Registrum
Az első magyar ISAD/G alkalmazás Veszprém 2011.04.14. Breinich Gábor Budapest Főváros Levéltára
Számítógép alkalmazása a BFL-ben 1976 Terv-és térképtári törzsadatlapok
felvétele számítógépes feldolgozás céljára Kísérleti adatfelvitel, próbafuttatás 80-as évek: Commodore 64-es beszerzése –fondjegyzék számítógépre vitele 1995 Fond-program bevezetése
Fond-program (az előd) Saját fejlesztés DBASE adatbázis Clipper programozás DOS alapon Célok: A fondtörzskönyvi adatlapok és a
tervezési statisztika számítógépes nyilvántartása A bevezetés tapasztalatai alapján újabb igények születtek
A fejlesztés technikai háttere Belső erőre támaszkodás
– a programozó : Molnár Péter Tesztelő és tanácsadó: Váraljai Péter Minimális pénzbefektetés Meglévő tudásra alapozás (klipper ismeretek) CA Visual Object objektum orientált fejlesztőkörnyezet alkalmazása
ISAD/G szabvány megjelenése Az ICA 1994-ben Ottawában tette közzé
a Levéltári Leírás Általános Nemzetközi Szabványát Magyar fordítását a Levéltári Szemle 1995-ban tette közzé (ford.Künstler Ferenc) Második kiadása 1999. Stockholm
Reveláció ISAD/G ajánlással ismerkedés Az ICA dokumentumról a BFL-ben Horváth J.
András készített „házi” fordítást. (Nem értesültünk a minisztériumban egyidejűleg készülő fordításról) A LSZ-ben megjelent szöveg legitimációs hatással bírt Új célkitűzések fogalmazódtak meg
Registrum kialakítási elvei a szemléleti váltás
nem a papíralap nyilvántartásait kell képernyőn ábrázolni A papíralapon feltárt információkat egy egységes, átgondolt rendszerben, a szabványnak megfelelő struktúrában rögzítsük ne csupán belső segédletként működjön A felhasználók számára is elérhető legyen A nyilvánosság-hitelesség elve érvényesüljön
A kialakítás elvei A Registrum létrehozásakor a
szabványosítás gondolata állt a középpontban Eszközt találni a fragmentáltság és szigetszerű alkalmazások veszélyének elkerülésére Megoldást adni a kallódó információk begyűjtésének problémájára
A kialakítás elvei Az informatikai világ gyors változásainak
ellensúlyozása:
Az információk szabványos létrehozásával Megfelelő adatcsere formátumok alkalmazásával
A szabvány követés dilemmái Csekély befogadó készség levéltár
szakmai oldalról „Ez egy olyan technikai izé, nem lehet kényszerzubbonyt húzni a levéltárra” „Értelmezzük másként és nevezzük el máshogyan a szabvány elemeit.” Egyéni ötletek bevetése
Az ISAD/G szabvány alkalmazása A programba beépített „kényszerítő
eszközök” A szabvány leírás alkalmazásakor részletekbe menően tagolt, megkerülhetetlennek szánt adatmezők „Sorvezetők alkalmazása”
A felhasználhatóság szempontjai A Registrum képes legyen befogadni a
nyilvántartás már kialakult elemeit.
Tervezési-statisztikai modul Raktári jegyzék modul Gyarapodási/csökkenési napló modul Egyéb adatállományok elérhetősége
Egyéb szolgáltatások Ne csak „nyelje” az adatokat Lekérdezések (standard és közelítő) Listázások (pl. fondjegyzék, vagy
hiányosságok) Statisztikák (adatszolgáltatás és feldolgozómunka támogatása)
Lépcsőzetes szűkítés
Keresés
Egyéb funkciók
Internetes publikálás HTML export lehetősége XML export funkció kialakítása
Gondok Túlságosan „olcsó” egyszemélyes
fejlesztői háttér Programozói hibák Az alkalmazott fejlesztői szoftver gyengeségei Gyorsan elavuló szoftverkörnyezet Szoftverkövetés hiánya Új szabványok megjelenése
A működtetés hozadéka Adatbázisépítési tapasztalatok és kultúra
megszerzése Felhasználói ismeretek bővülése Szabványok befogadása Rendszerben való gondolkodás Hitelesnek tekintett elektronikus nyilvántartás vezetése
Tovább lépés Váltás egy újabb szoftver generációra,
komoly fejlesztői háttér mellett Szoftverkövetés biztosítása Az üzemeltetéshez szükséges források biztosítása Az adatfeldolgozás módszertanának szakmai konszenzussal elfogadott kidolgozása, intézményesített támogatása
Köszönöm figyelmüket!
[email protected]
