GYR RÉVFALU DUNA-PARTI ÉTTEREM
2002.09.29. HORVÁTH TAMÁS ED12 KONZULENS: KATONA TAMÁS
Tartalom Tartalom ................................................................2 Tervezési program................................................2 Helytörténeti áttekintés.......................................2 Révfalu helyrajza ..............................................2 Révfalu helytörténete......................................3 A tervezési helyszín...........................................4
Tervezési program Cél: Étterem tervezése a tervezési program kritériumai szerint. Telepítés:
Az étkeztetés egy vagy két teremben zajlik, melyeket küls idszakosan használt fogyasztóterek egészítenek ki. Nyersanyag-elkészítés: Részleges helyszíni elkészítés, a minségi követelmények figyelembe vételével alkalmazott gyorsfagyasztott termékek segítségével.
A1 Vendégoldal – kisegít helyiségek ......5
Az étterem a Mosoni-Duna partján, a révfalusi híd lábánál, árterületen lév egykori Richards csónakház helyén létesülne, a hely adottságainak lehet legteljesebb kihasználásával, a Duna, és a Belváros látványára tervezéssel, a meglév fák megtartásával.
Választék: Étteremben á la carte; gyorsétteremben állandó menüszer kínálat, egytálételek.
A2 Vendégoldal – fogyasztóterek.............5
Rendeltetési változat:
Nagyságrendi fokozatok:
B1 Üzemoldal – üzemi terek ........................6
Értékesítés: Helyben fogyasztás felszolgálással. Az étterem családias jelleg étkezési lehetséget kíván biztosítani a helyi lakosságnak és a városba érkez turistáknak. Lehetség szerint – külön teremben – gyorsétkezés is lehetvé válik, ahol a vendég tálcán kapja a kiválasztott ételt, és viszi a kívánt helyre.
50-60 f beltéri étkeztetésére méretezett fogyasztótér – f3 fokozat; 150 adagos fzkonyhával – t2 fokozat.
Tervezési segédlet................................................4 Általános irányelvek ........................................4 Helyiségcsoportok............................................5 Helyiségek .........................................................5
B2 Üzemoldal – kisegít helyiségek ...........7 Funkcióséma.....................................................8 Különleges követelmények ................................8 Példaelemzés .......................................................9 Montemor-o-Velho – Teaház .........................9 Porto – Kávéház ...............................................9 Porto – Étteremhajó .........................................9 Brighton – Sushi bár ........................................10 Wien-Mariahilf – Bár és étterem ...................10 Források ...............................................................10
Konyha: Fzkonyha
Helyiségek és kapcsolataik: Lásd részletezve a Tervezési segédlet részben. Gépkocsik elhelyezése: A fogyasztótér (bels és küls) minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után parkoló létesítend.
Helytörténeti áttekintés Révfalu helyrajza Ma Gyr V. kerülete, külvárosa, lakónegyede. Szigetköz tájegységhez tartozik, délrl, nyugatról, és északról a Mosoni-Duna határolja, területe a Duna árterülete, ezért fokozott bel- és árvízveszéllyel kell számolni. (A talajvíz a Duna normál vízállásánál 1-2 m-rel a felszín alatt található. Lakói egykor halászattal, révészettel, hajózással, hajómolnársággal, földmveléssel, gyümölcstermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoztak, a 20. századra a lakosság cca. fele az iparban dolgozik. Az értelmiségiek aránya is magasabb a város ezen területén. A mai révfalu több kisebb település – Szabadrév, Tkés, Malomsok, Felsfalu, Potháza – egyesülésével keletkezett.
A falvak telekosztásai, utcaszerkezete fokozatosan alakult át a mai városias, kertvárosias formára.
1860as é.
A lakosságról készült felmérés alapján Révfalu lakosságának fele gyárakban, az iparban dolgozik.
Révfalunak sokáig két fontos centrum érték helye volt. Az egyik a Torkos kert, ahol ma az egyetem épülete áll, a másik a mai Dózsa György rakpart vonala. Ez a központi szerep ersödött a híd megépítésével.
1902
Újabb csatlakozási kérelem Gyrhöz, mindkét fél kívánatosnak tartja a bekebelezést, de a vármegye nem engedi.
1903
Próbakutat üzemelnek be a Duna révfalui partján, késbb víznyer telepet alakítanak ki itt.
Révfalu helytörténete Az els tárgyi leletek a római, az els írásos emlékek – melyben Révfalu és Pataháza neve szerepel – az árpád-házi korból származnak. Révfalu neve a lakosság által folytatott révész tevékenységbl, Pataháza neve pedig az itt leteleped Pata birtokos nemzetség nevébl származtatható. 1271
V. István adománylevelében Szigettel együtt a gyri püspöknek adományozta.
1594
Gyr török ostroma idején zajlanak ezen a területen.
hadi
események
1598
A török kizés után a terület újranépesül. Protestánsok telepednek ide, mivel a városban letelepedniük nem szabadott.
1753
Els tárgyalások Révfalu Gyrhöz csatlakozásához. A falu lakosságának többsége még nem támogatja az indítványt.
1765
Ferences rendi szerzetesek érkeznek. Ezután épül a község római katolikus plébániatemploma (mely ma is megtekinthet a Kálóczy téren). A templomhoz iskola is kapcsolódott. A zsidók egy része is Révfaluban telepedett le.
1872
A gyakori árvízi pusztítás ellenére gazdagodott faluvá vált, növelte közigazgatási önállóságát.
1873
Megépül a Szigetet Révfaluval összeköt jármos fahíd. Els ízben építenek hajóhidat (12 dereglyével) a Duna-kapuhoz (háttérkép: Hollós Alajostól).
1905
1908
Villamos hajtású, drótköteles csónakátvonót terveznek, de nem valósül meg. Elkezddik a vízügyi közmvesítés. Víztornyot és cshálózatot építenek. A víztornyot Kovács Sebestyén Aladár megyetemi tanár tervezi, egy másik tervében a víztornyon kilátó és vendégl is szerepelt volna.
Visszafogott iparosodás kezddik, néhány üzem létesül (pl. Csermák Gusztáv patyolata).
19061911
A rakpart a túlsó parthoz hasonló átépítését tervezik.
Az 1904. évi XXXVII. Törvény alapján Révfalu és Sziget Gyr fennhatósága alá kerül.
1912
A rakpart átépítési munkáinak kezdete.
Megépül a Kecskelábú gyaloghíd a Dunán, de már tervezik a vashíd építését is.
Elkezddik a város rendezése, utcákat nyitnak (Rónai Jácint majd Damjanich). Iskolát építenek. Az iskola épülete a magyar szecesszió, a századel útkeres építészetének példája. Élénk kulturális élet jellemzi a lakókat, szociális jelleg intézményeket hoznak létre.
1913
Határozat születik a gyermekmenhely óvodává alakításáról.
Tervezési segédlet
19251926
Sikertelen csatornaépítés, tíz év múlva kimondják: nem érdemes javítgatni.
Itt azokat a feladat megoldásához fontosnak vélt irányelveket, követelményeket kívánom összegyjteni, melyekre a tervezési folyamat során szükségem lesz.
Elkezddik Révfalu feltöltése, az északon lév szitás domb homokjának felhasználásával. 19261928
Zsigmond Béla mérnök vezetésével megépül a vashíd, majd elbontják a fahidat. A hídon hamarosan a város három autóbuszjáratából kett közlekedik. A hídon át érkezik a gáz is. Fellendül az építési kedv. Három-négy emeletes bérházak épülnek a középosztály számára a hídf közelében. (Pl. a Csermák-ház) Magasföldszintes, elkertes, teraszos, villaszer három-négy szobás családi házakat építenek az értelmiségiek, hivatalnokok, kereskedk.
Általános irányelvek Tájolás: 1956
Lakótelepek épülnek a Kilián és a Damjanich utcában.
1968
A fiskola létesítésérl szóló rendelet a Torkos kertet jelöli meg építési helyszínként.
1975
Új vasbeton szerkezet híd épül Gyárváros és Révfalu-Bácsa között.
1977
A fiskola építésének befejezése. Teljesedik a közmvesítés (ivóvízellátás, villamosítás, csatornázás, vezetékes gáz).
A tervezési helyszín A történeti áttekintésbl megállapítható, hogy a csónakház, és környezete a Kossuth-híd építése után alakult ki nagyjából a mai formájára.
1930as évek
A Kálóczy tér kialakítása Weichinger Károly mépítész tervei alapján készült emlékmvel.
A több ütem sznyegbombázás óriási pusztítást tesz a városrészben. Találat éri a Turul csónakházat, melyet utána le is bontanak.
1945
A német visszavonulás során a hidakat felrobbantják. Késbb komp üzemel a vashíd helyén.
1946
A Sziget felé átköt fahidat újjáépítik.
1949
Újjáépül a Vashíd.
1954
Árvíz. Gátszakadás következtében a területet 1,52,0 m magas víz borítja.
Konyhaüzem: Figyelembe veend az a folyamat, melynek során a kereskedelemben kapható áruk elkészítettsége fokozódott. A konyhatechnológia is megváltozott, báziskonyhából mind inkább a befejezkonyha irányában. Ezzel a konyhából kikerültek a szennyes munkafolyamatok, így a higiéniai követelmények teljesítése egyszerbb. Célszer a berendezést modulrendszerben kialakítani, például Gastronorm rendszerben (DIN 66075), 530 × 325 mm-es modulokból.
A Révfalui partokon 4 szabad strand mködik, sorra épülnek a csónakházak A hídftl nyugatra haladva a Vasas ETO, a belügyminisztérium, a gyógyszerészek; a hídftl keletre a Turul majd a Richards csónakház épül.
1944
A kiszolgáló rész ideális tájolása, észak, északkelet, a fogyasztói oldal ideális tájolása dél, délkelet. Mindezeken túl: az étterem helyét úgy kell meghatározni (szélirány figyelembe vételével), hogy védve legyen a káros környezeti hatásoktól (zaj, rezgés, sugárzás, levegszennyezettség, fertzésveszély, bzös tevékenység). Környezete lehetleg fásított legyen.
Könnyen tisztítható, mosható, higiénikus, zugés csúszásmentes burkolatok készüljenek, 20 cm magas lábazattal, sarkokon 2,0 m magas elvédvel. A burkolatok színezésében kedvezbbek a hideg színek. A híd 1928-ban, a Csermák-ház és a többi bérház valamivel késbb, a Csónakházak az 1930-as években épültek. A töltés vonalának vezetése véleményem szerint az 1912-ben kezddött munkálatokkal alakult a mai formájára.
A szellzésnek biztosítani kell a megfelel légállapotot, meg kell akadályoznia a pára lecsapódását, a fzési szagok konyhából való kiáramlását. A legtöbb helyen biztosítandó a
közvetlen, természetes szellzés, de nem elegend az. Az ablakokon rovarháló legyen! Útvonalak: Biztosítandó a különböz folyamtok elkülönítése, zavartalansága, keresztezdésmentessége. Az étteremben üzemelése közben zajló mozgások: x x x x
Nyersanyag – Készétel Személyzet – Vendégek Tiszta edény - Szennyes edény Bels szállítás - Küls szállítás
A12 Szélfogó
~10 m2
Nem feltétlenül szükséges. Mosható hidegburkolattal, süllyesztett (kókuszsznyeg) lábtörl betéttel. A13 Elcsarnok Legalább 10 burkolattal.
m2
~10 m2 alapterület. Mosható padló-
A14 [Ruhatár – Öltözködés]
Helyiségcsoportok Az éttermek (bár a magyar kifejezés csak a vendég oldaláról értelmezi az intézményt) mködésüket tekintve két fontos helyiségcsoportra oszthatók: x
Vendégoldal vagy fogadási funkciót kielégít helyiségek [A]
x
Üzemoldal vagy a szolgáltatói funkciót kielégít helyiségek [B]
A csoportok tovább bonthatók a tényleges funkciót magában foglaló terekre és azok kisegít tereire.
~5 m2
Alapterülete legalább 5 m2, a pult hossza legalább 1,5 legyen; kisebb egységekben a fogyasztótérben is elhelyezhetk a kabátok. Ruhatár üzemeltetése ruhatári munkást igényel. Kapcsolódjon hozzá takart tér, ahol tükör, ülhely segítségével öltözködni tud a vendég. A15 Mosdó-WC
~15 m2
OTÉK alapján két ni WC, egy férfi WC és két vizelde vagy három WC, egy nemfüggetlen akadálymentes WC létesítend. A fülkék ajtaja kifelé nyíljon. Ruházat, frizura rendbehozatalának lehetsége biztosítandó.
A2 Vendégoldal – fogyasztóterek A21 Fogyasztótér Célja: táplálkozás, kapcsolatok szórakozás, reprezentáció.
~82 m2 ápolása,
A vendég számára legyen könnyen átlátható a térrendszer. Biztosítsa a védett tér érzetét. Gondolni kell a különböz igény vendégekre magányos és csoportos étkezés biztosításával. Csoportok izolálásának eszközei: boxos elrendezés, magas támlájú székek, növények, helyi világítás, kb. 140 cm magas térosztó falak. A kilátásra tervezett fogyasztótér általában nyújtott és/vagy lépcszött kialakítású. Helyszükséglet MSZ szerint: 1,8 m2/f adat használható egy els osztályú étterem esetén. 1,4 m2/f önkiszolgáló étteremben. Magas teret alkalmazzunk, ahol ünnepélyes, alacsony teret, ahol meghitt hatást szeretnénk elérni. Általában 3,0 m szabad belmagasság elegend, mesterséges szellztetéssel. A vendég á la carte fogyasztás esetén 1,3-2,0 órát, gyorsétteremi menüfogyasztás esetén 20 percet tölt az étkezdében. A fontosabb berendezési tárgyak térigénye.
A Tervezési program feltételeit kielégít épületben az alábbi terek, helyiségek létesítése szükséges:
Helyiségek A1 Vendégoldal – kisegít helyiségek A11 [Parkoló]
m2) vendéggel számolunk (54+28=82 m2), és feltételezzük, hogy a küls étkez terek alapterülete 38 és 68 m2 között lesz.
~175 m2
12-15 parkoló a vendégoldalon, ha 30 éttermi (30×1,8=54 m2) és 20 gyorséttermi (20×1,4=28
Járatos asztalméretek:
A22 Terasz
Kényelmes étkezéshez 60 cm széles 40 cm mély asztalfelület szükséges. A terítékek között kialakuló 20 cm-es sáv elegend a tálaláshoz, dekorációhoz, kellékek elhelyezéséhez.
A kilátás irányában, a Duna felli oldalon terasz, úszó stég tervezése kívánatos. A terasz részleges és idszakos lefedése alatti szabad belmagasság legalább 2,20 m legyen.
Téglalap alakú asztalok méretei: 60×80 cm-es modul sorolandó, mely két szemben ül vendég helyigényét elégíti ki, ha az asztalfn is ül vendég a hosszhoz 15-20 cm adandó hozzá asztalfnként.
A helyiségekhez kapcsolódó alapterületek a kiadott funkcióséma középértékeinek és a Neufert könyvben szerepl adatok középértékeinek az átlagaként számolt értékek. Az üzemi terek alapterületeinek arányait bemutató ábra:
Körasztal méretei: 3
60
80
4
9%
5
6
A tálaló forgalmi sémája:
B1 Üzemoldal – üzemi terek
Négyzetes asztal, 4 f részére: 85×85 cm.
2
~50 m2
8
10
12 f
90 110 125 140 155 185 cm
Négy személyes négyzetes asztalok elrendezési módozatai, helyfoglalása.
3%
konyha 30%
9%
tárolás
B12 Melegkonyha
közlekedés
Berendezései: modul rendszer tzhely (2-8 fzlap), fzüst, gyorsfzedények, süt húshoz és süteményhez, sütrostély, sütlap, serpenyk, ételmelegít, vízfürd, konvenciós kályha, pároló, fritz, salamander, keringetett levegs berendezés, mikrohullámú süt, munkaasztal, htszekrény, páraelszívó, edények tárolására szolgáló szekrények.
személyzet 14%
áruforgalom mosogatás 16%
B11 Tálaló
19%
elkészítés
~8 m2
Az ételek, italok felvételére szolgáló helyiség. A két ffunkció közötti kapcsolatot biztosítja. Étteremben külön, gyorskiszolgáló étteremben a fogyasztótérrel közös tér. A fzkonyhával lehet egy térben. Berendezési tárgya a modul pult. A pult kialakításának lehetségei:
~23 m2
A gépek elhelyezése történhet sorba vagy blokkba rendezve. A fzés és a sütés munkafolyamatait célszer külön vonalra, blokkba szervezni.
A fzkonyha az elkészítéstl szigorúan elválasztott tér. Ideális belmagassága 3,5-4,0 m. B13 Hidegkonyha
~12 m2
6
1
5
4
3
3
2
1
6
5
4
3
2
1
6
7
Melegkonyhával párhuzamosan, közös kiadással, de külön térben.
Berendezései: polcok, htszekrény és/vagy htasztal [3], szeletelgép [2], habvergép [6], mérleg [4], vágódeszka [5], htött alsó szekrény, toaster vagy salamander, mikrohullámú süt, munkafelület és lerakó [1], kézmosó [7]. B14 Fehér mosogató helyiség
~7 m2
Tálaló bejárati oldalához kapcsolódik, eszközök szétválasztott lerakását biztosító pulttal. Tolókocsi alkalmazása esetén, tároló és megfelel méret hely szükséges a közlekedése számára. Berendezései: hárommedencés nagy méret mosogató, kétmedencés pohármosó, kézmosó, mosogatógép.
B16 Zöldség elkészít
~9 m2
Burgonya, gyökér- és egyéb zöldségek elkészítésére. Tojásmosás is itt történik, 1,2 m magas mellvédfallal elválasztva a többi folyamattól. 1. mosogatógép, 2. felfogótál, 3. utólagos tisztítás, 4. lerakóhely, 5. öblítés, 6. munkaasztal, 7. vágódeszka, 8. szeletelgép, 9. kézmosó. B17 Hús-[, hal]elkészít
~6 m2
Fztéren belül is elhelyezhet. Edények tárolásának praktikus helye. Berendezései: hárommedencés nagy méret mosogató, kézmosó.
4-5 °C
Friss hús, hal számára
0-1 °C
Fagyasztott hús-hal számára
-8 °C -20 °C
B25 Italraktár
~7 m2
Berendezései: Kétmedencés mosogató, kézmosó; halelkészítéshez (elkülönítetten) élhaltároló, egymedencés mosogató, kézmosó. 1. munkaasztal, 2. vágógép, 3. mélyht szekrény, 4. asztali mérleg, 5. vágódeszka, 6. habver gép, 7. lerakóhely, 8. kézmosó.
Közvetlen kapcsolódással a gazdasági folyosóhoz, sörcsapolás 2,1 m magas fallal leválasztott fülkében történik. Hordós tárolás esetén, kiöntt kell létesíteni. B26 Pék és cukrászáruraktár Külön helyiség vagy szekrény és htszekrény. B27 Kiegészít raktárak
~8 m2
Fogyóeszközök, textilnemk számára. Takarítóeszközök számára, kiöntvel. B28 Göngyölegtároló
~6 m2
Itt tárolják a moslékot, csomagolóanyagokat, rekeszeket. B29 Hulladék tároló
~2 m2
B2 Üzemoldal – kisegít helyiségek
Lehet az épületen kívül is, de az építmény saját telkén, a közterület felöl építménnyel takartan kell megvalósítani.
B21 Áruátvétel
B30 Jóléti helyiségek
B22 Szárazáru raktár
B15 Fekete mosogató [helyiség]
Általános célra, tojás, tej, tejtermék
Gyorsfagyasztott termékeknek
~4 m2
Elegend a gazdasági folyosó öblösítése. Ajtói a szállító eszközökre méretezendk. 1. visszavitel, szortírozó asztal, 2. mosogató, 3. elzetes takarítás, 4. elzetes mosás, 5. félautomata mosogatógép, 6. kifutó, 7. lerakóhely.
Árufajtákként külön - általában htszekrény méret – tároló szükséges; ajtajuk, kifele nyílik. Tárolási hmérsékletek:
~9 m2
Konzervek, csomagolt romlandó áruk tárolására, +10 °C hmérséklet biztosítandó, polcokkal és fém tárolótartályokkal rendezzük be a cukor-, liszt- és gabonaféléknek. B23 Zöldségraktár
~7 m2
Fémhálós polcokon, tartályokban, hordókban raktározott áruk számára. Hmérséklet: +9 °C. B24 Htött raktárak > htszekrények
~4 m2
~27 m2
10 f részére (6 n, 4 férfi). Öltözk, mosdók, WCk, személyzeti étkez (nem feltétlen szükséges, ha van, mérete: 0,9 m2/f > 9 m2). B31 Ügyviteli helyiségek
~3 m2
Áruátvételi iroda, konyhafnök irodája, stb. Mosható meleg, vagy félmeleg burkolattal. B32 Kazánház, aggregát, szellz gépház Mérete a gépek számától, méreteitl függ. A helyiség küls megközelítés lehet. is Hangszigetelt falakkal, hidegpadlós burkolattal alakítandó ki.
B33 Elektromos kapcsoló[helyiség]
fogyasztásmér,
és
Elégséges a gazdasági folyosón elhelyezett szekrényekben helyet teremteni a gépek számára.
létesítésének Több szintes konyhaüzem lehetségei, ha a tálalás az emeleten történik: x
B34 Gazdasági folyosó Csak személyi közlekedés esetén 1,20 m; szállítás esetén 1,40 m és belenyíló ajtó mérete a mértékadó szélesség. Hidegpadló burkolata legyen, lépcs küszöb nem alkalmazható az áruszállító útvonalon, max. 10%-os lejt. A kifele vezet útvonal ajtóit kifele nyílóra kell tervezni, kitekint ablakkal. Munkafolyosó: 0,9-1,2 m; Felszolgáló folyosó: 1,5-1,8 m; Fközlekedés, szállítás: 2,1-3,3 m
Funkcióséma A helyiségek viszonyai és hozzávetleges méretarányai az étterem-konyha együttesben.
Tálalás szociális helyiségek az emeleten; fzés, elkészítés, raktárak a földszinten. Kész ételek szállítandók étellift segítségével. Pincér és szakács kommunikációja nehézkes.
x
Tálalás, fzés, elkészítés az emeleten; raktárak és szociális helyiségek a földszinten. Az aktív munka az emeleten történik. A nyersanyagok szállítására lift, liftek létesítendk. A nyersanyagokhoz hozzájutni nehézkes. Célszer a nyersanyagok egyadagjának a majdani egy kisebb felhasználás helyén tárolót létesíteni, hogy a nyersanyagszállítás gazdaságos legyen.
x
Tálalás, fzés, elkészítés, raktárak emeleten; szociális és gépészeti helyiségek a földszinten. A teljes munkafolyamat egy szinten zajlik. Kívánatos megoldás, az alapterületek aránytalansága kezelend.
Különleges követelmények A tanulmány ezen része a felvetdött problémákat kívánja leírni, azok megoldása további kutatást igényel.
Árterületen épül Ez különleges követelményeket jelent a használatban és az épületszerkezetekkel szemben. A használat idszakossá válhat, a tavaszi és szi áradások idején az ár ellepheti a konyhát és az éttermet. A konyha különleges védelmet érdemel, az itt lév berendezésekben nagy kárt tehet az ár. Az épület lábakra állításával csökkenhetjük a vízbetörések számát. (Ez a kialakítás a célszerségen túl visszautal a
régi épületre, és alkalmazkodik a szomszéd ház formavilágáház.) A padlósík mértékadó árvízszint fölé emelése nem lehetséges, ehhez három-négy méter magas oszlopok kellenének. A vizet beengedhetjük, vagy távol tarthatjuk. Mindkettre fel lehet készíteni az épületet, vagy az épület egyes részeit. Utóbbi biztosan költségesebb, nehezebben kivitelezhet.
Lábakon áll Az épület alatt lév beárnyékolt, de sok nézpontból látszó felületet esztétikai problémát jelent. Parkolók létesítésével kihasználható a terület, de nem lenne szerencsés az egészet így felhasználni. Érdemes lenne árnyéktr növények (pl. borostyán) telepítésével az épületet és az alatta lév területet is belevonni a már most is gazdag természetes környezetbe. Az esztétikai probléma kezelésén túl, fontos, hogy az épület padlója is lehl felületként jelentkezik (az átlagosnál jobban).
Töltés takarja A töltés eltakarja az épületet, az autós nehezen tájékozódik, hol van az étterem parkolója. Érdemes lenne megvizsgálni annak lehetségeit, hogyan lehet a töltésoldalt felhasználni parkolási célokra, belesüllyesztett gépkocsi tárolókkal. Egy ilyen létesítmény az étteremnek mintegy portájaként szolgálhat, és lehetvé teszi, hogy érintetlen maradjon a hídlábnál lév szépen zöldell rézs, nem jelennének meg az étkezk kilátásában a parkoló autók. A töltés áttörésével még tovább egyszersödne a közlekedés. A nyílás lezárására szolgáló zsilip vagy kapu szerkezeteinek tervezésénél a biztonságos mködtetés mellett az esztétikus megjelenés is fontos szempont kell legyen.
Példaelemzés
kiterjedtebb egy teakonyhánál, de háttérüzem jellegéhez így is illik a tömör kubusba foglalás.
terasz részleges és idszakos lefedése elssorban az es elleni védelmet szolgálja.
Porto – Kávéház
Porto – Étteremhajó
A Douro folyó partjára épített kávéház szerkesztésének elve sokban hasonlít az elz épületéhez. Itt a látványt a túlsó part jelenti els sorban, ennek megfelelen a pavilon hosszan elnyúlik a parton, mintegy mozgásra sarkalva a vendéget. Az pavilon hátsó (rakpart felli) oldalából részben kitüremkedik a konyha és a toalett két tömör kubusa. Figyelmet érdemel a terasz kialakítása: a homlokzat teljes egészében kinyitható irányában és az elegáns, könnyed árnyékoló ponyva szerkezet.
A Douro folyón horgonyzó étterem. A partnak egy acélvázas, fa falat mutat, melynek közepén érkezik a vendég a hajóra. Az étkezde a hajó tetején egy a folyóra néz pavilonszer felépítményben, a konyha és az illemhelyek a hajótestben találhatók, ahova a két funkció miatt két lépcs vezet le. A hajótest felett téglalap alakú dekket képeztek ki, ez tekinthet az étterem teraszának.
Sok épület tartalmaz vendéglátással, étkeztetéssel kapcsolatos funkciót. Viszonylag ritka eset, hogy az étterem étteremnek épül. Sokkal gyakoribb, hogy a megfelel helyen lév épületet átalakítják, felvállalva annak minden nehézségét. Talán ennek köszönhet, hogy a példák után kutatva elég kevés éttermet találtam.
Montemor-o-Velho – Teaház
A teaházat egy portugál várrom megmaradt falai közé illesztették be. Pavilonszer épület. Központi magjában található a teakonyha és az illemhelycsoport, ezt a magot öleli körbe egy térburok, melynek határát átlátszó héj jelöli ki. A tett és a padozatot négy acéloszlopra fzték fel, ezzel a talajtól elemelték az épületet. Ez a kialakítás biztosítja az intenzív vizuális kapcsolatot a kültérrel, a látvánnyal, de bizonyos távolságot is tart tle. A forma rendkívül egyszer, melyhez még egyszerbb anyaghasználat társul. A Mosoni-Duna partján is szükséges, hogy az épület óvatosan kapcsolódjon a környezetéhez, a vegetációhoz. A feltáruló látvány indokolja a nagy összefügg üvegfelületek alkalmazását (sajnos a mi éghajlati viszonyaink között ilyen mérték nyitottság nehezen vagy csak a gazdaságos üzemeltetés kárára kivitelezhet). A konyhaüzem bonyolultabb és
Ehhez az épülethez hasonlóan a Duna rakpartján is a hátsó oldalra kell telepíteni az üzemet, és a folyóval párhuzamos, hosszan elnyújtott étkeztér tervezend, eltte terasz. A
Példaérték a tiszta szerkesztésmód, a naturális anyaghasználat. A példához hasonló, a vízen úszó étkezde élményét keltheti egy a teraszhoz híddal kapcsolt stég. Egy ilyen stég kialakításakor számolni kell a Duna vízszintjének nagy mérték ingadozásával is.
Az étterem részei: 1. terasz, 2. munkaterület, 3. bárpult, 4. futószalag, 5. ülhelyek, 6. konyha, 7. raktár, 8. toalett, 9. homlokzati tábla parkoló, 10. az 1980-ból való pavilon kontúrja.
Brighton – Sushi bár Az angliai étkezde finom formai, anyaghasználati utalásokkal teremt japános környezetet, hangulatot. Alaprajzában több szabályos mértani forma is megjelenik, az ebbl keletkez feszültséget oldja a pulton lév futószalag tekergz vonalvezetése. A konyha itt is egy zárt hátsó tömegbe kerül, az étterem két részre oszlik, az egyik felén elegáns padokon ülve, másik felén (bárhoz híven) pultnál étkezhet a vendég.
Az hely gyorsétterem jelleg. Gyrben az ilyen jelleg étkeztetésre kevés lehetség van. Jó lenne gyorsétterem jelleg szolgáltatást is nyújtani, egy külön teremben, ezzel szélesíthet lenne a vendégek köre.
Wien-Mariahilf – Bár és étterem Az étterem egy több mint száz éves eklektikus homlokzatokkal rendelkez épület két földszintjét foglalja el. Ez egy olyan sarokház, ahol az utak magasságai között egy szint különbség van. A fels szinten internetezési lehetséget kínáló bárt, az alsó szinten éttermet alakítottak ki. Mindkét funkcióra rálátás nyílik az épület sarkán lév nagy méret ablakon (ezen nézünk be a képen is). A belsépítészetet a fémburkolatok hidegsége jellemzi. A bár pultjának íves vonalvezetése nagyvonalú. Az étteremben a felemás ültetés – valószínleg a helyhiány miatt döntöttek a pamlag és szék variáció mellett – gátolja, hogy a vendégek ugyanolyan komfortot és védettséget élvezzenek bárhova is ülnek az asztalnál.
Források Borbíró Virgil, Valló István: Gyr városépítés-története 1956, Budapest Café do Cais, Porto; Christina Guedes, Francisco Vieira de Campos, Porto; IN: Detail, 2000 4 Dr. Winkler Gábor, Kurcsis László: Gyr 1539-1939; Mhely Folyóiratkiadó Kht., 1998, Gyr Dr. Winkler Gábor, Kurcsis László: Gyr 1939-1999; Mhely Folyóiratkiadó Kht., 1998, Gyr Gabriele Kaiser, Mischa Erben: Markus und Kinayeh Geiswinkler – Ein offenes Fenster zur Stadt; IN: Architektur’ Aktuell, 227 April 1999 Gádoros Lajos: Középületek tervezése; Tankönyvkiadó, Budapest, 1978 Göcsei Margit: Révfalu (Gyr V. kerülete) településtörténete; Bölcsészdoktori disszertáció, kézirat, 1982. MSZ-04-211-88: Konyhák és éttermek – Tervezési elírások Neufert könyv Restaurant in Brighton; de Rijke Marsh Morgan, London; IN: Detail, 2003 5 Restaurant in Porto, Portugal; Guilherme Páris Couto, Porto; IN: Detail, 1999 4 Teehaus in Montemor-oVelho; Joao Mendes Ribeiro, Coimbra; IN: Detail, 2002 10 Tomaj Ferenc: Gyrsziget és Révfalupataháza községek Gyrhöz csatolásának története; IN: [Dávid Lajos]: Arrabona 12. – A gyri múzeum évkönyve, 1970.
