Gazdaságföldrajz tantárgyi kalauz

Horváth Pál

Gazdaságföldrajz tantárgyi kalauz

Szolnoki Főiskola Szolnok 2006.

Gazdaságföldrajz Tantárgyi kalauz

Ez a kalauz az alábbi tankönyvhöz készült: Általános társadalomföldrajz I., Szerkesztette: Tóth József, Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs, 2002. Tananyagíró: Horváth Pál Távoktatási szerkesztő: Pogány Éva Távoktatási lektor: Németh Katalin Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes

Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: dr. Törzsök Éva rektor

© Szolnoki Főiskola, 2006. Minden jog fenntartva. A kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Tartalom Tartalom ............................................................................................................................................. 3 A kalauz szerkezete........................................................................................................................... 4 Bevezetés............................................................................................................................................ 5 A társadalomföldrajz alapfogalmai – A világgazdaság fejlődése .............................................. 10 A multipoláris világgazdaság napjainkban ................................................................................... 14 Globalizációs világproblémák ....................................................................................................... 18 Beküldendő feladat I....................................................................................................................... 21 Általános iparföldrajz...................................................................................................................... 23 A mezőgazdaság földrajza, a termelést befolyásoló tényezők .................................................. 27 A világ mezőgazdasága................................................................................................................... 31 A mezőgazdasági termelés területi típusai és az élelmiszergazdaság jövője ........................... 35 A világ népessége, általános népességföldrajz és feminista földrajz ........................................ 39 Etnikai földrajz és kulturális földrajz............................................................................................ 43 Általános vallásföldrajz és egészségföldrajz ................................................................................ 48 Beküldendő feladat II..................................................................................................................... 53 Általános településföldrajz............................................................................................................. 55 Rurális települések földrajza .......................................................................................................... 60

3

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak:

Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása.

Célkitűzés: így jelöljük, ha a

• •

tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg.

Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia.

Önellenőrző feladat

Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján!

Beküldendő feladat

Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a főiskolára tutorának.

4

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Bevezetés Kedves Hallgató! Tisztelettel és szeretettel üdvözöljük Önt a gazdaságföldrajz tantárgyi kalauzának lapjain. Az alább olvasható anyag azzal a céllal készült, hogy a lehető legalaposabban segítse Önt a tanulási folyamat során, és minden olyan iránymutatást, információt tartalmazzon, amelyre szüksége lehet a tárgy megértése és megtanulása során. Sok sikert, eredményes tanulást kívánunk! Ne feledje: a kalauz csak segítséget, iránymutatást tud adni, a tényleges munka nagy része Önre vár. Mindenekelőtt engedje meg, hogy szóljunk néhány szót a tantárgy, valamint a tantárgyi kalauz felépítéséről, ajánlott használatáról. A szemeszter tizennégy hetes. Ezalatt tizenkét feldolgozó leckével fog találkozni, melyekben a megadott tankönyvből a kijelölt oldalakat sajátíthatja el; a megértést és az ismeretek elmélyítését önellenőrző kérdések segítik. A félév során el kell készítenie két beküldendő dolgozatot is, amelyek a tankönyvi anyag feldolgozásán túl önálló kutatási feladatokat is rónak Önre. A tantárgyi kalauz kifejezetten Önnek készült: arra szolgál, hogy a fenti munkafolyamatokon minél zökkenőmentesebben tudjon végighaladni, közben pedig a teljes tantervi anyagot elsajátítsa. Összeállításakor az volt a célunk, hogy az elolvasásra, megtanulásra, önellenőrzésre kijelölt anyagrészek, kérdések a leckék legfontosabb elméleti problémáit tárják fel, ezáltal megkönnyítsék azok megértését, elsajátítását. A tárgy 3 kredites, a tanulásra fordítandó idő 90 óra.

Miért hasznosak Önnek a gazdaságföldrajzi ismeretek? A közgazdász szakembereknek tisztában kell lenniük a gazdaság földrajzi, területi vonatkozásaival. Bizton állíthatjuk, hogy sok érdekes, és a mindennapok problémáit is más megvilágításba helyező információval fog gazdagodni a tananyag elsajátításával. Számos, egymástól első ránézésre élesen elkülönülő tudományterülettel fog találkozni a gazdaságföldrajzon belül: példaként említhetnénk a világgazdaság szerkezete mellett a települések szerkezeti kérdéseit, a vallásföldrajz mellett a világ mezőgazdasági termelésének sajátosságait. A félév végére azonban reményeink szerint világossá válik, hogy ezek a témakörök egymással szoros és több síkon megfigyelhető összefüggésben vannak. Ezen összefüggések megértése pedig az egész gazdasági rendszer működésének áttekintéséhez ad komoly segítséget, ugyanakkor elválaszthatatlan részét alkotja általános műveltségünknek is.

5

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A gazdaságföldrajz tantárgy oktatásának általános célja, hogy a kurzus végére Ön képes legyen:

• • • • • •

elhelyezni a gazdaságföldrajzot a tudományterületek között; bemutatni a világkereskedelem sajátosságait; definiálni a népességföldrajz alapfogalmait és megjelölni a legfontosabb összefüggéseket; elemezni az élelmiszergazdaság alakulására ható tényezőket és összefüggéseiket; meghatározni az ipar tevékenységéhez, telepítő tényezőihez, nyersanyagaihoz kapcsolódó fogalmakat, és megvilágítani a közöttük fennálló összefüggéseket; felidézni az emberi települések fogalmát, felsorolni a kialakulásukra ható tényezőket valamint megnevezni a települések legfontosabb típusait és bemutatni, az egyes típusok funkcióik alapján kialakult különbségeit, elmagyarázni az összefüggéseket.

A tantárgy lezárása A tantárgy teljesítése a következő feltételekkel lehetséges: A félév során a megadott körülmények között abszolválni kell a beküldendő feladatokat. E feladatokra egyenként 25-25 pontot kaphat. Szükséges továbbá eredményesen teljesíteni a félév végi kollokviumot. Vizsgára akkor jelentkezhet, ha a beküldendőket értékelhető minőségben, a megadott időpontokig teljesítette, ezzel a félév végi aláírást megszerezte. A beküldendő feladatok Az első beküldendő feladat elkészítésével és tudományos értékű megfogalmazásával új minőséget fog létrehozni. A munkával korunk kiemelkedő problémájára, és annak az egész emberiség számára fontos összefüggéseire világít rá az addig tanult tankönyvi anyag felhasználásával, valamint önálló kutatómunka alkalmazásával. A beadandó írásmű címe: A fenntartható fejlődés és a globális környezet. Dolgozatát legalább kettő, legfeljebb négy oldal terjedelemben kell elkészítenie. A második beküldendő feladattal Európa, illetve ezen belül Magyarország néhány aktuális és gazdaságilag, politikailag igen jelentős problémájával foglalkozhat. Munkája során a már elsajátított tudásanyaghoz kapcsolhatja a feladat elvégzéséhez szükséges könyvtári kutatás során megszerzett információkat és önálló véleményét. A beadandó dolgozat címe: Európa népességének kulturális forró pontjai. Hossza legalább négy oldal terjedelmű legyen (az irodalomjegyzék nem számít bele a négy oldalba). Mindkét feladatot Word dokumentumban kérjük elkészíteni (stílus: Normál, betűtípus: Times New Roman, betűméret: 12-es), az elmentett fájlt pedig e-mailen küldje el képzésszervező tutorának. A visszajelzésre egy hét múlva számíthat, ebben a tutor értékeli a feladat megoldását.

6

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A vizsga A félévet lezáró vizsga írásban történik, ezzel összesen 50 pontot szerezhet. A dolgozat három egységből épül fel: elsőként teszt jellegű feladatok, másodsorban rövid, egy-két mondatos választ igénylő kérdések, valamint egy esszé megírása a követelmény. Az esszé 20 pontot, a tesztek és a rövid kérdések egyaránt 15-15 pontot hozhatnak, ha hibátlanul elkészíti azokat. A feladatok megírására 90 perc áll rendelkezésére. Összességében tehát a félév során 100 pontot szerezhet, 50-t a beküldendőkkel, 50-t a vizsgán történő jó szerepléssel. Az osztályozás a következőképpen történik: •

61% - 70% elégséges (2)

•

71% - 80% közepes (3)

•

81% -90% jó (4)

•

91% -100% jeles (5)

Annak érdekében, hogy a lehető legjobban fel tudjon készülni arra, mi várható a vizsgán, álljon itt minden feladattípusból egy-egy minta. 1. Mintafeladat Válassza ki az alábbi állítások közül, melyik hamis! A helyes válasz 2 pontot ér. Több válasz megjelölése esetén a helytelen válaszért 2 pont levonás jár. a) Az elsivatagosodás folyamata igen gyakran a mezőgazdasági termelés nem megfelelően megválasztott módjától függ. b) A népszámlálások utáni pótszámlálás arra szolgál, hogy az eltelt időben a születések és halálozások számáról adjon felvilágosítást. c) …. d) …. 1. Mintafeladat megoldása: Hamis a b), mivel a pótszámlálás során az ún. eltűnt személyek lajstromba vétele történik. 2. Mintafeladat Mutassa be 5-6 mondatban a formális és a funkcionális kultúrrégió közötti különbséget, használjon példákat! A helyes válaszért 5 pont kapható. 2. Mintafeladat megoldása Az értékeléskor kulcsszavakat, fogalmakat keresünk a szövegben. Munkája akkor pontos, ha a következő kulcsmeghatározásokból legalább 6 szerepelt a megoldásban: formális kultúrrégió: kultúra alkotó tényező, nem feltétlenül homogén földrajzi terület, nincs éles határa, például eszkimó kultúrrégió; a funkcionális kultúrrégió: alapvetően különbözik az előzőtől, kulturális jegyekben egynemű, valamely társadalmi, politikai, gazdasági funkcióra épül, éles határai vannak, pl. farmok, államok.

7

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

3. Mintafeladat Ismertesse 15-20 mondatban az infrastruktúra fogalmát, rendszereit, az ipar fejlődésére gyakorolt hatását! 3. Mintafeladat megoldása A második mintafeladat értékelésénél már látott módszerrel a kulcsszavakat, meghatározásokat értékeljük. Megoldása akkor jó, ha az alábbi fogalmak közül legalább 10et helyesen használva írta meg esszéjét: ipartelepítő tényező; összetett; közlekedés, járműpark, hírközlés, vízgazdálkodás, energetika; „alépítmény” (latin); termelés, elosztás, fogyasztás folyamata; termelői és szociális infrastruktúra; makro- és mikroökonómiai szinten is hat; nemzetközi, országos, helyi rendszerek; ipar fejlődést megelőző, párhuzamos vagy utólagos típus; drága beruházások; lassan térülnek meg; lassan változó fejlettségi sorrend; ipari park.

A tanulás eszközei és használatuk •

Általános társadalomföldrajz I., Szerk.: Tóth József, 2002., Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs

•

Tantárgyi kalauz (ennek a bevezetőjét olvassa most)

Ajánlott irodalmak: •

Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999.

•

Szirmai Viktória: Globális klímaváltozás és a társadalmi biztonság, Magyar Tudomány – A Magyar Tudományos Akadémia lapja, 2005/7 849.o Interneten: http://www.matud.iif.hu/

•

Czelnai Rudolf: Kellemetlen meglepetések az üvegházban, Természet Világa, 128. évf. 12. sz. 1997. december. Interneten: http://www.kfki.hu/~cheminfo/TermVil/

•

Láng István: Környezetvédelem - fenntartható fejlődés. Mindentudás Egyeteme 2002. nov. 11. Interneten: http://www.mindentudas.hu/lang/20040806lang1.html

Javasoljuk, hogy használjon egy A/4 méretű füzet az önellenőrző feladtok megoldásához.

A tantárgy tanulástámogatása Jelenléti foglalkozás (konzultáció) a gazdaságföldrajz tantárgyból két alkalommal lesz. Az időpontról és helyéről beiratkozáskor értesülhetett. E személyes találkozón alkalma lesz a tananyag feldolgozása közben felmerült vagy egyéb, a tárggyal kapcsolatos dilemmáját megbeszélni tutorával, akinek nevét és elérhetőségét szintén a beiratkozáskor ismertettük Önnel.

Tanulási ütemterv Az igazán eredményes munka feltétele a megfelelő tervezés és időbeosztás. Vizsgálja meg, nyomtassa ki az alábbi táblázatot, és naptárába vezesse be a tervezett teljesítési időpontokat. Javasoljuk, hogy az időpontokhoz a későbbiekben tartsa magát és ne feledje: különösen fontos a beküldendő feladatok határidejének betartása. 8

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A tanulási ütemterv elkészítéséhez az alábbi leckebeosztás nyújt segítséget. lecke lecke címe száma

tanulásra fordítandó idő

típus

1.

A társadalomföldrajz alapfogalmai – A világgazdaság fejlődése

6 óra

feldolgozó

2.

A multipoláris 6 óra világgazdaság napjainkban

feldolgozó

3.

Globalizációs világproblémák

6 óra

feldolgozó

4.

Beküldendő feladat I.

9 óra

beküldendő

5.

Általános iparföldrajz

6 óra

feldolgozó

6.

A mezőgazdaság földrajza, a termelést befolyásoló tényezők

6 óra

feldolgozó

7.

A világ mezőgazdasága

6 óra

feldolgozó

8.

A mezőgazdasági termelés területi típusai és az élelmiszergazdaság jövője

6 óra

feldolgozó

9.

A világ népessége, általános népességföldrajz és feminista földrajz

6 óra

feldolgozó

10.

Etnikai földrajz és kulturális földrajz

6 óra

feldolgozó

11.

Általános vallásföldrajz és egészségföldrajz

6 óra

feldolgozó

12.

Beküldendő feladat II.

9 óra

beküldendő

13.

Általános településföldrajz

6 óra

feldolgozó

14.

Rurális települések földrajza

6 óra

feldolgozó

saját időbeosztásom

Kedves Hallgató! Az eddigi távoktatási képzésben eltöltött két félév tapasztalata, valamint e rövid bevezető remélhetőleg megfelelően ellátta az alapvetően fontos információkkal. Feladata már „csak” annyi, hogy megismerkedjen a gazdaságföldrajz tárggyal, megszeresse, és megtanulja azt. Ne feledje: a leghosszabb út is egy kicsiny lépéssel kezdődik. Tegye meg az első lépést, kezdje el az első leckét. Szívből kívánunk jó munkát Önnek!

9

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

1. lecke A társadalomföldrajz alapfogalmai – A világgazdaság fejlődése Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés Kedves Hallgató! A gazdaság fejlődésének igen fontos földrajzi jellegű kapcsolódásai vannak. A gazdaságföldrajz tárgy tanulmányozásával megismerheti és értelmezheti a területi jellegű tényezőket. Ezek az ismeretek segítséget nyújtanak további tanulmányaihoz, és gazdagítják a világgazdaság működéséről alkotott képét. Az első leckét feldolgozva Ön képes lesz:

• • •

megnevezni a földrajztudomány tárgyát, felvázolni struktúráját; bemutatni a világgazdaság főbb jellegzetességeit; végigkövetni a világgazdaság fejlődését a kezdetektől a II. világháború utánig.

Kezdjük el, tehát közös munkánkat. Az első szakaszban a földrajzzal, mint tudományterülettel ismerkedünk meg. Lapozza fel a tankönyv 17-22. oldalig terjedő szakaszát!

Az olvasást követően ellenőrizheti frissen szerzett ismereteit az alábbi két feladat megoldásával. 1. önellenőrző feladat

Sorolja fel a földrajz három legfontosabb résztudományát! Ha végzett, hasonlítsa össze az Ön megoldását a mienkkel a lecke végén. A következő feladat elvégzéséhez vegye elő a tankönyvet. Lapozza fel a 18. oldalt.

2. önellenőrző feladat

Vizsgálja meg az 1. ábrát és értelmezze 5-6 mondatban! Ellenőrizze a megoldást a lecke végén, majd lépjen tovább.

10

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Olvassa el figyelmesen a könyv 27-33. oldalait!

Amint befejezte, visszatérhet az önellenőrző feladatok sorához. 3. önellenőrző feladat

A világgazdaságra vonatkozó állítások közül kell kiválasztania az igazakat. a) Napjaink világgazdaságára jellemző a sokféleség, a modern és a hagyományos gazdálkodási formák szoros összefüggésben léteznek. b) A világgazdaság kialakulása elsősorban a csúcstechnológiás távközlés és közlekedés kialakulásának köszönhető. c) A világgazdaság tulajdonképpen önálló országok gazdasági rendszerei és gazdálkodó egységei között valósul meg, sajátos világméretű folyamatrendszerben. d) A világgazdaság szerkezetére jellemző centrum-periféria viszony fokozatosan megszűnik és a világgazdaság homogénné válik. e) A centrum-periféria viszonyban a centrum erőfölényét arra használja fel, hogy a periféria erőforrásait a saját céljaira mozgósítsa, és egyenlőtlen kapcsolatokat építsen ki. f) A világpiac, mint az országok és gazdasági szereplők kapcsolatának közege, a világgazdaság egy része. g) A világgazdaság az ún. világrendszer része, mely magába foglalja a gazdaságon kívül az emberiség etnikai, politikai, kulturális, katonai, diplomáciai stb. viszonyait is. Reméljük, hogy sikerült a megoldás – ezt megtudhatja, ha az Ön választását egybeveti a mienkkel a lecke végén. Most térjen vissza a tankönyvhöz. A világgazdaság fejlődésére vonatkozó fejezetrész következik. Olvassa el a 33-57. oldalakat.

Ha befejezte a tankönyv tanulmányozását, itt az ideje az újabb önellenőrzésnek. Jó munkát!

11

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Tegye időrendi sorba a világgazdaság fejlődésére vonatkozó fogalmakat! a) Jellemzővé válik a működőtőke kivitel, melynek hátteret a politikai, katonai és diplomáciai eszközök nyújtottak. b) Megszűnik a világgazdaság egysége, bekövetkezik a modernkor legsúlyosabb túltermelési válsága. c) A mediterrán térségből az atlanti partvidékre tevődik át a kereskedelem súlypontja. d) A protekcionista és szabadpiaci törekvések az elmaradott illetve a fejlett térségek eltérő gazdaságpolitikáját jelölik. e) A transznacionális vállalatok uralják a világ kereskedelmét, kutatási és fejlesztési kiadásainak nagy részét kezükben tartják. f) A centrum országok olcsó ipari termékeikkel megakadályozták a perifériák iparának kialakulását, vagy fejlődését, a gazdaság egypólusúvá vált. g) Az Egyesült Államok domináns szerepet szerzett a világgazdaságban, létrejött az IMF, az IBRD és a GATT. h) Kialakul a tőzsde, amely segít létrehozni az egységes, tőkés típusú világkereskedelmet. i) A világ első felosztása, a tordesillasi egyezmény. Ugye sikerrel vette ezt az akadályt is? Azért pillantson rá a mi megoldásunkra! Köszönjük!

Befejezés Elérkezett az első lecke végére. Reméljük, hogy a bevezető információk felkeltették érdeklődését a tárgy iránt. A következő leckében napjaink világgazdaságával fogunk megismerkedni.

12

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldása helyes, ha a társadalomföldrajzot, a természeti földrajzot és a regionális földrajzot nevezte meg, mert ezek a földrajztudomány résztudományai. 2. megoldása helyes, ha az alábbi fogalmakat használta: I. Preindusztriális (iparosítás előtti) állapot, a társadalom és a természet kapcsolata kiegyensúlyozott; II. Indusztriális szakasz, (iparosítás időszaka) a természet és társadalom kapcsolata erős, kiegyensúlyozatlan, új minőség - a társadalmi-gazdasági tér jön létre; III. Posztindusztriális szakasz, természet és társadalom egymástól elválaszthatatlan. 3. megoldás az a), c), e), f), g) mert: napjaink világgazdasága magában foglalja például a világméretű információs sztrádáktól kezdve a hegyi utakon öszvérekkel bonyolított kereskedelmet is; az országok és gazdasági szereplők egymás közötti kapcsolatai magasabb rendű rendszerbe, világgazdasági folyamatokká transzformálódnak; a fejlettségből adódó előnyét a centrum egyoldalú függőségi viszony kialakítására használja fel; a világpiac szűkebb kategória, mint a világgazdaság, az előbbi az utóbbi része; a világgazdaság szűkebb kategória, mint a világrendszer. A fennmaradó két állítás b), d) hamis, mert a világgazdaság már jóval a távközlés feltalálása előtt, a 15-16. században kialakult; a centrum-periféria kapcsolat ugyan történelmileg változó, de lényegét tekintve folyton újratermelődő viszony. 4. a helyes sorrend: i), c), h), d), f), a), b), g), e) mert a tordesillasi szerződés 1494-ben történt; az „amerikákkal”, az új kontinenssel való kereskedelem fejlődése miatt a 16. században az atlanti partvidék helyzeti előnybe került; a 17. században, Amszterdamban majd Londonban kialakulnak a tőkés magánkereskedelem intézményei, pl. tőzsde; 18-19. században, amikor az ipari tőke érdekeinek szolgálatába állította a kereskedelmi tőkét, kialakult a szabad versenyen alapuló kapitalizmus, akkor az iparilag elmaradottabb államok hátrányba kerültek és védeni kényszerültek gazdaságukat; a 19. század második felére alakul ki világszinten az a szisztéma, hogy a periféria országok munkaerővel, nyersanyaggal, élelmiszerekkel látták el a centrum országokat; míg a centrumországok ipara olcsó termékekkel árasztotta el a perifériákat, tönkre téve az ott lévő, elmaradottabb, ezért drágábban termelő ipart; a 19. század utolsó harmadától előtérbe kerül a működőtőke kivitel és a II. világháborúig a világgazdaság lényegi elemét jelenti; 1918-ban létrejön és fokozatosan megerősödik a Szovjetunió. Ezzel egy új gazdasági modell jelenik meg, majd (az előbbivel nem szoros összefüggésben) 1929-33-ban lezajlik a nagy világgazdasági válság; 1938-45 között a II. világháború idején az USA területét nem érintette jelentős háborús pusztítás, míg gazdasága és tartalékai jelentősen bővültek; napjainkban a transznacionális vállalatok bonyolítják le a működőtőke-kivitel kb. 80%-át, míg csak a cégeken belüli kereskedelem kiadja a világkereskedelem 25%-át.

13

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

2. lecke A multipoláris világgazdaság napjainkban Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés Kedves Hallgató! Sikerrel teljesítette az első témakör követelményeit, hasonló feladatokra számíthat a következőkben. Bízunk benne, hogy eredményesen elvégzi majd az alábbi teendőket is. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • •

bemutatni napjaink világgazdaságának szerkezetét; ismertetni a világgazdaságban zajló tőkemozgások jellemzőit; jellemezni a centrum-periféria viszony új megjelenési formáját a világgazdaságban.

Az előző leckénél alkalmazott módszerrel haladunk most is: először ismerkedjen meg a tudnivalókkal. Olvassa el a tankönyv 57-68. oldalig tartó szakaszát!

Ezt követően rendszerezze ismereteit. Ebben segít a következő három feladat megoldása. 1. önellenőrző feladat

Nevezze meg a II. világháború utáni világ gazdaságának négy pólusát! Ez a feladat talán nem volt olyan nagyon nehéz. Azért a biztonság kedvéért nézze meg a mi felsorolásunkat a lecke végén. A második tennivalójához már nem egy ilyen távoli időszakot kell felidéznie. 2. önellenőrző feladat

Mikor és miért alakult ki a három pólusú világgazdaság? Válaszoljon egy-két mondatban. Ha összehasonlította az Ön megoldását a mienkkel (tudja: a lecke végén!), akkor most a közelmúlt eseményeire vonatkozó feladat vár Önre.

14

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az alábbi párok az 1990-es évek végének három világgazdasági akciócentrumát jelölik. Nevezze meg, hogy az egymással való kereskedelmük során melyikük részesedik aktívummal (tehát az export értékesebb, mint az import)? a) Japán, Európai Unió b) Japán, Egyesült Államok c) Egyesült Államok, Európai Unió Gratulálhatunk? Válaszai megegyeztek a mienkkel? Most térjen vissza a tankönyvhöz! Lapozza fel a 68-76. oldalakat.

Olvasás után ellenőrizheti tudását az alábbi feladatok megoldásával. Kezdjük a nemzetközi tőkemozgásokkal! 4. önellenőrző feladat

Nevezze meg a nemzetközi tőkemozgások két fajtáját! 5. önellenőrző feladat

Fogalmazza meg egy mondatban a nemzetközi működőtőke áramlás célját! Leírta? Akkor most keresse meg a mi megoldásunkat a lecke végén, és ha a kettő egyezik, folytassa ismereteinek elmélyítését az alapvető kifejezések tisztázásával. 6. önellenőrző feladat

Egészítse ki a következő mondatokat! a) A .......... külföldi tőkebefektetések a kereskedelem, a javak és a szolgáltatások szabad áramlását akadályozó tényezők megkerülést célozzák. b) A .......... típusú tőkekivitel a fejletlen országokba irányulva többek között növeli azoknak exportkapacitását is. Ön is ugyanazokat a kifejezéseket használta, mint mi, a lecke végén?

15

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az alábbi tőkekihelyezések egyike a) kereskedelem-helyettesítő, a másik a b) kereskedelem-teremtő beruházás. Döntse el, hogy melyik melyik? 1. 1960-as évek, USA Európába irányuló tőkekivitele; 2. 1960-as évek, Japán Délkelet-Ázsiába irányuló tőkekivitele. A megoldás ellenőrzése után következzen még egy feladat. 8. önellenőrző feladat

Az alábbi állítások a működőtőke áramlás 1970-től napjainkig tartó fejlődésére vonatkoznak. Válassza ki belőle azt, amelyik nem igaz! a) Az adott időszakban egyenletesen és gyorsan növekedett a működőtőke-kivitel; b) 1999-ben az USA és az Európai Unió egyaránt kb. 33-33%-kal részesedett a működőtőke kivitelből világszinten; c) A fejlett országok egymás között elsősorban kereskedelem-teremtő befektetéseket hajtanak végre; d) Napjaink működőtőke beruházásainak 80%-t a transznacionális vállalatok bonyolítják le. Egyetlen betűt kellett kiválasztania. Reméljük, hogy helyesen döntött, ezt ellenőrizheti a lecke végén. Ismét vegye kezébe a tankönyvet. Figyelmesen olvassa el a 76-82. oldalig terjedő anyagrészt!

Már csak a lecke utolsó feladatát kell megoldania. 9. önellenőrző feladat

Magyarázza meg két-három mondatban, mit jelent az az állítás, hogy a 20. század centrum-periféria viszonyában a periféria országok gazdasági tevékenységi szerkezete fordított, mint a centrumé. Nézze meg a megoldást! Ugye, hogy minden világos?

Befejezés Sok feladatot oldott meg, és reméljük, hogy mindegyik ellenőrzése után elégedett volt a teljesítményével. A következő leckében a harmadik témakör következik, ez a globalizációval és annak problémáival foglalkozik.

16

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldása helyes, ha az USA-t, Európát, Japánt és az újonnan iparosodott országokat, valamint a Szovjetuniót és KGST-t sorolta fel, mert ezek alkotják a II. világháború utáni világ gazdaságának négy pólusát. 2. megoldása pontos, ha válaszában a Szovjetunió és csatlósainak összeomlása, valamint 1989-91 közötti dátum szerepelt, mert a térség gazdasági összeomlása után a többpólusú világ Triáddá, három növekedési gócot magába foglaló rendszerré alakult. 3. megoldása helyes, ha a) Japánt választotta; b) Japánt választotta; c) egyiket sem választotta, mert Japánnak van az Európai Unióval szemben aktívuma, bár folyamatosan csökkenő mértékben; az Egyesült Államokban évi több tíz milliárd dolláros hiány mutatkozik ebben a relációban; a 90-es évek közepétől kezdve kiegyensúlyozott a kölcsönös kereskedelem. 4. megoldása pontos, ha a nemzetközi pénzpiacon lezajló tranzakciókat (például hitelek, értékpapírok, spekulációs forró pénzek stb.) válaszolta, valamint a külföldi működőtőke mozgásokat, mert ezek jelölik a nemzetközi tőkemozgások két fajtáját. 5. megoldása pontos, ha az alábbi kulcskifejezéseket használta: a működőtőke-kivitel célja; ország vagy vállalat tőkéjének hazai körülményeknél hatékonyabb felhasználása; versenyképesebb felhasználása. 6. megoldása helyes, ha az a) mondatot a kereskedelem-helyettesítő kifejezéssel, a b) mondatot a kereskedelem-teremtő kifejezéssel egészítette ki, mert a kereskedelem-helyettesítő külföldi tőkebefektetések a kereskedelem, a javak és a szolgáltatások szabad áramlását akadályozó tényezők megkerülést célozzák; a kereskedelem-teremtő típusú tőkekivitel a fejletlen országokba irányulva többek között növeli azoknak exportkapacitását is. 7. megoldás a) - A, b) - B, mert 1960-as évek, az USA Európába irányuló tőkekivitele, ugyanis ebben az időszakban (is) azért figyelhető meg ez a folyamat, hogy az európai védővámokat és más akadályozó tényezőket az amerikai cégek kiküszöböljék. 1960-as évek, Japán Délkelet-Ázsiába irányuló tőkekivitele, mivel ebben az időszakban Japán jelentős befektetéseket eszközölt a térségben, amellyel bár jelentős fejlődésen nem megy keresztül a befogadó ország, a termelés és kereskedelem volumene növekszik. 8. megoldás a c) mert a fejlett országok egymás között elsősorban kereskedelem-helyettesítő befektetéseket hajtanak végre, vállalati fúziók, felvásárlások formájában. 9. megoldása helyes, ha leírásában az alábbi kulcskifejezések szerepelnek: A centrum országokban: jelentősebb a tercier szektor (bank, pénzügy); a kvaterner szektor (az információ gazdaság); iparuk hatékony, képzett munkaerővel. A periférián: a centrumból kitelepített termelés; kevésbé hatékony; környezetszennyező; a fejlődést kevésbé segíti.

17

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

3. lecke Globalizációs világproblémák Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés Kedves Hallgató! Korunk gyakran használt fogalma a globalizáció. A továbbiakban e fogalom értelmezését, területi és időbeli kapcsolódásait, a világ globalizációs problémáit tanulmányozhatja. Olvassa figyelmesen a fejezetet, mivel a negyedik lecke feladata egy beküldendő munka elkészítése lesz, amely ezen harmadik leckéhez kapcsolódik. E lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• •

értelmezni a globalizációt, annak kialakulását és megnevezni a legfontosabb globális problémákat; ismertetni a világ új szemléletű modelljeit, a fenntartható fejlődés problémáját, trendeket.

Értelmezze először a globalitás problémáját! Olvassa el a könyvben a 85-98. oldalig terjedő szakaszt.

Ha végzett az ismeretek elsajátításával, akkor most 3 feladat megoldását javasoljuk. 1. önellenőrző feladat

Fogalmazza meg egy-egy mondatban a globalitás fogalmát! a) időbeli nézőpontból, b) területi aspektusból, c) ágazati szempontból. Vesse egybe az Ön megfogalmazását a mienkkel. Amennyiben megoldása egyezett, folytassa a következő feladattal. 2. önellenőrző feladat

Soroljon fel legalább hét jellemzőt a globális világproblémák kialakulásának történetéből az ipari forradalomtól napjainkig! Esetleg többet is felsorolt? Vessen egy pillantást a mi listánkra a lecke végén!

18

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Nevezzen meg legalább öt globális problémát! Amikor végzett a feladattal, tekintse át azokat a válaszokat, amelyeket mi tartunk helyesnek. Reméljük, hogy jobbára gond nélkül sikerült Önnek is helyes választ adnia. Most térjen vissza a könyvhöz. Lapozza fel a 98-124. oldalakat!

Olvasás után ismét ellenőrizheti az elsajátított ismereteket, ha elvégzi a következő feladatokat. 4. önellenőrző feladat

Az alábbi meghatározások többsége a Riói Konferencia elveit tartalmazza. Válassza ki azt, amelyik nem arra vonatkozik! a) A fenntartható fejlődés középpontjában a gazdasági növekedés folyamatos biztosítása áll. b) A ma élők és a jövendő nemzedékek érdekeit össze kell hangolni. c) Nemcsak a jövő nemzedék, hanem a ma tragikus szegénységben élők életszínvonalát is javítani kell. d) Az egyes államok politikájának törekednie kell arra, hogy a fogyasztás és a népesedés fenntartható keretek között működjön. Ugyanaz a meghatározás “lógott ki” Önnek is a 4 közül? Ellenőrizte megoldások között? Már csak a lecke az utolsó feladatának elvégzésére kérjük! 5. önellenőrző feladat

Ismertesse 2-3 mondatban, miért jelent feloldhatatlan ellentmondást, ha a fejlődés fogalma alatt a gazdasági növekedést értjük! Hasonlított a megfogalmazása a mienkre a lecke végén?

Befejezés A következő tennivalója nem új ismeretek megszerzése lesz, hanem az első beküldendő feladat elkészítése. Mielőtt hozzálátna, azt javasoljuk, hogy rendszerezze megszerzett tudását. Dolgozatának elkészítéséhez támpontokat a következő leckében talál. Hasznos összegzést, majd pedig jó munkát kívánunk!

19

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldása helyes, ha leírásának lényege: a) a fogalom és problémakör vizsgálata az 1960-as évektől kezdődött, a minőségileg új szakasz pedig a 90-es évek elejétől figyelhető meg; b) a globális problémák sajátossága az, hogy hatásuk a Föld minden pontján érezhető, még akkor is, ha egy adott területen az adott probléma nem áll fönn; c) egy ágazati probléma pl. demográfiai robbanás, nem marad ágazati keretben, hanem általános, globális problémává válik, az élelmezés, az egészségügy, az oktatás, termelési kultúrák stb. ágazatainak területén is. 2. megoldása akkor jó, ha felsorolásában az alábbiak, vagy ezek közül legalább 7 szerepelt: az ipari forradalom alapvető változást hozott a természet és az ember kapcsolatában; a folyamatos növekedés létkérdés; a természet az ember alá rendelt környezetté vált, áru, erőforrás; a tudomány a természet átalakítására törekszik; a munka is áruvá vált; az emberből munkaerő és fogyasztó lett; a hagyományos közösségek felbomlanak, az ember kiszolgáltatott, manipulálhatóbb lett; a tömegek gondolkodásának központjában a fogyasztás, az utazás és az információ áll. 3. megoldása akkor pontos, ha az alábbiak közül sorolt fel legalább 5-öt: népességrobbanás; erdőpusztulás; elsivatagosodás; egy főre jutó termőföld mennyiségének csökkenése; fajok sokaságának kihalása, a stabilitást adó biológiai sokféleség csökkenése; ivóvíz hiány; áradások; tengeráramlások megváltozásának veszélye; növekvő energia igény; társadalmi deviancia; nyersanyagproblémák; katonai ügyek; eladósodás problémái; kelet-nyugat és észak-dél dichotómia. 4. megoldás az a), mert a fenntarthatóság nem a gazdaság növekedésének fenntartását jelenti, hanem az emberek jó minőségű életkörülményeinek hosszú távú biztosítását. A gazdaságban inkább a fejlődésre, tehát a minőségi javulásra van szükség az előbbi cél érdekében. 5. megoldása akkor jó, ha megállapította, hogy véges rendszeren belül (Föld) nem lehet végtelen növekedést produkálni, a folyamatos növekedés és a fenntarthatóság egymást kizáró fogalmak.

20

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

4. lecke Beküldendő feladat I. Tanulási idő: 9 óra

Bevezetés Kedves Hallgató! A beküldendő feladat elkészítésével és annak tudományos értékű megfogalmazásával új minőséget fog létrehozni. Bízunk benne, hogy izgalmas és sikerélményben gazdag lesz a lecke feldolgozása. A munkával korunk kiemelkedő problémájára, és annak az egész emberiség számára fontos összefüggéseire világít rá az addig tanult tankönyvi anyag felhasználásával, valamint önálló kutatómunka alkalmazásával. Írjon esszé jellegű dolgozatot!

A címe: A fenntartható fejlődés és a globális környezet A lehető legeredményesebb munka érdekében tanulmányozza át ismételten a tankönyv 3.1.6. fejezetét, a megadott ajánlott irodalmat, valamint látogasson el a Szolnoki Főiskola könyvtárába és a tanultakat felhasználva végezzen kutatómunkát. Ajánlott források: •

Szirmai Viktória: Globális klímaváltozás és a társadalmi biztonság Magyar Tudomány – A Magyar Tudományos Akadémia lapja, 2005/7 849.o Interneten: http://www.matud.iif.hu/

•

Czelnai Rudolf: Kellemetlen meglepetések az üvegházban, Természet Világa, 128. évf. 12. sz. 1997. december. Interneten: http://www.kfki.hu/~cheminfo/TermVil/

•

Láng István: Környezetvédelem - fenntartható fejlődés. Mindentudás Egyeteme 2002. nov. 11. Interneten: http://www.mindentudas.hu/lang/20040806lang1.html

A munkához egyéb források, tudományos folyóiratok, szakkönyvek is felhasználhatóak. Ezúton is szeretnénk felhívni figyelmét, hogy lehetőleg kerülje a napilapok, hetilapok, illetve szerző és megjelenés nélküli dokumentumok használatát. A teljes terjedelemnek kevesebb, mint 25%-a lehet a tankönyvből átvett alapozó információ. A dolgozatot úgy érdemes felépítenie, hogy három, egymástól jól elkülöníthető részből álljon. A bevezetőben ismertesse a munkája témáját, célját, a vizsgált problémakör jelentőségét.

21

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A kidolgozás során sorakoztassa fel a választott témával összefüggő, már elsajátított (elsősorban gazdaságföldrajzi) ismereteit, a témával összefüggésben elolvasott és megértett forrásokat, azok tartalmi lényegét és vélt vagy valós összefüggéseit, végül ismertesse saját véleményét, meglátásait, tapasztalatait. Az összegző részben röviden foglalja össze témája lényegét, következtetéseit. A szövegben mindig jelölje a hírek, cikkek, vélemények forrását! Kérjük, hogy munkáját Word dokumentumban készítse el (stílus: Normál, betűtípus: Times New Roman, betűméret: 12-es), legalább kettő, legfeljebb négy oldal terjedelemben, majd az elmentett fájlt e-mailen küldje el képzésszervező tutorának. A feladat eredményéről összegző véleményt a kézhezvételtől számított öt munkanapon belül kap. Jó munkát kívánunk!

Befejezés Dolgozata megírása után rövid pihenőt javaslunk, majd pedig azt, hogy hangolódjon rá a továbblépésre: foglalkozzon az útmutató által jelzett következő lecke anyagával.

22

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

5. lecke Általános iparföldrajz Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés Ön már túl van az első három alapozó leckén, amelyben a világgazdaság általános sajátosságaival ismerkedtünk meg, és teljesítette az első beküldendő feladat elvárásait. Most ismét egy feldolgozó lecke következik, amelyben a gazdaság egyik lényeges szektoráról az ipar földrajzi összefüggéseiről lesz szó. Ha a leckét és a hozzá tartozó feladatokat sikerrel teljesíti, úgy Ön képes lesz:

• • •

bemutatni az ipar földrajzának alapjait; megnevezni az ipar fejlődésére ható természeti tényezőket; felsorolni és jellemezni a társadalmi-gazdasági ipartelepítő tényezőket.

Először a témakör fogalmaival ismerkedhet meg. Olvassa el tankönyv 127-133. oldalig terjedő szakaszát!

Miután végzett, figyelmesen oldja meg az alábbi két feladatot! 1. önellenőrző feladat

Az alábbi két, hiányos mondat az ipar fogalmának meghatározása. Egészítse ki a hiányzó részeket a megadott szavakkal, fogalmakkal! Az ipar (szekunder szektor) a(z) 1) .......... egyik alapvető ága, amely kitermeli és feldolgozza a természetben található, az 2) .......... kielégítésesére alkalmassá tehető javakat, feldolgozza a(z) 3) .......... termékeket. Átalakítja a munka tárgyának fizikai (pl. 4) .......... és 5) .......... ), kémiai (pl. 6) .......... ), illetve mechanikai tulajdonságait (pl. 7) .......... ). Használja ezeket a részleteket: a) energetikai ipar, b) mezőgazdasági, c) vegyipar, d) emberi szükséglet, e) anyagi termelés, f) textilruházati ipar, g) cipőipar Reméljük, hogy nem találta túlságosan nehéznek. Amennyiben helyes volt a megoldása (ezt könnyen ellenőrizhette a lecke végén), tisztában van a lecke alapvető fogalmának meghatározásával. Lépjen tovább!

23

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Vizsgálja meg a sorszámokkal ellátott mondatokat és az alább felsorolt állítások közül rendeljen melléjük egyet! a) A mondat mindkét állítása igaz, a mondatrészek között van kapcsolat; b) A mondat mindkét állítása igaz, de nincs összefüggés köztük; c) A mondat mindkét fele igaz, de az állítás ilyen módon hamis; d) A mondat mindkét fele hamis.

1. Az ipar mikroszintű koncentrációján az ipar területi koncentrációját értjük és leggyakrabban a lekötött eszközök amortizációval csökkentett értékével mérhetjük. 2. Az ipar üzemi koncentrációját jellemezhetnénk az előállított termék bruttó értékével is, azonban ez torzítana, mert tartalmazná az alapanyag átvitt régi értékét is. 3. A világgazdaságban megfigyelhető verseny miatt az ipari üzemek koncentrációja zajlik le, de világviszonylatban alacsonyan marad a koncentráció számos élelmiszeripari ágazatban.

Most is elégedett a válaszaival? Akkor remekül halad! Vegye ismét kézbe tankönyvét. Lapozza fel a 133-163. oldalakat!

Ha végzett az ismeretszerzéssel, akkor itt az ideje az újabb feladatok megoldásának. 3. önellenőrző feladat

Kedves Hallgató! Ön már tudja, hogy az ipartelepítés feltételeit az adott terület természeti és társadalmi-gazdasági tényezői együttesen határozzák meg. Soroljon fel legalább három természeti tényezőt, amely egy ipari üzem alapításakor kiemelkedően fontos lehet! Nézze meg a mi javaslatainkat is a lecke végén. Amennyiben azok közül választott, jól döntött! 4. önellenőrző feladat

Soroljon fel legalább hat társadalmi-gazdasági faktort, amelyek az ipartelepítésre hatással vannak! Reméljük, hogy ismét sikerült helyes választ adnia. Ellenőrizte a lecke végén?Ugye még nem fáradt el nagyon?

24

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az alábbi állítások az egyik legfontosabb telepítő tényezőre a tőkére vonatkoznak. Válassza ki közülük a hamisat! a) Külföldi közvetlen tőkeberuházás alatt azon befektetéseket értjük, amely 10% fölötti részesedés szerzésével tartós érdekeltséget és döntéshozatali hatalmat biztosít egy másik ország valamely vállalkozásában vagy gazdasági egységében. b) Nem minősül külföldi működőtőke beruházásnak, ha csak egy termelőüzem költözik másik országba, hiszen jelentős pénzmozgás nem történt. c) Külföldi működőtőke beruházásnak számít az is, ha a termelő vállalatot azért vásárolják fel, hogy a termelést leállítva a külföldi vásárló piacot szerezzen. d) A külföldi működőtőke-áramlás szorosan összefügg az egy főre jutó GDP mértékével. Miután eldöntötte, mely állítások igazak, könnyen megtalálhatta a hamisat. Ellenőrizze, hogy mi is ugyanarra gondoltunk-e. Már csak a befejező feladat megoldása vár Önre. 6. önellenőrző feladat

Ismertesse négy-öt mondatban, mit takar az ipari park elnevezés, és ennek fényében hogyan függ össze az ipartelepítési hajlandóság és az infrastrukturális ellátottság! A legfontosabb meghatározásokat a lecke végén találja. Reméljük, hogy gratulálhatunk!

Befejezés Minden bizonnyal sikeresen teljesítette a lecke követelményeit. Ha igen, lépjen tovább a következő, hatodik leckére, amelyben a mezőgazdaság földrajzának alapfogalmaival fogunk megismerkedni.

25

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1. - e); 2. - d). - b); 4. - f); 5. - g); 7. - a), mert Az ipar (szekunder szektor) az anyagi termelés egyik alapvető ága, amely kitermeli és feldolgozza a természetben található, az emberi szükséglet kielégítésesére alkalmassá tehető javakat, feldolgozza a mezőgazdasági termékeket. Átalakítja a munka tárgyának fizikai (pl. textilruházati ipar és cipőipar), kémiai (pl. vegyipar), illetve mechanikai tulajdonságait (pl. energetikai ipar). 2. megoldás: 1. - d); 2 - a); 3 - b), mert A makroszintű koncentráció az ipari munkahelyek üzemi vagy vállalati sűrűsödését jelenti, mérésére pedig a leggyakrabban a foglalkoztatottak számát használják. Valóban, ígéretes mérőszám volna az előállított áru értékének mérése, azonban az ipari feldolgozás során az új termék, pl. egy cipő, a már feldolgozott alapanyagba (pl. cserzett, színezett bőr) foglalt értéket is tartalmazza. Mindkét állítás igaz, de igazán erős összefüggés a két gondolat között nincsen, hiszen az élelmiszeripar bizonyos szegmensei pl. sütőipar a gyorsan romló termékei miatt a fogyasztókhoz közel kell, hogy települjön. 3. megoldása akkor helyes, ha az alábbi fogalmak közül használt hármat: ásványkincsek, energiahordozók, éghajlat, időjárás, víz, felszíni tagoltság, az altalaj geológiai stabilitása. 4. megoldása pontos, ha az alábbi fogalmak közül használt hatot: munkaerő, fogyasztópiac, nyersanyag, szállítás, kooperáció, helyi preferenciák és korlátozások, tőke, infrastruktúra. 5. megoldás a b), mert működőtőke beruházásnak minősül a dologi formában történő beruházás is. 6. megoldása akkor helyes, ha leírásában az alábbi meghatározásokat használta: 20-200 hektáros terület; infrastrukturális szempontból kiépített; az infrastruktúra fontos az ipartelepítés szempontjából; a vállalkozások beindítását olcsóbbá teszi (nem a vállalkozás, hanem a közösség építi az infrastruktúrát).

26

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

6. lecke A mezőgazdaság földrajza, a termelést befolyásoló tényezők Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés Kedves Hallgató! Az elkövetkezendő leckékben a mezőgazdaság területi összefüggéseivel ismerkedhet meg. Az ágazat rendkívül fontos, hiszen életünk egyik alapvető feltétele az élelmiszer megtermelése, s ez minden esetben valamilyen módon a mezőgazdasághoz kapcsolódik. Most a mezőgazdaságra ható természeti és társadalmi-gazdasági tényezőket ismertetése következik. A lecke feldolgozásával Ön képes lesz:

• • •

ismertetni a mezőgazdasági termelés jelentőségét; bemutatni a mezőgazdaságra ható természeti tényezőket; jellemezni a mezőgazdaságra ható társadalmi-gazdasági tényezőket.

Kezdjük az ismerkedést a mezőgazdasággal, mint a legrégibb gazdasági tevékenységgel. Olvassa el a tankönyv 167. és 175. oldal közötti részét.

Most a már megszokott módon egy olyan feladat következik, amellyel elmélyítheti tudását.

27

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki a hiányos mondatokat a megadott szavak egyikével! a) A mezőgazdaság szerepe a foglalkoztatásban és a jövedelemtermelésben – a többi ágazathoz képest – .......... (1. egyre növekszik; 2. egyre csökken; 3. stagnál). b) A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának .......... (4. stagnálásával; 5. csökkenése mellett; 6. növekedése miatt) megmarad a(z) .......... (7. lemaradása; 8. fontossága; 9. elhanyagolható volta) a posztindusztriális korszakban is. c) Komoly jelentősége volt a(z) .......... (10. afrikai gyarmatokról; 11. amerikai kontinensről; 12. Belső Ázsiából származó burgonyának és kukoricának) a 17. századtól kezdve, mivel .......... (13. könnyebb volt feldolgozni; 14. ízletesebb volt; 15. hatékonyabban lehetett termelni) ezért nagyobb népszaporulatot tudott ellátni a mezőgazdaság. d) Újabb jelentős fordulópontot hozott a 19. század, amikor a(z) .......... (16. tőkekivitel növekedése; 17. új termőföldek feltörése; 18. iparosítás) miatt megnövekedett jövedelmeket drágább állati eredetű termékek, zöldségfélék vásárlására és termelésére fordították, a csökkenő mezőgazdasági lakosság miatt a mezőgazdasági termelést .......... (19. szanálni; 20. gépesíteni; 21. gyarmatokra kitelepíteni) kellett. Nagyon bonyolultnak tűnhetett első pillantásra, de ugye nem is olt annyira nehéz? E rövid, bevezető szakasz és sikeres önellenőrzése után térjen át a következő passzusra, melyben hasonlóan az előző lecke ipartelepítő tényezőihez, a mezőgazdasági termelést befolyásoló faktorokról szerezhet információt. Lapozza fel a tankönyvben a 175-194. oldalakat.

Az olvasás befejeztével ismét feladatok megoldását javasoljuk. 2. önellenőrző feladat

A világban a mezőgazdaság által művelhető terület egyes térségekben növelhető, máshol csökkenteni kell. Magyarázza meg ezt a látszólagos ellentmondást 5-6 mondatban! A lecke végén – megoldásként – kulcsszavakat talál. Ha Ön ugyanazokat használta, mint mi, akkor lépjen tovább: már csak az utolsó feladat vár Önre.

28

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódnak az alább felsorolt fogalmak. Határozza meg őket! Esetenként szüksége lehet régebbi ismereteinek felidézésére is! a) domborzat b) éghajlat c) talaj d) technikai színvonal e) termelékenységet növelő eszközök f) mezőgazdasági népesség g) tulajdonviszonyok Talán most sokat kellett jegyzetelnie, de higgye el: megérte!

Befejezés Sikerrel túljutott a 6. leckén is! Kérjük, hogy haladjon tovább a következő témakörre, melyben a Földfelszín övezetességének és a mezőgazdaságának összefüggéseiről lesz szó.

29

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: a) - 2.; b) - 5., 8.; c) - 11., 15.; d) - 18., 20., mert a mondatok helyesen a következők: a) A mezőgazdaság szerepe a foglalkoztatásban és a jövedelemtermelésben – a többi ágazathoz képest – egyre csökken. b) A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenése mellett megmarad a fontossága a posztindusztriális korszakban is. Ugyanis minden ország igyekszik stratégiailag biztonságos élelmiszer ellátásra törekedni, ezzel csökkentve a világgazdasági függőségét. c) Komoly jelentősége volt az amerikai kontinensről származó burgonyának és kukoricának a 17. századtól kezdve, mivel hatékonyabban lehetett termelni; ezért nagyobb népszaporulatot tudott ellátni a mezőgazdaság. Az említett növények ugyanis az új kontinensről származnak, és azonos területen nagyobb és táplálóbb termést hoznak, mint az előtte termelt termények. d) Újabb jelentős fordulópontot hozott a 19. század, amikor az iparosítás miatt megnövekedett jövedelmeket drágább állati eredetű termékek, zöldségfélék vásárlására és termelésére fordították, a csökkenő mezőgazdasági lakosság miatt a mezőgazdasági termelést gépesíteni kellett. Mivel a 19. század az ipari forradalom és megnövekedett jövedelmek időszaka, az ipar felszívta a vidéki munkaerőt is, ezért a kétkezi dolgozókat gépekkel kellett helyettesíteni. 2. megoldása helyes, ha az alábbi kifejezéseket használta: gazdálkodási tér; modern mezőgazdasági ismeretek; demográfiai növekedés; erdőirtás; földtartalékok; egyenlőtlen eloszlás; talajerózió; elsivatagosodás – rossz gazdálkodás; öntözött területek csökkenése; elmocsarasodás, szikesedés. 3. megoldása pontos, ha meghatározásaiban az alábbi kulcskifejezéseket használta: a) függőleges tagoltság mértéke, a lejtők meredeksége és kitettsége, tengerszint feletti magasság; b) az időjárás évszakos jellegű változása, évről-évre főbb jegyeiben ismétlődik, az adott területre jellemző; c) termőföld, a földkéreg legfelsőbb rétege, növénytermesztésre alkalmas, szerves anyag tartalom; d) összefüggés a felhasznált termelési eszközök minősége és használatuk módszere között; e) a föld termőképességének mesterséges növelése, öntözés, talajerő utánpótlás; f) a gazdaság szereplői, növénytermesztés, állattartás; g) a termőterület birtoklásának és haszonélvezetének változatai, földközösség, szövetkezeti gazdálkodás.

30

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

7. lecke A világ mezőgazdasága Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés A mezőgazdaság földrajzi alapjainak elsajátítása során szükséges megismerni a Föld éghajlatának zonalitására épülő termelési övezeteket. A helyi természeti körülmények bár egyre kisebb mértékben, de még mindig erősen meghatározzák a gazdasági tevékenységeket; a múltban pedig esetenként döntő tényezőként funkcionáltak. A mezőgazdasági övezetességről lesz tehát szó a következőkben. Jó munkát kívánunk! A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • •

ismertetni a mezőgazdasági termelés sajátosságait az egyenlítői, a szavanna, és a trópusi sivatagi övekben; jellemezni a termelést a monszun-, a szubtrópusi- és a mediterrán területeken; bemutatni a termelést a mérsékelt övben, a boreális és a szubpoláris éghajlatokon, valamint az azonális területeken.

Kezdjük a tanulást a mezőgazdasági termelés zonális elrendeződésében fő szerepet játszó tényezők megismerésével. Olvassa el a tankönyvben a 194-207. oldalakat!

Amikor végzett, mint azt bizonyára már tudja, következő teendőként ellenőrizze tudását. Három feladat megoldására bíztatjuk! 1. önellenőrző feladat

Fogalmazza meg egy-két mondatban, mit értünk a mezőgazdasági termelés zonalitásán! Reméljük, hogy ez nem okozott Önnek gondot! A mi megoldásunkat a lecke végén olvashatja. 2. önellenőrző feladat

Sorolja fel, mely éghajlati övekről olvasott az adott tankönyvi részben! Ugye ez a memóriapróba is sikerült? A harmadik feladat már egy kicsit bonyolultabb lesz.

31

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az alábbiakban az egyes éghajlati övek és jellemző termékeik csoportosítását kell elvégeznie: rendelje a számozott klímaövekhez a termékek betűjelét! 1. Egyenlítői övezet

a) kávé

2. Szavannaövezet

b) dohány

3. Trópusi sivatagok

c) datolya

4. Monszun területek

d) banán

5. Szubtrópusi területek

e) gyapot

6. Mediterrán területek

f) tea g) kakaó h) kemény (“makaróni”-) búza i) cukornád j) mahagóni k) hernyóselyem l) olajos növények m) rizs n) dromedár, száraztűrő juh o) szarvasmarha, juh külterjes tartása

Micsoda választék! Reméljük, hogy sikeresen elhelyezte mezőgazdasági terményeket, illetve jellemző tenyészállataikat a nekik megfelelő éghajlaton. Azért vessen egy pillantást a mi megoldásunkra a lecke végén. Köszönjük! Most ismét a tankönyvben kell elmélyülnie. Olvassa el a 207-216. oldalakig tartó “hűvösebb” szakaszt.

Ezután három feladat megoldása vár Önre. 4. önellenőrző feladat

Sorolja fel, mely éghajlati övekkel találkozott ebben a tananyagrészben! Ahol szükséges, az alrendszereket is említse meg! Erre a feladatra épül a következő, ezért javasoljuk, hogy mielőtt továbbhalad, vesse egybe az Ön megoldását a miénkkel! Egyezett?

32

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Magyarázza meg egy-egy mondatban, mi jellemzi a 4. feladat megoldásában felsorolt rendszereket és alrendszereket! Ugye nem tévedett? Ellenőrizte? Akkor az utolsó próbatétel van hátra. 6. önellenőrző feladat

Egészítse ki az alábbi mondatokat a megadott fogalmakkal! a) Az óceáni éghajlatú területek általában kedvező feltételeket nyújtanak a(z) .......... számára;

1. szarvasmarha-tenyésztés

b) Száraz, kontinentális területeken a(z) .......... jellemző;

3. extenzív állattenyésztés

c) A szubpoláris övezetben a nomád .......... a leggyakoribb gazdálkodási forma;

4. földművelés

2. rénszarvas tenyésztés

d) Az európai azonális hegyvidéki területeken kb. 13001400 m magasságig végezhető .......... , fölötte erre nincsen lehetőség. Ugye, ez se volt nagyon fárasztó? Azért ellenőrzésképpen nézze meg a mi mondatainkat! Köszönjük!

Befejezés Kedves Hallgató! A 7. lecke tennivalóinak befejezésével elérkeztünk a szemeszter feléhez, és reméljük, hogy ez a tény némi biztatást ad a hátralévő feladatok elvégzéséhez. A következő leckében még maradunk a mezőgazdaságnál, a termelés néhány jellegzetes típusáról lesz szó. További jó munkát kívánunk!

Megoldások 1. megoldása helyes, ha az alábbi meghatározásokból használt legalább hármat: éghajlat, klíma, klímatípusok, jellemző növények, állatok, természeti környezet, alkalmazkodás. 2. megoldása akkor pontos, ha felsorolásában az alábbiak szerepelnek: egyenlítői övezet, szavannaövezet, trópusi sivatagok, monszunterületek, szubtrópusi területek, mediterrán területek.

33

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

3. megoldás: 1. - d), g), j); 2. - a), e), i); 3. - c), n); 4. - m); 5) - b), f), k), o); 6) h), l), mert az egyenlítői övezetben jellemző termény a banán, a kakaó és az értékes keményfák pl. mahagóni; a szavannák övében gyakoriak a kávé, cukornád és gyapot ültetvények; a trópusi sivatagi öv oázisaiban termelik az egyik legősibb kultúrnövényt a datolyát, kultúrállatai között a teve és az igénytelenebb juh fajták találhatóak; a monszunterületeken találhatóak a Földön legtöbb embert élelmiszerrel ellátó rizsföldek; a szubtrópusi területeken találhatók a híres kávé, tea és ősi selyemhernyó termelés területei; főként Dél-Amerikában jellemző, hogy nagy tömegben tartanak állatokat extenzív körülmények között; a mediterráneumban termelhető búza kenyérsütésre kevéssé alkalmas, inkább tésztát készítenek belőle, az olajos növények pl. olíva, az ókortól kezdve fontos árucikknek számítanak a térségben. 4. megoldása akkor tökéletes, ha a mérsékelt éghajlati övet: óceáni, nedves kontinentális és száraz kontinentális területekre osztotta; felsorolta a boreális v. tajga övezetet, a szubpoláris területeket és az azonális területeket. 5. megoldása helyes, ha az alábbi kulcskifejezéseket használta: mérsékelt éghajlati öv - szélsőségektől mentes, sem túl hideg, sem extrém időjárási jelenségek; óceáni területek - óceánok közelében található, mérsékeltövi területek; nedves kontinentális - óceánból származó csapadék, kontinentális (szélsőségesebb) hőmérsékleti viszonyokkal; száraz kontinentális területek - kontinensek belsejében, szélsőséges évi hőingadozás és kevés csapadék; boreális v. tajga övezet - nagy, összefüggő erdőterületek, jellemzően fenyvesek; szubpoláris területek - a sarki (poláris) területek “alatt”, azoktól délre fekvő térség. (Azért csak délre fekvő térségeket említhetünk, mert a déli féltekén, ahol a sarki területektől északra helyezkednének el, nincsen ilyen övezet, ugyanis ezeken a szélességeken nincs szárazföld.) azonális területek - helyi domborzati ok alakította időjárású területek, (pl. örök hó az Egyenlítő mentén, a Kilimandzsáró tetején). 6. megoldás a) - 1., b) - 3., c) - 2., d) - 4. mert a csapadékos óceáni klíma, remek legelők, rétek, kaszálók fenntartását teszi lehetővé, és ez segíti a belterjes marhatartást; ezeken a száraz területeken a nagy kiterjedésű, de viszonylag rossz minőségű legelők ezt a fajta gazdálkodást teszik lehetővé; a sarkkör környékén esetenként ugyanis a rénszarvas az egyetlen, megfelelő hatékonysággal felhasználható adottság az életben maradáshoz; Európában a hegyvidékeken pl. az Alpokban ilyen magasságig érhető el értékelhető termés a termőföldeken, magasabban csak állattenyésztés jöhet szóba.

34

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

8. lecke A mezőgazdasági termelés területi típusai és az élelmiszergazdaság jövője Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés Kedves Hallgató! A mezőgazdaság földrajzi vonatkozásairól szóló tanulmányainak az utolsó szakaszához érkezett. A mezőgazdasági rendszerek egzakt tipizálása igen nehéz feladat, de egyes, hasonló adottságokkal rendelkező területeken igen hasonló termelési módok alakultak ki és működnek. Ezen módozatokról, valamint a mezőgazdasághoz ezer szállal kötődő élelmiszergazdaság közeljövőben várható alakulásáról olvashat a következő anyagrészbe. A lecke célja, hogy Ön képes legyen:

• • •

tipizálni a mezőgazdasági termelést, valamint bemutatni a talajváltó, az árasztásos rizstermelés, a nomád pásztorkodás és a mediterrán területek termelésének jellemző formáit; ismertetni a vegyes gazdaságok, tejgazdaságok, az ültetvényes és ranchgazdaságok, valamint a nagyüzemi gabonatermelés jellemzőit; jövőképet adni az élelmiszergazdaságról.

A fenti célok elérése érdekében elsőként ismerkedjen meg a mezőgazdasági körzetekkel. Olvassa el kötetünk 217. és 238. közötti oldalait!

Amikor végzett, oldja meg figyelmesen a következő feladatot!

35

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Felsorolásunkban 4 gazdálkodási forma megnevezését találja, majd ezek jellemzőinek felsorolását. Egyeztesse: melyik gazdálkodási formára, melyik jellemző vonatkozik? 1) talajváltó gazdálkodás 2) árasztásos rizstermelés

a) területe kétszer akkora, mint az egyéb megművelt mezőgazdasági terület együtt

3) nomád pásztorkodás

b) legfontosabb terményei a gabonafélék

4) mediterrán gazdálkodás

c) a föld közös tulajdon d) ez a fajta gazdálkodás a sarkkörnél is végezhető e) jelentős a gyümölcs, bor, zöldség termelés f) az igénybe vett földterületet először felégetik g) kis területen nagy termékmennyiség h) kicsi, szétszórt parcellák, az állattenyésztés számára nem marad hely

Teljesítette a feladatot? Ellenőrizze is a megoldást a lecke végén. Térjen vissza a könyvhöz! Lapozza fel a 239-258. oldalakat!

Az olvasás befejeztével ismételten próbára teheti a tudását. 2. önellenőrző feladat

Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak. 1) A vegyes gazdaságokban a növénytermesztés és állattenyésztés szoros összefüggésben működik. 2) Európa minden gazdasága a vegyes gazdálkodás jegyeit hordozza magán. 3) A tejtermelés gyakran kisüzemi, családi keretekben folyik, mert alacsony a tőke és szakértelem igénye. 4) Az ültetvényes gazdálkodás során hatalmas üzemek jönnek létre, mert általában a terményeket is helyben dolgozzák fel. Vegye elő újra a tankönyvet, de most nem további olvasásra, hanem egy feladat megoldására kérjük. Keresse meg a 218. oldalon található 2. ábrát!

36

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Vizsgálja meg figyelmesen térképet és írjon összesen 15-20 mondatot a 11 gazdálkodási mód jellemzőiről (mely kontinensen, esetleg nagyobb országban helyezkedik el, területi aránya mekkora). A lecke végén azoknak a kulcskifejezéseknek a gyűjteményét találja, amelyekkel mi jellemeztük a gazdálkodási módokat. Hasonlítsa össze a két megoldást. Reméljük, hogy nem talált sok eltérést! Már csak az élelmiszergazdaságról szóló néhány oldal maradt a leckéből. Ezt a könyv 258-260. oldalain találja.

Az olvasás befejeztével két önellenőrző feladat következik. 4. önellenőrző feladat

A termőterület növelésének lehetőségét milyen, egymásnak ellentmondó vélemények övezik? Válaszoljon egy mondatban! Ellenőrizte? Akkor most lásson neki az utolsó tennivalónak! 5. önellenőrző feladat

Válassza ki az alábbi állítások közül, melyik a hamis! a) A jövőben a biztonsági és stratégiai kérdések között az élelmiszerellátás lesz a legfontosabb. b) Amennyiben a fejlődő országok nem tudják megoldani élelmezési gondjaikat, a fejlettebb országok irányába még nagyobb migrációs nyomással lehet számolni. c) Annak ellenére, hogy a fejlett országokban a mezőgazdaságban néhány százaléknyi munkavállaló dolgozik, a kapcsolódó feldolgozóipar, kereskedelem, háttértermelés igen komoly szerepet kap a gazdaságban. Ön is azt választotta, amelyiket mi? Könnyen ellenőrizheti a lecke végén.

Befejezés E leckével és sikeres elsajátításával teljesítette a mezőgazdaságról szóló részt, egyúttal lezárult az ipari-mezőgazdasági termelés földrajzi vonatkozásait vizsgáló fejezet is. A félév hátralévő részében a világ népességének különböző, területi vonatkozású sajátosságait tanulmányozzuk: a népesség összetételét, különböző kulturális összetevőit és településeit. További tartalmas és eredményes munkálkodást kívánunk!

37

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1) - c), f); 2) - g), h); 3) - a), d); 4) - b), e), mert az egyenlítői talajváltó gazdálkodásban a közös földterületet először felégetik, utána művelik néhány évig; az árasztásos rizstermelés kicsiny területen elképesztő hozamokat produkál, hosszú távon is, ugyanakkor minden rendelkezésre álló alkalmas parcellát kihasználnak, a takarmánynövények nem kapnak helyet; a nomádok óriási területeken vándorolnak, az (északi) sarkkörnél pedig rénszarvas tenyésztés adja az ott élők megélhetését; a mediterrán mezőgazdaság túlnyomórészt gabonaféléket termel, de a gyümölcs és zöldségfélék jelentős szerepet töltenek be a termelésben. 2. megoldás: 1) - igaz; 2) - hamis; 3) - hamis; 4) - igaz, mert a vegyes formára a két ágazat összefonódása jellemző; van ugyanis kivétel (mediterrán gazdaságok, tejgazdaságok); a családi tejgazdaságoknak magas kezdőtőkével kell rendelkezniük, a szakértelem pedig értelemszerűen szükséges; sok ültetvényen termelt növény esetében azonnali feldolgozás kívánatos, ezért tőkeigényes feldolgozó üzemek kapcsolódnak az ültetvényekhez. 3. megoldása helyes, ha az alábbi területeket sorolta fel, és az alábbi kulcskifejezéseket használta: 1) Észak-Afrika, Közép-Ázsia, Észak-Ázsia, hatalmas területek; 2) Észak-Amerika nyugati része, Argentína és környéke, Dél-Afrika, Ausztrália, jelentős területnagyság; 3) egyenlítői, esőerdő öv, Afrika, Dél-Amerika, Indonézia, Pápua Új-Guínea, hatalmas területeken jellemző; 4) monszun területek, Kelet-India, Dél-Kína, jelentőségéhez mérten kis terület; 5) India, Kelet-Kína, viszonylag kis terület; ültetvényes gazdálkodás: foltokban Latin-Amerika, Afrika, Ausztrália, Ázsia; 6) földközi tengeri területek, viszonylag kis terület; 7) apró foltokban Európa, Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália; 8) Észak-Amerika, Európa, Ázsia, világviszonylatban jelentős területei; 9) elenyésző területen, Észak-Amerika, Európa; 10) ilyen léptékű térképen nem felfedezhető apró foltokban; 11) nincs mezőgazdasági termelés: jelentős felszíni térségek, sivatagi és jeges területek. 4. megoldása pontos, ha megfogalmazta: egyes vélemények szerint a művelésbe vont területek jelenleginél kétszer nagyobbak lehetnének, más vélemények szerint ez csupán elméleti lehetőség, gyakorlati szempontból kivitelezhetetlen. 5. megoldása akkor helyes, ha Ön rájött: a megadott válaszok között nem volt hamis állítás.

38

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

9. lecke A világ népessége, általános népességföldrajz és feminista földrajz Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés Kedves Hallgató! Az előző leckében az élelmiszertermelés néhány fontos elemével foglalkoztunk. Ebben az anyagrészben a másik oldalról is megvizsgáljuk a kérdéskört; a rendelkezésre álló élelmiszer ugyanis mindig a világ népességének nagysága függvényében értékelendő. Ebben a leckében a világ népességének alakulásával ismerkedhet meg. E lecke feldolgozásával Ön képes lesz:

• • •

áttekinteni a népesedési elméleteket; ismertetni a népességföldrajz fogalmát, feladatait; bemutatni a nemek földrajzának fogalmát, szemléletét és területeit.

A tananyagban először történeti áttekintést olvashat, majd a modern társadalom népességfejlődését tekintheti átkövetheti nyomon. Lapozza fel a tankönyv 263-274. oldalait!

Ezt követően ellenőrizze tudását az alábbi két feladat megoldásával! 1. önellenőrző feladat

A demográfiai átmenet elméletében négy szakaszt különböztethetünk meg. Tegye sorba az egyes jellemzőket! a) magas születésszám, jelentősen csökkenő halálozás; b) a várható életkor jelentősen növekszik, de csökken a születések száma; c) népességnövekedés: magas születésszám mellett, magas a halálozások száma is; d) alacsony születés és halálozási szám. Ugye nem találta túl nehéznek a feladatot? Mielőtt továbblépne, ellenőrizze a megoldást, mert a most elsajátított ismereteire épül következő tennivalója.

39

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Idézzen fel legalább két példát arra, hogy a demográfiai átmenet elmélete igen hasznos a földrajz tudományában, mégis erősen vitatható! Ellenőrzésképpen nézze meg a mi megoldásunkat és egyeztesse az Önével. Térjen vissza a tankönyvhöz! Olvassa el a 275-től a 294. oldalig terjedő szakaszt!

Ha végzett az ismeretszerzéssel, ellenőrizze: valóban elsajátította-e a tudnivalókat. Mindössze egyetlen feladat megoldását javasoljuk. 3. önellenőrző feladat

Az alábbiakban számokkal jelölt összetett mondatokat talál. Döntse el, hogy melyik állításhoz melyik reláció tartozik az alábbiak közül: a) A mondat mindkét állítása igaz, a mondatrészek között van kapcsolat; b) A mondat mindkét állítása igaz, de nincs összefüggés köztük; c) A mondat mindkét fele igaz, de az állítás ilyen módon hamis; d) A mondat mindkét fele hamis; e) A mondat első fele igaz, a második hamis, kapcsolat nincs köztük.

1. A népszámlálások nem túlságosan pontosak, többek között azért, mert az állandó népesség és a lakónépesség száma között jelentős különbség lehet. 2. Háborúk idején több fiúgyermek születik, mint békeidőben, ezzel is erősítve a társadalom önfenntartó képességét. 3. Kínában a statisztikák azt mutatják, hogy a világátlagnál sokkal több fiúszületés jut egy leánygyermek születésre, mint a világ más részein, ugyanis gyakran megszakítják a terhességet, ha a növekvő magzat lány. 4. Szoros összefüggés áll fenn a népesség anyagi helyzete, migrációja és természetes szaporodása között, mert a legszegényebb rétegek a leginkább mobilisak és egyúttal legnagyobb a természetes szaporodásuk is. 5. Az elvándorló népesség általában fiatal, 20-as, 30-as éveiben jár, műveltebb, vállalkozókedvűbb, mint az otthonmaradó, ezért távozásuk rövidtávon a hátrahagyott népességre hátrányt jelent.

Vesse össze a megoldásait a mienkkel! Ha válaszai helyesek voltak, haladjon tovább! A tankönyvben: a feminista földrajzról szóló fejezet következik.

40

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Olvassa el a 295-296. és 303-311. oldalak közötti részeket.

Ellenőrizze, miként sajátította el az olvasottakat, és oldja meg az utolsó feladatot! 4. önellenőrző feladat

Egészítse ki a feminista földrajzra vonatkozó meghatározásokat! a) Elutasítja azt a megközelítést, hogy kizárólag a népesség .......... tagjainak tapasztalatait, szerepét megismerve vonjon le a geográfus következtetéseket. b) Elutasítja az olyan megközelítéseket, amelyek figyelmen kívül hagyják a .......... szerepekre vonatkozó kutatási témákat, például gyermekvállalás, női jogok stb. c) Elutasítja az olyan elemzéseket, melyek érdektelennek tartják a népesség .......... szerinti bontását (ugyanígy az életkor, státus, végzettség stb. szerinti meghatározottságot is fontosnak tartja). Reméljük, hogy a kiegészítés nem volt túl nehéz feladat! Kérjük, hogy ellenőrizze a megoldást!

Befejezés Ezzel befejezte a népességföldrajz általános érvényű vonatkozásainak, illetve egy altudományának vizsgálatát. A legközelebbi anyagrészben a kultúra és az etnikumok szempontjából tekintheti át a problémakört.

41

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: c), a), b), d), mert a demográfiai átmenet elmélete szerint az első szakaszra jellemző a népességnövekedés, de ekkor a népesség száma stabilan alacsony; a második szakasz a népességrobbanás időszaka; a harmadik szakaszban a népesség növekedése lassul, majd megáll; a negyedik szakaszban a népesség eredeti szintje helyreáll. 2. megoldása helyes, ha legalább kettőt megemlített a tankönyvben szereplő felsorolásból: Franciaországban egyszerre csökkent a születések és halálozások száma; Németország egyes területein a halálozások számának csökkenését megelőzte a termékenység csökkenése; a negyedik szakasz létezésére nincsen bizonyíték; Európában stabilan fogy a népesség. 3. megoldás: 1. - b), 2. - d), 3. - a), 4. - e), 5. - a), mert mindkét állítás igaz, de a népszámlálások nem azért pontatlanok, mert az egyes mért kategóriák között különbségek adódnak; mind háborúban, mind békeidőben kb. 7 ezrelékkel több fiúgyermek születik, de önmagában ettől a társadalom nem lesz sem erősebb, sem gyengébb; a mondatrészek összefüggésükben igaz állítást képviselnek, ugyanis a kínai népesedéspolitika (legalábbis a nagyvárosokban) csak egy gyermek születését engedélyezi, e gyermek nemének pedig tradicionálisan komoly szerepe van; valóban van összefüggés az említett tényezők között, az is igaz, hogy a legszegényebb rétegek általában a legtermékenyebbek, de a migrációban jellemzően nem vesznek részt; általában valóban az újításokban, innovációban elöl járó, fiatal, népesség szánja el magát a vándorlásra. 4. megoldás: a) - férfi; b) - női; c) - nemek, mert a kizárólag férfinépesség megismerésére törekvő irányzatokat a feminista földrajz elutasítja; a női élettel kapcsolatos kutatásokban különösen érdekelt az altudomány; fontosnak tartja a nemek szerint elkülönített vizsgálatot.

42

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

10. lecke Etnikai földrajz és kulturális földrajz Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés A népességföldrajz alaptéziseit és a feminista földrajz szemléleti kérdéseit már megismerhette. A következő leckében a népességföldrajz két másik diszciplínájával: az etnikai és a kulturális geográfiával találkozhat. A lecke elsajátításával Ön képes lesz:

• • • • •

definiálni az etnikai földrajzot; értelmezni az etnikai földrajz fogalmait; bemutatni az állam és nemzet térbeli kapcsolatát; osztályozni a kisebbségeket; bemutatni a kulturális földrajz alapjait.

Ezt a leckét is ismeretszerzéssel kezdjük. Először a földrajztudomány differenciálódásáról, és az ehhez a témakörhöz kapcsolódó fogalmakról olvashat. Tanulmányozza a tankönyv 313- 314., majd a 319-322. oldalait!

Ha végzett az egyetlen, azonban nem túl rövid feladat megoldásával ellenőrizheti, hogy milyen alapos tudást szerzett.

43

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Párosítsa a fogalmakat a meghatározásokkal! 1. etnicitás 2. rassz

a) Olyan csoport, amely nem rendelkezik anyaországgal, etnikai tudata kevésbé fejlett, társadalmi helyzete marginális.

3. etnikum, vagy nép

b) Különböző etnikai többségű területek érintkezése.

4. nemzet

c) Az emberfajon belül kialakult jellegzetes, genetikailag öröklődő tulajdonságokkal rendelkező csoport.

5. nemzetiség 6. nemzeti kisebbség 7. etnikai kisebbség 8. néprajzi csoport 9. etnikai terület 10. etnikai határ

d) Egy adott etnikum településterülete. e) Valamely állam területén élő, de nem a többségi nemzethez tartozó, kisebbségi létben élő embercsoport, melyeket a nyelv, a kultúra, közös történelem és az ezekből fakadó sajátosságok és összetartozás tudatuk köt össze. f) Olyan emberek történelmileg kialakult együttese, akik közös, viszonylag stabil kulturális vonásokkal rendelkeznek, tudatában vannak egységüknek, valamint más hasonló egységektől való különbözőségüknek. g) Egy emberi csoport vagy közösség etnikumon belül sajátos kulturális jellemzőkkel rendelkezik, de nemzeti összetartozási tudata nincs. h) Etnikai kötődés, ahogyan az emberek személyes hovatartozásukat kifejezik. i) Politikai értelemben azonos állampolgárságú emberek csoportja, akik magas fokú politikai és kulturális szervezettséget értek el, melyet közös államuk keretei tartanak egybe. j) Olyan csoport, amelynek van ugyan nemzetállama, de attól államhatár választja el.

Gyakran hallhatja ezeket a kifejezéseket, és mostantól kezdve pontosan érti is őket. Reméljük, hogy a feladatot inkább hosszúnak, mint túlságosan nehéznek találta. Ellenőrizte a megoldást a lecke végén? Most térjen vissza a tankönyvhöz. Olvassa el a 323. és 334. oldalak közötti részt!

Ne tegye el a tankönyvet: néhány ábra tanulmányozása után oldja meg a következő két feladatot! Lapozza fel a tankönyv 328. oldalát.

44

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


A 16. ábra 2. és 3. típus megjelölésű részlete alapján ismertesse az ott látott információkat a kisebbségek elhelyezkedése, megmaradási esélyük, befogadó országuk és anyaországuk közötti kapcsolat szempontjából. Ha végzett, tekintse meg a mi megoldásunkat! Azt javasoljuk, hogy akkor kezdjen neki a következő feladatnak, ha a kettő között nem talált komoly eltérést. 3. önellenőrző feladat

Nézze meg ismét a 328. oldal ábráit és írjon minden típusra egy-egy példát! (állam+kisebbség) Nem volt könnyű. Ha bizonytalan maradt volna, ismételjen bátran. A sikeres önellenőrzés után ismét vegye elő a tankönyvet, és ismerkedjen meg a kulturális földrajz témakörével. Dolgozza fel a 336-357. oldalakon lévő információkat.

Ha végezett az olvasással, akkor egy hosszabb feladatsor megoldását javasoljuk. 4. önellenőrző feladat

Válassza ki az alábbi, a kultúrára vonatkozó érvényes definíciók közül E. B. Taylor-ét! a) Az emberi társadalom által létrehozott javak összessége. b) A természetnek munkaeszközökkel történő átalakítása és az ezen alapuló, valamely embercsoport életformáinak összessége. c) Az ismeretek, felfogások és szemléletek mindazon összessége, amelyeken osztoznak vagy átadnak egy adott társadalom tagjai. d) Egy olyan komplex egész, amely magában foglalja a tudást, hitet, művészeteket, erkölcsöket, jogrendet, szokásokat és hagyományokat, és minden olyan képességet, amelyet az ember a társadalom részeként sajátított el. Reméljük, hogy nem tévedett! Kérjük, hogy ellenőrizze a lecke végén! 5. önellenőrző feladat

Jelöljön meg egy olyan kulturális jellemvonást, amelyet a tankönyv az európai-amerikai kultúrára jellemzőként említett! A mi megoldásunkban ( a lecke végén) több is szerepelt. Ugye megtalálta közte az Ön válaszát is! A következő feladat megoldásához ismét szüksége lesz a könyvére. Nyissa ki a tankönyvet 341. oldalon!

45

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Tanulmányozza a 18. ábrát! Memorizálás után csukja be a könyvet, és soroljon fel legalább hét kultúrterületet! Amennyiben többet is sikerült, akkor kitűnően megjegyzett mindent, ha csak hetet, akkor is teljesítette a feladatot. Már csak az utolsó erőpróba van hátra! 7. önellenőrző feladat

Sorolja fel azt a három tényezőt, amelyet a leggyakrabban vizsgálnak egy adott kultúrtáj elemzésekor! Mindhármat fel tudta idézni? Ha bizonytalan volt a válasza, akkor nézze meg a megoldást a lecke végén!

Befejezés A lecke elolvasása, megtanulása és a sikeres önellenőrzés után lépjen tovább az újabb altudományok irányába. A következő anyagrészben a vallási és egészségföldrajz témakörével ismerkedhet meg.

Megoldások 1. megoldás: 1. - h), 2. - c), 3. - f), 4. - i), 5. - e), 6. - j), 7. - a), 8. - g), 9. - d), 10. - b), mert az etnicitás etnikai kötődés, ahogyan az emberek személyes hovatartozásukat kifejezik; a rassz az emberfajon belül kialakult jellegzetes, genetikailag öröklődő tulajdonságokkal rendelkező csoport; az etnikum, vagy nép olyan emberek történelmileg kialakult együttese, akik közös, viszonylag stabil kulturális vonásokkal rendelkeznek, tudatában vannak egységüknek, valamint más hasonló egységektől való különbözőségüknek; a nemzet politikai értelemben azonos állampolgárságú emberek csoportja, akik magas fokú politikai és kulturális szervezettséget értek el, melyet közös államuk keretei tartanak egybe; a nemzetiség valamely állam területén élő, de nem a többségi nemzethez tartozó, kisebbségi létben élő embercsoport, melyeket a nyelv, a kultúra, közös történelem és az ezekből fakadó sajátosságok és összetartozás tudatuk köt össze; a nemzeti kisebbség olyan csoport, amelynek van ugyan nemzetállama, azonban attól államhatár választja el; az etnikai kisebbség olyan csoport, amely nem rendelkezik anyaországgal, etnikai tudata kevésbé fejlett, társadalmi helyzete marginális; a néprajzi csoport egy emberi csoport vagy közösség etnikumon belül sajátos kulturális jellemzőkkel rendelkezik, de nemzeti összetartozási tudata nincs; az etnikai terület egy adott etnikum településterülete; az etnikai határ különböző etnikai többségű területek érintkezése. 2. megoldása akkor helyes, ha az alábbi fogalmakat használta: 2-es típus esetében: anyaországuk nem szomszédos az adott állammal; egységes etnikai területen élnek; asszimiláló tényező a távolság; 3-as típus esetében: anyaországuk nincs, etnikai területük államhatárokkal megosztott; asszimiláció irányába hat, ha kevesen vannak; egységes terület a fennmaradást segíti.

46

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

3. megoldása helyes, ha az alábbi példák valamelyikét jelölte meg: 1) szlovákiai, romániai, ukrajnai, jugoszláviai magyarok; litvániai, fehér-oroszországi lengyelek; bulgáriai törökök; ausztriai (Dél-Tirol) olaszok; szerbiai románok; romániai szerbek; lengyelországi szlovákok; szlovéniai magyarok; magyarországi szlovének; magyarországi horvátok és horvátországi magyarok; olaszországi franciák és vica versa; 2) jugoszláviai szlovákok és ruszinok; romániai szlovákok, horvátok; észak-bulgáriai törökök; olaszországi horvátok, albánok; 3) kurdok – Törökország, Irán, Irak; katalánok, baszkok – Franciaország, Spanyolország; lappok – Norvégia, Svédország, Finnország; oszétok – Oroszország, Grúzia; 4) franciaországi bretonok, korzikaiak; spanyolországi galegók; olaszországi friuliak; németországi luzsicai-szorbok; eszkimók, indiánok, ausztrál bennszülöttek; 5) zsidók, örmények; 6) a Japánban élő ainok. 4. megoldás a d), mert Taylor definíciója így szól: A kultúra egy olyan komplex egész, amely magában foglalja a tudást, hitet, művészeteket, erkölcsöket, jogrendet, szokásokat és hagyományokat és minden olyan képességet, amelyet az ember a társadalom részeként sajátított el. 5. megoldása akkor helyes, ha az alábbiak egyikét említette: fekete a gyász színe; déli harangszó; autó. 6. megoldása pontos, ha legalább hetet felsorolt a megemlíthető kultúrterületek közül: észak-amerikai, európai, orosz, kínai, japán, indiai, iszlám, fekete-afrikai, latin-amerikai, ausztráliai és óceániai, szigetvilági. 7. megoldása csak akkor helyes, ha az alábbiakat sorolta fel: a településmorfológiát, a földhasznosítást és az építészeti kultúrát szokták elemezni a kultúrtáj értékelésekor.

47

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

11. lecke Általános vallásföldrajz és egészségföldrajz Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés A társadalomföldrajz újabb, immáron utolsó altudományait ismerheti meg a következőkben. A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

• • • •

ismertetni a vallásföldrajz jellemzőit, fogalmait, jelentőségét; leírni az egészségföldrajz fogalmát; bemutatni a népesség egészségi állapotának általános kérdéseit; jellemezni a világnépesség térbeli eloszlását.

Először ismerkedjen meg a vallásföldrajzzal, mint új, speciális határtudománnyal. Olvassa el könyve 359-381. oldala közötti szakaszát!

Az ismeretszerzéssel végzett, így itt az ideje, hogy hozzálásson a szokásos feladatoknak. Most három megoldását javasoljuk. 1. önellenőrző feladat

Az alábbi állításokról döntse el: igaz vagy hamis! a) A vallásföldrajz létjogosultságát mutatja, hogy az egyes népek kultúráját vallástörténeti és vallásföldrajzi kutatások nélkül alig lehet megismerni. b) A vallásos hit és az ebből fakadó magatartás egymással összefüggő rendszert alkotva hozza létre az egyházat. c) Jelenleg három nagy vallásrendszert és kilenc világvallást különböztetünk meg a Földön. Jól döntött? Biztonság kedvéért vessen egy pillantást a mi válaszunkra a lecke végén!

48

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az alábbi felsorolásban a vallást, illetve a kultúrát alkotó összetevőket találja összekeverve. Válogassa szét azokat! 1. vallás

a) közösség

2. kultúra

b) tárgyak c) kultusz d) az ember e) hit f) hitvallás g) szervezetek és intézmények h) eszmék i) szimbólumok

Az Ön két csoportja megegyezett a miénkkel? A lecke végén összehasonlíthatja őket. 3. önellenőrző feladat

Tegye sorba a vallásokat a Földön élő híveik százalékos megoszlása alapján, és írja melléjük hozzávetőleges arányukat: iszlám, zsidó, kínai univerzista, keresztény, hindu, buddhista. Nem is volt olyan nehéz, ugye? Folytassa a könyv tanulmányozását: következik az egészségföldrajzzal foglalkozó rész. Lapozza fel a 382-383., valamint 403-413. oldalakat!

Az olvasást követően 2 feladat megoldásával ellenőrizheti, mennyit sikerült elsajátítania a tudnivalókból.

49

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az alábbiakban az egészségi állapotot meghatározó tényezők leírásait olvashatja. Egészítse ki a mondatokat a megfelelő fogalmakkal! a) A(z) .......... : ezek igen nehezen megváltoztathatóak, más részük fejleszthető, pl. fizikai teljesítőképesség.

1. a környezet;

b) A(z) .......... : az egészségi állapot vonatkozásában az emberi testen kívüli tényezőket értjük, melyek hatnak az egészségre és amelyeket az egyén nem tud befolyásolni.

3. az életmód;

c) A(z) .......... : az egyén döntéseinek halmaza, mellyel saját egészségi állapotára hatást gyakorol.

2. az egészségügyi rendszer; 4. a genetikai, biológiai tulajdonságok.

d) A(z) .......... : gyógyító, megelőző tevékenységet folytat, illetve az egészségi állapot javítását célozza. 5. önellenőrző feladat

Soroljon fel legalább öt olyan alapfogalmat, amelyet a népesség egészségi állapotának vizsgálatakor figyelembe kell venni! Ellenőrizte a megoldásokat? Ha csak ötöt nevezett meg, akkor is sikerrel teljesítette a feladatot. Most ismét térjen vissza a könyvhöz. A lecke utolsó anyagrészében a Föld népességének térbeli eloszlásával kapcsolatban olvashat tudnivalókat. Lapozza fel 415. oldalt és haladjon a 420-ig!

Az anyag elsajátítását ismét az önálló ellenőrzés követi: tesztelje ismereteit!

50

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az alábbi meghatározások a népesség földfelszíni elhelyezkedésének négy általános érvényű megállapítását tartalmazzák. Pótolja a hiányzó részeket a melléjük rendelt szavak, adatok valamelyikével! 1) Az Egyenlítőtől .......... él a az emberi populáció 90%-a. a) északra; b) délre. 2) A népesség fele a szárazföldi területek .......... %-án koncentrálódik. a) 20; b) 15; c) 10; d) 5. 3) A népesség 60%-a a tengerszint és .......... m magasság közötti zónában él. a) 90; b) 150; c) 200; d) 300. 4) Az emberiség 60%-a a tengerparton és folyóvölgyekben lakik, .......... km-nél nem messzebb a tengerektől. a) 50; b) 100; c) 150; d) 200; e) 500. Összehasonlította az Ön megoldását a mienkkel? Gratulálhatunk a teljesítményéhez?

Befejezés Kedves Hallgató! Befejezte a társadalom, a Föld népességének földrajzi vonatkozásaival foglalkozó harmadik leckét is. Most azt javasoljuk, hogy rendszerezze tudását, ezzel is felkészülhet a félév második beküldendő feladatának elkészítésre. Térjen át a következő leckére, ahol megkapja a megfelelő instrukciókat.

51

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: a) - igaz; b) - hamis; c) - igaz; mert a vallás és egyház az egyes országokban komoly társadalmi-politikai tényező; a vallásos tudat és a vallásos viselkedés összefonódó tényezői együttesen a vallást hozzák létre; a szemita, az indiai eredetű, valamint a távolkeleti gyökerű rendszerekből alakultak ki napjaink nagy vallásai: a kereszténység, az iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus, az univerzizmus, a judaizmus, a szikhizmus, a baháizmus és a dzsainizmus. 2. megoldás: 1. - a), c), e), f); 2. - b), d), g), h), i), mert az általánosan elfogadott nézet szerint a vallás összetevői a hit, kultusz, közösség, hitvallás; az emberi kultúra összetevői az ember, a tárgyaik összessége, szervezetek és intézmények, az eszmék, és mindezek szimbólumai. 3. megoldása helyes, ha az alábbi sorrendet állapította meg és számadatokat sorolta fel (+/- 3% tévedés megengedett): kereszténység 32.3%; iszlám 18.5%; hindu 13.5%; kínai univerzista 13%; buddhista 6%; zsidó 0.4% 4. megoldás: a) - 4., b) - 1., c) - 3., d) - 2., mert A genetikai, biológiai tulajdonságok igen nehezen megváltoztathatóak, más részük fejleszthető, pl. fizikai teljesítőképesség. A környezeten az egészségi állapot vonatkozásában az emberi testen kívüli tényezőket értjük, melyek hatnak az egészségre és amelyeket az egyén nem tud befolyásolni. Az életmód az egyén döntéseinek halmaza, mellyel saját egészségi állapotára hatást gyakorol. Az egészségügyi rendszer gyógyító, megelőző tevékenységet folytat, illetve az egészségi állapot javítását célozza. 5. megoldása akkor pontos, ha az alábbiak közül legalább öt szerepel a felsorolásában: mortalitás vagy halandóság, haláloki struktúra, születéskor vagy adott korban várható élettartam, egészségben eltölthető várható élettartam, morbiditás, vagyis a betegségek előfordulási aránya, letalitás, vagyis a betegség halálozási veszélyessége, incidencia, vagyis az új betegségek száma meghatározott időtartam alatt, prevalencia, vagyis a betegség gyakorisága. 6. megoldás: 1. - a); 2. - d); 3. - c); 4. - e); mert Az Egyenlítőtől északra él az emberi populáció 90%-a. A népesség fele a szárazföldi területek 5%-án koncentrálódik, de a fennmaradó résznek a 4/5-e is mindössze 15%-t foglal el. A népesség 60%-a a tengerszint és 200 m magasság közötti zónában él. Az emberiség 60%-a a tengerparton és folyóvölgyekben lakik, 500 km-nél nem messzebb a tengerektől.

52

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

12. lecke Beküldendő feladat II. Tanulási idő: 9 óra

Bevezetés Kedves Hallgató! A most elvégzendő beküldendő feladattal Európa, illetve ezen belül Magyarország néhány aktuális és gazdaságilag, politikailag igen jelentős problémájával foglalkozhat. Munkája során a már elsajátított tudásanyaghoz kapcsolhatja a könyvtári kutatás során megszerzett információkat, valamint önálló véleményét. Írjon esszé jellegű dolgozatot!

A beadandó dolgozat címe: Európa népességének kulturális forró pontjai A megadott témában ismertesse a kulturális földrajz ide vonatkozó legfontosabb tudnivalóit, olvassa el az ajánlott irodalmat, valamint végezzen a témával kapcsolatban könyvtári kutatást. Az alapozó, valamint a könyvtári források megjelölésével szerzett információk mellett saját véleményének is adjon hangot. Ajánlott irodalom: •

Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999.

•

I.2. fejezet, Civilizációk a történelemben és napjainkban

•

I.3. fejezet, Egyetemes civilizáció? Modernizáció és nyugatiasodás – Egyetemes civilizáció: A fogalom jelentése c. alfejezet; A Nyugat és a modernizáció c. alfejezet;

•

III.6. fejezet Kultúra és gazdasági együttműködés c. alfejezet; Elszakadó államok – A civilizációváltás kudarca c. alfejezet Törökországra vonatkozó része

•

III.7. fejezet, Oroszország és a közelkülföld c. alfejezet Ukrajnára vonatkozó része; Iszlám identitástudat – kohézió nélkül c. alfejezet

•

IV.8 fejezet, Bevándorlás c. alfejezete

•

V.12 fejezet, A civilizációk közös jellemzői c. alfejezet

A teljes terjedelemnek kevesebb, mint 25%-a lehet a tankönyvből átvett alapozó információ, fontos tehát, hogy szakfolyóiratok és szakkönyvek kapcsolódó publikációit is ismerje, alkalmazza.

53

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A dolgozat szövege három részből álljon, az első beküldendő feladatnál már ismertetett formában: bevezetés, kifejtés, összegzés hármas szerkezetével. Itt is kiemelkedően fontos a források megjelölése. Ennek módja szakcikkek esetében a szövegben zárójelben a szerző neve és a megjelenés éve. Az átvett gondolatok után tehát ilyen formában: (Palánkai T. 2005.) A cikk teljes megjelölését az irodalomjegyzékben részletezzék, a szerzők betűrendje szerint, pl. Palánkai Tibor: Európai egyesülés – Integrációelmélet; Magyar Tudomány 2005. 10.sz. A feladatot a már ismert módon, Word dokumentumban kérjük benyújtani (stílus: Normál, betűtípus: Times New Roman, betűméret: 12-es), legalább négy oldal terjedelemben. Az irodalomjegyzék nem számít bele a négy oldalba. Az elmentett fájlt e-mailen küldje el képzésszervező tutorának. A feladat eredményéről összegző véleményt a kézhezvételtől számított öt munkanapon belül kap. További jó munkát kívánunk!

Befejezés A kidolgozott feladat elküldése után jó érzéssel gondolhat arra, hogy mi mindent sikerült már végrehajtania: megtanult 10 leckét, elkészített két dolgozatot, és minderre egyedül volt képes. A teljes tananyag elsajátításából sincs már sok hátra. Pihenjen egy keveset megérdemli!

54

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

13. lecke Általános településföldrajz Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés Kedves Hallgató! Eddigi tanulmányai során átnézett már hat témakört, elsajátította tíz lecke anyagát, sikeresen megoldotta a két beküldendő feladat problémáit. Immár csak egy témakör van hátra, amelyet ismét két leckében dolgozunk fel. Ennek a leckének a célja, hogy Ön képes legyen:

• •

helyesen értelmezni a településföldrajz fogalmait; áttekinteni a városok fejlődését az ókortól napjainkig.

Kezdjük az elején, az alapfogalmak tisztázásával. Szilárd alapokra könnyebb felépíteni a később tanultakat. Olvassa el a tankönyv 424-430. oldalain található anyagot!

Ellenőrizze megszerzett tudását, oldja meg a következő feladatokat. 1. önellenőrző feladat

Válassza ki a következő meghatározások közül Mendöl Tiborét: a) A település a társadalmi-gazdasági tér sűrűsödési góca. b) A település egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége. c) A település társadalmi-gazdasági, infrastrukturális és természeti szférák kölcsönhatáson alapuló, együttműködő rendszere. Reméljük, hogy jól döntött, de javasoljuk, hogy ellenőrizze önmagát! Most vegye elő tankönyvét, de nem további ismeretszerzésre buzdítjuk, hanem egy újabb feladat megoldására. Lapozza fel 426. oldalt.


Értelmezze 4-5 mondatban az 1. ábrát!

55

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A szerintünk helyes válasz kulcsszavait a lecke végén találja. Kérjük, hogy egyeztesse az Önéivel, majd folytassa tudásának ellenőrzését. 3. önellenőrző feladat

Döntse el, hogy melyik meghatározás vonatkozik az a) „városodás”, és melyik a b) „városiasodás” fogalomra: 1) A településrendszer fejlődésének olyan jellegű változása, amelynek során a városok lakosságának aránya növekszik a falusi települések lakosságarányával szemben. 2) Azon folyamat, melynek során a falusi térségek megjelenése, életvitele hasonul a városokéhoz. Ha a megoldása egyezik a mienkkel, akkor haladjon tovább. Térjen vissza a tankönyvhöz és dolgozza fel a városfejlődés történelmi folyamatairól szóló részt. Olvassa el a 431-445. oldalon található információkat.

Ha befejezte, azt javasoljuk, hogy tesztelje tudását! 4. önellenőrző feladat

A következőkben néhány állításról kell eldöntenie, hogy igaz vagy hamis. a) A város és a falu közötti legmarkánsabb különbség lakosaik számában található, ugyanis a városokban többen élnek. b) Amennyiben közigazgatási értelemben vizsgáljuk, azt mondhatjuk, hogy a város olyan település, amely városi jogállással rendelkezik. c) Ha egy településen van középfokú oktatás, vasútállomás és kórház, akkor ez a lakóterület jelentős vonzó hatást gyakorol saját környezetére. d) Nem lehet város olyan település, ahol a lakosság jelentős része mezőgazdasággal foglalkozik. Reméljük, hogy könnyen döntött! Megoldásának ellenőrzése után, lépjen tovább!

56

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Párosítsa az alábbi időszakokat és a városok fejlődésének egyes sajátosságait! Egy időszakhoz több fogalom is tartozhat. 1) Ókori birodalmak 3) Az újkor

a) A mezőgazdasági termelés technológiájának fejlődése a mezőgazdaságban dolgozók számának csökkenését, ugyanakkor a városok népességének felduzzadását okozta.

4) A II. világháború utáni időszak

b) Jellemzővé vált az új városok építése.

5) A közeljövő városai

c) Jelentős szerepe van a tervszerű városépítészetnek.

2) A középkor Európában

d) A városok hálózatának szinte teljes pusztulása. e) Jellemzővé válik a tömeges lakóterek, lakótelepek építése. f) A városok kialakulása egyházi, világi és kereskedelmi szempontból fontos központokhoz köthető. g) A környezetvédelem és a közlekedés feladatainak megoldása kerül előtérbe. h) A városmagok revitalizációja vagy reanimációja. i) A városfejlődés dinamikájában kialakult a nyugatkelet, illetve az észak-déli irányú eltérő fejlődés. j) A gyors urbanizálódás az építési technika gyors fejlődését hozta (mélyépítés, közlekedés, ipari és lakásépítés). k) Uruk és Ur városának felépítése. Egyetértett a mi leckevégi megoldásunkkal? A következő két önellenőrző feladat egymásra épül, javasoljuk, hogy egymás után oldja meg őket. 6. önellenőrző feladat

Rendezze időrendi sorba az alábbi urbanizációs ciklusokat! a) reurbanizáció b) szuburbanizáció c) városrobbanás d) dezurbanizáció

57

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Írja le minden szakasznak négy-négy jellemző történését, sajátosságát! Kérjük, hogy ellenőrizze a megoldásait. Bízunk benne, hogy az Önéhez hasonló megfogalmazásokat talált a lecke végén.

Befejezés Miután megismertük a városfejlődés múltját és lehetséges irányait, láttuk, milyen fontos szerepe van ebben a falusi térségeknek, a következő és egyben utolsó leckével a rurális térségek településföldrajzával fogunk foglalkozni.

Megoldások 1. megoldás a b), mert Mendöl Tibor klasszikus meghatározása szerint: a település egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége. 2. megoldás: elemzése pontos, ha írásában az alábbi kulcskifejezések szerepelnek: társadalmi, gazdasági, infrastrukturális, természeti szférák (összetevők, alkotórészek), szférák közötti kölcsönhatások rendszere. 3. megoldás: 1 - a), és 2 - b), mert A városodás a településrendszer urbanizálódási folyamatának azon összetevője, amely a város-falu lakosságszámarányoknak a városok javára történő megváltozásában, a városok népességszámának gyarapodásában nyilvánul meg. A városiasodás fogalma: Általános értelemben a településrendszer egészének urbanizálódási folyamatát jelenti, melynek során a városokra jellemző jegyek megjelennek és elterjedtté válnak a falusi térségekben, településeken is. Jelentheti e mellett a városok és falvak civilizációs, infrastrukturális, szolgáltató színvonalának emelkedését, a városi életmód elterjedését is. 4. megoldás: a) - hamis, b) - igaz, c) - igaz, d) - hamis, mert elsősorban a központi funkció számít, és nem a lakosságszám; közigazgatási értelemben az a település számít városnak, amit várossá nyilvánítanak és ezzel városi jogállást szerez; ez esetben az adott település jelentős központi funkciókkal rendelkezik; a várossá nyilvánításban a központi szerepkör a döntő tényező, nem a foglalkoztatási szerkezet. 5. megoldás: 1. - b), c), d), k); 2. - c), f), i); 3. - a), j); 4 - b), e), h); 5. - g), mert Az ókori birodalmakban jelennek meg az első városok; bizonyos időszakokban pl. Római Birodalomban gyakoriak a precíz tervek alapján épített városok; az ókor végén teljesen elpusztult a városhálózat; a történelem első városai között szerepel a mezopotámiai Ur és Uruk városa. A középkorban pl. a reneszánsz idején fontos szerepet kap a hadászati szempontú városépítészet; a városok olyan helyeken fejlődnek, ahol valamilyen közigazgatási, vallási, vagy kereskedelmi szempontból előnyöket találnak; a középkor végére kialakul a nyugat-kelet és észak-dél irányú eltérő fejlettségű területek, városok hálózata.

58

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Az újkorban a mezőgazdaság gépesítése falusi munkaerő felesleget hozott létre, ez a munkaerő a városokba áramlott; a népességnövekedést komoly építkezések igyekeztek infrastruktúrával ellátni, ennek hatására az építési technika jelentős fejlődésen ment keresztül. A II. világháború utáni időszakban a virágzó városok körül új városokat hoztak létre, ezzel is enyhítendő a nagyvárosok zsúfoltságát; szerte Európában ekkor bontakoztak ki a nagy lakótelep építések; a 70-es évektől a városfejlesztés új útját jelenti a lepusztult városnegyedek rehabilitációja, revitalizációja. A közeljövő legfontosabb várostervezési feladatai között a környezetvédelem és a közlekedés feladatainak megoldása kerül előtérbe. 6. megoldás: c), b), d) és a), mert az urbanizációs ciklusok sorrendje 1. városrobbanás, 2. szuburbanizáció, 3. dezurbanizáció, 4. reurbanizáció. 7. megoldása helyes, ha leírásában az alábbi megfogalmazások szerepelnek: Városrobbanás - extenzív iparosítás, gyors városnövekedés, a népesség a falvakból a városokba vándorolt, Európában a 18. századtól indult, a fejlődő országokban jelenleg is tart, rossz munkahelyi és lakókörnyezet, helyhiány, gyenge minőségű lakások, egészségügyi problémák. Szuburbanizáció - a népesség dekoncentrációja, a külvárosok, elővárosok (szuburbiák) fejlődése, ipar kitelepül a városközpontokból, az ipari termelés intenzív (minőségi) fejlődése, city – üzleti negyedek terjedése, szolgáltatások fejlődése, gettók kialakulása, ingázás, óriási forgalom, városi környezet további romlása. Dezurbanizáció - posztindusztriális szakasz (ipari foglalkoztatás csökkenése), csökkenő városi népességszám, a városból falusi térségekbe települ a lakosság, falusi lakásállomány minősége javul, elővárosi gyűrű alakul ki, hazánkban ez alig jellemző. Reurbanizáció - napjainkban kibontakozó folyamat, információs társadalom, távközlés, internet, munkahelyek erőteljes decentralizációja, egységes civilizációs szintű településrendszer.

59

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

14. lecke Rurális települések földrajza Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés Kedves Hallgató! Elérkeztünk gazdaságföldrajzi tanulmányaink utolsó témakörének utolsó leckéjéhez. Ezen anyagrész feldolgozásával Ön képes lesz:

• • •

ismertetni a rurális térségek településfejlődését, jelentőségét; csoportosítani a településeket morfológiai, funkcionális, nagyság, hierarchia szerint; ismertetni a vonzáskörzet fogalmát, a települések rendszerének jellemzőit és a településpolitikát.

Első lépésként – amint azt már megszokhatta –, kérjük, hogy olvassa el figyelmesen a tananyagot! Lapozza fel a könyv 455. oldalát és haladjon a 465. oldalig.

Ha ezt befejezte, ellenőrizze megszerzett ismereteit! 1. önellenőrző feladat

Olvassa el az alábbi, a falvak történelmi fejlődésére utaló állításokat és tegye őket időrendi sorrendbe! a) A falvak fejlődésének üteme nagyban függött a jó közlekedés-földrajzi helyzetüktől. b) A falvak a falu-város kapcsolatban a városok szolgáltatásaiból mindössze az árucsere révén részesülhettek. c) Az infrastrukturális változások miatt a városközeli falvak a városok részeivé, szuburbiáivá váltak. d) Elsősorban a mezőgazdasági adottságok határozták meg a falvak fejlődését. e) Kiemelt szerepet kaptak a falusi települések megújítására irányuló programok. f) Európában egyszerre jellemző a falusi települések polgárosodása, fejlődése, a rurális térségek súlyos elszegényedése, máshol a totális pusztulása. g) Európa keleti térségében a tőkeszegénység hátráltatta a rurális térségek fejlődését. Vesse egybe az Ön megoldásait a mienkkel, ezeket a lecke végén találja. Ha egyezett, akkor térjen vissza a tankönyvhöz és folytassa az ismeretszerzést.

60

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Olvassa el a 466-479. oldalakig terjedő anyagrészt!

Most 2 feladat megoldásával ellenőrizheti, vajon sikerült-e megfelelően elsajátítania az olvasottakat. 2. önellenőrző feladat

Fogalmazza meg 1-2 mondatban, miért csak falvakra alkalmazható a településmorfológia tipizálása, városokra miért nem.


Egészítse ki az alábbi mondatokat a megfelelő fogalommal! a) A .......... a helyi természeti adottságokból fakadnak, és azt a természeti környezetet testesítik meg, ahol a falu van. b) A .......... a települések közötti kapcsolatból alakulnak ki, a településrendszerben a falu lehet olyan helyzetben, amelyből előny származik, vagy nem származik. Ha összehasonlította az Ön megoldásait a mienkkel, akkor most arra kérjük, hogy vegye elő a tankönyvet. A következő feladat megoldásához lapozzon a 462. oldalra.


Vizsgálja meg a 3. ábrán az egy utcás, a folyó menti és a hegyaljai település rajzát, és a tanultak fényében értelmezze formájukat egyenként 2-3 mondatban. A vonalak a falvak utcáit, a sötét foltok a lakóházakat jelentik. Ellenőrizze a megoldást, majd lásson neki a feladatsor utolsó tennivalójának! 5. önellenőrző feladat

Soroljon fel legalább tíz településtípust, gazdasági funkciójuk alapján! Nem volt könnyű, de Ön már rutinosan végzi el a feladatokat és ellenőrzi a megoldásokat. Ismét, immár a feldolgozás során utoljára kell kezébe venni jól ismert tankönyvét. Olvassa el a 480-484. oldalig terjedő részletet!

Mindössze két feladata maradt: kérjük, hogy ellenőrizze tudását.

61

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki az alábbi, a településpolitikára vonatkozó állításokat a megadott szavakkal! a) Ahol nincs szándék a .......... fejlesztésére, az az ország jobbára szegény.

1. nagypolitika

b) A .......... sajátosságaira épülő fejlesztési politika mindig nagyobb támogatást kap a helyi lakosság részéről.

3. település hálózat

c) A .......... szerves része a településpolitika. d) A .......... fontos eleme a megfelelő szervezeti háttér.

2. településpolitika 4. infrastruktura 5. helyi problémák

e) Az .......... hálózatainak kiépítése óriási jelentőségű.


Jelölje meg az alább, a vonzáskörzet fogalmára vonatkozó állítások esetében, igazak vagy hamisak! a) A vonzáskörzet olyan földrajzi terület, amely bizonyos tevékenységek szempontjából a településhez kapcsolódik. b) A falvaknak nincsen vonzáskörzetük, mivel nem tartalmaznak központi funkciót. c) Vannak olyan települések, amelyek világ szinten képviselnek központi funkciót, így vonzáskörzetük bizonyos szempontokból világméretű. Miután befejezte, kérjük, ellenőrizze megoldásait!

Befejezés A rurális térségek fejlődésének, jelentőségének és összefüggéseik vizsgálatával elérkeztünk munkánk végéhez. Reméljük, érdekesnek találta a tárgyat és a további tanulmányaiban hasznosítani tudja az itt megszerzett ismereteket. A tanfolyam elején sok jó tanáccsal láttuk el Önt, de legfőképpen arra kértük, hogy haladjon a tananyagban a javaslataink szerint. Ha megtette, akkor biztos lehet benne: felkészült a félévet lezáró vizsgára is. Köszönjük munkáját, további tanulmányaihoz és karrierjéhez őszintén sok sikert kívánunk!

62

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: b), a), d), f), g), c), e), mert a korai ókorban a pénzgazdaság nem alakult még ki, illetve megbízhatatlan volt, ezért csak árucsere útján történt kereskedés; a Római Birodalom területén igen komoly szerepe volt a közlekedésnek, áruszállításnak, így pl. jó minőségű utak mentén lévő falusi térségek jókora helyzeti előnyben voltak a hasonlóval nem rendelkező rurális térségekkel szemben; a középkori Európa gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra épült, így a falvak fejlődése is; ezek a folyamatok az újkorban különböző okok miatt (az Újvilág felfedezése, megváltozó kereskedelmi súlypontok, háborúk) gyorsan változtak, átalakult a gazdaság földrajzi szerkezete (is), így az öreg kontinens különböző területein egyszerre volt jelen a polgárosodás, az elszegényedés, esetlegesen a falvak eltűnése; az ipari forradalom (vagy forradalmak) miatt nyugaton gépesítették a mezőgazdasági termelést, ezzel versenyelőnyt szereztek a keleti termeléssel szemben, ahol ilyen jellegű fejlesztés nem ment végbe, többek között a tőkehiány miatt; ez a folyamat az 1930-as évektől figyelhető meg; a modern településfejlesztési politikáknak ez egy jelentős törekvése. 2. megoldása akkor jó, ha az alábbi kulcskifejezéseket használta: kis méretben kielégítő; egynemű fejlődési út; pl. falvak, városrészek; városszerkezet összetettebb; a városfejlődés bonyolultabb 3. megoldás: a) helyi energia, b) helyzeti energia, mert A helyi energiák a helyi természeti adottságokból fakadnak, és azt a természeti környezetet testesítik meg, ahol a falu van. A helyzeti energiák a települések közötti kapcsolatból alakulnak ki, a településrendszerben a falu lehet olyan helyzetben, amelyből előny származik, vagy nem származik. 4. megoldása helyes, ha az alábbi fogalmakat használta: természeti környezet és közlekedési hatások (gazdasági lehetőségek), helyi energia, utak mellé települő házak, völgyekbe települő házak, folyóparti telkek. 5. megoldása akkor helyes, ha az alábbiak közül felsorolt legalább tízet: agrár, ipari, vásár, kereskedelmi, kikötő, átkelőhely, közigazgatási központ, határtelepülés, zarándokhely, fürdőváros, katonai támaszpont, iskolaváros, konferenciaváros, nemzetközi szervezetek központjai. 6. megoldás: a) - 3., b) - 5., c) - 1., d) - 2., e) - 4., mert a helyesen kiegészített mondatok a következők: a) Ahol nincs szándék a település hálózat fejlesztésére, az az ország jobbára szegény. b) A helyi problémák sajátosságaira épülő fejlesztési politika mindig nagyobb támogatást kap a helyi lakosság részéről. c) A nagypolitika szerves része a településpolitika. d) A településpolitika fontos eleme a megfelelő szervezeti háttér. e) Az infrastruktúra hálózatainak kiépítése óriási jelentőségű.

63

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

7. megoldás: a) - igaz; b) - hamis; c) igaz, mert a vonzáskörzet az a tér, amely bizonyos funkciók tekintetében, illetve komplex módon egy településhez kapcsolódik; lehet egy kisbolt is központi funkció, például a tanyáról oda vásárolni járó lakosok szempontjából; a világvárosok képviselhetnek ilyen funkciókat, pl. tőzsdeközpontok, világméretű szervezetek központjai, idegenforgalmi vonzása stb. szempontjából.

64

Gazdaságföldrajz tantárgyi kalauz

Recommend Documents