Fülöp Tamás
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Szolnoki Főiskola Szolnok 2005.
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
A kalauz a következő könyvhöz készült: Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002. Tananyagíró: Fülöp Tamás Távoktatási szerkesztő: Héder Klára Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes Nyomdai kivitelezés: Mpress Kft.
Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Törzsök Éva főigazgató
© Szolnoki Főiskola, 2005. Minden jog fenntartva. A kalauzt vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Tartalom Tartalom ............................................................................................................................................. 3 A kalauz szerkezete........................................................................................................................... 4 Bevezetés............................................................................................................................................ 5 A kiegyezés gazdasági következményei. A magyar gazdaság fejlődési feltételei 1867. után... 9 A mezőgazdasági termelés átalakulása és az ipar fejlődése 1867. és 1914. között................. 14 A magyarországi bel- és külkereskedelem fejlődése. A társadalom átalakulása a 19. század végén. ................................................................................................................................................ 19 Az első világháború és következményei a magyar gazdaságra.................................................. 25 Gazdasági stabilizáció, növekedés az 1920-as években. A gazdasági válság hatásai a magyar gazdaságra. ....................................................................................................................................... 30 Gazdasági reorganizáció és állami szerepvállalás az 1930-as évek második felében. Társadalom, munkaerő, foglalkoztatottság a két világháború között. A fegyverkezési program és a háborús gazdálkodás 1938-1945. között.............................................................. 37 Beküldendő feladat I....................................................................................................................... 43 A háború elvesztésétől a kommunista diktatúráig. Gazdaság és politika 1945. és 1949. között................................................................................................................................................ 48 A tervgazdasági rendszer kiépülése Magyarországon ................................................................ 54 Reformkísérletek, gazdaságpolitika 1953-1972. között ............................................................. 58 A magyar társadalom változása a szocializmus időszakában .................................................... 64 Beküldendő feladat II..................................................................................................................... 70 A magyar külkereskedelem alakulása a második világháború után. Magyarország és a KGST ........................................................................................................................................................... 76 A tervgazdasági rendszer összeomlása, a szocialista rendszer bukása..................................... 79
3
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak:
Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása.
Célkitűzés: Így jelöljük, ha a
• •
tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg.
Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia.
Önellenőrző feladat
Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján!
Beküldendő feladat
Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a Főiskolára tutorának.
4
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Bevezetés Kedves Hallgatónk! A Gazdaságtörténet tantárgy tanulmányozásának megkezdésekor sok szeretettel köszöntjük Önt a Tantárgyi kalauz oldalain. Most egy olyan, a tantárgy önálló elsajátítását segítő tanulócsomag bevezetését tartja kezében, amely segítője, útikalauza lesz a szemeszter során abban, hogy Ön a tananyagot eredményesen legyen képes elsajátítani. Engedje meg, hogy a tantárggyal és a tanulócsomaggal kapcsolatban néhány hasznos háttérinformációval megismertessük! A Gazdaságtörténet tantárgy a kötelezően választható, „B” típusú tantárgyak csoportjába tartozik. Legfontosabb feladatának a közgazdászhallgatók gazdaság-, társadalom- és politikatörténeti ismereteinek bővítését, közgazdasági gondolkodásának megalapozását, valamint elemző készségének és problémamegoldó képességének fejlesztését tekinti. A tantárgy bemutatja a magyar gazdaságtörténet elmúlt másfél évszázadának legjelentősebb korszakait, rávilágít a gazdasági és társadalmi folyamatok összefüggéseire, következményeire, és a hallgatók későbbi tanulmányainak megalapozásához kíván komplex tárgyi tudásbeli, szemléleti segítséget nyújtani. A tananyag interdiszciplináris jellegéből adódóan a közgazdaságtudományi és a társadalomtudományi tantárgyakkal van közvetlen kapcsolatban. A Gazdaságtörténet tantárgy kreditszáma: 3 kredit, tehát a tanulási idő: kb. 90 óra
A tantárgy általános célja A Gazdaságtörténet tantárgy elsajátítása, a magyar gazdaságtörténet 1867. és 1989. közötti időszakának megismertetése. A tananyag feldolgozása és megtanulása után Ön képessé válik:
• • • • • • • •
felsorolni az 1867– 1989 közötti magyar gazdaságtörténet legfontosabb korszakait; megkülönböztetni és értékelni a korszak főbb gazdaságpolitikai irányait; értelmezni a vizsgált időszak legfontosabb gazdaságfejlődési trendjeit; elemezni a magyar gazdaság nemzetgazdasági mutatóit; korszakonként bemutatni és jellemezni a különböző nemzetgazdasági ágak, a gazdasági infrastruktúra, a demográfia és oktatás fejlődését; bemutatni a magyar nemzetgazdaság időben változó politikai feltételrendszerét; összefoglalni a 19-20. századi főbb gazdaságpolitikai irányzatok eredményeit és kudarcait; összehasonlítani a magyar gazdaság fejlődési szakaszait a nemzetközi gazdasági folyamatok irányaival.
A tantárgy lezárása Sikeres félév végi írásbeli kollokvium.
5
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
A vizsgára bocsátás feltétele az I. és II. Beküldendő feladat eredményes (min. 30-30 pontos) elkészítése A tantárgyat záró vizsga időtartama: kb. 50 perc. Időpontjáról, helyéről a tantárgy felvételekor adtunk tájékoztatást. A feladatok típusa: 1/3 rész teszt, 2/3 rész esszé jellegű feladatok. A vizsga teljesítésének feltétele: a feladatokra szerezhető pontok 61 %-ának elérése. Az érdemjegyek meghatározása: •
100-90 % jeles,
•
89-80 % jó,
•
79-70 % közepes,
•
69-60 % elégséges,
•
59 % alatt elégtelen.
A vizsgafeladatok teszt és esszékérdései a Tantárgyi kalauz önellenőrző feladatai közül kerülnek kijelölésre.
A tantárgy bemeneti követelményei A képzés megkezdésének külön előfeltétele a középiskolai történelem tananyag ismerete.
Speciális tanulási tanácsok A távoktatás speciális módszertanának megfelelően a Gazdaságtörténet tantárgy tematikáját úgy állítottuk össze, hogy az megkönnyítse Önnek tananyag önálló elsajátítását. A tananyagot úgy szerkesztettük meg, hogy támaszkodhasson korábbi történelmi ismereteire, általános műveltségére is. Mindezek mellett kérjük, vegye figyelembe, hogy a tantárgy feldolgozására, és a feladatok elkészítésére tervszerű készülés mellett is összességében mintegy 90 órás időráfordítás szükségeltetik. Bízunk abban, hogy ez a rendszer támogatja Önt a tanulásra fordítható idejének hatékony kihasználásában, és elősegíti a legfontosabb célt: a tananyag elsajátítását, és az eredményes vizsgát! A tantárgyat tehát alapvetően önállóan kell elsajátítania, hagyományos előadást, vagy gyakorlatot nem tervezetünk a képzéshez. A tantárgy feldolgozása során lehetősége lesz egy alkalommal személyesen konzultálni szakértő tutorával, ennek részleteiről a tantárgy felvételekor tájékoztattuk. Vegye fel a kapcsolatot képzésszervezőjével, akinek nevét és elérhetőségét a tantárgy felvételekor szintén megadtuk Önnek. A tananyagban szereplő 2 Beküldendő feladatot a tantárgy felvételekor meghatározott időpontig elektronikus úton kell eljuttatnia Tanszékünkre. Ezek a feladatok a tananyag egyegy nagyobb egysége elsajátításának sikerét mérik, s teszt jellegű és leíró-elemző összefoglaló feladatokból állnak. A feladatokat tutora fogja majd javítani, aki egy héten belül személyes visszajelzést fog küldeni Önnek munkája eredményéről. Jelenléti foglalkozás (konzultáció) a Gazdaságtörténet tantárgyból két alkalommal lesz. Ezek időpontját és helyét a beiratkozáskor tudhatta meg. A konzultációkor lehetősége lesz a tanulás közben felmerült vagy más, a tantárggyal kapcsolatos problémáját megbeszélni tutorával, akinek nevét és elérhetőségét szintén a beiratkozáskor ismertettük Önnel. A konzultáció célja tehát nem a tételes tudás átadása, hanem a tananyag mélyebb és értő feldolgozásához szükséges szakmai és módszertani segítség nyújtása; és az Ön igényeinek
6
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
megfelelően a nehezebben érthető tananyagrészekkel kapcsolatos kérdések megválaszolása, s a sikeres vizsgára való felkészülés segítése. A konzultáció természetesen nem kötelező, de ha lehetősége nyílik rá, ne mulassza el, vegyen részt felkészülten a konzultációkon!
A tanulás eszközei és használatuk 1. Kötelező irodalom Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002. Ez a Tankönyv egésze a tantárgy tananyagán túlmutatva a magyar gazdaságtörténet 3 évszázadát fogja át, így a főiskolánkon oktatott Gazdaságtörténet tantárgy kötelező anyagát a Tankönyv 201-431. oldalán található VIII-XI. fejezetek tartalmazzák. 2. Tantárgyi kalauz 3. Ajánlott irodalom •
Balázs György: Magyarország gazdaságtörténete 1848-1944. Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola. PHARE. Szolnok, 1998.
•
Berend T. Iván - Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 18481944. Tankönyvkiadó, Bp., 1988.
•
Cameron, Rondo: A világgazdaság rövid története. Maecenas, Bp., 1994.
•
Fülöp Tamás: Magyarország gazdaságtörténete 1945-1989. I. rész A magyar gazdaság története 1945. és 1956. között. Szolnoki Főiskola. Szolnok, 2003.
•
Honváry János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Aula Kiadó, Bp., 1996.
•
Magyarország agrártörténete. Szerk.: Orosz István, Für Lajos, Romány Pál. Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1966.
•
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, Bp., 1999.
4. A/4-es méretű füzet az önellenőrző feladatok kidolgozásához.
7
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Tanulási ütemterv Munkája megkönnyítésére az alábbi tanulási ütemtervet állítottuk össze Önnek: Lecke
Címe
Időigény
1.
A kiegyezés gazdasági következményei, a magyar gazdaság fejlődési feltételei 1867. után
6-7 óra
2.
A mezőgazdasági termelés átalakulása és az ipar fejlődése 1867 –1914 között
6-7 óra
3.
A magyarországi bel- és külkereskedelem fejlődése. A társadalom átalakulása a 19. Század végén
7-8 óra
4.
Az első világháború és következményei a magyar gazdaságra
5-6
5.
Gazdasági stabilizáció, növekedés az 1920-as években. A gazdasági válság hatásai a magyar gazdaságra
7-8
6.
Gazdasági reorganizáció és állami szerepvállalás az 1930-as évek második felében. A fegyverkezési program és a háborús gazdálkodás 1938-1945. között
6-7 óra
7.
I. Beküldendő feladat
6-7 óra
8.
A háború elvesztésétől a kommunista diktatúráig. Gazdaság és politika 1945. és 1949. között
7-8 óra
Mikor végzem el/küldöm be?
A háború és következményei. A népesség és a gazdasági élet veszteségei 9.
A tervgazdasági rendszer kiépülése Magyarországon
6-7 óra
10.
Reformkísérletek, gazdaságpolitika 1953-1972. között
7-8 óra
11.
A magyar társadalom változása a szocializmus időszakában
5-6 óra
12.
II. Beküldendő feladat
6-7 óra
13.
A magyar külkereskedelem alakulása a második világháború után. Magyarország és a KGST
5-6 óra
14.
A tervgazdasági rendszer összeomlása, a szocialista rendszer bukása
7-8 óra
Miután - szerintünk - minden fontos információt megosztottunk Önnel, nincs más hátra, mint hogy kezdje el a tantárgy tanulását!
Sok sikert kívánunk!
8
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
1. lecke A kiegyezés gazdasági következményei. A magyar gazdaság fejlődési feltételei 1867. után. Bevezetés Az első leckében Ön a magyar gazdaság 1867. utáni fejlődési feltételeivel ismerkedhet meg. A tankönyv e fejezetében a kiegyezés politikai-gazdasági következményeiről, az OsztrákMagyar Monarchia gazdasági kapcsolatairól, a Habsburg Birodalom részét képező Magyarország állami gazdaságpolitikájáról, valamint a gazdasági infrastruktúra fejlődéséről olvashat. A fejezet egyik legizgalmasabb kérdése, hogy a liberális gazdaságpolitikai elveket követő magyar állam 1867. után milyen eredményeket volt képes az önálló fiskális és monetáris politika terén felmutatni. A másik kulcskérdés pedig a gazdasági infrastruktúra helyzete, hiszen modern gazdaságpolitika, iparosodás és gazdasági felemelkedés a 19. század második felében már elképzelhetetlennek tűnt fejlett hitelrendszer és korszerű közlekedés nélkül. Az 1. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 6-7 óra tanulást igényel.
A tananyagrész főbb témakörei: •
A kiegyezés államrendszere, az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági kapcsolatai.
•
A liberális állam gazdaságpolitikája, a fiskális és monetáris politika alakulása.
•
A gazdasági infrastruktúra változásai, a hitelrendszer fejlődése és a közlekedés forradalma a dualizmus időszakában. Az 1. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz:
• • • •
meghatározni a liberális állam gazdaságpolitikájának jellegzetességeit; jellemezni a fiskális és monetáris politika legfontosabb célkitűzéseit és eredményeit; kifejteni a modern hitelrendszer kialakulásának magyarországi jellegzetességeit; évszámokkal és statisztikai adatokkal alátámasztva összefoglalni a magyarországi közlekedés dualizmuskori fejlődését.
Kezdjük a tanulást az első célkitűzéshez tartozó témakör feldolgozásával! Olvassa el figyelmesen a Tankönyv 203-204. oldalán lévő tananyagot!
Most két feladat megoldását javasoljuk.
9
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
1. önellenőrző feladat
Foglalja össze a tananyag, korábbi történeti ismeretei alapján, illetve a 204. oldalon található térképvázlat segítségével legalább 8 címszavas vázlatban az Osztrák-Magyar Monarchia államalakulatának sajátosságait! Gondolja végig, milyen eltérések mutatkoznak az Ön válaszai és a megadott lista között! Ha más sajátosságokat is feljegyzett, próbálja meg megindokolni, hogy miért! 2. önellenőrző feladat
Válaszoljon egy szóval a kérdésre! Milyen posztot töltött be az 1867-es magyar kormányban: Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért, Gorove István, Mikó Imre? Nézze meg a mi megoldásunkat a lecke végén! Folytassuk a tanulást a második és harmadik célkitűzés témaköreivel! Ebben a részben az 1867 utáni állami gazdaságpolitika sajátosságaival ismerkedünk meg. Olvassa el a Tankönyv 205-211. oldalait!
Sikerült megjegyeznie a legfontosabbakat? Ennek ellenőrzésére négy feladat következik. 3. önellenőrző feladat
Soroljon fel legalább 5 – országtól független – nemzetgazdasági-társadalmi területet, amelyre a 19. század második felében tapasztalható világgazdasági konjunktúra számottevő hatást gyakorolt! 4. önellenőrző feladat
Sorolja fel a 19. századi angolszász liberális gazdaságpolitika legalább három képviselőjét! 5. önellenőrző feladat
A Tankönyv 208. és 209. oldalán lévő táblázatok segítségével fogalmazza meg 10 sorban az 1867. utáni fiskális politika főbb irányait! 6. önellenőrző feladat
Foglalja össze 10 sorban az Osztrák-Magyar Monarchia monetáris politikájának jellegzetességeit! Bízunk benne, hogy Ön is azokra gondolt, amelyeket mi megfogalmaztunk a lecke végén.
10
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Térjünk át a következő témakörre! Folytassa az ismeretszerzést a Tankönyv 212-215. oldalain!
Ebben a fejezetben a modern magyarországi bankrendszer kialakulásáról olvashat. Ismeretei elmélyítésére most két feladat megoldására kérjük! 7. önellenőrző feladat
A 212. oldalon található táblázat segítségével jellemezze 5-6 mondatban a modern bankrendszer kialakulásának magyarországi sajátosságait! Ha Ön is azokat tartotta fontosnak megemlíteni, amelyeket mi, akkor kiválóan dolgozott! 8. önellenőrző feladat
A Tankönyv 214. oldalán található táblázatot áttekintve foglalja össze 2-3 mondatban a külföldi tőke magyarországi beruházásainak hatásait! Ha a mienkhez hasonló a gondolatok szerepelnek az Ön jegyzetfüzetében is, a feladatot remekül oldotta meg! Következzen a negyedik célkitűzéshez tartozó tananyagrész! Ebben a fejezetben a magyarországi infrastruktúra fejlődésével ismerkedhet meg. Olvassa el a Tankönyv 215-227. oldalain található információkat!
Befejezésül ismét két feladat következik. 9. önellenőrző feladat
A Tankönyv 216. oldalán található diagram és a 217. oldalon lévő térképvázlat segítségével vázolja föl 10-15 sorban az 1867. utáni magyarországi vasútépítés legfontosabb eredményeit! 10. önellenőrző feladat
Soroljon fel a vízi szállítás és az úthálózat fejlődésével kapcsolatban legalább 10 lényeges eredményt a 19. század második feléből! Ha ennek a megoldása sem nagyon tér el a mi javaslatunktól, Önnek sikerült elsajátítania ezt a tananyagrészt.
11
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Befejezés Reméljük nem találta túlságosan nehéznek az 1. Leckét. A következő témája a mezőgazdasági termelés átalakulása és az ipar fejlődése lesz, az 1867 –1914 közötti időszakban.
Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint A feladatra természetesen több jó választ is adhatott. Amennyiben vázlatában a következő címszavak is szerepelnek, Ön valószínűleg jól oldotta meg a feladatot: 1867-1918., Ferenc József osztrák császár és magyar király, Ausztria, Csehország, Magyarország, Galícia, Erdély stb., alkotmányos monarchia, perszonálunió, önálló magyar kormányzat, szakminisztériumokkal, soknemzetiségűség, etnikai heterogenitás. 2. megoldás: helyes, ha a következő válaszokat adta, mert Andrássy Gyula: miniszterelnök, Lónyay Menyhért: pénzügyminiszter, Gorove István: földművelésügyi miniszter, Mikó Imre: közlekedési miniszter volt. 3. megoldás: a tankönyv szerint Amennyiben vázlatában a következő válaszok szerepelnek, Ön jól oldotta meg a feladatot: Ipar, mezőgazdasági termelés, világkereskedelem, infrastruktúra, vasút, bankrendszer, népességnövekedés, urbanizáció, vállalkozók stb. 4. megoldás: helyes, ha a következő neveket adta meg: Adam Smith, David Ricardo, Jeremy Bentham, John Stuart Mill. 5. megoldás: a tankönyv szerint Reméljük, hogy válaszában a következő főbb szempontokat érvényesítette: az államháztartás helyzete, az államadósság mértéke, állami bevételek típusai, szerkezete és forrásai, a bevételek növekedése, a polgári állam kiadásainak típusai, szerkezete, mértéke. 6. megoldás: a tankönyv szerint Válaszában a következő adatok és összefüggések szerepeltetése tűnik a legfontosabbnak: az Osztrák-Magyar Bank létrehozásának időpontja, körülményei, a jegybank gazdaságbefolyásoló szerepének érvényesülése, az aranyalapú pénzrendszer bevezetésének előzményei és következményei, a valutareform időpontja, körülményei, és a pénzforgalom sajátosságai. 7. megoldás: a tankönyv szerint A feladat elkészítésénél minden bizonnyal utalást tett az 1867. után alapított legjelentősebb bankokról, az 1873-as tőzsdekrach hatásairól, a pénzintézetek számának alakulásáról, a pénzintézetek hitelezési tevékenységéről, a banki és iparvállalati tőke kapcsolatának alakulásáról.
12
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
8. megoldás: a tankönyv szerint Ugye a válaszában Ön is a következő adatok és utalások szerepeltetését tartotta fontosnak: a beruházások forrása, a beruházások mértéke, a beruházások hatása, a külföldi tőke és a magyar nemzetgazdaság kapcsolata, a birodalom nyugati és keleti tartományai közti tőkeáramlás problematikája stb. 9. megoldás: a tankönyv szerint Reméljük, válaszában a következő adatok és összefüggések is szerepet kaptak: 1867. előtti vasúthálózat, kamatgarancia, a vasútépítés 3 legdinamikusabb szakasza, az első világháború előtti vasúthálózat mérete, eloszlása, más európai országokkal összehasonlítva, a MÁV létrehozása, Baross Gábor szerepe a társaság fejlődésében, a vasútépítések közlekedésre és a gazdaság más területére gyakorolt hatása, a vasúti szállítás forradalma, a vasút kereskedelmi forgalomra és társadalomra gyakorolt hatása. 10. megoldás: a tankönyv szerint A feladatra ez esetben is több jó válasz adható. Mindezek ellenére reményeink szerint felsorolásában a következő adatok, vagy összefüggések valamelyike is szerepel: folyamszabályozás, folyami hajózás, tengeri hajózás, közúthálózat fejlődése.
13
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
2. lecke A mezőgazdasági termelés átalakulása és az ipar fejlődése 1867. és 1914. között Bevezetés A most áttérünk a két, hagyományosan nagy befolyással rendelkező nemzetgazdasági ág, a mezőgazdaság és az ipar fejlődési feltételeinek vizsgálatára. A mezőgazdaság tőkés átalakulása esetében különösen lényeges kérdésnek mutatkozik, hogy az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően a dualizmus évtizedeiben milyen birtok- és üzemszervezeti sajátosságok mellett megy végbe az ágazat fejlődése. A 19. század második fele az iparosodás szempontjából a magyar gazdaságfejlődés egyik legdinamikusabb szakaszának mondható. Vajon a dualizmus államrendszere milyen sajátos feltételrendszert biztosított a magyar gyáripar és a tradicionális kézműipar fejlődése számára, s mindez hogyan tükröződött vissza az ipar ágazati szerkezetében, vagy az állami ipartámogató politika intézkedéseiben? A 2. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 6-7 óra tanulást igényel.
A tananyagrész főbb témakörei: •
A mezőgazdasági termelés feltételeinek változása.
•
A földbirtokrendszer, az üzemszervezet alakulása, az ágazat piacosodása.
•
A magyarországi gyáripar kialakulása, az ipari forradalom hatása Magyarországon.
•
Az ipar ágazati szerkezete, az állami ipartámogató politika. A 2. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz:
• • • • •
összefoglalni a magyar mezőgazdasági termelés 1867 és 1914 közötti átalakulásának sajátosságait; statisztikai adatokkal alátámasztva bemutatni magyarországi földbirtokrendszer és üzemszervezet jellegzetességeinek kiegyezés utáni alakulását; ábrázolni a magyarországi gyáripar kialakulását és fejlődését a dualizmus időszakában; bemutatni a magyar ipar ágazati szerkezetének sajátosságait; meghatározni az állam ipartámogató politika intézkedéseit és következményeit.
Leckénk első nagy témaköre a korszak mezőgazdaságának alakulása. Olvassa el figyelmesen a Tankönyv 227-230. oldalán lévő tananyagot!
Mindjárt ellenőrizze is szerzett ismereteit!
14
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
1. önellenőrző feladat
Foglalja össze 4-5 mondatban a 19. század végi magyar mezőgazdasági termelés körülményeinek alakulását! Nézze meg a megoldást a lecke végén! Folytassuk munkánkat a 19. század végi mezőgazdasági termelés ágazati rendszere átalakulásának vizsgálatával! Tanulmányozza el a Tankönyv 231-235. oldalait!
Mit szólna egy újabb ellenőrzéshez? 2. önellenőrző feladat
A Tankönyv 231., 232., 233. és 234. oldalain lévő táblázatok segítségével 15-20 sorban fejtse ki a dualizmus kori magyar mezőgazdasági termelés ágazati rendszerének változását, és a termelés fejlődésének eredményeit! Ha egybevetette az Ön megoldását a lecke végén a mienkkel, haladhat tovább! Vegyük szemügyre a dualizmus kori mezőgazdasági üzemszervezet alakulását! Olvassa el figyelmesen a Tankönyv 235-238. oldalán lévő fejezetet!
Most két feladat megoldását javasoljuk. 3. önellenőrző feladat
1) Rakja sorba az adott birtokkategóriába tartozó gazdaságok összlétszáma alapján a megadott birtokkategóriákat! Kezdje a legnépesebbel!
2) Rakja sorba az adott kategóriába tartozó gazdaságok összterülete alapján az egyes birtokkategóriákat! Kezdje a legnagyobb területtel rendelkezővel!
a) 5-10 hold között
a) 5-10 hold között
b) 0-1 hold között
b) 0-1 hold között
c) 1-5 hold között
c) 1-5 hold között
d) 10-20 hold között
d) 10-20 hold között
e) 1000 hold felett
e) 1000 hold felett
f) 100-1000 hold között
f) 100-1000 hold között
A sorrendek alapján milyen általános megállapításokat tud levonni a magyar mezőgazdasági termelés üzemi rendszerével kapcsolatban? A feladat megoldását a 236. oldalon lévő táblázat alapján is ellenőrizheti!
15
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Javasoljuk azonban, hogy tekintse meg a mi megoldásunkat a lecke végén. Ha összefoglalásában az általunk felsorolt összefüggéseken és tendenciákon túl néhány fontos statisztikai adatot is sikerült szerepeltetnie, akkor a feladatot kiválón végezte el! Térjünk át leckénk második nagy témakörére a 19. század végi magyar iparfejlődés sajátosságaival. Következzen a Tankönyv 238-241. oldala!
Hogy elmélyítse tudását, most két feladat megoldását javasoljuk. 4. önellenőrző feladat
Válaszoljon a kérdésekre! a) Hány százalékot tett ki a magyar ipar átlagos növekedési üteme a dualizmus időszakában? b) Sorolja fel az állami ipartámogató törvények kibocsátásának dátumait! c) Minek a rövidítése a GYOSZ?
5. önellenőrző feladat
Felsorolásszerűen – legalább 5 jellegzetesség megadásával – hasonlítsa össze a dualizmuskori magyarországi gyáripar és kisipar termelésének sajátosságait! Ugye Ön is azokra a tényezőkre gondolt, amelyekre mi? Ha esetleg valami kimaradt, nézze át még egyszer a tananyagot! Végül tekintsük át a magyar ipar ágazati rendszerének sajátosságait! Lapozza fel a Tankönyv 241-246. oldalait!
Befejezésül következzen két feladat. 6. önellenőrző feladat
A 19. századi magyar ipar legjelentősebb ágazata az élelmiszeripar volt. Foglalja össze 1520 sorban az ágazat dualizmuskori fejlődésének eredményeit! Reméljük, ez nem volt túl nehéz. A megoldásban felsoroltak csupán a legfontosabb összefüggéseket jelenítik meg, a listát Ön is bővítheti! Sikerült a legalapvetőbb adatokat és évszámokat is feltüntetnie? 7. önellenőrző feladat
a) Sorolja fel a 19. század végi magyar ipar legjelentősebb nehézipari ágazatait! b) Soroljon fel legalább 5 jelentős dualizmuskori vas-, gép-, vagy járműipari vállalkozást!
16
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Befejezés Biztosak vagyunk, hogy amennyiben a leckét alaposan tanulmányozta, a feladatok megoldása nem okozott különösebb problémát. Ha válaszaiban a jó megoldások domináltak, átléphet a következő, a kereskedelem fejlődésével és a 19. századi magyar társadalom átalakulásával foglalkozó témakörre! Ehhez továbbra is jó tanulást kívánunk!
Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint az ágazat nemzetgazdasági szerepe (foglalkoztatottság, nemzetgazdasági output, hatása az ipar egyes területeire), a mezőgazdasági árak alakulása, a piacok, azon belül is a Monarchia felvevőpiacainak alakulása, a vámok alakulása, a Monarchián belüli agrár-ipari munkamegosztás hatása, az ágazat tőkeforrásai, a bérleti rendszer, a tudományos ismeretek gyarapodása. 2. megoldás: a tankönyv szerint A mezőgazdasági termelés számottevő fejlődésen ment keresztül 1867. és 1914. között. A változások fő tendenciája a művelés alá vont területek, azon belül is a szántóterület csaknem 11 %-os növekedése. Ezzel párhuzamosan zajlott a legelők arányának összeszűkülése. Az erdőterületek, a nádasok csökkenése a művelés alá vont területek növekedésével, míg az ugar visszaszorulása a fejlettebb művelési módszerek elterjedésével volt összefüggésben. A szántóföldi növénytermelésben a gabonafélék játszották a főszerepet, s a fejlődés tendenciáját – a termelés intenzitásának növekedésével – a hozamok határozott növekedése jellemezte. Az ágazat termelési eredményeinek növekedéséhez a technikai színvonal emelkedése is hozzájárult. A fejlődés egyértelmű jele a nem-gabona jellegű növények elterjedésében is megmutatkozott (burgonya, kukorica, cukorrépa, takarmány- és ipari növények). Az állattenyésztés fejlődését az állatállomány szerkezetének átalakulása, az istállózó állattenyésztés elterjedése jelentette. 3. megoldás: a tankönyv szerint 1) A helyes sorrend gazdaságok összlétszáma alapján: c), 1-5 hold között, (leggyakoribb) b) 0-1 hold között, a) 5-10 hold között, d) 10-20 hold között, f) 100-1000 hold között, e) 1000 hold felett (legritkább) 2) A helyes sorrend gazdaságok összterülete alapján: e) 1000 hold felett, (a legnagyobb területtel rendelkező birtokkategória) f) 100-1000 hold között, d) 10-20 hold között, a) 5-10 hold között, c) 1-5 hold között, b) 0-1 hold között (a legkisebb területtel rendelkező birtokkategória) Az adatok egyértelműen a birtokszerkezet aránytalanságát tükrözik, hiszen a gazdaságok legnépesebb csoportja a 0-1 hold, az 1-5 hold és az 5-10 hold közötti birtokosok, jóllehet az általuk művelt föld az összes terület csupán 0,47, 3,94, illetve 6,79%-át tette ki. A legnagyobb földterület pedig a 100 hold feletti nagybirtokosok kezén koncentrálódott.
17
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
A 4. megoldás a tankönyv szerint a) megoldás: A helyes válasz 4 %, mert a magyar ipar átlagos növekedési üteme a dualizmus időszakában 4 %-ot tett ki. b) megoldás: a helyes válasz 1881., 1890., 1899., 1907., mert a dualizmuskori 4 állami ipartámogató törvényt adták ki. c) megoldás: a helyes válasz Gyáriparosok Országos Szövetsége. Tudta, hogy az 1948. után megszüntetett érdekvédelmi szervezetet a rendszerváltás után hívták újból életre? Az 5. megoldás a tankönyv szerint A gyáripar jellegzetességei: új iparszervezeti forma, jelentősen növekvő foglalkoztatottság, növekvő erőgép-alkalmazás, 55, 6 %-os gyáripari növekedés, erős koncentráltság, általában egy ember alapításával létrejött vállalatok, részvénytársasági forma A kisipar jellegzetességei: hagyományos iparszervezet, kisüzemi rendszer, több mint 50 %-a segéd nélkül, vagy néhány fős segédszemélyzettel üzemelő vállalkozások, alacsony erőforrás, tőkeszegénység, 1 %-os kisipari növekedés, céhes szervezeti modell felszámolása csupán 1872-ben, hagyományos munkaerőre és szaktudásra alapozottan működő üzemek, fejlődési lehetőség: specializáció A 6. megoldás a tankönyv szerint Az összefoglalás legfontosabb szegmensei: Általában: az élelmiszeripar jellegzetesen exportágazat, 1906-ban termelésének 30 %-a került külföldre, az élelmiszeripar termelési értéke a gyáripari termelés vertikumában 1898-1913. között 646 millió Koronáról 1235 millióra emelkedett, összértéke a termelési érték 38 %-át tette ki. Malomipar: a 19. századi élelmiszeripar kiemelkedő ágazata a malomipar, malmok számának, őrlési kapacitásának változása, malomalapítás legfontosabb helyszíne (Budapest, gabonatermő központok), gőzgépek elterjedése az ágazatban, a malmok 90 %-ban magántulajdonban, jelentős technikai fejlődés (hengerszék, síkszita), jó minőségű alapanyag és termék. Cukoripar: nagy fejlődést befutó másik ágazat a cukoripar, növekedését az exporton túl a belső fogyasztás emelkedése is táplálta, a cukoripari beruházások volumene 1886. után, a cukorfogyasztási adó bevezetése után ugrott meg, a cukorgyárak kedvező hatást gyakoroltak a helyi foglalkoztatottságra is, szerződés-jellegű mezőgazdasági ellátórendszer kiépítése a nyersanyagszükséglet biztosításához. Szeszipar: söripar és égetett szeszek előállítása. Sütő- és édesítőipar: pékségek, csokoládégyártás, fogyasztói szokások változása, urbanizáció. Húsipar: konzerviparral összefüggésben, mélyhűtési technológia megjelenése. A 7. megoldás a tankönyv szerint a) megoldás: a lehetséges helyes válaszok: szénbányászat, vasipar, gépipar, jármű-, villamossági- és műszeripar (esetleg részletesebb bontásban: vasúti járműipar hajógyártás stb.). b) megoldás: a lehetséges helyes válasz a következő üzemeket tartalmazhatja: Osztrák Állami Vaspályatársaság resicai üzeme, Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű, Ganz-gyár, Első Magyar Vasúti Kocsigyár, Egyesült Izzó, csepeli Weiss Manfréd Művek, Vidats-, Schilck-, Röck- és Láng-gépgyár.
18
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
3. lecke A magyarországi bel- és külkereskedelem fejlődése. A társadalom átalakulása a 19. század végén. Bevezetés Ez a lecke két nagyobb egységet foglal magába. Az első rész a magyarországi bel- és külkereskedelem 19. századi fejlődését vizsgálja. A magyar belkereskedelem kapcsán megismerkedhet a belső áruforgalom, a nagybani és a kiskereskedelem legfontosabb színtereivel, az áru- és értéktőzsde megalapításával. A tananyag második fele az előző leckék során tanulmányozott gazdasági folyamatok társadalmi összefüggéseit kívánja bemutatni. A 3. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 7-8 óra tanulást igényel.
A tananyagrész főbb témakörei: •
Termékforgalmazás, piacok a kiegyezés utáni Magyarországon.
•
Vásárok és szatócsboltok, árutőzsde és nagykereskedelem 1867 után.
•
A magyar külkereskedelem alakulása a kiegyezés után.
•
A társadalom átalakulása, polgárosodás és urbanizáció Magyarországon a 19. század második felében. A 3. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz:
• • •
bemutatni a magyarországi belkereskedelem dualizmuskori fejlődését; összefoglalni a magyar külkereskedelem 1867. utáni fejlődését; statisztikai adatok segítségével ábrázolni a magyar társadalom 1867. és 1914. közötti átalakulását.
Kezdjük az ismeretszerzést a hazai belkereskedelem témakörében. Lapozza fel a Tankönyv 246-253. oldalait!
Ellenőrizze: sikerült-e minden fontos információt megjegyeznie!
19
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
1. önellenőrző feladat
A 19. század végi magyar belkereskedelmet a hagyományos és modern formák együttélése jellemezte. Csoportosítsa megadott kereskedelmi formákat! Melyek a tradicionálisak, és melyek a modernek? Házaló vándorkereskedő, textilkereskedő, vas- és fémipari termékekkel kereskedő, szatócs, könyvkerekedő, vásári kereskedő, gyógyszerkereskedő, piaci árus, termény- és állatkereskedő, kofa, magazin, „drótostót”, vásárcsarnok, „tollas”, Hangya Szövetkezet, „dézsás román”, Párizsi Nagyáruház, tőzsde. Ugye nem volt nagyon nehéz. A mi megoldásunkat a lecke végén találja 2. önellenőrző feladat
Írja az évszám mellé a hozzá kapcsolódó eseményt! 1911. 1864. 1904. 1875. 1894. Ön is ugyanazt írta, mint amit a lecke végén talált? Jegyezze meg ezt az öt fontos évszámot! Lépjünk tovább a külkereskedelem fejlődésének elemzésére és a monarchia „közös piacának” értékelésére! A tananyagrészeket a Tankönyv 250-253. és 259-261. oldalán találhatja meg.
Most két feladat megoldására kérjük!
20
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
3. önellenőrző feladat
Egészítse ki a mondatból hiányzó részeket! a) A magyar külkereskedelem mérlege az 1880-as évektől .......... , míg 1906. után általában .......... zárult. b) A magyar kivitel értéke a kiegyezést követő évtizedekben elérte a nemzeti jövedelem .......... %-át. c) A dualizmuskori magyar export legfontosabb cél-országa .......... volt. d) A kiegyezés megkötése után a kivitel áruszerkezetében a döntő részt, .......... %-ot a .......... termékek tették ki. e) Az 1913-as adatok szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele az export .......... %-át adták, de ebből a feldolgozott termékek aránya már a .......... %-ot is meghaladta. f) A magyar gazdaság importigénye az egész korszak folyamán az .......... irányult, jóllehet az iparosodással összefüggésben nőtt az .......... és a .......... aránya. Lehet, elsőre egy kicsit nehéznek tűnt, de bízunk benne, hogy Ön jól oldotta meg a feladatot! Ha a statisztikai adatokban nem volt elég pontos, és csupán a nagyságrendet „találta el”, ne keseredjen el, hiszen itt is elsősorban a fő tendenciák megértése a cél! 4. önellenőrző feladat
Vonjon mérleget 10-15 sorban az Osztrák-Magyar Monarchia „közös piacának” és összetartozásának előnyeiről-hátrányiról! Ha összehasonlította a megoldását a mienkkel, lépjünk tovább. Térjük át végül a lecke második nagy témakörére, és vegyük vizsgálat alá a 19. századi magyar társadalom átalakulásának legfontosabb összefüggéseit! Ismerje meg a Tankönyv 253-259. oldalainak tartalmát!
Hogy ellenőrizze szerzett ismereteit, most több feladat megoldását javasoljuk. 5. önellenőrző feladat
Fogalmazza meg 8 vázlat pontban a 19. századi magyarországi urbanizációs folyamatok legfontosabb ismérveit!
21
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
6. önellenőrző feladat
Válassza ki a megadott listából a 19. század végi magyarországi polgárosodás 3 jellegzetességét! a) társadalom szerkezetében megjelenik az ipari-kereskedelmi vállalkozó típusa; b) a parasztság meghatározó társadalmi szerepe megszűnik; c) az ipari munkásság új rétege folyamatosan gyarapszik; d) a nagyvállalkozók meghatározó része a banki-iparvállalati szektorban csinált kiemelkedő karriert; e) az új vállalkozói mentalitást a szociális érzékenység, a társadalmi felelősség érzése hatotta át.
7. önellenőrző feladat
Ki melyik vállalkozói csoporthoz tartozik? Csoportosítsa a neveket! a) Kornfeld Zsigmond
Csoportok:
b) Széll Kálmán
1) külföldről érkező, izraelita családból származó, erős asszimilációs törekvéssel rendelkező tőkés vállalkozók, bankvezetők;
c) Ullmann Adolf d) Lukács László e) Weiss Manfréd f) Zsolnay Vilmos g) Mechwart András
2) gazdasági tevékenységük erősen kapcsolódik politikaiközéleti tevékenységükhöz; 3) műszaki-vállalatszervezési ismereteik, szaktudásuk alapján lettek sikeres vállalkozók.
h) Weiss Fülöp i) Lánczy Leo Nem volt könnyű a feladat, gratulálunk, ha sikerült jó válaszokat adnia!
Befejezés Ezzel a 3. lecke végére értünk. A következő témakörünk az első világháború és annak következményei a magyar gazdaságra.
22
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint Tradicionális formák: házaló vándorkereskedő, vásári kereskedő, szatócs, piaci árus, kofa, „drótostót”, „tollas”, „dézsás román”; Modern formák: textilkereskedő, vas- és fémipari termékekkel kereskedő, könyvkerekedő, gyógyszerkereskedő, termény- és állatkereskedő, magazin, vásárcsarnok, Hangya Szövetkezet, Párizsi Nagyáruház, tőzsde. 2. megoldás: a tankönyv szerint 1911 – a Párizsi Nagyáruház megnyitása 1864 – a budapesti értéktőzsde megnyitása 1904 – az Általános Fogyasztási Szövetkezet megalapítása 1875 – a vásári szokásokat támogató kereskedelmi törvény kibocsátása 1894 – a Hangya Szövetkezet megalapítása 3. megoldás: a tankönyv szerint a) A magyar külkereskedelem mérlege az 1880-as évektől aktívummal, míg 1906. után általában deficittel zárult. b) A magyar kivitel értéke a kiegyezést követő évtizedekben elérte a nemzeti jövedelem 30 %át. c) A dualizmuskori magyar export legfontosabb célországa Ausztria volt. d) A kiegyezés megkötése után a kivitel áruszerkezetében a döntő részt, 62 %-ot a mezőgazdasági nyerstermékek tették ki. e) Az 1913-as adatok szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele az export 75 %-át adták, de ebből a feldolgozott termékek aránya már a 25 %-ot is meghaladta. f) A magyar gazdaság importigénye az egész korszak folyamán az ipari késztermékekre irányult, jóllehet az iparosodással összefüggésben nőtt az ipari nyersanyagok és a fűtőanyagok aránya. 4. megoldás: a tankönyv szerint A vámközösség és a „közös piac” elősegítette, a különböző gazdasági alrendszerek kialakulását: tőkeexport, a bankrendszer adaptációja, a közlekedési rendszer, a mezőgazdaság, az ipar és a külkereskedelem fejlődési feltételeire. A „közös piac” elmélyítette az ausztriai és magyarországi vállalatok közti kapcsolatokat, segítette az elmaradott agrártérségek fejlődését, előmozdította a szakképzett munkaerő áramlását, a munkaerő importját és exportját. Mindez kiegészült a szellemi és kulturális kapcsolatok virágzásával. Az összetartozás tudatát többek között erősítette a két térség társadalmának kapcsolatrendszere, az uralkodócsalád katolikus hite, és az egyház univerzalizmusa, a közös hadsereg, a birodalom dinamikus gazdasági fejlődése és az életszínvonal emelkedése. Az eltérő adottságú térségek közös szervezésű gazdasági modernizációját megtestesítő monarchián belüli „centrifugális erők” közt legjelentősebb tényezőnek az egész korszak folyamán a nemzetiségi kérdés számított.
23
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
5. megoldás: a tankönyv szerint Már a reformkor óta gyorsabban nőtt a városi lakosság lélekszáma, mint a falusi populáció, a 19. század második felében fél évszázad alatt a városi népesség létszáma 1,7 millióról 3,7 millióra emelkedett. A városok jogi státuszát 1870-ben rendezték. Ennek ellenére a 19. század végén a magyar lakosság 3/4-e 5000 fő alatti településen élt; a magyarországi településrendszer alapvetően falusias volt, a legnépesebb városok között volt több alacsony urbanizációs színvonalú (Szeged, Szabadka, Hódmezővásárhely). A legdinamikusabb növekedést a 19. század második felében a főváros produkálta (1873. óta Pest, Buda, Óbuda egyesítésével számított közigazgatásilag egységesnek); lakossága 1910-re megközelítette a 900 ezer főt, s Európa 8. legnépesebb városának számított. A főváros a történelmi Magyarország közigazgatási, tudományos és kulturális központjává vált. A vidék városai a városközpontok, a középületek, az infrastruktúra vonatkozásában sokáig megőrizték falusias jellegüket, míg a magyar falu továbbra is őrizte archaikus vonásait. 6. megoldás: helyes, ha a következőket jelölte meg: a), c), d), mert a magyarországi polgárosodást – többek között – az ipari-kereskedelmi vállalkozó típusának megjelenése, az ipari munkásság új rétegének folyamatos gyarapodása, illetve a bankiiparvállalati szektorban kiemelkedő karriert csináló nagyvállalkozók jelenléte jellemezte. 7. megoldás: a tankönyv szerint 1. csoport: Kornfeld Zsigmond, Ullmann Adolf, Weiss Fülöp, Lánczy Leo; 2. csoport: Széll Kálmán, Lukács László; 3. csoport: Weiss Manfréd, Zsolnay Vilmos, Mechwart András;
24
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
4. lecke Az első világháború és következményei a magyar gazdaságra Bevezetés Az anyagrész felöleli a háborús gazdálkodás, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia, s vele párhuzamosan a történelmi Magyarország felbomlásával együtt járó, a további fejlődés feltételeit alapvetően meghatározó gazdasági-társadalmi kihatásait. A fejezet mindenekelőtt arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a 20. század elején Magyarországnak nemcsak súlyos területi, lélekszámbeli és anyagi veszteségeket kellett elszenvednie, de a Monarchia megszűnését követően – egy rendkívül kedvezőtlen nemzetközi gazdasági és politikai légkörben – az ország önállósodásával, a gazdasági térszerkezet radikális megváltozásával járó problémákat is kezelnie kellett. A 4. lecke elsajátítása, majd a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 5-6 igényel.
A tananyagrész főbb témakörei: •
A háborús gazdálkodás és a forradalmak gazdasági következményei.
•
A gazdaság működési feltételeinek megváltozása 1920 után.
•
A trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi következményei. A 4. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz:
• • •
összefoglalni az első világháború és a forradalmak legfontosabb gazdasági következményeit; statisztikai adatok segítségével bemutatni a trianoni békeszerződés gazdaságitársadalmi következményeit; értékelni a magyar gazdaság és társadalom 1920. után megváltozott fejlődési feltételeit.
Kezdjük a lecke tanulását az első világháború és következményeinek összefoglalásával! Olvassa el a Tankönyv 262-265. oldalán lévő tananyagrészt!
Most mindjárt két feladat megoldására kérjük! 1. önellenőrző feladat
Foglalja össze 15-20 pontban a háború gazdasági és társadalmi következményeit! Vázlatát a gazdasági hatások és a társadalmi következmények szerint csoportosítsa!
25
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
A háború gazdasági-társadalmi következményei a statisztikai adatok tükrében is rendkívül széleskörűek. Ha Önnek sikerült 15 tételt felsorolnia, akkor a feladatot már eredményesen oldotta meg! Gratulálunk! 2. önellenőrző feladat
A Tankönyv 272. oldalán lévő táblázat segítségével 8-10 sorban foglalja össze Magyarország első világháború utáni területi és népességveszteségeit a legjelentősebb tájegységek megnevezésével! Sokat segít, ha munkájához esetleg történelmi atlaszt is használ. Nézze meg a mi megoldásunkat a lecke végén! A háborús veszteségek közel egy évszázad távlatából is nagyon súlyosnak tűnnek. Mindezzel azonban Magyarország első világháború utáni gazdasági-politikai problémái korántsem zárultak le. Folytassuk munkánkat a trianoni békediktátum következményeinek áttekintésével! Erről a Tankönyv 271-278. oldalain olvashat.
Elmélyítheti az imént szerzett ismereteket, ha megoldja a következő feladatsort! 3. önellenőrző feladat
Trianon a településszerkezet, a gazdasági térszerkezet, és a gazdasági infrastruktúra radikális változását is eredményezte. Fejezze be a mondatot a megfelelő állítás kiválasztásával! 1. A trianoni döntéssel a) Magyarország településszerkezete egészségesebbé vált. b) a főváros gazdasági-közigazgatási súlya jelentősen megnövekedett. c) a jelentős vidéki városok elcsatolásával sikerült Budapest ellensúlyát megteremteni. 2. 1920 után a gazdasági infrastruktúra területén a) a legsúlyosabb problémát a sugaras elvű főváros-központú vasúthálózat peremvidékre eső vonalainak elcsatolása jelentette. b) az új határok ellenére a folyami közlekedést sikerült fellendíteni. c) a magyar közúthálózat Trianon után nem szenvedett el jelentősebb csökkenést. 3. A békediktátum a) érdemben nem befolyásolta az ország nyersanyagbázisát. b) érintetlenül hagyta a korábbi foglalkoztatottsági és munkaerő-szerkezetet. c) kedvezőtlenül befolyásolta a korábbi regionális központok szerepét.
26
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
4. önellenőrző feladat
Válassza ki a listából az igaz állításokat! a) A trianoni diktátum hatására a magyar gazdaság elvesztette nyersanyagkészleteinek és erdőterületeinek jelentős részét. b) A Habsburg-monarchia utódállamai 1920. után szoros együttműködést alakítottak ki egymással. c) A békeszerződés vámkérdésekről szóló paragrafusa a magyar piacot kiszolgáltatta a nyugati hatalmaknak. d) A közép-európai térség államaira a befelé fordulás, az elzárkózás lett jellemző. e) Az ország területi és népességi megcsonkítása nem okozott számottevő gazdasági problémát. f) A magyar malomipart kedvezően befolyásolta az új határok közti kapacitás arányának növekedése. Ugye Ön is jól választott?! Gratulálunk a helyes megoldásokért! 5. önellenőrző feladat
Soroljon fel 4, a trianoni békeszerződéssel járó vagyonveszteséget, vagy egyéb kötelezettséget!
Befejezés Egy nehéz és összetett tananyagrészen vagyunk túl! Ha úgy érzi, hogy a feladatokat eredményesen sikerült megoldania, folytassa tovább a tanulást az 5. Leckével!
27
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint Gazdaság: Az első világháború (1914-1918.) időszaka a magyar nemzetgazdaság viszonylag dinamikus dualizmuskori fejlődését megtörte, hatásai egyértelműen negatívak voltak. A háborús gazdálkodás a magyar nemzetgazdaságot szinte teljesen dezorganizálta. A háború az állam gazdasági szerepét megnövelte, az állami beavatkozás a háborús céloknak rendelte alá a gazdaságot, a kormány 1914-től kötelező termelési előirányzatokat adhatott az iparvállalatoknak. A katonai megrendelések (a háború esztendeiben 1,4-2,1 mrd K) hatására a nehézipar, a fegyver- és hadianyaggyártás jelentős mértékben felfutott; ezekben az ágazatokban számottevő koncentráció következett be (Weiss Manfréd Művek). A háború elhúzódásával a termelésnek és a lakosságnak állandósuló nyersanyaghiánnyal kellett szembenéznie (szén). A mezőgazdaság folyamatos pozícióvesztése figyelhető meg. Az ágazat a besorozás következtében veszített munkaerejéből, termelése folyamatosan csökkent, s mindez a lakossági fogyasztás drasztikus csökkentését, a jegyrendszer bevezetését, állandósuló ellátási nehézségeket, és háborús nyomort eredményezett. Társadalom: A háborúban több mint 1 millió magyarországi lakos vesztette életét. A Monarchia hadserege 5 milliósra duzzadt, állományát 47 %-ban Magyarországról töltötték fel. Az ország területéről mintegy 2,5 millió embert hívtak be katonának, vagyis a felnőtt férfilakosság 1/3-át vitték ki a frontra. A Monarchia emberáldozatainak felét Magyarország adta, s a mintegy 10 milliós első világháborús európai veszteséglista 10 %-a magyar. A háborús veszteség hatására a születések száma és a munkaképes férfilakosság létszáma is drasztikusan csökkent. A magyar gazdaságot mindemellett érzékenyen érintette 2 millió sebesült és 1,5 millió hadifogságba esett ember végleges vagy átmeneti elvesztése is. A munkaerőhiány mindenekelőtt a mezőgazdaság területén érződött, a hátország társadalmát pedig a veszteségeken túl tovább sújtotta a gyorsuló infláció és a reálbérek drámai csökkenése is. 2. megoldás: a tankönyv szerint Összefoglalásában minden bizonnyal Ön is a következő főbb adatokat és összefüggéseket emelte ki: 1920. június 4. a trianoni békeszerződés aláírása, a Magyar Királyság területi vesztesége meghaladta a 70 %-ot, elcsatolták Magyarország külső határterületeit és Horvátországot (Felvidék, Erdély, Partim, Alsó-Magyarország, Bácska, Bánát, Fiume, Mura vidék). A megmaradt országterület kevesebb, mit 93 ezer km2 lett. A történelmi Magyarország területéből részesült (nagyság szerint) Románia, Csehszlovákia, Szerb-HorvátSzlovén Királyság, Ausztria, Lengyelország, Olaszország. A területek elcsatolásával – a békediktátum a határvonalak meghúzásánál az etnikai elveket figyelmen kívül hagyta – jelentős magyar népesség került új nemzetállamok határai közé. 1920-ban a Magyar Királyság korábbi, csaknem 20 milliós népességének 60 %-át vesztette el, s a mintegy 10 milliós kárpátmedencei magyarság 35 %-a, mintegy 3,2 millió magyar került idegen határok közé. Az új magyar határok közt élők korábbi etnikai sokszínűsége megszűnt, a nem magyar nyelvet beszélők aránya a korábbi 50 %-ról 10 %-ra esett vissza. A peremvidékek elcsatolásával az ország népsűrűsége 86 fő/km2-re nőtt. Látván a felsorolást, nem csoda, ha a korabeli magyar társadalom mindezt óriási traumaként élte meg!
28
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
3. megoldás: helyes, ha így párosított: 3/1.- b, 3/2.- a, 3/3- c, mert a trianoni döntéssel a főváros gazdasági-közigazgatási súlya jelentősen megnövekedett; 1920. után a gazdasági infrastruktúra területén a legsúlyosabb problémát a sugaras elvű főváros-központú vasúthálózat peremvidékre eső vonalainak elcsatolása jelentette; a békediktátum valóban kedvezőtlenül befolyásolta a korábbi regionális központok szerepét. 4. megoldás: helyes, ha a következőket választotta: a, c, d, mert a trianoni diktátum hatására a magyar gazdaság elvesztette nyersanyagkészleteinek és erdőterületeinek jelentős részét, s a békeszerződés vámkérdésekről szóló paragrafusa a magyar piacot kiszolgáltatta a nyugati hatalmaknak, valamint 1920. után a közép-európai térség államaira a befelé fordulás, az elzárkózás lett jellemző. 5. megoldás: a tankönyv szerint Ha a következő tételek valamelyike szerepel az Ön felsorolásában, a feladatot sikeresen oldotta meg: 1. a mezőgazdaság jövedelme 61 %-kal, az ágazat nemzetgazdaságon belüli súlya 3 %-kal csökkent. 2. Az ipar szenvedte el a kisebb veszteséget, jövedelemcsökkenése 51 %-ot tett ki, így nemzetgazdasági pozíciója erősödött. 3. A kereskedelemből és szállításból származó jövedelmek csökkenése 58 %-os volt. 4. Az ingatlanok, épületek 58 %-a marad az új határokon kívül. 5. 1918. őszétől az ország több területe háborús övezetté vált, a Tanácsköztársaság, a román megszállás további veszteségeket eredményezett. 6. Magyarországnak a háború után súlyos jóvátételeket kellett fizetnie. 7. Katonai korlátozások (35 ezer fős önkéntes haderő, hajózási, repülési korlátozások).
29
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
5. lecke Gazdasági stabilizáció, növekedés az 1920-as években. A gazdasági válság hatásai a magyar gazdaságra. Bevezetés A trianoni békeszerződést követően a magyar gazdaságnak és társadalomnak a gazdasági térszerkezet megváltozásából származó nehézségek mellett a béketermelésre való átállás, és a háborút követő államháztartási hiány problémáira is megoldást kellett keresnie. Hogy ezeknek a kihívásoknak mennyiben tudott eleget tenni a magyar gazdaságpolitika, arra igazán csak a különböző nemzetgazdasági ágak két háború közti teljesítményének és a válság hatásainak vizsgálata adhat egzakt választ. Az 5. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 7-8 óra tanulást igényel.
Ez a lecke talán az egész tananyag egyik legösszetettebb, legbonyolultabb témaköre, ezért célszerű lehet több részletben feldolgozni. Ebben segít Önnek a lecke – önmagukban is elsajátítható – témakörökre bontása. Kövesse figyelmesen a Tantárgyi kalauz utasításait!
Az 5. lecke főbb témakörei: •
A pénzügyi és gazdasági stabilizáció.
•
Agrárrendszer és földreform az 1920-as években.
•
Az ipar átalakulása és növekedési feltételei 1920 után.
•
A magyar külkereskedelem megélénkülése a két háború között.
•
A gazdasági válság és hatásai a magyar gazdaságra 1929-1933. Az 5. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz:
• • • • •
statisztikai adatok segítségével bemutatni az 1920-as évek stabilizációs folyamatát; összefoglalni az 1920. utáni magyarországi agrárrendszer sajátosságait, és a földreform következményeit; ábrázolni a magyar ipar 1920. utáni átalakulását és fejlődési feltételeit; jellemezni a két háború közötti magyar külkereskedelem fejlődését; összefoglalni az 1929-es gazdasági válságnak a magyar gazdaságra gyakorolt hatását.
Kezdjük az első célkitűzéshez tartozó tananyagrésszel, amely az 1920-as évek gazdasági stabilizációját mutatja be. Olvassa el a Tankönyv 278-282. oldalait!
30
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Javasoljuk, hogy mindjárt a lecke elején ellenőrizze önmagát! Ügyeljen a feladat összetettségére, s próbálja meg áttekintésében a kronológiai rendet is érvényesíteni! 1. önellenőrző kérdés
Foglalja össze 20-25 sorban az 1920-as évek pénzügyi-gazdasági stabilizációjának legfontosabb lépéseit! A kérdés látszólag egyszerűnek tűnik, de a munka legalább fél órát vesz igénybe. Folytassuk munkánkat a két világháború közötti agrárrendszer és földreform vizsgálatával! Lapozza fel a Tankönyv 282-287. oldalait!
Sikerült minden fontos információt megjegyeznie? 2. önellenőrző feladat
A Tankönyv 283., 284. és 285 oldalain lévő táblázatok segítségével, pontokba szedve fogalmazza meg a két világháború közötti magyar agrárrendszer és földreform legalább 8 jellegzetességét! Reméljük, nem találta túl megerőltetőnek a feladatot. Lépjünk tovább a lecke következő fejezetére, a magyar ipar 1920-as évekbeli átalakulásának és növekedésének elemzésére. Olvassa el a Tankönyv 287-294. oldalán lévő ismeretanyagot!
Egy újabb ellenőrzést javaslunk!
31
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
3. önellenőrző feladat
Az 1920-as évek második felében tapasztalható gazdasági növekedés egyik tényezője az átalakuló ipar növekedése volt. Csoportosítsa a felsorolt iparágakat a megadott szempontok szerint! Egy-egy ágazatot több csoportba is sorolhat! Könnyűipar: textilipar, bőripar, optikai ipar, faipar, papíripar; Vegyipar: gyógyszeripar, műtrágyagyártás, robbanóanyag-gyártás, ásványolaj-feldolgozás; Élelmiszeripar: malomipar, sütőipar, cukoripar, édesipar, húsipar, tejipar, konzervgyártás, söripar; Nehézipar, bányászat, gépipar: szénbányászat, vaskohászat, bauxit-kitermelés, villamosenergia-ipar, elektrotechnikai ipar, rádiógyártás, vasúti motorvonat gyártás, traktorgyártás, autógyártás, motorkerékpár-gyártás, hajógyártás. a) Mely ágazatok sorolhatók a legdinamikusabb növekedést produkáló iparágak közé? b) Mely ágazatok küzdöttek nyersanyag, vagy értékesítési problémákkal 1920 után? c) Mely iparágak termelése zajlott a világméretű iparosodás új tendenciái, a megújulás jegyében? d) Mely ágazatok növekedését segítette, hogy a növekvő közvetlen lakossági igényekre termeltek? e) Mely iparágaknak kedvezett különösképpen Magyarország önállósodása? f) Mely iparágak értek el 1920. után technológiájukkal, termelésükkel európai, vagy világszínvonalat? g) Mely ágazatok voltak közvetlen kapcsolatban a hadsereggel? Ha eltéréseket talált az Ön listája és a megoldás között, próbálja meg megindokolni, miért írta, vagy nem írta a konkrét iparágat az adott csoportba! Folytassuk a magyar külkereskedelem 1920-as évekbeli fejlődésének áttekintésével! Olvassa el a Tankönyv 294-295. oldalán található tananyagrészt!
4. önellenőrző feladat
Sorolja fel Magyarország 4 legjelentősebb külkereskedelmi partnerét az 1920-as évek második feléből! Elérkeztünk a lecke utolsó fejezetéhez, amelyben az 1929-33-as gazdasági válság hatásaival foglalkozunk. Folytassa tehát a Tankönyv 295-300. oldalán!
32
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
5. önellenőrző feladat
Hasonlítsa össze 20-25 sorban az 1929-33-as gazdasági válság hatásait a magyar nemzetgazdaság különböző ágazataiban! Elég, ha gondolatait vázlatpontokba gyűjti. Térjen ki a pénzügyi-, a mezőgazdasági és az ipari területekre, valamint a társadalmi hatásokra is! Összehasonlításában több szempontot is érvényesíthetett, de remélem, az Ön megközelítése és adatai jelentős részben megegyeznek a megoldásban szereplő felsorolással! Ha a megoldásban talál Ön által nem említett, új elemeket, kérjük, egészítse ki összehasonlítását!
Befejezés Ezzel a nagyobb volumenű munkával most már valóban a lecke végére értünk. Bízunk abban, hogy ismét az Ön számára is érdekfeszítő új ismeretket szerzett. Reméljük, sok jó válasza született! Továbbléphet a következő leckére, amelyben a magyar gazdaság és társadalom 1930-as évekbeli átalakulásával/fejlődésével fogunk foglalkozni.
33
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint A kérdésre természetesen többféle jó válasz is születhet, ugye Ön a következő szempontokat és tényeket írta le az összefoglalásába: A háború utáni infláció kérdése: A pénzromlás mértéke 60 %-os mértéket ért el a háború végére; a hiperinfláció az állam gyors eladósodását, a vállalkozói befektetések és beruházások mértékének csökkenését, a lakossági megtakarítások elolvadását és a reáljövedelmek zuhanását eredményezte. A pénzügyi-államháztartási konszolidáció kísérletei: Az első kísérlet a Hegedűs Lórántféle deflációs politika, amely a kezdeti sikerek (átmeneti költségvetési egyensúly) után kudarcba fulladt (a túlzott pénzszűke miatt likviditási gondok jelentkeztek, a beruházások elmaradtak, s a növekedés hiányából a lakosság jövedelmei, életszínvonala tovább csökkent, a tulajdon mértéke alapján kivetett vagyonadó bevételei pedig nem folytak be, Hegedűs 1921 szeptemberében lemondott. Ezt követően a pénzügyi kormányzat egy irányított inflációs módszerhez folyamodott, amely a hosszú távú gazdaságpolitikai célokat figyelembe véve, a beruházások növelése, a munkaerő lekötése és a gazdaság élénkítése érdekében célirányosan inflációs pénzt áramoltatott a gazdaságba. Önálló magyar jegybank nélkül azonban – átmenetileg a Magyar Királyi Állami Jegyintézet látta el a pénzkibocsátás feladatát – a direkt inflációs politika 1922-től a forgalomban lévő bankjegymennyiség túlzott, kezelhetetlen növekedését, egyre nagyobb címletű pénzek megjelenését, és pénzromlás felgyorsulását eredményezte. A tőkehiányos magyar gazdaság stabilizációja és az államháztartás szanálása csupán az 1920-as évek közepére valósulhatott meg. Ehhez pedig – a nyugati nagyhatalmak jóváhagyásával megszerezhető – külső erőforrásokra volt szükség. Bethlen István miniszterelnök 1922-ben egy nagyobb összegű kölcsönért a Népszövetséghez fordult. A Népszövetség Pénzügyi Bizottsága szigorú feltételekkel (a Korona inflálódásának megállítása, kormánytól független jegybank létrehozása, 1926. jún.-ig a költségvetési egyensúly megteremtése, az államháztartási deficitet népszövetségi kölcsönből, s nem fedezetlen pénzkibocsátásból kell finanszírozni, a szanálást a Népszövetség egy főbiztos útján ellenőrzi stb.) dolgozta ki a magyar szanálási tervet. A Népszövetség végül is 307 millió aranykoronás – több ország által finanszírozott – hitelt folyósított Magyarországnak. A második stabilizációs kísérlet javaslatait 1924. tavaszán Kállay Tibor pénzügyminiszter terjesztette a parlament elé, majd a szanálás Korányi Frigyes minisztersége idején valósult meg. Az 1924. 4. tc. törvénybe iktatta a szanálási tervet, az 1924. 5. tc. pedig az államtól független, részvénytársasági formában működő önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank létrehozásáról határozott. A stabilizáció sikeréhez hozzájárult a kereskedelmi bankok megerősödése (Hitelbank, Kereskedelmi Bank) és a külföldi tőke ismételt beáramlása is. A sikeres szanálás, az államháztartás egyensúlyának tartós megteremtése lehetővé tette, hogy a kormányzat és az MNB 1926 végén bevezesse az új pénzt, a Pengőt.
34
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
2. megoldás: a tankönyv szerint A feladat megoldása során több lehetőség közül is választott, de remélem, az Ön válaszait is megtalálja – sorrendtől függetlenül – az alábbi felsorolás között: 1. A magyar mezőgazdaság üzemszervezetét 1920. és 1945. között továbbra is a nagybirtokrendszer határozta meg. 2. A több tíz- és százezer holdas legnagyobb magyarországi földtulajdonok között magántulajdonú világi nagybirtokok, családi uradalmak, hitbizományok, egyházi birtokok, városi és kincstári földek egyaránt megtalálhatók voltak. 3. A két háború közti földtulajdonrendszer sajátossága, hogy az 1848. előtti jómódú középbirtokos nemesség lemorzsolódott. 4. A magyar agrártársadalom alsó rétegeit a több milliós parasztság és a földnélküliek tábora jelentette. 5. A paraszti földbirtokszerkezetben az 1 hold alatti kisbirtokos és a nincstelen agrárnépesség adták a legnépesebb csoportot. 6. A hatalmasra duzzadt agrár-munkanélküliség enyhítésére 1920-ban földreformot hirdettek. 7. A javaslatot Rubinek Gyula készítette és Nagyatádi Szabó István miniszter hajtotta végre. 8. Az 1,3 millió holdnyi kiosztható földterületet önkéntes felajánlás és megváltás útján gyűjtötték egybe. 9. A kiosztás során 200 ezer holdat közcélokra, 155 ezer holdat kishaszonbérletek formájában, míg a fennmaradó 930 ezer holdat házhely és kisbirtok formájában osztották szét. 10. A kiosztott föld az agrárnépesség igényét nem tudta biztosítani, s az átlagosan kiosztott 1,5 holdnyi szántók a családok megélhetését sem biztosították. 11. A földekért a volt birtokosoknak megváltást fizettek. 12. A magyar agrárágazatot a két háború között a hagyományos termelési szerkezet, a gabonafélék túlsúlya, az alacsony gépesítettség, a termelési rugalmatlanság jellemezte. 13. Ennek ellenére az ágazat nemzetgazdasági súlya a nemzeti jövedelem előállításában az 1920-as éve második felében továbbra is 40 % körül mozgott. 3. megoldás: a tankönyv szerint a) a legdinamikusabb növekedést produkáló iparágak: textilipar, bőripar, faipar, papíripar, sütőipar, elektrotechnikai ipar, villamosenergia-ipar; b) nyersanyag, vagy értékesítési problémákkal küzdő ágazatok: faipar, malomipar, cukoripar, húsipar, konzervgyártás, söripar, szénbányászat, vaskohászat, hajógyártás; c) a világméretű iparosodás új tendenciái, a megújulás jegyében működő ágazatok: optikai ipar, faipar, papíripar, gyógyszeripar, műtrágyagyártás, robbanóanyag-gyártás, ásványolaj-feldolgozás, bauxit-kitermelés, villamosenergia-ipar, elektrotechnikai ipar, rádiógyártás, vasúti motorvonat gyártás, traktorgyártás, autógyártás, motorkerékpár-gyártás, d) a növekvő közvetlen lakossági igényekre termelő ágazatok: textilipar, bőripar, optikai ipar, faipar, papíripar, gyógyszeripar, sütőipar, édesipar, húsipar, konzervgyártás, tejipar, elektrotechnikai ipar, rádiógyártás, motorkerékpár-gyártás; e) ezen ágazatokra Magyarország önállósodása kedvező hatást gyakorolt: textilipar, bőripar, papíripar; f) világszínvonalat elérő ágazatok: villamosenergia-ipar, elektrotechnikai ipar, rádiógyártás, vasúti motorvonat gyártás, traktorgyártás, autógyártás; g) közvetlen a hadsereggel kapcsolatban lévő ágazatok: robbanóanyag-gyártás, ásványolaj-feldolgozás, autógyártás, motorkerékpár-gyártás, hajógyártás; 4. megoldás: a tankönyv szerint Bár az Ausztriába irányuló kivitel 1920. és 1929. között folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, 1929-ben a magyar exportnak még mindig 34 %-a irányult Ausztriába. A második helyen kb. 18 %-os részesedéssel Csehszlovákia állt. A harmadik helyen 12 %-os részesedéssel Németország állt, amely országgal 1924-től – a Dawes-terv kapcsán feloldott embargót követően – egyre erősödött a külkereskedelmi kapcsolat. Új partnernek számított, egyelőre szerény, 5 %-os részesedéssel Olaszország.
35
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
5. megoldás: a tankönyv szerint A pénzügyi válság: A gazdasági válság először a magyar pénzügyi szektort érintette. Európában 1931, közepén következett be a pénzügyi összeomlás. 1931. májusában csődbe jutott a bécsi Creditanstalt, majd 3 nappal a német államcsőd után, 1931. július 14-én a magyar kormány 3 napos bankzárlatot rendelt el. A likvid tőke biztosítása miatt korlátozták a betétek kivételét (előbb 5 %, max. 1000 P, majd egy hónap múlva újabb 5 % kivételét engedélyezték), ezt követően – az MNB apadó nemesfémkészletei miatt – kötött devizagazdálkodást vezettek be. Ettől kezdve külföldi fizetőeszközhöz csak az MNB engedélyével lehetett hozzájutni, az exportőröknek pedig kötelezően be kellett váltaniuk a külföldön szerzett valutát a központi banknál. A válság a magyar külkereskedelem pozícióvesztésével járt, az ország devizabevételei csökkentek, külföldi hitelek nem álltak rendelkezésre. A bevételcsökkenést és a növekvő deficitet kiadáscsökkentéssel, belső kölcsönökkel kellett pótolni. Az agrárválság: A világpiaci tendenciákkal párhuzamosan a válság által leginkább sújtott ágazat a mezőgazdaság volt. A túlkínálat következtében a gabona ára 1933-ra az 1920-as évek második felében tapasztalható átlagárának közel harmadára zuhant vissza. A növényi eredetű termékeknél 50, míg az állati eredetű termékeknél 48 %-os áreséssel kellett számolni. A kormányzat 1930-ban a termelők ártámogatására bevezette a bolettát. A válság hatására a mezőgazdasági és ipari termékek cserearánya jelentősen romlott, szélesre nyílt az agrárolló. Az ágazatban a válság évei alatt általában mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés termelése visszaesett, vagy stagnált. Tovább rontotta a helyzetet az ágazat technikai elmaradottsága, tőkeszegénysége, az alacsony szintű gépesítettség és termelékenység. (A problémákat jól jellemzi a műtrágya-felhasználás visszaesése.). Mindezek hatására csökkent az ágazatból származó bevételek nagysága, a termelők eladósodása. Az ipari válság: A magyar ipart a válság nem ilyen mértékben, az ágazatokat pedig különböző módon érintette. A legnagyobb visszaesés (1932-re a válság előtti szint 52 %-ára) a termelési eszközöket gyártó ágazatokban (vas- és fémipar, gépipar, mezőgazdasági gépgyártás, építőanyag-ipar) az értékesítési lehetőségek csökkenésének hatására következett be. Az élelmiszeriparban a visszaesés ezt a mértéket nem érte el. Ezzel szemben a magyar ipar számos ágazata (főleg a könnyűipar, a textil-, papír- és bőripar) alig érezte meg a válságot. Az ipar számára a mélypontot az 1932-es esztendő jelentette, amikor is 1928-as termelésének csupán 74 %-át tudta elérni, míg termelési értéke 37 %-kal csökkent. A társadalmi hatások: A válság számos kedvezőtlen hatással járt a magyarországi munkaerő számára is. Az elbocsátásokkal, a tömeges munkanélküliséggel, az alkalmazotti rétegek jövedelemcsökkenésével az élelmiszer-túlkínálat ellenére mind a városokban, mind vidéken nagy volt a nyomor. Legsúlyosabbnak az agrár-munkanélküliség, a parasztság életminőségének romlása mutatkozott, de csökkent az ipari munkaerő létszáma is.
36
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
6. lecke Gazdasági reorganizáció és állami szerepvállalás az 1930-as évek második felében. Társadalom, munkaerő, foglalkoztatottság a két világháború között. A fegyverkezési program és a háborús gazdálkodás 1938-1945. között. Bevezetés A gazdasági válság a magyar nemzetgazdaság valamennyi területén éreztette hatását, s az elhúzódó recesszióból csupán az állam erőteljes gazdasági szerepvállalásával lehetett kiutat találni. A komoly strukturális problémákkal küzdő magyar társadalom legnépesebb rétegei számára a krízis súlyos foglalkoztatottsági, megélhetési problémákat idézett elő. A két háború közti gazdasági, társadalmi és külpolitikai kérdéseket az 1930-as évek végén egészen új dimenzióba helyezte a háborús készülődés, valamint a fegyverkezési program megindítása. A 6. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 6-7 óra tanulást igényel.
A tananyagrész főbb témakörei: •
Az állam gazdasági szerepének megerősödése és következményei.
•
A külkapcsolatok átalakulása és a német befolyás erősödése az 1930-as évek végén.
•
Munkaerő és foglalkoztatottság a két világháború közti Magyarországon.
•
A magyar társadalom foglalkoztatottsága és a jövedelemszerkezet alakulása.
•
A fegyverkezési program és hadigazdálkodás 1938-1945 között. Magyarország a második világháború éveiben. A 6. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz:
• • • • •
bemutatni a gazdasági válságból való kilábalás következményeit, illetve az állam gazdasági szerepvállalásának megerősödését; jellemezni Magyarország külkapcsolatainak átalakulását és a német gazdasági befolyás megnövekedését az 1930-as évek végén; statisztikai adatokkal alátámasztva ábrázolni a két háború közötti magyar társadalom fejlődését, a társadalomszerkezet, a foglalkoztatáspolitika alakulását; bemutatni az 1938-as fegyverkezési program gazdasági következményeit; ábrázolni a magyar gazdaság működését a második világháború esztendeiben.
Kezdjük ezt a tananyagrészt a gazdasági válságból való kilábalás témakörével.
37
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Lapozza fel a Tankönyv 301-304. oldalait!
Ismereteinek elmélyítésére most két feladat elvégzésére kérjük! 1. önellenőrző feladat
Sorolja fel, hogy Magyarországon a gazdasági válságból való kilábalásra melyik 3 tényező hatott alapvetően! Reméljük, Ön is azokra gondolt, amelyeket a lecke végén mi felsoroltunk! Ha igen, gratulálunk! 2. önellenőrző feladat
A válságból való kilábalás Magyarországon is az állam erőteljes gazdasági beavatkozásával valósult meg. Sorolja fel vázlatosan az állami beavatkozás legalább 3 területét! Bizonyára Önnek is sikerült mindet felsorolnia. Ha nem, egészítse ki válaszait a hiányzó elemekkel! Lépjünk tovább a tananyag elsajátításában! A következő fejezetben a magyar külkereskedelem alakulását és a német gazdasági befolyás erősödését vizsgáljuk meg az 1930-as évek második felében. Nézze át a Tankönyv 303-304. oldalán lévő tananyagrészt!
Egy rövid ellenőrzést javaslunk! 3. önellenőrző feladat
Milyen motívumokra vezethető vissza a magyar-német külkapcsolatok megerősödése az 1930-as évek közepén? Foglalja össze gondolatait 4-5 vázlatpontban! Egyezik a mi felsorolásunk az Ön vázlatpontjaival? Ha Ön is ezeket a szempontokat érvényesítette, akkor a feladatot sikeresen oldotta meg! Ellenkező esetben egészítse ki vázlatait a hiányzó részletekkel! A következő tananyagrészben áttérünk a két világháború közötti magyar társadalom foglalkoztatási szerkezetének és jövedelmi viszonyainak vizsgálatára. Lapozza fel a Tankönyv 305-313. oldalán lévő fejezetet!
Most fontosnak tartjuk a következő két hosszabb feladat megoldását. 4. önellenőrző feladat
A Tankönyv 305. és 307. oldalán lévő táblázatok és diagram segítségével foglalja össze 1015 sorban a két háború közti magyar társadalom foglalkoztatottsági szerkezetének változásait! Hasonlítsa össze válaszát a lecke végén található mintamegoldással! 38
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Ha Ön is az itt szereplő adatokat és összefüggéseket tartotta említésre érdemesnek akkor, gratulálunk a feladat precíz teljesítéséhez! Ha talált még hiányosságokat, egészítse ki válaszát a megadott felsorolás segítségével! 5. önellenőrző feladat
Csoportosítsa a felsorolt társadalmi kategóriákat a megadott társadalmi csoportok szerint! Kategóriák: agybirtokos arisztokrácia, aratók, szabadúszó értelmiségi, 5-20 holdas gazdák, tőketulajdonosok, hadirokkantak, nagyjavadalmasok, summások, törpebirtokosok, jogdíjakból élő művészleszármazottak és zenészek, tanyasi lakosság, kimagasló politikai szerephez jutók, vándormunkások, gazdagparasztok, vas- és fémipari dolgozók, középbirtokosok, ipari vállalkozó városi polgárok, ipari napszámosok, kereskedelmi vállalkozók, katonatisztek, nagypolgárság, vállalati középvezetők, munkanélküliek, mérnökök, házicselédek, 20-30 holdas gazdák, nyomdászok, kispolgárság, tanítók, közalkalmazottak, kisiparosok, kiskereskedők, mezőgazdasági foglalkoztatottak, 1-5 holdas birtokosok, háztulajdonosok, mezőgazdasági cselédek, egyetemi-középiskolai tanárok, majorsági cselédek, az úri osztály tagjai, szegődményesek, egyházi elit, kisegítő ipari alkalmazottak, alkotó értelmiségiek elitje, gyengén fizetett ipari munkásság, katonai elit, segédmunkások. Csoportok: a) gazdasági elit, b) polgári középrétegek, c) középbirtokos parasztság, d) városi munkásság-kispolgárság-közalkalmazottak, e) Szegények. Sikerült minden társadalmi rétegnek megtalálni a megfelelő csoportot? Ha igen, megállapíthatja: nagyon jó eredménnyel halad előre! Folytassuk a tanulást a lecke utolsó témakörével, a fegyverkezési programot és a második világháborús hadigazdálkodást bemutató fejezetekkel! Olvassa el a Tankönyv 317-322. oldalán lévő anyagot!
Már csak a befejező feladat megoldása van hátra!
39
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
6. önellenőrző feladat
Válaszoljon egy-egy névvel, adattal, vagy évszámmal a kérdésekre! a) Ki volt a győri programot elindító miniszterelnök? b) Mikor indult útjára a győri program? c) Mekkora beruházási összeggel kalkulált a győri program? d) Milyen és mekkora összegű adóból kívánták finanszírozni a fegyverkezési programot? e) Milyen és mekkora összegű további forrásból kívánták biztosítani a győri program beruházásait? f) Mekkorára nőtt Magyarország területe 1938. és 1941. között? g) Mekkorára nőtt Magyarország lakossága 1941-re? h) Mikor vezették be a mezőgazdasági termelők számára a beszolgáltatási kötelezettséget? i) Mikor vezették be a jegyrendszert Magyarországon? j) Melyik esztendőben vált a háború alatti pénzromlás megállíthatatlan hiperinflációvá? Ön kiválóan oldotta meg a feladatot, ha legalább 8 kérdésre jól válaszolt. Ha ennél kevesebb válasza volt helyes, akkor érdemes visszatérnie ezekre a kérdésekre, s javítsa is az adatait a mintamegoldás segítségével!
Befejezés Ha úgy gondolja, hogy nem jelentett különösebb nehézséget a feladatok megoldása, kezdjen hozzá bátran az eddig tanultakat ellenőrző 1. beküldendő feladat elkészítéséhez! Kövesse figyelmesen a Tantárgyi kalauz utasításait továbbra is!
40
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint 1. Az állami gazdaságpolitika ágazati fejlesztési politikája. 2. Az 1930-as évek második harmadától a világpiaci árak lassú emelkedése. 3. A németországi gazdasági és politikai változások expanzív hatása. 2. megoldás: a tankönyv szerint 1. Az agrár-munkanélküliség megszűntetésére Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt telepítési akciót hajtottak végre. 2. A világpiaci árak kedvezően hatottak az iparra, s néhány ágazatot a válság elkerült. Ezek ösztönzésével, népszerűsítésével, állami támogatásával (villamosenergia-ipar, rádiógyártás, alumíniumipar, szénhidrogénprogram) mind a foglalkoztatást, mind a termelést fokozni lehetett. 3. A gazdaságélénküléshez az 1938. után meginduló hadiipar-fejlesztés is hozzájárult. Az állam a magángazdaságon keresztül (Fémáru, Fegyver és Gépgyár, MÁVAG, Vadásztölténygyár, győri Magyar Vagon és Gépgyár, Weiss Manfréd Művek) a háborús készülődés jegyében hadianyaggyártásba kezdett. 4. A háborús megrendelések kedveztek a szénbányászatnak és a kőolajiparnak is. 5. A fizetési mérleg egyensúlyának megteremtése érdekében a kormány speciális devizaátváltási rendszert (felárrendszer) vezetett be. 3. megoldás: a tankönyv szerint 1. A magyar gazdaság válságból való kilábalása szorosan összefüggött az értékesítés és az új piacokra való eljutás kérdésével. 2. A világpiaci tendenciák a késztermékek és alapanyagok – így a magyar gabona – árának növekedését, s ezzel az exportbevételek növekedését idézték elő. 3. S bár Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének továbbra is Ausztria számított, a németországi politikai változások (Hitler és az egypárti totalitárius nemzetiszocializmus hatalomra jutása,) és az új német gazdaságpolitikai célok (a versailles-i békerendszer felülvizsgálata, a fegyverkezési program, a nyugati államok által magára hagyott közép-európai térség német gazdasághoz kapcsolása) új lehetőséget kínáltak a magyar külkereskedelem számára is. 4. 1931-ben Magyarország kétoldalú kereskedelmi szerződést kötött Németországgal, amelyet 1934-ben kiegészítettek egy pótegyezménnyel. 5. Ez a kontraktus a magyar agrártermékeknek a hatalmas német piacra való eljutását, s a német befolyás megerősödését eredményezte. 6. 1935-től a német fegyverkezési program nyilvánvalóvá tette, hogy a közép-európai térség apró nemzetállamai csak a 3. Birodalom árnyékában kereshetik átmeneti boldogulásukat. 7. Magyarországon – az olaszok gazdasági érdekeltségeinek átvételével – az ipar egyre több ágazatában (vas- és fémipar, alumíniumipar, fegyvergyártás, közlekedés) jelent meg a német tőke. 8. 1934-37. között a magyar külkereskedelemben a németek szerepe – a 29 %-os osztrák részesedés mellett – már 27,5 %-ot ért el.
41
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
4. megoldás: a tankönyv szerint A két világháború közti magyar társadalom struktúrája a dualizmuskori szerkezethez képest csak lassan változott, amit többek között a foglalkoztatottság mutatói is tükröztek. A magyar társadalom foglalkoztatottsága – eltérően a nyugat-európai tendenciáktól – továbbra is az agrárágazat magas (1920.: 55,7 %, 1930.: 51,8 %, 1941.: 48,7 %) foglalkoztatottságát, az ipari és forgalmi népesség lassú (a korszak folyamán mintegy 5 %-os) növekedését, illetve az egyéb (közalkalmazottak, bürokrácia) kategóriába tartozók 2 %-os növekedését mutatta. A mezőgazdaságban a korszak folyamán (mindenekelőtt a válság hatására) végig megfigyelhető a foglalkoztatottság csökkenése, bár ennek ellenére a mezőgazdasági munkaerő abszolút számát tekintve nem csökkent, csupán arányaiban lett kisebb. Az ipari foglalkoztatottság heterogén összetételt mutatott, a legnépesebb tábort (15,9 %) a textiliparban foglalkoztatottak, majd a vas- és fémipar, a bányászat, a gépgyártás, az építőanyag-ipar, illetve az élelmiszeripar munkásai adták. A harmadik csoportot (1941.: kb. 14,6 %) a szolgáltatás terén dolgozók adták, amelybe a kereskedelem, a hitelélet, a közlekedés, a közszolgálat, a szabadfoglalkozásúak, az önálló kiskereskedők és kisiparosok egy része is beletartozott. 5. megoldás: a tankönyv szerint a) gazdasági elit: nagybirtokos arisztokrácia, nagypolgárság, tőketulajdonosok, háztulajdonosok, egyházi elit, nagyjavadalmasok, katonai elit, alkotó értelmiségiek elitje, jogdíjakból élő művészleszármazottak és zenészek, kimagasló politikai szerephez jutók. b) polgári középrétegek: középbirtokosok, ipari vállalkozó városi polgárok, kereskedelmi vállalkozók, az úri osztály tagjai, katonatisztek, egyetemi-középiskolai tanárok, szabadúszó értelmiségi, vállalati középvezetők, mérnökök, gazdagparasztok. c) középbirtokos parasztság: 5-20 holdas gazdák, 20-30 holdas gazdák. d) városi munkásság-kispolgárság-közalkalmazottak: nyomdászok, vas- és fémipari dolgozók, kispolgárság, tanítók, közalkalmazottak, kisiparosok, kiskereskedők. e) szegények: mezőgazdasági foglalkoztatottak, 1-5 holdas birtokosok, törpebirtokosok, mezőgazdasági cselédek, summások, aratók, vándormunkások, majorsági cselédek, tanyasi lakosság, szegődményesek, kisegítő ipari alkalmazottak, gyengén fizetett ipari munkásság, segédmunkások, ipari napszámosok, házicselédek, hadirokkantak, munkanélküliek. Ez a csoportosítás is jól reprezentálja, hogy mennyire összetett és polarizált volt a két háború közti magyar társadalom. 6. megoldás: a tankönyv szerint a) Darányi Kálmán b) 1938. márc. 5. c) 1 mrd. P. d) 600 millió P vagyonadó e) 400 millió belső hitel f) 170,6 ezer km2 g) 14,7 millió h) 1942. i) 1942. j) 1944.
42
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
7. lecke Beküldendő feladat I. Bevezetés Az előző fejezet megtanulásával egy jelentős mérföldkőhöz érkeztünk: Ön tanulmányaiban eljutott a tantárgy által felölelt tananyag feléhez. Mielőtt azonban a következő tananyagrész tanulását elkezdené, ebben a leckében az eddig elsajátított ismereteiről kell számot adnia egy beküldendő feladat formájában. Kérjük, hogy a feladatot ne tekintse a hagyományos értelemben vett „dolgozatírásnak”; inkább olyan „állapotfelmérésnek”, ami az Ön tanulmányainak irányát, mélységét, eredményességét próbálja meg felbecsülni. A feladatok egyrészt a tárgyi tudást, másrészt az összefüggések értését és az elemző készséget szeretnék „mérni”. Felmerülő kérdéseivel most, a feladatok megoldása során is számíthat szakértő tutora segítségére. A feladatokat azonban Önnek, önállóan kell elkészítenie! Hogy a beküldendő feladatot legjobb tudása és képességei szerint készíthesse el, javasoljuk, hogy figyelmesen tanulmányozza a következő instrukciókat! A feladatok elkészítése kb. 6-7 órát vesz igénybe.
A feladatokról: A beküldendő feladatnak két része van: egy feleletválasztós tesztből, és egy (két különböző témakört felölelő) kötelezően választható esszéből áll. A feladatok elektronikus formában, a főiskola honlapjáról, a Társadalomtudományi Tanszék távoktatás oldalairól, a következő címről tölthetők le: www.szolf.hu A feleletválasztós teszt esetében a megadott válaszlehetőségek közül a helyesnek vélt választ kell egyértelműen megjelölnie. Az esszé esetében a kiválasztott feladathoz először készítsen (a legfontosabb évszámokat, adatokat tartalmazó) vázlatokat, majd ez alapján foglalja össze gondolatait. Az esszé minimum 2, maximum 3 oldal terjedelemben, számítógépes szövegszerkesztővel (Times New Roman 12-es betűtípussal, 1,5-ös sortávolsággal) készítendő. A feladatok elkészítésénél lehetőség szerint csak a legszükségesebb esetben támaszkodjon a Tankönyv segítségére, a munkát próbálja meg – legalább is első változatban – önállóan elvégezni. Az esszé elemzéseiben kísérelje meg saját véleményét, témával kapcsolatos egyéni észrevételeit is megfogalmazni.
Mire ügyeljen még? •
A dolgozat beküldésének pontos határidejére!
•
A beküldendő feladaton ne felejtse el feltünteti a következő adatokat:
•
név, szak, évfolyam, csoport
•
levelezési cím (postai és e-mail, telefon)
•
tantárgy, tanszék
43
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
•
milyen címre kéri a visszajelzést.
•
Az e-mail küldésénél ne feledkezzen meg a feladatokat tartalmazó file-ok csatolásáról!
•
Győződjön meg a dolgozat beérkezéséről!
1. beküldendő feladat (1-6)
Oldja meg a Feleletválasztós tesztet! A válaszok előtti betűjelek egyértelmű megjelölésével válassza ki a kérdésekre adható megfelelő választ! 1. Melyik évben jött létre az Osztrák-Magyar Monarchia? a) 1848. b) 1867. c) 1872. 2. Melyik adónem nem tartozott az állam rendszeres bevételi forrásai közé 1867. után? a) egyenes adó b) fogyasztási adó c) kapuadó 3. Melyik 1867. után alapított magyarországi bank tartozott a Rotschild-érdekcsoport körébe? a) Magyar Általános Hitelbank b) Franco -Magyar Bank c) Angol -Magyar Bank 4. Ki volt Baross Gábor? a) a MÁV vezérigazgatója b) közlekedési miniszter c) a MÁVAG mérnöke 5. Melyik város játszott kulcsfontosságú szerepet a magyar tengeri hajózásban a dualizmus időszakában? a) Trieszt b) Velence c) Fiume 6. Melyik állítás igaz az 1867. utáni magyar mezőgazdasági termelésre? a) Nőtt az ugar nagysága; b) Nőtt a nem-gabona jellegű növények aránya; c) Csökkent a szántó aránya.
44
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
1. beküldendő feladat (7-13)
7. Melyik állítás nem igaz a 19. század végi magyarországi állattenyésztésre? a) Nőtt az istállózó állattartás jelentősége; b) Csökkent a juhok állománya; c) Nőtt a szürke magyar marha állománya. 8. Melyik birtoktípus a legelterjedtebb a 19. század végi magyar mezőgazdaság üzemszervezetében? a) 1000 hold feletti b) 20-50 hold közötti c) 1-5 hold közötti 9. A felsoroltak közül melyik évben nem bocsátottak ki ipartámogató törvényt? a) 1881. b) 1912. c) 1899. 10. Melyik magyarországi iparág produkálta termelését illetően a legjelentősebb fejlődést a dualizmus évtizedeiben? a) malomipar b) textilipar c) autóipar 11. Mikor nyitotta meg kapuit a budapesti tőzsde? a) 1867. b) 1864. c) 1869. 12. Melyik termék töltötte be a legjelentősebb szerepet a magyar külkereskedelem áruszerkezetében az export vonatkozásában? a) iparcikkek b) élelmiszerek c) félkész termékek 13. Melyik állítás nem jellemzi az első világháború gazdasági következményeit? a) Növekvő állami megrendelések; b) Növekvő infláció; c) Növekvő reálbérek.
45
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
1. beküldendő feladat (14-20)
14. Mekkorára csökkent Magyarország területe a trianoni békeszerződés következtében? a) 93 ezer km2 b) 286 ezer km2 c) 172 ezer km2 15. Melyik pénzügyminiszter hajtotta végre 1924-ben az államháztartás stabilizációját? a) Hegedűs Lóránt c) Lónyay Menyhért c) Kállay Tibor 16. Melyik nemzetgazdasági ágazatot sújtotta leginkább a két háború közti gazdasági válság Magyarországon? a) könnyűipar b) mezőgazdaság c) villamosenergia-termelés 17. Melyik ország vált Magyarország legfontosabb külkereskedelemi partnerévé az 1930-a évek közepén? a) Németország b) Ausztria c) Csehszlovákia 18. Milyen arányt képviselt az ipar és forgalom területén foglalkoztatottak aránya az 1930as évben? a) kb. 15 % b) kb. 30 % c) kb. 55 % 19. Hol található a szegények legjelentősebb csoportja a két háború közti Magyarországon? a) Az agrárágazatban, b) a kispolgárság soraiban, c) az ipari munkásság közt. 20. Mikor indította útjára Darányi Kálmán miniszterelnök a győri programot? a) 1935. b) 1941. c) 1938.
46
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
2. beküldendő feladat
Válasszon ki egy témakört a megadott feladatok közül, és készítsen esszét a Tantárgyi kalauzban meghatározott paraméterekkel! A) A megadott paraméterek alapján próbálja meg összefoglalni a Kiegyezés és a második világháború közti magyarországi iparfejlődés sajátosságait és fő tendenciáit! Lehetőség szerint határolja el a különböző történelmi korszakok eltérő gazdaságpolitikai környezetét (dualizmus, első világháború, 1920. utáni helyzet, gazdasági válság, fegyverkezési program). (Használja fel elemzéseihez a Tankönyv 214., 239-240., 242., 298., 302-303., 307. oldalain található táblázatok és diagramok adatait!) B) A megjelölt táblázatok segítségével, a Tantárgyi kalauzban meghatározott formában, foglalja össze a magyar társadalom átalakulásának/fejlődésének 1867. és 1945. közötti legfontosabb szakaszait! Próbálja meg kiemelni a különböző politikai-gazdaságpolitikai kurzusok, nemzetgazdasági tendenciák és a társadalmi folyamatok összefüggéseit, a társadalmi-etnikai szerkezet kérdését, a polgárosodás lehetőségeit! (Használja fel elemzéseihez a Tankönyv 236., 254-255., 264., 272., 305., 307-308. oldalain található táblázatok adatait!)
A beküldött feladatok értékeléséről: A feladatok pontozása Feleletválasztós teszt: feladatonként a jó válasz 1-1 pont, összesen 20 pont. Esszé: a témához kapcsolható adatok, tények megjelölése, összefüggések kifejtése, önálló vélemény megfogalmazása alapján 40 pont. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a dolgozat beérkezése és eredményessége nem csupán a későbbi sikeres vizsga egyik záloga, de a vizsgára bocsátás egyik feltétele is! Ahhoz, hogy Ön a tantárgyat a későbbi eredményes vizsgával lezárhassa, az I. és II. beküldendő feladattal is minimum 30-30 pontot kell elérnie! Ön elégedett lehet munkájával, ha kapott pontjainak száma 60 és 50 közötti, gyakorolnia kell még ha pontjai 50 és 40 közöttiek, s célszerű a korábbi tananyagrészeket átismételnie, ha kapott pontjai nem érik el a 40-et! Amennyiben azonban kapott pontjai nem érik el a 30at, és a tutora megkéri Önt arra, hogy a feladatokat a kijelölt tananyagrész segítségével – most már figyelmesebben és precízebben – készítse el ismét. Munkájának eredményességéről, a beküldött feladat értékeléséről a beérkezést követő két héten belül kap visszajelzést.
Befejezés Amíg azonban a visszajelzés megérkezik, addig se tétlenkedjen! Nyugodtan fogjon hozzá a következő lecke elsajátításához, s az értékelésben szereplő esetleges feladatokhoz elég később is visszatérnie.
47
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
8. lecke A háború elvesztésétől a kommunista diktatúráig. Gazdaság és politika 1945. és 1949. között Bevezetés A magyar gazdaság és társadalom a második világháború következtében rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett el. A háború elvesztése, s a vele együtt járó anyagi- és emberáldozatok – európai összehasonlításban is igen nagy – mértéke az országot soha nem látott politikai és gazdasági nehézségekbe sodorta. Széles társadalmi rétegeket érintett 1945ben a földreform. A belpolitikai életben a kedvező változások nem folytatódtak, hiszen 1947-ben a kommunista hatalomátvétellel éles politikai fordulat következett be. Ebben a fejezetben ezeknek a folyamatoknak az összefüggéseit vizsgáljuk meg. A 8. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 7-8 óra tanulást igényel.
A tananyagrész főbb témakörei: •
A háború és következményei. A népesség és a gazdasági élet veszteségei.
•
Államháztartás és stabilizáció 1945-46-ban.
•
Az 1945-ös földreform.
•
Politikai konszolidáció és kommunista hatalomátvétel. A magyar belpolitika 19451949 között.
•
A kommunista hatalomátvétel gazdasági következményei, az államosítások és az 1. hároméves terv. A 8. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz:
• • • • • • •
összefoglalni a második világháború legfontosabb magyarországi gazdasági és társadalmi következményeit; bemutatni az 1945-46-os gazdasági stabilizáció legfontosabb intézkedéseit és azok következményeit; ábrázolni az 1945-ös földreformot és hatásait; bemutatni a második világháborút követő politikai konszolidáció folyamatát és a kommunista hatalomátvétel legfontosabb lépéseit; összefoglalni a kommunista hatalomátvétel gazdasági következményeit; felsorolni az 1945 utáni államosítások menetét és következményeit; statisztikai adatokkal alátámasztva bemutatni az 1. hároméves terv célkitűzésit és eredményeit.
Kezdjük a 8. lecke tanulását az első célkitűzéshez tartozó tananyagrész elsajátításával. Nézzük először a Magyarország második világháborús anyagi- és emberveszteségeit bemutató fejezeteket!
48
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Lapozza fel a Tankönyv 322-327. oldalait!
Mindjárt ellenőrizheti is, sikerült-e megjegyeznie a legfontosabb információkat. 1. önellenőrző feladat
Foglalja össze felsorolásszerűen minimum 8-8 tételben Magyarország második világháborús anyagi- és emberveszteségeit! Az összefoglalásban a Tankönyv 324. oldalán lévő táblázat is segíthet! Reméljük, sok azonosságot talált az Ön felsorolása és a lecke végén, a mintamegoldásban szereplő adatsor között! Folytassuk a tanulást a második világháború utáni stabilizáció témakörével. Olvassa el a Tankönyv 327-329. oldalán lévő tananyagrészt!
Egy rövid feladat megoldását javasoljuk! 2. önellenőrző feladat
Soroljon fel az 1945-46-os hiperinflációt előidéző okok közül legalább 5-öt! Megtalálta a lecke végén a mintamegoldásban az Ön válaszait? Sikerült 5-nél többet is felsorolnia? Csak így tovább! A háború utáni gazdasági-társadalmi kibontakozás egyik legfontosabb kérdésévé a mezőgazdasági rendszer gyökeres megreformálása vált. Magyarországon 1945 tavaszán egy soha nem látott léptékű földreformot hajtottak végre. A földreform előzményeiről, okairól és következményeiről el a Tankönyv 329-334. oldalán olvashat!
Most két feladat megoldására kérjük. 3. önellenőrző feladat
Válassza ki, kik juthattak földhöz 1945 tavaszán! 1 000 kat. hold feletti birtokosok, gazdasági cselédek, gazdagparasztok, mezőgazdasági munkások, törpebirtokosok, 10-20 holdas gazdák, földtulajdon nélküli képesített gazdák, 100 hold feletti úri birtokosok, kisbirtokosok, erdészeti alkalmazottak, városi munkások, nagybirtokosok. 4. önellenőrző feladat
A Tankönyv 334. oldalán található táblázat segítségével elemezze 3-4 mondatban az 1945ös földreform birtokszerkezetre gyakorolt hatásait!
49
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Reméljük, hogy Ön is hasonló következtetéseket fogalmazott meg a táblázattal kapcsolatban! A következő fejezetben, az 1940-es évek végi politikatörténeti kitekintést teszünk. Tanulmányozza a Tankönyv 334-335. és 342-343. oldalait!
A következő feladat se lesz nehéz! 5. önellenőrző feladat
Fejtse ki egy mondatban, milyen esemény kapcsolható a megadott dátumokhoz! a) 1945. november; b) 1946. február; c) 1947. nyár; d) 1949. július. Sikerült minden eseményt összegyűjtenie? Ha igen, gratulálunk a feladat eredményes végrehajtásához! 1947 után a kommunista párt politikai ellenállás nélkül kezdhette meg gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását. Ebben a fejezetben az államosítások és az első hároméves terv célkitűzéseit és eredményeit vesszük górcső alá. Olvassa el a Tankönyv 335-342. oldalait!
A lecke végén fontosnak tarjuk a következő feladatsor megoldását! 6. önellenőrző feladat
Csoportosítsa a felsorolt ágazatokat, üzemeket! Mikor kerültek állami tulajdonba? 1945-46., 1947-48., 1949. Szénbányászat, Hitelbank, valamennyi 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzem, öt legfontosabb nehézipari vállalat, bauxit- és alumíniumipar, Ganz Művek villamossági és mozdonygyára, magánpénzintézetek, Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű, energiaszektor, győri Magyar Vagon- és Gépgyár, villamosenergia-szolgáltatás, kül- és belkereskedelmi vállalatok, 100 főnél több dolgozót foglalkoztató üzemek, Weiss Manfréd Művek Megtalálta valamennyi üzem és ágazat megfelelő helyét? Csak így tovább! 7. önellenőrző feladat
Fejtse ki egy mondatban a testületek feladatát! NIK, Gazdasági Főtanács, Országos Tervhivatal Ugye, nem volt túlzottan nehéz!
50
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
8. önellenőrző feladat
A Tankönyv 340. oldalán található táblázatok segítségével foglalja össze 5-6 mondatban az 1. hároméves terv legfontosabb célkitűzéseit és eredményeit! Ha válasza és a lecke végén szereplő felsorolás között nincs számottevő különbség, Ön a feladatot sikeresen teljesítette! Az iménti önellenőrző feladattal a 8. lecke végére értünk.
Befejezés Reméljük, sok jó válasza született! Amennyiben ezeket a feladatokat eredményesen megoldotta, továbbléphet a következő leckére! A kilencedikben a szocialista tervgazdasági rendszer működésével fogunk foglalkozni.
Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint Anyagi veszteségek: a háborús események (angolszász légierő bombázásai, ostrom, nyilasok-németek fosztogatása) hatására: 1. A legsúlyosabb kárt a mezőgazdaság és a közlekedés (hidak, vasút, közút) szenvedte el; 2. Súlyos károk keletkeztek a gyáriparban, a bányászat, a kohászat terén (gépek leszerelése, nyersanyaghiány). 3. Az ostromlott városokban sok kár keletkezett a lakóházakban. 4. Az élelmiszerhiány a lakosság számára komoly problémát jelentett. 5. A Vörös Hadsereg a németek kiűzése után továbbra is megszállva tartotta az országot, s ennek súlyos pénzügyi-gazdasági következményei voltak. 6. Magyarország összes háborús anyagi vesztesége 1938-as névértéken elérte a 22 milliárd pengőt, ami az 1944-es nemzeti vagyonnak a 40 %-os pusztulását jelentette. 7. A potsdami szerződés értelmében az ország elvesztette a háború alatt a német-magyar külkereskedelemben felhalmozódott 200 millió dolláros aktívumot 8. A moszkvai fegyverszünet értelmében a magyarországi német tulajdont az 1945. januári állapotok szerint kellett megőrizni, átadni, s a háború során benne keletkezett kárt is meg kellett téríteni 9. Az országnak 300 millió dollárnyi jóvátételt is kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért. Emberáldozatok: 1. Katonai áldozatok kb. 300 ezer fő; 2. polgári lakosság veszteségei 45 ezer fő; 3. a magyarországi zsidóság veszteségei (deportálás, munkaszolgálat) 550-580 ezer fő; 4. szovjet hadifogságba kerültek kb. 540 ezren, ebből életüket vesztették 170 ezren; 5. svábok kitelepítése 185 ezer fő; 6. nyugatra menekülők 67 ezer fő (USA, Kanada, Ausztrália, Izrael). Lakosságszám növelő tételek: 7. Az 1937-es határok visszaállításával a környező országokból visszatelepülők (kb. 190 ezer fő); 8. felvidéki magyarok kitelepítése (50 ezer fő). 9. Összességében az 1941-es határok közt élő, kb. 16 milliós kárpát-medencei magyarság a második világháború következtében 1,2 milliós veszteséget szenvedett el; háborús területére vetítve ez az ország lakosságának 9 %-os pusztulását eredményezte. Mindez a gazdaság működése (munkaképes korosztályok elvesztése, foglalkoztatáspolitika) és a demográfiai viszonyokra is kihatott.
51
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
2. megoldás: a tankönyv szerint A lehetséges helyes válaszok: 1. A két háború közt felvett külföldi kölcsönök nagyságrendje 2. A 30-as évek belső kölcsönei megterhelték a költségvetést 3. A fegyverkezési program és a háborús kiadások ezt tovább tetézték 4. A német-magyar külkereskedelemben a magyar kivitel ellentételezése hiányzott 5. A háború alatt és után meginduló fedezetlen bankjegykibocsátás, valamint 6. ezt növelte a szovjetek által fedezetlenül kibocsátott szükségpénz is; 7. a jóvátételi kötelezettségek fizetése és 8. a szovjet hadsereg ellátása. 3. megoldás: a tankönyv szerint Ön is a következő kategóriákra gondolt? Gazdasági cselédek, mezőgazdasági munkások, törpebirtokosok, földtulajdon nélküli képesített gazdák, kisbirtokosok, erdészeti alkalmazottak. A többi kategória vagy nem kaphatott földet, vagy inkább kisajátították birtokaikat. 4. megoldás: a tankönyv szerint A táblázat egyértelművé teszi, hogy a földreform a magyar mezőgazdaság földbirtokrendszerét alapvetően megváltoztatta. A nagybirtokrendszer felszámolásával megszűntették a nagybirtokosok, földbérlők, középbirtokosok rétegének létalapját, anyagi befolyását; ezzel megszűnésre ítéltek egy olyan társadalmi réteget, amely az előző évszázadok során mind a helyi, mind az országos politikában számottevő befolyással rendelkezett. A földreform hatására az 1940-es évek végére jelentősen nőtt a földtulajdonosok száma, s a kiosztott földek döntő része a két legkisebb birtokfajta, az 1-5 és az 5-10 holdas birtokok számát növelte. Ennek hatására a második világháború utáni magyar mezőgazdaság struktúrája alapvetően kisüzemi jellegű lett. 5 megoldás: a tankönyv szerint a) 1945. nov.: demokratikus választások Magyarországon, győz az FKGP; b) 1946. febr.: az ország államformája köztársaság, köztársasági elnök a kisgazda Tildy Zoltán lett; c) 1947. nyár: megindul az Európai Újjáépítési Program (Marshall-terv), aminek hatására a Szovjetunió elindította az érdekszférájába tartozó kelet-európai országokban a kommunista hatalomátvételt; d) 1949. júl.: Magyarországon a kommunista hatalomátvétel végső lépéseként új, sztálini típusú alkotmányt vezettek be, az államformát népköztársasággá alakították. 6. megoldás: a tankönyv szerint 1945-46: szénbányászat, öt legfontosabb nehézipari vállalat (Weiss Manfréd Művek, Ganz Művek villamossági és mozdonygyára, Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű, győri Magyar Vagon- és Gépgyár), villamosenergia-szolgáltatás; 1947-48: magánpénzintézetek (Hitelbank), 100 főnél több dolgozót foglalkoztató üzemek, bauxit- és alumíniumipar, energiaszektor, kül- és belkereskedelmi vállalatok; 1949: valamennyi 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzem. 7. megoldás: a tankönyv szerint NIK: Nehézipari Központ (1946), feladta az államosított nehézipar működésének irányítása; Gazdasági Főtanács: 1945-ben a stabilizáció és az újjáépítés céljából létrehozott gazdasági csúcsintézmény; Országos Tervhivatal: (1947) a kommunista gazdaságpolitika, a tervutasításos gazdaságirányítás csúcsintézménye 1948-tól.
52
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
8. megoldás: a tankönyv szerint Válaszában természetesen több megközelítési módot is alkalmazhatott: 1. Az 1947. augusztus 1-jétől meghirdetett 1. hároméves terv Magyarország második világháború utáni újjáépítésének állami beruházásokra alapozott terve volt. 2. A terv eredetileg koalíciós javaslatra született, s a nemzetgazdaság ágazatai közti arányos forráselosztással, célja a háború előtti gazdasági szint elérése volt. 3. A kommunista hatalomátvétellel párhuzamosan azonban a terv előirányzatait az iparfejlesztés javára és a mezőgazdaság rovására fokozatosan megváltoztatták, s a végrehajtás során a kommunisták keresztülvitték a magántulajdon felszámolását is. 4. Ennek ellenére a hároméves tervnek az újjáépítés terén számottevő eredményei születtek, számos ipari üzem, nagyvállalat, vendéglátó-ipari üzem rekonstrukciója, újjáépítése valósulhatott meg. 5. A tervidőszak alatt – a kedvezőtlen világgazdasági tendenciák ellenére – az agrárágazatban (mind a vetésterült, mind az állatállomány vonatkozásában) – bár az 1930-as évek átlagát nem sikerült reprodukálni – a háború utáni szinthez képest termelési növekedés következett be. 6. A hároméves terv és a gazdaságrekonstrukció kedvezően hatott a foglalkoztatási mutatókra is, így a háború utáni munkanélküliség fokozatosan csökkent. 7. A terv végrehajtásában 1948. folyamán következett be a gyökeres fordulat, az eredeti előirányzatok megváltoztatásával a terv (a tervgazdasági intézményrendszer kiépítésével, az iparfejlesztéssel, a totális államosítások keresztülvitelével) végül is a kommunista gazdaságpolitika kifejezőjévé vált.
53
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
9. lecke A tervgazdasági rendszer kiépülése Magyarországon Bevezetés Az 1940-es évek végén a kommunista hatalomátvétellel párhuzamosan megkezdődött a magyar nemzetgazdaság radikális átalakítása. A gazdaságpolitika célkitűzéseiben a hangsúlyt – a többi ágazat és különösen a mezőgazdaság rovására – a nehézipar és az alapanyaggyártás kapta. A kommunista gazdaságpolitika vezetői a mechanikusan kijelölt célok megvalósulását, a tervutasításos gazdaságirányítási rendszer kiépítésétől várták. Az első ötéves népgazdasági terv során – hidegháborús légkörben és szovjet minták alapján – Magyarországon is megindult a szocializmus alapjainak felgyorsított ütemezésű lerakása. A terv már végrehajtása alatt is súlyos gazdasági problémákat és komoly társadalmi feszültséget eredményezett. A nemzetgazdaság radikális átformálásával együtt a Rákosidiktatúra éveiben megindult a politika, a közélet, az oktatás, a kultúra gyökeres átalakítása is. Az 50-es évek elején a pártállamiság, a személyi kultusz és a terror megnyilvánulásai az emberek mindennapjainak részévé váltak. A 9. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 6-7 óra tanulást igényel.
A tananyagrész főbb témakörei: •
Az 1. ötéves terv és az erőszakos iparosítás.
•
A magyar gazdaság szovjetizálása.
•
Az ipar szerkezetének alakulása az 1950-es évek elején. Nehézipar, gépgyártás, könnyű- és élelmiszeripar.
•
Az erőltetett iparosítás forrásai, eszközei és „eredményei”.
•
A Rákosi diktatúra és a pártállamiság. A 9. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz:
• • •
az első ötéves terv példáján keresztül bemutatni a kommunista gazdaságpolitika célkitűzéseit és következményeit; statisztikai adatokkal és példákkal alátámasztva össze kell tudnia foglalni az erőltetett iparosítás nemzetgazdasági hatásait; ábrázolni a Rákosi diktatúra és a pártállamiság jellegzetességeit.
Kezdjük a lecke elsajátítását az első két célkitűzéshez kapcsolódó tananyagrésszel! Lapozza fel a Tankönyv 347-367. oldalait!
Ahhoz, hogy elmélyítse tudását, most egy feladatsor megoldását javasoljuk!
54
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
1. önellenőrző feladat
Egészítse ki a mondatokat! a) A magyarországi tervgazdasági rendszer kiépítését .......... tapasztalatokra alapozták. b) A kommunista gazdaságpolitika az I. ötéves tervvel Magyarországot a .......... országává kívánta tenni. c) Az ötéves terv fő jellemzője egy .......... és .......... gazdaságfejlesztési stratégia volt. d) Az eredeti elképzelés szerint a tervidőszak alatt összesen .......... Ft-ot kívántak beruházásokra fordítani, s a nemzeti jövedelem .......... %-os emelését akarták elérni. e) A fejlesztések legfontosabb ágazata a .......... és az .......... volt. f) A gazdaságfejlesztés ütemét és a népgazdasági terveket az .......... készítette el. Reméljük kevés eltérést talált az Ön megoldása és a lecke végén leírt minta között! 2. önellenőrző feladat
Soroljon fel legalább 8, az erőltetett iparosítás beruházásai során kiemelten kezelt nehézipari központot! Ugye megtalálta a lecke végén a felsorolásban az Ön válaszait is! 3. önellenőrző feladat
Csoportosítsa a településeket iparvállalataik és termékeik alapján! Egy-egy központ több helyre is illeszthető! Csoportok: a) nyersvas-acéláru; b) szén; c) energiatermelés; d) vegyipar; e) alumíniumipar; f) gépipar. Települések: Sztálinváros, Ózd, Csepel, Salgótarján, Kazincbarcika, Tatabánya, Várpalota, Ajka, Komló, Tiszalök, Dorog, Leninváros, Diósgyőr. 4. önellenőrző feladat
Foglalja össze 20-25 sorban az I. ötéves terv „eredményeit” és forrásait! A lecke második részében a Rákosi diktatúra kultúrára, oktatásra, közéletre gyakorolt hatásaival ismerkedhet meg röviden. Tanulmányozza a Tankönyv 367-368. oldalán található ismeretanyagot!
55
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
5. önellenőrző feladat
Sorolja fel vázlatszerűen a kommunista diktatúra legalább 5, a kultúra és az oktatás területén tapasztalható jellegzetességét!
Befejezés Az iménti feladattal a lecke elsajátításának végére értünk. Ha úgy érzi, hogy az önellenőrző feladatok nem jelentettek különösebb nehézséget, s megoldásaiban nem talált jelentősebb hibát, folytathatja tanulmányait a 10. Leckével!
Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint a) A magyarországi tervgazdasági rendszer kiépítését a Szovjetunióbeli tapasztalatokra alapozták. b) A kommunista gazdaságpolitika az I. ötéves tervvel Magyarországot a vas és acél országává kívánta tenni. c) Az ötéves terv fő jellemzője egy túlfeszített és erőltetett gazdaságfejlesztési stratégia volt. d) Az eredeti elképzelés szerint a tervidőszak alatt összesen 51 milliárd Ft-ot kívántak beruházásokra fordítani, s a nemzeti jövedelem 163 %-os emelését akarták elérni. e) A fejlesztések legfontosabb ágazata a nehézipar és az alapanyaggyártás volt. f) A gazdaságfejlesztés ütemét és a népgazdasági terveket az Országos Tervhivatal készítette el. 2. megoldás: a tankönyv szerint A következő válaszlehetőségek jöhetnek számításba: Sztálinváros (Dunaújváros), Salgótarján, Diósgyőr, Kazincbarcika, Ózd, Várpalota, Ajka, Tatabánya, Dorog, Komló, Tiszalök, Tiszaszederkény (Leninváros, Tiszaújváros). 3. megoldás: a tankönyv szerint a) Nyersvas-acéláru: Sztálinváros, Diósgyőr, Ózd; b) Szén: Salgótarján, Tatabánya, Dorog, Komló; c) Energiatermelés: Kazincbarcika, Várpalota, Tiszalök, Leninváros; d) Vegyipar: Kazincbarcika; e) Alumíniumipar: Ajka; f) Gépipar: Csepel.
56
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
4. megoldás: a tankönyv szerint A kommunista gazdaságpolitika célkitűzései szerint a tervutasításos gazdaságirányítás, és az erőltetett iparosítás az 1950-es évek első felében a magyar nemzetgazdaságban komoly strukturális változásokat eredményezett. A mesterségesen magas szintre emelt állami beruházás mértéke, az erőltetett iparosítás következtében a nemzeti jövedelem szerkezetében, összetételében is jelentős átalakulás játszódott le. Ellentétben a világgazdasági tendenciákkal, Magyarországon az ipar, azon belül is a nehézipar és az alapanyaggyártás részaránya jelentősen nőtt; míg a fejlesztési forrásokhoz nehezen jutó mezőgazdaság aránya fokozatosan csökkent. A gazdaságfejlesztési stratégia egyik legkatasztrofálisabb következménye az volt, hogy míg a nyugati országokban a szolgáltatási ágazat fejlődése növekedett a legdinamikusabban, addig Magyarországon ezt az ágazatot – a magántulajdon ellehetetlenítésével – teljesen háttérbe szorították. Az ötéves terv „eredményeit” jelentős mértékben vitathatóvá tette, hogy: ami a tervekből megvalósult az a feszített tempó következtében nemcsak gyenge minőségű volt, de a beruházásokat pazarló módon, gazdaságilag irracionális formában, a megtérülés, a hatékonyság szempontjait figyelmen kívül hagyva valósították meg. Összességében elmondható, hogy a vállalatok számára termelési előirányzatokat megfogalmazó tervutasításos gazdaságirányítás anomáliái (a teljes foglalkoztatottság illúziójával, a szocializmus alapjainak lerakásával, az állandósuló hiánnyal) már az első ötéves időszakában kiütköztek. Annak következtében, hogy a nemzeti jövedelem mind nagyobb hányadát beruházásokra fordították, s hogy a fejlesztésekből a döntő részt a nehézipar kapta, a lakosság ellátását szolgáló ágazatok (könnyűipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság) hanyatlását, illetve a szociálisjóléti (lakásügy, egészségügy, stb.) kiadások alacsony szinten tartását eredményezte. A fejlesztések forrásait a mezőgazdaságtól (beszolgáltatás, gazdagparaszti réteg felszámolása, különféle adók), és a lakosságtól (közszférában alkalmazottak alacsonyan tartott bére, alacsony életszínvonal és lakossági fogyasztás, békekölcsönjegyzés, áruhiány) a legkülönfélébb módon vonták el. 5. megoldás: a tankönyv szerint Felsorolásában több terület közül is választhatott: 1. A sajtó, a könyvkiadás, a rádió, a tömegtájékoztatás ideológiai centralizációja, cenzúrázása, pártirányítás alá helyezése. 2. A párt központi napilapja a Szabad Nép a sajtóban egyeduralkodóvá vált. 3. A társdalom erőszakos ideológiai átnevelésében és a közgondolkodás átformálásában propaganda-hadjáratot indítottak, a bolsevizmus „értékei” kapták a főszerepet. 4. Szovjet minta alapján, az új gazdaságszerkezet igényeinek és a káder-utánpótlásnak megfelelő módon átalakították az oktatásszerkezetet. 5. S bár az új rendszer az oktatás lehetőségét a korábbi időszakhoz képest lényegesen szélesebb réteg számára biztosította, politikai szempontok alapján az egyetemi oktatók, a tudományos köztestületek soraiban tisztogatásokat hajtottak végre; a korábbi polgári korszakból származó oktatógárdát gyengébb képzettségű, de politikailag-ideológiailag megbízható pártkatonákra cserélték. 6. Ezzel párhuzamosan a közélet és a közhangulat formálására képes polgári ellenzéki írógárdát is elhallgattatták, betiltották. 7. A kulturális életben a kommunista párt igényeinek megfelelő új folyóiratokat indítottak, a diktatórikus rendszer bírálóival szemben kíméletlenül felléptek, az írók és művészek munkáját ideológiai szempontok alapján kontrollálták. 8. A művészet eszményképévé, tematikai középpontjává a szocialista embertípus, míg intézményesített kifejezésmódjává a szocialista realizmus vált.
57
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
10. lecke Reformkísérletek, gazdaságpolitika 1953-1972. között Bevezetés Sztálin halálával és a Szovjetunióban bekövetkező változásokkal összefüggésben 1953 nyarán Magyarországon is jelentős belpolitikai fordulat történt, ami rövidesen a gazdaság és a társadalom számos területén éreztette kedvező hatását. 1955 elején Nagy Imrét elmozdították a kormányfői posztról, s a „visszarendeződés” egyben a Rákosidiktatúra politikájához való visszakanyarodást is jelentette. 1956 után kezdetét vette a Kádár-korszak, amely új társadalom- és gazdaságpolitikát hirdetett; mely a belső ellentmondásosság és a megreformálhatatlanság szimptómáit mutatta. Ezt látszott igazolni a korszak totális kolhozosítást eredményező agrárpolitikája, továbbra is az ipari növekedésre alapozott gazdaságstratégiája, valamint az 1960-as évek gazdasági reformfolyamatának kudarca. A 10. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 7-8 óra tanulást igényel.
A tananyagrész főbb témakörei: •
Nagy Imre gazdaságpolitikai reformkísérlete és következményei.
•
Az 1956-os forradalom.
•
A Kádár-rendszer megszilárdulása, gazdaságpolitika és fejlesztési irányok 1956 után.
•
A mezőgazdaság erőszakos átszervezése 1959-1961.
•
Reformkísérlet a magyar gazdaságirányítás rendszerében 1964-1972 között. A 10. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz:
• •
• • • •
megkülönböztetni és bemutatni az 1956 és 1972 közötti időszak legfontosabb gazdaságpolitikai irányait és azok célkitűzéseit; összefoglalni a Nagy Imre-féle gazdaságpolitikai kísérlet legfontosabb célkitűzéseit, eredményeit (ipari beruházások alakulása, mezőgazdasági termelés feltételeinek változása, lakosság életszínvonalának javítása, politikai közhangulat változása) és kudarcának okait; bemutatni az 1956-os forradalom és leverésének gazdasági-társadalmi összefüggéseit; ábrázolni a Kádár-rendszer megszilárdításának politikai-gazdasági eszközeit; statisztikai adatok elemzésével értékelni és jellemezni a magyar mezőgazdaság erőszakos átszervezésének céljait és következményeit; megkülönböztetni és bemutatni az 1956 és 1972 közötti időszak legfontosabb gazdaságpolitikai irányait és azok célkitűzéseit.
Kezdjük az 1953-as gazdaságpolitikai fordulattal, és a Nagy Imre nevével fémjelzett változásokkal, majd az 1956-os forradalom társadalmi-gazdasági összefüggéseivel fogunk foglalkozni.
58
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Olvassa el a Tankönyv 368-374. oldalán lévő tananyagrészt!
Mindjárt ellenőrizze is, sikerült-e megjegyeznie a legfontosabb eseményeket! 1. önellenőrző feladat
Írja az évszámok mellé a történelmi eseményeket! a) 1953. március b) 1953. júl. 4. c) 1955. tavasz d) 1956. febr. 20. e) 1956. okt. 6. f) 1956. okt. 23. g) 1956. nov. 4. Ha Ön is azokra az eseményekre gondolt, amelyeket mi a lecke végén felsoroltunk, akkor mindenre pontosan emlékezett. Még két feladat megoldására kérjük! 2. önellenőrző feladat
Soroljon fel a Nagy Imre-féle gazdaság- és társadalompolitika intézkedései és hatásai közül legalább 10-et! Hasonlítsa össze az Ön megoldását a miénkkel! Ha szükséges, egészítse ki felsorolását a hiányzó elemekkel! 3. önellenőrző feladat
A kommunisták elhibázott gazdaságpolitikája, és a terrorisztikus társadalompolitika 1956 őszén forradalmi megmozdulásokhoz vezetett Magyarországon. Írja le a dátumokhoz tartozó eseményeket! 1) 1956. okt. 6.
a) A kormány újjáalakítása a többpárti demokrácia jegyében.
2) 1956. okt. 23.
b) Nagy Imre bejelentette a szovjet csapatok kivonását, az ÁVH megszűntetését.
3) 1956. okt. 25-28. 4) 1956. okt. 28. 5) 1956. okt. 31. 6) 1956. nov. 4.
c) A forradalom leverése, Kádár János bejelenti a „MunkásParaszt Forradalmi Kormány létrehozását. d) A budapesti egyetemisták békés tüntetése forradalmi megmozdulásba csap át. e) Rajk László újratemetése; f) A forradalmi események országos szintre emelkednek.
59
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
A forradalom leverése után az új hatalom – önmaga helyzetének megszilárdítása, illetve a társadalmi konszolidáció megteremtése érdekében – korábban járatlan gazdaságpolitikai utakra kényszerült. Az 1950-es évek végén a Kádár-rendszer az ipar, de elsősorban a mezőgazdaság területén meghatározó lépésekre szánta el magát. Erről olvashat a Tankönyv 374-382. oldalán!
Ezt a témakört feldolgozó feladat se lesz túl nehéz! 4. önellenőrző feladat
Válassza ki az 1956-os forradalom leverése utáni átmeneti időszakra vonatkozó igaz állításokat! a) Az 1956. végi, 1957. eleji intézkedéseket az új hatalom megszilárdításának, a szovjeteknek való megfelelésnek és társadalmi feszültségek enyhítésének igénye egyszerre hatotta át. b) A szomszédos „baráti” országok katonai segítséget nyújtottak a Kádár-rendszer megszilárdításához. c) 1956. nov. 16-án a parasztság megnyerésének szándékával eltörölték a beszolgáltatási kötelezettséget. d) Megtorlásképp az új hatalom jelentős, 15-20 %-os bércsökkentést hajtott végre a munkásság körében. e) 1957 végén a forradalom letartóztatott résztvevőit és Nagy Imre miniszterelnököt amnesztiában részesítették. f) 1958. jan. 1-jével a korábbi gazdaságpolitika főbb irányait figyelembe véve bevezették a második hároméves tervet. g) A hatalom megszilárdítását követően az MDP-ből megalakult az MSZMP, és életre hívták az ifjúság ideológiai átnevelésére a KISZ-t. Reméljük, Ön is a helyes válaszokat jelölte meg! Gondolja végig, milyen változtatásokkal lehetne a hamis állításokat igazzá tenni! A következő két feladat segítségével a korszak iparáról és mezőgazdaságáról szerzett ismereteit ellenőrizheti. 5. önellenőrző feladat
Vázlatpontokba szedve soroljon fel legalább 5 darab, az 1958-1966. közötti tervidőszak alatt az iparosítás területén tapasztalható változást és/vagy elért eredményt! Reméljük, hogy Ön is azokra a válaszokra gondolt, amelyeket mi is megfogalmaztunk a lecke végén. Ha ez így van a megoldása jól sikerült!
60
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
6. önellenőrző feladat
Válassza ki a mezőgazdaság erőszakos átszervezésével kapcsolatos igaz állításokat! a) Magyarországon a környező szocialista országokhoz képest hamarabb lezajlott a kolhozosítás. b) 1959. tavaszán – 500 kiképzett aktivista közreműködésével – Magyarországon megindult a mezőgazdaság erőszakos szövetkezetesítése. c) A termelőszövetkezetekbe a tagságot demokratikus eszközökkel választották. d) A szövetkezeti tagság alacsony jövedelmei miatt felértékelődött a háztáji gazdaságok szerepe. e) 1961. elejére a tsz-ek száma 4500 fölé emelkedett, s a magyar parasztság 97-98 %-a tsztag lett. f) A termelőszövetkezetben a paraszt földjével, technikai eszközeivel, állatállományával szabadon rendelkezhetett. g) A tsz-ek termelékenysége az erőgépek, traktorok, szakképzett vezetők hiányában, és a parasztság érdektelensége miatt, az első években rendkívül alacsony volt. h) A magyar parasztság a kolhozok létrehozását – megélhetésük javulása és önállóságuk fokozódása reményében – kitörő lelkesedéssel fogadta. Az 1960-as évekre egyértelművé vált, hogy a magyar gazdaságfejlesztés iránya és stratégiája elhibázott. A szovjetek által biztosított rendkívül szűk mozgástéren – a gazdaságossági szempontok és a lakossági igények erősebb figyelembevételével – a vezetés kísérletet tett a gazdaságirányítási rendszer megreformálására. Tanulmányozza a Tankönyv 382-388. oldalon található fejezeteket!
Már csak az utolsó erőpróba van hátra! 7. önellenőrző feladat
Sorolja fel az 1968-as gazdasági reform által érintett legfontosabb nemzetgazdasági területeket! Összehasonlította az Ön megoldását a miénkkel? A sikeres felsoroláshoz gratulálunk!
Befejezés E feladattal a lecke feldolgozásának a végére értünk. Reméljük, hogy sok jó válasza született! Ha így van, lépjen tovább a következő, a magyar társadalom szocializmuskori változásait összegző leckére!
61
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint a) 1953. március: Sztálin halála; b) 1953. júl. 4.: A Nagy Imre-féle „új szakasz” gazdaságpolitikájának meghirdetése; c) 1955. tavasz: Nagy Imre eltávolítása a hatalomból, visszarendeződés; d) 1956. febr. 20.: Az SZKP XX. kongresszusa, ahol Sztálin politikáját megtagadták; e) 1956. okt. 6.: A koncepciós perben halálra ítélt és kivégzett Rajk László újratemetése; f) 1956. okt. 23.: A forradalom kitörése Magyarországon; g) 1956. nov. 4.: A forradalom leverése, a szovjet csapatok bevonulása Budapestre. 2. megoldás: a tankönyv szerint A feladat megoldása során több lehetőség közül is választhatott. 1. Nagy Imre 1953. júl. 4-én hirdette meg az „új szakasz” gazdaságpolitikáját. 2. Ebben egy módosított, a Rákosi diktatúra módszereihez képest „emberarcú” szocializmusképet vázolt fel, s az ország adottságainak jobban megfelelő gazdaságfejlesztési irányt szabott. 3. Az új gazdaságpolitika első intézkedései közt visszafogták, s 30 %-kal csökkentették az erőszakos iparosítás beruházásait, s a korábbinál nagyobb erőforrásokat biztosítottak a könnyűiparnak. 4. A mezőgazdaság terén lehetőséget biztosítottak a kolhoztagoknak arra, hogy az 1949-től erőszakosan szervezett termelőszövetkezetekből kilépjenek. Az intézkedés hatására a tagság közel fele elhagyta a kolhozokat. 5. A társadalompolitika terén enyhítettek a korábbi terrorisztikus intézkedéseken, feloszlatták a munkatáborokat, a politikai foglyoknak amnesztiát adtak. 6. A lakosság életszínvonalának növelése érdekében néhány ágazatban béremelést, míg a fogyasztási termékek árában 10-40 %-os csökkentést hajtottak végre, az ellátás javítása érdekében a parasztságot sújtó adókat csökkentették. 7. A sztálinista diktatúra erőszakszervezeteinek vezetőit (Péter Gábor, Farkas Mihály) bírósági eljárás alá vonták, vagy kiszorították a hatalomból. 8. A reformokba bevonták a szakmai köztestületeket is (Közgazdasági Bizottság). 9. S bár a reformok és az enyhülés az élet és a kultúra minden területén éreztette hatását, ennek ellenére a változások számos régi és új gazdasági problémát is életre hívtak (növekvő kormányzati kiadások, egyensúly-problémák, külső eladósodás). 10. Nagy Imre rákosista ellenzéke – kihasználva a szovjetunióbeli hatalmi harc pillanatnyi állását – 1955 tavaszán a miniszterelnököt elmozdította a hatalomból. Az „önkritikát” megtagadó, s a párttagságától is megfosztott Nagy Imre helyére Hegedűs András került. 3. megoldás: a tankönyv szerint 1.-e); 2.-d); 3.-f); 4.-b); 5.-a) 6.-c. 4. megoldás: helyes, ha a következőket választotta: a), c), f), g), mert az 1956-os forradalom leverése utáni átmeneti időszakra igaz volt, hogy az intézkedéseket az új hatalom megszilárdításának, a szovjeteknek való megfelelésnek és a társadalmi feszültségek enyhítésének igénye hatotta át; 1956. nov. 16-án a parasztság megnyerésének szándékával eltörölték a beszolgáltatási kötelezettséget; 1958. jan. 1-jével a korábbi gazdaságpolitika főbb irányait figyelembe véve bevezették a második hároméves tervet. Majd a hatalom megszilárdítása után az MDP-ből megalakult az MSZMP, és életre hívták a KISZ-t.
62
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
5. megoldás: a tankönyv szerint Válaszában természetesen több jellegzetességet is kiemelhetett: 1. 1958 és 1966 között a második három- és ötéves terv időszakában a Kádár-rendszer régi és új elemeket ötvöző iparosítási koncepció megvalósításába kezdett. 2. A célok között egyaránt ott szerepelt a megkezdett beruházások befejezése, és a világgazdasági változásoknak megfelelően a termelési szerkezet módosítása is. 3. A korábbi alapanyag-termelő és nehézipari ágazatok felfuttatása jegyében fejlesztették a szénbányászatot (mecseki, salgótarjáni, tatabányai, oroszlányi szénbányászat), a kohászatot (a dunaújvárosi 3-4. blokk megépítése, ózdi, diósgyőri beruházások). 4. A relatív alkalmazkodást mutatta a vegyipar és gépipar ágazatainak fejlesztése (szolnoki Tiszamenti Vegyiművek, Borsodi Vegyi Kombinát, Tiszai Vegyi Kombinát, várpalotai beruházás). 5. A nyersanyagszükségletek biztosítására (a hazai kutatások és kitermelés csak a belföldi szükséglet 25-30 %-t volt képes biztosítani) 1962-re megépült a Szovjetunió kiapadhatatlannak tűnő ásványolajkészleteire alapozott kőolajvezeték, s ennek hatására fejlődésnek indult a magyar szénhidrogénipar. 6. A másik dinamikusan fejlődő ágazat a KGST-viszonylatban is eredményesnek mutatkozó magyar gépgyártás, amely a vasúti gépgyártás, a mezőgazdasági technika, a teherautó- és autóbuszgyártás. 7. Új bányászati ágazatnak számított a 70-es, 80-as években felfutó mecseki uránbányászat. 6. megoldás: helyes, ha a következőket választotta: b), d), e), g), mert a mezőgazdaság erőszakos átszervezésével kapcsolatban igaz, hogy 1959 tavaszán – 500 kiképzett aktivista közreműködésével Magyarországon megindult a mezőgazdaság erőszakos szövetkezetesítése; a szövetkezeti tagság alacsony jövedelmei miatt azonban felértékelődött a háztáji gazdaságok szerepe, ugyanakkor 1961. elejére a tsz-ek száma 4500 fölé emelkedett, s a magyar parasztság 97-98 %-a tsz-tag lett; a tsz-ek termelékenysége az erőgépek, traktorok, szakképzett vezetők hiányában és a parasztság érdektelensége miatt az első években rendkívül alacsony volt. 7. megoldás: a tankönyv szerint Feltehetően Ön is a következő területekre gondolt: Mezőgazdasági reform (1964-től a tsz-ek mezőgazdasági nagygépeket is vásárolhattak, 1967es szövetkezeti törvény bevezetése, falusi ipari melléküzemek működésének engedélyezése); Beruházási politika változása (vállalati nyereségérdekeltség, nagyobb vállalati beruházási szabadság); Árrendszer-módosítás (termelői árrendszer liberalizálása, hatósági árak körének korlátozása, fogyasztói árak szabályozása); Bér- és jövedelemszabályozás (bár a teljes foglalkoztatottság megmaradt, lehetővé tették a munkahely-változtatást, vállalati nyereségből kereset-kiegészítést); A magántevékenység szélesítése (enyhül az állam vállalkozóellenes magatartása, a magántevékenységet végzők aránya nő, a szolgáltatások, kisipar terén a „maszekok” száma emelkedik); Gazdaságirányítás és pénzügyirányítás területe (adminisztratív irányítás területének szűkítése).
63
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
11. lecke A magyar társadalom változása a szocializmus időszakában Bevezetés A második világháború utáni fél évszázad a magyar társadalom átalakulásának egyik legdinamikusabb időszaka. Ebben a folyamatban a legjelentősebb változást természetesen a kommunista párt társadalompolitikája eredményezte. A tulajdonviszonyok radikális átalakítása, egyik pillanatról a másikra véget vetett a társadalomszerveződés korábbi útjainak. A kommunista gazdaságpolitika természetesen új fejezetet nyitott a foglalkoztatáspolitika, család- és szociálpolitika és társadalomszerkezet vonatkozásában is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a látványos eredmények mögött gyakorta a diktatúra – kitelepítésekkel, internálótáborokkal, a társadalom széles rétegeinek megfélemlítésével tarkított – eszköztára rejlett. A Kádár-korszak társadalompolitikáját a korábbi évekkel ellentétben egyfajta konszolidáció jellemezte, amely ma is gyakran hamis nosztalgiával töltheti el a korszakra visszatekintő embereket. Az egyenlőségre, igazságosságra, munkalehetőségre és általános jólétre alapozott szocialista társadalmi modell a valóságban kivitelezhetetlennek és ellentmondásosnak bizonyult; s a szocializmus társadalompolitikája – a társadalmi devianciák, a kisebbségpolitika, vagy a külhoni magyarság vonatkozásában – számos máig ható problémát hagyott maga után örökül. A 11. lecke elsajátítása, és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 5-6 óra tanulást igényel.
A tananyagrész főbb témakörei: •
A népesség alakulása a második világháború után.
•
A kommunizmus társadalompolitikája 1949 után.
•
Munkaerő-gazdálkodás, foglalkoztatáspolitika és társadalomszerkezet a Kádárkorszakban. A 11. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz:
• • •
a főbb statisztikai mutatók alapján bemutatni a magyarországi népességváltozás legfontosabb tendenciáit a második világháború és a rendszerváltás közötti 4 évtizedben; összefoglalni a kommunisták társadalompolitikájának, valamint a szocializmus munkaerő-gazdálkodásának és foglalkoztatáspolitikájának jellegzetességeit; bemutatni a magyar társadalom szerkezetének 1945. és 1989. közötti változásait.
Kezdjük a lecke elsajátítását az első célkitűzéshez tartozó témakörök megtanulásával! Ezeket a Tankönyv 388-393. oldalán találhatja!
64
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Megszerzett ismereteinek ellenőrzésére oldja meg a következő feladatsort! 1. önellenőrző feladat
Sorolja fel a második világháború utáni magyar társadalomfejlődés legalább 10 jellegzetességét! Sikerült többet is írnia? Ha viszont csak kevesebbet, egészítse ki feljegyzéseit a lecke végén található megoldás alapján! 2. önellenőrző feladat
Egészítse ki a mondatokat (törekedjen tizedes pontosságra)! a) Magyarország lakosságszáma a 20. század második felében az .......... évtizedben érte el a legmagasabb szintet, amikor is a népességszám elérte a .......... millió főt. b) A szocializmus évtizedeiben Magyarországon a férfilakosság átlagos életkora csupán .......... évet tett ki, a nőké pedig .......... év volt. c) Az iparosító politika következtében a falvakban, községekben élők aránya az 1949-es .......... %-ról 1985-re .......... %-ra csökkent. Csak a leglényegesebb adatokat emeltük ki! Reméljük, hogy Önnek is sikerült! 3. önellenőrző feladat
Soroljon fel az 1970-es évtizedből legalább 3, százezer főnél nagyobb lakosságszámmal rendelkező vidéki nagyvárost! Folytassuk a tanulást a második világháború utáni társadalom- és foglalkoztatáspolitika kérdéseivel! Olvassa el figyelmesen a Tankönyv 393-400. oldalán található fejezeteket!
Ez alkalommal csak két feladat megoldására kérjük.
65
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
4. önellenőrző feladat
Csoportosítsa a kommunista hatalom társadalom-átalakító politikájának eszköztárát! a) A politikai közélet átalakítása; b) A politikai közélet átalakítása; c) A társadalom ideológiai átnevelése Munkaversenyek, országgyűlés intézményének átalakítása, „gyorsoktatás”, centralizált közigazgatás, koncepciós perek gyakorlata, Elnöki Tanács létrehozása, papok üldözése, bírói hatalom alárendelése a végrehajtó hatalomnak, osztályidegen társadalmi rétegek internálása, káderképzés, a Legfelsőbb Bíróság létrehozása, parlamenti ülésnapok számának csökkentése, gazdasági terveknek megfelelő képzési rendszer kialakítása, sztálini alkotmány bevezetése, a többpártrendszer felszámolása, oktatáspolitika átalakítása, a Hazafias Népfront létrehozása, szocialista eszménynek megfelelő irodalmi, művészeti alkotások, tanácsrendszer bevezetése, marxista-leninista esti egyetem, kuláküldözés, munkatáborok létrehozása, besúgóhálózat kiépítése, magántulajdon felszámolása, tömeges párttagság, egyházellenesség, cenzúra, a közélet minden területén pártkontroll érvényesült, egyházi iskolák államosítása. Ha eltérést talált az Ön megoldása és a mienk között, próbálja meg megindokolni döntését, s pontosítsa feleleteit! 5. önellenőrző feladat
Soroljon fel legalább 5 olyan társadalompolitikai módszert, amellyel a rendszer a tervek megvalósításához szükséges munkaerőt kívánta biztosítani! A lecke utolsó részében megvizsgáljuk, hogy a kommunizmus társadalompolitikája milyen változásokat eredményezett a magyar társadalom szerkezetében! Lapozza fel a Tankönyv 400-404. oldalait!
Már csak az utolsó feladat megoldása van hátra!
66
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
6. önellenőrző feladat
Válassza ki a szocializmuskori magyar társadalom szerkezeti változásaira igaz állításokat! a) A szocializmus időszakában a magyar értelmiség szerepe és rétegzettsége előnytelenül megváltozott. b) A kommunista hatalom a két háború közti polgári értelmiségi és középrétegeket politikai és gazdasági eszközökkel likvidálta. c) A foglalkoztatásban egyre nagyobb szerephez jutott a parasztság. d) Az értelmiségi rétegek közt a diplomások aránya az 1970-es évek elején meghaladta a nyugat-európai átlagot. e) A szocialista társadalompolitikának köszönhetően a társadalom alsó, leszakadó rétege az 1980-as évekre alacsony részarányt ért el. f) A bér- és az oktatási rendszernek köszönhetően nőtt a szakmunkás rétegek aránya. Ön is azokat a válaszokat jelölte meg, amelyeket mi? Hogyan lehetne a többi mondatot igazzá tenni? Az iménti feladattal a 11. lecke elsajátításának végére értünk.
Befejezés Sokat dolgozott mostanáig, bizonyára sok jó válasza született. Ha nem sikerült hiánytalanul – szánjon még valamennyi időt e témakörre! Amennyiben a feladatok teljesítésével kapcsolatban elégedettnek érzi magát, megkezdheti a II. beküldendő feladat elkészítését! Jó munkát!
67
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint A jó megoldásnak – lehetőség szerint – a következő jellegzetességek közül kell kikerülnie: 1. Dinamikus népességgyarapodás, főleg az 1950-es években. 2. Születések számának és a lakosság számának csökkenés az 1980-as évektől. 3. Népességfogyás a 80-as évektől máig. 4. A férfi lakosság Európában is egyedülállóan alacsony átlagéletkora; 5. Alkoholizmus, öngyilkosságok, társadalmi devianciák nagy aránya; 6. Az iparosító politikával összefüggésben jelentős urbanizáció. 7. A városok átalakulása, szocialista iparvárosok létrejötte. 8. Falvak radikális lakosságszám-csökkenése az elvándorlás miatt; 9. A háború után változik a lakosság vallásfelekezeti megoszlása (zsidóság számának csökkenése, vallásukat gyakorlók számának csökkenése). 10. Nemzetiségi szempontból az ország 95 %-ban magyar etnikumú volt. 11. A cigányság társadalmi helyzete; 12. A magyar társadalom korszerkezete a világháború után jelentősen megváltozott. 13. A családmodell alapvetően apajogú maradt. 14. A 60-as évektől megkezdődött a hagyományos családmodell felbomlása. 15. A társadalmi szabadság növekedése a válások és újraházasodások számának gyors növekedését eredményezte. 2. megoldás: a tankönyv szerint Helyesen oldotta meg a feladatot, ha a következő adatokat írta a mondatok hiányzó részébe: a) Magyarország lakosságszáma a 20. század második felében az 1980-as évtizedben érte el a legmagasabb szintet, amikor is a népességszám elérte a 10,7 millió főt. b) A szocializmus évtizedeiben Magyarországon a férfilakosság átlagos életkora csupán 63-64 évet tett ki, a nőké pedig 76 év volt. c) Az iparosító politika következtében a falvakban, községekben élők aránya az 1949-es 62 %-ról 1985-re 43,6 %-ra csökkent. 3. megoldás: a tankönyv szerint Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr 4. megoldás: a tankönyv szerint a) A politikai közélet átalakítása: az Országgyűlés intézményének átalakítása, Elnöki Tanács létrehozása, bírói hatalom alárendelése a végrehajtó hatalomnak, a Legfelsőbb Bíróság létrehozása, parlamenti ülésnapok számának csökkentése, sztálini alkotmány bevezetése, a többpártrendszer felszámolása, a Hazafias Népfront létrehozása, tanácsrendszer bevezetése, centralizált közigazgatás. b) A társadalom megfélemlítése: koncepciós perek gyakorlata, kuláküldözés, osztályidegen társadalmi rétegek internálása, munkatáborok létrehozása, besúgóhálózat kiépítése, magántulajdon felszámolása. c) A társadalom ideológiai átnevelése: tömeges párttagság, egyházellenesség, cenzúra, a közélet minden területén pártkontroll érvényesült, munkaversenyek, szocialista eszménynek megfelelő irodalmi, művészeti alkotások, káderképzés, oktatáspolitika átalakítása, gazdasági terveknek megfelelő képzési rendszer kialakítása, „gyorsoktatás”, marxista-leninista esti egyetem, egyházi iskolák államosítása, papok üldözése.
68
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
5. megoldás: a tankönyv szerint Itt is több lehetőség közül választhatott. A mintamegoldásban megtalálja bizonyára az Ön válaszait is! Lehetséges elemek: nők munkába állítása, a sorkatonaság gazdasági feladatokra történő felhasználása, az 50-es években léteztek kényszermunkatáborok is, egyetemisták, középiskolások mezőgazdasági munkába történő bevonása, a munkaerőnek a mezőgazdaságból az ipar felé csalogatása (bér- és jövedelemkülönbségek, állami támogatások), magas népességszaporulat fenntartása (Ratkó-korszak), üzemi bölcsődék, óvodák megjelenése (szülés utáni gyors munkába állás). 6. megoldás: helyes, ha a következőket választotta: a), b), f), mert a szocializmuskori magyar társadalom szerkezeti változásaira igaz, hogy a magyar értelmiség szerepe és rétegzettsége előnytelenül megváltozott, a kommunista hatalom a két háború közti polgári értelmiségi és középrétegeket politikai és gazdasági eszközökkel likvidálta, s a bér- és az oktatási rendszernek köszönhetően nőtt a szakmunkás rétegek aránya.
69
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
12. lecke Beküldendő feladat II. Bevezetés A 11. lecke megtanulásával Ön ismét fontos állomáshoz érkezett tanulmányai során. A tananyag öthatodának elsajátításával most már valóban átfogó képet kaphatott a magyar gazdaságtörténet 19. és 20. századi fejlődésével kapcsolatban. Mielőtt a tantárgy két utolsó fejezetéhez érne, számot kell adnia az előzőkben elsajátított ismereteiről egy újabb beküldendő feladat formájában. A II. beküldendő feladat, s annak értékelése az utolsó jelentősebb visszajelzés arról, hogy Ön tanulmányaiban „jó úton jár”, s eredményesen sajátította el a tantárgy döntő részét. Kérjük, hogy a feladatot és az arra kapott értékelést ennek megfelelően tekintse. A tutor visszajelzéseit, esetleges figyelmeztetéseit vegye fontolóra. Az itt következő feladatok elkészítését tulajdonképpen már a sikeres vizsgára való felkészülés jegyében kell végeznie. Természetesen, felmerülő kérdéseivel most is számíthat tutora segítségére, de lehetőség szerint próbálja meg a feladatokat a lehető legnagyobb önállósággal elkészíteni!Hogy a beküldendő feladatot legjobb tudása és képességei szerint készíthesse el, figyelmesen tanulmányozza a következő instrukciókat! A feladatok elkészítése kb. 6-7 órát vesz igénybe.
A feladatokról: A beküldendő feladatnak két része van: egy feleletválasztós tesztből, és egy (két különböző témakört felölelő) kötelezően választható esszéből áll. A feladatok elektronikus formában, a főiskola honlapjáról, a Társadalomtudományi Tanszék távoktatás oldalairól, a következő címről tölthetők le: www.szolf.hu A feleletválasztós teszt esetében a megadott válaszlehetőségek közül a helyesnek vélt választ kell egyértelműen megjelölnie. Az esszé esetében a kiválasztott feladathoz először készítsen (a legfontosabb évszámokat, adatokat tartalmazó) vázlatokat, majd ez alapján foglalja össze gondolatait. Az esszé minimum 2, maximum 3 oldal terjedelemben, számítógépes szövegszerkesztővel (Times New Roman 12-es betűtípussal, 1,5-ös sortávolsággal) készítendő. A feladatok elkészítésénél lehetőség szerint csak a legszükségesebb esetben támaszkodjon a Tankönyv segítségére, a munkát próbálja meg – legalább is első változatban – önállóan elvégezni. Az esszé elemzéseiben kísérelje meg saját véleményét, témával kapcsolatos egyéni észrevételeit is megfogalmazni.
Mire ügyeljen még? •
A dolgozat beküldésének pontos határidejére!
•
A beküldendő feladaton ne felejtse el feltünteti a következő adatokat:
•
név, szak, évfolyam, csoport
•
levelezési cím (postai és e-mail, telefon)
70
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
•
tantárgy, tanszék
•
milyen címre kéri a visszajelzést.
•
Az e-mail küldésénél ne feledkezzen meg a feladatokat tartalmazó file-ok csatolásáról!
•
Győződjön meg a dolgozat beérkezéséről!
1. beküldendő feladat (1-6)
Oldja meg a Feleletválasztós tesztet! A válaszok előtti betűjelek egyértelmű megjelölésével válassza ki a kérdésekre adható megfelelő választ! 1. Mikor írta alá Magyarország a moszkvai fegyverszünetet? a) 1944. október b) 1945. január c) 1946. február 2. Milyen összeget tett ki Magyarország összesített második világháborús anyagi vesztesége? a) 35,2 mrd P b) 10,6 mrd P c) 21,9 mrd P 3. Mekkora veszteséget szenvedett el összesítve Magyarország népessége a háború során? a) 3,2 millió fő b) 1,2 millió fő c) 800 ezer fő 4. Milyen tisztséget töltött be 1946-tól Tildy Zoltán? a) köztársasági elnök b) miniszterelnök c) belügyminiszter 5. Körülbelül hányan jutottak földhöz az 1945-ös földreform következtében? a) 730 ezren b) 643 ezren c) 152 ezren 6. Mikor mondták ki a 100 főnél több alkalmazottal rendelkező üzemek államosítását? a)1948. márc. 25. b) 1947. július 1. c) 1949. dec. 31.
71
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
1. beküldendő feladat (7-13)
7. Melyik állítás nem igaz az első hároméves tervre? a) Eredeti célkitűzése az újjáépítés; b) Jelentősebb változtatások nélkül 1950-re végrehajtották; c) Végrehajtása a kommunista gazdaságpolitika céljait szolgál. 8. Mekkorára emelkedett az első ötéves terv beruházási összege az 1951-es variáns szerint? a) 85 mrd Ft b) 51 mrd Ft c) 40 mrd Ft 9. Melyik ágazat jutott a legkevesebb fejlesztési forráshoz a kommunista gazdaságpolitika célkitűzéseiben? a) közlekedés b) mezőgazdaság c) nehézipar 10. Melyik mai várost nevezték az 1950-es években Sztálinvárosnak? a) Kazincbarcika b) Dunaföldvár c) Dunaújváros 11. Mikor hirdette meg Nagy Imre az „új szakasz” gazdaságpolitikai irányelveit? a) 1953. július b) 1956. október c) 1955. március 12. Melyik időszakra tehető a mezőgazdaság kolhozosításának legerőszakosabb periódusa? a) 1953-54. b) 1959-61. c) 1945-47. 13. Kit bízott meg az MSZMP 1963 végén a gazdasági reform kidolgozásával?? a) Gerő Ernő b) Kádár János c) Nyers Rezső
72
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
1. beküldendő feladat (14-20)
14. Melyik évtizedben érte el Magyarország lakosságszáma a 20. század során a legnagyobb értéket? a) 1980-as b) 1990-es c) 1960-as 15. Melyik állítás nem igaz a Ratkó-korszak családpolitikájára? a) korlátozott születésszabályozás b) üzemi bölcsődék létrehozása c) GYED bevezetése 16. Mikor alapították meg a KGST-t? a) 1955 b) 1949 c) 1951 17. Melyik nem KGST ország volt Magyarország legfontosabb „tőkés-relációjú” külkereskedelemi partnere az 1980-a években? a) Olaszország b) Ausztria c) NSZK 18. Melyik háztartási gép márka nem magyar? a) Lehel b) Orion c) Tesla 19. Mekkora összegre emelkedett Magyarország nettó adósságállománya 1987. végére? a) 6,5 mrd USD b) 13,7 mrd USD c) 21,9 mrd USD 20. Ki lett a rendszerváltó Magyarország első miniszterelnöke 1990-ben? a) Antall József b) Németh Miklós c) Boross Péter
73
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
2. beküldendő feladat
Válasszon ki egy témakört a megadott feladatok közül, s a témából készítsen esszét a Tantárgyi kalauzban meghatározott formában! A) A megadott paraméterek alapján foglalja össze a magyarországi mezőgazdasági termelés 1867. és 1961. közötti átalakulását! Az esszében próbálja meg elhatárolni a különböző történelmi korszakok eltérő, s az ágazat fejlődését alapvetően meghatározó gazdaságpolitikai környezetét. A következő főbb történelmi csomópontok köré szervezze gondolatait: dualizmus, 1920 utáni helyzet, gazdasági válság, háborús károk, 1945-ös földreform, szövetkezetesítés, Nagy Imre-féle reform, 1959-1961-es totális kolhozosítás. Használja fel elemzéseihez a Tankönyv 232-234., 236-237., 264., 283-285., 333-334., 340., 351., 380-381., 420. oldalain található táblázatok és diagramok adatait! B) Kommunista gazdaságpolitika célkitűzései, a tervutasításos gazdaságirányítás gazdasági problémái. Az elemzés során a következő főbb csomópontokra helyezzen hangsúlyt: újjáépítés, kommunista hatalomátvétel gazdasági következményei, államosítások, erőltetett iparosítás, tervutasításos gazdaságirányítás, Nagy Imre-féle reform, Kádár-rendszer gazdaságpolitikája, teljes foglalkoztatottság, 1964-es reform. Tartsa szem előtt a nemzetközi gazdaságpolitikai környezet változásait és sajátosságait, a fejlesztések fő irányát, a gazdasági adottságok és lehetőségek viszonyrendszerét, a gazdasági növekedés ütemét, valamit a különböző nemzetgazdasági ágak fejlődését és egymáshoz való kapcsolatának változását! Munkája során jól hasznosíthatja a Tankönyv 336., 340., 351., 355., 361., 365., 376., 406., 410-413., 418., 425-426. oldalain található táblázatokat!
A beküldött feladatok értékeléséről: A feladatok pontozása: Feleletválasztós teszt: feladatonként a jó válasz 1-1 pont, összesen 20 pont. Esszé: a témához kapcsolható adatok, tények megjelölése, összefüggések kifejtése, önálló vélemény megfogalmazása alapján 40 pont. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a dolgozat beérkezése és eredményessége nem csupán a későbbi sikeres vizsga egyik záloga, de a vizsgára bocsátás egyik feltétele is! Ahhoz, hogy Ön a tantárgyat a későbbi eredményes vizsgával lezárhassa, az I. és II. beküldendő feladattal is minimum 30-30 pontot kell elérnie! Ön elégedett lehet munkájával, ha kapott pontjainak száma 60 és 50 közötti, gyakorolnia kell még ha pontjai 50 és 40 közöttiek, s célszerű a korábbi tananyagrészeket átismételnie, ha kapott pontjai nem érik el a 40-et! Amennyiben azonban kapott pontjai nem érik el a 30at, tutora megkéri Önt arra, hogy a feladatokat a kijelölt tananyagrész segítségével – most már figyelmesebben és precízebben – készítse el ismét. Munkájának eredményességéről, a beküldött feladat értékeléséről a beérkezést követő két héten belül kap visszajelzést.
74
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Befejezés De amíg a visszajelzés megérkezik, addig se tétlenkedjen! Nyugodtan fogjon hozzá a következő lecke elsajátításához, s az értékelésben szereplő esetleges feladatokhoz elég később is visszatérnie.
75
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
13. lecke A magyar külkereskedelem alakulása a második világháború után. Magyarország és a KGST Bevezetés 1947/48 során Európa és a világ hosszú évtizedekig tartó kettészakadása politikai és gazdasági szinten is kiteljesedett. A Szovjetunió érdekszférájába tartozó kelet-közép európai szocialista országok – természetesen a szovjetek bábáskodásával – 1949-ben hívták életre a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A testület az azonos gazdasági modellt építő szocialista tömb országai számára – a nyugati gazdasági integráció alternatívájaként – kínált külgazdasági partnerséget. Magyarország külgazdasági kapcsolatait, külkereskedelmét a második világháború és a rendszerváltás közötti több mint négy évtizedben alapvetően ez a külgazdasági környezet határozta meg. A 13. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 5-6 óra tanulást igényel.
A tananyagrész főbb témakörei: •
A szovjet gazdaságpolitika és a KGST.
•
A magyar külkereskedelem alakulása a Kádár-korszakban. A 13. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz:
• •
bemutatni az 1949 utáni szocialista gazdaságpolitika alakulását és a KGST működését, sajátosságait; bemutatni és jellemezni a magyar külkereskedelem 1945 és 1990 közti alakulását.
Kezdjük a lecke tanulását az első célkitűzéshez tartozó tananyagrésszel! A témáról a Tankönyv 404-410. oldalán találhat információt!
Arról, hogy mindent megjegyzett-e, könnyen meggyőződhet, ha megoldja az első két feladatot! 1. önellenőrző feladat
A Tankönyv 406. oldalán található táblázat segítségével 4-5 mondatban jellemezze a Szovjetunió és a KGST országok 1949-1961. közötti kapcsolatát.
76
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
2. önellenőrző feladat
Válassza ki a KGST-országok 1960-as évek utáni külgazdasági kapcsolataira igaz állításokat! a) A KGST tagállamok intern kereskedelme a szovjet egyoldalúság miatt jelentősen megnőtt. b) A kisebb tagállamok a késztermék-feldolgozás és gyártás érdekében növelték a világpiacról beszerzett technológiai importjukat. c) A Szovjetunió extern kereskedelmét az egyre csökkenő olajexportálási lehetőség rontotta. d) A tagállamok között megjelent a termékszakosodás. e) A KGST tagországok termelésében a világpiaci tendenciáknak megfelelően megnőtt a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek előállítási aránya. f) A KGST országok hosszú távon legjelentősebb problémáját a versenypiacok hiánya és a mesterséges árképzés jelentette. g) A KGST egy harmonikusan működő, egyenrangú felek között kialakított, a valós gazdasági integrációt előmozdító kezdeményezés volt. h) A kisebb európai KGST országok elavult termékszerkezetükkel a nyugati piacokon nem tudtak megjelenni, kivitt termékeik ellenértéke nem tudta fedezni tőke- és áruimportjukat, így az eladósodás útjára léptek. Ugye, Ön is azokat jelölte meg, amelyeket mi a lecke végén található megoldásban! Folytassuk a lecke tanulását a második témakörrel! Olvassa el a Tankönyv 410-413. oldalait!
Most egy rövid feladat megoldását javasoljuk! 3. önellenőrző feladat
A Tankönyv 411. 412. és 413. oldalán lévő táblázatok segítségével foglalja össze 10-15 sorban a magyar külkereskedelem 1945. és 1990. közötti sajátosságait!
Befejezés Reméljük, jól sikerült a feladatok megoldása! Amennyiben úgy véli, hogy az elkészített feladatok nem okoztak különösebb nehézséget, s válaszai legalább háromnegyed részben helyesek voltak, továbbléphet az utolsó, a tervgazdasági rendszer összeomlásával és a szocialista rendszer bukásával foglalkozó témakör feldolgozására!
77
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint A feladat elkészítése során több jó választ is adhatott. A legfontosabb összefüggések és adatok a következő módon összegezhetők: 1. A Szovjetunió 1949. után az érdekszférájába tartozó szocialista országokat gazdaságilag is megpróbálta minél erősebben magához láncolni. 2. A KGST tagállamok 1949. és 1961. között elvesztették háború előtti önállóságukat és külkereskedelmi partnereiket, s egyértelműen a szovjetek gazdasági és politikai érdekeinek rendelődtek alá. 3. A KGST tagországok külkereskedelmében a Szovjetunióval és az egymással folytatott külkereskedelem aránya dominánssá vált. 4. Ezzel párhuzamosan a KGST tagországok korábbi extern, vagyis a világgazdaság más térségivel folytatott kereskedelme látványosan lecsökkent. 5. A tagállamok közti külkereskedelmet a korszak során a nyersanyaghiány miatti gyors áruszállítás-növekedés, a termelési kooperációk és a szakosodás teljes hiánya jellemezte. 6. Az egyes tagállamokat a szovjet gazdaságfejlesztési stratégia átvétele mellett az önellátásra, a bezárkózásra törekvés jellemezte. 2. megoldás: helyes, ha a következőket választotta: a), b), d), f), h), mert a KGST-országok 1960-as évek utáni külgazdasági kapcsolataira igaz, hogy a tagállamok intern kereskedelme a szovjet egyoldalúság miatt jelentősen megnőtt; a kisebb tagállamok a késztermék-feldolgozás és gyártás érdekében növelték a világpiacról beszerzett technológiai importjukat; a tagállamok között megjelent a termékszakosodás; A KGST országok hosszú távon legjelentősebb problémáját a versenypiacok hiánya és a mesterséges árképzés jelentette, s végül, hogy a kisebb európai KGST országok elavult termékszerkezetükkel a nyugati piacokon nem tudtak megjelenni, kivitt termékeik ellenértéke nem tudta fedezni tőke- és áruimportjukat, ezért az eladósodás útjára léptek. 3. megoldás: a tankönyv szerint Összefoglalásában több kiindulópont közül is választhatott! A feladatra adható adekvát válasznak a következő információkat kell tartalmaznia: A második világháborút követően a magyar külkereskedelem korábbi, döntően a nyugati országok felé tendáló irányultsága gyökeresen átalakult. 1945. után a szovjet megszállással párhuzamosan a magyar külkereskedelem legfontosabb partnerévé a Szovjetunió lépett elő. Az 1950-es 60-as évekig folyamatosan erősödött a szovjet irányultság (30 % fölé emelkedett), de az 1968-as gazdasági reform után a magyar gazdaság egyre nagyobb mértékben nyitott a nyugati országok irányába. A KGST országokba irányuló magyar külkereskedelem áruszerkezetében a kivitel terén – ellentétben a korábbi évszázadok mezőgazdasági-termékek dominanciájával – az 1950-60-as években a gépek, szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek jutottak főszerephez. A hagyományos élelmiszerexport a magyar kivitel 20-22 %-át adta a korszak folyamán. Az import terén az 1950-60-as években a Szovjetunióból érkező nyersanyagok és alapanyagok domináltak, s csakúgy, mint az exportnál, az import esetében is a tőkés reláció drasztikus csökkenése vált megfigyelhetővé. A korábbi időszakhoz képest a behozatal áruszerkezetében újdonságnak számított a nyersanyagok és energiahordozók növekedése (1963-ra ezek aránya elérte a 30 %-ot). Mindemellett a feldolgozott termékek behozatala is egyre jelentősebbé vált. Az 1970-es években a beruházások visszaesésével a nyersanyag-import is jelentősen csökkent, míg a rendszerváltást követően a behozatal túlnyomó részét a gépek és feldolgozott termékek tették ki, csak más relációban.
78
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
14. lecke A tervgazdasági rendszer összeomlása, a szocialista rendszer bukása Bevezetés Az 1968-as gazdasági reform, és a nyomában járó társadalmi enyhülés a magyarországi kommunista-szocialista rendszer négy évtizedes fennállásának talán legpozitívabb eredménye volt. A változások jótékony hatása azonban a reformot ellenző „keményvonalas” kommunisták ellenállása miatt nem teljesedhetett ki. A reformfolyamat megtörése és a korábbi évek gazdaságirányítási folyamataihoz való visszatérés a magyar szocialista rendszer megújíthatatlanságát sejtette. Az 1970-80-as évtizedekben a világpiaci tendenciákkal összefüggésben a magyar népgazdaság egyre rosszabb helyzetbe került. Az 1980-as évek végére a Szovjetunió gazdasági összeomlása és az ország kilátástalan gazdasági helyzete lehetővé tette a fennálló politikai rendszer lebontását. Ebben a leckében a magyarországi tervgazdasági rendszer összeomlásával és a szocializmus bukásával foglalkozunk. A 14. lecke elsajátítása és a hozzá kapcsolódó feladatok elkészítése kb. 7-8 óra tanulást igényel.
A tananyagrész főbb témakörei: •
A reformfolyamat megakadása az 1970-es évek elején.
•
Termelésnövekedés és életszínvonal az 1970-es években.
•
Korrekciós kísérletek, strukturális problémák és gazdasági nehézségek az 1980-as években.
•
A szocialista rendszer gazdasági összeomlása és a politikai fordulat.
•
A szocialista rendszer gazdasági öröksége. A 14. lecke elsajátítása révén Ön képes lesz:
• • •
jellemezni és ábrázolni az 1970-es évek gazdasági folyamatait; összefoglalni a magyarországi szocialista gazdasági rendszer 1970-es 1980-as évekbeli strukturális problémáit, gazdasági nehézségeit; bemutatni a szocializmus, a tervgazdasági rendszer összeomlását, a rendszer gazdasági örökségét, illetve az 1989-90-es politikai fordulat legfontosabb eseményeit és következményeit.
Kezdjük a Leckét az első célkitűzéshez tartozó fejezetekkel! Lapozza fel a Tankönyv 414-423. oldalait!
Megszerzett ismereteinek ellenőrzésére alkalmas az első három feladat.
79
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
1. önellenőrző feladat
Foglalja össze 6-8 vázlatpontban az 1968-as gazdasági reform megakadásának legfontosabb okait és következményeit! Feltehetőleg az Ön válasza is azokat az adatokat tartalmazta, mint a miénk, a lecke végén. 2. önellenőrző feladat
Válassza ki az 1970-es évek életszínvonal-politikájára jellemző állításokat! a) A reform utáni újabb szocialista központosítás visszalépést eredményezett az életszínvonal-politikában is. b) Az 1970-es években az iparvárosokban a lakáshoz jutás felgyorsítására beindult a panelprogram. c) A társadalmi közhangulatot javította, hogy 1971. után megugrott a szocialista országokból származó gépkocsi-import. d) A lakosság mindennapi életfeltételeit javította, hogy fellendült a magyar háztartási gép gyártás. e) A hagyományos ágazatok közt az 1970-es években előretört a szénbányászat. f) A mezőgazdasági termelésben a gépesítés révén az igazi nyertesek a kisparaszti birtokok voltak. g) Az állattenyésztésben a nagyüzem tört az élre, a sertés- és baromfitartás jelentősen fejlődött. h) A háztáji gazdaságokban az 1970-es évek elejétől a munkaintenzív jellegű és szaktudást igénylő termelési formák terjedtek el. i) Az ország növekvő villamos-energia szükségleteinek biztosítására az 1970-es évek központi beruházásaként megindult a Paksi Atomerőmű építése. Reméljük, hogy sikerült helyesen döntenie, és nincs eltérés az Ön válaszai és a mienk között! 3. önellenőrző feladat
Nosztalgiázzunk egy kicsit! Soroljon fel 3-3 márkanevet, típust az 1970-es évek következő tartós fogyasztási cikkeiből: személygépjármű, magyar háztartási gép, KGST háztartási gép. Nézze meg a lecke végén a mi felsorolásunkat. Az Öné más? Ez alkalommal nem hibázhatott: a felsorolás tetszőlegesen bővíthető! Folytassuk a tanulást a lecke második felével, amelyben a magyar szocialista tervgazdasági rendszer összeomlásának folyamatát vesszük górcső alá! Olvassa el a Tankönyv 423-429. oldalán található tananyagrészeket!
80
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Most csak egyetlen feladat megoldására kérjük! 4. önellenőrző feladat
Foglalja össze 20-25 sorban, hogy a magyar szocialista tervgazdasági rendszernek milyen külső és belső problémákkal kellett szembenéznie az 1970-80-as évtizedek során, s hogy milyen „válaszokat” találtak ezekre a gazdasági nehézségekre! Ez ismét egy nagyobb lélegzetű összefoglalás volt. Amennyiben válasza és a mintamegoldás adatai, összefüggései nem térnek el jelentősen (80 % azonosság) egymástól, akkor Ön a feladatot kiválóan teljesítette! És végül kezdjük meg utolsó témakörünk feldolgozását, amelyben a szocialista gazdasági rendszer összeomlását és a rendszerváltás folyamatát tekintjük át. Tanulmányozza a Tankönyv 427-429. oldalán az ismeretanyagot!
Befejezésként két feladat megoldását javasoljuk. 5. önellenőrző feladat
Sorolja fel, hogy a fiatalabb, liberális szemléletű magyar értelmiség az 1980-as évek végén a magyar gazdasági átalakulást milyen előfeltételekhez kötötte? Milyen különbségeket talált az Ön válasza és a mintamegoldás között? Pótolja az esetleges hiányokat! 6. önellenőrző feladat
Soroljon fel a rendszerváltás során a gazdasági átalakulással kapcsolatban megfogalmazódó ellenzéki elvek közül legalább 5-öt! Reméljük, ha más szavakkal is, de sikerült mindet leírnia! Egészítse ki felsorolását az esetleg hiányzó elemekkel!
Befejezés Reméljük, ezúttal is jó válaszai születettek! Gratulálunk minden helyes megoldásokhoz! Kedves Hallgatónk! Örülünk, hogy a Gazdaságtörténet tantárgy tanulmányozásának megkezdésekor az ismeretszerzésnek ezt a módszerét választotta. Ha valóban hatékonyan tanult, a leckékben található kérdések, feladatok ismét jó válaszokat, megoldásokat eredményeztek. A tanfolyam elején sok jó tanáccsal láttuk el. Legfőképpen arra igyekeztünk Önt rávenni, hogy javaslataink szerint haladjon előre a tananyagban. Ha ezt megtette, nem csak abban lehet biztos, hogy mindent megtanult, hanem azt is állíthatja, hogy alaposan felkészült a vizsgára. Gratulálunk!
81
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
Megoldások 1. megoldás: a tankönyv szerint Az alábbi felsorolás adatai és összefüggései szerves részét képezik a jó megoldásnak: Okok: 1. Az 1968-as gazdasági reform 4-5 éve a párton belül komoly személyes- és csoportérdekeket sértett. 2. A reform kapcsán megjelenő gazdasági és társadalmi jelenségek (az egyéni erőfeszítés fontossága a kollektivizmussal szemben, jövedelemkülönbségek megjelenése, társadalmi szabadság növekedése); ezek a reform ellenzőinek és bírálóinak számát mind a magyarországi, mind pedig a sztálini típusú szomszédos országokban megnövelte. 3. A Szovjetunió az 1970-es évek elején a Brezsnyev-időszakban ismét a keményvonalas politika útjára lépett. Következmények: 1. A reformot ellenzők 1973-75. során kiszorították a hatalomból Nyers Rezsőt, Fock Jenőt és munkatársait, majd a legfontosabb gazdasági pozíciókat (Biszku Béla, Lázár György vezetésével) elfoglalták. 2. Országos és nemzetközi propaganda-hadjáratot indítottak a reform során pozícióba került, vagy meggazdagodott emberek, s a folyamatot támogató társadalmi rétegek ellen. 3. A személyi tisztogatásokat követően a visszakanyarodás jegyében megkezdődött a reform idején megnövelt vállalati szabadság korlátozása, az intézményi irányítás átszervezése. (1973ban az 50 legnagyobb iparvállalatot közvetlen központi felügyelet alá helyezték, a gazdaságirányítás terén visszatértek az utasításos irányítás legfontosabb elemei, növelték a vállalatok nyereségéből befizetendő redisztribúciós hányadot.) 4. A folyamat részét képezte a mezőgazdasági termelők terheinek növelése is (háztáji gazdaságok, tsz melléküzemágak). 5 A humán erőforrás gazdálkodás terén is a régi sztálinista elvek tértek vissza, a politikailag megbízható káderek pozíciókba jutatása, az értelmiségi párttagok számának növelése a legkülönfélébb eszközökkel zajlott. 6. A szélsőbaloldali politikai irányzat hívei az 1970-es évek közepén kampányt indítottak a humán értelmiség szabadabban gondolkodó körei ellen, s a gyeplőt a közélet szinte minden területén szorosabbra vonták. 2. megoldás: helyes, ha a következőket választotta: b), c), d), g), h), i), mert az 1970-es évek életszínvonal-politikájára jellemző volt, hogy az iparvárosokban a lakáshoz jutás felgyorsítására beindult a panelprogram; a társadalmi közhangulatot javította, hogy 1971 után jelentősen nőtt a szocialista országokból származó gépkocsi-import; a lakosság mindennapi életfeltételeit javította, hogy fellendült a magyar háztartási-gép gyártás. Az állattenyésztésben a nagyüzem tört az élre, a sertés- és baromfitartás jelentősen komoly fejlődést mutatott, a háztáji gazdaságokban az 1970-es évek elejétől a munkaintenzív jellegű és szaktudást igénylő termelési formák terjedtek el; Az ország növekvő villamos-energia szükségleteinek biztosítására az 1970-es évek központi beruházásaként megindult a Paksi Atomerőmű építése. 3. megoldás: a tankönyv szerint Személygépjármű: Trabant, Zsiguli, Dacia, Polski, Wartburg, Yugo stb. Magyar háztartási gép: Hajdú, Lehel, Orion, Videoton stb. KGST háztartási gép: NDK villanyborotva, grillsütő, keletnémet, lengyel hajszárító, „orosz” vasaló, szovjet Sokol-rádió stb.
82
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
4. megoldás: a tankönyv szerint Itt is több jó megoldás lehetséges, Munkája akkor sikeres, ha válaszában a következő tényadatok és összefüggések is megfelelő súlyt kaptak: Külső problémák: Az 1973-as olajválság az energiahordozók világpiaci árát jelentősen megemelte, s ez a nyersanyag és energiaigényes szocialista ipar számára áremelkedést hozott. A romló és beszűkülő exportlehetőségek bebizonyították, hogy a magyar gazdaság termékszerkezete elavult, termelékenysége alacsony. A magyar export egyre kevesebbet ért a világpiacon, míg az import egyre többe került. Ez az ország egyre súlyosabb eladósodásához vezetett. 1973. és 1978. között az ország bruttó adóssága 2,1 milliárd dollárról 9,5 milliárdra emelkedett. Belső problémák: A világgazdasági problémákkal és a belső növekedési gondokkal összefüggésben a magyar gazdaságban is megjelent az infláció. A világpiaci pozíciók romlása felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság termelékenysége nem megfelelő, a munkaerő képzettsége és mobilitása alacsony színvonalú. Megoldási kísérletek: 1978. végén az MSZMP KB „pályamódosító” határozatokat fogadott el a gazdaságpolitikai célok átrendezéséről. Ennek célja a külső egyensúly megteremtése volt, amihez a beruházási rátát csökkenteni kellett. A pártvezetés kényszerintézkedések sorozatát próbálta meg foganatosítani (ismét lazítottak az irányítási szigoron, összevont nagyüzemeket decentralizáltak, a belkereskedelemben a magánszektor szerepét növelték, lehetőséget adtak a külföldi tulajdonú vállalatok magyarországi megtelepedésére, a vállalatirányításba bevonták az ott dolgozókat is, a nyereségelosztást újraszabályozták). A rendszer azonban képtelennek tűnt a megújulásra, hiszen a szocialista gazdaság alapját jelentő nagyipari vertikumot a változások nem érintették, sőt, további nagyberuházásokat kezdtek. Az eladósodási helyzeten nem sikerült érdemben javítani, a fizetésképtelenség réme pedig a magyar pártvezetést arra késztette, hogy tárgyalásokat kezdjenek a nagy nemzetközi pénzügyi intézetekkel. Magyarországot 1982-ben vették fel az IMF-be, majd a Világbank szervezetébe. Az így befolyó kölcsönökkel sikerült a krónikus fizetési problémákat orvosolni, s a nemzetközi pénzvilág bizalma is nőtt az ország iránt. Az 1980-as évek gazdaságpolitikáját – a nemzetközi pénzügyi szervezetek által is igényelt módon – az eladósodás mértékének csökkentése és a fizetőképesség fenntartása határozta meg. Ennek eszközéül a beruházások visszafogása mellett a belső fogyasztás növekedésének megállítása, valamint az inflációs tendenciák elengedése szolgált. Mindez az évtized végén a hosszú évtizedek óta változatlan árak emelkedését eredményezte. A doktriner gazdaságirányítás azonban még ekkor sem volt hajlandó engedni a szocialista magyar gazdaság elavult rendszeréből. Az állami ipar állandósuló problémái közepette az 1980-as évtized közepe felé csupán a magángazdaságok növekvő száma jelentett egyfajta pozitívumot. A magyar pártvezetés 198587. között – a növekvő társadalmi feszültség és a szovjet birodalom gazdasági-politikai megingásával párhuzamosan – egy utolsó nagy, a hagyományos szocialista gazdaságpolitikai célokat követő növekedési korszakba kezdett. A „gyorsítás” azonban nem érte el a kívánt eredményeket, s az ország adósságállománya ezen idő alatt újból megduplázódott. A gazdaság problémái pedig egyre több területen jelentkeztek. 5. megoldás: a tankönyv szerint Az ellenzék szerint a gazdasági reformokhoz nélkülözhetetlen: a szovjet típusú politikai intézményrendszer megváltoztatása, a többpárti, pluralista alapon szerveződött parlament, a jogrendszer demokratizálása, az alkotmány módosítása; a külgazdasági és külpolitikai kapcsolatok megváltoztatása; a szovjet hadsereg kivonása. Mindez összességében Magyarország függetlenségének, szuverenitásának biztosítását és a parlamentáris demokrácia helyreállítását segíti elő.
83
Szolnoki Főiskola
Gazdaságtörténet tantárgyi kalauz
Távoktatás
6. megoldás: a tankönyv szerint A helyes válasznak a következő elemek közül kell legalább 5-öt tartalmaznia: 1. A magyar gazdaság tulajdonszerkezetét át kell alakítani, az állami tulajdont le kell építeni, nagy részét magántulajdonba kell adni, s egyre nagyobb teret kell szentelni a hazai és külföldi magántulajdonnak. 2. A gazdaságirányítást liberalizálni kell, csökkenteni kell az állami elvonás és redisztribúció nagyságát. 3. A bankrendszer autonómiáját ki kell terjeszteni, létre kell hozni a kétszintű bankrendszert, ahol elválik majd egymástól a jegybanki és kereskedelmi banki tevékenység. 4. A magánipar, a kereskedelem és a magánvállalkozások lehetőségét szélesíteni kell. 5. Szükséges a magyar gazdaság termékszerkezetének megváltoztatására, az egyoldalú alapanyag-kitermelő ágazatokat vissza kell fogni. 6. A gazdasági egyensúlyt fenn kell tartani, a növekedést vissza kell fogni, nagyobb teret kell engedni a monetáris eszközöknek, az adósságállományt törleszteni és csökkenteni kell. 7. A nyugati országok felé nyitottabb gazdaságot kell kialakítani, a KGST-rendszer helyett a tőkés exportot és importot kell előtérbe helyezni, javítani kell a külkereskedelmi mérlegen. 8. A tervgazdasági rendszert meg kell szüntetni, a nagyberuházásokat fel kell számolni.
84