Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselõ-testületének
Gazdasági programja
2007 - 2010. évre
Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Szuhakálló település gazdasági helyzetét alapvetõen befolyásoló körülmények 1.1. A kormány gazdaságpolitikai célkitûzései 1.2. A kormány fejlesztési irányai 2. Szuhakálló település gazdasági helyzete és a várható változások 2.1. A vagyoni helyzet 2.2. A pénzügyi helyzet 2.3. A költségvetés fõbb szerkezete és a várható tendenciák 2.4. A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése 2.5. Folyamatban lévõ beruházások, fejlesztések 3. A különbözõ szintû fejlesztési, szolgáltatási, illetve egyéb programokkal kapcsolatos érintettség 4. A gazdasági program 4.1. Fejlesztési elképzelések - Ipar - Idegenforgalom - Infrastruktúra 4.2. Munkahelyteremtés feltételeinek elõsegítése - Általános foglalkoztatást segítõ célok és feladatok - Közmunkások foglalkoztatása 4.3. A településfejlesztési politika célkitûzései - A településfejlesztés széles nyilvánossága - A településfejlesztés átgondoltsága - A településrendezési terv - Felkészülés a pályázatokra - Településfejlesztési célok 4.4. Az adópolitika célkitûzései - A helyi adókkal kapcsolatos adópolitikai célkitûzések - Egyéb adókkal, adó jellegû bevételekkel kapcsolatos adópolitikai célkitûzések 4.5. Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldások - Közigazgatás - Az épített és természeti környezet védelme - A lakás és egyéb önkormányzati helyiség gazdálkodás - A vízrendezés és csapadékvíz elvezetés - A csatornázás - A köztemetõ fenntartás - A helyi közutak és közterületek fenntartása - A helyi tömegközlekedés - A köztisztaság és településtisztaság fenntartása - A helyi tûzvédelem - A közbiztonság helyi feladatainak ellátása - Közremûködés a helyi energiaszolgáltatásban - Közremûködés a foglalkoztatás megoldásában - Gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésrõl, oktatásról
2
- Gondoskodás a szociális ellátásról - Gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás - Közösségi tér biztosítása, valamint a közmûvelõdési tudományos mûvészeti tevékenység és a sport támogatása - A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása - Egészséges életmód közösségi feltételeinek elõsegítése 4.6. Befektetés támogatási politika célkitûzései 4.7. Településüzemeltetési politika célkitûzései 5. A gazdasági program megvalósításának pénzügyi mérlege 5.1. Kiadások 5.2. Bevételek 5.3. Kiadás megtakarítás
3
Bevezetés A gazdasági program elkészítésére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § -ában megfogalmazott kötelezés alapján került sor. „91.§(6) A gazdasági program a képviselõ-testület megbízatásának idõtartamára, vagy azt meghaladó idõszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitûzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetõségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelezõ és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elõsegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitûzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitûzéseit.” A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselõtestülete a ciklusának idõtartama alatt egy egységes, elõre meghatározott célrendszer szerint mûködjön, fejlõdjön. A Képviselõ-testület tudomásul veszi azt, hogy a jelen gazdasági programban meghatározottakat alkalmazni kell minden gazdasági jellegû, a gazdálkodásra, a település mûködtetésére, fejlesztésére vonatkozó döntésnél, az éves költségvetési rendeletekrõl, az éves és éven túli kötelezettségvállalásokról döntéseknél. A gazdasági program összeállítása során az alábbiak kerültek figyelembevételre:
a Képviselõ-testület és a polgármester elképzelései; a polgármester ciklusprogramja; az Önkormányzat fenntartásában lévõ intézmények vezetõinek javaslatai, elvárásai, elképzelései, az Önkormányzat lakossága által megfogalmazott elképzelések, igények, az Önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzete.
A gazdasági programban meghatározott célkitûzések eléréséhez a Képviselõtestületnek két irányba is koncentrálnia kell:
egyrészt a célkitûzések egymásra épülõ megvalósítására, másrészrõl a szükséges anyagi források, eszközök megteremtésére.
A célkitûzések megvalósításakor a Képviselõ-testületnek ügyelnie kell arra, hogy az egyes elképzelések úgy valósuljanak meg, hogy azok a legfõbb célként meghatározottakat segítsék, járuljanak hozzá a részcélok megvalósításához. A jelen gazdasági programban meghatározott célok, elképzelések megvalósításához a Képviselõ-testületnek biztosítani kell a szükséges anyagi eszközöket, valamint vagyont. Az anyagi eszközök, valamint a vagyon megteremtéséhez nem elegendõek a szokásos, évrõl évre keletkezõ források (állami támogatások), hanem értelemszerûen szükségessé válik
a pályázati lehetõségek felkutatása, pályázati források megszerzése illetve
az Önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján – az adottságok határai között - új lehetõségek keresésére, illetve a meglévõ anyagi források felhasználása.
A programban minden célkitûzéshez, felsoroláshoz megadásra kerül a célfokozat, mely a következõ lehet:
mindenképpen megvalósítandó (jele: MM) kedvezõ körülmények között megvalósítandó (jele: KM) megvalósítható (jele: M)
A programban a célfokozat jelzése például a következõ: (CF: MM)
1. Szuhakálló község gazdasági helyzetét alapvetõen befolyásoló körülmények 1.1. A kormány gazdaságpolitikai célkitûzései Az önkormányzat 2007-2010 közötti idõszakának lehetõségeit nagyban meghatározza, befolyásolja a magyar Köztársaság Kormányának ezen idõszakra esõ, közzétett gazdasági programja, az abban megfogalmazott célok, megvalósításokhoz társított elképzelések, azokat realizáló döntések. A kormány gazdasági programja kitér többek között az állam, a gazdasági, az egészségügyi és az oktatási reformra. Az államreform egyes elemei közvetlenül érintik az Önkormányzatot, illetve Polgármesteri Hivatalt. Ilyen elemek a modern, szolgáltató közigazgatás megteremtése, az önkormányzati reform, az oktatás átalakítása. A modern, szolgáltató közigazgatás megteremtése és az önkormányzati reform keretében a kormány:
általánossá kívánja tenni az elektronikus önkormányzati szolgáltatást, csökkenteni kívánja a megyék feladatait, ezzel szemben növelni a kistérségek szerepét, létre kívánja hozni az önkormányzattal rendelkezõ régiókat, növelni kívánja az önkormányzatok kistérségi társulásait és kezdeményezi a kötelezõ társulás alkotmányos feltételeinek megteremtését, törekszik a kistérségi társulások ösztönzésére, a jegyzõ egyes feladatait a kistérségi közigazgatási szolgáltató központokhoz javasolja áttenni, átgondolja és felülvizsgálja az önkormányzatok és a hivatalok által ellátandó feladatokat, javasolja, hogy a kis létszámú településeken ne mûködhessen önálló hivatal, (2008. január 1. napjától az 1000 fõ alatti települések ahhoz, hogy ÖNHIKI támogatáshoz jussanak, körjegyzõséget kell alakítaniuk vagy ahhoz csatlakozniuk) hanem körjegyzõséggel kerüljenek ellátásra a feladatok; egyes kötelezõ önkormányzati feladatellátás (pl. közoktatási intézmény fenntartás) önálló formában való mûködtetését az éves költségvetési törvények nem preferálják.
5
Az oktatási reform keretében a kormány célja, hogy esélyegyenlõséget teremtõ korszerû közoktatás jöjjön létre, melyben megvalósul a színvonalas oktatás, és az esélykülönbségek csökkennek. A program további célja, hogy piacképes tudást adó szakképzés, illetve versenyképes minõségi felsõoktatás valósuljon meg. A reform elképzelések között szerepel az általános iskolai oktatás átszervezése 2008. szeptember 1-vel. A 8 évfolyamnál kevesebb évolyammal mûködõ; illetve a Közokt. tv-ben maghatározott létszám feltételeknek meg nem felelõ intézményeket, a fenntartónak tagintézménnyé kell átszervezni, vagy meg kell szüntetnie (intézmény nélküli feladat ellátás). A kormány a rendelkezése álló gazdasági, finanszírozási eszközökkel erõsíti a kötelezõ feladatellátás közös, társulások keretei között történõ ellátását. Ezt egyrészt társulási feladatellátáshoz nyújtandó többletfinanszírozással, másrészt az önálló intézményfenntartás település és gyermeklétszámnak való megfeleltetéssel történõ, forrás elvonással teszi meg.
1.2. A kormány fejlesztési irányai A kormány a fejlesztési elképzelései kihatnak az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseire is. A kormányprogram szerint a fejlõdés húzóágazatai a modern ipar, az innovatív ágazatok, az üzleti és kereskedelmi szolgáltatás és az idegenforgalom. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése során cél az ország egységének megteremtése, az életformában létezõ csoportok elszigeteltségének csökkentése, ezért bõvíteni kell a közúthálózatot, korszerûsíteni kell a vasútközlekedést. A kormány fejleszteni kívánja az építõipart, és meg kívánja teremteni a tisztább és egészségesebb környezetet. A kormány a területfejlesztési elképzelései között rögzíti, hogy Magyarország számára 2007. évtõl nagy összegû fejlesztési források nyílnak meg a. Cél, a lehetõségek minél jobb kihasználása és a vidék felzárkóztatásának segítése, a kistérségek, a régiók szerepének növelése.
2. Szuhakálló község gazdasági helyzete és a várható változások
2.1. A vagyoni helyzet Az Önkormányzat vagyona a 2006 évi zárómérleg alapján 350.814.000 forint. 2002ben a vagyon nagysága 116.168.000 forint volt. A vagyon az elmúlt 5 évben növekedést mutat. A vagyonnövekedés oka, hogy az Önkormányzat sikeres vagyongazdálkodási politikája segítségével:
részben saját erõbõl, önkormányzati forrásokból fejlesztéseket tudott megvalósítani;
6
másrészt sikeres pályázatokon vett részt, és azok eredményeképpen nõtt a vagyon.
Az Önkormányzat vagyonszerkezete a következõ:
Vagyonelem megnevezése
Ingatlan db száma
Az összes vagyonból a vagyon értéke
Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthetõ, nem terhelhetõ, a kötelezõ feladatok ellátását biztosító vagyon)
105
113.054
Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthetõ, illetve megterhelhetõ vagyon)
27
32.836
Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthetõ és megterhelhetõ)
139
195.593
A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó fõbb ingatlanok: Polgármesteri Hivatal, intézmények: Zöld Titkok Kastélyóvodája Napközi Otthonos Óvoda, Gárdonyi Géza Tagiskola, Orvosi rendelõ,továbbá a közterületek és utak-hidak. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó fõbb vagyonelemek: gázcsere telep, karbantartótelep és mûhely, Bajcsy Zs. u.18 sz. alatti üzlethelyiség. Egyéb vagyon körébe tartoznak a következõ ingatlanok: külterületi földterületek illetve a következõ más vagyon: pénzeszközök; kis- és nagyértékû tárgyi eszközök, gépek, berendezések, felszerelések. A vagyon vagyonelem szerinti megoszlása kedvezõtlen, mert nagy a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon aránya. Mivel valamennyi a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzat kötelezõ és egyéb feladatot lát el, forgalomképessé tételükre, s ezáltal mobilizálható, hasznosítható önkormányzati vagyonrész kialakítására nincs lehetõség. A forgalomképes ingatlanok többsége, pedig jellegüknél fogva nem piacképes, bevétel-célú hasznosításukra, szinte semmilyen lehetõség nem kínálkozik. 2.2. A pénzügyi helyzet Az Önkormányzat pénzügyi, likviditási helyzetét az elmúlt öt évben az alábbiak jellemezték:
az Önkormányzatnak a fizetõképessége fenntartásához külön állami támogatást igénybe kellett vennie, mely az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok (ÖNHIKI) és a mûködésképtelen önkormányzatok támogatását jelentette. Mûködési célú hitel felvételére nem került sor, azonban a munkabérhitel, mint likvid hitel állandósult; Beruházási célú hitel felvételére pályázati önrész biztosítása végett került sor (orvosi rendelõ felújítása, iskola IKT projekt, tornaterem bõvítés),
7
Az önkormányzat gazdálkodását, folyamatos mûködési, likviditási problémák jellemezték.
Az ÖNHIKI-s és a mûködésképtelen önkormányzatok támogatására benyújtott pályázatok eredményei, a felvett hitelek mutatói a következõk voltak: 2002
2003
2004
2005
2006
ÖNHIKI-s támogatás (E Ft)
9.212
12.532
11.284
14.593
12.353
Múködésképtelen támogatás(E Ft)
-
-
1.500
-
2.000
Mûködési hitelfelvétel (E Ft()
-
-
-
-
-
-
21.493 (ebbõl 11.493 támogatás megelõlegezõ)
-
Fejlesztési hitelfelvétel (E Ft)
-
1.350
2.3. A költségvetés fõbb szerkezete és a várható tendenciák Az Önkormányzat - költségvetési rendeletek szerinti - fõösszege az elmúlt 5 évben 160 millió forint körül mozgott (kivétel az iskolabõvítés miatt, a 2005. év). Kiadások A költségvetési kiadások szerkezete az alábbiak szerint alakul: Megnevezés 2002. E Ft %
A kiadások aránya és összege 2003. 2004. 2005. E Ft % E Ft % E Ft %
2006. E Ft %
Személyi kiadások
55.828
42
68.446
46
75.765
45
81.078
31
77.622
43
Járulékok
19.947
15
22.981
16
25.044
15
26.218
10
24.490
14
Dologi kiadások
25.523
19
27.080
18
32.168
19
31.112
12
37.813
21
Ellátottak juttatásai
19.166
15
20.489
14
24.429
15
25.223
10
21.397
12
Értékpapír
0
0
0
0
0
Felhalmozási kiadások
12.293
9
8.590
6
10.539
6
94.218
37
18.669
10
Kiadások összesen:
132.757
100
147.586
100
167.945
100
257.849
100
179.991
100
A költségvetési kiadásokról megállapítható, hogy arányaikban, hogy arányaikban – az iskola beruházás 2 költségvetési éve kivételével – szinte változatlanok. Egyértelmû, hogy az önkormányzat kiadásainak jelentõs hányada a fenntartási, üzemeltetési kiadásokra, a rendszeres pénzellátások kifizetésére került felhasználásra. Az összkiadások között – a már említett 2005-2006 kivételével- sajnos csekély a felhalmozási (beruházások, fejlesztések, beszerzések) aránya. Ez objektív képet ad,
8
Szuhakálló önkormányzat gazdálkodási környezetérõl, lehetõségeirõl, továbbmûködésével kapcsolatos elvárásokról. A személyi jellegû kiadások és járulékok összességének, 5 év alatti, mintegy 30 %-os növekedése, a központi bér-és járulékpolitikai intézkedések, (Ktv.,Kjt. hatálya alá tartozók béremelése, soros lépése, jubileumi jutalma; az Mt. hatálya alá tartozóknál a minimálbér jelentõs mértékû növelése)következménye, változatlan állományi létszám mellett. A dologi kiadások 48%-os növekedése egyértelmûen tükrözi, a fenntartási költségek 5 év alatt változásának mértékét, tekintettel az inflációra és a közmûdíj változásokra. A költségvetési kiadások közül a következõ években várható, hogy - a személyi juttatások és a munkaadókat terhelõ járulékok nagyságát és arányát - növeli - a kötelezõ munkabéremelés (minimálbér emelés, kötelezõ átsorolások stb.) , - az emelkedõ járulékok. - csökkentheti - az átgondolt személyi juttatás-gazdálkodás miatti megtakarítás, - a létszámleépítés miatti megtakarítás, (pl. pedagógus kötelezõ óraszám emelés miatti intézkedés. - a dologi jellegû kiadások nagyságát és arányát - növeli az infláció, a közmûdíjak növekedése - csökkentheti a takarékos, gazdaságos, megfontolt gazdálkodás.
Bevételek A költségvetési bevételek szerkezete az alábbiak szerint alakul:
2002. E Ft %
A kiadások aránya és összege 2003. 2004. 2005. E Ft % E Ft % E Ft %
2006. E Ft %
4,797
4
4.892
3
8.265
4
6.234
2
6.992
4
1.062
1
2.458
2
6.246
3
10.051
4
11.801
6
97.504
75
117.293
76
121.740
56
133.431
52
125.260
69
991
1
Megnevezés
Intézményi mûködési bevételek Önkormányzatok sajátos mûködési bevételei Önkormányzatok költségvetési támogatása Kiegészítések és visszatérülések Felhalmozási és tõkebevételek Támogatásértékû bevételek
0
0
330
779
15.076
11
15.308
10
66.713
31
74.239
29
22.981
13
12.016
9
12.167
8
14.177
6
11.889
5
13.642
7
9
Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele, értékpapírok kibocsátásának bevétele
0
0
Hitelek
0
1.350 153.468
Kiadások sen:
össze-
130.455
10 0
0
0
1
0
21.493
8
0
100
217.471
258.116
100
181.667
100
0
100
Az önkormányzat elmúlt 5 évi költségvetésének bevételi összetételét áttekintve, egyértelmûen megállapítható, hogy az állami, központi költségvetési támogatás képezi a mûködési források mintegy 70%-át (ezt az arány, csak iskola beruházással érintett 2 költségvetési év szépíti). Az önkormányzat mûködése teljes mértékben a központi költségvetési folyamatoktól, az éves költségvetési törvényekben meghatározott támogatási jogcímektõl és támogatási összegektõl függött az elemzett idõszakban (is). A költségvetési bevételek közül - nõttek az önkormányzatok sajátos mûködési bevételei (a helyi adó bevételek, nyomon követhetõ az adó összegének emelései az magánszemélyek kommunális adójánál, a gépjármûadónál, illetve az új adónem – az iparûzési adó - bevezetése), - a 2003. évben a költségvetési finanszírozás szerkezet-átalakításának következményeként (az átadott pénzeszközök között az SZJA alapú finanszírozás mértéke változott) jelentõs mértékben növekedett a költségvetési támogatás nagysága. Ezt követõen azonban minimálisan, az ellátandó feladatokkal arányban nem lévõ módon növekedett az önkormányzatok költségvetési támogatása. A felhalmozási és tõkejellegû bevételek – vagyis a beruházásokra, fejlesztésekre, beszerzésekre fordítható pénzeszközök – túlnyomó többsége pályázati támogatásból, kisebb része az ÖNHIKI-s rendszer szerint is elismert, ilyen célú saját bevételbõl (helyi adók, elmaradott települések támogatása, stb.) képzõdött. Támogatásértékû bevételek A hitelek valamennyi esetben felhalmozási feladat megvalósításához kapcsolódtak, mûködési kiadást nem fedeztek. A hitelek visszafizetése az érintett idõszakban biztosított volt, a gazdálkodásban aránytalan nehézséget nem okozott. A költségvetési bevételek szerkezetére hatást gyakorolhat az, hogy a költségvetési támogatások reálértéke csökken, és egyre több saját bevétel megszerzésére, illetve pályázati források bevonására lesz szükség. Ugyanakkor egyértelmû, hogy Szuhakálló esetében a saját bevételek jelentõs mértékû növelése, a jelenlegi gazdálkodási struktúra mellett nem lehetséges. A 2002-2006. közötti önkormányzati ciklus zárásakor elkészült - az Áht. 50§ (2) bekezdésének elõírásai szerinti – pénzügyi jelentés, az alábbiak szerint foglalja össze, az önkormányzat gazdálkodási helyzetét: A település szerepel a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérõl szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések listáján.
A 2006. évi költségvetés tervezésekor az önkormányzat forráshiánya korábban soha nem tapasztalt mértéket öltött, minden megszorító, racionizáló intézkedés ellenére. A településfejlesztésen túl, egyéb önként vállalt feladatot az önkormányzat nem végez, ezt pedig erõsen behatárolják a pénzügyi lehetõségek. Az alacsonyabb összköltségû pályázatokhoz is, csak más területrõl történõ elvonással lehetett az önrészt biztosítani. 2006-ban egyetlen újonnan induló felhalmozási feladat megvalósítására sem került sor. A 2006. költségvetési évet az elõzõ év zárása is erõsen determinálta. A 2005. évrõl áthúzódó – likviditási problémák miatt nem teljesített - követelések kifizetésére, jelentõs likvid hitel mellett is – mely az év folyamán 6.5 millió forintos havi összeggel állandósult – nem lehetett teljeskörûen sort keríteni. A legnagyobb és szinte megoldhatatlannak tûnõ probléma a hulladékgyûjtési közszolgáltatási díjhátralék és az azt terhelõ késedelmi pótlék tartozás jelenti, 7.4 millió forint összeggel. Emellett 6.6 millió forint szállítói és közüzemi díj tartozás került felhalmozásra a költségvetési év során. Az önkormányzat gazdálkodási nehézségein csak átmenetileg tudott enyhíteni az igényelt és a folyósítás szabályai szerint megkapott ÖNHIKI-s támogatás. Az önkormányzat mûködõképességének megõrzése érdekében szinte valamenynyi,forgalomképes önkormányzati tulajdonú ingatlant értékesítésre került, jószerivel csak azok képeznek kivételt, amelyek valamelyik hitelnél jelzálog biztosítékként kerültek lekötésre, vagy amelyek jellegüknél fogva, nem piacképesek. A képviselõ-testület – tekintettel az önkormányzat súlyos gazdálkodási helyzetére – oktatási intézményei fenntartásához folyamatosan kereste a közös intézményfenntartás lehetõségét, melynek eredményeképpen 2006. július 20-án döntött az általános iskolai oktatás intézményfenntartó társulás keretei közötti ellátásáról Kazincbarcika Város Önkormányzatával. a.) Az önkormányzattal szemben fennálló követelések (2006.augusztus 15-én):
Szemétszállítási díj
Összeg E Ft 6.148
Határidõ (év, hó) 2003.09-2006.07
2.) Juhász László egyéni vállalkozó
Iskolabõvítés pótmunkái
1.024
2006.02.
3.) Juhász László egyéni vállalkozó
Garanciális fedezet
500
2006.09.
4.) Humán kft
Garanciális fedezet
250
2006.09.
Név 1.) ÉHG Zrt
Jogcím
A fentiekben megjelölt követelések teljesítésére a 2-4. sorszám alatt szereplõkre, 2007 évben sor került. Az önkormányzattal szemben fennálló követelések, a hitelállomány 2007. év, illetve az elkövetkezõ évek gazdálkodási folyamatait determinálják.
11
b.) Az önkormányzat követelései:
Jogcím
Összeg E Ft
Keletkezésének ideje
Oka Behajthatatlan ill. végrehajtás alatt lévõ tartozás
Magánszemélyek kommunális adója
534
2000-tõl
Vállalkozók kommunális adója
28
1995-tõl
Iparûzési adó
83
2006
gépjármûadó
765
1990-tõl
Késedelmi pótlék
434
1990-tõl
vízdíj
330
1990-tõl
Szemétszállítási díj
174
2006
Behajthatatlan ill. végrehajtás alatt lévõ tartozás Behajthatatlan ill. végrehajtás alatt lévõ tartozás Behajthatatlan ill. végrehajtás alatt lévõ tartozás Behajthatatlan ill. végrehajtás alatt lévõ tartozás Behajthatatlan ill. végrehajtás alatt lévõ tartozás Behajthatatlan ill. végrehajtás alatt lévõ tartozás
Az adók és adók módjára behajtható tartozások esetében, valamennyi adóssal szemben a jogszabályban lehetõvé tett végrehajtási eljárást lefolytattuk. A tartozások rendezése érdekében a végrehajtás alá nem esõ adósok esetében több alkalommal megállapodást kötöttünk a tartozás önkéntes, részletteljesítésére. A felszólításra sem teljesítõk tartozásai 2006. novemberében bírósági végrehajtónak átadásra kerülte.
2.4. A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése Az Önkormányzat a gazdasági programban meghatározott célkitûzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében a következõ feladatokat rögzíti:
Az Önkormányzat sajátos mûködési bevételeinek növelési lehetõségeit keresni kell. Ugyanakkor a lakosság terhei tovább érdemben nem emelhetõk. Törekedni kell olyan helyi adórendszer megteremtésére, amely megfelel a helyi adópolitika elvárásainak, és hatékony eszköze lehet az Önkormányzat saját forrás növelésének.(Pl. a kommunális-adó értékállóvá tétele, vállalkozások esetében építményadó esetleges bevezetése; a központilag bevezetésre kerülõ új, kötelezõ adónemek –pl. ingatlanadó – következetes alkalmazása.)
12
A helyi adó bevételek növelésének elérhetõbb módja, az adótartozások, kintlévõségek behajtása, beszedése; az évre elõírt adóbevétel minél nagyobb arányú teljesítésére való törekvés.
A Képviselõ-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert, és az elképzeléseivel összhangba hozva, igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta elõnyöket (azaz a feladatokat igyekszik olyan formában, illetve feltételekkel megteremteni, hogy a legkedvezõbb összegû támogatást kapja Pl. szociális ágazatban intézményfenntartó társulás, kistérségi elõnyök kihasználása átszervezésekkel, stb).
Az Önkormányzat áttekinti a meglévõ vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait és lehetõségeit, valamint a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Javaslatot dolgoz ki az egyes vagyontárgyak megfelelõ hasznosítására, a felesleges vagyontárgyak kihasználására, (különösen a bérbeadás, bérmunka lehetõségére), valamint az egyes vagyontárgyak értékesítésére. A mobilizálható vagyon szûkös körére tekintettel, ettõl azonban nem várható jelentõs bevétel növekmény. Az ingatlan hasznosítás során elsõsorban értékkövetõ folyamatos bevételi lehetõség megteremtésére kell törekedni, (bérlet) különös esetben egyszeri, nagy összegû bevétel racionalizálására (adásvétel). A fenntartási, üzemeltetési költségek minimalizálása – tekintettel arra, hogy ezen kiadásnem jelentõs hányadát a közmûdíjak teszik ki – elsõsorban emberi tényezõ kérdése. Fokozott, a jó gazda gondosságával megvalósuló odafigyelés, melyhez meggondolandó személyi felelõsségi kérdés társítása is, az intézmények mûködéséért felelõs elsõ számú vezetõk tekintetében.
Az Önkormányzat törekszik arra, hogy a gazdasági programjában meghatározott célkitûzéseket, lehetõség szerint hitelfelvétel nélkül, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg.
A Képviselõ-testület hitelfelvételrõl akkor döntsön, ha fejlesztési elképzelései megvalósításához az elnyert pályázattal megvalósuló fejlesztés utófinanszírozott (támogatás megelõlegezõ hitel); ha az önerõ biztosítására saját forrásból nem képes. Mûködési célú hitelfelvételre csak az önkormányzati mûködõképesség megõrzése vagy helyreállítása érdekében kerülhet sor, kivételes esetben. Az önkormányzat jelenlegi és várható költségvetése további, saját forrásból visszafizetendõ hitelek felvételét nem teszi lehetõvé, mert az a mûködésképtelenséghez vezethet. Ezt a tényt a 2007-2010 között mindenképpen megvalósítandó fejlesztési elképzelések meghatározásánál szem elõtt kell tartani!
2.5. Folyamatban lévõ beruházások, fejlesztések: Az elõterjesztés készítésekor nincs folyamatban lévõ beruházás.
13
3. A különbözõ szintû fejlesztési, szolgáltatási, illetve egyéb programokkal kapcsolatos érintettség
Az Önkormányzat gazdasági programját alapvetõen befolyásolják azok a fejlesztési, szolgáltatás megvalósítási és biztosítási, illetve egyéb programok, melyekben területi elhelyezkedése, illetve céljai miatt érintett. a. Az Önkormányzat az elõterjesztés készítésekor országos programokban nem érintett. b. Az Önkormányzat az elõterjesztés készítésekor régiós programokban nem érintett. c. Az Önkormányzat részt vesz a következõ kistérségi programokban: Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás által 2005. évben elfogadott Térségfejlesztési Koncepcióban, és a 2007-ben jóváhagyott Kistérségi Cselekvési Tervben foglaltak megvalósításában (Az utóbbiban konkrét, Szuhakállót érintõ és Szuhakálló kezdeményezésre beépített, a Kistérség által támogatott kezdeményezés, a MÁV területek átvételére vonatkozó önkormányzati igények következetes kistérségi képviselete.) d. Az Önkormányzat a következõ társulás által kezdeményezett programokban vesz részt: A Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás által létrehozott, vagy szervezett egészségügyi, szociális, oktatási, kultúrális és területfejlesztési társulási feladatok megvalósítása.
4. A gazdasági program
4.1. Fejlesztési elképzelések Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a 2007-2010. évekre a következõ általános fejlesztési elképzeléseket határozza meg. (A konkrét fejlesztési elképzeléseket a gazdasági program további részei, az adott témakörhöz kapcsolódóan tartalmazzák.) Ipar A helyi iparral, illetve vállalkozásokkal kapcsolatos elképzelések megvalósítása fontos feladat, mivel a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlõdését segítik, javítják a termékekkel, szolgáltatásokkal való ellátottságot, munkahelyet teremtenek, adóbevételekhez juttatják az Önkormányzatot. A helyi ipari területtel kapcsolatos fejlesztési elképzelések: A helyi ipar számára a településen külön terület jelöl ki a rendezési terv. Ez a Sajókaza felé vezetõ út bal oldalán, az ún. Szeles-aknai terület. (CF:MM.)
14
Az önkormányzat közigazgatási területéhez közel de más települések (Izsófalva, Sajókaza) területén számos rekukltiválatlan külszíni bánya található, melyek hátrányos hatásai elsõsorban Szuhakállót érintik. Ezen bányák rekultiválása érdekében, az érintett szakhatóságoknál a szükséges intézkedéseket, kezdeményezéseket meg kell tenni. (CF: M)
Javítani kell a helyi iparterület adottságait, így különösen a következõket: - megközelíthetõség, - parkolási lehetõség, (CF: M)
Népszerûsíteni kell, illetve vonzóvá kell tenni a helyi ipari területet. A népszerûsítést elsõsorban hirdetéssel, valamint a honlapon kell megvalósítani. (CF: MM)
A vállalkozók támogatásával kapcsolatos fejlesztési elképzelések:
A helyi vállalkozások támogatása, érvényesülésének segítése érdekében öszszeállításra került az ún. Vállalkozói térkép (www,szuhakallo.hu; www.opont.hu), mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található a telephelyük. Az adatbázis folyamatos karbantartását és minél szélesebb körû közzétételét biztosítani kell.(CF: MM)
Az Önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetõséget kell biztosítani a helyi vállalkozásoknak. (CF: MM) Idegenforgalom
Az idegenforgalom a település azon ágazata, amely még kiaknázatlan területnek tekinthetõ. Ki kell használni azt, hogy Magyarország egyre népszerûbb turisztikai célpont a külföldi lakosság számára, s jó ütemben fejlõdik a belföldi turizmus is. Ugyanakkor a település közkedvelt és nemzetközileg is ismert idegenforgalmi területek (Miskolc; Aggtelek; Szilvásvárad; Eger) útvonalán fekszik, mely eleve komoly lehetõségeket rejt magában. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településnek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania saját arculatát, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét. A turisztika fontos, mert munkahelyteremtõ és megtartó képessége is jelentõs lehet. Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések
Fejleszteni kell a település turisztikai arculatát. Kiemelten kell kezelni azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedõ jelentõséggel bírnak, vonzerõt jelentenek. (CF: KM)
Ösztönözni kell idegenforgalmi vállalkozások létrehozását (pl. falusi vendéglátóhely) Keresni kell egyéb ifjúsági szálláshelyek, táborozási lehetõségek kialakításának módjait. (CF: M) A helyi idegenforgalmi, illetve kereskedelmi egységeket is fel kell venni a Vállalkozói térképre. (Ez hozzájárul ismertségük növeléséhez.) (CF: M) Turisztikai kiadványokat kell készíteni (pl.: füzet, prospektus, túratérkép stb.). (CF: M) Az idegenforgalmi megítélés szempontjából fontos közterületeken megfelelõ pihenõhelyek kialakítása (pad, asztal, szeméttároló edény). (CF: MM)
15
Térségünkben prosperáló idegenforgalmi helyszínek, rendezvények mûködéséhez való kapcsolódás. (CF: KM)
Egyéb, idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések:
Támogatni kell az idegenforgalom-, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítõ rendezvényeket, biztosítani kell azt, hogy a rendezvények idõpontja, programja megyei lapban egyéb médiában megjelenjen, a honlapra felkerüljön, megfelelõ média-nyilvánosságot kapjon (CF: MM)
Fel kell tüntetni az Önkormányzat honlapján a turisztikai lehetõségeket, valamint a Vállalkozói térképet, továbbá megjelenési lehetõséget kell biztosítani az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások számára is. (CF: MM)
Infrastruktúra Az infrastrukturális fejlesztések pozitív irányba befolyásolják a település fejlõdését. Az infrastruktúra-fejlesztést gyakran más fejlesztésekkel elért eredmények kényszerítik ki, illetve a megvalósult infrastruktúra gyakran újabb fejlesztési igényeket indukál, illetve megnyitja a továbblépés lehetõségét. Az Önkormányzat Képviselõ-testülete, ezért fontosnak tartja a közúthálózat, a járda, a felszíni vízelvezetés, a vízvezetékrendszer, a szennyvízcsatorna rendszer, a villamos energia, a gáz, a közvilágítás, illetve egyéb telefon, internet, kábeltelevízió szolgáltatások biztosítását, magas színvonalú mûködéséhez való hozzájárulást. A 2007-2010 idõszakra tervezett infrastruktúrális fejlesztések
az önkormányzati ciklusban elsõ helyre rangsorolt beruházási cél, a település szennyvízcsatorna- hálózatának kiépítése. A beruházás nagyságrendjére tekintettel az csak megfelelõ (legalább 80%-os) pályázati támogatásból, lakossági és önkormányzati önrész vállalással valósulhat meg (CF: MM); a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás által az ISPA projekt keretei között megvalósítandó Múcsonyt-Szuhakállót elkerülõ út megépítése. Ezáltal a község belterülete közútjai, intézményei, lakóházai mentesülnek a megnövekedett gépjármûforgalom hatásaitól, illetve a község továbbfejlõdésének, továbbterjeszkedésének új lehetõségei nyílnak meg, új útszakaszok, építési telkek létesülhetnek; (CF: MM)
MÁV területek átvétele, új építési telkek kialakítása; az elkerülõ úthoz csatlakozó belterületi utak kiépítése, pályázati támogatás igénybevételével, (CF: MM)
a település átfogó csapadékvíz-rendezésének elkészítése, a rendelkezésre álló mûszaki tervek alapján, pályázati támogatásból, (CF: KM)
járda létesítés a község belterületén a Bajcsy-Zsilinszky úton, a meglévõ járdák felújítása (Kossuth út, Dózsa György út) pályázati támogatásból, (CF: KM) önkormányzati tulajdonú közutak felújítása; (CF: KM) közvilágítási hálózat korszerûsítése, bõvítése;(CF: M) közintézmények akadálymentesítése, pályázati támogatásból. (CF: KM)
az iskola udvarának, kerítésének megépítése,(CF: MM) az óvoda és a Kastélykert oldalkerítésének felújítása, megépítése. (CF: MM)
16
Az informatikai lehetõségek biztosítása a települési önkormányzatok számára a modern kor követelményeihez való igazodás, felzárkózás követelményét jelenti. Az informatika terén meg kell valósítani azt, hogy
az Önkormányzat EGO-díjas honlapja, Önkormányzati Portálja fennmaradjon, folyamatosan mûködjön, összhangban az Önkormányzat intézményei részérõl megvalósuló önálló kezdeményezésekkel, (CF: MM)
az internet hozzáférés biztosítva legyen a lakosság széles köre számára. A hozzáférést biztosítani kell a könyvtárban. Pályázati és fenntartási támogatástól függõen kialakításra kerülhet önálló Teleház, (CF: MM) az önkormányzati feladatellátásban közremûködõ, az informatikai eszközök használatát is igénylõ területeken történjen meg az érintett személyek számítógép-kezelési képzése, használható informatikai tudás megszerzése. (CF: M)
A tervezett infrastruktúrális fejlesztések túlnyomó többségét az önkormányzat csak pályázati lehetõség és sikeres pályázat esetén tudja megvalósítani.
4.2. Munkahelyteremtés feltételeinek elõsegítése A Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a 2007 - 2010. évekre az alábbi feladatokat és célokat határozza meg a munkahelyteremtés feltételeinek javítása érdekében: Általános foglalkoztatást segítõ célok és feladatok A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat, mivel a munkanélküliek aránya a településen 11 %. (A munkavállalás szemszögébõl aktív korosztály 18-60 éves közöttiek száma, 2006. december 31-én 666 fõ; a regisztrált álláskeresõk száma 2007. május hónapban 70 fõ.) A munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminõsége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A munkahelyteremtés feltételeinek elõsegítése érdekében az Önkormányzat:
a fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat, (CF: MM) segíti a helyi gazdaság megerõsödését, ehhez igyekszik kedvezõ feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely-bõvítési lehetõséget teremtsen, (CF: MM) a közszolgáltatások megtartása,munkahelyet tart fenn a köztisztviselõk, közalkalmazottak foglalkoztatásával, (CF: MM) közhasznú, közcélú foglalkoztatást szervez, részt vesz a kistérség által szervezett közmunkaprogramokban, (CF: MM) aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez honlapján hirdetési lehetõséget biztosít, (CF: M) -rendszeresen együttmûködik a munkaügyi hivatalokkal. (CF: MM)
17
Közhasznú-, közcélú és közmunkások foglalkoztatása A közhasznú-, közcélú és közmunka programokban, foglalkoztatási formákban való résztvétel elõnyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a foglalkoztatások ideje munkavégzésnek, munkaviszonynak minõsül, havi rendszeres jövedelemszerzésre ad lehetõséget, hozzájárulhat a mentálhigénés, életvezetési problémák kezeléséhez; másrészt elõnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvezõ anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi központ pályázati finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat. A támogatott foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat
megvizsgálja és nyomonköveti a foglalkoztatások lehetõségeit, (CF: MM) kihasználja a támogatott való foglalkoztatás finanszírozási elõnyeit. (CF: MM)
a közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó állami támogatás teljességét felhasználja, (CF: MM) részt vesz a munkaügyi szervek által hirdetett foglalkoztatásokban; (CF: MM) értékteremtõ beruházásokat valósít meg a foglalkoztatások során, (CF: MM) kistérségi együttmûködés keretei között részt vesz a közmunka programokban, a térségi foglalkoztatásban. (CF: KM)
4.3. A településfejlesztési politika célkitûzései Szuhakálló Önkormányzat településfejlesztési politikájának legfõbb célkitûzése, hogy az önkormányzati vagyon a Képviselõ-testület ciklusa, ne csökkenjen, lehetõség szerint gyarapodjon. A képviselõ-testület csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló eszközöket, programokat a mûködtetés során is zökkenõmentesen finanszírozni tudja.
A településfejlesztés széles nyilvánossága Az Önkormányzat Képviselõ-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés, a település lakossága számára ismert módon, a széles nyilvánosság biztosítása mellett történjen, mivel ez a biztosítéka annak, hogy az elméleti fejlesztési tervekbõl azok valósuljanak meg, melyek tényleg a település jövõjét, hosszú távú fejlõdését, fejlesztését szolgálják. A településfejlesztés nyilvánosságával kapcsolatos célkitûzések
A településfejlesztésbe be kell vonni a helyi lakosságot, vállalkozókat és önszervezõdõ közösségeket.(CF: MM) A lakosságot a képviselõ-testület SZMSZ-e szerint falugyûléseken kell tájékoztatni a községet érintõ fontosabb beruházásokról (pl. szennyvíz), (CF: MM) A lakosság tájékoztatása során alkalmazni kell a hagyományos, mindenki által elérhetõ eszközöket, mint a hirdetmény, szórólap, helyi médiákban való megjelenés, (CF: MM) Fenn kell tartani és folyamatosan karban kell tartani a település honlapját, (CF: (CF: MM).)
18
- A honlapon biztosítani kell a helyet - a Képviselõ-testület mûködésével kapcsolatos közérdekû adatoknak, - a Vállalkozói térképnek, - a turisztikai kiadványnak, - a település intézményeinek, - a helyi civil szervezeteknek, - a településen megrendezett programoknak. (CF: MM.)
A településfejlesztés átgondoltsága Az Önkormányzat Képviselõ-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés során azok az igények kerüljenek elõtérbe,
melyek olyan probléma megoldására, igény kielégítésére irányulnak, melyek alapvetõ településüzemeltetési és közszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódnak, vagy melyek több településfejlesztési, üzemeltetési cél megvalósítását is segítik, melyek a település fejlesztése szempontjából felállított rangsorban elõbbre vannak.
A településfejlesztés átgondoltságát segíti a jelen gazdasági program, valamint az éves költségvetési tervek, melyek sorrendbe állítják a célokat, illetve részcélokat valósítanak meg a ciklus évei alatt. A településfejlesztés során – az alapvetõ településüzemeltetési és közszolgáltatási célú fejlesztések kivételével – figyelembe kell venni a következõket:
azokat a fejlesztéseket, programokat kell elõtérbe helyezni, - melyek alapvetõ lakossági igényt elégítenek ki, a lakosság legszélesebb körében; - melyekhez kapcsolódva gazdasági számítások igazolják azt, hogy a fejlesztés eredményeként az Önkormányzat tartósan (legalább 4 éven keresztül) a korábbi éveknél magasabb bevétellel, illetve alacsonyabb kiadással számolhat, és/vagy - melyek hosszú távon a népességszám emelkedését illetve a népesség megtartását idézik elõ, - melyek munkahelyet teremtenek;
háttérbe kell helyezni azokat a fejlesztéseket, melyek - a lakosság, vagy a vállalkozók nagyon szûk körét érintik, és mely fejlesztésekkel megvalósuló beruházás aránytalan nagy mûködtetési kiadásokkal jár, - során létrejött beruházás üzemeltetése aránytalanul nagy terhet ró az Önkormányzatra, és adott közszolgáltatás más módon, kedvezõbb anyagi feltételekkel biztosítható.
A településrendezési terv Az Önkormányzat területrendezési terve a településfejlesztés egyik alapdokumentuma, amely kijelöli a településen belül az egyes településrészek funkcióját, jellegét.
19
A Képviselõ-testület feladata, hogy az elfogadott településrendezési tervvel és kapcsolódó fejlesztési tervvel összhangban valósítsa meg fejlesztési elképzeléseit, illetve az egyéb külsõs fejlesztések, beruházások településrendezési tervvel való összhangját nyomon kövesse. Felkészülés a pályázatokra Mivel a Képviselõ-testület mandátumának idõszaka alatt, jelentõs pályázati források nyílnak meg, szükséges az, hogy a településfejlesztés egyik fontos eszközévé váljon a pályázati tevékenység. Valamennyi a késõbbiekben említett pályázati forrás, önkormányzati önrészt is feltételez; enélkül pályázni nem lehet! A sikeres pályázatok érdekében:
felelõsöket kell kijelölni a különbözõ szintû, jellegû pályázatok figyelemmel kísérésére, (CF: M)
a pályázatok megírására és menedzselésére a szükséges szakértelemmel és tehetséggel rendelkezõ személyt/személyeket/szervezetet kell keresni és megbízni (A jellege szerint összetettebb, bonyolultabb pályázat esetén célszerû lehet külsõs megbízása) (CF: MM) vizsgálni kell tenni az adott fejlesztés megyei, kistérségi, illetve régiós fejlesztési programhoz való illeszkedését, szükség szerint gondoskodni kell a fejlesztés megfeleltetésérõl, (CF: M) a pályázatok benyújthatósága érdekében a kiemelt fontosságú fejlesztésekre az elõre elkészített terveket alkalmazni kell, illetve ezeket a tervdokumentációkat el kell készítettni – mivel a tervezés, valamint az engedélyeztetés idõigényessége miatt az adott pályázatban megadott határidõ gyakran nem elegendõ, (CF: MM) meg kell vizsgálni a sikeres pályázatokra ösztönzõ érdekeltségi rendszer kidolgozásának szükségességét. (CF: KM).)
Településfejlesztési célok Az Önkormányzat következõ településfejlesztési céljai olyan célok, melyek a település általános fejlesztését segítik elõ, valamint a közszolgáltatások biztosításához és fenntartásához kapcsolódnak. Településfejlesztési célok: - települési szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, - építési telkek és ehhez kapcsolódva új utcák kialakítása, - csapadékvíz-elvezetõ rendszer építése, felújítása, - belterületi közutak felújítása,, - járda építés, - középületek környezetének rendezése, parkolók kialakítása, - közvilágítás bõvítése, felújítása, - közintézmények akadálymenetesítése, - temetõ létesítményeinek felújítása, építése, - turisztikai jellegû területek fejlesztése, kialakítása, - az óvoda és a Kastélykert oldalkerítésének felújítása, megépítése, - egységes, rendezett falukép kialakitása, fenntartása.
20
4.4. Az adópolitika célkitûzései Szuhakálló Önkormányzat fontosnak tartja a helyi adópolitikai célkitûzések megfogalmazását, mivel az jelentõsen befolyásolja a településen keletkezõ saját bevételt, illetve hatással van a településen élõ magánszemélyek és vállalkozók anyagi terheire.
A helyi adókkal kapcsolatos adópolitikai célkitûzések A helyi adók esetében az Önkormányzat Képviselõ-testülete az adóztatást úgy kívánja kialakítani, hogy az egy meghatározott stabilitás, állandóság mellett, folyamatosan az Önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetõen. 2006 évben a következõ helyi adónemekbõl származott bevétel: - magánszemélyek kommunális adója - gépjármû adó - vállalkozók kommunális adója - iparûzési adó - adópótlékok , bírságok
2.500 E Ft 6.000 E Ft 256 E Ft 4.002 E Ft 172 E Ft
A helyi adóztatás során az Önkormányzat Képviselõ-testülete:
minden évben, a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódva megvizsgálja a helyi adóztatás által nyújtott bevételszerzési lehetõségeket, (CF: MM) adó-fajtánként meghatározza az érintett adózói kör nagyságát, a rendszerbe beépítendõ – a gazdasági program célkitûzéseit elõsegítõ – kedvezmények és mentességek rendszerét, a várható bevételeket, és az adóztatás miatt jelentkezõ negatív hatásokat, (CF: MM.)
adófajtákat összehasonlítva dönt a bevezetendõ, illetve fenntartandó adókról, az adórendelet módosításokról, (CF: MM)
koncepciót dolgoz ki a helyi iparûzési adó esetleges megszûnése, az adózói kör változása miatti adóbevétel kiesés pótlására, (CF: KM) csak olyan adórendeleteket fogad el, amely - a lakosság számára még elviselhetõ anyagi terhet jelent, - nem hat a vállalkozók mûködésének, fejlesztési elképzeléseinek gátjaként, - nem terheli a vállalkozásokat a foglalkoztatottak számához kapcsolódva. (CF: MM .)
Az adóbevételek növelése érdekében a Képviselõ-testület fokozott figyelmet fordít arra, hogy
az adózók fizetési morálja javuljon, ennek érdekében rendszeresen tájékozódik az adókintlévõségek nagyságáról, a beszedésre tett intézkedésekrõl, illetve a szükséges adó-végrehajtási szankciók alkalmazásáról, valamint az intézkedések alapján elért eredményekrõl, (CF: (CF: MM)) az adóalanyok teljes köre adóztatásra kerüljön, ennek érdekében tájékoztatást kér az adóalanyi kör adóbejelentkezési kötelezettsége teljesítésérõl, a le-
21
hetséges adóalanyok és a vonatkozó nyilvántartások egyeztetésének eredményérõl, (CF: M) az adózók tájékoztatást kapjanak az adóbevételek felhasználásról, mivel az adóforintok ismert felhasználási célja, illetve elért eredményei segítik az önkéntes befizetést (a honlapon közzé kell tenni az adóbevételek nagyságát, és az adóbevételek felhasználási célját, valamint a tényleges felhasználást), (CF: M) az önkormányzati adóhatóság szükség szerint éljen adóeljárási törvény alapján biztosított adóellenõrzési jogával és az adóellenõrzések eredményérõl a képviselõ-testületet évente tájékoztatassa. (CF: MM)
Egyéb, adókkal, adó jellegû bevételekkel kapcsolatos adópolitikai célkitûzések Az egyéb adó, illetve adó jellegû bevételek esetében az Önkormányzat Képviselõtestülete az adóbevételek maximalizálására törekszik. Az adóztatás során a Képviselõ-testület évente - szintén a költségvetési koncepcióhoz igazodva - vizsgálja
a termõföld bérbeadásából származó SZJA adóztatásával kapcsolatos lehetõségeket, (CF: MM.)
a megkeresésére foganatosított végrehajtási eljárás során beszedett bevételek nagyságát. (CF: MM)
4.5. Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldások
Szuhakálló község Önkormányzat Képviselõ-testülete a gazdasági elképzelései között fontosnak tartja az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó intézkedéseket. A Képviselõ-testület – az Önkormányzati törvényben meghatározott sorrendet követve - a következõ közszolgáltatásokra vonatkozóan rendelkezik: - épített és természeti környezet védelme, - lakásgazdálkodás, - köztemetõ fenntartás, - helyi közutak és közterületek fenntartása, - köztisztaság és településtisztaság fenntartása, - közbiztonság helyi feladatainak ellátása, - közremûködés a helyi energiaszolgáltatásban, - közremûködés a foglalkoztatás megoldásában, - gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésrõl, oktatásról, - gondoskodás az egészségügyi ellátásról, - gondoskodás a szociális ellátásról, - gondoskodás gyermek és ifjúsági feladatokról, - közösségi tér biztosítása, - közmûvelõdési tudományos mûvészeti tevékenység, sport támogatása, - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása,
22
- egészséges életmód közösségi feltételeinek elõsegítése.
Közigazgatás Az Önkormányzat Képviselõ-testülete az önkormányzati és egyéb közigazgatási feladatait a Polgármesteri Hivatal útján látja el. A közigazgatás megfelelõ színvonalának biztosítása érdekében szükséges:
a szolgáltató jellegû közigazgatás megteremtése, (CF: MM) az ügyfélfogadási rend mûködtetése, (CF: MM) az elektronikus ügyintézés lehetõségének megteremtése, (CF: KM) az információs szolgáltatás mûködtetésének kiterjesztése (nem csak a szociális területekre), (CF: KM)
a közigazgatás tárgyi feltételeinek szinten tartása, javítása (számítógép, gyors internet hozzáférés stb.) (CF: MM)
a közintézmények akadálymentesítése. (CF: MM)
Az önkormányzati hivatallal kapcsolatos konkrét fejlesztési elképzelések:
a tárgyaló terem berendezéseinek cseréje (CF: KM) iroda-berendezések, bútorok pótlása, cseréje (CF: KM
A fejlesztési elképzelések vagy pályázati támogatásból, ennek hiányában saját forrásból valósulhatnak meg, ütemezve, fontossági sorrend szerint, egyéb elõbbre rangsorolt fejlesztési célok teljesítése után.
Az épített és természeti környezet védelme A Képviselõ-testület az épített és természeti környezet védelme érdekében
a helyi építészeti örökség védelme érdekében vizsgálja és szükség esetén megalkotja a helyi védelemrõl szóló rendeletét. (CF: M)
A helyi védelemrõl szóló rendelet megalkotásához, az Országos Építésügyi Szabályzatban elõírt munkarészt kell készíttetni, mely költségeit saját forrásból kell fedezni. A helyi védelem alá helyezett ingatlanok tulajdonosai minden építéssel járó tevékenységet, csak a rendeleti elõírásoknak megfelelõen végezhetnek, így ez számukra anyagi többletterhet jelent.
A lakás és egyéb önkormányzati helyiség gazdálkodása Az Önkormányzat lakásgazdálkodási tevékenysége során
felmérést készít a helyi lakásgazdálkodási helyzetrõl, a lakásigényrõl (beleértve a nem megfelelõ lakáskörülmények felszámolása miatt jelentkezõ igényeket is), (CF: M)
23
részt vesz a romatelepek felszámolását célzó kormányzati programok megvalósításában. (CF: MM) az egyéb, nem lakáscélú helyiségei kihasználása lehetõségeit rendszeresen megvizsgálja, a hasznosítás során figyelembe veszi a közszolgáltatások biztosításának elsõbbségét, majd a felesleges kapacitások gazdaságos kihasználására törekszik. (CF: M)
A fejlesztési elképzelések – a romatelepek felszámolása kivételével, melyre azonban csak pályázati támogatásból kerülhet sor- anyagi forrást nem igényelnek. , ennek hiányában saját forrásból valósulhatnak meg, ütemezve, fontossági sorrend szerint, egyéb elõbbre rangsorolt fejlesztési célok teljesítése után.
A vízrendezés és csapadékvíz elvezetés Az Önkormányzat biztosítja az egészséges ivóvízellátás szolgáltatást. Az ivóvízzel történõ ellátás az ÉRV. Zrt. szolgáltatón keresztül történik. A közkutak üzemeltetését fenn kell tartani a jogszabályok által elõirt körben. A fejlesztési elképzelések –az üzemeltetési kiadások biztosításán túl- anyagi forrást nem igényelnek. Csapadékvíz-elvezetõ rendszer
karbantartása indokolt különösen az egész településen, (CF: MM)) kiépítése szükséges a még hiányzó területen, (CF: MM) egységes települési csapadékvíz-elvezetõ rendszert kell kialakítani.(CF: MM)
A csapadékvíz-elvezetõ rendszer karbantartását az ingatlan tulajdonosai a saját telkük elõtt , egyéb helyeken az önkormányzat végzi. A kiépítéshez, az egységes rendszer létrehozásához pályázati lehetõségeket kell keresni, mivel a beruházást csak önerõbõl a település nem tudja megvalósítani.
Csatornázás A településen törekedni kell a teljes szennyvíz-csatornahálózat kiépítésére. A csatornahálózat kiépítés elõtt áll a településen (CF: MM).) A kiépítéshez pályázati lehetõségeket kell keresni, mivel a beruházást csak önerõbõl a település nem tudja megvalósítani. A beruházás megvalósíthatósága érdekében vizsgálni kell az önálló kivitelezés, illetve a társulásban való megvalósítás lehetõségeit, a pályázati feltételek függvényében.
A köztemetõ fenntartás Az Önkormányzat kötelezõ feladatként köteles ellátni a köztemetõ fenntartással kapcsolatos feladatokat.
24
A köztemetõ fenntartás, mint közszolgáltatás biztosítása, és színvonalának emelése érdekében az alábbi feladatok adódnak:
Felül kell vizsgálni, meg kell hosszabbítani az Önkormányzat és a helyi Egyházközség közötti megállapodást az egyházi temetõ köztemetõként való használatáról. (CF: MM.) Át kell tekinteni önálló községi köztemetõ kialakításának, fenntartásának szükségszerûségét és lehetõségét, tekintettel a kialakítás és az üzemeltetés anyagi kihatásaira. (CF: KM.)
Új köztemetõ kialakításának költségeire (ingatlanvásárlás, földhivatali munkarészek, építmények létesítése, stb.) pályázati forrást kell keresni, ennek hiányában saját forrásból kell fedezni a kiadásokat. A helyi közutak és közterületek fenntartása A Képviselõ-testület a helyi közutak fenntartásával kapcsolatban a közúthálózat olyan kialakítására törekszik, melyek megfelelnek a település igényeinek.
Szükséges a belterületi utak folyamatos karbantartása, felújítása különösen a következõ útszakaszokon: Állomás út, Vörösmarty út, Vintertelep út teljes aszafaltszõnyeggel borítása; valamint az éves fenntartási, felújítás munkálatok, kátyúzások elvégzése. A felsorolás nem jelent sorrendiséget. Az Állomás út felújítása során meg kell valósítani a terület csapadékvíz-elvezetõ rendszerének kiépítését. (CF: MM) Járda építés, felújítás szükséges a Bajcsy-Zsilinszky, a Kossuth Lajos és a Dózsa György utakon. (CF: KM)
A közút fenntartását a tevékenység volumenétõl függõen saját erõvel, illetve külsõ szolgáltatóval kell végeztetni. A szokásos mértékû karbantartás saját forrásból biztosítható, a teljes felújítás csak pályázati forrásból. A Képviselõ-testület kívánatosnak tartja a közterületek megfelelõ színvonalon történõ fenntartását, ennek érdekében a következõ feladatokat határozza meg:
fokozott figyelmet kell fordítani a közterületek gondozására, tisztán tartására, állagának megõrzésére, (CF: MM) be kell kapcsolódni a más szervek által meghirdetett település „virágosítási” programba, ehhez kérni kell támogatók, önkéntesek segítségét, (CF: M)
fenn kell tartani, évente meg kell hirdetni a „Virágos, Rendezett Porta” környezetszépítõ versenyt, (CF: MM)
Gondoskodni kell a közterületek, intézményi területek fásításáról, az elöregedett, veszélyes fák kivágásáról és pótlásáról. (CF: M) A Gárdonyi Géza tagiskola udvarának fõbejárati részét díszburkolattal kell ellátni, rendezetté kell tenni, (CF: MM)
Figyelmet kell fordítani a köztéri építmények állagának megõrzésére, (CF: MM) A Millenniumi Emlékmû és talapzatának felújítása, (CF: MM) Az óvoda és a Kastélykert oldalkerítésének felújítása, megépítése. (CF: MM)
25
Különösen a következõ közterületekre kell koncentrálni: - polgármesteri hivatal környéke, - önkormányzati intézmények környezete - Kastélykert - temetõ, A közterület fenntartási feladatokat az Önkormányzat látja el saját forrásból. Az iskola udvarának kiépítésére pályázati forrást kell keresni. Az Önkormányzat Képviselõ-testülete a játszóterekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat határozza meg:
az EU-s szabványnak megfelelõen át kell alakítani a következõ játszótereket: - az oktatási intézmények játszótereit (2008. december 31-ig) (CF: KM) - évente két alkalommal balesetvédelmi megelõzõ karbantartást kell végezni. (CF: MM.) meg kell vizsgálni játszóterek kialakításának lehetõségét. (CF: KM)
Új játszóterek kialakítására pályázati forrást kell keresni, az átalakítás költségeit saját forrásból kell fedezni.
A köztisztaság és településtisztaság fenntartása A köztisztaság és településtisztaság fenntartási közszolgáltatás biztosítása érdekében az Önkormányzat
továbbra is gondoskodik a kommunális hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról; (CF: MM) a szolgáltatást az Önkormányzat az ÉHG Zrt. szolgáltatóval végezteti, propagandát folytat a szemétszállítási szolgáltatás kihasználása érdekében, (CF: MM) a szolgáltatóval együttmûködve bevezeti és terjeszti a szelektív hulladékgyûjtést, gondoskodik arról, hogy a településen a kijelölt közterületi helyekre kihelyezésre kerüljenek a szelektív hulladéktároló edények, (CF: MM) évente két alkalommal megszervezi a lomtalanítási akciót, (CF: MM) évente egy alkalommal hulladékgyûjtési akciót szervez a lakosság és a civil szervezetek, valamint a tanulók bevonásával, (CF: KM)
rendszeresen gondoskodik a köztemetõnél található konténerek ürítésérõl, (CF: (CF: MM))
biztosítja azt, hogy a közterületekre, intézményeknél hulladékgyûjtõ edények megfelelõ számban legyenek kihelyezve, illetve rendszeres idõközönként ürítésre kerüljenek, (CF: MM)
gondoskodik az önkormányzati közutak téli síkosság-mentesítésérõl és a hóeltakarításról. (CF: MM)
A közterületek tisztán tartásáról, a zöldfelületek gondozásáról az önkormányzat gondoskodik. (CF: MM)
26
A feladatot az önkormányzat saját forrásból látja el. Kiemelt feladat az ÉHG Zrt. felé fennálló számlatartozás rendezése.
A helyi tûzvédelem Az Önkormányzat a helyi tûzvédelmi feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében
közremûködik a Kazincbarcikai Önkormányzati Hivatásos Tûzoltóság eszközeinek korszerûsítését, bõvítését célzó pályázati tevékenységben, (CF: KM)
az Önkormányzati hivatal, illetve az önkormányzati intézmények vonatkozásában - figyelemmel kíséri a tûzvédelmi szabályzattal való rendelkezést, (CF: MM) - tájékoztatást kér a szabályozások évenkénti felülvizsgálatának, a tûzvédelmi oktatás megtartásának és a kapcsolódó nyilvántartások vezetésének megtörténtérõl, (CF: MM) - rendszeresen ellenõrizteti, hitelesítteti az intézményeknél elhelyezett tûzoltó készülékeket. (CF: MM)
A feladatot az önkormányzat saját forrásból látja el.
A közbiztonság helyi feladatainak ellátása Az Önkormányzat a helyi közbiztonsági feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében
támogatja a közbiztonság növelését segítõ programok, tájékoztatók szervezését, ilyen programok tartását kezdeményezi a rendvédelmi szerveknél, (CF: MM)
támogatja polgárõrség létrehozását, mûködtetését (szorgalmazza a polgárõr szervezet aktív tevékenységét, helyet biztosít számukra, anyagilag támogatja az eszközbeszerzéseket), (CF: MM) javaslatokat, észrevételeket tesz a rendõrség helyi munkájának hatékonyabbá tételére, (CF: MM)
felhívja a rendõrség figyelmét a tudomására jutott, közbiztonságot veszélyeztetõ körülményekre, (CF: MM))
A feladatot az önkormányzat saját forrásból látja el.
Közremûködés a helyi energiaszolgáltatásban Az Önkormányzat a következõk szerint mûködik közre a helyi energiaszolgáltatásban:
pályázati lehetõségeket keres az energiaellátás korszerûsítésére, szükség szerint energiahatékonyságot növelõ átalakításokat végez intézményeiben. (CF: M)
27
Közremûködés a foglalkoztatás megoldásában Az Önkormányzat közremûködik a településen élõ magánszemélyek foglalkoztatási problémáinak megoldásában. Az ellátott feladatokat a gazdasági program korábbi része tartalmazza.
Gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésrõl, oktatásról Az Önkormányzat, mint közoktatási intézmény fenntartó elkészítette a közoktatási feladatokhoz kapcsolódó önkormányzati minõségirányítási programját. A minõségirányítási program meghatározza a közoktatási intézményrendszer egészére vonatkozó fenntartói elvárásokat, az intézmények által ellátandó feladatokat,a Közoktatásról szóló törvény elõírásainak megfelelõen. Az Önkormányzat a közoktatás biztosítása, és színvonalának javítása, az intézmények fenntarthatósága és a feladatellátás helyi megvalósítása érdekében
közoktatási intézményei, tagintézménnyé való átszervezésével közoktatási intézményfenntartó tárulást hoz(ott) létre, mely(ek)ben való részvételt megvalósítja(CF: MM)
A közös fenntartás keretei között, - a fenntartási többletköltségek minimalizása érdekében az intézményeknél kezdeményezni kell az energiatakarékossági szempontok elõtérbe kerülését: a fûtés, a víz, és villamos energia költségek csökkentését, (CF: MM) - intézkedéseket tesz az intézmények kihasználtságának növelésére, ennek érdekében támogatja az intézményt népszerûsítõ programok szervezését, valamint az intézményeknek bemutatkozási lehetõséget biztosít az Önkormányzat honlapján, egyéb megjelenési lehetõségnél; (CF: MM) - szorgalmazza az oktatási intézmények közötti kapcsolat építését és fenntartását. (CF: MM) - segíti az intézmények pályázati tevékenységét, figyelemmel kíséri a benyújtott pályázatokat és azok megvalósulását. (CF: KM)
Az oktatási tevékenység biztosításához a következõ fejlesztésekre, felújításokra van szükség: - épület: Gárdonyi Géza Tagiskola udvarrendezése és kerítés létesítése, pályázati támogatásból, (CF: MM) - gép, berendezés, felszerelés: a Zöld Titkok Kastélyóvodájában a 11/1994. MKM rendelet szerint meghatározott minimum követelményeknek való megfelelés, részben pályázati forrásból, (CF: MM) - az oktatási intézményekben szükségszerinti, szintentartás, saját forrásból. (CF: KM)
28
folyamatos
korszerûsítés,
Gondoskodás az egészségügyi ellátásról Az Önkormányzat kötelezõ feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása. A Képviselõ-testület a gazdasági program idõtartama alatt az egészségügyi szolgáltatást a következõ módon kívánja biztosítani:
Fenntartja önállóan vagy társulásban, illetve közremûködik a fenntartásában - a háziorvosi szolgálatot, - a védõnõi szolgálatot, - az iskola-egészségügyi ellátást, - a fogászati ellátást, - a központi orvosi ügyeletet. (CF: MM)
Az általa önállóan fenntartott egészségügyi ellátás esetében támogatja az egészségügyi ellátás színvonalát szinten tartó, illetve növelõ fejlesztéseket, ezekhez pályázati lehetõségeket keres, (CF: KM)
a közösen fenntartott ellátásokhoz biztosítja éves költségvetéseiben a szükséges mértékig az önkormányzati kiegészítõ saját forrást, (CF: MM)
a parlagfû elleni védekezésre nagyobb hangsúlyt fektet. Támogatja a témával kapcsolatos ismeretterjesztést, illetve a parlagfû terjedése ellen küzdõ akciókat. (CF: MM)
Az egészségügyi ellátás biztosításához fejlesztésekre, felújításokra, a folyamatos szintentartás biztosítása mellett, a ciklusban nincs szükség.
Gondoskodás a szociális ellátásról Az Önkormányzat Képviselõ-testülete fontosnak tartja a szociális alapellátások biztosítását, olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. A szociális ellátások területén az Önkormányzat a következõ feladatokat látja el:
A Képviselõ-testület és a jegyzõ biztosítja az 1993. évi III. törvényben szabályozott rendszeres szociális ellátásokat, (CF: MM)
A Képviselõ-testület évente legalább egy alkalommal – illetve központi jogszabályváltozások miatt szükség szerint – felülvizsgálja a helyi szociális ellátások rendszerét meghatározó rendeletét, (CF: MM)
A helyi életviszonyokhoz igazodó, a törvényben nem szabályozott új ellátásokat hozhat létre, ennek viseli a költségeit, (CF: KM) A következõ szociális ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítja önállóan vagy a kistérségi társulás keretein belül: (CF: MM) - a szociális információs szolgáltatás ( - házi segítségnyújtás, - jelzõrendszeres segítségnyújtás, - szociális étkeztetés, - Családsegítés és gyermekjóléti szolgálat
29
A képviselõ-testület a szociális ellátásokról való gondoskodás során elsõsorban az éves költségvetési törvényben, számára erre a célra biztosított bevételi forrást használja fel, mely elégtelensége esetén, a feladat ellátás biztonságát, folyamatosságát egyéb, saját bevételei terhére biztosítja.
Gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás Az Önkormányzat Képviselõ-testülete kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. A kapcsolódó szolgáltatások körében ellátandó feladatok:
A kiskorúak családban való nevelése, veszélyeztetettségük kialakulásának megelõzése illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a képviselõ-testület helyi gyermekvédelmi ellátó rendszert mûködtet, mely keretei között biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó pénzbeli és természetbeli ellátásokat, (CF: MM) Évente felül kell vizsgálni a helyi gyermekvédelmi, gyámügyi rendeletet. A rendelet módosításánál figyelembe kell venni a gyermekvédelmi rendszer által tett jelzéseket, észrevételeket, (CF: MM) A képviselõ-testület évente tájékozódik a családsegítõ és gyermekjóléti tevékenység községben elért eredményeirõl, problémáiról, szükség esetén intézkedéseket tesz, kezdeményez, (CF: MM) A képviselõ-testület évente értékeli az önkormányzat gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenységét, (CF: MM.) Az Önkormányzat a következõ gyermekvédelmi szolgáltatásokat, ellátásokat biztosítja: (CF: MM) - családsegítõ szolgálat és gyermekjóléti Szolgálat (kistérségi társuláson belül), - gyermekvédelmi kedvezmény, - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, -
kedvezményez gyermekétkeztetés, iskolázási és tankönyvtámogatás, Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszerben való résztvétel.
A képviselõ-testület a gyermekvédelmi ellátásokról való gondoskodás során elsõsorban az éves költségvetési törvényben, számára erre a célra biztosított bevételi forrást használja fel, mely elégtelensége esetén, a feladat ellátás biztonságát, folyamatosságát egyéb, saját bevételei terhére biztosítja. A tankönyvtámogatás és iskolázási támogatás és a Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat rendszerének mûködtetését az önkormányzat saját bevételei terhére biztosítja.
Közösségi tér biztosítása, valamint a közmûvelõdési tudományos mûvészeti tevékenység, és a sport támogatása Az Önkormányzat a közmûvelõdés és kultúra tevékenységekkel kapcsolatban az önkormányzati rendeletben, illetve a jogszabályokban elõírt szolgáltatások biztosítása és a szolgáltatások színvonala emelése érdekében a következõ feladatok ellátásának szükségességét fogalmazza meg:
30
Felül kell vizsgálni a helyi közmûvelõdési rendeletet. (CF: MM)
A fiókkönyvtár kistérségi társulás keretei közötti mûködését át kell tekinteni, törekedve a társulási forrás minél teljesebb körû, helyben történõ felhasználására, az ellátás fejlesztésére, közösségi internet hozzáférési lehetõség biztosítására, (CF: MM) A településen szervezett formában kell mûködtetni a szabadidõs- kulturális – és sport tevékenységet. Ennek formái a különbözõ, éves terv szerint szervezett programok, (CF: MM.)
A közösségi színtérként is funkcionáló Kastélykert fejlesztését, eszközellátottságát biztosítani kell, ehhez azonban szükséges a meglévõ vagyon megóvásának képessége, (CF: KM.)
A feladat ellátást saját forrásból, esetleg kistérségi forrásból, pályázati támogatásból lehet finanszírozni.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása Az Önkormányzat Képviselõ-testülete a Polgármesteri Hivatalon keresztül biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését, együttmûködve a helyi kisebbségi önkormányzattal és egyéb kisebbségi szervekkel, szervezetekkel. (CF: MM.)
Egészséges életmód közösségi feltételeinek elõsegítése A Képviselõ-testület az egészséges életmód közösségi feltételeinek elõsegítése érdekében a következõ közszolgáltatásokat biztosítja, illetve az alábbi intézkedéseket teszi a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében:
A Képviselõ-testület, a Polgármesteri Hivatal és az egészségügyi, szociális ellátást végzõ intézmények, személyek folyamatosan együttmûködnek egymással az egészséges életmód feltételeinek javítása érdekében. (A kölcsönös együttmûködés tapasztalatairól a testület legalább évente egy alkalommal meghallgatja az intézményvezetõk, illetve a hivatalvezetõ tájékoztatóját.) (CF: MM)
Támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek az egészséges életmóddal, az egészségmegõrzéssel, az idõskorúak problémájával, a hátrányos szociális helyzetbe került személyekkel kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató, segítõ tevékenységre irányulnak. (CF: M) Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása érdekében ellátja a helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatokat , így biztosítja a mozgáshoz való helyszínt. (CF: M) Az egészséges életmód gyakorlásához, a szabadban történõ kulturált idõtöltés feltételeinek megteremtéséhez az Önkormányzat szabadidõ parkként is funkcionáló Kastélykert fenntartását, fejlesztését biztosítja. (CF: KM)
-A kulturális rendezvények sorába épüljenek be a dohányzás, alkohol, drog fogyasztás nélküli programok. (CF: MM)
A feladatot az önkormányzat saját forrásból látja el.
31
4.6. Befektetés támogatási politika célkitûzései Az Önkormányzat Képviselõ-testülete a befektetés támogatási politikai célkitûzéseit a következõk szerint határozza meg:
A Képviselõ-testület törekszik arra, hogy a befektetõk számára a település kedvezõ feltételeket biztosítson. (CF: MM)
- A Képviselõ-testület az adópolitikáján keresztül támogatja azokat a befektetõket, amelyek hozzájárulnak a település fejlõdéséhez, illetve jelentõs számú munkahelyet teremtenek. (CF: MM) - Az Önkormányzat az ipari területtel, az infrastrukturális beruházásokkal (esetlegesen a MÁV-tól átveendõ területeken) szintén támogatja a befektetni szándékozókat. (CF: MM)
5. A gazdasági program megvalósításának pénzügyi mérlege
5.1. Kiadások A gazdasági program egyes célkitûzései pénzkiadás nélkül, míg más célok jelentõs költségek árán valósíthatóak meg. A következõkben azok a mérhetõ költségvetési kiadással járó fejlesztések, célok kerülnek meghatározásra, melyek a normál költségvetési kiadásokon túl terhelik a költségvetést, és melyek a mindenképpen megvalósítható célkitûzés fokozatba kerülhetnek besorolásra, a jelenleg rendelkezésre álló információk, tervezõi költségvetések, költségbecslések alapján. A mérhetõ költségvetési kiadással járó fejlesztések, célok Megnevezés Kiadás eFt A megvalósítani kívánt fejlesztés Egyszeri konkrét megnevezése
települési szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése,
építési telkek és ehhez kapcsolódva új utcák kialakítása, csapadékvíz-elvezetõ rendszer építése, felújítása,
belterületi közutak felújítása,,
15.000
járda építés,
27.000
közintézmények akadálymenetesítése,
8.000
temetõ létesítményeinek felújítása, építése, köztemetõ kialakítása Emlékmû felújítása
Óvoda és Kastélykert kerítéslétesítés
4.000
Iskola kerítés, udvar kialakítás
3.500
350.000 15.000 36.000
5.000 500
Összesen:
464.000
32
5.2. Bevételek A gazdasági program egyes célkitûzéseinek megvalósításhoz a szokásos költségvetési forrásokon túl egyéb jelentõs bevétek, elsõsorban pályázati források is szükségesek, az elõzõ pontban felsorolt beruházások jelentõs része enélkül megvalósíthatatlan. A pályázati támogatások feltételezett aránya – ahol még nincs benyújtott pályázat, vagy kiírt pályázati felhívás –80%-al került egységesen beállatásra, (pályázati kiírástól függõen 60-90 % közötti lehet a pályázati támogatás) mely értelemszerûen az egyes feladatok megvalósításánál ettõl negatív és pozitív irányban is eltérhet. Mindenképpen figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a beruházások nem egyszerre, hanem évek alatt valósulhatnak meg, de az éventúli kötelezettségvállalások meghatározzák, az éves döntési lehetõségeket. A következõkben azok a bevételek kerülnek meghatározásra, melyek az 5.1. pontban leírt kiadások fedezetéül szolgálhatnak. A gazdasági program megvalósításához szükséges költségvetési bevételek és azok forrása Megnevezés Pályázati forrás E Ft
Saját forrás E Ft
Hitel E Ft
települési szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése,
280.000
-
70.000 (vízi közmû)
építési telkek, új utcák kialakítása,
12.000
3.000
-
csapadékvíz-elvezetõ rendszer építése
28.000
3.000
5.000
belterületi közutak felújítása
12.000
3.000
-
járdaépítés
21.000
3.000
3.000
közintézmények akadálymenetesítése, temetõ létesítményeinek felújítása, építése, köztemetõ kialakítása emlékmû felújítása
7.600
400
-
4.000
1.000
-
-
500
-
óvoda és Kastélykert kerítéslétesítés
3.200
800
-
iskola kerítés, udvar kialakítás
3.150
350
370.950
15.050
Összesen
78.000
A saját forrás és/vagy hitel kiváltására fedezetül szolgálhat az EU-önerõ alap, mely támogatás igénybevételének évrõl-évre változó, szigorú feltételrendszere van. 2002-2006 közötti idõszakban, különbözõ jogcímeken 83.862 E Ft pályázati forrás érkezett az önkormányzathoz (ebbõl az iskola-beruházás maga 74.600 E Ft-ot jelentett); tehát a fentiekben megfogalmazott célok eléréséhez nagyfokú és eredményes pályázati tevékenységre van szükség.
33
5.3. Kiadás megtakarítás A gazdasági program egyes célkitûzéseinek megvalósítása jelentõs kiadás megtakarítással is járhat. A következõkben ezek a kiadás megtakarítások kerülnek meghatározásra, melyek az 5.1. pontban leírt kiadások részbeni fedezetéül is szolgálhatnak.
A gazdasági program megvalósítása során keletkezõ költségvetési kiadás megtakarítások Egyszeri kiadás* megMegnevezés takarítás eFt Általános iskolai oktatás intézményfenntartó társulásban való mûködtetése Óvodai nevelés intézményfenntartó társulásban való mûködtetése Összesen:
15.000 6.000 21.000
* 2007. teljes költségvetési évre, a hatályos költségvetési törvény és költségvetési rendelet alapján számolható kiadás megtakarítás.
6. Összegzés Szuhakálló községi önkormányzat 2007-2010 közötti gazdálkodási lehetõségeit, fejlesztési elképzeléseit egyértelmûen meghatározzák az önkormányzat adottságai: a nagymértékû központi támogatásoktól, a sikeres pályázati tevékenységtõl való függés, az érdemi nagyságú saját bevételek hiánya. Az önkormányzatnak törekednie kell a központi költségvetésen túli támogatásokon túli bevételek növelésére, a kiadások mérséklésére. Az ehhez szükséges önkormányzati, fenntartói döntéseket meg kell hozni, és fenn kell tartani, még ha azok átmenetileg népszerûtlen intézkedésnek is hatnak a lakosság, az érintettek számára. Megfelelõ kommunikációval, a nyilvánosság bevonásával, világos, korrekt képet kell adni, az önkormányzati döntések hátterérõl, okairól és várt-várható hatásairól. A gazdasági programban megfogalmazott célok, feladatok nagy része az éves költségvetések során végrehajthatók, az általános mûködési kiadások között fedezetük biztosítható. Az alapvetõ településüzemeltetési és közszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések, igények pályázati támogatás nélkül nem megvalósíthatók. A 2007-2010 közötti idõszakra megfogalmazott célok egy részének is teljesülése, sikeressé teheti az önkormányzati ciklusban végzett tevékenységet. Míg elmaradásuk esetén az önkormányzat egyfajta „intézményfenntartó”, „pénzkifizetõ” helyként mûködik. Szuhakálló, 2007. május 25. Tinyó Ottó Polgármester
34
1.
sz. melléklet
Mindenképpen megvalósítandó célfokozatok (jele: MM) 1. Fejlesztések, beruházások: Megnevezés
Forrás saját
hitel
pályázat
+
+
-
-
1)
szennyvízcsatorna- hálózat kiépítése
2)
Múcsonyt-Szuhakállót elkerülõ út megépítése
-
3)
MÁV területek átvétele, új építési telkek kialakítása; belterületi utak kiépítése szennyvízcsatorna- hálózatának kiépítése
+
+
4)
iskola udvarának, kerítésének megépítése
+
+
5)
óvoda és a Kastélykert oldalkerítésének felújítása, megépítése
+
6)
Millenniumi Emlékmû és talapzatának felújítása,
7)
a belterületi utak folyamatos karbantartása, felújítása
+
8)
Csapadékvíz-elvezetõ rendszer karbantartása, egységesítése,kiépítése
+
9)
közintézmények akadálymentesítése
+
+
+
+
+ +
+
10) a Zöld Titkok Kastélyóvodájában a 11/1994. MKM rendelet szerint meghatározott minimum követelményeknek való megfelelés biztosítása
2. Település fenntartás, önkormányzati mûködés során jelentkezõ szolgáltató jellegû tevékenységek Megnevezés
Forrás saját
hitel
pályázat
Fel kell tüntetni az Önkormányzat honlapján a turisztikai lehetõségeket, valamint a Vállalkozói térképet, továbbá megjelenési lehetõséget kell biztosítani az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások számára is.
-
-
-
Támogatni kell az idegenforgalom-, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítõ rendezvényeket, biztosítani kell a megfelelõ média-nyilvánosságot
-
3)
Az idegenforgalmi megítélés szempontjából fontos közterületeken megfelelõ pihenõhelyek kialakítása
+
4)
Népszerûsíteni kell, illetve vonzóvá kell tenni a helyi ipari területet
-
-
-
5)
A helyi ipar számára a településen kijelölt külön terület megtartása
-
-
-
6)
A hivatalos honlap, az Önkormányzati Portál fenntartása
-
-
-
7)
a helyi ipar segítése
-
-
-
8)
a helyi gazdaság megerõsödésének segítése
-
-
-
1)
2)
35
-
9)
-
-
-
10) közhasznú, közcélú foglalkoztatást szervezése
-
-
-
11) együttmûködés a munkaügyi hivatalokkal
-
-
-
12) köztéri építmények állagának megõrzése
-
-
-
13) a „Virágos, Rendezett Porta” környezetszépítõ versenyt,
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
17) közigazgatás tárgyi feltételeinek szinten tartása, javítása
-
-
-
18) ügyfélfogadási rend mûködtetése
-
-
-
19) a szolgáltató jellegû közigazgatás megteremtése
-
-
-
-
-
-
közszolgáltatások megtartása,munkahelyek fenntartása
fenntartása, évenkénti meghirdetése
14) a közterületek gondozása, tisztán tartására 15) az Önkormányzat és a helyi Egyházközség közötti megállapodást megkötése az egyházi temetõ köztemetõként való használatára
16) résztvétel a romatelepek felszámolását célzó kormányzati programok megvalósításában
20) a helyi adóztatás által nyújtott bevételszerzési lehetõségek felülvizsgálata, az dózás rendszerének folyamatos nyomon követése
21) a pályázatok benyújthatósága érdekében a tervdokumentációkat kell készíteni
+
22) a pályázatok megírására és menedzselése
+
23) településfejlesztésbe a helyi lakosság bevonása, nyilvá-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
33) az egészségügyi alapellátás biztosítása.
-
-
-
34) parlagfû elleni védekezés
-
-
-
-
-
-
nosság biztosítása
24) a kommunális hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról való gondoskodás, a szelektív hulladékgyûjtés bevezetése, lomtalanítási akció szervezése
25) gondoskodás közutak téli síkosság-mentesítésérõl és a hóeltakarításról.
26) a tûzvédelmi elõírásoknak megfelelés 27) a közbiztonság növelését segítõ programok, tájékoztatók szervezése
28) a polgárõrség létrehozásának, mûködésének támogatása
29) javaslatok, észrevételek a rendõrség helyi munkájának hatékonyabbá tételére, a tudomására jutott, közbiztonságot veszélyeztetõ körülményekre való figyelem felhívás
30) a közoktatási intézményfenntartó tárulás(ok)ban való résztvétel
31) a fenntartási többletköltségek minimalizása érdekében az intézményeknél az energiatakarékossági szempontok érvényesítése
32) intézkedések intézmények kihasználtságának növelésére, az intézményt népszerûsítõ programok támogatása
35) az 1993. évi III. törvényben szabályozott rendszeres szociális ellátások biztosítása
36
36) helyi gyermekvédelmi ellátó rendszert mûködtetése 37) a szabadidõs- kulturális – és sport tevékenység szervezett formában való mûködtetése
38) a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesülésének biztosítása
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A bevonandó forrásoknál azok kerültek megjelölésre, melyek a szokásos, éves költségvetésben tervezett költségeken túli kiadást igényelnek.
37
