G ubacsi ú ti v illa mo s kocsiszin engedélyezési terve

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem Út és Vasútépítési Tanszék

Vinkó Ákos

Gub acsi ú ti villamo s kocsisz in enged élyez ési terve 2010.december

Vinkó Ákos Gubacsi úti BKV villamos kocsiszín engedélyezési terve

A munkám célja Budapest IX. Kerületében a Gubacsi úton egy új villamos kocsiszín megtervezése volt. Az új járműtelep létesítését, az indokolta, hogy a BKV fel akarja számolni a ferencvárosi telepét, ill. az I-es villamos vonalára tervezett modern járművek karbantartását is egy korszerű kocsiszínben szeretné ellátni. A tervezés során szabad kezet kaptam, mivel meglévő létesítmények nem voltak a területen, de a nagyfokú „szabadság” rengeteg kötöttséggel párosult (tárolandó járművek száma, kicsi tervezési terület stb.). Ezen kötöttségek miatt az egyes előzetes változataimban a teljes körű vágánykapcsolati rendszerről le kellett mondanom. Az egyes változatok elkészítése közben folyamatosan

tanulmányoztam a Budapesti villamos kocsiszíneket, azok járműkarbantartási

technológiáját, kialakítását. A kocsiszíni bejárásaim alkalmával mindig egy-egy új szemponttal gazdagodtam, melyekkel kiegészítettem a kiírási szempontokat. A kocsiszíni bejárásokon felül tanulmányoztam a DKV (Debreceni közlekedési vállalat) villamos járműtelepének tanulmánytervét, ill. a telepi karbantartási technológia kialakítása során az ANSALDO BREDA megelőző karbantartási tervét vettem alapul. A tucatnyi előzetes változat közül 4-et úgy alakítottam ki, melyek a kiírásban szereplő összes alapfeltételnek eleget tesznek és elkészítettem vázlatos technológiai elrendezésüket is. A 4 változatot a témában jártas szakemberekkel értékeltettem gondosan választott szempontok alapján, ezen értékelésből került ki a végleges változatom. A kocsiszínben modern technológiai berendezéseket helyeztem el és szabványos rendszerű kitérőket alkalmaztam. Elkészítettem a járműtelep 3 dimenziós modelljét mely a 3. sz. mellékletben található. Munkám során a vonatkozó szabványokban, jogszabályokban és műszaki előírásokban foglaltak szerint jártam el. Kulcsszavak: villamos kocsiszín, remíz, tetővizsgáló pódium, középakna, oldalakna, forgódaru, híddaru, karos emelő, vágányhálózat.

Ákos Vinkó The authorization plan of a BKV (Budapest Public Transport) tram depot at Gubacsi street

The aim of my work was to design a plan for a new tram depot at the 9th district, Budapest, at Gubacsi street. The BKV (Budapest Public Transport) wants to liquidate its’ yard at Ferencváros, moreover it wants to provide full maintance for the new ’One’ tram vehicles in a modern depot. This justifies the establishment of a new depot. I got free hand in the design, whereas there were no existing facilities int he area but the high degree of freedom wa coupled with a lot of tying (store number of vehicles, small area etc.). Because of these constraints, I ad to go without the complete trackage system in my preliminary variations. During the preparation of each version I studied the tram depots in Budapest, their vehicle maintenance technology and their structure. With each depot visit I enriched with new aspects, therefore I added them to my criteria. In addition to the depot visits I also studied the DKVs’ (Debrecen Public Transport) yards’ feasibility study and I used the preventative maintenance plan of Ansaldo Breda in my maintenance technology plans. Of a dozen preliminary versions, four were formulated to meet all the conditions and I prepared a draft of their technonolgy layout as well. I have evaluated the four versions by professionals using strict criteria. The final version is from this evaluation. In the depot I placed modern technological equipment and used standard sidings. I made the 3dimensional model of the depot, which is located int he 3rd appendix. During my work I acted in accordance with concerning laws, standards and technological specifications. Keys: trans depot, remise, roofanalyser podium, central shaft, sides shaft, swivel crane, overhead crane, lever; rail network.

Bevezetés A BKV Zrt a budapesti villamosvasúti közlekedés kiszolgálásához egy új járműtelep kialakítását tervezi a Gubacsi út-Soroksári út által a Timót utca és Szabadkai út között közrefogott térség, Fegyvertár utcával szemközti területén. Elsődleges feladat annak bizonyítása volt, hogy az adott terület alkalmas arra, hogy ott megfelelően kialakítható egy kocsiszín, amely a vele szemben támasztott követelményeket teljesíti. A járműtelep kialakításánál figyelembe vett legfőbb szempontok: 

Szalagjellegű javítás biztosítása;



Forgalmi vágányokkal való, minden irányú kapcsolat biztosítása;



Járművek számára csak fedett, téri tárolás tervezendő;



Előtároló vágányok biztosítása.

A tanulmány célja egy korszerű járműtelep tervezése, amely a fenti főbb szempontoknak megfelelve, alkalmas modern járművek tárolására-kiszolgálására. Több változat készítése értékelése vált szükségessé, hogy a különböző szempontok szerint értékelt változatok közül a legjobb változat továbbgondolásra kiválasztható legyen.

-6-

Tartalomjegyzék Bevezetés ......................................................................................................................................... 6 1.

A Gubacsi úton tervezendő kocsiszín jelentősége a távlati tervekben............................... 9

2.

Helyszín bemutatása ............................................................................................................... 9

3.

Karbantartandó-javítandó járművek típusai, műszaki paraméterei ................................... 10

4. A járművek javítási-karbantartási technológiája, álláshely-, és berendezésigénye ......... 12 4.1. Ciklusrend ....................................................................................................................... 12 4.2.

Technológiai, gépészeti berendezések .......................................................................... 13

4.3.

Kocsiszín kialakítása, kapacitásméretezése .................................................................. 20

5. Változatok bemutatása ............................................................................................................ 25 5.1.

5.2.

5.3.

5.4.

Az I. változat ismertetése ............................................................................................ 25 5.1.1.

Karbantartási javítási folyamatok fő műveletei ................................................ 25

5.1.2.

Vágányhálózat elrendezése, technológiai funkciói, kapacitása ....................... 26

5.1.3.

Épületek, létesítmények építészeti kialakítása ................................................ 28

A II. változat ismertetése ............................................................................................. 28 5.2.1.

Vágányhálózat elrendezése, funkciói kapacitása ............................................ 28

5.2.2.


A III. változat ismertetése ............................................................................................ 31 5.3.1.


5.3.2.


A IV. változat ismertetés .............................................................................................. 33 5.4.1.


5.4.2.


6. Változatok értékelése, összehasonlítása.............................................................................. 36 7. II. változat engedélyezési terve ............................................................................................. 39 8. Engedélyezési terv műszaki leírás ........................................................................................ 41 Irodalomjegyzék ............................................................................................................................ 59 Mellékletek ..................................................................................................................................... 62

-7-

Táblázatok jegyzéke: 1. táblázat:

Egy modern jármű ciklusrendje .............................................................................. 12

2. táblázat:

Kapacitásméretezéshez szükséges technológiai paraméterek .............................. 20

3. táblázat:

Álláshelyek száma, kihasználtsága........................................................................ 24

4. táblázat:

A kocsiszínbe telepítendő álláshelyek száma ....................................................... 24

5. táblázat:

A karbantartás javítási folyamat variációi: .............................................................. 26

6. táblázat:

Járművek tárolása.................................................................................................. 30

7. táblázat:

Az egyes változatok mennyiségi adatai: ............................................................... 36

8. táblázat:

Bírálók referencia-súlyozása, összesített súlyok számítása .................................. 37

9. táblázat:

Változatok összesített értékelése........................................................................... 38

10. táblázat:

I. vágány hossz-szelvénykimutatása...................................................................... 48

11. táblázat:

II. vágány hossz-szelvénykimutatása..................................................................... 48

12. táblázat:

Értékelési szempontok sorrendjének meghatározása............................................ 78

Ábrák jegyzéke: 1. ábra: Tervezésre kijelölt terület ................................................................................................... 9 2. ábra: Combino jellegrajza.......................................................................................................... 11 3. ábra: Karos emelők munka közben (Hungária kocsiszín BKV Rt.) ........................................... 14 4. ábra: Gépi mosó berendezés (Hungária kocsiszín, BKV Rt.) .................................................... 15 5. ábra: Homoktöltő oszlop (Hungária kocsiszín, BKV Rt.) ........................................................... 17 6. ábra: Billenőlapos oldalakna lefedő szerkezet (Hungária kocsiszín, BKV Rt.) .......................... 18 7. ábra: Tetővizsgáló pódium (Hungária kocsiszín, BKV Rt.) ........................................................ 19 8. ábra: I. tanulmánytervi változat helyszínrajza M=1:1000 ........................................................... 27 9. ábra: II. Tanulmánytervi változat helyszínrajza M=1:1000......................................................... 29 10. ábra: III. Tanulmánytervi változat helyszínrajza M=1:1000 ....................................................... 32 11. ábra: IV. Tanulmánytervi változat helyszínrajza M=1:1000 ....................................................... 34 12. ábra: Tároló csarnok 12 m –es oszlopkiosztása ....................................................................... 53 13. ábra: III. Napivizsgálatos vágány látványterve, tetőpódiummal és a homoktöltő oszlopokkal ... 80 14. ábra: Az I. vágány látványterve, tetőpódiummal és a homoktöltő oszlopokkal.......................... 81 15. ábra: V., és VI. vágányok látványtervi képe .............................................................................. 82

-8-

Gubacsi úti villamos kocsiszín engedélyezési terve

1.

Vinkó Ákos BSc diplomamunka

A Gubacsi úton tervezendő kocsiszín jelentősége a távlati tervekben

A Baross és a Ferencvárosi kocsiszín eladásából származó bevételből a BKV egy új modern kocsiszínt szeretne építtetni, mely a tervek szerint kiváltaná a két megszűnő kocsiszínt. Az általam tervezett kocsiszín a két megszűnő kocsiszín kiváltására nem alkalmas, mivel nem képes ekkora kapacitás tárolására a szűkös helyi adottságok miatt. A cél egy olyan járműtelep kialakítása, mely alkalmas az 1-es vonalára érkező új modern járművek, ill. a 21-es viszonylaton közlekedő régebbi típusú villamosok ellátására is.

2.

Helyszín bemutatása

A tervezési terület a Gubacsi út-Soroksári út által a Timót utca és Szabadkai út között közrefogott térség Fegyvertár utcával szemközti területén egy régen felhagyott telep. A területnek csak egy része kerülne megvételre, amely közvetlenül a 21-es vonal mentén fekszik, közel a végállomáshoz. Jelenleg egy megállóhely is található az ingatlan előtt, de ennek rendezése a tanulmány hatályán

Tervezésre kijelölt terület

Gubacsi út Sororoksári út

1. ábra: Tervezésre kijelölt terület

kívül esik. Mindezek ellenére megjegyezném, hogy a megállóhely jelenlegi kialakítása teljesen korszerűtlen és ezért rendkívül balesetveszélyes, hiszen az utasok a járműről közvetlenül az úttestre szállnak le. Bár egy figyelmeztető tábla el lett helyezve, a helyismerettel nem rendelkező gépkocsivezetők figyelmét ez elkerülheti, amelynek komoly baleset is lehet a végeredménye. A területen jelenleg épület nem áll. A terület közmű csatlakozási lehetőségei adottak, tehergépjárművel való megközelítése közúton lehetséges.

-9-


3.


Karbantartandó-javítandó járművek típusai, műszaki paraméterei

Minthogy a mai korszerű járművek karbantartásukat tekintve csak kis mértékben különböznek, a technológiai terv készítése során egy modern jármű megelőző karbantartási tervét vettem alapul.[6] Karbantartási terv jellemzői: 

Alkatrész alapú megközelítés: a kicserélendő/felújítandó alkatrészeket a hasznos élettartamuk végén új/felújított alkatrésszel cserélik ki; az eltávolított alkatrészt a szervizben felújítják. Az eljárásnak köszönhetően a jármű szervizideje egy egyszerű eltávolításvisszahelyezés idejére csökken.



Figyelmet fordít a karbantartási munka, a karbantartási idő, a speciális szerszámszükséglet, valamint a speciális szakirányú képzettséggel rendelkező munkaerő-szükséglet minimalizálására.



Ütemezett megelőző karbantartást tartalmaz.



Modularitás és hozzáférhetőség: A jármű modulokból áll (a modul önmagában álló egység, amely a rendszerben egyéb alkatrészek funkciójától függetlenül tölt be feladatot), amelyeknek köszönhetően a meghibásodott elem javítása helyett az egység vagy "cserélhető egység" cseréje szükséges, ezáltal lerövidítve a szervizidőt.

Ezen dokumentum tartalmazza: 

kötelező karbantartási gyakoriságokat (megtett km alapján- ciklusrend lásd később);



az egyes gyakoriságokhoz tartozó karbantartási feladatokat;



a feladatok munkaerőigényét, eszköz, és időigényét.

Ezeket az adatokat a 2. táblázat tartalmazza. Kétfajta járműtípus tárolását kell biztosítanom: 

2480 mm széles 54 m hosszú (Combino);



2300 mm széles 33 m hosszú

Az 54 mh jármű jellegrajzát a 2. ábra szemlélteti: A 33 méter hosszú jármú típusa nincs konkrétan kijelölve, de az én alapfeltevésemből kiindulva mindenképpen modern jármű, melyre jó közelítéssel igaz az Ansaldobreda megelőzési karbantartási terve. Ezen felül mivel a másik típusú jármű a szélesebb, ezért csak ezen jármű geometriai méreteit kell figyelembe venni a vágányhálózat tervezésénél.

- 10 -


2. ábra: Combino - 11 jellegrajza -




4. A járművek javítási-karbantartási technológiája, álláshely-, és berendezésigénye 4.1. Ciklusrend Az „AnsaldoBreda” egy modern járműre kialakított megelőzési karbantartási tervét vettem alapul a ciklusrend felvételekor [6]. Ebben a tervben az alábbi feltételezésekkel éltek: 

Átlagos megtett táv: 60 000 km/év



Maximális napi üzemidő: 18 óra

Az új modern villamosok ciklusrendjét az 1. táblázat tartalmazza: 1. táblázat: Egy modern jármű ciklusrendje Vizsgálat Megnevezése

Esedékessége:

Biztonságtechnikai ellenőrzés Vizsgálat 1 (havonta) Vizsgálat 2 (3 havonta) Vizsgálat 3 (6 havonta) Vizsgálat 4 évente) Vizsgálat 5 (2 évente) Vizsgálat 6 (4 évente) Javítás 1 (5 évente) Javítás 2 (8 évente) Javítás 3 (10 évente) Javítás 4 (15 évente)

Kiadás előtt 5 000 km-ként 15 000 km-ként 30 000 km-ként 60 000 km-ként 120 000 km-ként 240 000 km-ként 300 000 km-ként 480 000 km-ként 600 000 km-ként 900 000 km -ként

Megvalósítás estén a ciklusrend pontosítása szükséges, a tényleges üzemi adatok alapján.

- 12 -

Gubacsi úti villamos kocsiszín engedélyezési terve 4.2.


Technológiai, gépészeti berendezések

Ezen fejezetben azok a berendezések kerülnek ismertetésre, melyek mindegyik előterv változatomban előfordulnak, ill. kialakításuk ugyanolyan. a.) Híddaru, 5 t teherbírású Feladata a forgóváz szerelő álláshelyek kiszolgálása. A daru az épület, vagy akár saját oszlopaira is támaszkodhat kialakítástól függően. A híddarunál nincs felsővezeték a szerelvény betolásáról gondoskodni kell. A magassági kialakításnál alapvető szempont, hogy a tetőpódiumon dolgozó embert ne sodorja el a híddaru, tehát a fölött biztonságos távolságban kell elhaladnia. A villamos kb. 3,30 m magas, így a fölött 2 m-t kell biztosítani, így a híddarunak 5,5 m magasan kell lennie. Funkciója alapvetően a forgóvázak mozgatása, szállítójárműre helyezése, ill. egyéb nehéz tárgyak mozgatása. b.) Forgódaru 0,3 t teherbírású Feladata a járműtetőn végzendő vizsgálatok kiszolgálása, áramszedő, és kisebb súlyú készülékek cseréinél. Targoncával a megközelítését biztosítani kell. Amennyiben a daru mellett tetőpódium van, akkor annak korlátjának megbonthatónak, nyithatónak kell lennie. Elhelyezhető az épületen, ill. különálló oszlopra szerelve is. Mindkét esetben a daru alapozását megfelelő módon el kell készíteni. c.) Járműemelő Feladata a járművek járműszekrényének megemelése, forgóvázainak kikötése. A járműemelő fő szerkezeti részei: [6] 

emelőbak - amely tartalmazza a keretet és a csavarodás mentes, hegesztett kivitelű emelőoszlopokat-;



emelő orsó- amely önzáró húzó-igénybevételű trapézmenetes orsó-;



teherfelvevő konzol, ami 400 mm kinyúlással fix kivitelű;



futómű, amely biztosítja a kocsiszín járószintjén a járműemelő kézi mozgatását;



mozgatható vezérlőszekrény, amely az alábbi elemekkel rendelkezik: o 1 főkapcsoló, o 1 szöveges kijelző az emelőbakok működtetésére és hibakijelzésre, o működtetés kiválasztás, az egyenkénti vagy csoportos emeléshez.

- 13 -



3. ábra: Karos emelők munka közben (Hungária kocsiszín BKV Rt.)

Az emelőbakok együttfutása ± 5 mm-es tartományban szabályozott. Max. ± 15 mm-es együttfutási hiba esetén a rendszer automatikusan leáll. d.) Járműmosó berendezés A mosó berendezést minden esetben érdemes elválasztani a többi karbantartási folyamattól, egyrészt a vízelvezetés, víz visszaforgatás, víztisztítás, ill. a kellemetlen vegyszerszagok miatt. A gépi mosás után célszerű elhelyezni a kézi mosót is. Habár a modern járműveknél külső kézi mosás általában nem szükséges, de a belső tisztításra, külön álláshelyeket kell biztosítani. Ezen belső tisztítást a magyarországi gyakorlatban általában külsős cégek végzik. A mosóberendezés működésének leírása: A berendezés négy darab oldalkefével és négy darab ablakmosó kefével rendelkezik. Amennyiben a mosóberendezés aktív állapotban van (be van kapcsolva), úgy a mosópályára érkező szerelvényt érzékelő fotocella elindítja a mosási folyamatot. Először az előmosó fúvókakeret kerül nyomás alá, majd pedig megkezdődik a jármű oldalfelületének tisztítása. A homlokmosó kefék elérésekor a jármű azokat kinyomja, ezáltal megkezdődik az oldalsó ablaksor ismételt tisztítása. Amikor a járműszerelvény eléri a hátfalmosó kefét, azok a jármű hossztengelyének irányába behajlanak, ezáltal lemossák a jármű menetirány szerinti hátsó felületét is. A mosóberendezés után elhelyezett szárító-lefúvató berendezés szintén fotocellás vezérlésű, érzékelvén a villamost automatikusan bekapcsolja az oldalanként elhelyezett 3-3 ventillátort. A jármű elhaladása után az egyes érzékelők fokozatosan leállítják az egyes részegységeket, ekkor a mosóberendezés aktivizálja magát a következő mosáshoz. A mosóberendezés üzemeltetéséhez olaj- és iszapleválasztó berendezés alkalmazása szükséges. - 14 -



4. ábra Gépi mosó berendezés (Hungária kocsiszín, BKV Rt.)

Az olajleválasztó után egy földalatti puffertárolót kell beépíteni, melyből egy szívócsövön keresztül jut el az előtisztított víz a vízvisszaforgatóhoz. A vízvisszaforgatót egy gépészeti helyiségben kell elhelyezni, melynek helyigénye 8-10 négyzetméter. e.) Forgóváz- és alkatrészmosó A forgóvázak be- és kiállítása kézi erővel történik. Kialakításának szempontjai: 

a közműcsatornához való csatlakozás jól biztosítható legyen,



a forgóvázak oda- és elszállításához a közúti megközelítés kis költséggel megoldható legyen,



a forgó vázjavító álláshelyről könnyen kiszolgálható legyen.

Mosás előtt a mosásra érzékeny alkatrészek leszerelendők (villamos motorok kikötése). A forgóváz mosása magasnyomású gőzsugár tisztítóval történik, amely magas nyomáson: 

hideg vízzel,



meleg vízzel,



gőzzel vegyszer nélkül és vegyszerrel képes mosni,

Itt végezhető el a forgóváz-keret és a nagyobb alkatrészek mosása is, amelyhez mosó kocsi ill. mosókosár alkalmazása szükséges. A kisebb alkatrészek mosása a alkatrészmosóban történik, az ide telepítendő forgókosaras alkatrészmosó berendezéssel.

- 15 -



f.) A homokfeladó berendezés Feladata a villamosok adhéziós tapadását segítő vontatási homokkal való ellátása, a homokfeladás megkönnyítése. A töltőpisztolyok gyorszáras csatlakozókkal vannak ellátva, így csak az ehhez a rendszerhez kialakított, külső betöltőnyílással rendelkező járművek tölthetők. A hagyományos, utastérben lévő homoktartályok feltöltése (a jármű átalakítása nélkül) ezzel a rendszerrel nem lehetséges. A berendezés főbb részei: o külső téren elhelyezett homoktároló siló; o a siló aljába telepített szállítószivattyú és vezérlőegység; o porleválasztó; Az álláshelyek mentén elhelyezett töltőoszlopok (a jármű homokbetöltő nyílásainak mennyiségétől függő darabszámban), a következő részekből állnak: o készlet homoktartályok; o a homoktartályokhoz csatlakozó vezérlőegységek; o gyorscsatlakozóval ellátott töltőpisztolyok, levegőelszívó ventilátor és szűrő. A járműtelep homokkészletének tárolása egy külső téren elhelyezett álló, henger alakú homoktartályban (silóban) történik. A siló feltöltése különleges homokszállító közúti tartálykocsiról zajlik, amely a siló tetején bemenő, a tartály oldalán levezetett csőhöz csatlakozik. A siló töltöttségi szintjét a kezelőfelületen és a tartály oldalán is megtalálható jelzőlámpasor mutatja. A siló alján lévő gépteremben egy szivattyú van elhelyezve, amely az álláshelyek mentén elhelyezett (készlet) homoktartályok feltöltését biztosítja. A készlettartályok feltöltött állapota esetén a szivattyú nem szállít. A szivattyú egy külön adagolótartállyal rendelkezik, tehát a szállított homok nem közvetlenül a silóból kerül a szivattyúba. A szivattyú működésének elve, hogy a homokszemcsék sűrített levegő áramba kerülnek, kis tömegüknek köszönhetően az áramló levegő magával ragadja a szemcséket. A levegő a homokszemcséket a készlet-homoktartályok tetején található leválasztó ciklonba szállítja. Az ütközéses elven dolgozó leválasztó ciklonban a sűrített levegő által szállított homok a szállító levegőből kiválik, és lehullik a leválasztó ciklon homoktároló részébe, amíg a szállító levegő a ciklonból egy szűrőn áthaladva kerül vissza a légtérbe.

- 16 -



5. ábra: Homoktöltő oszlop (Hungária kocsiszín, BKV Rt.)

Az adagolótartály három szeleppel rendelkezik: o betöltő szelep, amelyen keresztül a szállítási ciklus elején a silóban lévő homok a súlyánál fogva az adagolótartályba folyik; o kieresztő szelep, amely a szállítási ciklus közben az adagolótartályban lévő homokmennyiséget a szivattyú számára adagolja; o légtelenítő szelep, amely az adagolótartály feltöltése közben a kiszorított levegőt kiengedi. A szivattyút egy automatikus rendszer vezérli. A homoktároló siló egy külön szűrő ventilátor segítségével működő porleválasztóval van ellátva. A homokfeladó álláshely mentén, a jármű homokbetöltő nyílásainak mennyiségétől függő darabszámú, töltőoszlop van elhelyezve. A töltőoszlop kezelőtábláján elhelyezett nyomógombok segítségével a készlet homoktartályai nyomás alá helyezhetőek. Ezt követően kell a töltőpisztolyokat a jármű homokbeöntő nyílásához csatlakoztatni, majd a pisztoly végén lévő szelepet kinyitni, így megkezdődik a homokbetöltés. A jármű homokládájának töltése automatikusan megáll, mikor a homokszint eléri a töltőpisztoly fúvóka kiömlő nyílását. A homokot szállító levegő a töltőpisztolytól egy visszavezető csövön át, elszívó ventilátor segítségével, egy szűrőn áthaladva kerül vissza a szabadba.

- 17 -



g.) Töltőoszlop Az álláshely két végén egy-egy jelzőlámpa van elhelyezve, amely önműködően piros fényt ad, amikor nincs a töltőpisztolyok mindegyike az oszlopokon kialakított helyére téve. Így figyelmeztetik a járművezetőt arra, hogy a homokfeladás közben ne induljon el a villamossal. h.) Billenő-lapos oldalakna lefedő szerkezet A kocsiszíni álláshelyek kapacitásának minél jobb kihasználása érdekében adódik a követelmény: az álláshelyet úgy célszerű kialakítani, hogy ugyanaz az álláshely szükség esetén több, különféle funkciót is el tudjon látni. Ennek a követelménynek a megvalósulását célozza a lefedhető oldalakna. Egyes karbantartási, javítási műveletekhez (a járművek alján, oldalról megközelíthető alkatrészek eléréséhez)

6. ábra: Billenőlapos oldalakna lefedő szerkezet (Hungária kocsiszín, BKV Rt.)

célszerű az oldalaknák kialakítása. Más műveleteket viszont akadályoz az oldalaknák léte, például az oldalablakok, ajtók javítását. E két, egymásnak látszólag ellentmondó követelmény egyszerre való megvalósulását segíti az oldalaknák lefedhetővé tétele. Az álláshelyek oldalaknáinak - lejárólépcsőket nem számítva - teljes felületét alaphelyzetben egy könnyűfémből készült rácsos lemezpadló fedi le, amelyet - amennyiben a munkát az oldalaknából célszerű elvégezni - fel lehet nyitni. A felnyíló lemez így az akna szélén egy korlátot képez. A rácsos lemezpadló zártszelvényből készült kerettel rendelkezik, és 3-4 méter hosszú darabokra van bontva. Így adott esetben csak a szükséges számú oldalakna fedőelemeket kell felnyitni, illetve lezárni. A billenő aknafedő elemek mozgatását elemenként egy hidraulikus munkahenger végzi. A hidraulikaolaj nyomását egy központi villamos motorral hajtott hidrosztatika szivattyú állítja elő. A lecsukott helyzetben lévő aknafedő elemek rögzítését kitámasztó karok biztosítják. A felnyitott elemek nyitott állapotukban reteszelve vannak.

- 18 -



A rendszert elektronikus vezérlőegység működteti, amely fedőelem soronként egy (tehát aknánként kettő) kezelőpulttal rendelkezik. A kezelőpult kulccsal lezárható, az itt elhelyezett kapcsolók segítésével állítható be a működtetni kívánt aknafedő elemek száma és a mozgatás kívánt iránya. Munkavédelmi okokból a fedőelemek mozgatása előtt jelzőkürt ad figyelmeztető hangot, mozgás közben szirénahang és villogó jelzőlámpák figyelmeztet a veszélyre. A kezelőpultokon, az aknákban és padlómagasságból elérhető helyeken vészleállító gombok kerültek elhelyezésre. i.) Tetővizsgáló pódium Számos munkavédelmi előírás vonatkozik a kialakítására, amelyek kiterjednek a felsővezeték áramtalanítására, korlátok elhelyezésére, geometriai méretekre. o Árammentesítés: Amennyiben a pódium mellett van felsővezeték, akkor feszültségmentesítő, áramtalanító kapukat kell beépíteni. Ezek a kapuk elhelyezhetőek a lépcsők alján, tetején, ill. a járműre való kilépésnél.

7. ábra: Tetővizsgáló pódium (Hungária kocsiszín, BKV Rt.)

o Geometria, korlátok: A pódium alapvetően a villamos tetejének megközelítését szolgálja, ill. az ott történő biztonságos munkavégzést segíti. Ennek érdekében különféle korlátmezők elhelyezése kötelező. A jármű pódiummal ellentétes oldalán befüggesztett korlátmezőt kell alkalmazni. Melynek magassága megegyezik a villamos magasságával, szélessége pedig a gyalogosfelületek szélességével egyezik meg. - 19 -

Gubacsi úti villamos kocsiszín engedélyezési terve 4.3.


Kocsiszín kialakítása, kapacitásméretezése

Jelen pillanatban az új beszerzésű járművek technológiai paraméterei és pontos geometriai méretei nem ismeretesek. A kapacitás számításhoz pedig elengedhetetlen egy karbantartási ciklusrend felvétele. A ciklusrendet az „AnsaldoBreda” megelőzési karbantartási tervéből vettem át, feltételezve, hogy ettől a korszerű típusok ciklusrendje nem tér el lényegesen. (lásd.4.1. fejezet) A különböző szintű beavatkozások munkaidejét, munkaerőigényét, szintén innen vettem át. [6] (1) Kiindulási adatok: 

ciklusrend



beavatkozások munkaerő, ill. időigénye.

(2) Alapfogalmak: Összes munkaóra: Adott javítási ciklusban elvégzendő karbantartási tevékenységek szükséges munkaideje 1 emberre vetítve. Átfutási idő: Adott ciklusú vizsgálat szükséges ideje a megadott létszám mellett. Periódus idő A legnagyobb ciklusú javítás visszatérési ideje. 2. táblázat: Kapacitásméretezéshez szükséges technológiai paraméterek Beavatkozás (k)

Periódusidő (Iphk; hó)

Személyzet (fő)

Összes munkaóra

Átfutási idő (Iák)

1,50

1,5

Előfordulási érték (ek)

Állás helyigény (Ak)

Létesítendő álláshely

2,5

2

Bizttehn. Ell.

0,033

V1 (havonta)

1

2

2,65

3

120

1,95

V2 (3 havonta)

3

3

10,79

4,5

30

1,99

V3 (6 havonta)

6

4

29,47

7,5

15

2,71

V4 (évente)

12

4

29,42

9

7,5

1,35

V5 (2 évente)

24

4

21,06

5

3,75

0,48

V6 (4 évente)

48

J1 (5 évente)

60

J2 (8 évente)

96

J3 (10 évente)

120

J4 (15 évente)

180

- 20 -

3



Azzal a feltételezéssel éltem, hogy a járművek javítását bizonyos teendők után már egy főműhelyben látják el. Ez pedig a 6 éven felüli gyakoriságnál következik be. A táblázat jelöléseinek jelentése: 

k -a jármű beavatkozások szintjei (k = Biztonságtechnikai vizsgálat; VI, V2, V3, V4, V5, V6, Jl, J2, J3, J4)



Iphk - két egymást követő k szintű beavatkozás közötti átlagos időtartam hónapban (a k szintű beavatkozás átlagos periódusideje hónapban),



Iphn - a legmélyebb szintű beavatkozáshoz (J4) tartozó átlagos periódusidő hónapban



Iák - a k szintű beavatkozás átlagos átfutási ideje javítási napban (a k szintű beavatkozás átlagos álláshely-foglaltsági ideje javítási napban.

(3) Az előfordulási értékek (a beavatkozási gyakoriságok) meghatározása: ∑ ahol: ek: a k-adik szintű beavatkozás (k = Biztt v., E, VI, ... J2) Előfordulási gyakoriság a teljes periódusidő alatt, 1 járműre vonatkoztatva. Azaz megmutatja, hogy a teljes vizsgálati ciklus alatt (15 év) a különböző beavatkozási szinteken hányszor fordul elő a jármű. 

V1 ellenőrzés gyakorisága: ∑



V2 vizsgálat gyakorisága: ∑




- 21 -








V5 vizsgálat gyakorisága: ∑ A számítást csak az 5-ös szintű vizsgálatig végzem, mert eddig a beavatkozási szintig kell a kocsiszínben a járművekkel foglalkoznom. Ennél magasabb ciklusú javítások esetén már olyan eszközpark telepítése válna szükségessé, melynek alkalmazása ekkora kocsi mennyiségre, nem lenne gazdaságos.

(4) Átfutási idők meghatározása: Az összes munkaóra, ill. a szükséges létszám alapján számítható. Azt kell vizsgálni, hogy az adott létszámot jól beosztva a szükséges vizsgálatok, minél rövidebb idő alatt elvégezhetőek legyenek. Alapvetően a járművön végzett tevékenység 3 helyen történik: 

a jármű tetején;



a belsejében;



a jármű alatt.

Az egyes vizsgálatok egy időben is történhetnek (pl. a tetőn és az alvázon vagy a jármű belsejében). Így az átfutási idők egyes esetekben jóval rövidebbek, mint az összes munkaóra együttes értéke. ( Az átfutási időket a 6. táblázat tartalmazza). (5) Álláshely-igények számítása:

Ahol: o Iphn

a legmélyebb szintű beavatkozáshoz (J4) tartozó átlagos periódusidő hónapban

o Iák

a k szintű beavatkozás átlagos átfutási ideje javítási napban (a k szintű beavatkozás

átlagos álláshely-foglaltsági ideje javítási napban,

- 22 -



o Azt feltételeztem, hogy a kocsik 90%-a minden nap kiadásra kerül, ami 38 db járművet jelent. o Összes járműszám: 42 db. 

V1 vizsgálat álláshely igénye:













A kocsiszínben végzendő beavatkozásokon lévő járművek átlagos száma: 1,95+1,98+2,7+1,35+0,485 = 7,12 = 8 db jármű A tervezett megelőző karbantartás beavatkozásokon lévő 8 db jármű kiesése miatt naponta átlagosan K* = 42-8 = 34 db jármű biztonságtechnikai ellenőrzését kell elvégezni. Biztonságtechnikai ellenőrzés álláshely igénye (3 műszakos munkavégzés esetén):

A sorban állás elkerüléséhez szükséges álláshelyek számát, beavatkozásonként a 7. táblázat mutatja.

- 23 -



3. táblázat: Álláshelyek száma, kihasználtsága Álláshely-igény

Beavatkozás

Számított Napi vizsg. V1 V2 V3 V4 V5

Létesítendő 3 6

1,87 1,95 1,98 2,70 1,35 0,48

2

Az álláshelyek átlagos kihasználtsága 62% 111%

92%

(6) Futó javítások álláshely igénye: A futó javítások számát, a teljes járműállomány 5%-ra vettem fel. azaz 2 db álláshely szükséges. A futó javítás álláshelyén a ciklusrenden kívüli váratlan meghibásodások hibaelhárítását végzik. Célszerű a 2 futó álláshelyet a kocsiszínben úgy kialakítani, hogy az egyik álláshely a kisebb futójavítások, a másik álláshely a mélyebb beavatkozást igénylő javítások elvégzésére legyen alkalmas. Az ellenőrzések, karbantartások és javítások végzéséhez szükséges álláshelyek összesítését a 4.táblázat mutatja. 4. táblázat: A kocsiszínbe telepítendő álláshelyek száma

Beavatkozás Napi vizsg. V1-V3 V4-V5

Telepítendő álláshelyek száma [db] 3 5 3

Futó javítás

2

Összesen:

13

- 24 -



5. Változatok bemutatása 5.1.

Az I. változat ismertetése

5.1.1.

Karbantartási javítási folyamatok fő műveletei

Járműtelepi folyamattechnológia fő műveletei: A

a beérkező jármű átvétele;

B

előtárolás;

C

homokfeltöltés, ablakmosó folyadék, hidraulikai olaj feltöltés;

D

napi vizsgálat;

E

V1 járművizsgálat;

F


G

V3 járművizsgálat: G1

forgóvázak kikötése,

G2

forgóvázak mosása,

G3

forgóvázak vizsgálata javítása,

G4

forgóvázak bekötése,

G5

járműszekrény és tartozékainak vizsgálata, javítása;

I


J


K

gépi külső mosás, belső takarítás;

L

járműtárolás;

M

jármű átadás, forgalomba történő kiadás.

A járműtelepre belépő járművek mozgásfolyamata a rajtuk elvégzendő karbantartási, javítási tevékenységekkel jellemezhető. Az érkező járművek, műszaki állapotuktól, km teljesítményüktől, az előírt ellenőrzések, vizsgálatok, javítások esedékességétől, váratlan meghibásodásuktól, a forgalmi igényektől stb. függően, más-más kiszolgálási, karbantartási, javítási folyamatot igényelnek. A jármű kiszolgálási folyamat lehetséges variációit, és álláshelyeit az 5. táblázat tartalmazza. - 25 -



5. táblázat: A karbantartás javítási folyamat variációi: Beavatkozások tevékenységek

5.1.2.

Variációk

Főbb járműtelepi műveletek

A

B

C

D

1

+

+

+

+

2

+

+

+

3

+

4

+

5

+

+

6

+

+

7

+

8

+

9

+

10

+

11

+

12

+

13

+

14

+

15

+

+

+

+

+

F

G

I

J

K

L

M

+

+

+

+

+

+ +

+

E

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

G1 G2 G3 G4 G5

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Vágányhálózat elrendezése, technológiai funkciói, kapacitása

Ezen változat elrendezését a 8. ábra szemlélteti: I-II. Vágány: Itt két álláshely került kialakításra a szükséges feltöltő rendszerek telepítésével, ill. tetőpódiummal. Funkciók: 

napi vizsgálat;



kisebb volumenű ciklusrenden kívüli javítások;



feltöltő rendszerek telepítése.

III. Vágány: mosóvágány: Az elején került elhelyezésre a gépi mosás, majd pedig a kézi belső mosás, ami számára csak egy álláshely van biztosítva. IV-VI. Vágány: A magasabb ciklusú javítások itt történnek. Az V és VI -os vágányt híddaru szolgálja ki. A forgóváz-mosó a VI. vágány végén található. - 26 -


8. ábra: I. tanulmánytervi változat helyszínrajza M=1:1000

- 27 -




A forgóváz elszállítása kétféleképpen történhet: 

villamos pályán mozdonnyal vontatva,



közúton elszállítva.

Ez utóbbinál a tehergépjárművel való megközelítés a csarnok II. vágánya mellett kialakított kapun és közlekedési folyosón lehetséges. A járműre történő felrakás híddaru segítségével történik. VII-XXII. Fedett, tároló vágányok: Az egyes járműtípusok kombinált tárolási lehetősége biztosított. XXIII. Körbejáró vágány: Kapcsolatot létesít a tároló, a napi vizsgálatos és a nagyjavító vágányok között. XXIV-XXV Előtároló vágány: Járművek műszaki átadása, átvétele történik itt. 5.1.3.

Épületek, létesítmények építészeti kialakítása

Ebben a változatban két épület került kialakításra, melynek során az irodák és a műszaki helységek külön épületben kerültek elhelyezésre. a.) Üzem-, és tárolócsarnok: Az üzem és a tárolócsarnok nincsen elválasztva egymástól. b.) Raktárak: A segédműhelyek és a raktárak a II. és III. vágány között kerültek kialakításra. A szükséges raktár és műhely mennyiségileg elhelyezhető, ill. a megközelíthetősége is jó. c.) Irodák és szociális helységek: A villamosvezetők szociális létesítményei az üzemcsarnok bal oldalán kerültek kialakításra. 5.2.

A II. változat ismertetése

5.2.1.

Vágányhálózat elrendezése, funkciói kapacitása

A járműtelep vágányhálózatának elrendezése a 9. ábrán található. A vágányok technológiai funkciói: 

I. vágány: (hossza 625 m)  Ez a körbejáró vágány, mely áthalad a mosón. Innen ágaznak ki a tároló, ill. az üzemcsarnok vágányai.  Folyamatos járműmozgást biztosító vágány, összeköti a tárolót és az üzemcsarnokot, ill. biztosítja a kapcsolatot a forgalmi vágányokkal. - 28 -



9. ábra: II. Tanulmánytervi változat helyszínrajza M=1:1000

- 29 -

Gubacsi úti villamos kocsiszín engedélyezési terve 


II. vágány: (hossza 164 m)  Ez az egyik napi vizsgálatos vágány, itt történik meg a biztonságtechnikai ellenőrzés, és a kisebb volumenű javítások. Mindemellett erre a vágányra vannak telepítve a villamosok számára szükséges töltőrendszerek (homok, ablakmosó folyadék, hidraulikai olaj).



III. vágány (hossza: 131m) (Lásd II. vágány.)



IV-V. vágányok:  járművek

mélyebb

beavatkozásainak,

nagyobb

munkálatokat

igénylő

futójavításainak végzése. 

VI-VII. vágányok:  járművek forgóváz kikötéssel kapcsolatos beavatkozások végzése,  járműszekrény megemelése, forgóváz kikötése, tárolása, javítása visszakötése.



VIII-XXVIII. vágányok:  járművek éjszakai fedett tárolása.



XXIX. vágány:  beavatkozásra beérkező járművek átmeneti előtárolása a kocsiszín álláshelyeinek foglaltsága esetén.



XXX. vágány:  A beavatkozásra beérkező járművek átmeneti előtárolása a kocsiszín álláshelyeinek foglaltsága esetén.

A vágányok kapacitásának figyelembevételével, egy lehetséges, éjszakai tárolási rendet mutat a 6. táblázat: 6. táblázat: Járművek tárolása Fedett tárolás

54 mh jármű (db)

33 mh jármű (=db)

VIII-XIX. XX-XXIX I. II. III. IV. V. VI. VII. Össz.:

— 9 — — 1 — — — 1 11

24 — 2 2 — 2 2 2 — 34

- 30 -

Gubacsi úti villamos kocsiszín engedélyezési terve 5.2.2.



Az üzemi-, tároló-, szociális létesítmények, ill. irodák egy épületben kerültek elhelyezésre. a.) Üzemcsarnok: A csarnoképület jobb oldalán a szociális- ill. a tárolócsarnoktól elválasztva került betervezésre. b.) Tárolócsarnok: A csarnok bal oldalán. c.) Raktárak: A segédműhelyek és a raktárak a tároló-, és az üzemcsarnok között kerültek kialakításra. A szükséges raktár és műhely mennyiségileg elhelyezhető, ill. megközelíthető. Irodák és szociális helységek: A villamosvezetők szociális létesítményei a csarnoképület középső blokkjának galériaszintjén kerültek elhelyezésre. 5.3. 5.3.1.

A III. változat ismertetése Vágányhálózat elrendezése, funkciói kapacitása

Ezen változat elrendezését a 10.ábra tartalmazza: I. vágány: Napi vizsgálatos vágány Közép-ill. oldalaknás kialakítású, és feltöltő rendszerekkel van ellátva. Ezen felül a vágány végében egy forgódaru kerül elhelyezésre. A vágány szelvényezés szerinti jobb oldalán tetőpódium található a napi vizsgálatokhoz, ill. a nagyobb volumenű javításokhoz. II. Vágány: napi vizsgálatos vágány Funkciót tekintve megegyezik az előzővel, de a hossza rövidebb, így csak egy álláshelyet biztosít. III. Vágány: mosóvágány A vágány elején gépi, majd kézi mosás történik. A tároló vágányok a mosóból közvetlenül elérhetők. IV–VI. nagyjavítási vágányok Ezeken a vágányokon történnek a magasabb ciklusú javítások. A híddaru a VI. vágányt szolgálja ki, melynek a végén található a forgóváz-mosó. A forgóvázak közúti elszállítása a teherkapun keresztül történik, ott áll be a jármű a híddaru alá. VII-XXVII. Fedett tároló vágányok Lezárásuk hegesztett tömbsínnel, míg az egyes járműtípusok tárolása elkülönített módon történik. - 31 -


10. ábra: III. Tanulmánytervi változat helyszínrajza M=1:1000

- 32 -




XXVIII. Vágány: ,,Körbejáró vágány” funkcióját tölti be, de mégsem az, mert csak egy visszacsatlakozási lehetőséget ad az előtároló vágányokra. XXIX-XXXI. Előtároló vágányok A telepen való könnyebb járműmozgást szolgálja az üzemcsarnok jobb oldalán található delta vágány. 5.3.2.


Ebben a változatban a tárolási, karbantartási funkciók jelentősen elkülönülnek egymástól. Két épület került kialakításra: 

üzemcsarnok,



villamos tároló csarnok, irodákkal, szociális helyiségekkel.

a.) Üzemcsarnok: Egy különálló épület a telek déli részén. b.) Tárolócsarnok: Különálló épület, melynek utcai homlokzatképe az utcaképhez illeszthető. c.) Raktárak: Csak a legfontosabb segédműhelyek és a raktárak kerültek az üzemcsarnokban elhelyezésre, a szűk keresztmetszeti adottságok miatt. A törzsegység-tároló külön épületrészben került elhelyezésre. A raktárak megközelíthetősége elfogadható. d.) Irodák és szociális helységek: Közvetlenül a tároló csarnok mellett kerültek betervezésre. 5.4.

A IV. változat ismertetés

5.4.1.

Vágányhálózat elrendezése, funkciói kapacitása

Ezen változat elrendezését a 11.ábra szemlélteti: I.-II. Vágány: Ez a vágány biztosítja a kocsiszín körüli körbejárást, azaz a szakaszjellegű javítást. Itt két álláshely került kialakításra a szükséges feltöltő rendszerek telepítésével, ill. tetőpódiummal. Funkciója: 

napi vizsgálat, - 33 -


11. ábra: IV. Tanulmánytervi változat helyszínrajza M=1:1000

- 34 -



kisebb volumenű ciklusrenden kívüli javítások,



feltöltő rendszerek telepítése.


III. Vágány: Mosóvágány: Az elején került elhelyezésre a gépi mosás, majd pedig a kézi belső mosás, ami számára csak egy álláshely van biztosítva. IV.-VI. Vágány: A magasabb ciklusú javítások itt történnek. Az V és VI -os vágányt híddaru szolgálja ki. A forgóváz-mosó a VI. vágány végén található. A forgóváz elszállítása kétféleképpen történhet: 

villamos pályán mozdonnyal vontatva,



közúton elszállítva.

Ez utóbbinál a tehergépjárművel való megközelítés a csarnok II. vágánya mellett kialakított kapun és közlekedési folyosón lehetséges. A járműre történő felrakás híddaru segítségével történik. VII-XXII. Fedett tároló vágányok; Az egyes járműtípusok kombinált tárolási lehetősége biztosított. XXIII. Körbejáró vágány: Kapcsolatot létesít a tároló, a napi vizsgálatos és a nagyjavító vágányok között. XXIV-XXV. Előtároló vágány Járművek műszaki átadása átvétele történik itt. 5.4.2.


Minden szükséges funkció egy épületben, egymástól elválasztva lett elhelyezve. a.) Üzemcsarnok: Az üzemcsarnok karbantartási funkciói ketté vannak osztva. A napi-vizsgálatos vágányok a terület déli részén kerültek betervezésre. b.) Tárolócsarnok: Különálló épület, melynek utcai homlokzatképe az utcaképhez illeszthető. c.) Raktárak: Csak a legfontosabb segédműhelyek és a raktárak kerültek az üzemcsarnokban elhelyezésre, a szűk keresztmetszeti adottságok miatt. d.) Irodák és szociális helységek: Közvetlenül a tároló csarnok mellett kerültek betervezésre. - 35 -


6.


Változatok értékelése, összehasonlítása

A tervezés során közel egy tucatnyi előváltozat készült (lásd: V. számú melléklet), melyek valamelyik alapfeltételt nem teljesítették. Végül 4 változat készült el, melyek megfeleltek a kiírás feltételeinek: 

szalagjellegű javítás biztosítása;



forgalmi vágányokkal való minden irányú kapcsolat biztosítása;



járművek számára csak fedett téri tárolás tervezendő;



előtároló vágányok biztosítása.

Értékelési szempontok kiválasztása: Különösen nagy gondot fordítottam a szempontok megválasztására. Első lépcsőben összegyűjtöttem a konzultációk során felmerült követelményeket, ezek összevonásából, bővítéséből alakultak ki a szempontok. Az egyetlen objektív szempont a mennyiségi szempont, a költség, melyet az alábbi táblázat segítségével értékeltek az egyes bírálók. 7. táblázat: Az egyes változatok mennyiségi adatai: Szempontok

I.

II.

III.

IV.

Vágányszám:

XXV

XXXI

XXXI

XXXII.

Vágányhossz: (vm)

3327

2911

3334

3066

Alkalmazott kitérők, ill. típusok száma: (db)

35 (6)

37 (4)

34 (6)

36 (5)

Átszelési kitérők száma: (db)

0

2

3

1

Átszelések száma: (db)

3

1

5

2

Legkisebb alk ívsugár: (m)

20,03

20,31

20,06

20

25 m kisebb ívsugarak ívhosszal súlyozott átlaga: (m)

21,7

22,27

22,15

22,46

Értékelés menete: A kidolgozandó változat kiválasztása táblázatos kiértékelés alapján készült. Az értékelés első lépcsőfoka a szempontok kiválasztása, aztán ezek fontosságának megítélése, súlyozása után megtörtént az osztályozás. Az értékelés 1 (nem teljesíti az adott szempontot) - 5-ig (teljes mértékben teljesíti) terjedő skálán történt. Mivel az osztályozás a sok objektív tartalom ellenére is - 36 -



szubjektív, több embert kértem meg a változatok kiértékelésére. (Lásd: III. Melléklet) Miután minden személy saját belátása szerint értékelte a változatokat, én a bírálókat súlyozva, (8. táblázat) ill. az általuk adott jegyeket átlagolva, viszonylag jó értékeléshez jutottam, melyet a 9. táblázat tartalmaz: 8. táblázat: Bírálók referencia-súlyozása, összesített súlyok számítása Az értékelő személyek súlyozása Az Vinkó Ákos Pintér László Gyebnár Péterné Bohunka Gábor összesített értekelés 30% 45% 10% 15% Értékelés szempontjai: Sorrend

Súly

Sorrend

Súly

Sorrend

Súly

Sorrend

Súly

Súly

Sorrend

Szalagjellegű javítás megvalósíthatósága: (folyamatos járműmozgás)

1

23%

1

25%

1

26%

2

20%

24%

1

Tárolási kapacitás ( fedett/előtárolás)

5

12%

5

11%

3

15%

3

15%

12%

4

Forgalmi vágánnyal való kapcsolat

3

16%

4

13%

4

12%

5

10%

13%

3

4

14%

6

10%

6

10%

7

5%

10%

5

7

6%

7

5%

7

6%

4

15%

7%

6

2

20%

2

20%

2

20%

1

25%

21%

2

6

9%

3

16%

5

11%

6

10%

13%

3

Mennyiségi szempontok, költségek: (kitérőcsoportok száma, vágányhossz átszelési kitérők sz.) Építészeti és szociális szempontok (utcai homlokzatkép, helységek elhelyezhetősége) Technológiai elrendezés hatékonysága: (elhelyezkedés, praktikum, használhatóság helyettesíthetőség, álláshely) Vágánygeometria: (legkisebb ívnagyság, ívsugarak átlaga R<25m) Összesen:

100%

100%

100%

100% 100%

Az értékelő személyek súlyozása, egyrészt a témában való jártasságuk, ill. az értékelésre fordított idő alapján történt. Az összesített értékelésből jól látszik, hogy minden változat 4-nél jobb osztályzatot kapott. A legtöbb pontot a II-es változat kapta. Ez a változat kerül végleges kidolgozásra. II. Változat előnyök: o tárolás rugalmassága; o szalagjellegű javítás, körbejárhatóság; o fedett tárolás, o forgalmi-vágánnyal való minden irányú kapcsolat biztosítása. - 37 -



Hátrányok: o kötelező fékpróbák elvégzésének technológiai paraméterei nem biztosíthatók (500mh forgalomtól elkülönített kitérő nélküli vágány); o a jármű kiadás/ fogadás nem független a belső technológiai mozgásoktól; o nem biztosított egy technológia nélküli körbejáró-vágány; o két db átszelési kitérő került alkalmazásra; o a teljeskörű, belső kapcsolatok nem biztosítottak a vágányhálózatban. 9. táblázat: Változatok összesített értékelése Értékelés szempontjai:

Sorrend

Változatokra adott osztályzatok

Súly I.

II.

III.

IV.

Szalagjellegű javítás megvalósíthatósága (folyamatos járműmozgás)

1

24%

4,50

5,00

4,38

4,13

Tárolási kapacitás ( előtárolás)

4

12%

4,75

4,25

3,50

3,63


3

13%

4,00

4,00

4,75

4,50

Mennyiségi szempontok, költségek: (kitérőcsoportok száma, vágányhossz átszelési kitérők sz., épületkubatura )

5

10%

3,75

4,00

3,25

4,75

Építészeti és szociális szempontok (utcai homlokzatkép,helységek elhelyezhetősége )

6

7%

3,88

4,38

4,13

4,38

Technológiai elrendezés hatékonysága: ( elhelyezkedés, praktikum, használhatóság helyettesíthetőség, álláshely)

2

21%

4,13

4,88

4,13

3,63

Vágánygeometria: (legkisebb ívnagyság, ívsugarak átlaga R<25m)

3

13%

3,00

4,00

3,75

4,25

Összesen: Értékelési sorrend

100%

- 38 -

4,08 3

4,48 1

4,05 4

4,11 2

7. II. változat engedélyezési terve



TERV ÉS IRATJEGYZÉK

Megnevezés:

Rajzszám :

Vágányépítési helyszínrajz

(M=1:250)

R001

Javító és üzemcsarnok technológiai alaprajz

(M=1:100)

R002

Körbejáró vágány hossz-szelvény

(MH=1:500; MV=1:50)

R003

II. napi-vizsgálatos vágány hossz-szelvénye

(MH=1:500; MV=1:50)

R004

Leerősítési részletrajzok 1

(M=1:10)

R005

Leerősítési részletrajzok 2

(M=1:10)

R006

Javító és üzemcsarnok keresztmetszete

(M=1:50)

R007

Tároló csarnok keresztmetszete

(M=1:50)

R008

Előtároló vágányok keresztmetszete

(M=1:50)

R009

Jellemző-keresztszelvény 1

(M=1:50)

R010

Jellemző-keresztszelvény 2

(M=1:50)

R011

Műszaki leírás Tervezői nyilatkozat Terv és iratjegyzék

- 40 -



8. Engedélyezési terv műszaki leírás 1. A tervezés előzményei: A BKV Zrt. egy új korszerű kocsiszín létesítését tervezi a Gubacsi úton, az 1-es ill. 21 –es vonalra érkező új, modern járművek karbantartási igényének megfelelően. Előzetes tanulmányok készültek arra vonatkozóan, hogy a kijelölt területen el lehet-e helyezni az előírt járműmennyiséget, természetesen a megfelelő technológiák figyelembevételével. A vizsgálat feltárta, hogy mindez megvalósítható és a kiszolgáló létesítmények is megépíthetők. Ezután kaptam meg a feladatot, hogy tanulmánytervként több változatot dolgozzak ki, s ebből egyet engedélyezési terv szinten. Tervezés célja Egy modern, a korszerű villamos karbantartási igényeknek megfelelő járműtelep (ill. technológia) kialakítása. A változatok kialakításának előírt szempontjai: 

Szükséges tárolandó járművek száma: 30 db 33 m hosszú 2450 m széles jármű 12 db 54 m hosszú 2500 m széles jármű.



A járműtelepen szalagjellegű javításhoz szükséges vágányképet kell kialakítani.



A forgalmi vágányokkal való kapcsolatnál minden irányú kapcsolat lehetőségét meg kell adni.



El kell helyezni kiszolgáló, üzemi és szociális helységeket is az épületekben.



A javítócsarnokon kívül lehetőleg a tároló vágányokat is fedett csarnokban kell elhelyezni.



Minél kevesebb szabadtéri tárolást kell tervezni.

A tervezés, egyeztetések során megfogalmazott további követelmények: 

legyen előtároló vágány (legalább 2 db, járműhossztól függően);



legyen egy elkülönített 500 m hosszú vágány, a féktesztek elvégzésére;



technológiai mozgások legyenek függetlenek a kocsiszínbe való be és kiállástól.

Kiindulási adatok A megbízó a rendelkezésemre bocsátotta a terület térképét, és a telep kialakításával szemben támasztott igényeket. A következő szöveges dokumentumokat, rajzokat használtam fel: 

Debreceni villamos műszaki javítótelephely technológiai átépítésének tanulmányterve;



(Budapest) Ferencváros kocsiszín technológiai leírása (BKV Zrt. 2009);

- 41 -



Hungária-, Száva-, Kelenföldi-, Ferencvárosi kocsiszínek vágányhálózati és technológiai rajzai (BKV)



Egy modern jármű technológiai, karbantartási ciklusrendje (ANSALDOBREDA)

A fentieken túlmenően a Hungária-, Száva-, Zugló-, Kelenföld-, Ferencváros-, Baross-, és Angyalföld kocsiszíneket, azok technológiáját, előzetesen és a tervezés során folyamatosan tanulmányoztam. 2. A feltételeket kielégítő tanulmánytervi változatok: 2.1. Az egyes tanulmánytervi változatok bemutatása, főbb jellemzői A mintegy tucatnyi előváltozatból 4 változat a fent említett alapfeltételeket kielégíti, melyek legfőbb jellemzői: I. változat 

ferde kialakítású vágányhálózat,



6 fajta kitérőtípus került alkalmazásra,



két különálló épület (iroda, üzem és tároló csarnok),



az üzemcsarnok bonyolult építészeti kialakítása,



az üzemcsarnokon belül a technológiai és szociális helyiségek elhelyezhetőek.

II. változat 

függőleges kialakítású vágányhálózat,



4 fajta kitérőtípus került beépítésre,



egy épületen belül lett elhelyezve minden,



az üzemcsarnok egyszerű építészeti kialakítása,



az üzemcsarnokon belül a technológiai és szociális helységek elhelyezhetőek,



a járműmosó a körbejáró vágányon van.

III. változat 

vegyes kialakítású vágányhálózat (függőleges: tároló vágányok, vízszintes üzemi vágányok),



6 fajta kitérőtípus került beépítésre,



két épület került tervezésre, külön van választva az üzemcsarnok és a tároló csarnok, mely utóbbiban kerültek elhelyezésre az irodák is,



a csarnokok építészeti kialakítása egyszerű, - 42 -



az üzemcsarnokon belül a szükséges helységek csak korlátozottan helyezhetők el a kis hely miatt,



a tároló vágányok közvetlenül elérhetők a járműmosóból,



a folyamatos járműmozgás biztosítása egy deltavágány segítségével történik.

IV. változat 

vízszintes kialakítású vágányhálózat,



5 fajta kitérőtípus került betervezésre,



egy épületen belül lett elhelyezve minden, ebben az esetben azonban az üzemcsarnokot ,,kettévágják” a tároló vágányok, így a napi és a nagyobb javítási tevékenységek messze kerültek egymástól,



a csarnok építészeti kialakítása egyszerű,



az üzemcsarnokon belül a szükséges helyiségek csak korlátozottan helyezhetők el a kis hely miatt,



a járműmosóból csak visszafogással lehet elérni a tároló vágányokat.

2.2. Tanulmányterv-változatok értékelése: Az egyes változatok értékelését 4 szakember végezte, az alábbi szempontok alapján: 

Szalagjellegű javítás megvalósíthatósága (folyamatos járműmozgás),



Tárolási kapacitás (előtárolás),



Forgalmi vágánnyal való kapcsolat,



Mennyiségi szempontok, költségek (kitérőcsoportok száma, vágányhossz és átszelési kitérők száma, épületkubatura),



Építészet és szociális szempontok (utcai homlokzatkép, helységek elhelyezhetősége ),



Technológiai elrendezés hatékonysága (elhelyezkedés, praktikum, használhatóság helyettesíthetőség, álláshely),



Vágánygeometria: (legkisebb ívnagyság, ívsugarak átlaga R<25m).

Az értékelő személyek az egyes szempontokat fontossági sorrendbe rendezték és százalékos súllyal látták el. Ezután az egyes változatokat értékelték a szempontok alapján 1-5-ig (az értékelési részletek a III. számú mellékletben tekinthetők meg). A kész értékeléseket a minősítést végző személyek gyakorlati tapasztalata és az értékelésre fordított idő alapján még egyszer súlyoztam. A végeredményt a 9. táblázat tartalmazza. Az értékelés alapján jelentős pontszámelőnnyel a II. változat került kiválasztásra. - 43 -



3. A kiválasztott változat vonalvezetése: 3.1. Vágányhálózat és karbantartási funkciók: Az I. mosóvágány az elején egy gépi mosóval, és utána a kézi tisztítással, a rövidebb jármű esetén kettő, a hosszabbiknál csak egy álláshely biztosított. A mosóvágány fallal el van választva az üzemcsarnok többi részétől. Ennek oka, hogy a mosásnál használt vegyszerek szaga nem kellemes illatú, ill. a vízelvezetés így egyszerűbb. A megvilágítás, ill. természetes fény szempontjából előnyös ezt üvegtéglából kialakítani. A kézi mosásnál a szükséges vízmennyiséget fali csapokból kell biztosítani. A II. vágány első álláshelye közép- és oldalaknás kialakítású, a vágány mellett tetőpódium található. A hosszú jármű esetén egy, a kisebb jármű esetén, két álláshely használható. Ide lett telepítve a homokfeltöltő rendszer 4 db torony párral. A homokon túl itt történik az ablakmosó és egyéb hidraulikus folyadékok betöltése. Ez utóbbi kettő tárolótartályai a földbe vannak süllyesztve. Megközelítésük targoncával lehetséges. Az álláshely technológiai méreteit tekintve alkalmas: o biztonságtechnikai ellenőrzések, o kisebb futó javítások elvégzésére. Ezen az álláshelyen történik a közép- és oldalaknát, valamint a tetőpódiumot igénylő karbantartási műveletek végzése. Az álláshelynél az előírt o körüljárási, o szerelési, o közlekedési, valamint o ideiglenes alkatrész tárolási sáv méretei biztosítottak. A III. vágány első álláshelye közép- és oldalaknás kialakítású, a vágány tetőpódiummal van ellátva. Ezen a vizsgálóvágányon csak egy álláshely található, méreteit tekintve a hosszabb járműre lett kialakítva. A fentebb említett feltöltő rendszerek itt is elérhetőek. Az álláshely technológiai méreteit tekintve alkalmas: o biztonságtechnikai ellenőrzésének, o kisebb futó javításainak végzésére. Ezen az álláshelyen történik a közép- és oldalaknát, valamint a tetőpódiumot igénylő karbantartási műveletek végzése. Az álláshelynél az előírt o szerelési, o közlekedési, valamint o ideiglenes alkatrész tárolási sáv mérete biztosított. - 44 -



A IV. vágány közép- és oldalaknás kialakítású, a IV. és V, vágányok között tetőpódiummal ellátva. Az álláshelyek itt is járműfüggőek, a rövidebb jármű számára két, a hosszabb jármű számára csak egy álláshely biztosított. Ezen vágány mellett található egy forgódaru, melynek targoncával való kiszolgálása biztosított, ill. a vágány melletti tetőpódiumnál megbontható korlátmezőt kell alkalmazni. A forgódaru alkalmazásánál a kis jármű esetén is mindkét álláshely foglalt lesz. A forgódarut az álláshely közepénél helyeztem el. Az álláshelynél az előírt o körüljárási, o szerelési, valamint o közlekedési sáv mérete biztosított. Az V. vágány kialakítása megegyezik a IV. - kel, a IV-V. között tetővizsgáló pódium van. A VI. vágány mindkét álláshelye középaknás vágány és az V vágány felé tetővizsgáló pódiummal rendelkezik, és híddaru is kiszolgálja. A VII. vágány két álláshelyű funkciói: o a forgóvázak ki- és bekötése. o forgóvázak mosása, elszállítása, o járműemelés, magasabb ciklusú javítások elvégzése. A forgóvázak elszállítása két módon lehetséges: a villamos pályán mozdonnyal, vagy közúton. Közúti elszállítás esetén a jármű a körbejáró vágányon jön be a telepre és beáll a VII. vágányra a híddaru alá, ami felrakja a forgóvázakat. Az álláshely teljes hosszában, mindkét oldalon el kell végezni a járműemelők statikai alapozását. A karosszéria megemeléséhez karos emelőket terveztem be. A megemeléshez több ilyen toronyra van szükség, melyek szabadon mozgathatók és külön-külön vezérelhetők. Az álláshelynél az előírt o körüljárási, o szerelési, valamint o közlekedési sáv mérete biztosított. Az álláshelynél a forgóvázak mellett és között a szerelési és közlekedési sáv biztosított. Az alkatrészek és fődarabok szállításához a targonca-közlekedési utat biztosítani kell.

- 45 -



3.2. Helyszínrajzi vonalvezetés a.) Ívek A vonalvezetésnél a Közúti vasúti pályaépítési és fenntartási műszaki adatok és előírások kötetét vettem figyelembe. A kocsiszínekre vonatkozóan nincsen egységes tervezési szabályzat, de ajánlások fellelhetők. Forgalmi vágányban a minimálisan alkalmazandó ívsugár 25 m. Ez indokolt esetben lehet 20 m és kocsiszínek esetén, nagyon indokolt esetben, főként átépítés esetén engedélyezik még a 18 m-es ívsugarat is. A tervezés folyamán törekedtem arra, hogy minél nagyobb ívsugarakat alkalmazzak, bár a területi adottságok sokszor nem engedték meg ezt. A legkisebb alkalmazott ívsugár 20 méter, amely az üzemeltetői tapasztalatok alapján még megfelelő. Az ívekben edzett fejű sínek alkalmazását javaslom a nagyobb élettartam végett. Az ívkimutatás e műszaki leírás I. számú mellékletében tekinthető meg. b.) Átmeneti-ívek Átmeneti-ívek nem kerültek alkalmazásra, egyrészt a rendelkezésre álló szűk terület miatt, másrészt pedig a kocsiszínben a kényelmi szempontok másodlagosak. Előírás, hogy a kocsiszínben a jármű csak nagyon lassan, 5 km/h-val közlekedhet. Túlemelést szintén nem terveztem a fent említett okok miatt. c.) Egyenesek: A (elő)tároló vágányok hosszát a járművek hossza és a biztonsági távolságok határozzák meg. Ellenívek között legalább 10 m. egyenest alkalmaztam. d. Vágányhálózat: A kocsiszíni vágányok funkcióit az alábbi táblázat tartalmazza. Táblázat: Az egyes vágányok funkciói

Vágányszám: I. II. III. IV. V. VI. VIII.-XXII XXIII. XXIV. XXV.

Funkció Napi vizsgálati vágány Napi vizsgálati vágány Nagyjavítós vágány Nagyjavítós vágány Nagyjavítós vágány Emelős vágány Tárolóvágányok Körbejáróvágány Előtároló Előtároló

- 46 -



e.) Kitérők, átszelések A tervezés során o 24 db PH50/30, o 2 db PH100/100e, o 11 db PH 50/30, o 2db PH 50/30/50, o 2 db átszelést, o 1 db PH 50/30e kitérőt alkalmaztam. Két átszelési kitérő is kialakításra került. Alkalmazásukat főként a rendelkezésre álló kis terület és az előtárolási, ill. a folyamos járműmozgás igénye indokolta. A 3-as számú átszelési kitérő biztosítja, hogy ,,havária” esetén a körbejáró vágányt is használhatják tárolásra, vagy kikerülésre. A 16-os számú átszelési kitérő egy plusz körbejárási lehetőséget ad. Igaz, ez esetben ki kell menni a forgalmi vágányra, de nincs szembemenet. Ez bizonyos speciális esetekben kijáratként is funkcionálhat. A kitérő kimutatások a Műszaki leírás II. számú mellékletében találhatóak meg. A kitérők jelentős része automatizált és a biztosító berendezésbe bekötött. Csak a 7, 14-es, 37-es számúak visszacsapók. A forgalmi vágányban lévő két átszelést a kitérőkkel egybe kell építeni a kitérőgyárban. A kitérőknek edzett fejűnek kell lenniük a nagyobb élettartam, ill. szívósság miatt. f.) Forgalmi vágánnyal való kapcsolat: A forgalmi vágánnyal való mindenirányú kapcsolat biztosított. A bejárás mindkét forgalmi irányból közvetlenül lehetséges, s a kijárat csak az egyik forgalmi irányba közvetlen. g.) Űrszelvény, ívpótlék: A megfelelő előírásokat általában betartottam, de az egyenesben az ívpótlék kifuttatásnál a 9 m helyett 4 m-t alkalmaztam.

3.3. Magassági vonalvezetés A terep, ill. a 21-es vonal forgalmi vágányának vonalvezetésére a tervezés során nem állt rendelkezésemre információ, ezért a magassági adatokat a Google Earth-ből vettem. Természetesen az így lehívott terepmodell csak részlegesen fedi a valóságot. A hiányos információk miatt csak két hossz-szelvényt készítettem, mégpedig a körbejáró-, ill. a II. napivizsgálatos vágányról. A terep közel vízszintes volta sem igényli további hossz-szelvények tervezését. - 47 -



A csarnoképületen belül az esés 0 ‰. Kívül a vízelvezetési szempontok miatt az épülettől kifelé lejt minden. Magassági lekerekítés nem került alkalmazásra, hiszen az eséskülönbség sehol sem haladja meg a 2,5 ezreléket. A körbejáró vágány hossz-szelvény kimutatását a 10. táblázat tartalmazza: 10. táblázat: I. vágány hossz-szelvénykimutatása A körbejáró vágány hossz-szelvénykimutatása Sorszám SP szelvény 1 2 3 4 5 6

SP magasság (m Bf.)

megelőző lejtviszonyok (‰)

Követő lejtviszonyok(‰)

Esés változása (‰)

108,05 108,02 107,95 108,19 108,19 107,88

— -0,4‰ -0,7‰ 2‰ 0‰ -1,7‰

-0,4‰ -0,7‰ 2‰ 0‰ -1,7‰ —

— 0,3‰ 0,3‰ 2‰ 1,7‰ —

0+000,00 0+063,74 0+171,80 0+294,19 0+444,34 0+624,35

11. táblázat: II. vágány hossz-szelvénykimutatása II. számú vágány hossz-szelvénykimutatása Sorszám SP szelvény 1 2 3 4

SP magasság (m Bf.)

megelőző lejtviszonyok (‰)

Követő lejtviszonyok(‰)

Esés változása (‰)

1+08,16 1+08,19 1+08,19 1+08,15

— 0,8‰ 0,00‰ 1,8‰

0,8‰ 0,00‰ 1,8‰ —

— 0,8‰ 1,8‰ —

0+00,00 0+38,19 1+41,61 16+4,08

4. Területek igénybevétele A megvásárlásra szánt terület a Gubacsi út - Soroksári-út által a Timót utca és Szabadkai út között közrefogott térség. A Fegyvertár utcával szemközti területen fekszik. Véleményem szerint egy nagyobb terület kisajátítása esetén, a telepen belül, a teljes körű vágányhálózati kapcsolat biztosítható lenne. 5. Alépítményi minták A tervezés során terület talajrétegződéséről nem állt rendelkezésemre semmilyen adat. Az elvégzendő talajmechanikai szakvéleménytől függően szükségessé válhat védőréteg, ill. stabilizáció

- 48 -



alkalmazása. Az alépítményi munkák előtt humuszleszedést kell végezni. A kiegyenlítő földmunkák (munkaárkok kiemelése) előtt kutatóárkokkal közműfeltárást kell végezni. 6. Felépítmény 6.1. Üzemcsarnok Aknás vágányok: 60-as rendszerű Vignol sínek kerülnek beépítésre, geo rendszerű leerősítéssel ragasztott kivitelben az R004 rajzi melléklet szerint részletezett módon. A középaknás, nem átmenő vágányok esetén papucsokat alkalmaznak a sínek végének lezárására. Az épület határánál átmeneti síneket kell alkalmazni a felépítményváltás miatt (legalább 3 m). Mosóvágány A mosóvágány vályús, sínes, ragasztott felépítménnyel kerül kialakítása vasbeton lemezre erősítve, az R005 rajzi melléklet szerint részletezve. Vízelvezető rácsok elhelyezése szükséges a kisközépen és a széleken. A járműmosónál alapvető követelmény, hogy a felhasznált vizet újra kell hasznosítani, ezért olajfogó, és lépcsős víztisztító rendszer beépítése szükséges. 6.2. Tároló-csarnok, és kocsiszíni vágányok A remíz területén vályús, sínes, bebetonozott talpfás felépítmény kerül elhelyezésre vasbeton lemezen, ugyanez kerül alkalmazásra a tároló vágányok esetén is. Az I-es körbejáró vágány a 8. számú kitérőig, ill. a VII. vágány az épület határáig bazaltbeton burkolatot kap, mert ez az útvonal lett kijelölve a tehergépjárművek számára, egyrészt a raktárkiszolgálás, másrészt a forgóvázak elszállítása ügyén. 6.3. Kocsiszín előtti forgalmi-pálya A járműtelep kialakítása során a 21-es villamos vonalának a kocsiszín előtti szakaszát is fel kell újítani. Itt jelenleg nagypaneles tömbsínes felépítmény található. Az átépítés során, a folyópályát és a csatlakozó szakasz közötti átmeneteket is átmeneti sínekkel kell kialakítani. A forgalmi vágány átépítésekor a vályús sínes RAFS felépítményrendszer beépítését javaslom, a kitérőknél bebetonozott talpfás vágányokkal. A RAFS felépítmény rétegrendje: o 4 cm öntött aszfalt, szórt felületi érdesítéssel; o 6cm C K-22 kötőréteg; o 10 cm C 10-32/FN betonalap; - 49 -



o 18 cm C 20-32/KK vb. pályalemez; o 15 cm CKT kiegyenlítő réteg; o 15 cm homokos kavics; o földmű (tömörített altalaj). Bebetonozott talpfás vágány rétegrendje csarnokban: o Ri 59 vályús sín GEO leerősítéssel, o talpfa, o beton ágyazat. Tárolócsarnokban vágány mellett: o felületi színezett műgyanta burkolat, o beton ágyazat. Ragasztott vágány rétegrendje: o UIC 60 sín o geo leerősítés o 15 cm ICOSIT KC330 műgyanta kiegyenlítő réteg o vasbeton oszlop Előtároló vágányok rétegrendje: o 10 cm bazaltbeton, o 20 cm homokos kavics.

- 50 -



7. Műtárgyak (lásd: V. számú Melléklet: Üzemcsarnok látványtervi képei) a.) Középaknás emelővágányok: (VI-VII.) Mélysége a sín korona járósíkja alatt 1.97 m, az alkalmazott szélesség 1,34 m. A hossza két 33 méteres járműhöz lett igazítva. A két oldalán lépcső található. Mivel az aknák hossza közel 70 méter, szükségesnek éreztem a közepükön összekötni őket. Természeten emiatt közlekedő rámpák beépítése szükséges. Fontos előírás, hogy az akna padlózatának teljesen simának, lépcsőmentesnek kell lennie. Javaslatom szerint felületi műgyantabevonattal kell ellátni. Az aknában biztosítani kell a munkavégzéshez szükséges feltételeket: 

kivilágítás (fénycsövekkel),



elektromos csatlakozó,



sűrített levegő.

Funkciójukat tekintve emelős vágányok mentén célszerű a kialakításuk. b.) Közép és oldalaknás vizsgálóvágányok (II. III. IV. V. vg.) Egy- egy vágány kialakításának előírásai megegyeznek a fent említettekkel, kiegészülve azzal, hogy az oldal, és a középakna nem átjárható. Mélysége a sínkorona járósíkja alatt 1,45 m, az alkalmazott szélesség 0,75 m, a teljes hármas aknaszelvény szélessége 4 m. Hossza szintén két rövid jármű hosszával egyenlő. Az oldal aknák általában 3 m -rel később kezdődnek, mint a középaknák, a sínek alatti szabad átbújási magasság (1,25 m) végett. Funkcióját tekintve napi-vizsgálatos, és magasabb ciklushoz tartozó javításoknál is célszerű az alkalmazása. c.) Tetővizsgáló-pódium: A modern járművek mind alacsonypadlósak, aminek következtében az áramszedőn kívül a gépészeti berendezések jelentős része a tetőre került. Ezen szerkezetek javítását, karbantartását, ellenőrzését végzik a pódiumról. Amennyiben a pódium fölött van felsővezeték, a biztonságos munkavégzéshez az áramtalanítást biztosítani kell. Ekkor áramtalanító kapukat kell elhelyezni, vagy a fel és lejáratnál, vagy a pódiumon fent a járműre való kilépésnél. Elhelyezése a napi, magasabb ciklusú javítást végző vágányok esetében, és forgódaru használata esetén kötelező.

- 51 -



d.) Forgódaru Az áramszedők cseréjét általában forgódaruval végzik. Teherbírása kb. 200-2000 kg között változik típusoktól függően. Elhelyezése járműtípustól függ, vagyis attól, hol van az áramszedő a járművön. A forgódaru által kiszolgált vágány(ok)ra tetőpódium elhelyezése kötelező. Természetesen ilyen esetben a pódium nyitható körlátmezővel készül. A forgódaru targoncával való kiszolgálását biztosítani kell. e.) Híddaru (VI, VII vg.) A híddaru egy 5t teherbírású portáldaru, mely több vágány kiszolgálására képes. Főként a forgóvázak mozgatására, ill. 300 kg-nál nehezebb szerkezetek mozgatására szolgál. f.) Fordítókorong Az emelős vágányok közvetlen közelében kell elhelyezni a forgóváz-mosót. A forgóvázakat a fordítókorong segítségével juttathatjuk el a mosóba. Méreteit tekintve a korong egyszerre csak egy forgóvázat képes mozgatni. 8. Csarnoképület: 8.1. Tervezett csarnok főbb műszaki adatai Egy 3 hajós csarnoképület került tervezésre, melynek részei: 

Üzemcsarnok: (54,8x103,4 m) Itt történik a járművek karbantartása, javítása (I-VII. vg.)



Szociális, raktár és műhely blokk: (18x103,4 m) Ezen a galériás részen kerültek kialakításra:  kisraktárak, műhelyek,  étkezők,  diszpécserközpont,  irodák, öltözők (az emeleti szinten).



Tároló csarnok (86x74 m)

Az építendő új épület 1416 m2-es bruttó alapterülettel rendelkezik. Az épületet acél vázszerkezettel, vasbeton oszlopokkal, acélból készült 3%-os lejtésű acél rácsos tetőszerkezettel, acél szelemenekkel, szélrácsokkal, hosszkötésekkel terveztük. Az oszlopkiosztást szabványos távolságokkal meg lehet oldani így jelentős statikai tervezést nem igényel. Az üzemcsarnok oszlopkiosztása vízszintesen 27 méter amiatt, hogy a technológiát ne bontsuk meg. Függőlegesen 6 méterenként kerültek elhelyezésre (lásd: V. számú melléklet). A középső blokkban 6 m-es raszterben találhatók az oszlopok. A belső kialakításnál törekedtem arra, hogy a helyiségek határait - 52 -



oszlophoz tegyem. Ugyanezt a szisztémát követtem a felső szinten is, ahol természetesen vékonyabb falat alkalmaztam. A villamos tároló csarnok oszlopkiosztása a min. vágánytengely, űrszelvény, és min. közlekedési szélesség alapján lett meghatározva. Természetesen itt is a szabványos méretek lettek előnyben részesítve. Így itt 12m-es oszlopkiosztást terveztem, a hozzátartozó vágánytengely távolságokat az 12. ábra tartalmazza.

12. ábra: Tároló csarnok 12 m –es oszlopkiosztása

A villamos tároló csarnok mögött kialakított raktár szerves egységet képez épületszerkezetileg. Így itt is a 12 m-es raszter kiosztás lett alkalmazva. A tűzvédelmi előírások miatt füstkötény-falak alkalmazása szükséges, melyeket 3. vagy 6 vágányonként helyezhetünk el. Természetesen a határoló falaknál 6 méterenként kell sűríteni az oszlopkiosztás és a szendvicspanelek felhelyezhetősége miatt. Az egyes épületrészeket az előírásoknak megfelelő módon dilatálni kell. Az épület tetőhajlása műanyag bevonatú acél trapézlemez lesz. A tetőn a lejtés irányában polikarbonát lap csíkok lettek tervezve a fényviszonyok miatt. Az épület külső térelhatároló falai hőszigetelt szendvicspanelból készülnek, hőszigetelt üvegezésű műanyag ablakokkal. A csarnok déli részén az I-VII. vágány kapui kerülnek elhelyezésre. Ezek a kapuk mind egyedi méretűek, hiszen a vágányok ívben haladnak be, így az ívpótlékok miatt mindegyik különböző szélességű. A kapukon a felsővezetéket is át kell vezetni (kivétel a híddaru által kiszolgált vágányok), ezért a kapuk magassága 5,5 m. Az üzemcsarnok másik oldalán 2 kapu kerül kialakításra, hasonló szempontok alapján. A tároló csarnok kapui szintén 5,5 m magasak, de ezek már azonos szélességgel (3,3 m rendelkeznek). Ezen kapuk mindegyike automatikus vezérlésű és kétszárnyú nyíló. Az épület padozata 20 cm vastag vasalt, dilatált bazaltzúzalékos beton térburkolás lesz, alatta ágyazati réteggel. A burkolat felső részén pormentesítő műgyanta-impregnálás készül. A kompresszor a csarnok déli részén a II. és II. vágány között került elhelyezésre. - 53 -



8.2. Segédműhelyek és elrendezésük A segédműhelyek elrendezését a mellékletben található technológiai alaprajz mutatja. A segédműhelyek egymáshoz és az álláshelyekhez viszonyított elrendezésénél figyelembe vett szempontok: 

a helyi adottságok jó és gazdaságos kihasználása,



az anyag, eszköz, szerszám, alkatrész, fődarab, munkaerő mozgása rövid útvonalon legyen biztosított, az álláshelyek és segédműhelyek között,



a segédműhelyek szervesen kapcsolódjanak a kocsiszínhez,



a segédműhelyek targoncával történő megközelítése biztosított legyen.

a.) Elektromos szerelő, és diagnosztikai műhely Feladata: járművek elektronikai berendezéseinek ellenőrzése, vizsgálata. Kisebb vill. motorok javítása, diagnosztikája, ellenőrzése, b.) Villamos TMK (tervezett megelőző karbantartás) műhely Feladata: a villamos járművek ciklusrend szerinti beavatkozásainál felmerülő műhelyi munkák végzése. Villamos forgógépek, inverterek javítása, próbája, szigetelési ellenállásának mérése, próbapadi mérések. c.) Alkatrész mosó Kisebb méretű (forgókosaras, alkatrészmosóba elhelyezhető) alkatrészek mosása. A legtöbb budapesti kocsiszínben a forgóváz-mosóban került elhelyezésre. De létezik mobil változata, mely bármely sarokban elhelyezhető. d.) Forgóváz-mosó: Itt történik a kiszerelt forgóvázak gőzborotvával történő tisztítása. A mosóban a vízelvezető rácsokat telepíteni kell. A vizet tisztítani, újrahasznosítani kell. A mosót pára- és légtechnikával kell felszerelni. e.) Fordás műhely (váltócsoportos műhely) Feladata: a villamos járművek „Biztonságtechnikai ellenőrzéseinél" felmerülő műhelyi munkák végzése. f.) Forgácsoló műhely Feladata: a járműalkatrészek forgácsolással történő javítása, felújítása, lakatos munkák végzése.

- 54 -



g.) Akkumulátortöltő és karbantartó Feladata: az akkumulátorok tárolása, karbantartása. (A targoncát is fel kell tölteni.) h.) Festőműhely: Főként a kisebb lemezek átfestését, fényezését szolgálja. Megfelelő légtechnikával kell ellátni. i.) Hegesztőműhely: Feladata: hegesztési feladatok végzése. Felszereltsége: 

hegesztődinamó;



hegesztő asztal, elszívóval.

Alapterülete: 60 m2 8.3 Raktárak, tárolók A raktárak elrendezésénél figyelembe vett szempontok: 

a raktárakhoz vezető közlekedési utak biztosítottak, vagy kiépíthetők legyenek,



az anyagok, alkatrészek, fődarabok, eszközök a raktár (tároló) és a felhasználás helye között rövid útvonalon legyenek szállíthatóak.

a.) Festékraktár A festőműhely közelében kerül kialakításra, targoncával könnyedén megközelíthető. Festékek, hígítók, egyéb, a festéshez és festés előkészítéshez használatos anyagok tárolására szolgál. A festékek tárolásánál a hatályos tűzvédelmi előírások betartása rendkívül fontos, mert a festék tűzveszélyes. b.) Veszélyes-hulladék tároló. A raktár ÉNY-i bejáratánál került elhelyezésre. A veszélyesnek minősülő hulladékok kezelésére, tárolására, elszállítására, rengeteg előírás vonatkozik, melynek betartása kötelező. c.) Fődarab raktár ( törzsegység tároló) Itt történik a nagyobb elemek, mint pl. a forgóvázak, hajtóművek, motorok tárolása, melyek általában nagy helyet igényelnek. d.) Tisztítószerraktár: Közvetlenül a forgóváz-mosó mellett kerül kialakításra. e.) Kézi raktár: Mind a nappali műszakosok, mind a váltócsoportosok számára a napi munkához feltétlen, és gyakran szükséges alkatrészek tárolására szolgál.

- 55 -



f.) Üzem- és kenőanyag tároló Az üzem- és kenőanyagok (olajok, zsírok, stb.) tárolására szolgál. További raktárhelységek: olajraktár, vastároló, szerszámraktár. 8.4. Irodák és szociális létesítmények kialakítása A Járműfenntartási Üzem irodáit és szociális létesítményeit a melléklet mutatja. A csarnoképület 3 részre, hajóra tagolódik. Az első rész az üzemcsarnok, a következő a műhelyek, raktárak, a felettük lévő galériaszinten elhelyezkedő irodák, szociális létesítmények, és a harmadik a tároló csarnok. Ezen elrendezésben az irodák és a munkások szociális helységei a galéria szinten kerültek elhelyezésre. a.) Diszpécser iroda A középső rész ÉK-i oldalán került elhelyezésre. Feladata a villamosvezetők koordinálása. Közvetlenül mellette találhatók a villamosvezetők várakozója, ahonnan a WC-k és egy dohányzó nyílik. b.) Nappalos művezetői iroda Az üzemcsarnok III. és IV. vágányai között került elhelyezésre, azon célból, hogy minden munkafolyamatot könnyen ellenőrizhessen. c.) Váltócsoport művezetői iroda A nappalos m. iroda mellett került kialakításra, közvetlenül a kéziraktár mellett. d.) Raktár iroda Közvetlenül a raktár bejáratánál helyeztem el. Feladata a nyilvántartás vezetése, rendelés elosztás az egyes kocsiszínek között. e.) Nappalos étkező Közvetlenül a műhelysor közepén került elhelyezésre. WC-vel és dohányzóval ellátott helyiség. f.) Váltócsoportos étkező A váltós iroda mellett közvetlenül helyezkedik el.

- 56 -



9. Megállóhelyek A járműtelep területén nem találhatók megállóhelyek, de az előtároló vágányokon a járművezetőnek a BKV előírásainak megfelelően át kell adniuk a villamost a műszaki személyzetnek. A kocsiszín területének közvetlen szomszédságában található a 21-es Gubacsi úti megállója. A kocsiszín projekt megvalósítása esetén, ezen megállóhely áthelyezése szükséges. Amelynek helyszínrajzi kialakítása, elhelyezése, hossz, szélességi és magassági paramétereit az előírásoknak megfelelően kell kialakítani, melynek részleteivel e terv nem foglalkozik. 10. Felsővezeték A terület alkalmas a vágányhálózatnak megfelelő elektromos hálózat és a felsővezeték tartóoszlopainak kihelyezésére. A vágányok szakaszolása, szakaszonkénti árammentesítése, szakági tervezést igényel. 11. Közművek A telek közműellátottságáról adatok a tervezés során még nem álltak rendelkezésre a megbízótól. Megvalósítás esetén szintén szakági tervezést igényel. Közműveket a vonatkozó szabványoknak megfelelően kell betervezni, azok a terhelési zónába nem eshetnek. A keresztező vezetékeket a vágányzóna alatt védőcsövekbe kell elhelyezni. 12. Víztelenítés A vágány víztelenítését elsősorban a hossz-szelvényi mélypontokon tervezett víznyelő

kereszt-

rácsokkal oldottam meg. Ezen túlmenően minden csarnokba vezető vágány esetében közvetlenül az épület előtt is alkalmazásra került egy-egy víznyelő keresztrács. Minden kitérőhöz került vágány, ill. váltóállító szekrény, víztelenítő, de a kábelszekrények, váltógyökök is víztelenítve lettek. A víztelenítés bekötését a csapadékcsatornába kell megoldani. A teljes terület burkolattal lesz ellátva, így a vízelvezetés kérdése rendkívül fontos, ezért a területen arányosan elosztva felületi vízelvezető rácsokat kell elhelyezni. 13. Fakivágás, favédelem: A kocsiszínnek kijelölt területen fa nem található. 14. Környezetvédelem A tervezés során figyelembe vettem a vonatkozó hatályos környezetvédelmi szabályokat előírásokat. Az építési munkával összefüggésben a veszélyes hulladékkal kapcsolatos - 57 -



tevékenységek végzésének feltételeire, a veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályaira, a veszélyes hulladékok begyűjtésére, tárolására és szállítására, valamint ártalmatlanítására a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendeletben foglaltakat kell betartani. 15. Munkavédelem A tervezés során figyelembe vettem a vonatkozó hatályos munkavédelmi szabályokat, előírásokat. 16. Tűzvédelem A csarnoképület tűzvédelmi tervének elkészítése ezen tervnek nem feladata, szakági tervezést igényel. A tervezés során figyelembevett tűzvédelmi szempontok: o tűzcsapok elhelyezése a telep egész területén, o csarnok körbejárhatósága, olthatósága, o a csarnokon belül az egyes tűzvédelmi szakaszok lehatárolása.

- 58 -



Irodalomjegyzék [1]

Országos Vasúti Szabályzat (OVSZ II.)

[2]

Közúti vasúti pályaépítési és fenntartási műszaki adatok és előírások, BKV Rt. Budapest, 2000

[3]

Közúti, elővárosi, földalatti vasutak kitérői, KPM.SZ. KV/14-88. Budapest, 1968

[4]

A DKV Debreceni Közlekedési Zrt, Debrecen Salétrom utcai műszaki javító telephelye, telephelyi technológiáinak módosítása, javaslatok a szükség szerinti átépítésre, Győr 2008

[5]

Ferencvárosi BKV kocsiszín üzemrendje Budapest 2009

[6]

ANSALDOBREDA: Megelőzési karbantartási terv

- 59 -

TERVEZŐI NYILATKOZAT

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a terveket az alábbi hatályos műszaki előírásoknak megfelelően készítettem el. Műszaki követelmények szempontjából a terv mindenben megfelel: o 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről; o 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM Rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól; o 36/2006 (VI.21.) rendelet, amely módosítja a 10362003, GKM rendelete; o 18/1998. (VII.3.) KHVM rendelet az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról; o Országos Vasúti Szabályzat II. kötet (OVSZ II.); o valamint a "Közúti- Vasúti Pályaépítési és Fenntartási Műszaki Adatok" előírásainak. A tervezett műszaki megoldások megfelelnek az országos- és ágazati szabványoknak, műszaki (technológiai) utasításoknak, azoktól való eltérés nem vált szükségessé. A tervezés során figyelembe vettem a vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, és környezetvédelmi előírásokat.

Budapest, 2010. december 20.

……………………………… Vinkó Ákos

MŰSZAKI LEÍRÁS MELLÉKLETEK

- 61 -

Mellékletek I. Melléklet: Ívkimutatás ................................................................................................................... 63 II. Melléklet: Kitérőkimutatás ............................................................................................................ 70 III. Melléklet: Változatok kiértékelési táblázatai................................................................................ 72 IV. Melléklet: Üzemcsarnok látványtervi képei................................................................................. 79 V. Melléklet: Előterv változatok ........................................................................................................ 83

- 62 -

I. Számú melléklet Í v k im u t at ás

- 63 -


Vinkó Ákos BSc diplomamunka I. Melléklet

Ívkimutatás XXIX. Körbejáróvágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Egyenes Egyenes Körív Egyenes Körív Egyenes Egyenes Körív Egyenes Körív Egyenes Egyenes Körív Egyenes

0+0,00 0+6,72 0+13,03 0+39,05 1+34,54 1+81,75 1+95,11 2+91,37 3+27,72 4+26,45 4+52,28 4+70,51 5+63,62 5+90,92

0+ 6,72 0+13,3 0+39,05 1+34,54 1+81,75 1+95,11 2+91,37 3+27,72 4+26,45 4+52,28 4+70,51 5+63,62 5+90,92 6+24,35

6,72m 6,31m 26,02m 95,49m 47,21m 13,36m 96,26m 36,35m 98,72m 25,84m 18,23m 93,11m 27,30m 33,44m

Sugár

20,86m 35,98m

23,14m 20,70m

23,47m

II. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1 2 3 4 5 6

Egyenes Egyenes Körív Egyenes Körív Egyenes

0+00,00 0+06,78 0+12,95 0+41,95 1+38,53 1+57,26m

0+06,78 0+12,95 0+41,95 1+38,53 1+57,26 1+64,87

6,78m 6,17m 29,00m 96,58m 18,73m 7,60m

Sugár

24,82m 22,15m

III. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1 2 3 4 5 6


0+00,00 0+06,78 0+19,43 0+45,11 1+13,90 1+23,08

0+06,78 0+19,43 0+45,11 1+13,90 1+23,08 1+31,83

6,78m 12,65m 25,68m 68,79m 9,18m 8,75m

- 64 -

Sugár

21,98m 22,82m



Ívkimutatás IV. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1 2 3 4

Egyenes Egyenes Körív Egyenes

0+00,00 0+06,72 0+25,70 0+52,70

0+06,72 0+25,70 0+52,70 1+48,73

6,72m 18,98m 27,01m 96,03m

Sugár

21,73m

V. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

Sugár

1 2 3

Egyenes Körív Egyenes

0+00,00 0+05,89 0+30,90

0+05,89 0+30,90 1+24,38

5,89m 25,01m 93,47m

27,34m

Sugár

VI. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1 2 3 4

Egyenes Egyenes Körív Egyenes

0+00,00 0+06,72 0+27,50 0+57,99

0+06,72 0+27,50 0+57,99 1+49,93

6,72m 20,78m 30,49m 91,94m

24,53m

VII. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

Sugár

1 2 3

Egyenes Körív Egyenes

0+00,00 0+12,28 0+33,87

0+12,28 0+33,87 1+25,85

12,28m 21,59m 91,98m

23,60m

VIII. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1

Egyenes

0+00,00

0+91,04

91,04m

- 65 -

Sugár



Ívkimutatás IX. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1 2 3 4 5

Egyenes Körív Egyenes Körív Egyenes

0+00,00 0+04,49 0+27,30 0+41,76 0+52,80

0+04,49 0+27,30 0+41,76 0+52,80 1+33,26

4,49m 22,81m 14,47m 11,04m 80,46m

Sugár 27,30m 33,66m

X. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1

Egyenes

0+00,00

0+99,39

99,39m

Sugár

XI. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1

Egyenes

0+00,00

0+87,64

87,64m

Sugár

XII. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1 2 3 4 5 6


0+00,00 0+06,00 0+10,95 0+26,17 0+50,62 0+59,47

0+06,00 0+10,95 0+26,17 0+50,62 0+59,47 1+38,85

6,00m 4,95m 15,22m 24,44m 8,85m 79,39m

Sugár

20,00m 22,00m

XIII. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1

Egyenes

0+00,00

0+99,90

99,90m

Sugár

XIV. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1

Egyenes

0+00,00

0+88,15

88,15m

- 66 -

Sugár



Ívkimutatás XV. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1 2 3 4 5

Egyenes Körív Egyenes Körív Egyenes

0+00,00 0+04,49 0+19,72 0+44,14 0+52,19

0+04,49 0+19,72 0+44,14 0+52,19 1+32,50

4,49m 15,23m 24,42m 8,05m 80,31m

Sugár 20,00m 20,00m

XVI. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1

Egyenes

0+00,00

0+98,24

98,24m

Sugár

XVII. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1

Egyenes

0+00,00

0+86,48

86,48m

Sugár

XVIII. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1 2 3 4 5 6


0+00,00 0+06,78 0+11,38 0+26,61 0+52,73 0+60,78

0+06,78 0+11,38 0+26,61 0+52,73 0+60,78 1+39,42

6,78m 4,59m 15,23m 26,13m 8,05m 78,64m

Sugár

20,00m 20,00m

XIX. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1

Egyenes

0+00,00

0+97,13

97,13m

Sugár

XX. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1

Egyenes

0+00,00

0+73,88

73,88m

- 67 -

Sugár



Ívkimutatás XXI. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1 2 3 4 5 6


0+00,00 0+06,78 0+11,40 0+27,39 0+54,07 0+62,11

0+06,78 0+11,40 0+27,39 0+54,07 0+62,11 1+28,14

6,78m 4,61m 15,99m 26,67m 8,05m 66,03m

Sugár

21,00m 20,00m

XXII. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1

Egyenes

0+00,00

0+85,63

85,63m

Sugár

XXIII. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1

Egyenes

0+00,00

0+73,88

73,88m

Sugár

XXIV. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1 2 3 4 5 6


0+00,00 0+06,79m 0+11,26m 0+29,53m 0+54,28m 0+62,73m

0+06,79m 0+11,26m 0+29,53m 0+54,28m 0+62,73m 1+28,55m

6,79m 4,48m 18,27m 24,75m 8,45m 65,83m

Sugár

24,00m 21,00m

XXV. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1

Egyenes

0+00,00

0+85,63

85,63m

Sugár

XXVI. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1

Egyenes

0+00,00

0+73,88

73,88m

- 68 -

Sugár



Ívkimutatás XXVII. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1 2 3 4 5 6


0+00,00 0+06,79 0+12,29 0+30,60 0+54,85 0+63,22

0+06,79 0+12,29 0+30,60 0+54,85 0+63,22 1+29,09

6,79m 5,51m 18,30m 24,25m 8,37m 65,87m

Sugár

24,05m 20,80m

XXVIII. Vágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

1

Egyenes

0+00,00

0+83,61

83,61m

Sugár

XXX. Előtárolóvágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

Sugár

1 2

Egyenes Körív

0+00,00 0+69,01

0+69,01 1+13,61

69,01m 44,59m

35,87m

XXXI. Előtárolóvágány Szám

Típus

Kezdő szelvény

Zárószelvény

Hossz

Sugár

1 2 3 4 5 6

Körív Egyenes Körív Egyenes Körív Egyenes

0+00,00 0+25,12 0+61,88 0+72,95 1+42,05 1+81,32

0+25,12 0+61,88 0+72,95 1+42,05 1+81,32 1+98,94

25,12m 36,77m 11,06m 69,10m 39,27m 17,62m

27,60m

- 69 -

33,71m 25,00m

II. Számú melléklet K it ér ők im ut at ás

- 70 -



Kitérő kimutatá Kitérő száma:

Kitérő típusa:

Eltérítés iránya:

Állítás típusa

1

Ph 50/30

jobb

Aut. áll., bizt.br. bekötött

2

Ph 50/30

bal

Aut. áll., bizt.br. bekötött *

4

Ph 50/30

bal


6

Ph 50/30

bal


8

Ph 50/30

bal


9

Ph 50/30

bal


10

Ph 50/30

bal


11

Ph 50/30

bal


18

Ph 50/30

bal


37

Ph 50/30

jobb

Visszacsapó

38

Ph 50/30

bal


7

Ph 50/30e

jobb

Visszacsapó

Összesen:

Megjegyzés

*

11 db PH 50/30

* Átszeléssel egybeépítve Kitérő száma:

Kitérő típusa:

Eltérítés iránya:

Állítás típusa

5

Ph 50/20

jobb


12

Ph 50/20

bal


13

Ph 50/20

bal


14

Ph 50/20

bal

Visszacsapó

15

Ph 50/20

bal


17

Ph 50/20

bal


19

Ph 50/20

bal


20

Ph 50/20

bal


21

Ph 50/20

bal


22

Ph 50/20

bal


23

Ph 50/20

bal


24

Ph 50/20

bal


25

Ph 50/20

bal


26

Ph 50/20

bal


27

Ph 50/20

bal


28

Ph 50/20

bal


29

Ph 50/20

bal


30

Ph 50/20

bal


31

Ph 50/20

bal


32

Ph 50/20

bal


33

Ph 50/20

bal


34

Ph 50/20

bal


35

Ph 50/20

bal


36

Ph 50/20

bal


Összesen:

24 db PH 50/20

- 71 -

Megjegyzés

III. Számú melléklet V á lt oz at o k k i ér t ék e l é s i t á b lá z a t a i

- 72 -


Vinkó Ákos BSc diplomamunka III. Melléklet

VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZATAI Az 1. személy értékelő táblázata: Sorrend

Súly

Változatokra adott osztályzatok I. II. III. IV.

Szalagjellegű javítás megvalósíthatósága: (folyamatos járműmozgás)

1

23%

5

5

5

5

Tárolási kapacitás ( fedett/előtárolás)

5

12%

4

5

4

4


3

16%

5

4

5

5

Mennyiségi szempontok, költségek: (kitérőcsoportok száma, vágányhossz átszelési kitérők sz.)

4

14%

4

4

3

4

Építészeti és szociális szempontok (utcai homlokzatkép, helyiségek elhelyezhetősége)

7

6%

4

4,5

4,5

4,5


2

20%

4

5

5

4


6

9%

3

4

4

4

100%

4,3 4

4,58 1

4,48 2

4,42 3

Értékelés szempontjai:


A sorrend: 1. II. változat 2. III. változat 3. IV. változat 4. I. változat Az értékelő személy neve, beosztása: VINKÓ ÁKOS BME építőmérnök hallgató

- 73 -



VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZATAI A 2. személy értékelő táblázata:: Sorrend

Súly



1

25%

4

5

4,5

4,5


5

11%

5

4

3

3,5


4

13%

3

3

5

4


6

10%

3

4

3

5

Építészeti és szociális szempontok (utcai homlokzatkép,helyiségek elhelyezhetősége )

7

5%

3

4

5

5


2

20%

3,5

4,5

3,5

3


3

16%

3

4

4

4

100%

3,57 4

4,22 1

3,995 3

4,02 2



A sorrend: 1. II. változat 2. IV. változat 3. III. változat 4. I. változat Az értékelő személy neve, beosztása: PINTÉR LÁSZLÓ Forgalomtechnikai szakfőmérnök Fömterv Zrt

- 74 -



VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZATAI A 3 személy értékelő táblázata: Sorrend

Súly



1

27%

5

5

5

5


3

15%

5

4

4

4


4

12%

4

5

4

5


6

10%

5

4

4

5


7

6%

4,5

4

5

4


2

20%

4

5

4

4


6

10%

3

4

3

5

100%

4,45 2

4,59 1

4,23 3

4,59 1



A sorrend: 1. II. és IV. változat 2. I. változat 3. III. változat Az értékelő személy neve, beosztása: GYEBNÁR PÉTERNÉ Irodavezető helyettes FÖMTERV Zrt

- 75 -



VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZATAI A 4. személy értékelő táblázata: Értékelés szempontjai: Szalagjellegű javítás megvalósíthatósága (folyamatos járműmozgás) Tárolási kapacitás ( előtárolás)

Sorrend


Súly I.

II.

III.

IV.

2

20%

4

5

3

2

3

15%

5

4

3

3


5

10%

4

4

5

4


7

5%

3

4

3

5


4

15%

4,0

5

2

4


1

25%

5

5

4

3,5


6

10%

3

4

4

4

100%

4,25 2

4,6 1

3,4 3

3,375 4


A sorrend: 1. II. változat 2. I. változat 3. III. változat 4. IV. változat Az értékelő személy neve, beosztása: BOHUNKA GÁBOR Járműműszaki Főmérnökség, Villamos Szakszolgálat, szolgálatvezető BKV Rt.

- 76 -



VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZATAI

Összesített kiértékelés: Értékelés szempontjai:

Sorrend


Súly I.

II.

III.

IV.


1

24%

4,50

5,00

4,38

4,13


4

12%

4,75

4,25

3,50

3,63


3

13%

4,00

4,00

4,75

4,50


5

10%

3,75

4,00

3,25

4,75


6

7%

3,88

4,38

4,13

4,38


2

21%

4,13

4,88

4,13

3,63


3

13%

3,00

4,00

3,75

4,25


100%

- 77 -

4,08 3

4,48 1

4,05 4

4,11 2



VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZATAI



Építészet és szociális szempontok (utcai homlokzatkép,helységek elhelyezhetősége )




Tárolási kapacítás ( előtárolás)



12. táblázat: Értékelési szempontok sorrendjének meghatározása

0

0

0

0

0

0

1

1

0

1

1

0

0

1

0,5

0

1

0

1

1

Tárolási kapacítás ( előtárolás)

1


1

0

Mennyiségi szempontok, költségek: (k itérőcsoportok száma, vágányhossz átszelési k itérők sz., épületk ubatura )

1

0

1

Építészet és szociális szempontok (utcai homlok zatk ép,helységek elhelyezhetősége )

1

1

1

1

Technológiai elrendezés hatékonysága: ( elhelyezk edés, prak tik um, használhatóság helyettesíthetőség, álláshely)

1

0

0

0

0

Vágánygeometria: (legk isebb ívnagyság, ívsugarak átlaga R<25m)

1

0

0,5

1

0

0

6 1

1 6

3,5 3

3 4

0 7

4 2


- 78 -

0

2,5 5

IV. számú melléklet Ü z em c s a r n ok l át v á n y t er v i k é p ei

- 79 -

ÜZEMCSARNOK LÁTVÁNYTERVI KÉPEI

13. ábra: III. Napivizsgálatos vágány látványterve, tetőpódiummal és a homoktöltő oszlopokkal


14. ábra: Az I. vágány látványterve, tetőpódiummal és a homoktöltő oszlopokkal


- 82 -

15. ábra: V., és VI. vágányok látványtervi képe

V. számú melléklet E l őt er v v á lt oz at ok

G ubacsi ú ti v illa mo s kocsiszin engedélyezési terve

Recommend Documents