Gazdálkodástani Intézet. Közoktatási intézmények gazdálkodása két miskolci gimnázium példáján bemutatva

Gazdálkodástani Intézet

Közoktatási intézmények gazdálkodása két miskolci gimnázium példáján bemutatva

Gyarmati Katalin 2011

Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................... 3 1.

A közoktatásról általánosan .............................................................................................. 6 1.1

Az oktatás története ............................................................................................................. 6

1.2

A közoktatás helyzete Magyarországon ............................................................................. 7

1.2.1 1.2.2

2.

A közoktatás főbb adatai ................................................................................................................. 9 A közoktatás területi adatai ........................................................................................................... 13

A közoktatás finanszírozása ............................................................................................ 19 2.1

Törvényi háttér................................................................................................................... 19

2.2

A közoktatási kiadások alakulása ..................................................................................... 24

2.2.1 2.2.2 2.2.3

2.3

A középfokú oktatási kiadások alakulása ...................................................................................... 25 A középfokú oktatás részesedése a GDP-ből ................................................................................ 27 Az egy tanulóra jutó kiadások ....................................................................................................... 29

A közoktatás finanszírozási rendszere ............................................................................. 30

3. A Hermann Ottó Gimnázium és a Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet gazdálkodása ............................................................................................................................ 35 3.1

Hermann Ottó Gimnázium története ............................................................................... 35

3.2

Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet története ....................................... 36

3.3

A gimnáziumok alap-, és kiegészítő tevékenységei.......................................................... 38

3.4

Személyi feltételek .............................................................................................................. 40

3.4.1

Tantestület, dolgozók számának alakulása .................................................................................... 40

3.5

Tanulólétszám alakulása ................................................................................................... 43

3.6

Tárgyi feltételek ................................................................................................................. 46

3.7

Bevételek alakulása ............................................................................................................ 50

3.7.1 3.7.2 3.7.3

3.8

Intézményi működési bevételek .................................................................................................... 50 Felhalmozási és tőke jellegű bevételek ......................................................................................... 51 Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések .............................................................. 52

Kiadások alakulása ............................................................................................................ 53

3.8.1 Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok ................................................................. 54 3.8.2 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások ..................................................................................... 55 3.8.3 Támogatás, támogatásértékű kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai ........................................................................................................................................ 57 3.8.4 Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések .......................................................................... 58

3.9 A Herman Ottó Gimnázium és a Diósgyőri Gimnázium gazdálkodásának összegző értékelése .......................................................................................................................................... 59

4.

Javaslatok a hatékonyabb gazdálkodás elérése érdekében ............................................ 61

Összegzés .................................................................................................................................. 63 Summary .................................................................................................................................. 65 Irodalomjegyzék....................................................................................................................... 67 Mellékletek ............................................................................................................................... 69

2

Bevezetés A magyar közoktatást az elmúlt években számos kihívás érte, rendkívül mozgalmas időszakot élt át. Az utóbbi évek legjelentősebb, történelmi léptékű eseménye az volt, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak. Annak ellenére, hogy az ország teljes jogú uniós tagsága egy évtizedes alkalmazkodási folyamatot követően valósult meg, és ez a tagság elnyerését követően sem szűnt meg, a csatlakozás közvetlenül és közvetetten is meghatározó hatással volt az időszak közoktatási folyamataira. Bár az uniónak az oktatás területén csupán korlátozott szerepe és korlátozott eszközei vannak, mégis felerősítette a magyar közoktatást érő nemzetközi hatásokat. Az EU integrációnak, más területekhez hasonlóan, az oktatás, a képzés és a tudomány területén is vannak pozitív és negatív oldalai: a csatlakozás előnyökkel és hátrányokkal járhat. Az előnyöknek csak kisebbik része az, ami feltétlenül és automatikusan megjelenik, többségük csak lehetőségként tárul fel, amivel lehet élni, és amit el lehet szalasztani. Ez számunkra mindenekelőtt modernizációs lehetőségeket tár fel. Nyilvánvalóan nemcsak általános társadalmi, politikai és kulturális előnyökkel járhat, hanem konkrét anyagi természetű előnyökkel is. Ezek mértéke az oktatás területén természetesen kisebb, mint sok más területen, és a jelentőségük is csekélyebb. Viszonylag kis anyagi többletforrást jelentenek azok a pénzek, amelyekhez a közösségi programokba bekapcsolódó intézmények pályázati úton juthatnak hozzá. Komolyabb fejlesztési forrásokhoz az oktatás elsősorban olyan átfogó infrastrukturális vagy területi fejlesztési programok keretein belül juthat hozzá, amelyek az EU strukturális alapjaiból kapnak támogatást. Számottevő anyagi előnyökkel járhat az oktatási könyvkiadás, taneszköz gyártás számára az európai piacok megnyílása. Ilyenek elsősorban a különböző informatikai és telekommunikációs eszközök és a multimédia alkalmazására épülő programok. A csatlakozás pozitív oldalai mellett a negatív oldal is megjelenik. Hasonlóan az előnyökhöz itt is csak ritkán beszélhetünk számszerűsíthető költségekről. Ezek jelentős része nem anyagi természetű, hanem társadalmi, politikai vagy kulturális jellegű. 3

Emellett az esetek nagy részében valójában nem is költségekről van szó, hanem alkalmazkodási kényszerről, illetve megválaszolandó kihívásokról. Így például, hogy az Unió tagjaként meg kell teremtenünk a jogi feltételeit annak, hogy oktatási intézményeink bekapcsolódhassanak az uniós partnerségi programokba. A közoktatás területén a költségek egy részét az iskoláknak az EU programokban való részvételét lehetővé tevő támogatások teszik ki. Ezek egy része helyi szinten, az iskolafenntartóknál jelentkezik, de szükség lehet központi támogatásra is, különösen olyan programok körében, amelyekbe a központi intézmények kapcsolódnak be. Költségekkel jár a tananyagok és tankönyvek fejlesztése is annak érdekében, hogy ezekben az európai dimenzió megjelenhessen. A közoktatás finanszírozási rendszere alapvetően nem változott az utóbbi időben, de a finanszírozás rendszerét, a kiadások szerkezetét érintő kisebb elmozdulások mellett néhány jelentősebb módosulás történt. Így az oktatási kiadások alakulását és szerkezetének változását nagymértékben befolyásolta a közalkalmazotti béremelés, a közoktatás számára újabb fejlesztési források nyíltak meg az európai uniós csatlakozást követően, és a középfokú szakképzést érintő kormányzati intézkedések egy része e terület finanszírozását is érintette. A magyar közoktatás biztosítását a helyi önkormányzatok kötelező feladatává tették, természetesen fenntartva így is az állam felelősségét. Ezt az önkormányzati törvény tartalmazza, illetve a feladat ellátásának pénzügyi garanciáit az állami támogatás és az önkormányzati gazdaság biztosítják. Bár még ma is önkormányzati tulajdonban van az intézmények döntő többsége, a 90’-es évek második felétől egyre nagyobb szerepet kaptak egyéb fenntartók is. A közoktatás rendszerének működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet döntően az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, melyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és egyéb saját intézményi bevételek egészíthetnek ki. Az állami támogatásnak két formája van: normatív és céltámogatások. A központi költségvetés és az önkormányzatok közötti pénzügyi kapcsolatokban az önkormányzati rendszer 1990-es bevezetése óta érvényesül a normatív finanszírozás elve. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat a központi költségvetési támogatás egy

4

részét objektív mutatók alapján kapja. Az egyes intézménytípusokhoz különböző nagyságú normatívák, ún. fejkvóták tartoznak. A normatív támogatások alanyi jogon megilletik a közoktatási feladatot ellátó önkormányzatokat, a céltámogatások pályázatok útján nyerhetők el. A normatív támogatásokat az önkormányzatok felhasználási kötöttség nélkül kapják. Az intézmények és a központi költségvetés között közvetlen pénzügyi kapcsolat nincs. Szakdolgozatomban a közoktatási intézmények gazdálkodásához kapcsolódó alapfogalmakról, elméleti és törvényi háttérről lesz szó. Ezt természetesen konkrét közoktatási intézmények, a miskolci Herman Ottó Gimnázium és a Diósgyőri Gimnázium

és

Városi

Pedagógiai

Intézet

működésének,

gazdálkodásának,

finanszírozásának összehasonlításával mutatom be. Mivel ezek az intézmények önkormányzati tulajdonban vannak, így dolgozatomban is erre fektettem a hangsúlyt. Az

elméleti

háttérről

különböző

szakirodalmi

könyvekből

jutottam

információkhoz, ezek mellett számos adatot, ismeretet nyújtottak az internetes oldalak, onnan elérhető statisztikai összefoglalók. Az gimnáziumok összehasonlításánál nagyobb hangsúlyt kapott a primer jellegű kutatás. Többször készítettem interjút mindkét intézmény gazdasági vezetőjével, akiktől az iskola működéséről, bevételeiről és kiadásairól kaptam információkat. A szakdolgozatomat négy nagy fejezetre osztottam, az első fejezetben az oktatás történetét és a közoktatás helyzetét, valamint azt területi bontásban ismertetem. Ezután a közoktatási intézmények törvényi hátteréről, a kiadások alakulásáról és finanszírozási

rendszeréről

finanszírozásának

részeként

adok

egy

elemzem

elméleti a

összefoglalót.

személyi

és

tárgyi

Az

oktatás

feltételeket,

összehasonlítom a két gimnázium tanulólétszámának alakulását, a bevételek és kiadások változásait legfőképpen a 2007-2010-es időszakban. Végezetül javaslatok teszek arra, hogy véleményem szerint, hogyan lehetne hatékonyabb gazdálkodást elérni.

5

1. A közoktatásról általánosan „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Szent-Györgyi Albert

1.1 Az oktatás története A magyar oktatás úttörői a táltosok voltak, akik a gyógyítással, a jóslással, az emberi életben mérföldköveket jelentő pillanatok (születés, felnőtté avatás, házasság, temetés) feldolgozásával foglalkoztak. Nagy szerepük volt az életre való felkészítésében, így a család mellett ők is segítettek, hogy a fiatalok megismerjék a fegyverek elkészítésének technikáit, és a magyar rovásírást is. A honfoglalás, de főleg az államalapítás után az oktatás a kolostorok hatáskörébe került. A középkor idején leginkább a bencések és a domonkos rendi szerzetesek tanították a nemesek gyermekeit a nyugati műveltségre. 1367-ben létrejött az első magyar egyetem Pécsett, amit Nagy Lajos király alapított. Ez jelentette a magyar felsőoktatás kezdetét. 1. táblázat: A mai magyar oktatási rendszer Időtartam (év)

Képzési forma

Életkor

3-4

Óvoda

3 éves kortól

4/6/8

Általános iskola

6 éves kortól

8/6/4 vagy 4/5/6

Gimnázium vagy szakközépiskola

10/12/14 éves kortól

3/4

Felsőoktatási alapképzés

18 éves kortól

2/1

Felsőoktatási mesterképzés

3

Doktori képzés Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_oktat%C3%A1si_rendszere

6

A gyerekek általában 3 éves korban válnak a közoktatás részeivé, hiszen ekkor kezdik el az óvodát. A tankötelezettség a 6. vagy 7. betöltött életév után kezdődik, a gyermek iskolaérettségétől függően. Ekkor kezdenek el a szeptemberben kezdődő tanévben általános iskolába járni. A tankötelezettség 18 éves korig tart. A gyerekek 12 évet töltenek az alapfokú, illetve középfokú oktatásban, de ezt különböző arányokban tehetik. Az eredetileg 8 év általános iskola és 4 év középiskola mellett választhatják a 6 vagy 8 osztályos gimnáziumi oktatást is. A gimnáziumok mellett a szakközépiskolákba is felvételt nyerhetnek a diákok, ahol a 4 éves képzés után 1 vagy 2 év alatt szakmát is tanulhatnak. A középiskolai tanulmányok befejezése az érettségi vizsga megírása. Várhatóan 2012-ben vezetik be Magyarországon a duális szakképzést, de kísérleti jelleggel már 2011 szeptemberétől élhet a német szakképzési rendszer. Ezzel 18-ról 17 évre módosul a tankötelezettség korhatára. A duális képzés lényege, hogy három év lesz a szakképzés ideje, és már az első évben nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati oktatás. A változtatás célja, hogy piacképes tudást szerezzenek a diákok a szakmunkásképzőkben és "visszaállítsák a kétkezi munka becsületét". A felsőoktatás az úgynevezett bolognai folyamat során fokozatosan átáll a hagyományos, egységes (osztatlan) 3-4 éves főiskolai és 4-6 éves egyetemi képzésekről a háromszintű rendszerre. Ebben a rendszerben a 3-4 éves alapképzést elvégzők egy része felvételt nyerhet az 1-2 éves (tanári szakokon 2,5 éves) mesterképzésekre. A legfelső szint a 3 évig tartó doktori képzés.

1.2 A közoktatás helyzete Magyarországon Az oktatás és képzés a tudásalapú társadalom és a szociális jólét megteremtésének egyik legfontosabb eszköze. Meghatározó szerepe van a társadalmi-gazdasági fejlődés és a jobb életminőség megteremtésében. Az Európai Tanács 2002-ben elfogadta az „Oktatás és Képzés 2010”, majd 2009-ben az „Oktatás és Képzés 2020” munkaprogramot. Ebben előtérbe kerül a méltányosság, az egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése, a speciális nevelési igényűek integrált oktatása, valamint a hátrányos

7

helyzetű tanulók beilleszkedésének segítése. Öt referenciaértéket határoztak meg a stratégiai célkitűzésekhez, amelyek a következők: 1. 2020-ra biztosítani kell a felnőttek átlagosan legalább 15 %-ának az egész életen át tartó tanulásban való részvételét 2. 2020-ra az olvasás, a matematika és a természettudományok terén gyengén teljesítő 15 évesek arányát 15 % alá kell csökkenteni. 3. 2020-ra a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 év közöttiek aránya érje el legalább a 40 %-ot 4. 2020-ra az oktatást és a képzést korán elhagyók arányát 10 % alá kell csökkenteni 5. 2020-ig a 4 éves kor és a kötelező általános iskolai oktatásba lépési életkor közötti gyermekek legalább 95 %-ának részt kell vennie a kisgyermekkori nevelésben. Hazánk az öt kiemelt kulcsindikátor közül a közoktatáshoz is közvetlenül kapcsolódó négy terén kapott felzárkózó minősítést, ami elismerése annak a munkának, amelyet a közoktatás fejlesztése terén végeztek a magyar társadalom szereplői, különösen a pedagógusok. [2. táblázat] Az a lemaradás, amely a korábbi években épp a lemorzsolódás és az értő-olvasás terén volt érzékelhető, napjainkra szignifikánsan csökkent. Magyarország számára a leglényegesebb visszajelzés, hogy a közoktatás fejlesztésének az iránya megfelelő, az EU által is elismert irányba halad. (Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009. tanévhez) Az egész életen át tartó tanulás1 támogatásához, a változó munkaerő-piaci igények

kielégítésére

alkalmas

készségek

fejlesztéséhez

kapcsolódóan

a

kulcskompetencia alapú képzések ösztönzése a legfőbb teendő.

1

Ez egy átfogó kategória, felölel minden tervszerű tanulási tevékenységet, legyen az iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli oktatás vagy informális tanulás, melynek célja ismeretek szerzése, illetve készségek és kompetenciák fejlesztése. Magában foglal minden ez irányú tevékenységet, kezdve a kora gyermekkori neveléstől egészen a nyugdíjasok szellemi frissességének megőrzését célzó tréningekig. Kortól, munkaerőpiaci státustól, de különböző intézményi és társadalmi keretektől is függetlenül minden emberre kiterjed.

8

1.2.1

A közoktatás főbb adatai A 2009/2010-es tanévben Magyarországon a köz-, és felsőoktatásban összesen

több mint 2 millióan vettek részt. Ennek jelentős része, kb. 1,9 millió fő nappali tagozaton, míg kisebb hányada (200 ezer fő) nem nappali, illetve felsőoktatásban tanult. Óvodai nevelésben 329 ezer gyermek, általános iskolai oktatás nappali képzésein 773 ezer, középfokú oktatásban 582 ezer, valamint felsőoktatásban 243 ezer tanuló részesült. A 2010/2011. tanév eleji adatgyűjtés előzetes adatai szerint a 2010/2011. tanévben óvodai nevelésben és a közoktatásban nappali rendszerű oktatásban 1 millió 673 ezer gyermek, tanuló vesz részt. Az általános iskolai és középiskolai felnőttoktatásban 86 ezren tanulnak. A felsőoktatásban 361 ezer hallgató folytat tanulmányokat, közülük 241 ezren nappali tagozaton. „Az iskolarendszerű oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók, hallgatók egyre hosszabb időt töltenek az oktatási rendszerben. A rugalmas iskolakezdés, az átjárhatóbb közép- és felsőfokú rendszer a képzési idő kitolódásával jár együtt. A növekvő részvételi arányok mellett, a képzési idő hosszabbodása is hozzájárul ahhoz, hogy a tanköteles koron túli fiatalok folyamatosan növekvő arányban vesznek részt az iskolarendszerű oktatásban.”2 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. §-ának (1) bekezdésében leírtak alapján egy intézményegység több feladatellátási helyet is magában foglalhat, ami jelentheti az intézmény székhelyét és telephelyeit: 35. pont „székhely: az az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény alaptevékenységének ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található”; 44. pont „telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási hely;”. 2

Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2009/2010, Budapest, 2010., 7. o.

9

A feladatellátási helyek száma a szakiskolák, a gimnáziumok és a szakközépiskolák esetén is szinte folyamatos nőtt 2000 óta. A szakközépiskoláknál volt kisebb visszaesés a 2008/2009-es tanévben, de a következő években ismét megemelkedett a számuk. A legtöbb feladatellátási helye a szakközépiskoláknak van, ezután következnek a gimnáziumok, végül a szakiskolák (speciális szakiskolákkal összevonva szerepel).

2 500

Darab

2 000 1 500 1 000 500

20 00 / 2 0 2 00 01 1 / 20 200 02 2 / 20 200 03 3 / 20 200 04 4 / 20 200 05 5 / 20 200 06 6 / 20 200 07 7 / 20 200 08 8 / 20 200 09 9 / 20 201 10 0 /2 01 1

0

Tanévek Szakiskola

Gimnázium

Szakközépiskola

1. ábra: Feladatellátási helyek száma, 2000-2011. Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003a.html

A kedvezőtlen demográfiai tendenciákat a képzési idő hosszabbodása egyelőre ellensúlyozza, a tavaly előtti visszaesést követően a középfokú oktatásban részt vevő tanulók száma összességében ismét emelkedett: a 2009/2010. tanévben 659 ezren iratkoztak be, csaknem 7 ezerrel többen, mint az előzőben. A beiratkozottak 22 %-a (145 ezer fő) érettségit nem adó szakiskolákban, 41 %-a (273 ezer fő) szakközépiskolákban, 37 %-a (240 ezer fő) gimnáziumokban folytatta tanulmányait. Ez a megoszlás az elmúlt 4–5 évben stabilizálódott. A nappali képzéseken közel azonos arányok figyelhetők meg a szakiskolák és gimnáziumok esetében, csak a

10

szakközépiskolákban tanulók aránya nőtt jóval nagyobb arányban (csaknem 7 ezer fővel). Az idei tanévben a szakiskolákban 147 ezer fő, a gimnáziumokban 242 ezer fő (a gimnáziumi létszámban szerepelnek azok a tanulók is, akik a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamába járnak), illetve a szakközépiskolákban 274 ezer fő kezdte meg tanulmányait. Az előző tanévhez képest a szakiskolák tanulóinak száma mintegy 2 ezer fővel, a gimnáziumoké is szintén 2 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a szakközépiskolai létszám nem változott.

ezer Fő

600 400 200

20 00 20 /200 01 1 20 /200 02 2 20 /200 03 3 20 /200 04 4 20 /200 05 5 20 /200 06 6 20 /200 07 7 20 /200 08 8 20 /200 09 9 20 /201 10 0 /2 01 1

0

Tanévek Szakiskola

Gimnázium

Szakközépiskola

2. ábra: Közoktatásban tanulók száma, 2000-2011. Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003a.html

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2004/2005. tanévtől tette általánosan lehetővé a gimnáziumok és szakközépiskolák számára, hogy fenntartójuk jóváhagyásával a 9. évfolyamon nyelvi előkészítő osztályt indíthassanak. A törvény előírja, hogy ezeken az évfolyamokon a kötelező tanórai foglalkozások legalább 40 %-ában idegen (illetve nemzetiségi vagy kisebbségi) nyelvi képzés folyjon. A fennmaradó időkeret legalább 25 %-át informatikai képzésre, a maradékot képességfejlesztésre kell fordítani. A nyelvi előkészítő évfolyam beindításának lehetőségével a 2004/2005. tanévben már jelentős számú, több mint 400 iskola élt,

11

ami – a tanulmányi idő hosszabbodásán keresztül – kihatott a tanulói létszámok és a végzettek számának alakulására is. Az elmúlt évben a közoktatás valamennyi szintjén nőtt mind a hátrányos helyzetű, mind a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma és aránya, emellett a területi aránytalanságok sem csökkentek. A gimnáziumokban a HH3arány 2008-ban 6,3 % és 2009-ben 8,3 %; a szakközépiskolákban 10,5 % és 13,6 % volt. A HHH4 mutatói még erőteljesebben emelkedtek. Ezek a kedvezőtlen változások nem elsősorban a közoktatási rendszer aktuális helyzetére, hanem a társadalmi-gazdasági környezetre, a szociális védelem működésére vezethetők vissza. A közoktatási rendszerből kilépő fiatalok két lehetőség közül választhatnak: vagy folytatják tanulmányaikat – belépnek a felsőoktatásba, illetve különböző szakmai képzéseken vesznek részt –, vagy munkát vállalnak. A következő ábra a pedagógusok és oktatók számát szemlélteti: 50 000

Fő

40 000 30 000 20 000 10 000

20 00 / 2 0 2 00 01 1 / 20 200 02 2 / 20 200 03 3 / 20 200 04 4 / 20 200 05 5 / 20 200 06 6 / 20 200 07 7 / 20 200 08 8 / 20 200 09 9 / 20 201 10 0 /2 01 1

0

Tanévek Szakiskola

Gimnázium

Szakközépiskola

3. ábra: Főállású pedagógusok és oktatók száma a közoktatásban, 2000-2011. Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003a.html 3 4

hátrányos helyzetű halmozottan hátrányos helyzetű

12

A főállású pedagógusok és oktatók száma a közoktatásban évről évre nőtt a 2006/2007-es tanévig. A következő évektől kezdődően visszább esett a számuk, ami a 2009/2010-es tanévre sem érte el a 3 évvel ezelőtti arányt, kivéve a szakiskolákban. Idén sem változtak az arányok, közel azonos számú pedagógus tanít az intézményekben, mint az előző évben. 1.2.2

A közoktatás területi adatai „Az oktatási kínálat nagyságát és összetételét számos gazdasági-társadalmi

tényező befolyásolja, így a térség településszerkezete, gazdaságszerkezete, népesség-összetétele és ennek változása. A korábban kialakult iskolahálózat alakításában azonban a helyi-területi oktatáspolitika és -irányítás viszonylag tág keretek között fogalmazhatja meg válaszait, alakíthatja a középfokú kínálatot. Ugyanakkor a családok által támasztott kereslet szintén jelentékeny tényező abban, hogyan alakul az oktatás területi kínálata.”5 A közoktatási intézmények feladatellátási helyeinek száma a vizsgált időszakot tekintve a Közép-Magyarország régióban kiugró, ezt követi Észak-Alföld, majd a Dél-Dunántúl és a Nyugat-Dunantúl régiókban a legalacsonyabb. ÉszakMagyarország a középmezőnyben helyezkedik el.

5

http://www.ofi.hu/tudastar/kozoktatas-regionalis/5-kozoktatas-teruleti

13

3 000

Darab

2 500 2 000 1 500 1 000 500

11 0/ 20

10 20 1

9/ 20

09 20 0

20 0

8/ 20

7/ 20

08

07 20 0

6/ 20 20 0

20 0

5/ 20

06

0

Tanévek Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

4. ábra: Közoktatási intézmények feladatellátási helyei régiónként, 2005-2011. Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi009.html

Ha

külön-külön

vizsgáljuk

a

szakközépiskolákat,

gimnáziumokat

és

szakiskolákat, akkor a szakiskolák esetében a 2005/2006-os és a 2010/2011-es tanév közötti időszakban nagyobb ingadozások nincsenek a feladatellátási helyek számát tekintve a különböző régiókban, mindenhol nagyjából stagnál a számuk. Az utolsó tanévben az előző évihez viszonyítva legtöbb helyen közel egyforma, 2-6 %-os növekedés tapasztalható. Kivételt képez a Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl és a DélAlföld régió, az elsőnél 14 %-os emelkedés észlelhető, a másodiknál nem változott, míg az utolsónál 4 %-kal csökkent a számuk. Régiónk az 4. helyet foglalja el a feladatellátási helyek száma szerinti képzeletbeli rangsoron 12,97 %-kal (104 db). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 64, Heves megyében 24, míg Nógrád megyében 16 db található. B-A-Z megye a harmadik legtöbb feladatellátási hellyel rendelkezik Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után, amit 2005 óta fent tudott tartani, annak ellenére, hogy 2005/2006-os és a 2006/2007-es tanévben jelentősen alacsonyabb volt a feladatellátási helyek száma a későbbi évekhez képest.

14

A gimnáziumi feladatellátási helyek száma a Közép-Magyarország régióban kiemelkedően magas, majdnem 30 % az összeshez viszonyítva. Az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön is magasnak tekinthető ez az arány (19,5 % és 13,5 %). Az utolsó helyen itt is a Nyugat-Dunántúl régió áll közel 7,5 %-kal (66 db). ÉszakMagyarországon tapasztalható a legnagyobb ingadozás a tanévek között. B-A-Z megyében a 2005/2006-os tanévhez képest 47%-kal nőtt a feladatellátási helyek száma, ez egy folyamatos növekedés következménye. A másik két megyében csökkenés figyelhető meg. B-A-Z megye itt már a negyedik helyre esett vissza Budapest, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után. A szakközépiskolákban is, mint a középfokú oktatás többi helyszínén az első három helyen Közép-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld áll. Míg a gimnáziumok és a szakiskolák esetében szinte minden régióra a feladatellátási helyek számának növekedése jellemző, addig itt ez változó. 4 régióban növekedés, 3-ban pedig csökkenés észlelhető. Észak-Magyarország a növekvők közé tartozik, a vizsgált időszakban a legutóbbi évben mutatta a legtöbbet, 109 darab feladatellátási helyet. Borsod-Abaúj-Zemplén megye itt is megtartotta második helyét a megyék között, a régió közel 60 %-át tette ki. A szakiskolák nappali és felnőttoktatásában valamivel több, mint 145 ezer tanuló vett rész a 2009/2010-es tanévben. Közülük a legtöbben KözépMagyarországon és Észak-Alföldön tanul, 19-19 %-uk vett részt ott az oktatásban. Legkevesebben Nyugat-Dunántúlon választották ezt az iskolatípust, 14 ezer fő. 2005 óta folyamatosan nőtt minden régióban a szakiskolákba felvettek száma. A 2008/2009-es tanévhez képest a következő évben a Dél-Dunántúl régióban jelentkezett a legnagyobb változás, 14 873 főről 17 093 főre ugrott a szakiskolákban tanulók száma, ami egy 15 %-os növekedést jelentett. Észak-Magyarországon kevéssel több mint 19 ezer tanuló vett részt a tavalyi tanévben az szakiskolai oktatásban, ami 13 %-ot tesz ki az összes ilyen típusú oktatásban résztvevők közül. A régióban 60 % Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 27 % Heves megyében és 13 % Nógrád megyében járt a tavalyi tanévben szakiskolákba.

15

0 20

09 /

20 0 08 / 20

07 / 20

20 1

9

8 20 0

7 20

20

05 /

06 /

20 0

20 0

6

ezer Fő

700 600 500 400 300 200 100 0

Tanévek Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

5. ábra: Közoktatásban tanulók a nappali és felnőttoktatásban, 2005-2010. Forrás: Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2009/2010

A

Nemzeti

Erőforrás

Minisztérium

(NEFMI)

közoktatás-statisztikai

adatgyűjtése alapján készült idei gyorsjelentése szerint szakiskolák nappali képzésén 129 402 tanuló, felnőttképzésen 7 906 fő tanul. Speciális szakiskola nappali képzésen 9 816 főt, felnőttképzésen 35 főt oktat, tehát összesen ebben a tanévben 147 159 tanuló vesz részt szakiskolai oktatásban. A gimnáziumokba csaknem 240 ezer fő tanult tavalyt, ami kevesebb, mint az előtte lévő években. Közép-Magyarország nagy fölénnyel vezet a régiók között, még Észak-Alföld sem közelíti meg, hiszen majdnem a fele ott a tanulók száma. Az utolsó helyet itt is a Nyugat-Dunántúli régió foglalja el 20 ezer tanulóval. Észak-Magyarországon a tanulók száma 2005 óta 25-26 ezer fő között mozgott, nagyobb változás nem figyelhető meg. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, mint minden esetben most is 60 %-ot tesz ki Heves megyével (24 %) és Nógrád megyével (16 %) szemben. A régióhoz hasonlóan a megyékben sem tapasztalható nagyobb változás, csak kisebb növekedések és csökkenések észlelhetőek.

16

Az idei évben nappali rendszerű oktatásban 198 700 fő, felnőttoktatásban 43 172 fő folytatja tanulmányait, ami összesen 241 872 fő. Ebben a gimnáziumi létszámban most szerepelnek azok a tanulók is, akik a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamába járnak. Végezetül általános iskola után legtöbben szakközépiskolákban folytatják tanulmányaikat, összesen 273 344-en a 2009/2010-es tanévben. KözépMagyarország és Észak-Alföld kivételével minden régióban többen választják a szakközépiskolákat a gimnáziumokkal szemben. Az előző két régió esetében hasonlóan alakultak a tanulók számai a gimnáziumok és szakközépiskolák között, de még így is megtartották vezető szerepüket. A 2007/2008-es tanévben egy kisebb visszaesés volt tapasztalható, ami az azt követő évben még tovább csökkent. Tavaly növekedett a szakközépiskolai tanulók száma, de ez nem volt jelentős és még a 2007/2008-as tanév értékét sem érte el. Észak-Magyarország régiónak elég jó az aránya a szakközépiskolai tanulók számában, nem sokkal marad le a Dél-Alföld és Észak-Alföld régiókkal szemben. Borsod-Abaúj-Zemplén megye ismét a második legtöbb szakközépiskolai hallgatóval rendelkezett tavaly, ami több mint 21 ezer tanulót jelent. Ennek ellenére a másik két megyéhez hasonlóan a vizsgált időszakban folyamatosan csökkent a szakközépiskolákban tanulók száma. Az idei tanévben is ebbe az iskolatípusba jelentkeztek a legtöbben, több mint 273 ezer fő tanul szakközépiskolában. Jelentős hányaduk nappali rendszerű oktatásban (88 %), kisebb részük felnőttoktatásban (12 %) vesz részt. Összességében

elmondható,

hogy

a

szakiskolák,

gimnáziumok

és

szakközépiskolák feladatellátási helyei folyamatosan növekednek, ennek ellenére a tanulók száma csak a szakiskolákban növekedett, a másik két iskolatípusban csökkent. Természetesen mindháromnál nagyobb arányú a nappali oktatásban tanulók száma, mint a felnőttoktatásban tanulóké, ez minden szinten körülbelül 8020 %-os arányt jelent.

17

Az egy pedagógusra jutók száma a szakiskolákban (21 fő körül) a legtöbb, majd a szakközépiskolák (14 fő körül) következnek és a legkevesebb tanuló a gimnáziumi pedagógusokra jut (13 fő körül). A régiók közül Észak-Magyarország és Észak-Alföld áll a legjobb helyen, minden rangsor végén a Nyugat-Dunántúl régió szerepel. Észak-Magyarország a középmezőnyben van, annak ellenére, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye szinte minden esetben Budapest után a második helyen áll.

18

2. A közoktatás finanszírozása Közoktatási intézményeknek nevezzük azokat az intézményeket, amelyek a közoktatás feladatainak ellátásában közreműködnek. Fenntartójuk, aki a közoktatási feladatok

ellátásában,

a

közoktatás-szolgáltatás

megszervezésében

való

közreműködésre vállalkozik, a közoktatási intézmény fenntartója, a közoktatási szolgáltatás nyújtója pedig maga az intézmény. A közoktatási intézmény alapító okiratában találhatók meg a közoktatási intézmény legfontosabb jellemzőit. „Közoktatási intézményt létesíthet az állam, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi Magyar Köztársaság területén alapított, és itt székhellyel rendelkező jogi személyiségű gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, továbbá a természetes személy abban az esetben, ha közoktatás-szolgáltatás tevékenységének folytatásához megszerezte a jogosítványt. A fenntartói kör szerint különbséget kell tenni a megalakított, működő közintézmények között. Az állami szervek és a helyi önkormányzatok alapján létrejött közintézmény költségvetési szervként működik, míg az összes többi fenntartó által működtetett közoktatási intézmény nem tartozik a költségvetési szervek közé.”6 Ettől a megkülönböztetéstől függetlenül minden közoktatási intézménynek el kell látnia a közoktatásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott közoktatás-szolgáltatás feladatait, illetve rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a tevékenység folytatását meghatározó jogszabályokban találhatók. A közoktatási intézmények közös jellemzője, hogy jogi személyként működnek az intézmény létesítőjétől és fenntartójától függetlenül.

2.1 Törvényi háttér Magyarországi

közoktatási

rendszer

gazdálkodási

feladatait

számos

jogszabály érinti. Ezek közül sorolnék fel néhány fontosabbat: - A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény

6

Dr. Szüdi János: Igazgatás, szervezés, vezetés, a közoktatási intézményekben, OKKER Kiadó, Budapest, 1998. 27-29.o.

19

- A helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított- 1990. évi LXV. törvény - 2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről - A nevelés – oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított – 11/1994. (VI. 8.) MKM – rendelet - Az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény - Az

államháztartás

működési

rendjéről

szóló

217/1998

(XII.

30.)

kormányrendelet - A költségvetés alapján szolgáló szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló – többször módosított – 54/1996. (IV. 12.) kormányrendelet - A társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) kormányrendelet - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljellegű decentralizált

támogatásának

igénybejelentési,

döntés-előkészítési

és

elszámolási rendjéről, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatairól, továbbá a TÁKISZ feladatairól szóló – többször módosított – 9/1998. (I. 23.) kormányrendelet - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló – többször módosított – 1992. évi LXXXIX. törvény A közoktatásról szóló törvény 38. §-ának (1) bekezdése ad eligazítást számos kérdésre: „A közoktatási intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. A közoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel. … A közoktatási intézmény feladatainak ellátásáról az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A közoktatási intézmények fenntartási és működési költségeit 20

- az évente összeállított és a fenntartó által megállapított - költségvetésben kell előirányozni.” A közoktatási intézmény, anyagi haszonszerzésre is irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó bevételt, ha azt a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátásához, vagy a tevékenységben résztvevő tanulók díjazására használják fel, a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátására szolgáló költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni és azt az intézménytől nem lehet elvonni. A közoktatási intézmény feltételeit a fenntartónak kell biztosítani, aki nem háríthatja át felelősségét másra, és nem követelheti, hogy az általa létrehozott közoktatási intézményt más tartsa fenn, illetőleg, hogy a közoktatási intézmény saját maga gondoskodjon a működéséhez szükséges feltételekről. A közoktatási intézménynek „követelése” mindig csak a fenntartóval szemben lehet, és nem formálhat igényt a központi költségvetés irányába. A fenntartó részére biztosított hozzájárulás azonban nem a közoktatási intézményt, hanem a fenntartót illeti meg. Mindebből következi, hogy a közoktatási intézmény nem követheti jogszerűen a fenntartójától, hogy minden olyan összeget bocsásson a rendelkezésre, amelyet az általa ellátott feladatok támogatásához a központi költségvetés a fenntartó részére biztosít. Az, hogy a központi költségvetés és a fenntartók közötti megoszlás a közoktatás költségeinek fedezésében milyen arányú, az érdekeltek közötti megállapodástól függ. A fent említetteket a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (1) bekezdése is tartalmazza, mely szerint a közoktatás rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, ezt a tanuló által igénybe vett szolgáltatások díja és az intézmény más, saját bevétele egészíthet ki. A közoktatás feladatainak ellátását szolgáló költésvetési hozzájárulás összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni. A központi költségvetés, az állami szervek és a helyi önkormányzatok, valamint a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézmények működéséhez a gyermek, tanulói létszámot, valamint az ellátott feladatokat figyelembe véve normatív költségvetési hozzájárulást biztosít.

21

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján egyértelmű, hogy a közoktatási intézmény éves költségét oly módon kell meghatározni, hogy abból biztosítani lehessen valamennyi feladat ellátását. Ehhez természetesen számba kell venni minden olyan tevékenységet, amelyet el kell látni az intézménynek, elkülönítve azokat amelyekért ellenszolgáltatást kérhet az intézmény. Elsősorban az alapfeladat keretében végzett tevékenységnél szükséges felmérni, hogy milyen bevételre

lehet

jogszerűen

számítani,

továbbá

ha

a

közoktatás

anyagi

haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytat, tisztázni kell, hogy ezt mire kívánja fordítani. Az Országgyűlés 2010. július 5-én elfogadta a közoktatási törvény módosítását, melyek előreláthatólag három időpontban lépnek hatályba: egy részük 2011. január 1-jén, másik csoportjuk 2011. július 1-jén, míg egyes rendelkezések 2011. szeptember 1-jén. Már 2011. január 1-jétől hatályos: - a fakultatív hit- és vallásoktatás megszervezésének idejére vonatkozó pontosító rendelkezés az állami és helyi önkormányzati óvodákban - megszűnik a pedagógusok szakkönyvvásárlási támogatáshoz való joga - a készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatásban és a fejlesztő iskolai oktatásban résztvevő tanulók számára a tankönyvellátás támogatására szolgáló

központi

költségvetési

forrásból

tankönyv

helyett

a

tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők ott, ahol az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet - a helyi önkormányzatoknak 2012. szeptember 1-jétől kell megteremteniük a feltételeket valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez 2011. július 1-jén lép hatályba: - a nem állami, nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények működési engedélyezési eljárása a fővárosi, megyei kormányhivatalokhoz kerül

22

- ugyancsak ilyen módon változik a feladat- és hatáskör a nem állami, nem önkormányzati

fenntartású

közoktatási

intézmények

törvényességi

ellenőrzése tekintetében 2011. szeptember 1-jén lép hatályba: - módosul a sajátos nevelési igény fogalma - megemelkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határa A 2011. évi költségvetési törvény közoktatási intézményeket érintő 2011. január 1-jével hatályba lépett rendelkezései: 1) A 2011. évi költségvetésről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Kv. tv.) 42. § (2) bekezdése szerint 2011. január 1-jétől az egyházi kiegészítő támogatás összege 230 000 forint/év minden valós gyermek, illetve tanuló után (2010-ben 190 000 forint/év volt). 2) A Kv. tv. 42. § (11) bekezdése szerint: „A Közokt. Tv. 81. §-ának (8)-(10) bekezdései, valamint a 82. §-a alapján a korábbi években megkötött közoktatási

megállapodásokból

eredő

éves

költségvetési

támogatási

kötelezettség összege 2011-ben nem haladhatja meg – a (2) bekezdésben meghatározott egyházi kiegészítő támogatás összegének változásából adódó különbözettől eltekintve – a 2010. évi összegét. Új közoktatási megállapodás 2011-ben kizárólag a 2011-ben lejáró megállapodásoknak a 2010. évi támogatási összegéhez képest jelentkező 2011. évi megtakarítás összegének megfelelő 2011. évi támogatási kötelezettséggel köthető. A meglévő közoktatási megállapodásoknak a megállapodásból eredő költségvetési támogatási kötelezettség növekedésével járó módosítására nem kerülhet sor.” 3) Változás a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása kiegészítő hozzájárulásában: Azok után a súlyosan, halmozottan fogyatékos tankötelezettek után, akik nem tudnak részt venni a fejlesztő iskolai oktatásban, és ezért tankötelezettségüket egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesítik, a fejlesztő felkészítéshez kapcsolódó hozzájárulás 140%-

23

ának igénybevételére jogosultak a feladatot ellátó intézmények fenntartói. A 427 ezer forint/fő összegű támogatás – a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 3. mellékletének 16. bcb) pontja alapján - 2011. január 1-jétől biztosított. 4) Kisiskolák újraindítása: minden olyan településen, ahol legalább nyolc gyermek szülője igényli, működnie kell az általános iskola alsó négy évfolyamának. E cél megvalósításához a 2011. évi költségvetési törvényben 346,0 millió forintos előirányzat áll rendelkezésre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium

fejezetében,

amelyből

pályázati

úton

támogatásban

az

részesülhetnek

intézményfenntartó

települési

önkormányzatok.

A

támogatással elérendő cél az, hogy azokon a településeken, amelyek illetékességi területén a lakosságszám 3 000 fő vagy az alatti, és megszűnt a település általános iskolája, a meglévő iskolaépületben a 2011/2012. tanévtől újra működjön, s így utaztatás nélkül, helyben legyen biztosított a tanulók számára a nevelés-oktatás az 1-4. évfolyamokon. 5) A költségvetési törvény 5. számú mellékletében szereplő támogatások igényléséről, döntési rendszeréről, a támogatás folyósításáról, elszámolásáról és ellenőrzéséről az oktatásért felelős miniszter – az államháztartásért felelős miniszter,

valamint

a

helyi

önkormányzatokért

felelős

miniszter

egyetértésével 2011. február 15-éig rendeletet alkot.

2.2 A közoktatási kiadások alakulása Az oktatásra fordított kiadásokat az oktatáspolitikai elképzelések mellett elsősorban a gazdaság mindenkori állapota, a fiatal korosztályok létszáma, és az iskolázottság mértéke határozza meg. Az egész életen át tartó tanulás kiterjesztése jelentős anyagi források bevonását igényli. A közoktatási kiadások alakulásának vizsgálatához figyelembe kell venni a következő mutatókat: a kiadások (folyó áron vagy reálértéken) abszolút nagyságát, a nemzeti össztermékből (GDP) oktatásra fordított kiadások arányát, illetve az egy tanulóra jutó kiadások nagyságát. Az első mutató problémája, hogy az egyházi és

24

alapítványi, gazdálkodó szervezetek stb. által fenntartott intézmények kiadásairól nincsenek pontos adataink, csak az állami, önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények kiadásairól rendelkezünk megbízható adatokkal. A második mutató segítségével más országokéval hasonlíthatjuk össze hazánk oktatási kiadásait. Az utolsó mutatóval pedig kiszűrhetjük a demográfiai hatások kiadásnövelő vagy csökkentő hatását. 2009-ban az állami költségvetés oktatási kiadásai – a felhalmozási kiadásokkal együtt – több mint 1 237 milliárd forintot tettek ki, ez a GDP 4,7 %-a. Az összeg 70,6 %-át (873 milliárd forintot) a közoktatás (óvoda, alap- és középfokú oktatás), 20,5 %-át (253 milliárd forintot) a felsőfokú oktatás, 3 %-át (36 milliárd forintot) egyéb oktatás használta fel, míg a maradék 5,9 %-ot (64 milliárd forintot) oktatással összefüggő egyéb kiadásokra fordították. A költségvetési kiadások közel felét (49,1 %-át) személyi juttatások kifizetésére fordították, 6,5 %-ot pedig felújításra és felhalmozásra. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország az Európai Unió tagországai átlagánál valamivel nagyobb hányadot fordít oktatásra, szakképzésre. 2006-ban az EU tagállamaiban az állami oktatási kiadások jellemzően a GDP 5 %-át tették ki, Magyarországon ez 5,4 %, mely Ausztria, Hollandia, és az Egyesült Királyság arányszámával közel azonos. 2.2.1

A középfokú oktatási kiadások alakulása A költségvetés oktatási kiadásai 2000 óta folyamatos növekedést mutatnak,

csak az utolsó évben észlelhető egy kisebb visszaesés. A középfokú oktatás 2004-ig jelentősen magasabb arányt mutat, mint a következő években, mert ekkor nem csak a középfokú, hanem az alapfokú oktatást is egyben számolták el. Tehát 2004-ig az alapfok és a középfok együttesen szerepel. 2005-től már csak a középfokú oktatás adatait mutatja az ábra, ami 2008-ig növekszik, majd 2009-ben - mint a kiadások összességében - csökken.

25

1 400 1 200

mrd Ft

1 000 800 600 400 200 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Évek Összesen

Középfokú oktatás

6. ábra: A költségvetés oktatási kiadásai, 2000-2009. Forrás: Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2009/2010

A költségvetés oktatási kiadása 2009-ben 1 237,224 milliárd Ft volt, aminek 73 %-a, azaz 907,327 milliárd Ft önkormányzati, míg 27 %-a, vagyis 329,897 milliárd Ft központi forrásból származik. A középfokú oktatás esetében ez 95 % - 5 % arányban oszlik meg, tehát ezen a szinten sokkal nagyobb az önkormányzati forrásból származó kiadás, pontosan 239,819 milliárd Ft szemben a 12,668 milliárd forintnyi központi forrással. Az összes kiadáson belül a beruházások aránya (a felújítási és felhalmozási kiadások együtt) 2000-2004 között ismét együttesen szerepel az alapfokú és középfokú oktatással, ekkor 2002-ig nőtt, majd utána csökkent a beruházások aránya. 2005-től a középfokú oktatás kiadásaiban a beruházások aránya csökken, a 2008-as évben volt egy nagyobb kiugrás, és a következő évben már le is csökkent szinte a felére. A beruházások arányának csökkenése részben összefügghet azzal is, hogy az iskolafenntartók folyó oktatási kiadásai a közalkalmazotti béremelés hatására növekedtek.

26

2004-et követően az EU Strukturális Alapok támogatásával közoktatási beruházások is megvalósulnak. A 2004–2008 közötti időszakra az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) 40,4 millió euró az óvodai és alapfokú oktatás infrastrukturális fejlesztésére szolgál, a Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozására pedig 2005 végéig 1 084,4 millió forint elosztásáról döntöttek (ebből 812,3 millió forintot az Európai Szociális Alap biztosít). E támogatások elosztása pályázati úton történik. 2.2.2

A középfokú oktatás részesedése a GDP-ből Az oktatási kiadások GDP-ből való részesedése az a mutató, mely a

ráfordításokat az ország gazdagságát figyelembe véve mutatja. Ez a mutató elterjedt a nemzetközi összehasonlításban, mert kiszűri a kiadásokban jelentkező különbségekből azt a torzítást, hogy nem egyformán gazdagok az országok. A létrejövő különbségek abból adódóan is kialakulhatnak, hogy különbözik az iskoláskorú népesség száma és az iskoláskorú népességből az egyes oktatási fokozatokon tanulók aránya, ezért szokták az egy tanulóra jutó kiadásoknak az egy főre jutó GDP-hez mért arányát összehasonlítani. A középfokú oktatás részesedési aránya a GDP-ből 2005 és 2009 között csökkent: 1,1 %-ról 1,0 %-ra csökkent. A közoktatás kisebb hányadát teszik ki a középfokú oktatás kiadásai (20 %), nagyobb részét pedig az alapfokú oktatás kiadásai.

27

6

Százalék

5 4 3 2 1 0

2005

2006

2007

2008

2009

Évek Középfokú oktatás

Közoktatás összesen

Összesen

7. ábra: A költségvetés oktatási kiadásainak aránya a GDP %-ában a középfokú oktatásban, 2005-2009. Forrás: Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2009/2010

Nemzetközi összehasonlításban Magyarország óvodai oktatásra, nevelésre a GDP nagyobb arányát költi, az alap- és alsó középfokú, valamint a felső középfokú oktatásra pedig kisebbet, mint az OECD-országok átlaga. Az egy tanulóra jutó ráfordításoknak az egy főre jutó GDP-hez viszonyított arányának összehasonlítása azt mutatja, hogy Magyarországon a középfokú oktatásban nem egyszerűen azért alacsonyabbak a ráfordítások az ország saját teljesítőképességéhez képest, mivel kisebb az iskoláskorú népesség száma. 3. táblázat: Az egy tanulóra jutó kiadások az egy főre jutó GDP arányában középfokú oktatás szintjén az OECD-országokban és Magyarországon, 2005-2007. Alsó középfok

Felső középfok

Összesen

OECD

Magyarország

OECD

Magyarország OECD Magyarország

2005

24

23

27

21

26

22

2006

23

23

26

21

25

22

2007

22

23

26

22

24

23

Forrás: Education at a Glance 2008., 2009., 2010.

28

Az alsó középfokú oktatási ráfordítások 2006-ban elérték az OECD-országok átlagát, sőt 2007-ben el is hagyták. A felső középfoknál még nem értük el az átlagot, a közelében sem járunk. Összességében egyre közelebb kerülünk az OECDországok átlagához. Az Európai Unióban a középfokú oktatási ráfordítások nagyobbak, mint az OECD-országok átlagában, ezért Magyarország elmaradása nagyobb az EU-országok átlagos ráfordításaihoz képest. 2.2.3

Az egy tanulóra jutó kiadások 2009-ben az egy középfokú oktatásban tanulóra több mint 540 ezer forintot

fordítottak az állami (önkormányzati) közoktatási intézmények. Mint már korábban említettem a középfokú oktatásra a GDP kisebb arányát költi Magyarország, mint az OECD-országok átlaga.

3 000

ezer Ft

2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

2005

2006

2007

2008

2009

Évek Középfokú oktatás

Összesen

8. ábra: Az egy tanulóra jutó költségvetési kiadás (nappalival egyenértékű számított létszám alapján), 2005-2009. Forrás: Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2009/2010

Az egy tanulóra jutó kiadások szintjének nemzetközi összehasonlítása azt mutatja, hogy kevesebbet költ Magyarország egy tanulóra az alsó és felső középfokon, mint a hasonló fejlettségű országok. Ugyanakkor a lemaradás 29

valóságos nagyságának megítélését nagymértékben megnehezíti, hogy az adatok nem tartalmazzák a nem állami fenntartású oktatási intézmények ráfordításait. Mivel Magyarországon a nem állami intézményekben tanulók aránya a középfokú oktatásban a legmagasabb a valóságos lemaradás jóval kisebb is lehet.

2.3 A közoktatás finanszírozási rendszere A közoktatás finanszírozásában három nagy államháztartási forrás vesz részt: a központi költségvetés, az önkormányzati támogatások és a Munkaerő-piaci Alap (MPA) képzési alaprésze [9. ábra]. Az önkormányzati támogatások forrásait részben a központi költségvetésből biztosított pénzeszközök, részben az önkormányzatok saját bevételei alkotják. A gazdasági szféra részben a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetéseken keresztül, részben közvetlenül is nyújt támogatásokat a közoktatás finanszírozásához. Emellett lakossági forrásokból, a tanulók családjainak ráfordításaiból is képződnek közoktatási források. 2004 óta az európai uniós fejlesztési támogatások egy része is közoktatási fejlesztési célokat szolgál. A 2002. évet követően az MPA képzési alaprészébe történő befizetések növekedése és az európai uniós források megnyílása nyomán jelentősen bővültek a közoktatás forrásai.

30

9. ábra: A közoktatás finanszírozási rendszere Magyarországon Forrás: Jelentés a magyar közoktatásról 2006

A magyar közoktatás pénzügyi szabályozásának alapelvei egyrészt az 1990ben elfogadott önkormányzati törvényből, másrészt az 1993. évi közoktatási törvényből, illetve különösen ennek az 1996. évi módosítása során megfogalmazott ágazati-szakmai követelményekből vezethetők le. Az önkormányzati törvény több mint egy évtizede írja elő az önkormányzat számára kötelező feladataként az alapés a középfokú oktatás feltételeinek megteremtését. Az állam a szektorsemlegesség elvét követve, az iskolafenntartóknak nyújtott tanulólétszám alapú, normatív támogatással járul hozzá a közoktatás működéséhez, lehetőséget teremtve a nem önkormányzati fenntartók szerepvállalására is.

31

A magyar közoktatás-finanszírozási rendszer jellemzői (Jelentés a magyar közoktatásról 2003): 1. A közoktatás rendszerének működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet, mint korábban már említettem, döntően az állami költségvetés és a fenntartó saját forrásokból származó hozzájárulása biztosítja, amelyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és egyéb saját intézményi bevételek egészíthetnek ki. A közoktatás feladatainak ellátását szolgáló állami költségvetési hozzájárulás összegét az éves költségvetési törvényben határozzák meg. 2. A közoktatás támogatását célzó állami támogatásnak két formája van: normatív és céltámogatások. A normatív támogatások alanyi jogon megilletik a közoktatási feladatot ellátó önkormányzatokat, a céltámogatások pályázatok útján nyerhetők el. A normatív támogatások általában létszámfüggők, vagyis az oktatott tanulók száma alapján illetik meg a fenntartókat. Ezek mellett az önkormányzatok egyéb forrásokat is felhasználhatnak a közoktatás finanszírozására. A normatív támogatások döntő részét az önkormányzatok felhasználási kötöttség nélkül kapják. Az intézmények és a központi költségvetés között közvetlen pénzügyi kapcsolat nincs. A fenntartó önkormányzatok közoktatásra fordított kiadásai jelentősen meghaladják a központi költségvetéstől kapott ágazati támogatások összegét. A központi támogatások az önkormányzatok ágazati ráfordításának 50–70%át fedezik. 3. Az iskolafenntartók intézményeik költségvetését szabadon állapíthatják meg azzal a megkötéssel, hogy a költségvetésnek biztosítani kell a törvényekben meghatározott feladatellátást. A feladat akkor tekinthető ellátottnak, ha az intézménynek rendelkezésre áll a minimális órakeret teljesítéséhez a pénzügyi fedezet, és biztosítani tudja a tanulóknak azokat a szolgáltatásokat, amelyek igénybevételére ingyenesen jogosultak. 4. Az önkormányzatok az általuk jóváhagyott éves költségvetésben szabályozzák

az

intézmények

kiadási

színvonalát.

Előirányzatként

meghatározzák azok bevételeit és a fenntartói támogatás összegét.

32

Amennyiben az intézmény az éves gazdálkodási szabályokat betartotta, de bevételei nem fedezik kiadásait, a fenntartónak pótelőirányzatot kell biztosítania a feltétlenül szükséges kifizetésekhez. 5. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulás összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív támogatás. Az egyházi iskolafenntartók emellett az állammal kötött megállapodás alapján kiegészítő támogatásra is jogosultak. Más, nem önkormányzati fenntartók is jogosultak a normatív mellett kiegészítő támogatásra akkor, ha a közfeladat ellátására a helyi önkormányzattal megállapodást kötnek. 6. A szakképzés területén jelentős önálló forrást alkot a gazdasági szervezetek által fizetett szakképzési hozzájárulás, amelyet e szervezetek részben közvetlenül használnak fel az általuk szervezett gyakorlati képzés finanszírozására, részben az országos Munkaerő-piaci Alapba fizetnek be, amelyből a képző intézmények pályázati úton juthatnak támogatáshoz. Az önkormányzati finanszírozási viselkedés típusai (Jelentés a magyar közoktatásról 2003): 1. A kedvezőtlen anyagi helyzetű önkormányzatok egy része arra kényszerül, hogy minimalizálja költségeit. Nem vállalják olyan iskolák fenntartását, amelyek nem tartoznak a kötelező feladatok sorába. Átadják a megyei önkormányzatnak a középfokú iskolákat, de ügyelnek arra, hogy ez ne veszélyeztesse az iskola helyben működését. Együttműködésre törekszenek a nem önkormányzati fenntartókkal, hogy azok átvegyék a teljes működési költséget. 2. A legkedvezőbb helyzetű önkormányzatok gyakran a helyi igényekből kiinduló, az önkormányzat által elismert feladatok szakmai meghatározásán alapuló

intézményi

Kedvezőbb

feltételek

támogatási biztosítását

rendszer

kialakítására

garantálják,

ehhez

törekszenek. a

kedvezőbb

feltételrendszerhez igyekeznek számon kérhető feladatokat hozzárendelni, és

33

elősegítik az intézményi specializálódást. A legtöbb ebbe a kategóriába tartozó önkormányzat színvonalas helyi finanszírozási rendszert dolgozott ki, amely áttekinthető, kiszámítható és tartós garanciákat is tartalmaz. 3. A harmadik kategóriába azok a stabil pénzügyi helyzetű önkormányzatok sorolhatók, amelyek az oktatási ágazat működtetésében „átlagos feltételek” biztosítására törekszenek. Nem csupán a kötelező feladatokat látják el, hanem a középfokú iskolák közül a nagyobb presztízsű gimnáziumok és a kevésbé drága szakképző intézmények fenntartását is vállalják. Minden tekintetben kiegyensúlyozottságra törekedve finanszírozzák az intézmények reális igényeit, a pénzügyi mutatóik az ágazatban általában átlagosak. Az iskolák költségvetését tehát - néhány kisebb tételt leszámítva - az önkormányzatok biztosítják. A központi kormány költségvetése és az iskolák költségvetése

között

nincs

közvetlen

kapcsolat.

Az

önkormányzat

saját

költségvetésének két forrása van: az egyik a központi kormányzattól ún. block grant jellegű támogatás, a másik a saját bevételei (ezek aránya kb. 75%-25%). A kormány az önkormányzatoknak nyújtott támogatás összegét az éves költségvetési törvénynek megfelelően határozza meg. A támogatás összegét elsősorban az éves költségvetési törvényben meghatározott ún. feladat-ellátási normatívák alapján számolják ki. Az

önkormányzatok

nagy

szabadsággal

rendelkeznek

az

iskolák

költségvetésének a meghatározásában. A következő korlátokat kell csak figyelembe venniük: 1. az iskolákba felvett tanárok fizetése nem lehet kevesebb, mint amit adott végzettség és szolgálati idő esetén a törvény előír 2. a közoktatási törvényben követni kell az egyes iskolatípusok számára meghatározott mutatókat. pl.: a tanárok kötelező heti óraszáma. Ezekről a mutatókról állandó vita folyik, többször változtak és a gyakorlatban sok helyen eltérnek tőlük.

34

3. A Hermann Ottó Gimnázium és a Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet gazdálkodása Szakdolgozatom ezen fejezetében azt szeretném bemutatni, hogy az eddig ismertetett elmélet hogyan alakul a gyakorlatban. Ezt két miskolci gimnázium, a Herman Ottó Gimnázium és a Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet gazdálkodásának példáján keresztül ismertetném. Az önkormányzati intézmények finanszírozására fektettem a hangsúlyt, mivel mindkét intézmény önkormányzati irányítás alatt van.

3.1 Hermann Ottó Gimnázium története Az iskola első épületében 1878 óta, tehát 109 éve folyik oktatás. A Bükk Zsigmondné Sebe Terézia által adományozott telken és házban Samossa József egri érsek alapított először hatosztályos népiskolát. 1889-ben a népiskola felső leányiskolával bővült, majd 1907-ben az érsek rendeletére a másodfokú felsőbb leányiskolát nyilvános jellegű négyosztályos polgári leányiskolává alakították. 1927-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elsőként öt évfolyamú tanítónőképző nyílt az épületben Szmrecsányi Lajos egri érsek engedélyével. 1930-ban alsó tagozatos gyakorló iskolát szerveztek hozzá, ez később 1. kép: Leányiskola kéttagozatúvá vált. 1927-ben a Kun József utcában internátus céljára új épületszárnnyal bővült az intézmény. 1934 nyarán a tanítónőképzés számára az udvarban egyemeletes épületet emeltek. 1938-ban létrejött az érseki római katolikus leánylíceum és tanítóképző intézet. 1939-ben megvették internátus céljára a Patakyházat is. 1948-ban államosították az intézményt, létrejött falai között a Városház téri Állami Általános Leányiskola, és itt működött az Állami Tanítónő- és Óvónőképző Intézet is. 1950 után az általános iskola mellett a tanítónőképző maradt meg 1957ig. 1957-ben a helyi tanács a megszűnő tanítónőképző és a megszűnt általános iskola helyére leánygimnáziumot szervezett az épületben, majd öt gimnáziumi 35

osztályt telepítettek ide. Még ebben az évben vette fel az iskola Herman Ottó nevét. 1963-tól bevezették a koedukációs képzést. 1993-ban a katolikus egyház visszakapta az épületet, a Herman Ottó Gimnázium új helyre költözött, a Tízeshonvéd útra. Az új iskola legrégibb épületrésze (a jelenlegi menza) sörfőző műhely volt. Mai formáját a XVIII. század végén, illetve a XIX. század elején nyerte el. 1889ben a Serház utcában, egyemeletes laktanyát építettek, amelyet József főhercegről neveztek el. Falai között a 10. honvéd gyalogezred kapott helyet. Az első világháború, illetve a honvédség átszervezése után már nem használták az épületet laktanyának. 1926-ban Csáki István tervező emeletráépítési terve alapján kétemeletes lett az épület. Ezután csendőrparancsnokság, majd 1945 után a Miskolci Járási Rendőrkapitányság működött itt. Használták honvéd továbbképző intézetként, majd újra laktanyaként. 1957 és 1980 között a járási és megyei munkásőr-parancsnokságnak,

1964

és

1989

között

pedig

a

pártoktatási

igazgatóságnak adott helyet. 1987 és 1989 között felújítási munkálatokat végeztek az épületen, 1989 végén azonban leálltak a munkával. 1991-ig állagmegóvás nélkül ki volt téve az időjárás szeszélyeinek. 1992-ben a városi közgyűlés döntése alapján a Herman Ottó Gimnázium épületét visszakapta a katolikus egyház, ezért az intézményt új épületbe költöztették. 1993-ban elkészült Pirity Attila tervei és irányítása alapján a gimnázium új, gyönyörű épülete a Tízeshonvéd u. 21. szám alatt. Az iskola beköltözött új székhelyére. 1994-ben a négyosztályos képzés mellett megindult a nyolcosztályos gimnáziumi képzés is. 2. kép: Az iskola jelenleg

1995-ben átadták a megépült tornacsarnokot is az

épülettel szembeni oldalon. Az új épületegyüttest és az iskolát átkötő híd kapcsolja össze.

3.2 Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet története Az iskola elődje az 1917-ben Miskolcra települt Magyar Királyi Állami Főreáliskola. Ez az intézmény továbbtanulást biztosító nyolcosztályos iskola volt,

36

amely főként a természettudományos műveltség és a modern nyelvek elsajátítását tűzte ki célul. Az iskola 1922-ben Hunfalvy János, az újkori magyar földrajztudomány megalapítója, európai hírű földrajztudós nevét vette fel. 1934-ben az intézmény gimnáziumi rangot kapott. A második 3. kép: A régi gimnázium

világháború alatt 1939-től 1945-ig Kassán működött a

Hunfalvy János Gimnázium, majd 1945-től ismét Miskolcon, Diósgyőrben folyt az oktatás. 1949-ben egy új gimnáziumi épület alapkőletétele történt meg, s az 1950/51-es tanévben megkezdődött az oktatás az iskola jelenlegi épületében, mely a Kilián György Gimnázium nevet vette fel. Az 1960-as évektől kezdve a legtehetségesebb tanulók kiválogatásával létrejöttek a tagozatos osztályok. A későbbiekben ezek részben átalakultak a társadalmi igényeknek, elvárásoknak megfelelően: speciális és egyedi tantervű osztályok jöttek létre. A rendszerváltozás elsősorban a nyelvtanulás terén hozott újat: az addig kötelező orosz nyelv fokozatosan háttérbe szorult, az érdeklődés a modern nyugati nyelvek felé fordult. 1997-ben

a

hangsúlyosabb

diósgyőri

városrészhez

kifejezése

érdekében

kötődés az

iskola

felvette a Diósgyőri Gimnázium nevet. A képzés struktúra elsősorban az iskolai hagyományokra épül, valamint az évek során jelentkezett társadalmi igényeknek, szülői elvárásoknak felel meg.

4. kép: A jelen

Igyekeznek folyamatosan megújulni, korszerű iskolaszerkezetet kialakítani, mely Miskolc város fejlesztési terveivel összhangban van. Céljuk az, hogy mindazokat a képzési formákat biztosítsák az itt lévő diákoknak, mint a belvárosi gimnáziumok, és olyan egyetemi, főiskolai tanulmányokra felkészítő képzést kapjanak tanulóik, mely versenyképes a városban. Ugyanakkor különleges képzési területek is vannak: a megye egyetlen testnevelés tagozatos gimnáziuma. 2005. augusztus 1-jétől átszervezés következtében a Városi Pedagógiai Intézmény7 is iskolához tartozik.

7

továbbiakban VPI

37

A Diósgyőri Gimnázium a többi iskolához hasonlóan igyekszik megőrizni a hagyományokat, amelyekre a régi diákok szívesen emlékeznek vissza.

3.3 A gimnáziumok alap-, és kiegészítő tevékenységei A közoktatási intézmény alaptevékenysége arra a szolgáltatásra irányul, amelyre az intézményt létrehozták. Az alaptevékenység meghatározza azt is, hogy milyen személyi és tárgyi feltételekre van szükség az intézmény létesítéséhez és működtetéséhez. Ezen információkat az iskolák alapító okirata [2. és 3. melléklet] tartalmazza, melynek tartalmát a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 37. § határozza meg: „A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az a) intézmény nevét, az alapító, illetve a fenntartó nevét és címét, b) intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, c) a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.” Az alaptevékenységen belül elkülönülhetnek egyes feladatok, amelyeknek specialitása abban foglalható össze, hogy a szolgáltatást igénybe vevők köre más, mint az alaptevékenységet általában igénybevevők köre. Az alapfeladatokhoz kapcsolódhatnak kiegészítő, az intézményi működéssel szükségszerűen együtt járó tevékenységek, mint például ügyviteli, gazdálkodási, személyzeti feladatok ellátása. Kapcsolódhatnak továbbá olyan feladatok, amelyek kiegészítik az alapfeladatokat, de nem szükségszerű, hogy azokat az intézmény végezze. Ilyen például az intézményi étkeztetés megszervezése, a karbantartási jellegű feladatok ellátása.

38

A közoktatási intézmények működésében és működtetésében a legkritikusabb kérdések közé tartoznak azok, hogy milyen feladatokat kell ellátnia a közoktatási intézménynek, ehhez milyen személyi és tárgyi feltételekre van szükség, azt kinek kell biztosítania, kötelezhető-e az intézmény saját működéséhez szükséges fedezet előteremtésére. 4. táblázat: A Diósgyőri Gimnázium és VPI és a Herman Ottó Gimnázium alaptevékenységei Diósgyőri Gimnázium és VPI Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Általános iskolai napközis otthoni nevelés Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8.évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai nevelése, oktatása (5-8.évfolyam) Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás (9-12/13.évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi nevelése, oktatása (9-12/13.évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók gimnáziumi nevelése, oktatása Gimnáziumi felnőttoktatás 9-12/13. évfolyam Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Pedagógiai szakmai szolgáltatás Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szervekkel Forrás: saját szerkesztés az Alapító Okiratok alapján

39

Herman Ottó Gimnázium

A gimnáziumok kiegészítő tevékenységeket is végeznek, amelyek nem veszélyeztetik az alapfeladatok ellátását. Ezek közé tartozik az iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, egyéb oktatást kiegészítő tevékenység, lakóingatlan és nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése. A Herman Ottó Gimnáziumban emellett éttermi, mozgó ellátást és rendezvényi étkeztetést is elvállalnak. Az intézmények az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytatnak.

3.4 Személyi feltételek A személyi feltételek meglétének vizsgálatánál a kiinduló pont az, hogy a nevelési-oktatási intézménybe hány gyermeket, tanulót kívánnak felvenni, továbbá, hogy milyen feladatokat határoz meg az alapító okirat, tehát milyen nevelésioktatási intézményt kívánnak létesíteni. Befolyásolja a feltételeket az is, ha többféle feladatot kívánnak ellátni. A közoktatásról szóló törvény 41. § (5) bekezdése mellett figyelembe kell venni a törvény 41. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat is, melyek szerint a nevelésioktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat is. A szükséges személyi feltételek tisztázhatók, megállapíthatók a közoktatásról szóló törvény 15-17. §-ában, valamint 1.sz. mellékletében meghatározott rendelkezések alapján. 3.4.1

Tantestület, dolgozók számának alakulása A pedagógusokra és a vezetőkre vonatkozó képesítési követelményeket meg

kell követelni minden iskolától és kollégiumtól. Csak olyan pedagógus foglalkoztatására, vezető megbízására kerülhet sor, aki megfelel a közoktatásról szóló törvény előírásainak. A pedagógusok mellett szükség van a nevelő és oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottakra, illetőleg más alkalmazottakra is.

40

Figyelembe kell venni azt is, hogy az intézmény több műszakban is dolgozhat, tehát fogadhatja a tanulókat délelőtt és délután is. A Herman Ottó Gimnázium pedagógusainak szakképzettsége a törvényi előírásoknak megfelelő. Az iskola támogatja – továbbképzési tervének megfelelően – az újabb, vagy a magasabb szintű pedagógiai szakképesítés megszerzését célzó törekvéseket. A pedagógusok szakmailag jól felkészültek, a testület innovatív, nyitottan reagál a társadalmi igények változásához. Az iskolán belüli szakmai autonómiát biztosító munkaközösségek élén tapasztalt pedagógusok állnak. Az iskola szervezetében a kibővített iskolavezetés tagjai, részt vesznek a tervezés, döntés-előkészítés folyamatában. A Diósgyőri Gimnázium és VPI-ben az idei tanévben 66 fő pedagógus dolgozik, míg a Herman Ottó Gimnázium csupán 6 fővel több, annak ellenére, hogy ott a tanulók létszáma kétszer annyi. Természetesen az itt dolgozók végzettsége is megfelel az előírásoknak, minden pedagógus egyetemi diplomával rendelkezik, illetve minden gazdasági dolgozónak felsőfokú szakmai képzettsége van. Az 5. táblázatból kitűnik, hogy a legnagyobb különbség a két gimnázium között a konyhai dolgozók létszámának eltérésben van. Ennek legfőbb oka, hogy a Diósgyőri Gimnázium és VPI csak melegítő konyhával rendelkezik, az ételt egy másik középiskolából szállítják oda.

41

5. táblázat: A Diósgyőri Gimnázium és VPI-ben, valamint a Herman Ottó Gimnáziumban dolgozók létszáma, 2011. Létszám (fő) Diósgyőri

Munkakör

Gimnázium és

Herman Ottó Gimnázium

VPI Pedagógusok Pedagógusok a gimnáziumban

66 50

72 -

Szakmai tevékenységet ellátó személyek a VPI-ben Gazdasági dolgozók Gazdasági vezető Gazdasági ügyintéző Egyéb gazdasági, ügyviteli dolgozó a VPI-ben Karbantartó Konyhai dolgozó Egyéb

16

-

10 1 4 5 3 2 11

7 5 2 2 10 15

Összesen

92 106 Forrás: saját szerkesztés a gazdasági vezetők elmondása alapján

Az utóbbi évek nemzetközi kutatásai és tudományos munkái egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy az oktatási rendszerek sikeressége elsősorban a pedagógusokon múlik. „Az oktatás sikerének a kulcsa a megbecsült, motivált, kiváló pedagógus… A pályájáért és tárgyáért lelkesedő pedagógus csodákra képes.”8 A közoktatási reform részeként 2013-ban lép életbe a pedagóguséletpályamodell, a törvény nagyobb megbecsülést, társadalmi elismerést nyújt majd a szakterületen dolgozóknak. A pedagógus életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból, és három – kivételes esetben négy – további szakaszból áll: Pedagógus I., Pedagógus II., Pedagógus III. (mesterpedagógusi), és Tudóstanár fokozatból. Emellett tervezik azt is, hogy az állam a fenntartó önkormányzatoktól átvállalja az iskolák működtetése költségein belül 85 százalékot kitevő pedagógusbérek, járulékok fizetését.

8

Szárny és teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány, 2009., 86.o.

42

Összességében mindkét iskoláról elmondható, hogy pedagógusaival közösen kidolgozott céljuk a magas szintű műveltségközvetítő, elsősorban tehetséggondozó oktatás és a gyermekközpontú nevelés közötti egység és egyensúly megteremtése. Mindkét tantestület szakmailag jól felkészült, alkalmas az alaptevékenységgel összefüggő feladatok megvalósítására. A gazdasági, ügyviteli és technikai dolgozók is megfelelően végzik feladataikat, mindent megtesznek a minőségi munka elvégzéséért.

3.5 Tanulólétszám alakulása A Diósgyőri Gimnázium és VPI 4-5-6 évfolyamos, illetve felnőttképzésű oktatást nyújt a diákok számára. A gimnázium helyet biztosít a School of Business Komló Üzleti Szakképző Iskola Miskolci Tagintézményének is, ahol gazdasági informatikus,

informatikai

alkalmazásfejlesztő,

informatikai

rendszergazda,

sportszervező, sportmenedzser és sportedző szakon tanulhatnak a diákok. A Diósgyőri Gimnázium és VPI tanulólétszámának alakulását mutatja a

Fő

következő ábra 2007-2010. között:

300 250 200 150 100 50 0

2007

2008

2009

2010

Évek 4 évfolyamos

5 évfolyamos

6 évfolyamos

felnőttképzés

10. ábra: A Diósgyőri Gimnázium és VPI -ben tanulók létszáma, 2007-2010. Forrás: saját szerkesztés a gazdasági vezető elmondása alapján

43

A diagramból látható, hogy 2007 óta a 4 évfolyamos képzés tanulóinak a száma csökkent, ezzel ellentétben az 5 és 6 évfolyamosoké viszont folyamatosan nőtt. 2008-ra a felnőttképzés több, mint a felére esett vissza, majd 2009-től már nem is indult ez a képzésforma. Ennek a képzésnek a megszűnése okozta a tanulók számának nagy arányú csökkenését, 2007-ről 2010-re több, mint 100 fővel csökkent a diákok létszáma. Ha a felnőttképzést nem vesszük figyelembe, akkor a változás csak nagyon csekély jelentőségű. A következő ábra a Herman Ottó Gimnázium diákjainak alakulását mutatja. Nagyobb változás nem tapasztalható a vizsgált időszakban, 2009-re kis mértékben megnőtt a tanulók száma, de 2010-re újra visszaesett az arány. Jelentősebb

Fő

gyarapodás vagy fogyás nem figyelhető meg.

750 600 450 300 150 0

2008

2009

2010

Évek általános iskolás (5-8. évfolyam)

gimnazista

felnőttoktatás

11. ábra: A Herman Ottó Gimnáziumban tanulók létszáma, 2008-2010. Forrás: saját szerkesztés a gazdasági vezető elmondása alapján

Az iskola négy, öt és nyolc évfolyamos szerkezetben működő osztályokkal jól szeretné megoldani a gimnáziumi képzés legfontosabb feladatait, általánosan művelt, idegen nyelvet beszélő, informatikai ismeretekkel rendelkező, környezetét védő, szerető, értelmiségi pályára alkalmas fiatalokat nevelni. A kedvezőtlen szociális, gazdasági és erkölcsi hatások, az érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint, és csökken a feszültségtűrő képesség. A gyermekeken 44

gyakran érzékelhető valamilyen családi helyzetromlásból kialakult neveltségi hátrány. Ezek káros hatása megjelenik az iskolában a tanulók teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolatzavarainak formájában. A Herman Ottó Gimnázium tanulóinak kb. 23 %-a jó anyagi körülmények között nevelkedik. Közülük 3-4 %nál felmerülnek nevelési hiányosságok. Anyagilag átlagosnak tekinthető családban él a tanulók 65 %-a. Anyagilag hátrányos helyzetű

a tanulók 10 %-a,

veszélyeztetett kb. 2 %-a. A 12. ábra a két gimnázium tanulói létszámváltozásának az összehasonlítását szemlélteti:

1 200

Fő

1 000

1090

1140

1128

646

597

573

800 600 400 2008

2009

2010

Évek Diósgyőri Gimnázium és VPI

Herman Ottó Gimnázium

12. ábra: Tanulók létszámának alakulása, 2008-2010. Forrás: saját szerkesztés a gazdasági vezető elmondása alapján

Kiolvasható a diagramból, hogy míg a Herman Ottó Gimnázium diákjainak száma kis mértékben nőtt, addig a Diósgyőri Gimnáziumé folyamatosan csökkent, melynek legfőbb oka a korábban már említett felnőttoktatás megszűnése. Látható a két intézmény nagyságának eltérése is, hiszen az előbbibe kétszer annyian járnak, mint az utóbbiba. A tanulók létszámának csekély visszaesését jelentősen befolyásolja a Magyarországon születendő gyermekek számának változása, hiszen a születések

45

száma jelentős mértékben csökkent az elmúlt időszakban. Véleményem szerint a gimnáziumok tanulóinak száma tovább csökkenhet a tavaly elindított szakiskolai ösztöndíj-program miatt is. A program célja vonzóvá tenni a szakmunkás életpályát, visszaállítani a képzés presztízsét. Cél az is, hogy a hiányszakmák felé tereljék a fiatalokat, ösztönözzék a képzésbe való belépést, ezáltal a munkaerőpiac valós szakmunkás-igénye szerint alakítva azt. Ösztöndíjat a szakiskolák nappali tagozatán hiányszakmát, a gazdaság által igényelt szakmát tanuló hallgatók igényelhetnek.

3.6 Tárgyi feltételek A gyermek, tanuló létszám egyértelmű tisztázása határozza meg azt a helyiségigényt, amelyre szükség van, továbbá a költségvetés nagyságát. A nevelésioktatási intézmények működésének tehát alapvető feltétele, hogy az iskolai foglalkoztatáshoz és a kollégiumi elhelyezéshez a szükséges helyiségek rendelkezésre álljanak. Nemcsak arra kell figyelmet fordítani, hogy darabszám, négyzetméter, légköbméter alapján a tantermek, nevelési helyek rendelkezésre állnak-e, hanem meg kell vizsgálni azt is, hogy ezek megfelelnek-e az építési, munkavédelmi, egészségügyi előírásoknak. A helyiségek mellett nyilvánvalóan szükség van azokra a berendezésekre, felszerelésekre is, amelyekkel a gyermekek, tanulók ellátása megoldható. Még nem készültek el a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékeket meghatározó jogszabályok, ezért a jegyzőnek az általános szakmai gyakorlat tapasztalataiból kiindulva kell megállapítania, hogy az iskola képes-e biztosítani a feltételeket. A Diósgyőri Gimnázium és VPI-ben 19 osztály kap helyet 19 osztályteremben, emellett 6 csoportszoba ad lehetőséget az idegen nyelvek csoportbontásban történő tanítására. 1 fizika, 1 kémia, 2 számítástechnika előadó, illetve 1 osztályterem rendelkezik projektorral. Az udvaron egy bitumenes kosárpálya és egy 200 méteres futó, távolugró pálya található. A zárt sportudvart eredetileg teniszpályának épült, de nem felelt meg a feltételeknek, így ún. „dühöngő” lett belőle.

46

2006-ban teljeskörű felújítás és nagyszabású bővítés kezdődött a Diósgyőri Gimnáziumban, melynek eredményeképpen 2 839 m2 megújult területtel gazdagodott az iskola. Új tantermi szárny épült tantermekkel, nyelvi csoportszobákkal, tanári szobákkal, öltözőkkel.

Az új, klimatizált

aulában minden diák elfér az iskolai rendezvények 5. kép: Aula

alkalmával. A könyvtárban helyet kapott az iskola

gazdag 40 000 kötetes könyvállománya, az olvasóterem internetezési lehetőséget és elmélyült tanulást biztosít a diákoknak. A 130 fős díszterem konferenciák, tudományos és művészeti előadások megtartására is alkalmas. A mellette lévő iskolagalériában állandó és időszaki képzőművészeti kiállítások rendezhetők. A tágas főbejárati előcsarnokból impozáns, széles lépcső vezet az emeletre. A régi épületrész is megújult: a tornaterem mellé új vizesblokk

és

tornatermi

öltözők

épültek.

Az

alagsorban tágas, két részre osztható ebédlőben étkezhetnek a diákok. A régi épületben öt, nagyméretű tantermet alakítottak ki. A felújítással teljesült az akadálymentesség követelménye is (lift építése,

6. kép: Díszterem

széles ajtók, megfelelő mellékhelyiségek kialakítása). A főbejárat előtti dísztér és a kerítések felújítása hozzájárult, hogy a gimnázium külső megjelenésében a városrész egyik legszebb épülete lett. Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyetlen testnevelés tagozatos gimnáziuma a Diósgyőri Gimnázium, ahol a sportnak, a sportolásnak nagy

hagyományai

vannak,

a

megyében

a

legeredményesebb. A tornaterem 2 óra egyidejű tartására is alkalmas, ennek ellenére – illetve a felújítás után is – szűkös. A további bővítésre már van 7. kép: Tornaterem

elfogadott terv, de anyagi okok miatt nem lehet

megvalósítani. Az iskolában több egyesület, szakkör és alapítvány munkálkodik. A Diákszínpad minden évben új darabbal lép fel, melyre a korábban már említett

47

díszteremben épült színpad megfelelő helyet biztosít. A Diáksport Egyesület kereteiben 5 szakosztály működik. Két alapítvány (Diákélet Alapítvány és Balatonfenyvesi

Gimnáziumi

Alapítvány)

létrehozásával

támogatják

a

jó

tanulmánnyal és kiváló sportteljesítménnyel rendelkező diákokat. Nyelvtanulás céljából kirándulásokat, jutalomüdülést szerveznek, finanszírozzák a versenyeken való részvételt (útiköltség, részvételi díj, stb.). A Diósgyőri Gimnázium által felújított, fenntartott és üzemeltetett Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló Miskolc város egyetlen ilyen intézménye. Tevékenysége

elsősorban

ismeretterjesztést űrtudományok

a

szolgálja. legújabb

Fő

közművelődést, feladatának

eredményeinek

a

széleskörű

tekinti a

földi

tudományos

csillagászat

alkalmazási

és

az

lehetőségeinek,

hasznának széleskörű terjesztését és népszerűsítését. A csillagvizsgáló összefogja a környék amatőrcsillagászait és az űrkutatás, az űrhajózás iránt érdeklődőket. A Herman Ottó Gimnázium épülete új, tágas, esztétikus. Az iskola 3 épületrészből áll, melyekhez 1 külön helyrajzi számmal rendelkező tornacsarnok is tartozik. Így alkotnak együtt egy épületkomplexumot, melyet fedett átjáró köt össze. A 2 887 m2-es tornacsarnok része 1 tornaterem, illetve az udvaron található futó-, kosárlabda-, és futballpálya. A sportcsarnok kiváló lehetőséget

nyújt

az

iskolai

testnevelés,

a

szakosztályi sport és a szabadidősport számára. A 3 épületrész által körülvett kőburkolattal fedett belső udvaron egy szabadtéri színpad található. A felújított és új szárnyakkal, tetőtérbeépítéssel 8. kép: Sportcsarnok udvar bővített épületegyüttes szép, esztétikus környezetet biztosít az itt folyó oktatónevelő munka számára. Az iskola szaktárgyi és számítástechnikai szaktantermekkel, jól felszerelt könyvtárral, iskolagalériaként is működő díszteremmel, iskolai programoknak, ünnepségeknek helyet adó zárt belső udvarral, saját konyhával és étteremmel, orvosi szobával rendelkezik. Az iskolában 24 osztályteremben és 8 szaktanteremben tanulhatnak a diákok. 2010-ben megnyertek egy EU-s pályázatot, aminek következtében idén április 1-jei

48

kezdéssel egy fizikai labort kezdtek el kiépíteni. Ez a labor Miskolcon egyedi lesz, így megyei szinten használható, tehát a megyében más iskolák tanulói számára is elérhető lesz. A diákokkal és a szülőkkel való beszélgetéshez rendelkezésre áll egy szülői fogadó helyiség. 2004-ben a könyvtár állománya 25 000 könyvtári egység volt, ami a spanyol és az angol két tannyelvű oktatás, valamint a kétszintű érettségi miatt mára már 31 227 darabra növekedett. A tanárok és a diákok is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő gyermekvédelmi szakkönyveket, az egészséges életmóddal, pedagógiával, pszichológiával, családi életre

neveléssel

kapcsolatos

könyveket.

A

könyvtár 4 számítógéppel rendelkezik, három az olvasóteremben, a tanulók használatára, a negyedik gépen a könyvtári adatbázis építése és a könyvtár 9. kép: Könyvtár

adminisztrációs munkája folyik. 2004-től a Szirén

program hálózatos verzióját birtokolja a könyvtár, így az adatbázis a számítógépek teljesítményétől, operációs rendszerétől függően az iskola bármely területén elérhető. A 30 fős olvasóterem csendes, egyéni tanulásra alkalmas tér, ahol internetezési lehetőséget is biztosítanak. Összességében elmondható, hogy mindkét iskola felszereltsége korszerű és modern, környezetük ápolt és gondozott. A vezetés próbálja még színvonalasabbá tenni a tanulók számára a körülményeket. A kiegészítő tárgyi feltételek és az ezzel járó többletfinanszírozás megteremtése azonban olyan plusz anyagi terhet jelent az iskolák számára, amit nem tudnak finanszírozni, ezért próbálnak minden lehetőséget megragadni, ha esély nyílik rá pályázni. Véleményem szerint mindkét intézmény biztosítja a megfelelő tárgyi feltételeket a tanulók számára. Az iskolák próbálják követni a technológia fejlődését, és a legmodernebb eszközöket beszerezni a tanulás megkönnyítéséhez.

49

3.7 Bevételek alakulása A költségvetési szervek gazdálkodási folyamataiban a bevételek beszerzése nem öncélú tevékenység, hanem a szakmai feladatok teljesítésének alapvető, elengedhetetlen feltétele. Az anyagi pénzeszközök - források - teremtik meg a lehetőségét a kiadások teljesítésének. Ha ezek az anyagi eszközök rendelkezésre állnak, megvan a feltétele annak, hogy a költségvetési szerv a szükséges gazdasági műveleteket előkészítse, megszervezze, megtervezze és elvégezze, illetve az erőforrások ésszerű, hatékony felhasználásával hajtsa végre feladatait. Az Önkormányzati költségvetési beszámoló alapján 3 csoportba sorolhatók a bevételek: 1. Intézményi működési bevételek 2. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 3. Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések A következőkben ezen tételeket fejtem ki részletesebben. 3.7.1

Intézményi működési bevételek Az intézményi működési bevételek 4 fontosabb tételből tevődnek össze: egyéb

saját bevételek, ÁFA-bevételek, és -visszatérülések, hozam-, és kamatbevételek, valamint működési célú pénzeszközátvételek. Az intézmények egyéb saját bevételei az iskolák tulajdonában, kezelésében és használatában álló vagyontárgyak bérbeadása útján elérhető bevételek, továbbá a működés során keletkező, előre nem vagy nehezen tervezhető, vagy megtérülésjellegű bevételek kimutatás ára. A kiszámlázott termékek és szolgáltatások általános forgalmi adója a termékértékesítés és szolgáltatás nyújtása során kiszámlázott, a vevő által az eladási árban megfizetett általános forgalmi adó összege. A hozam- és kamatbevételek egyik intézménynél sem szerepelnek nagy súllyal.

50

A működési célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről tétel a Herman Ottó Gimnáziumban nem jelentős, de a Diósgyőri Gimnázium és VPI-ben nem elhanyagolható.

millió Ft

80 60 40

75,695 63,185

55,12

61,998

34,877

33,51 22,396

20

18,669

0 2007

2008

Évek

2009

2010

Herman Ottó Gimnázium Diósgyőri Gimnázium és VPI

13. ábra: Intézményi működési bevételek alakulása, 2007-2010. Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati intézményi költségvetési beszámoló alapján

A Herman Ottó Gimnáziumban az intézményi működési bevételek folyamatosan nőttek, a Diósgyőri Gimnáziumban viszont nagyobb ingadozások figyelhetők meg. Ezen ingadozások oka, hogy 2007-ben még voltak levelezős tanulók az iskolában, akiknek tandíjat kellett fizetni. A 2010-es tanévet tekintve pedig a VPI pedagógus továbbképzése emelte az egyéb saját bevételek összegét. Természetesen ez a kiadás oldalon is meg fog jelenni, amit a későbbiekben ismertetek. 3.7.2

Felhalmozási és tőke jellegű bevételek A felhalmozási és tőke jellegű bevételek a költségvetési szerv tulajdonában,

kezelésében,

használatában

lévő

immateriális

javak,

ingatlanok,

gépek,

berendezések és felszerelések, járművek értékesítéséből, valamint a pénzügyi befektetésből származó bevételekből erednek. E bevételek sajátossága tehát, hogy

51

a költségvetési szervek a meglévő vagyon értékesítéséből, illetve működtetése révén jutnak hozzá. A Herman Ottó Gimnáziumban a vizsgált időszakban egyáltalán nem jutottak ilyen bevételekhez. A Diósgyőri Gimnázium és VPI-ben sincs nagy jelentősége, 2009-ben 3,472 millió forint ilyen jellegű bevételük volt, de a következő évre ez már le is csökkent több, mint a tizedére. [6. melléklet 8. táblázat] 3.7.3

Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések A bevételek 80-90 %-át a támogatások, támogatásértékű bevételek és

kiegészítések teszik ki, ezen belül is a legfontosabb a felügyeleti szervtől kapott támogatás. Ez az intézményeknek az önkormányzattól kapott, a költségvetési szerv működésére, fenntartására szolgáló (az elfogadott költségvetési terv szerint megillető)

támogatás,

valamint

az

intézmények

működéséhez

szükséges

(költségvetési terv szerint elfogadott) felhalmozási célú támogatás. Az önkormányzattól kapott támogatások változása mindkét iskolában azonos tendenciát mutat. 2008-ban az önkormányzatok nagyobb összeggel támogatták a gimnáziumokat, de ez a következő években jelentősen visszaesett.

millió Ft

420 400 380

397,07 370,624

366,015

360 340

354,553

366,078

376,451

362,069

348,16

320 2007

2008

Évek

2009

2010

Herman Ottó Gimnázium Diósgyőri Gimnázium és VPI

14. ábra: Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések alakulása, 2007-2010. Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati intézményi költségvetési beszámoló alapján

52

A vizsgált időszak első két évében a Herman Ottó Gimnázium támogatási bevételeinek összege meghaladta a Diósgyőri Gimnázium bevételeit, majd a két érték 2009-ben közel azonos lett, sőt az utolsó évben meg is fordult. Mivel a korábban már említett felügyeleti szervtől kapott támogatás ugyanúgy alakult mindkét intézményben, ezért a változás oka a támogatásértékű működési bevételekben keresendő. (6. melléklet 8. táblázat) A Diósgyőri Gimnázium és VPI nagyobb mennyiségű pályázati pénzt vett át az utolsó két évben. A gimnáziumot illeti az Oktatási és Kulturális Minisztérium Útravaló ösztöndíja, a japán tanár lakhatására kapott támogatás, a Tempus Közalapítványtól és a Városi Diáksportszövetségtől kapott támogatások, a többi a Városi Pedagógiai Intézet pályázati bevétele. Ilyen elnyert pályázat például: - TÁMOP I.: „Megújuló pedagógia: hálózati együttműködés ÉszakMagyarországon” pályázat - HEFOP: „Első lépés a hátrányok leküzdésére” pályázat - „Együtt a jobb jövőnkért” pályázat - TÁMOP II.: „Kenguru tehetségfejlesztő program Miskolcon”

3.8 Kiadások alakulása A bevételek beszedése nem öncélú tevékenység, hanem a költségvetési szervek szakmai feladatai teljesítésének alapvető és elengedhetetlen feltétele. Feltételezve, hogy a bevételek befolytak, a támogatások jóváírásra kerültek, nincs akadálya, hogy az intézmények gazdálkodjanak, ennek során kiadásokat teljesítsenek. Mint korábban már említettem a szakértők az oktatási kiadások alakulását a GDP arányában vizsgálják. Ez mutatja meg, hogy mennyit áldoz egy ország az oktatásra. A kiadások nem cél nélküliek, hanem a költségvetési szervek feladatai ellátását, a feladatok ellátásának különféle feltételeinek megteremtését szolgálják.

53

Ennek megfelelően a kiadások különböző csoportjait különböztetjük meg: 1. Személyi juttatások és munkaadót terhelő járulékok 2. Dologi kiadások 3. Támogatás, támogatásértékű kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai 4. Felhalmozási kiadások 3.8.1

Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok A személyi juttatások az alábbiakat foglalja magában: a rendszeres személyi

juttatásokat, a nem rendszeres személyi juttatásokat, a külső személyi juttatásokat. Rendszeres személyi juttatás a teljes munkaidőben, illetve részmunkaidőben foglalkoztatottak szerződés alapján járó rendszer juttatása (a teljes munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjasokat is beleértve). Nem rendszeres személyi juttatások körébe tartoznak a teljes munkaidőben, illetve részmunkaidőben foglalkoztatottak részére jogszabályokban, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek kötelező jellegűek, vagy nem kötelezőek, de megfelelő források esetén lehetőség van kifizetésükre, vagy egyedi alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek. Külső személyi juttatások az állományba nem tartozók juttatásai és a fegyveres erők, testületi és rendvédelmi szervek állományába nem tartozók juttatásai. A társadalombiztosítási járulék (nyugdíj- és egészségügyi biztosítás) megállapítása a jogszabály szerint a járulékköteles juttatások figyelembevételével történik. A munkaadói járulékot, a táppénz hozzájárulást, az egészségügyi hozzájárulást, a rehabilitációs járulékot a jogszabályban meghatározott módon kell fizetni. A kiadások nagy részét mindkét intézményben a személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok tették ki. A vizsgált időszak minden évében több, mint 70 % volt az arányuk.

54

Az alábbi ábra mutatja 2007-től 2010-ig a gimnáziumok ezen tételének alakulását. 2007-ben nagyon csekély volt az eltérés a két iskola között, majd a következő években már valamivel nagyobb. Ennek oka, hogy a Herman Ottó Gimnáziumban még ha kevéssel is, de magasabb a dolgozók létszáma.

370 millió Ft

350 330 310

345,42

334,464 334,026

320,724

316,981 301,351

290

305,449 295,374

270 250 2007

2008

2009

2010

Évek Herman Ottó Gimnázium Diósgyőri Gimnázium és VPI

15. ábra: Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok alakulása, 2007-2010. Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati intézményi költségvetési beszámoló alapján

Az 5. és 7. mellékletben található táblázatok jól mutatják a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok részletesebb bontását. Ha jól megfigyeljük a sorokat, észrevehető, hogy az egyes tételek külön-külön is hasonlóan alakulnak. 3.8.2

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások Dologi kiadások, az állami és községi háztartásokban a személyi kiadásokkal

szemben álló tárgyi kiadások. A dologi kiadásokat az alábbiak szerint kell tervezni és a tényleges kiadásukat elszámolni: - készletbeszerzések - kommunikációs szolgáltatások - szolgáltatási kiadások - vásárolt közszolgáltatások 55

- általános forgalmi adó - kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások - szellemi tevékenység végzésére kifizetés - egyéb dologi kiadások A dologi kiadások kiemelt előirányzati csoport kiadásai között kell számba venni az egyéb folyó kiadásokat is. A dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 2007-2009 között a Herman Ottó Gimnáziumban több mint 30 millió forinttal volt magasabb, mint a Diósgyőri Gimnáziumban, de 2010-ben már közel azonos volt ez a szám. A hirtelen emelkedés a Diósgyőri Gimnáziumban a korábban már említett VPI pedagógus továbbképzése miatt keletkezett.

millió Ft

120 100 80 60

109,455

107,847 105,84

104,444

90,319 73,117

72,413

55,583

40 2007

2008

2009

2010

Évek Herman Ottó Gimnázium Diósgyőri Gimnázium és VPI

16. ábra: Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások, 2007-2010. Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati intézményi költségvetési beszámoló alapján

Tételes bontás esetén [5. és 7. melléklet táblázatai] már nagyobb eltéréseket tapasztalhatunk. A Herman Ottó Gimnáziumban a legtöbbet készletbeszerzésre és szolgáltatási kiadásokra fordítottak. Ezek mellett az általános forgalmi adónak is meghatározó a szerepe. A Diósgyőri Gimnázium és VPI-ben a szolgáltatási

56

kiadások a legjelentősebbek, a készletbeszerzés nem képvisel olyan nagy arányt, mint a másik gimnázium esetében. A szellemi tevékenység végzésére magasabb összegeket fizetnek ki, ezzel ellentétben a Herman Ottó Gimnáziumban ennek egyáltalán nincs jelentősége. 3.8.3

Támogatás, támogatásértékű kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai Ezen a tételen belül mindkét intézmény esetében az ellátottak pénzbeli

juttatásai foglalják el az első helyet. A 16. ábra alapján megfigyelhetjük, hogy a Diósgyőri Gimnázium és VPI-ben a vizsgált időszak első két évében jelentős volt ez a kiadás, majd visszaesett az értéke a Herman Ottó Gimnáziuméhoz hasonlóvá. 2007-2008-ban jóval nagyobb összegeket költöttek a diákok versenyeken való

ezer Ft

részvételének támogatására és úti költségeikre.

1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0

1431 1084

286 144 2007

232

0 2008

2009

30 32 2010

Évek Herman Ottó Gimnázium Diósgyőri Gimnázium és VPI

17. ábra: Támogatás, támogatásértékű kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai, 2007-2010. Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati intézményi költségvetési beszámoló alapján

57

3.8.4

Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések Külön csoportot képeznek a felhalmozási kiadások, amelyek abban

különböznek a működési kiadásoktól, hogy a pénzeszköz felhasználásával egyidejűleg a költségvetési szerv vagyonát is gyarapítják. Ahhoz, hogy a költségvetési

szervek

zavartalanul

működhessenek,

nemcsak

működési

kiadásokat kell teljesíteni, hanem szükség van - megfelelő színvonalú összetételű és mennyiségű eszközökre, azok pótlására - korszerű eszközállomány beszerzésére - a meglévő eszközállomány időközönkénti felújítására. A pénzügyi befektetések kiadásai egyik intézményben sem jelennek meg. A felhalmozási kiadások közül is csak az intézményi beruházások kiadásai és azok általános forgalmi adója jelentkezik. A Herman Ottó Gimnáziumban a vizsgált időszak első évében még négyszerese volt a Diósgyőri Gimnáziumhoz képest. 2008-ban már közel azonos volt ez az adat, majd a következő években a Diósgyőri Gimnáziumban jelentős ugrást figyelhetünk meg, mely a korábban – a bevételeknél – említett támogatások kiadás oldalaként jelenik meg itt.

ezer Ft

8 000

7742

6 000

5582

4 000 2 000 0

3488 2068 550 2007

852 786 2008

1457

Évek

2009

2010

Herman Ottó Gimnázium Diósgyőri Gimnázium és VPI

18. ábra: Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések alakulása, 2007-2010 Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati intézményi költségvetési beszámoló alapján 58

3.9 A

Herman

Ottó

Gimnázium

és

a

Diósgyőri

Gimnázium

gazdálkodásának összegző értékelése A Herman Ottó Gimnázium és a Diósgyőri Gimnázium és VPI finanszírozása könnyen összehasonlítható, hiszen mindkét intézmény önkormányzati tulajdonban van, gazdálkodásuk és forrásaik azonosak. Rá vannak utalva az önkormányzatra, mivel ő a fenntartó, de emellett saját bevételekre is szert tesznek. 10. táblázat: A Herman Ottó Gimnázium és a Diósgyőri Gimnázium és VPI néhány fajlagos mutatója Herman Ottó Gimnázium

Diósgyőri Gimnázium és VPI

1 tanulóra jutó pedagógusok száma (fő)

0, 064

0, 115

1 pedagógusra átlaglétszám (fő)

15, 67

8, 68

1 tanulóra jutó bevétel (eFt)

375, 76

716, 03

1 tanulóra jutó kiadás (eFt)

369, 52

713, 76

jutó

Forrás: saját szerkesztés a korábbi adatok alapján

A táblázatból láthatjuk, hogy a Diósgyőri Gimnáziumban magasabb az 1 tanulóra jutó oktatók száma, illetve alacsonyabb az 1 pedagógusra jutó tanulók száma. Ennek az az oka, hogy bár a tanuló létszámot tekintve kimagasló a különbség a két iskola között (a Herman Ottó Gimnáziumban kétszer annyian tanulnak, mivel a felnőttoktatásnak is van résztvevője), a pedagógusok száma nem tér el nagyban egymástól. Az egy tanulóra jutó bevétel és kiadás a két intézményben jelentősen különbözik, viszont ezek a bevételek és kiadások közel azonosak az egyes intézményekben.

59

Az én meglátásom szerint mindkét intézmény hatékonyan és eredményesen működik.

A

vizsgált

időszakban

a

gimnáziumok

tervszerű,

átgondolt

gazdálkodásával, az alapfeladatainak színvonalas ellátása mellett, a tanulók minél jobb minőségű oktatása során eredményes gazdálkodási tevékenységet folytat.

60

4.

Javaslatok a hatékonyabb gazdálkodás elérése érdekében Az önkormányzatok és intézményeik elsődleges szerepet vállalhatnak a

fenntartható fejlődés értékeinek közvetítésében a közösségük területén. Emellett lényeges szempont az energiafelhasználás csökkentésének szükségessége. A legtöbb közintézmény alkalmas napelemes villamosenergia-előállító rendszerek telepítésére, valamint bemutató rendszerek telepítésére. Intézmények esetében a legnagyobb teher a működési költség, és mivel csak a beruházásokhoz áll rendelkezésre támogatás, működéshez nem, ezért olyan beruházások javasoltak, melyek azonnal csökkentik a működési költségeket. Ezt egyik oldalról saját energia előállítással (napelem), másik oldalról a felhasználás korszerűsítéssel (pl. LED világítási rendszerek) lehet elérni. Az energiaárak emelkedése kiszámíthatatlan. Az egyszeri beruházást követően az előállított energia költsége már nem jelentkezik. Az iskolák pályázati úton akár 70-90%-os beruházási támogatáshoz is hozzájuthatnak. A szükséges önrész megteremtése érdekében Nyugat-Európában az iskolák alapítványokat hoztak létre, melyen keresztül helyi cégek, szülők és egyéb a közösséggel kapcsolatban álló szervezetek biztosítottak forrásokat. Európa nyugati országaiban indult el az a program, melynek keretében az iskolák minősítésre kerülnek környezeti és energetikai szempontokból (öko-iskola). Ezekben az országokban a kormány célja, hogy minden iskola 2020-ra "fenntartható iskolává" váljon, így mind az alkalmazott technológiában, mind pedig a képzésekben fontos szerepet kapjanak a megújuló energiaforrások. A téli napszegény időszakban (amikor a napelemek nagyon kevés energiát termelnek) jelentősen hozzájárul a szélkerék az iskolai energiaellátásához. Ilyen pályázat például: - KEOP 4.4.0: nagyobb napelemes rendszerre beadható komplex pályázat - KEOP 4.2.0-A: kisebb napelemes rendszerre egyszerűsített pályázat Így tehát az iskoláknak nem csak a működési költségeik csökkenhetnének, hanem elnyerhetnék az öko-iskola címet, így tanulóikban is erősítenék a környezeti értékek iránti felelősséget. Ez vonzóvá tenné az iskolát a szülők számára, és pozitív külső visszajelzést jelentene az iskola munkájáról a fenntartó számára. 61

Véleményem szerint a pályázatok adta lehetőségeket ezeken felül is jobban ki kellene használniuk az iskoláknak. Amikor ma pályázatokról, támogatásokról beszélünk,

többnyire

az

EU-s

pályázatokról,

támogatásról

van

szó.

Ezek jellemzően vissza nem térítendő támogatások, de előfordul visszatérítendő támogatás is. Az EU-s pályázatok Magyarországnak az Európai Unióhoz való 2004es csatlakozása óta érhetők el széleskörűen. Az EU-s pályázatok mellett egy kisebb körben a hazai intézmények is nyújthatnak támogatásokat bizonyos célokra. Ezek jellemzően kisebb összegű pénzek, és speciálisan meghatározott célokra fordíthatók. Az előzőekben említett öko-iskola cím a támogatásokban is tudna segíteni, hiszen a cím elnyerője az Ökoiskolák Hálózatának tagja lesz, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését. Ami még az én meglátásom szerint javítani tudná a gazdálkodást, ha az iskolák összefognának, és a gazdasági vezetők, illetve azok a személyek, akik részt vesznek a gazdálkodásban kisebb csoportokban összeülnének, és megosztanák egymással tapasztalataikat. Ezen információk birtokában minden intézmény eldönthetné, hogy számára melyik út lenne járható, mivel tudná javítani gazdálkodását. Tanulhatnának egymás hibáiból, illetve sikereiből.

62

Összegzés Az oktatásnak meghatározó szerepe van a társadalmi-gazdasági fejlődés és a jobb életminőség megteremtésében, ezért is fontos, hogy hazánk közoktatás fejlesztése az EU által is elismert, megfelelő irányba halad. A magyar közoktatás pénzügyi szabályozásának alapelve az 1990-ben elfogadott

önkormányzati

törvényből

fakad.

Kötelezővé

teszi

a

helyi

önkormányzatok számára az alap- és középfokú oktatás biztosítását, így a finanszírozásban rendkívül nagy önállósággal rendelkeznek, a kormány ebbe közvetlenül nem szól bele. Az önkormányzatok kiadásainak átlagosan valamivel kevesebb, mint harmada oktatási kiadás. A hatalmas költségvetési hiány hatására 2006-tól folyamatos csökkent az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatások állami támogatása. Nem méltányos ma az oktatás finanszírozási rendszere és ilyen szempontból nem felel meg az igazságosság követelményének, ezért szükséges lenne az átalakítás. A magyar oktatásban a legsúlyosabb gondot a pénzhiány jelenti. A finanszírozás kérdésében a fenntartó és az iskola érdeke mindig ellentétes: a fenntartó abban érdekelt, hogy minél kevesebb pénzért tartsa fenn az iskolát, mert az innen elvont költségeket elköltheti egyéb célokra, az iskola pedig abban, hogy minél színvonalasabb és korszerűbb szolgáltatást nyújtson, ami egyre több pénzbe kerül. Szakdolgozatomban a közoktatás finanszírozásnak elméleti hátterét, jellemzőit és lehetséges problémáit mutattam be. Két miskolci gimnáziumot - a Herman Ottó Gimnáziumot és a Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézetet választottam ki, amelyek segítségével szerettem volna még inkább szemléltetni a rendszert. Nagy hangsúlyt fektettem az iskolák jelenlegi helyzetének bemutatására – ezen belül is a tanulók, pedagógusok és dolgozók létszámának változására, valamint a tárgyi feltételek meglétére -, illetve a bevételek és kiadások alakulására. 63

Legfőbb feladatuk olyan tanulókat nevelni, akik értéket teremtő, erkölcsi tartással bíró, kulturált magatartású emberek lesznek, akikben kialakul a tudás becsülete, a művelődés iránti igény, az ember tisztelete, megértése és szükség esetén segítése. Összességében elmondható, hogy mindkét iskola számára nagy feladatot jelent a finanszírozás és annak problémáinak megoldása, de az intézmények célja, hogy megőrizzék jó pozíciójukat a városban, és tanulóik számára minél jobb minőségű oktatást és megfelelő feltételeket biztosítsanak.

64

Summary Education is one of the most important means of the origination of knowledgebased society and social welfare. It has a determinative function in the origination of social-economic developement and in the better quality of life, so it is important that Hungary is making good progress in the improvement of education which is recognised by the EU, too. The developement strategy of public education in the North Hungarian Region was made with an eye to it, they aimed at having these schools lined up, improving their competitiveness and

answering the specific

challenge of their region. The size and composition of educational supply is influenced by several social-economic facts such as the structure of the settlement and the economic, the composition of population and the constant changing of them. The inequality among these settlements and within each of them is very considerable and these were developed because of the difference in their financial situation. The schools in the same settlement are different, too and it is partly due to the inherited conditions and partly to the politics of thier local government. The local government has a great deal of independence in the financing of their schools, the government does not intervene in it directly. Little less than the third part of the expenses of the local government is for education. The subsidy of the services carried out by the local government has been decreasing continuously since 2006 because of the large budget deficit. Today the financial system of education is not fair and in this respect it does not meet the requirements of fairness, so it would be necessary to reorganize it. In my thesis I presented the theoretical background, the characteristics and the possible problems of the financial system of education. I have chosen two grammar schools in Miskolc and I would have liked to demonstrate the system by means of them. I laid emphasis on the presentation of the present situation of these schools,

65

within it the changes of students, teachers and other workers, moreover the existance of financial resources or the changes in expenses and income, as the case may be. To sum it up we can say that it is quite a large task for both schools ti solve the fincial problems. But these schools aimed at preserving their good position in the town and providing education of excellent quality and appropriate conditions for their students.

66

Irodalomjegyzék 1. Az oktatás minősége és az önkormányzati oktatásirányítás, OKKER Kiadó, Budapest, 1997. 2. Balogh Miklós: Oktatásirányítás és iskolarendszer, Oktatáskutató Intézet, Budapest, 1992. 3. Csécsei Béla - Nagy Péter Tibor - Szebenyi Péter - Szemkeő Judit: Korszerű iskolavezetés, Raabe Kiadó, Budapest, 1993. 4. Dr. Szüdi János: Igazgatás, szervezés, vezetés, a közoktatási intézményekben, OKKER Kiadó, Budapest, 1998. 25-33.o. 5. Education at a Glance 2008., 2009., 2010. 6. Jelentés a magyar közoktatásról 2003, Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2003. 7. Jelentés a magyar közoktatásról 2006, Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2006. 8. Kozma Tamás: Kié az iskola?, Edukáció Kiadó, Budapest, 1990. 9. Központi Statisztikai Hivatal 10. Kuknyó János: Oktatásirányítás és iskolafenntartás, School Bt., Nyíregyháza, 1997. 11. NEFMI közoktatás-statisztikai adatgyűjtése 12. Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2009/2010, Budapest, 2010. 13. Oktatásirányítás és iskolafenntartás, School BT, Nyíregyháza, 1997. 14. Szárny és teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány, 2009. 15. Zsarnai Szilárd: Oktatásirányítás, Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda, Budapest, 1995. 16. http://www.beszed.hu/repository/2314.pdf 17. http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_oktat%C3%A1si_rendszere 18. http://hermangimnazium.hu/ 19. http://www.dig-misk.sulinet.hu/index2.html 20. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003a.html 21. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003a.html 67

22. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003a.html 23. http://www.ofi.hu/tudastar/kozoktatas-regionalis/5-kozoktatas-teruleti 24. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi009.html

68

Mellékletek 1. melléklet 2. táblázat: Referenciaértékek teljesítése az EU tagállamaiban Korai iskola elhagyók

Élethosszig tartó tanulás

Kisgyermekkori nevelés

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők

Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia n.a. Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália n.a. n.a. n.a. Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Anglia Horvátország Törökország Izland Norvégia EU Forrás: Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009. tanévhez

A

táblázatban

használt

színek

jelentése:

zöld=élenjáró,

n.a. n.a.

n.a. n.a.

n.a.

n.a.

n.a. n.a.

kék=felzárkózó,

sárga=romló teljesítmény, piros=növekvő lemaradás, n.a.=nincs adat 69

Gyengén teljesítő 15 évesek

2. melléklet

70

71

72

73

3. melléklet

74

75

76

77

4. melléklet 6. táblázat: Herman Ottó Gimnázium bevételei, 2007-2010. ezer forintban 2007

2008

2009

2010

Intézményi működési bevételek

55.120

63.185

61.998

75.695

- Egyéb saját bevétel

46.421

54.923

53.522

35.343

- ÁFA-bevételek, -visszatérülések

6.699

8.262

8.476

9.575

- Hozam- és kamatbevételek

0

0

0

12

- Működési célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről

0

0

0

765

Felhalmozási bevételek

0

0

0

0

- Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése

0

0

0

0

- Pénzügyi befektetések bevételei

0

0

0

0

- Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről

0

0

0

0

Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések

370.624

397.070

362.069

348.160

- Felügyeleti támogatás

367.130

394.128

359.894

338.405

0

0

0

0

3.494

2.942

2.175

9.738

0

0

0

0

Megnevezés

és

tőke

jellegű

szervtől

kapott

- Önkormányzatok költségvetési támogatása Támogatásértékű bevétel

működési

- Támogatásértékű felhalmozási bevétel

78

- Kiegészítések, visszatérülések, előző évi működési célú előirányzat maradvány, pénzmaradvány átvétel ÖSSZESEN

0

0

0

17

425.744

460.255

424.067

423.855

Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati költségvetési beszámolók alapján

79

5. melléklet 7. táblázat: Herman Ottó Gimnázium kiadásai, 2007-2010. ezer forintban Megnevezés

2007

2008

2009

2010

Személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok

334.464

345.420

316.981

305.449

- Személyi juttatások

253.240

261.059

242.161

240.530

205.647

208.209

191.799

189.920

ƒ Nem rendszeres személyi juttatások

32.073

38.847

37.080

41.419

ƒ

15.520

14.003

13.282

9.191

- Munkaadókat terhelő járulékok

81.224

84.361

74.820

64.919

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások

90.319

109.455

104.444

107.847

- Készletbeszerzés

39.415

44.470

43.387

47.895

- Kommunikációs szolgáltatások

1.039

946

730

815

- Szolgáltatási kiadás

33.584

43.009

37.948

34.007

- Vásárolt közszolgáltatás

471

938

0

262

- Általános forgalmi adó

13.675

17.288

19.040

18.108

811

1.028

1.747

1.355

Szellemi tevékenység végzésére kifizetés

0

0

0

0

- Egyéb dologi kiadások

0

0

0

0

- Egyéb folyó kiadások

1.324

1.776

1.592

5.405

ƒ Rendszeres juttatások

személyi

Külső személyi juttatások

- Kiküldetés, reklámkiadások

reprezentáció,

80

Támogatás, támogatásértékű kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai

144

0

232

32

Államháztartáson belüli támogatások és támogatás jellegű kiadások

0

0

0

2

144

0

0

0

- Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás

0

0

0

0

- Ellátottak pénzbeli juttatásai

0

0

232

30

2.068

852

1.457

3.488

0

0

0

0

1.723

771

1.228

2.790

- Központi beruházási kiadások

0

0

0

0

- Lakástámogatás

0

0

0

0

- Lakásépítés

0

0

0

0

- Állami készletek, tartalékok felhalmozási kiadásai

0

0

0

0

- Beruházások általános forgalmi adója

345

81

229

698

- Pénzügyi befektetések kiadásai

0

0

0

0

426.995

455.727

423.114

416.816

Államháztartáson pénzeszközátadás

Felhalmozási kiadások pénzügyi befektetések

kívüli

és

- Felújítás - Intézményi beruházási kiadások

ÖSSZESEN

Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati költségvetési beszámolók alapján

81

6. melléklet 8. táblázat: Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézmény bevételei, 2007-2010. ezer forintban 2007

2008

2009

2010

Intézményi működési bevételek

34.877

22.396

18.669

33.510

- Egyéb saját bevétel

29.474

16.098

9.978

23.204

- ÁFA-bevételek, -visszatérülések

1.655

1.786

2.118

3.660

0

0

399

166

3.748

4.512

6.174

6.480

0

0

3.472

324

- Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése

0

0

0

0

- Pénzügyi befektetések bevételei

0

0

0

0

- Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről

0

0

3.472

324

Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések

354.553

366.078

366.015

376.451

- Felügyeleti támogatás

343.044

356.506

333.819

313.529

0

0

0

0

9.043

9.131

17.623

54.942

550

0

0

4.407

Megnevezés

- Hozam- és kamatbevételek - Működési célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről Felhalmozási bevételek

és

tőke

jellegű

szervtől

kapott

- Önkormányzatok költségvetési támogatása Támogatásértékű bevétel

működési

- Támogatásértékű felhalmozási bevétel

82

- Kiegészítések, visszatérülések, előző évi működési célú előirányzat maradvány, pénzmaradvány átvétel ÖSSZESEN

1.916

441

14.573

3.573

389.430

388.474

388.156

410.285

Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati költségvetési beszámolók alapján

83

7. melléklet 9. táblázat: Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézmény kiadásai, 2007-2010. ezer forintban Megnevezés

2007

2008

2009

2010

Személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok

334.026

320.724

301.351

295.374

- Személyi juttatások

253.454

242.626

231.157

233.418

202.102

199.446

180.799

175.602

ƒ Nem rendszeres személyi juttatások

23.095

29.621

33.606

38.038

ƒ

28.257

13.559

16.752

19.778

- Munkaadókat terhelő járulékok

80.572

78.098

70.194

61.956

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások

55.583

73.117

72.413

105.840

- Készletbeszerzés

9.546

8.914

11.804

n.a.

- Kommunikációs szolgáltatások

1.143

1.085

2.232

n.a.

- Szolgáltatási kiadás

24.399

43.439

37.906

n.a.

- Vásárolt közszolgáltatás

750

0

0

n.a.

- Általános forgalmi adó

6.387

9.576

10.942

13.577

- Kiküldetés, reklámkiadások

1.439

2.931

3.842

n.a.

11.481

6.738

2.762

n.a.

- Egyéb dologi kiadások

0

0

2.349

n.a.

- Egyéb folyó kiadások

438

434

576

4.332

ƒ Rendszeres juttatások

személyi

Külső személyi juttatások

reprezentáció,

Szellemi tevékenység végzésére kifizetés

84

Támogatás, támogatásértékű kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai

1.084

1.431

286

30

Államháztartáson belüli támogatások és támogatás jellegű kiadások

0

12

35

13

Államháztartáson pénzeszközátadás

0

0

0

0

0

0

0

0

1.084

1.419

251

17

550

786

5.582

7742

0

0

0

0

458

655

4.472

6.194

- Központi beruházási kiadások

0

0

0

0

- Lakástámogatás

0

0

0

0

- Lakásépítés

0

0

0

0

- Állami készletek, tartalékok felhalmozási kiadásai

0

0

0

0

- Beruházások általános forgalmi adója

92

131

1.110

1.548

- Pénzügyi befektetések kiadásai

0

0

0

0

391.243

396.058

379.632

408.986

kívüli

- Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás - Ellátottak pénzbeli juttatásai Felhalmozási kiadások pénzügyi befektetések

és

- Felújítás - Intézményi beruházási kiadások

ÖSSZESEN

Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati költségvetési beszámolók alapján

85