GAZDÁLKODÓK FIGYELEM!

2010. április

GAZDÁLKODÓK FIGYELEM! Az E g y s z e r ő s í t e t t F o g l a l k o z t a t á s r ó l szóló 2009. évi CLII. törvény, valamint végrehajtási rendeletei – 87/2010. (III.26.) sz. kormányrendelet, illetve a 88/2010. (III.26.) sz. kormányrendelet végrehajtásával kapcsolatban

REGIONÁLIS ÉRTEKEZLET lesz. Az értekezlet helye:

Ideje:

APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság székháza Miskolc, Kazinczy u. 19. 2010. április 20. (kedd) 9 óra

Elıadók: APEH vezetıi OMMF Észak-Magyarországi Munkaügyi Felügyelıség igazgatója B.-A.-Z. megyei Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) igazgatója Az értekezlet konzultatív jellegő, a hatóságok vezetıi rövid tájékoztatást adnak a jogszabályok végrehajtásáról, ezt követıen mód és lehetıség nyílik kérdések feltevésére, a jövıbeni feladatok megbeszélésére. Kérjük a téma fontosságára való tekintettel szíves megjelenését.

INDUL AZ EGYSÉGES KÉRELEM BEADÁS Április elejétıl indul a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) a területalapú és több más közvetlen támogatás egységes kérelmének elektronikus benyújtása. Az egységes területalapú támogatást idén is a SAPS keretében folyósítják. A beadást tavaly óta már kötelezıen elektronikus úton kell megtenni. Az elektronikus kérelem kitöltı és benyújtó felület az MVH honlapján külön

XVI. évfolyam 3. szám

menüpontban érhetı el. Kérelmet csak az nyújthat be, aki regisztrált ügyfél az MVH-nál, és akinek saját fizetési bankszámla-száma van. Tavaly 185 ezer ügyfél összesen több mint 5 millió hektár területre nyújtott be támogatási igényt, s ebben az évben is hasonló nagyságrendő érdeklıdésre lehet számítani. 2009ben 207 milliárd forint volt a területalapú támogatásra biztosított keret, a hektáronkénti uniós fajlagos támogatás pedig 42 173 forint volt. Idén öt új jogcím szerepel az egységes kérelemben: az agrár-erdészeti rendszerek támogatása, az erdıkörnyezetvédelmi intézkedések, az erdıszerkezet átalakítása, a nem termelı mezıgazdasági beruházások és a nem termelı erdészeti beruházások támogatása, valamint régi-új jogcím az EMVA agrárkörnyezetgazdálkodási program. Ez utóbbiban kifizetési kérelmet kell benyújtania annak, aki jogerıs támogatási határozattal rendelkezik, illetve ha eddig még nem tette meg, a területazonosítási kérelmét is be kell adnia. A 2010-es egységes kérelemben viszont már nem igényelhetı az energianövények kiegészítı támogatása, valamint a termeléshez kötött Virginia- és Burley -dohány kiegészítı nemzeti támogatása. Papír alapon kell külön nyilatkozatot tenniük május 15-ig mindazoknak, akik korábban zöldség-, gyümölcs, vagy dohánytermesztık voltak, és szerkezetátalakítási programban kívánnak részt venni. A nyilatkozat formanyomtatványa hamarosan letölthetı az MVH honlapjáról. Az elektronikus kérelmek benyújtásának határideje május 15-e, ám mivel ez szombatra esik, május 17-én még be lehet adni a kérelmet. Ezután módosításra szankció nélkül május 31-ig van lehetıség, június 9-ig viszont már szankciót von maga után a módosítás. Aki lekési a május 15-ei határidıt (vagyis május 17-e után nyújtja be kérelmét), annak már munkanaponként 1 százalékkal csökken a támogatása. Az MVH honlapján találhatók meg azok a tájékoztató és oktató anyagok is, amelyek bárki segítségére lehetnek. Érdemes ezeket is megnézni, hiszen aki hibátlan kérelmet ad be, az biztosan bekerül a kifizetés elsı körébe.

2. oldal

AGRÁRKAMARAI HÍREK

Aki úgy gondolja, hogy egyedül nem tudja használni a kérelembenyújtási felületet, igénybe vehet tanácsadói segítséget. Az agrárkamarai tanácsadók ingyen közremőködnek a benyújtásban, a kérelem tartalmi adataiért azonban a gazdálkodónak kell felelısséget vállalnia. Ebben az esetben azonban az ügyfélnek a beléptetı jelszó segítségével meghatalmazást kell adnia a tanácsadó részére. Akinek nincs jelszava, annak igényelnie kell levélben vagy személyesen az MVH területileg illetékes kirendeltségétıl. Érdemes elızetesen a hivatal ügyfélnyilvántartásában megtekinteni az ügyféladatokat, mert ha változott az adószám, vagy a fizetési számlaszám, azt is be kell jelenteni. Forrás: MVH

2010. április

versenyhátrányban vannak agrárvállalkozóival szemben.

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztetı Tanács (FÖVÉT) elsı ülését követı sajtótájékoztatón Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közölte: a minisztérium átadta a tárca által az ügyben készített szakmai anyagot a FÖVÉT-ben képviselt szervezetek megbízottainak. Az anyagot a szakmai és érdekképviseleti szervezeteknek jövı hét szerdáig, a FÖVÉT következı üléséig kell véleményezniük, s ezt követıen küldi el a dokumentumot a minisztérium az unió illetékeseinek, hogy megkezdıdhessen az EU-ban is a magyar kérésrıl a szakmai egyeztetés. A miniszter közölte: Magyarországon szakmai körökben teljes az egyetértés - pártállástól függetlenül -, hogy a 2011. április 30-án lejáró moratóriumot további három évvel meg kell hosszabbítani. Az agrártárca irányítója a moratórium meghosszabbításának indokai között említette többek között a földtulajdon-viszonyok sajátos voltát, azaz, hogy a megmővelt földterület mintegy 68-70 százaléka bérelt terület. Továbbá a magyar tulajdonosi szerkezet elaprózott, az átlag földterület nagysága 2 hektár körüli. Emellett a magyar földárak jelentıs - 3-20-szoros mértékben maradnak el az iparilag fejlett uniós tagállamok földáraitól. Mindezt tetézve az unió új tagországainak gazdálkodói alacsony támogatottsági szintrıl indulva, kisebb tıkét halmozhattak fel, ezért

régi

tagországok

Gráf József az MTI kérdésére válaszolva elmondta: bízik abban, hogy Magyarország eléri a moratórium meghosszabbítását. A kérelmet hivatalosan ez év augusztus végéig kell megtenni. Az optimális pedig az lenne, ha az unió illetékesei jövı év januárjában hoznának döntést az ügyrıl - tette hozzá, utalva ugyanakkor arra, hogy a mára már elavult földtörvényt mindenképpen meg kell változtatni. Dékány András, az agrártárca sajtófınöke emlékeztetett arra, hogy a FÖVÉT tagjain kívül a hétfıi egyeztetésen jelen volt Font Sándor, az Országgyőlés Mezıgazdasági Bizottságának fideszes elnöke, Godó Lajos szocialista országgyőlési képviselı, továbbá Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke is.

FÖLDVÁSÁRLÁSI MORATÓRIUM A 2011. április 30-án lejáró moratóriumot további három évvel meg kell hosszabbítani, nyilatkozott Gráf József miniszter. Szakmai egyeztetést kezdett hétfın Budapesten az agrártárca az ágazat szakmai és érdekképviseleti szervezeteivel a külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítását célzó, az unió illetékes szakbizottságai számára készülı magyar beadvány tartalmáról.

a

Forrás: FVM

TŐZGYÚJTÁSI TILALOM Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Pest megye, valamint Budapest területén Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Pest megye és Budapest területén lévı erdıkre valamint az erdıterületek határától számított kétszáz méteren belüli területre - átmeneti idıre – jelen határozatom közzétételének idıpontjától azonnali hatállyal általános tőzgyújtási tilalmat rendelek el. A fenti idıponttól kezdıdıen tilos a tőzgyújtás a felsorolt területeken kijelölt tőzrakó helyeken is, valamint a közút- és vasút menti fásításokban, beleértve a parlag és gazégetést is. Felhívom a közúton és vasúton utazókat, az erdıben kirándulókat, a mezıgazdasági területeken dolgozókat, hogy égı cigaretta csikket és dohánynemőt ne dobjanak el, azt minden esetben oltsák el. Aki a tőzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el. A tilalom feloldására a fokozott tőzveszély elmúltával, késıbbi idıpontban intézkedem. Indokolás Az utóbbi idıben a rendkívüli meleg és csapadékmentes idıjárás miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Pest megye és Budapest területén lévı erdıkben fokozott tőzveszély alakult ki. A közúton és vasúton utazók, az erdıben kirándulók, valamint a mezıgazdasági területeken dolgozók által eldobott égı cigaretta csikk és dohánynemő fokozott

3. oldal


tőzveszéllyel jár, mivel a kiszáradt árokparton, illetve vasúti töltések mellett keletkezı tüzek sok esetben közvetlenül erdı- és mezıgazdasági területeket is veszélyeztetnek. A fentiek által indokolt tőzgyújtási tilalom elrendelése az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67. § (1) bekezdésén alapul.

2010. április

maculans) általánosan elıfordul, fıleg az alsó leveleken szembetőnı. Tavaszi árpa: A korai vetések kelnek, a tervezett területen a vetés vége felé tart. Napraforgó és kukorica: a talaj-elıkészítést végzik.

Forrás: MAK KERTÉSZETI KULTÚRÁK:

NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET ALAKULÁSA B-A-Z MEGYÉBEN ÁLTALÁNOS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET A hımérsékleti értékek március 19-ig a többéves átlagtól hidegebbek voltak, 20.-ától a fagyok megszőntek, az idıszakban csapadék nem hullott; a gyakori szél miatt a talajok felsı rétege kiszáradt. Ezzel szemben a Taktaköz, Bodrogköz mélyebben fekvı területein a vízállás magas, a belvíz okoz problémát. A fenológiai állapotok a szokásosnak megfelelnek. Folyamatos a talaj-elıkészítés a napraforgó, a kukorica növények alá. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK: İszi kalászosok: a búza csaknem mindenütt jól telelt. Az állományok heterogének, a melegebb idıjárás hatására megindult a növények fejlıdése, bokrosodása. A tavaszi fejtrágyázásokat zömében már elvégezték. Lisztharmat (Brumeria graminis) fertızést még nem észleltünk, helmintosporiumos és szeptóriás levélfoltosság (Pyrenophora, Septoria spp.) elsı tünetek észlelési szinten megjelentek. Több helyen az ıszi árpa növények alsó levelein a hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres, syn.: Helminthosporium teres), ill. észlelési szintő vörösrozsda (Puccinia recondita) fertızés figyelhetı meg. A vetésfehérítık (Oulema sp., Lema sp.) március 25-tıl hagyták el a telelıhelyüket, elızı évi egyedszámukat és a kedvezı telelési körülményeket figyelembe véve nagyobb számú bogár betelepedése várható. Repce: A növények jól teleltek, de a február második felében észlelt felmelegedést követı március 3-18 közötti fagyos idıjárás megviselte a növényeket. Heterogének az állományok, fejlıdésük megindult, zöldülnek. Repceszár-ormányosok március közepétıl aktivizálódtak (Ceutorhynchus pallidactilus 03. 19-tıl, C. napi 03.25-tıl), elıfordulásuk általános. A repcefénybogarak (Meligethes aeneus), repce- és földi bolhák (Phyllotreta sp., Psylloides chrysocephala) is elıjöttek. Fóma (Leptosphaeria

Alma: a metszések -március végére befejezıdtek, a nyesedék megsemmisítését nagyrészt elvégezték a termelık. Az almafa-varasodás (Venturia inaequalis) aszkospóráinak szóródása március végétıl elkezdıdött. Levéltető ısanya-lárvák kelése folyamatos, már megjelentek az utódok almán. Körte: a metszést befejezték, a körtelevélbolha (Psylla spp., Cacopsylla spp.) imágók március második dekádját követıen hagyták el a telelı helyüket, jól teleltek, egyedszámuk változó. Tojásrakás folyamatos, lárvakelést még nem észleltünk. Kajszi: a rezes lemosó permetezést már elvégezték; a monília (Monilinia laxa) szaporító képletei jól teleltek; ha a virágzás idején csapadékos lesz az idıjárás, fertızésveszély alakulhat ki. Szılı: fagykár elıfordulása nem jellemzı; a metszést 90%ban befejezték, folyamatos a nyesedék eltávolítása. A könnyezés március 20.-a után indult meg. Az atkák jól teleltek, korai erısebb felszaporodásukra lehet számítani. Azokon a területeken, ahol az elızı évben erıs lisztharmatfertızés (Uncinula necator) volt, jelentıs a vesszıelhalás. Forrás: B-A-Z Megyei MGSZH Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

TÁJÉKOZTATÁSUL Megjelent a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 33/2010. (III. 25.) számú KÖZLEMÉNYE a tejtermelık által igénybe vehetı átmeneti állami támogatásról szóló 18/2010. (III. 4.) FVM rendelet szerinti támogatás igényléséhez rendszeresített formanyomtatványokról A tejtermelık a termelés anyag- és eszközszükségletének fedezetére és egyéb kötelezettségeik megfizetésére használható éven túli lejáratú, a rendelet hatályba lépését követıen felvett forgóeszköz-hitelhez kapcsolódóan támogatást vehetnek igénybe.


4. oldal

A támogatási kérelem és a kifizetési kérelmek benyújtása A támogatás igénybevételéhez a jelen közlemény 1. számú melléklete (N0114) szerinti „Támogatási kérelmet” 2010. szeptember 1. és szeptember 20. között, a jelen közlemény 2. számú melléklete (N0115) szerinti „Kifizetési kérelmeket” a 2010., 2011. és 2012. években, évenként egy alkalommal, a november 1. és november 20. közötti idıszakban az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához postai úton, az alábbi címre kell benyújtani: Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága 1385 Budapest 62., Pf. 867. Közlemény elérhetısége: http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu /kozlemenyek/mvhk332010 További információk a kamarai tanácsadóknál érhetık el. e-mail: [email protected] Forrás: MAK

MEGJELENT A 28/2010. (III. 30.) FVM RENDELET A tejtermelıket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó, 2010. évi különleges támogatás igénybevételének szabályairól A tejkvótával rendelkezı tejtermelı a saját gazdaságában a 2009/2010. kvótaévben megtermelt, és ténylegesen értékesített tej után - legfeljebb a tejkvóta nyilvántartás szerint 2010. március 31-én rendelkezésére álló tejkvóta mértékéig - különleges támogatást vehet igénybe. A különleges támogatás igénybevételének feltétele, hogy a tejtermelı: a) az állatok tenyészetének állattartójaként magyar ENAR-szám feltüntetésével - szerepeljen a szarvasmarha ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban, és b) gazdasága gazdasági szempontból sérülékeny területen vagy környezeti szempontból érzékeny területen legyen. A különleges támogatás alapjául szolgáló tej mennyiségét a tejkvóta-rendelet 2. melléklete alapján kell megállapítani. A támogatási kérelmet 2010. május 15-ig az MVH honlapján közleményben közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.

2010. április

Rendelet elérhetısége: http://www.fvm.gov.hu/main.php?folderID=957&articleID=1 5657&ctag=articlelist&iid=1 További információk a kamarai tanácsadóknál érhetık el. e-mail: [email protected]

Forrás: MAK

MEGJELENT A 26/2010. (III. 19.) FVM RENDELET Az élelmiszerek jelölésérıl szóló 19/2004. (II. 26.) FVMESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról A módosítás értelmében az élelmiszerek minıség megırzési idıtartamának jelölésekor a dátumnak a nap/hónap/év sorrendet kell követnie. A fogyaszthatósági dátum jelölésekor a dátumnak a nap/hónap sorrendet kell követnie. Ahol szükséges, az évet is fel kell tüntetni a hónap jelölését követıen. Ezek a módosítások 2010. július 1-vel lépnek hatályba. A Magyar Élelmiszerkönyv közösségi elıírások átvételét megvalósító kötelezı elıírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 2/2005. (I. 11.) FVM rendelet (a továbbiakban: R2.) Mellékletében szereplı 1-22002/72 elıírás e rendelet 2. melléklete szerint módosul. A 3. § és az 1. melléklet 2011. január 20-án lép hatályba. Az élelmiszerek jelölésérıl szóló 19/2004. (II. 26.) FVMESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról szóló 105/2009. (VIII. 14.) FVM rendelet 7. §-a és Melléklete nem lép hatályba. Rendelet elérhetısége: http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0 400019.FVM http://www.fvm.hu/main.php?folderID=957&articleID=15 600&ctag=articlelist&iid=1 További információk a kamarai tanácsadóknál érhetık el. e-mail: [email protected] Forrás: MAK

A VÍZ VILÁGNAPJA 2010 A legfontosabb kérdés az elegendı élelmiszer elıállítása és a víz biztosítása lesz A Világ és Európa számos országában a legfontosabb mezıgazdasági és környezeti veszélyt a vízhiány jelenti. A helyzet egyre romlik, mivel a vízigények

5. oldal


növekednek, mialatt a rendelkezésre álló vízkészletek csökkennek. A túlzott mértékő kitermelés, a szennyezés, az egyenetlen elosztás és az irányítási hiányosságok, a különbözı ágazatok között vízhasználati konfliktusokhoz vezetnek. A termelés kockázata rendkívüli módon növekszik. A mindig több élelem elıállítása, az egyre növekvı népesség igényeinek kielégítése állandó kihívást jelent. Jelenleg kb. 800 millió ember éhezik a világon, ebbıl 200 millió gyermek és 2,6 milliárd ember él vízínségben. 2030ban közel 9 milliárd ember él majd a Földön. Afrikában a víz több ember haláláért felelıs, mint a malária, az AIDS és a háborúk együttvéve. A Föld 1,4 milliárd köbkilóméternyi vízkészletének csupán 2,7%-a édesvíz. Az édesvízkészlet 96%-a felszín alatti és a 4 % felszíni édesvíz csak 0,6%-át hasznosíthatjuk! Milyen esélyeink és eszközeink vannak arra, hogy a növekvı népességet el tudjuk látni vízzel és élelmiszerrel, úgy hogy közben biztosítsuk a vizek jó állapotban tartását? Az egyik eszköz biztosan a vizek jobb, hatékonyabb és céltudatosabb hasznosítása! Magyarország - a fejlett országokhoz viszonyítva - a mezıgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészletek kihasználása terén még hatalmas tartalékokkal rendelkezik. A vizek hasznosításának ügyét a szakemberek évszázadok óta hazánkban is úgy látták, látják, hogy az nemzeti ügy, a nemzet felemelkedésének fontos eszköze és ennek megfelelıen kell kezelni. Ahol például eredményes öntözéses gazdálkodást folytattak a világban, ott az ember ki tudta terjeszteni birodalmát, el tudta tartani a lakosság növekvı lélekszámát, jobb egészségügyi feltételeket tudott biztosítani és kulturálisan is nagy haladást ért el. A 2000-es évtized elején a szárazföldi és tengerparti vizek védelme mellett a jelentıs károkat okozó európai árvizek és aszályok ügyével bıvült az EU víz-politikája, különösen az aszály és vízhiány kezelésére vonatkozó közlemény és munkaprogram nyilvánosságra hozásával. A világ már felismerte és az 5. Víz Világ Fórum (2009. március, Isztambul) egyik kiemelt megállapítása volt, hogy a vizekre hatással lévı és a vízgazdálkodást érintı kérdések jelentıs része nem a vízgazdálkodási szektoron belül keletkezik, ezért megoldására is másutt kell keresni a választ. A társadalom vízzel kapcsolatos igényeinek kielégítését, a vízkészletek fenntartható fejlıdésnek megfelelı mennyiségi és minıségi védelmét csak a különbözı politikák, stratégiák és fejlesztési tervek egyidejő figyelembe vételével – integrálásával – lehet megoldani. Az integrálás szükségessége – az integrált vízgazdálkodás igénye -

2010. április

nem valamiféle sajátos európai adottság, hanem az egész világ közös problémája. Az elmúlt 30 évben az aszályos idıszakok száma és intenzitása jelentıs mértékben nıtt az Európai Unió tagállamaiban. Az aszálykáros területek nagysága és az érintett lakosok száma 1976 és 2006 között 20 százalékkal nagyobb lett. Az egyik legsúlyosabb aszály 2003-ban volt, amikor több mint 100 millió embert és az EU területének harmadát érintették az aszálykárok. Az európai gazdaságot ért károk nagysága elérte a 8.7 milliárd eurót. Az elmúlt 30 év aszály kárait 100 milliárd euróra becsülik. Az éghajlatváltozás következtében a helyzet még tovább romolhat és így az EU számára is magas prioritású ügy lett egy hatékony vízhiány- és aszály-kockázat kezelési stratégia kidolgozása. Az FVM stratégiai kérdésnek tekinti a vízhiány és szárazság ügyét és a problémák megoldásának kezelését. Fontos, hogy a mezıgazdaság szerkezetének és támogatási rendszerének átalakítása során, a magyar mezıgazdasági termelés hatékonyságának növeléséért és versenyképessé tételéért kiállók és tenni akarók kiemelten kezeljék a mezıgazdasági vízgazdálkodási szakfeladatokat. A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium feladata, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek biztosítani képesek a hazai mezıgazdaságban a versenyképességet, a termelés stabilitását, a káros hatások elleni védettséget. Minden jel arra mutat, hogy a következı idıszakban a legfontosabb kérdések az elegendı élelmiszer elıállítása és víz biztosítása lesznek. Rendkívül fontos ezért, hogy a gazdasági szempontokon túl, sıt azokat megelızve, a vízgyőjtı-gazdálkodási tervek kidolgozott intézkedéseinek végrehajtása mentén a szakmai szempontokat is kellı súllyal szerepeltessük a támogatási rendszerekben. Ennek megvalósításához minden szakember támogató tudása és segítsége, a rendelkezésre álló eszközök okszerő és hatékony használata és valamennyiünk együttmőködése és segítsége szükséges! Forrás: FVM

BRÜSSZELI HÍR Egyezséget szeretne az EU-elnökségi trió a közös agrárpolitikáról Legkésıbb a jövı év elsı felében esedékes magyar elnökség végére egyezséget szeretne elérni az Európai Unió tagországai között a közös agrárpolitika

6. oldal


2010. április

eszközrendszerének jövıjérıl a spanyol-belga-magyar elnökségi hármas - jelentette be Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hétfın Brüsszelben, az EU-tagállamok mezıgazdasági minisztereinek találkozója után.

Szó volt a találkozón az uniós tejpiac helyzetérıl is. Gráf József úgy értékelte, hogy az Európai Bizottság túlzottan optimista képet festett a jelenrıl, mert a felvásárlási ár emelkedett ugyan valamelyest, de még mindig csak az önköltségi szintig jutott, nyereségrıl nem lehet beszélni.

Emlékeztetett arra, hogy a témáról folyó tárgyalásokon a tagországok nagy létszámú csoportja - köztük Magyarország - arra törekszik, hogy megmaradjon a jelenlegi uniós költségvetési, illetve támogatási nagyságrend, valamint a mostani eszközrendszer nagy része.

Beszámolót hallgatott meg a miniszteri tanács a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében folyó nemzetközi tárgyalásokról is. Gráf József itt fontosnak tartotta, hogy míg eredetileg az agrárkérdések szerepeltek a vita középpontjában, azóta ezek kissé háttérbe szorultak, és ma nem a mezıgazdasági nézeteltérések jelentik a tárgyalások gátját.

Beszélt arról is, hogy újabb törésvonal bontakozik ki az unióban, és ennek középpontjában a támogatások tagországok közti teljes kiegyenlítése áll. Elsısorban arról van szó, hogy meddig juthatnak több támogatáshoz a régi tagországok "történelmi alapon" - magyarázta. Gráf József úgy vélekedett, hogy a merev álláspontok ellenére a következı idıszakban meg lehet találni a kompromisszumot, mert abban az öt országban is nagy a gazdálkodói nyomás, amelyek ma csökkentenék az uniós agrártámogatások nagyságrendjét. A miniszteri ülés másik nagy témája az élelmiszerlánc jobb mőködése volt az unióban. Ezzel kapcsolatban Gráf József a sajtótájékoztatón azt a célt emelte ki, hogy igazságosabb, a termelınek is többet juttató legyen a nyereség eloszlása, továbbá ne legyen annyira szigorú a szabályozás, hogy korlátozza az európai termékek forgalmazását. Rámutatott, az élelmiszerárak néhány évvel ezelıtti emelkedésekor jól érezhetı volt a spekulatív tıke megjelenése is. Úgy fogalmazott, a három fontos szereplı (termelı, feldolgozó, kereskedı) között úgy kellene elosztani a nyereséget, hogy egyiknek se legyen túlsúlya. A legkiszolgáltatottabb helyzetben a termelı van - jegyzete meg. Gráf József szerint a témáról most egyebek között azért nem született megállapodás, mert a liberálisabb, a szabad kereskedelem híveinek számító tagországok nem szívesen veszik tudomásul a versenyszabályok változtatását. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország is törvényt fogadott el az áruházláncokról, és ez uniós viszonylatban szigorú szabályozásnak tekinthetı. Reményét fejezte ki, hogy EUjogszabály is tud születni a most folyó vita eredményeképpen. A hétfıi megbeszélésen a miniszterek üdvözölték, hogy a múlt heti állam- és kormányfıi találkozón - nem utolsósorban magyar lobbizás eredményeképpen - az átfogó uniós gazdaságpolitikai programba, az EU 2020-ba bekerült az a kitétel, amely rögzíti, hogy a mezıgazdaság fontos stratégiai ágazat az unióban.

A magyar miniszter egy kérdés kapcsán a sajtótájékoztatón kitért a külföldiekre vonatkozó termıföld-vásárlási moratórium meghosszabbításának témájára is. Jelezte: a kormány hamarosan megküldi az ezzel kapcsolatos szakmai anyagot az Európai Bizottságnak. Emlékeztetett arra, hogy a javaslatokat múlt héten az összes érintett agrárszervezettel megvitatták. Gráf József kifejtette, hogy Magyarország legfıbb érve a rendszer folytatásához az ár: négy-öt év alatt megduplázódtak ugyan a földárak, de hektáronkénti 500800 ezer forintos árhoz képest Ausztriában még mindig három és félszeres, néhány más uniós országban pedig 810-szeres árat is kérnek. Forrás: FVM

A KORMÁNYZATI SZEKTOR ADATAI, 2009. IV. NEGYEDÉV A kormányzati szektor 2009. évi hiánya az elızetes adatok szerint 1035 milliárd Ft volt, a GDP 4,0%-a. A 2008. évihez képest a hiány 30 milliárd Ft-tal, GDParányosan 0,2 százalékponttal magasabb. A bázisidıszakinál nagyobb hiány kialakulása azzal magyarázható, hogy a bevételek valamelyest nagyobb mértékben mérséklıdtek, mint a kiadások. A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani elıírásai alapján összeállított adatok szerint 2009-ben a kormányzati szektor bevétele 11 949,5 milliárd Ft, kiadása 12 984,5 milliárd Ft, hiánya 1035,0 milliárd Ft volt. A bevételek a 2008. évi 6%-os növekedést követıen 2009ben 0,9%-kal csökkentek. Nıttek ugyanakkor a termelési és az importadók (2,6%), ezen belül az áfabefizetések (8,0%), ami elsısorban az adókulcs július 1-jei emelésére vezethetı vissza. A jövedelemadó-bevételek és a társadalombiztosítási hozzájárulások ugyanakkor erıteljesen csökkentek (9,1, illetve 7,3%-kal). A kiadások a 2008. évi 3%-os növekedést követıen 2009ben kismértékben, 0,6%-kal mérséklıdtek. Dinamikusan

7. oldal


nıttek viszont a kiadásokon belül a kamatkiadások (10,4%) és a dologi kiadások (folyó termelıfelhasználás, 4,1%); ellenben a felhalmozási kiadások és a munkavállalói jövedelmek visszaestek (7,7, illetve 4,9%-kal). A pénzbeni társadalmi juttatások enyhén, 0,3%-kal csökkentek. A költségvetés hiánya 2009-ben 30 milliárd Ft-tal magasabb az elızı évinél. A hiány emelkedése a bevételek 0,9 és a kiadások 0,6%-os visszaesésének eredıjeként alakult ki. 2009. IV. negyedévben a kormányzati szektor hiánya 284,5 milliárd Ft volt, a negyedéves GDP 4,3%-a. A kiadások a IV. negyedévben lényegesen alacsonyabbak voltak (9,4%) az elızı év azonos idıszakához képest, ami elsısorban a pénzbeni társadalmi juttatások erıteljes visszaesésével (9,7%) – összhangban a 13. havi nyugdíj megszüntetésével – magyarázható. A bevételek 2,8%-kal csökkentek a 2008. IV. negyedévihez viszonyítva. A bevételeken belül legdinamikusabban az áfabefizetések nıttek (18,7%), miközben a jövedelemadó-bevételek esetében figyelhetı meg a legerıteljesebb visszaesés (17,0%).

2010. április

környezetgazdálkodási együtt.

célprogramok

megjelölésével

A tájfajták állami elismerésérıl, valamint vetımagvaik elıállítási és forgalmazási feltételeirıl szóló 104/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet elıírásai alapján a Szántóföldi Növények Nemzeti Fajtajegyzékében szereplı elismert tájfajta fémzárolt vetımagjának felhasználása esetén a kérelemhez az elvetett vetımagra vonatkozó, a vetımagot forgalomba hozó/szállító által kiállított a hivatalos vetımag minısítési eljárásokban rendszeresített „Származási Bizonylat” nyomtatványt kell csatolni. A Szántóföldi Növények Nemzeti Fajtajegyzékében nem szereplı fajta esetén az elvetett vetımag származásának igazolásához a kérelemhez a géntartalék forrásokkal rendelkezı nemesítı, kutató intézmény által kiállított az élelmezési és mezıgazdasági növényi genetikai erıforrások átadását dokumentáló „Standard anyag átadási megállapodás”-t kell csatolni. Rákosiné Kósa Ágnes ügyfélszolgálati tanácsadó

Forrás: KSH

TÁJÉKOZTATÓ

RITKA NÖVÉNYFAJTÁK IGAZOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK Megjelent az ÚMVP Irányító Hatóságának 12/2010. (IV. 2.) közleménye, amely az alábbi fontos változásokat teszi közzé: Az ÚMVP IH 93/2009. (XII. 2.) közleményének utolsó bekezdésétıl eltérıen ritka növényfajták termesztése esetén, az AKG rendelet 29. § (3) bekezdésében foglaltak alapján kiállított dokumentumot nem a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által végzett helyszíni ellenırzés során kell bemutatni, hanem a kifizetési kérelemhez kell csatolni. Az igazolást kérelemre az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága adja ki. Az Igazgatóság adott gazdálkodási évre vonatkozóan a tárgyév április 15-ig beérkezett kérelmek esetén tudja az igazolást kiállítani. Az Igazgatóságnak címzett (MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság, 1024 Budapest, Keleti Károly utca 24.) kérelemnek tartalmaznia kell a kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedı jelentıségő, veszélyeztetett ritka növényfajta nevét és a felhasznált elvetett vetımag származásának megjelölését, továbbá azon terület(ek) fizikai blokkazonosítóját, melyen az adott tájfajtát termeszteni kívánják az érintett agrár-

Megjelent a 30/2010. (III. 17.) számú MVH közlemény, a 2010-es támogatási évi anyajuh tartás támogatás igénylésérıl. A támogatás igénybevételének speciális feltételei: A) Állatokra vonatkozó feltételek: juh fajú; nıivarú; a birtokon tartás utolsó napján legalább egy éves vagy egyszer ellett (anyajuh). B)

Támogatásra az a termelı jogosult, aki: -2010. március 20. és 2010. május 3. között a K10100 Támogatási kérelmet nyújt be - a kérelmén legalább 10 állatot jelent be - a kérelmen bejelentett anyajuh-létszámot a kérelembenyújtási idıszak utolsó napját követı naptól kezdıdıen 100 napig folyamatosan a tenyészetében tartja - a birtokon tartási idıszak alatt történı kérelmezett állatállomány tartási helyének megváltoztatását annak bekövetkezésétıl számított 10 munkanapon belül bejelenti az MVH által rendszeresített nyomtatványon - gondoskodik a tenyészetében lévı állatállományra vonatkozóan a juh ENAR rendeletben foglaltak betartásáról - gondoskodik az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról, és kizárólag törzskönyvi kivonattal vagy származási igazolással ellátott kost használ fedeztetésre

8. oldal


- gondoskodik a tenyészetében tartott állatállománynak a juh ENAR rendelet szerinti tartós jelölésérıl, folyamatos nyilvántartásáról, és az adatok bejelentésérıl az adatbázisba, beleértve a tenyészetbıl történı bármely be- és kiszállítást is - a támogatási kérelemben szereplı állatok tenyészetének tartójaként szerepel a Tenyészet Információs Rendszerben - regisztrációs számmal rendelkezik, vagy legkésıbb a támogatási kérelem benyújtásával egyidejőleg regisztrációs szám megállapítására alkalmas kérelmet (G001) nyújt be - rendelkezik érvényes bankszámlaszámmal, amely szerepel az ügyfél-nyilvántartási rendszerben - regisztrációs száma szerepel a juh ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban - a támogatás kifizetésekor nem áll csıd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt, a természetes személy mezıgazdasági termelı esetén nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggı végrehajtási eljárás alatt. A K10100 Támogatási kérelmet az MVH illetékes megyei kirendeltségéhez kell benyújtani, postai úton. A K10100 Támogatási kérelem egyben jogosultság iránti kérelemnek is minısül, amennyiben a kérelmezett állatok száma nagyobb, mint a kérelmezı egyéni támogatási felsıhatára. Ebben az esetben az egyéni felsıhatár feletti jogosultságigényre (állatlétszámra) nem kell külön kérelmet benyújtani. Azon termelınek, aki támogatási jogosultsággal nem rendelkezik, a kérelemhez mellékelnie kell igazolást arról, hogy maga vagy a foglalkoztatottja rendelkezik: 1) legalább középfokú mezıgazdasági szakirányú végzettséggel, 2) legalább középfokú mezıgazdasági vállalkozó (OKJ 32 6201 02) szakképesítéssel, 3) ezüstkalászos gazda (OKJ 21 6201 01) szakképesítéssel, 4) aranykalászos gazda (OKJ 32 6201 01) szakképesítéssel, 5) 1)-4) alpontokban foglaltakkal egyenértékő, az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes valamely államban szerzett szakképesítéssel, vagy 6) a falugazdász által igazolt minimum 5 éves állattenyésztési gyakorlattal. A közlemény teljes szövege és a formanyomtatványok elérhetık a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján (www.mvh.gov.hu). Veres Zsuzsanna Ügyfélszolgálati tanácsadó

2010. április

SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNY A Földmővelésügyi-és Vidékfejlesztési Miniszter 106/2004. FVM rendelete értelmében a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek esetében az exportszállításokhoz igényelt származási bizonyítványok és igazolások kiállítása az agrárkamarák feladata. Kiadásával kapcsolatban Kovácsné Novek Adrienn a 46/562-243 – as telefonszámon ad tájékoztatást.

TÁBLATÖRZSKÖNYV Lehetıség nyílt táblatörzskönyv beszerzésére. Mivel a táblatörzskönyv vezetése kötelezı és az EU csatlakozás után feltehetıleg az ellenırzés is szigorúbb lesz, célszerő annak beszerzése. A Tolna Megyei Agrárkamara megszerkesztette a táblatörzskönyv formáját, és amennyiben igény van rá, le is gyártatják. A nagysága A/3-as oldal, kartonborítású, 50 lapos, ára: 1.500 Ft/db. Kérjük, jelezzék igényüket az Agrárkamara felé (Kovácsné Novek Adrienn – 46/562-243).

JOGSZABÁLYFIGYELİ A MAGYAR KÖZLÖNY 2010. ÁPRILIS hónapban eddig megjelent legfontosabb ágazati jogszabályai 31/2010. (III. 30.) FVM rendelet

32/2010. (III. 30.) FVM rendelet

33/2010. (IV. 7.) FVM rendelet

Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeirıl szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet, valamint más, az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatásokról szóló miniszteri rendeletek módosításáról Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendı „Helyes Mezıgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról állatgyógyászati termékekrıl szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet módosításáról

GAZDÁLKODÓK FIGYELEM!

Recommend Documents