Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40278/2008.
CÍM:
Előterjesztés a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló rendelet elfogadásáról
Előterjesztő: Dr. Simon István alpolgármester
Az előterjesztést megkapta: Gazdasági Bizottság Jogi és Ügyrendi Bizottság
Törvényességi véleményezésre bemutatva: 2008. február 12.
Meghívottak: -
Előadó: Horváthné Seregély Jolán osztályvezető Tisztelt Közgyűlés! A vagyonrendelet átfogó módosítása, és a 35/2007. (X. 29.) Ör. elfogadása óta eltelt időszak tapasztalatai alapján szükséges néhány pontosítás, az értelmezési nehézségek kiküszöbölése a rendelet szövegében. Ezen túlmenően a jogszabály tartalmi módosítását csak egy kérdésben tartom szükségesnek: a lakások és helyiségek elővásárlási jog alapján történő elidegenítése esetében. Ismert, hogy minden évben jelentős bevételre számít az önkormányzat ebből a forrásból, ez azonban sajnos csak igen csekély mértékben teljesül. Az önkormányzatnak, feladatai ellátásához szüksége van egy bizonyos mértékű bérlakás állományra, de arra kell törekedni, hogy a szükségesnél több bérlakás, illetve bérlemény fenntartási költségei ne terheljék. Ezért meg kell könnyíteni az ingatlaneladást. Ugyanakkor fontosnak tartom a vételárnak korrektebb, a piacihoz közelebb álló megállapítását. A lakás- és helyiség eladások esetében az önkormányzatnak nem a szociális, hanem a tulajdonosi szempontokat kell érvényesítenie, arra ösztönözni a vevőket, hogy a részletfizetés helyett a vételár egy összegben történő megfizetését válasszák. Ezért javaslom a rendelet IV. fejezetének (Önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítésének különös szabályai) átfogó módosítását. A módosítás fontosabb elemei: Az elővásárlási joggal érintett ingatlanokról is két értékbecslés készülne, a vételár számítási alapja a magasabb becsült érték. Lakások esetében a vételár nem a forgalmi érték 50 %-a, hanem – attól függően, hogy a vevő milyen régóta bérlője a lakásnak, az 50, 70, vagy 90 %-a. A lakás elővásárlásra jogosult vevőjének továbbra is a vételár 20%-át kell egyösszegben megfizetnie és a fennmaradó hátralékra 15 év (180 hó) részletfizetés illeti meg, de a vételár hátralék kamata a mindenkori jegybanki alapkamat helyett a szerződéskori jegybanki alapkamat kétszerese lesz. Ez egyrészt megkönnyíti a kamatszámítást, másrészt arra ösztönzi a vevőt, hogy inkább egyösszegben fizesse ki a vételárat, akár lakáshitel igénybe vételével is. Az egyösszegben történő fizetés esetén a lakás elővásárlásra jogosult vevőjét a vételárból további 10% kedvezmény illeti meg. (Az eddigi 40 % kedvezmény indokolatlanul magas, az önkormányzat érdekeit sértő bevételkiesést eredményez). Ugyanakkor a fenti szigorításokkal együtt a módosított rendelet figyelembe venné a vevő szociális helyzetét is: ha rendszeres
szociális ellátásra jogosult, akkor csak a vételár 10%-át kell egyösszegben megfizetnie, és a hátralékra is hosszabb, 20 éves (240 hó) részletfizetés illeti meg. Egyértelművé teszi a rendeletmódosítás azt is, hogy az elővásárlási joggal nem érintett üres lakások és üres helyiségek, valamint egyéb ingatlanok (pl. mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok, építőtelkek, és egyéb beépítetlen területek) elidegenítésekor a versenyeztetés szabályait kell alkalmazni. A rendeletmódosítás a sok kisebb változtatás, pontosítás miatt olyan mértékű, hogy célszerűbb egy egységes szerkezetbe foglalt új rendelet kiadása. A mellékelt rendelet szövegben a változtatásokat a hatályoshoz képest dőlt, vastag betűvel jeleztük. A fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a vagyonrendeletet egységes szerkezetben fogadja el. A döntéshez az SZMSZ 53. § (2) bekezdés a) pontja alapján minősített többség szükséges.
Sopron, 2008. február 7.
Dr. Simon István alpolgármester
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának …/2008. (...) rendelete Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján tekintettel az Ötv. 79. § és a 80. §-ára, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdésének j) pontjára és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §-ára valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1), (3), illetve 58. § (2), (3) bekezdésére az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy meghatározza Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát és a hatálya alá tartozó vagyonelemekkel való gazdálkodás szabályait. A rendelet hatálya 2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő a) ingatlanokra, b) ingó vagyontárgyakra, c) vagyoni értékű jogokra, d) értékpapírokra, e) társasági részesedésekre. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a) az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, amelyet külön önkormányzati rendelet szabályoz, b) a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre, c) az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására, amelyet külön önkormányzati rendelet szabályoz. II. AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
3. § (1) Az Önkormányzat vagyona rendeltetés alapján törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll. (2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyonhoz nem tartozó egyéb vagyon forgalomképes. (3) Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak: a) helyi közutak, járdák, egyéb közlekedési felületek és műtárgyaik, b) terek és parkok és egyéb közterületek, c) vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, d) közterületi műalkotások, e) temetők, és közfeladat ellátásához szükséges építményeik, f) levéltári anyagok, g) mindaz a vagyon, amelyet törvény forgalomképtelenné nyilvánít, h) az a)-g) pontokban felsoroltakon túl mindaz a vagyon, amit a Közgyűlés forgalomképtelenné nyilvánít. (4) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. (5) A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegeníthető, ha ahhoz a jogszabályban megjelölt jogosult hozzájárul. (6) A forgalomképes vagyon a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint elidegeníthető. (7) A Közgyűlés hatáskörében az újonnan az Önkormányzat tulajdonába került vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolását a 3. § (3) bekezdés a)-g) pontjában felsoroltak kivételével egyedi határozattal állapítja meg, illetve az Önkormányzat tulajdonában lévő, már besorolt vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolását egyedi határozattal változtatja meg, kivéve, ha a közútnak, vagy egy részének funkcióját az önkormányzat szabályozási terv elfogadásával változtatta meg. III. A VAGYONNAL VALÓ RENDELKEZÉS 4. § (1) A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezés általában a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti tulajdonosi jog gyakorlása, például a) az elidegenítés, csere, b) a vagyon gazdasági és közhasznú társaságokba, alapítványokba, közalapítványokba apportként történő bevitele, c) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérletbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba, kezelésbe, üzemeltetésbe adását, osztott tulajdon létesítését, megszüntetését, d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, jelzálogjog ranghelyéről
történő rendelkezést, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésre bocsátásához való hozzájárulást, e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása, f) üzletrésszel, részvénnyel való rendelkezés, gazdasági és közhasznú társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása, g) a c) és d) pontokban meghatározott, az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal, illetve azok alapján való rendelkezés, h) a vagyon kezelésbe- és üzemeltetésbe adása, illetve onnan való kivonása, i) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás, j) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jogok gyakorlása, k) közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott vagyon, l) öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló, vagy önkéntesen felajánlott, térítés nélküli átadás, átvétele (ideértve a magánutak átadását is) m) behajthatatlan követelés törlése. (2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell. A vagyonérték meghatározása 5. § (1) Az önkormányzat vagyonának gyarapításáról, vagy elidegenítéséről két, arra a jogszabályok szerint jogosultsággal rendelkező szakértő által készített 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján lehet dönteni. Vagyongyarapítás esetén az alacsonyabb, elidegenítés esetén a magasabb értéket kell figyelembe venni. (2) Az árajánlatot a polgármester közli az eladóval, illetve a vevővel. (3) A Közgyűlés a polgármester javaslata alapján jogosult a vagyontárgy értékét az értékbecsléstől eltérően megállapítani. A tulajdonosi jogok gyakorlása 6. § (1) Az önkormányzati vagyonnal értékre való tekintet nélkül a Közgyűlés jogosult rendelkezni a következő esetekben: a) a vagyon gazdasági és közhasznú társaságokba, alapítványokba, közalapítványokba apportként történő bevitele, b) önkormányzati vagyon ingyenes átruházásáról való döntés esetén.
(2) Az önkormányzati vagyonnal értékre való tekintet nélkül a polgármester jogosult rendelkezni a következő esetekben: a) a költségvetési és az államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján értékpapírral, pénzeszközökkel való gazdálkodás esetén, b) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jogok gyakorlása (pl. tulajdonosi hozzájárulás) esetén, c) ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló, térítés nélküli átadása, átvétele esetén, d) önkormányzati vagyontárgynak kezelésbe, üzemeltetésbe, használatba adása esetén. 7. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyontárgyat elidegeníteni és megterhelni nem lehet. (2) A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes önkormányzati vagyon feletti rendelkezés jogát – az (1) bekezdésben, 6. § (2) bekezdés d) pontjában és a 24. § (2) bekezdés g) pontjában leírtak kivételével - az 5. § (1) bekezdés szerint a) bruttó 60 millió forintot meghaladó érték esetén a Közgyűlés, b) bruttó 60 millió forint értékig a polgármester gyakorolja. (3) Az illetékes hatóság hozzájárulása szükséges: a) a műemlék, a műemlék jellegű és a városképi jelentőségű épületek, építmények elidegenítéséhez, megterheléséhez, használati vagy bérleti jogának gazdasági társaságba való beviteléhez, b) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek elidegenítéséhez, c) védett természeti terület elidegenítéséhez, vagy a használat jogának átadásához. 8. § A polgármester évente kétszer tájékoztatja a Közgyűlést a tulajdonosi jogok átruházott hatáskörben általa történt gyakorlásáról. Önkormányzati intézmények használatában lévő vagyonnal kapcsolatos szabályok 9. § (1) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenysége sérelme nélkül önállóan dönt az intézmény tulajdonában és használatában lévő a) ingó vagyon elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról bruttó 500 E Ft könyv szerinti értékig, valamint az öt évnél régebben üzembe helyezett irodai gépek intézménynél közalkalmazotti, illetve köztisztviselői jogviszonyban állók részére történő ingyenes tulajdonba adásáról, b) ingatlan, ingatlanrész visszterhes használatba-, bérbeadásáról, illetve bérbevételéről legfeljebb egy évi időtartamra. (2) Az önkormányzati intézmény vezetője az intézményi SZMSZ-t jóváhagyó önkormányzati bizottság előzetes hozzájárulásával dönt a) ingó vagyon elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról bruttó 3 millió forint értékig,
b) ingatlan, ingatlanrész 1-3 évig terjedő határozott idejű visszterhes használatba-, illetve bérbe adásáról. Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági és közhasznú társaságokkal kapcsolatos szabályok 10. § A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági vagy közhasznú társaság működése során az Önkormányzati tag nem hozhat, illetve kezdeményezhet, fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét, vagy kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti. 11. § (1) 100%-os önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság esetében Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése dönt a következő kérdésekben: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása; b) osztalékelőleg fizetésének elhatározása; c) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése; d) elővásárlási jog gyakorlása a társaság által; e) az elővásárlásra jogosult személy kijelölése; f) az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása; g) eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről; h) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; i) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat; j) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; k) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; l) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; m) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával a [Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont], illetve élettársával köt; n) a tagok, az ügyvezetők, a felügyelő bizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése; o) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése; p) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása; q) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása; r) a társasági szerződés módosítása; s) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása; t) törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása;
u) törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése; v) törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; w) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; x) az üzleti terv elfogadása; y) a vezető tisztségviselőnek a Gt. 22. § (5) bekezdés szerinti utasítása; z) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. (2) 50%-ot meghaladó önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság esetében az (1) bekezdésben felsorolt kérdésekben a polgármester a társaság taggyűlésén a Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése előzetes felhatalmazásának megfelelően szavaz. (3) 50%-ot el nem érő önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság esetében a tulajdonosi döntéseket a polgármester hozza meg, döntéséről Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlését a következő ülésen tájékoztatja. (4) A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú közhasznú társaságokra az alapító okirattal összhangban a jelen §-ban írt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 12. § (1) 100%-os önkormányzati tulajdonú részvénytársaság esetében Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése dönt a következő kérdésekben: a) döntés - ha a Gt. eltérően nem rendelkezik - az alapszabály megállapításáról és módosításáról; b) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról; c) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; d) a Gt. 37. §-ban foglalt kivétellel az igazgatóság tagjainak, illetve a vezérigazgatónak (247. §), továbbá a felügyelő bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; e) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása; f) döntés - ha a Gt. eltérően nem rendelkezik - osztalékelőleg fizetéséről; g) döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, illetve a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról; h) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása; i) döntés - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról; j) döntés - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az alaptőke felemeléséről; k) döntés - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az alaptőke leszállításáról;
l) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról; m) döntés az üzleti terv elfogadásáról; n) a vezető tisztségviselőnek a Gt. 22. § (5) bekezdés szerinti utasítása; o) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. (2) 50%-ot meghaladó önkormányzati tulajdonú részvénytársaság esetében az (1) bekezdésben felsorolt kérdésekben a polgármester a társaság taggyűlésén Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése előzetes felhatalmazásának megfelelően szavazhat, kivéve a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű ZRt. közgyűlésén a víz- és csatornadíj javaslatról. (3) 50%-ot el nem érő önkormányzati tulajdonú részvénytársaság esetében a tulajdonosi döntéseket a polgármester hozza meg, döntéséről Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlését a következő ülésen tájékoztatja. 13. § (1) Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat Sopron Holding Vagyonkezelő Zártkörű Részvénytársaságban lévő döntéshozatalt kizáró, szavazatelsőbbségi részvényét forgalomképtelenné nyilvánítja. (2) A Sopron Holding Vagyonkezelő Zártkörű Részvénytársaság - e rendeletben kapott felhatalmazás alapján - az alapító okiratában meghatározott tevékenységi körökön kívül kizárólagos jogosultság alapján az alábbi tevékenységeket látja el: - az intézmények által kezelt ingatlanok kivételével önkormányzati ingatlanok üzemeltetése, felújítása, - közterületek, közutak és hidak, valamint azok tartozékainak felújítása, karbantartása, közterületek és közutak tisztántartása, hóeltakarítás, síktalanítás, - zöldfelületek, parkok és berendezési tárgyaik üzemeltetése, kezelése, felújítása, - játszóterek és játszószerek karbantartása, felújítása, - utcai fasorok gondozása a szükséges pótlásokkal, - virágtartó köztéri műtárgyak karbantartása, növényzetük gondozása, pótlása, - parkerdők, az ott lévő berendezések gondozása, felújítása, - ünnepi lobogózás, - gyepmesteri telep üzemeltetése, felújítása, - nyilvános illemhelyek üzemeltetése és karbantartása, felújítása, pótlása, - köztéri utcabútorok, órák karbantartása, felújítása, pótlása, - közterületek szükséges rágcsálómentesítése, fertőtlenítése, - utcanév táblák szükség szerinti gyártása és pótlása, - szökőkutak, díszkutak és ivókutak üzemeltetése, karbantartása, - egyes sportcélú létesítmények karbantartása.
IV. ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK ÉS NEM LAKÁSCÉLÚ HELYISÉGEK, VALAMINT EGYÉB INGATLANOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 14. § (1) Az önkormányzati - lakások, - a nem lakáscélú helyiségek, valamint - mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok, építőtelkek, és egyéb beépítetlen területek (a továbbiakban együtt: egyéb ingatlanok) elidegenítéséről a 7. § (2) bekezdésében meghatározott döntésre jogosult rendelkezik. (2) Műemlék épületben lévő önkormányzati lakás illetve helyiség elidegenítéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulása is szükséges. (3) Az adásvételi szerződést az Önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá. (4) Elővásárlási joggal érintett lakások és elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiségek elidegenítésénél a versenyeztetési eljárás szabályait (VI. fejezet) nem kell alkalmazni. Az elővásárlási joggal érintett lakások vételárát az 5. § (1) bekezdésében, és a 17. §-ban, az elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiségek vételárát az 5. § (1) bekezdésében, és a 20. §ban leírtak alapján kell megállapítani. (5) Elővásárlási joggal nem érintett lakások és nem lakáscélú helyiségek, valamint az egyéb ingatlanok esetén az elidegenítésre a versenyeztetési eljárás szabályait (VI. fejezet) kell alkalmazni. A vételárat a szerződéskötéstől számított 30 napon belül egy összegben kell megfizetni, vételár kedvezmény, részletfizetés nem adható, és a vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható. (6) Az önkormányzati lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletére a külön rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Az elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítésének szabályai 15. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a) a bérlőt; b) a bérlőtársakat egyenlő arányban; c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában; d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét. (2) Elővásárlási joggal érintett lakás elidegenítését a bérlő, illetve az elővásárlási jog jogosultja is kezdeményezheti a
polgármesterhez benyújtott kérelemben. A kérelemnek tartalmaznia kell: a) az elővásárlási jog gyakorlására jogosult személy(ek) családi és utónevét, b) születési helyét, idejét, c) személyi igazolvány számát, d) bérlővel együtt lakó nevét, hozzátartozói minőségét, e) a megvásárolni kívánt lakás megjelölését, f) a bérlő, bérlőtárs, társbérlő írásbeli hozzájárulását, amennyiben az egyenes ági rokon, vagy örökbefogadott gyermek gyakorolja az elővásárlási jogot. Az elidegenítési eljárás megindításáról a polgármester dönt. (3) Elővásárlási joggal érintett lakás esetén a vételárat a 17. §-ban leírtak szerint kell megállapítani. 16. § (1) Az elidegenítéssel kapcsolatos feladatokat szerződés alapján a Sopron Holding Vagyonkezelő ZRt. (a továbbiakban: Bonyolító) végzi. (2) A Bonyolító elkészíti a műszaki dokumentációkat, a társasház alapító okiratát, az adásvételi szerződést, a társasház földhivatali bejegyzéséhez szükséges okmányokat. (3) A vételárat az 5. § (2) bekezdése szerint kell közölni. Az ajánlati kötöttség időtartama a vételár közlésétől számított 90 nap. (4) Az árajánlatnak tartalmaznia kell: a) a lakás forgalmi értékét, b) a vételárat, c) a kötelező előtörlesztés összegét, d) a részletfizetés időtartamát, a kamat mértékét, e) tájékoztatást arról, hogy a vevő vételi jogával az árajánlat kézhezvételétől számított 90 napig élhet. 17. § (1) Elővásárlási joggal érintett lakás esetén a vételár a lakás 5. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megállapított értékének: a) 50%-a, ha a jogosult, illetve egyenes ági hozzátartozója vagy örökbe fogadója legalább 1994. március 31. óta folyamatosan a lakás bérlője, b) 70 %-a, ha a jogosult, illetve egyenes ági hozzátartozója vagy örökbe fogadója legalább öt éve folyamatosan a lakás bérlője, c) 90%-a, ha a jogosult, illetve egyenes ági hozzátartozója vagy örökbe fogadója öt évnél rövidebb ideje a lakás bérlője. (2) Elővásárlási joggal érintett lakást a Ltv. 50. §-ában leírt esetekben csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet harmadik személy részére elidegeníteni. Ha a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a lakás 5. § (1) bekezdésében foglaltak alapján lakás lakottságának figyelembe vételével megállapított érték, amelyből vételár kedvezmény nem adható. 18. § (1) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár 20%-át köteles a szerződéskötéstől számított 30 napon belül egy összegben megfizetni, a fennmaradó vételár-hátralékra pedig havonta egyenlő részletekben legfeljebb 180 havi részletfizetés illeti meg. A vételár-hátralék kamata a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese.
(2) Ha az elővásárlásra jogosult vevő a teljes vételárat egy összegben fizeti meg, a 17. § (1) bekezdésben írtak figyelembe vételével megállapított vételárból további 10% kedvezmény illeti meg. (3) Ha az elővásárlásra jogosult vevő (több vevő esetén a vevők bármelyike) rendszeres szociális ellátásra jogosult, a vételár 10%át köteles a szerződéskötéstől számított 30 napon belül egy összegben megfizetni, a fennmaradó vételár-hátralékra pedig havonta egyenlő részletekben legfeljebb 240 havi részletfizetés illeti meg. A vételár-hátralék kamata a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. (4) A törlesztő részletek minden hónap 1. napján válnak esedékessé, és minden hónap 15. napjáig késedelmi kamat nélkül teljesíthetők. Késedelmes teljesítés esetére az adásvételi szerződésben a Ptk. 301. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamatot kell kikötni. 19. § (1) A megvásárolt lakásra a vételárhátralék erejéig jelzálogjogot, és ennek biztosítására Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. (2) A vételárhátralék teljes összegének kiegyenlítéséig harmadik személyek javára a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható. (3) A lakás vételárának egy összegben történő kifizetése esetén a vételárat a szerződéskötéstől számított 30 napon belül kell kiegyenlíteni, a vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható. Az elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének szabályai 20. § (1) Elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiség esetén a vételárat az 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani, és az 5. § (2) bekezdése szerint közölni. Az ajánlati kötöttség időtartama a vételár közlésétől számított 90 nap. (2) A helyiség vételárát csökkenteni kell a bérlőnek a helyiségre fordított, meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével. Az értéknövelő beruházás tényét és mértékét a Bonyolító számlák, értékbecslés és amortizáció figyelembe vételével igazolja. (3) Amennyiben a helyiséget a bérlő 10 évet meghaladóan bérli, további 10%, amennyiben 15 évet meghaladóan bérli, további 20% vételár-kedvezmény illeti meg. 21. § A vételárat a szerződéskötést követő 30 napon belül egy összegben kell kiegyenlíteni, a vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséhez hozzájárulás nem adható. V.
ÖNKORMÁNYZATI VAGYON KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ELLÁTÁSA 22. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlannal kapcsolatos egyes tulajdonosi jogait és kötelezettségeit kezelő szervezet útján gyakorolja, illetve látja el. (2) Önkormányzati ingatlanvagyon kezelője lehet: a) önállóan gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati költségvetési szerv (intézmény, így különösen a Polgármesteri Hivatal), b) kizárólagos, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, vagy közhasznú társaság, c) az Önkormányzat által alapított közalapítvány. A társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos szabályok 23. § (1) A társasházak legfőbb szervezetében az Önkormányzatra eső közös tulajdoni rész elidegenítésével, megterhelésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat a jelen rendelet 6. és 7. § szerinti jogosult gyakorolja, minden más, közös tulajdont érintő társtulajdonosi jogot a kezelő gyakorol. (2) Az Önkormányzat a közös tulajdonrész eladásából származó teljes bevétel tulajdoni részaránya szerinti részét a társasháznak a közös költségeihez való hozzájárulásként átengedi, feltéve, ha a tulajdonostársak befizetése legfeljebb két éven belül a társasház közös részeinek felújítására és karbantartására kerül felhasználásra. A kezelő köteles a tulajdonostársak teljes hozzájárulásának felhasználását, illetve a munkák elvégzését ellenőrizni, amelyről minden év június 30-ig be kell számolnia a polgármesternek. VI. VERSENYEZTETÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI A versenyeztetés általános szabályai 24. § (1) Önkormányzati vagyon értékesítésekor, ellenérték fejében történő használatba adásakor - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel versenyeztetési eljárást kell lefolytatni: bruttó 60 millió Ft-ot meg nem haladó forgalmi érték esetén licittárgyalást kell tartani, bruttó 60 millió Ft-ot meghaladó forgalmi érték esetén pedig pályázati eljárást kell alkalmazni. Tőzsdei forgalmazású részvények esetén értékhatárra tekintet nélkül a bróker útján történő adásvétel is alkalmazható. A pályázati kiírás megjelentetésére a polgármester előzetes közgyűlési felhatalmazás nélkül is jogosult, de a kiírásban fel kell tüntetni, hogy a döntést a közgyűlés hozza meg. (2) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni bruttó 20 M Ft-ot meg nem haladó forgalmi érték esetén:
a) az Önkormányzat által támogatott kedvezményes lakásépítés céljára biztosított ingatlan, vagy ingatlanrész elidegenítésére, b) állami, vagy önkormányzati feladatot ellátó szerv részére ingatlan, vagy ingatlanrész használatának biztosítására, c) a hatályos szabályozási terv szerinti telekhatár rendezés céljából ingatlan, vagy ingatlanrész elidegenítésére, d) idegen tulajdonban lévő felépítmény alatti önkormányzati ingatlan, vagy ingatlanrész elidegenítésére, használatba adására, e) építési tilalom miatt szükséges kisajátítás során csereingatlan biztosítására, f) termőföld, zártkert bérbe adására, g) bármely esetben, ha a Közgyűlés a hozzá beterjesztett vételi, illetve a bérbevételi ajánlatot elfogadja. (3) A versenyeztetés alapjául szolgáló érték (induló érték) a vagyontárgynak vagy a vagyoni értékű jognak az 5. § (1) bekezdése alapján megállapított értéke, mezőgazdasági hasznosítású ingatlan bérlete esetén a 27. § (3) bekezdésében meghatározott bérleti díj összege.
A licit szabályai 25. § (1) A licittárgyalásról szóló felhívást legalább egy alkalommal a licittárgyalást megelőzően legalább 15 nappal egy helyi lapban kell megjelentetni. (2) A licittárgyalás nyilvános, azon természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok is részt vehetnek, amennyiben a) nincs az önkormányzat felé adó- és egyéb (pl. bérleti díj, közterület-használati díj) tartozásuk, és az erről szóló igazolásokat a licittárgyalás megkezdésekor bemutatják, valamint b) ha a licittárgyalásról szóló felhívásban ez feltételként szerepelt, a bánatpénzt legkésőbb a licittárgyalás megkezdéséig a felhívásban megjelölt módon leteszik, és ezt a licittárgyalás megkezdésekor igazolják. (3) A licittárgyalásról szóló felhívásnak tartalmaznia kell: a) a licit tárgyának pontos megjelölését, b) a licittárgyalás helyét és idejét, c) tájékoztatást arról, hogy csak az vehet részt a licittárgyaláson, aki a (2) bekezdésben leírt feltételeknek megfelel, d) a licit nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét. (4) A licittárgyalásról szóló felhívásnak részvény, üzletrész értékesítése esetén a (3) bekezdés a) pontjában írt pontos megjelölésben a következőket kell tartalmaznia: a) a részvény, üzletrész megnevezését, fajtáját, b) a részvény névértékét, üzletrész értékét, az ehhez kapcsolódó tagsági jogok meghatározását, c) amennyiben a névértékkel nem azonos, a részvény, üzletrész induló árát, d) a részvény, üzletrész átruházásának módját. (5) A licittárgyalásról szóló felhívásnak ingatlan értékesítése esetén a (3) bekezdés a) pontjában írt pontos megjelölésben a következőket kell tartalmaznia: a) az ingatlan címét, és helyrajzi számát, területét, műszaki jellemzőit, b) az ingatlan felhasználási célját, illetve tevékenységi kört, c) az ingatlan használatával kapcsolatos esetleges szakhatósági kikötéseket. (6) A licit lebonyolításáról a jegyző gondoskodik. A licittárgyalásról szóló felhívás a licit időpontjáig visszavonható, a visszavonást a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni. (7) A licittárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak másolatát a licit valamennyi résztvevőjének át kell adni. (8) A licit nyertese a legmagasabb összegű ajánlatot tevő. Amennyiben a licittárgyalásról szóló felhívásban meghatározott időn belül a licit nyertesével a szerződés nem jön létre, vagy a liciten ajánlattevő nem volt (sikertelen licit), legfeljebb egy alkalommal a
polgármester dönthet legfeljebb 20%-kal csökkentett induló értékkel újabb liciteljárás megindításáról. A pályáztatás szabályai 26. § (1) A pályázati felhívást legalább egy helyi lapban meg kell jelentetni úgy, hogy a pályázat benyújtására legalább 15 nap álljon rendelkezésre. A pályázati felhívás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, a visszavonást a felhívással azonos módon kell közzétenni. (2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a) a pályázat tárgyának pontos megjelölését, b) az esetleges pályázati dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit, c) a pályázat elbírálásánál alkalmazott elveket, bírálati szempontokat, d) a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat, így különösen azt, hogy a pályázatokat írásban, hány példányban kell benyújtania, pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét, e) tájékoztatást a csatolandó mellékletekről, igazolásokról (így különösen arról, hogy a pályázónak önkormányzatunk felé adó- és egyéb - pl. bérleti díj, közterület-használati díj - tartozása nincs, illetve ha a pályázatban bánatpénz letételét feltételül szabták, a bánatpénz letételéről szóló igazolást, f) a nyilvános pályázatbontás, és az eredményhirdetés helyét és idejét, g) a pályázat nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét. (3) A pályázati eljárás lebonyolításáról - ezen belül a pályázati felhívás megjelentetéséről, a beérkezett pályázatok felbontásáról, a bontási jegyzőkönyv elkészítéséről, a pályázatok döntésre előkészítéséről, a bíráló Gazdasági Bizottsági ülés összehívásáról és jegyzőkönyvének elkészítéséről, valamint az eredményhirdetésről - a jegyző gondoskodik. (4) A pályázatok benyújtási határidejének lejártát követően haladéktalanul fel kell bontani az ajánlatokat, a bontásra az ajánlattevőket meg kell hívni. Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) az ajánlattevők nevét, címét, b) ajánlati árat, és az egyéb bírálati szempontokra adott ajánlatokat, c) azt, hogy az ajánlat megfelel-e a pályázati felhívásban foglaltaknak. (5) Az ajánlatokat a bontást követő 30 munkanapon belül kell elbírálni. Az ajánlatokat a Közgyűlés Gazdasági Bizottsága bírálja el, javaslata alapján a Közgyűlés dönt. (6) A pályázati eredmény kihirdetéséről a pályázókat úgy kell értesíteni, hogy a meghívót legalább 5 munkanappal az eredményhirdetés előtt kézhez kapják. Az eredményhirdetésen ismertetni kell a győztes pályázót. Az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvet 5 munkanapon belül meg kell küldeni minden pályázó részére.
(7) Sikertelen pályázat esetén a polgármester dönthet legfeljebb egy alkalommal legfeljebb 20%-kal csökkentett induló áron újabb pályázati eljárás megindításáról. VII. EGYÉB INGATLANOKKAL KAPCSOLATOS SPECIÁLIS SZABÁLYOK 27. § (1) Azokat 14. § (1) bekezdése szerinti egyéb ingatlanokat, amelyek átmenetileg más módon nem hasznosíthatók, a tulajdonosi jog jelen rendelet 6. és 7.§-a szerinti gyakorlójának döntése alapján a versenyeztetési eljárás szabályainak alkalmazásával (VI. fejezet) lehet elidegeníteni, és bérbe adni. (2) Mezőgazdasági művelés céljára az önkormányzat tulajdonában lévő mező- erdőgazdasági művelési ágú külterületi ingatlan (termőföld) legfeljebb tíz éves időtartamra adható haszonbérbe, belterületi ingatlan legfeljebb 5 éves, időtartamra adható bérbe, vagy haszonbérbe. (3) A (2) bekezdésben leírt ingatlan esetén a versenyeztetés alapjául szolgáló bérleti díj összege belterületi ingatlan esetén 2007. június 1. napjától 10,50 Ft/m2/év, külterületi ingatlan esetén 5,50 Ft/m2/év amely évente az előző évi - a KSH által közzétett - infláció mértékével emelkedik. 28. § (1) Önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági művelés céljára bérbe adott ingatlanon évelő növényzetet és ültetvényt csak az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával lehet telepíteni. (2) Licit eljárás mellőzésével lehet bérleti jogot biztosítani a korábbi bérlő, valamint egyenes ági rokona, vagy örökbefogadott gyermeke javára, ha a korábbi jogviszony fennállta idején az ingatlant a bérlő rendeltetésszerűen használta és a bérleti díjat késedelem nélkül megfizette. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés 29. § Ha a kiszolgáló, illetve lakóút létesítése, bővítése, szabályozása lejegyzéssel műszaki vagy egyéb indok alapján csak az egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor az út másik oldalán lévő teleksor tulajdonosai az Önkormányzat részére, az igénybe vett telek területek értékének a felével azonos mértékű, egyszeri hozzájárulást kötelesek fizetni. VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Értelmező rendelkezések 30. § E rendelet alkalmazásában:
a) vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet; b) értékpapír: részvény, üzletrész, kötvény, államkötvény; c) helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos és járműközlekedésre szolgáló közterület; d) helyi közút műtárgya: a híd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna, vagy más vízelvezető létesítmény; e) terek: az Önkormányzat tulajdonában lévő terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon használhatja, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja; f) park: az Önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér); g) vizek: a folyóvizek (állandó és időszakos vízfolyások), árkok és a tavak, mocsarak, nádasok illetve ezek medre; h) vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmény: az a létesítmény, ami a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében, valamely vízgazdálkodásilag összefüggő területen lévő települések, vagy érdekeltek együttes szükségletét szolgálja; i) közterületi műalkotások: a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által zsűrizett, közterületen és közterületre néző épület homlokzatán, illetőleg kerítésen elhelyezett képzőművészeti alkotások; j) levéltári anyag: az Önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat; k) értéknövelő beruházás: a helyiség bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, kivéve az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló külön önkormányzati rendeletben megállapított, a bérlőt terhelő kötelezettségeket; Hatályba lépés 31. § (1) Jelen rendelet 2008. március 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépés után keletkezett ügyekben kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló 35/2007. (X. 29.) Sopron Város Önkormányzati rendelet.
Dr. Fodor Tamás
Dr. Dobos József
polgármester
jegyző
