, matematikai és számítástudományi, valamint tanárképző és módszertani szakokra való jelentkezésével. A nemek természettudományos és matematikai tudása közötti különbséget a pontszámok átlagának különbsége mutatja, mégpedig úgy, hogy a fiúk átlagát viszonyítják a lányokéhoz. A pozitív számok a fiúk többletpontjait, a negatív számok a leányok többletpontjait jelentik. A táblázat szakválasztással kapcsolatos oszlopaiban csak a leányokra vonatkozó adatok szerepelnek. 2005-re vonatkozóan az ISCED 5-6 szinten csak Romániában magasabb a leányok aránya a természettudományos, matematikai és számítástudományi területeken. Az ezen oktatási szakokon tanuló leányok aránya alacsony, uniós szinten az átlag 36,92%. A 2006 OECD PISA tanulmány megállapítja, hogy Bulgáriában, a balti államokban, Finnországban, Görögországban, Romániában és Szlovéniában sokkal jobb a 15 éves leányok természettudományos teljesítménye. A leányok matematikai teljesítménye Bulgária kivételével rosszabb, mint a fiúké. A fiúk eredménye Észtországban csak egy átlagponttal, Litvániában két átlagponttal jobb. Görögországban, Lettországban, Szlovéniában és Svédországban csekély a különbség. A leányok matematikai lemaradása sokkal kisebb, mint a fiúk lemaradása az olvasástudás területén (melléklet, 6. táblázat). Valamennyi hagyományosan férfias területen – kevés kivétellel – többségben vannak a fiúk. Kivétel nélkül minden országban a mérnöki tanulmányok, a feldolgozóipar és az építőipar esetében a legnagyobb a fiúk előnye. A mezőgazdasági és állatorvos-tudományi szakokon a következő tíz országban nagyobb a leányok aránya, mint a fiúké: Ausztria, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Lengyelország, Portugália, Svédország és Szlovénia. Az egyes társadalmi környezetekben „nőiesebbnek” tekintett területeken eltérő a fiúk aránya. A tanárképzés és módszertan esetében Cipruson a legalacsonyabb a fiúk aránya és Bulgáriában a legmagasabb. A humán tudományok és művészetek, valamint az egészségügy és egészséggondozás területén jellemző a fiúk kisebb aránya. Az a tény, hogy a fiúk elkerülik ezeket az oktatási területeket, egybevág azzal, hogy kevesebbet olvasnak. A leányok valamennyi uniós országban sokkal többet olvasnak, mint a fiúk, a nemek közötti legnagyobb különbség Bulgáriában, Görögországban és Szlovéniában figyelhető meg (melléklet, 6. táblázat).


(gu/GU)/gd DG G II

31

HU

A legtöbb uniós országban a fiúk túlsúlyban vannak a természettudományos, matematikai, számítástudományi és műszaki területeken, míg a leányok aránya nagyobb a nevelési és oktatási szakokon. Ahogy a női készségeket és képességeket be kell vonni a természettudományokba, a férfikészségeknek ugyanígy jelen kellene lenniük a nevelés és oktatás területén. A jövőben az uniós tagállamoknak különös figyelmet kell szentelniük arra, hogy e két nagy területen, azaz természettudományos, matematikai és számítástudományi, valamint a tanárképző és módszertani szakokon javítsák a nemek közötti egyensúlyt.

3.

További megfontolást igénylő kérdések Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása, valamint a leányok és fiúk védelme az Interneten és az IKT-eszközökön található illegális és ártalmas tartalomtól Az Internet és más IKT-eszközök alkalmazására vonatkozó, az elmúlt években folytatott kiterjedt kutatás – köztük a gyermekekkel és a fiatalokkal foglalkozó felmérések – ellenére hiányoznak a nemenkénti bontású adatok. Az Internet és más online technológiák kínálta lehetőségek mellett egyre növekvő mértékben kell foglalkozni az ezekben rejlő veszéllyel és a biztonságos használat előmozdításával. A leányok/fiatal nők és a fiúk/fiatal férfiak ki vannak téve a különböző kockázatoknak, valamint az illegális és ártalmas tartalomnak. A leányoknak és fiatal nőknek, valamint a fiúknak és fiatal férfiaknak az Internet és más IKTeszközök etikus használatával, valamint az illegális és ártalmas tartalommal kapcsolatos felvilágosítása, továbbá a jogaik érvényesítése részét kell, hogy képezze az IKT-készségek elsajátításának. A formális oktatási intézményeknek jóvá kellene hagyniuk és alkalmazniuk kellene ezt a szemléletet. Mérlegelni kellene, hogy az Interneten található illegális és ártalmas tartalom szabályozásának felügyelete, valamint a nemek szerinti – különösen az oktatás egészen korai szakaszától kezdve az iskolai tanmenetek részét képező – programok és projektek előmozdítása alapul szolgálhatna a leánygyermek jogai érvényesítésének területére vonatkozó mutató kialakításához.


(gu/GU)/gd DG G II

32

HU

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása egész Európában fontos vonása lett a gazdasági és társadalmi tevékenységeknek. Mindazonáltal szinte valamennyi európai országban és valamennyi korcsoportban a fiúk/férfiak rendszeresebb felhasználói a számítógépeknek és az Internetnek, mint a leányok/nők (melléklet, 8. táblázat), továbbá az egész Unióban lényegesen több férfit foglalkoztatnak a számítástechnikában. A számítógépekkel és az Internettel kapcsolatos ismeretek, gyakorlat és készségek mindenfajta társadalmi és kulturális részvételhez személyes erőforrást jelentenek – így rendkívül lényegesek a leányok társadalmi érvényesülése szempontjából. A számítógépek használata és az internetes készségek sokkal egységesebb kritériumát jelentik a gyermekek társadalmi-kulturális potenciáljának, mint más mutatók, például a különböző szervezetekben való tagság, amelyek a helyi és nemzeti kulturális hagyományokban gyökereznek46. Az e-készségek fontosságának megvitatása rámutat e feltörekvő virtuális világ – amely összeköt, tájékoztat és fejleszt – „sötét” oldalaira is. Az egyik a tartalommal kapcsolatos, amely veszélyeztetheti a gyermekek – és különösen a leányok – épségét és életét. Másik probléma az alacsonyabb társadalmi osztályok rossz anyagi helyzete, aminek következtében hiányoznak az IKT alkalmazásával kapcsolatos ismereteik. A hátrányos helyzetű családokból származó leányok így kevésbé vagy egyáltalán nem jutnak elektronikus berendezésekhez, ezért médiakészségeik is kevésbé fejlettek lehetnek, ami fokozottabban kiszolgáltatja őket az internetes bűnözésnek és a törvénytelen tartalomnak. A korszerű IKT még nem tudott sikeresen megbirkózni ezekkel a problémákkal.

46

A fiatalok (15-30 év) szervezeti tagságára vonatkozó felmérés eredményei (EU 15) a legnépszerűbb szervezetek (a sportklubok kivételével) tekintetében nagy különbségeket mutatnak az egyes tagállamok között. Forrás: Young Europeans,

(gu/GU)/gd DG G II

33

HU

Az ehhez kapcsolódó legfőbb problémák a gyermekek elleni szexuális erőszak, az erőszak és a pornográfia. Ez utóbbi többféle módon is káros lehet, amelyek közül az egyik közvetlen: a „spam” internetes pornográf oldalak a nemek hagyományos szerepeit hirdetik, nem biztonságos szexuális szokásokat terjesztenek, és a fiúkból és férfiakból hátrányosan megkülönböztető, nemi előítéletekkel teli és erőszakos szexuális reakciókat váltanak ki. A mobiltelefonos szolgáltatások, amelyek ezeket a tartalmakat bármikor elérhetővé teszik, csak rontják a helyzetet. Lényeges, hogy a gyermekeket bevonják az IKT használatába, és fejlesszék az ahhoz szükséges ismereteiket és készségeiket, egyúttal azonban védeni is kell őket az internetes visszaéléstől, és – különösen a lányokkal – meg kell értetni ezt a problémát. Amint azt a leánygyermek bármilyen formában történő hátrányos megkülönböztetésének és az ellene elkövetett erőszaknak a megszüntetéséről szóló dokumentum javasolja: „Az államoknak szigorúbb politikát kell követniük a pornográf iparág visszaszorítása érdekében, különösen a pornográf oldalakon folytatott, gyermekekkel – köztük a leányokkal – való visszaélés figyelemmel kísérése és megakadályozása révén (…), szabályozva az elektronikus médiában (…) megjelenő, szexuálisan sértő hirdetéseket, amelyek a leányok kizsákmányolásához vezethetnek”47. Az elmúlt években az esetlegesen ártalmas tartalommal kapcsolatos tudatosság és ismeretek növekedtek, és a szabályozás további területekre terjedt ki: az egyenlőség nemi, faji és etnikai alapokon történő megsértése, nem megfelelő nyelvhasználat, drogok, kábítószerek és dohány élvezete és az ezekkel való visszaélés, megfélemlítés, veszélyes helyzetek és tárgyak. A leánygyermek helyzetével kapcsolatban elsőbbséget élvez a leányokat nemi alapon legsúlyosabban veszélyeztető tartalom. Az IKT-vel kapcsolatos készségek megvitatásakor két lehetőséget kell mérlegelni – a technológia és a társadalmi tudatosság perspektíváját. A leányoknak és fiatal nőknek, valamint a fiúknak és fiatal férfiaknak az Internet és más IKTeszközök etikus használatával, valamint az illegális és ártalmas tartalommal kapcsolatos felvilágosítása, továbbá a jogaik érvényesítése részét kell, hogy képezze az IKT-készségek elsajátításának, amit a formális oktatási intézményeknek is jóvá kell hagyniuk.

47

Lásd a leánygyermek bármilyen formában történő hátrányos megkülönböztetésének és az ellene elkövetett erőszaknak a megszüntetéséről szóló jelentést. EGM/Girl Child/2006/REPORT. www.un.org/womenwatch/daw/egm/elim-disc-viol-girlchild/EGM%20Report_FINAL.pdf


(gu/GU)/gd DG G II

34

HU

Az esetlegesen ártalmas tartalmat előállító iparág nyomása olyan nagy, hogy kizárólag tudatosságnövelő és tájékoztató kampányokkal – az iskolai tanmenet részeként vagy azon kívül – nem lehet szembeszállni vele. A szabályozó és társszabályozó mechanizmusok beavatkozására van szükség48. Egyes tartalmak és terjesztésük bűncselekménnyé nyilvánításán és büntetésén kívül ezek a szabályozó mechanizmusok társadalmi normákat is előírnak arra vonatkozóan, hogy az emberi jogok szempontjából mi tekinthető helyesnek. Az Internet általában jobban szabályozottá válik, ha az államok szabályozó rendszereket és társszabályozást is alkalmaznak. A mobiltelefonok területén azonban hiányoznak a szabályozó hatóságok. A mobiltelefonok jellegéből adódóan – a bármikor könnyen elérhető, esetlegesen ártalmas tartalom és a gyermekek között széles körben elterjedt használatuk következtében – ezeket ugyanolyan komolyan kell kezelni, mint az Internetet. Nem léteznek az Internet és a mobiltelefonok biztonságos használatával kapcsolatos uniós szintű rendszeres programok és kampányok49. A leányokkal mint az esetlegesen illegális és ártalmas tartalom által veszélyeztetett csoporttal csak néhány tagállam foglalkozik külön. Érdemes összehasonlítani a leányok/fiúk számítógépekkel és az Internettel kapcsolatos biztonságát és képességeit, valamint a számítógépes ismeretek és e-készségek megszerzésének eszközeit. A fiúk általában gyakrabban szerzik meg az e-készségeket önálló tanulás, valamint a munkatársaktól, rokonoktól és barátoktól kapott informális segítség révén. A másik oldalon, valamivel több leány, mint fiú szerzi meg ezeket a készségeket hivatalos oktatási intézményben (iskola, főiskola, egyetem stb.).

48

49

Az önszabályozó mechanizmusokat nem említjük, mivel általában nem elég hatékonyak, vagy valójában társszabályozásként működnek (pl. Hollandiában). Lásd: Kijkwijzer: Az audiovizuális termékek holland osztályozási rendszere, NICAM (az audiovizuális média osztályozásáért felelős holland intézet), <www.kijkwijzer.nl/engels/ekijkwijzer.htm, és Információs társadalmi és médiafőigazgatóság, A1. egység, Audiovizuális és médiapolitikák, Zárójelentés, Tanulmány a médiaágazatbeli társszabályozó intézkedésekről, az Európai Bizottság számára készült tanulmány, Tender DG EAC ľ, 2006,

(gu/GU)/gd DG G II

35

HU

Jelentős különbségek vannak a tagállamok között a tekintetben, hogy a 16–24 éves férfiak és nők mekkora százaléka szerez e-készségeket. Romániában például a fiatalok kevesebb, mint 50%-a szerez e-készségeket, függetlenül a számítógép és az Internet használatával kapcsolatos ismeretek megszerzésének módjától. Bár, lényeges, hogy az iskolák oktassanak IKT-ismereteket, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a gyermekek általában otthon találkoznak először a számítógéppel és az Internettel. Mivel a szülők a gyermekek legközelebbi kapcsolatai a gyermekek számítógéppel és az Internettel való találkozásakor, a szülők felelőssége gyermekeik számítógépes és internetes nevelése. Ezért kell a szülőket felvilágosítani arról, hogy a gyermekek milyen online veszélyekkel és kockázatokkal néznek szembe, és a szülőknek figyelniük kell arra, hogy a gyermekek milyen online tevékenységeket végeznek, milyen oldalakat látogatnak, mit szeretnek, mi érdekli őket. Az IKT-ágazat fő összetevője az EU növekedésének, valamint a leginkább innovatív és kutatásigényes ágazat az Unióban. A szükséges számú jól képzett alkalmazott nélkül az ágazat nem maradhat versenyképes. Ezért a fiúkat és leányokat bátorítani kell arra, hogy az IKT-hez kötődő pályát válasszanak. Bár az adatok azt mutatják, hogy az elégtelen számítógépes ismeretek problémája nem kötődik a nemekhez, és sok leány ugyanolyan képzett az IKT területén, mint a fiúk, a nők száma még mindig alacsony az IKT-ágazatban. Az Európai Bizottság, azáltal, hogy több fiatal nőt motivál és bátorít arra, hogy még fiatalon és a végleges tanulási irányvonal kiválasztása előtt az IKT-pálya mellett döntsön, azt a negatív képet és sztereotípiát kívánja megszüntetni, hogy az IKT kizárólag a fiúknak való terület. Ennek érdekében a Bizottság a tagállamok, az iskolák és az ipar együttműködését kéri. Az ilyen jellegű együttműködés biztosítaná, hogy a szükséges intézkedéseket az oktatási rendszer több különböző szintjén és a munkahelyeken is megtegyék50.

50

http://ec.europa.eu/information_society/activities/itgirls/index_en.htm.


(gu/GU)/gd DG G II

36

HU

Az e-készségek megszerzésének módja: 16–24 éves férfiak és nők aránya, akik az IT-készségeket formális oktatás, önálló tanulás és a munkatársaktól, rokonoktól és barátoktól kapott informális segítség révén szerezték meg, 2007 Obtaining IT skills through

Obtaining IT skills through

Obtaining IT skills through

formalised educational

self-study (learning by

informal assistance from

institution (school, college,

doing)

colleagues, relatives,

university, etc.)

friends and some other ways

Total

Males

Females

Total

Males

Females

Total

Males

Females

EU27

65

63

68

72

74

69

65

64

65

Belgium

59

55

64

62

62

61

48

44

52

Bulgaria

52

49

54

41

42

41

37

37

37

Czech Republic

84

82

85

47

52

42

59

61

57

Denmark

59

53

65

95

95

95

84

84

85

Germany

69

66

72

87

87

86

91

90

92

Estonia

87

86

89

92

91

93

80

81

79

Ireland

54

48

60

29

28

30

19

18

20

Greece

64

62

67

63

67

59

47

49

45

Spain

62

61

64

84

85

83

72

70

74

France

62

57

66

90

93

87

86

87

86

Italy

53

52

54

65

66

64

60

61

59

Cyprus

73

71

76

61

61

61

56

55

58

Latvia

91

90

91

56

57

54

44

43

44

Lithuania

90

89

92

42

46

37

68

69

67

Luxembourg

75

71

79

73

73

73

71

64

77

Hungary

79

80

78

62

65

60

46

51

41

Malta

68

:

:

63

:

:

47

:

:

Netherlands

46

44

47

81

84

77

71

66

76

Austria

72

70

75

77

82

71

64

65

64

Poland

81

79

82

66

69

63

58

58

58

Portugal

74

72

77

89

89

88

87

87

88

Romania

42

40

43

39

42

36

31

33

30

Slovenia

77

75

80

84

85

83

78

74

81

Slovakia

78

78

79

81

86

75

78

78

77

Finland

66

62

70

73

74

72

60

56

64

Sweden

79

77

81

94

96

92

87

88

85

United Kingdom

68

64

72

58

64

52

34

33

34

Source: Eurostat, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1996,45323734&_dad=portal&_schema=PORTAL&screen=welcomeref&open=/popul/isoc/isoc_sk&language=en &product=EU_MAIN_TREE&root=EU_MAIN_TREE&scrollto=255


(gu/GU)/gd DG G II

37

HU

IV. A LEÁNYGYERMEK HELYZETÉNEK ÉS TÁRSADALMI ESÉLYEINEK ÖSSZEGZÉSE 1.

A STATISZTIKAI/MENNYISÉGI ADATOK GYŰJTÉSE A nemek és életkorok szerint bontott adatok gyűjtése nehézségekbe ütközik. A probléma logisztikai jellegű, így az egyetlen megoldás a leánycsoportokra vonatkozó adatok felhasználása a döntéshozatalban az oktatás, egészség és az IKT-ismeretek területén. Nincsenek a leánygyermek helyzetére és esélyeire vonatkozó adatok gyűjtésével kapcsolatban meghatározott paraméterek. Még az életkorcsoportok sem azonosak a különböző kutatási területeken. Az egyes hivatalos uniós szintű megbeszéléseken a marginalizálódott csoportok sem egységes kategóriák (pl. menekült/bevándorló leányok, szegény leányok, szegény családokból származó leányok).

2.

A LEÁNYGYERMEKRE VONATKOZÓ MUTATÓK A leánygyermek életének egészét kell szem előtt tartani. Az aggodalomra okot adó különböző területek összefüggenek. A kialakított mutatók azt a társadalmi-kulturális platformot tükrözik, amelyet nem lehet felosztani anélkül, hogy a kérdés felfogása súlyosan sérülne. Ha például a leánygyermek szexuális egészségét tekintjük, az oktatásban és a tömegtájékoztatási eszközökben egyaránt figyelembe kell venni a szexualitással kapcsolatos kulturális normák értelmezésének mechanizmusait is. Az uniós tagállamokban a szexszel és a párkapcsolatokkal összefüggő felvilágosítás mutatója, valamint a leányok és fiúk saját testükkel való elégedetlenségének mutatója két különböző témát érint. Közös bennük, hogy mindkettő kapcsolódik a leánygyermek szexualitásához, ami számos különböző társadalmi erő és szembenálló vélemény fókuszpontjában áll. Így a leányok egyrészt különleges gyengédségben részesülnek, másrészt mindennapos érzelmi és fizikai kizsákmányolásnak és erőszakos cselekményeknek vannak kitéve.


(gu/GU)/gd DG G II

38

HU

Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni azokat a társadalmi mechanizmusokat, amelyek otthon, az iskolában, a tömegtájékoztatási eszközökben és az utcán naponta hátrányosan megkülönböztetik a leányokat, és újratermelik a leányok hagyományos szerepeit. Az üzleti anyagi haszon és anyagi kapcsolatok, mint pl. a reklám, jelentős szerepet játszottak abban, hogy előtérbe állítsák a leányok és nők szexualitását. A média a magát alávető női szexualitást hirdeti, amit kizárólag neveléssel, képzéssel és felvilágosítással nem lehet kellőképpen ellensúlyozni. A leányok kiváló természettudományos és matematikai eredményei elfedik azt a tényt, hogy a leányok az oktatás és a munka területén a nőiességgel összefüggő tartós előítéletek következtében a képességeikhez nem illő pályára kerülnek. Az oktatási rendszer másik gyengesége a marginalizálódott csoportok nem kielégítő bevonása, ami számos uniós tagállamra jellemző. Nem elegendő az iskolázáshoz való azonos hozzájutást előírni, ha a marginalizálódott csoportok számos tagja nem rendelkezik állampolgársággal (Roma, menekült, bevándorló). Ezenkívül a marginalizálódott csoportokban a kulturális normák és szokások erőteljesen elnyomják a leányok képességeit, valamint tanulási vágyait és törekvéseit. A leginkább figyelmet érdemlő probléma a szegénység. A szegények aránya nő, és a nemzeti és uniós általános statisztikák elrejtik azt a szakadékot, amely fennáll egyrészt azon lányok között, akik számára az iskolák elvégzése elsőrendű fontosságú dolog, és azok között, aki pénzt keresni kényszerülnek. Az alapfokú oktatás után tanulmányaikat folytatni tudó szegény leányokra általában nagyobb nyomást gyakorol a hagyományos női szerep, mivel a szegénység összekapcsolódik az alacsonyabb iskolázottsággal és az erősebb sztereotípiákkal.

_______________________


(gu/GU)/gd DG G II

39

HU

A MELLÉKLET 1. melléklete A pekingi cselekvési platform uniós tagállamok általi végrehajtására vonatkozó mutatók 1999 óta a Tanács a következő mutatókat dolgozta ki a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan: ·

Nők és hatalom és döntéshozatal, finn elnökség, 1999

·

Nők a gazdaságban (a munka és a családi élet összeegyeztetése), francia elnökség, 2000

·

Nők a gazdaságban (egyenlő díjazás), belga elnökség, 2001

·

Nőkkel szembeni erőszak, dán elnökség; a spanyol elnökség által készített tanulmány és megtartott konferencia alapján, 2002

·

Nők és férfiak a gazdasági döntéshozatalban, olasz elnökség; a görög elnökség által végzett tanulmány alapján, 2003

·

Munkahelyi szexuális zaklatás, holland elnökség; az ír elnökség által végzett tanulmány alapján, 2004

·

Nők és az egészség, osztrák elnökség, 2006

·

A nők előrehaladását szolgáló intézményi mechanizmusok; finn elnökség, 2006

·

A nők oktatása és képzés, német elnökség, 2007

·

Nők és a szegénység, portugál elnökség, 2007

___________________

9055/08 ADD 1 A MELLÉKLET 1. melléklete

(gu/GU)/gd DG G II

40

HU

A MELLÉKLET 2. melléklete 1. táblázat: Szexuális nevelés – helyzet, formális/tényleges részvétel mely életkorban történik Age at which Sexuality

sexuality

Age when first

education

education

received sexuality

officially begins

mandatory Austria

Yes

Belgium Bulgaria

education

10

11,6

Yes

6

12,5

No

11

13,3

Cyprus

No

14

:

Czech Republic

Yes

7

13,7

Denmark

Yes

12

12,2

Estonia

Yes

10

:

Finland

Yes

7

11,8

France

Yes

6

13,1

Germany

Yes

9

11,3

Greece

Yes

6

13,3

Hungary

Yes

10

12,8

Ireland

Yes

6

12,5

No

14

12,6

Yes

11

:

:

:

:

Yes

6

:

:

:

Italy Latvia Lithuania Luxembourg Malta

√

Netherlands

Yes

13

12,1

Poland

Yes

11

11,0

Portugal

Yes

5

:

Romania

:

:

:

Slovakia

Yes

12

12,5

Slovenia

:

:

:

No

14

12,8

Yes

6

12,1

No

5/7

12,1

Spain Sweden United Kingdom

Source: IPPF and WHO, Sexuality education in Europe - A reference guide to policies and practices, http://www.euro.who.int/Document/RHP/SexEd_in_Europe.pdf. √ for Malta: according to information gathered by the Office for Equal Opportunities Slovenia (report The status of the girl child, EU survey) Malta incorporates sexuality education in the curriculum at the basic educational level.


(gu/GU)/gd DG G II

41

HU

2. táblázat: Szexuális élet és fogamzásgátlás – 15 éves leányok/fiúk % 15 year old

% 15 year old girls

% 15 year old boys

Contraceptive

girls who have boys who have

% 15 year old

using contraception

using contraception

provision for <

had sexual

had sexual

at last sexual

at last sexual

16s mandatory

intercourse

intercourse

intercourse

intercourse

Austria

19,1

22,1

93

90,2

Yes

Belgium

23,7

26,3

89,6

90,5

Yes

Bulgaria

:

:

:

:

Yes

Cyprus

(2,5)

(13,0)

:

:

Yes

Czech Republic

17,2

19,4

:

:

Yes

Denmark

(37,0)

(33,0)

(79,0)

(84,0)

Yes

Estonia

15,8

20,1

77,3

79,3

Yes

Finland

33,1

23

86

88,2

Yes

France

18,3

26,1

92,5

92,1

Yes

Germany

33,5

22,5

94,9

87,7

Yes

Greece

9,6

33,6

82,5

91,2

Yes

Hungary

16,4

25,5

72,5

84,5

Yes

Ireland

:

:

:

:

No*

Italy

20,5

27,2

:

:

Yes

Latvia

14,1

21,8

84

86,9

Yes

Lithuania

10,8

26,4

81,6

88,1

Yes

Luxembourg

(42,0)

(50,0)

:

:

Yes

Malta

:

:

:

:

:

Netherlands

21,6

24,2

97

92,4

Yes

Poland

9,2

20,9

72,5

73,4

Yes

Portugal

20,3

30,2

82,7

74,8

Yes

Romania

:

:

:

:

:

Slovakia

:

:

:

:

Yes

Slovenia

(21,6)

(30,8)

*

*

Spain

14,8

18

90,6

89,8

Yes

Sweden

30,9

25,3

90,5

92,2

Yes

United Kingdom

40,4

35,7

87,5

80,4

Yes

Source: IPPF and WHO, Sexuality education in Europe - A reference guide to policies and practices, http://www.euro.who.int/Document/RHP/SexEd_in_Europe.pdf, p. 22. *Providers can prescribe contraceptives but are not obliged to Figures in brackets: the data was independently produced by each country and is therefore not necessarily comparable. Sexual intercourse: Figures for UK are England figures (Northern Ireland – data not available, Scotland – 34,6 (girls), 32,9 (boys), Wales 40,1 (girls), 28,7 (boys)). Figures for Belgium are for Flemish region, Belgium (French) – 23,2 (girls), 34,4 (boys). Using contraception: Figures for UK are England figures (Northern Ireland – data not available, Scotland – 73,8 (girls), 81,2 (boys), Wales 84,8 (girls), 82,4 (boys)). Figures for Belgium are for Flemish region, Belgium (French) – 81,5 (girls), 82,2 (boys). *Slovenia: Use of condom (girls 67,7%; boys 80,4%); at least one form of contraception (girls 83,8%; boys 89,2%), source: HBSC 2001/2002


(gu/GU)/gd DG G II

42

HU

3. táblázat: Abortusz engedélyezés, születésszám, legálisan végzett abortuszok aránya, 2003 Abortion legal on

Birth rate among 15-19

Rate of legal abortion

Abortion legal

social/ economic

year olds

among 15-19 year olds

on request

grounds

(per 1000 population)

(per 1000 population)

Austria

Yes

No

13,2

:

Belgium

Yes

Yes

(10,0)

7,1

Bulgaria

Yes

Yes

39

18,2

Cyprus

No

Yes

5,7

:

Czech Republic

Yes

Yes

11,4

8,1

Denmark

Yes

Yes

6,1

13,8

Estonia

Yes

Yes

22

27,9

Finland

No

Yes

18,4

14,8

France

Yes

Yes

11

14,2

Germany

Yes

Yes

11,7

7

Greece

Yes

Yes

10,9

:

Hungary

Yes

Yes

20,5

19,4

Ireland

No

No

19,3

(6,5)

Italy

Yes

Yes

7,1

7,2

Latvia

Yes

Yes

22,1

16,6

Lithuania

Yes

Yes

20,4

6,4

Luxembourg

No

No

11,2

:

Malta

:

:

:

:

Netherlands

Yes

Yes

7,1

(8,8)

Poland

No

No

14,2

:

Portugal

No

No

19,5

(2,1)

Romania

:

:

:

:

Slovakia

Yes

Yes

20,3

7,4

Slovenia

Yes

Yes

(5,8)

(8,7)

Spain

No

No

9,7

7,8

Sweden

Yes

Yes

6,1

24,4

United Kingdom

No

Yes*

27,8

22,5

Source (if not specifically referred): IPPF and WHO, Sexuality education in Europe - A reference guide to policies and practices, http://www.euro.who.int/Document/RHP/SexEd_in_Europe.pdf.

* Not Northern Ireland Figures in brackets: the data was independently produced by each country and is therefore not necessarily comparable Birth rate: UK figure is based on an estimated population figure. Austrian figure is based on a provisional population figure. Rates based on 2003 data apart from: Estonia, Spain, France, Ireland – 2002; Italy – 2000; UK – 2001. Slovenia – data from Statistical office of the Republic of Slovenia. Legal abortion rate: UK figure is based on an estimated population figure. Denmark, France and Italy, Slovakia – 2002; Spain, France, UK – 2001. Figure for Ireland is in brackets because the data is reliant on figures from UK and does not include data for women who travel elsewhere for abortion. Slovenia – 2004, http://www.ivz.si/javne_datoteke/datoteke/26-fetalne_2004.pdf.


(gu/GU)/gd DG G II

43

HU

4. táblázat: 1000 élve születésre jutó abortuszok száma, 20 év alatti leányok

Abortions/1000 live births, age under 20 years Countries Austria

2000 ...

2001

2002

...

...

2003

2004

...

...

2005 ...

Belgium

...

...

...

...

...

...

Bulgaria

477.2

400.89

461.95

466.36

402.82

385.99

...

...

...

...

...

...

Cyprus Czech Republic

658.91

718.32

715.68

694.86

668.76

699.6

Denmark

1835.53

1864.34

2163.84

2481.57

2785.19

2833.93

Estonia

1260.31

1286.41

1257.24

1351.87

1289.52

1215.95

Finland

1473.36

1444.57

1447.24

1470.37

1475.96

1444.65

France

1705.02

1741.21

1819.61

1883.26

...

...

683.96

748.02

761.2

793.78

876.63

...

Germany Greece

...

...

...

...

...

...

938.97

913.42

939.92

958.64

942.23

919.98

Ireland

...

...

...

...

...

...

Italy

...

...

...

...

...

...

Latvia

690.82

775.86

1050.96

762

795.78

766.93

Lithuania

Hungary

366.44

362.53

309.1

312.39

346.7

332

Luxembourg

...

...

...

...

...

...

Malta

…

…

…

…

…

…

Netherlands

1295.8

1314.09

1407.85

1371.26

...

...

Poland

...

...

...

...

...

...

Portugal

...

...

...

...

...

...

Romania

623.26

731.38

744.33

721.27

687.08

661.28

Slovakia

446.38

472.86

448.25

440.19

419.48

399.51

Slovenia

1625.98

1571.11

1518.13

1533.33

1577.16

1278.24

808.36

828.64

898.28

876.14

...

...

2994.83

3420.29

3769.86

4157.73

4165.21

...

Spain Sweden

Source: WHO, http://data.euro.who.int/hfadb/.


(gu/GU)/gd DG G II

44

HU

5. táblázat: Túlsúly, súllyal való elégedetlenség, fogyókúra, 13 évesek, 2001/2002; Súllyal való elégedetlenség, fogyókúra, 11 évesek, 2001/2002


% of young people who are

% of young people

% of young people

overweight according to BMI

dissatisfied with their

engaged in dieting and

body weight

weight control

Pre-obese

behaviour

Obese

Girls

Boys

Girls

Boys

Girls

Boys

Girls

Boys

Austria

10,1

13,3

0,9

1,7

42,7

33,7

16,0

12,8

Belgium (French)*

9,7

11,2

1,1

1,9

44,1

28,5

16,9

7,5

Belgium (Flemish)*

7,0

10,2

1,1

1,5

47,4

29,6

11,3

7,3

Bulgaria

-

-

-

-

-

-

-

-

Cyprus

-

-

-

-

-

-

-

-

Czech Republic

6,4

10,3

0,7

1,4

36,3

20,6

23,0

9,4

Denmark

8,3

7,5

0,9

0,9

45,6

25,9

31,8

12,7

Estonia

4,1

9,0

0,3

1,1

28,3

16,1

8,6

5,2

Finland

9,8

12,8

1,2

3,1

42,3

26,2

12,3

5,2

France

7,9

11,8

0,8

2,0

36,5

24,4

15,1

8,6

Germany

7,2

11,9

1,1

2,6

48,0

36,0

20,0

10,2

Greece

10,4

17,5

1,7

2,8

32,5

20,9

19,7

10,0

Hungary

9,5

13,0

1,4

2,5

39,4

24,9

34,4

17,6

Ireland

8,4

10,5

2,1

3,9

39,2

23,1

17,6

7,2

Italy

10,9

17,9

1,5

3,1

30,2

20,2

19,0

8,0

Latvia

3,0

6,9

0,6

0,6

28,5

12,1

7,9

4,1

Lithuania

3,6

5,3

0,1

0,4

32,4

12,1

13,1

5,4

-

-

-

-

-

-

-

-

Malta

18,1

24,7

5,4

9,1

30,7

16,3

27,1

8,9

Netherlands

4,2

7,4

0,3

0,7

44,4

27,5

8,5

4,9

Poland

3,9

9,7

0,4

1,3

47,6

23,7

21,6

8,3

Portugal

11,6

16,1

1,3

4,3

38,3

25,3

9,5

4,2

Romania

-

-

-

-

-

-

-

-

Slovakia

-

-

-

-

-

-

-

-

Slovenia

11,0

12,4

1,4

3,3

52,6

29,5

22,0

7,5

Spain

11,1

21,5

0,6

3,2

41,2

32,1

14,0

8,7

Sweden

7,0

10,5

1,5

0,7

35,8

19,8

14,8

6,2

UK (England)*

12,9

13,4

3,1

4,4

43,2

26,9

21,8

10,6

UK (Scotland)*

10,6

13,4

2,4

3,4

45,9

26,4

24,6

9,1

UK (Wales)*

15,1

17,8

1,7

4,4

42,8

31,2

22,8

12,5

Luxembourg

Source: HBSC 2001/2002 , http://www.hbsc.org/publications/reports.html. *Data exists only for England, Scotland and Wales separately; data exists only for Belgium (French) and Belgium (Flemish) separately.


(gu/GU)/gd DG G II

45

HU


% of young people dissatisfied

% of young people engaged in

with their body weight

dieting and weight control behaviour

Girls

Boys

Girls

Boys

Austria

28,8

24,1

10,5

8,0

Belgium (French)*

38,1

29,2

16,6

12,1

Belgium (Flemish)*

37,1

25,9

9,6

7,0

Bulgaria

-

-

-

-

Cyprus

-

-

-

-

Czech Republic

25,6

21,2

12,8

10,8

Denmark

33,4

25,3

23,9

16,8

Estonia

17,0

13,9

5,2

4,1

Finland

30,7

23,2

8,0

6,9

France

29,8

21,6

13,2

7,1

Germany

35,9

30,8

13,6

11,8

Greece

27,6

20,6

15,0

9,1

Hungary

34,0

26,4

28,6

18,9

Ireland

20,6

19,7

8,8

6,4

Italy

24,1

24,8

10,6

12,9

Latvia

23,3

11,0

6,6

4,7

Lithuania

23,3

12,5

7,5

6,0

-

-

-

-

Malta

17,9

25,3

11,9

13,8

Netherlands

34,6

24,6

5,6

4,4

Poland

34,1

26,6

12,1

11,6

Portugal

35,5

23,4

7,6

4,4

Romania

-

-

-

-

Slovakia

-

-

-

-

Slovenia

45,3

25,8

13,7

7,7

Spain

30,9

26,3

8,6

12,2

Sweden

20,6

16,6

5,4

4,0

UK (England)*

29,6

24,6

11,0

8,3

UK (Scotland)*

34,0

22,5

13,7

11,2

UK (Wales)*

32,9

23,4

16,4

10,1

Luxembourg

Source: HBSC 2001/2002 , http://www.hbsc.org/publications/reports.html. *Data exists only for England, Scotland and Wales separately; data exists only for Belgium (French) and Belgium (Flemish) separately.


(gu/GU)/gd DG G II

46

HU

6. táblázat: 15 éves diákok olvasástudása (Fiúk/lányok átlagának a különbsége – A negatív számok a leányok jobb teljesítményét mutatják) 2006

Reading boys rel girls

Austria

-45

Belgium

-40

Bulgaria

-58

Cyprus

:

Czech Republic

-46

Denmark

-30

Estonia

-46

Finland

-51

France

-35

Germany

-42

Greece

-57

Hungary

-40

Ireland

-34

Italy

-41

Latvia

-50

Lithuania

-51

Luxembourg

-32

Malta

:

Netherlands

-24

Poland

-40

Portugal

-33

Romania

-44

Slovakia

-42

Slovenia

-54

Spain

-35

Sweden

-40

United Kingdom

-29

Source: OECD, PISA Database, 2006; http://www.pisa.oecd.org/document/2/0,3343,en_32252351_32236191_39718850_1_1_1_1,00.html.


(gu/GU)/gd DG G II

47

HU

7. táblázat: ISCED 5-6 szinten a leányok aránya a mérnöki feldolgozóipari és építőipari, mezőgazdasági és állatorvosi, humán tudományi és művészeti, egészségügyi és egészséggondozási szakokon, 2005 Engineering,

Agriculture and

Humanities and

Health and

manufacturing

veterinary

arts

Welfare

% Girls (ISCED

% Girls (ISCED

% Girls (ISCED

% Girls (ISCED

level 5)

level 5)

level 5)

level 5)

and construction

Austria

20,72%

62,99%

65,68%

67,80%

Belgium

21,01%

49,40%

57,77%

72,86%

Bulgaria

32,02%

43,36%

60,46%

64,80%

Cyprus

12,88%

0,00%

75,55%

70,86%

Czech Republic

21,22%

54,15%

63,01%

74,86%

Denmark

33,12%

52,37%

62,74%

81,06%

Estonia

27,45%

51,59%

76,09%

88,66%

Finland

18,66%

51,11%

71,28%

84,23%

France

:

:

:

:

Germany

18,45%

46,82%

66,24%

73,55%

Greece

27,74%

44,13%

73,44%

74,48%

Hungary

19,06%

45,96%

65,78%

76,55%

Ireland

16,34%

43,34%

63,75%

78,85%

Italy

27,72%

43,81%

72,39%

65,11%

Latvia

21,44%

46,03%

78,27%

86,65%

Lithuania

25,97%

46,87%

73,48%

83,98%

:

:

:

:

Malta

28,36%

30,56%

56,77%

66,79%

Netherlands

13,47%

45,86%

54,96%

74,09%

Poland

25,64%

54,80%

69,46%

75,61%

Portugal

26,00%

54,67%

62,00%

76,89%

Romania

29,30%

34,99%

67,19%

64,91%

Slovakia

27,98%

37,79%

56,03%

80,69%

Slovenia

24,15%

54,92%

73,41%

79,64%

Spain

27,81%

45,66%

61,07%

75,03%

Sweden

27,98%

57,64%

62,53%

81,00%

United Kingdom

19,13%

62,32%

61,82%

78,76%

Luxembourg

Source: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1996,45323734&_dad=portal&_schema=PORTAL&screen=welcomeref&open=/e dtr/educ/educ_isced97&language=en&product=EU_MASTER_education_training&root=EU_MASTER_education_training&scrollto=0


(gu/GU)/gd DG G II

48

HU

8. táblázat: Azon 16–24 éves fiatal nők és férfiak aránya, akik az elmúlt három hónapban átlagosan naponta vagy legalább hetente egyszer számítógépet és Internetet használtak EU-25

BE

BG

CZ

DK

DE

EE

IE

EL

ES

FR

IT

CY

LV

LT

LU

HU

MT

NL

AT

PL

PT

RO

SI

SK

FI

SE

UK

Use of a computer on average daily

Women

62

68

38

44

76

68

75

43

43

52

:

64

62

66

59

67

61

:

81

72

56

60

:

68

50

78

77

61

or almost

Men

67

71

38

51

85

76

74

42

43

56

:

67

37

66

62

77

66

:

89

72

64

64

:

72

69

81

80

63

on average at least

Women

81

86

59

75

91

91

92

72

65

76

:

67

82

83

83

92

84

:

96

89

82

78

:

87

80

93

95

77

once a week

Men

83

84

57

77

100

93

90

65

69

78

:

69

66

89

84

95

87

:

97

87

83

79

:

87

87

93

95

77

on average daily

Women

48

66

27

28

71

53

74

33

22

41

41

49

34

61

46

58

45

:

76

58

40

47

:

65

33

78

77

50

or almost

Men

53

67

31

38

82

65

72

32

19

44

42

54

22

59

48

68

46

:

88

61

47

50

:

68

47

80

77

50

on average at least

Women

73

83

45

64

92

82

91

61

44

68

73

54

63

85

75

87

74

:

94

80

69

68

:

79

65

94

94

72

once a week

Men

73

81

48

66

95

85

89

57

49

71

69

57

47

88

78

91

74

:

98

80

72

69

:

83

78

93

94

71

Use of the internet

Source: Eurostat, Community survey on ICT usage in households and by individuals

_______________________


(gu/GU)/gd DG G II

49

HU

gd 1 DG G II

Recommend Documents