Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke
Előadás vázlat 1. Közös vállalat, egyesülés 2. Közhasznú szervezet, közhasznú társaság 3. Részvénytársaság alapítása, működése
Közös vállalat • Jogi személyek által alapítható, vagyoni hozzájárulással • Eredményorientált gazdálkodó és szolgáltató tevékenység • Vezetője az igazgatótanács • A tagok a társág vagyonán túl kezesként felelnek vagyoni hozzájárulásuk arányában
Egyesülés • Nem gazdasági társaság, hanem kooperatív társaság, jogi személyiséggel • Természetes és jogi személyek által alapítható, korlátlan és egyetemleges felelősséggel • Nem folytathat saját javára üzletszerű gazdasági tevékenységet • Célja közös résztevékenységek folytatása (kutatás, marketing, érdekképviselet, adatgyűjtés, stb.) • Kb.150-200 db létezik Magyarországon
A közhasznú szervezet fogalma Közhasznú társaság 2007. júl. 01-től nem alapítható. De nem jövedelem szerzésre megegyezett a kft.-vel (közhasznú vagy kiemelten közhasznú státusz) • társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, • alapítvány, • közalapítvány, • közhasznú társaság, • köztestület (ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi), • országos sportági szakszövetség.
Egyes közhasznú tevékenységek • az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, • a szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, • a műemlékvédelem, • a természetvédelem, állatvédelem, • a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, • a fogyasztóvédelem, • a rehabilitációs foglalkoztatás, • az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, • a bűnmegelőzés és az áldozatvédelem.
A közhasznúság előnyei • A közhasznú szervezetet a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint különösen társasági adómentesség, • vállalkozási tevékenysége után társasági adókedvezmény, • helyi adó kedvezmény, • illeték- és vámkedvezmény illeti meg, • a közhasznú szervezet által nyújtott szolgáltatás igénybevevője a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentességben részesül, • míg a közhasznú szervezetet támogató is adókedvezményekkel számolhat.
Közhasznú társaság A közhasznú társaság közhasznú - a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. A közhasznú társaság úgynevezett nonprofit társaság, azonban üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat. Fontos, hogy a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.
Közhasznú társaságok jellemzői • Közhasznú társaság létesítése megegyezik a kft.-vel (közhasznú vagy kiemelten közhasznú státusz)
• • • • •
Gazdasági társaság átalakulása kht.-vá A kht. működésére vonatkozó szabályok Taggyűlés, közhasznú szerződés A közhasznú szervezetek ellenőrzése A közhasznúsági jelentés
A közhasznúsági jelentés tartalmazza • • • • •
a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; • a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; • a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A részvénytársaság A részvénytársaság (Rt.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.
A részvénytársaság alapítása • Az alapítás módja: – Zártkörű – Nyilvános Alapítási tervezetet és tájékoztató • Hirdetmény • A részvényjegyzés • Alakuló közgyűlés
A részvény és fajtái A részvény valamely részvénytársaságban fennálló tagsági jogokat és kötelezettségeket megtestesítő értékpapír. • A rendelkezési jogok alapján lehet: – névre szóló – bemutatóra szóló
• A megjelenési formája lehet: – nyomdai úton előállított értékpapír – dematerizált értékpapír
A részvény fajtái • • • • •
Törzsrészvény Elsőbbségi részvény Dolgozói részvény Kamatozó részvény Visszaváltható részvény
A részvényesek jogai és kötelezettségei Minden részvényes jogosult: – a közgyűléseken részt venni – felvilágosítást kérni – észrevételt tenni – indítványt tenni – szavazni (szavazati joggal rendelkező részvény birtokában) – osztalékot felvenni
Minden részvényes köteles: – a részvények teljes névértékét, illetve kibocsátási értékét befizetni – a nem pénzbeli hozzájárulást rendelkezésre bocsátani. – (az Rt. fennállása alatt a részvényes az általa teljesített vagyoni hozzájárulást nem követelheti vissza)
A részvénytársaság szervezete • Közgyűlés (tulajdonosok, részvényesek) – a közgyűlés elnöke
• Igazgatóság, vezérigazgató – elnök – vezérigazgató
• Felügyelő bizottság • Független könyvvizsgáló
Hasonlóságok és eltérések a vállalkozások között Megnevezés
Egyesülés
Közös vállalat
Rt.
min. 2
min 2.
>=1
csak jogi
csak jogi
természetes és jogi
korlátlan és egyetemleges
alapítók kezessége
korlátolt
Személyes közreműködés
-
-
-
Minimális tőke
-
-
5. ill. 20 millió Ft
nem kötelező
nem kötelező
FB + könyvvizsgáló
vagyonarányos vagy 1:1
vagyonarányos
vagyonarányos
Alapítók száma Alapítók jogállása Felelősségvállalás
Belsőellenőrzés Szavazati jog
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
