BENCÉ S DIÁ KSZÖVETSÉ G ALMANACH PANNONHALMA BUDAPEST 1993

┌

┐

B E N C É S D I Á K S Z ÖV E T S É G

ALMANACH 1992

PANNONHALMA – BUDAPEST 1993

└

┘

┌

┐

A BDSZ kiadvá nyainak SZERKESZTÕ BIZOTTSÁ GA

Balogh Zoltá n dr. Bá lint Bá nk Boriá n Elré d OSB Ember Ká roly Faber Mikló s Feiszt György Gereben Ferenc (a szerkesztõ bizottsá g elnöke) Grá bics Frigyes Honffy Pá l dr. Könyves Tó th Ká lmá n dr. (olvasó - é s technikai szerkesztõ ) Nagy Gá spá r Rakovits Zoltá n dr. Somogyi Szilveszter dr. Venesz Ernõ Vé gh Lá szló dr.

Kiadja a Bencé s Diá kszövetsé g Felelõ s kiadó a BDSZ elnöke

2

└

┘

┌

┐

Tartalom A BDSZ IV. közgyûlé sé nek dokumentumaibó l Elnöki beszá moló (Faber Mikló s) Ú j tiszteletbeli tagjaink Bencé s hagyomá ny A bencé sek elsõ szá z é ve Gyõ rött (Grábics Frigyes) Petõcz Mikló s: Pannonhalmi pillanat A Sã o Pauló -i magyar bencé sek szociá lis munká ja (Tó th László ) Felejthetetlen taná raink A má sik Kandid (-fm-) Mikolcsó László (Budapest, 1940.) grafiká ja Gidró Bonifá c Istvá n (dr. Rohonyi Judit – dr. Somogyi Szilveszter) Pleidell János (Komá rom, 1935.) ü vegablaka Szabá lytalan interjú Bíró Luciá n bencé s taná rral (Cornides István) Rekviem egy fõ apá té rt – Legá nyi Norbert emlé ké re –(Simándi Simoncsics János) Királyfalvi Kraft Károly freskó ja Emlé kezé s Szivó s Doná tra (Tó th Ferenc) Mikolcsó László (Budapest, 1940.) grafiká ja Szivó s Donát: Messiá svá ró k Mé cs László : Ö rök ballagá s Jó b bá csi (Gö rö mbei András) Gereben Ferenc: Kiben könyörög a nyugodt alvá sé rt Jeles diá ktá rsak Vé rtanú diá ktá rsaink – In memoriam Jezerszky Ottó é s Vaszary Gá bor – (Né meth Sándor – Siminszky Fedor) Csendes Bé la: Ré szletek a DOKUMENTUM címû ciklusbó l Csendes Bé la: Olvadá s Dr. Szá sz Gá bor (dr. Csontai Ágoston) Tû z Tamás: Húsz é v múltá n Tûz Tamá s (Grábics Frigyes) Nagy Gáspár: Az utazó emlé keibõ l Sírbeszé d Mensá ros Lá szló színmûvé sz temeté sé n (Faber Mikló s) A hídé pítõ kü ldeté se – Interjú Foitl Ká rollyal – (Kacsó Lajos) Dr. Antall Jó zsef miniszterelnök úr újé vi levele é s egy emlé kfé nyké p Bencé s szellemisé g Elõ szó (Gereben Ferenc) Bevezetõ Dr. Várszegi Asztrik OSB fõ apá t-pü spök beszé de Nyilatkozatok Pleidell János (Komá rom, 1935.) ü vegablaka Nagy Gáspár: Hajó ablak A Bencé s Diá kszövetsé g tiszteletbeli é s rendes tagjai

4 7 10 14 15 20 22 23 25 26 36 37 38 40 41 42 44 47

48 52 54 55 56 58 60 61 62 64 66 68 70 71 120 121 122

3

└

┘

┌

┐

A BDSZ IV. közgyûlé sé nek dokumentumaibó l* 1992. má jus 30.

Elnöki beszá moló Kedves Bará taim! Köszöntelek Mindnyá jatokat, nemkü lönben a kedves csalá dtagokat é s meghívott vendé geinket, közöttü k a testvé rszövetsé gek megjelent ké pviselõ it. Azt mondjá k, a mai é let ké t fõ hiá nycikke a szeretet é s az idõ , amelyek vé gsõ fokon összefü ggnek. Szeretni annyit is tesz, mint idõ t á ldozni valakire, é s megfordítva: a szeretet elleni bûn má sok idejé t lopni. Az elmúlt é vekhez hasonló an szeretné lek megajá ndé kozni Ben-neteket azzal, hogy rövid leszek. 1. Mindenek elõ tt há lá val é s szeretettel megköszönöm a BDSZ elnöksé ge tagjainak, vá lasztmá nyá nak, terü leti é s iskolaszervezetei vezetõ sé gi tagjainak, tová bbá az elmúlt esztendõ k alatt vé gbement – há la Istennek – igen nagyszá mú megmozdulá saink, esemé nyeink elõ ké szítõ inek é s lebonyolító inak á ldozatos tevé kenysé gü ket. Ö nzetlen munká jukkal szé ppé é s emlé kezetessé tetté k Szövetsé gü nk é leté t. Nem kívá nok rangsorolni, de mindenkit beleé rtek alelnökeinktõ l é s fõ titká runktó l kezdve az újonnan alakult é s a ré gi terü leti szervezetek tagjain á t, a havonké nti budapesti teadé lutá nok kedves há ziasszonyaiig. 2. Tavaly meghirdetett jelszavunk: Terü leti szervezeteinkben é lü nk!, vá ltozatlanul é rvé nyes. Az é venké nti pannonhalmi nagy talá lkozó a több mint 1300 fõ s1 szervezetü nk eleven egyesü leti munká já nak csak a tü kre lehet, kerete semmiké ppen sem. Az eddigi terü leti szervezeteink, Pé cs, Veszpré m, Kelet-Magyarorszá g, Sopron, é s Gyõ r mellé felsorakozott Kõ szeg, Szombathely é s Keszthely. Hazá nk mai té rké pe tehá t majdnem * Dr. Várszegi Asztrik fõ apá t úr köszöntõ szavai a bencé s szellemisé grõ l ké szü lt összeá llítá sunk é lé n (70. oldalon) olvasható k. 1 A BDSZ taglé tszá ma e kiadvá ny szerkeszté sekor – 1992. decemberben – közel já rt az 1600-hoz. – A szerk.

4

└

┘

┌

┐

"le van má r fedve" velü k. Bízunk mé g egy Szeged-központú szervezet megalakulá sá ban, é s jó lenne, ha Komá romban is lé trejöhetne egy csoportunk. Termé szetesen jó lenne az is, ha esztergomi é s csepeli iskolá ink szervezete is terü leti szervezetté vá lné k. Az USA é s Kanada terü leté n é lõ bará taink má r szorgosan gyûjtik egymá s lakcímé t, é s talá n má r megvan a csírakezdemé ny Brazíliá ban is, ahol é vtizedek ó ta mûködik magyar bencé sek á ltal vezetett iskola, amelynek diá kjai _ alapszabá lyunk é rtelmé ben _ potenciá lisan tagjai szövetsé gü nknek. 3. Mai talá lkozá sunk ü nnepi is. A pannonhalmi má jus vé gi szentmisé k meghirdeté sé vel 1982-ben indult meg lá tható szervezeti formá ja annak az öregdiá k-együ vé tartozá snak, amely é vtizedeken á t csak búvó patak volt, hiszen a szó legszorosabb é rtelmé ben kellett bújnunk é s bujká lnunk. 1982-ben jött lé tre az a kis vá z, amelyet az iskolaapá k-osztá lyapá k há ló zata alkotott. Ennek most tíz é ve. Köszönet azoknak, akik megvaló sítá sá n é s kié píté sé n fá radoztak. 4. 1989-ben mondtuk ki Diá kszövetsé ggé alakulá sunkat, majd 1990ben fogadtuk el alapszabá lyunkat, szövegé t 1991-ben valamelyest pontosítottuk2. Az alapszabá ly szerint há rom é venké nt vá lasztunk tisztsé gviselõ ket, a tisztújító közgyûlé st pedig egy esztendõ vel elõ bb meghirdetjü k. Most tehá t tisztelettel bejelentem, hogy má hoz egy é vre tisztújító közgyûlé st tartunk. Ugyanakkor ü nnepé lyes keretek között kívá nunk majd visszaemlé kezni 1923-ra, amikor _ kereken 70 esztendeje _ megalakult jogelõ dü nk, a Bencé s Diákok Egyesü lete. 5. Ahogyan azt mondjuk, hogy a terü leti szervezeteinkben é lü nk, úgy elmondhatjuk, hogy ennek az é letnek tartalmi rögzíté se, a jövõ szá má ra nyomot hagyó ü zenetei a kiadvá nyaink, az Almanach é s a Bencé s Hírlevé l. Anyaguk összegyûjté se, sajtó alá rendezé se, szerkeszté se, nyomdai elõ ké szíté se, korrektúrá ja hatalmas feladat. Oroszlá nré szé t Gereben Ferenc, kiadvá nyaink szerkesztõ je é s dr. Kö nyves Tó th Kálmán vé gzik á ldozatos odaadá ssal. Köszönet né kik. 6. A Bencé s Hírlevé l 1991. é vi szá má nak utolsó lapjá n körké rdé st inté ztü nk a tagsá ghoz: miben lá tja napjainkban a bencé s szellemisé g lé nyegé t é s megnyilvá nulá si lehetõ sé geit. Az é rkezett vá laszokat a következõ Bencé s Almanachban tesszü k közzé 3. 7. Szá ndé kunkban á ll szakmai körök szervezé se. Ö ssze kívá njuk hozni egymá ssal orvosainkat, közgazdá szainkat, vá llalkozó inkat, pedagó gusainkat, mé rnökeinket, mezõ gazdasá gi, ipari szaké rtõ inket, ü zlet2 Az alapszabá ly szövegé t lá sd a Bencé s Hírlevé l 1991/1-2. szá má ban. 3 Lá sd e szá mban a beé rkezett vá laszokbó l ké szített összeá llítá sunkat. – A szerk.

5

└

┘

┌

┐

embereinket, sõ t az önkormá nyzati tisztsé gviselõ inket is. Így mó d volna arra, hogy az adott terü leteken segítsé get kapjunk egymá stó l. Gondolkozunk azon is, hogy _ kizá ró lag önké ntes alapon _ lé trehozunk egy Bencé s Ki Kicsoda kiadvá nyt, amelyben megtalá lható k az egyes szakmá k ké pviselõ i, eddigi é letútjukbó l pedig megtudhatjuk azt is, ki miben tudó s. Ehhez kiadvá nyszerkesztõ t keresü nk Közü letek, é s megvaló sítá sá hoz javaslataitokat, ajá nlataitokat, jelentkezé seiteket ké rjü k. 8. Ismé telten ké rem: jelezzé tek _ az osztá lytitká rok útjá n _ elhunytjainkat, kü lönben nem tudunk megemlé kezni ró luk. Ugyanígy ismé telten ké rem a kü lföldön é lõ é s esetleg mé g nem BDSZ-tag osztá lytá rsak lakcímé nek közlé sé t. 9. Pé nzü gyi helyzetü nkrõ l majd beszá mol a Szá mvizsgá ló Bizottsá g elnöke. A magam ré szé rõ l csak annyit, hogy helyzetü nk jelentõ sen javulhat, ha kapunk az Orszá ggyûlé stõ l olyan tá mogatá st, amelyet a tá rsadalmi szervezetek megsegíté sé re szá ntak, é s amelyre februá r hó nap folyamá n pá lyá zatunkat benyújtottuk. Ü gyü nket dr. Marx Gyula ké pviselõ úr _ soproni diá ktá rsunk _ tá mogatja. Köszönjü k, amit é rtü nk tesz.4 10. Illyé s Gyulának egyik mé lyé rtelmû gondolata: magyar az, aki ezt vállalja. A bencé s diá kra is el lehet mondani ugyanezt, é s több mint 1300an vá llaltuk is. Szeretné nk, ha miné l több fiatal diá ktá rsunk is bekapcsoló dné k Szövetsé gü nk munká já ba. Jó lenne, ha é rettsé gizõ diá kjaikat bencé s osztá lyfõ nökeik má r csak azé rt is buzdítaná k erre, hogy tová bbtanulá suk idejé n is egymá ssal é lõ kapcsolatban maradjanak. A Szent Benedek-himnuszban é nekeljü k: "É pítsü nk együ tt Istennek orszá got!" Ne csak é nekeljü k, tegyü k is. É s nem is csak azt az orszá -got, Isten orszá gá t, amely a Szentírá s szerint közöttü nk van (Lk 17,21), hanem a földi hazá t is, amely újjá é píté sre, újraevangelizá lá sra szorul. Ebben ké rjü k é s vá rjuk a Szent Benedek Rend tá mogatá sá t, mi pedig a magunk ré szé rõ l mindazt fölajá nljuk erre a cé lra, ami csak erõ nkbõ l, tehetsé gü nkbõ l, szeré ny eszközeinkbõ l, de nem utolsó sorban hitü nkbõ l é s szeretetü nkbõ l telik. Faber Mikló s

4 A tá mogatá st – 300 000 forintot – 1992. nyará n megkaptuk. – A szerk.

6

└

┘

┌

┐

Ú j tiszteletbeli tagjaink Hites Kristó f OSB, tiszteletbeli választmányi tag A csalló közi Csicsó n szü letett 1913-ban, a komá romi bencé s gimná zium diá kja nyolc é ven á t. Osztá lyfõ nöke Csapó Antonin. A lá ngoló hazaszeretetet törté nelemtaná ra, Hajdú Lukács tá plá lja lelké be. É rettsé gi utá n egyhá zmegyei kispapké nt Nagyszombatba kerü l soviniszta szlová k környezetbe. 1934-ben jelentkezik Pannonhalmá n bencé snek. A noviciá tus utá n Prá gá ban fejezi be a teoló giá t, majd Pozsonyban magyar-latingörög szakot tanul. A bé csi dönté st követõ en jön vissza Pannonhalmá ra, ahol a fõ iskolá n magyar, latin é s pedagó gia szakvizsgá t tesz. Taná ri mûködé sé t Sopronban kezdi é s Komá romban folytatja. A há ború utá ni tragikus visszaszlová kosítá s sorá n tá rsaival együ tt kidobjá k az iskolá bó l. Né gy é vig földalatti iskolá ban tanít, csempé szek útjá n jut-tatja a gyerekeket vizsgá ra a Duna magyar oldalá ra. Közben misszió s utakat tart a jogfosztott é s kitelepíté sre íté lt magyarok között. 1948-ban szá mûzik a bencé seket Komá rombó l. Az á llam szá má ra kü lönösen kellemetlen Kristó f atyának kivá ndorló útlevelet nyomnak a kezé be, csakhogy megszabaduljanak tõ le. Elõ bb Kanadá ban magyar farmer telepesek lelké sze, majd a clevelandi bencé s iskola taná ra, ahol sok szlová k é s magyar szá rmazá sú diá k tanult. A szlová k nacionalizmus itt is utolé ri: az apá ttó l kikövetelik meneszté sé t. A következõ á llomá sok: a bencé s gimná zium Newarkban, majd pasztorá ció s munka Detroit mellett. 1957-ben a menekü lt magyar bencé sek Californiá ban perjelsé get é s iskolá t alapítanak. A ma harmincöt é ves inté zet hõ skorá ban, az elsõ tizenöt é vben õ az igazgató . Az iskola má ra amerikai ké zbe kerü lt, é s Kristó f atya má r nem á ll a katedrá n. Ké tszá z kilomé teres körzetben pasztorá lja azonban 79. é vé ben is a diaszpó ra-magyarsá got, elnöke a Magyar Kulturá lis Körnek é s a Csehszlová kiai Magyarok Nemzeti Bizottmá nyá nak, valamint szerkesztõ je az á ltala alapított Kettõs Járom Alatt címû emigrá ns lapnak.

7

└

┘

┌

┐

P. Kozma Imre, tiszteletbeli választmányi tag A szigetközi Gyõ rzá molyban szü letett 1940-ben. É desapjá t mé g má sfé l é ves korá ban, a há ború alatt elveszítette. Á ltalá nos iskolá s a Rá kosi-fé le fé ktelen terror idejé n. 1954-ben iratkozik be a bencé s gimná ziumba Gyõ rött, ahol igazgató ja dr. Holenda Barnabás, osztá lyfõ nöke a jó sá gos Lehner Ottó . É rettsé gi utá n 1958-ban fölveszik az Esztergomi Fõ egyhá zmegye szeminá riumá ba. Ö t é vnyi tanulmá ny utá n 1963-ban szentelik pappá . A Ká dá r-rendszerben rossz szemmel né zik az Á llami Egyhá zü gyi Hivatalbó l. Megakadá lyozzá k tová bbtanulá sá t, a ró mai ösztöndíj elnyeré sé t. Elõ bb Dorogbá nyá n, majd Budapesten a zugligeti plé bá niá n ká plá n ké t-ké t é ven á t. Ezt követi kilenc esztendõ a pesti ferences templomban. Szívesen é s kivá ló an foglalkozik a fiatalokkal, é s ez a hivatalos köröknek ismé t szemet szúr; folytonos zaklatá sok, útjainak ellenõ rzé se, szá mos kihallgatá s az osztá lyré sze. Ú ttörõ je a csalá dpasztorá ció s munká nak, ebben szá mos követõ re lelt. 1977-ben nevezik ki a zugligeti Szent Csalá d plé bá nia é lé re. Veze-té se alatt egyará nt megújult a templom kü lsõ arculata é s az egyhá zköz-sé g é lete. Közössé gformá ló adottsá gainak köszönhetõ en szociá lis elkötelezettsé gû lelkes csapat szervezõ dik á ltala é s körü lötte. Odaadó tevé kenysé gü kkel indult el é s mûködik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Sokak szá má ra nyújtott é s nyújt é letreszó ló tanítá st a felebará ti szeretetrõ l az a szimbó lum, amelyet a címerpajzsban lé võ fehé r színû má ltai kereszt jelké pez. 1989 nyará n õ k fogadtá k be sá traikba _ a plé bá nia terü leté t sem fé ltve _ a keletné met menekü lteket, õ k vittek é lelmiszert, gyó gyszert, meleg ruhá t a né lkü lözõ erdé lyieknek, tavaly ó ta pedig az egykori Jugoszlá via menekü ltjeit segítik. Nevü k é s Kozma Imre neve a köztudatban összeforrott. Tiszteletbeli tagjá vá vá lasztotta a Nagycsaládosok Szö vetsé ge, kitü ntetté k a kisebbsé gi sorban é lõ testvé reink tá mogatá sá é rt a Márton Áron-é remmel, a má s nemzetek elesettjeinek megsegíté sé é rt a Március 15-e-díjjal. Az NSZK kormá nya á ltal neki adomá nyozott Nagykereszt Szolgálati Díj munká já nak nemzetközi elismeré sé t mutatja. Az Egyhá z é rseki taná csosi címmel, a má ltaiak lovagrendjü k tagjainak sorá ba iktatá sá val ismerté k el Zugliget plé bá nosá nak apostoli buzgó sá gú tevé kenysé gé t.

8

└

┘

┌

┐

Forrai Mikló s, tiszteletbeli tag A Baranya megyei Magyarszé ken szü letett 1913-ban. A Zenemûvé szeti Fõ iskolá n 1934-ben karnagyi diplomá t szerez, amelyet a következõ é vekben a taná ri é s a mûvé szeti diplomá val is kiegé szít. A fõ iskolá n mesterei: Kodály Zoltán, Harmat Artúr é s Bárdos Lajos é les szemmel ismerik fel eredendõ tehetsé gé t, é s nagy bölcsessé ggel hagyjá k kibontakozni alapos é s sokré tû zenei ismereteit. 1935-ben a budapesti Bencé s Gimná ziumban kezdte pedagó giai pá lyafutá sá t. Horváth Kandid igazgató helyettes mutatja be a taná ri karnak é s a diá koknak. É s az addig szeré ny ké pessé gûnek tartott é nekkarral megtörté nik a csoda: Szent Benedek napjá n 150 tagú kó ruské nt má r gregoriá nt é s magyar né pdalfeldolgozá st tud elõ adni a Zeneakadé mia nagytermé ben. Zenepedagó giai é s karnagyi é letmûve a Zeneakadé miá n teljesedik ki. Mint a fõ iskola taná ra, majd az é nektaná ri szak vezetõ je generá ció kat oktat é s nevel közel né gy é vtizeden á t. Alig 21 esztendõ s, amikor a nevé t viselõ Forrai Kó rust megalakítja. Ez a kó rus a madrigá lok é s a magyar kó rusirodalom magas szintû tolmá csolá sá val e mûfaj aranybetûs lapjait írja be zenetörté netü nkbe. 1948-tó l harminc é ven á t õ az orszá gunk hatá rain túl is elismert é s megbecsü lt Budapesti Kó rus karigazgató ja. Közben arra is van energiá ja, hogy é vtizedeken á t írá sos publiká ció k sorá val is szolgá lja szeretett mûfajá t. Tevé kenysé gé nek legrokonszenvesebb voná sa volt é s maradt mindvé gig az a _ csak a legnagyobbakat jellemzõ _ mûvé szi alá zat, amellyel sohasem a mûveket kívá nta cé ljai szolgá latá ba á llítani, hanem amivel õ akart é s tudott mindig szolgá lni s a szolgá lat lelkisé gé vel pé ldá t mutatni. Tehetsé gé t a pá rtá llami idõ k kultúrpolitiká ja sem tudta agyonhallgatni: Liszt-díjjal, majd é rdemes mû vé szi címmel tü ntetté k ki annak ellené re, hogy soha föl nem adta sem becsü letes magyar gondolkodá sá t, sem tiszta kereszté ny vilá gné zeté t. Bü szké k vagyunk, hogy ez a benne ma is é lõ lobogá s Szent Benedek atyá nk csalá di tûzhelyé n kapott lá ngra.

9

└

┘

┌

┐

Bencé s hagyomá ny A bencé sek elsõ szá z é ve Gyõ rött Ferenc kirá lynak alapos okai voltak, hogy ismé telt ígé retek utá n 1802ben való ban meghívja a bencé seket az egykori jezsuita iskolá kba. A rendnek is minden oka megvolt az új feladat elvá llalá sá ra, de azé rt 26 plé bá niá n megtartotta a pasztorá ció t is. Vé gü l a visszaá llító oklevé ltõ l né mileg elté rve nyolc gimná ziumban, tová bbá a pozsonyi é s a gyõ ri akadé miá n kezdté k meg a tanítá st. A gimná zium é s az akadé mia együ ttese eleve megkü lönböztetett helyet biztosított Gyõ rnek, é s nem vá ltozott ez 1850-ben sem, amikor a ké t inté zmé nybôl az iskolareform lé trehozta a nyolc osztá lyos fõ gimná ziumot. Említendõ fejlemé ny mé g, hogy 1883-ban Pannonhalmá n megalakult a taná rké pzõ fõ iskola. A rend tehá t fokozatosan té rt á t _ nem elõ zmé ny né lkü l _ az új feladatra. De nemcsak az oktató munká val tagozó dott be Gyõ rött a tá rsadalomba. Pontosabban: a szá zad elsõ felé ben mé g való ban csak né há ny tekinté lyes taná regyé nisé g, illetõ leg né há ny közé leti szerepvá llalá s lé tesített kapcsolatot a taná ri kar é s a vá ros között. A szabadsá gharc utá n figyelhetõ meg, hogy a rend a maga legsajá tabb eszközeivel vesz ré szt a bontakozó vá rosi-polgá ri tudat formá lá sá ban. Az elsõ orszá gos tekinté lyû gyõ ri bencé s taná r a matematikus dr. Bresztyenszky (kiejtve: Brestyánszki) Bé la, aki itteni é veiben (18101838.) nemcsak tankönyveket írt, de sikeresen magyarította a matematikai szaknyelvet (pé ldá ul: corda circuli = húr), 1836-ban a Tudomá nyos Akadé mia tagja lett. Az idõ szak má sik jelentõ s szemé lyisé ge dr. Maár Bonifác, akit nemcsak alapos tudá sa, de é lvezetes elõ adá sai miatt is dicsé rtek. Ú ttörõ munká ja miatt nevezetes Ramó czy Valerián: 1840-ben akadé miai pá lyadíjat nyert Szavalattudomány címû munká já val. Az elsõ gyõ ri bencé s, aki igen hatá rozottan lé pte á t a rendi é let é s a politika hatá rá t (é s akinek a megfigyelé sé re a hatalom spiclit is á llított) Czuczor Gergely volt. Bizonyosan az õ pé ldá ja is hatott dr. Ró nay Jácintra, aki elõ ször csak lé lektani tá rgyú cikkeket írt a gyõ ri Hazánkba, de 1848 á prilisá ban má r szó zattal fordult a magyar papsá ghoz a forradalom tá mogatá sá ra, é s ké sõ bb sem hagyott ké tsé get hovatartozá sá ró l.

10

└

┘

┌

┐

Minden oka megvolt a buká s utá ni menekü lé sre, Czuczor viszont súlyos börtönbü nteté st szenvedett. Korá bban Pozsonyban tanított, majd ré szt vett a szabadsá gharcban, börtönbü nteté se letölté se utá n pedig né há ny é vig Gyõ rött mûködött dr. Ró mer Fló ris. Itt alapította meg az elsõ vidé ki múzeumot. Mind az eredetileg iskolai szemlé ltetõ eszközök gyûjté sé re irá nyuló kezdemé nyezé s, mind maga a kezdemé nyezõ túlnõ tt eredeti cé lkitûzé sé n, Ró mer a ré gé szet professzora, a magyar közé pkortudomá ny megteremtõ je lett. Szemé lye é s mûködé se azé rt is meghatá rozó jelentõ sé gû, mert vele kezdõ dik a bencé sek alakító jelenlé te Gyõ r kultúrá já ban, fõ ké nt a vá rostörté neti kutatá sban. Õ a kezdemé nyezõ je a Dunántúli Tö rté netkedvelõk Egyesü leté nek, é s tá rsszerkesztõ je a Gyõri Tö rté nelmi é s Ré gé szeti Fü zeteknek. Ezekbõ l fejlõ dik ki a kiegyezé s utá n a Magyar Tö rté nelmi Társulat é s folyó irata, a Századok. Utó da a múzeumi munká ban Mé ry Etel. Korszakos é rdeme, hogy a helyi sajtó ban é s az iskolai é vkönyvekben a gyûjtemé nynek mé ltó nyilvá nossá got teremt, ami nemcsak a múzeum lá togatottsá gá ban, hanem gyarapodá sá ban is megmutatkozik. Tudatossá gá t jellemzi, hogy a cé hek megszûné se idejé n felhívá st tesz közzé azok tá rgyi emlé keinek (cé hlá dá k, iratok, a tá rsas é let egyé b kellé kei) múzeumba adá sá ró l. Ennek a hatalmas, orszá gos viszonylatban is pá ratlanul gazdag anyagnak a feldolgozá sa, szakszerû vizsgá lata é ppen az elmúlt é vekben kezdõ dött meg. Eddig sejtettü k, most má r tudjuk, mekkora é rté ket mentett meg Mé ry Etel az utó kor szá má ra. Ebben az idõ ben mé g nem volt ismeretes a tudomá nyoknak a mai é rtelemben vett szakosodá sa; mindezek mellett igen szakszerûek á satá si jelenté sei, é s idõ tá lló kötetet adott ki a szá zadelõ jelentõ s, Gyõ r irodalmi é leté ben is szerepet já tszó egyé nisé gé rõ l, Pázmándi Horvát Endré rõ l. Mé ry Etel (dr. Fehé r Ipoly mellett, aki egyé bké nt nem mûködött Gyõ rött) ré szese volt egy má sik jelentõ s vá llalkozá snak is; ez a Magyar Orvosok é s Termé szetvizsgáló k 1974. é vi gyõ ri vá ndorgyûlé sé hez kapcsoló dott: a "Gyõ r megye é s vá ros egyetemes leírá sa" címû könyv, mely szakszerûsé gé vel é s adatgazdagsá gá val má ig is forrá smunka. Szempontunkbó l lé nyeges, hogy az akkori Gyõ r megyé nek a má sodik legfontosabb telepü lé se Pannonhalma volt. Amikor tehá t má r a mi szá zadunk elejé n megindult a sok kötetes bencé s rendtörté net, annak elõ szava ké t vonatkozá sban is hivatkozott Fehé r Ipoly é s Mé ry Etel említett munká já ra. Egyré szt azé rt, mert ebben jelent meg az elsõ tudomá nyos összefoglalá s a magyar bencé s rend központjá ró l, má sré szt pedig ez a mû is bizonyította, hogy nagyobb, úttörõ jelentõ sé gû mûvet csak csapat-

11

└

┘

┌

┐

munká val lehet megvaló sítani. Ha tehá t felsoroljuk a gyõ ri könyv munkatá rsait, többsé gü k ké sõ bb szervezõ je, író ja a rendtörté netnek is: dr. Fehé r Ipoly (ké sõ bb fõ apá t), dr. Kruesz Krizosztom (fõ apá t), dr. Fuchs Bonifác, Kuncze Leo, Kü hn Rajmund, Sztachovics Remig, Vaszary Kolos (ké sõ bb fõ apá t, majd hercegprímá s), é s aki a rendtörté netnek kiszemelt fõ szerkesztõ je volt: Villányi Szaniszló . Villá nyit (Gyõ rött 1870-82. é vekben mûködött) egyé bké nt é ppen az minõ sítette, hogy má r nemcsak behatá roltan a muzeoló gia stúdiu-maiban mozgott, hanem a többi törté neti segé dtudomá nyt is összefogva írt monográ fiá t Gyõ r Á rpá d-kori alaprajzá ró l, 1617-i é s 1703-i telekkönyvé rõ l. Ezeknek a mûveknek a megá llapítá saihoz több é vtized pontatlansá gai é s felü letessé gei utá n é ppen ezekben az é vekben té r vissza a gyõ ri vá rostörté net. Itt cé lszerû megjegyezni, hogy ilyen Pannonhalma-Gyõ r együ ttmûködé s 1948-ig a tová bbiakban is mûködött. E té makörben é rdemes pé ldá ul dr. Koltai Virgil munká ssá gá ra hivatkozni. Õ a gyõ ri kultúra fé lmúltjá bó l monográ fiá ban dolgozta fel Kovács Pálnak é s rendtá rsá nak, Czuczor Gergelynek munká ssá gá t; s má ig é rvé nyes ké t kötetben írta meg a gyõ ri színé szet törté neté t. Munká ssá gá hoz kapcsoló dik dr. Zoltvány Iré n (aki egyé bké nt nem mûködött Gyõ rött) tevé kenysé ge is, aki a Czuczor-kutatá sok mellett sokat tett a ké t Kisfaludy é letmûvé nek a feltá rá sá é rt. Ismé t a muzeoló gia fogta rendszerbe Bö rzsö nyi Arnold munká ssá gá t. 1883-tó l volt õ re a gyûjtemé nynek. Tevé kenysé ge elsõ é vtizedé ben é pü lt fel az új _ a mostani _ iskola, é s né mi újabb pé ldá ló dzá sokkal szemben le kell szögezni: annak lé tesíté sekor nemcsak az új közé piskolai törvé nyt vetté k tekintetbe, hanem a múzeum igé nyeit is; a földszint Iskola utcai szá rnyá t nagyobb ré szben erre szá ntá k. A Börzsönyi mûködé sé ben igen jelentõ s é s igen szakszerûen feldolgozott á satá sok eredmé nyeké nt lé nyegesen gyarapodtak a vá ros közé pkori _ é s korá bbi _ korszaká ra vonatkozó ismeretek. A gyõ ri bencé sek, termé szetesen, nagy taná regyé nisé geket is felvonultattak. Köztü k dr. Jedlik Ányost, aki innen kerü l az 1830-as é vekben nagyremé nyû ifjúké nt a pozsonyi akadé miá ra, aztá n a 40-es é vekben professzornak a pesti egyetemre; vé gü l nyugdíjaské nt költözik viszsza Gyõ rbe, pá lyakezdé se színhelyé re. Ké t gyõ ri é vtizede _ 1895-ben bekövetkezett halá lá ig _ egy magatartá s, egy é letforma apoteó zisa volt: holtig õ rzött szellemi frissessé ge mellett is az idõ k múlá sá nak bölcs, rezigná lt tudomá sulvé tele, a tá rsas é let örömeinek elfogadá sa, "a derû ó rá it szá mlá ló " kedé ly: ebben a laicizá ló dó é s ü zletiesedõ korban szerzett osztatlan tekinté lyt szerzetesrendjé nek é s tudomá nyá nak.

12

└

┘

┌

┐

A fiziká ban szaktá rsa, a tudomá ny szerepé rõ l vallott felfogá sban ellenlá basa volt Bierbauer Lipó t, aki tudomá nyá val é s szervezõ ké szsé gé vel szerzett é rdemeket többek között a gyõ ri vízvezeté k-há ló zat megteremté sé vel. Teljesen má s jellegû, viszont korjellemzõ é letút Francsics Norberté , aki 1892-ig há zfõ nök é s igazgató volt, azutá n a vá ros orszá ggyûlé si ké pviselôje lett, de 1894-ben _ az egyhá zpolitikai kü zdelmek idejé n _ kilé pett a fü ggetlensé gi pá rtbó l, meglehetõ s politikai vihart keltve a vá rosban. (Ennek az lett a következmé nye, hogy 19191920 epizó djá tó l eltekintve a bencé sek direkt politikai szerepet többé nem vá llaltak.) Kimondottan a taná ri, majd az igazgató i szerep tette orszá gszerte ismertté Acsay Ferenc nevé t. Irodalomtaná ri é s szerzetesi hivatá sa talá lkozott abban, ahogyan a hitszó noklatnak, kivá lt az ifjúsá gi pré diká ció nak a retoriká já t vizsgá lta é s kü lföldi pé ldá it fordította. Megszervezte a rend magyartaná rainak rendszeres tová bbké pzé sé t é s tapasztalatcseré it. Halá la elõ tt pá r nappal mondotta: "Az iskolá t soha nem tudná m megunni. É vrõ l é vre fokozó dó kedvvel, lelkesedé ssel lá tok munká hoz, s lelkem egyetlen vá gya, hogy a katedrá ró l szá llhassak a koporsó ba." Ezen kívü l mé g egy vá gya teljesü lt: mó dja nyílt a rend é vszá zados gyõ ri tapasztalatainak az összegzé sé re. A millennium é veiben ugyanis az inté zmé nyeknek illendõ volt elszá molni törté netü kkel. A gyõ ri é rdekû bencé s tudomá nyossá g elsõ szá z é ve bemutatá -sá nak mé ltó befejezé se lehet Acsay ezen iskolatörté neti munká já nak megemlíté se. Õ a rendelkezé sre á lló hatalmas forrá sanyag gondos é s szakszerû feldogozá sá val, rendtá rsai közremûködé sé vel írta meg az iskola törté neté t 1626-tó l, sajá tjaké nt vá llalva a jezsuita szá zadokat is. Szá ndé koltan tá rgyszerû elõ adá sá n is á tsü t a jó l vé gzett munká nak, munká já nak a tudata. Grábics Frigyes

13

└

┘

┌

┐

Petõ cz Mikló s Pannonhalmi pillanat Egy helysé gné v lehet legenda. Kolostor né v volt Pannonhalma legszebb emlé khelyü nket tartva hiteshelyké nt volt ré g hivatva õ rizni tíz é vszá zadot. Pontosabban tizenegyet, Á rpá d vezé r kies hegyednek lanká já n mondta: Itt a legszebb, tová bb nem õ döng, csavarog. Itt é lt, ki minket megkeresztelt, é s itt tanult ré g Imre herceg é s te adtad Asztrikot, koroná t hozni innen mentek. Keresztapja új nevednek Szé phalmi Mester, az eretnek _ kit itt a vá rban hogy szerettek _ míg "unió ró l" á lmodott sé tá lt Pá zmá ndra á t gyalog s há rom kis fá cská t itt hagyott. Platá njá t õ rzik mé g a kertek. S új nemzedé k kü ldötte szented kezet itt nyújtott Debrecennek azé rt a föld mé gis forog!

E hegy hogy õ rzi ezt a lelket s emlé ksorá t Veres Pé ternek: "Itt já rt ... a né v, é vszá m, s a nap." Egy pannonhalmi pillanat. É n õ rzöm fogva ezt a percet. Lenyugvó nap má r é pp vereslett. Gizella szõ tt palá stjá n hemzseg a sok jelké p é s mindent felfed, s Õ ennyit mondott: Magyarok! Õ k hordtak itt is minden terhet, s míg vé gü l parolá t adott "Megbé ké lé s jelé ben" _ mondta. Hogy erre mé rt is gondolok ma megmondani nem is tudom. E ké ppel é r a tudatomba, hogy Pannonhalma nem csak pompa s legenda, monda, mi összefog ma tudó sok dolga, né pü nk sorsa, ahogy õ írta má sfé l sorba: Múltunkba né zni alkalom!

14

└

┘

┌

┐

A Sã o Pauló -i magyar bencé sek szociá lis munká ja* Ha Sã o Pauló -ban vagy á ltalá ban Braziliá ban a magyar bencé sek nevé t említik, az emberek rögtön a Szent Imre Kollé gium nagyszerû inté zmé nyé re gondolnak. A Morumbi vá rosré szben emelkedõ modern templom hatalmas kupolá ja é s a körü lötte felsorakozó é pü lettömbök má r messzirõ l feltûnnek az arra já ró nak. Pedig ez csak a kü lsõ sé g. Enné l sokkal fontosabb az iskola kivá ló híre, melynek eredmé nyeké nt a Szent Imre Kollé giumot mindig Sã o Paulo há rom legjobb magá niskolá ja között emlegetik. Az iskolá nak jelenleg 1473 diá kja van, 102 hivatá sos pedagó gus é s 151 segé dszemé ly alkotja a nevelõ é s adminisztratív gá rdá t. A bencé s munká nak kevé sbé ismert oldala, hogy a Szent Gellé rt Kolostorban az iskola fenntartá sa é s mûködteté se mellett nagyszabá sú erõ feszíté seket tesznek a szûkölködõ tá rsadalmi ré tegek megsegíté se é s felemelé se é rdeké ben. Ennek a szociá lis jellegû munká nak a gondo-lata akkor szü letett meg, amikor a bencé sek é s az iskolá juk a vá ros központjá ban lé võ bé relt é pü letbõ l kiköltöztek a Morumbi vá rosré sz szé lé n akkor mé g é pü lõ ben lé võ új inté zmé nybe. Dr. Jordán Emil, a bencé s konvent akkori elöljá ró ja, annak idejé n úgy fogalmazta meg ezt a feladatot, hogy ôk a gazdag Morumbi é s a szegé ny Vila Morse vá rosnegyed hatá rá n letelepedve, nem fordulhatnak csak a jobb oldalukon fekvõ gazdag vá rosré sz felé , ahonnan diá kjaik jelentõ s ré sze szá rmazik, hanem a bal oldalon lé võ szegé ny vá rosnegyed lakó ival is törõ dniü k kell. A szociá lis segé lynyújtá s elsõ fá zisá ban a környé k rá szoruló i a kolostor helyisé geiben kaptak é lelmiszer-, ill. ruhasegé lyt. Korá n kezdtek azonban annak a jelei is megmutatkozni, hogy a szociá lis tevé kenysé get szervezettebb formá ban, nagyobb ará nyokban kell megvaló sítani. Amikor ugyanis 1963 má rciusá ban a Szent Imre Kollé gium a mé g é pü lõ ben lé võ új é pü letkomplexumban megkezdte mûködé sé t, a környé k mé g majdnem pusztasá gnak szá mított, é s az iskola tõ szomszé dja egyik oldalon az akkor bené pesedõ ké t munká snegyed, Vila Morse é s Jardim Colombo volt. Az iskola segé dszemé lyzete ezekbõ l a negyedekbõ l kerü lt ki, így a bencé s közössé g tagjai közvetve, akaratlanul is, ré szesei lettek a helyi problé má knak. Ez indította a kolostor vezetõ it é s tagjait má r 1965-ben arra, hogy megszervezzé k a szociá lis szolgá latot. * A Katolikus Szemle (Ró ma) 1990/1. szá má ban megjelent tanulmá ny rövidített utá nközlé se. – A szerk.

15

└

┘

┌

┐

A munka nagyobb ará nyú beindítá sá t az tette lehetõ vé , hogy egy pé nzinté zet egy közel 3000 m² nagysá gú terü letet adomá nyozott a kolostornak. Így szü letett meg vé gü l a kolostor közelé ben az a lé tesítmé ny, amely ma a «Nucleo I., Vila Morse» nevet viseli. 1988-ban a következõ terü leteken folyt segítõ munka: _ A Dom José Gaspar Napkö zi Otthonban a gyerekek koruknak megfelelõ pedagó giai irá nyítá st, naponta ötszöri é tkezé st, egé szsé gü gyi ellenõ rzé st kapnak. Ezenkívü l az inté zmé ny á llandó kapcsolatot tart a szü lõ kkel a gyermekek nevelé se é rdeké ben. Ellá tá sban 187, 0-6 é ves korú gyermek ré szesü lt. _ A Segé lynyújtó Kö zpontban az arra rá szoruló k pé nzsegé lyben é s nehé zsé geik megoldá sá hoz szü ksé ges szaktaná csban, útmutatá sban ré szesü ltek. Az elmúlt é vben 1196 szemé ly fordult a központhoz gondjaival s kapott ré szleges vagy teljes megoldá st. _ Az Anyák Klubja 35 olyan csalá danyá t tömörített soraiba, akik kü lönbözõ okok miatt nem tudnak há zon kívü l dolgozni. Há ziipari ismereteket, szociá lis irá nyítá st, é lelmiszer- é s pé nzsegé lyt kaptak. _ É lelmiszer-segé lyben 179 szemé lyt ré szesítettek. _ A terhes anyák tanácsadása kereté ben 53 teherbe esett nõ kapott irá nyítá st egé szsé gü gyi té ren, tová bbá á llapotá nak megfelelõ é lelmi-szerkiegé szíté st é s babakelengyé t. _ Jó té konysági bazár mûködteté sé vel adatfelvé tel alapjá n 161 szemé ly kapott segé lyt: é píté si anyagot, há ztartá si kellé keket, ruhá zatot. _ Gyó gyszersegé lyké nt 916 rá szoruló szemé ly kapta meg ingyen az orvos á ltal elõ írt gyó gyszert. _ A fogorvosi szolgálatban 843 szemé ly kapott ingyenes ellá tá st. A «Nucleo I.»-ben az elõ bbiekben leírt szolgá ltatá sokat 30 fizetett alkalmazott é s 18 önké ntes munkaerõ lá tja el. Az idõ k folyamá n a Vila Morse vá rosré sz lakosainak tá rsadalmi-gazdasá gi összeté tele megvá ltozott. A kezdetleges, né ha csak összetá kolt há zikó k helyé t lassacská n jó l megé pített, má r a kü lsõ re is súlyt helyezõ csalá di há zak foglaltá k el, ahol a jobb munká sosztá ly é s a kistisztviselõ ré teg tagjai gyökeresedtek meg. Nem vitá s, hogy ez a fejlõ dé s nem kis ré szben a kolostor szociá lis munká já nak is köszönhetõ . Pé ldá ul a napközi otthon mûködteté se tette lehetõ vé , hogy a csalá danya is munká t vá llalhasson, s így a csalá d jövedelme tetemesen megnövekedhessé k. A Vila Morsé n mûködõ Szociá lis Központban egyre gyakrabban jelentkeztek olyan súlyos anyagi gondokkal kü zdõ szemé lyek é s csalá dok, akik nem a közvetlen környé ken, hanem a pá r kilomé terrel tá volabb

16

└

┘

┌

┐

fekvõ Paraisopolis nevû, akkor mé g kialakuló ban lé võ favelá n * laktak. 1973-ban má r 600-700 barakk emelkedett Paraisopolis környé ké n, s szinte naponta é rkeztek az újabb bevá ndorló k rajai. Nagy többsé gü k az orszá g legelmaradottabb ré szé bõ l, a nordesti-, azaz é szakkeleti országré szbõ l, de jöttek munká t keresõ k Minas Gerais é s Paranã á llamokbó l is. A szociá lis szolgá lat hivatá sos é s önké ntes munkatá rsai idõ nké nt lá togattá k a terü letet, így a kolostor vezetõ inek tová bbíthattá k az ott lakó k szomorú helyzeté t é s kívá nsá gá t, hogy a kolostor terjessze ki figyelmé t é s gondoskodá sá t rá juk, a favelá ra is. Elsõ lé pé ské nt rendszeresítetté k a vasá rnapi misé t, ezt a kolostor egyik tagja celebrá lta, egyes há zakban. Ezeket a misé ket a környé k lakó inak jelenté keny há nyada lá togatta. Egyidejûleg szakké pzett önké ntesekkel megindult a rá szoruló lakosok adatainak felvé tele. Ú jabb löké st adott a munká nak, hogy a kolostor megvá sá rolt egy 2500 m²-es terü letet, s így má r jogi biztonsá gban, sajá t erejé re tá maszkodva lá thatott hozzá az alaposan á tgondolt, szakszerûen megtervezett segítõ munká hoz. Hogy az így lé trejött «Nucleo II., Paraisopolis» né ven szereplõ egysé g jelenlegi munká já ró l fogalmat alkothassunk, a prefektúrá hoz ez é v má rciusá ban bekü ldött jelenté shez folyamodunk: _ A Szent Skolasztika Napkö zi Otthonban 252 gyermek kapta meg a Vila Morse-i otthonná l má r leírt juttatá sokat. _ Az Ifjúsági Kö zpontban 574, 7-18 é ves korú fiatal kapott é lelmezé st, orvosi-fogorvosi felü gyeletet, útmutatá st-elõ ké szíté st egy ké sõ bbi szakismereti kurzusra, irá nyítá st a sport, a kultúra é s á ltalá ban a civilizá lt é let lehetõ sé geire. A Központhoz tartozó gyerekek fé lnapos perió dusban a koruknak megfelelõ nyilvá nos iskolá t lá togatjá k, s a nap há tralé võ ré szé t töltik a Központban, amíg szü leik a munká bó l haza nem té rnek. _ Szakismereti, szakmai kurzusok: 91 szemé ly vett ré szt a következô szaktanfolyamokon: gé pírá s, recepcionista, irodai segé dmunka, kü ldönc, fodrá sz, szabá s-varrá s, há ziipar. _ Anyák klubja: 48 csalá danya, aki nem tudott há zon kívü l dolgozni, kapott útmutatá st, valamint é lelmiszer- é s pé nzsegé lyt a csalá di költsé gveté s egyensúlyban tartá sá ra. _ Állandó tanácsadó kö zpont: 276 szemé ly kereste fel az é vben a központot, hogy taná csot, útbaigazítá st ké rjen problé má i megoldá sá ra. * A nagyvá rosok peremé n lé trejövõ , egyre szaporodó szü ksé glaká sok á ltal elfoglalt telepet jelölik a favela szó val. Kezdetleges, deszka-, fé m- vagy falemezekbõ l összetá kolt barakkok kisebb-nagyobb csoportja, ahol hiá nyoznak a közmûvek é s higié niai berendezé sek. Alacsony jövedelmû vagy jövedelem né lkü li csalá dok húzó dnak ott meg, akik fokozatosan összezsúfoló dva é lik sokszor emberhez nem mé ltó é letü ket.

17

└

┘

┌

┐

_ Álláskö zvetíté s: 145 fõ fordult a Szociá lis Központhoz munkavá llalá si gondokkal. _ A Szociá lis Szolgá lat aktívan ré szt vesz a ható sá gok á ltal szervezett akció ban: a szûkölködõ csalá dok gyermekei naponta tejet kapnak. A favela terü leté n 210 gyermek ré szesü l ebben a juttatá sban. A paraisopolisi Szociá lis Központ munká já ban 43 fizetett alkalmazott é s 18 önké ntes vesz ré szt. A szociá lis munka költsé geinek nagy ré szé t a kolostor fedezi. A prefektúra ré szt vesz ugyan a költsé gek viselé sé ben kü lönbözõ dotá ció k formá já ban, de pl. a bé rt (kb. 15 000 US $) teljes egé szé ben a kolostor fizeti. A teljes költsé gveté si összegnek mintegy a 70 %-á t viseli a kolostor, a ható sá gok a hiá nyzó 30 %-ot fedezik. A fent ismertetett jelenté sekbõ l kitûnik, a Szent Gellé rt Kolostor szociá lis munká já nak gerince a gyermekekkel é s a fiatalokkal való törõ dé s. Tudatosan teszik ezt, mert a gyermekek é s a fiatalok vannak legjobban kité ve a nyomor é s a né lkü lözé s testet-lelket romboló hatá sá nak. Nem felhõ tlenek azonban a bemutatott munka vé gzé sé nek a körü lmé nyei. Hangzanak el ugyanis olyan vé lemé nyek, amelyek szerint hiá bavaló a kolostor irá nyítá sa alatt szociá lis té ren folyó munka, é s hogy okosabb lenne a favelalakó kat teljesen magukra hagyni, így elõ bb-utó bb arra ké nyszerü lné nek, hogy visszamenjenek oda, ahonnan eljöttek. Az ilyen é s hasonló kritiká k ké t ellenté tes forrá sbó l szá rmaznak: ré szben bizonyos ó konzevatív körök hangoztatjá k, ré szben pedig a katolikus klé rus úgynevezett progresszista szá rnya. Pedig ez a né zet több szempontbó l is töké letesen té ves. A favelalakó kkal való törõ dé s megszü nteté se ugyanis egyré szt belá thatatlan következmé nyekkel já rna: a vé gleg elkeseredett tömegek olyan szociá lis robbaná st idé zhetné nek elõ , amely alapjaiban rendítené meg a jelenleg fenná lló gazdasá gi é s tá rsadalmi rendet. Ez persze elsõ sorban azokat ösztöké li, akik csupá n a politikai é s a gazdasá gi szempontokat szem elõ tt tartva keresik a megoldá st. Má sik oldalró l viszont a kereszté ny lelkiismeret az evangé liumi szeretetparancs sugalmazá sá t is követi, é s ez a kolostor szociá lis munká já nak legfõ bb mozgató ja. Kü lön kell foglalkoznunk a favelalakó k lelki gondozá sá val. Az anyagi segítsé gen kívü l is rendszeres munka folyik, hogy az ott lakó k emberi mé ltó sá gukat megõ rizve, bizalommal é s remé nnyel szembesü ljenek súlyos é letkörü lmé nyeikkel. A Morumbi-i Szent Gellé rt plé bá niá nak egy filiá ja mûködik a favela terü leté n, ott a hivatalos ó rá k alatt bá rki felkeresheti a lelké szt problé má ival. Szerveznek fiatalok é s felnõ ttek ré szé re katekizá ló kurzusokat is. A plé bá nia körü l kialakult egy kicsi, de növekedõ

18

└

┘

┌

┐

tendenciá jú csoport, ez pé ldá t mutató magatartá sá val vonzó erõ t gyakorol nemcsak közömbösökre, hanem mé g ellensé ges szemlé letûekre is. A katolikus ká polná n kívü l mé g öt má s vallá si közössé gnek van imahá za a favela terü leté n. Az ezek köré tömörü lt szemé lyek is beszá mítanak a «hívõ ember» kategó riá ba, mé gis csak a favelalakó k kis há nyada sorolható ide. A má sik pó luson ott vannak az agresszív, radiká lis csoportok, ezek idõ nké nt rettegé sben tartjá k az egé sz környé ket. A hívõ k é s a bûnözõ k ké t _ ará nylag kis _ csoportja között foglal helyet a közömbösek né pes tá bora. Csalá di é s bará ti közössé gü kbõ l kiszakadt, gyöké rtelen emberek keresik helyü ket az új környezetben. Pró bá lkoznak, hogy szoká saikat, hagyomá nyaikat megõ rizzé k, hogy új közössé geket alakítsanak. Ebben a törekvé sü kben a vallá si szervezetektõ l, elsõ sorban a katolikus lelké szsé gtõ l kapnak tá mogatá st. A kívü lá lló , aki a helyzetet egyá ltalá n nem vagy csak felszínesen ismeri, nehezen tudja elké pzelni annak a munká nak a jelentõ sé gé t, amely a bencé s közössé g irá nyítá sa alatt szociá lis té ren folyik. Mé gis, ané lkü l hogy túlzá sba esné nk s azt ké pzelné nk, hogy ez az egyetlen kis közössé g á ltal tett hatalmas erõ feszíté s megvá ltoztathatná az egé sz Magyarorszá gná l nagyobb né pessé gû Sã o Paulo vá roské pé t, meg vagyunk gyõ zõ dve arró l, hogy a súlyos brazil tá rsadalmi problé má k megoldá sa csak ilyen é s ehhez hasonló mó don ké pzelhetõ el. Sok tü relemmel, szerzetesi-emberi alá zattal, kitartó munká val kell hozzá já rulni egy olyan fiatal generá ció felnevelé sé hez, amelynek má r a gyermekkora ó ta mó djá ban volt fizikai, szellemi, erkölcsi ké pessé geit kifejleszteni. Az így felnövekedett szemé lyekben kifejlõ dik az igé ny azon emberhez mé ltó é letformá nak a kialakítá sá ra is, amelynek a megvaló sítá sá hoz ké pessé geinek megfelelõ kiké pzé st kapott. Megjegyzé s Ezúton szeretné m köszönetemet nyilvá nítani Heypekné Oltay Zsuzsának, dr.Jordán Emilnek é s Tó th Veremundnak, akik informá ció ikkal segítsé gemre voltak.

Tó th László

19

└

┘

┌

┐

Felejthetetlen taná raink

A má sik Kandid * Nekü nk, akiknek Horváth Kandid nem osztá lyfõ nökü nk volt, bizonyá ra egysíkú ké pü nk alakult ki ró la. Ennek az egysíkú ké pnek a jellemzõ i vezé rszavakban így voltak összefoglalható k: "rögtöníté lõ ", "rendõ rminiszter", egyesek szerint "antipedagó gus" is. Rendõ rminiszter, akinek harsogó hangja betöltötte a ké t utcá ra né zõ há romszintes iskolaé pü let minden zugá t; rögtöníté lõ , aki a meghozott íté letet azonnal vé gre is hajtotta; antipedagó gus, aki mé g szó rendi vá ltoztatá st sem tûrt el egy megtanulandó definíció ban. Való színû, hogy a Rend nem vé letlenü l á llította az ún. "kemé ny fickó kat" iskolá i é lé re. A ké t vilá ghá ború között a korszellem ilyen igazgató kat kívá nt. A diá kot egyenrangú fé lnek tekintõ , mai szó val mondva pozitív diszkriminá ció val é rdemé n felü l megbecsü lõ , sõ t tisztelõ típus – mint pl. Kováts Arisztid – a szabá lyt erõ sítõ ritka, é s mé g az é rdesebb kamaszlelkekben is megható dottsá got é bresztõ kivé tel volt. A másik Kandid, akit elfedett a felszínen mutatkozó harsá ny egyé nisé g, az az a Kandid volt, akiben sok volt a szeretet. Akiben megvolt a magyar parasztember mindenre odafigyelõ gondossá ga, sokszor apró lé kos, semmisé gekre is kiterjedõ figyelme. A há ború alatt má r nem volt munkané lkü lisé g, de az idõ sebb diá ktá rsak mondjá k, hogy a szegé nysorsú gyerekeket fölkarolta, é s elvitte õ ket lá bbelit vá sá rolni. A sajá t zsebpé nzé n. Ez a másik Kandid volt, aki a felebará ti szeretetet tettekre tudta vá ltani. Ez a másik Kandid volt az is, aki annyi tervezgeté ssel, odaadá ssal, munká val, utá njá rá ssal, gyûjté ssel lé trehozta a Bencé s Diá kü dü lõ t Balatonakarattyá n. Vé gigkunyerá lta a fõ vá rost, a miniszté riumot, a Rendet, a Diá kszövetsé get (elõ dü nket), a tehetõ sebb szü lõ ket, sõ t a diá kokat is

* Horváth Kandidra, a pesti Szent Benedek Gimná zium egykori igazgató já ra a Bencé s Hírlevé l 1991/1-2. szá ma emlé kezett. Mostani cikkü nk az akkor rajzolt szellemi portré t kívá nja kiegé szíteni. – A szerk.

20

└

┘

┌

┐

(pá r fillé res té glajegyeket á rult közöttü k), de megható nagyvonalúsá ggal beleadta a sajá t, é veken á t gyûjtögetett zsebpé nzé t is. Akarattya felé pü lt, é s tizenké t nyá ron á t mûködött. Ahol Kandid igazá n elemé ben volt, ahol megszûnt rögtöníté lõ nek, rendõ rminiszternek, antipedagó gusnak lenni, ahol á ldozatosan é s fölszabadultan egyszerû-en csak szerethetett, ahol papa é s nagypapa volt szá munkra. Ahol a harsogó é s fé lelmet gerjesztõ VOX CANDIDA szelíddé , kedvessé halkult, ahol nem igazgató urazni kellett, hanem kandidbácsizni lehetett. Ez a másik Kandid volt az, akiné l Akarattyá n a há ború alatti jegyrendszer közepette, amikor 35 dkg volt a napi kenyé rfejadag, korlá tlanul lakhattunk jó l. Tudta, hogy a kamasz fiúk szá má ra a kenyé r minden má sná l fontosabb. Ez a másik Kandid volt az, aki ott arra törekedett, hogy a kedvü nk-ben já rjon. Mé g abban is, hogy má snap mi legyen az ebé d. A né p-szavazá s legtöbbször a má kos té sztá t juttatta é rvé nyre. Egy ideig ellenkezett: "Kisaranyaim, lassanké nt má r magatok is má kos té sztá vá vá ltok!", de azutá n egyszer s mindenkorra megadta magá t: "Nem bá -nom, Kisaranyaim, annyiszor «csinyá lunk» má kos té sztá t, ahá nyszor megszavazzá tok. Majdcsak rá úntok." Így azutá n a nehé z idõ kben mé g a vá rható ná l is több lisztrõ l kellett gondoskodnia. Nem kis feladat volt. É jszaká ra tudott (vagy akart?) csak teherautó t szerezni; beszá llt a vezetõ mellé , é s elrobogtak. Hajnaltá jt é rtek vissza, é s õ maga hordta le a vá llá n az ó riá si zsá kokat a kocsi plató já ró l az é lé skamrá ba. Miközben mi bé ké sen aludtunk. Ez a másik Kandid volt az, aki a Somogy megyei Hetesrõ l elindulva lemondott a kis csalá d alapítá sá ró l, de alapított egy nagyot: ott Kenese é s Aliga között. Ahol igazá n jó l é rezte magá t, amibe szívé t-lelké t beleadta, amitõ l nem sajná lt semmilyen á ldozatot, amit való ban a maga szemé lyes mûvé nek tekintett. Az is volt. Fõ leg, amikor az igazgató i irodá tó l 1945 szeptemberé ben megvá lt, é s "csak" há zfõ nök volt. Akkor lett igazá n é lete legfontosabb feladata Akarattya helyreá llítá sa, fölvirá goztatá sa. Má r korá bban is, de ettõ l kezdve minden é vben tíz hó napot ké szü lt arra, hogy aztá n ké t hó napig az önkívü let boldogsá gá ban úszva kora reggeltõ l ké sõ estig a "fedé lzeten" legyen. (Vajon ki gondolt rá , hogy az ü dü lõ mûködé sé nek 12 esztendeje alatt Kandid nem volt vaká ció zni. Ott töltötte a nyá ri ké t hó napot többszörösen annyit dolgozva, mint az é v többi ré szé ben.) Annyira ké sõ estig, hogy má r csak a takarodó utá n jutott hozzá a breviá rium elmondá sá hoz. Né ha megengedte, hogy a VII-VIII. osztá lyosok e ké sõ i ó rá n mé g egy keveset az emeleti teraszon tölthessenek.

21

└

┘

┌

┐

Azzal a felté tellel, hogy a má r nyugovó ra té rt kicsiket nem zavarjá k. Egy ilyen csillaghullá sos augusztusi esté n ott vidá mkodtunk – ha szordínó val is – né há nyan. A humort az szolgá ltatta, hogy utá noztuk a taná rokat. Ré szben azt, amit mondtak, ré szben azt, ahogyan mondtá k. Kolos Endré t, Simonyi Kunó t, Szivó s Donátot, Só lymos Vendelt, Kováts Arisztidot, Szunyogh Xavé rt, Borbé ly Kamillt beszé dhibá ik vagy jellegzetes artikulá ció juk, hanghordozá suk miatt há lá s dolog volt parodizá lni. Kandid szobá já nak az ablaka a teraszra né zett. Õ bé ké sen breviá riumozott. Má snap reggeliosztá s közben egyszer csak megá ll közé pü tt, csípõ re teszi a kezé t: "Kisaranyaim, Ti bizony jó l leszedté tek a keresztvizet tegnap este az é n drá ga jó rendtá rsaimró l." Valaki megjegyezte: "Tegnap este a drá ga jó Kandid bá csi nagyon odafigyelhetett a breviá riumra." Mire a szó beli vá lasz: "Nyakon vá glak, Kisaranyom!" Hangsúlyozom: a szó beli vá lasz. Mert Akarattyá n nem volt pofozá s. Magam hé t alkalommal voltam ott, de nem emlé kszem rá , hogy e 21 hé t 147 napja alatt valaki is az õ tenyeré vel összeü tközé sbe kerü lt volna. -fm-

Mikolcsó László (Budapest, 1940.) grafikája

22

└

┘

┌

┐

Gidró Bonifá c Istvá n 1869 _ 1958. Karcfalvá n, Csík megyé ben szü letett 1869. augusztus 20-á n. Bencé snek 1888-ban öltözött be, ü nnepé lyes fogadalmat 1893-ban tett, é s ugyanezen é vben á ldozó pappá szentelté k. Matematika_fizika szakos taná r volt. Gyõ rött 1893/94-ben kezdett tanítani. Taná ri pá lyá já t a következõ tané vtõ l 1900-ig Esztergomban, majd 1921-ig taná rké nt, attó l kezdve 1939-ig igazgató ké nt a Csehszlová kiá hoz csatolt Komá rom bencé s gimná ziumá ban folytatta; itt 1923-tó l 1940-ig há zfõ nök is volt. 1940-ben tihanyi apá ttá benediká ltá k. Tíz é vet töltött el az õ si monostorban. 1950-ben a kommunista á llam megfosztotta a Rendet a tihanyi apá tsá gtó l is. Ettõ l kezdve Bonifác apátúr Pannonhalmá n é lt 1958. januá r 17-é n Gyõ rött bekövetkezett halá lá ig. A pannonhalmi apá tsá gban é lethû portré ja tekint rá nk, megeleveníti csodá latos szemé lyisé gé t, felfrissíti emlé keinket. É rté kes taná rt tiszteltü nk benne, aki vilá gos magyará zattal ké pezte tanítvá nyait a matematiká ban. Nemcsak mi, komá romi diá kok ré szesü ltü nk kivá ló szakmai tudá sá ban, de hosszú é veken keresztü l a Magyarorszá gon haszná lt legjobb matematika-tankönyveket a Gidró _Borossay_Mattyasovszky é s a Gidró _Holenda szerzõ nevek fé mjelezté k. Zá rkó zott termé szetû, mé gis nagyon melegszívû ember volt. Szegé nyebb csalá dbó l szá rmazó tanítvá nyait hatható san segítette, tá mogatta. Igazgató i szolgá lata nem volt könnyû. Az elsõ Csehszlová k Köztá rsasá g fenná llá sá nak egé sz tartama alatt õ volt a komá romi Szent Benedek-rendi magyar gimná zium igazgató ja. Ez politikailag is ké nyes, nagy feladat volt, tiszté t ebbõ l a szempontbó l is kivá ló an lá tta el. Jó diplomá ciai é rzé ke, igazsá gszeretete, tekinté lyt követelõ bölcsessé ge, jelleme biztosította, hogy a magyar gimná zium, mint a vá ros egyetlen gimná ziuma, akadá lytalanul ké pezze az ifjúsá got. Ebbe a nagyhírû é s õ si iskolá ba nemcsak a komá romi é s csalló közi fiatalok já rtak, de szá mos csalá d É szak- é s Kelet-Szlová kiá bó l is hozzá nk kü ldte gyermekeit, hogy a magyar bencé s rend nevelje é s tanítsa õ ket. Így é rthetõ , hogy egy-egy osztá ly tanuló inak a lé tszá ma 70-90 között volt, pá rhuzamos osztá lyok lé tesíté sé re ugyanis nem volt lehetõ sé g. Mé gis, a tanulmá nyi szint magas volt, az ó raközi fegyelem a zsúfoltsá g ellené re is erõ s. Bonifá c igazgató úrnak köszönhettü k tehá t mi, a

23

└

┘

┌

┐

vá rosban lakó magyar lá nyok, hogy a fiúgimná zium osztá lyainak tagjai lehettü nk é s ott é rettsé gire felké szü lhettü nk. Szá mos kedves törté net fûzõ dik szemé lyisé gé hez, ezek közü l egyet említené nk. Komá rom visszacsatolá sa utá n az addig szlová kot tanító taná r á tvette a né met nyelv tanítá sá t. Az elsõ ó rá k egyiké n a taná r felírta a tá blá ra: "der Haus". Egy szemtelen kis diá k jelentkezett é s közölte a taná rral, hogy az "das Haus". A taná r kidobta az ó rá ró l, de a folyosó n a Direktor karjaiba futott, aki rá ké rdezett kikü ldé sé nek oká ra. Minthogy Bonifá c atya né metü l nem tudott, szó tá rt hozatott, így gyõ zõ dött meg az igazsá gró l. Bement az ó rá ra, halkan megké rte a taná rt, helyesbítse a tá blá n a té ves szöveget, ezutá n a gyereket visszakü ldte a helyé re. Az apá turat 1940-tõ l Tihanyban sok egykori tanítvá nya kereste fel. Nemes szívvel tá mogatta tová bbra is fõ iskolá kra já ró volt diá kjait. Megbízá sá bó l a nyá ri hó napokban õ k kalauzoltá k a Tihanyba lá togató kat, szé p összegû nyá ri keresetü k segítsé gé vel könnyebben vé gezhetté k tanulmá nyaikat. É lete utolsó é veit Pannonhalmá n töltötte. Amikor testi ereje gyengü lt é s má r kó rhá zi kezelé sre szorult, szeretettel á poltá k õ t Gyõ rött volt tanítvá nyai. Földi é leté t ott fejezte be, é s ott is pihen a bencé s templom kriptá já ban. Mindnyá jan há lá val emlé kezü nk a kivá ló matematikataná rra é s bölcs nevelõ re. Dr. Rohonyi Judit – Dr. Somogyi Szilveszter

24

└

┘

┌

┐

„AZ UTOLSÓ STÁ CIÓ ” A BÉ KÁ SMEGYERI TEMPLOM SZÍNES Ü VEGABLAKA MÉ RET: 70x70 CM

Pleidell János (Komárom, 1935.) ü vegablaka

25

└

┘

┌

┐

Szabá lytalan interjú Bíró Luciá n bencé s taná rral Captatio benevolentiae: az olvasó jó indulatú megé rté se ké retik, mert hogy ez az interjú való ban é s igencsak szabá lytalan. Ha egyá ltalá n interjú. A szabá lyos interjú ugyanis tarthat tíz, húsz percekig, esetleg né há ny _ ó ra hosszat. É s többnyire sok ké rdé sre terjed ki. Ez az interjú igaz, _ nagy megszakítá sokkal kereken hatvan é vig tartott, noha csak egyetlen ké rdé sre adott vá laszt: hogyan kell é lni. ___ Bíró Lucián taná r urat 1930-ban ismertem meg, amikor szü leim beírattak a komá romi bencé s gimná zium elsõ osztá lyá ba. Nyitra megyé bõ l kerü ltem a Duna mellé , de voltak osztá lytá rsaim Lé vá ró l, Gömörbõ l, sõ t Ká rpá taljá ró l is: nagy híre volt az iskolá nknak. A komá romi volt a fü ggetlen magyar gimná zium akkor Szlovenszkó n: magá niskola nyilvá nossá gi joggal. A pannonhalmi fõ apá t fennható sá ga alá tartozott, s ha Pannonhalma adminisztratív jelenlé té t az iskola nem is é rezte, erkölcsi erejé t anná l inká bb. É s ez erõ sítette, amit Komá rom maga is jelentett: a törté nelmi gyökerû magyar tudatot. Ez volt az iskola egyik erõ ssé ge, s ez együ tt az egyá ltalá n nem merev vallá sos szellemmel, a komá romi diá koknak meghatá rozó ma-gyar é s morá lis tartá st adott. Ez pedig mind az elsõ Csehszlová k Köz-tá rsasá g kisebbsé gi é leté ben, mind a ké sõ bbi, embert pró bá ló é vtize-dekben útjukat kijelölte, magatartá sukat megszabta. Egymá stó l szana-szé t szakadva is meglepõ hasonló sá ggal vá laszoltunk a nehé z idõ k feltette ké rdé sekre, vá llaltuk elveinket, é s ahogy lehetett, feladatainkat. Az 1989-edik é vi szilveszteri osztá lytá rsi körlevelü nkben ez á ll: " . . . most megnyílt a remé ny arra, hogy új korszak kezdõ dik a Dunatá jon, s vé ge lesz az erõ szaknak, a jogtalansá gnak, a hazugsá gnak. Mi, akiknek az elmúlt negyven é vbõ l egyetlen szavunkat-tettü nket nem kell szé gyenlenü nk: örü lü nk. É s tudjuk, hogy ez jó val elõ bb, a komá romi bencé s gimná ziumban kezdõ dött." (Az iskola 20 é vfolyamá bó l is csak 3 kivé telrõ l tudok; há rman té velyedtek el a mi utunkró l, egyikü k nagyon jobbra, ketten nagyon balra.)

26

└

┘

┌

┐

Valljuk, hogy mindebben nagy szerepe volt iskolá nk bölcs pedagó giá já nak, é rtelmi nevelé se haté konysá gá nak is. Ez volt a má sik erõ ssé ge a komá romi gimná ziumnak. Hogy ará nylag sok a való ban jeles tanuló : kívü lrõ l ez lá tszott. Á m ugyanilyen fontos é s jellemzõ volt, hogy az isko-la mé ltá nyolni tudta a kitûnõ sé get aká r csak egyetlen tantá rgy vagy é p-pen egyetlen mûvé szeti, ill. má s é rté kes-hasznos emberi tevé kenysé g terü leté n, s hogy erre sok é s sokfé le lehetõ sé get (önké pzõ kör, é nekkar, zenekar, ké pzõ mûvé szeti foglalkozá sok, cserké szet, sportok) é s többnyire lelkes taná ri segítsé get is nyújtott. A legkevé sbé lá tvá nyos, de nagyon fontos eredmé nye a bölcs pedagó giá nak az volt, hogy úgyszó lvá n minden diá kban, mé g a gyengé bb tanuló kban is kifejlõ dött a dolgok logikus á ttekinté sé nek ké szsé ge: a jó zan íté lõ ké pessé g, é s ez megó vott bennü nket a divatos eszmé k-illúzió k má morá tó l. ___ Ü lü nk a Csehszlová k Hadsereg utca 1-es szá mú há zá nak há tsó laká sá ban, a dolgozó - é s há ló szobá ban. Formá lisan má r nyugdíjas volt, ré gi dolgokró l beszé lgettü nk: mi hogyan törté nt, s mié rt. Nagyon ré gó ta tegezõ dtü nk má r, megengedhettem magamnak egy igencsak szemé lyes ké rdé st: _ Mondd, Lucián bátyám, hogyan jutott eszedbe, hogy bencé s tanár lé gy? Mi ké sztetett erre a hivatásra? _ Hogyan lettem bencé s? Há t úgy . . . szó val egé szen termé szetesen. Amikor befejeztem az elemit szü lõ falumban, Zsitvaújfalun, csalá di dönté ssel az esztergomi bencé s gimná ziumba kerü ltem. Szerettem ott _ tanulni, é s nagyon megtetszett a bencé sek é letformá ja. Igen, ahogyan é ltek é s dolgoztak. S Esztergombó l egyenes út vezetett Pannonhalmá ra. Lett volna-e má s utam? Nem tudom, nem é rdekelt. _ É s azután? Komárom . . . ? _ A gimná zium utolsó ké t osztá lyá t bencé s szoká s szerint kispapké nt má r Pannonhalmá n vé geztem, ké sõ bb ugyanott szenteltek pappá . Közben megszereztem a magyar-latin szakos taná ri oklevelet, s a fõ apá t 1922-ben a má r Csehszlová kiá hoz tartozó Komá romba kü ldött. A komá romi gimná zium ebben az idõ ben a fennmaradá sá é rt kü zdött: a bencé s taná rokat, á llampolgá rsá guk elismeré sé t megtagadva, sorra utasítottá k ki az orszá gbó l. Ö sszesen tízet a tizenötbõ l. Az é n csalá dom szlová kiai illetõ sé ge azonban vitathatatlan volt s így jogom is az á llampolgá rsá gra. Pannonhalmá ró l Komá romba: megint egyenes út . . . .

27

└

┘

┌

┐

A fiatal taná r termé szetesnek vette, hogy nem "kötelezõ ó raszá má nak letanítá sá ra" jött e nagymúltú kisvá rosba: a hiá nyzó pedagó gusok munká já t a többieknek kell vá llalniok. S a megyeközpontbó l hatá rszé li vá roská vá alé lt Komá rom tá rsadalmá nak a felrá zá sá t is: újjá szervezni é leté t az új körü lmé nyek között. Hamar felismerte: az iskolá ra s a vá rosra is fontos szerep vá r a csehszlová kiai magyar kisebbsé g nemzeti azonossá gá nak, kultúrá já nak megõ rzé sé ben. A hé t csehszlová kiai magyar gimná zium egyike volt a bencé s iskola, de viszonylagos öná lló sá ga, nagyobb szabadsá ga a tanítá s é s nevelé s mó dszerei tekinteté ben lehetõ sé geit megnövelté k. A _ _ vá ros pedig több é vszá zados mûvelõ dé si hagyomá nyaival a Pozsonytó l Husztig húzó dó magyar õ slakossá gú terü letsá v né pé nek fontos szellemi központjá vá vá lhatott. A lehetõ sé gek kihaszná lá sa termé szetesen tová bbi többletmunká t igé nyelt, s ezt vá llaltá k az "ora et labora" jelmondat szerzetesei é s az á ltaluk gondosan megvá lasztott "civil" taná rok is. Nagyon szerencsé s összeté telû volt ez a taná ri kar. Egyé nisé g volt úgyszó lvá n mindegyikü k a maga mó djá n, de egymá ssal mé g összefé rve, nekü nk pedig követendõ pé ldá k szé les spektrumá t kíná lva. S a közü lü k is kiemelkedõ k közé tartozott Bíró Lucián, aki sokoldalú tevé kenysé gé vel, munkabírá sá val rövidesen nemcsak az iskola, de a vá ros, sõ t a magyar nemzetisé g egé sz é leté nek meghatá rozó fontossá gú szemé lyisé ge lett. ___ Gimnazistaké nt á llandó , egyetemista koromban rendszeres kapcsolatban voltam vele, s az utó bbi huszonöt é v alatt ismé t. Közbeesõ ké t é vtizedé rõ l aprá nké nt sokat megtudtam beszé lgeté seink sorá n, mert nem gyanította, hogy ebbõ l interjú lesz (é n sem). Megkísé rlem há t felsorolni, milyen munkaköröket-feladatokat lá tott el, de azé rt a teljessé gé rt nem vá llalom a felelõ ssé get. A gimná ziumi cserké szcsapat fõ parancsnoka, az önké pzõ kör taná rvezetõ je, a Má ria-Kongregá ció pré zese, az ifjúsá gi é nekkar vezetõ je. 11 cserké sz nagytá bor, 1 tutajtá bor s 1 té li tá bor szervezõ je é s parancsnoka. A szklenó fü rdõ i nyaraló telep megtervezõ je é s é píté sé nek irá nyító ja, majd vezetõ je. A Jó kai Egyesü let igazgató sá gá nak tagja é s közmûvelõ dé si szakosztá lyá nak elnöke. A Katolikus Akció helyi fõ titká ra, ifjúsá gi hitszó nok, a Komá romi Katolikus Kör fõ titká ra, a Szent Á goston Tá rsasá g inté zõ bizottsá gá nak é s a Szlovenszkó i Magyar Kultúr-

28

└

┘

┌

┐

egyesü let felü gyelõ bizottsá gá nak tagja. Kerü leti cserké szparancsnok, a Szlovenszkó i Magyar Cserké sz Alosztá ly sajtó referense. A Virágoskert folyó irat é s a Tábortû z cserké sz- é s diá klap szerkesztõ je, a Magyar Közé piskolai Ö nké pzõ körök Szövetsé gé nek megszervezõ je. A há romkötetes "Magyar Nyelvtan" é s a "Magyar Helyesírá s Szó tá ra" tankönyvek, valamint a magyar vilá gi hívek ré szé re kiadott kis misekönyv é s dogmatikakönyv szerzõ je, a "Liturgikus lexikon" kiadó ja, a Szent Á goston Tá rsulat "Kincses könyv"-é nek szerkesztõ je. Közben persze "hivatalos" taná ri munká já t is vé gezte, sõ t, szaktá rgyain kívü l mé g a szlová k é s a né met nyelv tanítá sá t is vá llalta, szü ksé gbõ l. Szerencsé s fizikai é s szellemi adottsá gai sem lettek volna elé gsé gesek e sok é s sokfé le munka ellá tá sá hoz. Ú tjá n rendkívü li akaratereje vitte elõ re, valamint a hite abban, hogy kötelessé gé t teljesíti, é s hogy a becsü letes munka nem maradhat eredmé nytelen. Vá llalta, amire az iskolá nak, a vá rosnak, egyhá zá nak, a kü lönfé le magyar közössé geknek akkor é ppen nem volt rajta kívü l má s megfelelõ embere. Sodró egyé _ nisé ge magá val ragadta munkatá rsait, s velü k mert kivá ló szervezõ is _ volt megsokszorozta erejé t, hogy maga valamely újabb feladatot lá thasson el. Kü lönös é rzé kkel vette é szre, hol s mikor kell újítani, újra kezdeni: hû katolikuské nt igazi reformá tor volt. Az elsõ k között is a legelsõ bb ü gye: a szlová kiai magyar cserké szet. Ez á llt a legközelebb a szívé hez. Ízig-vé rig gyakorlati alkatá nak az "emberebb ember, magyarabb magyar" jelszó kü lönösen jó l megfelelt. Felü lmúlhatatlan talá lé konysá ggal akná zta ki a cserké szmozgalom nyújtotta nevelé si lehetõ sé geket. Amikor csak tehette, velü nk volt: hé tvé gi kirá ndulá sainkon a Harcsá sban, a bajcsi erdõ ben, csó naktúrá inkon (vezeté sé vel lá dadeszká kbó l csó nakhá zat é pítettü nk a Vá g-parton) é s kü lönösen a há romhetes nyá ri cserké sztá borokban. Így nevelõ dtü nk é szrevé tlenü l az õ é rté krendje szerint. Hûsé g é s mindig újat akará s, kemé nysé g é s derûs lé lek, ragaszkodá s magyarsá gunkhoz é s má s né pek tisztelete, hasznos é s egé szsé ges é let stb.; mindez szé pen harmonizá lt pedagó giá já ban. Alighanem azé rt, mert "té teleit" szemé lyes pé ldamutatá sa hitelesítette. A harmincas é vek má sodik felé ben a komá romi cserké szcsapat bá zisá n hozzá kezdhetett ifjúsá gi munká ja kiszé lesíté sé hez. Tá mogatta iparos-cserké szcsapatok szervezé sé t. A fenyveserdõ ben lé võ szklenó i tá borhely nyaraló já nak fahá zaiba biztonsá gos nyaralá sra kü ldhette az

29

└

┘

┌

┐

elemista kisfiúkat é s a diá klá nyokat. Ugyanitt rendezte meg az elsõ magyar önké pzõ köri vitatá borozá st: így jött lé tre 1938 augusztusá ban Szlová kiá ban a magyar cserké szek szervezete utá n a magyar iskolá k önké pzõ köreinek szövetsé ge. É s az ezt követõ nem egé szen há rom hó nap múltá n a törté nelem lezá rta é letpá lyá já nak ezt az elsõ , annyira emlé kezetes é s gazdag, magyar fiatalok szá zainak-ezreinek szá má ra emlé kezetes é s gazdagító szakaszá t. ___ 1938: kereken negyven é ves volt ekkor. Kezdetben remé nykedtü nk. Komá rom, a magyar falvakkal é s vá rosokkal, visszakerü lt az anyaorszá ghoz. Igaz, az új hatá r elvá lasztott bennü nket kedves tá borhelyeinktõ l, a Magas Tá trá tó l, Liptó tó l, Szepessé gtõ l, s a legfá jdalmasabb: a szá munkra igazi otthont jelentõ szklenó i völgytõ l, a ké t magunk é pítette szé p fahá ztó l. Luciá n bá tyá nk gyorsan cselekedett. Mé g sikerü lt eljutnia Selmecbá nyá ra: a szklenó i völgyet ettõ l a vá rostó l bé relte é vi 1 koroná é rt. Ö römmel mesé lte: _ Beszé ltem a vá rosi vezetõ kkel. Nagyon megnyugtattak: "Kedves Taná r Ú r, nem fog vá ltozni semmi. Tová bbra is vá rjuk a cserké szeivel együ tt, maguké a szklenó i völgy, mint eddig. Tudja, az a hatá r csak ilyen lesz . . . ", s ké t kezé vel mutatta: nagyon á tjá rható hatá r lesz az. Ö rü ltü nk há t, s annak is, hogy a szklenó i tá borhely a szlová k-magyar viszonynak az adott körü lmé nyek között nem is vá rt javulá sa jeleké nt marad a mié nk. Ké sõ bb tudtuk meg, hogy dr. Tuka miniszterelnök é s hívei a ké t né p együ ttmûködé sé t, bará tsá gá t akartá k az etnográ fiai hatá rok alapjá n. A helyzet azonban má ské nt alakult . . . . _ _ 1939-tõ l a fõ apá t dönté sé nek megfelelve pá pai bencé s igazgató volt, de a komá romi fiúktó l nem tudott elszakadni. Mindketten é vek ó ta tisztá ban voltunk a há ború kimenetelé vel, ezzel kapcsolatosan egyszer elmesé lt nekem egy é rdekes epizó dot: _ Tudod, mikor Teleki Pál 1938-ban ná lunk já rt Komá romban, nagyon megtetszett neki az iskolá nk. Ezé rt úgy döntött, hogy a tervezett olasz gimná ziumot ná lunk hozza lé tre. Megindultak a tá rgyalá sok, Teleki sü rgette a dönté st. Vé gü l is nem vá llaltuk: szá molva a há ború vá rható kimenetelé vel s így Komá rom é s vele iskolá nk elveszté sé vel, felelõ tlensé g lett volna má ské nt dönteni. A fõ apá tra, a nagyszerû Kelemen Krizosztomra há rult a ké nyelmetlen feladat, errõ l tá jé koztatá st adni. Tapintatosan fogott hozzá , de Teleki hamarosan megá llította: "É rtelek,

30

└

┘

┌

┐

_ _ Krizsó " rá né zett, szemü vege mögü l szomorúan nyílt rá a szeme "megé rtelek". S az új gimná ziumot Pannonhalma kapta. A há ború vé ge elõ tt a Tihanyi-fé lszigeten, a komá romi cserké szek tá borá ban talá lkoztunk utoljá ra. Az a kutyaszorító , amelyet Teleki Pál má r akkor é rzé kelt, amelybôl egyre remé nytelenebbü l pró bá lt meg ki-törni, é s amellyel szemben vé gü l csak tragikus erkölcsi gesztusa ma-radt, negyvenné gy augusztusá ban má r bennü nket is fojtogatott kegyet-len logiká já val. Hitler gyõ zelmé t mindketten tragé diá nak tartottuk volna, õ mint bencé s pap, é n mint Eötvös-kollé gista, együ tt is, mint a felvidé ki magyar vox humana elkötelezettjei. S most a bizonyos veresé get követõ , mé g ismeretlen mé rté kû má sik tragé diá ra kellett felké szü lnü nk. A tá bortûz utá n, ké sõ é jszaka, elkísé rtem a sá trá ig. Ott megá llt. Lehajtott fejjel tûnõ dött pá r pillanatig. _ Azé rt egy remé nyü nk van mé g. Az Egyesü lt Közé p-Euró pa. Az Egyesü lt Euró pá ban. Ami addig lesz, túl kell é lnü nk. Aká rhogyan. Hangja megint hatá rozott volt. Tudtam: programot csiná lt magá nak a következõ é vtizedekre. ___ Rövidesen bevonultam katoná nak. Egy erõ sen megtizedelt hegyivadá sz zá szló aljhoz, pó tolni a vesztesé geket, közel szá z újonctá rsammal _ _ együ tt. Vé gigjá rtuk nagyré szt gyalog a Felvidé ket, majd a front egy ré szé t, vé gü l sok kaland, vá ndorlá s utá n: a hadifogolytá bor, ismé t újfajta lé t. Jó nyolcszá zan voltunk magyarok, ki tudja mennyi idõ re, öszszezá rva. Meg kellett szervezni az é letü nket: a munkacsapatokat, konyhá t, tisztá lkodá st. S rövidesen az esti "újsá golvasá st", ismeretterjesztõ elõ adá sokat, nyelvtanulá st, sajá t színhá zat. Elragadtak az emlé keim, s má r magamró l írok?! Nem, csak azt mondom el, mit kellett tudnia é s tennie, akit Bíró Lucián nevelt az é letre. ___ 1946. december. A komá romi híd dé li vé gé n vitatkozom a magyar hatá rõ rökkel: _ É rtse meg, hatá rzá r van. É s semmi papírja sincs. Mi hiá ba engedjü k tová bb, odaá tró l úgyis visszazavarjá k. Vé gü l csak megegyeztü nk: bízzuk ez utó bbit té nyleg az odaá tiakra. Meglehetõ sen sûrû köd volt. A híd közepé n lassítottam, figyelve, mi van a túlsó vé gé n. É ppen begördü lt ké t teherautó , s munká sok ugrá ltak le kirakodni, a csehszlová k hatá rõ rök meg beá lltak segíteni. Ezt tettem

31

└

┘

┌

┐

é n is: pokró cbó l ké szü lt nadrá gommal s ó cska zubbonyommal jó l illet-tem a rakodó munká sok közé . Gyorsan felkaptam egy lá dá t, s vittem utá nuk. Ezzel meg is elé geltem a dicsõ sé get, s besé tá ltam a vá rosba. Há rom napig a bencé s rendhá z vendé ge voltam a há zfõ nök, Bíró Lucián rendelé se szerint, akit 1944-ben ismé t Komá romba kü ldtek, há tha sikerü l megmentenie a magyar iskolá t. Legutó bbi talá lkozá sunk ó ta eltelt ké t é v törté neté t így foglalta össze: _ A má r há borús 1943/44-es tané v utá n 1944 õ szé n az iskola é pü leté t má r egé szé ben fegyveresek szá lltá k meg, s a tanítá st 1945. á prilis 7é n mé g mindig csak a rendhá zban kezdhettü k el, kevesebb, mint fele tanuló val. Azonnal nagy nyomá s nehezedett rá nk, s amikor elutasítottuk _ az á tté ré st szlová k tanítá si nyelvre (amire nyelvtudá sunkkal ezt tudtá k _ ké pesek lettü nk volna), az iskolá t a pozsonyi fõ ható sá g 1649-17761945. sz. rendeleté vel június 26-á n megszü ntetettnek nyilvá nította. _ Azó ta vá rjuk, mit hatá roznak ró lunk a prá gai-pozsonyi hatalmassá gok. Kitoloncolá s vagy csak á ttelepíté s? Itt bizonyá ra nem maradhatunk. Szomorúan té rtem vissza Budapestre. Az iskolá nk nem volt többé . Amit itt mé g el kell mondani: ma má r tudjuk, hogy a ré gi iskola é pü leté ben öt é vvel ké sõ bb ismé t magyar közé piskola kezdte meg mûködé sé t, s hogy ez a ré ginek jó hagyomá nyait folytatva szinté n Szlová kia egyik legjobb gimná ziuma. Ha Bíró Lucián '45-ben nem ragaszkodott _ volna a magyar tanítá si nyelvhez vá llalva a "ké nyszerû kitelepíté s" _ bü nteté st ilyen kedvezõ fordulatra aligha kerü lhetett volna sor. ___ Jöttek az ötvenes é vek, itt is, ott is. Csak má sfé l é vtizeddel ké sõ bb talá lkoztam vele ismé t, mint né gy csalló közi magyar falu plé bá nosá val, Balonyban. Ehhez a faluhoz tartozott mé g Medve, Nyá rad é s Szap. A tizenöt é v rövid törté neté t a paplak udvará n mesé lte el: _ Komá rombó l úgy vittek el bennü nket 1949-ben, mintha rabok lettü nk volna, akikre vigyá zni kell, hogy meg ne szökjenek. Igaz, nekü nk volt is egy sor bûnü nk: é rtelmisé giek voltunk mint taná rok é s hívõ k, sõ t papok, s ami mé g rosszabb: szerzetesek, no é s persze magyarok. Ú gy kezdõ dött, hogy interná ltak bennü nket, de a paphiá nyra hivatkozva a besztercebá nyai pü spök kiké rt bennü nket. Engem Znió vá raljá ra kü ldött plé bá nosnak. _ Ú gy hallottam, ez azé rt nem ment egé szen símán . . . _ Há t igen . . . a magyarellenes hangulat akkor mé g nem csitult el. S hogy híre já rt a faluban a jövetelemnek, kü ldöttsé g ment a pü spökhöz:

32

└

┘

┌

┐

vonja vissza a magyar pap kinevezé sé t. A pü spök eleinte szé p szó val gyõ zködte õ ket, de mikor vezetõ jü k odavá gta, hogy ha nem enged, bezá rjá k a templomot é s elkü ldik neki a kulcsot, elfogyott a tü relme: kiutasította õ ket. Odadobni a pü spöknek a templomkulcsot: nagyon nagy sé rté s. Szó val, így mentem Znió ra, a falu meg csak megbé ké lt velem. _ A híveimmel nagyon jó lett a kapcsolatom. Talá n ezé rt is utasított arra az egyhá zü gyi ható sá g já rá si titká ra, hogy segítsek megszervezni a termelõ szövetkezetet. A vá laszom rövid volt: ez nekem nem kötelessé gem, é s egyé bké nt is ezen a hegyes-dombos terü leten é rtelmetlen-sé g nagyü zemet csiná lni. Termé szetesen mennem kellett Znió ró l. A pü spök csak azt tudta elé rni, hogy legalá bb az egyhá zmegye "legrosz-szabb" plé bá niá já n engedjenek dolgozni. Így kerü ltem Malinová ra. _ S té nyleg olyan rossz hely volt Malinova? _ Dehogy volt, igaz, nagyon kevesen já rtak templomba. Földmunká sok (kubikosok) voltak, akik messze já rtak el dolgozni. Dicsekedtek: ez a falu é pítette fel mé g Budapestet is! De egyszer csak maguk ajá nlottá k föl: tatarozzá k é s ki is festik a templomot. Ami meg a plé bá niá t illeti: a kert vé gé ben tisztavizû patak folyt, tele pisztrá ngokkal, s mögötte egy lé pé sre gyönyörû fenyõ erdõ . Micsoda levegõ volt ott! Bü ntetni akartak, s csak jó t tettek velem: ha hosszú é letû leszek, ennek köszönhetem. Mosolyogtam. Mindenben a jó t keresni é s megtalá lni: ez is gyakorla_ tias pedagó giá já hoz tartozott. Balonyban meg az aká cosok voltak jó k _ mé hé szkedni , é s: "Mé giscsak ez az é n né pem!". A nagyszombati pü spök a magyar híveknek "ké rte vissza" a ké tnyelvû bencé s papokat. Termé szetesen, a szlová k plé bá niá kon vé gzett szolgá latá t sem tekintette zsá kutcá nak. Korá bban is a ké t né p megbé ké lé sé t tartotta szeme elõ tt. S nem törte meg, hogy a szerencsé tlenü l alakult szlová kmagyar viszony törté nelmi terhe az é lethivatá sá ra sújtott. E viszony megjavítá sá é rt kü zdött tová bbra is a maga sajá tos eszközeivel, ezek: az emberi kapcsolatok, az igazság kimondá sa, szemé lyes pé ldamutatá s. _ Szlová k hívei nagyon megszeretté k a "magyar papot". Ma is 30-40 é v _ utá n gyakran meglá togatjá k komá romi laká sá n. ___ Kedves vá rosá ba akkor költözött vissza, amikor hetvenké t é vesen "ké nyszernyugdíjaztá k", mert a dubcveki idõ kben hatá rozottan kiá llt a vallá sszabadsá g mellett. Azó ta lelkipá sztorké nt Komá romban mûködik, ahol amikor a magyar betût törvé ny tiltotta, 1947-ben, a szlová kiai magyarok ré szé re kinyomatta a "Miatyá nk" c. imakönyvet s "katolikus ka-

33

└

┘

┌

┐

lendá rium"-á t, egyetlen magyar kiadvá nyait a magyar jogfosztottsá g é veinek. A Rozá lia templomot é s a Szent Anna ká polná t vá llalta, s má r jó cská n nyolcvanas é veiben õ já rt ki Ö rsújfalura é s Aranyosra (mert "nem vagyunk olyan helyzetben, hogy elvá rhassuk a híveket a vá ros-ba"). Ezen kívü l egyhá zi irodalmi tevé kenysé get folytatott, illegá lisan tanított hittant é s né metet, s õ fogadja a ré gi iskola sok é vtizede vé gzett tanítvá nyait (ma má r egyetlen é lõ taná rukké nt) é rettsé gi talá lkozó ik alkalmá bó l . . . a ré gi é pü letben. Ez utó bbi tevé kenysé gé t kilencven é vé t betöltve is folytatja ("soron kívü l" is fogadja a volt tanítvá nyokat a vilá g minden ré szé bõ l), s megtartotta a kicsi Szent Anna templomot is, mely minden misé jé n tömve van híveivel. Nem csoda: alakja jelké ppé nõ tt a szlová kiai magyarok é s sok ré gi é s új szlová k híve szemé ben. Így az sem vé letlen. hogy a Bethlen Gábor Alapítvány kurató riuma az 1989. é vi egyik Márton Áron emlé ké remmel õ t kívá nta kitü ntetni. Hogy bizonyosan megé rkezzé k (1989 októ beré ben!) az errõ l szó ló hivatalos é rtesíté s, valamint a meghívó az ü nnepé lyes á tadá sra, vá llaltam a postá s szerepé t. Olvassa az é rtesíté st, lá tom, elolvassa ké tszer is. _ Te, ez a Bethlen Gábor Alapítvány engem ki akar tü ntetni? _ Bizony, errõl van szó . _ Dehá t engem nem szoktak kitü ntetni . . . _ Most kitü ntetnek. Bethlen Gábor, a magyar nemzet nevé ben. Rá m né z hitetlenkedve, szinte aggodalmasan: _ De hiszen é n nem csiná ltam semmit . . . _ Nono, csak ne beszé lj. Azok már mindent tudnak Ró lad, s majd Pesten a fejedre olvassák. Né zegeti a levelet, tûnõ dik. _ No hiszen, igen, csiná ltam valamit, de csak olyan apró dolgokat. _ Ú gy van, apró dolgokat. Szü nettelenü l s majdnem hetven é ven át. Hallgattunk. _ Há t ha engem ezé rt akarnak kitü ntetni, akkor az mé gis jó . Mert akkor odaá t tudjá k, hogy most nagyon sok apró munká ra van szü ksé g. Drobná práca: ahogyan az öreg Masaryk szokta volt mondani. Most má r ez kell, s nem az a sok-sok beszé d. Má r mindent elrendezett maga körü l. Mé g a koporsó já t é s a temeté sé t is. A komá romiak pedig azt mondogatjá k a remé nytelensé gben é s remé nyben: "Csak a Luciá n ne haljon meg!". "A Luciá n."

34

└

┘

┌

┐

S mire á tvette a Márton Áron emlé ké rmet, má r Vaclav Havel is á tvette a köztá rsasá gi elnöki tisztet. É n hittem-tudtam: megé ri é s megé li a tavaszt a mé g oly hosszú té l utá n is. S 1990 nyará n szklenó i kirá ndulá st terveztü nk az újjá alakult cserké szcsapat fiataljaival. Ott fogjá k meghajtani a csapatzá szló t szá zadunk egyik legnagyobb, legmodernebb magyar pedagó gus-egyé nisé ge elõ tt. ___ Utó szó Ez az írá s 1990 tavaszá n jelent meg a Magyarok c. havi folyó iratban*. Á prilis vé gé n vittem el neki. Nem lepõ dött meg, rendszeresen postá skodtam ná la õ t é rdeklõ sokfé le újsá gokkal. Csak annyit mond-tam: "Ezt most nem egyszerûen é n hozom, minden tanítvá nyod kü ldi." Rokonaitó l tudom, megtalá lta é s elolvasta azt, amit szó ban sohasem engedett elmondani. Amikor megírtam, nem tudtam, hogy ezzel búcsúzunk el tõ le, mé g é leté ben. 1990 má jus 22-é n temettü k. Cornides István

* Itt most az eredeti szöveg né mileg rövidített vá ltozatá t közöljü k. – A szerk.

35

└

┘

┌

┐

Rekviem egy fõ apá té rt Legányi Norbert emlé ké re 1937 má jusá ban 32 nyolcadikos "vé n diá k" ballagott az esztergomi Szent Benedek-rendi Szent Istvá n Gimná ziumban. Az utolsó ó rá n Legányi Norbert osztá lyfõ nök úr atyai szeretettel indította el fiait az é letbe. Nehé z törté nelmi idõ k következtek. Norbert atya minden talá lkozó nkon ré szt vett. Mindenkit szá mon tartott, mindnyá junk sorsa é rdekelte. Nagyon ké szü lt az ötvené ves talá lkozó ra is. Talá lkozá sunk elmaradt: az Ú risten má ské nt döntött. Mé gpedig úgy, hogy a talá lkozó t õ má r megboldogult osztá lytá rsaink köré ben tartsa meg . . . Hûsé ges tanítvá nyai, kegyelettel emlé kezü nk szeretett osztá lyfõ nökü nkre. A kivá ló taná rra, a cserké szparancsnokra, a Má ria-kongregá ció pré zesé re. Ké sõ bb õ volt az utolsó kõ szegi bencé s gimná ziumi igazgató é s há zfõ nök. Az Á VH egy é jszaka teherautó kon elszá llította a szerzeteseket, õ is közöttü k volt. Miutá n a bencé s rendet vé gü l is meghagytá k, Norbert atya kü lönbözõ beosztá sokban mûködött Pannonhalmá n. _ A Pannonhalmi Szent Benedek Rend tagjai 1958-ban "é letmó dja _ é rdemé re" Legányi Norbertet fõ apá ttá vá lasztottá k. Nagyon kemé ny, gerinces, igaz ember volt, aki az ideoló giai ellenfé llel megalkudni nem ó hajtott. Bá tor kiá llá sa az Á llami Egyhá zü gyi Hivatalnak nem tetszett. A II. Vatiká ni Zsinat elsõ ü lé sszaká n vehetett csak ré szt, többé nem mehetett kü lföldre. Amikor az Á EH-ban elmarasztaltá k, kijelentette nekik: "Maguk lehallgatjá k a telefonomat. Vegyé k tudomá sul, hogy kikapcsoltattam a telefont a fõ apá ti irodá bó l." Elké pzelhetõ , mennyire megharagudtak rá . Egyszer a piaristá kná l megjelent valaki az Á EH-tó l é s kijelentette, hogy az egé sz bencé s rend é lete forog kocká n: a rendet a felszá molá s fenyegeti, amennyiben Legá nyi Norbert marad a fõ apá t. Így fenyege_ tõ ztek, közvetítõ útjá n. 1968-ban lemondott fõ apá ti tiszté rõ l. Nem akarta, hogy miatta a rend nehé z helyzetbe kerü ljön. Szeretett monostorá bó l a fehé rvá ri papi otthonba költözött. Csak a fõ apá t – utó dja – é s rajta kívü l 3-4 rendtá rsa merte rendszeresen lá togatni. Hé t é vi szá mkivetettsé g utá n kerü lhetett csak vissza Pannonhalmá ra. Míg fogyatkozó ereje engedte, pé ldá s hûsé ggel volt jelen a szerzetesközössé g napi istendicsé reté n é s szentmisé jé n.

36

└

┘

┌

┐

1987. má jus 13-á n, mialatt rendi testvé rei a vesperá st é nekelté k, elhunyt. Megé rkezett oda, ahová egé sz é leté n á t ké szü lt. A hírközlõ eszközök nem emlé keztek meg halá lá ró l, az Ú j Ember is csak temeté se _ _ utá n közölte kivonatosan a bencé s rend gyá szjelenté sé t. Legá nyi Norbert fõ apá t azok közé tartozott, akik a diktatúra é vei alatt is csorbítatlanul megõ rizté k elveiket. Nem mindennapi ember volt. É leté vel mutatta meg, hogyan lehet a XX. szá zad törté nelmé nek a sodrá sá ban is é rtelmes, tartalmas é letet é lni ebben az orszá gban. Ú gy halt meg, ahogyan é lt, é s úgy é lt, ahogyan gondolkodott. Simándi Simoncsics János

Királyfalvi Kraft Károly freskó ja Az eredeti ké p az Esztergomi Bencé s Gimná zium lé pcsõ há zá t díszítette. A feltá rá sá t é s helyreá llítá sá t elõ segítõ "Freskó alapítvány"-t a Bencé s Hírlevé l 1992/1-2. szá ma ismertette (6. lap).

37

└

┘

┌

┐

Emlé kezé s Szivó s Doná tra * Sokszor é vtizedekre visszanyúlva emlé kezü nk olyan emberekre, akik valaha a szeretet, a jó sá g, a becsü letessé g _ sorolhatná m tová bb _ pé ldamutató ötvözetei voltak. Ezeknek az ötvözeteknek olyan, é vtizedekre kiható sugá rzá suk van, amely a mai, sokszor kaotikus vilá gunkban hozzá segíthet az igazi emberi é rté kek felismeré sé hez. Ezúttal olyan valakire emlé kezü nk, aki többü nknek nyolc é ven keresztü l, 1929-tõ l 1937-ig osztá lyfõ nökü nk volt: dr. Szivó s Donátra. Közhelynek szá mít: az embert a föld többi é lõ lé nyé tõ l az kü lönböz-teti meg, hogy tud nevetni é s sírni. Mi má s lehetne nyolc é vet felölelõ emlé kezé sü nk ké t pillé re, mint az õ osztá lyunkbeli elsõ neveté se é s utolsó kö nnyei. 1929. szeptember 4-é t írjuk. Az elsõ nap, amit a "boldog emlé kû" pesti bencé s gimná zium falai között töltöttü nk. A zsibongá stó l hangos osztá lyterembe belé pett egy robusztus testalkatú, pirospozsgá s arcú, barna hajú _ ma má r így mondhatom _ fiatalember. Az elsõ ké rdé se, amit feltett nekü nk, így hangzott: "Ki tudja közü letek megmondani, en-gem hogy hívnak?" Egyetlen bá tor jelentkezõ akadt, aki bü szké n beleharsogta az osztá ly csendjé be: "Szivó s Danát" (a-val). Ekkor osztá lyfõ nökü nk jó t nevetett, mondvá n: "Fiacská m, jó l felelté l, de a nevem helyesen: Szivó s Donát." Így hangzott el elõ ször közöttü nk ez a né v. Melyikü nk sejtette akkor, hogy a né v s a mögötte lé võ ember é letü nk vé gé ig elkísé r minket? A harmincas é vek elejé n a dohá nygyá r udvará n _ ma lakó é pü letek á llanak rajta _ a gimná zium korcsolya-, ill. teniszpá lyá t lé tesített. Egyik osztá lytá rsammal, aki, sajnos, má r nincs közöttü nk, nagyon sokat teniszeztü nk a Szivó s Doná t_Nagy Amadé (egykori kedves földrajz- é s termé szetrajztaná runk) pá rossal. Nagy csatá kat vívtunk egymá ssal, de a kü zdõ té ren nem taná rok é s tanítvá nyok ü tötté k a labdá t, hanem a já té kot kedvelõ emberek. Sok formá ban é s vá ltozatban beszé lü nk a "homo ludens"-rõ l: nem igazá n ember az, aki nem szeret já tszani. Nagyon örü lök, hogy osztá lyfõ nökü nket volt alkalmam olyan embernek lá tni, aki é lvezni tudta a já té k örömé t. Mint vé gzõ nyolcadikosok 1937. má jus 9-é n búcsúztunk el iskolá nktó l. A virá ggal díszített egyszerû katedrá n ké t szá l gyertya é gett. Osztá lyfõ nökü nk egy mondatá ra 55 é v tá vlatá bó l mé g ma is pontosan emlé * Elhangzott Budapesti Szervezetü nk dr. Szivó s Donát-emlé kestjé n, 1992. november 23á n.

38

└

┘

┌

┐

kezem. "Olyan vagyok, mint a kifosztott szõ lõ tõ ke, minden szeretetemet nektek adtam" _ mondta, é s a katedrá n egy olyan ember ü lt kö nnytõl csillogó szemmel, aki feledve a szidá sok é s korholá sok emlé ké t semmi má st nem akar má r, csak szeretni é s szeretve lenni. Eszembe jut egy Zilahy Lajos-novella. A címe: "Mikor halt meg Ková cs Já nos?" Ez a bizonyos Ková cs Já nos befutvá n a maga kis szü rke é letpá lyá já t, meghalt. É vek múltá val nincs má r senki, aki a sírjá t gondozná , a sírhalma besü pped, a földdel vá lik egyenlõ vé . Az idõ viszontagsá gai lemossá k a kidõ lt fejfá ró l a nevet, a közsé ghá za a matrikulá val együ tt porrá é g. Nem marad semmi, ami arra utalna, hogy valaha is é lt egy Ková cs Já nos nevû ember. Valahol egy kó rhá zi á gyon haldoklik az öreg, munká tó l megfá radt mosó nõ . A haldokló elõ tt mé g egyszer filmszerûen pereg le az é lete. Eszé be jut egy fiatal legé ny, akit Ková cs Já nosnak hívtak, aki sok é vtizeddel ezelõ tt elvette a leá nysá gá t. Mikor ehhez a gondolathoz é r, meghal. S az író kimondja: ekkor halt meg Ková cs Já nos, mivel meghalt az utolsó ember is, aki mé g emlé kezett rá . E gondolat jegyé ben, azt hiszem, é rthetõ a kívá nsá g: adja meg az É g mindnyá junk szá má ra a kegyelmet, hogy Szivó s Doná t miné l tová bb é lhessen közöttü nk! Tó th Ferenc

39

└

┘

┌

┐

Mikolcsó László (Budapest, 1940.) grafikája

40

└

┘

┌

┐

Szivó s Doná t

Messiá svá ró k – Advent 4. vasá rnapjá ra – A Jordá n-parton pré diká l Krisztus korbá csszavú pró fé tá ja: a Keresztelõ . Furcsa hallgató sá ga van. Elmúlt má r a betlehemi é jszaka, é s a Keresztelõ t hallgató tömeg mé gis Messiá st vá r. Az egyik vá rja a hatalom, az é rvé nyesü lé s Messiá sá t. A má sik az öröm, a boldogsá g, a vá gyteljesü lé s Messiá sá t. De ott van a hinni má r nem akaró , vagy talá n má r nem is tudó farizeus is, ki szinté n Messiá st vá r, de az õ Messiását: olyant, melyiket õ tervezett meg, é s aki az õvá gyainak megfelel. Mintha nem is 2000 é vvel ezelõ tt já tszó dott volna le ez a jelenet. Ma is a Messiá svá ró k korá t é ljü k. Vá rjuk a Messiá st, aki a nyomorgó k könynyeit letörli. Vá rjuk a kenyé rosztó Messiá st, ki az é hezõ nek kenyeret, a dolgozó nak nagyobb darab kenyeret á d. Vá rjuk az igazsá gos Messiá st, ki á thidalja az é hezõ k é s dõ zsölõ k, a Lá zá rok é s Lucullusok, az é let kifosztottjai é s az é let habzsoló i közt tá tongó szakadé kot. A mi szívü nkben is é g a vá gy: Messiá st, szabadító , igazsá g- é s kenyé rosztó , könnytörlõ Messiá st adjatok! 2000 é v múlt el a betlehemi é jszaka utá n. Mi azé rt mé gis Messiá sokat vá runk: a mi vá gyainknak megfelelõ Messiá st. Mert hegyek é s szakadé kok választanak el az é lõKrisztustó l! Egyik ilyen szakadé k a lé lekbe beleivó dott té vhit: Krisztus igen sokat követel . . . Ez az embertípus azt szeretné , hogy Krisztus bá r sohase nõ tt volna ki a betlehemi já szol bölcsõ jé bõ l. Azt a gü gyögõ , magá val is tehetetlen gyermek Jé zust mé g elbírná valahogyan . . . Sõ t, ha kell, mé g azt a gyó gyító , csodatevõ , irgalmasan megbocsá tó Krisztust is elviselné . . . De azt a 10 parancsolatot diktá ló , szá monké rõ , szankció kat osztó Krisztust nem tudja elfogadni. É s hogy magá t é s vá doló lelkiismereté t megnyugtassa, torzké pet rajzol magá nak Krisztusró l, mikor azt mondja, hogy Krisztus követelé seit nem lehet megvaló sítani a földön . . . Krisztusom! Torzké pet rajzoltam eddig Ró lad, mikor azt mondtam, hogy a Te követelé seid megvaló síthatatlanok . . . De az idé n a Te betlehemi já szolodná l tanulom meg, hogy mindent megtehetek annak erejé ben, aki engem megerõ sít. Torzké pet rajzoltam, de most má r tudom, hogy Te vagy az é n irgalmas Atyá m é s jó sá gos Istenem. Gõ göm elvakított, de most így könyörgök: Te vakokat gyó gyító Krisztus, add, hogy lá ssak, add, hogy Té ged is meglá ssalak!

41

└

┘

┌

┐

Mé cs Lá szló Ö rök ballagá s * A pannonhalmi gimnázium elsõballagó inak Elindultam szé p hazá mbó l, csó k-kulcsos Csodaorszá gbó l. Mosolyomat Meseorszá g pillangó i hímporoztá k. Ki rá m né zett, mosolyos lett, ki hozzá m é rt, hímporos lett. De ballagni ké nyszerü ltem: szûk lett Liliput körü ltem. Elindultam kis hazá mbó l, gyönyörû gyerekorszá gbó l. Megé rkeztem diá khonba, könny-harmat hullt hímporomba. Ahogy nõ tt az embersé gem, szü rkü lt lepke-színessé gem. Míg a tudomá nyt habzsoltam, elfogyott nagy mese-Holdam. Most indulok kis hazá mbó l, holdas, szé p diá korszá gbó l. Mesé t, á lmot leporlok majd, fé rfi-Napná l vá ndorlok majd. Ismerek tá jt, fá t, madarat, - a lé t mé gis titok marad. Titok-erdõ n bús mié rtek s hõ sök, szentek is kísé rnek.

* Kiadatlan. – Mé cs László ezt a ballagó nó tát ké ré sü nkre, né há ny osztá lytá rsunk jelenlé té ben, a ké szü lõ szöveget a halhatatlan né pdal dallamá ra folyvá st dúdolva, Pannonhalmá n írta. É rettsé gink befejeztekor, 1947. június 7-é n este ezt é nekelve ballagtunk elõ ször a bá stya alatti kis ü nnepsé gre, utá na a Baziliká ba – ahol a nyolc é vé rt há lá t adó Te Deumot akkori igazgató nk, Jámbor Mike intoná lta –, majd a diá kotthon ebé dlõ jé be, az é rettsé gi bankettre. Danczi Villebald osztá lyfõ nökü nk, mint egy kö zü lü nk, mindenben ré szt vett. – KTK.

42

└

┘

┌

┐

Hõ sök, szentek így ü zennek: "Állj be hõsnek, állj be szentnek, kis ország úgy lesz jelentõs, ha sok benne a nagy szent, hõs! A ré gi kis gö rö g né pet hõsö k tetté k világszé pnek, s Izrael szent pró fé tái által tudott naggyá válni. Mindenki a maga posztján hõssé válhat hõsö k kosztján! Hõsö k é tke: honfi virtus, szentek é tke: Jé zus Krisztus. Az a magyar, az a fé rfi, sorsa elõl ki nem té r ki: állj be te is hõsnek, szentnek!" Hõ sök, szentek így ü zennek. Földrengé stõ l földúlt honban vá ndorlok majd fé rfi-gondban. Ré gi bûnök rejtett gennye felfakadt, mint mocsá r szennye. É n is hõ s akarok lenni, hõ sök dalá t é nekelni: hitet, Krisztust, é gi villanyt, míg mocsarak gõ ze illan. Napom egyszer lemenõ ben, fogyni fog a fé ny mellõ lem. Hajh, mi é l, mind tová bb-ballag, viszik vá gyak, sorshatalmak. Elindulok majd hazá mbó l, má rtíros Magyarorszá gbó l. Ballagdá lok este, reggel, patakokkal, csermelyekkel, kis vizekkel, nagy vizekkel, kis né pekkel, nagy né pekkel, ballagok az ó ceá nba, az örökké való sá gba.

43

└

┘

┌

┐

Jó b bá csi * Királyfi a tanítványok kö zö tt címmel írt "dokumentumriport"-könyvet dr. Bánhegyi Jó b OSB fõ iskolai taná rró l, irodalomtörté né szrõ l unokaöccse, Szapudi András. A könyvhöz maga az egykori kirá lyfi, dr. Habsburg Ottó írt ajá nló sorokat; a kötet címlapjá t taná r é s tanítvá ny, Bá nhegyi Jó b é s Habsburg Ottó fé nyké pe díszíti. Ké tsé gtelen: Bá nhegyi Jó b é leté ben kiemelkedõ jelentõ sé gû volt az a ké tszer ké t hó nap, amikor 1925-ben fõ apá tja dönté sé nek engedelmeskedve, majd 1930-ban Zita kirá lyné meghívá sá ra a spanyolorszá gi Lequeitió ban nevelõ sködött. Az is té ny, hogy a kirá lyi csalá dró l kialakult igen kedvezõ vé lemé nyé t soha, mé g az ötvenes é vekben sem rejtette vé ka alá . Mindezt gazdagon megõ rizte É letem é s sorsom címû öné letírá sa, melybõ l könyvé ben Szapudi Andrá s okkal é s bõ sé gesen idé z. Bá nhegyi Jó b szá má ra való ban rendkívü li é lmé ny lehetett az utolsó magyar kirá ly fiá t arra a hazafisá gra é s arra a magyar irodalomra tanítani, amelyik – enyhé n szó lva is – Habsburg-ellenes. S bizony, ma is é rdekes fölidé znü nk a kis tró nörököst Bá nhegyi Jó b öné letírá sa alapjá n, ahogy a Talpra magyart szavalja, a Szó zatot é s a Himnuszt vé gig könyv né lkü l tudja, kedvence Petõ fi, s taná ra ré vé n má r Adyró l is alapos ismeretei vannak. Bá nhegyi Jó b azonban, a ké sõ bb mindenki á ltal Jó b bácsinak szó lított nagy taná r é s tudó s mé rhetetlenü l tö bb volt anná l, semhogy az említett epizó dot az é letmû ará nyaibó l való kinagyítá sa ré vé n Habsburg Ottó á ltal is elismeré ssel említett kiemelkedõ egyé nisé ge elé emeljü k. Tudnunk kell ugyanis, hogy Jó b bá csinak a spanyolorszá gi meghívá s – a kirá lyi nevelõ sködé shez ké pest nem kisebb é lmé nyké nt – Pá rizs, Ró ma, Brü sszel, Köln múzeumait é s eleven mûvé szettörté neti csodá it jelentette; hogy irodalomtörté neté rõ l Horvá th Já nos, Alszeghy Zsolt, Gá los Rezsõ szó ltak elismerõ en; hogy nagyhatá sú hitszó nok, kivé teles taná ri tehetsé g; hogy kapcsolatot tart kora nagy mûvé szeivel, tudó saival . . . Jó b bá csi szellemisé ge csak a legszigorúbb mé rté kkel mé rhetõ . Harminc é vvel ezelõ tt né gy é ven keresztü l voltam a tanítvá nya; hatvanhat é ves volt, amikor bennü nket 1963-ban é rettsé giztetett, de nem é letkorá ra, hanem hihetetlen szellemi frissessé gé re, mé ltó sá gos egyé nisé gé nek sugá rzá sá ra, irodalmi, mûvé szettörté neti ó rá inak é s szakköreinek hangulatos é s mé gis roppant intenzív lé gköré re emlé kszem. Negyedszá zados fõ iskolai taná rsá ggal a há ta mögött, komoly szakmai elismeré sek * Az Alföld c. folyó irat 1991/12. szá má ban megjelent írá s rövidített vá ltozata. – A szerk.

44

└

┘

┌

┐

birtoká ban ekkor má r má sodik é vtizede csak gimná ziumban tanított. Gimnazista diá koknak adott elõ irodalmat é s mûvé szettörté netet, fõ iskolá kon, egyetemeken is kiemelkedõ nek minõ síthetõ színvonalon. Felejthetetlen az, hogy a mûvé szet bonyolult dolgairó l milyen töké letes vilá gossá ggal, milyen é rzé kelhetõ tá rgyszerûsé ggel beszé lt. Ó rá i elõ adá sok voltak, elemzé seivel úgy vilá gította á t a mûveket, úgy ragadta meg az író jellegzetes lá tá smó djá t, hogy bennü nk az olvasmá nyé lmé ny a lé té rtelmezé s tá vlatait kapta. Gazdag egyé nisé ge a legkü lönfé lé bb korokban, a legkü lönfé lé bb szemlé letû, é rzé svilá gú mûvekben talá lt empá tiaterepet. Nincs itt terem arra, hogy felidé zzem Balassi-, Berzsenyi-, Madá ch- é s Ady-ó rá it, a Jó nás kö nyve elemzé sé t . . . Jó b bá csi abban a sivá r, lenyomott idõ ben a gesztusaival is bá tran tanított. "Ki következik a tankönyvben?" – ké rdezte egyszer. "Illé s Bé la" – volt a vá lasz. "Akkor ma Illyé s Gyulá ró l beszé lek, s aki õ ket össze-keveri, annak fejé t veszem" – mondta, s a Puszták né pé t lopta be a szí-vü nkbe. Elõ adá saiban mindig törekedett a szabatos fogalmi kifejezé sre is, az é leté rdekû, é lmé nyé rdekû elmé let híve volt. Tömör, frappá ns meghatá rozá sai – má sokon is tapasztaltam – tová bbé lnek, é vtizedek múlva is felismerhetõ k egykori tanítvá nyainak szövegeiben. Tõ le tanultuk, hogy "A mûvé szet a való sá g elemeibõ l a való sá g fölé emelt kü lön vilá g", "A szé p: vilá gossá ggal pá rosult töké letessé g", "A vilá gné zet: á llá sfoglalá s a lé trenddel é s az é rté kek rendjé vel szemben" stb. Nem az szá mít, hogy ezek eredetiek-e, hanem az, hogy akkor szemlé letileg Jó b bá csi a tá gassá got hozta a mi vilá gunkba. A nagyívû elõ adá sok mellett Jó b bá csi nagyon fontosnak tartotta, hogy a diá kokban a nemzeti kultúrá bó l s a vilá girodalombó l bá rmikor mozgó sítható idé zetkincs is legyen. Minden hé tfõ i ó rá ra memoritert is adott há zifeladatul, s azt az elõ adá sa elõ tt szúró pró baszerûen kiké rdezte. Egy klasszikus vers megtanulá sá val é s szabatos elõ adá sá val bá rmikor lehetett tõ le egy jelest kapni (má ig azokbó l az idé zetekbó l é lek magam is, amit akkor tanultam). Tudta, hogy ké nyszeríteni kell az embert a jó ra is. De ugyanekkor felnõ ttké nt vette emberszá mba a kisdiá kot: ó ra elõ tt bá rki jelenthette, hogy nem tudott ké szü lni, Jó b bá csi soha nem ké rdezte meg, hogy mié rt. É ppen ezé rt becsü letbeli dolgá nak é rezte, hogy a következõ ó rá ra pó tolja a mulasztá sá t. Jó b bá csi egyé nisé ge nagy ösztönzé s, nagy kihívá s volt a környezete é s tanítvá nyai szá má ra. Való ban mindig "napraké sz" volt. A legfrissebb Nagyvilág-szá m alapjá n elemezte nekü nk Szolzsenyicin kisregé nyé t, az Iván Gyenyiszovics egy napját, Dü rrenmatt Fizikusok címû drá má já t . . . Az önké pzõ körben szigorú szeretettel bírá lta írá spró bá lko-

45

└

┘

┌

┐

zá sainkat. Szapudi Andrá s is é rzé kletesen mutatja be a szeretettel bírá ló irodalmá rt egy szemé lyes epizó ddal. Mûvé szettörté neti ó rá ira a reá l osztá lyokbó l is beké redzkedtü nk: kitûnõ diasorozataival illusztrá lt elõ adá sait, elemzé seit szemé lyes é lmé nyeivel is elevenebbé tette. A gimná zium folyosó já n sûrûn é s rendszeresen cseré lt á llandó kiá llítá st tartott reprodukció kbó l, hogy a diá kok szeme elõ tt legyenek az egyetemes mûvé szet legszebb é rté kei. Jó b bá csinak mindenre volt ideje. Idõ beosztá sa ma is rejté ly szá momra. Sietni sohasem lá ttam, de naponta talá lkoztunk vele, midõ n vendé gé t a kapuig kísé rte, é s naponta lá ttuk dé lutá ni sé tá ra indulni . . . A hozzá visszaté rõ diá kjait nagy szeretettel, é rdeklõ dé ssel fogadta. Szé pen ír errõ l Szapudi Andrá s, rokonké nt tapasztalva Jó b bá csi vendé gszereteté t. De magam is megtapasztaltam ezt, é n is ittam "karcsú, ó ezü st kupicá i"-bó l. Hatalmas bõ rfotelé ben ü lve, a szivarfü stöt mé ltó sá ggal eregetve ké rdezgetett é s mesé lt. É rdekelte, mirõ l ad elõ Barta Já nos, Bá n Imre . . . 1967-ben, negyedé ves egyetemista koromban má r nyugalomba vonultan Pannonhalmá n é lt. Az egyetemrõ l kirá ndultunk ké t autó busszal a Duná ntúlra. Pannonhalmá n é n a jó l ismert könyvtá r é s kolostor megtekinté se helyett Jó b bá csihoz kopogtattam be. Vá ratlanul é rkeztem, mé gis nagy örömmel fogadott. Nem engedett el, amíg le nem telt a Pannonhalma megné zé sé re szá nt idõ , akkor pedig ragaszkodott ahhoz, hogy lekísé rjen a buszokhoz. Jó b bá csi a búcsúzá skor a nyolcvan egyetemista elõ tt jobbró l-balró l megölelt, mikor elindultunk, hosszan integetett, pedig csak egy voltam a sok-sok tanítvá nya közü l. (Az má r az é n magá ntörté nelmem, hogy ezé rt a "közbotrá nkoztatá sé rt", "kleriká lis kapcsolaté rt" rögtön el akartak tá volítani a debreceni egyetemrõ l.) Abbahagyom ezt az írá st, mert olyan tömegben szá llnak meg az emlé kek, hogy magam is é rzem, túlsá gosan szemé lyes mindaz, amit nagy taná romró l – Szapudi Andrá s dokumentumriport-könyve ü rü gyé n – most elmondani tudok. Gö rö mbei András

46

└

┘

┌

┐

Gereben Ferenc Kiben könyörög a nyugodt alvá sé rt Ú risten, ki adtad, legyen é j é s nappal, ki az é jnek titká t födözted lakattal, s vá rosokat zöndítsz piros virradattal, add, hogy a napodat erõ s kedvvel töltsem, de esté re kelvé n elnyugodjam bölcsen: é jed é s nappalod egymá sba ne öltsem. Ha estidõ n Hozzá d megté r minden á llat, s angyalod lesimít gondtó l minden vá llat, s hûs ujja a szemre langyos á lmot szá llat, ké rlek, ó Ú risten, engem se feledj el, vigyá ztassá l fé nylõ angyali sereggel, ne legyek hemzsegõ szörnyeknek eledel. Á lmom aló l, adjad, tûnjenek a fé lszek: ne há ló legyen, min beü tnek a vé szek, hanem jó oltalmas, körü lvevõ fé szek. Add meg, ó Ú risten, minden e vilá gnak (habá r teremtmé nyid most bá lvá nyt imá dnak), hogy nyugodt á lomban jobbuljon az ember, s ha lá ngzó özönnel szé tömlik a reggel: zenghessü k nagysá god szavá val Hilárnak! * (1964)

* Megjegyzé s Szent Hiláriusz Poitiers pü spöke (315 k. - 367. ?) himnuszá t (Hajnali é neke Krisztus é leté rôl) Babits Mihály fordította magyarra. – A szerk.

47

└

┘

┌

┐

Jeles diá ktá rsak

Vé rtanú diá ktá rsaink * In memoriam Jezerszky Ottó é s Vaszary Gábor Ezzel a rövid megemlé kezé ssel tartozunk azon diá ktá rsaink emlé ké nek, akiknek a sorsa jó l pé ldá zza az elmúlt idõ k törté nelmé t, é s akiknek emberi magatartá sá ban a bencé s nevelé s é s szellemisé g mindhalá lig tartó nyomot hagyott. Több mint negyven é v tá volá bó l merü l fel alakjuk. Az idõ kifakította fé nyké pü ket az 1950-es é rettsé gi tabló n. Ná lam maradt szakadozott né vjegyü k, s elõ ttem fekszik a "disszidá lá shoz"** haszná lt kirojtosodott té rké p is. Emlé kezetem talá n é lé nkebb e tá rgyakná l . . . Nem hiá ba voltunk hosszú é vekig egy kis bará ti csoport tagjai, jellegzetes mozdulataikat lá tni vé lem ma is, szavajá rá sukra má sokná l ismerek rá . Megkísé rlem: há tha felé led bennem a bará ti beszé lgeté sek, evezõ túrá k, iskolai jelenetek emlé ke, a "bokorugrá s" lidé rces é lmé nye, s vé gü l azok a "kinti" törté né sek is, amelyek sorsukat tragikusra fordítottá k. É ppen e bará ti közelsé g miatt á tallom közhelyekbe fagyasztani az emlé kezetü ket, hiszen annak idejé n irtó ztunk mindenfajta nagyké pûsé gtõ l. Mé g keresztnevü k leírá sa is zavar: egymá s között kerü ltü k a formasá gokat, s soká ig egyszerûen "apafej"-nek szó lítottuk egymá st. Ezé rt inká bb emberi voná saikat igyekszem felidé zni, s egy kicsit azt a lé gkört is, amelyben akkortá jt valamennyien mozogtunk. Kívûlrõ l né zve kevé s hasonló sá got mutattak. Ottó – csalá dja nehé z sorsá n nap mint nap tapasztalva, hogy nem já té k az é let – komoly fiú volt. Tisztes szegé nysé gé t joviá lis humorral viselte, aká rcsak é vekig koptatott egyetlen, söté tké k öltönyé t. A vá llas, zömök fiúban ó riá si ener* Az 1945 utá ni é vekben a bencé s diá ktá rsak tucatjai szenvedtek súlyos sé relmeket a diktatúrá tó l. Az esetek szá mbavé tele folyamatban van, ismerteté sü kre visszaté rü nk. – A szerk. **Emlé keztetnü nk kell az olvasó t, hogy az eredetileg é s a nyugati nyelvekben ma is "hazaá rulá s"-t jelentõ "disszidá l" szó t az akkori hatalom haszná lta a hazá jukat elhagyó "emigrá nsok"-ra, így ez most nyelvü nkben elsõ sorban ez utó bbit jelenti. – A szerk.

48

└

┘

┌

┐

gia é s akaraterõ dolgozott. A tanulá s mellett fizikai munká t vé gzett, kü lönó rá kat adott, majd há zitanító skodott. Tanulmá nyait eszmé nyi odaadá ssal folytatta, nem a jó jegyek é rdekelté k, hanem az ismeret maga. Kivé teles tehetsé ge mind a reá l, mind a humá n tá rgyakban az eminensek közé emelte. Mindezek ellené re elfogulatlanul s nagy á rtatlansá ggal né zett ké k szemé vel a vilá gba, ha úgy é rezte, túlzá sba vittü nk valamit; ha mé ltá nytalansá g törté nt valakivel, az osztá ly lelkiismereté t ké pviselve sikeresen vé delmé re kelt diá knak, taná rnak egyará nt. Ottó jó zan tá rgyilagossá ga mellett Gábor mûvé szi temperamentumá val hívta fel magá ra a figyelmet, barna szemé ben ezer manó é s kobold já rta tá ncá t, s ha valahol feltûnt kacsafark haja, pirospozsgá s arca, felvillanyozó dott a lé gkör. Benne is dolgozott a csalá di talentum: biztos ké zzel rajzolt portré kat, karikatúrá kat, né há ny mozdulattal jellemeket alakított, s egy-ké t mondattal politikusokat figurá zott ki: "Söpörjá nek az imperiá listá á k a sajá á t portá á juk elõ õ tt!" (!) Karcsú, izmos alakja, rugalmas já rá sa sportemberrõ l á rulkodott: Gá bor vitorlá zott, az úszó vá logatott tagja volt, torná ban pedig kedvelte az akrobatikus mutatvá nyokat. A tanulá st könnyedé n, mintegy mellé kü gyké nt kezelte, á ltalá ban azt tanulta meg, ami é rdekelte. A benne incselkedõ ördögfió ka gyakran kü lönvé lemé nyre ingerelte: szeretett vitatkozni taná raival is. Vitá it azonban nem ké shegyig menõ en folytatta: hajlamos volt belá tni sajá t á llá spontjá nak viszonylagossá gá t. Kivé ve a becsü letbe vá gó ü gyeket, mert az alakoskodó kat, a gyá vá kat megvetette. Ebben a ké t egymá stó l lá tszó lag teljesen elü tõ fiatalemberben lelkü k mé lyé n azonos törekvé s munká lt: az önmagukhoz való hûsé g. Hajtotta õ ket az intellektuá lis kivá ncsisá g csakúgy, mint a kivá ló sá g igé nye. Á m mivel é rzelmi lé nyek voltak, s a bará ti jó viszonyt mindenné l többre tartottá k, nem vá ltak fölé nyessé , rá tartivá . Ké pessé geikbõ l nyújtani, adni szerettek, önzetlenü l "emelve a közhangulatot". Volt mibõ l, mert szellemi tartalé kuk messze felü lmúlta az iskolai követelmé nyeket. Ottó a lé lektanhoz vonzó dott: Jungtó l a "principium individuationis"-ig eljutó egyé ni fejlõ dé s elvé t tanulta meg, a Szondi-fé le teszt pedig az ösztönök mé lyvilá gá ba vezette el. A "Sorselemzé s"-t olvasva vívó dott Szondi ama té telé vel, hogy az egyé ni sorsot ösztönös vá lasztá saink hatá rozzá k meg. Gá bor kedvenc könyvei: Camus "Közöny"-e, Maugham "Borotvaé len"-je, Gide "Theseus"-a az önmaga megvaló sítá sá val kísé rletezõ , a kü lvilá ggal való kü zdelemben a maga egyé nisé gé hez gyõ zelemben-veresé gben egyará nt vé gletekig ragaszkodó ember sorsá t mutatjá k be. Így alakultak ki elveik, amelyek hitele nem maradt meg az elmé letné l, hanem programot is adott: pró bá ra tenni jellemü ket a kü lvilá ggal való gyü rkõ zé sben,

49

└

┘

┌

┐

tettekkel alakítani ki önmaguk leghitelesebb arcá t. Ottó , bá r víziszonya volt, fejest ugrott a Duná ba Nagymarosná l, ahol a legszé lesebb volt az á r; Gá bor megbirkó zott egy ná la fé lelmetesen erõ sebb ellenfé llel. Ottó az é rettsé gin (1950-ben) Ady istenes verseit mé ltatta taná rai s az elnök megrökönyödé sé re; Gá bor krúdys szinten gyakorolta az udvarlá s mûvé szeté t. Fontos volt persze mindezt könnyedé n, stílusosan tenni, fanyar tré fá val kité rni a csodá lat elõ l: az elismeré st csak csipkelõ dve, rosszmá júan volt szabad kifejezni. Szebb korban mindez a tá rsadalom bizalmá t vívta volna ki. Az akkori körü lmé nyek azonban egyre kevé sbé kedveztek törekvé seiknek. Egyre egyenlõ tlenebbé vá lt a kü zdelem az egyé n, s az egyé ni kezdemé nyezé s elfojtá sá ra törekedõ politika között. A "fordulat é ve" utá n keletkezett nyomá stó l egyre kevesebb vé delmet nyújtott az otthon s az iskola. Hagyomá nyos é letformá nk polgá ri csökevé nnyé degradá ltatott, a sarkaibó l kiforgatott vilá g nyomasztó barakká vá lt szá munkra. Aki akkor cselekedni akart s nem hagyta magá t sodortatni az á rral, az ellená llá s valamilyen formá já t vá lasztotta; az orszá gon belü l, ha lehetett, de ha nem volt má s kiút: nyugatra tá vozva. Ez utó bbit tettü k mi is: 1951 má jusá ban Ottó val, Gá borral é s Stark Lajos osztá lytá rsunkkal né gyesben Mü nchennek vettü k utunkat. Ingyenes túrá nk sorá n megismerkedtü nk Veszpré m é s Vas megye termé szeti szé psé geivel. Mûszaki ismereteinket gyarapította a vasfü ggöny helyszíni tanulmá nyozá sa, ré seinek felkutatá sa é s az azon való á tfurakodá s. A burgenlandi tanyá kra beté rve nyelvismeretü nket frissíthettü k fel. Unalmas helyzetü nket a bridzselé s izgalmá val tettü k vá ltozatossá . Kísé rteties marhá skodá sunkkal a "szabad vilá gba" é rve sem hagytunk fel, kü lönösen a né met nyelvû feliratok kiforgatá sa adott alkalmat a vihá ncolá sra. Jó kedvü nk nem tartott soká ig. Mü nchenben é rt minket a kitelepíté sek híre. Tiltakozott akkor az egé sz mûvelt vilá g, de ez sová ny vigasz volt. Gá bor é s Ottó akkor – termé szetü khöz híven – elhatá roztá k: segítsé gé re sietnek a szorongatott otthoniaknak. Szá ndé kuk megvaló sítá sá hoz kapó ra jött egy ajá nlat, hogy hírszerzõ i megbízatá ssal ismé t hazaté rjenek. Dönté sü k anná l elké pesztõ bb volt, mivel má r elõ ké szü leteket tettek kinti egyetemi tanulmá nyaik megkezdé sé re. Lebeszé lni azonban nem hagytá k magukat: a kocká zat szerintü k a friss menekü ltek eseté n a legkisebb, õ k mé g jó l ismerik az otthoni helyzetet. Kü lönben is csak egy gyors oda-vissza útró l van szó , s ha egyszer megtetté k a kötelessé gü ket, nyugodt lé lekkel kezdhetnek el tanulni, sõ t ösztöndíjat is kapnak. É rvelé sü k má sodké zbõ l való nak tûnt, hiszen megbízó ik nyilvá n ugyanezt mondtá k nekik. Nem is ez lehetett a való di meggondolá suk, hiszen

50

└

┘

┌

┐

tudhattá k, milyen veszé lybõ l lá baltak ki elsõ ízben. Fé ltetté k a hazá t, szeretteiket, esetleg ki is akartak hozni közü lü k valakit, vagy legalá bb bizonyítani, hogy megkezdõ dött az ellenerõ k felsorakozá sa a diktatúrá val szemben. Nyilvá nvaló volt, hogy legnagyobb erkölcsi tettü kre ké szü lnek, s a kocká zat emlegeté se csak megerõ síti õ ket ebben a tudatban. Mi viszont fé ltettü k õ ket, s rossz elõ é rzettel búcsúztunk el egymá stó l. "Isten veletek, cimborá k . . . ez út hazá nkba visszavisz . . . tová bb, tová bb . . . " A biedermeier diá knó ta aligha illett a komor helyzethez, meg is keseredett a szá nkban, könnyeztü nk mind a né gyen. Õ k ezutá n eltûntek az "Englischer Garten" bokrai közt . . . Mi Lajossal hó napokig nem kaptunk ró luk hírt, akkor is csak röviden annyit, hogy elfogtá k õ ket. Abban az idõ ben ismertem meg a fé lelmet, amit velü k együ tt sohasem é reztem. Hogy min mentek keresztü l kivé gzé sü k elõ tt, milyen bá natba borítottá k szü leiket, s há ny bará tjuk síny-lette meg börtönnel, kihallgatá ssal, egyetemrõ l való kicsapatá ssal a velü kvelü nk való kapcsolatot, csak ké sõ bb, a forradalom utá n tudtuk meg apró bb ré szleteiben. Akkor vá lt vilá gossá , hogy az íté let felolvasá -sakor né gy osztá lytá rsunk á llt a kommunista hó hé rok íté lõ szé ke elõ tt. Mind a né gyü k feje zsá kba kötve, így csak hangjukró l ismerté k fel egymá st. Az íté let Jezerszky Ottó t é s Vaszary Gábort köté l á ltali halálbü nteté ssel, Lengyel Ferencet é letfogytiglani, Horváth Zoltánt tíz é vi fegyházzal sújtotta. Az ü ggyel kapcsolatosan rendõ ri felü gyelet alá helyezetteknek a szá má t é s az egyetemrõ l kizá rt osztá lytá rsakat nem soroljuk . . . A ké t halá lraíté lt vé gó rá iró l csak annyit: nem ké rtek kegyelmet, é s a siralomhá z falá ra közösen vé sté k be a bencé s PAX-ot. Né meth Sándor – Siminszky Fedor

51

└

┘

┌

┐

Csendes Bé la Ré szletek a

DOKUMENTUM címû ciklusbó l Sztáray Zoltánnak * 74. é leté vé ben

I. Itt lakom. Itt fut a Dé li Vasút, mellette huzó dik most a kaszá rnya; elõ bb rabtanya volt Buda-Dé l. É ltek a tá borban ezerek a hodá lynyi szobá kban; rá lakatoltan bá r, kaphattak csomagot. Írhattak levelet, é s vá laszok is bejutottak; jöttek az otthoniak: könnyesek é s hiradó k, kik csak az utcá ró l lá thattá k szívszü kü lé ssel szé lröl a Ké ttornyot, s hírböl a vasbaveré st.

IV. Szá mosan írtak má r Tarcsá rol, az ottani má sfé l é vröl, az új szövetsé gekröl, amígnem az Á VÓ megrohamozva lezá rta lé gmentesre a Tá bort. Há rom é v Recsken, melyrõ l filmkró nika szó l má r. É s nekem mé g ké t é v Vá cott, csak azé rt netalá n mert azt hitté k: filozó fus lenné k; é s ez a fõ bûn. Majd földet túrtam Nyúlon é s hordtam a trá gyá t; közben azé rt, magyarul, logiká ra tanítva a lírá t. S szellemi-testi segé dmunká ba' kimúlva, reá m má r csak az ebek emlé keznek, szemetelve siromra.

* Sztáray Zoltán, író , szerkesztõ , közgazdá sz, a költõ egykori recski rabtá rsa; ma az USÁ ban é l.

52

└

┘

┌

┐

V. Több, mint harmincöt é ve talá lkoztunk: a vilá gba szé tmenekü lt seregü nk, s má ra má r mind hiresü lt. Van, ki professzor lett, nem is egy; bíró i talá rban é kesü l má sikotok; van aki bankhatalom. Má s: palotá kat emelt, bá r má snak ugyan, toronyokkal. Szolgá lva mulik el mind, ki közûlü nk volt. Zoltá n, Te irodalmat é s lapokat alapoztá l, megalakítva a Recski Szövetsé get. Né ked kellene feldolgoznod az ottani sorsunk, tá rgyilagosan, mert annyi a túllihegé s. Bá r amikor hívtak, nem jötté l tartani markod, mé ltá n tûzd fel ezé rt Tiszti Keresztedet! Most má r, rogyva inunk, csak emlé kezve hihetjü k: nagy nemzedé k lettü nk volna, ha megmaradunk. Higgyü k: mint tetü mellett a gyorsvonat, úgy robogunk el, hogyha egy új osztá st é lve kibírni tudunk. Akkor, ott Buda-Dé len, é n nyújtottam a ré test, most Te csiná lj lá ngost, pörköltet, öhöm-öt: Meghívlak nyuli pincé mbe: aranyosszinü borra. Vé n kenyeres tá rsam, lá tjuk-e egymá st mé g? (1992)

53

└

┘

┌

┐

Csendes Bé la Olvadá s (Solvitur acris hiems) Olvad a hó , fellá gyul a fagy, é s pirkad a föld má r. Vesd el a borsó dat, öregúr; ha kitúrja a vadkan, vesd el mé gegyszer, s hü velyé t majd hogyha lerá gja, vessé l akkor is újra; elü ltess zsenge dió fá t á rnyé kul unoká dnak. Rabszolgá i vagyunk mert, é s azok is maradunk mi a földü nknek, becsü letbõ l. Így lá ttuk, örökölve apá inktó l: ereinkben ettõ l mozdul a vé r; tetemü nk így té r meg a földbe. Dobd el a mankó d: tá masznak kapanyé l elegendõ . Kúszva a kordonsorban a sá mlira is lepihenhetsz közben, amint kaparod le a há ncsot a tõ ketövekrõ l. Csattogtatja az olló já t melletted a szomszé d. Metszi a mandulafá t, mig a fé rget a dró tkefe irtja. Asszonya gallyat vá g ki a sûrü hecsedlibokorbó l; té pi a tü ské t, hívja az á gat ró zsafabotnak. Tartó san melegítsen a nap nappal, mig az é jjel lassu esõ be' puhultan hozza a halkszavu bé ké t. Szomszé d, jöjj ide hozzá m, ü lj le a gyöpre. Ha eddig, é s nem is egyszer, összepöröltü nk volna: ez elmúlt. Né zzed, az orká n mindkettõ nk fedelé t lesodorta. Mindkettõ nknek a fá ja kidõ lt; vá gjunk dereká bó l tartó s oszlopokat: jöjj, tartsd a felõ ledi vé gé t! Mind akik itt é lü nk, csak így maradunk meg. – Ké rlek. (1993. március)

54

└

┘

┌

┐

Dr. Szá sz Gá bor 1933 _ 1979.

Budapesten szü letett 1933-ban. Gimná ziumi tanulmá nyait a budapesti Szent Benedek Gimná ziumban kezdte 1943-ban. Kedves, csöndes egyé nisé gé vel hamar beilleszkedett az osztá ly közössé gé be, ami a há borús idõ kben nem volt könnyû, nem is beszé lve arró l, hogy akkor 60 diá k kezdte meg egy osztá lyteremben az elsõ gimná ziumi é vet. De mindannyian bü szké k voltunk, hogy ilyen nagy hagyomá nyokkal rendelkezõ iskola tanuló i lehetü nk. A nyolc é v alatt ahhoz a maghoz tartozott, amelyik szorgalmá val, fegyelmezettsé gé vel, jó ra való törekvé sé vel meghatá rozta szellemisé gü nket. Az iskolai munka mellett _ lé vé n ferencvá rosi gyermekek _ gyakran töltöttü k együ tt szabadidõ nket is, ami azokban az é vekben nem bõ velkedett színes esemé nyekben. Maradt a sport, a hosszú beszé lgeté sek é s az olvasmá nyok megvitatá sa. 1951-ben é rettsé giztü nk. Ezt követõ en a sors hamar szé tszó rta osztá lyunkat, hosszú ideig alig-alig tudtunk egymá sró l. Gá bort é rdeklõ dé se a vegyé szethez vonzotta. Az ELTE vegyé sz szaká n 1959-ben szerzett oklevelet. Elsõ munkahelye a Heim Pál Gyermekkó rház laborató riumá ban volt, ahol dr. Baranyai Pál fõ orvos mellett sajá tította el a munka rejtelmeit. Kivá ló ké pessé geit bizonyítja, hogy 1962ben nyugatné met ösztöndíjat kapott, ez azokban az idõ kben ritkasá gszá mba ment. Frankfurtban dolgozott hat hó napig, majd ké rte az ösztöndíj meghosszabbítá sá t, hogy munká já t teljessé tehesse. Az engedé lyt nem kapta meg, így a né lkü l maradt kü lföldön. Kitartó , szívó s munká val, invenció zus egyé nisé gé vel a klinikai enzimoló gia egyik legkivá ló bb mûvelõ jé vé vá lt. Giessenben az egyetem taná raké nt a fiatalok szá zaival szerettette meg szaktudomá nyá t. Súlyos, gyó gyíthatatlan betegsé g tá madta meg é s ragadta el fiatalon, 1979-ben. Szinte é lete utolsó pillanatá ig dolgozott. Fá jlaljuk, hogy osztá lytalá lkozó inkon nem tudott ré szt venni. A ró la elnevezett díjat a klinikai enzimoló gia kivá ló szakembereinek íté lik oda. Bü szké k vagyunk rá , é s nagy öröm szá munkra, hogy emlé ktá blá já t 1991. szeptember 25-é n a Heim Pál Gyermekkó rház _ egykori munkahelye _ falá n bensõ sé ges keretek között felavattá k. Dr. Csontai Ágoston

55

└

┘

┌

┐

Tûz Tamá s Húsz é v múltá n * Húsz é v utá n az emlé kek má r nem vadul zuhognak reá nk, csak halkan permeteznek. Imitt-amott megá llunk szó tlanul, s tekintetü nk ré ved csak egyre messzebb. Mi is törté nt? É s vajon kivel? Felelgetü nk rá lassan, té tová n, nevek mosó dnak el aranyló betûkkel arcok fakulnak meg az é vek vad torá n. Az Alma Mater, melynek mé hkasá bó l frissen zsibongtunk hajdaná n elõ , á ll mé g ma is, szelíden á tnyalá bol, szeretete irá ntunk egyre nõ . Benedictus, a Szent, ki õ rködött rá nk é bren, a ré gi nyá jas mosollyal fogad, s itt talá ljuk meg, mint valaha ré gen a hûvös, né ma bolthajtá sokat. Elcsendesü ltek szívü nkben az ó rá k, minek izgalma olykor lá zba vert. De itt dalolja lá gyan altató já t a megbé ké lt latin memoriter. Kedves bará tunk lett a szá mtan é s a mé rtan, a fölöslegesnek vé lt ké pletek. Ma má r nem ké rdezné nk, hogy mindez mié rt van? Mert lá tjuk bennü k má r az é letet. Ma szellemü nk is é ppen arra vá gyik, amit csak á tfutottunk gyorsan mint diá k. Elné zzü k lassan a föld s az é g csodá it, s elbá mulunk a gyors galaktiká n.

* A költõ 1954-ben, húsz é ves é rettsé gi talá lkozó já n mondta el Gyõ rött. Kiadatlan.

56

└

┘

┌

┐

É s hogy szeretjü k nyelvü nk dús vará zsá t, amint fü lü nkbe csendü l, bá torít, susog. Versek aszúborá t é s andalító bá já t hozzá k elé nk a vé n klasszikusok. A bölcselet, mit szá raznak hitt elmé nk, az é let útjá n zöldelõ fa lett. Bá rcsak utolsó ó rá nkig viselné nk babé rá gá t a homlokunk felett. Most újra forró há la szá ll felé tek, munká tok é rdeme napná l vilá gosabb. Gyermekszívü nkbõ l kemé ny fé rfiszív lett, s meg tudjuk é rteni, míly nagy az á ldozat. Gyújtsuk meg mé csesé t most az emlé kezé snek azok sírja felett, akik lenn nyugszanak. Jó osztá lyfõ nökü nk, s a többiek, kik má r nem é ltek, emlé ketek fölött nem nyugszik le a nap. É s drá ga tá rsaink! Akik a há borúnak szörnyû poklá ban leltetek halá lt, vagy úgy adtá tok vissza lelketek az Ú rnak deré kba törten, mint az ifjú fá k. Nyugodjatok bé ké n, Isten kegyelmé bõ l rá tok emlé kezü nk, ajkunk imá t rebeg. Szemü nk fé nylõ csillagokra né z föl, merengve ké mleli a messzi vé gtelent. Húsz é v elõ tt vidá man ballagtunk mi itt mé g, s nem sejtettü k, mit ad nekü nk az é let. Ma deres fejjel itt ballagunk ismé t, s velü nk jön húsz é v könnye, szenvedé se. Nem szá mlá ljuk: ki-ki csak magá ban, mert vidá msá gunk nem hagyott alá bb. Hiszü nk az é gben, Isten irgalmá ban, é s szeretjü k híven a magyar hazá t.

57

└

┘

┌

┐

Tûz Tamá s* 1916 _ 1992.

A Költé szet Napjá n jött a hír halá lá ró l. Ré gtõ l tudtunk gyengé lkedé sé rõ l, de a rossz hír mindig vá ratlan. Gyõ rött szü letett 1916. á prilis 16-á n, é s a gyõ ri bencé s gimná ziumban é rettsé gizett 1934-ben. A papi hivatá st vá lasztotta, é s 1939-ben ré szesü lt az egyhá zi rend szentsé gé ben. A következõ é vtizedben volt segé dlelké sz, hitoktató , tá bori lelké sz; mint ilyen, a hadifogsá got sem kerü lhette el. 1947-tõ l lett ismé t mó dja papi szolgá latot ellá tni. 1956-ban nyugatra tá vozott, vé glegesen Kanadá ban telepedett le, 1989-i nyugdíjba vonulá sá ig egy egyhá zközsé gnek a lelké sze volt. A diá kkori kísé rletek, majd a hittudomá nyi fõ iskola ké nyszerû szü nete utá n folyamatos költõ i tevé kenysé gé nek kezdete 1939-re tehetõ . Ehhez ké pest meglepõ en korá n, 1941-ben jelent meg elsõ verseskötete, a Tiszta arannyal. Bekapcsoló dott az irodalmi é letbe, munkatá rsa a Vigiliának é s a Magyar csillagnak. Magá ba olvasztja ez a költé szet Harsányi Lajos é s Sík Sándor eredmé nyeit, de szemé lyessé ge is megmarad: Megjö ttem mint az esti csillag, Mint messzirõl jö tt szé naillat. 1942-ben tagjá vá vá lasztja a gyõ ri Kisfaludi Kö r. A szeminá riumi é s a falusi lelké szi é vek utá n a kitá rulkozó vilá g költé szeté t is gazdagítja, gondolatilag is bõ víti. Amikor tá bori lelké szi szolgá latra hívjá k be, elõ ször ez is javá ra fordul: bekapcsoló dik a pé csi Janus Pannonius Társaság munká já ba. De azutá n a front é lmé nyei é s fõ ké nt a hadifogsá g tapasztalatai súlyos felismeré seket hoznak. É s amikor – nem egé szen egé szsé gesen – hazaté r, má r fogé konyabb a vé szjó sló jelekre. Nyilvá nvaló vá vá lik, hogy az itthon meghirdetett szovjet minta ó hatatlanul az ott kinn má r megismert szovjet való sá g felé vezet. Mindehhez ké pest csak má sodrendû szemé lyes irodalmi lehetõ sé geinek szûkü lé se. Nem is titkolja egyeté rté sé t az 1956. októ ber 23-i programmal. A buká s utá n há zkutatá s következik, ez a vé gsõ impulzus a tá vozá sra. A kü lföld vilá gmé retû szellemi tá jé kozó dá st tesz lehetõ vé , s ez azutá n költé szete á talakulá sá t is eredmé nyezi. Elõ ször Euró pá ban, majd vé glegesen Kanadá ban telepszik le, é s a költé szet mellé irodalom* Költõ i né v. Eredeti neve: Makkó Lajos. – A szerk.

58

└

┘

┌

┐

szervezõ munká t is vá llal. Nem ennek az emlé kezé snek tiszte költé szete gazdagodá sá t ré szletezni, egy motívumá t azonban mindenké ppen nyomon kell követni: ragaszkodá sá t a hazá hoz. Má r egyik elsõ megfogalmazá sá ban így hangzik: Mint é desanyám kö nnyes csó kját, hazám, magammal hoztalak. Itt vagy velem. Lángolsz a számon, miké nt a lobbanó szavak. Ké sõ bb megtalá lja a mó djá t, hogy a szûkebb hazá ró l, a gyermekkorró l, ré szletesen is szó ljon: Aranyré t utca (Versek az ifjúsá gnak, Torontó , 1978.). A szeretet é s a ragaszkodá s szavaival szinte topográ fiai pontossá ggal nevezi nevé n a gyermekkor tá jait a Ná dorvá rosban. Kü lönösen bensõ sé gesek azok a versei, amelyek az é desanya utá ni vá gyó dá st szó laltatjá k meg, mint ez a szonett is: Milyen jó vagy, anyám, hogy szívemben ma is egybesimulsz ré g elhagyott városom simára koptatott kö veivel. Kö té nyed csü cské be fogó dzva ma is kö nnyen eltalálok a dombra, honné t elõszö r bámultam ö lelkezé sé t szerelmes folyó imnak, Rábának, Dunának, honné t hé tszeres egekbe vitt a pü nkö sdi szé l. Látom, ahogy alkudozol a piacté ren, s ha nyílik az iskola nagy kapuja, karodba repü lö k megint, mint ré gen. Nem lehet visszacsinálni ezt már, hidd el, így volt, lesz s marad ö rö kké . Tanum rá a bencé s templom kettõs tornya. Ez a kristá lytiszta hang szó ra sem mé ltatta azt az uralmi rendet, amely hatalmá ban tartotta Magyarorszá got. Viszont így a költõ irodalmi híre oly mé rté kben megnõ tt, hogy itthon sem lehetett teljesen elhallgatni. A Vigilia 1970-tõ l, a gyõ ri Mû hely 1980-tó l közölte verseit, a Magvetõ 1987-ben adott ki vá logatá st é letmûvé bõ l (Hé t só haj a hegyen). 1991 tavaszá n a Bencé s DIá kszövetsé g tiszteletbeli vá lasztmá nyi tagjá vá , ugyanezen é v õ szé n szü lõ vá rosa, né há ny hó nappal halá la elõ tt, díszpolgá rá vá vá lasztotta.

59

└

┘

┌

┐

1992. á prilis 7-é n hunyt el a tá voli Kanadá ban. A vé gsõ tiszteletadá s, hamvainak gyõ ri temeté se, 1992. július 10-é n volt. Pü spöke temette, a polgá rmester búcsúztatta. Ahogy a bará tok é s a diá kszövetsé g nevé ben elköszönõ dr. Petõcz Mikló s mondta: a honvá gy költõ je hazaté rt. Grábics Frigyes

Nagy Gá spá r Az utazó emlé keibõ l Szeretettel a 75 é ves Tû z Tamásnak "Aznap elõszö r a lé lek kegyelme" ké sõ bb má r minden segített ez lett a n i a g a r a - n a p aznap atyá k é s öregcserké szek fuvaroztak akik fõ leg sajgó k é s magyaró dyk de legkivá lt szabolcsok voltak torontó hamilton niagara falls dé lidõ ben beszöké s HOZZÁ D egy elõ kelõ kó rhá z-szá llodá ba zubogó paradicsomleves pá rá ja szá llt a vé rtanús ebé dlõ ben s levá gott indiá nfü lem mintha má r az asztalon heverne – mondatod lehetett íly dallamú: fiú ismerlek ám nagyon belehallgató ztál a tö rté nelmi vízesé sbe... vagy vé resé sbe?!

pará nyi cellá dban kariatidák é s só hajok verské nt tolongnak az utazó knak mutatod hogy é pp egy gyé ké nyen árulunk a szeptemberi jelenkorban é s zihá ló ké rdé seid fölött úsznak az újabb só hajok: igen igen é bren é s álomban é s mindig ott vagyok... lám most majd mindenki hazamegy de é n már nem é rek nem jutok haza ......... nem! aztá n naplementé ig taná csaid szerint a niagara fallsná l fehé r vízködben pokoli zajban... de a fé lelmes lá tvá ny mögött csak a lé lek belsõ termei é lnek a fehé r pá rnadamaszton mintha vetítené k arcod s a robajon á t is tisztá n hallom azt a só hajos hangot (1988. októ ber 6.)

60

└

┘

┌

┐

Sírbeszé d Mensá ros Lá szló színmûvé sz temeté sé n* Kedves Lacink! Iskolatá rsaid, a Bencé s Diá kszövetsé g nevé ben hozom koporsó dhoz szeretetü nk, együ vé tartozá sunk, szolidaritá sunk szavait. Ebben a szolidaritá sban nevelt bennü nket közössé ggé a hazá nkban egy é vezrede imá dkozó é s dolgozó Szent Benedek-Rend. Nem szerettü nk volna igazá n, ha most nem szomorítana eltá vozá sod, de tudjuk, hogy a halá l nem "pont", hanem "kettõ spont", amely utá n jön valami má s, valami magasabb lé trend. Egyhá zunk liturgiá ja így mondja: "Miközben halandó testü nk enyé szetnek indul, lelkü nket a mennyben örök otthon vá rja." A kereszté ny ember ezé rt nem búcsúzik, hanem imá dkozik. Azt tesszü k mi is: a legtermé szetesebb mó don, a há laadá s szavaival. Megköszönü nk Té ged az Ú ristennek. Megköszönjü k, hogy ismerhettü nk é s szerethettü nk, hogy olyan voltá l, akit szeretnü nk lehetett. Utolsó földi utadra ma megszá mlá lhatatlanul sok tisztelõ d kísé rt el. De vannak dolgok, amelyeket mi é s csakis mi õ rzü nk emlé kké nt Te-ró lad. Vajon ki má s emlé kezhet arra, hogy tizené vesen é s pirospozsgá s arccal é nekelté l é s verset mondtá l a balatonakarattyai tá bortûz rõ zse-pattogá sa közben. Vajon há nyan tudjá k, hogy mialatt Magadban a tehet-sé g gyé má ntjá bó l a tudá s briliá nsá t csiszoltad, közben a Hittudomá nyi Akadé miá n teoló giá t tanultá l. Vajon há nyan sejtik, hogy megcsodá lt pá lyafutá sod nem akkor kezdõ dött, amikortó l a színhá ztörté net azt szá mon tartja, hanem amikor 1937 õ szé n abban az ü tött-kopott öreg é pü letben, a Baross utcai bencé s gimná ziumban 11 é vesen eljá tszottad a "Kis lord" címszerepé t. Osztá lyfõ nököd attó l kezdve tré fá s szeretettel "kis lord"-nak becé -zett. Aztá n teltek az é vtizedek, é s az egyre újabb é s újabb feladataidat Te mindig valamilyen kifinomult eleganciá val é s arisztokrá ciá val – nem a má sokat lené zõ gõ g, hanem az intellektus arisztokrá ciá já val – oldottad meg. A szakma é s a közönsé g csodá lta, de csak mi tudtuk, mindez min alapul: TE A KIS LORD VOLTÁ L, é s lé lekben az is maradtá l. Sokaknak é s sokat ajá ndé koztá l. Fogadjon most az Ú R az Õ ajá ndé kozó szereteté be. Faber Mikló s

* Elhangzott 1993. februá r 17-é n a Farkasré ti Temetõ ben.

61

└

┘

┌

┐

A hídé pítõ kü ldeté se * Interjú Foitl Ká rollyal Foitl Károly _ egykori utá szfõ hadnagy _ szereti az erõ döket é s a hidakat. Mindössze huszonegy é ves volt, a Bolyai Já nos Mûszaki Akadé mia má sodé ves hallgató ja, amikor a katonai erõ dökrõ l írt önké pzõ köri tanulmá nyá t a szaké rtõ k aranyplakettal díjaztá k. E munka é rté ká lló sá gá t jelzi, hogy ötvenegy é vvel ké sõ bb is tanulsá gos olvasmá ny, s ezé rt nemré giben a Honvé dsé gi Szemle is közölte. De Foitl Ká roly a szellemi hídé píté snek is nagy mestere, s az elmúlt ké t é vben talá n õ tette a legtöbbet azé rt, hogy az egykori Bolyai Já nos Mûszaki Akadé mia mé g é lõ hallgató i é s a mai tisztké pzõ inté zeteink közötti kapcsolatok miné l erõ sebbek legyenek. A hetvenké t é ves utá szobsitos az elmúlt né gy é vtizedben köztiszteletben á lló mé rnökké nt kereste kenyeré t, s közben elmé lyü lt a legújabbkori hadtörté nelem rejtelmeiben is. Amikor belé ptem Foitl Ká roly szobá já ba, szinte elká prá ztattak a közel né gyezer kötetes há zikönyvtá rá nak kincsei. A magyar é s né met nyelvû hadtörté neti könyvek sokasá ga mind-mind arró l tanúskodik, hogy gazdá juk fé ltõ szeretettel forgatja é s õ rzi õ ket. _ A bencé s gimná ziumban** oltottá k belé m a törté nelem irá nti é rdeklõ dé st _ kezdte a beszé lgeté st Foitl Ká roly, aki ma a Bencé s Diá kszövetsé g egyik vezé regyé nisé ge. Röviden elmesé lte, hogy katonacsalá dban nõ tt fel _ é desapja gyalogosezredes volt _ s a jeles é rettsé gi utá n azonnal felvé telt nyert a Bolyai Já nos Mûszaki Akadé miá ra. Az "igen jó " eredmé nnyel elvé gzett akadé mia utá n mint fiatal hadnagyot azonnal a keleti frontra, pontosabban az egyik frontmögötti mûszaki alakulathoz vezé nyelté k. Bá tor tetteié rt, a közúti hidak helyreá llítá sá ban szerzett é rdemeié rt hamarosan megkapta a Signum Laudis kitü nteté st; ezutá n következett katonatiszti pá lyafutá sá nak legszebb idõ szaka, amikor az egyik tartalé kostiszti-iskola taná ra lett. _ Nagyon szerettem tanítani, é s azt hiszem, idõ vel jó katonapedagó gus is lett volna belõ lem _ mesé lte Foitl Ká roly, miközben elõ vará zsolt ké t zsebben hordható erõ díté si tansegé dletet, melyeknek õ a szerzõ je.

* Megjelent a Magyar Honvé d 1993. é vi 2, szá má ban. ** A budapesti bencé s gimná ziumban 1938-ban é rettsé gizett. – A szerk.

62

└

┘

┌

┐

_ 1944 októ beré ben, a kiugrá si kísé rlet kudarca idejé n, fordulat törté nt az é n é letemben is. Egy lé gitá madá s sorá n megsebesü ltem, soká ig á poltak az esztergomi katonai kó rhá zban. Itt kerü ltem orosz hadifogsá gba, majd a já szberé nyi é s a ceglé di hadifogolytá borba. Foitl Ká roly 1945 tavaszá n mé g úgy gondolta, hogy helye, szerepe lehet az új, demokratikus hadseregben, s ezé rt önké nt vá llalt felelõ s beosztá st a 2. vasúté pítõ zá szló aljná l, majd az újjá szervezõ dõ mûszaki hadosztá lyná l. A csaló dá st az okozta szá má ra, hogy csupá n azok a tiszttá rsai jutottak elõ re gyorsan a katonai szamá rlé trá n, akik szerepet vá llaltak az akkori politikai pá rtokban is. Õ a pá rtok befolyá sá tó l mentes hadsereg híve volt, s ez a meggyõ zõ dé se ma is. Azt vallja, hogy a katonatiszt elõ menetelé né l a rá termettsé g, a vé gzett munka színvonala é s az emberi kvalitá sok legyenek a mé rvadó k, s ne a kü lönbözõ pá rtokhoz való kötõ dé s. Foitl Ká roly 1945 õ szé n mondott búcsút a tiszti hivatá snak, de lé lekben ma is katoná nak vallja magá t. 1946 nyará n, egy rosszindulatú feljelenté s alapjá n, a né pbíró sá g elõ ször 12 é vi ké nyszermunká ra íté lte, s ebbõ l vé gü l ké té vi börtönbü nteté s lett. A szabadulá sa utá n Lenti környé ké n, az orszá g csü cské ben akarta elhagyni az orszá got, de a jugoszlá v hatá rõ rök visszatoloncoltá k. Ezutá n õ is megjá rta a hírhedt katonapolitikai osztá ly vallató cellá it, s miutá n sehogy sem akarta elvá llalni, hogy õ "jugoszlá v ké m", rettenetes kínzá sokat kellett elviselnie. 1950-ben azonban _ csodá k csodá ja _ kinyílt elõ tte a börtönkapu, s elõ ször a szentendrei ké ziszerszá mgyá r, majd a Csemege É desipari Vá llalat mé rnökeké nt kereste a kenyeré t. 65 é ves korá ban, a Vízgazdá lkodá si Központ vezetõ jeké nt ment nyugdíjba, de mint falszigetelé si szakember a legutó bbi idõ kig aktívan dolgozott. Talá n mé g felsorolni is sok, hogy a Bolyai-körtõ l a Rá kó czi-szövetsé gig Foitl Ká roly há nyfé le tá rsadalmi egyesü let tisztsé gviselõ je. Rá adá sul atyai bará tja, taná csadó ja dr. Szaká ly Sá ndor hadtörté né sznek, lelkes tá mogató ja az á llami gondozott gyerekek tá rsadalmi beilleszkedé sé t felvá llaló Gó vita-alapítvá nynak é s mindent megtesz azé rt _ mint má r említettü k _ hogy az egykori Bolyai Já nos Mûszaki Akadé mia legjobb hagyomá nyai meghonosodjanak a mai tisztké pzõ fõ ikolá kon is. Senki sem vitatja, hogy Foitl Ká roly, obsitos mûszaki tiszt, ma is a "bolyaisok" zá szló vivõ je, é s kü ldeté sé t híven teljesíti. Kacsó Lajos

63

└

┘

┌

┐

64

└

┘

┌

┐

Az elõ zõ oldalon a miniszterelnök úrnak a BDSZ vezetõ ihez írt újé vi levele talá lható . A levé lben is említett fenti fé nyké p 1992. októ ber 17-é n ké szü lt a budapesti Vígszínhá zban, ahol a piaristá k 350 é ves magyarorszá gi megtelepedé sü ket ü nnepelté k. A jubilá ló közönsé get elnökü nk, Faber Mikló s is köszöntötte (ld. Bencé s Hírlevé l 1992/1-2. szá m 10. o.).

65

└

┘

┌

┐

Bencé s szellemisé g

Elõ szó A Bencé s Hírlevé l 1991/1-2. szá má ban körké rdé st tettü nk közzé , amelyben olvasó inkat, az egykori bencé s diá kokat arra ké rtü k, fogalmazzá k meg vé lemé nyü ket: szerintü k mi a bencé s szellemisé g lé nyege, s hogyan lehet ezt é rvé nyesíteni napjainkban. Miutá n spontá n vá laszok meglehetõ sen gyé ren csordogá ltak, több tucat diá ktá rsunkat – ké t levé lben is (l. a Bevezetõben, 68-69. o.) – szemé ly szerint ké rtü nk fel a vá laszadá sra. 1992. tavaszá tó l telé ig vé gü l is elé g szé p szá mú vá laszlevé l é rkezett, az egy-ké t soros lakonikus közlemé nytõ l a jó né há ny oldalas tanulmá nyig. Kaptunk olyan leveleket is, amelyek körké rdé sü nkre kezdtek vá laszolni, de azutá n á tvá ltottak az egykori taná rokró l szó ló terjedelmes emlé kezé sre. É s voltak olyan megnyilatkozá sok is, amelyek nem kifejezetten ké rdé seinkre adott vá laszké nt szü lettek, de egyes ré szleteik ílyké ppen is felfogható k voltak. Minden esetben úgy döntöttü nk, hogy a közlemé nyeknek csak a bencé s szellemisé g té má já hoz kö zel álló ré szleteit közöljü k, azokat viszont a lehetõ leghívebben s a lehetõ legkevesebb rövidíté ssel. (Rendszeresen elhagytuk a levelek beköszöntõ é s elköszönõ , valamint má s, nem a té má hoz tartozó ré szeit.) Ú gy döntöttü nk, hogy a viszonylag terjedelmes anyagban mindenkinek az írá sá t közöljü k, aki a vé lemé nyé vel megtisztelt minket. Az olvasó tehá t az ez ü gyben megszó laló k vé lekedé seinek teljes spektrumával talá lkozhat: a mesterembereké tõ l az orvosprofesszoroké ig, közé pkorúaktó l az idõ sebbekig (sajnos, a legfiatalabbak jó ré szt innen is hiá nyoznak), a megilletõ döttektõ l a kritikusakig, a múltba mé lyedõ ktõ l a jövõ be is tekintõ kig, a hé tköznapi helytá llá stó l a vallá sos elkötelezettsé gig. Ez az itt következõ gyûjtemé ny egy jó l megragadható tá rsadalmi közegnek: a bencé s gimná ziumok szellemi-lelki mûhelyeiben ková csoló -

66

└

┘

┌

┐

dott, a diktatúra é vtizedei alatt sokat tapasztalt-szenvedett embercsoportnak a reprezentatív megnyilatkozá sa, é s mint ilyen, kordokumentumnak tekinthetõ . A szerkeszté s sorá n nem kevé s fejtöré st okozott, hogy milyen sorrendben közöljü k az egyes vá laszokat: té maköri, terjedelmi, generá ció s vagy egyé b csoportosítá sban. Vé gü l úgy döntöttü nk, hogy a szerkesztõ i beavatkozá s (é s a vele ó hatatlanul együ ttjá ró manipulá ció ) minimalizá sa cé ljá bó l az alfabetikus sorrendet vá lasztjuk. Tá jé koztatá sul feltü ntetjü k a nyilatkozó nevé n kívü l foglalkozá sá t, bencé s iskolá já t é s osztá lya é rettsé gijé nek é vé t is. Kezdõ djé k meg tehá t ez a sajá tos, é s remé nyeink szerint tanulsá gos "kerekasztalbeszé lgeté s" a bencé s szellemisé g mibenlé té rõ l. Gereben Ferenc

67

└

┘

┌

┐

Bevezetõ

I. körlevé l Kedves Bencé s Diá ktá rsunk! A Bencé s Hírlevé l 1991/1-2. szá má ban körké rdé st inté ztü nk az egykori bencé s diá kokhoz. Engedd meg, hogy Té ged "felké rt hozzá szó ló nak" tekintve, a ké rdé st Neked kü lön is feltegyü k abban a remé nyben, hogy az elkövetkezõ né há ny hé t sorá n sok elfoglaltsá god ellené re is leszel szíves _ né há ny mondatban _ megvá laszolni. Íme a ké rdé s(ek): 1./ Vé lemé nyed szerint mi a bencé s szellemisé g lé nyege, é s 2./ hogyan lehet ezt é rvé nyesíteni napjainkban? A beé rkezett vá laszokbó l a BDSZ Almanach következõ szá má ban összeá llítá st ké szítü nk az öregdiá ktá rsak tá jé koztatá sá ra é s okulá sá ra. Vá laszodat _ fá radozá sodat elõ re is köszönve _ vá rjuk, é s szeretettel köszöntü nk: Budapest, 1992. má rcius 9. Faber Mikló s s.k. a Bencé s DIá kszövetsé g elnöke

Gereben Ferenc s.k. a BDSZ-kiadvá nyok szerkesztõ je

68

└

┘

┌

┐

II. (szemé lyes) körlevé l Kedves (né v szerinti megszó lítás) ! Szövetsé gü nk kiadvá nyá ban, a Bencé s Hírlevé l 1991. szá má ban körké rdé st fogalmaztunk meg é s tettü nk közzé : 1./ Miben lá tod a bencé s szellemisé g lé nyegé t é s 2./ annak megnyilvá nulá si lehetõ sé gé t napjainkban? Szá mos é rté kes vá laszt kaptunk má r eddig is. Most mé gis szeretné lek szemé lyesen is megszó lítani ez ü gyben. Talá n szeré nysé gbõ l nem vá laszoltá l eddig. Ú gy gondolom azonban, hogy é ppen azok vá laszai volná nak mé rté kadó k, akik az elmúlt nehé z é vtizedek sorá n é s azok ellené re a maguk helyé n hitelesen ké pviselté k azt a nevelteté st, amelyben _ Istennek é s szü leinknek há la é rte _ mi valaha ré szesü ltü nk. Té ged e hiteles szemé lyek között tudunk, é s ismerü nk. Ezé rt szeretettel ké rlek, vess papírra né há ny olyan gondolatot, amely _ nekü nk, idõ sebbeknek, meggyõ zõ dé sü nkben megerõ södé sü nkre, _ a fiatalabbaknak pedig tanulsá gul szolgá lhat. Bízom vá laszodban é s szívbõ l ölellek Budapest, 1992. augusztus 20. Faber Mikló s s.k.

69

└

┘

┌

┐

Dr. Vá rszegi Asztrik OSB fõ apá t-pü spök beszé de * A BDSZ vezetõ sé gé tõ l má r többször is kaptam olyan ké ré st, hogy fogalmazzam meg röviden a bencé s lelkisé g lé nyegé t. Könnyû is ezt megtenni, meg nehé z is. Könnyû, hisz fé llá bon á llá snyi idõ alatt azt mondhatná m: szeressé tek az Istent é s embertá rsaitokat! _ é s ezzel mindent elmondtam. Nehé z is, mert ezt az alapigazsá got, alapparancsot mindig ki kell fejteni, hatá rozottan kell körvonalazni, hogy mindenki tudja: itt é s most, mai magyar való sá gunkban mi a bencé s diá k kü ldeté se. A teljessé gre törekvé s szá ndé ka né lkü l, csupá n né há ny _ á ltalam ma fontosnak tartott _ cé lt hadd fogalmazzak meg: _ Törekedjü nk arra, hogy embersé gü nkben, lé nyü nk legmé lyé n rendezettek legyü nk, rendezett legyen kapcsolatunk mindenekelõ tt Istennel, azutá n önmagunkkal, é s akkor ezt a rendet, rendezettsé get tudjuk csalá dunknak, környezetü nknek tová bbadni. _ Ebbõ l a belsõ é s kü lsõ rendezettsé gbõ l sugá rozzé k ki a pax et gaudium, a bé ke é s ö rö m, amelyet magatokban hordoztok. Sem bé ké t, sem örömet nem lehet boltban vá sá rolni, ezé rt kevé s van belõ le. A jó l rendezett é s bölcsen elrendezett é let termé ke ez a bé ke é s ez az öröm. _ Benedeket _ Pá l apostol nyomá n _ bölcs é pítõ mesternek szoktuk mondani, fiai is sokat é pítkeztek az elmúlt má sfé l é vezred sorá n. Mielõ tt azonban az ember é pít, le kell ü lnie tervezni, bölcsen mé rlegelni. Ami-kor má r kialakult a szívü nkben a vízió , a lá tomá s, hogy mit, akkor keres-sü k a hogyant. Így egé sz magatartá sunk konstuktív, é pítõ lesz, hisz a lá tomá s irá nyá ba vivõ utakat keressü k egé sz való nkkal. Kortá rsi zûrzavarunkban nagy szü ksé g van a konstruktív, _ é s sohasem a destruktív _ emberekre. Lelkisé gü nk alappillé rei tehá t: Isten- é s emberszeretet, a rend é s rendezett viszonyok kapcsolatrendszerü nkben, a bé ke é s ö rö m termé sé vel. S mert vízió , lá tomá s remé nysé gé ben é lü nk, irá nyá ban haladunk, keressü k az é pítõ eszközöket, é s ez szemé lyisé gü nket konstruktívvá, é pítõvé formá lja. Tegyü k ezt, é s akkor nem egy é vre, de lehet, hogy egy é letre van programunk.

* Elhangzott a BDSZ IV. közgyûlé sé n Pannonhalmá n, 1992. má jus 30-á n.

70

└

┘

┌

┐

Nyilatkozatok * Mottó

Dante Alighieri

A Szent Benedek-epizó d Ré szlet az Isteni Színjá té kbó l A költõ , midõ n a hetedik é gbe _ ez a Szaturnusz ege _ emelkedett, lá ngoló fé nygömbök ké pé ben lá tta az ü dvözü lt lelkeket. A legfé nyesebb – jellegzetes szellemisé gé nek megfelelõ en – é szrevette, hogy Dante megilletõ döttsé gé ben nem meri ké rdezni õ ket, ezé rt így szó lt hozzá : "Felelek, kihallván lelkedbõl a szó t, mely oly fé lve rejlett. A hegyet, melynek Casino van aljá n, hajdan té vedt né p lakta, lá togatta; szivé t pogá ny hit ká prá ztatta csalfá n. S é n voltam, kitõ l legelé bb fogadta annak nevé t, aki a fö ldre hozta az Igazságot, mely lelkü nk' ragadja." Paradicsom, XXII. 35-42.; Babits Mihá ly fordítá sa

* Idé zetek a felszó lítá sunkra é rkezett hosszabb-rövidebb írá sokbó l, levelekbõ l. _ Diá ktá rsaink nevé t zá ró jelben követõ helysé gné v é s é vszá m itt é s a tová bbiakban _ mint kiadvá nyainkban mindenü tt _ bencé s iskolá jukra é s osztá lyuk é rettsé gi vizsgá já nak az é vé re utal.

71

└

┘

┌

┐

Adamovich Ká roly dr., orvos (Pannonhalma, 1972.) A sokat emlegetett "bencé s szellem" megfoghatatlan, ugyanakkor mé gis sokat beszé lü nk ró la. De nemcsak beszé lü nk ró la, hanem többsé gü nk é leté t determiná lta a bencé s iskolá ban eltöltött idõ . Akkor, amikor Pannonhalmá n diá k voltam, nem fogalmazó dott meg bennem semmi döntõ . Azt hiszem, hogy csak gyûjtöttem az é lmé nyeket, hatá sokat, informá ció kat. Kikerü lve az iskolá bó l, a magam lá bá ra á llva, a dönté sek, a nehé z helyzetek, az örömök, a vá gyak pillanataiban elõ -elõ jöttek ezek az é lmé nyek. Egyre jobban kikristá lyosodott, hogy szá momra egyetlen út jelöltetett ki. A Jé zus Krisztushoz tartozá s útja. É n ehhez Pannonhalmá n kaptam meg az indíttatá st. Azok a momentumok, amelyek jobbá ra Pannonhalmá n tudat alatt rögzü ltek, a ké sõ bbiekben egyre nagyobb felelõ ssé get é bresztettek bennem a környezetemmel, a munká mmal, majd a csalá dommal szemben. Gyermekorvos vagyok. Minden nap beteg, sokszor halá losan beteg gyermekek szü leivel kerü lök kapcsolatba. Hogy nekik tudjak valami vigaszt nyújtani, szü ksé gem van a bencé s öröksé gemre, a ré szben ezen alapuló hitemre. Ma kü lönösen fontosnak tartom azt, hogy a bencé sek neveltek. Az é rté kek devalvá ló dnak, "talmi kincsek" gyûjté sé re sarkalljá k az embereket. A tegnap mé g harcos ateistá k ma bá rá nybõ rbe bújva egyre nagyobb szerepet pró bá lnak já tszani a hazai kereszté nysé g é leté ben, a tegnapi ideoló giai elnyomá st felvá ltja a "carpe diem"-elv, a gá tlá stalansá g. Ebben a szörnyû zûrzavarban egyré szt ó riá si elõ nyt jelent szá momra az, hogy bencé s diá k voltam: tudok tájé kozó dni, tudom az utamat, kevesebbszer esem csapdá ba; másré szt pedig nem ü lhetek té tlenü l: elsõ sorban szûkebb környezetemben kell vá llalnom azokat a feladatokat, amelyekkel "Isten vá ndorló né pé t" segíthetem. Õ rizni kell a lá ngot, a lelkesedé st é s legfõ ké pp a hitet ebben a mai hitetlen orszá gban.

72

└

┘

┌

┐

Bá rá ny Tamá s dr., író (Budapest, 1940.) 1/ Ú gy gondolom, hogy a bencé s szellemisé g lé nyegé t leginká bb a rend õ si jelszava fejezi ki: az ora et labora ré ges-ré gi szentbenedeki parancsa, amelyet mé g a nemhívõ ember is bízvá st magá é vá tehet, ha az elsõ , imá ra vonatkozó utasítá st lelkiismereté nek szigorú vizsgá latá ra s a jó erkölcs normá inak gondos megtartá sá ra fordítja le mind a maga, mind csalá dja, mind pedig szé lesebb emberi környezete é rdeké ben. Ugyanígy kategó rikus imperatívusznak é rzem a munká ra serkentõ felszó lítá st, hiszen _ Juhász Gyula gyönyörû megfogalmazá sa szerint _ a munka az é let anyja. Szívbõ l kívá nom, a reá nk vá ró ínsé ges idõ kben miné l kevesebb embertá rsunk veszítse el munká já t; miné l többen tehessenek eleget a munká ra vonatkozó kemé ny erkölcsi parancsnak. 2/ Az emberisé g szellemi é s jellemi töké letesedé sé ben _ az elmúlt é vezredek tapasztalatai alapjá n _ nem nagy a bizodalmam. Ha valamiben mé gis remé nykedem, az ez a szilá rd erkölcsi magatartá s, amely pé ldamutatá sá val gyakorolhat né mi vonzerõ t a fogé konyabb lelkekre. A többi, sajnos, por é s fü st.

Berkó Pá l, taná r (Budapest, 1937.) Manapsá g sokszor é s sokan foglalkoznak a mé diumok alapjá n az egyhá zi iskolá k alapítá sá nak, fejlõ dé sé nek, az egyhá zi inté zmé nyek visszaadá sá nak ké rdé seivel. [ . . . ] A bencé s iskolá k helyzete kissé hasonlít a XIX. szá zad elejé n, a Rend visszaá llítá sa utá n kialakult helyzetre. Akkor 41 bencé s kerü lt az elé a feladat elé , hogy _ Pannonhalmá t é s _ né há ny gimná ziumot újjá é lesszen, illetve alapítson. Akkor _ 1802-ben é s 1803-ban _ összesen 67 novícius öltözött be, é s igen nagy ré szü k minden pedagó giai-teoló giai tanulmá ny né lkü l, vagy e tanulmá nyokat 1-2 é vvel elhalasztva-megszakítva á llt a tanítá s szolgá latá ba, s ké sõ bb folytatta tanulmá nyait. Az utó bbi é vtizedekben, de manapsá g sincs ké t é venké nt mé g 10 novícius sem; tová bbá sem a tá rsadalom, sem az á llami ható sá gok nem fogadná nak el

73

└

┘

┌

┐

taná ri diploma né lkü li embereket (papokat, szerzeteseket) a gyermekek tanítá sá ban. Figyelembe kell vennü nk, hogy a kevé s utá npó tlá s zöme a ké t bencé s gimná ziumbó l jön; é s hogy vilá gi taná r _ aki katolikus é s esetleg szó ba jöhetne _ e ké t gimná zium vé gzettjei között nincs, mert innen az elmúlt 40 é vben a bölcsé sz szakokra nem vettek fel hallgató kat. [ . . . ] Sokan kü lönfé leké ppen magyará zzá k Szent Benedek szellemé t, a Regula belsõ lé nyegé t. Vannak, akik azonosítjá k a katolicizmus pedagó giá já val a bencé s pedagó giá t (azaz a nevelé st) é s a bencé s aszké zist (azaz az önnevelé st). Má r pedig nem szabad a rendi, a szentbenedeki jellegnek elszíntelenednie. A tizenné gy é vszá zados múlt adja meg a bencé s rendnek é s nevelé snek az õ si _ de a korszellemnek meg-felelõ en fejlõ dõ _ jellegé t. Nincs ugyanis olyan kirá lyi vagy nemesi csa-lá d, amely szá rmazá sá t íly messzire vissza tudná vezetni. [ . . . ] Szent Benedek Regulá já val é s gyakorlatá val hirdeti a munka nemessé gé t é s szü ksé gessé gé t. Elrendeli: fiai munká jukbó l é ljenek meg. Amikor egy sorba helyezi az "ora" s a "labora" lé nyegé t, é s elõ írja, hogy é letü k alapja ez legyen: egyesíti az imá dsá g é s a munka szellemé t. [ . . . ] Ez a nevelé s felnõ ttkori egyé ni é letü nk alakulá sá t is befolyá solta. Hiszem, hogy a volt bencé sdiá k mé rnö k az emberisé g é letkörü lmé nyeinek jobbá té tele cé ljá bó l dolgozott é s dolgozik; az orvos a test gyó gyítá sá t összekötötte é s összeköti a lé lek gyó gyítá sá val; a tanár a nevelé s szempontjá bó l nagyon nehé z körü lmé nyek között megpró bá lta é s most is megpró bá lja a kereszté ny szellemet becsempé szni tanítvá nyaiba; é s minden volt bencé s diá k a maga hivatá sá ban é s köré ben a tanultak é s lá tottak szerint igyekezett é s igyekszik környezeté re hatni. Így é rté k el taná raink belsõ é s kü lsõ körü lmé nyeinknek, é letü nknek megalapozá sá val, lelki erõ nk felé píté sé vel azt, hogy ma is, 40, 50 vagy mé g több é v utá n is összetartunk, igyekszü nk, amennyire lehet, egymá st segíteni, é s kisebb-nagyobb körben együ ttesen gondolunk volt taná rainkra é s az együ tt töltött é vekre.

74

└

┘

┌

┐

Biringer Pá l dr., villamosmé rnök, egyetemi taná r (Toronto) (Pá pa, 1947.) 1. Ö nzetlen, humanista, remek oktatá s szá rmazá si, vagyoni, tá rsadalmi kü lönbsé gek né lkü l. 2. Több, új iskolá t nyitni.

Chabada György, mé rnök (Gyõ r, 1941.) Nem tudom a bencé s szellemisé g lé nyegé t má ské ppen kifejezni, mint Ora et labora! Ha mé g tudok valamit latinul, akkor ez imperatívusz, é s nem fakultatív fábó l vaskarika. Má rpedig, ha ez imperatívusz, akkor ez kötelessé g. Igenis, kell imá dkozni é s kell dolgozni. De ezt a kettõ t meg is kell egyszer tanulni. Há t hol, ha nem az iskolá ban?! Az imá dkozá sra való felké szü lé st a hittan, a munká ra való felké szü lé st a szaktá rgyak megtanulá sa jelenti. Aki nem kü zd _ úton, útfé len _ mindkettõ kötelezõ voltá é rt, az nem rendelkezik bencé s szellemisé ggel _ mé gha annak perjele is. Elvá rni valakitõ l valamit kötelezõ en ugyanis csak úgy lehet, ha ennek elsajá títá sá hoz a jogot is kötelezõ vé tesszü k. Furcsa, de é n ebben ellentmondá st nem talá lok. Így addig ne beszé ljü nk semmi má sró l, amíg a szerzetesi iskolá kban ki nem harcoltuk a kötelezõ vallá soktatá st. Ennyi!

Czigá ny György, író . költõ , muzsikus é s TV fõ rendezõ (Gyõ r, 1949.) A körlevé lre ké t mondatban tudok csak vá laszolni: 1) A szemlé lõ dõ é s tevé keny é let összhangja, a szeretet közössé gé ben. Ora et labora! 2.) Legyü nk jelen bá tran az elvilá giasult mindennapok profá n körü lmé nyei közt is _ a ré gi szellemben. De ne szavakkal: melegszívû cselekvé ssel!

75

└

┘

┌

┐

Faber Mikló s, mé rnök (Budapest, 1948.)

"É pítsü nk együ tt Istennek orszá got" * Kereken fé l é vszá zada annak, hogy egy lelkes fiatal bencé s, Bé ké s Gellé rt, á ldott ihletben megírta a Szent Benedek-himnuszt. Mondjá k: ró lunk: sok mindent tudunk mi, magyarok, de ü nnepelni, azt kü lönösen. Talá n é ppen azé rt, mert sorsunk 11 é vszá zad alatt szûk marokkal mé rte szá munkra a "víg esztendõ t". Talá n ezé rt van _ né pé nekes liturgiá nkban _ ü nneplõ himnuszunk arra is, amire má s né peknek nincs. Így az Oltá riszentsé g "gyõ zelmé nek napkelettõ l napnyugatig" hirdeté sé re, az egyhá zfõ é rt "ezrek ajká n ezer nyelven" könyörgé sre, é s az elsõ nyugati rendalapító , a Nursiá ba való Benedek "ü nnepi dicsé reté re" is. Nem tûnhet fontoskodá snak, ha Szent Benedek nagyobb csalá dja, a Bencé s Diá kszövetsé g emlé keztet arra, hogy az említett 11 é vszá zadbó l é ppen 10-et az orszá g é s a bencé s rend szü nbió zisa jellemez. A kettõ törté nete egymá st á t- meg á tszövi: amikor az egyik csillaga emelkedõ ben volt, akkor virá gzott fel a má sik is. Az é vezredes szü nbió zis az elmúlt 40 é v alatt visszaminõ sü lt nem egyenjogú felek koegzisztenciá já vá . A Gondviselé s azonban megengedte, hogy a Rend megkötözve, megcsonkítva vegetá ljon, de mé giscsak é ljen. Há la legyen é rte! [ . . . ] Bé ké s Gellé rt Szent Benedek-himnuszá nak van egy csodá latos sora: "É pítsü nk együ tt Istennek országot". Ezt kellene tenni. É s itt mind a né gy szó egyformá n fontos. "É pítsü nk", hiszen itt több mint 4 é vtizeden á t rombolá s folyt a lelkekben: a hitben, az erkölcsben, a nyelvben. Elszomorodunk, ha körü lné zü nk, milyen magatartá s-kultúrá val talá lkozunk. "Együ tt", hiszen összefogá sra van szü ksé g, minden jó akaratú ember összefogá sá ra, egy belûlrõ l fakadó igazi ö kumené re. "Istennek", hiszen nem lehet egyszerre szolgá lni Neki é s a Mammonnak, é s mi nem akarjuk, nem akarhatjuk, hogy az ateista materializmus helyé t a pé nzimá dó materializmus foglalja el. É s vé gü l: "Országot"; mindké t é rtelemben: a földi orszá got é s azt a bizonyos "Isten orszá gá t", amelyrõ l Jé zus kijelentette, hogy "bennetek van". Mert ez a bennü nk é pü lõ "istenorszá ga" fogja jobbá , szebbé , emberibbé tenni a földi hazá t. [ . . . ] * A BDSZ elnöké nek a PAX ROMANA alakuló ü lé sé t (1991. november 9.) köszöntõ szavaibó l.

76

└

┘

┌

┐

Finck Antal, faipari mé rnök (Sopron, 1945.) Amikor Szent Benedek a kereszté nysé g aszké tá inak nyomá ba lé p é s megalakítja az "Ú r szolgá latá nak iskolá já t" (Regula, Prologus), szent Regulá já ban az eré nyek kataló gusa é s sok hasznos taná cs, inté zkedé s utá n leírja, mire kell törekednie az "iskola" szerzeteseinek nap mint nap: "Van jó buzgó sá g, mely a vé tektõ l vá laszt el, . . . ezt . . . gyakoroljá k a szerzetesek. Egymá st a tiszteletadá sban elõ zzé k meg (Rom 12.10). Egymá snak mind testi, mind lelki fogyatkozá sait a legtü relmesebben viseljé k el. Egymá snak versengve engedelmeskedjenek. Senki se kövesse azt, amit maga szá má ra hasznosnak íté l, hanem ami má snak az. Egymá st tisztá n, testvé ri szeretettel szeressé k. Istent szeretve fé ljé k. Apá tjukat õ szinte é s alá zatos szeretettel szeressé k. Krisztusnak semmit elé be ne tegyenek, aki bennü nket, mindnyá junkat, az örök é letre vezessen." (Regula, 72. fejezet; dr. Söveges Dá vid OSB fordítá sá bó l.) Igazá n erre törekedve nem fordulhat elõ , hogy ne kapjunk ösztönzé st jó cselekedetre, amit szü ntelen jó útra té ré ssel meg ne való síthatná nk. Hasonló ké ppen, mikor a liturgiá ban, olvasmá nyainkban, a szentírá sban, má sok ösztönzé sé ben é s pé ldá já ban segítsé get kapunk a jó ra, Isten fé lelmé ben siessü nk, amíg nappal van, annak megté telé re, mert é jszaka _ ezt a halá lra kell é rteni _ má r nem munká lkodhatunk. [ . . . ] Ezen az úton é lhetjü k le é letü nket, oldhatjuk meg problé má inkat, é s a testvé ri szeretet megtisztító útjá n talá ljuk meg Isten szereteté t.

Fogasy Vilmos, mé rnök (Gyõ r, 1929.) A bencé s szellemisé get az Almanach minden oldala kitûnõ en tü krözi, azokat olvasva úgy é rzem, szá nalmas dadogá s lenne minden szavam. Kü lönösen tetszett Vigh Bé la "Irá nytû egy é letre . . . " címû írá sa (BDSZ Almanach, 1989.). Vé lemé nyem ehhez á ll a legközelebb. Szü leim é s nagyszü leim szeretõ nevelé sé n kívü l é letem legnagyobb ajá ndé ka, hogy a gyõ ri bencé s gimná zium tanuló ja lehettem. Mindenki elõ tt (mé g munkahelyeimen is) bü szké n vallottam: Olyan iskolá ba já rtam, amelynek Jedlik Ányos, Czuczor Gergely, Ró nay Jácint, Ró mer

77

└

┘

┌

┐

Fló ris taná rai voltak. Az egyhá zakat, papokat ü ldözõ rendszer idejé ben szerkesztett É letrajzi Lexikonba az engem tanító taná rok közü l hetet (Kalmár Gusztáv, Lovas Elemé r, Ferenczy Viktor, Prikkel Marián, Magasi Artúr, Bognár Cecil, Kelemen Krizosztom) é rdemesnek talá ltak felvenni. Egy 1950-es é vekben kiadott gyermekpszicholó giai könyvben a forrá smunká k jegyzé ké ben Bogná r Cecil né gy könyve szerepel, ugyanannyi, mint a "nagy" Makarenkó nak. Irá nyító hatá ssal volt rá nk osztá lyfõ nökü nk, dr. Lovas Elemé r, szinte apá nk volt. Ez a nagytudá sú ré gé sz a becsü letet mé g a tudomá nyná l is többre é rté kelte. – Ferenczy Viktornak famulusa voltam (osztá lytá rsaim szerint "fizikusinas"), é s ez meghatá rozó volt elektrotechnikai pá lyá m indítá sá ban. [ . . . ] – Nyolcadikos koromban Kelemen Krizosztom lett az igazgató nk, é s olyan szerencsé sek voltunk, hogy a mi osztá lyunkban tanított. Mé g oly rendkívü li hatá ssal nem volt rá m senki, mint õ . [ . . . ]

Gerzson Pá l, festõ mûvé sz (Kõ szeg, 1949.) A kereszté nysé g való já ban euró paisá got jelent. Ez így persze túlsá gosan á ltalá nos, csak akkor vá lik hozzá fé rhetõ vé , ha tagoljuk törté nelmileg (idõ ben), topográ fiailag (szü lõ föld) é s tá rsadalomszemlé leti (kultúra) é rtelemben. Ezt összefogja Euró pa (mint fogalom) vagy a kereszté nysé g (mint fogalom). Ezen belü l a katolikus gyakorlat is _ mint á ltalá nos, közös é s összetartó té nyezõ _ szü ksé gké ppen tagoló dott, mé gpedig azé rt, hogy az á ltalá nossá g mozdulatlansá ga helyett a napi törté né sekbe bekapcsoló dhassé k. Ez a való disá g, elevensé g, embersé g jellemzi a bencé seket, de nem mondhatom, hogy a többi rendet nem. Csak, mivelhogy é n bencé s atyá k oktatá sá nak é s nevelé sé nek a hatá sa alatt töltöttem é letem legizgalmasabb korszaká t, a serdü lõ kort, rá juk gondolok, mert csak rá juk gondolhatok. Nevelé sü kre az volt a jellemzõ , hogy nem fé kezté k le a fejlõ dé s diktá lta iramot, sõ t, serkentettek bennü nket új sebessé gek bekapcsolá sá ra, egyben azonban irá nyt is szabtak ennek a haladá snak. Azt hiszem, a bencé sek mindig ezt tetté k. É n ezt a rendjü k szellemisé gé ben rejlõ tehetsé get azé rt csodá lom, mert szemé lyes kapcsolatom velü k nem aká rmilyen idõ ben volt: 45-tõ l 48-ig, a levert Magyar-

78

└

┘

┌

┐

orszá gon, baljó slatú jövõ é rzet terhe alatt. Ebben a rendkívü li helyzetben is töké letesen mûködött ez a mé lyen emberpá rti, é letszeretõ szellem. Mi azt hittü k, hogy felké szíté st kapunk az é letre, azaz egy bizonyos meghatá rozott é letre. Ez az é letideá l lehetetlenné vá lt a tová bbiakban. Mé gis é rvé nyes maradt az õ nevelé si törekvé sü k. Most má r tudom, hogy a felké szíté sné l többet adtak: á törökítetté k szellemisé gü ket. Azok, akik vilá gné zetü ket ebbõ l az öröksé gbõ l szá rmaztathatjá k, csodá latos nyugalmat é s biztonsá got nyertek a vá ltozá sok, vá lasztá sok kritikus pillanataiban. É s bá torsá got: ne kelljen hitvá ny, tömegreszabott lelki egyenruhá t hordaniuk, megmaradtak, sõ t kiemelkedtek, mint egyé nisé gek. É n _ kategorizá lá sra hajlamos eszemmel _ úgy lá tom, hogy á ltaluk megismertem magamat, a hazá mat, az euró pai vilá got té rben é s idõ ben (kereszté nysé g) é s a lé tezõ é s lehetsé ges totá lis vilá got. Jó llehet a vilá g szá mos dolgá ban illeté ktelen vagyok é s nem is tudné k köztü k eligazodni, mé gis é rzem a helyemet é s cselekvé seim é rtelmé t. Ezé rt mindig há lá val gondolok nevelteté sem gondozó ira, é s nem felejtem el, hogy amit kaptam, öröksé g, amit tõ lem is örökölni fognak. Hadd fejezzem be soraimat a tiszteletadá s szavaiké nt leírt nevekkel: Horvá th Anzelm, Saly Arnulf, Legá nyi Norbert, Só lymos Szilveszter, Já ki Zé nó , Palá sti Ö zsé b, Cinfalvi (Czingraber) Pé ter, Né meth Döme, Kurbé ly Vince, Sulyok Efré m, Korá nyi Szevé r.

79

└

┘

┌

┐

Hajdufy Mikló s, filmrendezõ , TV mûsorigazgató (Budapest, 1950) A bencé s szellemisé get egyé rtelmûen hirdeti a rend õsi jelmondata: Ora et labora. Imá dkozzá l é s dolgozzá l, pontosabban munká lkodjá l, ami talá n valamivel többet jelent. De ez a mondatocska nem ké t, egymá stó l fü ggetlen felszó lítást tartalmaz. Igazi jelenté sü k é s é rtelmezhetõ sé gü k egymá sra gyakorolt kö lcsö nhatásukban van: Imádkozva dolgozzál é s dolgozva imádkozzál! Minden tevé kenysé gedet ajá nld Istennek, munká d közvetve vagy közvetlenü l embertá rsdaidé rt is legyen, miközben nem titkolod hitedet. Persze tûnhet úgy, hogy ezek magasztos szavak, de csak szavak, é s haszná lhatatlanok a huszadik szá zad vé gé n. É s itt kezdõ dik az igazi feladat: Elõ ször megé rtetni, hogy ez a megá llapítá s egyá ltalá n nem igaz, kü lönösen ma Magyarorszá gon nem. Ha minden tizedik ember Asztrik vagy Gellé rt lenne, akkor is nehé z é s hosszadalmas feladat volna a tisztessé g, az erkölcs, a becsü let, a hit alapvetõ normá it a tá rsadalomban visszaá llítani egy olyan orszá gban, ahol az elmúlt 45 é v több pusztítá st vé gzett az emberek lelké ben é s tudatá ban, mint a 150 é ves török uralom. Amikor mé g tisztessé ges emberek is tömegé vel hiszik, hogy a kötelezõ * hittan bûn a demokrá cia alapelvei, a szabadsá gjogok ellen. Hogy aki vallá sos akar lenni, az majd felnõ tt korá ban, felnõ tt é sszel "szabadon" eldöntheti. Micsoda kiszá mított é s tetszetõ s demagó gia! É s senkinek sem jutott ellené rvké nt az eszé be, hogy az "á tkos" hittanon a gyerek megismerkedik az erkölcs fogalmá val é s mibenlé té vel, bizonyos vonatkozá sban az emberisé g törté neté vel, minden ké sõ bbi törvé nykönyv alapjá val, a Tízparancsolattal, a vilá girodalom egyik legnagyobb alkotá sá val, a Bibliá val, é s miközben á ltalá nos mûveltsé ge jelentõ sen gyarapodott, ké sõ bb mé g eldöntheti, hogy hívõ lesz-e vagy sem. De aká r fog hinni Istenben, aká r nem, biztosan é rté kesebb tagja lesz a tá rsadalomnak. Asztrikot é s Gellé rtet említettem. A körü lmé nyek é s a feladat is sokban hasonlít az õ koruké hoz. Közismert, hogy a bencé sek milyen hatalmas szerepet já tszottak az akkori Magyarorszá gon. A diá kok pedig szü ksé gké ppen csak utá nuk jöttek. Amíg ma a Rend passzivitá sban leledzik, a diá kok írá sai csak já mbor ó hajok maradnak. * Az iskolai hittant kezdetektõ l csak fakultatív jelleggel kívá nta bevezetni a új kulturá lis kormá nyzat, é s ez is nagy ellenzé sbe ü tközött. – A szerk.

80

└

┘

┌

┐

Harsá nyi Lá szló dr., jogá sz (Pá pa, 1943.)

A bencé s é thosz A hatvanas é vek közepé n a hajdani bencé s diá k a kü lkereskedelembe kerü lt. "Sem rokona, sem ismerõ se" nem volt az új munkahelyen. Az idegenbõ l új környezetbe kerü lt ember a dolog termé szeté né l fogva tá jé kozó dni törekszik. Akkoriban e törekvé s mellé az a szá ndé k is tá rsult, hogy szá má ra megbízható , gondolatvilá gá hoz hasonló tá rsakat talá ljon. Az elsõ , meghittebb bará tsá gra é rdemesnek tartott kollé gá ró l _ né há ny futó beszé lgeté st követõ en _ kiderü lt, hogy Gyõ rött já rta ki a nyolc é vet a bencé sekné l. Egy má sik kollé ga soproni bencé ské nt é rettsé gizett. Aztá n sorra fé ny derü lt a nem vilá ggá kiá ltott ifjúkorra: esztergomi ferences gimná zium, sá rospataki reformá tus kollé gium, é s má s felekezeti iskolá k. Negyedszá zad eltelté vel, a nemzetre é s a hitre né zve egyará nt vé szkorszakot jelentõ idõ szakra visszatekintve elgondolkodtató ez a jelensé g. A magatartá sban, a beszé lgeté sben _ nem egy esetben szakmai ké szsé gek teré n is _ ismé rvei voltak ezeknek az embereknek: erkölcsi kategó riá kban gondolkodtak, megbízható , szorgalmas munkaerõ nek tartottá k õ ket, é s karakterü k olyan tulajdonsá gokat mutatott fel, amelyek alapjá n szinte egymá sra ismertek. Remé lnü nk kell, hogy ez a magatartá s, etikai ismé rv, kifelé is megmutatkozó jellemszilá rdsá g nemcsak a nehé z idõ kben tü krözött egy _ a bencé sek eseté ben má sfé l é vezredre visszatekintõ _ hagyomá nyt, kultúrá t, energiá t, hanem ugyanez megmutatkozik az újabb é vezredre ké szü lõ generá ció magatartá sá ban, eredmé nyeiben is. ___ Ora et labora: Szent Benedek tanítá sa tömör egyszerûsé gben kapcsolja össze a transzcendentá lisat a materiá lissal. A munká ra felhívá s a rabszolgasá g alkonyá n fontos törekvé st jelentett. A pusztuló Ró ma utá n segített meghirdetni annak az új vilá gnak a kereteit, amelyet ma _ hallatlan mûvé szi, bölcseleti, technikai eredmé nyei alapjá n _ euró pai kultúrkörnek, euró pai civilizá ció nak nevezü nk. Ez a munká ra hívá s nemcsak öncé lú tevé kenysé get jelentett, hanem magá ban foglalta a megszerzett ismeretek á tadá sá nak igé nyé t is: a tanítá st. A magyar törté nelem é vszá zadai ennek az ismeretá tadá snak a folyamatá t is, az eredmé nyeit is tü krözik.

81

└

┘

┌

┐

Napjainkban _ a hazai politikai aré ná ban _ kitartó kisé rletnek vagyunk tanúi: vilá gné zetileg semleges iskolá t követel egy irá nyzat. Ez az irá nyzat _ né mely ké pviselõ iné l teá trá lisan megtagadva a ré gi tanokat _ csökönyösen vé dekezik: ha má r nem tudta fenntartani a ré gi, betûrá gó vilá gné zeti tanítá sá t, most a semlegessé g tró jai lová n akarja visszacsempé szni letûnt né zeteit. Nincsen vilá gné zeti semlegessé g. [ . . . ] ___ Meg kell vizsgá lnunk, milyen feladatokat ad ennek a tartalmas múltnak a követé se, amit _ többek között _ a bencé s é thosz, erkölcsisé g, magatartá sforma teremtett meg. Ha nincsen vilá gné zeti semlegessé g, akkor ennek a szü ksé ges következteté seit is le kell vonnunk. Nem lesz nehé z a feladat meghatá rozá sa. A munka, az ismeretek á tadá sa, a mögöttü k há tté rké nt szolgá ló vilá gné zet, hit: mindez együ ttesen arra buzdít bennü nket, hogy az alma mater padjait elhagyva, sosem pihenhetü nk. Hirdetnü nk, pé ldá nkkal megmutatnunk kell azt a szellemisé get, amelynek _ mint volt bencé s diá kok _ a leté temé nyesei vagyunk. A mai kímé letlen _ é s mé g mindig el nem dõ lt _ vilá gné zeti kü zdelemben, itt, a hazá nkban is, szü ksé g van arra, hogy kilé pjü nk az elszigeteltsé gbõ l. A feladatot mindenkinek magá nak kell meghatá roznia, adottsá gaihoz, lehetõ sé geihez mé rten. Szervezõ dé s né lkü l nincs igehirdeté s. Aktív munka, mó dszeres tevé kenysé g segíthet abban, hogy az orszá g múltjá t oly sokszor meghatá rozó vilá gné zeti irá nyultsá g a má ban is töretlenü l tová bb fejlõ djé k, tá bort, mind szé lesebb, hatalmasabb tá bort ü ssön az orszá gban magá nak. Csak így remé lhetjü k a nemzet olyan felemelkedé sé t, amely tová bbi ezredé vre teremt biztos alapokat.

Kajtor Já nos, polgá rmester (Pannonhalma, 1976.) [ . . . ] Egyá ltalá n nem é rzem úgy, hogy valami hõ stettet vittem volna vé gbe azzal, hogy hû maradtam keresztelõ m, Kapcsándi Zsigmond "kincé s" atyá mtó l kapott, é s az õ közbenjá rá sa folytá n Pannonhalmá n megerõ sített erkölcsi é s hitbé li alapelvekhez. Hiszen pont a hû sé g az egyik fõpillé re é letü nknek, ez a normális, é s a hû tlensé g, az elfordulás, a gerinctelensé g az abnormális.

82

└

┘

┌

┐

É s hogy szá momra a bencé s szellemisé g mit jelent? A fentebb leírtak alapjá n lá tható , hogy nem csak a gimná ziumban eltöltött é vek adtak lehetõ sé get szá momra annak megismeré sé re. Szerencsé re! Mert nekü nk, diá koknak nem volt alkalmunk a Regulá val közvetlenü l megismerkednü nk. El kellett fogadnunk azt, hogy az atyá k é lete, megnyilvá nulá sai közvetítsé k szá munkra a Regulá ban foglaltakat. É s bizony voltak negatív é lmé nyek is. Az alappillé reket azonban így is meglá thattuk. A kö zö s imádság, é s egyá ltalá n a kö zö s lé t ereje. A folyamatos nyitottság mások irányában. A tolerancia, a mások másságának elfogadása. A munká hoz való hozzá á llá s. A derûs, jó kedvû é letvitel. Az alá zatossá g é s a sajá t adottsá gok teljes kibontakoztatá sa irá nyá ban é rzett felelõ ssé g. [ . . . ] É s mik ennek megnyilvá nulá si lehetõ sé gei manapsá g? Szerintem ez igen egyszerû! Nekem is, illetve nekü nk, bencé s diákoknak is így kell, így kellene é lnü nk. Ú gy gondolom, leginká bb ezzel tudnánk a mai kaoti-kus vilá gban leginkább sugározni Szent Benedek szellemisé gé t. É n úgy é rzem, nekü nk nem forradalmakat kell csiná lnunk, nem viharokat kell keltenü nk. Azokbó l manapsá g úgyis van é pp elé g! Sokkal inká bb stabil, biztonsá got sugá rzó szigetnek kell lennü nk, hogy legyen hol a "hajó törötteknek" megpihenniü k, "feltöltõ dniü k".

Kintli Jó zsef, agrá rmé rnök (Pannonhalma,1960.) [ . . . ] Nekem nem volt Pannonhalmá n börtöné rzetem soha. Sõ t, ellenkezõ leg: az ötvenes é vek interná lá sainak, bebörtönzé seinek, a padlá ssöpré seknek az idõ szaka utá n, É desanyá mtó l is (aki a Regulá ró l ugyan keveset tudott, de annak a 4. fejezeté ben felsorolt "jó cselekedeteket" az anyatejjel együ tt nevelte belé m) befolyá solva má r a felvé teli "elbeszé lgeté sre" azzal a benyomá ssal é rkeztem Pannonhalmá ra, hogy a nagy vaskapu é s az erõ s bá styafal fog nekem vé delmet nyújtani az é let mindazon viszontagsá gaival szemben, amelyet 14 é ves koromig meg kellett ismernem. É s ezt az elsõ benyomá st gimná ziumi é veim alatt mindvé gig megõ riztem. Nekem nem esett nehezemre a fegyelem, minden percü nk pontos beosztá sa, az 5 ó rai felkelé s (ministrá lá shoz); _ talá n azé rt nem, mert a gyerekkoromban vé gzett mezei munka, az á llatok õ rzé se, eteté se stb. utá n mé g könnyebbnek is é reztem a pannonhalmi körü lmé nyeket. Nekem menedé khely volt Pannonhalma. [ . . . ]

83

└

┘

┌

┐

Ková cs Jó zsef Lá szló dr., fõ iskolai taná r (Sopron, 1951.) A múltbó l az Ora et labora! mé rté k volt. Egyik a má sik né lkü l csonka; csak imá dkozá s vagy csak munká lkodá s: kevé s. Ezt taná raink felejthetetlenü l összekötötté k! Mire tanítottak mé g? Testben é s lé lekben úri magatartá s _ kü lsõ é s belsõ tisztasá g volt az é rté kmé rõ, s taná raink igazul mé rtek. Ezen pl. gró f Zichy Rezsõ osztá lytá rsam kibukott, özv.Ková csné varró nõfia nem. Instaurare omnia in Christo! Ebben telt az é letü nk _ az á llandó újrafogalmazá sban. Nem a kö telezõ misehallgatá s, hanem az ö nké ntes szolgá lat Krisztus é s az oltá r elõ tt. Felejthetetlen. Nem mitizá lok, nem szé pítek: tûz körü l é ltü nk. Ránk sugározták a fé nyt, mé g 40 é v múltá n is maradt elé g belõ le! Testvé ri egyenlõ sé gben é ltü nk, elõjog, _ ha volt ilyen _ , a tudás alapján adatott! Mi az, amit ma is vá rné k a bencé s gimná ziumoktó l? Elõ ször is azt, hogy legyenek! A gyõ ri é s a pannonhalmi kevé s. Folytatni kellene Sopronnal, Kõ szeggel, Pesttel, Csepellel. Meggyõ zõ dé sem, hogy 80 é ves bencé s paptaná r is ragyogva hathat. Ne fé ljen a Rend öreg bencé sdiá kokat (taná rokat) á tmenetileg megbízni, pajtá s, kezdd el! Aztá n menj, ha felnõ tt a vé gzõ s pap-taná rjelölt! A magam fejé vel gondolkodom, lehet, hogy a Rend má ské ppen lá tja. De Szent Istvá n tanítani hívta a bencé seket magyar földre! Magam is bármikor ké sz vagyok odahagyni a miskolci tanszé kemet (ott vagyok 1992 õ sze ó ta), ha kellené k egy bencé s iskolá ba á tmenetileg 3-4 é vre, míg a helyemre lé pne má s! A minõsé g normái, persze, é rvé nyesek! De azt egy ré szben vilá gi testü lettel is lehet követni. Tehá t talá n a bencé s szellemû iskolá k felette szü ksé ges volta: ez lenne a legsü rgõ sebb teendõ . Bá trabban kell ké rni, aká r követelni, amúgy sem tudjuk egyesek hangossá gá t felü lmúlni. Ú j iskolá kat, illetve a ré gieket kellene visszaké rni. Sopronban pé ldá ul a Bencé s Há zban törté nõ terjeszkedé ssel is lehetne é letet folytatni. Ú gy hiszem, az elmé lyü lt meditáció s é letmó d mellett erre kellene ösztönözni Rendü nket. Talá n nem tiszteletlensé g, hogy mindezt elmondtam. Gondolkodjunk együ tt! . . .

84

└

┘

┌

┐

Könyves Tó th Ká lmá n dr., taná r, informatikus (Pannonhalma, 1947.)

A BENEDEKI SZELLEM PLURALISTA SZEMMEL _ Lé nyegkeresõ _ Elsõmesterem: Juhász Gergely OSB magiszter atya emlé ké re második mesteremnek 1

Nursiai Benedek

1.1 Nursia szabin eredetû helysé g Ró má tó l mintegy 120 km-re é szaknyugatra, mai neve Norcia. Ebben a vá roská ban szü letett 480 körü l Benedek. 547-ig é lt, nem egé szen 70 é vet. 1.2 Ez a Benedek nevé nek a jelenté se (Benedictus ← bene dictus: 'jó l, helyesen, szabatosan mondott; á ldott') szerint é s té nylegesen is, a szó igazi é rtelmé ben mondva: ember. Igaz embersé gé t ('humani-tas' ← homo: ember) hívõ krisztusi (azaz 'kereszté ny' ← keresz-tyé n ← krisztyá ny ← christianus ← χριστιανος ← Χριστος) lelkü letben, krisztusi lé té t közössé gi szerzetessé gben (monachus coenobita ← µοναχος κοινοβιτης : 'közös é letformá ban magá nyo-san é lõ , "klastromos atyafi", rendhá zban é lõ szerzetes') é lte meg. 1.3 Benedeket azok az emberek, akiknek köré ben é lt: közvetlen é s közvetett tanítvá nyai, majd halá la utá n hamarosan mindenki _ mé g ellensé gei is _ , azoknak az idõ knek a szoká sa szerint szentké nt (szent ← sanctus: 'sé rthetetlen, törvé nyesen elismert dolog vagy szemé ly') tisztelik. Mié rt? _ Mert a hozzá forduló kon akart, é s sokszor tudott is segíteni. _ Mert a tanítá sá ban, taná csaiban mindig meg lehetett bízni.

85

└

┘

┌

┐

_ Mert cselekedeteit fegyelmezett é lete é s az emberekkel szemben megnyilvá nuló szeretete hitelesítette. _ Ellensé gei is: mert hozzá fé rhetetlen, megvesztegethetetlen, zsarolhatatlan volt, é s nem tudtak vele mit kezdeni. 1.4 Hogy jellemé nek kialakítá sá hoz, magatartá sá hoz, cselekedeteihez az erõ t bensõ é leté bõl, "imá dsá gban, Istené vel á té lt szemé lyes kapcsolatá ban" merítette? Meglehet. Õ maga mindig, egyé rtelmû en erre hivatkozott. De ha é lete csupán "imá dsá g, Istennel való kapcsolat" lett volna, akkor feltehetõ en senki sem tisztelte, nem is tisztelhette volna, hiszen ezek a lelki dolgok önmagukban má sok á ltal megtapasztalhatatlanok é s "haszontalanok" (haszon né lkü liek). 2

Benedek, az ember

2.1 Humanitas, christianitas, monachatus, _ embersé g, krisztusisá g (kereszté nysé g), szerzetessé g. Vajon ez a há rom, mint há rom köpeny borul rá a fizikai lé nyre, Benedekre? Egymá s fölé vagy egymá s mellé ? Vagy valamilyen mó don össze vannak varrva, vagy mint a bõ r, rá is vannak nõ ve? Errõ l a ké rdé sfeltevé srõ l Ibsen hagymá t há mozó Peer Gyntje juthat eszü nkbe: õ ugyanis, amikor a vé gé n nem talá lt semmit, "A termé szet tré fá s!" _ így kiá ltott fel. Ugyanaz a fizikai lé ny, ugyanõ , Benedek az igaz ember, ugyanõ a hívõ krisztusi fé rfi, ugyanõ a fegyelmezett szerzetes; mindezek tõ le é s egymá stó l, mint azonos valamik, elvá laszthatatlanok. Csupá n má sik szempontbó l né zve mondhatom ezeket kü lön, csak má s é s má s szempontbó l beszé lhetü nk embersé grõ l, kereszté nysé grõ l, szerzetessé grõ l õ benne. 2.2 Az emberekre vonatkoztatható adatokat, tulajdonsá gokat megpró bá lhatjuk csoportosítani. Beszé lhetü nk pé ldá ul fizikai jellegû, alkati-é rzelmi-vé rmé rsé kleti adottságokró l é s _ az é rtelmi-szellemi é letet jellemzõ _ jellemtulajdonságokró l (ilyenek a fegyelmezettsé g, hatá rozottsá g, következetessé g, mé rté kletessé g, vagy a vilá g-né zeti beá llítottsá g, tudomá nyos felké szü ltsé g, é rdeklõ dé si kör, szemé lyekkel való é s egyé b tá rsadalmi kapcsolatok, é s hasonló k).

86

└

┘

┌

┐

2.3 Minõ síthetõ k is a tulajdonsá gok é s "jó " avagy "rossz" címké t ragaszthatunk rá juk. A jellemtulajdonsá gok eseté ben így beszé lhetü nk: eré nyek vagy hibák. Mivel a minõ síté s alapja nyilvá nvaló an az, hogy kinek, kiknek a szá má ra, é s hogy mennyire é rté kes, mennyire hasznos az a tulajdonsá g, tá rgyilagos (objektív) é rté kmé rce _ amely minden helyzetben é s mindenki szá má ra egyformá n helytá lló _ bajosan talá lható . Az é rté kíté let vilá gné zetfü ggõ . Mé gis, vilá gné zettõ l szinte fü ggetlenü l, é rté kesebbnek egyré szt azokat a tulajdonsá gokat szoktuk mondani, amelyek elsõ sorban _ de azt sem kizá rva _ nem az egyé nnek magá nak, hanem inká bb a körü lötte é lõ embereknek, a társadalomnak hasznosak, má sré szt azokat, amelyek nem egyszerûen adottsá gai az illetõ nek, hanem inká bb amelyeknek kialakítá sá ba az egyé nnek erõ t, önlegyõ zé st kellett fektetnie, vagyis amelyikeké rt ö nmagával megharcolt. 2.4 Nursiai Benedeknek _ az utó bbi é rtelemben vett _ sok jó tulajdonsá ga, eré nye volt. Nyilvá nvaló ezé rt, hogy _ ugyanezen é rtelemben _ súlyos mondanivaló ja van mind az emberek, mind pedig közöttü k a kereszté nyek é s a szerzetesek szá má ra is; de _ bá r a mondanivaló mindenki szá má ra ugyanaz _ a megfogalmazá s esetenké nt má s é s má s lehet. 3

Benedek tanítá sa az embereknek

3.1 Benedek emberi tanítá sá nak lé nyegé t _ az elõ zõ ekbõ l követke-zõ en _ jellemtulajdonsá gaiban, emberi-tá rsadalmi kapcsolatrendszeré ben, ezekre vonatkozó an megfogalmazott szavaiban kereshetjü k é s talá lhatjuk meg elsõ sorban. Vá logassunk össze ezekbõ l _ Regulá já t é s é letrajzá t forgatva _ egy csokorra való t! Termé szetes: mindezt nem csak Benedek, é s õ sem elsõké nt tanította, mé gis fá klya volt õ a maga korá ban, a maga környezeté ben. 3.2 "Otiositas inimica est animae" _ "a tunyasá g a mi bensõ ellensé gü nk" (Regula, 48. fejezet). Ez a mondat elsõ dleges, megszokott é rtelmé ben is önmagá é rt beszé l. Mé g hatá rozottabb azonban a mondanivaló ja, ha meggondoljuk, hogy az "otium" latin szó pontosabb jelenté se: 'a közü gyektõ l való nyugvá s, csendes, zajtalan magá né let'. Magyará n mondva lehetsé ges, hogy dolgozunk: ma-

87

└

┘

┌

┐

gunknak, önzõ mó don, szé p "komó tosan" csupá n magunknak; mé gis, sõ t é pp ennek a munká nak következté ben, "otiositas"-ban, tunyasá gban é lü nk. Tová bbi gondolatokat é breszt az "otium" szó görög megfelelõ je: scolh → schola → iskola. Vigyá zzunk tehá t, tanítja ezzel a mondatá val Benedek, iskolá ink nehogy ö ncé lú tanítá s-tanulá s mûhelyei legyenek! 3.3 "Nullus quod sibi utile iudicat sequatur, sed quod magis alio" _ "senki ne tegyen (csupá n) a maga szá má ra hasznos dolgokat, hanem inká bb, ami má snak (is) az" (Regula, 72. fejezet). Az elõ zõ pontban negatív oldalró l elíté lt viselkedé s kikü szöbölé sé re itt pozitívan kijelenti Benedek: cselekedeteink normá ja a másnak hasznos legyen. Sõ t, rá adá sul, ehhez a má snak hasznos munká hoz "caritatem fraternitatis caste impendant" _ "ö nzetlenü l adagolják hozzá testvé ries szeretetü ket" (Regula, 72. fejezet). De mi az, ami má snak hasznos? Jogos ké rdé s, mert nem felté t-lenü l az, ami elsõ tekintetre annak lá tszik. Vitá s esetben, írja elõ Benedek, a dönté shozó "convocet . . . omnem congregationem" _ "hívja össze az egé sz közössé get", mert a közössé gben, é s ott is "a fiatalok é reznek rá igen gyakran a jobbra" _ "saepe iuniori . . . revelat(ur) quod melius est" (Regula, 3. fejezet). Elegendõ -e az indíté kunk, hogy így cselekedjü nk? Nem kell-e fé lnü nk, hogy pó rul já runk? Nem, nem kell fé lnü nk, mert indíté kunk a szeretet, é s "caritas . . . foras mittit timorem" _ "a szeretet mellett nem fé r meg a fé lelem" (Regula, 7. fejezet). 3.4 Foglalatossá gunk termé szeté rõ l is, gondos atyaké nt, tanítá st ad Benedek. "Certis temporibus occupari debent . . . in labore . . . , certis iterum horis in lectione . . . " _ "az idõ egy ré szé ben dolgozzanak . . . , a többi idõ ben pedig . . . olvassanak"* (Regula, 48. fejezet). A munka abban a korszakban, amikor azt (mé g a szellemi * Ez a szöveg a híres "Ora et labora! _ Imádkozz é s munkálkodj!" jelmondat egyik eredeti, benedeki megfogalmazá sá nak tekinthetõ . É szre kell azonban vennü nk, hogy itt fordított a sorrend: "in labore manuum, in lectione divina _ ké tkezi munkával, istenes olvasással". Ez az eredeti sorrend megfelel az ismert filozó fiai axió má nak: "operari sequitur esse _ a (má sfé le) tevé kenysé g a lé t (felté teleinek a biztosítá sa) után következik". Hozzá kell mé g fûznü nk, hogy a munka is, az olvasá s is a zsolozsmá n (amely nem ima, hanem dicsé ret) kívü li tevé kenysé ge Benedek követõ inek.

88

└

┘

┌

┐

munká t is, v.ö.: paedagogus ← παιδαγωγος : 'gyermeket vezetô, nevelõ rabszolga') a ró maiak csak rabszolgá kkal vé geztetté k, nagyon súlyos követelmé ny volt; az olvasá s pedig inká bb minden má s, mint szó rakozá s, sõ t, kimondottan nehé z feladatnak szá mított, é s mé g az is nehezítette, hogy aki maga tudott olvasni, az hangosan olvasott (csendesen rendszerint ké ptelenek voltak rá ), az egyedü l olvasni nem tudó knak pedig az "odahallgatá suk" volt az "olvasá s"* . Benedek tanítá sá ban (lá sd a Regulá ban az egé sz 48. fejezetet) mind a munka, mind az olvasá s cé lja kettõs: _ A munka nemcsak _ amint ez termé szetes _ anyagi javakat biztosít a megé lheté shez é s így má sok munká já nak kizsá kmá nyoló felhaszná lá sá t kü szöböli ki (v.ö.: Regula, 57. fejezet), hanem _ szellemi cé lzattal _ leköti az egyé n fizikai energiá it is; _ hasonló ké ppen az olvasá s nemcsak _ anyagi cé lzattal _ szellemi javakat biztosít a munká k, feladatok magasabb színvonalú, jobb elvé gzé sé hez, hanem _ mint az termé szetes _ forrá sokat nyit a szellemi erõ nlé tnek é s frissessé gnek a megalapozá sá hoz is. 4

Benedek akkori é s mostani kortá rsszemekben

4.1 Benedekrõ l a kortá rsaitó l é s tanítvá nyaitó l, követõ itõ l, a bencé sektõ l tudunk: megõ rizté k a mai napig Regulá já t, é s tanúsítjá k, hogy õ írta azt. Hogy milyen volt, é s hogy hogyan é lt, azt ez a Regula mutatja be: hiszen nyilvá nvaló , hogy az á ltala is fontosnak íté lt, sajá t tapasztalatá ban megé lt é lethelyzeteket szabá lyozta, é s "nullo modo potuit aliter docere quam vixit" _ "nem tudott má ské ppen tanítani, mint ahogyan é lt" (Vita, 36. fejezet). 4.2 Benedeket szemé lyesen ismerõ kortá rstó l nem maradt rá nk írá sos emlé k, de é letrajzá t a mé g Benedek é leté ben szü letett Gergely pá pa (590-604.) írta le (Dialó gusok 2. könyve: Vita . . . Benedicti). Ebben összefoglaló an így ír Benedekrõ l:

* A mi körü lmé nyeink között az ilyenfé le "olvasá s" köré be tartozik a színhá z, a rá dió , a televízió , . . . .

89

└

┘

┌

┐

"Scripsit ... regulam, discretione praecipuam, sermone luculentam" _ " . . . é letszabá lyokat adott, mé gpedig helyzetek megíté lé sé ben kitûnõ , mondandó já ban hiteles alkotá st" (Vita, 36. fejezet). Ez a há rom tehá t a kortá rs szemé ben a lé nyeges: _ é letszabályok: fegyelmezett é letforma, hatá rozott cselekvé smó d; _ helyzetek megíté lé se: tudnunk kell az eseteket szé tvá lasztani, megkü lönböztetni, é s eldönteni, mikor mit kell hatá rozottan cselekednü nk, kijelentenü nk; _ hiteleseknek kell lennü nk: mindig szá mítani lehessen rá nk, ne legyenek ötletszerûek a cselekedeteink, ne zavaros legyen az é letü nk. 4.3 Gergely utó da, Já nos Pá l pá pa, a mai kortá rs, így lá tja a benedeki szellem lé nyegé t: Ez a szellem "teljessé ggel szemben áll a rombolás ö sztö né vel", é s Benedek, "Euró pa Atyja, mindenkit arra buzdít, hogy támogassa azokat az é rté keket, amelyek való ban tá plá ljá k é s nemesítik az embereket, é s hogy erõteljesen szálljon szembe mindazzal, ami pusztít é s felforgat" (Apostoli levé l, 1980. július 11.). 4.4 "É letet akarunk-e há t, é s jobb napokra szá mítunk?" _ "quis homo vult vitam et cupit videre dies bonos?" (Regula, Proló gus). É ppen ez az, amit mi szeretné nk. Fejezzü k be tehá t eszmefuttatá sunkat Benedek sajá t _ de á ltala az õ si hé ber zsoltá rokbó l idé zett _ feleleté vel: "Si vis habere veram . . . vitam, prohibe linguam tuam a malo, et labia tua ne loquantur dolum; . . . inquire pacem et sequere eam" _ "ha igazi . . . é letet akarsz, nyelved ne szó ljon rosszat, csalá rdsá g el ne hagyja szá dat; (mindenü tt) kutasd fel a bé ké s megoldá sokat, é s (mindenben) a bé kessé gnek megfelelõ en já rj el" (Regula, Proló gus). Szeretet, é let, bé ke. Ez tehá t az egé sz. A minden. Budapest, 1992. május 27.

90

└

┘

┌

┐

Kü kedi Jó zsef, nyomdá sz (Esztergom, 1952.) Bencé s szellemisé g? Bencé s taná raink: ahá ny szemé lyisé g, annyi szín. Nem kaptafá ra ké szü lt sorozatemberek. Mi bennü k a közös? Alaposan "beledolgoztá k" magukat egy-egy szakterü letbe. De ha é ltek-haltak is té má juké rt, tudtak a kisdiá kkal is emberké nt bá nni. Valami olyat loptak tanítvá nyaik szívé be, hogy szinte minden egykori bencé s diá k szeme felragyog, ha valakirõ l megtudja: szinté n bencé s diá k volt. Vajon miben té r el a bencé s é s a többi (katolikus vagy nem katolikus) egyhá zi iskolá knak a szellemisé ge, a szûkebb kollektívá nak a közös evangé liumi gyökerek mellett is erõ sebb é rzelmi vagy racioná lis hangsúlya? Ú gy tûnik, a piaristá kra a racionalitá s erõ sebben jellemzõ (a jezsuitá kra, meg a reformá tusokra is), viszont pé ldá ul a ferences szellem az é rzelmi vonatkozá sokra é rzé kenyebb. A bencé s szellemisé gné l mintha é rzelem é s racionalitá s szerencsé s egyensúlyá t tapasztalhatná nk.

Ludvig Rezsõ , aranymûves (Budapest, 1952.) A bencé s szellemisé g legfontosabb alapelve a szolgálat. Konkré tan tapasztaltam ezt mint kisdiá k, é s csak akkor tudtam igazá n é rté kelni, amikor az á llamosítá s kegyetlen való sá gá t é ltü k á t. Szivó s Donát mondta: "Fiam, ne felejts el köszönni, amikor az utcá n fogom húzni a strá fkocsit!" Taná raink zokszó né lkü l vá llaltá k a megpró bá ltatá sokat. Mindenki a lehetõ sé gekhez ké pest vá llalta az új helyzetet, é s tová bb szolgá lt. A szolgá lat a legnemesebb cé lok, a csalá d é s a haza é rdeké ben töltõ dik csak meg tartalommal. Ha taná raink nem is hangoztattá k unosuntalan, hogy mit kell tennü nk, mindig tudtam hogy nem á rulhatom el õ ket az ezeré ves hagyomá nyok é s a kereszté ny kultúra elfelejté sé vel. Sajnos, sokan nem é rhetté k má r meg a vá ltozá st, é s aki megé rte, má r nem tud újra beá llni a nemzet újjá é píté sé be. A mi fõ feladatunk, szolgá latunk most má r az, hogy unoká inkat neveltessü k bencé s szellemisé gben, fennmaradá sunk é rdeké ben.

91

└

┘

┌

┐

Nagy Gá spá r, költõ , szerkesztõ (Pannonhalma, 1967.) [ . . . ] Visszajá ró diá kké nt a hetvenes é s nyolcvanas é vekben lá ttam a magyar bencé s szellemisé g csöndes eró zió já t. Voltak nagy bencé s taná rok, fõ apá tok, akik mertek é s tudtak úgy felté tlen hívei lenni a Mindenható nak, hogy közben Szent Istvá n kirá lyunk intelmeit é s parancsait is maradé k né lkü l teljesítetté k. Most új helyzet van, a kereszté ny kurzus veszé lye badarsá g; egyré szt ne legyü nk túlteljesítõ k, má sré szt ne hagyjuk magunkat elté ríteni a most hirtelen vitorlaá tá llító k negé des "szabadelvû sített" é neké tõ l. Szent Má rton hegyé t, mint é g é s föld közötti lelki "kikötõ t" ó vjuk meg a felkúszó kígyó któ l, s röpdösõ sziré nektõ l. É s mindig tudva azt, hogy Pannonhalmá nak voltak 1944-45-ös é s 1956-os dicsõ é s szé p szolidaritá s-emlé kei. Ez utó bbinak a szellemé t is õ riznü nk kell. É n mondom ezt, aki é letkoromná l fogva csak ké sõ bb "bonyoló dtam" 56-os ü gyekbe. Jó l tudom, ennek a 80-as é vek Pannonhalmá ja nem örü lt. Ez tá n é rt-hetõ is volt, hiszen . . . . De a fé lelmet é s a csöndet azé rt sokalltam. [ . . . ]

Nedeczky György dr., jogá sz (Budapest, 1936.) Ké rdezitek: "Mi a bencé s szellemisé g lé nyege? Íme a vá lasz:

Pannonhalma köszönté se Bü szke orom a Magyar tá jak felett, Õ s Pannonhalma, Szívbõ l köszöntelek! Ezer é v ó ta Tanítod a magyart: Munká ra, hitre, Szá ntani az ugart;

Kezü nkben könyvvel, Bé ké vel szívü nkben, Akarni bá tran, É gi szeretetben; Sose csü ggedni, Fel az é gre né zni, A vé rzõ Földön Emelt fõ vel é lni.

Hinni jövõ nkben, Ú jabb ezer é vben, Utó dainkban, S a fa gyökeré ben. S ha eljön majd A vé gbúcsú napja, Ö lelj örökre, Á ldott Pannonhalma!

Vigyá zzanak reá nk Pannonhalma jó csillagai!

92

└

┘

┌

┐

Né meth Andor dr., ü gyvé d (Budapest, 1937.) A bencé s szellemisé g sok apró mozaikbó l tevõ dik össze, ezeket egyenké nt felsorolni é s elemezni szinte lehetetlen. Ezé rt csak a lé nyegre kívá nok rá mutatni, s kiemelni azokat, amelyek rám hatottak, melyeket igyekeztem magamé vá tenni, é s amelyek az otthoni, csalá di nevelé semmel is teljesen ö sszhangban voltak. Elsõ sorban a bencé s rend jelmondata, az "ora et labora". Má sodsorban a mindenkinek mindenkor rendelkezé sre állás. Harmadsorban, amit má r a bencé s cserké szcsapatban, a cserké sznevelé sem sorá n sikerü lt elsajá títanom: az "ahol tud, segít" cserké sztörvé ny gyakorlatra vá ltá sa é s a kö telessé gteljesíté s. Ora et labora! Imá dkozzá l é s dolgozzá l! Ezt hirdetté k é s erre adtak pé ldá t nekü nk taná raink, a bencé s szerzetesek. Megtanultuk é s vé rü nkké vá lt, hogy Isten né lkü l, imá dsá g né lkü l é lni nem lehet. Olyan idõ ket é ltü nk á t, olyan sok mindenen mentü nk keresztü l, amelyeket túlé lni a jó Isten segítsé ge né lkü l lehetetlen lett volna. Imádságunk, ké ré sü nk nem egy olyan esetben is meghallgatá st nyert, amely a jó zan é sz szempontjá bó l csak csodá nak volt tekinthetõ . Megtanultuk a munkát, a kitartó munká t. Megtanultuk, hogy a munká nak é rté ke van. Legjobb, ha valaki olyan munká t vé gezhet, amit szeret, amire ké szü lt, amihez ké pzettsé get szerzett. De rá jöttü nk, hogy ha ez nem lehetsé ges (há nyszor fordult ez elõ !), azt kell tenni, ami adó dik, amivel magunkat é s csalá dunkat eltarthatjuk. Ezt a munká t is legjobb tudá sunk szerint, jó lé lekkel, odaadá ssal kell elvé geznü nk. Az így vé gzett munka jó é rzé st ad. Taná raink mindig mindenkinek rendelkezé sé re álltak. Bá rmikor, bá rmely problé má val felkereshettü k õ ket. Megtanultuk ezá ltal a nyitottságot má s emberek irá nt, megtanultuk meghallgatni a má sikat, s ha problé má ikra megoldá st nem is tudtunk adni, né há ny jó szó t, biztatá st igen. Mi, akik a bencé s gimná zium cserké szcsapatá ban fogadalmat tettü nk, a kö telessé gteljesíté st é s a "cserké sz, ahol tud, segít"-törvé nyt egé sz é letü nkben igyekeztü nk gyakorolni. Há rom é vvel ezelõ tt, amikor a cserké szet újra indulhatott, ezé rt kapcsoló dtunk be a szervezé s munká já ba, a ré gi budapesti bencé s gimná zium cserké szcsapatá nak újraindítá sá ba, mert tudtuk, hogy most ez a kötelessé gü nk: a magyar ifjúsá got nevelni Isten dicsõ sé gé re, a haza é s az egyhá z javá ra, embertá rsaink szolgá latá ra.

93

└

┘

┌

┐

Né meth György dr., orvos (Budapest, 1934.) Mit jelent nekem, orvosnak, a bencé s szellemisé g? Bá r a bencé s rend nem betegá poló rend, Szent Benedek nagy súlyt helyezett a bete-gekrõ l való gondoskodá sra. Az orvosi mûködé shez nemcsak a tudomá ny szellemé ben törté nõ gyó gyítá s, hanem a jó cselekedetek gyakorlá sa, a testi-lelki nyomorúsá gnak, a szenvedé seknek az enyhíté se is hozzá tartozik. A bravúros diagnó zisok é s mûté tek mellett ott lá tjuk a há ziorvost, együ tt-é rzõ en é s bá torító an, a haldokló beteg á gyá ná l is. Ahogyan a rendfõ nök kötelessé ge a szerzet tagjairó l való gondoskodá s é s a rendtá rsak szolgá lata, ugyanúgy szolgá ló ja az orvos is a rá bízott betegeknek. Munká já t lé lekkel megtöltött alkotó i tevé kenysé g jellemzi. Ezzel vívja ki tekinté lyé t é s egyben a belé helyezett bizalmat. Ez ké pesíti, hogy a beteg megfogadja é s teljesítse rendelvé nyeit é s taná csait. Csak akkor hirdethetjü k azonban igazsá gainkat, ha é letü nkkel, pé ldamutatá sunkkal ké pviseljü k is azokat. Ezé rt engedé kenysé g, megé rté s, szeretet, ré szvé t né lkü l hiá bavaló minden pró bá lkozá sunk, hogy az emberekre hatni tudjunk. Így a fogadá snak, az elfogadá snak, a megé rté snek, a megbocsá tá snak, a gondoskodá snak a stá diumain keresztü l kísé rjü k vé gig a szenvedõ ket, az elesetteket gyó gyulá suk útjá n. A bencé s rendnek tanító i szelleme mindennapos orvosi tevé kenysé gü nknek ré sze. A testi-lelki bajok orvoslá sá nak é s megelõ zé sé nek munká já n kívü l a né pek nevelõ i is vagyunk, nemcsak kereszté ny közössé gü nk, hanem az ökumé nia szellemé ben a vilá g összes né pe szá má ra is. II. János Pál pá pa beszé dé ben hangsúlyozta, hogy a benedeki szellem sohasem romboló , mindig é pítõ, é s a bé ké nek a szelleme. A bé ke szelleme megköveteli az orvosi alá zatot, az emberi test é s lé lek fölé píté sé nek tiszteleté t, a tü relmet, az emberszeretetet. Az orvosi szó t é s cselekvé st követi a hallgatagsá g, az elmé lkedé s, az önismeret ideje. Szent Benedek é lete tanít bennü nket arra, miké nt á lljunk ellen a dicsõ sé gvá gy, é rzé ki vá gy, bosszúvá gy kísé rté seinek. Korunk vilá gá ban nagy szerepe van a hagyomá nyok tiszteleté nek. A bencé s rend tanítvá nyainak a magyar kereszté ny nemzeti kultúra õ rzõ ivé kell vá lniok. Sem a hosszú é vszá zadok há nyattatá sai, sem a zûrzavaros vilá gné zetek erkölcspusztító propagandá ja nem törté k meg a bencé s szellemisé g kisugá rzá sá t, sem el nem vetté k bizalmunkat az újrakezdé s lehetõ sé geiben. A nemzet felemelkedé se csak töretlen optimiz-

94

└

┘

┌

┐

musunk fenntartá sa, tehetsé gü nk, szorgalmas munká nk é s _ nem utol-só sorban _ összetartá sunk ré vé n ké pzelhetõ el. Hatalmas erõ forrá st jelent a vilá g minden ré szé bõ l é rkezett anyagi é s erkölcsi segítsé g a ré gi tanítvá nyoktó l, nem kevé sbé a Bencé s Diá kszövetsé g rendezvé nyei, a ré gi osztá lytá rsak bará ti összejövetelei, az újjá é ledõ cserké szcsapatokat segítõ munka é s a közös szentmisé ken való ré szvé tel ahhoz, hogy a bencé s szellemisé g tová bb é ljen é s jó té kony hatá sá t á rassza a vilá g felé .

Nepp Jó zsef, grafikusmûvé sz (Csepel, 1952.) A bencé s szellemisé g lé nyegé t illetõ en, sajnos, nincs összehasonlítá si alapom. Nem tudom, milyen lehetett a piarista, cisztercita, ferences stb. szellemisé g; nem is beszé lve a fasori evangé likus gimná ziumé ró l vagy a sá rospataki reformá tusoké ró l. Azt viszont le tudom írni, hogy mié rt szerettem a csepeli bencé s gimná ziumot é s taná rait. Lehet, hogy é ppen a bencé s szellemisé g miatt, ha az az volt. Kivá ló tanerõ k voltak. Kivé tel né lkü l mindnyá jan egé sz napjukat a diá kok tanítá sá ra é s nevelé sé re fordítottá k. Persze, akadt köztü k kevé sbé tehetsé ges pedagó gus is, de á ldozatké szsé g tekinteté ben mindenki egyenlõ volt. Most, utó lag visszagondolva, szenzá ció s pedagó giai fogá saik, ötleteik voltak, hogyan vezessé k á t sé rü lé s né lkü l a sok kísé rté snek kitett ifjúsá got a pubertá s ró zsá s é s tövises ösvé nyein; sosem direkt rá hatá ssal, inká bb szeretettel é s rengeteg szellemmel! Felü lmúlhatatlanok voltak ötletekben. Egy ré gi angol hadihajó s mondá st idé zve: "dolgoztattá k" a legé nysé get, hogy ne legyen zendü lé s. Azaz inká bb foglalkoztattá k. Minden tekintetben igazsá gosak, demokratikusak é s liberá lisak voltak. Ezek talá n nem a legszerencsé sebb jelzõ k, de megpró bá lom megmagyará zni, hogyan é rtem. A diá koknak igen ké nyes az igazsá gé rzetü k. É n sosem é reztem kivé telezé st, protekció t, kedvezmé nyezé st sem tá rsadalmi helyzet, sem _ é s ez igen fontos! _ felekezet szempontjá bó l. A szü leim nem voltak tehetõ sek, munká scsalá dbó l szá rmazom, rá adá sul evangé likus vagyok, de egyetlen pillanatig sem é reztem semmifé le ezekbõ l eredõ há trá nyos megkü lönbözteté st. De elõ nyöset sem amiatt, hogy á ltalá ban kitûnõ tanuló voltam! É s tudomá som szerint má s sem. Szá mukra való ban mindenki egyforma esé llyel startolt é s haladt tová bb tanulmá nyaiban. A leggyengé bb tanuló t ugyanolyan szigorral é s szere-

95

└

┘

┌

┐

tettel tanítottá k é s nevelté k, mint az eminenset. É n ké ptelen lenné k utá nuk csiná lni, nekem ehhez kevé s lenne az önfegyelmem, tü relmem é s lelkierõ m. Meg talá n az emberszeretetem is. Azt is csak így, utó lag tudom mé ltá nyolni, hogy sohasem akartak "á tté ríteni". Má rmint katolikus hitre. Persze lehet, hogy nem tartottá k é rdemesnek, vagy akartá k, csak é n nem vettem é szre. Nagyon szerettem euró pai, sõ t, globá lis gondolkozá sukat. Szá momra elõ ször õ k nyitottá k ki a vilá got. Így utó lag mé lá zva ezen, az a té ny, hogy valaki magyar, termé szetes dolog. Magyar minden porciká já ban, atomjá ban é s a nap huszonné gy ó rá já ban. Felesleges ezé rt kü lön zá szló kat lobogtatni é s kebleket döngetni; amit viszont meg kell ismerni, az a vilá g. Nagyon kellemes volt akkoriban elá lmodozni, hogy a vilá g há ny orszá gá ban é lnek ugyanolyan bencé s diá kok, mint é n. Bizseregtetõ é rzé s volt. É s há t a minõsé g! Aká rki, aká rmilyen munká t vé gzett tanulmá nyi, tá rsadalmi, sport, szó rakozá s stb. té ren, megkövetelté k a színvonalat. Ez az igé nyessé g, má r amikor az eredmé nyek következtek, bü szké vé tett minket. É n azt hiszem, ez a bü szkesé g nem azonos a gõ ggel, é s nem sé rtett senkit. Õ k maguk szerzetesi fegyelemben é s é letrendben é ltek, de ebbe nem akartá k beleké nyszeríteni a lá zadá sra hajlamos diá klelkeket. Olyan é szrevé tlenü l irá nyítottá k, aggá lyos gondoskodá ssal nyesegetté k a fejlõ dõ gyermeklé lek indá it, hogy szinte sohasem okoztak sé rü lé st. Persze, ha kellett, kemé nyek is voltak, de valahogy a bü nteté st sosem é reztem igazsá gtalannak. Mé g a pofont sem! Muszá j leírnom drá ga emlé kû latintaná rom nevé t: Tó th Ciprián atyá ró l van szó . Talá n õ volt a legkedvesebb szá momra. Tipikusan az a taná r, akinek múlhatatlan é rdemeire má r csak felnõ tt é sszel döbben rá az ember. Akkoriban inká bb csak rettegtem tõ le, de ma má r szívesen kikaparná m tíz körömmel a sírjá bó l! Mi tehá t a bencé s szellemisé g? Nem tudom. Az a pá r é v, ami adatott nekem, színes, gyönyörû, nehé z, munká s, vidá m, szomorú, pezsdítõ , csü ggesztõ volt. Nagyon szerettem taná raimat _ egy-ké t kivé tellel _ é s nagyon há lá s vagyok nekik. Szívesen á té lné m újra ezeket az é veket. É s hogy hogyan lehetne ezt é rvé nyesíteni napjainkban? Szá munkra, öregdiá koké ra, má r aligha. Sok volt ez a negyvenöt é v, ami azó ta eltelt. De a mai elsõ sök é ppolyan ü res lapokkal ü lnek be a padokba, mint mi annak idejé n; é s ha vannak mai Ciprián atyák, azok majd teleírjá k vagy teleíratjá k velü k a lapokat. Nekü nk azonban, azt hiszem, csak az emlé kezé s jutott.

96

└

┘

┌

┐

Orbá n Aladá r dr., geodé ta (Sopron, 1948.) A bencé s szellemisé get szá momra bencé s taná raim egyé nisé ge jelentette. Akkor is volt né há ny civil taná runk, é s kü lönbsé get tudtunk tenni a csalá di gondokkal terhelt civilek, é s a csak a tanítá snak é lõ bencé sek között. A bencé sek több figyelmet fordítottak rá nk, ezé rt igazsá gosabb é rté krendet tudtak kialakítani ró lunk. Hein Tádé osztá lyfõ nökü nket é rettsé gi utá n 5-10 é vvel megké rdeztü k egyszer: hogyan lehetsé ges, hogy õ mindig szigorú volt hozzá nk, é s mi mé gis annyira szerettü k é s becsü ltü k õ t. "Tudjá k öregurak, ké rem, _ mondotta Hein Tá dé _ , a gyerekekben igen nagy az igazsá gé rzet. Aki ezt megsé rti, az el van veszve." [ . . . ] Becsü letessé gre, szorgalomra, kitartá sra é s vallá sossá gra neveltek minket. Ez volt az Ora et labora szelleme. A szerzetesi rendnek, mint regulá n szabá lyozott közössé gnek, bizonyá ra kell kisugá rzá sá nak lennie. [ . . . ] Nyugatra szakadt osztá lytá rsaink mondtá k: Karrierjü ket az itt megszerzett alapoknak köszönhetik elsõ sorban, nevezetesen tudásban, akaraterõben, hitben, felebaráti szeretetben, a család szereteté ben é s mindabban, ami az emberi kapcsolatok kialakításához szü ksé ges. A bencé s szellemnek van összetartó ereje is. Ezt azé rt is meg tudom íté lni, mert soproni iskolá nk megszü nteté se utá n fele osztá lyunk a Berzsenyiben, fele a Szé chenyiben é rettsé gizett. Húsz é ven á t nem is talá lkoztunk ré gi osztá lyunk má sik felé vel, míg vé gü l Pannonhalmá n összetrombitá ltuk a teljes osztá lyt. Csodá s talá lkozó volt. Azó ta is hol Sopronban, hol Pannonhalmá n tartjuk 5 é venké nt é rettsé gi talá lkozó inkat. [ . . . ] Nekü nk, soproni bencé seknek, há la Istennek, van egy kü lönleges összetartó erõ nk is. Ez egy közös cé l, amié rt a tehetsé gé hez ké pest minden bencé s diá ktá rsunk tesz valamit. Ez pedig, mint má r köztudott, a ré gi rendhá z egy ré szé nek helyrehozá sa. Az ott vé gzett munka a bencé s összetartá s szé p pé ldá ja. [ . . . ]

97

└

┘

┌

┐

Osztie György, é píté szmé rnök (Budapest, 1951.) Ad 1. Az igazá n nagy szemé lyisé geknek kisugá rzá sa, emberi-szerzetesinevelõ i habitusuk rá nk gyakorolt hatá sa é letre szó ló nak bizonyult. Nagy Julián kemé ny fegyelmezettsé ge é s pedagó giai zsenije; hihetetlenü l cé ltudatos, soha nem tapasztalt mó don energikus egyé nisé ge mé g az egyetemi tanulmá nyok é vei utá n is "visszaköszönt". Szunyogh Xavé r taná r úr Petõ fi-elemzé sei, Tömörké ny-é rtelmezé se má ig vilá gítanak; nem szó lva vasá rnapi beszé deirõ l, vagy aká r arró l az egyé rtelmûen sugá rzó belsõ fé nyrõ l, tü ndöklõ hitrõ l, ami egy-egy köznapi reggeli misé je mondá sakor arcá n tü krözõ dött. A gregoriá n zene, az egyhá zzene, de á ltalá ban a zene irá nti fogé konysá g megalapozá sa szá munkra Nádasi Alfonz szemé lyé hez fûzõ dik. Rajta keresztü l Kodá ly Zoltá nró l, emberi helytá llá sró l, megalkuvá s né lkü li elvhûsé grõ l is közvetlen közelbõ l nyerhettü nk pé ldá t, söté tben vilá gló fé nyessé gût. Felbecsü lhetetlen é rté keket kaptunk, többré tûen is. Ezek csak kiragadott pé ldá k, "szemelvé nyek", hiszen Radó Polikárptó l Horváth Kandidon, Kováts Arisztidon, Pé nzes Balduinon, Szennay Andráson é s má sokon á t Dombos Fü lö pig a hosszú é s illusztris né vsor itt nyilvá n nem elemezhetõ . Csizmadia Gerõnek, az á llamosítá s utá ni idõ _ sajá tos idõ szak! _ hittaná rá nak kü lönlegesen konstruktív szerepé t mé gis meg kell említeni. Fiatalosan dinamikus, mé gis körü ltekintõ en megfontolt magatartá sa egyszerre imponá lt nekü nk é s civil taná rainknak. Megé rtette az idõ k szavá t, a megvá ltozott körü lmé nyekhez szabta mondanivaló já t, a leszûkü lt lehetõ sé geket a való ban legfontosabb dolgok á tadá sá ra/megbeszé lé sé re haszná lta, az adott idõ terjedelmet maximá lisan betöltve (semmi felelé s vagy osztá lyozgatá s . . . ). [ . . . ] Nos, úgy gondolom, a bencé s szellemisé g lé nyege _ kü lön magyará zó nagy szavak né lkü l _ ezeknek a pé ldaké nt kiemelt nagy szemé lyisé geknek _ é s má soknak _ a magatartá sá ban megtalá lható . É letmûvü k, szerzetesi-emberi-nevelõ i habitusuk elemzé se igen tanulsá gos, követé sre serkentõ lehet _ "mutatis mutandis".[ . . . ] Talá n né hány vonás megnevezé se, mint az említett nagy szemé lyisé gek "sûrített kivonata" jobban megközelíthetõ vé teszi az absztrakt eszmei ideá lt:

98

└

┘

┌

┐

_ elkötelezettsé g _ marká ns erõ , kemé ny önfegyelem _ cé ltudatossá g, messze elõ re tekinté s _ szívó s kitartá s, rugalmas lendü letessé g _ lelki é rzé kenysé g, nyitottsá g, figyelem _ belsõ harmó nia _ szeré nysé g, ará nyé rzé k _ segítõ ké szsé g _ lelki derû, derü lt humor _ könnyed termé szetessé g A magyar közé piskolai oktatá s múltbeli eredmé nyessé gé t szá mos, Nyugatra kerü lt é s vilá ghírûvé vá lt magyar tudó s pé ldá ja tanúsítja. Ezt a haté konysá got kellene ötvözni a korunk megkívá nta mó dszerekkel. ___ Ad 2. Szent Benedek atyá nk "Ora et laborá "-ja, mint á ltalá nos alapelv _ úgy gondolom _ ma is é rvé nyes. Ha nem is "ortodox" é rtelmezé sben. Nem a betû szerinti, hanem kitágított, ha tetszik: adaptált é rtelemben. Imá dkozni . . . é s dolgozni. Má ské nt: imá dkozva dolgozni. Avagy: munká nkkal (is) imá dkozni. Ú gy vé gezni a munká t, hogy az vé gsõ soron Isten dicsõ sé gé t szolgá lja: Ut in omnibus glorificetur Deus. Elsõ megközelíté sre ez Isten orszá gá nak é s evilá gnak egyszerre való megfelelé st jelent. "Ké tfelé fordulni" belsõ leg egyidejûen. Oly mó don é píteni-fejleszteni e vilá got, hogy egyszersmind Isten orszá gá t is erõ sítsü k á ltala. A "vasá rnapi kereszté nysé g", frá zisok, szenteskedé s, ü res nosztalgiá zá s, hamis-felszínes lá tszat helyett a teljes é letfolyam irá nyultsá ga, a teljes odaadá s a mindig a fó kuszban tartott magasztos cé loké rt: ez talá n a rövid summá zat. Emberi-szakmai helytá llá s, a kereszté ny elvek megtestesíté se é s kiteljesíté se a mindennapokban, a csalá dban-munkahelyen-tá rsadalomban, ezernyi nehé zsé g é s sajá t gyengesé g ellené re; ha kell: a karrier rová sá ra is, közönnyel-nihilizmussal-cinizmussal szemben is következetesen megmaradni a vallá serkölcsi vilá gné zetben; lá ncszemnek lenni a nagy lá ncolatban "ad maiorem Dei gloriam": ezt kellene tennü nk. Ez így túlzottan elvont é s á ltalá nos? _ Lehetsé ges. No meg nagyon nehé z? _ Az! [...]

99

└

┘

┌

┐

Succisa virescit! Kívá nom, így legyen _ de ehhez új emberek kellenek, a sivatagi vá ndorlá s/bolyongá s 40 é ve utá n új generá ció . É s új/megújult szemlé let is né lkü lözhetetlen. Ú j tömlõ be új bort kell tölteni. Ú j kihívá sokra új mó don kell vá laszolni. Ú jszerû problé má kat újszerû mó dszerekkel kell megoldani. Magatartá sbeli megújulá shoz elõ bb belsõ , gondolkodá sbeli letisztulá s szü ksé ges. Alapos nagytakarítá s, lomtalanítá s. Aperire fenestras _ mondta XXIII. Já nos pá pa _ hadd já rja á t az Egyhá zat a friss levegõ . Ú jszerû gondolatokat megtestesítõ é pü letet se lehet elavult szemlé lettel haszná latba venni. Ké ptelensé g! _ A ma ifjúsá ga alapvetõ en má s kezelé smó dot igé nyel, mint a korá bbi. Lelkigyakorlatok, a pá pai (konkré t é s nekü nk címzett) útmutatá sok feldolgozá sa, hazai zsinatok é s sok egyé b lá tszik szü ksé gesnek; felü lemelkedé s sok ó sdi fölösleges elavult dolgon, parciá lis ü gyeken. A II. vatiká ni zsinat itt is okulá sunkra lehet (analó giaké nt): a korá bbi szenté lybe zá rkó zá s, a túlnyomó többsé g szá má ra nem é rthetõ latin szertartá si nyelv, klerikusok é s laikusok bá ntó megkü lönbözteté se az Egyhá zon belü l, a szó szé kek magasá nak _ szinte mé g ellenreformá ció s _ elkü lönítettsé ge immá r nem felelt meg a kor adottsá gainak. Így tehá t _ a lé nyeges dolgok felté tlen megõ rzé se mellett _ a formai megoldá sokon, a leszûkítõ kereteken, a "csomagolá son" bá tran é s hatá rozottan vá ltoztatott az Egyhá z. A szembemisé zé st, a nemzeti nyelvek haszná latá t*, az emberközelsé gbe helyezett liturgiá t, a hívek lehetõ bevoná sá t az oltá r körü li cselekmé nyekbe é s az Egyhá z mindennapi é leté be _ mindezt az eltelt é vtizedek fé nyesen igazoltá k. Az analó giá val megvilá gítani kívá nt alapké rdé s tová bbfejleszté se teré n igencsak vannak mé g idõ szerû tennivaló k. Nagyvonalú lendü lettel, az összekapcsoló elemeket keresve; a nemzeti törté nelmü nkben csak igen ritká n kíná lkozó , cselekvé sre ma alkalmas pillanatot nem elszalasztva kellene cselekednü nk; több irá nyban is haté konyan é s megfontoltan, az igazá n fontos dolgokra koncentrá lva, utó daink szempontjainak prioritá sa mellett. [ . . . ]

* A magyar nyelv liturgiabeli haszná latá nak engedé lyezé sé t 1848-ban a magyar katolikus alsó papsá g egy ré sze is ké rte. (V.ö. Ú j Ember, 1993. má rcius 14-i szá m, Elmer Istvá n cikke.) – A szerk.

100

└

┘

┌

┐

Pá lvölgyi Gyula, villamosmé rnök (Budapest, 1937.) A ké rdé sre, hogy miben lá tom a bencé s szellemisé g lé nyegé t, nehé z röviden vá laszolni. Ezé rt csak arra, vá llalkozhatom, hogy a Regulá nak szá momra legjelentõ sebb elõ írá sait összegezve kiegé szítem azokat az á ltalam megismert bencé s szerzetesek jellemzõ voná saival. A Regula szerint a szerzetesközössé g legfõ bb elöljá ró já t az abbas (Abt, apá t) szó val nevezik, ez az "atya" szó nak felel meg. Ezé rt a Regula elõ írá sai csak csalá dfõ i kötelessé geket hangsúlyoznak az apá t szá má ra: "Aki az abbas nevé t elvá llalta, annak kettõ s tanítá ssal kell vezetnie tanítvá nyait. Vagyis mindazt, ami jó é s szent, inká bb tetteivel mutassa meg, mint szó val." _ "Egyiket ne szeresse jobban a má sikná l, kivé ve, ha valakit a jó cselekedetekben vagy az engedelmessé gben jobbnak talá l." _ Vizsgá lja meg mindig sajá t tetteit, "hogy míg má sokat tanít, maga elveté sre mé ltó ne legyen, s egykoron vé tkei miatt ne mondja majd neki az Isten: ki atyá dfia szemé ben meglá ttad a szá lká t, a tiedben nem vet-ted é szre a gerendá t". _ "Az idõ é s a körü lmé nyek szerint . . . majd mesterhez való kemé ny, majd atyai jó sá got mutasson." _ "Gondolja meg, milyen nehé z é s terhes dolgot vá llalt magá ra, a lelkek irá nyítá sá t é s a sokfé le emberi viselkedé s szolgá latá t." _ "Az egyiket ugyanis kedves szavakkal, a má sikat dorgá lá ssal, a harmadikat rá beszé lé ssel vezesse." _ "Gyûlölje a hibá kat, szeresse a testvé reket." _ "Azon legyen inká bb, hogy szeressé k, mint hogy fé ljenek tõ le." _ "Ne legyen tekinté lyé re fé lté -keny é s szerfelett gyanakvó , mert így soha nem lesz nyugta." (Ré szletek a Regula 2. é s 64. fejezeté bõ l.) "Valahá nyszor nagy fontossá gú ü gyek fordulnak elõ a monostorban, hívja össze az apá t az egé sz testü letet s adja elõ , mirõ l van szó . S miutá n meghallgatta a rendtá rsak taná csá t, fontolgassa azt magá ban, é s amit hasznosabbnak íté l, azt cselekedje. Azt pedig, hogy mindnyá jukat hívja meg a taná cskozá sra, azé rt mondtuk, mert gyakran a fiatalabbnak jelenti ki az Ú r azt, ami jobb." (Ré szlet a Regula 3. fejezeté bõ l.) A Regula olvastakor úgy é rezhetjü k, hogy az ilyen szabá lyok szerint é lõ közössé gben, mint egy nagy csalá dban, jó é rzé s lehet együ tt lenni, ahol való ban megvaló sulhat a bé ke é s a szeretet, amelyet a bencé s diá kok sapká já n lá tható címer is jelké pez. A budapesti bencé s gimná ziumban is a taná ri kar közössé get alkotott, a mindenkori igazgató , mint apá thelyettes vezeté sé vel. A nyolc tan-

101

└

┘

┌

┐

é v alatt sok taná rt megismertem, köztü k igen sok vidá m, derûs é s mé gis komoly szerzetest. Tardos Vida, Heckenast Kolos, Nagy Amadé , Boldoghy Máriusz ó rá in mindig lehetett valamin mosolyogni, az elsõ osztá lyújsá gunk címé ü l is _ elsõ osztá lyfõ nökü nk, Linzer (Lé bé nyi) Szilárd javaslatá ra _ az Ö RÖ M szó t vá lasztottuk. Ké sõ bbi osztá lyfõ nökü nk, Havasi Luciusz mé g a komoly latin é s törté nelem tanítá sá ná l is el-elmosolyodott. Szunyogh Xavé r Ferenc a magyar irodalom mellett magyar né pdalokra is tanított gramofonlemezekkel. Mellesleg: írt ifjúsá gi színdarabokat, szavaló kó rust, é s megalkotta a magyar-latin misekönyvet. Nagy Julián a matematika tanítá sá val kapcsolatos é rdekes törté neteket is mesé lt, tanította a gyorsírá st, aero-kört _ é s vonó szenekart _ vezetett, sõ t mé g gé pkocsivezeté st is tanított. A sokfé le kü lönó ra, önké pzõ kör, Má riakongregá ció s gyûlé s, cserké sztá borozá s is a taná rokat terhelte.[ . . . ]

Pompé ry Bé la dr., jogá sz, operá ció kutató (Budapest, 1936.) A bencé s szellemisé g lé nyegé t (összefoglalva) az ora et labora jelszó ban, é letelvben lá tom. Ré szletesebben: ez a meggyõ zõ dé sem nem má s, mint tudatosan vagy tudatossá g né lkü l _ sereg té nyezõ összhatá sá nak alapjá n _ törté nõ felismeré se a következõ knek: _ Ez volt az elsõ , é s 500 é vig az egyetlen szerzetesrend, amely kezdettõ l fogva tanított é s dolgozott, nemcsak imá dkozott. _ Apá tsá gi szervezete, azok há ló zata 1500 é ve kibírja az alapító ötleté t, s ez igazolja szervezé si mó dszeré nek eredmé nyessé gé t. _ Regulá ja a ma is korszerû szervezé si eljá rá sokat tü krözi (funkció é s programorientá lt, így pé ldá ul az apá t kötelezettsé geirõ l szó ló ré szt nyugodtan á tvehetik bá rmely vezetõ - vagy menedzserké pzõ inté zet tananyagaké nt). _ Mindennek folyomá nyaké nt taná raink 8 é ven á t nemcsak tanítottak, hanem együ tt é ltek velü nk (cserké szet, önké pzõ kör, színielõ adá sok, tá nciskola, é s vé gü l: diá kszövetsé g). Mindebbõ l mi következik? Az, hogy ha a mai (é s mindenkori) é letben talá lkozom valakivel, akirõ l azt tudom, hogy bencé s diá k volt, belé m nyilall: az más! Õ is ugyanazt é lte meg, mint é n; õ is együ tt lá tta az é let lelki é s gyakorlati voná sait, ezé rt õ szá momra má s, s szá míthat teljes együ tt-

102

└

┘

┌

┐

é rzé semre, anyagi é s lelki segítsé gemre; bízva bízom, hogy nem vá laszt szé t politikai felfogá skü lönbsé g (ha mé gis ez derü lne ki, úgy az nem fontos, mellé kes té nyezõ lenne). . . . Vé gü l: megnyilvá nulá si lehetõ sé g napjainkban? (Hiszen errõ l írtam eddig is!) Belsõé s mé ly tudat! Többet é s igazabbat kaptunk: 1500 é ves szellemisé gnek é s gyakorlatnak megnyilvá nulá sait. Adjon ez magatartá sban, egymá s megé rté sé ben é s segítsé gé ben többet, terjesszü k ennek tartalmá t azon körben, amelyben hatá st tudunk kifejteni.

Rabovszky Jó zsef, mé rnök (Budapest, 1948.) Leginká bb lé nyegesnek azt az alapelvet tartom, hogy az "Ora et labora" szellemé nek megfelelõ en kialakítottá k bennü nk a munká nak olyan magas fokú tiszteleté t, hogy ez az egé sz é letü nket meghatá rozta. Tudomá som szerint mé g vé letlenü l sem fordult elõ , hogy közü lü nk bá rki is _ é rtelmes, haté kony munka né lkü l _ csupá n csalá di, bará ti vagy tá rsadalmi tapasztalataira tá maszkodva jutott volna magasabb szintre, amire _ sajnos _ az elmúlt 47 é v folyamá n olyan sok pé lda volt. Ennek é ppen az ellenkezõ je volt é letü nkre a jellemzõ . A magam pé ldá já val kell elmondanom, hogy 41 é vi aktív gazdasá gi vezetõ i tevé kenysé gem idejé n mindig legalá bb 120-130 %-ra kellett túlteljesítenem azt a "normá t", amit a má s ideoló giá t ké pviselõ , hasonló beosztá sú munkatá rsaktó l elvá rtak. Ha nem lett volna meg bennem az a tudá stöbblet, az a tü relem é s az a jövõ be vetett hit, amit az iskolá nkbó l hoztam magammal, sohasem tudtam volna ezeknek a követelmé nyeknek megfelelni. [ . . . ] Mé g így is á llandó minõ síté si té telké nt szerepelt a "habá r" szó cska (" . . . habá r ideoló giá ja kissé zavaros, õ maga é s fia is egyhá zi iskolá t vé gzett, munká já val é s szorgalmá val tová bbra is alkalmas _ megfelelõ irá nyítá s mellett _ munkaköré nek ellá tá sá ra".) Mindezt elviselni csak úgy volt lehetsé ges, hogy mindig elõ ttem á llt bencé s taná raim é letemet megalapozó tanítá sa é s szemé lyes pé ldá ja.

103

└

┘

┌

┐

Szakolczai György dr., közgazdá sz (Budapest, 1946.)

A bencé s szellemisé g diá kkorunkban é s napjainkban Diá kkorom alapvetõ é lmé nye az egyé nisé g, a fü ggetlensé g é s a szabadsá g teljes tisztelete volt. Diá kkori é lmé nyeimet összehasonlítottam má soké ival, má s egyhá zi é s vilá gi iskolá k diá kjaié val egyará nt. Az a meggyõ zõ dé sem alakult ki, hogy valamennyiü k közü l mi voltunk a legszabadabbak, é s hogy nekü nk tisztelté k a legjobban az egyé nisé gü nket. Hatá rozottan úgy emlé kszem, hogy ná lunk nem volt tekinté lyuralom. Ez talá n kü lönöské ppen így volt a mi osztá lyunkban, Szunyogh Xavé r osztá lyá ban, aki a szabadsá got é s a diá kok egyé nisé gé t talá n mé g jobban tisztelte, mint a többiek, de ez legfeljebb csak cseké ly fokozati kü lönbsé g volt. A taná r é s a diá k viszonya alapvetõ en az emberi egyenlõ sé gen alapult, a ké rdé sfeltevé snek é s az ellenkezé snek a jogá n. Amit az elõ bb Szunyogh Xavé rra mondtam, az é ppúgy igaz volt Borbé ly Kamillra, Brunner Emõdre é s Kováts Arisztidra is, hogy csak a legnyilvá nvaló bb pé ldá kat mondjam. Kivá ncsiak voltak a vé lemé nyü nkre, é s azt vá rtá k el tõ lü nk, hogy az igazsá ghoz ragaszkodjunk. Felnõ ttnek, öná lló egyé nisé gnek kezeltek minket tíz é ves korunktó l kezdve. A fü ggetlensé gnek ez a szelleme mé gsem vezetett ellenté tekre é s összecsapá sokra, é s ez a csalá diassá gnak volt a következmé nye. Itt nem né zetek é s egyé nisé gek feszü ltek egymá snak é s ü tköztek össze egymá ssal, é s nem vetettek szikrá t az ellenté tek. A kü lönbsé geket a kölcsönös szeretet, az egy csalá dhoz tartozá s tompította le, é s ez tette mindezt kü lönöské ppen kedvessé é s vonzó vá . Amit tõ lem az elmúlt 40 é vben elvá rtak, teljesen ellenté tes volt azzal a szellemmel, amiben a bencé sekné l nevelkedtem. Az elmúlt 40 é v a tekinté lytiszteletre volt felé pítve, nem a szellemi fü ggetlensé gre. Ez nemcsak a politiká ra, a rá nk ké nyszerített megfellebbezhetetlen "igazsá gok"ra volt igaz, hanem az é let mindennapos apró vonatkozá saira is. Nemcsak a Pá rtot é s a Pá rt megfellebbezhetetlen abszolút igazsá gá t kellett tisztelnü nk, hanem hivatali feletteseinket is, azokat az apró embereket, akik uralkodtak rajtunk. S mié rt uralkodhattak rajtunk? Azé rt, mert elfogadtá k, hogy rajtuk ismé t má sok uralkodjanak. A fü ggelem é s szervilizmus vilá gá ban é ltü nk, egé szen má s vilá gban, mint amiben nevelkedtü nk. Az egyetlen központtó l fü ggõ lá ncolat valamelyik eleme lehettü nk

104

└

┘

┌

┐

csak, nem fü ggetlen egyé nisé g vagy öná lló egzisztencia. A szellemnek ez az ellenté te szerintem mé lyebb volt, mint bá rmilyen ideoló giai kü lönbsé g, mert ez az alapvetõ magatartá smó d jobban befolyá solta termé szetes reakció inkat é s mindennapos magatartá sunkat, mint bá rmi má s. É letemben nem jutottam sokra, é s ha megpró bá lom felmé rni, hogy mié rt, azt kell mondanom, hogy e szellemisé g miatt. Hogy tehá t é letem sok szempontbó l nem volt sikeres, azt taná raimnak köszönhetem: a fü ggetlensé g szellemé nek, amely mindig is bennem volt, de amelynek kiteljesü lé sé hez sokat adott az a bencé s szellem, amelynek közvetlen köré ben nyolc é vig é ltem, é s amely sok vonatkozá sban má ig meghatá rozza gondolkodá smó domat. Ha visszagondolok a konkré t esetekre, amikor elvá gtá k, majd újra elvá gtá k az utamat, akkor ez mindig azé rt volt, mert ragaszkodtam az egyé nisé g fü ggetlensé gé hez, é s mert nem voltam hajlandó szervilizmusra. Minden má st hajlandó k voltak megbocsá tani nekem, csak ezt nem. É letemet tehá t a bencé s szellem tette sikertelenné , de mé gis inká bb vá llalom a fü ggetlensé ggel együ ttjá ró sikertelensé get, mint a fü ggõ sé g é s szolga-lelkûsé g vá llalá sá val elé rt sikert. Megszûnt-e a szolgalelkûsé g igé nye, é s helyreá llt-e a fü ggetlensé g tisztelete napjainkban? Kemé ny szavakat írok, de úgy lá tom, hogy nem. Az új rend nem utasítja el a ré gi rend szellemé t, hanem sokszor arra é pít; é s az új rend sokszor annak kritiká tlan követé sé t vá rja el tõ lü nk, ami van, annak szolgá lata é s é píté se helyett, amit helyesnek tartunk. Sokszor az új rend is engedelmessé gre é s má soknak való alá vetettsé gre é pít, a szellem é s az egyé nisé g szabadsá ga helyett. Az egyé nisé g é s az öná lló gondolkozá s tisztelete mai közé letü nkben nem é ri el azt a fokot, mint amit diá kkorunkban, bencé s közössé gü nkben elé rt. Hogy a kemé ny szavakhoz mé g kemé nyebbet fûzzek, a mi tá rsadalmunkban ké t, ezen belü l a mi szorosabban vett köreinkben három forrá sa is van a fü ggelemnek é s a szolgalelkûsé gnek. A fü ggelmet é s az engedelmessé get hangsúlyozta a ré gi magyar társadalom, a törté nelmi Magyarorszá g vilá ga; a fü ggelemre é s az engedelmessé gre é pü lt fel az elmúlt negyven é v, a szocializmus vilá ga, é s ez a kettõ erõ sen meghatá rozza a mai gondolkozá st é s a vezeté s mai igé nyeit is. Ehhez a mi szûkebb köreinkben mé g az is hozzá já rul, hogy a fü ggelem é s az engedelmessé g fontossá gá t hangoztatta sokszor az Egyház is. Az emberi szemé lyisé g igazi fü ggetlensé gé nek kiteljesedé sé re felé pü lõ tá rsadalom kialakítá sá nak legfõ bb akadá lya talá n é ppen ez a kettõ s, é s a mi köreinkben há rmas hagyomá ny.

105

└

┘

┌

┐

A diá kkorom mindennapjaiban megnyilvá nuló bencé s szellem legfontosabb ü zeneté t tehá t az emberi szemé lyisé g é s fü ggetlensé g felté tlen tiszteleté ben lá tom. Nekem diá kkoromban nem kellett meghajolnom taná raim elõ tt, ezé rt nem voltam hajlandó felnõ tt koromban sem meghajolni má sok elõ tt. A bencé s szellem öröksé gé bõ l adó dó kötelezettsé gü nket tehá t elsõ sorban abban lá tom, hogy olyan tá rsadalmat é pítsü nk fel, amelyben senki sem lé phet fel ilyen igé nnyel má sokkal szemben.

Szauer Tibor, é píté szmé rnök (Budapest, 1953.) A 10-18 é ves kor között eltöltött nyolc é v helyett nekem há rom "bencé s é v" jutott, majd 33 é vi szü net utá n lehetõ sé get kaptam újabb kapcsolatra: mindké t fiunk bencé s diá k lett. É s ami közte törté nt: 49-tõ l bencé s atyá k tanítottak titokban, közé piskolá ba föl nem vett tá rsaimmal együ tt. Aki á té lte azokat az é veket, tudja: nem keveset vá llaltak az atyá k: nagy veszé lyt, egyikü k-má sikuk a börtönt is, é rtü nk! Így há t való ban igaztalan lenne azt á llítani, hogy a rendtõ l, tagjaitó l é s szellemé tõ l az á llamosítá ssal "megszabadulhattam". Az elhunyt taná rok pé ldaké peim, a mé g é lõ k atyai bará taim, a rendbe bevonult iskolatá rsaim (cserké szvezetõ im) legigazabb testvé reim, bará taim maradtak. Mi há t a bencé s szellem é s mit jelent az szá momra? Isten kü lönös kegyelme, hogy alapító atyá nkat a törté nelem fontos pontjá n adta Euró pá nak, é s hogy engem is a mi törté nelmü nk rendkívü li idõ szaká ban vezetett el a rendhez, hogy tanulhassak szellemisé get é s hûsé get. Minden mó don szeretné m kikerü lni a politizá lá st _ nagyon indulatos termé szetû vagyok _ , de nem kerü lhetem ki annak kijelenté sé t, hogy nem vagyok híve a kirekeszté sen alapuló megkü lönbözteté snek. Így azt sem szeretem hangoztatni, ami a mi szellemisé gü nket megkü lönbözteti a má s, hasonló vilá gné zetet adó iskolá ké tó l, kü lönösen pedig a többi rendi iskolá é tó l, mivel a mié nket csupá n azé rt tartom többre (mert többre tartom!), mert ezt szeretem. (Megszerettem, úgy maradtam . . . ) Amit magamnak mé gis a "sajá tosan bencé s"-rõ l meg tudok fogalmazni, az a hitbé li elmé lyü ltsé gen (ORA) é s a nagyon tudatos ké pzé sen (LABORA) túl az az é rzelmi tölté s, amit Pannonhalma ad neveltjeinek, az atyá knak é s á ltaluk mindenkinek, aki bencé s diá kká lesz, szerte az orszá gban. Ez az a kapható é s megszerezhetõ tö bblet, amit nem né lkü -

106

└

┘

┌

┐

lö zhetü nk a vilá gi é letben: a né vtelen, a cé lzott, a talá n ki nem mondott, meg nem nevezett vagy é ppen elkoptatott szó val apostolkodásnak nevezett (de nem igazá n gyakorolt) tevé kenysé ghez. Szinte közhely ma má r köreinkben, hogy kereszté nyké nt ma megnyilvá nulni nem "sikk", a liberalizmussal á lcá zott ideoló gia a szabadságot fé lti a kereszté ny szellemisé gtõ l, ugyanúgy, mint negyven é ve az erõ södõ diktatúra a né phatalmat. Csakhogy akkor a tá rsadalom csendben bá r, de becsü lte, karaká nnak é s mintegy ellenzé kinek tartotta a hitü ket megvalló vagy/é s aszerint é lõ tagjait, ma pedig szinte oda jutottunk, hogy a szított közhangulat szerint retrográd a kereszté ny mentalitá snak, a kereszté ny nevelé snek a szorgalmazá sa. Akkor há t itt kell keresnü nk é s mielõ bb megtalá lnunk szellemisé gü nk mai megnyilvá nulá sá t, é s, persze, feladatainkat is. Megjelenni a vilá gban, igaz, é rtelmes szó val meggyõ zni környezetü nket é s, ha mó dunk van rá (legyen!), az arra illeté keseket is, hogy né lkü lö zhetetlen a vilá g-né zetierkölcsi nevelé s vallá sos útja, hogy né lkü lözhetetlenek ennek inté zmé nyei, szemé lyi, anyagi, tá rsadalmi felté telei, é s hogy ez nem irá nyul senki-semmi ellen; hiá nyá t azonban most bõ rü nkön, a nemzet bõ ré n tapasztalhatja a lá bra á llni akaró (?) tá rsadalom. _ Megjelennü nk kell tudni, _ elfogadtatni magunkat fiainkkal (ez talá n a legnehezebb), _ tanulni tudni egymá stó l: szé lesebb környezettõ l, vitapartnereinktõ l _ igazunk feladá sa né lkü l _ , a fiataloktó l, fiainktó l, _ kapcsolatokat tartani bará tainkkal é s tá rsainkkal, é s új kapcsolatokat é píteni (tapasztalom, öregedve nagyon nehé z), együ ttesen fellé pni: terveink megvaló sulá sá é rt, a fentiek _ né zetem szerint _ elengedhetetlen felté telé é rt, a mind több bencé s inté zeté rt. _ É s vigyázni arra, hogy a nehé z idõ kben megõ rzött folyamatossá got a könnyebbnek tûnõ körü lmé nyek között el ne veszítsü k, kincseinket: kapott-szerzett kincseinket el ne herdá ljuk. Ezé rt já rok má jusonké nt Pannonhalmá ra: nekem _ tisztessé g ne essé k szó lvá n _ a tiszteletre mé ltó , esetenké nt aggastyá n elõ dök fel-fogá sa lehet idegen (mint az öreg bencé s testvé rek szemé lye is), de a pé lda, a lelkesedé s mindig feltölt, a hagyomá ny á tadá sá ra sarkall. Idõ sebb fiamnak gyõ ri ballagá sakor az egyik PAX-os sapkajelvé nyemet adtam mondvá n: most az iskolá tó l búcsúzol, a bencé sektõ l soha. Engem legalá bbis nem engedtek el . . .

107

└

┘

┌

┐

Szeleczky Jó zsef dr., sebé szorvos (Pá pa, 1929.) Szent Benedek monostorokat alapított é s szabá lyokat (Regulá t) írt, amely egyesíti magá ban a szemlé lõ dõ é s cselekvõ é letet. Az alapelve: mindenü tt azonos töké letes kereszté ny é let az evangé lium szellemé ben. Szerzetesi é leté nek fõ eré nyei: önmegtartó ztatá s, hallgatá s, alá zatossá g, szeretet, já mborsá g, Istennek szentelt munkás é let, engedelmessé g, szigorú fegyelem. Jellemzõ bencé s eré ny _ amit magam is többször é lveztem _ a vendé gszeretet; minden é rkezõ vendé get Krisztus gyaná nt kell fogadni. Szent Benedek szellemé t a köztudatban az "ora et labora" jelige jellemzi. Gimná ziumunk Pá pá n Szent Mó r nevé t viselte. Szent Istvá n kirá ly, mielõ tt Szent Mó rt _ mint a pannonhalmi apá tsá g bencé s szerzetesé t _ megbízta a pé csi pü spöksé ggel, az alá zatossá gbó l pró bá ra tette. [ . . . ] Miben lá tom a bencé s szellemisé g mai megnyilvá nulá si lehetõ sé gé t? A ré gi papi iskolá k mielõ bbi rendbehozatalában, a bencé s papok Szent Benedek szellemé ben való tanításában, tanári ké pzé sé ben; mert hiszen a ré gi taná rainkat má r elvesztettü k, az újak pedig, úgy lá tom, mé g kevesen vannak. Remé lni merem, hogy nem sok é v múlva, a ré gi rendszer teljes felszá molá sa utá n ismé t á ltalá nos lesz orszá gunkban a kereszté nyi é let az Evangé lium szellemé ben, é s akkor a bencé s rend taná rainak tanítá sa a felnövekedõ ifjúsá gunknak maradandó é letutat ad.

Szentmihá lyi Szabó Pé ter, író , újsá gíró , szerkesztõ (Pannonhalma, 1963.) 1. E ké rdé sre bizonyá ra sokan idé zik majd az "Ora et labora!" parancsá t, imá dsá g é s munka, elmé lyü lé s é s szolgá lat bencé s harmó niá já t, azt a szelíd, alá zatos, de következetes rendet, mely a bencé s kolosto-rokbó l, mûhelyekbõ l mindig is kisugá rzott. A bencé sek tanítvá nyai csak rövid é veket tölthettek ezeken a "boldog szigeteken", de egé sz é letü kre szó ló útravaló t kaptak, biztos irá nytût, mely a bonyolult. modern vilá gban is pontosan mutatja a jó é s a rossz irá nyt. A bencé s szellemisé g az é gi é s a földi vilá g közötti modus vivendi-t tanítja meg, Krisztus követé sé nek nehé z, de korá ntsem lehetetlen mó djá t a vilá gi emberek é s közössé gek szá má ra is. Biztos lá bbal á ll a földön, de tekinteté t az é gre szegzi. 2. Ezt a szellemisé get minden korban vé gtelenü l nehé z é s vé gtele-nü l könnyû é rvé nyesíteni. Nehé z, mert minden kor arra kísé rt, hogy ne

108

└

┘

┌

┐

imá dkozzunk é s ne dolgozzunk, ugyanakkor annyira nem követel ez a szellemisé g semmifé le elõ zetes tudá st vagy tapasztalatot, hogy bá rki é s bá rmikor követheti a tanítá st, rá lé phet az útra, sosem elé g korá n, é s sosem túl ké sõ n. A mai szabad Magyarorszá gon erre a szellemisé gre nemcsak ó riá si szü ksé g van, de Istennek há la, legalá bb politikai akadá lyai nincsenek felmutatá sá nak é s terjeszté sé nek. Ilyenkor ki kell lé pni a kolostorok csendjé bõ l, az egyé ni é letstraté giá k é s csalá di otthonok biztonsá gá bó l, pé ldá t kell mutatni é s közösen kell a vilá gi é letben imá dkozni é s dolgozni, hogy Szent Benedek szellemi mûhelyeinek bé ké jé t sugá rozzuk szé t erõ nk é s tehetsé gü nk szerint.

Szentmikló si Gá bor, technikus (Budapest, 1952.) Az "Ora et labora", a szellemisé g lé nyege ná lam elsõ sorban a tanulá sban é s a bencé sek tanítá sá ban mutatkozott meg. Õ k tudtak tanítani, é s megtanítottak bennü nket tanulni is. A tová bbi tanulmá nyaim alatt szinte "abbó l é ltem", ami az alatt a né gy é v alatt "rá mragadt" (fõ leg a termé szettudomá nyi tá rgyakban, de a nyelveket tekintve is). Sajnos, az é let sok egyé bre is megtanított, amit nem mindig sikerü lt összeegyeztetnem a kifejezetten bencé s (é s cserké sz) szellemisé ggel.

Taká cs Pé ter, orgonaé pítõ (Gyõ r, 1979.) A bencé sektõ l kapott szellemisé g az, ami segít a szá momra eredetileg idegen ü zleti terü leten is gyökeret verni. Ezá ltal mindig nyílt é s õ szinte vagyok ü zleti partnereimhez is. Nem biztos, hogy ez elõ nyös, mé gis pró bá lom a javamra fordítani, hisz csak így remé lhetem, hogy az egyik legnagyobb é rté ket: a bizalmat kapom cseré be. A bencé s szellemisé g a mindennapjaimban úgy van jelen, hogy magamtó l mindig é s minden terü leten a maximá lis teljesítmé nyt vá rom el, é s csak a lelkiismeretes, minõ sé gi munká t tudom elfogadni. Ö rü lök a ké rdé seknek, mert így egyszer összefoglalhattam magamnak azt, amit eddig belsõ indíttatá sbó l csiná ltam. Szá momra ez a belsõ indíttatá s egyenlõ a bencé s szellemisé ggel.

109

└

┘

┌

┐

Terplá n Zé nó dr., akadé mikus, egyetemi taná r (Gyõ r, 1939.) Ké rdezitek vé lemé nyemet a bencé s szellemisé g lé nyegé rõ l. 1986-ban jelent meg az Orszá gos Informá ció s Központ é s Könyvtá r (OMIKK) kiadá sá ban a "Mé rnök vagyok" c. könyv, amelyben több kollé gá mmal együ tt é n is vallok é letpá lyá mró l. A könyv 64. oldalá n a következõ mondataim olvasható k: "Mind a kõ szegi, mind a gyõ ri gimná ziumnak sokat köszönhetek. Humá n nevelé st kaptam nyolc é ves latin, hé t é ves né met é s né gy é ves klasszikus görög nyelvké pzé ssel. Mindké t gimná ziumban bencé s szerzetesek tanítottak jó l é s következetesen, nagy fegyelmet megkívá nva. Mivel akkor kevé s gimná zium mûködött (Kõ szegen ez volt az egyetlen fiúgimná zium, Gyõ rött is csak egy fiúreá liskola lé tezett gimná ziumunkkal pá rhuzamosan), nagyon vigyá zni kellett, hogy aká r roszszabb tanulmá nyi elõ menetel, aká r magatartá si problé má k miatt ki ne essé k az ember az osztá lybó l. . . . " Hozzá fûzöm, hogy szü leim vegyesvallá súak voltak, anyá m katolikus, apá m, é s így é n is, evangé likus. Soha nem é reztem ennek a té nynek há trá nyá t sem taná raim, sem osztá lytá rsaim ré szé rõ l. [ . . . ] Bará ti körben bü szké n emlegettem, hogy olyan közé piskolai taná -raim voltak, akik közü l né gyet: Ferenczy Viktort, Holenda Barnabást, Lovas Elemé rt é s Radó Polikárpot a Magyar É letrajzi Lexikon is meg-örökített tudomá nyos kutatá saik eredmé nyei alapjá n. [ . . . ] Kõ szegrõ l eszembe jut az a má sfé l é v, amit kiscserké szké nt é lvezhettem Gonda Celesztin ottani matematika-taná rom parancsnoksá ga alatt, beleé rtve 1932-ben egy kelé dpusztai ké thetes nyá ri tá borozá s maradandó é lmé nyé t. [ . . . ] Azutá n má r miskolci egyetemi taná rké nt emlé kszem olyan idõ szakra (1965-68.), amikor a Nehé zipari Mûszaki Egyetem (ma Miskolci Egyetem) rektora é s mind a há rom mûszaki kar dé ká nja valamikor bencé s diá k volt: Zambó János rektor é s Szilas A. Pál bá nyá sz-dé ká n Sopronban (1934. ill. 1939.), Berecz Endre kohá sz-dé ká n Pá pá n (1943.), é n pedig _ gé pé sz-dé ká n _ Gyõ rött é rettsé giztem, é rettsé giztü nk. É s egyikü nk sem volt pá rttag. Azt hiszem _ mellõ zve mé lyebb filozó fiai vagy didaktikai á ltalá nos elemzé seket _ ezekbó l az annyi é v utá n is pontosan kirajzoló dó emlé kekbõ l is é rezhetõ , mit jelentett nekem a bencé s szellemisé g.

110

└

┘

┌

┐

Tó th Ká lmá n, taná r (Pannonhalma, 1949.) 1. A bencé s szellemisé g lé nyege a nevelé s _ magyarsá gtudatra (a rend összenõ tt törté nelmü nkkel), _ embertiszteletre, _ kultúrigé nyre, _ hiteles é letvitelre (úgy é ljek: é letvitelem pé ldaé rté kû legyen). Megjegyzé s: Tudatosan hagyom ki a kereszté ny vallá sszemlé let gondolatá t, mert voltak reformá tus, izraelita stb. osztá lytá rsaim, akik ma is há lá sak a bencé s nevelteté sü knek. 2. Hogyan lehet ezt ma é rvé nyesíteni? _ Taná ri pá lyá ra csak erre alkalmasakat engedni. _ A taná rtó l szé les kulturá ltsá got megkívá nni. Ennyi! Kevé snek tûnik? Nem kevé s! 1954-ben kezdtem tanítani friss diplomá val. Azó ta tanítok, é s a felsorolt kauté lá kat _ el-elbukva, fel-felá llva, _ halvá ny epigonké nt pró bá ltam alkalmazni az elmúlt é vekben; mert ebben nõ ttem fel, é s ezt tudtam tová bbsugá rozni!

Tringer Lá szló dr., egyetemi taná r, pszichiá ter (Pannonhalma, 1957.) A ké rdé s elsõ közelíté sben megvá laszolhatatlannak tûnik. Ké tsé gtelen, hogy azok, akik a bencé s hagyomá ny é s lelkisé g lé nyegé t kívá njá k megragadni, a Regulá ra hivatkoznak, vagy jelmondattá nemesü lt formulá kat idé znek. Ilyenek pé ldá ul: Dominici schola servitii (Prologus); ut in omnibus glorificetur Deus (c. LVII.); ora et labora; nihil amori Christi praeponere (c. IV.). A Regula é s a hagyomá ny olyan gazdag azonban, hogy bá rki vé g né lkü l szaporíthatja azoknak az idé zeteknek a szá má t, amelyekkel az általa kívánt mondandó t akarja alá tá masztani. A ké rdé sre törté nelmi vá laszt is kereshetü nk. Ké rdé s azonban, mi a kapocs Szent Benedek elsõ tanítvá nyainak ó korvé gi é letmó dja é s egy modern, tanítá ssal foglalkozó bencé s közössé g mindennapjai között.

111

└

┘

┌

┐

Egyé ni bencé s é letutak ezernyi tarkasá ga jelenik meg elõ ttü nk. A nagypolitiká t ûzõ bencé s fõ pap, a szigorú remetesé gbe vonuló szerzetes, vagy a vilá g titkait vallató tudó s ké pviseli az igazi bencé s szellemisé get? Mielõ tt vé gleg feladná nk a pró bá lkozá st, hogy a benedeki lelkisé get meghatá rozzuk, gondoljuk vé gig: 1500 é ven keresztü l fé rfiak é s nõ k tízezrei, vá laszul az isteni hívá sra, é letü ket egyfajta "bencé s" lapra tetté k fel. Egé sz lé nyü kkel vá laszoltak é s vá laszolnak ma is a ké rdé sre: mi a bencé s szellemisé g. Vé gü l is, azt hiszem, a lé nyeg ezekben az egyé ni vá laszokban rejlik: mit jelent nekem a bencé s szellemisé g? A sokfé lesé gnek mely mozzanatai azok, amelyek magukkal ragadnak? Amelyek, mint vezé rfonal, vé gighúzó dnak é letemen? Szá momra a bencé s szellemisé g legszemé lyesebb összetevõ je a stabilitas loci: a gyöké r, amelybõ l tá plá lkozom, a hely, amely leginká bb az enyé m, ahova tartozom, ahol otthon vagyok, bá rhova vessen is a sors. Azonossá gtudatomnak alapvetõ eleme a ké rdé sre: Ki vagyok é n? adott elsõ vá lasz. Kü lönleges kegyelemnek tartom, hogy a "locus", kolostorá val a dombtetõ n, egyben szü lõ földem is. A bencé s vá lasz az isteni hívá sra a sui generis szerzetesi vá lasz. Ami viszont bennem, a vilá gban é lõ kereszté nyben bencé s, az a szerzetessé g közös magja: a horák ritmusá ban Istenre felfûzött é let, a tudomá nyt mûvelve, maurinus elõ deink szellemé ben. A bencé s vá lasz a hívá sra _ szá momra ez az euró pai vá lasz is egyben _ : ró mai-latin. A zsolozsma akkor igazá n az é n jajszavam, bá natom, könyörgé sem vagy ujjongá som, ha õ seink nyelvé n hangzik fel. Ha ki tudok lé pni az anyanyelv hé tköznapisá gá bó l, eltá volodhatom asszociá ció s pó khá ló itó l, amelyek rá mtapadva visszará ntanak a heideggeri é rtelemben vett Gondba. Bencé snek lenni azt jelenti: kilé pek az idõ bõ l, egyé ni é letem szûk korlá tait múltban é s jövõ ben meghaladva. Kilé pek önmagam korlá taibó l is: mosolyogva figyelem, hogyan lehetek idõ nké nt ennyire "fontos" önmagamnak, amikor csak egy vagyok a sok-sok szá zezer né vtelen, fekete ká mzsá s, Istenbe kapaszkodó , önmagá t bencé snek kijelentõ teremtmé ny között. A feltett ké rdé s má sodik fele mé g inká bb egyé ni vá laszokat kívá n. A Vé gtelen hívá sá ra adott bencé s vá lasz azonban _ aká r szerzetes, aká r a vilá gban é lõ kereszté ny vagyok _ vé gsõ soron a Teremtõ é s az egyé n kapcsolatá ban megnyilvá nuló belsõelhivatottság.

112

└

┘

┌

┐

Turchá nyi György dr., egyetemi taná r (Budapest, 1931.) Ú gy vé lem, hogy minden szerzetesrend Jé zus Krisztust tekinti pé ldaké pé nek. Az Õ szü leté se elõ tt é s utá na, Õ ró la aká r semmit sem sejtve vagy tudva, az Õ eszmé it pró bá ltá k hellyel-közzel követni. Ha a bencé s szellemet azonosítom Szent Benedek Regulá já nak a szellemé vel, akkor pedig törté nelmi té ny, hogy minden szerzetesrend regulá já ra nagy hatá ssal volt ez a bencé s szellem. Sajnos, bencé sdiá k koromban nem kaptam meg azt a lehetõ sé get, hogy a Regulá t olvassam, így nem tudatosíthattam-vizsgá lhattam taná raimban annak megnyilvá nulá sá t. Magam is taná rké nt é ltem le az utolsó 56 esztendõ t. Annak ellené re, hogy gyenge é s felké szü letlen vagyok, mé gis megpró bá ltam az Ú risten á ltal rá m bízott emberek formá lá sá t. Így azt gondolom, hogy bencé s taná raimra kell gondolnom, amikor a bencé s szellem összetevõ it pró bá -lom kielemezni. Annak ellené re, hogy egyá ltalá n nem szeretem a "szentté avatá st", mé gis nagyon jó nak tartom, hogy _ ebben a formá ban is _ megemlé kezü nk taná rainkró l. Kivá ló taná raink (is) voltak! Az õ é letü k elemzé sé n keresztü l absztrahá lhatjuk a bencé s szellemet: tegyü k ezt tová bbra is.

Vé gh Lá szló dr., radioló gus, orvos (Budapest, 1949.) Ha valaki a bencé s szellemisé g lé nyegé rõ l ké rdez: má r emelem is le a polcró l a Regulá t. Ott a vilá gos é s tömör vá lasz. De most mé gis má s utat ajá nlok. Vizsgá ljuk meg együ tt közelebbrõ l elsõ bencé s taná runk: Szent Gellé rt é leté t! Akkor megpillanthatjuk a magyar bencé s eternitá st, a gyakorlatban. Õ a korszerû, napraké sz kereszté nysé get ké pviseli. Felté tlenü l hûsé ges Ró má hoz, tanítá sa homogé n, katolikus. Ké zzelfogható hitelessé get sugá roz! Ennek híjá n az é les szemû pogá ny magyarok el nem fogadtá k volna. Mindjá rt ezutá n a csalá dcentrikus szemlé lete tûnik szemü nkbe. Ma-ga a kirá ly csalá djá hoz tartozik: inné t kerü l ki elsõ diá kja is. A nemzetet pedig mint nagy csalá dot szolgá lja. Oda á ll, ahová a csalá dfõ kü ldi.

113

└

┘

┌

┐

Figyeljü nk fel kivé teles empá tiá já ra! Hivatá sos pedagó gusnak dicsé reté re vá lné k az a beleé rzõ ké pessé g, amivel a né p szívé hez fé rkõ zik. Tá vol á ll tõ le az agitá tor dü he, avagy a minden-mindegy ké nyelmessé ge. Nem é pített egyfajta arisztokratikus kü löná llá sra. Magyar szívvel é rezett tehá t! Vagy: az új dolgok irá nti fogé konysá ga. Egé sz é leté ben gyökeresen új dolgokat tervez é s ké r szá mon. S mivel konzervatív lé lekkel nem lehet orszá got evangelizá lni, tehá t pü spökké nt sem nyugszik stallumá n. Szü letett pedagó guské nt, elé dolgozik az eljövendõ nek. Finom mûvé szi é rzé kenysé ggel figyel fel a né pdalra. Fel sem ötlik benne, hogy elhallgattassa vagy idegenre cseré lje. É ppen ellenkezõ leg! É szreveszi é s megtiszteli. Vé gü l pedig, midõ n a fé lrevezetett gyûlölködõ k elragadjá k, tá n lelké ben arra gondol, mint majd ezer esztendõ múltá n, ké sei nagy rendtá rsa mondja: "Az Ú r Jé zus azt parancsolta, hogy szeressü k ellensé geinket. De azt nem: hogy fé ljü nk is tõ lü k!" Kedves Bará tom: íme a korszerû, mai magyar bencé s szellemisé g ó hajtott ké pe!

Venesz Ernõ , taná r (Gyõ r, 1949.) A bencé s szellemisé g mibenlé té rõ l többször beszé lgettü nk a ma-gunk kis köreiben. Mitõ l van, mert van, valamilyen "bé lyeg" bennü nk?! Hogyan kaptuk? Mert szinte é szrevé tlenü l ü lt belé nk, bá rmelyik korosztá lybeliekbe. S talá n é ppen itt a "titok", az é szrevé tlensé g körü l. A benedeki szellem ugyanis nem kü lönlegessé g, hanem a "normá lis kereszté ny" magatartá s. Ezé rt minden helyzetben é rvé nyesíthetõ . Emberszabá sú a Regula. Gondoljunk csak a ruhá zkodá sró l, bor fogyasztá sá ró l, há zgondnokró l, apá tró l stb. szó ló fejezetekre! Mindent normá lisan, a gyarló embert figyelembe vé ve szabá lyoz, mindenre é s mindenkire tekintettel van. É s ami nagyon fontos norma: Krisztus szereteté nek semmit elé be nem helyezni! Õ a minta, meg a segítsé g is. Van visszaút, csak te ne zá rd el magad Krisztustó l é s a közössé gtõ l.

114

└

┘

┌

┐

Imá dkozz, dolgozz, olvass, szeresd embertá rsadat, é rtsd meg é s segítsd a má sikat, bocsá ss meg a megté vedtnek, lá sd be té vedé sedet, é lj úgy, hogy mindenben Isten dicsõ íttessé k! Ilyen egyszerûen kemé ny, de mindenkinek megvaló sítható a kegyelem segítsé gé vel az Ú r szolgá latá nak iskolá já ban a lecke. É s mé g valami! Magam is, má sok is é szleltü k: Ha ideig-ó rá ig zsebre is vá gtuk a diá ksapká t, _ mert nem jó utakon já rtunk, _ elõ bb-utó bb kiü t rajtunk a "bé lyeg", mert jó l belé nk sü tötté k jó atyá ink, há la a jó Istennek!

Verõ Jó zsef dr., geofizikus (Sopron, 1951.) [ . . . ] Nem-kirekesztõ ö sszetartozás, egymás _ taná rok, diá kok _ megbecsü lé se: ezt é rzem az egyik legfontosabb tanulsá gnak. Nem erõ szakosan, hanem sajá t pé ldá val is mutatva, hogy ez fontos, hogy fontos az Egyhá zzal, Szent Benedek rendjé vel, a "belü l" é s "kívü l" esõ emberekkel való kapcsolat, _ de nem ké nyszerítve, hiszen mindenki maga dönthette el, mennyire kapcsoló dik a közössé gbe, lesz-e cserké sz vagy Má ria-kongreganista _ , annyira, hogy a viszontlá tá s 40 é v utá n Kelemen Szulpic taná r úrral vagy é pp Jávor Egon atyá val megindító é s megható legyen: ez az egyik oldal. De taná raink úgy neveltek, hogy amikor az á llamosítá s utá n az egykori evangé likus liceumba kerü ltü nk, nem volt komoly gond a beilleszkedé ssel, bará tsá gok is szövõ dtek, é s mindmá ig közösen talá lkozunk az é rettsé gi é vforduló in, egyre nagyobb csapatot verbuvá lva a szerteszé t szó rt osztá lytá rsak közü l. Ez a kötõ dé s _ amiben benne rejlik az alapos oktatá s, nevelé s _ é s a má s embereknek, má s gondolkodá snak az elfogadá sa é s megbecsü lé se: é rzé sem szerint öt bencé s é vem legfontosabb öröksé ge.

115

└

┘

┌

┐

Vigh Bé la dr., jogá sz, önkormá nyzati ké pviselõ (Budapest, 1936.)

Kereszté nyek a közé letben é s Szent Benedek é letszemlé lete Az evangé lium hitbeli é s erkölcsi tanítá sa a szá zadok múlá sá val sem halvá nyodik el. Jé zus Krisztus isteni bölcsessé gé vel gondoskodott arró l, hogy tanítá sá ba ne kerü ljenek korhoz, tá rsadalmi fejlettsé ghez, illetve tá rsadalmi rendszerekhez kötõ dõ elemek. Az azó ta eltelt közel ké tezer é v kimagasló egyhá zi szemé lyisé geinek megnyilatkozá saiban, írá smûveiben, kü lönösen ezek gyakorlati vonatkozá saiban mindazoná ltal sokminden elavult az idõ k folyamá n. Elsõ megközelíté sben tehá t idejé tmúltnak tûnhet a jelenkorban folytatott közé leti tevé kenysé gnek egy 1500 é vvel ezelõ tt é lt rendalapító eszmé ivel való összeveté se. Szent Benedek Regulá já nak szabá lyai a kora közé pkor szerzetesei szá má ra író dtak, de, mint ké sõ bb arra rá mutatok, a Regulá bó l á radó evangé liumi lelkisé g semmit sem veszített idõ szerûsé gé bõ l, sõ t, a napjaink közé leté ben mûködõ kereszté ny emberek szá má ra is irá nymutató nak tekinthetõ . Mielõ tt az elõ bbi gondolatmenetet folytatná m. szeretné m a kereszté ny vallá si é s erkölcsi alapon á lló emberek (a dolog termé szeté né l fogva elsõ sorban é rtelmisé giek) közé leti szereplé sé rõ l vallott felfogá somat röviden vá zolni. A má sodik vilá ghá borút megelõ zõ é vekre visszanyúló emlé keim, é s az 1989-1992-es é vekben vé gzett megfigyelé seim szerint a kereszté ny elkötelezettsé gû emberek közé leti, vagyis tá rsadalmi é s politikai szereplé sé ben legtöbbször fé lszegsé g, té tovasá g tapasztalható , má sok viszont az elõ bbi magatartá sbó l folyó bizonytalansá got a tá rsadalom egy ré szé ben ellenszenvet kivá ltó , harcias fellé pé ssel, a mai szó haszná lat szerint ún. fundamentalista á llá spont hangsúlyozá sá val igyekeznek ellensúlyozni. Sokszor hiá nyzik megnyilatkozá saikbó l a csiszoltsá g, az á tgondolt é rvelé s, tová bbá a _ jó é rtelemben vett _ taktikus magatartá s. Sajná latos mó don bizonyul be rajtuk keresztü l Jé zus meg-

116

└

┘

┌

┐

á llapítá sa: "A vilá g fiai okosabbak a maguk mó djá n a vilá gossá g fiainá l" (Lk 16,8.), mert nem követik Jé zus intelmé t: "Legyetek okosak, mint a kígyó k, é s egyszerûek*, mint a galambok" (Mt 10,16.). Vé lemé nyem szerint 'kereszté ny politika' nincs, é ppenúgy, mint ahogy 'kereszté ny irodalom' sem lé tezik (termé szetesen 'egyhá zi politi-ka' vagy 'vallá sos irodalom' való sá gos kategó riá k). Vannak azonban ke-reszté ny író k é s kereszté ny politikusok, kö zé leti emberek. Sajnos, kü lö-nösen az utó bbiak hazá nkban az elmúlt negyven é v kommunista rend-szere utá n igen cseké ly szá mban talá lható k; emellett voltaké ppen mind-össze ké thá rom é ves gyakorlattal rendelkezõ amatõrö knek tekinthetõ k. A pá rtá llam nem engedé lyezett igazá n befolyá sos közé leti szerepet kereszté ny elkötelezettsé gû é rtelmisé gieknek, é s ha idõ nké nt törekedett is sajá t politiká já nak alá tá masztá sá ra egyeseknek a megnyeré sé re, az é rintettek ré szé re a felajá nlott tisztsé g elfogadá sa többnyire nem volt lelkiimeretü kkel összeegyeztethetõ . Azok pedig, akik _ ha mé ltá nyolható jó szá ndé kkal is _ mé gis engedtek a felszó lítá snak, nem egyszer, akarvaakaratlanul, sajá t maguk szemé lyé vel együ tt azt a kereszté ny vilá gné zetet is kompromittá ltá k, amelyet ké pviselniü k kellett volna. Hazá nkban tehá t ma igen szûk a vá laszté k kereszté ny közé leti emberekben, akikben, persze, fokozottan megtalá lható k az elõ bb felsorolt hibá k, hiá nyossá gok. Lá tjuk, hogy egyesek meggyõ zõ dé sü ket mé g most is pá rté rdekeknek rendelik alá , nem emelik fel szavukat a kü lönbözõ testü letekben, szervezetekben akkor, amikor a kereszté ny elveket hatá rozottan kellene ké pviselniü k (pl. a hitoktatá s, egyhá zi inté zmé nyek ü gyeiben, szociá lis ké rdé sekben), e helyett szavazá skor meglapulnak vagy eltûnnek a színrôl. Má sok á llá spontjukat minden taktikai é rzé k né lkü l, cé ltalan é s eredmé nytelen vagdalkozá ssal juttatjá k kifejezé sre. Biztos, hogy vilá gné zeti ellenfeleink bá rmikor beleköthetnek (é s nem egyszer bele is kötnek) a higgadt elõ adá smó dba, megfontolt é rvelé sbe is. Ennek ellené re súlyos hiba mind a szü ksé ges hatá rozott á llá sfoglalá s elmara-dá sa, mind fölöslegesen tá madá si felü let nyújtá sa. Színvonaljavulá st elsõ sorban a felnövekvõ új kereszté ny nemzedé ktõ l remé lhetü nk, de megfelelõ felké szíté sü k nehé z é s lassú folyamatnak ígé rkezik. * Ez a Vulgá ta szavá nak magyar megfelelõ je. A közismert "szelídek" szó val Károli fordítá sa é l. A Bé ké s-Dalos Ú jszö vetsé g az "á rtatlanok" kifejezé st haszná lja. A görög szövegben lé võ szó nak (ακεραιοι) a pontosabb jelenté se: 'keveretlen, vegyítetlen' (pl. bor). A szó tehá t a ravasznak tartott kígyó (v.ö. a bûnbeesé s törté neté vel) okossá gá val szembeá llított gondolkodá smó dra utal. – A szerk.

117

└

┘

┌

┐

Rá té rve Szent Benedek eszmé ire, Regulá já bó l há rom olyan gondolatot szeretné k kiemelni, amely _ vé lemé nyem szerint _ döntõ mó don befolyá solta a bencé s rend má sfé l é vezredes mûködé sé t, é s a kereszté ny közé leti ember szá má ra ma is vezé rfonal lehet. Az elsõ t a Regula 4. fejezeté ben talá ljuk: "Tisztelj minden embert!" Ennek a felszó lítá snak a forrá sa Pé ter apostol elsõ levele (2,17.), amelyben "Mindenkit tiszteljetek . . . " szöveggel szerepel, összefü ggé sben a (vilá gi) felsõ bbsé g irá nti engedelmessé ggel. Szent Benedek azonban ezt az intelmet á ltalá nos é rvé nnyel fogalmazta meg, bizonyá ra nem vé letlenü l; bizonyítva ezzel az õ zavaros korviszonyai között kü lönösen pé ldamutató mé ly humá numá t, amelyet a kerezté ny közé leti ember ma sem né lkü lözhet. A má sodik gondolat az ismert discretio (Regula, 64. fejezet), amelyet õ maga nevez az "eré nyek anyjá nak". A tapintatossá g, mé rté ktartá s é ppúgy "hiá nycikk" a mai közé letben, mint a 'discretio' eredeti é rtelme: a jó é s rossz között való megkü lönbözteté s ké pessé ge. A közé leti tevé kenysé gben kü lönösen fontos lenne a jó l leplezett "há tsó gondolatok" felismeré se. "Gyü mölcseikrõ l ismeritek meg õ ket" _ mondta az Ú r; de milyen hasznos lehet, ha má r é ré s elõ tt é szrevesszü k, hogy fé rges az a bizonyos gyü mölcs. A harmadik gondolat, "Ora et labora", nem szerepel ugyan szó szerint a Regulá ban, de az "imádkozzál é s dolgozzál" felhívá s a bencé s eszmerendszer irá nymutató jelszavá vá vá lt. Ezt kell magá é vá tennie é s követnie a kereszté ny közé leti embernek is. Szent Benedek jó l ismerte Szent Á goston mûveit, amelyeket a Regula megalkotá sá ná l is felhaszná lt. Ezé rt eszmefuttatá somat Szent Á goston ké t olyan gondolatá val zá rom, amelyek beleillenek a bencé s é letszemlé letbe, sõ t, minden kereszté ny ember szá má ra _ közé leti tevé kenysé gü kben is _ é rvé nyesek: _ Szeressü k embertá rsunkat: vagy azé rt, mert jó , vagy azé rt, hogy jó legyen; é s: _ Nem attó l kereszté ny valaki, hogy annak nevezik. A tettei teszik õ t kereszté nnyé . 1992. szeptember 8.

118

└

┘

┌

┐

Villá nyi Istvá n dr., jogá sz (Budapest, 1950.) Ú gy é rzem, hogy a bencé s gimná ziumban eltöltött hat esztendõ alatt kivá ló taná rainknak nemcsak a tananyag magas szintû elsajá títá sá t köszönhetjü k, hanem azt a nevelé st, mellyel é szre nem vehetõ mó don é letszemlé letet adtak nekü nk. A hé tköznapok apró törté né seit minden esetben úgy íté lté k meg, hogy vé lemé nyü k, dönté sü k elõ remutató volt, é s egyben önké ntelenü l rá vezettek minket a követendõ helyes magatartá sra, a cselekvé sek, törté né sek helyes megíté lé sé re. [ . . . ] Remé lem, diá ktá rsaink zöme is úgy é rzi, mint é n, hogy bencé s diá knak lenni egy emberi tartá st jelent, é s bencé sdiá ki mivoltunk nem szûnt meg a közé piskola befejezté vel, hanem tart egé sz é letü nkben. Ez a stá tuszunk pedig kötelez is minket. Az elmúlt né gy é vtized alatt, azt hiszem, valamennyien kü lönbözõ mé rté kben é s formá ban megpró bá ltatá soknak voltunk kité ve. Mindenkinek a maga lelkiismereté vel kell elszá molnia, de úgy gondolom, hogy zömmel kiá lltuk a pró bá t. [ . . . ]

Felhívás Abban a remé nyben, hogy a bencé s szellemisé get tö bb oldalró l kö zelítõ – az elõbbiekben kö zö lt – sok gondolat újakat is é bresztett, ö rö mmel várunk minden további hozzászó lást. A TIÉ DET is. Kö szö njü k.

119

└

┘

┌

┐

Pleidell János (Komárom, 1935.) ü vegablaka

120

└

┘

┌

┐

Nagy Gá spá r Hajó ablak ". . . azt hiszem, a kö ltõnek nincs felelõssé ge, csupán szabadsága . . . " (Horvá th Elemé r)

Belefogyunk az é jszaká ba szé tszé ledü nk kü lön-kü lön a Szent-hegy szerpentinjein mielõ tt barbá rul itt a hajnal meg a brutá lis é vek . . . mikor az é nek é s a diá klé t megszakadt az ó vatos síksá gnak kihívá s volt ekkora szabadsá g . . . mikor a monostor kivilá gított hajó ablakai ké nyes á brá ndozá sra csá bítjá k a vá llalkozó kat há t nekivá gnak imá val verssel lé lekerõ sítõ lé lekvesztõ n az ó ceá nnak fü lü kben mé g gregoriá n-foszlá nyok de a fölcsapó dó só s vizet kiköpõ szá jak má r elkezdik melegíteni a turbiná k szívé t _ hatalmas szabad vagy szabadnak hitt lé legzetvé telek ü teme mit ü zenhet a pará nyira zsugorított Szabadsá g-szobroknak? __________________________ most újra itt a felelõ s «örökké é retlenek talá lkozó já n» a gyalulatlan ebé dlõ i asztalokná l szabadon csapongunk é s simogatjuk emlé keinket ahol Te is megfordulsz Mahopac magyar költõ je felelõ tlenü l eltaná csolt öregdiá k

121

└

┘