Gazdasági játékok 1. gazdasági játék Minden csapatnak termékeket kell gyártania, melyek a következők lehetnek: papírlapból hajtogatott csákó, repülő és hajó. A gyártott termékek különböző értékűek. A piac képviselői (a felvásárlók) csak a megfelelő minőségű, vagyis megfelelően pontosan hajtogatott termékeket veszik át, minőségi kifogás esetén az ár csökken. Minden csapat önállón döntheti el, hogy milyen terméket gyárt. (Gyárthatják mindhárom fajtát is!) A termeléshez szükséges eszközöket a csapatok játékpénzért vásárolják meg. Induló tőkéhez a gyártás kezdete előtt, elméleti feladatok megoldásával lehetett jutni. Mivel a csapatok nem egyformán szerepelnek, eltérő lehet később a rendelkezésre álló tőkéjük, s így a megvásárolható eszközök mennyisége is. Játék közben a csapatok egymással is kereskedhetnek, eszközöket, anyagokat egymástól is lehet vásárolni. A játék közben – a való élethez hasonlóan – változnak a feltételek. Módosulnak az árak, de változhatnak a keresett termékek jellemzői is (a felvásárló bejelentheti, hogy csákóra már nem tart igényt, de a jó repülési tulajdonságokkal rendelkező papír-repülőért az eddigi ár másfél-szeresét is hajlandó megadni). A csapatoknak tehát arra is figyelniük kell, hogy „raktárukban” ne halmozzanak fel túl sok eladásra váró terméket, mert ezek eladhatatlannak is bizonyulhatnak. A leadott termékekért a csapatok játékpénzt kapnak, amelyet ismételten visszaforgathatnak, vásárolhatnak érte alapanyagot. A vetélkedőt az a csapat (vállalkozás) nyeri, amelyik a legtöbb nyereséget tudta a játék során realizálni. A játékpénz egysége: bugi Árlista: Fehér papír 100 bugi/lap Ceruza 50 bugi/db Olló 100 bugi/db Vonalzó 50 bugi/db A játék menete során később piros papírt is be lehet szerezni, 200 bugi/lap áron. A késztermékek átvételi árai: Fehér csákó 200 bugi Fehér repülő 300 bugi 1
Fehér hajó 350 bugi Piros csákó 400 bugi Piros repülő 500 bugi Piros hajó 550 bugi
2. gazdasági játék Ez az első játék kicsit módosított változata. Most más termékeket kell gyártania a vállalkozó csapatoknak: mértani síkidomokat, előre pontosan megadott paraméterekkel (14*7-es téglalap, 7*7-es négyzet, 10cm sugarú kör, 7cm-es befogókkal rendelkező derékszögű háromszög). Csak a pontosan lemért, kivágott síkidomok adhatók el! Az egyéb feltételek teljesen hasonlóak az első feladatban megadottakhoz, azzal a különbséggel, hogy most eszközöket bérelni is lehet egymástól. Az eszközök árai: Papírlap 200 bugi Körző 300 bugi Vonalzó 300 bugi Ceruza 200 bugi Olló 400 bugi Késztermék-árak: Téglalap 300 bugi Négyzet 200 bugi Kör 500 bugi Háromszög 150 bugi
3. gazdasági játék Feladat: Képzeld el, hogy vállalkozó vagy és mütyürkék gyártásával foglalkozol. A mütyürkék előállításának egy hónapra eső költségei a következők: Helyiségbérlet: 500 fabatka Összes bérköltség, járulékaival: 700 fabatka Reklám: 30 fabatka Anyagköltség: 230 fabatka 2
Szállítási költség: 60 fabatka Rezsi (energia, telefon, stb.) költségek: 80 fabatka Egy hónapban 800 db mütyürkét vagy képes előállítani. - Határozd meg azt az árat, ami mellett árbevételed éppen fedezi a felmerült költségeket! - Találj a mütyürkének egy konkrét formát, vagyis határozd meg, hogy mit is termelsz valójában! - Adj nevet a vállalkozásnak! - Reklámozd termékedet! - Tervezz emblémát! - Találj ki szlogent!
4. gazdasági játék A tanulók kézhez kapják az iskola környékének vázlatos térképét. A térképen minden fontosabb középület, szolgáltató- és kereskedelmi egység fel van tüntetve. Az iskola közelében van a térképen egy megjelölt hely. A feladat: ezen a helyen kell egy elképzelt vállalkozást indítani. Meg kell indokolni a döntést. Ki kell tölteni a térképhez tartozó feladatlapot. Ezen az alábbi kérdések szerepelnek: 1. Mi lesz a vállalkozásotok tevékenységi köre? Mivel fogtok foglalkozni? 2. Mi indokolja választásotokat? 3. Milyen épületre (üzem, üzlet vagy/és iroda) lesz szükségetek? 4. Milyen bútorokra, felszerelési tárgyakra, eszközökre lesz szükségetek vállalkozáshoz? (Pl.: asztal, szék, fogas, íróasztal, pénztárgép, pultok, stb.)
a
5. Fontos-e, hogy hol van a telephely (iroda)? Miért igen, vagy miért nem? Indokoljatok! 6. Milyen alkalmazottakra lesz szükségetek? Mit kell tudniuk? Milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük?
5. gazdasági játék Keresd a kenyered! (A gazdasági tevékenységek körforgása) Bevezetés: A háztartások és a vállalkozások közötti folyamatot a piacgazdaságban körkörös folyamatként lehetne szemléltetni. A különféle erőforrások tulajdonosai – 3
családok és egyének – rendelkezésre bocsátják a földjüket, munkaerejüket, tőkéjüket a vállalkozások számára, cserébe az ennek fejében kapott jövedelemért (munkabér, ingatlan bérleti díja, kamat és profit formájában). Az erőforrások tulajdonosai termékek és szolgáltatások vásárlására költik el jövedelmük nagy részét. A vállalkozók pedig az értékesítésből származó bevételből fizetik ki az erőforrások tulajdonosait szolgáltatásaikért. Együttesen ezek a kapcsolatok egy független gazdasági rendszert alkotnak. Az erőforrás-tulajdonosok jóléte a vállalatok alkalmazottainak jólététől függ, és ez megfordítva is igaz: a vállalatok alkalmazottainak jóléte az erőforrás-tulajdonosok jólététől függ. Az erőforrás-tulajdonosok és a vállalatok közötti kapcsolat alapja az a tétel, hogy az önkéntes csere jólétet eredményez. A gazdasági folyamatok körforgásának elmélete ezt az állítást támasztja alá. Azt is megkísérli bemutatni, hogy a kereskedelmi tranzakciók eredményét nagyban befolyásolja a gazdasági rendszer, amelyben az emberek tevékenykednek. A játék menete: 1. Magyarázzuk el, hogy a gazdaságban különböző szerepeket játszhatunk. Fogyasztói döntéseket hozunk, amikor termékeket vagy szolgáltatásokat vásárolunk; termelői döntéseket hozunk, amikor felkínáljuk munkaerőnket, megtakarításainkat vagy földünket a gazdálkodóknak; szavazó állampolgárként választási döntéseinkkel, de mindennapi tevékenységeinkkel is befolyásoljuk a kollektív gazdasági döntéshozatalt. Magyarázzuk el, hogy a mai játék segít megérteni a háztartások (fogyasztók) és gazdálkodók (termelők) kapcsolatrendszerét a piacgazdaságban. 2. Kérjük meg a diákokat, hogy olvassák el a játékleírást: A játék során egy háztartás vagy egy vállalkozás szerepét játsszátok el. Olvassátok el alaposan, mi is ezek funkciója a játék során. Tanárotok osztja ki a szerepeket. Háztartások Az a feladat, hogy az emberi, természeti és tőke erőforrásokat adjátok el vállalkozóknak, akik ezek felhasználásával terméket állítanak elő. Az erőforrások eladásából származó jövedelemből vásároljátok meg a háztartásotok számára szükséges termékeket és szolgáltatásokat. Ezeket a termékeket és szolgáltatásokat összefoglalóan ÁRUK-nak hívjuk a játék során. Minél több ÁRU-t sikerül összegyűjtenetek, annál sikeresebbek vagytok. 15 erőforráskártyát kaptok az induláshoz. Az erőforráskártyáitokat el kell adnotok a vállalatoknak, és az ebből származó jövedelemből ÁRU-t tudtok vásárolni. Tehát ne halmozzátok fel az erőforrásokat, mert a játék végén csak az ÁRUK értéke számít.
4
Vállalatok Az a feladatotok, hogy ellássátok a háztartásokat az igényelt termékekkel és szolgáltatásokkal, és ezáltal profitra tegyetek szert. A játék során ezeket a termékeket az ÁRUK szimbolizálják. Hogy egy ÁRU-t előállítsatok, vállalkozói szerepetekben be kell szereznetek egy egységnyi természeti erőforrást, egy egységnyi emberi erőforrást, egy egységnyi tőkeforrást. Vállalataitoknak ezeket az erőforrásokat a háztartásoktól kell beszereznie a legalacsonyabb áron, amit csak ki tudtok alkudni. Ezután ha egyet-egyet beszereztek, szolgáltassátok be az ÁRUGYÁR-ba, amely ezért egy ÁRU-t fog termelni nektek. Ezután szabadon eladhatjátok az ÁRU-itokat bármelyik háztartásnak a lehető legmagasabb áron. Annak érdekében, hogy profitra tegyetek szert, az előállítási költségnél nagyobb áron kell eladnotok az ÁRU-tokat. Ebben a játékban az előállítási költség magában foglalja a munkabért, valamint a természeti erőforrásokért és tőkejavakért fizetett bérleti díjat és kamatot. A kapott pénzt felhasználhatjátok további erőforrások vásárlására, amelyekkel még több ÁRU-t gyárthattok. 10.000 Ft-ot kaptok a kezdéshez. Az üzleti sikereket a megszerzett profit nagysága mutatja. Ha elfogy a pénzetek és nincs több értékesítésre váró ÁRU-tok, csődöt kell kiáltanotok, majd visszamenni a helyetekre és kiállni a játékból. Néhány szó az árakról Az árakat szabadon alakíthatjátok ki a játék során (a rendelkezésre álló játékpénz keretein belül!). A javasolt árkategóriák 500-3000 Ft között mozoghatnak, illetve bármely olyan ár elképzelhető, amellyel mind a vevő, mind az eladó egyetért. 3. Osszuk két csoportra az osztályt. Az egyik csoport a gazdálkodókat képviseli (vállalkozók), a másik csoport a háztartásokat. Adjunk minden vállalatot képviselő diáknak 10.000 Ft-ot 500 Ft-os és 100 Ft-os címletekben és egy vállalkozói jelvényt, amelyet a játék során viselnek majd. Minden háztartást képviselő diáknak adjunk összesen 15 erőforráskártyát. Nem szükséges 5-öt adni minden egyes kártyatípusból. Például az egyik diáknak adhatunk 15 természetierőforrás-kártyát, egy másiknak 10 emberierőforrás-kártyát és 5 tőkekártyát. A lényeg, hogy összesen 15 db kártyát osszunk ki egy diáknak, és összesen nagyjából azonos mennyiségű kártya legyen az egyes típusokból az osztályban. 4. Rakjuk ki az ÁRUGYÁR feliratot valahol az osztályban, a vállalkozók ott cserélhetik el a kártyáikat (Természeti Erőforrások, Emberi Erőforrások vagy Tőkejavak) ÁRU-ra. Az ÁRUkártyák képviselik a javakat és szolgáltatásokat. Az egyik diák feladata legyen a cserék lebonyolítása. 5. Foglaljuk össze a játékszabályokat és válaszoljunk az esetlegesen felvetődő kérdésekre. Közöljük a diákokkal, hogy összesen 20 percük van a játékra, de várhatunk is 5
addig, amíg a háztartások egynegyede-egyharmada eladta az összes kártyáját, és ekkor bejelenthetjük, hogy a játék 5 percen belül véget ér. Fontos, hogy a diákok előre tudják, mikor ér véget a játék, hogy értékesíthessék a megmaradt termelési tényezőket és termékeket. Győződjünk meg róla, hogy a vállalatokat képviselő diákok tisztában vannak vele, hogy pénzt kell fizetniük az erőforráskártyákért, és pénzért kell eladniuk az ÁRU-t. 6. Kezdődhet a játék. Előfordulhat, hogy néhány háztartás megpróbálja kijátszani a gazdasági folyamatot azáltal, hogy erőforráskártyáikat egyenesen az ÁRUGYÁR-ba viszik. Közöljük velük, hogy vállalkozói jelvény nélkül nem termelhetnek ÁRU-t. 7. Miután vége a játéknak, kérjük meg a háztartásokat képviselő diákokat, hogy számolják össze, mennyi ÁRU-t sikerült összegyűjteni, a vállalkozóknak pedig mennyi pénze van. Számoljuk össze, hány vállalkozó ment csődbe, hánynak maradt 10.000 forintnál kevesebb pénze, hánynak van pontosan 10.000 Ft-ja, és hánynak van több mint 10.000 Ft-ja. Győződjünk meg arról, hogy mindenki számára világos, hogy akinek 10.000 Ft-nál kevesebb pénze maradt, az veszteséges. Jutalmazzuk meg azt a vállalkozót, aki a legtöbb profitra tett szert, és azt a háztartást, amelyik a legtöbb ÁRU-t gyűjtötte össze. Majd kérjük meg a sikeres vállalkozókat, árulják el sikerük titkát. Néhány veszteséges háztartás és vállalkozó próbálja meg megmagyarázni vállalkozásának csődjét. 8. Foglaljuk össze az óra tanulságait; rajzoljuk fel a táblára a jövedelmi körforgás ábrát. Beszéljük meg az ábra mondanivalóját a diákokkal!
6. gazdasági játék Fogalomkártyák – a tananyaghoz kapcsolódó minden fogalom elkészül kártyaként. Ezen fogalom- és definíciókártyák-rendezése, párosítása nagyon sok játékra ad lehetőséget úgy a gyakorláshoz, mint akár a számonkéréshez, ellenőrzéshez is.
6
7. gazdasági játék Keresztrejtvények megoldása gazdasági fogalmakkal – gyakorláshoz, rendszerezéshez és az elsajátítás szintjének méréséhez is használható. 12. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. Emberi szükséglet kielégítését célzó tevékenység, melynek során új anyagi javak nem jönnek létre. 1. Valamely ország törvényes fizetőeszköze más országban. 2. A legkisebb társadalmi-gazdasági egység. Célja: a családhoz tartozók szükségleteinek kielégítése. 3. Az állam által az üzleti vállalkozások és magánszemélyek jövedelmei után begyűjtött pénzösszeg. 4. Olyan hasznos termék vagy szolgáltatás, amelyet nem saját szükségletre, hanem eleve eladási célból hoznak létre. 5. A termelési tényezőket összerendező, saját vagyonát kockáztató, profitra törekvő személy. 6. Az emberek kielégítésre váró igényei. 7. Bármely - vállalat vagy magánszemély tulajdonában lévő - értéktárgy. 8. A külföldi pénz nem készpénz formája (számlapénz-forma). 9. Az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz értékcsökkenésének folyamata. 10. Az az árumennyiség, amit a vevők az éppen érvényes áron megvásárolni képesek és hajlandók.
7
11. A rendelkezésre álló lehetőségek (erőforrások) ésszerű felhasználására irányuló törekvés.
8. gazdasági játék Betűháló Az alábbi betűháló 20 db – az üzlettel, gazdasággal kapcsolatos – szót rejt. Cél: a lehető legtöbb szó felkutatása! T R I AKÖZ ÖS VÁL L AL AT R É S Z VÉ NYT ÁR S AS ÁGA É R L S E B I T ŐL KAP E P OL S T KÖB T S E Z L OR P GI T A Z É KÖL B Z AS AZ T OYÜKP VKÖT VÉ NYDL T ÁT E Z B Í É P T B ANKR E KE R E S L E T NAVAL UT AZ OR UB ÜE VV YP É NZ DE VI Z AT I L T É Á Z Í NKR T I Z VÁL T ÓÉ R T N S R YAOKÖL T S É GZ S AE Y BE T É T I T ÁRS AS ÁGI L O
8
Keresd meg a következő szavakat! Ha a kimaradt betűket helyes sorrendbe rakod, akkor megkapod, hogy milyen eszköz segíthet céljaid elérésében. év, cél, idő hiány, hitel, kiadás vagyon, mérleg, többlet bevétel, jövedelem K
Ö
L
T
S
É
G
V
E
T
É
S
B
E
V
É
T
E
L
H
I
Á
N
Y
K
I
A
D
Á
S
V
A
G
Y
O
N
J
Ö
V
E
D
E
L
E
M
R
É
V
I
D
Ő
H
Á
Z
T
A
R
T
Á
S
M
E
G
T
A
K
A
R
Í
T
Á
S
M
É
R
L
E
G
V
H
I
T
E
L
T
T
Ö
B
B
L
E
T
E
C
É
L
9. gazdasági játék Gazdasági TOTO – gazdasági fogalmak feleletválasztós feladatlapja
10. gazdasági játék Puzzle-játék: különféle szétvagdosott ábrák összerakása (a cselekedve tanítás elvét követve segíti a megértést.)
11. gazdasági játék Activity-játék: a kártyán szereplő tárgy, személy, vagy fogalom kitalálására, úgy, hogy a feladványt beszéd nélkül, mutogatással, vagy rajzolással, illetve körülírással (a szó kimondása nélkül) kell bemutatni. A feladványok a következők pl.: vevő, adórendőr, pénztárca, pénzváltás, szabad javak, kormány, zsebtolvaj, bankautomata, reklám, eladó, infláció, szükséglet, szűkösség, befektetés, stb.
9
12. gazdasági játék „Ajándék csomag” Minden tanuló kap egy csomagot, amelyben különböző tárgyak találhatók (Kinder-tojás figurái, tollak, kabalák, tükör, mozijegy, radír, gyűrű, stb.) A csomag felén külön jelzés legyen! A tanulóknak 5 fokú skálán értékelniük kell, hogy mennyire elégedettek a kapott „ajándékkal”. Ezt felírják, illetve táblázatban rögzítjük az egész csoportra vonatkozóan. Elégedettségi fok növelésének lehetősége: csere (itt a jelzéses és jelzés nélküli csomagok tulajdonosai két piacot képviselnek). A cserék lebonyolítása után újból elégedettségi értékelés, az érték feljegyzése. A piac kiterjesztése: mindenki egyazon piacon cserélhet. Újbóli elégedettségi értékelés, az értékek feljegyzése. A csere következményeinek, tanulságainak levonása (számok alapján is), egyénileg és az egész csoportra vonatkoztatva is. (Segíti a tervgazdaság - piacgazdaság – piac működésének megértését)
13. gazdasági játék Szituációs játék - Piac témakör A szituációs játék az óra keretein belül történik, 10-15 percet vesz igénybe. Az óra hátralévő perceiben a látottak elemzésére kerülne sor. A játékhoz szükségünk lesz 3 eladóra, valamint 4-5 vevőre is. Az eladók ugyanazt a terméket árulják, és céljuk, hogy a vevők tőlük vegyék meg az árut. A vásárlók előre elkészített játékpénzzel vagy valamilyen csereeszközzel fizetnek, melynek vásárlóerejét előre meghatároztuk. Előkészületek: Szükségünk lesz valamilyen termékre, például almára (amit előzetesen az osztálypénzből vásároltunk), vagy az általuk készített terméket is eladhatják. Ehhez segítséget kérhetünk más tanároktól is, például a rajz szakos kollégától, hogy a játékot megelőzően valamilyen apróbb dolgokat készíthessenek a rajzórán. Lehetséges termékek például: papírmasé gyümölcs, levélpapír, virág...
10
Az eladókat a játékot megelőző héten már kiválasztjuk és megkérjük, hogy készüljenek fel rá. A gyerekek különböző típusú eladókat személyesítenek meg. A szerepeket egymás közt beszéljék meg. Először is találjon ki a termékhez valamilyen reklámot, vagy olyan stratégiát, amely az eladásban segítségére lehet. Előre határozza meg termékének árát, és azt szükség esetén módosítsa. Az óra előtti szünetben az osztályterem átalakítására szükség lesz. Ki kell alakítani 3 standot padokból, amelyen az eladók saját elképzeléseik szerint helyezik el termékeiket. A standok a terem elejében helyezkednek el, hogy a szituációs játékból kimaradók jól megfigyelhessék az ott lejátszódó folyamatot. Gyerekeknek adott instrukciók: Képzeljétek el, hogy egy piacon vagytok. 3 különböző típusú eladó ugyanazt a terméket kínálja megvételre a vásárlóknak. Az eladóknak igazodniuk kell a vásárlók igényeihez, megfelelő reklámmal kell standjukhoz csalogatniuk őket. A vásárlók igyekezzenek a legalacsonyabb áron hozzájutni a termékhez, alkudozni lehet (sőt kötelező). A többiek figyeljék meg a vásárlók és az eladók reakcióit a következő szempontok szerint:
az eladó milyen rugalmasan tud igazodni a piacon felmerült változásokhoz
melyik reklám segítette leginkább a termék eladását
melyik típusú eladó tudta jobban eladni a termékét
14. gazdasági játék Szituációs játék - Családi döntéshozatal témakörhöz 4 fős csoportok: apa, anyag és két gyerek. Családi tanácskozás történik a megtakarított pénz felhasználásáról. A szerepeket és a szerepekhez kapcsolódó igényt borítékból húzzák a gyerekek. Feladat, hogy a meghatározott szerepben győzze meg a család többi tagját, hogy az ő elképzelése valósuljon meg.
Te vagy az apa, a megtakarításból autót szeretnél
Te vagy az anya, családi nyaralást szeretnél Ausztriában
Te vagy az érettségi előtt álló gyerek, angol nyelvtanfolyamot és nyelvvizsgát akarsz
Te vagy a kisebb gyerek, új kerékpárt szeretnél
11
15. gazdasági játék Szituációs játék - A szükségletek, valamint a piac témakörhöz 1. Minden tanuló borítékban különböző dolgok képeit kapja meg (áruházi prospektusokból, hirdető újságokból kivágva, mozijegyek, uszoda-belépők, vasúti jegy, stb.). Ezek valóságos termékeket és szolgáltatásokat szimbolizálnak. A kapott borítékból mindenki kiválaszt 3 dolgot, és megindokolja a választását. Cél: a szükségletek rangsorolása, sokszínűségének és egyediségének érzékeltetése (preferencia-rendszer) 2. Előző feladat, de 3-4 fős csoportokban végzik a tanulók. Meg kell egyezniük a kiválasztott 3 képben. 3. Előző feladat elkölthető pénzösszeg meghatározásával (költségvetési korlát)
16. gazdasági játék Szituációs játék - Túlélés egy lakatlan szigeten Képzeljétek el a következő szituációt: Vitorlás túrán vagytok a barátaitokkal a tengeren. Június van, a táj csodálatos, az idő kellemes. Eddig gond nélkül haladtatok előre, ma azonban nagyon beborult, erős szél fúj és hatalmas hullámok csapkodják a vitorlást, az idő is hűvösebbre fordult. Az előre megbeszélt úti tervnek megfelelően haladtok azonban és remélitek, ha esni is fog az eső, biztosan nem lesz hosszantartó. Útközben el is ered az eső, és megállás nélkül esik. A felhők egyre sötétebbek, egyre jobban zuhog, az erős szél úgy csapkodja vitorlákat, hogy majdnem szétszakadnak. Érzitek, hogy most már igazán bajban vagytok. Váratlanul hatalmas hullám csap át a vitorláson, ami felborul, és a hajó legénysége a vízben találja magát. Mindenki kétségbeesetten úszik a legközelebbi part felé. Kifáradva, a hideg víztől és izgalomtól remegve, de végül is mindenki kikapaszkodik a partra. A probléma: egy kicsiny lakatlan szigetre kerültetek, és fogalmatok sincs arról, mennyi ideig kell ott maradni. Később a hullámok kivetik a partra a vitorlás maradványait, amelyből egy pár tárgyat ki tudtok menteni. Környezet:
Homokos, sziklás part
a sziget belsejében hegyvidéki környezet
sűrű fenyőerdők
12
forró nyár, gyakori záporok,
reggel és este köd
változékony időjárás
őzek, nyulak, sirályok, sasok, halak és kagylók is vannak.
A legközelebbi település több, mint 200 km-re van Forrást is találtok Megmentett felszerelés:
1 iránytű (rádió nincs)
2 esőkabát
1 doboz gyufa
3 kés
3 mentőmellény
2 evező
1 kis fejsze
nedves ruhák (mi rajtatok van)
A feladat: túlélni a katasztrófát. Az óra menete: Osszuk csoportokra az osztályt (kb. öt ember jusson egy csoportba). Minden csoport kapja meg a környezeti jellemzők és a megmentett felszerelések listáját, valamint a feladatlapot. Minden csoportnak 15 perc áll rendelkezésére, hogy felmérje a helyzetet és kidolgozza a túlélési stratégiáját. Ha letelt az idő, minden csoportból olvassa fel valaki a tervet. A táblán rögzítsük a különböző tervek alapvető pontjait. Beszéljük meg a következő kérdéseket:
Mit fogtok termelni?
Hogyan?
Ki fogja termelni?
Milyen erőforrásokat használtok? 13
Milyen eszközöket?
Hogyan osztjátok el a megtermelt javakat? (Mindenki kap? Azok kapják, akik megtermelték?)
Ki dönti el az elosztás módját?
Kell-e vezető? Ki legyen az?
Mi történik azzal, aki nem csinál semmit? (lusta vagy beteg)
Hasonlítsuk össze az egyes csoportok különböző túléléssel kapcsolatos döntéseit.
Mi alapján hoztátok meg döntéseiteket?
Mit vettetek figyelembe a végleges döntés meghozatalánál?
Összegezzünk, állapítsuk meg: A Mit? , Hogyan? és Kinek? kérdésre minden társadalom kidolgozza a maga válaszát, figyelembe véve a lehetőségeket, erőforrásokat, megvizsgálva az alternatívákat, számításba véve az egyes választások költségeit és előnyeit. Feladatlap a Lakatlan sziget c. szituációs játékhoz 1.) Gyűjtsétek össze, hogy milyen szükségleteiteket kell kielégíteni ahhoz, hogy túléljétek a hajótörést! ……………………………………………………………………………………………… 2.) Gyűjtsétek össze, hogy milyen javakra és szerszámokra van szükségetek ahhoz, hogy előállítsátok azt, ami az alapvető szükségleteitek kielégítéséhez kell? ……………………………………………………………………………………………… 3). Milyen szolgáltatásokra van szükség? ……………………………………………………………………………………………….. 4.) Vegyétek számba, hogy mi áll a rendelkezésetekre? (a hajóról kimenekített tárgyak, a sziget kincsei, valamint az emberi erőforrások) ………………………………………………………………………………………………… 5). Döntsétek el, hogy mit/miket fogtok termelni! ………………………………………………………………………………………………… 6.) Hogyan fogjátok megtermelni, hogyan szervezitek meg a szolgáltatásokat? (önellátás, közös termelés, kell-e vezető, hogyan választjátok, kik dolgozzanak, döntéseket hogyan hoztok, stb.)
14
…………………………………………………………………………………………………. 7.) Hogyan (milyen szempontok szerint) fogjátok elosztani a megtermelt javakat és szolgáltatásokat? ………………………………………………………………………………………………….
17. gazdasági játék Gyümölcspiac A játékban gyümölcskereskedői szerepben próbálhatjátok ki gazdasági döntési képességeteket. Egy kisváros kereskedői vagytok, akik naponta a nagybani gyümölcspiacon bevásárolnak (almát, körtét, banánt), majd a gyümölcsöket a város fogyasztóinak értékesítik. Azonos induló tőkével (5000 Ft), a kisváros gyümölcspiacán versenyezve a lehető legnagyobb bevétel elérése a cél. Játékszabályok:
A gyümölcsök vételi ára a nagybani piacon rögzített.
Kereskedőként minden körben (napon) dönthettek az egyes gyümölcsökből a nagybani piacon vásárolt mennyiségről és a városi eladási árról. A döntéseket táblázatba kell beírni. (Csak egész kg vásárolható és adható el.)
A vevők először az olcsóbb gyümölcsöt veszik meg és ha marad kielégítetlen keresletük, akkor vásárolnak a drágább gyümölcsből.
Ha egy kereskedőtől egy körben nem vették meg a gyümölcsöt, a következőben még eladhatja, a továbbiakban már nem.
Áregyenlőség esetén a vásárlók a frissebb gyümölcsöt veszik meg.
(Ajánlott az értékesítésből származó bevételt összegezni, hogy a nagybani piacon a vásárlási döntések pontosak lehessenek.)
18. gazdasági játék Remek süti Ebben a játékban vállalkozói szerepben tehetitek próbára üzleti érzéketeket. A Remek süti termeléséről, marketingjéről és eladási áráról kell naponta (körönként) döntéseket hozni. A Remek süti piacán verseny zajlik, tehát az üzleti terv sikere és a nyereség elérése érdekében fontos a marketing, valamint a pontos költségkalkuláció.
15
Célszerű 6-7 napos munkahétnek megfelelően 6-7 kört játszani, amely idő alatt péntekig bővülő piaccal, majd a kereslet kisebb visszaesésével lehet számolni. Játékszabályok:
Minden körben dönteni kell a termelt tepsik számáról, a marketingköltségekről és a Remek süti eladási áráról. (A döntések 4- 15 darab tepsi között mozogjanak.)
A döntéseket táblázatban kell rögzíteni (csak egész tepsik és ezres nagyságrendű költségek vannak).
A költségkalkulációt is el kell végezni: tepsinként 1000 Ft változó költséggel, 4000 Ft fix költséggel és általatok meghatározott marketingköltséggel kell számolni. Ha a költségek elszámolását nem végzitek el, akkor a NAV 1000 Ft késedelmi díj kirovása mellett megteszi helyettetek.
A piaci visszajelzéseket megrendelés formájában kapjátok. A megrendelt tepsik száma jelzi, hogy a termelt mennyiségből mennyit vásároltak meg a vevők. Ha a rendelés nagyobb, mint az általatok termelt mennyiség, akkor még lett volna vevőtök. Ha a rendelés kisebb, mint az általatok termelt mennyiség, akkor a Remek süti a nyakatokon maradt.
A költségeket a termelés alapján, a bevételt a megrendelés alapján számíthatjátok ki.
19. gazdasági játék Értéktőzsde 1. Részvétel: A játékban mindenki részt vehet. Minden játékos rendelkezik 100.000, valódi értéket nem megtestesítő játékpénzzel. 2. Részvények: A játékban 4 részvény vesz részt - a részvények nyitóára egységesen 10000 játékpénz -, ezek a következők:
RandiNet Rt (RAND) - online chat és társkereső cég,
Mobilmágia (MOB) - mobiltelefonokat gyártó és forgalmazó telefoncég,
Jó&Cucc (JOC) - minőségi ruhákat gyártó társaság,
Dilibogyó Rt. (DILI) - gyógyszergyártás, gyógyszerkutatás/fejlesztés, illetve külföldre való exportálással foglalkozó cég. 16
3. JátékTőzsde: A JátékTőzsde a játék lebonyolítója és helyszíne. A játéktőzsdén minden egyes részvényre vonatkozóan megjelennek hírek, melyek alapján kell a befektetési stratégiát meghozni. A hírek és a generált forgalom alapján alakul ki a JátékTőzsdén a részvények árfolyama. (50%-ban a hír, 50%-ban az adás-vétel mennyisége határozza meg az árfolyamot) A játék során annyi részvényt vehetünk, amennyi a játékpénzünkből rendelkezésre áll. (Kezdetben 100 részvény) A játék a rendelkezésre álló idő végéig tart, illetve addig, míg ki nem alakul a játék végi utolsó ár(záróár). 4. Nyertes: A játék végén az a nyertes, akinek a portfóliója (a kialakult záróárfolyam (játék végi utolsó ár) és készpénz alapján) a legtöbbet éri játékpénzben. RandiNet Ticker kód: RAND Alapítva: 2001 Szektor: Internet Tevékenységi kör: Chatszobák működtetése az interneten On-line társközvetítéssel foglalkozó portál üzemeltetése On-line közösség számára szervez bulikat A társaság bevételi szerkezete: Reklámbevételek az internetes portálokon: 20% Társkereső portál regisztrációs díjai: 10% Emeltdíjas SMS szolgáltatások a portálon: 40% Rendezvények bevétele: 30% Mobilmágia Ticker kód: MOB Alapítva: 1998 Szektor: Telekommunikáció Tevékenységi kör: mobiltelefon gyártás és forgalmazás mobil-telekommunikációs szolgáltatás nyújtása A társaság bevételi szerkezete: Forgalmi díjbevétel (beszélgetések után): 70% Mobiltelefon gyártás, értékesítés más szolgáltatóknak: 10% Mobiltelefonok értékesítése: 20% Dilibogyó Rt. Ticker kód: DILI Alapítva: 1910 Szektor: Gyógyszeripar Tevékenységi kör: Gyógyszergyártás és kutatás, export külföldi piacokra Főbb termékeik: Dili Bulicilin: másnaposság elleni orvosság Dilipirin: fájdalomcsillapító DiliAntiBaby: fogamzásgátló Kutatási projektek: DiliAIDS: HIV vírus okozta immunrendszer gyengülését megakadályozó/enyhítő gyógyszer kifejlesztése A társaság bevételi szerkezete: Dili Bulicilin hazai bevételei: 25% Dilipirin hazai bevételei: 30% DiliAntiBaby hazai bevételei: 20% Export (elsősorban EU piacra): 25% :: Jó&Cucc :: Ticker kód: JOC Alapítva: 1987 Szektor: Könnyűipar, Ruházat gyártás Tevékenységi kör: Magas presztízsű ruhák tervezése, gyártása, forgalmazása. A társaság bevételi szerkezete: Ruházati kiskereskedelem: 65% Ruházati nagykereskedés: 25% Kiegészítő termékkereskedelem: 10%
17
Irodalomjegyzék Kádek István (2004): Út a sikeres vállalkozás-tanításhoz (Módszerek a vállalkozói szemlélet fejlesztéséhez). Eszterházy Károly Főiskola Gazdaságtudományi Intézet, Eger Megyesi Gabriella (1997): Gazdasági játékok – játékos gazdaság. AKG Kiadó, Budapest Vállalkozni kell! Az általános iskolai gazdasági ismeretek oktatásához készült feladat- és játékgyűjtemény bemutatása. http://www.bulgarfoldi.hu/node/44 (a letöltés időpontja: 2014.07.14.) Csapatjátékok. http://www.penziskola.hu/content/csapatjatekok (a letöltés időpontja: 2014. 07. 09.) Remek süti játékszabály. http://www.penziskola.hu/content/remek-suti-jatekszabaly (a letöltés időpontja: 2014. 07. 09.) Értéktőzsde játékszabály. http://www.penziskola.hu/content/ertektozsde-jatekszabaly (a letöltés időpontja: 2014. 07. 09.) Szomor Tamás (2004): Játékos pénzügyek. https://felugyelet.mnb.hu/data/cms1571955/fv_tanul_jatekos.pdf (a letöltés időpontja: 2014. 07. 09.)
18
