BENCÉ S DIÁ KSZÖVETSÉ G ALMANACH PANNONHALMA BUDAPEST

┌

┐

B E N C É S D I Á K S Z ÖV E T S É G

ALMANACH 1993– 1994

PANNONHALMA – BUDAPEST

└

┘

┌

┐

BENCÉ S DIÁ KSZÖVETSÉ G

ALMANACH 1993– 1994

└

┘

┌

┐

B E N C É S D I Á K S Z ÖV E T S É G

ALMANACH 1993– 1994

PANNONHALMA – BUDAPEST 1995

└

┘

┌

┐

Szerkesztette Gereben Ferenc Olvasó - és technikai szerkesztõ Kö nyves Tóth Ká lmá n dr.

Kiadja a Vá llalkozá s, Verseny, Tisztesség Alapítvá ny Felelõs kiadó a kurató rium elnö ke ISSN: 1218-8649

└

┘

┌

┐

Tartalom Kö szö ntõ és ü zenet (Kozma Imre) Nagy Ferenc: Juliá n vá ndordíj (A Szent Csalá d; fafaragá s) Nagy Gá spá r: Magyar kará csony

7 9 10

A BDSZ V. kö zgyû lé sé nek (1993. má jus 29.) dokumentumaiból Elnö ki beszá moló (Faber Miklós) Ú j tiszteletbeli tagjaink

11 17

A BDSZ küldö ttkö zgyû lé se (1993. november 23.) dokumentumaiból Rö vidített jegyzõkö nyv Elnö ki beszá moló (Faber Miklós)

20 25

Korszerû kö szö ntõ Elõadá s a gyõri bencés gimná zium talá lkozó já n (Farkas József dr.) Csendes Béla: Já tszik a múzsa Konzervatív disztichonok a Hegyalja népeihez Morvay Lá szló: Szent Istvá n (tûzzomá nc)

37 41 42 43

Bencé s hagyomá ny Fél évszá zada tö rtént Pannonhalma Montecassino Hatszá z éves hagyomá ny Gö ttweig, egy magyar nyelvemlék õrzõje (Verõ József dr.) Bencés munka. Ferenczy Viktor OSB emlékékére (Petrik Ferenc dr.) Mécs Lá szló: Pannonhalmi ballagó k Imá dkozzá l és dolgozzá l – Adalékok a bencés ö regdiá kok tá rsadalomrajzá hoz (Gereben Ferenc) A szerkesztõ postá já bó l: A Bencés szellemiség témá já hoz Csendes Béla: Forgá csok Felejthetetlen taná raink

44 45 47 49 52 54 73 75

5

└

┘

┌

┐

Dr. Hajdú Luká cs OSB emlékezete (Kecskés Lá szló) Emlékezés dr. Kõgl Szeverinre (Tóth Veremund OSB) Pénzes Balduin, a szerkesztõ (Szeghalmi Elemér) Csendes Béla: A magyarokhoz, még mindig

76 82 89 92

Bencé s diá ktö rté nelem Há borús triptichon Paraszolvencia nélkü l (Boksay Gyö rgy) A 45 nyará n velem megesett kaland (Kirá lyfalvi Kraft Ká roly) Túszszedés Pannonhalmá n (Boksay Gyö rgy) Októ ber Pannonhalmá n, 1956. (Rudan Péter)

94 96 103 106

„Megalá zottak é s megszomorítottak” A szerkesztõ megjegyzései Morvay Lá szló: Stá ció (tûzzomá nc) Tóth Bá lint: Januá ri elégia Tisztelgés az Alma Mater szellemisége elõtt – A Budapesti Bencés Gimná zium hõsi halottjai, má rtírjai és meghurcoltjai (Mentsik Gyõ zõ Imre dr.) Névsorolvasá s (Kõ Andrá s – Nagy J. Lambert) A pedagó gus emlékezik… (Dr. Eö tvö s Oszká rnéRegõ s Ildikó) Nedeczky Gyö rgy: Ü zenet a magyarokhoz Tá rsadalmon kívü l – Beszélgetés Csendes Bélá val Csendes Béla: Részlet a DOKUMENTUM címû ciklusbó l, II., III. Varga Jó zsef Curriculum vitae-ja Az ezredes halá lá ra (im) Polá n Hildebrand OSB levelébõl Dombi Sá ndor levelébõl Nagy Gá spá r: „Ne féljetek… !”

109 111 112 113 144 148 149 151 157 162 164 164 165 166

A Bencé s Diá kszö vetsé g Vezetõség, tiszteletbeli és rendes tagok Összefoglaló 1994-rõl

167 195

6

└

┘

┌

┐

Kö szö ntõ é s ü zenet Szeretettel kö szö ntö m a Bencés Diá kszö vetség tagjait az újravá lasztott vezetõség nevében, és á ltalatok kü ldö m ü zenetemet minden volt bencés diá ktá rsunknak. Tennivaló ink sora végtelen, megméretü nk a nemzet színe elõtt: vajon bõ termést hoz-e a bencés gimná ziumban szerzett szellemiség? Iskolá ink nem csupá n a magunk épü léséért, hanem sokkal inká bb az életü nket mindvégig kísérõ szolgá latra neveltek bennü nket, megkü lö nbö ztetett igényességgel. Magyar fö ldö n az á llamalapítá ssal egyidõben kezdõdö tt a bencések má ig tartó szolgá lata. Szent Benedek nyomdokain haladó elõdeink azért szerezhettek oly sok dicsõséget nevü nknek, mert nem má sban, kizá ró lag a munká ban s az Istennek tetszõ kö zö s lét megteremtésében igyekeztek élen já rni. A harmadik évezred kü szö bén a honteremtéshez mérhetõ feladatok vá rnak rá nk. Romokbó l kell újat építeni. Elveszett, félretolt ö rö k értékeket kell csillogó vá , ezá ltal kö vethetõvé tenni. A régi keresztény Euró pa a szemü nk lá ttá ra ö sszeomlott. A kereszténység elvesztette tö megbá zisá t. Visszaszorult a templomok, rendhá zak falai kö zé, s ott is gyakran csak valami idejétmúlt hangulatot õriz. Nem helyes mégsem azt mondani, hogy ma elveszett a kereszténység. Az új vilá g nem keresztényellenes, de nincs vele kapcsolata, idegen és kö zö mbö s irá nta. A minket felnevelõ és bennü nket egymá ssal kö zö sségben megõrzõ egyhá z (bencés iskola) új utakat keres. Nem mondhat le apostoli kü ldetésérõl, azaz arró l, hogy ezt az új tá rsadalmat is á thassa a kereszténységgel, és hogy a modern ember kérdéseire is vá laszoljon. Korá bban arra volt szü kség, hogy az emberek megtérjenek Istenhez, ma a szeretetre való képességü ket kell visszaajá ndékozni az embereknek. Helyzetü nk sok vonatkozá sban rokon az õskeresztényekével. Õ k is idegen vilá gban éltek. A Birodalom védelmére nem szá míthattak, idõnként ü ldö zték s csak megtûrték õket. De õk kitartó an imá dkoztak, becsü letesen dolgoztak, hûek voltak egymá shoz és segítették egymá st. Mindezt lá tva a kívü lá lló k, érdeklõdést tanúsítottak irá ntuk. Bekopogtak hozzá juk, s egyszerûen csak jó l érezték magukat ná luk. Késõbb érdeklõdni kezdtek a keresztények Istene irá nt.

7

└

┘

┌

┐

Ma is a keresztény csalá d és iskola az a hely, ahol lehetõség nyílik a keresztény légkö r kialakítá sá ra, ahol megszü lethet és formá ló dhat az új ember, aki a szó mai értelmében talá n nem modern, de a gondolkodá sá ban megújult ember. Korforduló ban élü nk. A bencés szellemiség hûséges kö vetõi: az egykori bencés diá kok, az idõsebbek és a nagyon vá rt fiatalok, aká r tagjai a Bencés Diá kszö vetségnek, aká r nem, aká r idehaza élnek, aká r nem, most ö sszevethetik a megélteket és egyesíthetik erejü ket. Csak figyeljü k a tö rténelmi folyamatokat értõ szívvel. Vegyü k észre, mi tûnt el és mi van szü letõben, és vá llaljuk kü ldetésü nket. Ora et labora! 1994-ben, az újra induló budapesti bencés iskola esztendejében Kozma Imre a Bencés Diá kszö vetség elnö ke

8

└

┘

┌

┐

JULIÁ N VÁ NDORDÍJ Nagy Ferenc fafaragó mûvész: A Szent Csalá d (Pannonhalma, Bencés Gimná zium)

└

┘

┌

┐

Nagy Gá spá r

MAGYAR KARÁ CSONY Uraim, most má r emelt fõvel szégyenkezhetnek! É s vihetik a koszorút, gyújthatjá k vagy fújhatjá k a gyertyá t: vá rhatjá k Kará csonyt, (hisz megnyerték ezt a há borút). Most má r dicsérhetik is az Á CSOT, aki nem barká csolt, de á csolt, és vitte súlyos keresztjét. Uraim, ö nö k megtettek mindent, bedobtak ezeregy gá ncsot, hogy siettessék elestét! Itt egy kicsi orszá g most megnagyult Csalá dja, mégis csonká n, riadtan vá rja a legszentebb Estét. 1993. december 12. Megjelent a Heti Ú jsá g 1993. december 23-i szá má ban.

10

└

┘

┌

┐

A BDSZ V. kö zgyû lé sé nek dokumentumaiból Pannonhalma, 1993. má jus 29.

Elnö ki beszá moló Kedves Bará taim! Az elsõ szó a kö szö net szava kell legyen. Az Ú ristennek, hogy vagyunk, együ tt vagyunk, együ tt lehetü nk. A Rendnek és Fõapá t úrnak, hogy itt lehetü nk együ tt. Itt, ahol immá r 12. alkalommal részesü lü nk ezeken a má jus végi szombatokon lelki és testi javakban, és ahol az iskola szá mos technikai segítséget nyújt talá lkozá saink lebonyolítá sá hoz. Szent Benedek atyá nk regulá já nak kö zismert mondata: „Operi Dei nihil praeponatur”: Isten dolgá ná l semmi nem fontosabb. Az Opus Dei-n, Isten dolgá n õ a liturgiá t érti. A vilá g a bencéseket elsõsorban a liturgiá n keresztü l ismeri, és megfordítva, a liturgiá t a bencéseken keresztü l. A gö rö g liturgia szó kö zö s munká t jelent. A mi Bencés Diá kszö vetségü nk is egy nagy kö zö s munka. Erényekkel és hibá kkal, jó gondolatokkal, és nem mindig jó kivitelezéssel. Kívü lrõl sok elismerést, belü lrõl sok bírá latot kapunk. A tö bbi ö regdiá kegyesü let szerint aktivitá sunk és annak sokszínûsége irígylésre méltó , tagtá rsaink egy része viszont úgy véli, gittegylet vagyunk, nem csiná lunk semmit. Ha végignézü nk a tevékenységü nkrõl szá mot adni igyekvõ Bencés Hírlevél lapjain, elcsodá lkozunk, mi minden tö rténik – há la Istennek – sorainkban. Megannyi alkalom az együ ttlétre, a kö zö sség erõsítésére, régi bará tsá gok újraéledésére, újak kialakulá sá ra, egymá s segítésére. Sokan megkérdezik, mi a BDSZ voltaképpen? Kö nnyebb a vá lasz arra, hogy mi az, ami nem. Nem akciócsoport és nem nosztalgiaklub. Nem akció csoport, de vannak rö vidtá vú akció i és hosszútá vú programjai. Nem nosztalgiaklub, de emlékezik. Mert emlékezés nélkü l az ember gyö kértelen. Nekü nk van mire emlékeznü nk, és bü szkék lehetü nk arra, amire emlékeznü nk lehet és kell.

11

└

┘

┌

┐

Mi értékekben részesü ltü nk: a má sfélezer éves bencés szellemiség értékeit kaptuk Sopronban és Kõszegen, Pá pá n és Gyõrö tt, Komá romban és Esztergomban, a budapesti Jó zsefvá rosban és Csepelen, de elsõsorban itt Pannó nia szent hegyén, ahová tö ltekezni já rtunk, és já runk ma is. Tö ltekezni, hogy erõnk legyen tová bbsugá rozni. Mert bencés diá knak lenni nem csupá n szép és boldogító á llapot, hanem ö rö kö s feladat is, a tová bbsugá rzá s feladata. Nem ö ncélúan emlékezü nk – az lenne nosztalgia – , hanem tudatosan tá plá lkozunk a múltból, lehetõségeink szerint igyekszü nk a tová bbsugá rzá s feladatá t teljesíteni a jelenben, és ezzel építeni a jö võ t. A minél bencésebb jö võt. Mert egy évezred tanúsá ga bizonyítja, a minél bencésebb jö võ jelenti a minél keresztényibb és a minél magyarabb jö võt. Mi ezért há rom koncentrikus kö rben élü nk, gondolkodunk és tevékenykedü nk: bencés diá kként, keresztényként és magyarként. É s ebben nem lép fö l semmiféle interferenciajelenség: ezek nem rontjá k le, inká bb erõsítik egymá st. Tö rekvéseink nem irá nyulnak senki ellen, hiszen szolgá lni kívá nunk csupá n: ö sszetartozá s-tudatunkkal bencés csalá dunkat, vilá gnézet-tudatunkkal egyhá zunkat, magyarsá gtudatunkkal hazá nkat. Ki ró hatja fel nekü nk, hogy magyarként és Szent Benedek szeretetének szellemében akarunk keresztények lenni, avagy fordítva: keresztényként és halá lunkig bencés diá kként éljü k meg egy nemzethez való odatartozá sunkat. Aki igazá n kö zü lü nk való , az tudja, hogy ezek nem csupá n jó l hangzó szavak, hanem egy életre szó ló elkö telezettségnek, magatartá sbeli zsinórmértéknek a jellemzõi. Az etaloné, amelyhez mérjü k tetteinket, s ha kell, bûnbá nó lélekkel ismerjü k be fogyatékossá gainkat. Sokrétû tevékenységü nk minden részletét aligha lehetne itt fö lsorolni. Ízelítõü l azonban tekintsü nk végig a legfontosabbakon, a má r említett há rom fõ irá ny, a múlt, a jelen és a jö võ címszavai alá rendezve azokat. MÚ LTÁ POLÁ SUNK – Írá sos megemlékezések. – Tö rténeti, iskola- és rendtö rténeti ismeretek gyûjtése-gyarapítá sa. – Nagy taná regyéniségek emlékét megö rö kítõ rendezvények. – Felejthetetlen diá ktá rsak életének fö lelevenítése. – Emlékezés á ldozatainkra, vértanúinkra. Múltá polá s volt a Szent Benedek dombormû elkészíttetése és elhelyezése a budapesti jó zsefvá rosi templomban; ez egyedü l a pesti ö regdiá kok adomá nyaibó l jö tt létre.

12

└

┘

┌

┐

Múltá polá sunk jele sajá t diá kkorunk megbecsü lése is. Ennek a jegyében kö szö ntjü k ARANY MATÚ RA, ill. GYÉ MÁ NT MATÚ RA emléklappal az 50 és 60 évvel ezelõtt – vagy régebben – érettségizett kedves tagtá rsainkat. Az emléklap grafikai megalkotá sa GÖ NCZI BÉ LA (Budapest, 1952.) bará tunk tehetségét és á ldozatos munká já t dicséri. Kö szö net érte. Ezen megmozdulá sokban és tevékenységekben elsõsorban budapesti, valamint komá romi és esztergomi szervezetü nk érdemeit kell kiemelnü nk. JELEN MUNKÁ NK – Rendszeresen visszatérõ klubnapok; fõleg Pécsett és Budapesten. – Liturgikus megmozdulá sok, amelyekben valamennyi terü leti szervezetü nket dicséret illeti, mégis kü lö n megemlítem Veszprémet, Pécset és Gyõrt, valamint kelet-magyarorszá gi bará tainkat. – Kö zö s kirá ndulá sok; ezen a téren fõleg a veszprémi, a soproni és a keszthelyi terü leti szervezetü nk já r az élen. – Tá rsadalmi érintkezések; ilyenek fõként Pécsett, Keszthelyen és Szombathelyen vannak. – Karitatív munka, amelyben ismét Szombathelyt, valamint KeletMagyarorszá got kell említenem. – Ciklikus sorrendben megrendezett vá ndorgyûlések; ilyeneket keletmagyarorszá gi szervezetü nk rendez egyre színvonalasabban. – Ó riá si jelentõségû a mai bencés diá kokkal való kapcsolattartá s, élõ iskolá inknak a tá mogatá sa, diá kjaink pá lyavá lasztá sá nak segítése; ebben gyõri bará taink viszik el a pá lmá t. – Nagy és sikeres vá lalkozá s a Gyõri Szabadegyetem, ennek új életre hívá sa szintén gyõri diá ktá rsaink jó munká já t dicséri. – A fizikai értelemben vett liturgia– kö zö s munka ragyogó példá já t adjá k évek ó ta soproni bará taink, akik kétkezi tevékenységgel, arcuk verítékével juttattá k a BENCÉ S HÁ Zat megújult á llapotá ba. – A mai oktatá s-nevelés segítésére szép példa a NAGY JULIÁ N VÁ NDORDÍJ, amelyet az 1935-ö s budapesti, valamint a CZIRÁ KI LÁ SZLÓ ALAPÍTVÁ NY, amelyet az 1960-as pannonhalmi osztá ly hívott életre az illetõ osztá lyok tagjainak ö nzetlen anyagi tá mogatá sá val. – Nem feledkezhetü nk meg kiadvá nyainkró l sem, amelyek Szö vetségü nk életét tü krö zik, hiszen ezeken keresztü l mutatjuk be magunkat egymá snak és a vilá gnak. Szerkesztõinket, GEREBEN FERENC (Pannonhalma, 1960.) és DR. KÖ NYVES TÓ TH KÁ LMÁ N (Pannonhalma, 1947.) diá ktá rsainkat á ldozatos munká jukért nagy há la illeti meg.

13

└

┘

┌

┐

JÖ VÕ É PÍTÉ SÜ NK – Pá lyá zatok kiírá sa diá kjaink szá má ra. – Tá mogatá s felsõoktatá si intézménybe bejutott diá ktá rsainknak. – Két esztendeje folyik a tö rekvés, hogy visszakapjuk egykori fõiskolai kollégiumunkat, ill. ha végképp nem lenne lehetséges, akkor helyette má sik olyan épü letet, ahol az intézményt újra mûkö dtetni lehetne. – A legnagyobb fa, amibe fejszénket belevá gtuk: egy katolikus kö zépiskola létrehozatalá t célzó ALAPÍTVÁ NY, az elõbbiekben má r említett minél bencésebb, tehá t minél keresztényibb és minél magyarabb jö võ érdekében. Hogy ezt minél inká bb nyilvá nvalóvá tehessü k, megkértü k ASZTRIK fõapá t urat, já ruljon hozzá , hogy a SZENT BENEDEK KULTURÁ LIS ALAPÍTVÁ NY nevet haszná lhassuk. A hozzá já rulá st megkaptuk, kö szö njü k; csakúgy, mint a megígért erkö lcsi tá mogatá st. – A jö võt építi – bá r jelen idejûnek lá tszik – a még 1988-ban életre hívott SZENT JOBB ALAPÍTVÁ NY is, amellyel Erdélybõl szá rmazó diá kok itteni tanulá sá t szerényen tá mogatjuk. Bízunk abban, hogy ezekbõl a fiatalokbó l Erdélybe visszatérõ magyar értelmiségiek lesznek. – Ugyanígy a jö võben gondolkodó az a kapcsolatunk, amely Ká rpá taljá val van kifejlõdõben. Elsõ á llomá sa ennek a kapcsolatnak az a 100 kö tet Ú jszö vetségi Szentírá s, amelyet Húsvétkor juttattunk el Ungvá rra. Hogy lesz-e nyugati típusú kereszténység – amelyet Euró pa védõszentjeként Szent Benedek atyá nk patroná l – a kö vetkezõ szá zadokban is a Ká rpá tmedence elszakított terü letein, és hogy ez a nyugati típusú kereszténység a mi édes anyanyelvü nkö n is él-e, az rajtunk is á ll: itt és most mit teszü nk értü k tettel és imá val. A felsoroltak mozaikszemek csupá n. Nélkü lö zik a teljességet, de talá n nem a bizonyító erõ t. A sokszínû, sokirá nyú tevékenység mö gö ttes fedezete, hogy a kö zö s neveltetésü nk értékei szá munkra ma is értékek, és ezek az értékek ma is élõ á ldozatvá llalá sban ö ltenek testet. Alakuló kö zgyûlésü nkö n 1989-ben errõl a helyrõl csak egyet igérhettem, Szent Má rton jelmondatá t, a NON RECUSO LABOREM-et. Ú gy vélem, megtartottuk, nem vonakodtunk a munká tó l. Vannak természetesen TOVÁ BBI TERVEINK is, amelyek jó részt má r megindult kezdeményezéseken alapulnak. Lá ssunk néhá nyat ezek kö zü l. – Kapcsolatokat á polunk má s ö regdiá k-szervezetekkel. Így nemegyszer volt má r kö zö s megmozdulá sunk a MAGYAR PIARISTA DIÁ KSZÖ VETSÉ Ggel. Ezen a téren tová bbi kapcsolatokra tö rekszü nk.

14

└

┘

┌

┐

– Kapcsolatban vagyunk a KERESZTÉ NY É RTELMISÉ GI SZÖ VETSÉ Ggel, a PAX ROMANÁ val, a PÜ SPÖ KKARI TITKÁ RSÁ Ggal, és megfigyelõként részt kívá nunk venni az esztergomi fõegyhá zmegyei zsinaton. Folytatni és bõvíteni kívá njuk ezeket az együ ttmûkö déseket is. – Megkeresett bennü nket a GYÕ R BARÁ TAINAK KÖ RE. Javasoljá k, hogy Szent Lá szló halá lá nak két év múlva esedékes 900 éves évforduló já t a Renddel és Gyõr vá ros ö nkormá nyzatá val kö zö sen készítsü k elõ és rendezzü k meg. Jó a gondolat, szívesen részt is vá llalunk a kivitelezésben. – Fö lajá nljuk a Rendnek is kö zremûkö désü nket az 1996. évi Pannonhalma-millennium programjá nak a kidolgozá sá ban és megvaló sítá sá ban. Kitü ntetésnek vennénk, ha a Rend élne javaslatunkkal. – Ö rö mmel ü dvö zö ljü k a két vilá ghá ború kö zö tt létezett PANNONHALMI SZEMLE megújulá sá t. Fö lkíná ljuk kö zremûkö désü nket. Elsõsorban a bencés szellemiséget képviselõ – nem teoló gus – tagtá rsaink megnyilatkozá sait. Vannak szép szá mmal kö ltõink, író ink, rá dió s, televízió s, színhá zi és sajtó szakembereink, muzsikusaink, képzõ- és iparmûvészeink, jogá szaink, kö zgazdá szaink, a természettudomá nyokat és a bö lcsészet kü lö nbö zõ á gait mûvelõ bará taink, a humá n és a reá l tudomá nyokat mûvelõ megbecsü lt szakemberek, akik szakterü letü ket magas színvonalon mûvelik, de amellett hivatá sukat elkö telezett keresztényként, bencés diá kként élik meg és gyakoroljá k. Megtiszteltetés volna szá munkra, ha a Rend és azon belü l a Szemle szerkesztõsége mérlegelné ajá nlatunkat. – Tervezzü k BENCÉ S KI KICSODA kiadvá nyunkat, melynek anyaggyûjtése szépen halad. Má r az elsõ 200 kérdõív beérkezése is mutatja, a tá rsadalom legszélesebb spektrumá t képviseljü k. – Ezt a hatalmas szellemi tezauruszt fö lajá nljuk iskolá inknak is. Minden iskolaévben, aká r tö bbszö r is, szívesen tartaná nk diá kjaink szá má ra osztá lyfõ nö ki órá kat, érdeklõdést fö lkeltõ színes ismertetéseket. Ö rü lnénk, ha iskolá ink elfogadná k ezt a bará ti jobbot is. – Kö zeli tervü nk 70. szü letésnapunk megü nneplése. Jogelõdü nk, a BENCÉ S DIÁ KOK EGYESÜ LETE 1923-ban alakult. Ü nnepélyes keretek kö zö tt kívá nunk visszatekinteni a megtett – nem kö nnyû – útra. – Folyamatosan tö rekszü nk sajá t tagsá gunk fiatalítá sá ra. Iskolá ink mindenkori IV. osztá lyosai kö zö tt ismertetjü k szö vetségü nk életét, munká já t, céljait. Szeretnénk má r most, a kö vetkezõ tanév folyamá n megindítani a BDSZ fõiskolá s tagozatá t.

15

└

┘

┌

┐

– Kö zeli terv alapszabá lyunk mó dosítá sa. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ezek a pannonhalmi talá lkozó k alkalmasak ö rö mteli ü nneplésre, de nem alkalmasak munkaértekezlet céljá ra. Célszerû ezért a célokat szétvá lasztani, és az operatív munká t egy kisebb létszá mú testü letre, kü ldö ttkö zgyûlésre bízni. SZÖ VETSÉ GÜ NK taglétszá ma négy esztendõ alatt 400-ró l kö zel 1700-ra emelkedett. Nyilvá nvaló vá vá lt, hogy ekkora szö vetség az évenkénti ü nnepi együ ttlétek kö zö tt hétkö znapjait A TERÜ LETI SZERVEZETEKBEN éli; bencés nyelven mondva: ott IMÁ DKOZIK É S DOLGOZIK. Hazá nkban ma mind e kétfajta tevékenységre égetõ szü kség van. Ne azt kérdezzü k ebben az erkö lcsi megújulá sra kiá ltó helyzetben, ezen az újraevangelizá lá sra szoruló misszió s terü leten, hogy mit tesz az Egyhá z, és mit tesz a Bencés Rend, hanem azt, hogy mit teszü nk mi magunk? Aki Szent Benedek szellemiségéhez kö tõdõen vallja magá t kereszténynek és magyarnak, az nem vonulhat szellemi gettó ba, elegá ns elefá ntcsont-toronyba. Amikor a nemzet lelki újjá építése a teendõ, akkor mindnyá junknak feladatai vannak: az említett tová bbsugá rzá s feladatai. A tá rsadalmi, gazdasá gi, politikai élet feszü ltségei nem gyûrûzhetnek be kö zénk. Minket a bencés neveltetés ö rö ksége hozott ö ssze és tart egy tá borban. A kö zö s értékeket tisztelõ, á poló és valló eszmeiség mel-lett el kell tö rpü lnie minden má s szempontnak, pl. annak, hogy ugyanazt a jó t kissé má s úton kívá nom elérni, mint mellettem ü lõ bará tom. De népü nk és hazá nk mai á llapota sem engedi meg, hogy kicsinyes nézeteltérésekkel gyengítsü k egymá st. Gondoljunk csak Arany Já nosnak Az ö rö kség címû versében leírt aggó dó szavaira: Ha minket elfú az idõk zivatarja, nem lesz az Istennek soha tö bb magyarja! A maihoz hasonló szép napokon most és minden évben ezért szá rnyaló szívvel ü nnepeljü nk, és merítsü nk erõt az egymá sba fonó dó tekintetekbõl, a bará ti kézfogá sokbó l. Mert ezek adnak tartá st és bá torítá st az ö sszetartá s mindennapi szolidaritá sá hoz: és akkor biztosak lehetü nk abban, hogy kö zö ttü nk lesz mindig a béke és az ö rö m: PAX ET GAUDIUM! Faber Miklós

16

└

┘

┌

┐

Ú j tiszteletbeli tagjaink DR. KEMENES-KETTNER BÉ

LA,

tiszteletbeli vá lasztmá nyi tag

A Veszprém megyei Devecseren szü letett 1911-ben; a pá pai bencés gimná ziumban érettségizett 1930-ban. A Pá zmá ny Péter Tudomá nyegyetemen jogi doktorá tust szerzett, majd a tá rsadalombiztosítá sban helyezkedett el. Má r harmincegy évesen ü gyvezetõ igazgató . Az 1938. és 1941. kö zö tti négy esztendõ orszá ggyarapodá sa sorá n jelentõs szervezõi munká t végez ezen a terü leten. 1942-43-ban a harctéren szolgá l. 1945 nagypéntekjén Csá ktornyá n keresztü l hagyja el Magyarorszá got. A fegyverek elhallgatá sá t kö vetõen a négy gyõztes nagyhatalom á ltal megszá llt Németorszá gban megjelenik a há ború utá ni elsõ magyar emigrá ns újsá g, a MAGYAR JÖ VÕ . Munkatá rsai kö zö tt talá ljuk Béla bá tyá nkat; de emellett nehéz fizikai munká val keresi meg csalá dja kenyerét, mert a szegény emigrá ns lapná l végzett tevékenységbõl megélni nem lehetett. A fizikai munka lesz osztá lyrésze akkor is, amikor sikerü l kivá ndorolnia Kanadá ba. Montreal, Calgary és Toronto ekkori életének á llomá sai. A posta alkalmazá sá ban a legalacsonyabbrendû munká tó l tíz esztendõ alatt fõosztá lyvezetõségig jut. Kö zben megalapítja a Montrealban megjelenõ É SZAKI FÉ NY nevû elsõ magyar lapot, Calgaryban pedig új katolikus templom építésének megszervezését kezdeményezi és vá llalja. Nyugdíjba vonulá sa utá n sem pihen. Négy magyar és egy angol nyelvû lap munkatá rsa; szerkesztõje a Kanadá ban mûkö dõ kétnyelvû magyarangol rá dió adó nak; rendszeres tudó sító ja a Magyar Rá dió nak is: fõként a Szü lõfö ldü nk mûsorá ban hasznosítjá k széleskö rû ismereteit, irodalmi, tö rténelmi, kulturá lis vonatkozá sú – mindezt jó értelemben vett õszinte és mély hazafisá ggal á tszõtt – írá sait, beszá moló it. A Kanadá ban mûkö dõ Nemzetiségi Taná csnak húsz éve igazgató ja, a Taná cs legfontosabb bizottsá gainak elnö ke. Erejébõl, há la Istennek, futja arra is, hogy a hazai Anyanyelvi Konferencia aktív résztvevõje is legyen. Tiszteletbeli vá lasztmá nyi taggá megvá lasztá sá t a BDSZ elnö ksége az emigrá ció ban végzett sok évtizedes magyar nyelvû kö zö sségi tevékenységéért, valamint a kanadai diaszpó rá ban élõ honfitá rsaink magyarsá gtudatá nak megõrzése és fejlesztése sorá n szerzett elévü lhetetlen érdemeiért javasolta.

17

└

┘

┌

┐

DR. KEMENES-KETTNER BÉ LA

P. KÖ LLEY GYÖ RGY

18

└

┘

┌

┐

KÖLLEY GYÖRGY*, tiszteletbeli vá lasztmá nyi tag 1919-ben szü letett, és Esztergomban, majd Budapesten volt bencés diá k, itt érettségizett 1939-ben. Mint a Magyar Cserkészszö vetség ö rö kö s tiszteletbeli elnö két immá r huszonnégy éve az ö t vilá grészbe szétszó ró dott magyarsá g egyszerûen GYURKABÁ néven ismeri és becsü li. A há ború alatt a fehérvá ri egyhá zmegye szeminaristá ja, kö zben a Magyar Cserkészszö vetség orszá gos kiscserkész-elõadó ja. 1945 utá n az elsõk kö zö tt kapcsoló dik be a megvá ltozott kö rü lmények kö zö tt a – szintén – megvá ltozott cserkészéletbe. A kommunista politikai rendõrség azonban kezdettõl fogva figyelte õt és tá rsait. 1946. június 10-én hajnali 2 ó rakor há zkutatá s, letartó ztatá s. Az ezt kö vetõ ká lvá ria á llomá sai: Andrá ssy út 60., Conti utcai Szovjet Katonai Tö rvényszék, Gyûjtõfoghá z, Markó utcai tö rvényszéki bö rtö n, Vilma kirá lyné úti Szovjet Á llamvédelmi Csoport (NKVD), Sopronkõhida, majd a Szovjetunió kü lö nbö zõ GULAG tá borai. 1954 februá rjá ban érkezett haza, teoló giai tanulmá nyai folytatá sa utá n 1955 novemberében diakó nussá , 1956 júniusá ban pappá szentelték. Dunabogdá ny lelkipá sztora lett. 1961 februá rjá ban újbó l letartó ztattá k. Ezúttal 3 évet kapott, és a hírhedett Gyorskocsi utca, Má rianosztra, Markó utca, Tö kö l és Sá toraljaújhely voltak rabsá ga helyszínei. 1969 ó ta él nyugaton. Az 1989-es fordulatot megelõzõen õ volt a Magyar Cserkészszö vetség euró pai vezetõje, mindenese, intézménnyé lett és fogalommá vá lt szimbó luma, a csupa nagybetûvel írott GYURKABÁ , aki a magyar tö rténelem, fö ldrajz, népzene, népdal, irodalom és hagyomá nyõrzés eszkö zein keresztü l lankadatlanul dolgozik ma is, hogy a kü lfö ldö n élõ má sodik-harmadik generá ció s fiatalokban is ébren tartsa a nemzettudatot, hogy õk se vesszenek el a haza szá má ra.

* Lá sd még a 125. és 136. lapon. – (A szerk.)

19

└

┘

┌

┐

A BDSZ kü ldö ttkö zgyû lé sé se dokumentumaiból Budapest, 1993. november 23.

Rö vidített jegyzõkö nyv A jegyzõ kö nyv a helyszínen tö rténteket megö rö kítõ írá sos dokumentumok, valamint diktafon rö gzítette anyag alapjá n készü lt. Az eredeti dokumentumok egy évig a jegyzõ kö nyv-vezetõ nél archivá lá sra kerü lnek. A helyszínen készített írá sos dokumentá ció má solata a jegyzõ kö nyv hivatkozott mellékletét képezi. 1. SZALAI BÉ LA megnyitja a kü ldö ttgyûlést, a terü leti szervezetek vezetõinek szá mbavételre á tadja a kü ldö ttek névsorá t. A szá mbavétel szerint a kö zgyûlés hatá rozatképes. A jelenlévõk jelenléti ívet írnak alá . Javaslatá t a levezetõ elnö k (KORZENSZKY RICHÁ RD) és a jegyzõkö nyvvezetõ (RAKOVITS ZOLTÁ N) személyére a kö zgyûlés egyhangúan elfogadta. 2. DR. KORZENSZKY RICHÁ RD levezetõ elnö k ü dvö zli a megjelenteket, felkéri a jelenlévõk korelnö két, KÁ NTOR BÉ LA tagtá rsunkat, foglaljon helyet az elnö kségi asztalná l. Kö zö s fohá sz és ima utá n az elõterjesztett napirendet a kö zgyûlés elfogadta. 3. FABER MIKLÓ S, a BDSZ elnö ke megtartja beszá moló já t. Elfogadta a kö zgyûlés a beszá moló ban javasolt kö szö netet a lekö szö nõ elnö kség tagjainak és a terü leti vezetõknek, tová bbá a kiemelt jegyzõ kö nyvi dicséretet KORZENSZKY RICHÁ RDnak – megkö szö nve a szervezetért végzett á ldozatos munká já t. (A beszá moló szö vegét ld. a 25-36. lapokon.) 4. Az elhangzottakat KORZENSZKY RICHÁ RD kiegészíti: A szö vetség tagsá ga nevében kö szö netet mond a lekö szö nõ elnö knek, FABER MIKLÓ Snak és a vezetõség ö sszes tagjá nak. Megá llapítja, hogy az eltelt négy év alatt a Diá kszö vetség az egész orszá gra kiterjedõ há ló zatot alkotó szervezetté vá lt. Befejezésü l jó kívá nsá gait fejezi ki a leendõ vezetõségnek. 5. TÓ TH LÁ SZLÓ szá mvevõ rö viden beszá mol a szö vetség pénzü gyeirõl. Elmondja, hogy bá r a kimutatott taglétszá m – a folyamatos vá ltozá sok

20

└

┘

┌

┐

miatt – sohasem tud teljesen pontos lenni, a pannonhalmi nyilvá ntartá s szerint az ö sszlétszá m 1762. Az eddigi idõszak globá lis pénzü gyi adatai: BEVÉ TELEK: tagdíjak adomá nyok kamat szerzõi díjak tá mogatá s Ö SSZESEN KIADÁ SOK (postakö ltség, almanach, nyomda, tiszteletdíj)

1 172 000 Ft 224 000 Ft 63 000 Ft 29 000 Ft 300 000 Ft 1 788 000 Ft 1 370 000 Ft

A tagsá g 17%-a nem fizet tagdíjat. 6 fõ nagyobb ö sszeggel já rult a bevételekhez. Vidéki vezetõségi és kü ldö tt tagoknak, ha igénylik, utazá si kö ltséget térítü nk. A beszá moló t a kü ldö ttek tudomá sul vették, ellenvetés, kifogá s nem volt. 6. A kü ldö ttek hozzá szó lá sai 6.1. DR. HARSÁ NYI LÁ SZLÓ : Az adomá nyokat magyarorszá giak adtá k-e? – Vegyesen (TÓ TH LÁ SZLÓ ). 6.2. BORSAI ANTAL: Cserkészcsapat alakult Budapesten. Szép lenne, ha a leendõ gimná zium helyet adna a két bencés szervezõdésû cserkészcsapatnak. – A bencés elkü lö nü lés kereteink leszûkü lését eredményezhetné (KORZENSZKY RICHÁ RD). 6.3. DR. VILLÁ NYI ISTVÁ N: Mi a kö zelebbi oka a taglétszá mbeli eltéréseknek? – A nyilvá ntartá sokat nem egységes szempontok szerint vezetik az egyes szervezeti egységeknél. Kö zponti nyilvá ntartá s is kettõ van, ezeket rendszeresen egyeztetjü k; a létszá m napró l napra nö vekszik, vá ltozik. (TÓ TH LÁ SZLÓ , SZALAI BÉ LA, KÖ NYVES TÓ TH KÁ LMÁ N). 6.4. DR. VITÉ Z TAMÁ S: Kö szö netet mond a vezetõségi tagoknak á ldozatos munká jukért. Javasolja, hogy a Szö vetség lépjen ki a nyilvá nossá g elé; a hagyomá nyok felelevenítéseként rendezzen reprezentatív hangversenyt a Zeneakadémiá n a Szent Benedek-napi ü nnepség keretében. KOVÁ CS DEZSÕ a javaslatot kiegészíti: Az ü nnepségen bencés iskolá kban végzett kitûnõ mûvészek léphetnének fel. Csatlakozva a javaslathoz KORZENSZKY RICHÁ RD feltétlenü l fontosnak tartja, hogy fiatal bencés elõadó kat hívjanak meg és szerepeltessenek a reprezentatív alkalmakkor. 6.5. KAJTOR JÁ NOS: Javasolja, hogy a BDSZ csatlakozzék a nemrég alakult KATOLIKUS SZÜ LÕ K ORSZÁ GOS SZÖ VETSÉ GE munká já hoz.

21

└

┘

┌

┐

A felsorolt hozzá szó lá sokban elhangzott javaslatok megvaló sítá sá t és hasznosítá sá t az új vezetõség, ill. elnö kség figyelmébe ajá nlotta a kü ldö ttkö zgyûlés. 7. DR. FARKAS JÓ ZSEF ismerteti a vá lasztmá nyi javaslattal ö sszhangban elkészített új alapszabá lyt, melynek a szö vegét a kü ldö ttek a helyszínen megkaptá k.* 7.1. Az elõterjesztett alapszabá llyal kapcsolatban érdemben csak egy kérdéscsoport megvitatá sá ra kerü lt sor: Legyen-e a BDSZ-nek zá szlaja? A kérdéshez DR. NÉ METH SZILÁ RD, SIMINSZKY FEDOR, DR. KORZENSZKY RICHÁ RD, SZALAI BÉ LA, FEISZT GYÖ RGY, BUDAVÁ RI ZOLTÁ N és KAJTOR JÁ NOS szó ltak hozzá . – A kü ldö ttgyûlés úgy hatá rozott, hogy mivel kö zismert, egyértelmûen definiá lt bencés zá szló ezideig nem ismert, a hagyomá nyõrzés és a bencés iskolai szoká sok felderítése céljá bó l az új vezetõség hatá rozza meg az ezzel kapcsolatosan szü kséges teendõket, és hajtsa végre az ezzel együ ttjá ró alapszabá lyi eljá rá st is. 7.2. Az alapszabá lyra vonatkozó szavazá st KORZENSZKY RICHÁ RD vezette le. Elõszö r arró l hatá rozott a kü ldö ttkö zgyûlés, hogy az alapszabá ly EGÉ SZÉ RE kell majd szavazni. A szavazá ssal a kö zgyûlés az elõterjesztett tervezetet fenntartá s és kiegészítés nélkü l elfogadta. 8. SZALAI BÉ LA fõtitká r bejelenti a BDSZ 1989-ben megvá lasztott alapító vezetõségének lemondá sá t. Egyik legfontosabb eredményként a terü leti szervezetek létrejö ttét hatá rozta meg. A jö võre nézve nagyon fontosnak érzi a nyitottsá got, valamint azt, hogy a létszá m nö vekedése megkö veteli az annak megfelelõ operatív vezetési mó dszerek megtalá lá sá t és bevezetését. 9. A jelö lõ bizottsá g elnö ke, DR. BALOGH ZOLTÁ N beszá moló já ban elmondotta, hogy az új vezetõség megvá lasztá sá val kapcsolatban és az imént elfogadott alapszabá ly értelmében megvá lasztandó 12 fõ vezetõségi tag jelö lésével nem elég kö rü ltekintõen já rt el sem a tagsá g, sem a vá lasztott jelö lõ bizottsá gi tagok. Ezért a jelö ltek á llítá sa – a korá bbi vá lasztmá nyi á llá sfoglalá ssal ellentétben – teljesen nyitott kérdésként kerü lt a kü ldö ttek elé. A jelö lõ listá t az elõkészítettnek a mó dosítá sá val, a kö vetkezõk hozzá szó lá sá nak figyelembe vételével készítettü k el: KOZMA IMRE, BALOGH ZOLTÁ N, SZALAI BÉ LA, KORZENSZKY RICHÁ RD, FABER MIKLÓ S, NÓ GRÁ DI LÁ SZLÓ , KÖ NYVES TÓ TH KÁ LMÁ N, VARGA MIKLÓ S, BUDAVÁ RI ZOLTÁ N, * Az alapszabá ly új szö vegét – még apró bb pontosítá sokra lévén szü kség – egy késõbb adandó alkalommal kö zö ljü k. – (A szerk.)

22

└

┘

┌

┐

BISCHOF PÉ TER, KAJTOR JÁ NOS, NÉ METH SZILÁ RD, GESZLER Ö DÖ N, SZÉ KELY TIBOR, HARANGOZÓ BERTALAN. A gyakran ellentéteket tartalmazó á llá spontok eredményeként a jelö lõ listá t, mint szavazó lapot, a szavazá s menetére vonatkozó kiegészítõ technikai magyará zattal, a kü ldö ttkö zgyûlés elfogadta. A szavazó lapokat ezen véglegesített formá ban, a szü kséges szá mban, az ebédszü net alatt a helyszínen á llítottuk elõ. 10. A szavazatszá mlá ló bizottsá g ö sszetételére BUDAVÁ RI ZOLTÁ N javaslatá ra a kü ldö ttkö zgyûlés a kö vetkezõket fogadta el: KÖ NYVES TÓ TH KÁ LMÁ N (elnö k), HALÁ SZ AURÉ L és HORVÁ TH KÁ ROLY (tagok). 11. Az említett technikai ok miatt is ide iktatott ebédszü net utá n a levezetõ elnö ki tisztet a kö zgyûlés befejeztéig HORTOBÁ GYI CIRILL OSB rendi képviselõ lá tta el. 12. Az új vezetõségbe javasoltak kö zü l az eddigi tisztségviselõk (elnö kségi vagy vá lasztmá nyi tagok) vá zlatosan programjavaslataikat ismertették, az újonnan jelö ltek pedig elsõsorban életrajzi bemutatkozá sukra helyezték a hangsúlyt. 13. A titkos szavazá s lebonyolítá sa. Befejeztével a szavazatszá mlá ló bizottsá g megkezdi munká já t. (Kö zben a tá rgyalá s folytató dik.) 14. FABER MIKLÓ S rö viden visszaemlékezik az 1923-ban alakult BDSZ (ill. jogelõdje) 70 évére. A korá bban má r javasolt Szent Benedek-napi ü nnepségek felelevenítésének a fontossá gá t hangsúlyozta. 15. A má jusi pannonhalmi talá lkozó k ü gyében az egyes terü leti szervezetek és iskolá k kisebb talá lkozá si lehetõségeit felvetõ kü lö nbö zõ vélemények fontossá gá nak hangoztatá sa mellett a kü ldö ttkö zgyûlés a BDSZ nagy talá lkozó já t tová bbra is Pannonhalmá n, mindig má jus utolsó szombatjá n kívá nja megrendezni. A talá lkozó részletes programjá t a mindenkori vezetõség hatá rozza meg és tudatja a tagsá ggal. 16. A létrejö tt SZENT BENEDEK KULTURÁ LIS ALAPÍTVÁ NY-ró l SIMINSZKY FEDOR szá molt be. Az alapítvá ny kurató riuma elnö keként KOZMA IMRE nevét említette. Az alapítvá ny tevékenysége, mûkö dése, kapcsolatrendszere a késõbbiekben kerü l meghatá rozá sra. A BDSZ-hez fûzõdõ viszonyá ró l a vezetõség a tagsá got tá jékoztatni fogja. 17. A BDSZ egyetemi-fõiskolai tagozatá nak felá llítá sá t, ill. megszervezését, FABER MIKLÓ S szó beli kö zlése szerint, VARGA GÁ BOR jogá sz hallgató bará tunk vá llalja. 18. A tagdíj új ö sszegének megá llapítá sá ra SZALAI BÉ LA terjeszti elõ a javaslatot. A kö zgyûlés hatá rozott ugyan a javaslat szerinti 700 Ft/fõ/év (nyugdíjasoknak: 200 Ft/fõ/év) tagdíj fizetésére vonatkozó an, mégis – a szervezeti ü gyvitelnek megfelelõen, a pénzü gyi forrá sok feltá rá sa utá n –

23

└

┘

┌

┐

a tagdíj ezutá ni ö sszegérõl az új vezetõségnek kell dö ntenie, és dö ntésérõl a tagsá got megfelelõ mó don és idõben tá jékoztatnia. 19. A tagdíj kapcsá n vetõdö tt fel az az eddig nem kellõen tisztá zott kérdés, hogy a jelenlegi BDSZ mennyire egységes, ill. mennyiben kell azt kü lö nbö zõ szervezeti (terü leti, iskolai, fõiskolai, alapítvá nyi stb.) egységek szö vetségének tekinteni. Ezen kérdésnek a fényében a kü ldö ttkö zgyûlés nemcsak a tagdíj megá llapítá sá t, hanem annak a kü lö nbö zõ szervezetek kö zö tti elosztá si ará nyainak meghatá rozá sá t is az új vezetõség egyik legfontosabb és legsü rgõsebb feladatá vá tette. 20. A szavazatok ö sszeszá mlá lá sa utá n KÖ NYVES TÓ TH KÁ LMÁ N és NÓ GRÁ DI LÁ SZLÓ ismerteti a szavazá s eredményét. A szavazatok ö sszeszá mlá lá sakor a szavazatszá mlá ló bizottsá g semmi rendellenességet nem észlelt, a jelenlévõ kü ldö ttek szavazatukat leadtá k, ezért a szavazá st érvényesnek jelentik ki. A szavazá s eredményeként 12 fõ vá lasztott vezetõségi tag van, mindegyikü k megnevezett funkció val. A vezetõség az alapszabá ly értelmében – tová bbi adott feladatok ellá tá sá ra – kooptá lható tagokkal kiegészü l majd. (A hivatalba lépõ vezetõség névsorá t a 167. lapon kö zö ljü k.) 21. Az új vezetõség nevében KOZMA IMRE, a BDSZ új elnö ke nyilatkozott. Megkö szö nte a bizalmat, s a kü ldö ttek útjá n aktivitá sra kérte fel az egész tagsá got. Ígéretet tett, hogy a feladatok meghatá rozá sá ban, az új iskola szervezetének kiépítésében, a BDSZ méltó tá rsadalmi helyzeté-nek megszilá rdítá sá ban mind maga, mind az új vezetõség mindent meg fog tenni, ami szü kséges és lehetséges. A bencés szellemiséget a mindennapok cselekedeteinek a normá já vá fogja tenni, ennek szorgalmazá sá ra a lehetõ legnagyobb energiá t kívá nja fektetni. 22. A régi vezetõség nevében SZALAI BÉ LA az új vezetõségnek sok sikert kívá nva biztosítja az újakat a lekö szö nõk aktív tá mogatá sá ró l, nem zá rkó zva el esetleges kooptá lt vezetõségi együ ttmûkö déstõl sem. 23. A jegyzõkö nyv zá rtá ig (1993. december 23.) a jegyzõkö nyv vezetõjéhez (RAKOVITS ZOLTÁ N) nem érkezett semmi újabb dokumentá ció és észrevétel. Az eredeti jegyzõ kö nyv felhaszná lá sá val készítette Kö nyves Tóth Ká lmá n

24

└

┘

┌

┐

Elnö ki beszá moló I. Bevezetõ gondolatok 1989. má jus 27-én Pannonhalmá n azzal kezdtem, hogy a két legelsõ feladatom: kö szö nni és megkö szö nni. Most sem kívá nok semmit ennek elébe helyezni. Tisztelettel és szeretettel kö szö ntelek Mindnyá jatokat, akik az 1923-ban megalakult, 1948-ban elnémított és 1989-ben újjá szü letett Bencés Diá kszö vetség kü ldö ttkö zgyûlésén megjelentetek. Há lá t és kö szö netet kell mondanom mindenekelõtt az Ú ristennek a mindnyá junknak bõkezûen ajá ndékozott testi és lelki jó kért, Szö vetségü nk fejlõdéséért, az együ ttlétek lehetõségeiért, a kapott kegyelmekért. Kö szö net fõvédnö keinknek, ANDRÁ S és ASZTRIK fõapá t uraknak erkö lcsi tá mogatá sukért, taná csaikért, talá lkozó inkon való részvételü kért. Kö szö net minden bará tunknak, akik a négy esztendõ alatt megmozdulá sainkat á ldozatos munká val elõkészítették, szervezték, de kö szö net azoknak is, akik azokon részt vettek, hiszen nélkü lü k fö lö slegessé és eredménytelenné vá lt volna minden erõfeszítés. Név szerint meg kell kö szö nnö m az elnö kség és a vá lasztmá ny minden tagjá nak a kö vetkezetesen mindig testü letileg kialakított dö ntések elõkészítését és meghozatalá t. Azoknak is, akik valamilyen okbó l megvá ltak tisztségü ktõl, fõként pedig azoknak, akik meghatá rozott feladatokat folyamatosan ellá ttak. Szeretném kiemelni DR. KORZENSZKY RICHÁ RD és NÓ GRÁ DI LÁ SZLÓ alelnö keinket, SZALAI BÉ LA fõtitká runkat, DR. FARKAS JÓ ZSEF jogtaná csosunkat, TÓ TH LÁ SZLÓ szá mvevõnket, a szá mvizsgá ló DR. LANGER ISTVÁ Nt, a kiadvá nyainkat szerkesztõ GEREBEN FERENCet, DR. KÖ NYVES TÓ TH KÁ LMÁ Nt; tová bbá terü leti szervezeteink életrehívó it és vezetõit, DR. ADAMOVICH KÁ ROLYt és BÍRÓ LÁ SZLÓ t1 Pécsrõl, DR. NÉ -METH FERENCet és DR. GRÁ BICS JENÕ t Gyõrbõl, DR. HOLLÓ SY JÁ NOSt, VENESZ ERNÕ t, DR. ORBÁ N ALADÁ Rt és DR. VARGA JÓ ZSEFet Sopronbó l, BÁ LINT BÁ NKot és BISCHOF PÉ TERt Veszprémbõl, HARANGOZÓ BERTALANt és KAPILLER FERENCet Szombathelyrõl, DR. BALOGH ZOLTÁ Nt, DR. HOR-VÁ TH BÉ LÁ t és KRÁ NITZ FERENCet Keszthelyrõl, DR. RAKOVICS ZOLTÁ Nt és DR. SÓ JA SZABOLCSot Keletmagyarorszá gró l, EMBER KÁ ROLYt Budapestrõl és DR. SZÛCS LÁ SZLÓ t Szegedrõl. De kö szö net az iskolatitká roknak, akik az „építkezõ” munká t vá llaltá k: DR. SZABADVÁ RY FERENCnek és SZÉ P DEZSÕ nek Kõszegrõl, GESZLER 1 Azó ta má r kalocsai segédpü spö k.. – (A szerk.)

25

└

┘

┌

┐

Ö DÖ Nnek Pannonhalmá ró l, KOVÁ CS DEZSÕ nek Csepelrõl, SZOLECZKY FERENCnek Esztergombó l, (a néhai) HORVÁ TH JÁ NOSnak és DR. HARSÁ NYI LÁ SZLÓ nak Pá pá ró l, DR. ROHONYI JUDITnak, KORDIK LÁ SZLÓ nak és DR. HALÁ SZ AURÉ Lnak Komá rombó l. Hasonló an kö szö net já r PINTÉ R AMBRUS és HIRKA ANTAL atyá knak a pannonhalmi talá lkozó k gö rdü lékennyé tételéért és kiadvá nyaink postá zá sá nak megszervezéséért. Kö szö net vá lasztmá nyunk minden tová bbi tagjá nak, a néhai FOITL KÁ ROLYnak, a most beteg ORMÁ NDY JÓ ZSEFnek, nem utolsó sorban és még egyszer NÓ GRÁ DI LÁ SZLÓ alelnö kü nknek, aki sokrétû gazdasá gi és kö zéleti tevékenysége mellett dícséretes idõt és munká t á ldoz szö vetségü nkre; kö szö net bizottsá gaink aktív tagjainak, így DR. MENTSIK GYÕ ZÕ nek, DR. NÉ METH SZILÁ RDnak, DR. MOLNÁ R LÁ SZLÓ nak; az emlékestek szervezõinek, elõadó inak és hozzá szó ló inak, akiket a hosszú névsor miatt így ö sszefoglalva említek csak. Kö szö nö m tová bbá minden bará tunknak legkisebb cselekedeteit, jobbító szá ndékú javaslatait is, melyekkel Szö vetségü nk életét, tevékenységét segítették. Szeretném, ha kö zgyûlésü nk hozzá já rulna jegyzõkö nyvi dicséretben részesítésü khö z. Itt jegyzem meg, hogy mivel a Rend fõapá tja CIRILL atya személyében új alelnö kö t delegá lt, kü lö n kiemelt jegyzõkö nyvi dicséret ö rö kítse meg RICHÁ RD atya érdemeit. Õ egyengette a pá rtá llami idõben nem veszélytelen pannonhalmi talá lkozó ink megrendezésével Szö vetségü nk újjá éledésének útjá t. Kezdettõl fogva nagyon aktívan részt vett budapesti és vidéki szervezeteink életében. Nélkü le Szö vetségü nk nem lenne az, ami. Hadd említsem meg kü lö n is: szerteá gazó elnö ki munká mban legfõbb tá maszom és segítségem mindvégig SZALAI BÉ LA volt, akihez késõ este és kora hajnalban egyará nt bá rmikor telefoná lhattam, aki soha, semmi tennivaló t nem há rított el magá tó l, még az olyan lélekö lõ dolgot sem, mint 1700 levél borítékolá sa, felbélyegzése és postá zá sa. Nélkü le nemegyszer megoldhatatlan helyzetben lettem volna. El nem múló há lá val kö szö nö m meg bö lcs taná csait és á ldozatos munká já t. Nem feledkezhetü nk meg – végü l – a SZENT BENEDEK KULTURÁ LIS ALAPÍTVÁ NY életrehozó iró l, mozgató iró l. Annak ellenére, hogy az elõttü nk á lló út elején já runk, má ris sokat tettek. Így az alapító kon kívü l elsõ sorban KOZMA IMRE, SIMINSZKY FEDOR és SOPRONI GÉ ZA tevékenységéért kell kö szö netet mondanom.

26

└

┘

┌

┐

II. Visszapillantá s Szá momra el nem felejthetõ napon, a nyolc éven á t nagyon szeretett volt osztá lyfõnö kö m (BÉ DA) névnapjá n, 1989. má jus 27-én Pannonhalmá n, akik mintegy négyszá zan akkor ott voltunk, úgy dö ntö ttü nk, itt az ideje az 1948-ban elhallgattatott Bencés Diá kszö vetség életre hívá sá nak. Ígéretes esztendõnek indult 1948. Pá r hó nappal korá bban a szégyenletes „kék cédulá s” csalá ssal is 17 %-os vá lasztá si eredményt mondhattak csak magukénak a kommunistá k; az elnö ki székben egy reformá tus tiszteletes ü lt még, Esztergomban a sziklakemény kardiná lis, az orszá g a szabadsá gharc centená riumá ra készü lt, 25 éves jubileumá t ü ltü k a pesti Bencés Gimná zium fenná llá sá nak, a Magyar Bencés Kongregá ció kö zel 350 tagot szá mlá lt, és 9 iskolá já ban mintegy 3000 diá k szívhatta magá ba az akkortá jt halá lá nak 1400. évforduló já t ü nnepelt Szent Bene-dek atyá nk szellemiségét. A lelkesedés tü ze égett, a keresztény Magyarorszá gért való tenniakará s má glyá ja lobogott. Pedig a viharfelhõk má r gyûltek. A túloldalon ezt „fényes szellõk”-nek becézték, de pusztító orká n vá lt belõle, mely talá n kezdetben szította is a lá ngot, de végü l mindent elborító felhõszakadá sa kioltotta azt. A kialvó má glya egy-egy pici, lobbanó zsará tnoká ra koncepció s perek szennyes mosléká t zúdítottá k. Aztá n bekö vetkezett a néma csend, a fagyhalá l. A tö rténelem há zat és hazá t pusztító á radata kioltotta a lobogó má glyá t, de nem olthatta ki a mécseseket, a pici lá ngokat, amelyeket a szívü nkben õriztü nk és õrzü nk. Hiszen a legnehezebb idõkben is kapcsolatban voltunk egymá ssal, rendszeresen ö ssze is jö ttü nk. Nemcsak érettségi talá lkozó kra, hanem pusztá n kapcsolatkeresési szá ndékkal is. A hatvanas évek má sodik felében, amint kissé puhult a diktatúra, boldog emlékû MÁ RTONFFY MIKLÓ S bará tunk elkezdte maga kö ré gyûjteni az egykori pesti bencés diá ktá rsakat. A ková sz dolgozni kezdett: elõbb csak „négy-ö t magyar ö sszehajolt”, végü l ö tven fõn felü li „tö rzsgá rda” lettü nk. (MICUNAK – így nevezte õt mindenki – minden budapesti osztá lyban volt egy megbízottja, akik útjá n mindenkirõl tudott. Az 1931 és 1948 kö zö tt Budapesten érettségizett 18 osztá lynak betéve tudta a névsorá t. De azt is, hogy kinek mi a foglalkozá sa, hol dolgozik, ki él kü lfö ldö n stb. É s mint bö rtö nviselt ember, kellõen ó vatos volt: mindezeket fejben tartotta. Halá la elõtt négy nappal a budakeszi szanató rium kó rhá zi á gyá n még beszá moltatott osztá lytá rsaimró l. Ki gondolta volna, hogy négy nap múlva CIRILL atyá t kell riasztanom, hogy a szent kenetet fö ladja neki.)

27

└

┘

┌

┐

1980-tó l kezdve má jus utolsó hétvégéje lett az az egyre erõsö dõ kapocs, amely a kö zö s szentmise meghirdetésével mó dot adott arra, hogy a kilenc egykori bencés iskola ö regdiá kjai talá kozzanak a Renddel és egymá ssal. A „szervezkedés” még kocká zatos lett volna, és akkor is a Hazafias Népfront mö gé kellett volna megbújnunk. Ezt nem akartuk. 1985-re mégis ö sszeá llt egy szervezeti vá z. Minden osztá lyban van valaki, aki az érettségi talá lkozó kat szervezi: õk legyenek az „OSZTÁ LYAPÁ K”. Minden iskolá bó l kerestü nk valakit, aki õket ö sszefogja, õk lettek az „ISKOLAAPÁ K”. Végü l kellett valaki, aki az iskolaapá kat koordiná lja és a Renddel tartja a kapcsolatot, mint „FÕ Ö REG”. Az elnevezést az akkori pannonhalmi igazgató , RICHÁ RD atya talá lta ki. Az õ javaslatá ra és MÁ RTONFFY MICU unszolá sá ra – fogyatékossá gaim tudatá ban – a FÕ Ö REGmegbízatá st elvá llaltam. Nem tisztségnek tekintve, hanem szolgá latnak. Így jutottunk el 1989. má jus 27-éhez, amikor má r ki mertü k mondani, hogy mi vagyunk a BENCÉ S DIÁ KSZÖ VETSÉ G.

III. Bencé s diá knak lenni Miért kell beszélnem errõl? Mert bencés diá knak lenni életforma. Ezt vá llaltuk, vá llaljuk és valljuk ma is. Akkor is, ha hajunk alig van má r. Bencés diá knak lenni nemcsak értelem és akarat, szív kérdése is. Jelvényü nkben az ö t szív – amellett, hogy ró luk az egykori ö t magyar bencés apá tsá g juthat eszü nkbe – elõttem ISTENHEZ, HAZÁ HOZ, EGYHÁ ZHOZ, CSALÁ DHOZ és EGYMÁ SHOZ kö tõdésü nket szimbolizá lja. Az utolsó ra, egymá shoz kö tõdésü nkre utalok: egyará nt fûz ez minket a Rendhez és diá ktá rsainkhoz. Ezt a szolidaritá st vá llaltuk 1989 má jusá ban. Mert: „Mi végre vagyunk a Fö ldö n?” Ezt a katekizmusi kérdést tettü k és tesszü k fö l megannyiszor ö nmagunknak. Mire jó az egész Bencés Diá kszö vetség? Ö reg gyerekeknek való já ték csupá n? Vagy tö bb anná l? Hisszü k, hogy igen. É s hisszü k, hogy az ember nem addig bencés diá k, amíg az iskolapadban ü l és, hogy aznap ne feleljen, reggel egy kõre lép. Má s-má s formá ban ugyan, de az ö t szív szab feladatokat a rendtagoknak és nekü nk, civil keresztényeknek. Ugyanazon ö t szív kell, hogy elkö telezetté tegyen mindnyá junkat életü nk minden napjá n. Most, amikor négy esztendõ elteltével az akkor megvá lasztott vezetõségnek szá mot kell adnia sá fá rkodá sá ró l, azt kell megvizsgá lnunk, hangos és nyilvá nos lelkiismeretvizsgá lattal, vajon a tagsá gtó l kapott bizalommal jó l sá fá rkodtunk-e, megtettü k-e, ami elvá rható volt, vagy szégyent hoztunk a Szö vetség nevére, a bencésdiá k névre.

28

└

┘

┌

┐

IV. Kapcsolati rendszerünk A jó vagy rossz sá fá rkodá st, úgy vélem, azon kapcsolati rendszer fényében lehet leginká bb á ttekinteni, ami bennü nket ö sszekö t egymá ssal, valamint a kö rnyezõ vilá ggal. 1. Kapcsolataink egymá s kö zö tt Az egymá ssal való kapcsolat keretéü l eredetileg az iskolaszervezeteket képzeltü k. Ö rö kségként cipeltü k magunkkal a „búvó patak” korszakbó l, amikor jobbá ra csak azok tudtunk egymá sró l, akik ugyanazon iskolá ba já rtunk. Hamarosan bebizonyosodott azonban, hogy ami a régi idõkben megfelelt (hiszen az évi egyszeri szentmisén való talá lkozó t az iskolaapá k-osztá lyapá k vonalá n meg lehetett hirdetni), az a rendszeres egyesü leti élet kiépítésére és mûkö dtetésére má r nem elég alkalmas. „Ecclesia est semper renovanda”, tudjuk a kö zépkori egyhá zatyá k ó ta. É s ez igaz a mi „ecclesiolá ”-nak mondható kis csalá dunkra is. Be kellett lá tnunk, hogy szervezeteinket fö ldrajzi alapokon kell fö lépítenü nk. Megalakultak tehá t a BDSZ terü leti szervezetei: Pécsett, Sopronban, Budapesten, Veszprémben, Keletmagyarorszá gon, Gyõrö tt, majd Szombathelyen, Keszthelyen, és most legutó bb Szegeden is. Kö zü lü k a Pécsett lévõ Bencés Diá k Egyesü let má r a BDSZ hivatalosan kimondott megalakulá sa elõtt is létezett, és jó l mutatta: igény volt és van arra, hogy akik egykor kö zö s lelki-szellemi alapokon nyugvó neveltetésben részesü ltü nk, azok keressü k és talá ljuk is meg egymá st, és ha megtalá ltuk, akkor ne engedjü k el egymá s kezét. Az egymá s keresésének és megtalá lá sá nak jele, de eszkö ze is a Szö vetség terü leti szervezete, ahol kialakulhat egy szeretettõl á thatott bará ti kö zö sség. Szeretni azt lehet, bará tunk az lehet, akit ismerü nk. Ezért a terü leti szervezetek feladata, hogy az egymá stfö lkutatá st és az egymá stmegismerést elõmozdítsa. Aki tagja a terü leti szervezetnek, legyen személyes ambíció ja és tartsa kö telességének, hogy egyénileg is keresi az egykori diá ktá rsakat, és bevonja õket a kö zö sség tagjai sorá ba. Amikor osztá lytá rsak, iskolatá rsak talá lkoznak, kérdezzék meg egymá stó l: BDSZ tag vagy? Ha nem, miért nem? A mai szélsõségesen egocentrikus vilá gban jó az, ha tá rsakat tudhatunk magunk mellett. Kiben bízhatunk, ha nem egymá sban? Kire tá maszkodhatunk, ha nem egymá sra? Kihez fordulhatunk segítségért, ha nem egymá shoz? Az egymá ssal való kapcsolattartá snak mércéje lehet a BDSZ tagjai létszá ma, a terü leti szervezetekhez való odatartozá s, a megmozdulá sainkon megjelentek szá ma vagy aká r a felhívá sainkra tö rténõ vá lasz-

29

└

┘

┌

┐

adá s mértéke is. Az 1993. szeptemberi adat alapjá n taglétszá munk 1700 kö rü l já rt. A vidéken lakó bará taink jobban érzik a szü kségét a terü leti szervezet létének, mint a budapestiek, és nagyobb szá zalékban vesznek részt azok rendezvényein. A evangéliumban olvassuk, hogy „a vilá g fiai … okosabbak a vilá gossá g fiainá l” (Lk 16,8). A pá rtá llami idõk kivá ltsá gosai kö zö tt ma is megvan az érdekfonó dá s: ahol lehet, tá mogatjá k egymá st. Tanuljunk tõlü k! Jó eszkö ze lesz az egymá son való segítésnek a BENCÉ S KI KICSODA. Minél tö bb bará tunk szerepel benne, anná l való színûbb, hogy egy adott feladat esetén megtalá ljuk a szá munkra szü kséges embert és kapcsolatot. Szeptemberig 270 kitö ltö tt kérdõív érkezett az elnö kség címére. Az 1700-as taglétszá m fényében a 270 kitö ltö tt kérdõív nagyon is sová ny szá m. Azt jelenti, hogy a megszó lítottaknak csupá n 20 %-a vette azt komolyan. Ezért jó gondolat volt, hogy felhívá sunkat és a kérdõívet a BENCÉ S HÍRLEVÉ L legújabb (1993/2) szá má ban ismét megjelentettü k. Azó ta tová bbi 90 kitö ltö tt kérdõívet kaptunk… Kedvezõbb a kép, ha azt vizsgá ljuk, mennyi és milyen programokat szerveznek a terü leti szervezetek. Ö sszeá llítottam egy kérdéseket tartalmazó tá blá zatot, amelyet a terü leti szervezetek kitö ltve visszakü ldtek. Íme, az 1993. má jusi adatok ö sszesítése: A terü leti szervezetek tagjainak ö sszlétszá ma 1384 Vezetõségü k ö sszlétszá ma 46 Rendezvényeiket elõkészítõk szá ma 82 Kö zö s szentmisék (Gyõr nélkü l, ahol hetente van) 18 Má s lelki program 6 Emlékezõ program 7 Klubnap (ebbõl 10 Budapesten) 19 Kirá ndulá s 8 Tá rsas ö sszejö vetel 11 Egyéb rendezvény 13 Karitatív tevékenység (kapcsoló dva) 2 helyen Ami ö rvendetes: – Az akkor még csak 1600-as taglétszá mbó l 87% tagja valamelyik terü leti szervezetnek. – A megmozdulá sok szervezõinek szá ma kétszer annyi, mint a vezetõségi tagoké, tehá t lehet aktivizá lni az embereket.

30

└

┘

┌

┐

– Igény és érdeklõdés van kirá ndulá sok és tá rsas ö sszejö vetelek irá nt; ezeken tudnak csalá dok kö zelebb kerü lni egymá shoz, alakulnak ki egymá st segítõ bará tsá gok. – Elmozdult a nullá ró l a karitatív tevékenység; mert nem az istenség puszta tiszteletén méretü nk csak le, hanem azon, mit teszü nk aká r egynek is a legkisebbek kö zü l. – A terü leti szervezetek alkalmasak a megismerkedés, a testvéri ö sszetartozá s, az ezer szá llal kö tõdés kialakítá sá ra. Amin javítani kell: – A fiatalok fokozott bekapcsolá sa az egyetemmel, fõiskolá val rendelkezõ vá rosok szervezeteinél (ilyenek: Budapest, Debrecen, Gyõr, Keszthely, Miskolc, Pécs, Szeged, Szombathely, Veszprém). Meg kell talá lni a kristá lyosodá si kö zéppontot jelentõ embert. – A szomszédos terü leti szervezetek ö sszemûkö dése. Tö bbszö r kér-tem, hívjuk meg egymá st kö lcsö nö sen a rendezvényeinkre. Sopron és Szombathely kö zö tt má r szépen alakulnak az ilyen kapcsolatok. – Munká nk megszervezése nem volt eléggé szerencsés. Legalá bb is az elnö kségben és a vá lasztmá nyban kevés ember dolgozott sokat, ahelyett hogy sok ember dolgozott volna kevesebbet. Ez bizonyos mértékig rabló gazdá lkodá s volt az emberek agyá val, szívével, fõleg pedig az idejével. 2. Kapcsolataink a Renddel Ha nagyon rö viden kellene jellemeznem, úgy mondaná m, hogy jó . Ha kicsit bõvíteni akarná m, akkor így szó lna: jó , de lehetne még jobb. Annak idején így definiá ltuk ö nmagunkat és jelszavainkat: szolidaritá s a Renddel és egymá ssal. É s ez a szolidaritá s mûkö dik. A mi részü nkrõl nagyon igényeljü k, hogy a Rend vegyen tudomá st létezésü nkrõl: lépjenek be sorainkba, vegyenek részt megmozdulá sainkon, tá mogassá k erkö lcsi súlyukkal kezdeményezéseinket. Nagy készséget tapasztaltunk, ha arró l volt szó , hogy liturgikus cselekményt vagy abban való kö zremûkö dést kértü nk. A terü leti szervezetek szentmiséire, nagybö jti lelki napra mindig talá ltunk vá llalkozó bencést, má jusi kö zgyûléseinken szívesen lá tott csalá dtagok vagyunk Pannonhalmá n. A két gimná zium vezetõsége segítséget nyújt kiadvá nyaink postá zá sá ban. Bennü nk is megvan a segítõ szá ndék és tá mogatá sa mindannak, ami a Rend ü gye. Tö bben is részt vettü nk egykori rendi javak visszaszerzésére irá nyuló tevékenységekben, nem haboztunk tucatjá val szét-

31

└

┘

┌

┐

osztani Pannonhalma Bará ti Kö rének ismertetõit és csekklapjait, és nagyon sokan vá llaltuk is ennek visszatérõ anyagi velejá ró já t. Vá llalkoztunk arra, hogy pá lyavá lasztá si konzultá ció t tartunk a két iskolá ban, alapítvá nyainkbó l díjazzuk a diá kokat … 3. Kapcsolataink az Egyhá zzal Lehetséges, hogy a kérdés elõvezetése rossz. Mert ki az Egyhá z? Isten népe, vagyis mi magunk. Anélkü l, hogy a szavak szabatosítá sá ba bonyoló dná nk, nagyjá bó l értjü k azonban, mire kell itt gondolnunk. Ennek a jegyében jelenthetem ezen a téren a kö vetkezõket: a) Rendszeres a kapcsolatunk a Pü spö kkari Titká rsá ggal; má r csak azért is, mert vezetõje, DR. TERNYÁ K CSABA segédpü spö k, és irodavezetõje, DR. PREGUN ISTVÁ N, egyará nt diá ktá rsaink. Rendezvényeikre meghívnak bennü nket, és mi is egy-egy teadélutá nunkon témavezetõként ü dvö zö lhettü k CSABA pü spö k urat és HARRACH PÉ TER urat, a vilá giak referensét. b) Kértü k, hogy megfigyelõként ott lehessü nk az Esztergom-Budapesti Fõegyhá zmegye zsinatá n. c) É rdekelve vagyunk plébá niá khoz kö tõdõ cserkészcsapatokban. Így, csupá n Budapesten, a jó zsefvá rosi PÁ ZMÁ NY PÉ TER és a felsõ krisztinavá rosi CZUCZOR GERGELY CSERKÉ SZCSAPATná l, melyeknek BORSAI ANTAL és DR. NÉ METH ANDOR személyében diá ktá rsaink a parancsnokaik. d) Egyhá zi kapcsolat az a tavaly megkezdett, de folytató lagos tá mogatá s, amelyben Ungvá rott élõ gö rö gkatolikus testvéreinken igyekszü nk segíteni. e) Ezek mellett a személyes fonó dá sok szá ma – pl. a plébá niai képviselõ testü letekben való részvétel, a kiskö zö sségekben való kö zremûkö dés – olyan sokszoros, hogy nem is lehet ró la szá mot adni. 4. Kapcsolataink egyé b ö regdiá k-egyesületekkel a) Testvéri ö sszemûkö désü nk a legélõbb a MAGYAR PIARISTA DIÁ KSZÖ VETSÉ Ggel. Ez még visszanyúlik a „búvó patak” idõszakra, amikor egy ottani lelkes mag (DR. ANTALL JÓ ZSEF, BLAZSEK ANDOR, DR. SALACZ TAMÁ S, SZENDE Á KOS, SZÛCS ERVIN, DR. ZLINSZKY JÁ NOS) megszervezte elindulá sukat. Azó ta voltak kö zö s klubnapjaink; mi meghívjuk õket minden évben Pannonhalmá ra, de õk is meghívtak bennü nket kiá llítá suk megnyitá sá ra a Vá rpalotá ba, és 350 éves jubileumukra a Vígszínhá zba. A piaristá k adnak otthont a nagy taná regyéniségekrõl rendezett emlékestjeinknek és tavaszi lelkigyakorlatunknak egyará nt.

32

└

┘

┌

┐

b) Együ tt rendeztü nk gyá szmisét az egyhá zi iskolá knak a kommunizmus alatt meghurcolt és má rtírhalá lt halt taná rai és diá kjai emlékére 1990-ben a cisztercieknél, 1992-ben a ferenceseknél. c) Kü lö n szó t érdemel a PAX HUNGARICA ü gye. Ez voltaképpen szö vetségek szö vetsége, amely az egykori és mai szerzetesiskolá k ö regdiá kjainak egyesü leteit tö mö ríti. Elnö ke SZÉ KELY TIBOR (Budapest, 1936.). Megalakulá sakor tettem olyan szá ndéknyilatkozatot, amelyben a BDSZ készségét fejeztem ki a belépésre. Szö vetségü nk azonban demokratikus intézmény, ahol a lényeges dolgok testü leti dö ntést kívá nnak. A vá lasztmá ny akkor leszavazta a csatlakozá st. A legutó bbi ü lésen az ü gy ismét elõkerü lt azzal, hogy tegyü k újra vizsgá lat tá rgyá vá a bekapcsoló dá st. 5. Kapcsolataink a tá rsadalommal a) 1990 ó ta együ ttmûkö dü nk a MAGYAR PAX ROMANA FÓ RUM elnevezésû keresztény értelmiségi mozgalommal, amely sok évtizedes múltra tekint vissza, de a pá rtá llami idõkben csak az emigrá ció ban mûkö dö tt. Elnö ke a svá jci illetõségû GALAMBOS GYULA (Budapest, 1943.) építészmérnö k. Legutó bbi két napos budapesti konferenciá jukon SZÉ P DEZSÕ (Kõszeg, 1944.) vá lasztmá nyi tagunk képviselte szö vetségü nket. b) A tá rsadalommal való kapcsolat az a megkezdõdö tt karitatív tevékenység, amelyet a keletmagyarorszá gi és a szombathelyi terü leti szervezeteink indítottak el. c) A tá rsadalommal való kapcsolat – mert jö võt építõ – azok az ö sztö ndíjak, amelyekkel mostani gimnazistá ink meghatá rozott irá nyú tevékenységeit tá mogatjuk. Ilyenek a SZENT JOBB, a NAGY JULIÁ N és a CZIRÁ KI LÁ SZLÓ ALAPÍTVÁ NYok. d) A véletlennek kö szö nhetõ – ha van egyá ltalá n véletlen – az a kapcsolat, amely a miniszterelnö ki hivatal illetékes ifjúsá gpolitikai szervezetével kialakult. Nevü nket félreértve nem tudtá k, hogy „ö regdiá kegyesü let” vagyunk. Rendszeresen hívnak bennü nket fó rumaikra, ahol mó dunk van véleményü nket, javaslatainkat kifejteni. e) A legfontosabb, és igazá n jö võt építõ, és a tá rsadalomhoz szó ló kezdeményezésü nk a SZENT BENEDEK KULTURÁ LIS ALAPÍTVÁ NY. Ha Isten is úgy akarja, 1994-ben elindulhat Budapesten egy bencés szellemiségû iskola. Nyolcosztá lyos gimná ziumnak képzeljü k, de jó lenne, ha négyosztá lyos elemi iskolá val is kiegészü lhetne, és még jobb, ha majd ó vodá val is… Elõszö r úgy képzeltü k, hogy tisztá n „má sodik generá ció s” bencés iskola lesz, vagyis egykori bencés diá kok tanítanak majd benne. Az utó bbi hetekben Fõapá t úr a korá bban ígért erkö lcsi tá mogatá sá t kiegészítette azzal, hogy ha való ban meg tudjuk indítani az iskolá t, akkor

33

└

┘

┌

┐

majd ad ö t bencést a taná ri karba. A nehézségek nem csekélyek. A feladat nem fö llá ngolá st, hanem folyamatos tevékenységet kívá n; nem beszélve épü letrõl, anyagiakró l, munkaü gyi kérdésekrõl stb. A mi erõfeszítéseink, hiszem, hogy megvannak, de vá rjuk diá ktá rsaink nem lankadó , kitartó tá mogatá sá t – nem utolsó sorban anyagiakban is – , reméljü k az égiek á ldá sá t, kegyelmét és segítségét is hozzá . 6. Kapcsolataink é rté kelé se 6.1. Az egymá s kö zö tti kapcsolatok építése jó irá nyban halad, sokrétû; de fejleszteni kell az olyan megmozdulá sokat, ahol kö zelebb kerü lhetü nk egymá shoz: így a kirá ndulá sokat, a fehér asztal melletti programokat, a csak gondolatcserére alkalmas kö tetlen együ ttléteket stb. 6,2. A Renddel való szolidaritá s tekintetében, úgy érzem, jó l vizsgá ztunk. A viszonzá ssal kevésbé vagyunk elégedettek: ö rü ltü nk volna, ha meghívnak bennü nket a PANNONHALMA BARÁ TI KÖ RE megalakulá sá ra, a PANNONHALMI SZEMLE bemutatkozá sá ra stb., még bizakodunk benne, hogy bevonnak bennü nket az 1996-ban esedékes Pannonhalma-millennium elõkészítésébe. Az osztá lyfõnö kö k nem tekintik szívü gynek a BDSZ-t, nem buzdítjá k a végzõket belépésre, sajá t maguk sem lépnek be, holott jelentõs részü k bencés diá k volt. 6.3. Az Egyhá zzal és azon belü l a hierarchiá val a kapcsolatunk jó , a helyi plébá niá k ö rö mmel adnak helyet és lehetõséget megmozdulá saink lebonyolítá sá ra, mi magunk – fõleg vidéki terü leti szervezeteink – szívesen segítjü k õket egy-egy akció végrehajtá sá ban. 6.4. Az egyéb ö regdiá k-egyesü letek hívnak bennü nket programjaikra. Mi õket eddig csak a tavaszi pannonhalmi talá lkozó ra hívtuk. Jó volna ebben is tová bblépnü nk. A havonkénti teadélutá nok kü lö nö sen alkalmasnak lá tszanak arra, hogy a testvéregyesü leteket a részvétel lehetõségével megkíná ljuk. 6.5. A tá rsadalommal való kapcsolat eddigi formá i ugyancsak fõleg egyesü letekkel való kapcsolatban nyilvá nultak meg. Szá mos ilyen volt és van, a PÁ NEURÓ PA UNIÓ EGYESÜ LETtõl kezdve a RÁ KÓ CZI SZÖ VETSÉ Gen keresztü l a BATTHYÁ NY LAJOS TÁ RSASÁ Gig, úgy hogy fö lsorolni is nehéz lenne. Má s jellegû kapcsolat volt, amikor annak idején sokszá z alá írá st kü ldtü nk be a parlamentbe a magzatvédelmi tö rvény tá rgyalá sakor: hangot adtunk szö vetségü nk vilá gnézeti elkö telezettségének. Ö rvendetes mó don még ö kumenikus talá lkozó n is részt tudtunk venni az evangélikus akadémiá n. A jö võben is szorgalmazni kellene az ilyen kapcsolatokat.

34

└

┘

┌

┐

Fö lvetõdö tt az is, hogy a BDSZ idõnként forduljon pl. az Ú J EMBER vagy má s olvasottabb orszá gos napilap útjá n olyan nyílt levelekkel a tá rsadalomhoz, amelyben nem napi politikai, de á ltalá nos erkö lcsi, kö zéleti kérdésekben á llá st foglal.

V. Zá ró gondolatok Szent Má rton napjá n a ciszterciek apá tja tartott homíliá t a kelenvö lgyi bencés há zban. A kö zismert á brá zolá sra utalt, amelyen Má rton kardjá val megfelezi kö penyét egy didergõ koldussal. Az apá t így summá zta mondanivaló já t: „Fél kö pennyel lehet, de fél szívvel nem!” Ugyanez vonatkozik a mi kis kö zö sségü nkre, és elsõsorban azokra, akik valami funkció ellá tá sá ra vá llalkoznak. A lekö szö nõ vezetõség komolyan vette, amint 1989 má jusá ban ígértem, az ugyancsak Szent Má rtonnak tulajdonított „non recuso laborem” mondatot. Ú gy érzem, nem vonakodtunk a munká tó l. Az „ad hoc” feladatok elllá tá sa megszá mlá lhatatlan mennyiségre rúg, tö bb tucatot tesz ki azoknak a tevékenységeknek a szá ma is, amelyeket folytonosan visszatérõ rendszerességgel kellett ellá tni. Vannak kö zö ttü k csip-csup apró sá gok is, de vannak nagyon is munkaigényesek. Egyetlen példa: A postafió kunkat 4½ év alatt kereken 1500 alkalommal kerestem fö l. A laká somtó l 10 percnyi kellemes séta, ugyanannyi vissza. De az 1500x20 perc ö sszesen 30 000 perc, vagyis 500 ó ra; ez tö bb 62 munkanapná l, vagyis há rom munkahó napná l. CSAK odamenni és visszajö nni. É s akkor nem beszéltem még a bejö tt posta megvá laszolá sá ró l. Á tlagosan hetente 6 levél megírá sá ra volt szü kség, ami egy évben 300, a 4½ év alatt tö bb, mint 1300. É s ha ö nmagunkhoz és a képviselt ü gyhö z méltó ak akarunk lenni, akkor a legbutá bb esetben sem lehet a tollat epébe má rtani, hanem csak egyetlen kö zegbe szabad: szeretetbe. Mert fél kö pennyel lehet, de fél szívvel nem. A lekö szö nõ vezetõség nem kívá n dicsekedni. Szent Pá lra lehetne hivatkozni: „ha dicsekednem kell, gyö ngeségeimmel dicsekszem”, írta a 2. korintusi levélben. Természetes, hogy fogyatékossá gokkal terhes minden emberi tevékenység. De, ugyancsak Szent Pá llal szó lva, igyekeztü nk „mindenkinek mindene lenni”; talá n fél kö pennyel, de semmiképpen nem fél szívvel. Má jusban mondtam Pannonhalmá n: kívü lrõl sok dicséretet, belü lrõl sok kritiká t kapunk. Az arabokná l, de Aesopusná l is meglévõ népmese az apá ró l, fiá ró l meg a szamá rró l: nagy és ö rö k igazsá g. Nem lehet egy-

35

└

┘

┌

┐

idejûleg mindenkinek a kedvére tenni. Tettü k a dolgunkat, és nem fél szívvel. Szert tettü nk kö zben egy hasznos, de nem új tapasztalatra. A „jó taná csokat” – tisztelet a kivételnek – á ltalá ban nem azok adjá k, akik keményen együ tt dolgoznak egy ü gyért. Ezek a taná csok tö bbnyire a partvonalon túlró l jö nnek; mert ott tudjá k igazá n, miként kell a tizenegyest rúgni. A meglepetés inká bb az, hogy egyesek még igaztalan vá dakat tartalmazó névtelen levelekre is vá llalkoztak. Há la legyen érte. Egyszer egy okos teoló gus leírta (XAVÉ R bá csitó l hallottam, má r ö reg korá ban): „Az egyhá zért szenvedni: az semmi, az aká rkinek osztá lyrésze lehet; de az egyhá ztól szenvedni: ez az igazi, és ez csak keveseknek adatik meg.” Nekü nk sikerü lt bá ntá sban részesü lni azoktó l, akiket szeretü nk, akikért dolgoztunk. Bá torítani szeretném minden nehézség ellenére a helyü nkbe lépõ új vezetõséget. Ne á csingó zzék elismerésre, egyetértésre, kö szö netre, de mégis szá mítson sok szépre és jó ra: a taglétszá m nö vekedésére, fõiskolá s tagozatunk – és legszebb á lmaink szerint maturandus tagozatunk – létrejö ttére is. Szá mítson elvá rá sokra az Egyhá z, a Rend és a tá rsadalom részérõl, szá mítson arra, hogy szá rba szö kken a nagy vá llalkozá s, a Szent Benedek Kulturá lis Alapítvá ny révén létre hívandó új bencés szellemiségû iskola. A sikerélményt pedig egyedü l az és csak az adhatja, ami nekü nk is adta: hogy azokért a szellemi, lelki értékekért, azok megõrzéséért és tová bbadá sá ért dolgozunk, amiben bennü nket neveltek; hogy azért a kö zö sségért, Rendért, Egyhá zért, hazá ért, vagyis azokért tesszü k, akik nekü nk fontosak, akiket szeretü nk. Lehet, hogy fél kö pennyel, de biztosan egész szívvel. Faber Miklós

36

└

┘

┌

┐

Korszerû kö szö ntõ Elõadá s a gyõri gimná zium talá lkozójá n* Az érettségi talá lkozó a hajdani osztá lytá rsak csalá dias ö sszejö vetele, ahol nem egészen vilá gos, hogy mit ü nnepelü nk. Magunkat-e, akik még megvagyunk; emlékeinket-e, amelyek az iskolá hoz és a hajdani együ ttléthez kö tõdnek; vagy magá t az iskolá t, amely valaha befogadott, majd kibocsá tott bennü nket? Hadd beszéljek én most az iskolá ró l és ö tven év tá vlatá bó l arró l, hogy – a jö võ aspektusá tó l nézve – jó l vizsgá zott-e ez az iskola, és hogy (tapasztalataim alapjá n) alkalmas-e évszá zados hagyomá nyait folytatva új és új nemzedékek oktatá sá ra és nevelésére. Oktatá st és nevelést mondok, hiszen az iskola két fõ funkció ja ez: – az oktatá s, vagyis az ismeretek megalapozá sa; – a nevelés, vagyis a jellemek formá lá sa és a megfelelõ tá rsadalmi viselkedés kialakítá sa. Az oktatá st illetõen évtizedes vita folyik arró l, hogy mit is tanítsanak a kö zépiskolá k, s ezen belü l, hogy van-e helye ma is a klasszikusan humá n kö zéppontú iskolá nak, hogy nem kellene-e a humá n jellegû tudomá nyok helyett a természettudomá nyok és a mûszaki ismeretek terjesztését a kö zéppontba á llítani, hiszen – sokak szerint – ezek hatá rozzá k meg korunkat. Az utó bbi felfogá sbó l annyi kétségtelen, hogy életü nk kü lsõ kö rü lményeit a technika teremti meg. Ezért bizony az alapfogalmakat és a részletek késõbbi elsajá títá sá hoz szü kséges fogékonysá got való ban a kö zépiskolá nak kell megadnia. Nem igaz ellenben az, hogy a technika lenne a modern vilá g meghatá rozója. Á llítá sunkat frappá nsan bizonyítja, hogy a technika tö retlenü l és rohamosan halad, viszont egyá ltalá n nem halad ilyen ü temben az emberiség, hanem gyö trõdve kü szkö dik az

* Elhangzott a gyõri bencés diá kok 1994. má jus 28-diki ö sszevont talá lkozó já n. Bá r Almanachunk 1993-as anyagokat tartalmaz, ezzel az írá ssal – erõs aktualitá sa miatt – kivételt teszü nk. A cím tõlü nk, nem a szerzõtõl szá rmazik. – (A szerk.)

37

└

┘

┌

┐

együ ttélés gondjaival, amelyek szellemi és erkö lcsi okokbó l hatalmasak az orvoslá sukra bevetett modern technikai eszkö zö k ellenére is. Az euró pai gondolkozá s és politika alapja ma is az a gö rö g-ró mai forrá sú eszmerendszer, amely – a kö zépkorban – bõvü lt keleti és má s behatá sokkal, és – sok évszá zad alatt – kialakította azt a felfogá st, amely kü lö nbö zik az á zsiaitó l. Technika dolgá ban Japá n ma má r fö lü lmúlta Euró pá t, éppen ebbõ l lá tható , hogy a gondolkodá sbeli eltérések má sra, vagyis éppen az alapértékekben való eltérésre vezethetõk vissza. Ha most ennek az iskolá nak az euró pai hagyomá ny melletti kitartá st javasolom – aminek ma politikai aktualitá sa is van – , ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy az 50 év elõtti tananyag oktatandó . A hagyomá nyhoz a fejlõdés is hozzá tartozik, s az új irá nti fogékonysá gnak kell gazdagítania a hagyomá nyt. A magam részérõl ö rü lnék, ha az új magyar nemzedékek az oktatá s valamelyik lépcsõfoká n szerezhetnének á llampolgá ri, szocioló giai alapismereteket. Indokul hadd hivatkozzam arra, hogy milyen furcsa és torz a magyar lakossá g jó részének – talá n felének – képe az á llamró l. Ebben a képben az á llam egy a lakossá g felett lebegõ ö ná lló létezõ, amelyre az emberek gyanakvá ssal tekintenek, mint valami gonosz hatalomra, amely sokkal inká bb korlá toz, mint ad. De ez a Gonosz Hatalom gyá va is, mert ha pl. mindenki ö sszefog egy á ltalá nos sztrá jkban, mégis megadja a béremelést. Az á llam egy kü lö n lény, sajá t (és kimeríthetetlen) vagyonnal, csak – nem igazá n szereti alattvaló it. Mire egy magyar felnõ, tudnia kellene, hogy mi magunk alkotjuk az á llamot; tõlü nk fü gg, hogy milyen; vagyona tõlü nk szá rmazik és nagyonis véges; s az á llam nem lehet jobb mihozzá nk, mint amilyenek mi vagyunk vele szemben; nem lehet egyszerre adó t csalni és á llami tá mogatá st kö vetelni. Ezzel azutá n fél lá bbal má r á tléptü nk a nevelés terü letére. Ez az iskola katolikus, tehá t istenhitre és keresztény erkö lcsre nevel. Az á llam vilá gnézetileg semleges; a hívõ és a hitetlen egyenrangú á llampolgá r. Ú gy gondolom, ennyi elég is; nem kívá natos, hogy az á llamhatalom – vagy aká r a tá rsadalmi érvényesü lés kö zvetett kényszere – gyarapítsa a statisztikai kereszténységet. A dö ntésében szabad lakossá g aszerint vá laszt, hogy a tö bbség mit tekint fõ értéknek. Magyarorszá gon ez a pénz, a javak értékmérõje és megszerzésü k eszkö ze. Egyesek szerint ez mindig és mindenü tt így volt. Ez persze nem igaz: voltak vallá sos korok, és voltak má s indítékból ö nzetlen korok is. A szomszédban a szerbek egy nacionalista á lom

38

└

┘

┌

┐

jegyében há borúznak, nem tö rõdve az embargó á ltal okozott nyomorral. Nem kö vetendõ példaként említem, csak annak jelzésére, hogy a tö bbség értékrendje vá ltozó . Magyarorszá g ma tö bbségében pénzcentrikus-evilá gi beá llítottsá gú, tehá t keresztény Magyarorszá gró l beszélni tévedés. Vannak keresztény hagyomá nyok is, lehetnek keresztény remények és tö rekvések, de ez az orszá g tö bbségében nem keresztény gondolkodá sú. Hogyan vélekedik az orszá g a keresztény erkö lcsrõl? Kétféleképpen, attó l fü ggõen, melyik pozíció bó l nézi. Vagyis: Vele szemben má sok tartsá k magukat szigorúan az erkö lcsi parancsokhoz: – õt ne csapja be senki, neki ne hazudjanak; – õt ne lopjá k meg, ne raboljá k ki; – õt ne bá ntalmazzá k, megö lésérõl nem is beszélve; – vele legyenek megértõk és szolidá risak; – végü l, ha má r a legü gyesebb védõ sem tudja tisztá ra mosni: vele szemben legyenek irgalmasok. Má s a helyzet a sajá t életvitellel. Az elõbbi ember abbó l indul ki, hogy õ nem volt ott az É denkertben, nem evett semmiféle almá bó l, s így nem is lehet rá érvényes az az á tok, hogy verejtékes munká val tartsa fenn magá t. A fõ az, hogy ü gyes legyen, minél gyorsabban és kö nnyebben szerezzen minél tö bbet a fö ldi javakbó l, és ennek érdekében csak a célszerûség szempontjá bó l mérlegeli tetteit. Felhá borodna azonban, ha bá rki erkö lcstelenséggel vá dolná . Vá laszbeszéde alapjá n rá jö hetne a hallgató , hogy az emberiség a legnagyobb fejlõdést mégsem a techniká ban érte el, hanem az ö nigazolá sban. Ebben a helyzetben az Egyhá z feladata – és ezé az iskolá é is – az, hogy rendü letlenü l, de megújított mó dszerekkel és korszerûen agitá ljon a keresztény erkö lcs érdekében. Ebben – eltérõen a hit alapkérdésétõl – vá rható an csendes partnere lesz az iskolá nak az Á llam. A mainá l jobb tá rsadalmi erkö lcsi szint ugyanis á llamérdek. Olyan orszá gban, ahol nem szeretik a komoly munká t, inká bb a potyá zá st, ahol tö meges a csalá s és hazudozá s, ahol a szerzõdéseket semmibe veszik, ahol a tisztviselõk lustá k és korruptak (tisztelet a kivételeknek), ahol az adó csalá s nemzeti virtus, ahol a bûnö zés má r nemcsak deviá ns egyedek ü gye, hanem kezd gazdasá gi témá vá vá lni – ott virá gzó gazdasá gi életet a legnagyobb kö zgazdasá gi zseni sem teremthet. Paradox tétel, de á llítom: az evilá gi boldogsá g megteremtése

39

└

┘

┌

┐

– egyebek mellett persze – feltételezi a keresztény erkö lcs tö bbségi gyakorlattá vá lá sá t. Azt mondtam, hogy az erkö lcsoktatá s legyen korszerû agitá ció , aktuá lis tá rsadalmi mondanivaló val. Nem én talá ltam ezt ki: olvassá k el a „Veritatis splendor” enciklika 1-2. oldalá t, ami a tá rsadalmi együ ttélésre vonatkozik, és kiderü l, hogy nem én vagyok forradalmi, hanem a pá pa. Õ t talá n lehetne kö vetni egy katolikus iskolá ban. Arra célzok hogy az erkö lcsi szabá lyok ne úri gyerekeknek szóló illemszabá lyként hangozzanak el, hanem tá rsadalmi súlyuk magyará zatá val együ tt. A hiúsá g fõbûnének illusztrá lá sá ra példá ul jó lenne – tü krében gyö nyö rkö dõ nõ helyett – egy olyan értelmiségi férfit rajzolni, aki elfûrészeli kollégá já t, mert az szakmai kritiká t gyakorolt felette. Az egyik legnépszerûbb evangéliumi idézet Jézusnak az adó garasró l szó ló mondata. É rdekes, hogy elõttem mindig a mondat má sodik felét hangsúlyoztá k, mintha az elsõ fele nem is lenne érvényes. Pedig ha az, akkor az „add meg a csá szá rnak, ami a csá szá ré” mai olvasatban azt jelenti: „légy tisztességes az APEH-hal szemben is”. Napjaink mai á tlagembere persze nem fog ö rü lni annak, hogy sajá t cselekedeteit objektív mércével vesse egybe. Itt említhetjü k azt is, hogy tulajdonképpen az Istentõl való eltá volodá s legfõbb oka sem valami tudomá nyos vilá gkép, hanem egy felsõbb lénytõl – aki elszá moltat – való idegenkedés. Nem kö nnyû a feladat, és nem ö rö m arra gondolni, hogy ezer év utá n újra kell kezdeni. De fogadjuk el Adynak egy szép verssorá t: „Boldog, ki mindig újrakezd”*, – és lá ssunk hozzá . Ezt kívá nom ennek az iskolá nak, és ehhez kívá nok szerencsét és sikert. Dr. Farkas József

* Ady Endre: A paraszt Nyá r

40

└

┘

┌

┐

Csendes Bé la

Já tszik a múzsa* Kint já tszik a múzsa az erdei réten, és míg idomítja a maskarabá lt, bá r botlik a lá ba, szö kellni merészel, az újba beoltja a régi szabá lyt. Meghá lni a szívvel az észt, kö zö s á gyban, zenére tanítva a zord logiká t, igazbó l a szépet, a jó t etiká ban a kö ltõ így alkot új esztétiká t. Csá ká nya nyelét kitapintja az író , hogy fel ne sebezze a szá lka kezét, mert erre ítélte a vá rosi bíró , ki így keresé kiszabott kenyerét. Mert élni szeret keselyû, meg a féreg, a kertben a ló tetû s dö gben nyü vek, és éppígy a kö ltõ is, kit elhagy a lélek, kit elfeledett az Ú r, és el a szü zek. Még hajtja az ö sztö ne megmaradá sra, és élni ö rö kre is tartva reményt, kidö nti a tö rzset a fagyba leá sva, és bontja a rö nkö t, az õs televényt. Má r rá fagy a pá ra, a dér a kö rö mre. Szétrá gta a szú a ková szkeverõt. Ó h, lesz-e leá ny, ki ö rö mleni jö nne, vagy lesz-e menyecske, ki sü tne velõt? 1955.

* Az Ezerkilencszá zö tvenö t c. ciklus részei: 1. Hajnali készü lõdés; 2. Já tszik a múzsa; 3.Hazafelé a vadonbó l; 4. Megérkezés. Az 1. és a 3. megjelent a Hitel 1994. má rciusi szá má ban, a 4.-et a Hegyalja kö zö lte 1994. szeptemberében.

41

└

┘

┌

┐

Konzervatív disztichonok a Hegyalja né peihez Megdö rdü ljö n az ég, feketén kifakadjon a felhõ! Sok huhogó kuvikok, lesz falatunk betevõ. Sûrü esõvel, aszá lyra, a jégzivatar lehet á ldá s, hogyha utá na megá ll krumpli sorá ban a víz. Nincs fogatod, há t tö rd fel a tarló t kézi kapá val: megterem itt a kerékrépa, kinõ a mohar. Jó hegyi partok alatt, ha legel teli tõggyel a kecskéd, rá ü gyelõ unoká d megtakarítja adó d’! Ú jra kihajt a remény, ha kihallik az asztali á ldá s; lesz buza, békesség s zö ld aranyos szinü bor. 1993. július

42

└

┘

┌

┐

Morvay Lá szló grafikusmûvész: SZENT ISTVÁ N (tûzzomá nc) (Harká ny, Plébá nia templom)

43

└

┘

┌

┐

Bencé s hagyomá ny

Fé l é vszá zada tö rté nt Pannonhalma

Részlet ARIEH BEN-TOV: Holocaust – A Nemzetkö zi Vö rö skereszt és a magyar zsidósá g a má sodik vilá ghá ború alatt (Dunakö nyv Kiadó, Budapest, 1992.) címû kö nyvébõ l … Figyelemre méltó , hogy BORN1 nemcsak az emberi szenvedésre volt tekintettel, hanem a kulturá lis értékeket is igyekezett megmenteni a há ború pusztítá saitó l. Jelentõs szerepe volt példá ul a csodá latos pannonhalmi apá tsá g megvédésében. Born maga írja le ennek tö rténetét: „Amikor az idõs KELEMEN fõapá t értesített, hogy a pannonhalmi kolostort a VKNB delegá tusá nak rendelkezésére bocsá tja, elhatá roztam, mindent megteszek, hogy az apá tsá got megó vjam a há ború pusztítá sá tó l.” Lakatos miniszterelnö kkel, a honvédelmi minisztériummal s a német kö vetséggel folytatott tá rgyalá sai a Szá lasi-kormá ny hatalomá tvétele utá n hoztak eredményt. Bá r az apá tsá g a hadivédelmi kö rzet kellõs kö zepén volt, Bornnak sikerü lt meggyõznie az új minisztereket, s írá sos nyilatkozatot kapott a honvédelmi minisztertõl, amely szerint a honvéd alakulatoknak tilos behatolniuk az apá tsá gba és annak parkjá ba. A német kö vetség is megerõsítette, hogy a nagyvezérkar hozzá já rult az apá tsá g demilitarizá lá sá hoz, s ennek megfelelõ utasítá st adtak az al-só bb parancsnoksá goknak. Born kérte az apá tsá got, ne fogadjon be politikai személyiségeket, csak gyermekeket, akik a keletrõl nyugatra á ramló menekü lttö megben elvesztették szü leiket, vagy má s okokbó l védtelenné vá ltak, s égetõ szü kségü k volt az apá tsá g segítségére. Ennek az akció nak a vezetésével BENEDIKT BRUNSCHWEILER St. Gallen-i svá jci á llampolgá rt bízta meg, aki évek ó ta Budapesten tevékenykedett. Born

1 Born, Friedrich: A Nemzetkö zi Vö rö skereszt budapesti misszió já nak delegá tusa 1944. má jus 4. utá n. – (A szerk.)

44

└

┘

┌

┐

kérte Bernben a VKNB-t, ismertesse a kü lö nbö zõ hadviselõ á lla-mokkal az apá tsá gra vonatkozó megá llapodá sokat. Mind Born, mind Brunschweiler beszá moló i szerint mintegy 1000 zsidó és félzsidó gyermek talá lt menedéket és oltalmat az apá tsá gban. Brunschweilert kihallgatá son fogadta VEESENMAYER2, aki kö zö lte, hozzá já rul az akció hoz azzal a feltétellel, hogy az apá tsá gban lévõ zsidó k szá zalékará nya nem haladhatja meg a félzsidó k szá zalékará nyá t. Veesenmayer akkor má r nyilvá nvaló an megvá ltoztatta a zsidó kérdéssel kapcsolatos á llá spontjá t; elérkezettnek lá tta az idõt, hogy a sajá t bõrét mentse. A budapesti csata 1944. december 24-én kezdõdö tt. [… ] Bornt elsõsorban az vezérelte, hogy emberéleteket mentsen meg, s erre minden lehetséges eszkö zt felhaszná lt. Ez nemcsak rá termettségét bizonyította, de morá lisan is igazolta tevékenységét. [… ]

Montecassino

Az Ú j Ember 1994. má rcius 6-i szá má ból A II. vilá ghá ború végkifejletéhez kö zeledett. A szö vetségesek má r partra szá lltak Itá liá ban, s nyomultak észak felé. A frontvonal tengertõl tengerig ért az õsi bencés apá tsá g, Montecassino kö zelében. A hegytetõn á llt a gyö nyö rû bazilika és a hatalmas monostor. 1944. februá r 15-én 222 amerikai bombá zó gép tá madta meg az apá tsá got, s tette szinte a fö lddel egyenlõvé. A vita a bombá zá s há tterérõl a két fél hadtö rténészei kö zö tt a békekö tések utá n is folytató dott, s mindmá ig tart. Indokolható -e bá rmilyen stratégiai érvvel ez a barbá r rombolá s, hiszen az apá tsá gban nem is voltak német csapatok? – tették fö l sokan a kérdést, élesen elítélve az értelmetlen pusztítá st. Az Ameriká val szimpatizá ló elemzõk viszont arra hivatkoztak, hogy a szö vetségesek minden eszkö zzel meg akartá k tö rni a németek ellená llá sá t; az apá tsá g az egész kö rnyék legkiemelkedõbb pontjá n emelkedett, és a német csapatok kezén volt. Montecassino a bencés rend bö lcsõhelye és szentélye, hiszen maga Szent Benedek alapította ezt az apá tsá got csaknem má sfélezer éve. A mostanihoz hasonló iszonyatot négyszer élt á t ez idõ alatt. Elõszö r a

2 Veesenmayer, Edmund (1904– 1977.): A Német Birodalom kö vete és teljhatalmú megbízottja 1944-45-ben Magyarorszá gon. – (A szerk.)

45

└

┘

┌

┐

longobardok pusztítottá k el (585 kö rü l), majd a szaracénok (884-ben) s a normannok (1046-ban), végü l egy fö ldrengés (1349-ben). 1943 végén, amikor a harcok elkezdõdtek az É szakra nyomuló szö vetségesek és a „Gusztá v-vonalat” tartó német csapatok kö zö tt, minden mozgatható értéket Ró má ba mentettek a harci események kö zéppontjá ba kerü lt apá tsá gbó l, s a szerzetesek tö bbsége is eltá vozott. Mégis, az utolsó pillanatig mindenki reménykedett, hogy a végzet elkerü lhetõ, s az apá tsá got meg tudjá k kímélni. Kö zvetlenü l a bombá zá s elõtt a monostor apá tja még fö lkereste a bíboros á llamtitká rt, kérve a Szentszék kö zbenjá rá sá t Montecassino megmentéséért, de ekkor má r minden késõnek bizonyult. Az iszonyatos bombá zá s idején a bencések Szent Benedek kriptá já ban kerestek menedéket, s ez csakugyan épen maradt a romok alatt. Az apá tsá g ma eredeti szépségében fogadja a lá togató kat, de az 50 évvel ezelõtt tö rténtek ma is fá jdalmasan emlékeztetnek a há ború – minden há ború – értelmetlen és romboló kegyetlenségére.

Annÿ a Maria Menyorzagnak Y rgalmnak assonÿ a, Angÿ aloknak ewrewme Zÿ zeknek Wyragha, Menÿ orsagbeli Zentheknek Vigasagya. Purgatoriombeli halotognak hÿ edelme, feldenualo Bines nepechnek, remenÿ en, Kyerenk teged nemes assonÿ onk maria. Maes ydenek minden koran. Nyeryed nekenk Zenthleleknek malaztÿ ath, ki vilagoseha mek mÿ elmenketh, hogÿ ez Zenth ÿgheket halhazuk. A gö ttweigi magyar nyelvemlék (XV. sz. eleje, lá sd a kö vetkezõ írá st) Ró mer Fló ris OSB 1881. évi kö zlése nyomá n készü lt szö vegkép

46

└

┘

┌

┐

Hatszá z é ves hagyomá ny Gö ttweig, egy magyar nyelvemlé k õrzõje Lassan má r hagyomá ny, hogy a soproni BDSZ csoport sorra lá togatja a bencés apá tsá gokat. Montecassino és Subiaco utá n ebben az évben Gö ttweiget vá lasztottuk. Gö ttweig ma kissé há ttérbe szorult az ismertebb Melk á rnyéká ban, Sankt Pö ltentõl északra fekszik. Alapítá sá tó l kezdve sok szá l fûzi hazá nkhoz: annak a PASSAUnak egy ALTMANN nevû pü spö ke alapította, ahonnan egykor a pü spö kség keleti terü letén élõ magyarok megtérítését is elindítottá k, és ahová Boldog Gizella kirá lynõnket, Szent Istvá n feleségét is sok szá l kö tö tte. A tö rö k idõk utá n pedig Gö ttweig apá tsá gá bó l telepítették be újra Zalavá rt, amelyet Pannonhalma 1802 utá n má r – pénzhiá ny miatt – nem tudott „visszavá ltani”; ezért a zalavá ri apá tsá g 1873-ig Gö ttweighoz tartozott. (Az apá tsá g néhá ny évi ö ná lló sá g utá n 1885-ben csatlakozott a magyar bencés kongregá ció hoz.) A kö zelmúltban újra megnyilvá nult Gö ttweig minket tá mogató szeretete: õk is részt vá llaltak a soproni bencés há z feltá masztá sá ban. A minap DR. ZAKARIÁ S ZOLTÁ N bencés ö regdiá k bará tunk elõkereste – a Révai Lexikon útmutatá sa nyomá n – RÓ MER FLÓ RIS (1815-1889.) jeles bencésnek, a magyar mûemlékvédelem megindító já nak1 múlt szá zadi beszá moló já t gö ttweigi útjá ró l2. Ró mer Fló ris északró l, Krems felõl érkezett a „má r messzirõl lá tható ” gö ttweigi hegyhez; mi viszont dél felõl lá ttuk meg az impozá ns, a bencések á ltal – talá n éppen Montecassinó hoz való hasonló sá ga miatt – még a XII. szá zadban á tvett hegyet, tetején a barokk monostorral. Ró mernak ide lá togatá sakor sietnie kellett, mert a vendéglõs szerint az apá t Stefá nia fõhercegasszony elé készü lt Sankt Pö ltenbe, s bizony mi sem talá lkozhattunk – hivatalos tá volléte miatt – az apá túrral. Ró mer „való sulni lá tta mindazt, amit eddig csak képekbõl ismert vagy kö nyvekben olvasott”: „a magaslat egyik részébõl a lá bai alatt elterü lõ pá ratlan vá rosokat és falvakat a jó l megmûvelt fö ldekkel, a keskeny, de jó karban lévõ utak1 A BDSZ Almanach 1992. évi kö tete 11. oldalá n „A bencések elsõ szá z éve Gyõrö tt” c. írá sá ban Grá bics Frigyes kö zö lt errõl tö bb informá ció t. – (A szerk.) 2 Dr. Rómer Flóris Ferenc (a Szemle szerkesztõje szerint, néhá ny lappal odébb: „nagyérdemû veterá n tudó sunk”): „Kö nyvtá ri búvá rlataim Altenburgban és Gö ttweigban”. Magyar Kö nyvszemle 1881. évi folyam. Budapest, a MTA Kö nyvkiadó Hivatala. 99– 116. lap. Az idézett imaszö veg a 106. lap aljá n kezdõdik.

47

└

┘

┌

┐

kal, és a tá volban Euró pa nagy részét ö sszekö tõ Duná t lá ttam!”. A kilá tá s ma is csodá latos, és bá r az utak bizonyá ra szélesebbek, a hatal-mas Duna ma is mossa a Wachau vá rainak, régi kisvá rosainak lá bá t. Ró mer lá togatá sá nak a fõ célja Zalavá r tö rténetére vonatkozó iratok keresése volt. Ezen a téren ugyan sokra nem ment, de egy elõdje, pá ter WERL nagy munká val ö sszeá llított kataló gusá ban észrevett „EIN UNGARISCHES GEBET”-rõl szó ló bejegyzést. Werl nyilvá n Zalavá rott való hoszszabb tartó zkodá sa sorá n tanult meg annyit magyarul, hogy felismerhette ezt a nyelvemléket. Az õ nyomá n Ró mer kö zö lte is: „Ezt bará tim szá má ra orthografiá já val ugyanannyi sorban kö zlö m, minthogy hallá m, hogy eddig nincs kiadva: » Yrgalmnak Annÿ a Maria Menyorzagnak assonÿ a, Angÿ aloknak ewrewme Zÿ zeknek Wyragha, Menÿ orsagbeli Zentheknek Vigasagya. Purgatoriombeli halotognak hÿ edelme, feldenualo Bines nepechnek, remenÿ en, Kyerenk teged nemes assonÿ onk maria. Maes ydenek minden koran. Nyeryed nekenk Zenthleleknek malaztÿ ath, ki vilagoseha mek mÿ elmenketh, hogy ez Zenth ÿ gheket halhazuk.«”3 Az imá t tartalmazó kö tet tö bbi része a XV. szá zad elejérõl való , így erre a korra keltezte Ró mer az imá t is. Egyébként a kö nyvtá r má s magyar vonatkozá sú emlékeket is õriz. Sajnos, lá togatá sunkkor csak az á llandó kiá llítá st nézhettü k meg. Bá r a há ború nagy pusztítá st vitt végbe a monostorban – volt a Hitlerjugend nevelõotthona és orosz laktanya egyará nt – , ennek ellenére szá mos szép régi emléket lehet lá tni ma is a kis gyûjteményben. Hazafelé Heiligenkreuzot, Pilis- és Vértesszentkereszt osztrá k cisztercita testvérét ejtettü k még útba. Sok szá l kö t bennü nket Euró pá hoz, a bencésekhez és velü k együ tt Má riá hoz, s a „Szentlélek malasztjá ra” úgy szorulunk rá ma is, mint annak idején, vagy hatszá z évvel ezelõtt. Dr. Verõ József

3 „Irgalomnak Anyja, Má ria, Mennyorszá gnak asszonya, angyaloknak ö rö me, szûzeknek virá ga, mennyorszá gbeli szenteknek vigassá ga, Purgató riumbeli halottaknak hiedelme [enyhü lete], fö ldö nvaló bûnö s népeknek reménye! Kérü nk Téged, nemes asszonyunk, Má ria, ma és idõnek minden korá n: nyerjed nékü nk Szentléleknek malasztjá t, ki vilá gosítsa meg mi elménket, hogy ez szent igéket hallhassuk.” Ró mer leírá sá t kö vetve – bá r a Szemle nyomdá sza való színûleg nem ü gyelt arra, hogy megõrizze az eredeti sorbeosztá st – az elõzõ lapon illusztrá lni pró bá ltam az imaszö veg formá já t. – (KTK)

48

└

┘

┌

┐

Bencé s munka A szá z é ve született FERENCZY VIKTOR OSB* emlé ké ké re Van egy francia mondá s, kifejezés: C'EST UN TRAVAIL DE BÉ NÉ DICTIN ∼ EZ BENCÉ S MUNKA. Elég gyakran haszná ljá k, példá ul publicisztiká ban. Tekinthetõ talá n az ORA ET LABORA egyféle vá ltozatá nak, vagy – bá r nem pontosan fedi – kissé ö sszecseng Vö rö smartynak a kö nyvtá rban tá madó gondolatá val: EZ JÓ MULATSÁ G, FÉ RFIMUNKA VOLT. Mió ta megismertem, mindig kivá ncsi voltam a mondá s eredetére, má rcsak ö nismereti szempontbó l is. É letem aktív szakaszá nak alkonyá n talá n újabb titká t tudhatom meg azoknak az eddig is ismert értékeknek, melyeket egykori nevelõim észrevétlenü l belém oltottak. A szó tá rak szerint a francia nyelvben bencés munká nak nevezett tevékenység „hosszantartó , apró lékos, lelkiismeretes alapossá got kö vetelõ munka”1. Meglepõ, hogy az Egyhá zhoz nem kö tõdõ szerzõk is haszná ljá k, tehá t szó sem lehet a Rend irá nti elfogultsá gró l. A mi nyelvü nkben is elõfordul ilyesmi. Példá ul, aki panaszkodik, hogy nem ká ptalan a feje, talá n néha még azt sem tudja, mi a ká ptalan és mi a kö ze ennek az õ hiá nyos ismereteihez. A bencés munka kö zmondá sossá vá lá sá hoz má r a kö zépkori kó dexmá soló és oklevélkészítõ, egyá ltalá n írá sokat készítõ szerzetesek, túlnyomó részt bencések tevékenysége is elegendõ lett volna. Aki má r lá tott viszonylag eredeti á llapotban fennmaradt kö zépkori kolostort, el tudja képzelni, milyen á ldozatos munka volt egy életen á t iratokat kö rmö lni – vagy mûvészi kivitelben rajzolni, festeni – az ablakü veg feltalá lá sa elõtt, gyertyafény mellett, az alig fûtö tt termekben. Mégis, úgy sejtettem, hogy tová bb kell keresnem a mondá s eredetét. Egy véletlen adott lö kést kivá ncsisá gomnak. Szá z éve szü letett és ö tven éve halt meg a gyõri bencés gimná zium tudó sként és pedagó gusként kivá ló , szigorúan igazsá gos, dö rmö gve aranyszívû fizika-matematika taná ra, FERENCZY VIKTOR (1894-1943). A ma má r a hetvenedik évü k felé kö zeledõ egykori tanítvá nyok szá má ra szinte hihetetlen, hogy nagyon ö regnek tekintett, bá r igen aktív taná runk * FERENCZY VIKTOR (1894-1943) volt gyõri taná r munká ssá gá t a BDSZ ALMANACH 1990. évi kö tetében Grá bics Frigyes ismertette. – (A szerk.) 1 Pl. a „LE PETIT ROBERT” szó tá rban (1973. évi kiadá s): „Travail de bénédictin: travail intellectuel long, dificile et minutieux.”

49

└

┘

┌

┐

nem érte meg ö tvenedik szü letésnapjá t.2 Ferenczy egész taná ri életét egyetlen munkahelyen, a CZUCZOR GERGELY OSB-rõl nevezett gyõri bencés gimná ziumnak a JEDLIK Á NYOS OSB á ltal reá hagyott fizikumá ban tö ltö tte. 26 év alatt nem mulasztott egyetlen ó rá t sem. Halá la elõtt 36 ó rá val hordszéken vitette á t magá t a nyolcadik osztá lyba, de az ó rá já t megtartotta. Egy nappal korá bban, hozzá nk, a hatodik osztá lyba még a sajá t lá bá n tudott á tjö nni, bá r lá tható nehézségek á rá n. E sorok író ja utolsó nak felelt ná la; akkor vezetett be bennü nket a trigonometria csodá iba. Az utó korra maradt élete legnagyobb alkotá sa, a Jedlik Á nyos tevékenységérõl írt négy kö tetes, 700 oldalas mû. Nos, FERENCZY VIKTOR nekroló gjá ban – feltehetõen tudó s rendtá rsa és igazgató ja, HOLENDA BARNABÁ S tollá bó l – szerepel a kö vetkezõ mondat: „A régi maurínusok3 kö zmondá sos, kitartó szorgalma, á ldozatos lelkü lete jelentkezett újra munká s életében.” Így kezdtem a travail de bénédictin kifejezés forrá sá t az ellenreformá ció korá ban, a MAURINUS bencés kongregá ció tö rténeténél keresni. A XVI. szá zadra a korá bban virá gzó szerzetesrendek és kolostorok siralmas á llapotba kerü ltek. A reformá ció okozta eszmei zûrzavar erkö lcsileg is szétzilá lta a rendeket. A kö zépkorban ajá ndékozá s és hagyatékok folytá n igen meggazdagodott francia bencés monostorok élére az apá t helyett vilá gi személyek, ún. kommendá torok kerü ltek. Ezek hûbérúrként sajá t céljaikra haszná ltá k a monostor vagyoná t. A szerzetesek és intézményeik csak morzsá kat kaptak. (Nem volt ez má sképp ná lunk sem; egy ideig maga Má tyá s kirá ly volt Pannonhalma kommendá tora.) Az 1610-es években a pá rizsi SAINT GERMAIN DES PRÉ S apá tsá g bencései a Rend megújítá sá ra megalapítottá k a SZENT MÓ R (MAURUS)-ró l elnevezett szigorú MAURINUS KONGREGÁ CIÓ t. A kongregá ció névadó ja Szent Benedek tá rsa (nem Boldog Mó r, aki Pannonhalmá n, majd pécsi pü spö kként Szent Istvá n munkatá rsa) volt, a hagyomá ny szerint õ vitte el Franciaorszá gba a Regulá t. A maurinusok tevékenységü khö z 1621-ben megkaptá k a pá pai jó vá hagyá st is. 2 Az események véletlen ö sszeesése folytá n Ferenczy rendtá rsa, KÜ HÁ R FLÓ RIS (18931943; nemrég olvashattunk ró la az Ú j Emberben), aki a humá n tanulmá nyok terén vá lt nagy tudó ssá , fél évvel korá bban szü letett és egy héttel korá bban halt meg, mint Ferenczy, aki a természettudomá nyokat mûvelte. 3 A magyar bencések a múlt szá zad kö zepétõl egészen a II. Vatiká ni Zsinat á ltal kezdeményezett liturgikus reformig a francia Maurinus bencés kongregá ció breviá riumá t haszná lva végezték a zsolozsmá t. – (KTK.)

50

└

┘

┌

┐

Az elindított szigorú irá nyzat a francia forradalomig megteremtette az említett apá tsá g és a hozzá csatlakozó nagyszá mú monostor tekintélyét. Kezdetben azonban kemény vita folyt néhá ny évtizeden keresztü l a kongregá ció feladatairó l. A régi szigort visszaá llítani kívá nó néhá ny apá t szerint a szellemi munká nak, úgymond, nincs helye a monostorokban, mert az csak elvon az alá zatossá gtól; egyedü l a kollektív fizikai munka méltó a szerzeteshez. Ezzel szemben a nagy hagyomá nyokkal rendelkezõ bencés tudomá nyossá g folytatá sá t kívá nó k élére DOM JEAN MABILLON (1632-1707) á llt, aki újjá szervezett tudomá nyos munká t kezdeményezett az apá tsá gban. A kolostorok kö nyvtá raiban akkor még megvolt a nagyszá mú kö zépkori kó dex és kézirat: ezek újrakiadá sa, értelmezése új, korszerû tudomá nyos mó dszereket igényelt. Itt vannak a forrá sai a ma tö rténelmi segédtudomá nyoknak tekintett epigrá fiá nak (kõbe, edényekbe stb. vésett feliratok kutatá sa), a paleográ fiá nak (írá stö rténet), a patrisztiká nak (az egyhá zatyá k mûveinek feldolgozá sa) és az oklevéltannak (diplomatika). Utó bbinak a magyar Akadémiai Lexikon szerint is alapvetõ mûve MABILLONnak a DE RE DIPLOMATICA címû, 1681-ben megjelent mûve. Ez a szorgalmas, sok ember á ltal végzett, a méhek gyûjtõ munká já ra emlékeztetõ munka volt tehá t a BENCÉ S MUNKA mondá snak az eredete. Hasonló eredetû egy má sik, bá r nem annyira elterjedt, francia mondá s is: IL EST SAVANT COMME UN BÉ NÉ DICTIN ∼ TUDÓ S, MINT EGY BENCÉ S. Ezt a két mondá st szoktá k emlegetni a francia forradalom utá n újbó l szü kségessé vá lt rendi újjá építés kapcsá n is. A SOLESMESben lévõ apá tsá g 1830-tó l kezdett újra élni. A szerzetesek feladatukul tûzték ki a kö zépkori gregoriá n ének újraélesztését, rekonstruá lá sá t, a régi kó dexekben talá lt forrá sok feldolgozá sá val. Ez is igazi TRAVAIL DE BÉ NÉ DICTIN volt… A St. Germain-apá tsá g 1789-ig virá gzott, akkor mindent szétvertek. A kö nyvtá rat széthordtá k, az épü leteket leromboltá k (má s építkezések céljaira kõbá nyaként haszná ltá k), a templomban salétromgyá rat létesítettek. Ma má r csak a koncertjeirõl híres templom és az apá t egykori há za van meg, az egykori há rom toronybó l is csak egy maradt. Az arra lá togató magyar turistá k kö zü l sokan talá lkozhattak MABILLON nevével, ez ugyanis a legkö zelebbi metró á llomá s neve, az ugyancsak ró la elnevezett utcá ban. Petrik Ferenc dr. (Gyõr, 1947.)

51

└

┘

┌

┐

Mé cs Lá szló

Pannonhalmi ballagók* I. Pannonhalma bal oldali szá rnya: gimná zium, nagy diá kkaszá rnya. Kö nnyebb kasbafogni ö tszá z lepkét, mint ö tszá z szív ficá nkos jó kedvét. Ezt csiná ljá k a bencések „ó cska” bûvészettel: a sok nebuló cska Bibliá bó l bá nyá szott aranybó l való zablá t hord, ha szétbarangol. Lá bbal, ésszel nem já rnak, de futnak. Nekifutnak minden mese-útnak: mérfö ldlépõ csizmá jukkal, hip-hop, meghó dítni minden élet-titkot. Gyö tri õket a vad kamaszéhség minden utá n, ami tudá s, szépség. Az É letnek esznek, míg habzsolnak, s éhségü ktõl megszépü l a Holnap. Mikor aztá n matúrá hoz érnek, muzsiká ja meglassul a vérnek. Á tballagnak csodá kért só hajtó n az É letbe nyíló titok-ajtó n.

* Kiadatlan, 1962. – (A szerk.)

52

└

┘

┌

┐

II. Pannonhalma jobb oldali szá rnya: szeretet-há z, veterá n-kaszá rnya. Reszketõsö k lakjá k, csúzos béná k, figyelik az asztmá t, meszes véná t. Mérfö ldlépõ csizma helyett biztos papucs, mamusz viszi õket, csisz-csosz. Megettek má r minden titkot, s itt-ott sandá n lesik az utolsó Titkot. Szívü ket nem gyö tri szá rnyaló vá gy, minden vá gyuk: legyen jó koszt, jó á gy, hogy ne szuttyongassa õket senki, s kü ldjö n néha csomagot a jenki. Mint sü rgö nydró ton õszi fecskék, elpletyká lnak egy-egy új hírecskét. De mind vá rja, mikor jö n a sü rgö ny, hogy a dró tró l hirtelen eltûnjö n. É hségü kbõl nagy tettek nem lesznek: vén emberek a Halá lnak esznek. Beballagnak a betegszobá ba, onnan meg a mennyek orszá gá ba.

53

└

┘

┌

┐

Imá dkozzá l é s dolgozzá l

Adalékok a bencés ö regdiá kok tá rsadalomrajzá hoz* Czirá ki Lá szló OSB és a tö bbi bencés taná rom emlékének

A Szent Benedek-i hagyomá ny kettõs programja, az ora et labora jelszó jegyében a magyar bencések a há ború elõtt kilenc gimná ziumot ü zemeltettek. Ezeket 1948-ban az á llam elvette, s 1950-tõl má r csak kettõ nyithatta ki újra kapuit: a gyõri és a pannonhalmi bencés gimná zium1. E két intézmény 1950 ó ta évente – két-két osztá lyban – kb. 150-160 diá kot bocsá tott ki (az érettségi elõtt sokféle okbó l lemorzsoló dó kat is szá molva, hisz ezek jó része is bencés ö regdiá knak érzi és vallja magá t), ami 43 év alatt mintegy hat és félezer fõt tesz ki. Az 1950 elõtt végzett – egykoron tekintélyes létszá mú, de má ra má r megfogyatkozott – évfolyamokkal is szá molva, a bencés ö regdiá kok hazai létszá ma (a sokszá z fõnyi kü lfö ldre tá vozottat nem szá mítva) napjainkban – becslésü nk szerint – eléri, sõt meghaladja a tízezer fõt. Ez a létszá m – habá r túlnyomó tö bbségben (80-85%-ban) értelmiségieket jelent – a magyarorszá gi diplomá sok mintegy 600 ezres szá má hoz képest még akkor is szerény mértékû, ha hozzá szá mítjuk a má sik há rom (1950 utá n is funkcioná ló ) katolikus tanító rend két-két iskolá já t és a két nem katolikus felekezeti gimná zium egykori tanuló it. Mindent ö sszevéve a rendszervá ltá s idején a felekezeti iskolá k ö regdiá kjai mintegy félszá zezres, ebbõl a diplomá sok kb. 40-45 ezres csoportot tettek ki, az értelmiségi rétegnek csak mintegy 7%-á t. Berzsenyi sorai azonban erre a helyzetre is érvényesnek bizonyultak: „Nem sokasá g, hanem / Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.” A rendszervá ltozá s politikai elitjében – az ö nkormá nyzatoktó l a kormá nyig (az elsõ vá lasztá si ciklusró l van szó !) – a felekezeti iskolá k egykori diá kjai szá mará nyukat lényegesen meghaladó ará nyban vannak jelen. Az elsõ szabadon vá lasztott parlament tagjai kö zö tt példá ul az értelmiségi á tlagná l kb. kétszeresen hangsúlyosabb (mintegy 14%-os) ez a jelenlét.2 * A tanulmá ny 1993 õszén író dott. Rö videbb vá ltozata megjelent a Vigilia 1993/12. szá má ban. 1 A megszü ntetés és újraindítá s részletes kró niká já t – a pannonhalmi gimná zium vonatkozá sá ban – ld. Mészá ros Istvá n: Iskola Szent Má rton hegyén (A pannonhalmi gimná zium tö rténete). Pannonhalma, 1990. 73-90. p. 2 Szabadon vá lasztott. Parlamenti almanach, 1990. Budapest, 1990. Idegenforgalmi Propa-ganda és Kiadó Vá llalat. (Ld. az orszá ggyûlési képviselõk életrajzá t.)

54

└

┘

┌

┐

Az egyhá zi iskolá k tehá t a „létezõ szocializmus” évtizedei alatt a régi rendszert le- és felvá ltani képes alternatív értelmiségi rétegnek nevelésébõl, felkészítésébõl – akarva-akaratlanul – komoly részt vá llaltak, annak ellenére, hogy diá kjaik elõl a diktatúra jó érzékkel pró bá lta elzá rni titkos rendeletekkel3 és ezeknek érvényt szerzõ felvételi praxissal a humá n (fõleg a taná ri és jogá szi) pá lyá kat. Az alá bbiakban a bencés gimná ziumokban végzett mintegy tízezres nagysá grendû sokasá gbó l fõleg az 1950 utá n végzettek rétege lesz szocioló giai-szociográ fiai kivá ncsisá gunk tá rgya, illetve kö zü lü k azok, akiknek valamilyen szintû szá mbavételére, kérdõíves megkérdezésére, illetve megfigyelésére mó dunk volt. Az informá lisan a nyolcvanas évek elejétõl, formá lisan 1989-tõl mûkö dõ Bencés Diá kszö vetségnek 1993 nyará n 1650 tagja volt. A tagsá g fele (51%-a) 1950 elõtt, egyharmada pedig még 1945 elõtt érettségizett. Az 1950 utá n végzett 816 személy (a mintegy 6500 gyõri és pannonhalmi ö regdiá k 12-13%-os képviseletérõl van szó !) korö sszetétele is sajá tosan alakul: minél fiatalabb egy bencés korosztá ly, anná l kisebb a diá kszö vetségbe való belépésének való színûsége. (Az 1951-55 kö zö tt érettségizettek kö zü l 171, az 1971-75 kö zö tt végzettek kö zü l 81, az 1986-90 kö zö tti évjá ratokbó l pedig csak 36 tagunk van.) A bencés ö regdiá k-identitá s hõfoka tehá t az életkorral együ tt emelkedik. Persze kérdés, hogy a fiatalok magá tó l a bencés-felekezeti nevelési szellemtõl idegenkednek-e egyre fokozó dó mértékben, vagy inká bb csak a diá kszö vetségi kö tö ttségektõl, a szervezeti élet jelenlegi stílusá tó l. (E kérdésre még visszatérü nk.) A diá kszö vetség tagsá gá nak 40%-a a fõvá rosban él. A fennmaradó há nyad fõleg a Duná ntúlon, a tagsá gnak mindö ssze 6%-a pedig az Alfö ldö n lakik. (E tényhez hozzá tartozik az is, hogy a bencés rend a há ború elõtt sem tartott fenn iskolá t az Alfö ldö n.)

3 Molná r Attila kö zlésében ismerjü k az MSZMP Politikai Bizottsá ga 1958. július 22-diki ü lésének „szigorúan bizalmas” jegyzõkö nyvét és hatá rozatá t „a vallá sos vilá gnézet elleni eszmei harcró l… ” (lá sd: Protestá ns Szemle, 1994/1. szá m). Témá nk szempontjá bó l kü lö n figyelmet érdemel Aczél Gyö rgy felvetése (i.m. 53. p.); valamint a hatá rozat 3. pontjá ban szereplõ kö vetkezõ szö vegrészlet: „A jö võben a taná r- és tanító képzõkre tö rténõ felvételnél meg kell szigorítani a feltételeket. A munká s-paraszt szá rmazá son túl, kö ve-telményként kell á llítani: a taná r- és tanító képzõkre elsõsorban ateista, antikleriká lis beá llítottsá gú szü lõk gyermekeit lehet felvenni, olyan fiatalokat, akik maguk is antikleriká lis, ateista beá llítottsá gúak.” (I.m. 63. p.)

55

└

┘

┌

┐

Foglalkozá si ö sszeté tel A Bencés Diá kszö vetség tagjait 1993 tavaszá n felkértü k, hogy egy Bencés Ki Kicsoda c. tervezett kiadvá ny szá má ra adjá k meg bizonyos adataikat. A kérést az 1650 fõs tagsá g 15%-a, 255 fõ teljesítette. Ez a szûkített minta is kb. felerészben (54%) végzett 1950 elõtt; 1950 és 1969 kö zö tt 38%-uk, 1970 utá n mindö ssze 8%-uk érettségizett; tehá t a fiatalabbak passzivitá sa épp úgy megfigyelhetõ, mint a bõvített mintá ban (magá ban a tagsá gban). A 255 fõs mintacsoport lehetõséget ad a végzettségi, illetve foglalkozá si ö sszetétel vizsgá latá ra. Az adatszolgá ltató knak mindö ssze 9%-a maradt meg (á ltalá ban „tö rténelmi okokbó l”) az érettséginél, illetve szerzett szakmunká s oklevelet, tová bbi 6% pedig technikusi, illetve ü zemmérnö ki képesítéssel rendelkezik, 85% pedig diplomá val. Mivel feltételezhetõ, hogy a diplomá sok valamivel nagyobb kedvvel szolgá ltattak magukró l adatokat a Bencés Ki Kicsoda szá má ra, a diplomá sok ará nya az egész tagsá got (és á ltalá ban a bencés ö regdiá kokat) illetõen valamivel alacsonyabb: 80-85%-os lehet. Foglalkozá si É rettségi éve: 1950 kategó ria elõtt, % utá n, % Mérnö k (gépész, villamos, építész, stb.) 19,7 17,3 Mûszaki, természettudomá nyi kutató , fejlesztõ, egyetemi oktató 10,9 16,0 Orvos (fogorvos, gyó gyszerész) 6,6 13,4 Agrá mérnö k, á llatorvos 3,6 5,9 Lelkipá sztor, szerzetes 4,4 1,7 Ü gyvéd, jogá sz, jogtaná csos 8,8 0,8 Kö zgazdá sz, fõkö nyvelõ 4,4 1,7 Taná r 6,6 2,5 Tá rsadalomkutató , kö nyvtá ros, levéltá ros, egyetemi oktató 3,6 6,2 Mûvész (író , grafikus stb.) 1,4 5,6 (Hivatali) felsõvezetõ 8,0 18,0 Tisztviselõ, kö zépszintû szakember 18,2 8,4 Szakmunká s, iparos 3,8 2,5 Összesen 100,0 100,0 N= 137 118

Együ tt, % 18,8 13,3 9,9 4,7 3,1 5,1 3,1 4,7 4,7 3,1 12,6 13,8 3,1 100,0 255

56

└

┘

┌

┐

Az elõbbi tá blá zat a Bencés Ki Kicsoda c. (tervezett) kiadvá ny adatszolgá ltató i kö zö tt a mûszaki-természettudomá nyi pá lyá k (mérnö k, orvos, természettudomá nyi kutató , agrá rmérnö k), valamint a tisztviselõk túlsúlyá t bizonyítja. A taná rok, jogá szok, papok, tá rsadalomkutató k, mûvészek együ ttes ará nya a mintacsoportnak csak egyö tö dét teszik ki: az elmúlt rendszer tehá t meglehetõ s sikerrel tartotta tá vol a bencés diá kokat a humá n pá lyá któl. Kü lö nö sen szembetûnõ – a má r említett diszkriminatív felvételi rendszer eredményeképpen – a jogá szok és a taná rok szá má nak 1950 utá ni megritkulá sa, amit a fiatalabb generá ció k fõleg a mûszaki-természettudomá nyi kutató , valamint gyó gyító tevékenység ará nyá nak jelentõs nö vekedésével kompenzá ltak.

Cseppben a tenger… A tová bbiakban egy konkrét diá kkö zö sség (az én 1960-ban Pannonhalmá n érettségizett osztá lyom) példá já n szeretném bemutatni a bencés diá kok tá rsadalmi kibocsá tó kö zegét, szellemi arculatá t és pá lyá raá llá suk, beilleszkedésü k nehézségekkel tarkított folyamatá t. Hogy ne csak emlékeimre és szubjektív megítéléseimre tá maszkodjam, két ízben is – a rendszervá ltozá s elõtt és a rendszervá ltá s „pillanatá ban” (1980 és 1990 nyará n) – kérdõívet tö ltettem ki osztá lytá rsaimmal (25 ill. 22 fõ), s mindkét „mini-felméréshez” kontrollvizsgá latot is tá rsítottam: 1981-ben 51; 1990-92-ben 62 egykori pannonhalmi bencés diá kkal tö ltetvén ki hasonló kérdõívet, tekintet nélkü l arra, hogy tagja volt-e valaki a Bencés Diá kszö vetségnek, avagy sem. (Kérdõíves mintá nk tehá t – bá r létszá mban szerény – kö zelebb á llt a bencés ö regdiá kok á tlagá hoz, mint a Bencés Diá kszö vetség tagjai.) Mindannyiszor a nyá ri pannonhalmi osztá lytalá lkozó k adtak alkalmat a kérdõívek kitö ltésére. Az 1981-es kontrollcsoport 51 fõbõl: 1966-ban érettségizett, két pá rhuzamos osztá lynyi 33 éves fiatalemberbõl á llt; az 1990, 1991 és 1992 nyará n megkérdezettek ö sszetétele heterogénebb volt: 1952-ben, 1955-ben, 1960-ban, 1970-ben, 1975-ben, 1982ben és 1986-ban végzettek egyará nt szerepeltek kö ztü k. Mégpedig olyképpen, hogy az ö tvenes-hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek diá kjai egyará nt kb. 20-20 fõt – ö sszesen 62 fõt – tettek ki. Mindö sszesen tehá t (sajá t osztá lytá rsaim kérdõíveivel is szá molva) 160 kitö ltö tt kérdõ ív á llt rendelkezésemre. Kö szö net illeti Pintér Ambrus OSB pannonhalmi gimná ziumi igazgató t, aki a kérdõívek kitö ltésérõl és ö sszegyûjtésérõl gondoskodott.

Elõszö r nézzü k meg az 1960-ban végzett pannonhalmi IV/B osztá ly kvalifiká ltsá gi és foglalkozá si ö sszetételét. A 34 fõ (a teljes osztá lylétszá mró l, nemcsak a kérdõívet kitö ltõkrõl van szó ) kö zü l 24-en végeztek egyetemet és 6-an fõiskolá t; 10 fõnek van doktorá tusa, ebbõl

57

└

┘

┌

┐

há romnak kandidá tusi címe. Az értelmiségiek ará nya tehá t abban a kö zegben is csaknem 90 szá zalékos. Bá r szinte mindenkinek legalá bb egy-két évet vá rnia kellett az egyetemi felvételre, s bá r voltak, akik sok éves hiá bavaló jelentkezés utá n végü l má s irá nyú végzettséget szereztek (e témá kra még vissza-térü nk), az ö sszkép mégis kétségtelenü l pozitív, s a felfelé irá nyuló mobilitá s hatá rozott jegyeit mutatja. (A paraszti szá rmazá sú tanuló k pl. kivétel nélkü l diplomá sok lettek!) A szakvégzettség, illetve foglalkozá s megoszlá sa a kö vetkezõ volt 1980-ban (38 éves korban): Foglalkozá s Mérnö k (villamos-, vegyész-, gépész-, ü zemmérnö k) Mezõgazdasá gi (és kertész) mérnö k Á llatorvos Orvos (és mentõtiszt) Lelkipá sztor Taná r, népmûvelõ Szakoktató Á rszakértõ Technikus Összesen

Fõ 9 8 2 6 3 2 1 1 1 34

A mûszaki és mezõgazdasá gi végzettségûek, valamint az orvosok jelentõs fö lénye jó l lá tható a fenti ö sszeá llítá sbó l. E tendencia (az agrá rmérnö kö k „túltengését” leszá mítva) a kontrollcsoportokban is tapasztalható , mint ahogy má r a Bencés Ki Kicsoda adatszolgá ltató ira is tö bbékevésbé érvényes volt, a humá n pá lyá k szûkö s képviseletével együ tt. (Jogá szt még a hetvenes-nyolcvanas években végzettek kö rében is alig talá lunk, pedig akkor má r oldó dott a felvételi tilalom.) A vizsgá lt csoportban má r 1980-ban (38 éves korukban) tö bb (6-7) vezetõ beosztá sú (fõleg kö zépvezetõ) akadt; 1990-ben, 48 éves korukra a foglalkozá si ö szszetételt (a sajná latos halá leseteken kívü l) fõképp az egyre tö bb fõmunkatá rsi, fõorvosi, irodavezetõi (sõt egy igazgató i) beosztá s mó dosítja. A 25 osztá lytá rs á ltal 1980-ban kitö ltö tt kérdõíveken 12 fõ úgy nyilatkozott, hogy azon a pá lyá n dolgozik, amire eredetileg készü lt, ö ten „megkö zelítõ leg” és hatan „nem” vá laszt adtak, 2 fõ nem vá laszolt érdemben. Az 1990-es vá laszok – az osztá lytá rsak és az idõsebb kontrollcsoportok kö rében egyará nt – hasonló ará nyokat tü krö ztek. (A

58

└

┘

┌

┐

legfiatalabb – huszonéves – kontrollcsoportban a kényszerû pá lyamó dosítá snak má r jó val kevesebb esetével talá lkoztunk.) A vizsgá lt csoportnak – a sajá t bevallá sa szerint – mintegy fele tért el tehá t kisebbnagyobb mértékben eredeti pá lyaelképzelésétõ l. Ha a kró niká s most emlékezni kezdene, ismervén egyes, a jelenlegi szakmá jukkal való azonosulá s jeleként „igen” vá laszt adó tá rsak eredeti szá ndéká t, a pá lyakorrekció sok ará nyá t tö bb mint 50%-ra tenné.

A szá ndék és a megvaló sulá s kö zö tt a legegyenesebb vonal az egészségü gyi terü leten és a papként tevékenykedõk esetében húzó dik; leginká bb „elhajoltnak” pedig a kö zigazgatá si-adminisztratív munkavégzõk érzik a pá lyá jukat. A pá lyakorrekció ö nmagá ban még nem jelent okvetlenü l problémá t: az igazi kérdés az, hogy jelenlegi munkakö rével ki mennyire tud azonosulni, mennyire talá lja azt a maga szá má ra kielégítõnek, megfelelõnek. Erre a kérdésre az alá bbi vá laszok érkeztek: A munkakö rrel való azonosulá s mértéke Teljesen Madjnem teljesen Kö zepesen Alig Egyá ltalá n nem Nincs érdemi vá lasz Összesen

1980.

1990. fõ

9 8 5 1 1 1 25

5 8 7 1 1 0 22

A kép itt má r kedvezõbb: a vizsgá lt csoport mintegy 60-68%-a teljesen vagy majdnem teljesen kielégítõnek érzi munkakö rét, igaz, hogy az elégedettség mértéke 1990-ben némileg alacsonyabb. (Az 1981-es kontrollcsoport valamivel kisebb, az 1990-92-es kontrollcsoport pedig ennél nagyobb mértékben tudott azonosulni munká já val.) Az anyagi helyzetre vonatkozó kérdést („Anyagi helyzetedet, szü kségleteid és végzett munká d fü ggvényében mennyire tartod megfelelõ nek?”) az ö t iskolai osztá lyzat egyikének bekariká zá sá val lehetett megvá laszolni. Az osztá ly jö vedelmi á tlagosztá lyzata 1980-ban 3,92, 1990ben viszont csak 3,20 volt, vagyis az elégedettség mértéke 1990-re itt is csö kkent. Vajon arró l van-e szó , hogy a korá bban is meglévõ elégedetlenség a rendszervá ltozá s utá n bá trabban fogalmazó dik meg, vagy inká bb a rendszervá ltá shoz fûzö tt remények voltak túlzó ak és tü relmet-

59

└

┘

┌

┐

lenek? (A kontrollcsoportok kö zegében kiegyensúlyozottabb volt a helyzet: 1981-ben 3,30-ot, 1990-92-ben 3,45-ot mértü nk.) A mezõgazdá szok á tlagosztá lyzata (elégedettsége) volt a legmagasabb: 4,7; ezutá n az egészségü gyiek és a papok kö vetkeznek: 4,3-4,3; majd a mûszaki és kulturá lis á gazat: 3,5-3,5; s végü l – legelégedetlenebbként – a kö zigazgatá si-adminisztratív terü let: 3,0.

Honnan jö ttek? Egykori pannonhalmi osztá lyom 34 fõs csoportja a tanulmá nyok elkezdésekor (1956-ban) a magyar tá rsadalom és a magyar tá jegységek meglehetõsen széles ská lá já t képviselte. Elsõ pillantá sra a réteg-hovatartozá sra ez kevésbé á ll, hiszen a vizsgá lt csoport csaknem fele (16 fõ) értelmiségi szá rmazá súnak volt mondható , szûk egyö tö dének (6 fõ) volt kibocsá tó kö zege a paraszti osztá ly, újabb egyö tö dének (7 fõ) a tisztviselõ-alkalmazotti réteg, 4 fiúnak az édesapja pedig iparos-kereskedõ ember volt. A gyá ri munká ssá g csak 1 fõvel képviseltette magá t az osztá ly rétegszerkezetében. (Ami az 199092-ben megkérdezett kontrollcsoportot illeti, az értelmiségi szü lõi há ttér ugyancsak felerészü ket jellemezte, és kb. egyhatoduk szá rmazott – a vizsgá lati csoportná l valamivel kisebb ará nyban – fizikai foglalkozá sú: iparos, gyá ri munká s, fö ldmûves szü lõktõl.) A vizsgá lt csoportban az értelmiségi szü lõk magas ará nya azonban megtévesztõ lehet, mert az esetek jelentõs részében (16 kö zü l 6-ban) ez a stá tusz való já ban inká bb csak a szá rmazá st, mint a reá lis réteghelyzetet tü krö zte, s inká bb csak az értékrendben, a hagyomá nyokban és a kultúrá ban jelentkezhetett, s nem a hétkö znapi életvitelben. (Az ö tvenes évek má sodik felében vagyunk: a tö rténelmi okokbó l deklasszá ló dott, Recsket, kitelepítést, bö rtö nt megjá rt darukezelõ, éjjeliõr stb. foglalkozá sú apá kró l, csalá dokró l van szó ). A való ban értelmiségi foglalkozá st folytató szü lõk kö zö tt ü gyvéd, mérnö k, mûvész, orvos, á llatorvos, gö rö gkatolikus lelkész és pedagó gus volt talá lható . Az ö tvenes évek dereká n – az 1955/56-os tanévben – az iskola mintegy 300 tanuló já nak réteg szerinti szá rmazá sa a kö vetkezõképpen festett (szá zalékban): „munká s”: 8,6; „dolgozó paraszt”: 15,3; „értelmiségi”: 41,9; „egyéb” (tisztviselõ, kisiparos stb.): 23,9; „osztá lyidegen”: 10,3.4 A pannonhalmi gimná zium azílum volt az ún. osztá lyidegen kategó riá ba 4 Ld. Mészá ros Istvá n: Iskola Szent Má rton hegyén. I. m. 91. p.

60

└

┘

┌

┐

tartozó tanuló k szá má ra, akiket á llami iskolá ba akkoriban fel sem vettek. (A késõbbiekben – a politikai helyzet enyhü lésével s e kényszerû azílumfunkció nak a visszaszorulá sá val a szellemi foglalkozá sú szü lõk ilyen méretû túlsúlya is csö kkent. A gimná zium kimutatá sai szerint a 70-es és a 80-as években a tanuló k 35-50 %-a szá rmazott fizikai foglalkozá sú csalá dokbó l.5 ) Az otthonok fö ldrajzi megoszlá sa – lévén a pannonhalmi gimná zium orszá gos gyü jtõkö rû bentlaká sos intézmény – szintén vá ltozatos volt. Igaz, hogy a 34 fõs vizsgá lati csoportbó l minden harmadik fiú budapesti volt, de ennél is tö bben (15 fõ) jö ttek kisebb-nagyobb kö zségekbõl. A tá jegységek kö zü l a Duná ntúl vezetett (34-bõl 18 fõ), má sodik helyen Budapest á llt (11 fõ); az Alfö ldet csak 3, a Dunakanyart 2 fõ képviselte. A meglehetõsen heterogén ö sszetétel a há trá nyos helyzet vá ltozatos formá it eredményezte. A deklasszá ló dott csalá dbó l szá rmazó , valamint (fél)á rva (ez utó bbi kategó riá ba az osztá lynak csaknem egy negyede soroló dott!) osztá lytá rsak – fõleg ha egyszerre tartoztak mindkét kategó riá ba – elsõsorban anyagi-egzisztenciá lis há trá nyt szenvedtek, a kisebb falusi iskolá kbó l kikerü lt fiúknak pedig fõleg tanulmá nyi téren akadt pó tolni való juk. Voltak olyan nemzetiségi (német) szá rmazá sú fiúk is, akik az á ltalá nos iskolá ban tanultak meg magyarul. A budapestiek egyharmados ará nya mellett kulturá lis-kommuniká ció s téren há trá nyt jelentett a kisvá rosi, de fõleg a falusi kibocsá tó kö zeg. Bízvá st elmondható tehá t, hogy az osztá ly nagyobbik fele (mintegy kétharmada) valamilyen (esetleg egyszerre tö bb) szempontbó l há trá nyos helyzetûnek érezhette magá t. Ez a helyzet természetesen nem egy esetben – fõleg kezdetben – gá tlá sokat, osztá lykö zö sségen belü li feszü ltségeket szü lt. A há trá nyos helyzetûek magas ará nya sajá tos mó don azonban az integrá lódá st is elõsegítette. Sarkítottan fogalmazva: ahol mindenki há trá nyos helyzetû, ott senki sem az, illetve ha igen, akkor valami kü lsõ , az osztá lyon, az iskolá n kívü l esõ vilá ghoz mérten. Ennek tudatosulá sa viszont erõsíti a kö rö n belü li ö sszetartozá st, a „mi”-tudat kialakulá sá t. Má r csak azért is, mert az intézmény egyben menedéket is jelentett az akkortá jt nagyon zord kü lvilá ggal szemben. Ne feledjü k: az ö tvenes évek má sodik felében, a Ká dá r-korszak legnyersebb, legterrorisztikusabb korszaká ban vagyunk, a fenyegetettség érzése hozzá tartozott a kinti tá rsadalom mindennapi életéhez. Sõt a kolostoréhoz is: 1957 má rcius 13-á n a

5 Mészá ros Istvá n: I. m. 114. és 127. p.

61

└

┘

┌

┐

karhatalmistá k monstre-há zkutatá st végeztek Pannohalmá n: falhoz á llítottá k és végigmotoztá k az ö sszes diá kot és elhurcoltá k a gimná zium igazgató já t, SÖ VEGES DÁ VIDot.

Volt még egy nagy ö sszetartó -ö sszeková csoló erõ: az iskola speciá lis jellege. Az a tény, hogy az osztá lykö zö sség minden tagjá t a szü lõk azzal a szá ndékkal irattá k be a gimná ziumba, hogy az á tlagosná l magasabb szintû képzést, s mellette az á tlagost ugyancsak meghaladó szintû nevelést kapjon, a heterogén helyzetû szü lõk rokon aspirá ció ja volt. Fokozottan rokonító gesztusnak szá mított az a szü lõi szá ndék, hogy minderre egy katolikus felekezeti gimná ziumban kerü ljö n sor. Lehet, hogy ez a szempont néhá ny esetben csak az elsõnek alá rendelve kapott szerepet, az eredmény mégis ugyanaz volt: a pannonhalmi diá ksereg egy kö zö s keresztény eszmerendszer égisze alatt élte kö zö sségi életét. Humá num, szeretet, nemzeti identitá studat, egyetemesség, elmélyü lt szaktudá s, á ltalá nos mûveltség – mindez á thatva a felekezeti kereteket meghaladni képes keresztény szellemiséggel: ezek voltak a nevelõi gyakorlatban érvényesü lõ legfontosabb célértékek. Az, hogy ezek az elvek a „kinti” vilá gban – enyhén szó lva – nem élveztek privilegizá lt helyzetet, csak erõsítette a „mi”-tudatot, sõt egy sajá tos elit-tudat kialakulá sá hoz is vezetett. Nem akarom a magam érzéseit á ltalá nosítani, de emlékeim szerint a pannonhalmi diá kok á ltalá ban nagyon bü szkék voltak Pannonhalmá ra, az õ „Kupacukra”, még akkor is, ha épp szenvedtek a szigorú tanulmá nyi és nevelési fegyelemtõl, a vilá gtó l való elzá rtsá gtó l. Ez a lélektani tényezõ is jelentõsen hozzá já rult a má r említett „mi”-, sõt elit-tudat erõsítéséhez.

A térbeli korlá tozottsá g ellenére valamiféle „intenzív totalitá s” jellemezte a diá kélet színterét: modern, ö sszkomfortos iskola és kollégium, kö zép-kori templom és kolostor-kerengõ, valamint egy tá gas – ma má r védett – õspark, sportpá lyá val. Belterjes, de komplex élet színhelye volt Pannonhalma, amelynek 1960 nyará n a má r kö zö sségként funkcioná ló IV. B. osztá ly búcsút mondott. A védõ kö zeg hirtelen tá madt hiá nyá t tö bben nagyon erõsen megszenvedték. A hiá ny á llapotá bó l visszatekintve felmagasodott a Szent Hegy, és a kö zö s múlt a kohézió s energiá kat tová bb gerjesztette. Nagyon jellemzõvé vá lt az a lélektani helyzet, amelyben az alá bbi – fél évvel az érettségi utá n iró dott – levélrészlet fogant: „… Pannonhalma aranyhegy volt – sajnos csak volt! Most jö vö k rá , milyen jó gondtalan életem volt ott… Egyedü l érzem magam, egyedü l nagyon! … Sose lesz má r Pannonhalmá m.” (Egy egyetemre fel nem vett, segédmunká sként dolgozó osztá lytá rs levele 1960. decemberébõl.)

62

└

┘

┌

┐

A diá ké vek – felnõtt szemmel Az 1980 és 1990 nyará n, az immá r 38, illetve 48 éves osztá lytá rsak á ltal kitö ltö tt kérdõívben szerepelt a kö vetkezõ kérdés: „Mi az, amit a pannonhalmi diá kévekben mai szemmel kü lö nö sen jónak, szépnek, hasznosnak lá tsz?” A kérdés nyitott volt, mindenki a maga szavaival vá laszolt, a vá laszokat utó lag tipizá ltuk az alá bbiak szerint. (Egy vá laszadó gyakran tö bb motívumot is megemlített!) Vá lasztípusok 1. Kö zö sségi szellem, bará tsá g, ö sszetartozá s 2. (Az á tlagost meghaladó ) tudá s, mûveltség, a szellemi munka szeretete 3. Fegyelem, akaraterõ, rendszeresség 4. Taná rok tö rõdése, értékes taná regyéniségek 5. Á ltalá ban véve jó és hasznos volt 6. Vallá sossá g, keresztény szellemiség, elmélyü lés lehetõsége 7. Nyíltsá g, széleskö rû vilá glá tá s 8. Humanizmus, idealizmus, erkö lcsi nevelés 9. A pannonhalmi szellem 10. Mûvészeti élmények; kompletorium, adventi gyertyagyújtá s 11. Félelemnélkü liség

1980. 1990. 25 fõ 22 fõ Említések szá ma 11 13 6 5 3 3

6 2 3 1

3 2 2 1

3 1 5 0

1 0

1 1

A visszanézõ tekintet a kö zö s bencés diá kmúltban – mind 1980-ban, mind 1990-ben – elsõsorban a kö zö sségteremtõ erõt lá tja meg, má sodsorban pedig (ha a 3., 4. és 8. motívumokat ö sszevonjuk) a pozitív nevelési helyszínt; s harmadsorban (2. és 7. motívum) a magas színvonalú tudá st adó iskolá t. A vallá sossá g motívuma – direkt megfogalmazá sban – alá rendelt szerepet já tszik, de kö zvetetten má s motívumokban (4., 5., 8., 9., 10.) is elõfordulhat, s így má r súlya korá ntsem lebecsü lendõ. Persze má s felosztá s is elképzelhetõ. Ha figyelembe vesszü k, hogy a kö zö sségi szellem is jó részt megfelelõ nevelõmunka eredménye, a nyitott gondolkodá smó d, a félelemnélkü liség, valamint a keresztény szellemiség úgyszintén (tehá t ha a 3., 4. és 8. motivumokhoz hozzá adjuk az 1., 6., 7., és 11. szá múakat), akkor elmondhatjuk, hogy a volt diá kok

63

└

┘

┌

┐

elsõsorban a sokoldalú, tá gan értelmezett nevelõ munká ért há lá sak az egykori alma maternek. Ez egyben az erkö lcsi értékek túlsúlyá t is jelenti a „haszonelvûbb” tudá s felett. Az esztétikai értékek jelenlétének viszont alig lá tjuk nyomá t: csak a 10. szá mú, s részben talá n a 2. sz. motívum tekinthetõ ilyennek. A kontrollcsoport adatai részint megerõsítik, részint differenciá ljá k a fö ntebb mondottakat. Az 1981-ben és az 1990-92-ben megkérdezett pannonhalmi ö regdiá kok (51 és 62 fõ) egyará nt ugyancsak a kö zö sségi szellemet és a bará tsá got tartottá k a diá kévek legfõbb maradandó értékének, de korá ntsem olyan kiugró ará nyban, mint az 1960-ban végzett vizsgá lt csoport (25, illetve 35%-uk említett ilyen motívumokat, szemben vizsgá lati csoportunk 44, illetve – 1990-ben – 60%-á val). Ezutá n a kontrollcsoportokban is a jó (emberségre, erkö lcsre, rendszerességre, stb. való ) nevelés (23 és 30%) kö vetkezik, majd a magasszintû tudá s, mûveltség és a vallá sos hit, keresztény szellemiség konkrét megnevezése. Az esztétikai értékek a kontrollcsoportokba is szerény szerepet já tszanak. Figyelemre méltó ugyanazon diá kcsoport jelentõs idõeltéréssel megfogalmazott vélekedésének, valamint kü lö nbö zõ generá ció k véleményének erõs szerkezeti-gondolati hasonló sá ga, mondhatni „ö sszbencés” jellege; s e meglehetõsen koherens értékstruktúrá n belü l a kö zö sségi szellem, a bará tsá g centrá lis szerepe. (Ez utó bbiban való színûleg szerepet kap a pannonhalmi gimná zium interná tus jellege is.) A kérdõív egy má sik kérdése így szó lt: „Egyéni sorsod alakulá sá ban szá rmazott-e valamilyen há trá nyod abból, hogy pannonhalmai diá k voltá l?” 1980-ban a vizsgá lt csoport tö bbsége (25-bõl 16 vá laszadó ) nemmel vá laszolt, de 1990-ben 11 fõre csö kkent a nem vá laszok ará nya. A há trá ny fõleg csak kezdetben jelentkezett, 4 fõ konkretizá lja is: nem vagy csak késõbb vették fel egyetemre. Ez az 1980-as 4 fõs adat érdekes mó don 1990-ben 10-re emelkedik, vagyis az egykori (lefojtott?) diszkriminá ció s emlékek mintha a rendszervá ltozá s utá n inká bb tudatosulná nak. A kró niká s kö zbeszó l, perlekedvén egyrészt a megszépítõ emlékezettel, má srészt hogy megerõsítse: a má sodik – 50 % kö rü li – adat á ll kö zelebb a való sá ghoz. Az osztá lybó l ugyanis érettségi utá n kö zvetlenü l – a papokon kívü l – csak 3 fiút vettek fel az egyetemre. Az elutasítottak zö mét – legalá bbis erõs való színûséggel – a kibocsá tó iskola miatt mellõzték.

64

└

┘

┌

┐

Az 1981-ben végzett kontrollvizsgá lat vá laszadó inak nagyobbik fele (52%), és az 1990-92-es vizsgá lat idõsebb (50-es években végzett) kérdezettjeinek 56%-a úgy ítéli meg, hogy a tová bbtanulá sná l, ill. szakmai elõmenetele sorá n há trá nyos helyzetbe kerü lt pannonhalmi múltja miatt. Ez az érzés a fiatalabb korosztá lyok felé haladva csö kken, a 80-as években érettségizetteknek má r csak egytizede észlelt diszkriminá ció t tová bbtanulá si kísérletei sorá n. Meg kell jegyeznü nk, hogy az ö regdiá kok kü lö nbö zõ generá ció inak diszkriminá ció s élménye korá ntsem volt puszta képzelgés: statisztikailag is kimutatható , hogy az egyetemrefõiskolá ra felvettek ará nya még a hetvenes-nyolcvanas években is (bá r egyre csö kkenõ kü lö nbséggel) lényegesen magasabb volt az á llami, mint az egyhá zi kö zépiskolá k diá kjai kö zö tt.6 Az esetleges elõ nyö kre kérdezvén az 1980-as 25 fõs és az 1990-es 22 fõs vizsgá lati csoportbó l egyará nt 5-en vá laszoltak nemlegesen, tehá t a nagy tö bbség megítélése szerint pannonhalmi diá ksá gá nak ténye elõ nyö kkel (vagy elõ nyö kkel is) já rt életsorsa alakulá sá ban. (A há trá nyt említõk nagyobb része elõnyt is említett.) Meg is nevezik ezeket az elõnyö ket, amelyek lényegében megegyeznek azokkal a dolgokkal, amelyeket korá bban a diá kévek jó és hasznos oldalaként említettek. Vagyis kiderü l, hogy fõleg erkö lcsi jellegû elõnyö krõl, „belsõ haszonró l” van szó : a jó nevelésrõl, fejlett munkaerkö lcsrõl, a valamihez tartozá s élményérõl, bará ti kapcsolatokró l, a bencés szolidaritá sró l, olyan erõforrá sokró l, amelyek segítettek az élet nehézségeinek lekü zdésében stb., de nem lebecsü lendõ az intellektuá lis elõnyö k (szélesebb lá tó kö r, képzettség, mûveltség) szerepe sem, s a bencés diá kmúlt miatti megbecsü lés, tisztelet is említést kap. Ez utó bbi – az 1990-92-es kontrollcsoport fiatal (80-as években érettségizett) alcsoportjá ban – má r idõnként á tcsap a pozitív diszkriminá ció megemlítésébe is. Az 1991-es és 1990-92-es kontrollcsoportoknak szintén magas há nyada (65-70%-a) szavazott arra, hogy életútja alakulá sá ra a pannonhalmi iskolá nak elõnyö s hatá sa is volt, s az elõnyö ket úgyszintén a má r fö ntebb említett erkö lcsi és intellektuá lis tényezõkben talá lta meg.

6 Tomka Miklós: Magyar katolicizmus 1991. c. munká já ban (Bp. Orszá gos Lelkipá sztori Intézet, 1991. 35. p.) orszá gos adatokat kö zö l; Mészá ros Istvá n pedig e diszkriminá ció nak a pannonhalmi diá kok kö rében való – némileg enyhü lõ – jelentkezését dokumentá lja (i. m. 88., 94., 114-115., 128. p.).

65

└

┘

┌

┐

Csoportkohé zió, bará tsá g Lá thattuk, hogy a kö zö sségi szellemnek, bará tsá gnak a pannonhalmi ö regdiá kok értékrendjében nagyon fontos szerep jutott. Kérdõívü nk ezért a bará tokra is rá kérdezett: „Vannak-e olyanok a pannonhalmi osztá lytá rsak kö zö tt, akiket nemcsak kedvelsz, hanem kifejezetten bará todnak érzel? (Ha igen; kb. há nyan?)” Sajá t osztá lyomnak 1980-ban megkérdezett 25 tagja kö zü l 20 (80%) érezte úgy, hogy van ilyen bará tja: a ská la 1tõl a „mind”-ig terjedt; a bará tok á tlagos szá ma 5-6 fõ volt. 1990-ben ugyanazon osztá ly 22 tagjá bó l 20 (90%) szá molt be pannonhalmi bará tró l, á tlagosan ugyancsak 5-6 fõrõl. A kontrollcsoportok bará tkozá si hajlandó sá ga á ltalá ban valamivel lanyhá bb volt. Az 1981-ben megkérdezett 33 éves évfolyam 73%-á nak volt bencés bará tja, á tlagosan 3-4 fõ. Az 1990-92 kö zö tt megkérdezett; erõsen eltérõ korú diá ktá rsak kö zü l legtö bb pannonhalmi bará tja (á tlagosan 7-8 fõ) az ö tvenes években érettségizetteknek volt; a hetvenes évek diá kjainak 3-4, a nyolcvanas években végzetteknek pedig 4-5 bencés bará tjuk volt: a bará tkozá si hajlandó sá g az idõsebb korosztá lyokban mutatkozott intenzívebbnek. A kérdõív az osztá ly (és a bencés diá kélet) keretein kívü li bará tokra is rá kérdezett: ilyen bará tja 1980-ban a 25 fõbõl 19-nek volt, á tlagosan 3 fõ. Belterjes elzá rkó zá sró l tehá t nem lehet beszélni, de a fogékony kamaszévek kö zö s talajá ban gyö kerezõ pannonhalmi bará tsá gok dominá ns szerepe vitathatatlan. Az 1990-92-ben megkérdezett kontrollcsoportok együ ttesen á tlag 5-6 pannonhalmi és 4-5 egyéb bará tot tudnak felmutatni, a bencés bará tsá gok dominanciá ja csak az idõsebb (1952 és 1960 kö zö tt érettségizett) korosztá lyban volt kimutatható . A „gyö kerek” jelentõségét húzza alá , hogy tartó san kü lfö ldö n élõ há rom osztá lytá rsam kö zü l kettõ ugyancsak tö bb pannonhalmi bará tot tart szá mon, mint nem pannonhalmit. Hiba lenne azt hinni, hogy az ún. pannonhalmi bará tsá gok mind a gimná ziumban kö ttettek. Egy organikus, élõ kö zö sség nemcsak a múlt emlékeibõl él. A kró niká s szá mos példá t tudna sorolni arra, hogy évekkel, sõt sok évvel az érettségi utá n milyen mély bará tsá gok jö ttek létre olyan osztá lytá rsak kö zö tt is, akik a gimná ziumban kö zö mbö s viszonyban voltak egymá ssal.

A bará tsá g egyik kritériuma, s egyik felélesztõje is lehet a bará ti segítség gesztusa. A kérdõívet kitö ltõ 25 osztá lytá rs kö zü l 12 (48%) á llította, hogy legalá bb egyszer-kétszer elõfordult má r, hogy nehéz helyzetbe kerü lvén osztá lytá rsai segítettek rajta. (12-bõl 4 szerint: tö bb ízben is.) A kontroll-

66

└

┘

┌

┐

csoportokban 32% tett említést osztá lytá rsi segítségrõl az 1981-es felmérésben, az 1990-92-es vizsgá latban pedig 60%. A kérdõívet 1990-92-ben kitö ltõ ö regdiá kok ö sszesen 11 pannonhalmi osztá lyt képviseltek, tehá t az osztá lyon belü li kapcsolattartá s formá iró l viszonylag széles merítésû kép remélhetõ. A 11-bõl 9 osztá ly képviselõi ö tévenkénti osztá lytalá lkozó kat említenek, egy osztá ly 1-2 évenként, egy (sajá t egykori osztá lyom) évenként szokott talá lkozni. Nem az egész osztá lyt, csak néhá ny volt osztá lytá rsat érintõ, viszonylag rendszeres bará ti ö sszejö veteleken az 1990-92-ben megkérdezetteknek viszont mintegy 60%-a szokott részt venni.

A vallá sossá g mé rté ke é s az é rté krend Lá ttuk, hogy a bencés ö regdiá kok tudatá ban és emlékezetében a diá kévek hatá saként leginká bb a kö zö sségformá ló impulzusok és erkö lcsi nevelõhatá sok lenyomata, s a szellemi teljesítmények tisztelete maradt meg, a vallá sossá g emlékképei kevésbé tûntek marká nsnak. Végü l szembe kell néznü nk azzal az á ltalá ban meglehetõsen szemérmesen kezelt kérdéssel, hogy a felekezeti (jelen esetben bencés) tanintézmények egykori diá kjainak vallá sossá ga milyen természetû és milyen mértékû. E kérdés vizsgá lata képet adhat a bencés iskolá k vallá si nevelõmunká já nak hatá sfoká ró l és tartó ssá gá ró l is. Bevezetésként ismertetjü k az 1990-92-ben megkérdezett kontrollcsoportok csalá di á llapotá ra, azon belü l is esetleges elvá lt mivoltá ra vonatkozó adatokat. Az 1952-60-ban érettségizetteknek (beleértve a vizsgá lt osztá ly tagjait is) 16 %-a vá lt el életében (egyszer vagy tö bbszö r); az 1970-75-ben érettségizetteknek pedig 26 %-a. A két korosztá ly együ ttes adata: 19 %. (A nyolcvanas évek maturá ltjai – életkorukbó l adó dó an is – még legfeljebb elsõ há zassá gukná l tartottak.) Ezek az adatok elenyészõnek nem mondható k, és a fiatalabb korosztá lyok nö vekvõ vá lá si hajlandó sá ga sem túl bíztató . Elismerve a téma kapcsoló dá sá t a privá t szférá hoz, sajá t osztá lytá rsaim vallá sossá gá ra csak indirekt mó don és csak 1990-ben kérdeztem rá : „Véleményed szerint mennyire volt megfelelõ Pannonhalmá n a vallá sos nevelés?” A há rom elõre megadott vá laszlehetõség kö zü l a legtö bb (kétharmados) szavazatot a „megfelelõ volt” kategó ria kapta, nem elég intenzívnek 6 fõ (25%), túl intenzívnek csak 1 fõ tartotta. A má sik kérdés a vallá si nevelés hatá sfoká t tudakolta: „A vallá sos nevelés mai szemmel nézve mennyire volt hatékony és eredményes?” A vá laszt az ö t

67

└

┘

┌

┐

iskolai osztá lyzat (1-5) egyikének bekariká zá sá val lehetett megadni. Az 1960-ban végzett IV.B. osztá ly á tlagosztá lyzata 3,9 volt. Az 1990-92-es kontrollvizsgá latok vá laszadó i szigorúbbak voltak (Pannonhalmá hoz és ö nmagukhoz): kö rü kben 3,3-es á tlagosztá lyzatot mértü nk. Hogy ezeket az á tlagszá mokat értelmezni tudjuk, meg kell ismerkednü nk a vallá sossá g mértékére és a vallá sgyakorlá si szoká sokra kö zvetlenü l is rá kérdezõ (az 1990-92-es kontrollvizsgá latok sorá n feltett) kérdéseinkre adott vá laszokkal. Elõszö r Tomka Mikló s ská lá já t alkalmaztuk7: A vallá sossá g mértéke Vallá sos vagyok, egyhá zam tanítá sá t kö vetem Vallá sos vagyok a magam mó djá n Nem tudom igazá bó l, hogy vallá sos vagyok vagy sem Nem vagyok vallá sos Nem vagyok vallá sos, mert má s a meggyõzõdésem Összesen N=

% 45 48 2 5 – 100 62 fõ

Magyarorszá g felnõtt népességének mintegy 65-70%-a mondja magá t – így vagy úgy – vallá sosnak. Ehhez képest a mi bencés mintacsoportunk (amely – mint említettü k má r – az 1952 és 1986 kö zö tt érettségizett pannonhalmi diá kok kü lö nbö zõ generá ció it vonultatja fö l) az á tlagná l lényegesen vallá sosabbnak mutatkozik, kü lö nö sen az egyhá zias vallá sossá g terén haladja meg jelentõsen a 16-18%-ot kitevõ orszá gos á tlagot8. A kü lö nbö zõ generá ció k kö zö tt azonban jelentõs kü lö nbségek mutatkoznak: az ö tvenes években érettségizettek inká bb az egyhá z tanítá sa szerint (70%-uk), a hetvenes és nyolcvanas évek egykori diá kjai viszont fõleg (64%-uk) a maguk módjá n vallá sosak. A vallá sossá g teljes (bevallott) hiá nyá val minden generá ció ban csak elvétve talá lkoznunk. Rá kérdeztü nk (ugyancsak az 1990-92 kontrollvizsgá latok sorá n) bizonyos vallá sgyakorlá si tevékenységekre is. Ezeket a pozitív vá laszt adó k szá zalékos ará nyá val ismertetjü k.

7 A magyarorszá gi reprezentatív mintá k révén nyert vallá sossá gi adatok ö sszefoglalá sá t ld.: Tomka Miklós: Magyar katolicizmus. I.m. 23. p. 8 Tomka Miklós, u.o.

68

└

┘

┌

┐

Vallá sgyakorlá si tevékenység Vasá r- és ü nnepnap rendszeresen já r templomba É vente legalá bb egyszer á ldozni szokott Rendszeresen szokott vallá si irodalmat olvasni Feladatokat vá llal az egyhá zkö zségben Vallá si kiskö zö sség tagja Civil létére teoló giai vagy hitoktató i képesítést szerzett N=

% 63 50 32 24 23 3 62 fõ

A fenti adatok az „á tlagkatolikusokhoz” képest nagy buzgó sá gró l vallanak9, ugyanakkor a templomba já ró k és legalá bb évenként á ldozó k ará nyá t esetleg néhá nyan keveselhetik. A hetvenes és nyolcvanas években érettségizettek hitbuzgalma lényegesen lanyhá bb az idõsebbekénél: míg az ö tvenes években végzettek 78%-a szokott templomba já rni és 70%-a á ldozni, addig a fiatalabbaknak csak 54, illetve 38%-a. (Ezt a fiatalabbkori – huszas és harmincas éveikben já ró fiatalokró l van szó – lanyhá bb vallá si aktivitá st nem lehet egyértelmûen a hetvenes és a nyolcvanas évek pannonhalmi nevelõmunká já nak hiá nyossá gaként kezelni. Ebben az életkorban ugyanis ez életkori sajá tossá gnak is tekinthetõ, s elképzelhetõ, hogy ezek a fiatalok 15-20 év múlva intenzívebb vallá sgyakorló k lesznek. Persze ez csak lehetõség. A tény az, hogy a fiatalabb generá ció k kevésbé vallá sosak, illetve kevésbé vallá sgyakorló k.) Itt említjü k meg, hogy szocioló giai felmérésü nket kö zvéleménykutatá si kérdésekkel is vegyítettü k, s tö bbek kö zö tt megkérdeztü k (az 1990-es kontrollcsoporttó l): „Fiadat beírattad vagy beíratná d-e valamelyik ben-cés gimná ziumba?”, valamint ehhez kapcsoló dó an megtudakoltuk azt is, hogy: „Véleményed szerint szü kség lenne-e a meglévõ kettõ mellé új bencés gimná ziumo(ka)t nyitni?” Az iskolá ztatá si kérdésre a kü lö nbö zõ generá ció khoz tartozó vá laszadó knak á tlagosan 60 %-a felelt hatá rozott igennel, 27 %-uk bizonytalankodik, az elutasítá s minimá lis volt. (Igaz, csaknem egytizedü k nem vá laszolt a kérdésre.) Ami az új bencés iskolá kat illeti, 71 % szerint mindenképpen szü kség lenne rá juk, 24 % vá lasza: „talá n”, s mindö ssze 5 % utasította el (fõleg a szerzetestaná rok hiá nyá ra hivatkozva) az új iskolá k létesítésének gondolatá t. A kü lö nbö zõ generá ció k kö zö tt ismét jelentõs kü lö nbségek mutatkoztak: a fiatalabbak (fõleg a nyolcvanas évek diá kjai) 9 Orszá gos reprezentatív felmérési adatok szerint 1990-ban a katolikusok 14%-a já rt rendszeresen (legalá bb hetenként) templomba. (Ld. Tomka Miklós: i. m. 18. p.)

69

└

┘

┌

┐

kevésbé voltak hajlamosak (jö vendõ) gyermekü k bencés iskolá ztatá sá ra és új bencés gimná ziumok létrehozá sá nak igenlésére egyará nt. Végü l az 1990-92-ben kitö ltö tt ö sszes kérdõív (a vizsgá lati és a kontrollcsoportok együ tt: 84 db) egy ún. nevelési értékteszt feladatá t is tartalmazta. A feladat a kö vetkezõ volt: „Egy orszá gos felmérés kérdõ ívébõ l kö lcsö nö ztem egy listá t, amely (ABC-rendben) kü lö nbö zõ kö vetelményeket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mit kell a gyerekeknek a szü lõ i há zban tanulniok. Melyeket tartod ezek kö zü l kü lö nö sen fontosnak? (Legfö ljebb ö tö t jelö lj meg x-szel!)” Az adatokat – a túlzott elapró zó dá st elkerü lendõ – a kö vetkezõ lapon lévõ tá blá zatban úgy tesszü k kö zzé, hogy a vizsgá lati csoportot beillesztettü k az életkorban hozzá illõ (1952– 60-ban érettségizett) kontrollcsoportba. Így a bencés ö regdiá kok két generá ció já t egymá ssal és az orszá gos felnõtt (vidéki minta, 1993.) adatokkal is ö ssze tudjuk hasonlítani. A bencés ö regdiá kok vezetõ értékeinek a lelkiismeretes munka, az egészséges életmód, a tolerancia, a tudá sszomj és a vallá sos hit mutatkozott, a kö vetkezõ nemzedék szá má ra ezek á tadá sá t tartottá k a legfontosabbnak. (Az orszá gos vidéki mintacsoport élenjá ró értékei kö zö tt ezek kö zü l csak a munka, egészséges életmó d és ö tö dikként – az érvényesü léssel holtversenyben – a tudá sszomj szerepel.) Az orszá gos adatoktó l a bencés ö regdiá kok leginká bb az érvényesü lés és a takarékoskodá s, kisebb mértékben az egészséges életmód, a rendbe való beilleszkedés és alkalmazkodá s említésében maradnak el. Viszont a tolerancia és a vallá sos hit kategó riá iban a bencés ö regdiá kok javá ra tapasztalunk nagyon jelentõs, a mûvészetek kedvelése, a szerénység, az emberismeret és a politikai érdeklõ dés terén pedig figyelemre méltó kü lö nbségeket. Megkocká ztatjuk a feltevést, hogy a fenti kü lö nbségekbõl a bencés nevelés „pluszai” és „minuszai” egyará nt kirajzoló dnak: egyfelõl a má sik emberre, a kö zéletre, a kultúrá ra, a transzcendenciá ra való nyitottsá g és rá hangoltsá g, s mindezekkel együ ttjá ró an a szuverenitá sra való tö rekvés; má sfelõl az „evilá gi” dolgokban (érvényesü lés, az anyagi javakkal való bá nni tudá s, az egészséges életmó d terén) tapasztalható viszonylagos ü gyetlenség és já ratlansá g. A nyolcvanas években egy kö zépiskolá s korosztá llyal foglalkozó értékszocioló giai felmérés ugyancsak kü lö nbséget észlelt a felekezeti iskolá k (nevezetesen a pannonhalmi és a debreceni reformá tus gimná zium) diá kjai és korcsoportjuk orszá gos á tlaga kö zö tt: a felekezeti iskolá ba já ró k

70

└

┘

┌

┐

Nevelé si é rté kelvek Egészséges életmó d Emberismeret a megfelelõ bará tok és bará tnõk kivá lasztá sá ban É rdeklõdés a politika irá nt, a politikai ö sszefü ggések megértése É rvényesü lni, ne hagyja magá t kö nnyen legyõzni Kedvet lelni a mûvészetekben A má sképpen gondolkodó kat tisztelni, tolerá nsnak lenni Munká já t rendesen és lelkiismeretesen végezni Örö met talá lni a kö nyvben, szívesen olvasni Pénzzel takarékosan bá nni A rendbe beilleszkedni, alkalmazkodni Szerénynek, tartó zkodó nak lenni Szilá rd hit, szilá rd vallá si kö tõdés Technikai szakértelem A sok TV-nézés mérséklése Tudá sszomj, vá gy a szellemi színvonal á llandó emelésére Udvariassá g és jó magaviselet Összesen, % N=

Bencés ö regdiá kok, % érettségi éve együ t1952-60 1970-86 tesen 64 64 64

Orsz. adatok, % 73

47

56

51

40

20

5

13

7

16 22

21 23

18 23

37 13

62

56

60

36

80

64

73

79

33 25

23 13

28 19

28 47

16 24 71 13 18

8 18 39 5 8

12 21 56 10 13

21 11 7 8 7

62 60 633 45

56 44 503 39

59 52 572 84

37 49 500 313

az orszá gos á tlagná l sokkal elõbbre rangsoroltá k az olyan ún. posztmateriá lis, a keresztény értékvilá ghoz kapcsolható értékeket, mint a szeretet, ü dvö zü lés, megbocsá tá s, bará tsá g, belsõ harmó nia, elõitéletmentesség, stb.10 10 Részletesebben ld. Nagy Attila: A 15-18 éves fiatalok motivá ció s bá zisá ró l. Kultúra és Kö zö sség, 1986/5. sz.

71

└

┘

┌

┐

Kirajzoló dnak azonban – most má r az ö regdiá kok kö rén belü l – generá ció s kü lö nbségek is: az emberismeretet és az érvényesü lést a fiatalok; a lelkiismeretes munká t, a hitet, az udvariassá got, az alkalmazkodá st, a kö nyvolvasá st és a takarékossá got pedig az idõsebbek tartjá k fontosabbnak. Sajá tos a politika megítélése. A felekezeti iskolá k egykori tanuló it korá bban a rendszervá ltozá s egyik fontos hordozó rétegének neveztü k. Az 1990-92-es kontrollvizsgá latunk kérdezettjeinek egyébként egytizede volt tagja politikai – nagyobbrészt valamelyik (1994 elõtti!) koalíció s – pá rtnak. A pannonhalmi gimná zium egykori tanuló i kö zü l a fiatalabbak (1970-1986 kö zö tt érettségizettek) az orszá gos á tlaghoz kö zelá lló kö zö nnyel szemlélik a politiká t (legalá bbis értéktesztü nkbõl ez derü l ki), míg az idõsebb (1952 és 1960 kö zö tt érettségizett) ö regdiá kok messze az á tlag feletti érdeklõdést mutatjá k irá nta. Bebizonyosodott tehá t, hogy a fiatalabb (a hetvenes-nyolcvanas években érettségizett) pannonhalmi ö regdiá kok nem egyszerûen a Bencés Diá kszö vetségtõl idegenkednek, hanem má sfajta viszonyt alakítottak ki a maguk diá kmúltjá hoz, a bencés hagyomá nyhoz és á ltalá ban az értékek vilá gá hoz, benne fõleg a hagyomá nyosnak mondható értékekhez (kö zö ttü k a vallá sos hithez). Ú gy tûnik, hogy a tudá s és megismerés vá gyá t valamint a toleranciá t, mint fontos „bencés erényeket”, az ö regdiá kok fiatalabb és idõsebb raja nemcsak a tá rsadalommal, hanem egymá ssal szemben is nagy haszonnal gyakorolhatja. Az intenzívebb intergenerá ció s kommuniká ció (példá ul a Bencés Diá kszö vetségen belü l) azzal a haszonnal já rhatna, hogy az idõsebb generá ció k a fiataloktó l némi prakticizmust tanulvá n oldhatná nak valamelyest a tö bb évtizedes politikai-tá rsadalmi diszkriminá ció bó l eredõ szorongá saikon és azon az érzésen, hogy egy elnyomó rendszerrel szemben egy ellenkultúrá t kell képviselniö k. (Feltéve természetesen, hogy tö rténelmü nk most – 1994 nyará n – kezdõdõ újabb fejezete nem ad ismét nyomó s okot a szorongá sra.) A fiatalabbak pedig ö nérvényesítõ individuá lis gondolkodá smó djuk mellé az idõsebbektõl tö bb kö zö sségitá rsadalmi elkö telezettséget és szolgá latkészséget kö lcsö nö zhetnének, valamint annak belá tá sá t, hogy a modernizá ciós folyamat úgy lehet igazá n termékeny, ha szerves fejlõ dés sorá n a hagyomá nyos értékekre épít. Gereben Ferenc

72

└

┘

┌

┐

A szerkesztõ postá já ból

Az alá bbi írá sok csatlakoznak a BDSZ Almanach 1992-es kö tetében diá ktá rsaink hozzá szólá saival bõ ven kifejtett BENCÉ S SZELLEMISÉ G témá já hoz.

Szodfridt Istvá n dr., egyetemi taná r (Gyõr, 1948.)

A kérdésre nehéz lenne definíció val felelni, mert a tudomá nyos szá razsá ggal fogalmazott vá laszbó l éppen a lényeg maradna el, vagyis a szív és a lélek melege. Ezért má sfajta megkö zelítéssel pró bá lom a vá laszt megfogalmazni. Néhá ny emlékmorzsá t villantok fel, úgy vélem, ezekben a vá lasz is benne van. Az 1946-os tanévet a Rend budapesti gimná ziumá ban já rtam. Igazgató nknak, ARISZTID bá csinak, szoká sa volt reggel a kapuban vá rni az iskolatá ská s hadat. Így volt ez egy novemberi napon is. Megá llított és megkérdezte: „Milyen nap lesz holnap?” Meglepett a kérdés, valami olyasmit ö tö ltem rá , hogy szerda vagy csü tö rtö k. „Dehogy – mondott ellent – , holnap a szü letésnapod lesz!” – „Tényleg az lesz holnap” – szó ltam tétová n. – „No, akkor gyere be reggel hétre, ministrá lni fogsz, utá na meghívlak reggelire” – kaptam meg az eligazítá st. Ú gy lett. Akkortá jt ö zvegy édesanyá m szanató riumi kezelése miatt csak egyedü l tengtemlengtem a vilá gban, a szü letésnapom eszembe sem jutott. De gondolt rá az igazgató m, és ritka csemegékkel vendégü l is lá tott. De nekem a szeretet és a figyelem volt az igazi ajá ndékom. A múlt évben elõadá st tartottam má sik hajdani gimná ziumomban, a gyõriben. Diá koknak. Dolgom végeztével kedves meghívá st kaptam ebédre. Megilletõdve léptem be a remek mûemléképü let barokk stukkó kkal díszített patiná s ebédlõjébe. Az igazi élmény azonban nem ez volt, inká bb az a néhá ny ellesett mondat, ami a kö rü lö ttem étkezõ taná rok szá já bó l elhangzott. Az egyik azt mondta, hogy valamelyik diá kja kivá ló an felelt, jó val tö bbet tudott a kö telezõnél. A má sik taná r arró l szó lt, hogy diá kja feltûnõen levert, szomorú volt, talá n csak nincs valami baj vele. Nos, ezekbõl az apró mondatfoszlá nyokbó l értettem meg, mi az a tö bblet, ami bencés taná rainkban munká lt a civil taná rokhoz képest. Folytathatná m az emlékeimet DÓ ZSA úrral, akitõl angol nyelvtanulá si ambíció imhoz segédkö nyveket kaptam. Csak úgy hozomra, mert bízott bennem és segíteni akart. Vagy ARNULF úr, aki a há ború utá n egy belga diá knak írt tétova francia nyelvû leveleimet csiszolgatta. Aztá n XAVÉ R úr,

73

└

┘

┌

┐

akinél verset kellett mondanunk, és ezzel megszoktatta velü nk a publikum elõtti szereplést. Ma sincs soha lá mpalá zam, ha elõadá st kell tartanom. Nem folytatom a sort, mert írá som nagyon hosszúra nyúlna. Csak egy á gostoni mondá st idézek még, – amelyet egy német nyelvû lapon kaptam kedves kecskeméti piarista bará tomtó l, – így hangzik: „Gott vergisst die jenigen nicht, die sich selbst vergessen und an andere denken – Az Ú r nem feledkezik el azokró l, akik magukat feledve má sokra gondolnak”. Nos, ez a mondá s nemcsak az á gostonosokra vonatkoztatható , legalá bb annyira illik Benedek kö vetõire is.

Zilahy Szabó Tibor, (Pannonhalma, 1954.)

Egy má traalji kisvá rosbó l kerü ltem 1950 õszén Pannonhalmá ra. Nem azért, mert bencés diá k akartam lenni, hanem mert – mint osztá lyidegen gyermeknek – á llami kö zépiskolá ban nem volt szá momra hely. De nemsoká ra felfogtam, a Gondviselés vezetett oda. A magasszintû tanulá si lehetõség kihaszná lá sa mellett az egyre szorosabbra fûzõdõ kö zö sségi élet, a szeretet megélt élménye adott erõt, hitet és reményt az elmúlt negyven év lelki megpró bá ltatá sainak elviseléséhez. A Pannonhalmá n tö ltö tt évek lelket és karaktert formá ló évek voltak, amelyek szá momra életre szó lnak. Kaptam egy tartá si formá t, amelyet kö rnyezetem nem tudott volna megadni az istentelen idõkben. Ezek utá n: – Mi a bencés szellemiség lényege: a lélek- és a jellemformá ló erõ. – Hogyan lehet érvényesíteni napjainkban: sugá rozzuk ki kö rnyezetü nkre azt az erõt, amelyet a Gondviselés erejébõl kaptunk; s amelyet bencés szellemiségnek is nevezhetü nk. A kérdésekre ezek az én gondolataim. Ezek mellett sok szeretettel gondolok taná raimra, PULAY CSABA osztá lyfõnö kö mre és prefektusomra, BAJTAY OROS hittaná romra, NÉ METH JÓ ZSEF (õ nem volt bencés) orosztaná romra, SÖ VEGES DÁ VID magyartaná romra, és – hadd ne mondjam végig – mind nagyszerû emberek voltak.

74

└

┘

┌

┐

Csendes Bé la

Forgá csok a Carmen saeculare mûhelyébõl 1. Kö zénk való -e mind, aki szûntelen a nyílá rnyékban dicstelenü l lapul, de sorban á ll elszá molá skor hírre, a kincsre az á rvá k jussá n? Ezekbõl lesznek újra-helyezkedõk, ezekbõl vá lnak elvtelen á ruló k. Ezek mondjá k meg, hogy ki hõs, ki balga balek, ö rö kö s csontrá gó . Jellemtelenséget butasá g sem ment; sunyik szívében nincsen a jó ra tér. Elõlegü l vess fö ldbe lelket, kelve amely ezeres termést á d. Csak lelki tö bblet késztet a tö bbre, de sarjadhat-é ki tö bblet a semmibõl? Ü res kalá sz termése tokla; nincs aratá s, ha ocsút vetettél. 2. Kö zénk való mindaz, ki belõlü nk lett, s ha má shonnét jö tt, itt-maradá sra él, vá llalva szó ban-tettben sorsunk: egy a borunk, kulacsunk sem kettõs. Így lesz a má ssá g teltizü egységgé. Osztó igazsá g lesz a vezérlõ elv, s erõsségü nkké ezredévig. Ez Euró pa; hazá nk így érték.

75

└

┘

┌

┐

Felejthetetlen taná raink Dr. Hajdú Luká cs OSB emlé kezete A Teremtõ a Komá rom szabad kirá lyi vá rosban lakó HAJDÚ csalá dot 1898. má jus 12-én fiúgyermekkel ajá ndékozta meg, aki a szent keresztségben az ISTVÁ N nevet kapta. A tö rékeny testalkatú, de kivá ló szellemi képességû ifjú a késõbbiekben já tszi kö nnyedséggel sajá tította el az elemi-, a kö zép- és a fõiskolá k tananyagá t. Mindvégig a legjobb tanuló k kö zé tartozott. Tanulmá nyait 1921-ben fejezte be, latin-tö rténelem szakos taná ri oklevelét 1922-ben kapta, bö lcsészdoktorrá 1923-ban avattá k. Tanuló éveiben a humaniorá k irá nti nagy vonzó dá sá nak, a millenniumot kö vetõ évek erõs hazafias szellemiségének, valamint bencés taná rai mélységes hiten alapuló , magas kultúrá jú nevelési-tanítá si mó dszerének a hatá sá ra má r gimnazista korá ban elhatá rozta, hogy belép Szent Benedek szerzetesei kö zé és taná rként gyü mö lcsö zteti tudá sá t. Elhatá rozá sá t tett kö vette, a reverendá t má r tizenhat éves korá ban magá ra ö ltö tte. Ü nnepélyes fogadalma 1921. má jus 16-á n, á ldozó pappá szentelése június 29-én volt. A Rend LUKÁ CS néven fogadta tagjai kö zé. Tudá sá t ettõl az idõtõl kezdve is – tö bbek kö zö tt az olasz, francia, német és cseh nyelv tanulá sá val – á llandó an gyarapította. Vá lasztott hivatá sá t – a tanítá st – 1921-ben kezdte el a Komá romi Szent Benedekrendi Katolikus Gimná ziumban. Két és fél évtizedes á ldá sos munká lkodá sa idején diá kok hosszú sorá t tanította és nevelte. Szü lõvá rosá t a má sodik vilá ghá ború befejezése utá n volt kénytelen elhagyni, midõn a csehszlová k ható sá gok a tö bbi magyar iskolá val egyidõben a komá romi gimná zium mûkö dését is betiltottá k. Ettõl kezdve Pannonhalmá n tanított. Hajdú Luká cs rendkívü l népszerû volt diá kjai kö rében. Szelídséget, szerénységet sugá rzó egyéniségéért mindenki a szívébe zá rta. Kedvességével, jó sá gá val a legvá sottabb diá kokat is megszelídítette. Széleskö rû, magas színvonalú mûveltségével, lenyûgö zõ szó noki tehetségével szinte elvará zsolta hallgató sá gá t. Elõadá saira nem lehetett oda nem figyelni. Tudá sá t nem rejtette véka alá , bõségesen kamatoztatta. Taná ri tevékenységén kívü l alaposan kivette részét a kö zö sségi munká bó l. Vá lasztmá nyi tag a szegény diá kokat felkaroló Fõgimná ziumi Segítõ Egyesü let-

76

└

┘

┌

┐

ben, buzgó vezetõje a diá kok lelki gondozá sá t végzõ Má ria-Kongregá ció nak, eredményes, kö zkedvelt irá nyító ja a Czuczor Gergely Ö nképzõkö rnek. Jelentõs szerepet vá llalt a vá ros kulturá lis életében azzal, hogy fõtitká rként irá nyította a csehszlová kiai magyarsá g egyik legtevékenyebb kö zmûvelõdési bá zisá nak, a Komá romi Jó kai Egyesü letnek a mûkö dését. Kivá ló elõadó i képességét messze fö ldö n ismerték, ezért sokfelé hívtá k. Õ minden esetben szívesen tett eleget a felkéréseknek. Szorgos munká lkodá ssal teljes életére 1960. má jus 6-á n, hosszú, derûs lélekkel viselt szenvedés és a betegek szentségének á hítatos felvétele utá n tett pontot a halá l. Megfá radt teste a pannonhalmi Boldogasszony-ká polná ban tartott temetési szertartá s utá n a bencések kriptá já ban vá rja a boldog feltá madá st. Az eddigiekben HAJDÚ LUKÁ CS életének, taná ri és nevelõi tevékenységének fõbb eseményeirõl igyekeztem tö mö r ö sszefoglaló t adni. Nem tudok azonban ellená llni a kísértésnek, hogy ezt a megemlékezést ki ne egészítsem egy-két vele kapcsolatos személyes élményemmel. Biztos vagyok benne, hogy még ezek a jelentéktelennek lá tszó adatok is hozzá já rulnak egyéniségének jobb megismeréséhez. A CZUCZOR GERGELY Ö NKÉ PZÕ KÖ Rre – melynek ö sszejö veteleit minden esetben boldog izgalommal vá rtuk – úgy gondolok, mint diá kkoromnak egyik legérdekesebb, szellemi fejlõdésemre rendkívü l nagy hatá st gyakorló eseménysorozatá ra. A gazdag tartalmú, színijelenetekbõl, felolvasá sokbó l, szavalatokbó l, zenekari szá mokbó l, ének-, hegedû- és zongoraszó ló kbó l vá ltozatosan ö sszeá llított havonkénti ö sszejö veteleket – kitûnõ pedagó giai érzékkel – Luká cs atya irá nyította. Mi nagy lelkesedéssel szerepeltü nk, és teljes komolysá ggal vettü nk részt az elhangzott mûsorszá mok elbírá lá sá ban, a bírá latokat pedig sokrétû tudá sá val a taná r úr foglalta ö ssze és értékelte ki. Az ö sszefoglaló kbó l rendkívü l sokat tanultunk, mert kinyitottá k szemü nket a természet jelenségei, az emberi alkotá sok, az irodalom és a mûvészet szépségeinek helyes meglá tá sá ra és megértésére. Ez a lá tá smó d késõbb, a má sodik vilá ghá ború és az azt kö vetõ súlyos évtizedek idején hozta meg a gyü mö lcsét, amikor gyakran éhesen, fá zva és megalá zottan sem roppantunk ö ssze, mert ö rö mö t tudtunk lelni egy jó kö nyvben, egy hozzá nk szûrõdõ zenefoszlá nyban, és ha még ez sem adatott meg, akkor egy szép vers vagy má sféle mûvészi élmény felidézésében. Ifjúkorunknak lelki, testi és szellemi terü leten egyará nt sokat nyújtó szervezete volt a cserkészet. Ennek a boldog ifjúkornak legmara-

77

└

┘

┌

┐

dandó bb emléket nyújtó élményeit a nyá ri szü nidõben, az orszá g legszebb részein megrendezett, há rom hetes nagytá borok adtá k. Kö zü lü k a leginká bb emlékezetesnek az 1929. évi tamá sfalvi tá borozá st érzem. A tá bor hétkö znapjai szorgos munká val teltek, amelybõl kivétel nélkü l mindenki kivette a részét. A napi foglalkozá s koroná ja az esti tá bortûz volt. A sö tétség beá lltá val kö rü lü ltü k a lobogó lá ngokat, mó ká ztunk, és fõleg énekeltü nk. Idõnként elhangzott egy-egy zeneszá m vagy szavalat is. A tá bortü zek fénypontjai Hajdú Luká cs remekbe szabott elõadá sai voltak, amelyeket lélekzetvisszafojtva, csillogó szemmekkel hallgattunk. Egyik beszéde – ma, tö bb mint hat évtized múltá n is – elevenen él bennem. A taná r úr indítvá nyá ra aznap este II. Rá kó czi Ferenc emlékére gyújtottunk tá bortü zet. Bevezetésként tá rogató kísérettel kuruc dalokat énekeltü nk, majd Luká cs atya emelkedett szó lá sra. Magasrö ptû beszéddel ismertette a nemzetre nehezedõ elviselhetetlen nyomá s részleteit, a nemzeti felkelést és Rá kó czinak ebben vá llalt á ldozatos szerepét. Teljesen á tszellemü lve hallgattuk lenyûgö zõ szó noki képességgel megá ldott taná runk elõadá sá t, amely oly nagy hatá st tett rá nk, hogy a kuruckort ma is olyannak lá tjuk, amilyennek akkor Luká cs atya felvá zolta. A tá bortûz utá ni napokban, Rá kó czi-emlékeink gyarapítá sa céljá bó l, bérelt autó buszon útra keltü nk, hogy régi vá gyunkat való ra vá ltva megtekintsü k Krasznahorka bü szke vá rá t. A kirá ndulá s szervezõje természetesen Hajdú Luká cs volt. Az õ szakavatott vezetésével, magyará zataival já rtuk végig a vá r helyiségeit és ismerkedtü nk meg az ott bemutatott nemzeti ereklyékkel. Tartalmas utunk kis híjá n tragédiá val végzõdö tt. Krasznahorká ró l hazafelé tartva egy velü nk szemben haladó teherautó a mi autó buszunknak ü tkö zö tt, és szinte leborotvá lta annak jobb oldalá t (akkor még „Balra hajts!” volt). Az erõs recsegést-ropogá st jajkiá ltá sok tették rémü letessé, és amikor az ijesztõ meglepetésbõl magunkhoz tértü nk, akkor észleltü k, hogy azok, akik a jobb oldali ü léseken tartó zkodtak, valamennyien véresek, egyesek pedig az eszméletü ket is vesztették. A pá nikhangulat kitö rését az erõsen vérzõ fejû Luká cs atya akadá lyozta meg azzal, hogy azonnal elkezdett intézkedni. Mindenekelõtt gyors felmérést tartott. Megá llapította, hogy sok sebesü ltü nk van, de egynek sem súlyos, életveszélyes az á llapota. Ezutá n a kö zeli Rozsnyó -ra irá nyította az autó buszunkat meg a vétkes teherautó t. Odaérkezve a sebesü lteket á tadta egy hirtelenében elõkerített orvosnak, a tö bbiekkel pedig a rendõrségre vonult, hogy jegyzõkö nyvbe vétesse a baleset kö rü lményeit, és hogy a rendõrség megtehesse a szü kséges intézkedéseket.

78

└

┘

┌

┐

Mindezek befejeztével, tö bb ó ra késéssel kelhettü nk csak útra, és bizony késõ este volt, amikor a tá bor térségébe értü nk. Luká cs atyá nak még arra is volt gondja, hogy a sok bekö tö zö tt fejû és kezû, itt-ott tá ntorgó sebesü ltnek a lá tvá nya meg ne rémítse a tá bortûznél vígan daloló cserkésztá rsakat. Ezért a tá bortó l kissé tá volabb á llította le az autó buszt és elrendelte, hogy húzzuk ki magunkat és nó taszó val vonuljunk be a tá borba. Vértõl á tá zott kö téssel a fején õ á llt a menet élére, mi pedig – ki sá ntá n, ki szédelegve vagy má soktó l tá mogatva – vonultunk be az ijedt tekintettel rá nk meredõ tá rsaink kö zé. Kö zben vidá mnak mutatkozva hangosan énekeltü k: „Vígan fiúk, cserkészfiúk, fö l a fejet merészen, a lá bunk lépjen peckesen, szemü nk a magasba nézzen!” A tá borba érve Luká cs atya elõszö r ró lunk gondoskodott. A sebesü lteket á tadta a tá bor orvosá nak, a tö bbieket megvacsorá ztatta. Utá na mindent elmondott, elmagyará zott az otthonmaradottaknak, és csak ezutá n gondolt magá ra. Ú gy viselkedett, mint a bajba jutott hajó kapitá nya a végtelen tengeren. A tö rékeny alkatú Luká cs atya – nagy lelkierõrõl és biztos lélekjelenlétrõl téve bizonysá got – ez alkalommal is jó l vizsgá zott. E pá r felvillantott részlet csak egy-két voná ssal já rul hozzá a Hajdú Luká csró l alkotott kép megrajzolá sá hoz, de bizonyos vagyok benne, hogy ezekhez hasonló élményeket minden egykori diá kja õriz magá ban. Kedves Hajdú taná r úr, arany szívû és szá jú Luká cs atya! Mi, egykori diá kjaid, szeretõ szívvel és há lá s kö szö nettel gondolunk rá d haló porodban is. Rendkívü l sokat kaptunk tõled, egyéniségü nk kialakulá sa és tudá sunk gyarapítá sa terén egyará nt. Nemes emlékedet szívü nk utolsó dobbaná sá ig drá ga kincsü nkként õrizzü k. Kecskés Lá szló A megemlékezés utá n szót kér a szerkesztõ , aki HAJDÚ LUKÁ CS pannonhalmi éveinek volt a tanúja. Luká cs atya tö rténelmet tanított nekü nk, és az akkori komor idõ kben (az 56-os forradalom leverése utá ni esztendõ krõ l van szó) egy életre ellá tott minket egy olyan elkö telezett nemzet- és magyarsá gtudat muníciójá val, amely szervesen á gyazódott az európaisá g és a Dante-i uomo universale eszményének kö zegébe. Luká cs atya sok nyelven beszélt: kará csonyi és húsvéti hazautazá saink elõ tt, jutalomjá tékként, Schiller Tell Vilmosá t vagy valamelyik Shakespeare-drá má t olvasta fel nekü nk, kapá sból fordítva magyarra.

79

└

┘

┌

┐

A puszta materiá lis osztá lyharccá uniformizá lt tö rténelemfelfogá s korszaká ban az õ elõ adá sá ban az egyetemes és magyar tö rténelem színes képeskö nyvvévá ltozott, amelyben megjelentek a nagy jellemek, az eszmék, az érzelmek, no meg a „sztorik” is, s mindez Luká cs atya á tlelkesü lt, vará zsos elõ adá sá ban. Arany szíve volt, és á radt belõ le a mosolygós szeretet. Fiacská imnak szólított bennü nket, a folyosón pedig má r messzirõ l kö szö ntö tt minket, alig tudtuk a kö szö nésben megelõ zni. Mégis: aki „kafferbivaly”-kérdéseire nem tudott azonnal és jól vá laszolni, azoknak – ha sajná lkozva is – kö nyö rtelenü l beírta az egyest. Luká cs atya kiemelt minket gyá szos és sivá r tö rténelmi korunkból. Egy olyan vilá gban, amelyben a pannonhalmi gimná zium igazgatójá t egy „pufajká s” kü lö nítmény elhurcolhatta és agyba-fõ be verhette, egy alkalommal Magyarorszá g jö vendõ feltá madá sá ról beszélt nekü nk. Hirtelen nekü nk szegezte a kérdést: Hiszitek ezt? Hisszü k – felelte az osztá ly kórusban, pillanatnyi habozá s nélkü l. S ez a hit – egyre fogyatkozó létszá mú – tanítvá nyaiban azóta is él… G. F. (Fénykép a kö vetkezõ oldalon:) A komá romi bencé s gimná zium taná ri kara a 30-as é vek dereká n Az á lló sor, jobbról balra: Dr. Bíró Luciá n OSB Dr. Borka Géza Krizsá n Jó zsef (zene) Pataki Maurus OSB Kocsis Ká roly Dr. Hajdú Luká cs OSB Kovaly Béla Nemcsik (Szepesy) Valter OSB Valach Ferenc (mat.)

Az ü lõ sor, jobbról balra: Sohá r Ottó Sá rosy Etel OSB Gö dö r Kapisztrá n Já nos OSB Dr. Horvá th Cézá r OSB Gidró Bonifá c OSB igazgató Csapó Antonin OSB Harmat Ká roly (festõmûvész) Zavatzky Antal

80

└

┘

┌

┐

81

└

┘

┌

┐

Emlé kezé s dr. Kõgl Szeverinre QUI AMBULABAT IACET , QUI LOQUEBATUR TACET – – A BESZÉ DES: ÍME NÉ MÁ N; AKI JÁ RT-KELT: FEKSZIK CSAK MÁ R. Szent Á gostonnak ezek a szavai jutottak eszembe vasá rnap délben, amint Paraisopolisbó l hazaérkezve halotti koszorúkat lá tok a kolostor bejá ratá ná l s rajtuk szalagokat SZEVERIN rendtá rsunk emlékére. Reggel még némi derûs humorral fogad bennü nket a szobá já ban a nehéz éjszaka utá n: „Még élek”, mondja fagyos mosollyal. Mielõtt indulnék, a folyosó n talá lkozom vele, ahogy reggelije utá n szoká sa szerint az újsá got viszi szobá já ba. Ú gy mondjá k, ez utá n egy ó ra múlva aludt el ö rö kre az Ú rban. Bá r életének utolsó pillanatá ig végezte munká já t, mégsem ért bennü nket vá ratlanul a vég, még kevésbé érte õt készü letlenü l a tolvaj halá l. Régó ta mondogatta: legfõbb gondja most, felkészü lni a halá lra. É lete utolsó kilenc évében, amió ta visszavonult Nova Santa Rosá -bó l, a haldokló betegeket lá tta el a szomszédos kó rhá zban és a halottakat temette az egyhá zmegye temetõjében, a kö zeli Getszemá niban. Volt úgy, hogy ö tö t-hatot naponként. Derûs bizalommal já rt a halá l á rnyéká ban; még akkor is, amikor erejét má r fogyni érezte. Panasza csak az volt, hogy bá r sokat alszik, mindig fá radtnak érzi magá t, s hogy bá r mindig dolgozik, még sincs étvá gya. Asztali szomszédjaként aggó dva lá ttam, hogy annyit eszik csak, mint egy madá rka. Meg is lett a kö vetkezménye: vérsejtjeinek szá ma annyira lezuhant, hogy a felét sem érte el a normá lisnak. Halandó porhü velye vasá rnap ó ta templomunk kriptá já ban, érces nyelve ö rö kre néma. Marká ns egyénisége azonban élõ marad még soká ig azok szá má ra, akik megosztottá k vele a fö ldi vá ndorlá s viszontagsá gait. SZEVERIN testvérü nk mélyen kö tõdö tt a múlthoz, a régi emlékekhez, bará tokhoz, tö rténésekhez. A gyö kereihez. Mint afféle nyílt, kö zlékeny ember, nem fukarkodott elõhozni életének bõ emléktá rá bó l a régiségeket. Aggó dott ugyan, hogy ismétli ö nmagá t, ezért halvá ny ö niró niá val odaszó lt hû hallgató já hoz: „No, Á NYOS, folytasd!”; de jaj volt neki, ha folytatni merészelte. Így aztá n mindnyá jan megismerhettü k, lá tatlanul, szép nagy csalá djá t. É desapja korá n elhunyt, szerény szató csü zletében befogta az ü zleti életre fogékony cseperedõ gyermekeit: „Fiam, ha valaki belép az ü zletbe, még ha csak gyerek is, neked kell elõre kö szö nni. A finá ncot meg azonnal bevezetni a szobá ba és megkíná lni.” Magas életkort megért édes-

82

└

┘

┌

┐

anyjá hoz gyermekileg ragaszkodott. Az ételek minõsítésében a mérték utolsó napjá ig anyja szaká csmûvészete volt. Egyesek úgy tudjá k, hogy oly csendesen és észrevétlenü l szunnyadott el, mint édesanyja. Béla bá tyja azon kevesek kö zé tartozott, akit mély tisztelettel csodá lt: életrevalósá gá ért a kereskedõi életben, szorgalmá ért a csalá d anyagi felemelésében, lelki erejéért a kommunista vilá g megpró bá ltatá saiban. Testvérének, LÉ NÁ RD KANONOKnak kü zdelmes életpá lyá ja, tö retlen elvhûsége Egyhá zá hoz és volt fõnö kéhez, Mindszenty hercegprímá shoz, szent bü szkesége volt Szeverinnek. De a KÕ GL CSALÁ D minden tagja, leá nytestvérei, unokaö ccsei és hugai is, ismerõseink lettek az évek folyamá n. Na és ki ne hallott volna kö zü lü nk a szentpéteri svá bgyerek hangulatos diá kéletérõl elõszö r a gyõri gimná ziumban (tulajdonképpen ott tanult meg magyarul), majd a pá pai bencés gimná ziumban. Mennyit emlegette a jó NISZLER TEODÓ Zt (aki má r ott, de késõbb a noviciá tusban is szelidítgette nyiladozó kritikus elméjét), ORBÁ N osztá lyfõnö két és fõképp a korá n elhunyt FOJTÉ NYI EMILt (ennek temetésén elmondott beszédét az utó bbi években is emlegette a még élõ testvér). Volt diá ktá rsaihoz a régi hûséggel ragaszkodott. Felejthetetlen emlékként tartotta szá mon a volt osztá lytá rsakkal való utó bbi évekbeli talá lkozó kat. Kitö rö lhetetlen nyomot hagyott az õ életében is Pannonhalma. É letének hat éve az õsi monostorban szá má ra is a lelki, szellemi felkészü lés idõszaka volt. Kemény munká ra volt itt õ is fogva, mert minden leendõ bencésnek ez idõ alatt kellett a noviciá tus utá n egyszerre elvégeznie a teoló giá t és megszereznie a taná ri oklevelet. Vas szorgalommal vetette magá t a tanulá sra. Késõbb jó kedvûen emlékezett vissza vizsgá ira, amelyek elõtt mindig csak még egy órá ra lett volna szü ksége. Német szakdolgozatá t – a mosoni kéziratos énekeskö nyvekrõl – még 40 év múltá n is keresték, mesélte nem csekély elégtétellel: „mert hiú az ember”, vallotta magá ró l is. Boldog bü szkeséggel foglalta el elsõ dispozíció já t: Sopronba helyezte a fõapá t némettaná rnak. De csak hetekig tarthatott a friss taná ri élmény, mert a rendfõnö k sü rgõsen Zalaapá tiba helyezte a fiatal papot plébá nosnak. Nem maga vá lasztotta, de ment, mert szó lította az engedelmesség. Zalaapá ti volt életének elsõ nagy á llomá sa. A fiatal levita lelkét a pá li ideá l hevítette: „mindenkinek mindene lenni”: gyerekeknek, ifjúsá gnak, há zasoknak, ö regeknek, betegeknek, gazdagnak és szegénynek. A zalai hívek szívü kbe zá rtá k, és õ is azokat. Nehéz idõk já rtak akkor. A német megszá llá s, a menekü ltek ö zö nlése, a front kö zeledése. A lelkek hû pá sztora ott á llt hívei mellett, vigasztalá ssal, buzdítá ssal, védõ intéssel.

83

└

┘

┌

┐

Szó kimondá sa miatt ekkor szenvedte el a ná cik letartó ztatá sá t; a két õt bekísérõ csendõr szégyellte magá t: „Fõtisztelendõ úr, ne menjen elõttü nk – mondtá k neki a szombathelyi utcá n – hanem jö jjö n kö zénk. Olyan rossz érzés papot kísérni.” Az emberséges kísérõknek kö szö netü l egy nagyobb ö sszeget akart á tadni. „De igen derék emberek voltak, még kö szö netü l sem fogadtá k el, pedig eszem á gá ban sem volt megszö kni”, emlékezett vissza késõbb. Á tment a front. Õ tová bbra is Zalaapá tiban. De má s vilá g kezdõdö tt. Az új emberek most vö rö s színben lettek a falu (és az orszá g) új urai. Ahol nem értek célt a „reakció ” gyalá zá sá val, ott rá galmazá shoz folya-modtak. SZEVERIN plébá nos hivatva érezte magá t fellépni nemcsak a szó székre, hanem – amint õ mondta – a népgyûlések „hordó já ra” is. A félelmetes Pá rt gyûlésein beá llt a tö megbe, és ott szégyenítette meg nyilvá nosan a hazug szó nokokat. „Mert ha a falu kaná szá nak (az egyik fõ korifeus) joga van politizá lni, akkor ezt a jogot senki sem veheti el a plébá nostó l sem”, dö rö gte az éljenzõ hallgató sá gnak. Mindenfelé hívtá k 1945-48 kö zö tt Szeverint, hogy a jó zalaiakban erõsítse a hûséget Istenhez és a hazá hoz. Nem soká ig kellett vá rakoznia a Pá rt feleletére: 1948 nö vekvõ feszü ltségében (egyhá zi iskolá k á llamosítá sa!) ellene is kiadtá k az elfogatá si parancsot. Zalaapá tiban hívei tö megesen õrizték a plébá niá t, hogy papjukat minden á ron megvédjék. De Szeverin sorsa má r meg volt pecsételve. Azokban a nehéz ó rá kban ü zenetet kapott Pannonhalmá ró l, hogy nincs má s vá lasztá sa, el kell hagynia az orszá got. Mikor pedig vagy 40 év utá n újra felkereshette régi híveit, azok még mindig azért esedeztek, hogy jö jjö n vissza hozzá juk és legyen újra az õ plébá nosuk. Kalandos úton hagyta el SZEVERIN akkor, 1948-ban az orszá got, majd kö zel egy éves ausztriai tartó zkodá s utá n Olaszorszá gban szá llt hajó ra Brazilia felé rendtá rsá val, SARLÓ S ENGELBERTtel együ tt. São Paulo kü lvá rosá ban má r együ tt volt egy kis bencés kö zö sség a Vila Anastá ció -i plébá niá n (ARNOLD, EMIL, AURÉ LIÁ N, OLAF és BERTALAN). Õ is kö zéjü k á llt, vá llalva velü k együ tt a má r itt élõ régi magyarok és az újonnan érkezõk igényes lelkipá sztori munká já t (néhá ny hó napig Rio de Janeiró ban is). Elsõ brazil évében, még 1949-ben, tö bbekkel kö zö sen megalapította a KÖ NYVES KÁ LMÁ N SZABADEGYETEMet, melynek aztá n 20 éven á t volt lelkes rektora. Szervezõ készségének és szívó s kitartá sá nak kö szö nhetõen a Szabadegyetem a magyar koló niá nak egyik legfontosabb fó ruma lett. Nem ok nélkü l tü ntették ki déká ntá rsai az Ö RÖ KÖ S REKTOR címmel.

84

└

┘

┌

┐

A kis bencés kö zö sség JORDÁ N EMIL rendtá rs vezetésével nagy fá ba vá gta a fejszéjét: 1951 februá rjá ban megalapítottá k a brazil iskolarendszerben szervezett SZENT IMRE KOLLÉ GIUMot. Az alapító igazgató nak, Emilnek, éppen olyan kemény, rá termett, munkaszeretõ emberre volt szü ksége, mint Szeverin, az iskola anyagi szervezéséhez és fenntartá sá hoz. Ma má r csak mi tudjuk, a régiek, hogy az elsõ két évben annyi anyagi erõnk sem volt, hogy kifizerhettü k volna a lakbért a tulajdonos Katolikus Egyetemnek. A tõke hiá nyá ban alapított iskola anyagi gondjait elsõsorban a há zgondnok, Szeverin érezte. Késõbb is, mikor má r kezdtü nk fellélegezni, Szeverin akkor is fá radhatatlan volt a beszerzésekben, a konyha irá nyítá sá ban, az iskolai felszerelés gondozá sá ban (a vacsora utá n pedig elmondta az asztalná l, hogy aznap mennyit spó rolt a Rendnek). Rá termettségével anyagi há ttérnek egy kis tanyá t (sitio) is berendezett zö ldségessel, gyü mö lcsö ssel, tyúk- és sertéstenyésztéssel. 1951-tõl kezdve a kö zö sség új tagokkal gyarapodott, 1953-ban a Szentszék perjelségre emelte kö zö sségü nket; az iskola lassan nevet, rangot szerzett magá nak, egyre tö bben keresték gyermekeik szá má ra. Ekkor má r sajá t telek szerzésére és iskola építésére is gondolhattunk. Így tö rtént, hogy 1960-ban megkezdtü k az akkor még tá vol esõ, teljesen puszta Morumbi negyedben az új iskola építését. Mibõl? A pénzszerzés Emil gondja volt, az építés Szeveriné; mi tö bbiek meg húztuk a napi igá t. Nagy kö rü ltekintés és bá torsá g kellett az építkezéshez: az új telekhez még bekö tõ út sem volt. Ezt is Szeverinnek kellett megalkotnia. Késõbb azonban a vá ros is jó vá hagyta a mostani Szent Imre utcá t. Ki is a megmondható ja Szeverin sok futkosá sá nak? A beszerzésekben, a munká sok irá nyítá sá ban és ellenõrzésében, a tervek kivitelezésében (õ sajá t maga is ellenõrizte a vasbetonrajzokat). Na de fõleg szá mos gondjá nak a szá mlá k kifizetésében! Volt idõ, hogy való sá ggal menekü lt a behajtó k-tó l. Egyszer is, buzgó n misézik a ká polná ban, és kit lá t maga elõtt, mikor kifordul Dominus vobiscum-ra? Azt a pénzbehajtó t, aki má r há romszor is hiá ba kereste, – mesélte, még mindig elhûlve. Há nyszor mondotta akkor: Mi má r csak téglafalak kö zö tt fogunk élni, mert nem lesz pénzü nk befejezni. Há la Istennek, borús jó slata nem vá lt való ra. Má r fiatal papként apostoli buzgó sá ggal forgatta tollá t a kivá ndorló k vigasztalá sá ra. Elmélkedései még az ö tvenes évek elején kö nyv alakban is megjelentek „Ö rö m és vigasz” címmel. A Szabadegyetemen is gondozta a déká nok ö sszegyûjtö tt tanulmá nyainak kiadá sá t. A DÉ LAMERIKAI MAGYAR HÍRLAP É VKÖ NYVEiben mindenkor érdelklõdésre tartottak szá mot

85

└

┘

┌

┐

a szociá lis kérdésrõl írt fejtegetései. É rzékeny papi lelkiismerettel kísérte figyelemmel az új iskola kö rnyezetében (Vila Morse) tapasztalt problémá kat. Ezért szorgalmazta, sok munká ja mellett, a kö zö sség anyagi gondjai ellenére is, Emillel együ tt Vila Morse-n egy gyermekó voda és szakmunká s-tanfolyamok beindítá sá t.1 Csoda-e, hogy a nép úgy hívta: VILA MORSE ATYJA? A nagy építkezések befejezése utá n, 1968-ban, a kimerü ltség jelei mutatkoztak Szeverinen. Elérkezett az ó ra az õrségvá ltá sra. Rö videsen azonban új feladat vá rt rá . Perjelségem má sodik évében, 1969-ben úgy lá ttuk, hogy lépnü nk kell: az utá npó tlá s érdekében vá llalnunk kell egy alapítá st valahol Délen. Meghívá somra Szeverinnel együ tt ró ttuk tö bb alkalommal is az ezer kilométereket. Végü l megá llapodtunk Parana á llamnak S. Pauló tó l éppen 10 000 km-re fekvõ vá roská já ban, NOVA SANTA ROSA-ban. A hosszú utakon egyszer feltettem Szeverinnek a kérdést: Kit tartaná l alkalmasnak az új alapítá sra? Nem szó lt semmit. Utá na õ kérdezett vissza engem. É n kijelentettem, hogy kezdettõl fogva õrá gondolok. Ú jra csak nem szó lt semmit. É n csak vá rtam, vá rtam. Egyszercsak becsúsztat hozzá m egy levelet – a legszebbet, mit elö ljá ró kaphat – , melyben igent mond kérésemre, hiszen tudja, hogy a Jó isten hívja az új feladatra. Tudatá ban voltam, nagy á ra volt az õ vá laszá nak: meszsze kerü l Ká roly testvére csalá djá tó l és bará taitó l, a Szabadegyetemtõl. 1970-ben foglalta el SZEVERIN – PÉ TER és SZERVÁ C rendtá rsaival – az új plébá niá t és szeminá riumot. Oda kellett igazá n á ldozatos lelkü let és hõsiesség: mindent elö lrõl kezdeni a szûkö s plébá niá n és szeminá riumban, és egy kicsike fatemplomban. Hozzá értéssel és nagy tapasztalattal Szeverin megszervezte az új szeminá rium építését (a terveket maga készítette), késõbb a plébá nia templomá nak építését, és pezsgõ vallá si életet lendített fel az anyaegyhá zban és 12 leá nyegyhá zá ban. Modern lelkipá sztori érzékkel má r 1970-tõl vá llalta a 20 km-re fekvõ MARECHAL CÂNDIDO RONDON rá dió adó já ban a vallá si féló rá t minden vasá rnap. Az ott szervezett katekétakurzusok lá ttá k el nemcsak Santa Rosá -t, hanem a tá voli kö rnyéket is hittanító kkal. Ugyancsak vá llalta rendtá rsaival együ tt a tanítá st a vá rosi gimná ziumban (hogyan is lettek volna akkor még képzett taná rok Santa Rosá -ban!), és hosszú éveken á t õ lett a gimná zium igazgató ja. Így nevét beírta nemcsak a plébá nia, hanem a vallá silag 1 „A São Paulo-i magyar bencések szociá lis munká ja” címmel Tóth Lá szló tollá bó l az 1992. évi BDSZ Almanachban (15-19. oldal) kö zö ltü nk beszá moló t. – (A szerk.)

86

└

┘

┌

┐

megosztott vá ros tö rténetébe is. É rdemei elimeréséü l a vá ros díszpolgá rá vá vá lasztottá k, és most, kilenc évvel tá vozá sa utá n, halá lá nak hírére há romnapos gyá szt rendeltek el emlékére. (Kedves híve, ELIO, a volt polgá rmester utolsó napjaiban lá togatta meg szeretett atyjá t, és jelen volt a halá lá ná l.) Szeverin elérkezett a 70. évhez. Fá radtnak érezte magá t. Az utolsó években betegség, fõképp vérszegénység gyengítette. Elö ljá ró ja és pü spö ke 1984 végén felmentették hivatalá tó l, ekkor visszatért São Pauló -ba. Az á ltala épített kolostorban eltö ltö tt újabb kilenc év azonban nem volt nyugdíjas á llapot az õ szá má ra. Má s ritmusban ugyan, de folytatta korá bbi munká s életét. Mindig hûségesen jelen volt a kö zö s zsolozsmá n; õ volt az, aki mindig kéznél volt, akkori is, amikor gyó ntató t kerestek, akkor is, amikor beteghez kellett menni, amikor temetést kértek, amikor lá togató t kellett fogadni. A 15 éves tá vollét utá n újra bekapcsoló dott a magyar koló nia életébe. Szívén viselte a koló nia gondjait. Fõképp annak múltjá t: gondosan gyûjtö tte az anyagot, fényképeket, dokumentumokat, zá szló kat, ruhá kat, érmeket; és megszervezte a magyar múzeumot, hogy az utó kor szá má ra feledésbe ne menjen a magyar koló niá nak hét évtizedes múltja. Utolsó éveiben szá mró l szá mra á tbö ngészte a magyar újsá gokat és folyó iratokat. Kimerítõ munká val és fá radsá ggal ö sszeá llította a magyar koló nia tö rténetét, ezt a nagyrabecsü lt, hézagpó tló munká t. Ehhez való ban Szeverin szívó s szorgalmá ra volt szü kség, Igazi bencés munka2 volt, méltó az õsö khö z. Lehetetlen azonban, hogy ekkora anyagbó l ne maradjon ki egyik-má sik név vagy esemény. Megjegyeztem neki, hogy hiá nyolom a kö nyvben REZEK ROMÁ N rendtá rsunk nagy munká ssá gá nak említését. Sehogysem akarta magá évá tenni az elhangzott kritiká t. Késõbb azonban hazulró l is érkeztek hasonló hangok. Igazsá gszeretete ekkor alá zattal ismerte el a mulasztá st: „Romá n esetében igazad volt.” Mikor ö rö kre elnémul egy ember a halá lban, kérdések tolulnak fel a hozzá tartozó kban: Ki is volt igazá ban az eltá vozott? Mit is jelentett szá munkra az õ jelenléte? Mit vesztettü nk õbenne? Az ítélet egyedü l Istené. Ember nem ítélkezhet, hanem esdekelnie kell az isteni irgalomért mindenkiért, aki vá ndortá rsunk volt a fö ldi életben.

2 Lá sd ezen címmel cikkü nket a 49– 51. lapokon. – (A szerk.)

87

└

┘

┌

┐

Ez a megemlékezés azért író dott, mert SZEVERINnek színes, gazdag egyénisége ugyancsak sü rgeti a tová bb élõket, hogy feleletet adjanak az eltá vozott emberségének a titkaira. Bá rmennyire is kö zel volt azonban hozzá nk az eltá vozott, emberlétét csak kívü lrõl ismertü k. Csak Isten tud olvasni a halandó ember életének minden rejtekében. De tudjuk, hogy a Mindentudó Isten nemcsak Bíró , hanem szeretõ Atya is. Az õ szeretõ kezébe ajá nljuk SZEVERIN testvérü nk lelkét. Tóth Veremund OSB

PÉ NZES BALDUIN OSB, az Ú j Ember alapító fõszerkesztõje

88

└

┘

┌

┐

Pé nzes Balduin, a szerkesztõ * Nemrégiben volt tizenhá rom esztendeje, hogy PÉ NZES BALDUIN bencés szerzetestaná r, az Ú j Ember alapító fõ szerkesztõ je, hetvenéves korá ban elhunyt. Annak a nagy generá ciónak volt egyik fiatalabb képviselõ je a Szent Benedek-rendben, melynek kiemelkedõ vonulatá ba KÜ HÁ R FLÓ RIS, SZUNYOGH XAVÉ R FERENC és RADÓ POLIKÁ RP tartozott. PÉ NZES magyar-latin szakos taná r lévén, elsõsorban az irodalom irá nt érzett elhivatottsá got má r kispap korá ban. A pannonhalmi taná rképzõ elvégzése utá n a budapesti tudomá nyegyetem bö lcsészeti kará n hívta fö l magá ra a figyelmet; egyik kedvenc tanítvá nya volt „minden magyar literá tor taná rá nak”, a legendá s hírû Horvá th Já nosnak; az õ tanszékére nyújtotta be doktori disszertá ció já t is. „Az úgynevezett almanach-líra” címû, hézagpó tló munká ja magá n viseli a korszak irodalomtö rténetírá sá nak sok erényét: a gazdag anyagismeretet, a kor széleskö rû bemutatá sá t és a szabatos, értekezõ pró zai nyelvet és stílust. Ez a munka alapozta meg irodalmi pá lyá já t. Késõbb a fiatal, ambició zus szerzetes Pá pá ra, majd újra a fõvá rosba kerü lt taná rnak. Ezzel egyidõben jelentek meg magvas tanulmá nyai és irodalmi cikkei a Magyar Szemle, a Katolikus Szemle és a Pannonhalmi Szemle hasá bjain. Elemzõ tehetségén kívü l ekkor vá lt roppant kifinomulttá vitakészsége is. Soká ig emlékezetes maradt Féja Gézá val való tö bbfrontos irodalmi polémiá ja a keresztény– magyar értékek védelmében. Ilyen elõzmények utá n nem érdemtelenü l hívtá k meg az 1945. augusztus 9-én meginduló új katolikus hetilap, az Ú j Ember fõszerkesztõi posztjá ra. Utó lag méltá n elmondható , hogy a nemzet egyik legsúlyosabb korszaká ban, az idegen hadsereg á ltal megszá llt Magyarorszá gon kellett eredményesen irá nyítania az egyetlen mûkö dõ katolikus orgá numot. Laptulajdonosként a Szentszék á ltal korá bban kijelö lt Actio Catholicá t jegyezték be, amelynek akkori vezetõje, Michalovics Zsigmond kanonok, egyike volt a Mindszenty bíboros nevével fémjelzett katolikus ellená llá s kiemelkedõ személyiségeinek. A há ború utá n talpraá lló katolikus irá nyzat 1945 és 1948 kö zö tt roppant erõvel, tehetséggel és leleménnyel védte a keresztény vilá gnézetet, az egyhá zat és a hívõ magyarsá g érdekeit. A sztá linista diktatúra évei* A BDSZ budapesti szervezete 1993. november 22-én emlékestet rendezett egykori taná ra tiszteletére. A cikk utá nkö zlés az Ú j Ember 1994. januá r 23-i szá má bó l. – (A szerk.)

89

└

┘

┌

┐

ben is példá s kitartá ssal helytá llt. Pénzes elévü lhetetlen érdemei kö zü l egyet kiragadnék. A Mindszenty bíborost sújtó , koncepció s per lezajlá sa utá n a hazai hírlapok kö zü l 1949 elején csak az Ú j Ember nem bélyegezte meg a má rtír sorsú katolikus fõpapot. A Fá jdalommal c. egykori vezércikk má ig a katolikus újsá gírá s egyik bá torsá got sugá rzó , hõsi megnyilvá nulá sa. S ez a tett oroszlá nrészt Pénzes Balduin nevéhez fûzõdik. Visszatérve az Ú j Ember 1945-ö s indulá sá hoz: új hang szó lalt meg Pénzes vezércikkeibõl, tanulmá nyaibó l má r a lap elsõ hó napjaiban. Az indulá st jelzõ vezércikk azokat a korszerû keresztény jegyeket és célkitûzéseket vetette fö l, melyek a megvá ltozott vilá gban és kö rü lmények kö zö tt a legjobban szolgá lhattá k a nemzet keresztény rétegeit, a hitet és a magyarsá gtudatot. Pénzes gondolkodá sá ban a kereszténység és a magyarsá g nem elvá lasztható fogalmak. Belü l hordott, való di patriotizmusa, nemzetszeretete minden mondatá ban ott él és munká lkodik. Nem véletlenü l idézte oly gyakran – és késõbb irodalmi tanulmá nyaiban is az õ életmûvü ket tartja feldolgozá sra érdemesnek – : Balassit, Pá zmá nyt, Zrínyit, Széchenyit, Czuczor Gergelyt és Arany Já nost. Alkatá tó l tá vol á lltak azok a kozmopolita irá nyzatok és személyek, akiket a kor divatja egyre gyakrabban vetett be a politikai és kulturá lis kö ztudatba. Vilá gnézetében ott izzott a nyugat-duná ntúli parasztsá g mély istenhite és elkö telezett magyarsá gtudata; nem hagyta magá t semmilyen téren tévutakra vezetni. Az elsõ évfolyamok kivá ltképp harcos publicisztiká já ban Pénzes Balduin kiemelkedõ szerepet vá llalt. Az Ú j Ember 1946. má jus 12-i szá má ban á tfogó cikkben cá folta a kommunista sajtó koholt vá djait, rá mutatva azokra a hazugsá gokra és prekoncepció kra, melyek újabb és újabb hullá mokban ö ntö tték el az á llami sajtó baloldali szá rnyá t. A Ú j Ember nyílt és bá tor kiá llá sa megacélozta a katolikus kö zvélemény erejét. „Az idejét múlt vulgá rpropaganda” címmel 1946. július 14-én olyan cikk jelent meg, melynek kétharmadá t a fõszerkesztõ írta, de kö zö s szerkesztõségi cikk formá já ban lá tott napvilá got. Ebben az írá sban a lap a katolikus tö bbség nevében komoly ellentá madá st indított a marxista pá rtok megcsontosodott ideoló giá ja és ama hazugsá gok ellen, melyek lépten-nyomon felszínre kerü ltek az 1945 utá ni kö zéletben. Talá ló an mutat rá r a cikk, hogy má s orszá gokban a legszélsõbb baloldal sem engedi meg magá nak, hogy katolikus ellenfeleit „eleve aljasnak, gyilkosnak, reakció snak gyalá zza”, amint azt a ná lunk lévõ moszkovitá k teszik.

90

└

┘

┌

┐

Pénzes Balduin tö bb alkalommal is erõteljes hangvétellel utasította vissza a teljhatalmú kommunista vezér, Rá kosi Má tyá s dü hö dt vá djait a katolikus egyhá z és hívei ellen. 1946. november 10-i vezércikkében egyenesen Rá kosinak adresszá lta, hogy „a magyar katolicizmus sem nem jö tt-ment, sem nem megtûrt itt ezen a tá jon, hanem 500 éven á t a nemzet tö bbségének életformá ja, és ma is az egész kereszténységnek kö zépponti csoportja és kifejezõje”. Ezt erõsítette meg az 1947. januá r 19-én kö zzétett vezércikk, a Rá kosi Má tyá s szilvafá ja, melyben az igazsá got letagadó , kö rmö nfont bolsevista hazugsá gokat dö rgö lte a mindenható Rá kosi és csoportja orra alá a harcos publicista, aki ellen idõnként ö ssztü zet indított a baloldali sajtó . Ez az idõszak 1949 végéig tartott. Az 1949-53 kö zö tti korszakot má r jobbá ra az elhallgatá sok, a meg nem írt cikkek jellemezték, és az Ú j Emberen belü l az a gyakorlat, hogy hétrõl-hétre raportra hívtá k az Ú j Ember szerkesztõit, munkatá rsait a hírhedt Gyorskocsi utcai á vó s fellegvá rba, ahová csak a belépés lehetett egyértelmû, a kilépés mindig bizonytalan volt. Pénzes szerkesztõi-diplomá ciai érzéke nagy mértékben nyilvá nult meg a lap munkatá rsainak megvá lasztá sá ban, azok ott-tartá sá ban. Nem volt véletlen, hogy rö vid idõ alatt olyan író k és hírlapíró k á lltak az Ú j Ember rendelkezésére, mint Íjjas Antal, Mihelics Vid, Kunszery Gyula, Melocco Já nos, Kézai Béla, Rónay Gyö rgy – késõbb Sinkó Ferenc, Szigeti Endre, Magyar Ferenc és Radó Poliká rp – túlzá s nélkü l a hazai katolikus szellemi élet színe-java. Ilyen gá rdá val hamarosan fö lvehették a kü zdelmet a hit és a magyarsá g á dá z ellenfeleivel szemben is. Pénzes Balduin a hitet és magyarsá got megtagadó bolsevizmus évei alatt ugyan nem szenvedett bö rtö nbü ntetést, de a félreá llítá snak és a letartó ztatá snak a Damoklesz kardja á llandó an a feje fö lö tt lebegett. Orszá gos vonatkozá sban (lehet, hogy vilá gviszonylatban is) pá ratlan rekordot á llított fö l: há rom és fél évtizeden á t volt a katolikus hetilap aktív fõszerkesztõje, csak betegsége, majd 1980-ban a halá l csavarta ki a kezébõl a tollat. Napjainkban, amikor katolikus vilá gnézetü nket, hitü nket és magyarsá gtudatunkat má s kö rü lmények kö zö tt kell megvédenü nk és evidenciá ban tartanunk, Pénzes Balduin szerkesztõi munká ssá ga eleven, ki nem hunyó mécsesként vilá gol keresztény szellemû sajtó nk tö rténetében. Szeghalmi Elemér

91

└

┘

┌

┐

Csendes Bé la

A magyarokhoz, mé g mindig Az ígéretfö ld, annyi kinok utá n, alig nyílott meg, bomlik a nép, s vá lnak sok régiekbõl új zsivá nyok, s lesznek a meglapuló kbó l szentek. Kik kö ztü nk éltek eddig is õrö kü l, s tö rvényhozó kként faltak a nép jogá n, most lesben á llnak, s martalékul tégedet ûznek a tûzbe veszni. Hogy versenyeznek majdani koncokért: hatékonyabban melyikü k á rusít ki téged bá rmely új uraknak; hogy tü lekednek az új helytartó k! S zará ndokolnak keltve veszett híred minden vidéken hazudni habzanak, s mert fegyverü kkel harcra gyenge vagy, belevész igazá ba népü nk. Belõled lettek, megnyomorult fajom, lélekapasztó férgeid á rtani; még el sem dõltél, má r kirá gnak mint a gö rények az élõ sertést. Kö zéjü k á lltá l; má r magad is rohansz hará csolá sra, s hogy ne elõzzenek, mentve silá ny irhá d, letiprasz ékes erényt, szeretõt és testvért. É s marjuk egymá st még elesõben is; egymá snak á tka lett, aki volt bará t. Felbomló testü nk bûzletétõl még a saká lok is elrettennek.

92

└

┘

┌

┐

Megkísértettél hinni: megalkuvá s az értékekben megmenekü lni jogalap lehet a tá rsad ellen, s ellened elleniben nincs Tö rvény? Megvá lthatatlan má r ez a nép, ki lett irá nytû nélkü l tá ntorodott hajó ; sem ész, sem ö sztö n nem vezérli. Nincs a szivében a jó ró l minta. Ezért a népért vesztenek annyian el csonttö rö tten, bõraszalékokként, s ezért a népért újra vesznek, megfutamodni akik nem szoktak. Ki vá lt meg téged, mert magadat má r nem menthedd meg tö bbé: tested a fö ldet, a leget lehelleted rohasztja: nincsen amid s amibõl újuljon. Irgalmas Isten, védeni meg ne szûnj irá nyavesztett néped, a hûtelent, s bá lvá nyimá dó vá rosunkat mentsd meg a tíz igazért, ha van tíz! 1993. december

93

└

┘

┌

┐

Bencé sdiá k tö rté nelem

HÁ BORÚ S TRIPTICHON Paraszolvencia né lkül* Ravazd kö zel esik Pannonhalmá hoz, ahol 1942 õszén kisdiá koskodtam. Tö bbszö r já rtam ott CS. HORVÁ TH SÁ NDOR tartalékos honvédnél, aki a doni frontró l szabadsá gra hazaérkezett. Sá ndor bá csi testvérbá tyá mnak, DR. BOKSAY PÁ L orvoszá szló snak a tisztiszolgá ja, akkori kifejezéssel legénye volt. A kifejezés azért furcsa, mert Sá ndor bá csi legalá bb negyven éves lehetett, bá tyá mat ellenben szakvizsgá i utá n azonnal behívtá k, és 1942 tavaszá n mint a gyõri vadá szok 216/32 Pf. szá mú zá szló aljá nak orvosá t a keleti frontra vezényelték. Sá ndor bá csitó l hallottam ezt a tö rténetet, igyekszem itt ö tvenkét év tá vlatá bó l is pontosan visszaidézni. „Á llá sunk a Don partjá n volt. Furcsa folyó ez a Don. Van, ahol szétterü l a nagy síksá gon, talá n kilométer szélesre is. Má sutt, így ná lunk is, keskenyebben és sebesebben szalad, bevá gva magá t az agyagos domboldalba. Nyá r ó ta voltunk beá sva a folyó ná l, szemben a muszká kkal. Á ltalá ban elég nagy a csend ná lunk, a vonalban, így a doktor úrnak arra is maradt ideje, hogy a faluban gyó gyítsa a véneket, asszonyokat, gyerekeket. A tö rzs bizony sokszor szidta ezért, de Õ úgy vélte, az orvosi eskü jét minden ember gyó gyítá sá ra tette, aká r magyar, aká r má s az illetõ. Októ berben, késõ délutá n lehetett, amikor muszká ékhoz új stá b érkezett, de az is lehet, hogy fegyverszá llítmá nyt kaptak. Aká rmi is volt az oka, aknavetõbõl erõsen lõtték a mi á llá sainkat. Jó l kiépített fedezékeink voltak, nagy ká r nem esett bennü k, de a negyedik fedezéket telitalá lat érte. Mellette nekü nk is volt beá sott aknavetõnk, és a talá latná l felrobbant a lõszer. Ez a kettõ együ ttesen csúnya munká t végzett. Mi, szanitécek, rohantunk oda a doktor úrral az élen. Nem sok dolgunk maradt. A * Akirõl az írá s szó l: DR. BOKSAY PÁ L (Pá pa, 1914 – Don, ?), BOKSAY ENDRE bencés gimná ziumi rajztaná r fia, 1924-1932. években volt bencés diá k Pá pá n . Az írá s szerzõje a legelsõ pannonhalmi osztá lyban já rta végig a gimná ziumot 1939-1947 kö zö tt.

94

└

┘

┌

┐

robbaná s szétvitt mindent és mindenkit. A romok kö zt, a tö lcsérbe húzó dva keresgéltü nk. Egyszer csak sírá st, nyö szö rgést, segélykiá ltá st hallottunk. Nem fentrõl, hanem a partfal aljá bó l. Ó vatosan kidugtuk a fejü nket és lá ttuk: ott hever a parton egy sebesü lt. Pá zmá ndi ember, VARGA KÁ ROLY. A robbaná s ereje emelte ki és dobta a part aljá ba. Á lltunk, hallgattuk a jajgatá st, de ki nem merészkedtü nk. Odalá tnak az oroszok, aki elhagyja a fedezék biztonsá gá t, védtelen célponttá vá lik. Amint így lesek kifelé, recsegést-ropogá st hallok. Há t, kicsoda ereszkedik le a meredek agyagfal csenevész bokrain? Bizony, a doktor úr! Alig hittem a szememnek! Odakiá ltottam: Fedezékbe, de azonnal! A doktor úr csak má szott, majd az utolsó métereken nagyot zuhant, mert a kapaszkodó nak haszná lt bokor kiszakadt. Amint leért, talpra ugrott, és rohant a sebesü lt felé. Kö zben nekü nk felkiá ltott, engedjü nk le valami kö telet, mert a sebesü ltet fel kell húzni, és neki vissza kell má sznia. Egész testemet elö ntö tte a hideg veríték, bajtá rsaimmal még soha nem imá dkoztunk ekkora hittel. Tudtuk, odaá t csak egy géppuska rava-szá t kell elhúzni, s õk ketten és mi, akik húztuk fel a sebesü ltet és orvo-sá t, egy má sodperc alatt megkaphatjuk a behívó parancsot a túlvilá gra. A síri csendben végre felért vérzõ bajtá rsunk. A lá bá t azonnal csonkolni kellett, de mikor elindítottuk a kó rhá zba, még élt. Má sodiknak a doktor urat segítettü k fel. Merõ sá r és vér volt a zubbonya. Mikor a part tetejére ért, mintha visszaintett volna a túlsó partra. Lehet, hogy ezt csak én képzeltem, az viszont bizonyos, hogy a jó l lá tható , védtelen célpontokra egyetlen lö vés sem dö rdü lt. Míg kísértem vissza a doktor urat a kö tö zõhelyre, bizony, morogtam vele esztelen vakmerõségéért. Rá m pillantott, és soha nem felejtem el tekintetét, amikor csendesen vá laszolt: – Miért, há t nem én vagyok itt az orvos?” CS. HORVÁ TH SÁ NDOR néhá ny nappal a frontra való visszatérte utá n hõsi halá lt halt, errõl csalá dja megkapta az értesítést. DR. BOKSAY PÁ L idegelmegyó gyá sz szakorvos sorsá ró l nincs semmi hírü nk. Ha életben maradt a nagy doni á ttö rés utá n, való színûleg elindult sebesü ltjeit kísérve hazafelé. Bizonyosnak vehetõ, hogy ott nyugszik, együ tt a magyar szá zezrekkel, valahol a nagy orosz pusztasá gban, sebesü ltjeivel együ tt, mert bá tyá m velü k maradt, halá lig tartó hûségben orvosi eskü jéhez. Boksay Gyö rgy

95

└

┘

┌

┐

A 45 nyará n velem megesett kaland É n ugyanis akkor is, most is, még mindig annak érzem az egészet; vagy talá n egy tragikomikus kabarészá mnak… Miutá n 43 õszén a S.A.S. beszá llt hozzá m és felszó lított, hogy „Siess Adolfnak Segíteni”, elmentem. Sziléziá tó l Bécsig harcoltam és futottam, de két lyukkal megúsztam a húsdará ló t. Bécsnél a ruszkik elfogtak és a treiskircheni gyûjtõtá borba invitá ltak. Ott a túl zsíros ellá tá st nem bírtam, ezért egy kerékpá rt a tudtukon kívü l kö lcsö nkértem, és egy kö dö s, borongó s tavaszi alkonyon a tö krészeg kapuõr mellett sikerü lt elszö knö m. Bécsbe kerü ltem, itt meghúztam magam egy csalá dná l; majd sikerü lt favá gó i á llá sba kerü lnö m egy ruszki tisztikonyhá n, mert gondoltam, hogy ha az egér megbújik az oroszlá nbarlangban, ott a kutyá k aligha keresik. Híre já rt, hogy Magyarorszá g is szabad lett, és amikor a hírnek hivatalos ereje lett, elbúcsúztam az én kedves osztrá k csalá domtól, akik befogadtak, és a kö zeli ó vodá tó l, amelynek lakó it egy-egy ellopott fél disznó val – ezzel csak a tisztikonyhá t kö nnyítettem meg – étkezésileg kisegítettem. Azutá n felü ltem a pléhszamaramra és hazafelé kocogtam. Csak Sopronszécsénynél tö rtént gikszer, ugyanis az orszá gúton szembe jö tt velem egy davaj és rá ismert a bringá ra, természetesen visszakérte, sõt, nagyobb nyomaték kedvéért a gitá rjá t az oldalamhoz nyomta. Igaz, hogy adott helyette egy bicajt, amin gumi nem volt; úgy zö rgö tt, hogy még a temetõ is felébredt volna tõle. Rö hö gö tt a ruszki is, én sem bírtam ki rö hö gés nélkü l. Ú gy éreztem magam, mintha Don Quijote Rosinantéjá n ü ltem volna. Ez a csodapaci nyö gö tt, zö rgö tt, nyö szö rgö tt; végü l is otthagytam vala-hol, mert patkolatlanul nem volt hajlandó tová bb menni. Végü l az egészséges gyalogtúrá zá st vá lasztottam. Celldö mö lknél egy tehervonatra kapaszkodtam, így valahogy Kü ngö sig elbumliztam. Kü ngö s hatá rá ban leugrottam és Csajá gon keresztü l Balatonakarattya felé indultam. Ó vatosan haladtam, minden telepü lés hatá rá ban érdeklõdtem a lakosoktó l, vannak-e davajok a kö rnyéken, mert a nehezen és sok izgalommal megszerzett szabadsá gomat nem szerettem volna elveszíteni. Szép csendesen elevickéltem Akarattyá ra. É desapá mnak volt itt kis nyaraló ja, itt akartam meghúzni magam, amíg valamennyire megnyugszik a helyzet és Pestre utazhatom. A Székesfehérvá ron való á tutazá s ugyanis felért egy kivégzéssel, mert a ruszkik minden vonatot á tbolhá sztak és az épkézlá b embereket, nõket-férfiakat ö sszeszedték a malenkij robotra.

96

└

┘

┌

┐

É desapá m és nevelõanyá m lent voltak má r Akarattyá n. Kö rü lbelü l két hét telt el megérkezésem ó ta, akkor megjelenik két fegyveres civilruhá s ember, s azt mondjá k, hogy õk rendõ rö k és engem keresnek. Fogjam az írá saimat és haladék nélkü l menjek velü k a pá rttitká r Szabó Elemér et. irodá já ba, ahol Hajmá si Leó rendõrkapitá ny et. ó hajt engem kihallgatni. A két rendõ r csalá dtagjai még élnek; a má sik két elvtá rshoz az a megjegyzésem fûzõdik, hogy Szabó Elemér, mint asztalosmester igen kivá ló képzettségû ember volt, a szakmá já nak minden (bútor, épü let, hajó , á cs) á gá ban; nem lett volna õ pá rttitká r, ha becsvá gyó felesége (gépíró nõ-titká r volt) nem fûti a férje becsvá gyá t is. Ami pedig Hajmá si Leó elvtá rsat illeti (a há ború elõtt Hajmá ssy, akkora nyilaskereszttel a gomblyuká ban, hogy a fazonja majdnem leszakadt), õ egy Scheer Istvá n nevû pékmesternél volt a há ború elõtt kocsis; ebbõl lá tható , hogy abban az idõben milyen hamar lehetett igazi karriert csiná lni. A pá rttitká ri irodá ban velem együ tt ö ten gyûltü nk egybe. A két rendõ rt is beszá mítva, akik a bejá rat lépcsõjén az á rnyékban ü ltek, heten voltunk, mint a gonoszok. Ja és nyolcadiknak, egy tá l illatosan pá rolgó , békebeli krumplis pogá csa. Személyek: Szabó Elemér pttk. et., Hajmá si Leó rkap. et., Szabó Elemérné – azt hiszem – Ö rzse asszony, no és a pont az „i”-n, a D. (defenzív) tiszt. Ez a csodá latos mandarin (a nevét nem tudom), valami jelmezkö lcsö nzõbõl szerezhette magá ra azt a maskará t, amiben madá rijesztõskö dö tt. Azt gondolhatta az ember, hogy ez az elvtá rs talá n életében még katoná t nem lá tott; még a lelkem is vigyorgott, amikor ezt csendesen lefigyeltem. Há t, persze, ró lam is megvolt má sok véleménye, bá r én igencsak adtam magamra, mert a legszebb és a legcsinosabb egyetlen toprongyomba, a tip-toprongyomba voltam becsomagolva. Az asztalt kö rbeü ltü k (kö zépen a pogá csa!), Hajmá si, D. tiszt és Szabó elvtá rsak szaporá n kérdeztek, Ö rzse asszony jegyzõkö nyvezett, elõszö r gyorsírá sban rö gzítette a kérdés-feleletjá tékot, s aztá n – késõbb – a jegyzõkö nyvet, mely felvétetett… stb., úgy emlékszem, négy példá nyban, gépen írta le. Amíg ez a procedúra tartott, Ö rzse asszony szaporá n kíná lgatott a pogá csá já bó l; én bizony nem voltam sohasem szégyenlõs fajta gyerek, plá ne abban az idõben, amikor ü nnepnap volt, ha melaszos puliszká t ehetett az ember gyereke! Felvették a személyi adataim, azutá n tapintatosan megkérdezték, hogy a bevonulá som elõtt há ny zsidó t ettem meg, há t igen, mert mi, hdp. õrm.ek, csak zsidó kat ettü nk (marha!).

97

└

┘

┌

┐

Miért voltam katona, merre utazgattam vilá got lá tni á llamkö ltségen, há nyszor sebesü ltem. Annyi mindent kérdeztek, hogy nagyon észen kellett lennem a feleletekkel. Akkor jö tt a vá d: fegyverrejtegetés! Hiá ba á gá ltam, hogy semmiféle lõfegyverem sincs. Õ k csak azt hajtogattá k, egyre csak azt, hogy igenis van, mert há t: Honnét van nekem annyi nyúlbõrö m, amely szalmá val kitö mve szá rad az egyik szilvafá n? Azokat bíz én nyíllal lõttem. Persze, nem akartá k elhinni. De én lehoztam íjamat és nyílvesszõimet. Tõlü nk kb. tizenö t-húsz méterre kapirgá lt egy kakas. Megkérdeztem Ö rzse asszonyt, hogy lelõhetem-e. Nevetve adta meg az engedélyt, mondvá n, úgysem talá lom el. É n bizony szegény kukurikút az ó lajtó hoz szegeztem; nem haragudott érte, mert má r vén volt, és nagyon agresszív. Ö rzse asszony lekopogta a jegyzõkö nyvet, s elémadtá k, hogy írjam alá . Elolvastam de alá nem írtam, mert volt ebben a firká lmá nyban egy olyan tétel, amihez semmi kö zö m nem volt, mert errõl a kérdés-feleletben nem volt szó . Az á llt benne, hogy édesapá m mûtermének a padlá sá n a taná cskö ztá rsasá g ideje alatt újsá gíró kat és papokat rejtege-tett. Bá r az á llítá s igaz volt, a mondott ok miatt – és mert kö telessé-gemnek éreztem apá mat védeni – a jegyzõkö nyvet mégsem írtam alá . Ekkor a D. tiszt elõvette a pisztolyá t és rá mfogta. É n csak azt jegyeztem meg, hogy a fõtö rzs et. elfelejtette az á gyújá t kibiztosítani. Ezek utá n letartó ztattak. Ú gy délutá n ö t felé já rt az idõ, amikor a két á rnyékban á sítozó pribéket felszó lítottá k, hogy kisérjenek be Almá diba, a tá bori bíró sá gra. Még letartó ztatá si parancsot is kaptak. Akkor tudtam meg igazá ban, milyen az elvtá rsi fegyelem. A két pribék ugyanis egymá sra nézett, s a fejü ket csó vá lva azt mondtá k: Má r késõre já r, s mire Almá diba ballagná nk, bizony ö reg este lenne, nekik viszont még az á llataikat is el kellene lá tniuk, meg még nem is ebédeltek, meg stb. stb. … Így há t a mi esti balatonmenti gyalogtúrá nkbó l semmi sem lett, hanem a D. tiszt et.-sal abban egyeztü nk meg, hogy én má snap a hajnali hûssel hat ó rá ra a tá bori bíró sá g sorompó ja elõtt leszek, õ vá rni fog rá m. Megbízik bennem… Persze, hogy megbízol bennem, nyavalyá s, gondoltam, mert ha ellépnék, akkor az azt jelenti, hogy van valami a fü lem mö gö tt. A tá bori bíró sá g épü lete a postá s ü dü lõ volt; megérkeztem pontosan. Ez a maskara azutá n két szuronyos katoná val valami hivatalos helyiségbe kísértetett. Az irodá n á llomá nyba vettek. Ezutá n elkísértek a bö rtö nbe; fogdai célokra ugyanis a villasoron sajá tított ki a bíró sá g néhá ny jó l bekerített villá t. Az elsõ pillanatban azt hittem, hogy valami kazamatá ba

98

└

┘

┌

┐

vagy ü res borospincébe dugnak. Tévedtem, mennyei jó helyem volt. A tö bbi foglyok is kinn ü ltek vagy fekü dtek a villa kertjének a pá zsitjá n. Ü lt persze a tá rsasá ggal szemben egy õr, szuronyos puská val: á tadtak neki. É pp reggeliosztá s volt. Valaki odasúgta, hogy itt nem illik egymá st kérdezni, hogy kicsoda, s hogy miért ü l. Most pedig megírom az ottani két hetes raboskodá som tö rténetét, ez való ban kabarészá m. Napjaink a kö vetkezõképpen folytak: ébresztõ 6 ó rakor, utá na reggeli torna majd zuhanyozá s. Aztá n szobarend, a szalmazsá kokat fö lrá ztuk és letakartuk. Ú gy 8-½ 9 tá jban reggeli: minden nap – egészen jó ízû – rá ntott levest adtak. (A koszt egyébként sem volt rossz, egy vasá rnap még kajszibarackos gombó cot is kaptunk.) Reggeli utá n a tá rsasá g leü lt a fö ldre vagy lefekü dt és beszélgettü nk, este csendesen énekelgettü nk. Á mde ez a nyaralá s szá momra nem soká ig tartott. Egyik nap bejö n a kö rletbe két szuronyos, nagyjá bó l katonaruhá ba bújtatott fiatalember, jelesen egy õrvezetõ és egy kö zlegény. Õ rü nknek írá sbeli parancsot adtak á t, majd a postá s ü dü lõbe kísértek. Itt belö ktek az egyik szobá ba. Koromsö tét volt. Az ablakok fekete pokró cokkal voltak szinte légmentesen lefü ggö nyö zve. Amikor oda beestem, egyrészt semmit sem lá ttam, mert a nagy nyá ri napfénybõl kerü ltem a pokoli sö tétbe, má srészt nem tö rtént semmi bajom, mert a kezemmel felfogtam az esés erejét. Miutá n szemem a sö tétséghez hozzá szokott, amennyire a kö rü lmények engedték megnéztem az újabb szá llá som. A szoba kb. 4x4 m²-es helyiség volt. É n voltam az egyetlen bútordarab. A szoba egyik sarká ba leü ltem, és angyali tü relemmel vá rtam a fejleményeket. Még el is aludtam a nagy vá rakozá sban. Nagy vilá gossá gra ébredtem. A szobá t valami négy vagy ö t égõ vilá gította be. Az ajtó elõtt csendes susmorgá st hallottam – ekkor vettem észre, hogy a szoba egyik sarká ban cserépká lyha á ll – , villá mgyorsan a ká lyha mellé kuporodtam, mert gondoltam, ha valaki benyit, az elsõ pillanatban nem vesz majd észre. Így is tö rtént. Egy szakaszvezetõ nyitott be és iszonyatosan elká romkodta magá t, mert azt hitte, hogy valaki megszö ktetett; én viszont úgy tettem, mintha aludtam volna. – „A szentségit, maga itt van, miért nem szó lt?” – Mondtam a szakinak, hogy aludtam. Ez az ember egészen szimpatikus fickó volt, bajtá rsa is rendes, jó indulatú legénynek tûnt. Visszakísértek a fogdá ba. É ppen jó kor: ebédosztá s volt. (Ebédre á ltalá ban valami fõzeléket kaptunk vagy tésztá t.

99

└

┘

┌

┐

A vacsora zsíros kenyér volt, vagy kenyér valami gyü mö lccsel.) A rabtá rsak semmit sem kérdeztek, ezt az ottani etika tiltotta. Ezt kö vetõen – talá n egy-két nap kivételével – mindennap á tkísértek a postá s ü dü lõbe; volt úgy, hogy éjnek idején vittek á t. Kihallgatá sra. Rendszerint, tö bbé-kevésbé, ugyanazok a kérdések hangzottak el. A nacioná lémat mindig megkérdezték; azutá n azt is újra és újra: Mint folyamõr katona mit kerestem az I. honv. gyezr. 3. zlj. hegyivadá sz pó tszá zadá ban. Ezt mindennap el kellett magyará znom. Hogy a németek vették á t a vizeink védelmét, és amikor a S.A.S. behívó t megkaptam, kint Németorszá gban szervezték á t a zá szló aljat. Ezek a vallatá sok, persze, nem mindig mentek símá n, tettlegesség nélkü l. Néha olyan pofont kaptam, hogy azt hittem, ló rúgott meg. Azutá n az édesapá mró l kezdtek érdeklõdni, mert – mint mondtam má r – valahonnan tudtá k, hogy õ annak idején papokat és újsá gíró kat rejtegetett mûtermének a padlá sá n. Hiá ba mondtam, hogy én akkor még kis gyerek voltam és nem is voltam akkor Pesten, hanem Bars megyében voltam nagyapá mékná l, – mindenképpen azt hajtogattá k, hogy nekem apá mnak a taná cskö ztá rsasá g alatti viselt dolgairó l tudnom kell. Ez így ment nap nap utá n. Ilyenkor jó l megagyaltak, de azutá n fellocsoltak, és amikor pislogni kezdtem, elõlrõl kezdõdö tt a procedúra, de má sodjá ra má r nem vertek meg. Az utolsó szá m a fegyverrejtegetés volt. Igaz volt ugyan, hogy volt egy pisztolyom, amelyrõl – a legjobb tudomá som szerint – senki sem tudott, viszont a nyúlbõrö k arró l tanúskodtak, hogy lõfegyverem van. Bebizonyítottá k, hogy egynéhá ny nyúlbõrö n a Wehrmachtná l rendszeresített Mauser gyá rtmá nyú lö vedék nyoma talá lható , és sokfelé, szerte a hatá rban felszedhetett az ember Mauser-puská t, hiszen Akarattyá n az ilyen és ilyen nevû rendõrö knek is Mauseruk volt, és szerintü k nekem is ilyen fegyverem van. Hiá ba magyará ztam, hogy nyíllal lõttem a vadnyulat, és hogy a vesszõk végén hegyes, kiolvasztott Mauser-lö vedékek vannak. Nem hitték, vagy nem is akartá k elhinni. No, a végén elítéltek: A Magyar Népkö ztá rsasá g elleni fegyveres szervezkedés, tiltott fegyverhaszná lat és fegyverrejtegetés címen kö telet kaptam. Amikor ez elhangzott, idegeimen alig tudtam uralkodni. Ezutá n visszakísértek a tá rsaimhoz, de most nem lehettem velü k, hanem a villa spejzébe zá rtak. Á thoztam ide a szalmazsá kom, a takaró m és a kispá rná m. Bicská m, borotvakészletem, ö ngyújtó m elvették és felleltá roztá k.

100

└

┘

┌

┐

Ez az eredetileg é lé skamrának ké szült helyisé g egy kb. 2x2 m²-es kis lyuk volt, majdnem karnyú jtásnyi magasan volt egy kb. 40x40 cm²-es sû rû rácsozatú ablaka. Ez volt a siralomház. Amikor a ké sõi ebé det hozták, kaptam papírt, tintát é s tollat, hogy a kegyelmi ké rvé nyt megírhassam. Addigra már meg is nyugodtam valamennyire, s é hes is lettem. Evé s után a ké rvé nyt megírtam, benne ártatlanságomat erõsen hangoztatva az íté let megváltoztatását ké rtem… Most jö n a finálé ! Ké t nap mú lva ké t szuronyos õr kö zö tt, megbilincselve átsé táltunk a tábori bíróságra, azaz a postás üdülõbe. Itt egy egé szen más helyisé gbe kísé rtek. Ez a szoba olyan 5x5 m²-es lehetett, egy nagy íróasztal volt benne az ablak kö zelé ben, az ellenté tes sarkában egy kis kerekasztalka valami tarka terítõcské vel letakarva, kö rö tte né hány szé kkel. A szoba sivárságát az íróasztal melletti virágállvány vidította fel. Benn álltunk hárman a szobában, vé gre az ajtó kinyílott é s egy szabá lyos fõhadnagy lé pett be. Kö szö nt, szólt kísé rõimnek, hogy bilincseimet vegyé k le é s távozzanak. A fõhadnagy a kardját lecsatolta, csákóját a fogasra akasztotta a karddal együtt. Nyugodtan álltam, de minden mozdulatát figyeltem. Vé gül hozzám jö tt: „Szervusz, ké rlekalássan.” É s bemutatkozott: „X. Y. fõhadnagy, ké rlekalássan.” Hát, persze, é n is ebben a ludoviká s modorban mutatkoztam be Kérlekalá ssan fõhadnagy úrnak. Ez az ember nem látszott elvtá rsnak, úri gyerek volt. Az íróasztalon volt egy kis csengõ, azzal csengetett. Pár perc mú lva becsoszogott egy elé ggé lestrapált kincstári konyhané ni, akivel külö nbö zõ szeszeket hozatott. Elõvette a cigarettatárcáját é s igazi szimfóniával kínált meg, majd így szólt: „Parancsolj, ké rlekalássan, itt van konyak, szilva, cseresznye, rum é s vodka, tö lts magadnak!” Hát, amilyen idegállapotban voltam, nem nagyon kínáltattam magam, sem a cigarettával, sem az itallal. A Kérlekalá ssan fhdgy. vé gül kijelentette, hogy a kegyelmi ké rvé nyemet a szemé tkosárba dobták. Erre egy pillanatra megdö bbentem, de hamar ö sszeszedtem magam, miután egy pohár lö tyiké t lenyeltem. A szavak olyan messzirõl hangzottak… Ekkor megint csengeté st hallottam, ú jra becsoszogott a kincstári dé zsatündé r, é s amikor ismé t besízett, nagy termoszpalackban igazi, valódi feketekávé t hozott be é s ké t háromdecis bö gré t is, aztán elment. Tö ltö ttünk, é s a jó feketé tõl kezdtem kijózanodni. Ekkor a Kérlekalá ssan egy kissé megrázott: „Ne bú sulj, itt a szabadulási leveled… ”

101

└

┘

┌

┐

Mi?, hol? É s kezdtem é szhez té rni, s amikor a Kérlekalá ssan is ú gy látta, hogy valami é rtelem lö työ g bennem, mé g egyszer elmagyarázta: szabad vagyok, mehetek, amerre akarok. Engem ezután valami rö hö gé ses hiszté rikus roham kapott el. Orvost hívtak, aki valami lö ttyö t itatott meg velem, valami csodá latos íze volt (ha vallatásom azzal a lö ttyel kezdik, akkor a biatorbágyi híd robbantását is elvállalom, legalább fele ré szben). Amikor megnyugodtam, termé szetesen máris indulni akartam, de a Kérlekalá ssan visszatartott, mondta, hogy né zzek a tükö rbe. Hát, azelõtt sem voltam egy Adonisz, de aki akkor a tükö rbõl visszané zett rám, mé g a pokolbé li ö rdö gö k is, a szegedi boszorkánnyal együtt megijedtek volna tõlem. Azt tanácsolták a dokival egyetemben, hogy maradjak mé g pár napig. A doki majd kikozmetikál, é s ha a fizimiskámat kitatarozta, nyugodtan hazamehetek. Így is tö rté nt. Amikor ké t hé t mú lva hazajö ttem Akarattyára, az országú ton ballagva legelõszö r Ö rzse asszonyba botlottam. Ez a találkozás így tö rté nt: „Jé é ! Karcsikám! Má r hazajö tt, tudtam, hogy nem lesz ott magának semmi baja.” Erre a pofátlan farizeusságra a fogam kö zö tt ké nytelen voltam jól elkáromkodni magam. A legszívesebben ott helyben megfojtottam volna. Hát, ez az é n hazaté ré sem tö rté nete. Bizony, rosszabbul is vé gzõdhetett volna… (Hosszú é vek mú ltán találkoztam valakivel, aki ezekben a dolgokban bennfentes volt. Elmondta, hogy az egé sz cirkusz valósággal már elõre megírt forgató könyv szerint zajlott le. Ezeket a dolgokat azé rt csinálták, hogy hogyan tö rik meg a delikvens, mind a lelki stresszek, mind a fizikai hatások – veré s, kínzás – alatt. Ezek szerint é n csak kísé rleti nyuszi voltam.) Kirá lyfalvi Kraft Ká roly

102

└

┘

┌

┐

Tú szszedés Pannonhalmán Korán bú csú zott 1946 tavaszán a té l, április elejé re esett Hú své t. A hónap kö zepé n ú jra az iskolapadokat koptattuk. Hetedikes gimnazisták voltunk, velünk kezdõdö tt 1939-ben az iskola. TIHANYI BÁ NK atyát már klerikuské nt1 ismertük. Nem is csoda. Kisdiákságunk é veiben a klerikusoknak olyan labdarú gó csapata volt, amelyre mai, gyengé lkedõ nemzeti tizenegyünket gondolkodás né lkül felcseré lné m. Viharos támadásaik a jobb szé len, ENGELBERT atya ré vé n futottak. Gyors volt õ, akárcsak a jól megolajozott villám. A szö gletzászlótól kö zé pre ívelt: a labdára Bánk atya legtö bbszö r pontosan é rkezett. Jól eltalált lö vé se – nagyon gyakran – kapust é s labdát egyaránt besodort. Ké t alkalommal arra is emlé kszem, az ágyú golyó erõssé gû lö vé s a felsõ kapufán csattant. A vastag fahasáb pedig nagyot reccsent é s eltö rö tt. Felszentelé se után is kapcsolatban maradtunk Bánk atyával. Nem tanított minket, de emlé kezetes kö zö s akció mé gis fû zõdik nevé hez. Vezeté sé vel tettük rendbe, meglehetõsen kemé ny ké t hetes munkával, a pannonhalmi táglagyárat. Bánk atyával szívesen dolgoztunk. Fõleg, mert kisdiákkorunkban feletté bb szemtelenek voltunk. Magyarázom. Diák-diák alapon tegeztük a klerikusokat. Elfogadták, azzal a kikö té ssel, hogy ha tanárké nt, felügyelõké nt mellé nk kerülnek, a bizalmas megszólítást felfüggesztjük. Megtettük; dehát ú gy-e mé gsem a té glagyárban? Ké sõbb Bánk atya általam pontosan nem ismert gazdasági beosztást kapott, é s motorkeré kpáron járta a vidé ket. Nem tudom, ki hozta a hírt, tartalma egyé rtelmû volt: Bánk atyát elfogták az oroszok, é s elindították, immár gyalogmenetben valahová. Akkori fö ldrajzi ismereteink szerint ez hazánktól Vladivosztokig bárhol lehetett. Mit tesz e hír hallatán né hány, korát tekintve mé g bõven a kamaszkort taposó, tizenhé t é ves pannonhalmi diák? Jó, tizenhé t é vünk utóbbi esztendei nem egé szen diákdolgokkal teltek, kinek-kinek sorsa rendelé se szerint alakult, kijutott a frontszolgálatból, bombázásból, netán hadifogságból, sõt RÉ DLY PALI2 egykori osztálytársunk már a Mennyország bárányfelhõibõl integetett felé nk. 1 Klerikusnak nevezik Pannonhalmán a noviciátusból már kilé pett, mé g fel nem szentelt szerzetespap-nö vendé keket. – (KTK) 2 Szülei lakásán, Budapesten, 1944. december 26-án este bombarobbanás kö vetkezté ben halt meg. – (KTK)

103

└

┘

┌

┐

A sokfé le é letveszé ly a vé gletekig vakmerõvé formált minket. Furcsa, de számunkra a halál, amely minket is meglegyintett, nem volt tö bb, mint a fiatal é letünket keserítõ, sokfajta té nyezõ egyike. Mai fejjel gondolkodva, ostobán é s é rtelmetlenül kö nnyelmû ek voltunk. Ide, tö rté netem kezdeté re írom ezt az é rté kelé st, nehogy valaki tovább olvasva ú gy gondolja, hogy „more patrio” hõsiessé get vindikálné k magunknak. Nem tudom mié rt, né gyen voltunk azok a legé nyek, akik ú gy határoztunk: kiszabadítjuk Bánk atyát. Haditerv: fogunk Gyõrszentmártonban egy orosz tisztet, é s cseré t ajánlunk. Felké születlensé günket é s felelõtlensé günket illusztrálom, hogy fogalmunk sem volt arról, hol õrizzük a netán elfogott tisztet. Valaki, ha jól emlé kszem, mondta, hogy a Boldogasszony-kápolna dombjának oldalában tud egy zárható krumplisveremrõl. A té ma ennyiben maradt. Krónikás é nek modorában folytatom: a vállalkozók né gyen valának. Legfontosabb jó emlé kezetû BEÖ KÖ NYI TIBOR barátom volt. Az õ faliszekré nyé bõl került elõ rábeszé lõ eszkö zké nt a 9 mm-es tö ltö tt pisztoly. Ma Svájcban orvoskodik KLEIN JANCSI. Párkányi fiú , tudott szlovákul, é s rá várt a tolmácsi szerep. SZELLE ZOLTÁ N é s e sorok írója, hogy is mondjam, a Szent Hegyen tö ltö tt nyolc é v alatt szinte mindenben benne volt. Diákcsínytõl a jótettig bezárólag. Szándé kunkat senkivel sem tudattuk, tanárainkkal vagy prefektus atyával legkevé sbé . Illegálisan hagytuk el inté zetünket: dehát e számunkra szokatlan akció kockázata hol volt ahhoz ké pest, amit ostoba fejjel fö lvállaltunk? Mert azt tudtuk, legfö ljebb nem emlegettük, hogy akár siker, akár sikertelensé g eseté n szerencsé s esetben kapunk a szívünkbe egy tárnyi gé ppisztolylö vedé ket. Kisebb szerencsé vel hosszú é s keserves turisztika lett volna ré szünk „valahol Oroszországban”. Leé rtünk Gyõrszentmárton kö zpontjába, elindultunk É cs felé . Minden házban é rdeklõdtünk, laknak-e ott orosz tisztek. Egyikben egy fõhadnagyot említettek, de rangját keveselltük. Ú gy vé ltük, é rte nem adnak egy bencé s tanárt. Vé gül, már a falu szé lé hez kö zeledve mondták: ott az egyik házban orosz õrnagy lakik. Rangját a cseré hez elé gsé gesnek íté ltük. Elé g tágas udvara volt a háznak, hárman fé lkaré jban álltunk az ajtó elõtt, Klein Jancsi kopogott, é s szólította leendõ tú szunkat. Olyan 50 é v kö rüli, kö pcö s termetû tiszt volt, zubbonyát csak vállára vetette. Mellettem, ahogy a tiszt megjelent, Beö kö nyi Tibi csõre tö ltö tte pisztolyát.

104

└

┘

┌

┐

Ez a fé mes hang nyilván ismerõs volt a tisztnek. Elõrelé pett, dadogni kezdett. Kö zel állt ahhoz, hogy elõttünk az udvar porába té rdepeljen. É rthetõ. Lé tszám- é s erõfö lé nyben mi voltunk. Tö rt magyarsággal, Klein Jancsi tolmácsolása ré vé n annyit megé rtettünk az ijedt tiszt szavából, hogy azt állítja: imádja a magyarokat, szinte senkit sem szeret annyira, mint bennünket, é s velünk jö n, már hogyne jö nne tanárunk visszaszerzé sé re. É kesen, hosszadalmasan beszé lt: a vé gé n „majdnem” elhittük. Azé rt annyira nem, hogy ne indítottuk volna el pisztolycsõvel a hátában a falu kö zpontja felé . Már kezdett erõsen alkonyodni. A további lé pé sekrõl fogalmunk sem volt, a tárgyalások miké ntjé t ki sem találtuk. Ú gy-e, milyen megfontolt fickók voltunk? Happy end, first act. Már az országzászlónál jártunk, mikor hírnö k é rkezett a hegyrõl. Pihegve mondta: Bánk atyát elengedté k, semmi bántódása nem esett. Mi pedig – azt hiszem, minden magyarázatot mellõzve – elengedtük a jóságunkat kö nnyes szemmel kö szö ngetõ foglyunkat, nekivágtunk a horognak é s elindultunk fö lfelé . É rkezé sünket, távozásunkat egyetlen tanárunk sem vette é szre. Happy end, second act. Azt hiszem, „tú szunk” annyira megilletõdö tt a tö rté nteken, hogy nem jelentette saját parancsnokságán. Talán … azé rt, mert maga is é rezte, hogy bizony „szovjet harcoshoz illõ bátorságot” nem tanú sított. Té ny: errõl az esemé nyrõl senki sem beszé lt, míg né -hány é ve egy találkozónkon szóba nem került. É rthetõ, nemde? Termé szetesen Bánk atya sem hallott egyetlen szót sem róla, illetve azóta a tú lvilágon már bizonyára. Hát, ilyenek voltunk ré gesré g, pannonhalmi diákok! Kö nnyelmû ek, meggondolatlanok, felelõtlenek. Vagy… nem csupán azok? Boksay György

105

└

┘

┌

┐

OKTÓ BER PANNONHALMÁ N, 1956 Elké pesztõ, hogy pillanatok alatt milyen megdö bbené s, izgalom é s ö rö m keveré ke lett ú rrá az osztályon, amikor október 24-é n, szerdán dé lben, tanítás után prefektusunk, OROS Atya elmondta, mit hallott a rádióban. Ettõl kezdve bizonyos fokig megbomlott az iskola szigorú rendje. Dé lelõtt ugyan tovább folyt a tanítás é s felelteté s, de szerencsé nkre nem kaptunk osztályzatot. A dé lutáni stú diumok rendje teljesen megszû nt: tanulás helyett kisebb-nagyobb csoportokban ültünk együtt é s vitatkoztunk, vagy a prefektusnál hallgattuk a rádióban a legfrissebb híreket. Kö zben találgattuk, mi lesz mé g mindebbõl. Aztán nagy ö rö mrivalgás volt, amikor elterjedt a híre, hogy megszû nt az orosz nyelv tanítása. É rdekes, hogy akkor hirtelen eltû nt a merev tanár-diák viszony, é s helyette majdnem baráti lé gkö r alakult ki. Október 26-án az a hír terjedt el, hogy Gyõrben minden segítõ ké zre szüksé g van a kö zellátás biztosítására. Egy nagyobb csapat rö gtö n el akart indulni, de hosszabb vita után megnyugodtak a kedé lyek, é s ú gy gondoltuk, hogy majd csak né lkülünk is zö ldágra vergõdnek a gyõriek… Ké t alkalommal a Teleki-teremben tájé koztattak bennünket a legú jabb esemé nyekrõl, é s CSÓ KA LAJOS atya tartott elõadást. Szombaton, október 27-é n reggel – ború s-hû vö s nap volt – az ö sszes diák, prefektusok kísé reté ben, levonult a faluba, hogy ré szt vegyünk a forradalom melletti tünteté sen. Lefelé menet elõszö r 1848-as indulókat é nekeltünk, aztán hirtelen cserké sznótákat is. Emlé kszem, prefektusaink mennyire meglepõdtek, hogy nyolc é vvel a cserké szet betiltása után mé g mindig milyen ismertek é s né pszerû ek a cserké szdalok. A tünteté sen KECSKÉ S társunk, a III.b osztályból, elszavalta a Talpra magyar-t, utána elé nekeltük a Himnuszt, é s a Talpra magyar-t is. Aztán egy csoport az akkor mé g lé tezõ rendõrö rs elé is elment. Nekem az volt a benyomásom, hogy a rendõrö k nagyobb ré sze már eltû nt Gyõr irányába. A ké t ottmaradt rendõr megjelent az ajtóban, é s barátságos, semmitmondó szavakkal igyekezett csillapítani a felbuzdult ifjú ságot. Kö zben megalakult a nemzetõrsé g gyõrszentmártoni csoportja. Vita után a ké t negyedik osztályból nyolc ö nké nt jelentkezõ engedé lyt kapott, hogy belé phessen a nemzetõrsé gbe. Kaptunk né vre szóló gé pelt cé dulát, hogy nemzetõrö k vagyunk é s fegyvert viselhetünk. A rendõrsé g egyetlen jelenlé võ tagja kezünkbe adott egypár ö reg, a második világháború ból maradt mordályt, 6-6 tö lté nnyel. Rö vid fé lórás kiké pzé s után megjegyezte fé lhangosan, hogy inkább ne lö vö ldö zzünk ezekkel a

106

└

┘

┌

┐

puskákkal, mert velük mé g egy tehenet sem lehet eltalálni. De mi, a biztatás ellené re is, büszké n akasztottuk vállunkra a puskát. Ezután, attól eltekintve, hogy megjelent egy nap ké t fiatalember é s egy leányzó egy szürke színû Pobeda típusú autón, é s é lmé nyeiket mesé lve egy pisztollyal hadonásztak, nem tö rté nt említé sre mé ltó esemé ny. A legú jabb fejlemé nyekrõl pedig fõleg rádió ú tján é rtesültünk. November 4-é n dé lelõtt futótû zké nt terjedt el a hír, hogy az oroszok megtámadták Budapestet. Dé lben már riadóztatták a nemzetõrö ket is. Egy IV.b osztályos társammal, PUCHINGER LACIval este nyolc órakor, mint rendfenntartó kö zegek, ú tnak is indultunk. Csendes, sö té t, csillagta-lan é jszaka volt, csak Gyõr felõl hallatszott nehé z motorok zú gása… Egé sz é jszaka a várhegy kö rül kóboroltunk, é s folyvást tanakodtunk, mit tegyünk, ha ö sszeakadunk oroszokkal. Szerencsé re csak egy ré szeges atyafival találkoztunk, aki – ú gy látszik – a forradalom bukását gyászolta az itallal. Reggel nyolckor adtuk át a puskákat a váltásnak, nekünk meg szabad volt dé lelõtt lefeküdni. Csak ki ismeri a diákotthon rendjé t, tudja mé ltányolni, milyen „forradalmi” esemé ny volt ez! November 5-é n dé lután egyszercsak megjelentek a rendõrö k é s elkobozták a fegyvereket, vagyis leszerelté k a nappali járõrö ket. Kö zben – é rthetõ okokból – a hangulat nagyon megromlott, nagy levertsé g lett ú rrá a diákokon, de nem csak a diákokon. November 7-é n – akkor mé g vagy már megint ünnep – tanítás volt. A tö rté nelemóra elejé n CSÓ KA atya minden kommentár né lkül felolvasta KOZMA ANDOR: A KÁ RTHÁ GÓ I HARANGOK címû versé t. Az egé sz osztály – szokása ellené re – mukkanás né lkül hallgatta vé gig a hosszú verset. Amikor a vers utolsó sorához é rt: „… é s Kárthágó elesett”, az volt a benyomásom, hogy nemcsak neki lábadt kö nnybe a szeme. Mivel tanuláshoz nem volt nagy kedvünk, stú dium helyett az egyik hálóban ENSZ-gyû lé st szerveztünk. Kö zfelkiáltásra é n vettem át a szovjet delegátus fõnö ké nek, Szoboljev elvtársnak a szerepé t. Ké t órán keresztül, nagy veszekedé s é s ordítozás kö zben, tö bbszö r is megbé lyegeztek. Ú gy látszik, tú l jól játszottam a szerepemet, mert a gyû lé s azzal vé gzõdö tt, hogy meg akartak verni… November 11-é n, vasárnap reggel, motorzú gás verte fel a várkerület csendjé t: orosz katonaság é s magyar kísé retük állta kö rül a kolostort é s a diákotthont. Ellenforradalmárokat é s fegyvereket kerestek. Mikor meghallottuk, hogy megkezdõdik a házkutatás a diákotthonban, a szobatársammal, SZÉ LL KÁ LMÁ Nnal vé gigfeküdtünk ágyunkon – ez nap kö zben szigorú an tilos volt – háttal a bejáratnak, evvel akarván kifejezni meg-

107

└

┘

┌

┐

veté sünket. Mikor hirtelen kinyílt az ajtó, kiváncsiságból fé l szemmel mé gis odasandítottunk: ké t magunk korabeli orosz katona állt ott gé ppisztollyal a kezé ben, mellettük meg egy egyenruhás idõsebb magyar tiszt. Mö gö ttük pedig OROS atya állt é s csóválta a fejé t a látványon. De azt láttam az arcán, hogy né mi derültsé get keltett benne ez a jelenet. Vasárnap dé lután SCHÕ NBERG JÁ NOSnak (IV.b) látogatója é rkezett Magyaróvárról. Az é rdeklõdõk kö rülállták a folyosón, é s elkezdett mesé lni az ottani viszonyokról. Mi pedig alaposan kiké rdeztük, mi a helyzet a határon. SZAPÁ RY GYURIval ketten ugyanis már tö bbszö r megállapítottuk, hogy – tekintve az ú jabb fordulatot – nekünk mint osztályidegeneknek é s nemzetõrö knek nincsenek itt nagy kilátásaink. Így kedvezõ é rtesülé seink alapján elhatároztuk, hogy másnap nekiindulunk a nagyvilágnak. Mivel – ké sõbb kiderült – nemcsak ketten jö ttünk erre az elhatározásra, sõt, másnap legalább hatan akarták elhagyni Panonhalmát nyugati irányba, a prefektusok is megneszelté k a dolgot. Bezárták a fõbejáratot, é s a megbízhatóbb II. é s III. osztályokból õrsé get szerveztek. Ez utóbbi té ny minket nem zavart tú lságosan, mert annak idejé n az alsóbb osztályosokat nem volt szokás komolyan venni. Másnap, november 12-é n, tanítás elõtt kö zö s szentmise volt a forradalom áldozataié rt. Mint IV.-esek a kóruson ültünk, é s áldozáskor mi is felálltunk, hogy a sekrestyé n át a templomba lemenjünk. Mé g egy hosszú pillantással elbú csú ztam osztálytársaimtól; õk akkor már tudták, mire ké szülünk. Á ldozás helyett a kolostoron át visszamentünk a diákotthonba a már ö sszecsomagolt táskáinké rt, é s a fõbejárat helyett a konyhán keresztül elhagytuk az é pületet. Kö zben ö sszetalálkoztunk BÉ ZAY MIKLÓ Ssal, aki POGÁ NY TIBORra é s GERGELY HUGÓ ra várt, õk tõlünk függetlenül ugyanazt tervezté k, mint mi. Gyors elhatározással hozzánk csatlakozott, é s a konyhában mé g megké rdezte, hogy mi jó lesz ebé dre. Biztonság okából nem az országú ton, hanem a vasú t menté n indultunk Gyõr felé . Így persze TIVADAR atya sem talált meg, akit utánunk küldtek motorkeré kpárral. Három órai gyaloglás után é rkeztünk meg a gyõri vasú tállomáshoz. – De ez már más tö rté net. Befejezé sül mé g annyit, hogy ú tkö zben, É csné l, elástam – eltemettem? – a nemzetõr-igazolványomat egy szántófö ldö n. Rudan Péter (akkor IV/a)

108

└

┘

┌

┐

„Megalázottak és megszomorítottak” A szerkesztõ megjegyzései A Bencé s Hírlevé lben é s a BDSZ Almanach korábbi számaiban tö bb ízben hírt adtunk arról a szándé kunkról, hogy meg akarjuk ö rö kíteni azon diáktársaink é s tanáraink emlé ké t, akiket az elmú lt é vtizedek tö rté nelmi viharai megté páztak, akik a negyvenes, ö tvenes, hatvanas é vek nyilas, sztálinista é s kádárista diktatú rái alatt üldö zteté st szenvedtek, illetve a háború áldozataivá váltak. Mindezzel nem a sebek felté pé se, nem az üldö zteté sekkel való politikai termé szetû hivalkodás, nem is a bosszú vágy kielé gíté se a cé lunk. Egyszerû en a té nyek tisztelete, a „múltat be kell vallani” parancsa vezetett minket. É s az a szándé k, hogy az igazságtalanság, az állami é s egyé ni brutalitás, a fé kevesztett hatalmi tobzódás kö vetkezmé nyeinek felmutatásával állhatatosan agitáljunk az emberhez mé ltó, jogszerû , demokratikus é s toleráns emberi viszonylatok mellett. S vé gül, de nem utolsó sorban, eme ö sszeállítással szeretné nk tisztelgõ emléket á llítani azoknak a diáktársainknak, akik elveiké rt, eszmé nyeiké rt, hitüké rt szabadságuk vagy é letük elveszté sé vel fizettek, akik é vtizedek óta né mán hordozzák emberhez mé ltatlan üldö zteté seik é s megaláztatásaik lelki é s fizikai kö vetkezmé nyeit, é s akiknek nem egyszer ú gy kellett meghalniok, hogy nem bízhattak abban, hogy az utódok valaha is nyilvá nosan megemlé kezhetnek róluk é s áldozatukról. Ez a nyilvánosság pedig – a mé ltányosság is ezt diktálja – mindenké ppen megilleti õket. A nyilvános mementóra – intõ jelké nt – a társadalomnak tán mé g nagyobb szüksé ge van: ha tudjuk, hogy nincs az a mé ly pincebö rtö n, amelynek borzalmas titkaira egyszer ne derülne fé ny, akkor ez a té ny fé kezheti é s visszatarthatja minden idõk sö té t hatalmait. Az elmú lt é vtizedek tö rté nelmi megpróbáltatásait, jogtalanságait számba venni tehát nemcsak ajánlatos, hanem tö bb okból is kötelezõ. A számbavé tel hogyanja azonban szüksé gszerû en hordozza magában az esetlegessé g, a felejté s, a máig é lõ fé lelem megannyi bizonytalanságát. Így cé lunk nem a teljessé g é s a tö ké letessé g elé ré se volt, hanem azoknak az eseteknek a regisztrálása, amelyeknek híre eljutott hozzánk. Tö bb

109

└

┘

┌

┐

ízben ké rtük a BDSZ tagságát, küldje el szerkesztõsé günkhö z azon üldö zteté sek rö vid, tárgyszerû leírását, amelyrõl tudomása van, é s e gyû jtõmunkába a területi szervezeteket is megpróbáltuk bevonni. Az ö sszegyû lt anyag vé gül is meglehetõsen heterogé n lett: van benne egy szisztematikus, sokfé le té mára kiterjedõ regionális gyû jté s, amely a pesti bencé s gimnázium diákjaira vonatkozik (é s amely mé ltán dö bbenthet meg minket az é rintettek rendkívül magas számával); vannak egy-egy jelentõs é letutat bemutató írások; s vé gül ö nvallomást vagy mások szomorú sorsát tartalmazó levé lré szletek. É s nemcsak a külö nbö zõ prózai mû fajok, hanem (nem egy esetben bö rtö nben született) versek is vallanak a mú lt megpróbáltatásairól. (E megpróbáltatásokról egyé bké nt idõnké nt már korábbi számainkban, s e szám elõzõ fejezeté ben – a bencé sdiák tö rté nelem felidé zé sé vel – is szóltunk.) A szerkesztõ azzal a csendes é s elszánt remé nnyel adja át eme írásokat az Olvasónak, hogy a jö vendõ (bencé s é s nem bencé s) kiadványok szerkesztõinek e hazában soha tö bbé nem kell ilyen fejezeteket nyitniok. G.F.

110

└

┘

┌

┐

Morvay Lá szló grafikusmû vé sz: STÁ CIÓ (tû zzománc) (Harkány, Plé bánia templom)

111

└

┘

┌

┐

Tó th Bálint

JANUÁ RI ELÉ GIA* Mondd, miben higgyek? A csend kö rülé pít szürke falakkal, s mit tudom é n, mi lehet tú l e magas falakon. Tíz hete már egyedül, nem látom senkinek arcát, õrö m is ú gy õriz: nesztelen, arctalanul. Nemcsak az é lethez, a halálhoz sincs jogom immár: sû rû szö vé sû drót vé di az ablakomat. Hát járok fel-alá, hé t lé pé s hosszú a zárka, s gyû lnek a verssoraim; nagyszerû módszer ez így: most szaporázom a lé pé st, é pp fé l pentametert ad kongva cipõm sarka: tá-titi-tá-titi-tá. Járj kö ltõ fel-alá, mormolj é s gesztikulálj csak, számolgass, de mit írsz, óvd belül é s le ne írd! Vé redbõl tintát ké szíteni itt nem ajánlom, másnap a verseidet elviszi egy motozás. É s rokkantagyú vá vernek majd percek alatt, hogy meg nem ismer anyád, é lve, ha tán szabadulsz. Hallgass, s mind, amit írsz, né mán a fejedben fogalmazd, s mondd el hé tszázszor, míg az agyadba marod; é s jelmondatodat ne a falra, vé sd az eszedbe, hogy tanú ság lé gy jobb korban a jobbak elõtt: É sz é s jóakarat vezetett. S bár tö rjö n erõszak, nem hajlom, maradok: ember az embereké rt. Gyû jtõfoghá z, 1952. januá r

* Tó th Bá lint (Pannonhalma, 1948.) Krisztinavárosi kö rmenet (Orfeusz Kiadó, Budapest, 1991.) c. kö teté bõl. – (A szerk.)

112

└

┘

┌

┐

TISZTELGÉ S AZ ALMA MATER SZELLEMISÉ GE ELÕ TT „ Tolle – lege!”

Emlékezzünk… a budapesti bencés gimnázium növendékeire és tanáraira, akiknek életét, szabadságát elvették, emberi jogait megsértették Sokszor hangzik el, hogy tö rté nelmi é s magyarságtudatunk hiányos, kö zö mbö s, passzív. Ezt kiküszö bö lendõ vé ljük szüksé gesnek, hogy egymásnak, utódainknak átadjuk ezeket az emlé keket, amelyek az elmú lt ö tven é vnek a szemé lyisé günket, é letünket alapvetôen befolyá-soló, meghatározó té nyeit é s esemé nyeit tárják fel. Semmiféle bosszú , semmiféle számonkérés, hanem kizáró lag a tanulság levonása a célunk, hogy többé elõ ne fordulhasson, meg ne ismétlôdhessék. Remé ljük, hogy az itt napvilágra kerülõ, a ma emberé nek szinte hihetetlennek tû nô, mé rhetetlen sok szenvedé s, megpróbáltatás egyházunk kö zkincsé vé , hiteles nemzeti tö rté nelmünk szerves ré szé vé fog válni. Jó volna objektívnak, teljesnek lenni, de é ppen a kor tö rvé nytelen, diktatórikus szellemé bôl adódik, hogy politikai cé lkitû zé sei elé ré se é rdeké ben a hatalom mindent elkövetett: hiteles dokumentumok, periratok ne maradhassanak fenn. Mé g a letartóztatottak, beidé zettek kapukilé pô, elbocsátó cé dulái sem maradtak meg, mert az ôrné l le kellett adni. A tú lé lôket, a tanú kat is, hallgatásra kö telezté k. Keserû emlé keiket az é rintettek mé g egymással sem cseré lhetté k ki, beszé lhetté k meg. Sôt, sokan mé g ma is – nem tudni mié rt – inkább hallgatnak. A szabadultaknak sem volt tanácsos beszé lni, é lmé nybeszámolót tartani, ezt nyomaté kosan kö zö lté k mindenkivel. Csak felejteni volt szabad… Teljessé get é s aprólé kos objektivitást tehát ezé rt sem lehet ettõl a – hiányos emlé kezetre alapuló – ö sszeállítástól elvárni. Biztos, hogy a né vsor hiányos, az esemé nyek, íté letek, ügyek leírása tö bbé -kevé sbé pontatlan. De a jelenlegi, mai tö rté nelmi helyzetet megé rteni, megíté lni ezen emlé kek feltárása, elemzé se né lkül lehetetlen. Legalább most rö gzítsük é s foglaljuk ö ssze – az utókor ré szé re – a té nyeket, míg vé gké pp el nem mosódnak é s ö ssze nem zavarodnak!

113

└

┘

┌

┐

1940 – 1945 HÕ SI HALOTTAINK „ Hôsi példá juk nevelôje lesz – legyen is – emlékezô magyar ifjú sá gunknak.” (1942/43. é vi budapesti é vkö nyv) Az orosz fronton haltak hôsi halált Né v MARTÉ NYI (MARENCSÁ K) ERNÕ Ó VÁ RY (OSTERER) GUSZTÁ V CZEISZING LÁ SZLÓ SZALÁ DY LÁ SZLÓ PÕ CZE ZSIGMOND V. RÁ SKAY LÁ SZLÓ GR. CZIRÁ KY MIKLÓ S DR. HALLER KÁ LMÁ N KERTÉ SZ PÁ L V. SZAKVÁ RY KÁ ROLY IVÁ N GYÖ RGY Ó HEGYI MIKLÓ S UDVARHELYI GYULA VARSÁ NYI GYÖ RGY RUPRECHT FERENC SCHÜMICHEN VILMOS GIRSCHT FERENC NAGY ISTVÁ N NÓ GRÁ DY ISTVÁ N PÁ RIS ERVIN Komáromban, fé l órával szabadulása elõtt, meggyilkolták. VARGA JÓ ZSEF

Iskolaé v 1923-1931 1923-1931 1924-1932 1926-1934 1927-1935 1927-1935 1928-1936 1928-1936 1928-1936 1928-1936 1929-1937 1929-1937 1929-1937 1929-1937 1930-1938 1930-1938 1931-1939 1931-1939 1931-1939 1931-1939

Osztályfõnö k Kandid Á goston Krizosztom-Kamill-Tasziló Arisztid-Julián Anzelm-Kolos-Kandid

Donát

Szilárd-Luciusz K. Pé ter

1931-1939

114

└

┘

┌

┐

Né v GYENIS TIVADAR Kö zvetlenül é rettsé gi után ö nké nteské nt vonult be. 1943. máj. 8-án Valujki (Oroszország) kö rnyé ké n hôsi halált halt. BUDAI GYÖ RGY HARTMANN JÁ NOS DENKEI (DENK) GUSZTÁ V KUSTER MIKLÓ S MITTAY KÁ ROLY VAJA GYULA SZEBÉ NYI LÁ SZLÓ … … …

Iskolaé v 1932-1940

Osztályfõnö k Á goston-Emõd

1932-1941 1933-1941 1934-1942 1934-1942 1934-1942 1943-1942 1937-1945

Kunó-Kamill Máriusz-Julián

Donát

Budapest ostrománál az „Egyetemi Zászló alj” katonáiként haltak hõ si halált Né v UDVARHELYI LÁ SZLÓ BOKOR FERENC FALVAI VILMOS BR. GORUPP ATTILA ORDÓ DY LÁ SZLÓ SASVÁ RI FERENC DECSY (SPIEGL) JÁ NOS PELLER KÁ ROLY SALLAY TIVADAR SZUNYOGH GYÖ RGY BORBÁ TH PÁ L SZEBÉ NYI LÁ SZLÓ MACSKÁ SSY GEYZA … …

Iskolaé v 1930-1938 1933-1941 1933-1941 1933-1941 1933-1941 1935-1943 1935-1943 1935-1943 1936-1944 1936-1944 1937-1945 1937-1945 1943-1945

Osztályfõnö k Szilárd-Luciusz Kunó-Kamill

Ottokár-Luciusz Vendel Donát Luciusz

115

└

┘

┌

┐

Az ellenállási mozgalom résztvevõ i Né v DR. SZÛCS SÁ NDOR Bajcsy-Zsilinszky Endré t bú jtatta, ezé rt lecsukták. DÁ VID TAMÁ S 1944-ben kivégezték tevé keny ré szvé telé é rt. Neve szerepel a Budapesti Mû szaki Egyetem emlé ktábláján. DIÓ SI (DEUTSCH) TAMÁ S Szálasi hatalomátvé telekor, 1945. okt. 15-é n, fegyveresen ellenállt. Dachauba vitté k. … …

Iskolaé v 1923-1931

Osztályfõnö k Kandid

1932-1940

Á goston-Emõd

1938-1948

Xavé r

A hadifogság hõ si halottai Horváth Sebestyé n OSB tanár Tábori lelké sz é s hadifogoly 1943-1944 kö zö tt; hadifogságból hazaté rôben halt meg Máramarosszigeten. Né v DR. BORSI GYÖ RGY Hadifogságban halt meg 1946-ban. PHILIPP KÁ ROLY Hadifogságban halt meg 1946-ban. GRÓ F LAJOS A ceglé di hadifogoly-táborban, tífuszban halt meg. … …

Iskolaé v 1928-1936

Osztályfõnö k Anzelm-Kolos-Kandid

1929-1937

Donát

1933-1941

Kunó-Kamill

116

└

┘

┌

┐

A háború alatti és utáni polgári halottaink Né v PAJTÁ S ANDRÁ S Budapest ostroma alatt agyonlôtték. GALITZIN MURAVLIN DIMITRIJ nagyherceg (magántanuló); '45 után elvitté k é s agyonlôtték. KMOSKÓ ANDRÁ S Lakásuk elõtt oroszok lelõ tték. DR. TAMÁ S ANTAL 1950-es é vekben disszidálás kö zben agyonlôtték. SZENDREY KÁ LMÁ N Budapest ostroma alatt halálosan megsebesült. KAYOS KÁ ROLY Tisztázatlan kö rülmé nyek kö zö tt 1945-ben kirabolták, agyonlôtték. TAKÁ CS GÁ BOR Mint civil budapesti lakost „malenkij robot”-ra elvitté k, é s nyoma veszett. SIMKÓ GYÖ RGY Rejté lyes kö rülmé nyek kö zö tt, a Bé cs é s Budapest kö zö tti ú ton agyonlôtték. TÓ TH ENDRE Agyonlôtték. SZARKÁ SSY LÁ SZLÓ Mint IV. oszt. tanulót é desapjával együtt, családjuk nôtagjai vé delmé ben, az ostrom alatt az óvóhelyen meggyilkolták. …

Iskolaé v 1923-1931

Osztályfõnö k Kandid

1926-1934

Krizosztom-Kamill-Tasziló

1927-1935

Arisztid-Julián

1931-1939

K. Pé ter

1934-1942

Máriusz-Julián

1936-1944

Vendel

1936-1944

1937-1945

Donát

1938-1945

Xavé r

1941-1945

Bé da

117

└

┘

┌

┐

HADIFOGSÁ GOT SZENVEDTEK LEHNER OTTÓ OSB tanár Tábori lelké sz é s hadifogoly 1943-1945 kö zö tt DR. NÁ DASI ALFONZ OSB tanár Tábori lelké sz é s hadifogoly 1943-1947 kö zö tt DR. SARLÓ S ENGELBERT OSB tanár Tábori lelké sz é s hadifogoly 1943-1948 kö zö tt SZIGETI KERÉ NY OSB tanár Tábori lelké sz é s hadifogoly 1943-1947 kö zö tt Né v VILLÁ NYI (WAGNER) LÁ SZLÓ ANAKLÉ T OSB tanár Tábori lelké sz é s hadifogoly 1944-1947 kö zö tt ANDRÉ NYI (WAGNER) JÁ NOS Hadifogoly 1944-1947 kö zö tt MÉ RÕ LÁ SZLÓ Hadifogoly 1944-1947 kö zö tt DR. SZÕ KE JÁ NOS Hadifogoly 1944-1947 kö zö tt TANOS FERENC Hadifogoly 1944-1947 kö zö tt ZÓ LYOMI LAJOS (?-? kö zö tt) KELEMEN ALAJOS (?-? kö zö tt) DR. BOGDÁ N BÉ LA Hadifogoly 1944-1947 kö zö tt DR. BOLDVAI JÁ NOS Hadifogoly 1945-1947 kö zö tt DR. MIKES ISTVÁ N Hadifogoly 1945-1947 kö zö tt DR. NÉ METH GYÖ RGY Hadifogoly 1943-1947 kö zö tt VÁ SZONYI GYÖ RGY Hadifogoly 1945-1947 kö zö tt

Iskolaé v 1923-1931

Osztályfõnö k Kandid

1923-1931 1923-1931 1923-1931 1923-1931 1924-1932 1924-1932 1926-1934

Á goston Krizosztom-Kamill-Tasziló

1926-1934 1926-1934 1926-1934 1926-1934

118

└

┘

┌

┐

Né v DR. ZÓ LYOMI ISTVÁ N (?-? kö zö tt) DR. CZIGLÁ N ISTVÁ N Hadifogoly 1945-1947 kö zö tt BORSAI ANTAL Hadifogoly 1944-1948 kö zö tt DR. IVÁ SKÓ JÁ NOS Hadifogoly 1945-1948 kö zö tt DR. SZEMES ISTVÁ N Hadifogoly 1945-1948 kö zö tt KISS ELEMÉ R VILMOS Hadifogoly 1945-1948 kö zö tt FOITL VILMOS Hadifogoly 1945-1948 kö zö tt, utána internálták. SZENNAY (SPANNRAFT) SÁ NDOR Hadifogságból hazaté rte után azonnal tö bb é vre internálták. BINZER KÁ ROLY Hadifogoly: 1945.I.18.-V.18. MATUZ KÁ ROLY Hadifogoly 1945-1952 kö zö tt RICSÓ Y (UHLARICH) BÉ LA Hadifogoly 1945-1946 kö zö tt V. SPOLARICH JÁ NOS Hadifogoly 1945-1948 kö zö tt ALKÉ R GYULA Hadifogoly 1945-1950 kö zö tt LEIMETER ISTVÁ N Hadifogoly 1945-1946 kö zö tt MEDVECZKY GYÖ RGY Hadifogoly 1945-1950 kö zö tt DR. KULICS TIBOR (?-? kö zö tt) DR. SPRINGER MIKLÓ S (?-? kö zö tt)

Iskolaé v 1926-1934 1928-1936

Osztályfõnö k Krizosztom-Kamill-Tasziló Anzelm-Kolos-Kandid

1930-1938

Szilárd-Luciusz

1930-1938 1930-1938 1931-1939

K. Pé ter

1932-1940

Á goston-Emõd

1932-1940 1936-1944

Vendel

1936-1944 1936-1944 1936-1944 1937-1945

Donát

1937-1945 1937-1945 1938-1946 1938-1946

Xavé r

119

└

┘

┌

┐

1945 – 1955 HÁ BORÚ S É S KONCEPCIÓ S PEREK Á LDOZATAI, INTERNÁ LÁ SOK A II. Világháború magyar fö ldö n befejezôdö tt harcai után folyamatosan szervezôdtek é s gyorsan megalakultak az ú jjáé píté st kezdôország é leté t, mû kö dé sé t irányító ú j rendnek az inté zmé nyei. Az ú jjászervezett inté zmé nyek kö zö tt kiemelt fontosságú volt a Né pbírósági Tanácsoknak, a Magyar Á llamrendôrsé g Politikai Rendé szeti Osztályának (PRO) é s a HM Katonapolitikai Osztályának mû kö dé se. Munkájuk nyomán megalapozatlan vádemelé sek miatt tö bb diáktársunk került hosszabb-rö videbb ideig tartó vizsgálati fogságba, majd a vádak alapján bö rtö nbe, internálótáborba. A tö bbpártrendszerû koalíciós korszak mû kö dé sé vel párhuzamosan szervezôdö tt é s erôsö dö tt a hitünk, egyházunk é s az ezekkel ö sszefüggôszervezetek – iskolák, egyesületek, cserké szet stb. – elleni támadás is. Az 1946. é v tavaszától a baloldali irányítású szervezetek átgondolt támadássorozattokkal kivánták egyré szt csö kkenteni a vallásnak az ifjú ságra gyakorolt befolyását é s politikailag lejáratni az egyházak, egyházi iskolák, egyházi szervezetek mû kö dé sé t, másré szt igazolni az ezen szervezeteknek a kialakuló ú j társadalmi rend ellen irányuló állítólagos szervezkedé seit, ö sszeesküvé seit stb. A koholt, állítólagos, ré szleteiben ma sem bizonyítható szervezkedé sekben nagy számmal szerepeltek a Budapesti Bencé s Gimnázium tanárai é s már vé gzett vagy mé g tanuló diákjai. Bonyolítja a tárgyalásra kerülôügyek megíté lé sé t, hogy a perekben a bencé s tanárok é s diákok mellett szerepelnek más egyházi iskolák diákjai is, hogy egyes perek íté leteit nem magyar bíróságok hozták é s hajtották vé gre, valamint hogy a bö rtö nbünteté seket sokszor idegen fö ldö n kellett letö lteni, stb.

120

└

┘

┌

┐

Né v DR. DRIPPEY MIKLÓ S Politikai magatartásáé rt 1955ben bö rtö nbünteté sre íté lté k. DR. HORVÁ TH KÁ LMÁ N A „Volt repülôs tisztek peré ”ben (1951) halálra (80 nap siralomházban), majd é letfogytiglanra, ill. 10 é v bö rtö nre ítélték. MÁ RTONFFY MIKLÓ S A Fö ldmû velé sügyi Miniszté riumi „Perneczky-per 1948” során (80 vádlottból 60 elíté lt) ö sszeesküvé s-államellenes szervezkedé s vádjával tö bbé vi bö rtö n. DR. SZEMES JÓ ZSEF Mindszenty püspö k által kinevezett veszpré mi egyházmegyei ifjú sági lelké sz, világi pap; 1948-ban 4 hónap bö rtö n. DR. SZEPESI LÁ SZLÓ 1953-1957 kö zö tt bö rtö n. UGRON ISTVÁ N „Háború s bû nö s”-ké nt bö rtö n 1944-1957 kö zö tt. DR. V. SZÁ DECZKY-KARDOS GYÖ RGY Elõbb mint „háború s bû nö s”-t gyanú sították, majd szabadulása után a „Magyar Testvé ri Kö zö ssé g” tagjaké nt ú jból letartóztatták, bizonyíté kok hiányában felmentetté k, de a NOT ennek ellené re 6 hónapra elíté lte. MÓ RI JÁ NOS 1948-1949 kö zö tt a Kat. Pol. Osztály letartóztatásában, majd rendôri felügyelet alatt 1950-ig.

Iskolaé v 1923-1931

Osztályfõnö k Kandid

1923-1931

1924-1932

Á goston

1924-1932

1925-1933

Szilárd-Xavé r

1926-1934

Krizosztom-Kamill-Tasziló

1927-1935

Arisztid-Julián

1928-1936

Anzelm-Kolos-Kandid

121

└

┘

┌

┐

Né v DR. SZENTIVÁ NYI TIBOR é s ZUPKA LAJOS Angol Kö vetsé gi filmvetíté sen ré szvé tel miatt 1953-ban 1 é vre internálás. FOITL KÁ ROLY „Né pellenes” váddal 1946-1950 kö zö tt 3 é v é s 5 hónap bö rtö n, majd 1955-ben vizsgálati fogság. ACSAI (BAUER) JÓ ZSEF Világi pap, „Feljelenté si kö telezettsé g elmulasztása” miatt a gyónási titok áldozata, 1949-ben 10 é vi bö rtö nre íté lté k, 1956-ban szabadult. FOITL VILMOS Orosz hadifogságból hazaté ré se után internálták 5 hónapra. DR. KORBULY TAMÁ S Internálták 1945-1946 kö zö tt. SÁ RSZEGI MIKLÓ S Ellenállási mozgalomban vett ré szt, 1948-1956 kö zö tt bö rtö n. SZENNAY (SPANNRAFT) SÁ NDOR Orosz hadifogságból hazaté ré se után tö bb é vre internálták. MENSÁ ROS LÁ SZLÓ 1952-1953 kö zö tt bö rtö n. SZÛTS JÁ NOS Íté let né lkül internálták 1946-47. MOLNÁ R MIKLÓ S 1948-ban internálták. UY ZOLTÁ N „Né pellenes tevé kenysé g” miatt 1946-1950 kö zö tt bö rtö n. …

Iskolaé v 1928-1936 1928-1936

Osztályfõnö k Anzelm-Kolos-Kandid

1930-1938

Szilárd-Luciusz

1932-1940

Á goston-Julián-Emõd

1932-1940 1932-1940 1932-1940 1932-1940 1935-1943

Ottokár-Luciusz

1936-1944

Vendel

1937-1945

Donát

1938-1946

Xavé r

122

└

┘

┌

┐

EGYHÁ ZELLENES KONCEPCIÓ S PEREK A „fordulat é ve” (1948) után az ismert politikai-hatalmi cé lkitû zé sek é rdeké ben – az egyházak, illetve egyházi inté zmé nyek ellehetetleníté se, erkö lcsi é s politikai lejáratása, az egyházi iskolák államosítása, egyházi szemé lyisé gek letartóztatása stb. – sorozatos koncepciós perek korszaka kezdôdö tt. A bíró ságok nem tekintették feladatuknak sem a vádpontok, sem a vádlottak lényeges körülményeinek feltárását, felderítését. Forrá smû vek: A Pannonhalmi Szent Benedek Rend Budapesti Katolikus Szent Benedek Gimnáziumának É vkö nyvei; 1940-1948. Berkó Pál é s Legányi Norbert OSB fôapát szerkeszté sé ben: A Pannonhalmi Szent Benedek Rend né vtára, 1802-1986. Havasy Gyula: A magyar katolikusok szenvedé sei 1944-1989. Dokumentumgyû jtemé ny. A szerzôkiadásában. INFO Kft. Kö lley Gyö rgy: É rtetek é s miattatok – Egy cserké szvezetô visszaemlé kezé sei. Eö tvö s Kiadó, 1989. Fehé rváry István: Bö rtö nvilág Magyarországon 1945-1956. Magyar Politikai Foglyok Szö vetsé ge Kiadása, 1990. Gergely Jenô: A szerzetesrendek feloszlatása Magyarországon. Vigilia Kiadó, 1990. Szántó Konrád dr. OFM: Az Egyházügyi Hivatal titkai. Mé cses Kiadó, 1990. Dr. Né meth Alajos: Papok a rács mö gö tt. Szent István Társulat, 1991. Szántó Konrád dr. OFM: A meggyilkolt katolikus papok kálváriája. Mé cses Kiadó, 1992. Heté nyi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt é s a vö rö s csillag árnyé kában. I.kö tet. Lámpás Kiadó, Abaliget, 1992. Kamarás István: Bú vó patakok – Visszaemlé kezôszociográfia. Márton Á ron Kiadó 1992. Szántó Konrád dr. OFM: Az 1956-os forradalom é s a Katolikus Egyház. Szt. Maximilian Lap- é s Kö nyvkiadó, 1992. Kahler Frigyes: Joghalál Magyarországon 1945-1989. Zrinyi Kiadó 1993.

123

└

┘

┌

┐

„KAMARAERDEI Ü GY” – „BAKONY BRIGÁ D” – „EPACS” (Egyesült Papi Cserké szcsapatok), 1946 Letartó ztatások: 1946. jú nius 6-án 36 fô (ezekben a napokban oszlatták fel hivatalosan a Magyar Cserké szszö vetsé get). A nyomozást a magyar politikai rendôrsé g (Andrássy ú t 60.) jú nius 28-ig, utána a Szovjet NKVD folytatta le (a Vilma királyné ú ton – ma: Városligeti fasor – é s a Conti utcában – ma: Tolnai Lajos utca). Kihallgatások: A gyanú sítottak egy ré szé t a Magyar Á llamrendôrsé g Budapesti Fôkapitányság Politikai Rendé szeti Osztálya (PRO) íté let né lkül internálta vagy szabadon engedte, kö zülük a szovjet szervek, az NKVD sokakat ismé t letartóztatott é s sú lyosan elíté lt. Vád: Rö pcé dulázás (1946 májusában), szovjetellenes szervezkedé s, partizántevé kenysé g, orosz katona megö lé se Budapest kö rnyé ké n, a Kamaraerdôben. Tárgyalás és ítéletek: 1946. szeptember 9-é n a Conti utcában. Az íté leteket a Megszálló Szovjet Hadsereg Budapesti Hadbírósága mondta ki.

Korabeli sajtó (még a vizsgá lati szakaszban): Szabad Né p, 1946. jú n. 13.: „Papok é s diákok ú jabb gyilkos ö sszeesküvé sé t leplezte le a politikai rendôrsé g” Szabad Né p, 1946. jú n. 14.: „Fasiszta diákok orgyilkossága” Kis Ú jság, 1946. jú n. 14.: „Gyilkos fasiszta ö sszeesküvé st leplezett le a rendôrsé g. Diákok, papok a letartóztatottak kö zö tt” Magyar Nemzet, 1946. jú n. 14.: „Fasiszta ö sszeesküvôket leplezett le a politikai rendôrsé g” Né pszava, 1946. jú n. 14.: „Olofsson Placid bencé s páter é s Vág jezsuita páter egy ú jabb fasiszta ö sszeesküvé s é lé n”

124

└

┘

┌

┐

Né v Iskolaé v Osztályfõnö k UNDEN MIKLÓ S 1936-1944 Vendel II. é ves joghallgató; kivégezték Sopronkô hidán, 1946. októberben. DIETZL LÁ SZLÓ 1936-1944 II. é ves mû egy. hallg.; kivégezték Sopronkô hidán, 1946. októberben. DR. OLOFSSON KÁ ROLY PLACID OSB 1925-1933 Szilárd-Xavé r tanár 10 é v szovjet táborban. Hazatért 1955. novemberében. P. VÁ G JÓ ZSEF S.J. lelké sz 10 é v szovjet táborban. Hazatért 1953. decemberében. RÓ ZSA TIBOR A budapesti ciszterci gimnázium VII. o. tanulója. Meghalt a szovjet fogsá gban. KÖ LLEY (KÖ HLER) GYÖ RGY papnö v. 1930-1934 Szilárd-Luciusz 7 é v 6 hónap szovjet táborban. Hazatért 1953 decemberében. PREGITZER ERNÕ VI. oszt.tan. 1940-1946 Bé da 7 é v 6 hónap szovjet táborban. Hazatért 1953. decemberében. HÓ DI REZSÕ VII. oszt. tan. 1939-1946 Balduin 7 é v 6 hónap szovjet táborban. Hazatért 1953. decemberében. TITTEL OSZKÁ R VII. oszt. tan. 1939-1946 7 é v 6 hónap szovjet táborban. Hazatért 1953. decemberében. KERÉ NYI LÁ SZLÓ mû egy. hallg. 7 é v 6 hónap szovjet táborban. Hazatért 1953. decemberben. PUCHER JÁ NOS mû egy.hallg. 7 é v 6 hónap szovjet fogságban. Hazatért 1953. decemberben.

125

└

┘

┌

┐

A Magyar Á llamrendôrsé g Politikai Rendé szeti Osztálya bírósági íté let né lkül internálta: Né v GYENIS LÁ SZLÓ állatorvos hallg. Internálva 1946-1947. kö zö tt (az orosz fronton 1943-ban hôsi halált halt GYENÍS TIVADAR ikertestvé re) SÁ LYI BÉ LA mû egy. hallg. Internálva 1946-1947. kö zö tt FARKAS ARISZTID egyetemi hallg. Internálva 1946-1947. kö zö tt JESCH LÁ SZLÓ II. é ves mû egy.h. Internálva 1946-1947. kö zö tt MERENDIÁ K KÁ ROLY egyet. hallg. Internálva ...... kö zö tt

Iskolaé v 1932-1940

Osztályfõnö k Á goston-Emõd

1935-1943

Ottokár-Luciusz

1936-1944

Vendel

1936-1944 1936-1944

Az é letben maradt elíté ltek Sztálin halála utáni amnesztiával, csak 1953 decemberé ben, testben-lé lekben megtö rten, sokan sú lyos, é letük vé gé ig tartó betegsé ggel, de egyenes gerinccel té rhettek haza, ill. szabadultak. A nyomozások vádemelé si szakaszában mé g számos bencé s tanárt, ö regdiákot é s tanulót (36 fô!) tartóztattak le kihallgatás cé ljából hosszabbrö videbb idôre: DOMBOS FÜLÖ P OSB tanár HAVASI LUCIUSZ OSB tanár HORVÁ TH KANDID OSB tanár DR. NÁ DASI ALFONZ OSB tanár DR. PÉ NZES BALDUIN OSB tanár DR. SZIVÓ S DONÁ T OSB tanár DR. SZUNYOGH XAVÉ R OSB tanár …

126

└

┘

┌

┐

Né v GR. WIMPFFEN SZIGFRÍD VIII.o.t. BALOGH DÉ NES VII. oszt. tan. BAGDY GYÖ RGY VI. oszt. tan. BALOGH LÓ RÁ NT VI. oszt. tan. LÉ KAI RÓ BERT VI. oszt. tan. MAKAY LÁ SZLÓ VI. oszt. tan. MENTSIK GYÕ ZÕ IMRE VI. o. tan. PÁ SZTÓ PÉ TER VI. oszt. tan. SZILAS LÁ SZLÓ VI. oszt. tan.

Iskolaé v 1938-1946 1939-1947 1940-1948 1940-1948 1940-1948 1940-1948 1940-1948 1940-1948 1945-1948

Osztályfõnö k Xavé r Balduin Bé da

… … … Letartóztatási paranccsal jö ttek – valamilyen más üggyel kapcsolatban – 1946 tavaszán KERÉ NYI OLAF OSB tanáré rt, de HORVÁ TH KANDID igazgató ellenkezôirányba igazította ôket, mint amerre Olaf eltávozott.

127

└

┘

┌

┐

A 20 É VESEK PERE: A csepeli munkásifjak és a bencés diákok pere, 1951 Letartó ztatás: 1951 jú nius é s október kö zö tt, ö sszesen 21 fô, kö ztük 2 kiskorú leány, akik mé g nem voltak 18 é vesek. Vád: A Né pkö ztársaság megdö nté sé re irányuló fegyveres szervezkedé s (fegyvert soha nem találtak). Kihallgatás: Az Á VH Fôutcai kö zpontjában Tárgyalás: 1952. januárjában, Markó utca, Jónás elnö k, Alapi ügyé sz Ítéletek: Né v MAGASHÁ ZY Á DÁ M Tisztviselõ, 20 é ves. Kivégezték 1952. jú niusában, a Gyû jtôfogházban. SALLAY ERNÕ Tisztviselõ, 20 é ves. Kivégezték 1952. jú niusában, a Gyû jtôfogházban. HORTI LÁ SZLÓ Bö rtö nbõl szabadult 1956-ban. MERÉ NYI ALADÁ R Mû tõs, 20 é ves. 15 é v. DÁ NIELFFY TIBOR Fõiskolás, 20 é ves. 12 é v. DEÁ K JÓ ZSEF Fõiskolás, 20 é ves. 10 é v (5 é v letö ltve). HEINTZ JÁ NOS Tisztviselõ, 20 é ves. 10 é v.

Iskolaé v 1945-1948

Kamill

Osztályfõnö k

1941-1948

Kamill

1941-1948 1945-1948 1941-1948 1941-1948

128

└

┘

┌

┐

Né v KÖ NYVES TÓ TH MIHÁ LY Mû egyetemi hallgató, 20 é ves. 10 é v (5 é v letö ltve). GÉ CZY IVÁ N Textilfestõ technikus, 20 é ves. 10 é v. SEBESTYÉ N ANDOR Á llatorvos hallgató, 20 é ves. 10 é v. … …

Iskolaé v 1941-1948

Osztályfõnö k Kamill

1945-1948 1941-1948

RÓ MAI LÁ SZLÓ Mû egyetemi hallgató. … BOROVSZKY LÁ SZLÓ Mû egyetemi hallgató. … … A tö bbiek 3-10 é vig terjedô bünteté st kaptak, kö zö ttük a ké t lány is, „feljelenté si kö telezettsé g elmulasztása” miatt. LÁ SZLÓ IRÉ N Fõiskolai hallgató. Az internáló táborban meghalt. MAGASHÁ ZY Á DÁ M, a WM volt mû szaki vezé rigazgatójának, annak a MAGASHÁ ZY Ö DÖ Nnek volt a fia, akit 1950 február 4-é n a Margit kö rú ti katonai fegyházban végeztek ki, „Á llamellenes ö sszeesküvé s é s ké mkedé s” vádjával. Á DÁ M volt csepeli barátaiból é s bencé s osztálytársaiból egy ellenállási csoportot lé tesített. Ehhez a csoporthoz tartozott SALLAY ERNÕ is, aki Csepelen volt tisztviselôé s a helyi DISZ titkára. Mindketten elsôfokon é letfogytiglant kaptak, letartóztatásukkor egyik sem volt mé g 20 é ves. Azonban II. fokon – akkorra már betö ltö tté k 20. é leté vüket – mindkettôjüket halálra ítélték, é s nem sokkal utána ki is végezték a Kisfogház udvarán.

129

└

┘

┌

┐

A diáké vek alatt kialakult barátságok, kö zö s programok, kirándulások stb. adtak alapot ahhoz az állítólagos szervezkedé shez, amelynek során tö bb volt bencé s diákot letartóztattak. Né v ELEKES JÓ ZSEF 12 é v bö rtö n, letö ltve 8 é v; fegyveres, államellenes ö sszeesküvé s irányításáé rt. SCHUSTER ISTVÁ N 12 é v bö rtö n VALKONY KÁ ROLY 10 é v bö rtö n DÁ NIELFY TIBOR 12 é v bö rtö n

Iskolaé v 1937-1945

Donát

Osztályfõnö k

1939-1947

Balduin

1939-1947 1941-1948

Kamill

Hosszabb-rö videbb ideig vizsgálati fogságban: Né v BERCSÉ NYI ATTILA SZABÓ ENDRE VÉ GH LÁ SZLÓ KOLOSS (KAPSZ) ISTVÁ N MAYER RICHÁ RD NÉ METH SÁ NDOR Ré sztvett az ELEKES-fé le ö sszeesküvé sben; a letartóztatás elõl VASZARY GÁ BORé kkal 1951-ben Nyugatra szö kö tt.

Iskolaé v 1941-1948 1941-1948 1941-1948 1942-1948 1942-1948 1942-1948

Osztályfõnö k Kamill Ottokár-Emõd

1948. jú nius 16-án az 1948. 33. tc. valamennyi egyházi iskola államosítását elrendelte. Így 25 évi áldásos mûködés után a Budapesti Katolikus Szent Benedek Gimnázium (1923-1948) is erre a sorsra jutott. Ezért szerepel minden, akkor mé g gimnáziumi tanuló diáktársunknál záró évként az 1948. esztendõ .

130

└

┘

┌

┐

VASZARY GÁ BOR É S TÁ RSAI, 1951* Letartó ztatások: 1951. november 20-án Burgenlandban, osztrák csendôrö k által. Annak ellené re, hogy bizonyították, tovább akarnak szö kni é s nyugaton folytatni tanulmányaikat, a csendôrö k átadták VASZARY GÁ BORt é s JEZERSZKY OTTÓ t a megszálló szovjet erôknek. Elôszö r Badenban tartották fogva, majd kiszolgáltatták ôket az Á VHnak. Tárgyalás: 1952. szeptember vé gé n a budapesti Katonai Bíróságon. Vád: Ké mkedé s é s fegyveres ö sszeesküvé s, szervezkedé s. Ítéletek: Né v VASZARY GÁ BOR Kivégezték 1952 novemberé ben a Pestvidé ki Fogházban. JEZERESZKY OTTÓ Kivégezték 1952 novemberé ben a Pestvidé ki Fogházban. LENGYEL FERENC JÓ ZSEF É letfogytiglan. HORVÁ TH ZOLTÁ N 15 é v.

Iskolaé v 1942-1948

Osztályfõnö k Ottokár-Emõd

1942-1948 1942-1948 1942-1948

Velük együtt tö bb más bencé s diák is hosszabb-rö videbb idejû letartóztatásban, ill. rendôri felügyelet bünteté sben ré szesült. VASZARY GÁ BOR – õ ahhoz az ismert balaton-felvidé ki Vaszary családhoz tartozott, amely esztergomi prímást, írót, színé szt, festõt is adott hazájának – osztálytársaival, JEZERSZKY OTTÓ val, STARK LAJOSsal é s NÉ METH SÁ NDORral együtt 1951-ben nyugatra szö kö tt. Az egyetemre * Az ezen perben kivé gzett Jezerszky Ottóról é s Vaszary Gáborról 1992. é vi Almanachunk 48-51. oldalán kö zö ltünk visszaemlé kezé st osztálytársainak, Siminszky Fedornak é s az azóta elhú nyt Németh Sá ndornak a tollából. Ebben a kö tetünkben pedig a 144-148. oldalon további adalé kokat kö zlünk az Ú j Magyarország hasábjairól, volt osztálytársukkal, dr. Villá nyi Istvá nnal való beszé lgeté s formájában. – (A szerk.)

131

└

┘

┌

┐

ugyanis nem vetté k fel, ezé rt segé dmunkáské nt dolgozott, s ebben bizony nem sok jö vôt látott. Sikerült nyugaton ö sztö ndíjat kapnia a Maryland Egyetemen (USA). A felvé teli okirattal a zsebé ben VASZARY GÁ BOR é s JEZERSZKY OTTÓ 1951 nyarán illegálisan hazaté rt, hogy barátait kivigye magával. A szö ké s sikerült, de Burgenlandban az osztrák csendôrö k elfogták é s kiszolgáltatták a ké t fiú t az NKVD-nek. Baden bei Wien, Szombathely é s a Pestvidé ki fogházban az akasztófa volt az alig 21 é ves VASZARY GÁ BOR é s JEZERSZKY OTTÓ é leté nek utolsó állomása. VASZARY GÁ BOR tragé diájára utcané v emlé keztet BALATONFÜREDen (a né hai Partizán utca). Halálának é vfordulóján 1993. okt. 10-é n emlé ktáblát helyezett el az Ö NKORMÁ NYZAT a volt osztály- é s iskolatársai, tisztelôi kezdemé nyezé sé re, melynek felirata jelzi, hogy „tõrbe csalták, halálba küldté k, de meg nem tö rhetté k, ismeretlen helyen elfö ldelté k”. JEZERSZKY OTTÓ emlé ké re 1994. jan. 7-é n azonos feliratú táblát helyezett el – egykori elemi iskolájának falán – GYÖ MRÔ Ö NKORMÁ NYZATA é s volt osztály- é s iskolatársai.

132

└

┘

┌

┐

EGYHÁ ZPOLITIKAI PEREK, 1949-1972 MINDSZENTY JÓ ZSEF bíboros letartóztatása é s pere (1949), majd ezt kö vetôen GRÕ SZ JÓ ZSEF é rsek meghurcolása é s elíté lé se (1951) sem tudta a katolikus egyház ellenállását megtö rni. A katolikus Püspö ki Kar esküté tele ellené re „tö bb reakciós püspö k é s lelké sz ellensé ges magatartást tanusított” mé g a legszigorú bb elnyomás idôszakában is. A Rákosi-rendszer iránt „lojális papok” kis száma miatt tovább folytatódott az egyházi szemé lyek, egyházi szervezetek, a velük szoros kapcsolatot tartó polgári szemé lyek elleni büntetôeljárások sorozata. Az 1956-os forradalom után felerôsö dö tt az egyház ellenállása. Ezt az átmeneti állapotot azonban a kormányzat már 1957 márciusában egyfelôl megszorító inté zkedé seivel, másfelôl az egyházpolitikai perek felú jításával megszüntette. A koholt vádakra alapozott, elsôrendû en megfé lemlítô cé lú perek elíté ltjeinek, vádlottainak száma nagyon változó volt. A né hány szemé lyes perek mellett sok perben 10-70 szemé lyt is vádoltak államellenes szervezkedé ssel, ö sszeesküvé ssel. Az íté letek is nagyon változatosak voltak: halálos íté let, sú lyos bö rtö n, internálás, mû kö dé si tilalom stb. Ezen „per”-ek íté letei alapján, ill. más ügyekbôl mé g tö bb alkalommal, hosszú börtönbüntetésben részesültek: Né v Iskolaé v Osztályfõnö k KOVÁ TS ARISZTID OSB igazgató 1951-1956 kö zö tt bö rtö n CSIZMADIA GERÕ OSB tanár 1953-1956 kö zö tt bö rtö n PÁ LFY JÓ ZSEF AURÉ L OSB tanár 1930-1938 Luciusz 1953-1959 kö zö tt bö rtö n DR. SZUNYOGH XAVÉ R FERENC OSB tanár 1961-1963 kö zö tt bö rtö n; engedé ly né lküli hitoktatásé rt („Mária-lé gió per”), melyet „államellenes bû nszö vetsé g”-nek minõsítettek. Az Á llami Egyházügyi Hivatal inté zkedé se nyomán állami bünteté s kiszabása helyett egyházfegyelmi eljárást indítottak egyházi szemé lyek ellen, külö nfé le „bû ntettek elkö veté se” miatt.

133

└

┘

┌

┐

A konszolidáltabb diktatú ra idejé n jellemzô „koncepció” volt, hogy a „cé l” é rdeké ben kö zbû nté nyes vádat igyekeztek kitalálni az egyházi iskolák, illetve egyházi szemé lyisé gek lejáratására. Így került bö rtö nbe: Né v PÁ SZTHORY GYÖ RGY VALTER OSB tanár Szabadságveszté s: 1966-69.

Iskolaé v 1942-1948

Osztályfõnö k Ottokár-Emõd

Hasonlóan gondolkodtak az egyházról a szomszé dos Csehszlovákia politikai kö rei. Így szenvedett meghurcoltatást Csehszlovákiában: DR. CZUCZOR MENYHÉ RT OSB tanár 1950: munkatábor; 1950-1951: bö rtö n; 1951-1955: munkatábor.

BENCÉ S TANÁ ROK KÉ MKEDÉ SI PERE, 1953 Letartó ztatások: 1953. nyarán Vád: Ké mkedé s Tárgyalás: 1954. tavaszán Bíró ság: Budapesti Katonai Bíróság, Fôutca (1954 tavasz) Ítéletek: PÁ ZMÁ NY GÉ ZA teológus 15 é v bö rtö n. CSIZMADIA GERÕ OSB tanár 12 é v bö rtö n KOVÁ TS ARISZTID OSB igazgató 10 é v bö rtö n A bé csi Pázmáneum nö vendé ke, PÁ ZMÁ NY GÉ ZA, 1953. nyarán a honvágytól û zve illegálisan hazaté rt. Naivan sorra látogatta volt tanárait é s barátait. Vé gül sokak tanácsára – hogy próbáljon visszamenni, mert ha nem, az Á VH elfogja illegális határátlé pé sé rt – visszaindult. A határnál elfogták. Az Á VH Pázmányból nyugati ügynö kö t csinált, az esetbôl pedig

134

└

┘

┌

┐

egy ú jabb papi ö sszeesküvé st. Az elsôáldozatok Pázmány volt tanárai lettek, kö ztük KOVÁ TS ARISZTID OSB, a budapesti bencé s gimnázium volt igazgatója Talán Nagy Imre elsôkormányának kö szö nhetô, hogy az Á VH nem csinált belôle ú jabb kirakatpert, é s hogy az íté letek enyhé bbek voltak. Az üggyel kapcsolatban az Á VH letartóztatott tö bb bencé s papot, így JÁ MBOR MIKE OSB bencé s fôiskolai tanárt, továbbá né hány tanárt a gyôri bencé s gimnáziumból. A vád ellenük az volt, hogy a Rómából legálisan küldö tt pé nzt a hatóság fé lrevezeté sé vel vallásoktatásra fordították. A pé nzküldé s fôirányítója BÉ KÉ S GELLÉ RT OSB bencé s atya volt Rómából.

FORBÁ TH LÁ SZLÓ É S TÁ RSAI, 1953 Letartó ztatások: 1953. szeptember 3-án é jfé lkor. Vád: Szervezkedé s Kihallgatás: Á VH Fôutca; hé t hónapig. Tárgyalás: 1954. március 19. Fôutca; másodfokon 1954.jú nius. Ítéletek: Né v Iskolaé v FORBÁ TH LÁ SZLÓ mû szaki tisztv. 1930-1938 Kivégezték, 1954. jú nius 30. CZIGÁ NY IMRE É letfogytiglan CSÓ KA JENÕ É letfogytiglan CSÁ KÁ NY ZOLTÁ N

Osztályfõnö k Szilárd-Luciusz

Az ügyben sokan voltak letartóztatva. A Mindszenty-perrel hozták kapcsolatba, vagyis annak folytatása volt. MINDSZENTY JÓ ZSEF hercegprímást 1948-ban, GRÔSZ JÓ ZSEF é rseket 1950-ben, FORBÁ THé kat 1953ban – mint utolsó hullámot – fogták el. A „szervezkedé s” vádjába számos egyházi é s polgári vádlottat bevontak. Sem szabotázs, sem gyilkosság nem szerepelt a vádban.

135

└

┘

┌

┐

KERESZTÉ NY FRONT PERE, 1961 1950. tavaszán a volt budapesti CISZTERCI papok, kispapok, diákok, cserké szek a KERESZTÉ NY FRONT nevû , a „né pi demokratikus államrend megdö nté sé re irányuló illegális szervezet”-ben jö ttek ö ssze, melyet 1952-ben az Á VH „felgö ngyö lített”. Az ú j per 1961-es vádirata szerint: „Az 1956os ellenforradalom alatt ú jraszervezôdö tt” … „1954-tôl a letartóztatásokig (1961) kb. 400 tagja volt a szervezetnek”. A szervezkedé s egyik vezetôje az a KÖ LLEY (KÕ HLER) GYÖ RGY világi pap, illegális cserké szvezetô, aki a „Kamaraerdei ügy, 1946” miatt 7 é s fé l é vet tö ltö tt a GULÁ Gon. Né v Iskolaé v Osztályfõnö k KÖ LLEY (KÕ HLER) GYÖ RGY 1930-1934 Szilárd-Luciusz 3 é v bö rtö nbünteté s. 1963-ban amnesztiával szabadult. Ugyanebben az ügyben szerepelt vádlottké nt – sok más kö zö tt: Né v Iskolaé v Osztályfõnö k-prefektus GESZLER Ö DÖ N 1953-1957 Norbert-Oros Pannonhalmi diáktársunk. A vizsgálati fogság után a bíróság nem szabott ki rá bö rtö nbünteté st, de kizárták az egyetemrõl. A perben 38 pap, valamint 82 volt diák, cserké sz, egyetemi hallgató volt hosszabb-rö videbb ideig letartóztatva. Az íté letben 11 vádlott, zö mé ben papok, 8 é v–2½ é v kö zö tti bö rtö nbünteté sben ré szesült.

REGNUM PER, 1970 Né v Iskolaé v Osztályfõnö k DR. HAGEMANN FRIGYES 1942-1948 Ottokár-Emõd Regnum Marianum-lelké sz, 1962-ben eltiltották a papi mû kö dé stôl, 1964-ben hosszabb-rö videbb idõre beidé zté k, 1970-ben letartóztatták, a Regnum-per fôvádlottja volt. „Ö sszeesküvé s” váddal 5 é vre íté lté k, 3 é s fé l é v után amnesztiával szabadult.

136

└

┘

┌

┐

É PÍTÔ KATONAI ALAKULATNÁ L MUNKASZOLGÁ LATOSOK MUSZ, 1951-1956 Az 1950-es é vek kezdeté n a társadalmi-politikai é let gyakorlatának jellemzôsajátossága volt a „megbízhatatlan” szemé lyek elkülö níté se. 1950ben szervezté k meg a KÖ MI (Kö zé rdekû Munkaszolgálatos Inté z-mé ny) vállalatot munkaszolgálatosok é s rabok foglalkoztatására. A szá-mukra megbízhatatlan katonakö teles fiatalokat nemfegyveres katonai szolgálat kereté ben 1-3 é ves munkaszolgálatra hívták be. Né v JAROSS CSABA MUSZ 1951-1953 LÁ SZLÓ FFY JÁ NOS MUSZ 1951-1953 PAPP ZOLTÁ N MUSZ 1951-1953 RABÁ R FERENC MUSZ 1952-1954 SZILVÁ NYI Á KOS MUSZ 1952-1954 DÁ NIELFY ZSOLT MUSZ 1951-1953 GAZDIK ALAJOS MUSZ 1951-1953 GÖ RGEY ARISZTID MUSZ 1951-1953 HÁ DERER TAMÁ S MUSZ 1951-1953 HAJDUFY MIKLÓ S MUSZ 1954-1955 SÁ RÓ Y TAMÁ S MUSZ 1954-1956 … …

Iskolaé v 1939-1947

Osztályfõnö k Balduin

1939-1947 1939-1947 1939-1947 1939-1947 1940-1948

Bé da

1940-1948 1940-1948 1940-1948 1942-1948

Ottokár-Emõd

1943-1948

Luciusz-Donát

137

└

┘

┌

┐

1956 Az iskola é s a családi indíttatás, nevelé s szellemé ben sokan vettek ré szt az ország külö nbö zô helyein a forradalom szervezeteiben mint forradalmi bizottsági tagok vagy tisztsé gviselôk, a fegyveres harcokban pedig mint felkelôk, parancsnokok. Ezen tevé kenysé gük miatt sokuknak el kellett hagyniok az országot. Né v KÕ GLER GUSZTÁ V Á ltalános iskolásként volt bencé s diák. A Corvin kö zi harcokban 16 é ves korában halt hõ si halált. SZALAY TIVADAR Á ltalános iskolásként volt bencé s diák. A Corvin kö zi harcokban 16 é ves korában halt hõ si halált. LIPPAY GYÖ RGY Idejé ben elmenekült, így távollé té ben ítélték halálra. MÓ RI JÁ NOS A balatonfüredi nemzetõrsé g parancsnoka volt. Külfö ldre kellett távoznia. TASS JÓ ZSEF A parlament elõtti vé res csütö rtö kö n a helyszínen halt meg. DR. GALAMBOS FERENC IRÉ NEUSZ OSB tanár A Gyõri Nemzeti Tanács, ill. a Dunántú li Nemzeti Tanács tagjaké nt a forradalom leveré se után menekülni ké nyszerült. Távollé té ben halálra ítélték.

Iskolaé v 1946-1948

Osztályfõnö k Leimeter Ilona

1946-1948

1927-1935

Arisztid-Julián

1928-1936

Cecil-Kandid-Kolos

1929-1937

Donát

1930-1938

Luciusz

138

└

┘

┌

┐

Né v KÖ VENDY NAGY LEHEL A Corvin kö zi harcokban megsebesült; sebeit a Petõfi híd kö zepé n látta el é s kö tö zte be saját é leté t is kockáztatva a golyózáporban DR. BODÓ LÁ SZLÓ , a Mû szaki Egyetem ö rö k emlé kû bõrgyógyásza. HORTI LÁ SZLÓ A MAGASHÁ ZY-perben bö rtö nre íté lté k, 1956-ban szabadult, a Kábelgyári Forradalmi Bizottságban való szerepe miatt letartóztatták. Á llítólag kivégezték. Azóta senki nem látta. BORNEMISSZA TIBOR A Corvin kö zi fegyveres csoport egyik parancsnoka volt. 1956 vé gé n elhagyta az országot, így é letben maradt.

Iskolaé v 1940-1943

Bé da

Osztályfõnö k

1941-1948

Kamill

1940-1948

Bé da

KÕ GLER GUSZTÁ V é s SZALAY TIVADAR együtt harcoltak a Corvin kö zben. A velük szembenállók szabad elvonulást é s amnesztiát hirdettek a harcot ö nké nt feladóknak. Õ k hittek a felszólításnak, é s a lakásuk, szüleik kö zelé ben – a Horváth Mihály té ren – letetté k fegyverüket. Ott a helyszínen lõtté k azonnal agyon mindkettõjüket. (Ld. mé g: 148. lapon.) Börtönbüntetésben, internálásban részesültek: KAPOSI GYULA testnevelõ tanár 1957, 4 hónap DR. MARKOS JÁ NOS OSB tanár 1957, 1 hónap DR. SÖ VEGES DÁ VID OSB tanár 1957-1959 kö zö tt bö rtö n

139

└

┘

┌

┐

Né v DR. HORVÁ TH LÁ SZLÓ … DR. SZÛCS SÁ NDOR Halálos ítélet, majd é letfogytiglan. 1963-ban szabadult amnesztiával. (A 40-es é vekben Bajcsy-Zsilinszky Endre bú jtatása miatt csukták le.) VASZILJEVICS-SÖ MJÉ N GYÖ RGY 1957, 1 é v ZUFALVY GYÖ RGY ....... kö zö tt. MENSÁ ROS LÁ SZLÓ ...... kö zö tt PÁ LMAY (HAY) PÉ TER GODOFRÉ D OSB 1957-1958 kö zö tt SZÉ KELY GÁ BOR ...... kö zö tt MESSIK LAJOS ...... kö zö tt ZSÁ KAY TIBOR ...... kö zö tt Hö lzl Róbert 1957-1958 kö zö tt WATTAY ANTAL ....... kö zö tt DEÁ K JÓ ZSEF 1957, 1 hónap NÉ METH ANTAL 1958-1959 kö zö tt RAUSZ Á GOSTON 1957-1959 kö zö tt … …

Iskolaé v 1923-1931

Osztályfõnö k Kandid

1923-1931

1926-1934

Krizosztom-Kamill-Tasziló

1932-1940

Á goston-Emõd

1935-1943

Ottokár-Luciusz

1935-1943 1936-1944

Vendel

1938-1946

Xavé r

1938-1946 1939-1947

Balduin

1939-1947 1941-1948

Kamill

1944-1948

Á rkád-Julián

1946-1948

Emõd

Epiló gus 140

└

┘

┌

┐

A forradalom alatti helytállásé rt számos tanárunk é s iskolatársunk kapta meg az 1956-os emlékérem kitünteté st: KAPOSI GYULA testnevelõ tanár Né v LIPPAY GYÖ RGY RÉ FI IMRE MENSÁ ROS LÁ SZLÓ HÖ LZL RÓ BERT MENTSIK IMRE GYÕ ZÕ … …

Iskolaé v 1927-1935 1932-1940 1935-1943 1939-1947 1940-1948

Osztályfõnö k Arisztid-Julián Á goston-Emõd Ottokár-Luciusz Balduin Bé da

DR. OLOFSSON PLACID OSB atyának 1993 augusztus 24-é n átadták a Magyar Köztársasági É rdemrend Kiskeresztje kitünteté st – nem utolsó sorban a szovjet GULAG táborokban 10 esztendôn át vé gzett titkos é s tö retlen lé lekmentô pasztorációs tevé kenysé gé é rt. A hivatalos indoklás: „Az 1945-56 kö zö tti nemzeti ellenállásban való tevé keny ré szvé tele é s kö vetkezetes nemzethû é letú tja elismeré seké nt.”

141

└

┘

┌

┐

P.S. Ez a felsorolás nem teljes, é s bizonyára pontatlan is, mert dö ntô ré szben emlé kezetbôl ké szült. Ezé rt elné zé st ké rünk, fôké pp azoktól akikrôl tájé kozatlanságunk miatt megfeledkeztünk. Cé lunk a teljessé g é s hitelessé g miné l jobb megkö zelíté se, elé ré se. Nagyon ké rjük, hogy továbbiakban együtt egészítsük ki. A pontatlanságokat pedig helyesbítsük. Budapest, 1994. január 11.

Utó szó – Csak a Pannonhalmi Szent Benedek-Rend Budapesti Katolikus Szent Benedek Gimnáziuma (1923-1948) volt tanárainak, diákjainak, és azon kivülálló knak (nem bencé s vádlott-társaknak) az adatait gyû jtö ttük ö ssze, akiket a pesti bencésekkel egy perbe vontak, valamint csak azokat az egyéb sérelmeket, amelyek a pesti diákokkal kapcsolatosak, ill. azokkal a tanárokkal, akik Pesten (is) tanítottak. – Ez a rö vid anyag minden minôsítô vélemény nélküli adattár. A perek nyomozási, rendôrsé gi, bírósági gyanú sítási, bizonyítási eljárá-sait, a tanú k é s vé dô né lküli zárt tárgyalások – „dupla nullás per”-ek – tö rvé nyszegé seit, „igazságfeltáró” tevé kenysé gé t nem kívántuk elemezni, ismertetni, mert ezekben nem volt célja a politikai hatalomnak a való ság lényeges körülményeinek a feltárása. SÔT! – a törvény és az igazságszolgáltatás volt a bûnös. (Pl. a vád szerint „olyan magas színvonalú volt a konspiráció a szervezkedôkné l, hogy nem is ismerté k egymást” [SIC !].) Az a vé lemé nyünk, hogy nem itt felsorolt barátaink voltak a bû nö sö k, mé g akkor sem, ha hamis bû ntudatot, beismerôvallomást zsarolt ki a teljes lé tbizonytalanságba, kiszolgáltatott helyzetbe ké nyszerítettbôl a Hatalom, amely mé g mondvacsinált vagy eltú lzott kö zbû nté nybevonást is felhasznált a „tö rvé nyessé g” látszatára. Hamis bûntudatot ébresztettek (pl. mié rt bû n a disszidálás?): beismerôvallomások… , kö zbû nté nnyé sorolások… (valuta… ). A zárt, titkos tárgyalásokon – tanú k né lkül, 00-ás kijelö lt vé dõügyvé dekkel, ha egyáltalán voltak ilyenek – nem volt alapeleme a koncepcióknak sem a vád, sem az indíté kok é s vádpontok bizonyítása.

142

└

┘

┌

┐

–

– –

– – –

–

A kamaraerdei ügy vádlottjait pé ldául zárt tárgyaláson, a szovjet igazságszolgáltatás szerinti 58. § vádpontjai, mé gpedig: 1. antibolsevista propaganda, 2. szervezkedé s, 3. terrorcselekmé nyekre bujtogatás alapján íté lte el a megszálló Szovjet Hadsereg hadbírósága. Tudjuk, hogy az adatok hiányosak, mert az érintettekben még most is él az ösztönös önvédelmi mechanizmus: – „Nem tudom… Nem emlé kszem… Nem ismerem… ” Nekik felejteni volt kö telezô! – é s a tú lé lé s ö sztö ne nem szé gyellni való! Ez az anyag tisztelgés az Iskola, az ALMA MATER ö rö k emlé kû , pé ldamutató tanárai é s nö vendé kei meghatározó szellemisé ge elõtt. Nem szabad kiragadni az esemé nyek elemzé sekor az azokat meghatározó tö rté nelmi korszakból, fö ldrajzi, kö zigazgatási (fôvárosi) kö rnyezetbôl. Ezt a SZELLEMISÉ GET az Iskola igazgatói, osztályfônö kei, tanárai, diákjai é s nem utolsó sorban a szülôk teremtetté k meg. Célunk nosztalgia né lkül, „sine ira et studio”, emlé ket állítani hôseinknek, é s nyomot hagyni az utókornak. Nem volt vé letlen, hogy ennyi „per” é s ennyi áldozat volt a Pesti Gimnáziumban. Rajtunk keresztül akartak példát szolgáltatni! Tisztában vagyunk azzal, hogy más bencé s, ill. más egyházi iskolákban é s egyházi inté zmé nyekben is voltak sú lyos tö rvé nysé rté sek, azok ö sszegyû jté sé t is javasoljuk azonnal elkezdeni. Tudjuk, hogy a fellelhetôirodalom é s ez az ö sszeállítás is hiányos, de jó szándé kkal ké szült, több a semminél és az agyonhallgatásnál. Az itt kö zö lt adatok az osztálytitkárok áldozatos közremûködésével jö ttek ö ssze. További pontosításukhoz is ké rjük a segítsé geteket. Sajnos a tö rvé nysé rté sek, a hátrányba hozó megkülö nbö zteté sek az itt felsoroltakon kívül is jó cskán voltak, mert a világné zet, szárma-zás, nevelteté s miatt nyugodtan mondhatjuk, hogy iskolánk szellemi-sé gé t vállaló diáktársaink csak korlátozott pályán (pl. továbbtanulás, szakmai karrier stb.) mozoghattak. (Pl. egyházi iskolai é rettsé gi után csak legalább ké t é vi munkaviszony, eredmé nyes „szigorított felvé teli”vizsga alapján nyerhettek egyetemi felvé telt… Stb.) Megfontolandó, hogy a kitelepítetteket sú jtó tö rvé nysé rté seket is fel kellene tárni. Dr. Mentsik GyõzõImre (Budapest, 1948.)

143

└

┘

┌

┐

NÉ VSOROLVASÁ S* Elõttünk egy tabló . A budapesti Fazekas Mihá ly Gimná zium 1949-50-ben végzett növendékei. Ismerõsen csengõ nevek. A fénykép xeroxmá solatá n tizennégy kereszt. A halottak. Közöttük van Vaszary Gá bor és Jezerszky Ottó . Õ ket huszonegy évesen végezték ki a Fõutcá ban. Két – talá n nagy karrier elõtt á lló – fiatalembert. Má jus 20-á n, holnap-utá n, a 44. érettségi talá lkozó n az õ emlékükért is imá dkoznak. „Az imá dsá g pó tolhatatlan, semmi egyébbel nem helyettesíthetõ” – írja Pilinszky. Ezért van olyan hatalmas ereje. NÉ METH SÁ NDOR, az egykori osztálytárs így emlé kezett 1992-ben a Bencé s Diákszö vetsé g Almanachjában1 1951 májusára. „… OTTÓ val, GÁ BORral é s STARK LAJOS osztálytársunkkal né gyesben Münchennek vettük utunkat. (… ) Kísé rteties marháskodásunkkal a „szabad világba” é rve sem hagytunk fel, külö nö sen a né met nyelvû feliratok kiforgatása adott alkalmat a viháncolásra. Jókedvünk nem tartott sokáig. Münchenben é rt minket a kitelepíté sek híre. Tiltakozott akkor az egé sz mû velt világ, de ez sovány vigasz volt. Gábor é s Ottó akkor – termé szetükhö z híven – elhatározták: segítsé gé re sietnek a szorongatott otthoniaknak. Szándé kuk megvalósításához kapóra jö tt egy ajánlat, hogy hírszerzõi megbízatással ismé t hazaté rjenek. Dö nté sük annál elké pesztõbb volt, mivel már elõké születeket tettek kinti egyetemi tanulmányaik megkezdé sé re. Lebeszé lni azonban nem hagyták magukat. (… ) Mi Lajossal hónapokig nem kaptunk róluk hírt, akkor is csak rö viden annyit, hogy elfogták õket. Abban az idõben ismertem meg a fé lelmet, amit velük együtt sohasem é reztem.” DR. VILLÁ NYI ISTVÁ N, akié az említett é rettsé gi tabló, ekké ppen beszé l egykori iskolájáról, diáktársairól: – A Budapesti Bencé s Gimnáziumba jártunk együtt. Annak idejé n nagylé tszámú osztályok alakultak a Baross utcai iskolában, mert sok volt a jelentkezõ é s szû kö s a hely. Igen kedves emlé kek fû znek Jezerszky Ottóhoz é s Vaszary Gáborhoz. Ké t külö nbö zõ egyé nisé g volt. Ottó meg* Utánkö zlé s az Ú j Magyarország 1994. május 18-i számából. A szö vegben említett Fazekas Mihály Gimnázium volt a jogutódja a budapesti Szent Benedek Bencé s Gimnáziumnak. – (A szerk.) 1 Németh Sá ndor – Siminszky Fedor: Vé rtanú diáktársaink. In memoriam Jezerszky Ottó é s Vaszary Gábor. In: BDSZ Almanach, 1992. (Pannonhalma – Budapest, 1993.), 48-51. o. – (A szerk.)

144

└

┘

┌

┐

fontolt, higgadt gondolkodású , az osztály egyik vezé regyé nisé ge, Gábor sportos alkatú , derû s é letfelfogású , mé g a legnehezebb helyzetekben is. – A beszervezésükrõl mit tud? – Gyakorlatilag semmit. De a ké sõbbiek azt igazolják, hogy egyértelmû en tõrbe csalták õket. Kijelö lté k azt a parasztházat (Strehm kö zsé gben), ahol már elõre eltervezté k elfogatásukat. Amikor a disszidálás után hazajö ttek, rö vid idõt tö ltö ttek csak itthon, s utána, már LENGYEL FERENC osztálytársunkkal együtt, erre a megadott címre mentek, s ott tartóztatták le hármukat az osztrák csendõrö k. – Azzal a két osztá lytá rsukkal mi lett, akikkel korá bban, 1951 má jusá ban hagytá k el az orszá got? – Stark Lajos rö viddel ké sõbb kijutott az Egyesült Á llamokba, s azóta is ott é l, Né meth Sándor Hollandiába került, egyetemi tanár lett, szegé ny egy szívattak kö vetkezté ben tavaly februárban meghalt. Né meth Sándornak a bencé s almanachba írott sorait már idé ztük, forduljunk hozzá megint, amikor Vaszary Gáborra é s Jezerszky Ottóra emlé kezünk. „Ottó … komoly fiú volt. Tisztes szegé nysé gé t joviális humorral viselte, akárcsak é vekig koptatott egyetlen, sö té tké k ö ltö nyé t. A vállas, zö mö k fiú ban óriási energia é s akaraterõ dolgozott. (… ) Kivé teles tehetsé ge mind a reál, mind a humán tárgyakban az eminensek kö zé emelte. Mindezek ellené re elfogulatlanul s nagy ártatlansággal né zett ké k szemé vel a világba. (… ) Ottó józan tárgyilagossága mellett Gábor mû vé szi temperamentumával hívta fel magára a figyelmet, barna szemé ben ezer manó é s kobold járta táncát, s ha valahol feltû nt kacsafark haja, pirospozsgás arca, felvillanyozódott a lé gkö r. Benne is dolgozott a családi talentum; biztos ké zzel rajzolt portré kat, karikatú rákat, né hány mozdulattal jellemeket alakított, s egy-ké t mondattal politikusokat figurázott ki (Sic!): „Sö pö rjánek az imperiálistáák a sajáát portáájuk elõõtt!” („Szé p verseket is írt – jegyzi meg a Gyõrben é lõ VASZARY PÁ L, Gábor ö ccse –, s mindig küszkö dö tt bennük a halállal.”) (… ) Ottó az é rettsé gin (1950-ben) Ady istenes verseit mé ltatta tanárai é s az elnö k megrö kö nyö dé sé re; Gábor krú dys szinten gyakorolta az udvar-lás mû vé szeté t.” Ké rdé s dr. Villányi Istvánhoz: – Ö nök tudtak arró l, hogy pert folytattak négy osztá lytá rsuk – Vaszary Gá bor, Jezerszky Ottó , Lengyel Ferenc és Horvá th Zoltá n ellen?

145

└

┘

┌

┐

– Nem. Arról volt né mi tudomásunk, hogy lebuktak é s elfogták õket, de a per alakulásáról csak utólag szereztünk tudomást. Ré szlet az 1952. április 10-é n megtartott elsõfokú tárgyalás jegyzõkö nyvé bõl. Vaszary Gábortól a kö vetkezõ vallomást csikarták ki: „A vádat megé rtettem, bû nö snek é rzem magam. Nehé z anyagi kö rülmé nyek kö zö tt é ltünk. Származásom arra predesztinált, hogy a kommunizmus ellensé ge legyek. Né met (!) birodalmi iskolát vé geztem 7 é ven keresztül. Nem vettek fel az egyetemre. Politizálni nem akartam, csak a sport teré n kívántam dolgozni. 1951-ben egy illegális szervezetnek lettem a tagja, ez a szervezet azonban aktivizálódott é s jobbnak láttam disszidálni. (… ) Fürstenfeldben kihallgattak bennünket, ahol adatokat kö zö ltem a magyarországi gazdasági é s politikai termé szetû dolgokról, így a szfehé rvári repülõté rrõl, a budapesti autógyárakról, a budapesti gyárak fekvé sé rõl, azok kapacitásáról, valamint a piaci árakról. De megszö ktünk, mert attól fé ltünk, hogy lágerba zárnak bennünket. Münchenbe mentünk, (… ) ahol (… ) az MHBK fedõné v alatt mû kö dõ hírszerzõ szerv Pintér nevû ügynö ke beszervezett bennünket. A beszervezé s után 6 hetes ké miskolát vé geztettek velünk. Az iskola elvé gzé se után Magyarországra küldtek bennünket külö nbö zõ feladatokkal. (Vaszary Pál: „Egyes szemé lyektõl látszatfeladatokat kaptak, pé ldául, hogy tudják meg: a szovjet katonák paroliszínei mit jelentenek.”) (… ) Ügyé sz: A hadbíróság a proletárdiktatú ra ö kle, é s a vádlottakkal szemben az embersé ges é rzület alkalmazásának helye nem lehet.” A másodfokú tárgyaláson (1952. szeptember 12.) a vé dõ – Galambos Mihá ly ügyvé d – az enyhítõ kö rülmé nyek kö zö tt felsorolta: mindketten kiváló tanulók, akiknek az egyetemi felvé tel nem sikerült. Hú szé vesek, é l bennük a tanulási vágy, tapasztalatlanok, hiszé kenyek é s ennek ré vé n váltak áldozatává az imperialista ké mszervezeteknek, amelyek a tanuláshoz felté teleket szabtak. Elhitté k azt az állítást, hogy lefogásuk eseté n legfeljebb három é vet kaphatnak. Kilenc napig voltak csak Magyarországon, ezalatt nem tudhattak ké mtevé kenysé get folytatni satö bbi. A bíróság – Ká dá r Pá l hadbíró ezredes, dr. Já hner Bakos Mihá ly, Papp Lajos Á VH-s õrnagy, Prieszol Ká roly Á VH-s õrnagy – egyhangú lag elutasította a kegyelmi ké rvé nyt. Vaszaryt é s Jezerszkyt halálra íté lté k, Lengyel 15 é vet kapott, a negyedik bencé s diák, Horváth Zoltán 10 é vet. Vaszary Gábor egykori zárkatársa, BÍRÓ ZOLTÁ N azt a pillanatot idé zte fel, amikor az egykori bencé s diák a tárgyalás után visszaé rkezett a cellába: „Megállt az ajtóban é s csak annyit mondott: „Halál”. De rö vid hallgatás után visszaté rt ré gi é nje é s õ vigasztalt minket, próbált lelkierõt

146

└

┘

┌

┐

ö nteni belé nk. A behozott ebé det felajánlotta, mert arra, ú gymond, már nincs szüksé ge. Kisebb-nagyobb szabadkozás után, volt, aki elfogadta. Bú csú záskor arra ké rt bennünket, ha szabadulásunk után megtaláljuk hozzátartozóit, kö zö ljük velük, hogy szerette õket, é s bocsánatukat ké ri, amié rt gondokat okozott. Vé gül így fejezte be: De Hazámé rt tettem!’” („Bíró Zoltánt pé nteken temettük – mondja Vaszary Pál. – Ma is ú gy é rzem, hogy Gábor é s Ottó is egé szen biztosan sokat tehettek volna hazájuké rt, ha é letben maradnak… ”) A tabló. Csillogó szemû fiatalok kutatják a jö võt. Mire jutottak, mire vitté k? – A sors külö nö s játé ka – mondja Villányi István –, hogy KOVÁ CS DÉ NES, aki 1948-ban a Fazekas Gimnázium igazgatója lett, maga is bencé s diák volt! É s annak ellené re, hogy mi bencé sek voltunk, elé g szé p számmal bekerültünk az egyetemre. – A nevesebbek közül kiket említene? – Pé ldául SZENDREY KARPER LÁ SZLÓ gitármû vé szt. Sajnos, már õ is meghalt. Ott volt mé g a 40. é rettsé gi találkozón a felesé gé vel, Á GAY KAROLÁ val együtt. Mi egyé bké nt padtársak voltunk elsõ elemista korunktól kezdve. Nincs rajta a ké pen, mert egy é vet lemaradt, a sakkozásban nemzetkö zi hírt szerzett BILIK PISTA. Aztán: KAPSZ – ma KOLOS né ven – a Szent István bazilika orgonamû vé sze. PÁ SZTHORY GYÖ RGY VALTER, Tihany jelenlegi bencé s plé bánosa. Az, aki ma mellette van Tihanyban, LÖ VEY FÉ LIX, ugyancsak osztálytárs. Aztán: FEKETE RÓ BERT. Õ mé g nem volt itthon. Egy atomtámaszponton nagyon híres mé rnö k. HAJDUFY MIKLÓ S a té vé rendezõje… Nem egy kö zö nsé ges osztály voltunk! Hatan mentek pé ldául papnak (ké sõbb egy hetedik is, de õ azóta meghalt), kö ztük KISZELY ISTVÁ N, aki ma antropológus. Orvosok, mé rnö kö k, jogászok kerültek ki kö zülünk. Vagy: KIÁ CZ GYÖ RGY, a Fõvárosi Kerté szeti Vállalat fõmé rnö ke volt. É s sorolhatnám õket tovább. – Hogyan ünnepelnek majd? – A Mikszáth Kálmán té ren, a piaristáknál lesz fé l 5-kor a Tedeum. Pászthory Valter mondja. Utána a Spartacus é tteremben vacsorázunk. – Hol van Vaszary Gá bor és Jezerszky Ottó eltemetve? – Nem tudjuk. Szemé lyesen jártam a bünteté své grehajtás országos parancsnokságán, ahol nagyon segítõké szek voltak, de azt a választ kaptam, hogy nincs ember ma Magyarországon, aki meg tudná mondani, hol vannak a fö ldi maradványaik. „Annyit tudok mondani – kaptam az egyik munkatárstól a felvilágosítást –, hogy a Fõ utcában vé gezté k ki õket, de mé g az is megeshet, hogy é jjel az utcán fö ldelté k el kettõ-

147

└

┘

┌

┐

jüket… ” Mi most kiné ztünk egy jelké pes sírhelyet az Ú j kö ztemetõben é s ott helyeztünk el egy emlé ktáblát nekik. A 301-es parcella 5. sorában, a 9-es sírhelyen. Tavaly õsszel Balatonfüreden már felállítottak egy Vaszary Gábor-emlé ktáblát. Azé rt ott, mert Füreden fürdõigazgató volt a nagyapja é s Gábor minden nyarát lenn tö ltö tte. Sõt, utcát is neveztek el róla. Jezerszky Ottónak ez é v januárjában Gyö mrõn, ahol iskolába járt, tartottunk egy ünnepsé get. Május 20-án most ú jra ö sszejö n az osztály, hogy erõsítsé k egymást, s üzenjenek egykori iskolájukba. KõAndrá s – Nagy J. Lambert

A pedagó gus emlékezik… KÕ GLER GUSZTÁ V é s SZALAY TIVADAR együtt járták az elsõ osztályt a Rigó utcai Bencé s Á ltalános Iskolában. Jó barátok voltak, óvodás koruk óta tartott szoros barátságuk. Mind a ketten elevenek, mindig minden csínyre ké sz fiú k voltak. Kapcsolatuk az iskola megszünteté se után is megmaradt. Mé g nem tö ltö tté k be 16. é leté vüket, amikor aktívan bekapcsolódtak az 56-os forradalmi kö zdelmekbe. Fegyverrel harcoltak, akkor is együtt, elválaszthatatlanul. Mikor a Corvin kö zné l é s kö rnyé ké n a gyû rû bezárult kö rülö ttük, elhangzott a felszólítás: Aki fegyveré t beszolgáltatja, büntetlenül távozhat haza. A ké t fiú most is együtt ment a Horváth Mihály té ren kijelö lt helyre, hogy fegyveré t leadja. Amikor azonban távozni akartak, egy katona mindkettõjüket megö lte, dum-dum golyóval, a józsefvárosi plé bánia elõtt. A ké t é desanya karján vitte be az é pületbe szé troncsolt testû gyermeké t. Õ k maguk temetté k is el õket – ideiglenesen – a plé bánia elõtti virágágyásba. Egyszerre volt a temeté sük is, 16. születé snapjukon. Sírjukat megtö rt szívû szüleik mellett a dö bbent, megrendült arcú osztálytársak állták kö rül. Kamasz lé tükre egyikük sem szé gyellte patakokban folyó kö nnyeit. Dr. Eötvös Oszká rné Regõs Ildikó A megemlé kezé st a Szent Benedek Kulturális Alapítvány által alapított ú j budapesti bencé s általános iskola é s gimnázium 1994. október 23-i emlé kezõ ünnepsé gé n mondotta el ú j kis tanítványainak é s a megjelenteknek a ma is aktív, nagyon szeretett tanító né ni. – (A szerk.)

148

└

┘

┌

┐

Nedeczky György

Ü zenet a magyarokhoz Elhervadtak a ré tek, Learatták a bú zát, Fé reg rágja a fákat, Sírnak az anyaszívek, Ö zvegyek jaja hallik, Csö rren a rabok lánca, Bö rtö nö k mé lye õrjít, Hö rö g a gyilkos Sátán, Elvé sz a magyar é let. Teremtõ, messze Isten Meddig vered e né pet? Kiáltsatok az é gre, Hogy neghallja az Isten, Hadd lássa, hogyan pusztul Az õ országa itten! Kiáltsatok az é gre, Hadd tudja minden ember, Hogy átok itt az é let S kö nnyeink árja tenger! Kiáltsatok az é gre, Zú gják a messze tájak, Sikoltsanak az erdõk, Remegjenek a szájak! Rázzátok meg a fákat, Hadd hulljon le a fé reg, Szemetek forró kö nnye Legyen a bosszú mé reg! S ha té pett kö rmö tö kbõl Vé retek gyö ngye sarjad, Szavamnak tombolását, Magyar, csak halljad, halljad!

149

└

┘

┌

┐

Ö klö ddel sú jts a fö ldre, Omoljanak a sziklák, Á radjanak a folyók, Pusztuljanak a hordák! Kiáltsanak a holtak, Nyíljon a sírok hantja, É s zú gjon, egyre zú gjon A templomok harangja! Váljon tû zzé a vé rünk, Vad átokká az áldás, Az egé sz ország hangja Legyen egy nagy kiáltás! Hadd hallja meg az Isten, Villámtól é gjen arca, É s tegyen igazságot Rettentõ nagy haragja! Pusztítsa el a Sátánt, Jutalmazza a Jókat, S ö lelje át ö rö kre A tisztán álmodókat! É s akkor né muljon el majd Ember, hegy, vö lgy é s minden, Csak é n susogjam halkan: Á ldott legyen az Isten! Budapest, 1946. március 10.

150

└

┘

┌

┐

TÁ RSADALMON KÍVÜ L Beszé lgeté s CSENDES BÉ LÁ VAL, a „Bá rá ny Péter Tamá s” c. verseskö nyv írójával* Az elmúlt évben több írá s jelent meg egyik napilapunkban, az Ú j Magyarorszá gban, egy széthullt nemzedék tanúiró l, kik az ifjúsá gbó l az 1945. utá n megszületõMagyarorszá g alakító iként indultak, részben mint a Má rciusi Front örökösei, mígnem a Rá kosi-korszakban megtörettek, elhaltak, szétszó ró dtak. De akik külföldre szakadtak, azok is alkotó szolgá latban, hasznos rabszolgá kként õrizték a szellemi örökséget, és maradandó nyomot hagytak maguk utá n. Az Ú j Magyarorszá g 1991. szeptember 16-i szá má ban „Magyar önvizsgá lat – magyar feltá madá s” címmel a Bécsben élõ kultúrtörténésszel, DR. VARGA JÓ ZSEFfel készült interjú. Az 1992. má rcius 12-i szá mban SZENTE IMRE, a Kalevala fordító ja szó lt költõi munká ssá gá ró l és svédorszá gi kulturá lis tevékenységérõl. E beszélgetés sorá n minduntalan szó esett az ún. 6018-asokró l, illetve bará ti körükrõl. É s mindegyik nyilatkozó említette SZTÁ RAY ZOLTÁ N nevét, valamint CSENDES BÉ LÁ ét, akirõl mi csak annyit tudtunk meg, hogy õis a 6018-asok egyike, és összesen hét évet „szolgá lt” a buda-déli interná ló tá borban, majd a recski kényszermunka-tá borban és azt követõen még két évet a vá ci börtönben is. (Az említett Varga Jó zsef a pá pai, Szente Imre a kõszegi, Csendes Béla a gyõri bencés gimná zium növendéke, a reformá tus Sztá ray Zoltá n Csendes Béla és Szente Imre kollégiumi tá rsa volt.) Most itt ül elõttünk CSENDES BÉ LA, a költõ, mert a 6018-asoknak – mondja – nemcsak politikusaik, tudó saik, hanem költõjük is van. De ide szá míthatná nk FÖ LDVÁ RY BOÉ R ELEMÉ Rt is, aki 1956-ban a Rá dió körüli harcokban esett el, és aki Recsken hosszú idõn á t Csendes Bélá val feküdt egyetlen közös „cuccon”, és akinek há tramaradt verseit – ki má s – Sztá ray Zoltá n mentette meg és segítette közzétenni.

* Az interjú az Ú j Magyarország ré szé re ké szült, de ké ziratban maradt. A ké ziratot – amelyet né mi rö vidíté ssel kö zlünk – Csendes Bé la bocsátotta rendelkezé sünkre. – (A szerk.)

151

└

┘

┌

┐

Riporter: – Mit kell tudnunk a 6018-asokról? CSENDES BÉ LA: – A 6018-asokat, vagyis az ilyen ügyiratszámú koncepciós per vádlottjait, ú jabban az emlé kiratirodalom, a napi sajtó, a politikatö rté net is bõven, ha nem is elé gsé gesen ismertette. NYESTE ZOLTÁ Nnak, SZTÁ RAY ZOLTÁ Nnak kö nyve jelent meg a recski ké nyszermunkatáborról. BÖ SZÖ RMÉ NYI GÉ ZA, aki 1948-49-ben zárkatársam volt Buda-Dé len, „Recsk” címen kö nyvet írt, é s GYARMATHY LÍVIÁ val kö zö sen dokumentumfilmet ké szített. Szó van rólunk GÁ BORI GYÖ RGY (George Gabori): „Amikor elszabadult a gonosz” c. kö nyvé ben. É s termé szetesen FALUDY GYÖ RGY tö bb írásában. A szinté n 6018-as ZIMÁ NYI TIBORnak a recskieket is rehabilitáltatni tö rekvõ parlamenti harcai országunk nyilvánossága elõtt folynak. A szinté n volt recski rab, PÁ RTAY TIVADAR, VARGA JÓ ZSEFnek is harcostársa, a Heti Kisú jság 1992. február 14-i számában kö zö lte ZUPÁ N EMILnek „A ‚ maszek’ kopjafa” c. írását. Ebben látható Zupánnak Zics kö zsé gbeli (Somogy megye) kertjé ben felállított kopjafák egyike, rajta DR. MAJSAI EMIL nevé vel. A hasonlóké ppen szinté n 6018-as dr. Majsai Emil az Á VO-n elszenvedett sé rülé seibe halt bele 1951. februárjában. Sírhelye ismeretlen. – Dr. Majsai Emilrõl mi is több helyütt olvastunk… – Majsai Emil neve nem kerülhetõ meg, noha ezt sokan megtetté k. A Szabad É let Diákmozgalom egyik vezetõje volt. E szervezetbe a Bö lcsé szettanhallgatók Segítõ Egyesületé nek elnö keké nt került. – É s Ö n? – Majsai Emil elõtt é n voltam a BHSE elnö ke 1942-43-ban. Az egyetemi kari egyesületek kö zö tt ezekben az é vekben szoros együttmû kö dé s alakult ki. Ezek kö zö tt is fontosnak tartom a kö zgazdászkari egyesület megemlíté sé t. Itt tevé kenykedett ZIMÁ NYI TIBOR é s BENKÕ ZOLTÁ N, mindketten 6018-asok, valamint BORSOS SÁ NDOR. Borsos az Üllõi ú t 51. sz. alatti Kollé giumban is társam volt. Õ figyelmeztetett 1944. október 15é n, hogy mindketten szerepelünk a nyilasok letartóztatási listáján. Pár nap mú lva mindkettõnket elvittek volna. Megszö ktünk. Dr. Borsos Sándorról mé g annyit: 1945-47 kö zö tt a Nemzeti Parasztpárt ké pviselõje lett é s a Né pi Ifjú sági Szö vetsé g elnö ke. Vezetõ szerepet játszott 1956 után a nyugati emigrációban. 1984-ben halt meg. A Független Kisgazdapárt ifjú sági szervezeté ben, a Független Ifjú ságban tö ltö tt be vezetõ szerepet B. RÁ CZ ISTVÁ N (ké sõbb szinté n nemzetgyû lé si ké pviselõ), valamint NYESTE ZOLTÁ N. Mindketten 6018-asok.

152

└

┘

┌

┐

Ezekné l pár é vvel idõsebb volt KISS SÁ NDOR, a Parasztszö vetsé g ké sõbbi országos igazgatója, parlamenti ké pviselõ, a Magyar Kö zö ssé gi per egyik elíté ltje. B. Rácz, Nyeste, Kiss Sándor elsõsorban protestáns szervezetekben kezdté k mû kö dé süket. A hasonlóké ppen erõs KALOT (katolikus) vonalról indult VARGA JÓ ZSEF, KAÁ SZ ERVIN, SZÕ TS ERVIN é s sokan mások. Õ k is 6018-asok. A kö zgazdász JÓ NÁ S PÁ Lnak sok kö ze volt a szocializmus elmé leté hez. Õ is 6018-as; 1956 õszé n a Petõfi Kö r elnö ke. – Közben Csendes Béla megfeledkezett sajá t magá ró l… – Ezt mások is megtetté k. Magamról csupán annyit: kisparaszti származású vagyok; né mi paraszti radikalizmussal, de kollektivista hajlamok né lkül. Bencé s diák voltam, Gyõrö tt. Mindvé gig náciellenes. Barátaimmal együtt szándé kosan „foglaltuk el” a BHSE-t, ahonné t kiszorítottuk mind a Turult, mind az Emericanát. Szeretné m azt hinni, hogy az itt általam szervezett munkakö zö ssé gek: a dunai konfö derációt is hirdetõ Kisebbsé gismereti Munkakö zö ssé g – ennek volt vezetõje SZÍJJÁ RTÓ LAJOS –, a Magyarságismereti Munkakö zö ssé g é s a Szociológiai Munkakö zö ssé g – vezetõje: Majsai Emil – dö ntõ szellemi arcé lt adtak a bö lcsé szkari ifjú ság tö rekvé seinek a kialakulásához. Nem lehet vé letlen, hogy a „Fé nyek a Mátrában” c. kö nyvben leírt fegyveres harcok tö bb ré sztvevõje – kiemelten: SÁ RKÖ ZI ZOLTÁ N, MÉ REI KÁ DÁ R ERVIN, RÓ KAY LÁ SZLÓ , SZÍJJÁ RTÓ LAJOS – a BHSE vezetõsé gé nek volt tagja. A hõsi halált halt Szíjjártó Lajos emlé ktáblája a Királyi Pál utcában látható. A BHSE munkakö zö ssé gi találkozóinak látogatója volt Sztáray Zoltán é s a mátrai harcokban is ré sztvevõ BOLDOG GYULA. Mindketten 6018-asok. A né pdalkö rö k szervezõje volt kollé giumi szobatársam, Szente Imre, akinek verseskö tete a napokban jelent meg. – É s ismételten kérdezzük: és Ö n? – Az elmondottakból kitû nt, mindezeknek ré sztvevõje é s szervezõje voltam. De egyé ni é nem alakításán is dolgoztam. Megírtam az „In Caesarem” c. versemben, 1943-ban: politikusi, tudósi é s kö ltõi hajlamaim kö zö tt hosszú ideig nem tudtam választani. Elsõ verseim 1943-44-ben jelentek meg. De egyidejû leg be kellett fejeznem doktori é rtekezé semet is. (Legalább a ké ziratát, mert a megvé dé sé re csak 1947-ben, a hadifogság után került sor.) Ezé rt 1943-tól visszavonultam a mozgalmi é letbõl. Ez persze nem biztosította, hogy – nem utolsó sorban a „Psalmus Hungaricus” (akkori címé n: „Psalmus Italicus”) c., 1944. szeptemberé ben megjelent kö ltemé nyem miatt – október 15. után a nyilasok rám ne tö rjenek. Elõbb már utaltam rá: elmenekültem. November elejé n megjelent a bevonulási parancs: felkoncolás terhe alatt. Lé vé n Gyõr megyei,

153

└

┘

┌

┐

ide vonultam be. A katonaság már akkor is mentette a szö kevé nyeket. De azé rt az orosz hadifogságot – szû k egy é vet – nem kerülhettem el. Innen 1945. decemberé ben kerültem haza. 1947-ben doktoráltam. Kö zben egy állami kollé gium gazdasági vezetõje voltam, elé ggé kö zel ezen é vek politikai mozgásaihoz, így logikusnak vehetõ az 1948. október vé gé n tö rté nt letartóztatásom; egé sz szellemi nemzedé künké . A 6018-as koncepciós ügyiratszámon legalább hú szan szerepelünk. Tö bben ú gy vé lik, hogy nemzedé künk kikapcsolásával egy nagy ifjú sági pert akartak koncipiálni, már akkor gondolva a Rákosi-klikk fejé ben rejtõzõ alig ké sõbbi Rajk-perre, é s a Mindszenty-perre is. Ezekhez nem lett volna nehé z szemé lyi kapcsolatokat is „hozzáverni”. De ezt a vonalat mé g hónapokig „talonban” tartották. Ezé rt voltunk, kö zülünk sokan BudaDé len mintegy fé l é vig „Á VO-elkülö nítõben”. Recskrõl é s váci bö rtö né veimrõl – az egé sz együtt hé t é v – már szólottam. 1955-ben fö ldmû ves voltam Nyú lon. Ezt kö vetõen Budapesten segé dmunkás, raktáros, mû szaki kö nyvtáros. Az utóbbi mintegy 25 é vig. Mû szaki kö nyvtároské nt elkö vettem azt a „hibát”, hogy megtanultam a kö zlekedé si szakmát é s megszereztem né hány állami nyelvvizsgát. Naponta é rté keltem ké tszáznál tö bb külfö ldi mû szaki-gazdasági szakfolyóiratot, módszertani kiadványokat írtam. Hasznos rabszolga voltam. Tudományos munkatárs, fõmunkatárs, tudományos osztályvezetõ lettem. A kezdeti fé l kö nyvtári szobából é s pincé bõl álló mû helybõl – már egy ú j szé kházban – országos hatáskö rû tudományos kö nyvtárat fejlesztettem ki. Ebben a munkámban fõnö keim – né hai DR. TÕ ZSÉ R ISTVÁ N é s SZINI BÉ LA igazgatók, tisztessé ges magyar kommunisták, mindig mö gö ttem álltak. É s sokat segített Szente Imre kö ltõ testvé re, SZENTE FERENC, a Kö nyvtártudományi é s Módszertani Kö zpont akkori igazgatója. Mennyire egy pályán futnak ö ssze az esemé nyek é s szemé lyek! – É s mi lett a szépirodalmi „á lmokbó l”? – Ú gyszólván semmi. 1957-58-ban mé g megírtam „Számadás” c. ciklusomat. Tö bben ezt ezen é vtized kiemelkedõ é s maradandó alkotásának vé lik. Társadalmon kívül é ltem (é s é lek ma is). Visszhang, bíztatás é s korrekciók né lkül. 1956 elejé n pár villamosmegállónyi hosszan együtt utaztam KÁ RPÁ TI KAMILLal. Mé g Kistarcsáról é s Recskrõl ismertük egymást. É reztem, szólnom kellett volna verseimrõl. Kamill már akkor is jelentõs, bár nem elé ggé elismert kö ltõ volt. Nem szóltam, mint ahogyan Vácott sem beszé ltem róluk az ott raboskodó TOLLAS TIBORnak é s – a szinté n bencé s ö regdiák – TÓ TH BÁ LINTnak. Azt hiszem, az õ tudatukban

154

└

┘

┌

┐

„szõrö zõ” eszté také nt é lhetek. Kárpáti Kamillal, noha õ a Stádiumban 1991-92-ben rendszeresen kö zö lte a verseimet, szemé lyesen azóta sem beszé ltem. Né gy é vvel ezelõtt Szente Imre meglátogatott Nyú lon finn felesé gé vel. Á tadta külfö ldö n megjelent KALEVALA-fordítását. Egy szóval sem említettem neki, hogy – akkorra már, vé gre, – írtam né hány verset. Csak mintegy másfé l é vvel ké sõbb, amikorra már ö sszeállt a „BÁ RÁ NY PÉ TER TAMÁ S” c. kö tet anyaga, küldtem el ezt Szente Imré nek é s Sztáray Zoltánnak. Vé gül a gyõri KISALFÖ LD megjelentette a kö tetet. Így lettem, é s vagyok, vidé ki, provinciális kö ltõ. Ezen az sem változtat, hogy az a KISALFÖ LD adta ki, melynek hé tvé gi magazinja rendszeresen kö zö lte verseimet 84 000 elõfizetõje ré szé re. Ez a lap az õ 100 000-es vasárnapi pé ldányszámával hazánk legnagyobb pé ldányszámú vidé ki lapja, az ország talán legfejlõdõbb ipari városában, Gyõrö tt. – Mintha azt mondta volna, hogy kötete az 1991. évi könyvnapokra jelent meg… – Igen, de a hírveré ssel a kiadó elké sett. Külfö ldre Sztáray Zoltán, Szente Imre é s Varga József buzgalmából elkerült 500-nál tö bb pé l-dány. Jól esett a tö bb száz megé rtõ levé l, kö ztük SAÁ RY É VÁ é i, CSEPELYI RUDOLFé i, TÛZ TAMÁ Sé , BÉ KÉ S GELLÉ RTé . Az itthoni recenziók kö zül CSILLAG TIBOR STÁ DIUM-ban megjelent elemzõ recenziójának tudok maradé ktalanul ö rülni. É s ú jabban TÓ TH BÁ LINTé nak, mely a HITEL 1993. é vi 7. számában látott napvilágot. – Melyik kritiká t emelné ki az eddigiek közül? – Nagyon jólesett a filozófus é s kö zíró HANÁ K TIBOR recenziója, amely a MÛHELY-ben é s a BÉ CSI NAPLÓ -ban jelent meg. Nagyobb terjedelemben elhangzott a SZABAD EURÓ PA egyik rádióadásában is. Hanák Tibor kiemeli kö tetem filozófiai egysé gé t, a versek klasszikus vonulatát é s a Berzsenyi-i „gravitás”-t, valamint a versek né pi nyelven alapuló erõteljes magyarságát. Sejteti Hanák Tibor azt is, hogy a „hivatalos irodalom” nem fog sietni Csendes Bé la elismeré sé vel. Ebben igaza is lett. Magam is, hasonlóan Hanák Tiborhoz, verseim filozófiai egysé gé t emelné m ki. A gondolati elem nem jellemzi elsõdlegesen líránkat. Bár ott ezt nem fejtem ki, az EXODUS-ciklus ö t versé ben azé rt kimondom: Hogyha izzik az agy, tágul a gondolat, s gõze, a líra eké pp áttehetõ bármely nyelvre: áttö ri a nyelvi határokat. Kis nyelvek menedé ke ez.

155

└

┘

┌

┐

– Mit ért a „Kis nyelvek menedéke ez” soron? – A magyar kö lté szet kedvé é rt a külfö ldi olvasó nem fog magyarul megtanulni. A logikai-filozófiai tartalom, ha etikát is hordoz, lehet csak a magyar líra kö zvetítõje. Ez lefordítható, é s megé rthetõ. A vers zeneisé ge is logika termé ke nálam. Az é rtelem feszült hú rján zené lnem a forradalmi jóról, bibliám s lelkem a század lelké vé cseré lnem volt hitvallásom s ars poeticám.

(SZÁ MADÁ S, 3. vers)

Né mileg erre utal a BÁ RÁ NY 6. versé nek, a „Megigazulás”-nak utolsó versszaka: Bárány, szólítsd a bû nbeli bánatot, mé lysé gek kínját, tö megek jussát, é s hangod már senki el nem elõzheti tízezer é vig. – Itt mintha má r hit és vallá s is felsejlenék: a bû nbeli bá natot említi. – Igen, az egyé ni é s a kollektív bánatot. Az utóbbiról a Psalmus-ban is írtam. [… ] Szeretné m azt hinni: az EXODUS utolsó verseiben sikerült elé rnem, hogy a vers hajlé konyan é s engedelmesen kö vesse, kifejezze a gondolatot. É s líra is maradjon. Nem tudom, hogy sikerül-e mé g valaha elé rnem ezt a szintet. A szellemi é s lelki megbé ké lé s, talán az é let vé gé re is emlé keztetve, ezé rt sû rû sö dik így a kö tet utolsó ké t sorában: Most mú lné k szivesen, mikoron megleltem a lelkem, szé p águsztusi é g, szakadó szé p hulló csillag.

156

└

┘

┌

┐

Csendes Béla

Részletek a DOKUMENTUM címû ciklusbó l* II. É vtizedek mú ltán kicsi lányommal, ha elõtte a Budaö rsi uton sé tálva láttam a tornyot fé lkö rben magasulva, amint sima dé li falával ránehezült le az utcára, meg a zö ld kapurácsra, melyen át kirobogni szokott a parancsnok, a Dreifuss, fé llábával is elkormányozva paripáját, kö zben a ló fara szertesodorta a látogatókat, kik kö zül né melyeket kiemelt, a Sö té tre bevágva. É vtizedek mú ltán sem szóltam: é desapád ö t hónapig ott é lt a jegesebbik é szaki szárnyon, elkülö nítve, jeltelenül, nem tudva: az Á VÓ melyik nap viszi vissza megint majd pótnyomozásra. Nem szóltam, gyerekem, mert abban a korban é ltünk, amelyben esetleg ovatlan iskolatársak é s é ber nevelõid elõtt egy szóval elejthedd, hogy az apád is bö rtö nbõl szabadult, akitõl megóvni – a fé lárvát – pedagógusi jog s kö telessé g.

III. Zoltán**, emlé kszel, amidõn megtö rt csapatunkat este, az Á VÓ -ról Buda-Dé lre titokba' kihozták? S né pünknek a felé t a Toronynak a bal karajába, bennünket meg a szembeni jobboldalba betö mtek? É s zárkánk, a mi kettõnké , kinyilott, ahol ott várt eljegesült né gy fal, a csupasz padló; a magasban rácsos ablak, amely deszkával é s nem üveggel volt fedve; a koszos deszkán egyedül csak a kübli * A ciklus I., IV. é s V. darabját a BDSZ Almanach 1992. é vi kö teté ben kö zö ltük. – (A szerk.) ** SZTÁ RAY ZOLTÁ Nról, a rabtársról é s barátról van szó. – (A szerk.)

157

└

┘

┌

┐

állt a sarokban; nem volt priccs, nem volt takaró sem. Té likabátomat leterítve alulra, tié det meg fö libé nk, é s átmelegedni a lábfejeinket egymás hóna alá dugtuk. (Ö rö k így a barátság!) Egyszerülenne kibú jni a lábbelibõl, hisz a ké rgé t szé t kellett vágni: bedagadt lábunk behelyezni így tudták csak az Á VÓ -n. (Á mde a talpban a csontok, é veken át hegesedve, mindmáig nyiladoznak.) Reggelre kilyukadt küblink: tartalma alánk folyt. Ablaki deszkalapunk csukva hagytuk a magasban: Hogyha sö té tzárkának rendelté k a szobát, hát zárjuk rá mi magunk: õk így már nem fenyegetnek. Így é ltünk legalább ké t hónapon át; hol a hátunk é s hol a mellünk fordítva ö ssze, melegedni. Emberek, tudjátok, mi az é hsé g, zsírtalanul fõtt káposzta, amiben pár bab ú szkál mutatóban? É s nincs látogató, se' csomag, se' levé l, se' remé ny nincs, csak a tudat, hogy így marad ez ö rö kö s ideiglen! Kö zben a lelkünk is kiszö kik testünk melegé vel. Lenné nk bár beleásva nyakig a hideg anyafö ldbe: egyszer akár, de biztosan, ha hetente ehetné nk! Higgyünk mé gis a jóban. Esetleg a tompa szivekben is szunnyad valamicske szánalom, emberi é rzé s, vagy netalán számítás; tudjuk, ott ül a zabszem mé g a bakónak is, rejtetten, a vé gbele vé gé n. Mert valahonnan csak berepült pár rongy; netalán a foglári ovatossággal is megmagyarázhadd: hullákat hivatal sohasem szivesen rovatolgat. É s kijutott, pár hónap után, egy orvosi vé ny is: Oleum iecoris (csukamájolaj) állt a papíron Oleum helianthi (nö vé nyolaj) jö tt be literszám. Címké jé n „csukamáj” – a dugasz is így büdö sítve. Így menekültünk meg té len a csontrafagyástól. É s negyedik hónapban a Foglár áttelepít egy dé li szobába, ahol vidoran a nyakunkba borultak HERTELENDY, BACSÓ , BOLDOG é s MAJSAI (akkor már betegen). Behelyeztek hozzánk ké t besugót, kik

158

└

┘

┌

┐

pótadagot kaphattak a vamzerolásé rt: sú gtak, az orvoshoz járhatván, vé rbajosokké nt. Mé gha nem is inthettünk más-zárkák-belieknek, tudtuk azé rt, melyikben a MÉ LICH, a Weisshausista, (vagy netalán a DEMÉ NY kö vetõje?). – Ha Rákosi é l, a Mé lich itt rohad el. – A lakatra lezárt folyosóról hallik a lánccsö rgé s: Tudtuk, hogy ott a TABÓ DY. Másik szárnyon a MÓ CSY atya (a kö vet Rómából). É s ugyanott resved mé g: RÁ CKÖ VI BANDI (az orvos), SZÁ LKA, a VARGA DINInk, BENKÕ (a KUTYA) s a ZIMÁ NYI, é s a tudós JÓ NÁ S (most szembe-tö rö tt szemüveggel): csak mivel írt é s szólt, de a veszté re, Bucharinról, é s mivel társunk volt, mé ltán vezeté sre hivatva. Majd kiderült apránkint: nálunk bár szabadabban, kívül a táborban, de a drótok kö zt, a mi duplanullás számunkat viselõ társunk seregestõl é l bezsufolva; kö zö ttük a NYESTE ZOLInk, meg a Bé .RÁ CZ: mind kisgazda-vezé r; igy a KAÁ SZ ERVIN, meg a tö bbi ifju-keresztes; amíg az ö vé k, de mié nk is a VARGA JÓ ZSEF, a Szent, valamennyi fonálnak az ö sszekö tõje: Ráigazodnak a szocdemek é s a KALOT, a Kö zö ssé g, ifju protestánsok, sõt számosan mé g a zsidók is. Ú j sereg indulhatna velünk el, ú j feladattal; fö l Európába, gyö kerezve a né pi talajban. S voltunk ú j csapat, ú j hittel, de miatta az Á VÓ torz tudatában: ellensé g, s azoké ban, akik így sú gtak az Á VÓ -nak, a veté lytársak tudatában. É s mi sokan csak a bö rtö nben hallottuk elõszö r, hogy társtettesek is volnánk. A mi eszmeisé günk csak Tarcsán vált rendszerré , meg a Recski Pokolban. Té rjünk vissza megint, Zoltán, buda-dé li odunkba; ott a sö té t zárkában, ahol kettesbe' rohadtunk kettõ hónapon át; besugó sincs ránktelepítve – . Á mbár cé lszerüvolt gondolnunk arra: az Á VÓ é ppen azé rt tett egy zárkába, hogy felidé zzünk sok mindent, mit a Hatvanban akkor idejük sem volt kiverni belõlünk, ké sõbb pótnyomozással ú j bünö ket szerkesszenek elcsent ú j szavainkból. (É ppen azé rt ké t rab mé g egymáskö zt se fecsegjen.)

159

└

┘

┌

┐

Mé gis, akkori friss sebeink elemezve, leendõ rendszereket igazolt ö rö k elvekre alapoztunk. Né zzünk helyzeteket. Ott fekszem az Á VO-n a padlón. É s belö kik most Sztáray Zoltánt, vé rbeborultan. Ebben a helysé gben csak tiszt ver ké zierõvel: ö klé vel, gumibottal a fõhadnagy, maga Busztin Gábor, é s ha az általa jóval elõbb kerekített jegyzõkö nyvet a terhelt mé gsem írja alá, hát jobbról a nagyszoba nyíl, hatszor hé t mé teresen, hol áll a sarokban a villanyozógé p (é ppen ilyennel vallatták a FIAM PISTÁ t, nyilasok, ré gebben); bent ül az ablaknál (más né ven) a Rózsavizes, ki szüntelenül harsogja, hogy „rózsaviz; ez nem elé g”, é s most jö n a talpravaré s, ké toldalról a heré re rugdalva, míg mások a vé dekezé sre kinyú jtott karjaidat szé thú zzák, rátalpalva vesé dre. (Zoltán, láttam e fé rget, amint kö nnyezve lesú jtott botjával; elhittem: e vé reb hitt igazában, é ppú gy, mint a leány az irógé pné l, aki ült é s „fárasztott” bennünk', míg kö zben a fõnyomozóink „é rté keltek” a Fõnö kné l, magukat kipihenve.) Szól ezután elegáns Busztin Gábor telefonján: „Ké rem, küldje, Bikás, fö l a Kecské sé ket, azonnal.” Jö nnek ezek nekivetkõzve é s felsorakoznak kö rben, az ütlegelõ-placcon, é s hú zva ö kö lbe ujjaikat, csak az állad elõtt kiterítve lesú jtnak ú gy a fejedre: te kö zben ké zrõl ké zre repüljé l. Zoltán, tudtuk-e, tudjuk-e: mindeme kínsokaságnak, választásra, ha verné nek, melyiké t igenelné nk? Azt hiszem, kö ztük a kö rbeveré s legjobb, mialatt te elbódulsz, csak a dobhártyád szakad át; a fogak csak ritkulnak; de a lágyré szek nehezen hegesednek. Látjuk: eszkö z az é let, a lé lek, a társadalom, ha termé k csak a monista rendszerben, legyen az bár szellem- vagy anyagelvümonizmus; bö rtö nö ket szül é s kirekeszté st, hogyha nem dualista a bázis, é s ha a kettõssé g nincsen alapozva a lé tben. Hogyha nem abszolú t az igaz (relatív ugyanakkor): Nincs jogod, elvehetetlen; a Mû vé szet: propaganda.

160

└

┘

┌

┐

Termé szetjog alapnak elé g a társadalomhoz, hogyha a termé szetjogban az alap, az Uristen, nemcsak té telezett, nem posztulált, de szemé lyes. Jószándé k kö vezi, tudjuk, az utat a pokolba. É s amikor a szegé ny igazát igazolja az é hsé g, jö nnek a hóhé rok, maguk is a nyomorból, é s az irásé rtõ tudatos gonoszok, a vezé rek, jobbfelük elleniben igazolva a cé llal az eszkö zt. Mé g a tudós elmé jé t is – nem elõbb tö megé né l – látni kitágítja az igazság, hogyha elé ggé rothadt már a valóság, s zászlóját kicseré li. É s megé rti: a marxizmust igazolni csupán a gazdaság hivatott, ugyanaz dobhatja selejtbe; s a leninizmus, ahol nincs ö ntö rvé nyüigazság: csak a Gonosz elmé lete é s a gyakorlata, együtt.

161

└

┘

┌

┐

VARGA JÓ ZSEF (PÁ PA, 1942.)* Curriculum vitae 1923. április 25-é n született a Veszpré m megyei Külsõvaton. 1934-tõl a pápai bencé s gimnázium tanulója, ott é rettsé gizett 1942. jú nius 5-é n. 1942 é s 1947 kö zö tt a budapesti Pázmány Pé ter Tudományegyetemen jogot, a háború után a domonkosoknál filozófiát é s szociológiát tanult. 1947. jú nius 14-é n jogi doktorrá avatták. Diáké vei alatt tevé kenyen ré szt vett ifjú sági mozgalmak munkájában. 1943-45-ben az Országos Szé chenyi Szö vetsé g fõtitkára, 1945-46-ban a Diákok Háza prefektusa, a Független Ifjú sági Szö vetsé g (Kisgazdapárt) egyik alapítója é s alelnö ke, 1946-47-ben a Magyar Kollé giumi Egyesület (MAKE) fõtitkára. A háború után tagja lett a Teleki Pál Munkakö zö ssé g ifjú sági tagozatának. 1947. március 15-tõl október 20-ig ügyvé djelö lt dr. Pfeiffer Zoltánnál. A Magyar Függetlensé gi Pártot megalakulásától aktívan támogatta. Tevé kenyen ré szt vett az 1945-ö s é s az 1947-es választási küzdelmekben. 1946. október 20-án elsõ ízben vette õrizetbe az Á VO. Ké mkedé ssel é s ö sszeesküvé sben való ré szvé tellel gyanú sították. A Né pbíróság 1948. február 16-án felmentette é s szabadlábra helyezte. 1948. március 18-án megnõsült, három gyermekük született. 1948. november 18-án ú jból õrizetbe vette az Á VO. Ismé telten ké mkedé ssel é s ö sszeesküvé sben való ré szvé tellel gyanú sították. Ké t hetes „kihallgatás” után internálták. Megjárta a buda-dé li, kistarcsai é s recski internáló táborokat. Recskrõl való szabadulása (1953. szept. 18.) után kitiltották Budapestrõl é s rendõri felügyelet alá helyezté k. 1953 é s 1956 kö zö tt a gyõri Vagongyárban, majd 1956 augusztusától Budapesten, a Háziipari Termelõ Szö vetkezetben segé dmunkáské nt dolgozott. 1956. november 26-án Ausztriába távozott. Családja 1963. február 8án legálisan kö vette. 1956-57-ben tagja az Osztrák-Magyar Nemzeti Bizottságnak, 1957 elejé n a strasbourgi Magyar Forradalmi Tanácsnak. Jogi diplomáját a Bé csi Egyetem Jog- é s Á llamtudományi Kara 1960-ban nosztrifikálta. 1958-61-ben menekült magyar munkásfiatalok nevelõje, 1961. augusz* VARGA JÓ ZSEF – üldö zteté seié rt kapott kárté ríté sé bõl – egy alapítványt hozott lé tre a magyar tö rté nelmi kutatások támogatására. Az alapítvány ré szletes ismerteté sé t a Bencé s Hírlevé l 1994/1. száma tartalmazza. – (A szerk.)

162

└

┘

┌

┐

tus 3-án megkapta az osztrák állampolgárságot. 1962-70-ben a bé csi Európaház tanulmányi vezetõje, 1966-tól igazgatója, 1963-tól 1966-ig tagja az Európaházak Nemzetkö zi Fö derációja hé ttagú Vé grehajtó Bizottságának. 1984. december 1. óta nyugdíjas. Az alábbi kilenc tanulmánykö tet kiadója, ill. szerkesztõje: – „Universität – Wissenschaft – Bildung”; Wien, 1965. – „Donauraum – gestern, heute, morgen”; Wien, 1967. – „Sozialismus in Europa”; Wien, 1967. – „Einheit und Vielfalt der europäischen Kultur”; Wien, 1968. – „Aufgaben der kleinen Vö lker und Sinn ihrer Existenz heute”; Wien, 1969. – „Von der Koexistenz zur Kooperation”; Wien, 1969. – „Europas Neuorientierung”; Wien, 1972. – „Demokratie in Wandel”; Wien, 1974. – „Preise und Preisträger der Stadt Wien: Kunst – Wissenschaft – Volksbildung”; Wien, 1980. Ezeken kívül tö bb mint 60 tanulmány, cikk é s recenzió szerzõje, amelyek – tö bbek kö zö tt – az Ú j Látóhatár, Katolikus Szemle, Bé csi Napló, Ö sterrechische Osthefte, Präsent-Magazin, Brücke nach Europa címû folyóiratokban jelentek meg. A Bé csi Egyetem nemzetkö zi fõiskolai kurzusain, né pfõiskolákon, tö bb Európaházban é s kulturális egyesületben Ausztriában é s más nyugati országokban elõadásokat, ill. tanfolyamokat tartott Kelet-Kö zé p-Európa jelenkori tö rté neté rõl, a nyugat-európai integrációról, valamint Bé cs é s a Duna-medence kapcsolatairól. 1972. december 27-é n Franz Jonas szö vetsé gi elnö k professzori címmel tû ntette ki. 1987. február elejé n jelent meg „Schuldige Nation oder Vasall wider Willen? Beiträge zur Zeitgeschichte Ungarns und des Donauraumes” címû tanulmányának elsõ (1918-1939.), 1990. elejé n második (19391949.) kö tete. Magyarul az elsõ kö tet 1991-ben, a második 1992-ben jelent meg „Bû nö s nemzet vagy ké nyszerû csatlós?” címmel* a veszpré mi Nyomda KFT-né l.

* Ismerteté sé t – Grá bics Frigyes tollából – lásd a Bencé s Hírlevé l 1993/1. számában. – (A szerk.)

163

└

┘

┌

┐

Az ezredes halálára* Sokan ismerté k Fehé rváron a magas, õsz hajú katonatisztet, FERENCZY GYÖ RGY ezredest, aki a rendszerváltás óta gyakori ré sztvevõje volt a városi ünnepsé geknek. Tragikus sorsa is ebben a városban teljesedett be, amikor 1952-ben a 6. hadtest tö rzsfõnö ké t letartóztatta az Á VH. Elõbb halálra, majd 15 é vre íté lté k. Felesé ge „csak” három é vet kapott izgatásé rt. 1956-ban amnesztiát kaptak, de a fé rjet hamis vádak alapján 1963-ban ismé t egy é v bö rtö nnel sú jtották. A fé lelem lé gkö ré ben é lt ezután a Ferenczy család, segé dmunkákból tengetté k é letüket. Egé szen 1989-es rehabilitálásáig. S bár elé gté tellel tö ltö tte el Ferenczy Gyö rgyö t ezredesi rangjának visszaállítása, az arany vállapot már nem kaphatta meg: az elõzõ hé t vé gé n elhunyt. Ismé t távozott a mú lt rendszer egy meggyö tö rt áldozata, tanú ja, Fehé rvár tö rté neté nek kiemelkedõ szemé lyisé ge. Emlé ké t megõrizzük! (im)

Polán Hildebrand OSB (Sopron, 1948.) levelébõ l A Bencé s Hírlevé l 1993/1. számában a 7. oldalon lé võ „Bencé s áldozatok é s vé rtanú k” felhívással kapcsolatban: Akkor már Pannonhalmán voltam nö vendé k, tehát csak hírekbõl é rtesültem az 50-es é vek elejé nek koncepciós soproni ügyé rõl, egy „államellenes ö sszeesküvé s”-rõl. Ennek szenvedõ alanya volt – mások mellett – ké t osztálytársam (1948-ban é rettsé giztünk a soproni bencé s gimnáziumban): GICZY Ö DÖ N é s SCHILLER IGNÁ C. Mindketten é letfogytiglant kaptak, é s csak 1956-nak kö szö nhetõ, hogy ennek csupán a rö videbb ré szé t tö ltö tté k le… Mind a ketten igen sú lyos szemé lyi bántalmakat is szenvedtek. Nem tudom, milyen jellegû é s mé retû meghurcolások é rdemesek megemlíté sre, de jó magam is egy hónapig a Buda-Déli Internálótábor (most Petõfi laktanya) „vendé ge” voltam, utána meg másfé l é vig REF-es…

* Utánkö zlé s a FEJÉ R MEGYEI HÍRLAP 1993. aug. 12-diki számából. FERENCZY GYÖ RGY az esztergomi bencé s gimnáziumban é rettsé gizett 1933-ban; meghalt 1993. augusztus 7-é n. – (A szerk.)

164

└

┘

┌

┐

Dombi Sándor (Pannonhalma, 1953.) levelébõ l A Bencé s Hírlevé l 1994./1. számának utolsó oldalán a területi é s iskolai szervezetektõl a bö rtö nbünteté st é s egyé b üldö zteté st szenvedettek nevé nek kö zlé sé t ké rté tek az Almanachban való kö zzé té tel cé ljából. Tudom, hogy a BDSZ tagjai kö zül is legalább annyian szenvedtek üldö zé st, mint bármely más egyházi iskola nö vendé kei. Ezt ma már nem kell titkolni. Pannonhalmán vé geztem1953-ban. „Ellenforradalmi tevé kenysé g”-em miatt 1958-ban Tö kö lre internáltak, ahonnan a „gyámságos kezek” fenyíté se kö vetkezté ben 1959-ben a rabkórházba vittek, onnan pedig a szemklinikára szabadultam. A brutális bánásmód miatt ma is mozgássé rült é s rokkant vagyok. Termé szetesen, az üldö zé s ezzel nem é rt vé get. Jö tt a rendõri felügyelet, kitiltás Pestrõl, no meg kicsapás a Mû egyetemrõl. De ez mind semmisé g a betegsé ghez ké pest. „Bû neim” hosszú listájából kettõt megemlítek. Ezek: 1. izgattam a kommunizmus ellen, 2. megfenyegettem az ávósokat. Befejezé sül annyit, hogy (hála a bencé s nevelé snek) a szabadságveszté s nekem nem volt rettenetes nagy bünteté s. Egé szsé gem elvé tele annál inkább. Igyekszem beleé lni magam, hogy mindenkinek mindent megbocsátok. De mivel õszinte akarok lenni, ezé rt elárulom, hogy az nem olyan egyszerû . É rzé seimnek nem tudok parancsolni. Mint ahogy álmaimnak sem. Iszonyatosak azok az álmaim, amelyekben elõjö n Tö kö l. É s mivel nem kívánok a fejemre átkot, azé rt kb. 37 é ve a „Miatyánk”-ot ú gy imádkozom, hogy „… bocsásd meg az é n vé tkeimet, miké ppen é n is megbocsátok a tõlem bocsánatot ké rõknek… ” Sajnos, a bocsánatké ré sre mé g várni kell. Pedig talán mindent feledni tudné k, é s igazán megbocsátané k…

165

└

┘

┌

┐

Nagy Gáspár

„Ne féljetek… !” Pedig fé lhettek volna bõven! Ahogy mondani szokás: lehetett volna fé lnivalójuk, hiszen a király Heródes reggeltõl estig elhatárolódott. É s holmi angyalokkal dehogyis volt sugallatos viszonyban! Ezé rt fenemód bö lcsnek hitté k demagógjai: modern, elõrelátó Napnyugati bö lcsnek, aki csecsemõgyilkolászati jegyzeteiben már é lezi a pengé t… „Elõtanulmányaiból” látszottak a látnivaló, riasztó jelzé sek: fö lé nybõl – nyelv-gyilok, ostorszíj-ré mhírek, sû rû nyálturmix meg nyegle sziszegé sek. É s lehazudott té nyek, betiltott JÖ VENDÖ LÉ SEK. „Ne fé ljetek… !” hallották-e? Vagy csak hallani akarták? De pusztákhoz szokott jó szemükkel a Hebronnál fehé rebb, suhanó alakot nagyon látták. Az egyikük azt mondta: fé nylõ csillagot tart, másikuk vé lte: kormos viharlámpát. „Ne fé ljetek… !” – lángolt a szózat az é jfé li fé lelmes é jben. Mentek már, mi mást tehettek volna, sodorván magukkal az álomból é bredõket. Így mennek egyre tö bben, így ké tezer é ve, „s az Ú r dicsõsé ge beragyogja õket”.

166

└

┘

┌

┐

A B e n c é s D i ák s z ö v e t s é g tiszteletbeli és rendes tagjai Fõ védnökünk:

Várszegi Asztrik dr. OSB

Az 1993. november 27-én hivatalba lépett vezetõ ség Az ügyvezetõ elnö ksé g: elnö k alelnö kö k

P. Kozma Imre P. Hortobágyi Cirill OSB (a Rend ré szé rõl) Harangozó Bertalan Né meth Szilárd dr. Nógrádi László fõtitkár Budavári Zoltán (lemondott 1994.10.28.) elnö ksé gi tagok Eszes István dr. Faber Miklós Farkas József dr. Kajtor János A teljes elnö ksé g tagjai mé g területi szervezeteink vezetõi; ahol van iskolaszervezet (zárójelben), ugyanõk egyben annak is vezetõi: budapesti Ember Károly (Budapest) fõvároskö rnyé ki Kovács Dezsõ (Csepel) dé lkelet-magyarországi Szû cs László dr. gyõri Né meth Ferenc dr. (Gyõr) kelet-magyarországi Rakovits Zoltán dr. keszthelyi Balogh Zoltán dr. pé csi Adamovich Károly dr. soproni Varga József dr. (Sopron) szombathelyi Harangozó Bertalan veszpré mi Bischof Pé ter Feladatra kooptált elnö ksé gi tag: A Szent Benedek Kulturális Alapítvány ré szé rõl: Siminszky Fedor

167

└

┘

┌

┐

A megválasztott ellenõrzõ bizottság elnö ke Muzsay Gé za dr. tagjai Pekk Antal Tóth László Iskolaszervezeteink eddig nem említett vezetõi: Esztergom Szoleczky Ferenc Komárom Halász Auré l dr. Kõszeg Szabadváry Ferenc dr. Pannonhalma Geszler Ö dö n Pápa Harsányi László dr.

Tiszteletbeli tagságunk

(1993. vé gé ig; zárójelben megválasztásuk é ve) Tiszteletbeli elnö ksé gi tag:

Habsburg Ottó dr. (1989.) Tiszteletbeli választmányi tagok: Bé ké s Gellé rt dr. OSB (1989.) + Bíró Lucián OSB (1989.) Gácser Imre dr. OSB (1989.) Gyenge Imre dr. (1989.) Galambos Iré neusz dr. OSB (1990.) Jordán Emil dr. OSB (1990.) Olofsson Placid dr. OSB (1990.) Varga Bé la msgr. (1990) Jáki Szaniszló dr. OSB (1991.) Jávor Egon dr. OSB (1991.) + Tû z Tamás (1991.) Hites Kristóf OSB (1992.) Kozma Imre (1992.) Kemenes-Kettner Bé la dr. (1993.) Kö lley Gyö rgy (1993.) Tiszteletbeli tagok: Bajzáth Ferenc (1990.) + Kaposi Gyula (1990.) Forrai Miklós (1992.)

168

└

┘

┌

┐

Rendes tagságunk (Gimnáziumuknak é s osztályuk é rettsé gije é vé nek megjelö lé sé vel) Rö vidíté sek: Budapest Csepel Esztergom Gyõr Komárom Kõszeg Pannonhalma Pápa Sopron Á cs Gyö rgy Á cs Ilona Á cs Mónika Á dám Sándor Adamovich Károly dr. Á gh Róbert Á gh Zoltán Á kos József dr. Á kos Róbert dr. Alex László dr. Almássy Endre Almásy László Alpár Geyza Alpár János dr. Altai József Altvater Paul dr. Amberg József Á mon Antal Andor Ferenc dr. Andor Szabolcs

Ko 37 Ko 43 Ko 42 Bp 38 Ph 72 Bp 44 Gy 28 Gy 41 Bp 43 Ph 55 Bp 51 Bp 51 So 42 So 43 Kõ 35 Ph 70 Ph 57 Bp 39 Gy 62 Ph 92

Bp Cs Eg Gy Ko Kõ Ph Pp So

Andrásfalvy András dr. Andrásfalvy Bertalan dr. Andrónyi Tamás dr. Angyal Ernõ +! Ankerl Gé za dr. Antal István Apáthy István Aporfi László Aradi István Arnóthy Szilárd +! Á rpásy Endre dr. Á rva (Andruskó) István Atkári Ferenc Atkári Gábor Bábiczky József Babics László Babik József Babócsi László Bács Auré l Bács Tamás

So 47 So 50 Ph 58 Pp 41 So 51 Ph 66 Ph 57 Gy 51 Ph 88 Bp 33 Gy 56 Ko 43 Gy 82 Gy 83 Bp 51 Ph 57 Cs 54 Kõ 48 So 51 So 48

169

└

┘

┌

┐

Bácskay Miklós Bp 52 Bagdy Gyö rgy Bp 48 Bagi Dé nes dr. Bp 35 Bagó Ferenc Ph 60 Bagó Gyö rgy dr. Ph 63 Bagó László Ph 57 Baján Gé za dr. Ph 59 Baján Gyö rgy dr. Ph 59 Baján László dr. Bp 38 Bajnay László Bp 48 Bajor Rezsõ Bp 35 Bajzáth Ferenc sac. Bp Bakács Károly Ko 43 Bakos Károly dr. Kõ 41 Bakos László Ph 65 Bakos Tamás Ph 60 Bakos Zoltán Pp 45 Balatoni László Gy 74 Balázs Iván dr. Gy 42 Balázs József So 47 Balázs László Pp 48 Bálint Aladár Gy 48 Bálint Á rpád Ph 52 Bálint Á rpádné Pé k Sára +! Ph 53 Bálint Bánk Ph 76 Balla Imre Gy 48 Balogh Á dám Gy 54 Balogh Gyula Ph 55 Balogh Lóránt dr. Bp 48 Balogh Pál Gy 62 Balogh Zoltán Ph 65 Balogh Zoltán dr. Ph 54 Balthazár Zsolt Ph 58 Bánhegyi Endre Bp 48 Barabás Károly Bp 39 Baranyai Lajos Pp 40 Baranyai Rudolf Ph 60 Baranyay Á rpád Bp 52

Barassevich Pé ter Baráth Zoltán Bárczy Zoltán Bárdos László Baross Dé nes dr. Baróthy Bé la dr. Barsi Gyula Barta József dr. Bártfai István Bartha Bé la Bartha Gábor Bartha István dr. Bartha László Bartos Bé la dr. Bartos László Bátovszky Róbert Beck József Bedõ Miklós Bejczi Né meth Lajos dr. Bejczy Tamás Beké ny Károly dr. Bé ké s Gellé rt dr. OSB Bé lay Iván Bellák Károly Bé lné Rohonyi Vera Bencsics Miklós Bencze Imre Bencze Lóránt Bencze Pál dr. Bende András Bendesy Gyula Bendzsel Bé la Bene Gábor Benedek Károly dr. Benedetti Tibor Benke Kálmán Benkõ András Benkõ Ferenc dr.

Ph 82 Pp 48 Ph 67 Bp 48 Bp 34 Ph 67 Bp 49 Ph 80 Bp 50 Ph 67 Ph 70 Bp 36 Bp 34 Ph 63 Gy 38 Gy 62 Ph 57 Bp 50 Ph 58 Gy 47 Bp 43 Bp 33 Eg 41 So 42 Ko 39 Gy 76 Bp 48 Ph 58 Ph 49 Ph 57 Bp 51 Bp 43 Ph 62 Gy 36 Gy 48 Ph 83 Gy 86 So 26

170

└

┘

┌

┐

Benkõ Károly Benyus Imre Beõthe Tamás Zsolt Beran Lajos Bé rczes Rezsõ Bercsé nyi L. Gyö rgy Berecz Loránd Beregi István Beregszászy Attila dr. Berend István Bé res Tamás Berkó Pál Bernárdt Gé za Berta László Bertalanffy (Bock) Tibor dr. Bé rtics Lajos Berty Tamás E. Bé ry Gé za Berzsenyi László dr. Bicskey Tibor Bindes Ferenc Binzer Károly Biringer Pál Bíró András Bíró László Bíró László Bíró Lucián OSB +! Biró Sándor Bíró Vilmos dr. Bíró Zoltán dr. Bischof Pé ter Bisits Tibor dr. Bitskey Gábor Bizse Ferenc Blaskovics Gyula Blazovich Á goston dr.OSB Boa József Boa László

Ph 65 Ko 39 Ph 91 Bp 35 Eg 33 Bp 42 Ph 88 Pártoló Bp 49 Ph 58 Ph 83 Bp 37 Bp 40 Ph 74 Bp 41 So 34 Bp 49 Gy 67 Bp 33 Ph 66 So 53 Bp 44 Pp 42 Ph 63 Ph 58 Gy 69 Eg Bp 48 Ph 55 Ph 66 Ph 75 Bp 38 Ph 80 Ph 65 Ph 55 Kõ 40 Kõ 50 Ph 64

Bobok Gyö rgy Bobok Tivadar Bocsek Zsuzsa Bocsi Sándor Bocskor Á dám Boda Imre Boda Károly Bódi István Bódis Vilmos Bodó János Bodor Endre dr. Bodor László Bogáthy Ferenc dr. Bogdán Tasziló dr. Bogdányi István Bognár András Bognár Bé la dr. Bognár Ferenc Bognár Ferenc Bognár Gé za dr. Bogyó Pál Bokor Korné l Boksay Gyö rgy Boldvai János dr. Bolla Dezsõ Bolla Ferenc Bolla István dr. Bóna László dr. Borbáth Gyö rgy Borbé ly Barnabás Borbé ly Imre Borbé ly Imre dr. Borián Elré d OSB Borka József Born András dr. Borókai László Boromissza Tibor dr. Boros László

Ph 63 Ph 65 Ko 38 Bp 48 Bp 50 Gy 73 Gy 62 Gy 50 Ko 28 Gy 61 Bp 39 Pp 33 Gy 35 Bp 35 Gy 66 Ph 86 Pp 40 Bp 44 Cs 51 Kõ 45 Bp 45 Eg 41 Ph 47 Bp 34 Gy 47 Gy 59 Pp 43 Gy 46 Bp 43 Gy 85 Gy 49 Bp 48 Ph 80 Bp 42 Ph 64 Gy 40 Eg 45 Ph 64

171

└

┘

┌

┐

Boross János Borsai Antal Borsányi Pál Borsos Ferenc Borsos József Borsos László Borzovay Pál +! Bosits István +! Bosnyák Ede Bózsik Bé la Pál dr. Bö decs Barna Bõr Pé ter Bö rö cz László Bö rtetics Sándor Bõsze István Bõsze László Bõsze Tamás Brayer Gyula dr. Breglovics Tamás Brieber László Budai Zoltánné Budavári Miklós Budavári Zoltán Bujdosó Gé za Bujtás László dr. Bukor Korné l Bulkai Lajos dr. Bulkai Pál Bundics Antal sac. Burián László Burkus Bé la Buschbach László Buttyán Korné l Buza Kristóf Buzás Antal Büdi Ferenc Bükkfalvy János Büttner Gyula

Gy 62 Bp 38 Bp 43 Gy 38 Ph 84 Bp 39 Bp 44 Bp 51 Bp Ph 86 Bp 50 Gy 50 Kõ 45 Pp 37 Gy 56 Bp 45 Gy 67 Gy 55 Bp 52 Ph 66 Ph 65 Gy 54 Gy 70 Eg 41 Gy 39 Gy 48 Gy 76 Eg 41 So 39 Ph 64 Ph 73 Ph 85 Ph 64 Gy 72 Ph 65 Eg 40

Chabada Gyö rgy Chemez Gyula Cornides István dr. Czapáry Miklós Czappán Elemé r Czé mán Miklós Cziráky József dr. Czvitkovics Gábor Csabi Á rpád dr. Csákány Antal Csákány Gyula Csala Benedek Csanády Zsolt Csanaki Vida István Csányi Gyö rgy dr. Csányi Zoltán Csapó Tibor Csapody István dr. Császár Elemé r Császár Gyö rgy Császár Tibor Csáthy Tamás Csé falvay Gyula Csenár Márton Csendes Bé la dr. Cserepes Lajos Csé ri Tamás Csermely Szabolcs Csertán Ferenc Csiba Á rpád dr. Csiba László dr. Csillag Kristóf Csillag László dr. Csillag Lászlóné dr-né Faggyas Janka Csincsura Kálmán dr. Csizmadia István dr. Csizmadia Sándor +!

Gy 41 Ko 44 Ko 38 Ph 47 Bp 50 Gy 80 Pp 41 Gy 87 Gy 47 Bp 51 Bp 44 Gy 56 Ph 67 Gy 79 Bp 46 Gy 74 Gy So 48 Bp 49 Ph 54 Bp 51 Bp 49 Ph 74 Kõ 49 Gy 40 Ko 37 Ph 86 Ph 74 Ph 53 Gy 47 Ph 70 Ph 78 Ph 52 Ph 52 Eg 46 Ph 59 Gy 40

172

└

┘

┌

┐

Csizmazia Antal Csizmazia Imre dr. Csóka Tibor dr. Csoknyai Pé ter mag. Csollány Jenõ dr. Csoma János Csongor Gyö rgy Csongrádi Jenõ Csontai Á goston dr. Csontos Lajos dr. Csordás Gyö rgy Csordás Imre Csordás Mihály dr. Csõre József Csú cs László dr. Csuka Pál Csukás Hilda Csukás László Csurgay Á rpád dr. Csurgay Á rpádné Gereben Ildikó Csuti József Dallos Gyö rgy dr. Dallos Sándor Damjanovics József Dányi Dezsõ Darabant Endre +! Darányi Ferencné Hidvé gi Edit dr. Dávid Kiss Ferenc Dávid Kiss Ferenc Dax Károly Dax Károlyné Selmeczi Mária Deák Ferenc Decs István sac. Decsy Tamás Degenfeld-Schonburg Ottó

Gy 35 Gy 54 So 49 Gy 60 Ph 65 Bp 48 Eg 31 Bp 51 Bp 40 Gy 73 Gy 59 Eg 31 Pp 27 Ph 60 Gy 83 Ko 46 Ko 35 Cs 54 Cs 58 Ph 63 Bp 46 Ph 79 Ph 66 Bp 46 Bp 32 Ko 43 Ph 55 Ph 55 Cs 50 Cs 52 Ph 86 Ph 69 Bp 49 Bp 39

Dely Dezsõ Dely Ernõ Dé nes Andor Dé nesfalvy József Denk Stefan Dé r Ferenc Detre Ferenc Dezse Pé ter Dezsé nyi János dr. Dezsõfi (Gottl) Tivadar dr. Dienstmann László Diós István dr. Divós Lajos dr. Dobák Lajos Dobis Ervin Dobos Gábor Dobos Imre Dobos László Dóczy Lajos Dombi Mihály Dombi Sándor Domokos Gyö rgy dr. Domonkos Dezsõ dr. Dormán András dr. Doromby Gé za Dorosmai Imre dr. Dö bö rhegyi Ferencné dr-né Monspart Xé nia Dragonits Tamás dr.h.c. Draskovics Tibor dr. Draskovits Imre Dreisziger Miklós Drevenka Róbert Dsida Ottó Duday Gedeon dr. Dukai Miklós É dl Medárd Eggenhofer János dr.

Ph 65 Gy 50 Kõ 26 So 43 Gy 47 Ph 65 Ph 59 Ph 90 Bp 34 Bp 43 Pp 37 Ph 61 So 50 Bp 46 Eg 41 Ph 77 Bp 38 Gy 67 So 39 Ph 53 Ph 53 Ph 58 Gy 43 Bp 40 Ph 65 So 38 Cs 49 Bp 42 Bp 46 Ph 55 Ph 51 Cs 52 Gy 62 Bp 32 Gy 66 Pp 39 Eg 43

173

└

┘

┌

┐

Eggenhofer R. László Eggenhofer Tamás Egri József É kes István Elek János Elischer Zoltán dr. Ellenrieder Gábor Ember Károly Emszt Mihály dr. Encsy Balázs Endré dy László Eper Tivadar dr. Epinger Emil Balázs Erb Ottó Valé r Erdé lyi Attila dr. Erdé lyi Gé za Erdé lyi Iván Erdé lyi Iván dr. Erdé lyi Viktor dr. Erdé sz Ferenc Erdõdy Imre Eredics Imre dr. +! Eredics Tamás dr. Eszes István dr. Esztegár Gyula Eszter István Eszterhás (Fö lker) Endre Etlinger János Faber Miklós Fábián Á rpád dr. Fábián István dr. Fábián János dr.ap.pr.not. Fábián József dr. Fábján Lajos Faith Mihály dr. Faragó Gábor Farkas Iván dr. Farkas János

Eg 33 Gy Gy 68 Eg 43 Bp 40 Ph 63 Ph 78 Bp 51 Bp 39 Ph 57 Gy 36 Gy 39 Ph 86 Gy 66 So 51 Ph 62 Ph 63 Gy 36 Pp 42 Gy 47 Ph 57 Kõ 42 Gy 80 Ph 70 Bp 31 Ph 67 Gy 39 Gy 78 Bp 48 Ph 76 Pp 42 Eg 36 Ph 78 So 43 Bp 48 Bp 44 Gy 40 Gy 34

Farkas János dr. Farkas Jenõ dr. Farkas József dr. Farkas Kálmán Farkas Roland Farnady Endre +! Farsang László Fatalin Gyula dr. Fáth Gyula Pé ter Fáth Károly Pál Fedina László dr. Fehé r Gyula Fehé r Ignác Fehé r János dr. Feiszt Gyö rgy Feiszt Ottó Fejes Antal dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Gé za dr. Fekete Gyula Fekete Imre dr. Fekete László Felcser István dr. Feller Antal dr. Fend Ferenc Fentõs Attila Fenyõházi Ernõ dr. Fenyvesi Imre dr. Ferenc Antal Ferenczi Gyö rgy dr. Ferenczi Huba Ferenczy Gé za Fertsek Miklós Filep Gyula Finck Antal Fischer G. Tamás Fitz Jenõ dr. Flasch János

Eg 47 So 42 Gy 44 Ph 35 Ph 93 Eg 41 Gy 74 Bp 51 Bp 51 Cs 52 Gy 48 Gy 52 Gy 68 Ph 63 Bp 48 Bp 37 Gy 56 Eg 46 Gy 52 Ph 72 Ph 76 Ph 62 Gy 85 Bp 36 Gy 83 Pp 50 Bp 40 Gy 58 Ph 62 Bp 42 Ph 75 So 45 Bp 49 Bp 39 Pártoló

174

└

┘

┌

┐

F.Megyesy Á goston Fodor Attila Fodor Ferenc Bé la dr. Fodor Gyö rgy dr. Fodor István Fodor László dr. Fogasy Vilmos Foitl Károly +! Fonai Tibor Fornet László Forrai István dr. Fõzõ Mihály dr. Frang Dezsõ dr. Fráter Loránd Freiler Rudolf dr. Frendl Gé za dr. Frittmann Gyula Fritz Ferdinánd Frõhlich Károly Fukszberger Imre Furtner Mátyás Füleky Tibor dr. Fülö p Gé za Fülö p István dr. Fülö p Kálmán Fürst János Füzessé ry Andor dr. +! Füzi Gyula dr. Gaál Imre dr. Gaál István Gaál Jenõ P. SVD Gábor Imre dr. Gábriel Lajos dr. Gabrieli Gé za dr. Gacs Jenõ Gácser Imre dr. OSB Gádory Elemé r dr. Gál László dr.

Ph 63 Ph 65 Gy 32 Pártoló Ph 74 Bp 37 Gy 29 Bp 38 Ph 75 Ph 64 Gy 77 Gy 54 So 51 Ph 66 So 34 Bp 44 Cs 51 Pp 45 Kõ 50 Gy 78 So 26 Bp 46 Gy 57 So 48 Gy 41 Gy 33 Bp 32 So 47 Gy 76 Ph 54 Kõ 48 Ph 49 Kõ 25 So Pp 45 Ph 34 Ph 57 Gy 50

Galambos Ferenc Galambos Ferenc Ireneus dr. OSB Galambos Imre dr. Galambos János dr. Galántai István Galba Bé la Gálffy Pál Galgóczy László dr. Gallyas Ferenc dr. Gallyas László Gara István Gara István Gáspár Csaba Gáspár István dr. Gasztonyi Károly dr. Gáti László Gauder Tivadar Gayer Ferenc Gebauer Bé la dr. Gebauer István Gebauer József Gelencsé r Ferenc dr. Gencsy András dr. Gereben Ferenc Gereben Zoltán Gergátz Elemé r Gergely Ferenc Gergely Hugó Gergely Kálmán Gergelyi Ferenc Gergye Pé ter Pál Gerla Alajos Gé rnyi József Gerzson István Gerzson Pál Geszler Ö dö n Giczy József

Kõ 25 Bp 38 Ph 63 Bp 50 Ph 62 Gy 60 Ko 36 So 44 Gy 54 Gy 52 Gy 66 Gy 89 Ph 58 Eg 47 Pp 44 Pp 44 Gy 52 Kõ 49 Ph 67 Ph 69 Bp 49 Bp 33 Ph 60 Ph 52 Gy 60 Bp 32 Ph 57 Ph 63 Ph 67 Kõ 42 Gy 32 Gy 89 Kõ 48 Kõ 49 Ph 57 Kõ 51

175

└

┘

┌

┐

Gintl József Ginzer Zoltán Glattfelder Gyö rgy Glósz Ferenc Goda Károly Goda Miklós dr. Godó Józsefné Né meth Borbála Gólya László dr. Gombos Károly Gonda Gyö rgy Gondos Lajos Gorondy Novák Sándor dr. Gosztonyi Miklós Gotthárd Dezsõ Gõgö s Bé la Gótzy Gyula Gótzy Pál Gö nczi Bé la Gö nczi Tamás Gö ndö cs József Gö rö g Gé záné dr. Gö rö g János Grábics Frigyes Grábics Henrik Grábics Jenõ dr. Grátzer Mihály Grunda János Gucker Gé za dr. +! Gudenus János Guld József Gulyás Miklós dr. Gulybán Tibor Gyapay Dé nes Gyárfás Tamás Gyarmati László Gyenese Zoltán Gyenge Imre dr.

Gy 39 Gy 66 Ph 58 Ph 51 Eg 42 Gy 41 Cs 51 Ph 58 Gy 52 Bp 52 Ph 57 Bp 33 Gy 74 Ph 55 Pp 43 Gy 32 Gy 41 Bp 52 Bp 49 Gy 66 Bp 36 Gy 79 Gy 43 Gy 49 Gy 48 Ph 67 Gy 75 Bp 35 Ph 65 Gy 77 Ph 78 Gy 68 Ph 47 Ph 64 Gy 62 So 42 Gy 40

Gyermek István Gyóni András Gyö ké r András Gyö ké r Gyula Gyö rgy László Gyö rgyi János Gyõri József dr. Gyulai Oszkár Gyuricza József Gyurkovics István dr. GyürüLászló Hábel János Habsburg von, Otto dr. Hadarits Vilmos dr. Hahn Oszkár dr. Haják Gyula Hajdu József dr. Hajdu Lajosné Szendrõ Katalin dr. Halachy Lóránd Halász Auré l dr. Halmágyi László Halmi Miklós dr. Halmi Nándorné Szíjj Margit Halmos Imre Halmos Pál dr. Halmosi Róbert Hamrák Sándor Hamság Ernõ dr. Hantó Kálmán dr. Hanzsé ros Sándor Harangozó Bertalan Harcz Ferenc Harkay János Harkay Máté Harmath Arisztid Sándor dr. Harmath László

Bp 49 Gy 73 Ph 90 Gy 48 Ph 60 Ph 75 Gy 47 Eg 46 Ph 61 Ph 61 So 50 Ph 82 Bp Ph 73 Gy 59 So 42 Bp 34 Cs 51 Bp 51 Ko 42 Ph 62 Bp 32 Ko 37 Gy 67 Ph 91 Bp 46 Bp 48 Eg 31 Gy 74 Gy 73 Ph 66 Ph 62 Bp 38 Ph 72

176

└

┘

┌

┐

Harmos Károly Hárs Antal Harsányi László dr. Háry Dezsõ Pál Lajos Hatos László Hauschild Endre dr. Hauser Pé ter Havasi András dr. +! Hé cz Lajos Hegedüs János Mag.phil. Hegedû s Odó OSB Hegyes Gé za Hegyi Adorján Hegyi Flórián Hegyi János dr. Heil Á dám dr. Heilig András Heim Gábor Heintz Pál Hé jjas Iván Henczi László Henter Guidó Hé ray József Herber Endre Herczku Gyö rgy Herdy Bé la Herkli Antal Herman Sándor Hermann Ö dö n Hernádi Gyö rgy Herszé nyi Imre Hertelendy László Hess László Heté nyi Mátyás dr. +! Hevé r Zoltán Hidvé gi Imre dr. Hidy Pé ter Himberger István

Ko 41 So 41 Pp 43 Gy 48 Ph 74 Bp 31 Ph 89 Ph 65 Gy 67 Kõ 38 Ph 78 Bp 51 Bp 48 Pp 33 Gy 38 Ph 78 Gy 79 Bp 45 Ph 55 Ph 73 Bp 49 Bp 53 Ph 59 Ph 65 Ph 66 Ph 65 Ph 71 Pp 34 Gy 38 Ph 68 Ph 78 Ph 85 Bp 49 Ph 81 Gy 65 Ph 58 Bp 44

Hinterdorfer János Hirka Antal OSB Hites Endre Kristóf OSB Hites László dr. Hittner Gábor dr. Hittnerné dr-né Ivándy Á gota Hlatky-Schlichter Lajos Hluchány József Hódi Rezsõ Hodinka Dé nes dr. Hoffer Lajos dr. Hoffmann Ottó dr. Holdampf Róbert Holl Jenõ Hollósy János dr. Holvay Endre dr. Hóman Bálint dr. Homolya László dr. Honffy Pál dr. Hopp Viktor dr. Horányi Bé la +! Hortobágyi Károly Horváth Andor Horváth Attila dr. Horváth Bé la dr. Horváth Bé la dr. Horváth Dezsõ Horváth Endre Horváth Endre ifj. Horváth Ferenc Horváth Ferenc Horváth Ferenc Horváth Ferenc Ciprián dr. OSB Horváth Ferenc dr. Horváth Ferenc dr. Horváth Gyö rgy dr.

Gy 67 Ph 64 Ko 34 Ko 38 Ph 70 Ko 41 Gy 40 Gy 69 Bp 47 Bp 35 Ph 58 So 45 Eg 41 So 34 Gy 41 Bp 36 Bp 36 Ph 55 Bp 51 So 39 Bp 36 Eg 41 Gy 48 Bp 46 Gy 66 Ph 66 Gy 42 Ph 57 Ph 86 Gy 35 Ph 69 Ph 78 Gy 57 So 38 Pp 42 Gy 35

177

└

┘

┌

┐

Horváth Gyula Horváth Gyula Horváth Imre Horváth István Horváth István Horváth István Horváth János Horváth János Horváth János dr. Horváth József Horváth József Horváth József dr. Horváth József pr.kan. Horváth Kálmán dr. Horváth Károly Horváth Lajos dr. Horváth Lajos (vité z) Horváth László Horváth László Horváth Lehel Horváth Márton dr. Horváth Miklós Horváth Miklós Horváth Miklós Horváth Pál Horváth Sándor dr. Horváth Tibor Horváth Tibor dr. Horváth Tivadar dr. Horváth Viktor dr. Horváth Zoárd dr. Horváth Zoltán Hosszú István Hö lczl Róbert Hummer Lászlóné Kaubek Edit Hunyadi Gé za Ifi Ferenc dr.

So 35 Bp 32 So 41 Gy 59 Ph 65 Pp 40 Ph 55 Ph 58 So 37 Eg 41 Gy 76 Gy 31 Gy 32 Pp 42 Kõ 51 Gy 58 Ph 72 Gy 66 Eg 40 Ph 77 Gy 66 Gy 77 Ph 75 Ph 51 Ph 75 Gy 75 Ko 35 Ph 58 Bp 47 Ko 43 Gy 80

Illy József Illyé s László Illyé s Sándor Ilniczky József Ilosvay Tamás dr. Imre Bé la Imrik Sándor Ipkovich István Ispay Ferenc Istvánffy Miklós dr. Isztovics Dé nes Iván László Ivancsics János Ivanich Miklós Ivánkay József dr. Iványi Endre Iváskó János dr. Jaczkó József dr. Jagicza Alajos Jakab László Jakab László Jakab Zoltán dr. Jáki Szaniszló dr. OSB Jáky Gyö rgy Jalcs Jenõ Alfré d Jancsó Sándor Janka Gábor Jankó János Jankovich Józsefné Zsirkó Mária Jankovics Marcell Jankovits Gyula Jankovits Tibor Jankovitz Gyula dr. Janovich István Jantyik Pál Jávor Egon dr. OSB Jehn Antal

Ph 55 Gy 63 Gy 58 Ph 52 Bp 38 Gy 42 Ph 53 Kõ 41 Bp 38 Gy 47 Gy 48 Gy 47 So 50 Ph 50 Gy 39 Gy 49 Bp 38 Ph 85 Ph 55 Gy 68 Ph 70 Gy 48 Gy 42 Gy 48 Cs 54 Ko 47 Ph 90 Bp 50 Ko 43 Ph 59 Ph 65 Gy 66 Gy 38 Ph 55 Ph 74 Kõ 35 So 31

178

└

┘

┌

┐

Jelfy Lóránt dr. Jenei Sándor Jobaházi Jenõ dr. Jobbágy Lajos dr. Jobbágy Zoltán Jókay László dr. Jónai Endre Jordán Emil dr. OSB. Jordán László dr. Juhász András Juhász Egon Juhász József dr. Juhász Lajos Juhász László dr. Juhász Norbert Kajtor János Kakas Ferencné Matsuga Magda Kalapos István Kálasi Lajos dr. Kálmán Alajos Kálmán László Kálmán Pál Kalmár Ferenc Kalmár Gáspár Kámán Imre Kamarás Lóránt dr. +! Kanta Tamás Dr. Kántor Bé la Kántor István Kántor József Kapiller Ferenc Kapitány Alfré d Káplár Mihály Kaposi Gyula +! Kapuváry Gusztáv Kapuy Vitál OSB Karácsonyi Bé la

Bp 50 Pp 40 Bp 46 Ph 69 Ko 37 Bp 51 Ko 39 Gy 31 Gy 36 Ph 55 Bp 44 Bp 46 Ph 72 Gy 52 Ph 67 Ph 76 Cs 53 Ph 64 Eg 40 Eg 43 Pp 34 Ph 65 Gy 62 Ph 86 Bp 35 Ph 78 So 26 Gy 57 So 42 Gy 73 Gy 39 Ph 85 Bp Bp 48 Eg 31 Bp 48

Kardos Dezsõ Károly István dr. Károlyi Sándor Kassai Gábor Kasza László Levente Kaszap László dr. Kátai Antal Kátai Gergely Kátay Zsolt Katona Gábor dr. Katter Herbert Kauker József Kecské s Endre Kehrling Bé la Kelemen Attila Kelé nyi Gábor dr. Kelé nyi István dr. Kemenes Ottó Kemenes-Kettner Bé la dr. Kemé ny András Kemé ny Bé la Kemé ny Gyula dr. Kemé ny István Kende Gyö rgy Kensey Dániel dr. Keö ves Ferenc Keö ves Gyö rgy Kepler László Keré nyi A. Ö dö n Keré nyi Ervin dr. Keré nyi Imre Keresztes Imre Ké ri Ferenc Ké ri Vilmos Kerkay Gyula dr. Kern József Kernyáné Peidl Mária Kerper Bé la

Ph 59 Bp 40 Gy 50 Ph 86 Ph 55 Bp 47 Eg 40 Gy 72 Ph 67 Eg 24 So 39 Ph 54 Eg 47 Bp 35 Gy 90 Bp 44 Ph 64 Bp 39 Pp 30 Ph 80 Ph 51 Ph 54 Ph 58 Bp 52 Ko 41 Ph 59 Ph 62 Bp 37 Bp 37 Ph 70 Gy 61 Ph 50 Ph 76 Ph 76 Gy 52 Kõ 42 Ph 55 Pp 50

179

└

┘

┌

┐

Kertay Nándor dr. +! Kertesy Endre dr. Keszei Pé ter dr. Keszthelyi Gyula Ké thely Mátyás Kiácz Gyö rgy Kiácz László +! Kibé di Ervin Kiffovics Alajos Kintli József Király Á rpád Király Gé za dr. Király Sándor dr. Királyfalvi Kraft Károly Kis Horváth János Kisida István Kiss Bé la Kiss Bé la Kiss Elemé r Vilmos Kiss G. Barnabás OFM. Kiss Gyö rgy Kiss Gyula Kiss Gyula dr. Kiss Imre Kiss Imre Kiss János Kiss János Kiss József dr. Kiss Károly dr. Kiss László Kiss László dr. Kiss Sándor Kiss Zsolt Klaibán Sándor Klasz Andor Kobia Helmut Kóbor Gyula Kóczán József

Bp 48 Bp 45 Ph 78 Gy 64 Bp 40 Bp 50 Bp 45 Bp 43 Gy 74 Ph 60 Pp 41 Gy 62 Bp 35 Eg 31 So 48 Gy 68 Kõ 38 Ph 38 Bp 39 Gy 71 Ph 67 Ph 66 Gy 36 Eg 44 Gy 45 Gy 50 Gy 62 Ph 80 Gy 33 Gy 80 Ph 60 Kõ 40 Ph 87 Ph 74 Gy 40 Gy 57 So 34 Kõ 42

Koczián Ferenc Koczor László Koczor László Kocsis András Kocsis Imre Kocsis István Kohányi Balázs Kókay Józsefné dr-né Bácsi É va Kolbe Lajos dr. Kolonics Gyula Koloss István Kolossváry Gábor Koloszár József Koloszári Sándor Komán Bé la Komárik Dé nes dr. Komlós Ferenc Komlossy Attila Kommenda Lajos Komolai István Komonczy Bé la Kondé László Kondor Antal dr. Kondor Ferenc +! Kondor István Kondor Lajos SVD Kontor Elemé r József dr. Koór Sándor dr. Koppány János dr. Korbuly Tamás dr. Kordik László Korner Viktor Kós Rudolf dr. Kósa András Kossow József Kotmayer Tibor Kotz László dr.

Ph 62 Pp 34 Ko 38 Ph 70 Gy 36 Ph 87 Ph 81 Cs 53 Pp 20 Ph 61 Bp 50 Ph 74 Ph 63 Gy 69 Eg 41 Bp 47 Bp 51 Ph 67 Kõ 46 Bp 33 Ph 56 Gy 46 Kõ 40 Pp 34 Kõ 38 Gy 48 So 46 Ph 65 Bp 33 Bp 40 Ko 38 Kõ 42 Bp 33 Ph 49 So 22 Gy 48 Pp 47

180

└

┘

┌

┐

Kovács Attila dr. Kovács Attila dr. Kovács Dezsõ Kovács Endre dr. Kovács Ernõ dr. Kovács Ferenc Kovács Ferenc Kovács Ferenc Kovács Ferenc dr. Kovács Gyö rgy Kovács Gyö rgy Kovács Gyõzõ Kovács János Kovács József Kovács József Kovács József Kovács József László dr. Kovács Lajos dr. Kovács Tibor dr. Kovács Tibor dr. Kovacsics Pál Kovács-Kopácsy Lajos Kováts Attila dr. Kováts Ferenc Kováts Sebestyé n Kozma Imre sac. Kozma Rikárd dr. Kozmon László dr. Kozmon Lászlóné dr-né Mihallik Magdolna Kõ Antal Kö gl János Szeverin OSB Kõhalmi Bálint Kõhalmi Gé za dr. Kõhalmi Pál Kö lcsé nyi Zoltán Kö lley Gyö rgy Kõmíves Pál

Ph 55 Gy 83 Cs 51 Ko 34 Bp 44 Kõ 38 Gy 43 Gy 68 Ph 57 Gy 64 Ph 58 Gy 92 Ph 58 Ph 63 Gy 74 So 51 Pp 39 Gy 50 Ph 84 Bp 39 So 34 Ph 70 Bp 50 Ph 66 Gy 58 Bp 40 Ko 39 Ko 39 Gy 39 Pp 34 Bp 52 Eg 35 Gy 50 Bp 48 Bp 39 So 49

Kõmû ves János Kö nyves Tóth Kálmán dr. Kö rmendy László dr. Kö rnyei Miklós Kö rnyei Tamás Miklós dr. Kõrö si Pé ter Kõrö si Tamás dr. Kõvári Ferenc dr. Kö vé r Ferenc dr. Kö vé r József Kö vesdy László Krajczár Pongrác Krajcsics József Kránitz Ferenc Kriegler Ferenc Kriván Miklós Kroll Miklós Kubinszky Mihály dr. Kubovich István Kukor Gyula Kulcsár László Kulcsár Sándor Kulics Tibor dr. Kú n Józsefné Fürcht Mária Kuncz Elemé r dr. Kundermann Jenö Kundermann Jenõ Kuntz Zoltán Kurcz Ferenc Kuslits Alajos Kuslits Bé la dr. Kuszál Balázs Kutas László Kuti József Kuti Pál Künnle Tamás Lábady Csaba

Gy 66 Ph 47 Gy 85 Gy 69 Ph 65 Ph 73 Bp 33 Gy 72 So 42 So 50 Ph 65 So 47 Ph 60 Gy 52 Gy 67 Bp 45 Eg 48 So Gy 52 Bp 46 Cs 51 Gy 47 Ph 55 Ph 55 Ph 74 Gy 85 Gy 84 Bp 51 Bp 48 Ph 58 Ph 73 Ph 57 Ph 58 Ph 81

181

└

┘

┌

┐

Lábady Miklós dr. Laborci Jenõ Laborcz Iván dr. Lackovits Emö ke dr. Lacska Gé za Ladó László dr. Lajkó Károly Lakatos Lajos Lakatos László dr. Lámfalussy Sándor dr. Lánczky László Láng Bé la Láng Dezsõ dr. Láng József Láng Károly Láng Mihály Domonkos Langer Ede Langer Herbert dr. Langer István dr. Lányi Ferenc dr. László Ferenc dr. László G. Farkas dr. Látits Gyö rgy dr. Látits Miklós Lé ber Mihály dr. Lé gár Bé la Lé gli Attila Leimeter István Leitner Jenö Lé kai Róbert Lencsé s Bé la Lendvai Ernõ Lengyel Antal Lenkei Tibor Lepenye Oszkár Leyrer Richárd dr. Ligeti Angelus OFM Lippay Gyö rgy dr.

Ph 60 Kõ 45 Bp 37 Pártoló Ko 44 Bp 38 Ph 66 Kõ 40 Ph 80 So 47 Ph 64 Gy 52 Gy 47 Gy 47 Bp 43 So 41 Bp 47 So 26 Bp 43 Gy 41 Ko 41 Ko 34 Ph 57 Ph 85 Ph 66 Ph 57 Gy 80 Bp 45 Gy 41 Bp 48 Eg 47 Gy 82 Ph 62 Bp 37 Bp 50 Bp 40 Ph 73 Bp 35

Lippay István dr. Lipták Bé la Liptsey K. Imre dr. +! Locsmándi Alajos Lonkay Gé za dr. Lovas Károly Lovász László dr. Lö kkö s J-né dr-né Gondzsinszky Zsuzsanna Lõrincz Gyö rgy dr. Lõrincz József Pál OSB Lö wey József Ludvig Rezsõ Madaras Auré l dr. Madaras Jenõ Madarász Gyö rgy Magassy Dániel dr. Magyar Endre Magyar Sándor Magyaros Ferenc dr. Majer János dr. Major Ferenc dr. Major Zsolt Majsa József Makay László Makkó Lajos (kö ltõi neve Tû z Tamás) +! Mantuano Jenõ dr. Mányoki István Märcz Ferenc dr. Marek József Márfi Gyula dr. Markó János Markó Lehel OSB +! Markovits Ferenc dr. Márkus István Maros József Marossy Ottó

Bp 33 Ph 56 Bp 39 Gy 83 Ph 65 Gy 43 Ko 38 Cs 53 Ph 65 Ph 77 Ph 86 Bp 52 Bp 35 Bp 40 Ph 59 Gy 57 Bp 51 Ph 85 Ph 74 Ko 43 Ph 65 Ph Gy 45 Bp 48 Gy 34 Ph 55 Gy 37 So 52 Gy 66 Ph 62 Ph 63 38 Ph 65 Ph 72 Eg 40 Eg 42

182

└

┘

┌

┐

Marosú jvári Gyula dr. Marosvö lgyi László Marosy András Marosy Gyö rgy dr. Marosy J.dr-né Horváth Mária Magdolna dr Maróth Miklós dr. Maróti Lajosné Kelemen Sára Marschalek Bé la Marsó Miklós Martini László Marton Ferenc Marton Tibor Marx Gyula dr. Massányi Lajos dr. Máthé Antal Mátrai Á rpád Matuz Károly Maurer Gyö rgy McDonnell, Ari Biczó Aranka Mecsé ri István Medgyesy Mihály Medveczky Miklós Megyer Jenõ Megyery Pál Meggyes Bálint dr. Meggyes Gábor Mé hes Elõd dr. Mé hes Endre dr. Mé hes Károly Mé hes Miklós dr. Melegh Attila László Mensáros Tamás Mentes Zoltán Mentsik Gyõzõ dr. Menyhárt Károly

Eg 35 Bp 48 Gy 76 Gy 73 Ko 44 Ph 61 Ph 51 Bp 39 Bp 39 Bp 49 Ph 59 Ph 76 So 49 Bp 44 Pp 39 Eg 41 Bp 44 Gy 83 Ph 56 Gy 58 Ph 56 Ph 69 Eg 41 Ph 57 Ph 64 Ph 60 Ko 39 Bp 39 Ph Bp 40 Pp 46 Ph 74 Gy 48 Bp 48 Ph 57

Merendiák Károly Mersich János dr. Messik Lajos dr. Mester András Mester Sándor dr. Mé száros Ferenc Mé száros István Mé száros József Mé száros László Meszlé nyi Attila +! Metzingh Pál Mezei András dr. Mezei Gyö rgy Mezey Á rpád Mezõ Imre dr. Mezõlaki József +! Mezriczky László Michaletzky Jenõ dr. Michaletzky Vilmos Mihálkovics Tivadar Mika Bé la Mikes Ferenc dr. Mikes István Mikes István dr. +! Miklódy Zoltán dr. Miklósy Dezsõ Mikó Sándor dr. Mikolcsó László Mikulásik Endre Milovonik László Misefay Tibor Miszlai József Módly András Mohácsi Pé ter Mohi (Mayer) Gyö rgy Mohos András Molnár A. J. Attila Molnár Aladár

Bp 44 Kõ 34 Bp 46 Cp 55 Ph 75 Bp 39 Ph 63 Ph 70 Eg 48 Bp 42 Gy 36 Ph 64 Gy 45 Pp 46 Bp 50 Pp 41 Ph 58 Bp 40 Bp 37 Bp 51 Pp 32 Bp 32 Bp 52 Bp 34 Bp 33 Bp 39 Gy 41 Bp 40 Ph 83 Gy 47 Ph 64 Ph 79 Bp 44 Gy 74 Bp 49 Pp 39

183

└

┘

┌

┐

Molnár Endre Marcián OSB Molnár Ernõ Molnár Gábor Molnár Gyö rgy dr. Molnár István Molnár János Szabolcs Molnár Lajos Molnár László Molnár László dr. Molnár Mihály Molnár Miklós Molnár Miklós Molnár Zoltán dr. Molnár Zsolt Mondovits Lajos Monostori Rezsõ Monszpart, Adalbert (Bé la) Dipl. Ing. Móri János Móricz Bé la Morva László dr. Morvay Sándorné dr-né Rohonyi Judit dr. Mosolygó Marcell dr. Mozsolits Imre Mozsolits Sándor Antal OP Mugits Károly Murányi Gyula Muzsay Gé za dr. Müller Imre Müllner Ottó Nagy Á lmos István Nagy Antal Nagy Bé la dr. Nagy Boldizsár Nagy Endre Nagy Ferenc Nagy Ferenc dr.

Bp 37 Bp 34 Ph 89 Ph 78 Ph 64 Gy 62 Kõ 40 Ph 67 Ph 58 Pp 44 Gy 50 Ph 71 So 32 Gy 85 Gy 45 Bp 48 Cs 51 Bp 36 Ph 62 Gy 50 Ko 43 Ph 72 So 51 So 41 Gy 71 Ph 67 Gy 49 Ph 60 So 37 Gy 85 Ko 39 Ph 61 So 17 Ph 60 Bp 40 Bp 33

Nagy Gáspár Nagy Gyö rgy Nagy Hugó +! Nagy Imre dr. Nagy István Nagy János dr. Nagy Jenõ dr. Nagy Jenõ László Nagy József Nagy József dr. Nagy Károly Nagy Károlyné dr-né Kurucz Emma dr. Nagy Lajos Nagy Lajos Nagy László Nagy László Nagy László Nagy László Nagy László dr. Nagy Mihály dr. Nagy Pé ter Nagy Sándor Nagy Tamás Nagy Zoltán Nagygyõry Szilveszter Nagymarosy Mihály dr. Nagymarosy Tibor +! Nedeczky Á rpád dr. +! Nedeczky Á rpád dr. Nedeczky (Ferenczi) Attila Nedeczky Gyö rgy dr. Nemcsics Antal dr. Nemes Gábor Nemes József Nemes Zoltán Né meth Alajos dr. Né meth Andor dr.

Ph 67 Ph 70 Bp 38 Eg 53 Gy 31 Kõ 52 Gy 46 Gy 86 So 45 Ph 60 Kõ 50 Cs 53 Gy 59 Ph 81 Gy 37 Bp 38 Eg 41 Gy 66 Gy 38 Cs 54 Ph 82 Ph 57 Ph 89 Gy 65 Ph 65 Bp 43 Bp 38 Bp 39 Ph 70 Gy 84 Bp 36 Pp 45 Ph 80 Ph 53 Ph 77 So 22 Bp 37

184

└

┘

┌

┐

Né meth Antal Né meth Attila Né meth Csaba Né meth Csaba Né meth Ernõ Né meth Ferenc dr. Né meth Gyö rgy Né meth Gyö rgy Né meth Gyö rgy dr. Né meth Gyö rgy dr. Né meth Gyö rgy dr. Né meth Imre Né meth Imre dr. Né meth István dr. Né meth Iván Né meth László Né meth László Né meth Szilárd dr. Né meth Tamás Né meth Tihamé r Né meth-Csóka Endre Né methy Gyö rgy dr. Neuberger János Niederland Vilmos dr. Nógrádi László Nonay, T. T. Nonn Ferenc Novák Antal Oberling Antal Oberling János dr. Ó dor Tamás Oláh János dr. Olajos Kálmán Olasz Imre Olgyay Gyö rgy Olofsson Károly Placid dr. OSB Orbán Aladár dr.

Bp 52 Eg 47 Gy 84 Gy 89 Gy 82 Gy 43 Gy 39 Gy 66 Bp 34 Gy 40 Ph 52 Bp 32 Gy 74 Gy 66 Pp 45 Ph 54 Ph 81 Gy 87 Ph 78 Kõ 39 Gy 40 Gy 43 Gy 48 Ph 66 Bp 44 Bp 51 Gy 50 Gy 83 Gy 79 Ph 78 Kõ 45 Bp 37 Ph 55 Ph 48 Bp 33 So 48

Orbán István sac. Ormándy József Oross Imre dr. Orosz Lajos Orosz László Orosz Pé ter dr. Osztermayer László Osztie Gyö rgy Osztovics Dé nes Ott Gyö rgy Ott Gyula dr. Ö lbei László Paál János Packer Pál dr. Paiger István Pákay Bé la Pákh Tibor dr. Paksa István dr. Pál József dr. Palásti Kálmán dr. Páldi László Pálfi Antal Pálfi Gyula dr. Pálfy Aladár dr. Pálfy József Auré l OSB Pálhegyi Sándor Pálhidai Rezsõ Pálinkás Attila Palkovics Szilárdné dr-né Legeza Jolán Pálkö vi Gyula Pálla László Pállinger Ottó dr. +! Pállinger Ottóné dr-né Thierry É va Pálmai Pé ter Godfré d OSB Palotai Károlyné Solymár Mária

Gy 68 Eg 40 Gy 49 Pártoló Ph 78 Ph 71 Gy 89 Bp 51 Gy 49 Gy 52 Gy 36 Ph 76 Eg 39 Gy 62 Gy 77 Bp 44 Ko 42 Bp 35 So 21 Eg 45 Gy 52 Bp 38 So 47 Bp 38 Gy 87 Pp 42 Ph 80 Cs 51 Gy 40 So 49 Cs 53 Cs 53 Bp 43 Ph 57

185

└

┘

┌

┐

Palotás Tibor Panek Ö dö n I. Pap János dr. Pap Pál +! Pápai János Pápay István Papp Ferenc Papp Gyö rgy Mag. Papp János dr. Papp László Papp Zoltán Paravicini István Parcsami Lajos Pardavi Andor dr. Páros Zoltán Pasteiner Iván Pásztó Pé ter dr. Pataki András Patonai László dr. Pattantyú s Á . Á dám dr. Paulay Dezsõ Paulina András Paulovits Imre Pavek László Payer József Pázmánd Tibor Pé ch Bé la Pé ch Kálmán Pé ch Szabolcs dr. Pé czely Tibor Pejkó Zoltán Pé k Gyõzõ Pekk Antal Pé ley Iván dr. Pellionis Pé ter Peresztegi Gyula Perlaki Ferenc Perlaki Gyula

Ph 64 Bp 39 Gy 79 Bp 44 Gy 46 Gy 46 Ph 70 Ph 74 Ph 60 Gy 74 Bp 47 Bp 39 Pp 42 Gy 43 Gy 43 Bp 39 Bp 48 Ph 75 Gy 48 Ph 47 Bp 42 Pártoló Bp 51 Gy 42 So Bp 39 Ph 61 Ph 57 Ph 59 Bp 51 Pp 42 Ph 73 Ph 58 Ko 44 Ph 63 Ph 76 So 40 So 41

Perlaki Gyula SVD Persch Ottó dr. Pesztenlehrer István dr. Petán Imre Pé ter Bé la dr. Pé ter Gyö rgy Pé terfi Á rpád Pethes Flórián Pethõ István Pethõ Szilveszter dr. Petik Ferenc dr. Petõ László Petõ Vilmos Petõcz Miklós dr. Petõfalvi István Petrás Antal Petrik István Petróczy Gábor Piliskó Ferenc Pinté r Gábor Pinté r István dr. Pirisi Pé ter Pirót László dr. Piry László Pleidell János Plochmann Pál Plósz Bé la Pock Vilmos Podlovics Pé ter Pogány András Pogáts László Pogátsa-Murray József Polán Hildebrand OSB Polgár Korné l Pollák Ferenc Polniczky József Polniczky Zsolt Polyák József

Kõ 42 So 43 Gy 58 Bp 48 Ph 47 Gy 62 Gy 52 Gy 56 Ph 65 Gy 42 Gy 47 Bp 46 Bp 44 Gy 38 So 51 Gy 36 Gy 50 Gy 62 Ph 67 Gy 92 Gy 29 Gy 79 Ph 78 Bp 51 Ko 35 Gy 58 Ph 59 Gy 68 Ph 84 Gy 61 Bp 31 Gy 47 So 48 Gy 43 Eg 39 Ph 55 Gy 86 Eg 40

186

└

┘

┌

┐

Pompé ry Bé la dr. Pongrácz József dr. Pongrácz Róbertné Lendvay Anna Poós János +! Poós Miklós Pordán Mihály dr. Posgay Gyö rgyné Rády Mária Poszlovszky József Póta Gyö rgy Pótsa Róbert Emil Povászai Károly Pozsgai Jenõ dr. Pozsgai József Pozsgai Zoltán dr. Pozsgay Gyö rgy Pregitzer Ernõ Pregun István Pregun László Prikoszovich Mihály Prohászka János Prohászka József Prokopp László dr. Prokopp Sándor Prónay Aladár Prugberger Emil dr. Puchner Károly Pup Vilmos Puster Ernõné Kaubek Sarolta Rába László Rabár Ferenc Rábl Ferenc Antal Rabovszky József Rácz Bé la Rácz Iván Rácz Miklós

Bp 36 Ph 69 Ph 57 Bp 35 Bp 40 Pp 50 Ko 47 Eg 40 Ph 64 Eg 43 Gy 50 Ph 67 Ph 51 So 46 Bp 48 Ph 61 Ph 61 Gy 46 Eg 48 Eg 48 Bp 49 Bp 46 Bp 48 Ph 57 Ph 60 Gy 66 Ko 46 Bp 47 Gy 55 Bp 48 Gy 50 Gy 31 Gy 93

Radan Gyö rgy Radda István Rajczy András Rákos Gyula Rakovits Zoltán dr. Raskó Gyö rgy Ratatics Mihály Ráti József Rátkai Imre Rátkai László dr. Rauchmarter Tamás Rausz Á goston Rechnitzer Hubert Ré dling Albert Ré dly Dé nes Ré dly Dé nes Ré dly Elemé r dr. Rednik András dr. Ré fy Imre Regele Károly dr. Rehák József dr. Reiter Endre Ré kási Zoltán dr. Remé nyi Viktor Rendi László Ré pássy Attila Ré pássy Csaba Ré sz, Albert Rettesi István Richter Vladimir Ricsóy Bé la Rieger Tibor Riemer Ö dö n dr. Rigler Richárd dr. Rigó Gyula dr. Rill Attila Rimai János Ringhofer János

Bp 42 Ph 57 Cs 50 Ph 54 Ph 58 Ph 70 Gy 76 Ph 69 Gy 86 Gy 62 Gy 66 Bp 50 Gy 52 Pp 40 Ph 55 Ph 86 Ph 63 Ph 60 Bp 40 Bp 36 Ko 41 Bp 39 Ph 80 So 46 Gy 47 Ph 59 Ph 58 Ko 43 Gy 78 Bp 37 Bp 44 Gy 58 Bp 35 Bp 35 Ph 70 Ph 63 Ph 74 So 51

187

└

┘

┌

┐

Ripszám István Rodler Miklós Rongits Ferenc Róka László Róka László Róka László Roll István Roll Miklós Rónai Endre +! Ronta László Rosenstiegel Antal Rosta László Rostás Á kos Roykó Á dám dr. Rozmán Miklós Rozsonits István Rudan Pé ter dr. Ruff János Rumanné Bíró Nóra Ruszina László Ruzicska Bé la dr. Sághegyi Bálint Elemé r Sághi Zoltán Salamon János Salgó László Salzinger József Sályi Bé la dr. Sándor Gyö rgy Sándor István dr. +! Sára Mihály Sárdy Csaba Sárdy László Sárgai József Sarlós János dr. +! Sárosi Zoltán Sas Rudolf Sass Kortsák István dr. Sasvári Gé za

Gy 83 Ph 71 Gy 53 Kõ 51 Gy 69 Gy 88 Ph 60 Ph 55 Bp 40 Gy 66 Ph 62 Bp 44 Ph 57 Ph 80 Gy 68 Gy 71 Ph 57 Ko 46 Ph 65 Bp 42 Gy 39 Pp 39 Ph 77 Ko 24 Eg 47 Bp 43 Ph 74 Gy 25 Ph 69 Ph 83 Bp 48 Eg 35 Eg 35 Gy 52 Bp 36 Gy 61

Sasvári Gyö rgy Sasvári Zoltán dr. Schäffer Gusztáv Schamschula Gyö rgy dr. Schanb László Sché der Á kos dr. Scheffer József Scheiling Antal dr. Scheller Bé la Scheuring Imre Schlemmer Tamás dr. Schmidt Ferenc dr. Schmidt János Schmidt József dr. Schmidt Lajos dr. Schmidt Pál dr. Schmidt Pé ter dr. +! Schmidt Pé ter dr. Schõnweitz Tivadar dr. Schreindorfer Károly Schubert Miklós dr. Schwanner Endre Schwartz Alfré d dr. Schwarz Zoltán +! Schweighoffer Tibor Scsaurszki Pé ter Sebestyé n Andor Sebestyé n István Sebestyé n Miklós Seffer József Sé lley Tibor Seré nyi Tibor Shenyei Á kos dr. +! Siegler András Siegler Pé ter Sikos Pé ter +! Silinger Tamás dr. Simándi János

Ph 53 Pp 41 Kõ 28 Ph 62 Gy 32 Gy 74 Bp 51 Ph 47 Bp 49 Ph 47 Gy 28 Bp 36 Eg 40 Bp 38 Bp 48 Bp 48 Gy 70 Ph 62 Ph 75 Gy 85 Bp 46 So 31 Ko 35 Pp 43 Ph 65 Bp 49 Bp 52 Gy 32 Gy 50 Pp 39 Kõ 51 Bp 39 Ph 60 Ph 58 Pp 41 Gy 83 Eg 37

188

└

┘

┌

┐

Simay Pál Siminszky Fedor Siminszky Zsolt Simkó Elemé r dr. Simon Ferenc dr. Simon Gyö rgy dr. Simonics Lajos Singlovics Bé la Sinka András Sipos András dr. Sipos László Siposs Klára Sivadó László Skulté ty Ferenc Skuta Kálmán dr. Sodró László Sója Kené z Sója Szabolcs dr. Solté sz László Sólymos István Somfai Gyö rgy Somogyi Gyö rgy Somogyi Imre sac. Somogyi István dr. Somogyi Szilveszter dr. Somogyi Tibor Somogyi Vince Sonnevend Imre Sonnevend Imre dr. Soóky Jú lia Soós Gé za Soós József Soós József dr. Soproni Gé za Sõth Ervin Sö vé nyházy Zoltán dr. Spolarich János Sprincsics Lajos

Bp 51 Bp 50 Bp 52 Bp 50 Gy 68 Gy 48 Ko 41 Ph 64 Ph 68 So 49 Ph 67 Ko 45 Ph 83 Eg 46 So 50 Ph 62 Ph 58 Pártoló So 42 Eg 39 Gy 65 Ph 82 Ph 77 Ko 44

Pártoló Ko 35 Ph 81 Gy 74 Bp 39 Bp 48 Pp 48 Bp 32 Bp 44 Ph 89

Springer Ferenc dr. Springer Miklós dr. Staindl László Stánitz József Stark Ferenc dr. Staszny Pál Steinwender József Stekovics József Stenzel Károly Sterl József Sticzay Rezsõ Stinner László Stipkovits Gerhard Stipsicz István Stipsicz Josef Stummer László Sugár Gábor dr. Surányi Bé la dr. Süle András Sümeghy Gyula Sümegi Mihály Szabados Bé la dr. Szabadváry Ferenc dr. Szabó Ambrus Szabó Balázs Szabó Bé la Szabó Dezsõ Szabó Endre Szabó Endre Zerind OSB Szabó Ferenc Szabó Gyula Szabó Imre Szabó Iván dr. Szabó János dr. Szabó János dr. Szabó József Szabó József Szabó József

Bp 40 Bp 46 Bp 45 So 40 Bp 51 Eg 45 Eg 41 Kõ 46 Gy 39 Gy 67 Cs 54 Gy 54 Ph 59 Ph 56 Ph 57 Gy 79 Bp 33 Ph 61 Pp 34 Bp 36 Kõ 44 Bp 35 Kõ 41 Gy 52 Ph 74 Gy 52 Ko 38 Gy 49 Bp 49 Ph 79 Gy 48 Pp 42 Gy 38 Bp 35 Eg 43 Kõ 46 Cs 51 Gy 57

189

└

┘

┌

┐

Szabó József Bé la Szabó Kálmán Szabó Korné l Szabó László dr. Szabó László dr. Szabó Ö rs Szabó Pé ter Szabó Sándor +! Szabó Sóki István Szabó Zsigmond Szakács András Szakács Lajosné Garancsy Julianna Szakács László Szakács László Szakály János Szakolczai Gyö rgy dr. Szalai Bé la Szalai Bé la dr. Szalai Lajos Szalay Bé la dr. Szalay Endre dr. Szalay Ferenc sac. Szalay József Szalczer Lajos dr. Szapáry Gyö rgy Szaploncay Miklós Szaradits József dr. Szarka István Szarka V. László dr. Szarvas Miklós Szatmári Ferenc Szatmári József dr. Szauer Tibor Szeghalmi Elemé r dr. Szé kely István dr. Szé kely Tibor Szeké r Aladár

Ph 64 So 36 Ph 59 Gy 69 Gy 90 Gy 75 Bp 43 Eg 45 Bp 37 Gy 39 Cs 51 Gy 47 Gy 47 Eg 28 Bp 46 Ph 58 Gy 46 Ph 64 Ph 62 So 50 So 50 Ph 75 Ph 57 Ph 80 Gy 69 Ph 56 Ph 53 Bp 49 Gy 47 Bp 40 Bp 53 Bp 47 Ph 70 Bp 36 Ph 58

Szekré nyes András Szeleczky József dr. Szelencsik Gábor Szelestei Tamás dr. Szelestei Tamás dr. Szelid László Szelid Zsolt dr. Szé ll Kálmán Szemé lyi Kálmán dr. +! Szemersay Tamás Szemes István dr. Szemes József dr. c. apát Szendrey-Karper László +! Szendrõ Zsolt dr. Szenftner József Szentgáthi Pé ter Szentgyö rgyi Miklós Szentirmai István dr. Szentkuti János Szentmihályi Szabó Pé ter Szentmiklósi Gábor Szé p Dezsõ Szepes Bé la Szepes László Szepesi László dr. Szerdahelyi Endre dr. Szerdahelyi László Szerdahelyi László Szerdahelyi Ö dö n Szergé nyi István dr. Szeyffert Ö dö n Szigecsán Tamás Zsolt Szigeti Bé la Szigony Gyula Szikla Károly dr. Szikora István dr. Szikora József Sziládi Ferenc

Gy 69 Pp 29 Gy 88 Pártoló Ph 85 Gy 52 Gy 58 Ph 57 Bp 35 Ph 64 Bp 38 Bp 32 Bp 50 Ph 74 Gy 58 Gy 65 Bp 50 Eg 39 Ph 63 Bp 52 Kõ 44 Gy 72 Bp 46 Bp 33 Kõ 43 Bp 35 Bp 64 Kõ 36 Ph 52 Ph 66 Ph 89 Bp 40 Ph 74 Ph 60 Ph 70 Ph 67 Gy 79

190

└

┘

┌

┐

Szilágyi Á kos Szili Károly Szilveszter Pé ter dr. Szily István dr. Szily Korné l Szirányi János Szita András Szitáry László Szkalla Imre Szoboszlai József Szodfridt István dr. Szoleczky Ferenc Szolnoki Gyula Szombatfalvy Rudolf dr. Szomor Bálint Szórád Antal Szovják Jenõ Szõke János dr. Sztaics István Sztankay Á rpád dr. Sztankó István dr. Sztankovszki Ervin Sztojkovics László Sztrinkai László dr. Szuroviák Tamás +! Szû cs Bertalan Szû cs Imre Szücs József dr. Szücs László Szû cs László dr. Szû cs Miklós dr. Szû ts János Tabányi Gyö rgy Takács Ernõ dr. Takács Ervin Takács Ervin dr. Takács István dr. Takács Jenõ

Gy 89 Pp 40 Ph 76 Gy 43 Ph 91 So 35 Ph 64 Ko 38 Bp 41 Ko 46 Gy 48 Eg 46 Gy 66 Bp 39 Eg 43 Ko 41 Kõ 37 Bp 31 Bp 36 Ph 74 Ph 64 Ph 73 Eg 41 Ph 68 Bp 40 Gy 67 Ph 82 Kõ 46 Kõ 46 Ph 74 Bp 43 Bp 44 Ph 67 Eg 45 Gy 83 Bp 51 Eg 39 Gy 61

Takács József Takács Lajos Takács László sac. Takács Pé ter Takáts János Takáts Lajos Tallos Gyõzõ Tamás Ferenc Tamás Gábor Tamás János Tancsics Jenõ Adorján O.Praem. Tanyik János Tarcai Zoltán Tarcsay József Tari Jenõ Tarján Gusztáv Tarnóy Egon Tas József Tászler László Tauer Oszkár Telkes Imre +! Temesi Balázs Temesy Imre Terdik Sebestyé n Ternyák Csaba dr. Terplán Zé nó dr. Thuránszky László Tibiássy Bé la Tibold Csaba dr. Tihanyi János Tihanyi Kálmán Till János dr. Timár Bé la Timár Lajos dr. Tirnitz József Tittel Oszkár Tkálics Ferenc

Pp 34 Gy 63 Gy 79 So 50 Gy 49 Bp 45 Gy 89 Ph 67 Bp 38 Gy 46 Cs 54 Ph 51 Ph 55 Gy 45 So 25 Bp 51 Ph 64 Ph 73 Ph 67 Bp 48 Ph 71 Gy 74 Ph 88 Gy 72 Gy 39 Bp 38 Ph 65 Ph 75 Eg 40 Gy 47 Ph 60 Ph 57 Gy 51 So 44 Bp 47 Gy 47

191

└

┘

┌

┐

Tóbiás Ervin Tokai Gyö rgy Tolnay Lajos dr. Tombátz Lajos Tomcsányi Gábor Tomka Emil Tomka József dr. Tomka Pé ter Tompa János Mihály Tompos Imre Tomschey Ottó dr. Torda István dr. Tordy László dr. +! Tornóczi József dr. Toron János dr. Tóta Tamás Tóth Ambrus Tóth András Tóth Antal Tóth Antal Veremund OSB Tóth Elek Tóth Ernõ Tóth Ferenc Tóth Ferenc Tóth Ferenc Tóth Frigyes dr. Tóth Gábor Tóth Gé za +! Tóth Imre Tóth Imre Tóth István Tóth József Tóth József dr. Tóth Kálmán Tóth Károly Tóth Lajos Tóth László Tóth László

Bp 52 Bp 47 Gy 51 So 43 Ph 88 Ph 62 Ph 64 Ph 64 Bp 35 Bp 34 Ph 67 Bp 35 Gy 40 Bp 42 Ph 73 Ph 88 Ph 90 Gy 39 Kõ 42 Ph 84 Kõ 47 Bp 37 Eg 40 Ph 68 Ph 59 Eg 41 Pp 39 Ph 58 Gy 38 Gy 86 So 33 Ph 49 Ph 58 Gy 41 Bp 47

Tóth László Tóth László Tóth László Tóth László dr. Tóth Miklós dr. Tóth Sándor dr. Tóth Szabolcs Tóth Tamás Tóth Tamás dr. Tóth Tibor dr. Tóth Tivadar Tóth Zoltán Tóth Zoltán Tóth Zsolt Tö lgyesi Bé la Tö reky Iván Tö rõcsik Gyula +! Tö rö k Lajos Sándor Tö rö k Miklós Tö rö k Szabolcs Tö rö k Tamás Trabert Gyö rgy dr. Tremmel János Treuer Sebestyé n Tringer László dr. Trombitas Andreas dr. Tuba Jenõ Tullner Mátyás Gyõzõ Tulok András Turchányi Gyö rgy dr. Turner Ferenc Turner Kálmán Tû z Tamás (Makkó L.) +! Udvardi Pál Ugron András Ugron Bé la Ugron István Uhlár Tivadar dr.

Gy 58 Gy 67 Ph 73 Ko 39 So 39 Ph 55 Ph 66 Ph 59 Pp 47 Gy 51 Kõ 42 Pp 45 Ph 87 Ph 86 Ph 62 Ph 57 Bp 38 Ph 57 Gy 50 Ph 89 Gy 48 Ph 63 Ph 55 Kõ 49 Ph 57 Bp 38 Ph 65 Kõ 47 Bp Bp 31 Pp 43 Pp 32 Gy 34 Ph 64 Ph 66 Ph 64 Bp 34 Pp 47

192

└

┘

┌

┐

Ú jfalussy Balázs Ú jfalussy Bé la Ujfalussy Miklós Ullrich Miklós Unger Endre dr. Ú sz István Üregi Sándor Üst Gé za Üsth Á goston Vaczulin József Vadász István Vadkerty Gyula dr. Vadkerty Lajos dr. Vágvö lgyi Á dám dr. Valkony Károly Valler József Vámos László Vámosi Antal Vámossy Bé la Várady Gé za Varbasovszky János Varga András Varga Bé la Msgr. Varga Bertalan dr. Varga Dezsõ Varga Endre +! Varga Gábor Varga Gyula dr. Varga Imre Varga Imre Varga István Varga István Varga József Varga József dr. Varga József dr. Varga Károly dr.prof. Varga Konstantin Varga László

Ph 83 Bp 45 Ph 74 Kõ 48 Pp 47 Ph 67 Ph 78 Bp 37 Gy 87 Kõ 51 Ph 66 Bp 39 Bp 32 Bp 40 Bp 47 Ph 74 Gy 78 Gy 52 Gy 82 Ph 54 Gy 59 So 35 Gy 22 Ph 55 Ph 77 Bp 46 Gy 72 Gy 77 Ko 42 Bp 44 Ph 64 Ph 72 Pp 42 Gy 75 Gy 48 Ph 88 Ko 31

Varga László Varga László Varga László Varga László dr. Varga László dr. Varga Miklós Varga Pé ter Varsányi Tamás Várszeghi Gyö rgy Várszegi Asztrik dr. OSB Varvasovszky János Vass Gyula Vastag István Vaszary László Vattay Gyula dr. Vattay László Vedrõdi Károly dr. Veé r András dr. Vé gh Dezsõ Vé gh László dr. Vé gvári Gyula Veidinger Ottó Veiland László Venczel József Vendel István dr. Venesz Ernõ Verdes Miklós dr. Verdes Sándor dr. Veress Pé ter Veroszta Lajos Verõ József dr. Vé rtessy Pé ter Veszeley József dr. Veszeli Tibor Viczenik Dé nes dr. Vida Imre dr. Vidák Iván dr. Vidos Á rpád

Gy 48 Cs 51 Gy 66 Gy 51 Gy 70 Gy 85 Ph 66 Bp 49 Bp 34 Ph 64 Gy 59 Bp 50 Bp 51 Gy 54 Pp 39 Pp 43 Ko 39 Gy 57 Ko 26 Bp 49 Bp 33 Pp 41 Pp 39 Kõ 41 Gy 34 Ph 49 Ph 63 Ph 67 Ph 58 Bp 51 So 51 Ph 60 Gy 65 Pp 39 Bp 40 Ph 74 Bp 36

193

└

┘

┌

┐

Vigh Bé la dr. Vigyázó Gyö rgy dr. Világhy István Világi Gyula dr. Villányi Á rpád dr. Villányi Bé la Villányi István dr. Villányi László Villányi László Vincze Tibor Vinkovits Ferenc Virágh Imre Virágh Imre Zsolt Visontai Kovách Zoltán Vissi Miklós dr. Vissy László dr. Vité z Né met Á dám dr. Vité z Tamás dr. Vizkelety Gyö rgy Vizkelety Imre Vizkelety Tamás dr. Vízvári Endre dr. Volf Kálmán Voltolina, Mária Amália Vö lgyi Balázs Vö lner Pál dr.

Bp 36 Bp 47 Gy 48 Ko 44 So 45 Bp 50 Gy 60 Ph 64 Gy 41 Gy 54 Gy 85 Ph 63 Gy 34 Gy 37 Bp 44 Bp 40 Gy 70 Ph 47 Bp 43 Gy 53 Gy 69 Pártoló Ph 89 Ph 81

Vö rö s János Vrábel László Wacha Imre Wáczek Frigyes Wessely Antal Wiesner Jenõ Wilhelm Gyula Wittmann Mihály Wollenszky Tibor Záborszky Csaba Zachár Gyula Zágorhidi Czigány Balázs Zágorhidi Czigány Szabolcs Zalay Buda Zambó István Zárdai Gyula Zatik János dr. Zichy János A. dr. Zilahy Szabó Tibor Zólyomi István dr. Zotter Alajos Zotter Tibor Zsámboki Gábor Zsámboki Sándor Zsiga János Zsindely Ottó

Gy 88 Bp 38 Ph 67 Bp 49 Bp 45 Bp 48 Ph 57 Ph 75 Eg 45 So 48 Gy 84 Kõ 46 Ph 56 Ph 67 Gy 62 Ph 80 Ph 57 Ph 54 Bp 34 Pp 45 Pp 42 Eg 40 Ph 53 Eg 45 So 40

194

└

┘

┌

┐

Ö sszefoglaló 1994-rõ l A BDSZ 1994. évi küldöttközgyûlése Budapest, 1994. november 26. A BDSZ 1993. é vi „ú j rendszerû ” küldö ttkö zgyû lé sé n* megválasztott elnö ksé g – a teendõk dandárjával szembesülvé n – megkezdte rendszeres tevé kenysé gé t. Legfontosabb feladatának a budapesti bencé s iskola megszervezé sé t é s megindítását tartotta. Ez a kitû zö tt cé l – hála Istennek, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, a Szent Benedek Kulturális Alapítványnak, valamint a Kapucinus é s a Bencé s Rendnek, de nemkevé sbé , nem utolsósorban, sõt külö nö s hangsú llyal annak a né hány, semmifé le fáradságra tekintettel nem lé võ, magát egyáltalán nem kímé lõ barátunknak – sikeresen meg is valósult. A Szö vetsé g é lete azonban az idõ mú lásával akadozni kezdett; látszott, hogy szervezeti vonalon ú j utakra kell lé pnünk. Ezen ú j ú t keresé se jegyé ben ült ö ssze 1994. é vi küldö ttkö zgyû lé sünk, amelyet az 1993-ban megváltoztatott alapszabálynak megfelelõen hívott ö ssze a vezetõsé g. A ké t küldö ttkö zgyû lé s kö zö tti idõszakban a vezetõsé g – alapszabályi felhatalmazása alapján – ké t diáktársunkat kooptálta az elnö ksé gbe: Horá nyi Má rtont a számvevõi feladatok ellátására é s Könyves Tó th Ká lmá nt kiadványaink ügyeinek gondozására. A vezetõsé g a mondott idõszakban mé g annyiban változott, hogy Budavá ri Zoltá n fõtitkárunk 1994. október 28-án hivataláról azonnali hatállyal lemondott. Az 1994. é vi küldö ttkö zgyû lé sre tehát ké t – de egyetlen irányba mutató – lé nyeges feladat megoldása hárult: egyré szt az alapszabály olyan módosítása, amely (fõleg, de nem csak) a vezeté si struktú ra megváltoztatásával a szö vetsé g haté konyabb vezeté sé t-mû kö dé sé t teszi lehetõvé , másré szt a vezetõsé gben a (módosított) alapszabálynak megfelelõ szemé lyi kö vetkezmé nyek vé grehajtása. A kö zgyû lé st ö sszehívó elnö ksé g – felelõssé ge tudatában – a megtárgyalásra váró problé mákat a lehetõsé gekhez mé rten elõké szítette, a küldö ttek a szüksé ges anyago-

* Beszámoló: 20-24. lapokon; az ott megválasztott vezetõsé g: 167-168. lapokon.

195

└

┘

┌

┐

kat – meghívó, napirend, alapszabálymódosítás, javaslat a vezetõsé g ú j tagjaira, funkcióira – idõben megkapták. A kö zgyû lé s – ez alkalommal elõszö r, de ezentú l remé lhetõen sokszor – a Budapesti Bencé s Á ltalános Iskola é s Gimnázium második emeleti dísztermé ben gyû lt ö ssze. É lvezhettük saját iskolánk vendé gszereteté t, sõt, az itt vé gre megtalált otthon ö rö mé t. A szokásos kávé t é s „virsli ebé det” is itt kö ltö ttük el, bár az iskola konyhája é s ebé dlõje akkor mé g nem volt ké szen. Segítsé get kaptunk mindehhez a kedves kapucinus atyáktól é s az iskola é gisze alatt kollé gistaké nt itt lakó egyetemi hallgatóktól – szívessé güket, ö nzetlen munkájukat itt is megkö szö njük. A kö zgyû lé s imával, majd a megszokott é s szüksé ges formaságokkal kezdõdö tt. A levezetõ elnö k Nó grá di Lá szló , a jegyzõkö nyvvezetõ Varga Gá bor, a jegyzõkö nyv-hitelesítõk Eszes Istvá n dr. é s Németh Szilá rd dr. lettek. Korelnö künk ez alkalommal Turchá nyi György dr. (Budapest, 1931.) barátunk volt. A BDSZ elnö ke, Kozma Imre atya bevezetõjé ben a bencé s szellemisé gnek a magyarságra való immár é vezredes hatásáról beszé lt. Hangsú lyozta, hogy erre ma é pp olyan nagy, sõt mé g nagyobb szüksé g van, mint a bencé sek itteni letelepedé se idejé n. Kiemelte azt a szé p együttmû kö dé st, mely egyré szt a kapucinusok, másré szt a bencé sek – konkré tabban a Szent Benedek Kulturális Alapítvány é s a BDSZ – kö zö tt az iskola lé trejö ttekor é s azóta is megnyilvánul. Iskolánk nem a veté lkedé snek, hanem az egy cé lon munkálkodásnak kö zö s eredmé nye. Hasonló együttmû kö dé ssel kell dolgoznunk más cé ljaink megvalósítáé rt is, kö zö sen papok, szerzetesek, világiak; máltaiak, ferencesek, bencé sek… Az elnö ki megnyitót a számvizsgáló bizottság jelenté se kö vette. Muzsay Géza dr., a bizottság elnö ke elmondotta, hogy pillanatnyilag ugyan egyensú lyban vagyunk, de fõleg azé rt, mert – csak az 1994. é vet tekintve – negyedfé l százezer forint a be nem é rkezett tagdíjak ö sszege, hamarosan fizeté ské ptelenekké válhatunk. (Nincs pé ldául ké zben elegendõ pé nz az 1993. é vi Almanachunk – jelen kö tet – kinyomtatására sem.) A küldö ttek né hány té tel ré szletezé sé t ké rté k, megtö rté nté vel a beszámolót a kö zgyû lé s elfogadta. A második tárgykö r az alapszabály módosítása volt. A javaslatokat Németh Szilá rd dr. alelnö k terjesztette elõ. A korábban már írásban is kö zreadott javaslatokat – alapos é rtelmezõ-pontosító vita után – a kö zgyû lé s elfogadta. A változtatások egy ré sze a ré gi szö veg pontosítása, más ré sze a területi szervezeteink tö bbé -kevé sbé ö nálló lé té vel kapcsolatos, a tö bbi pedig a vezetõsé g struktú rájára vonatkozik. A

196

└

┘

┌

┐

megváltoztatott pontokat itt hely hiányában nem ismertetjük; a vezetõsé g struktú rájára az ezután megejtett választással kapcsolatosan kité rünk; az alapszabály teljes ú j szö vegé t vagy külö n kiadványké nt, vagy a kö vetkezõ – 1995. é vi – Almanachunkban szándé kozunk kö zzé tenni. Az elnö ksé g struktú rájával, szemé lyi ö sszeté telé vel kapcsolatban szé leskö rû vita alakult ki. A vitatott ké rdé seket itt nem óhajtom ré szletezni – ez a jegyzõkö nyv feladata –, csak a választás eredmé nyé t (a 167168. lapokon lé võkhö z ké pest a változásokat) kö zö ljük. Titkosan szavaztunk, a szavazatszedõ bizottság tagjai Faber Mikló s (elnö k), Balogh Zoltá n dr., Farkas Jó zsef dr., Mentsik Gyõzõdr., Szû cs Lá szló dr. és Varga Jó zsef dr. voltak. Ügyvezetõ elnö k Nó grá di Lá szló (Pannonhalma, 1966.) Alelnö k Eszes Istvá n dr. (Pannonhalma, 1970.) Fõtitkár — Elnö ksé gi tag Szalai Béla (Pannonhalma, 1958.) Ké pvielõink a PAX HUNGARICA szervezetben: Geszler Ö dön (Pannonhalma, 1957.) Könyves Tó th Ká lmá n dr. (Phalma, 1947.) Varga Gá bor (Pannonhalma, 1986.) Fõtitkárt nem lehetett megválasztanunk, nem akadt ugyanis senki, aki a tisztsé get elvállalta volna. Tisztsé gviselõ hiányában az a határozat született, hogy az elnö ksé g saját hatáskö ré ben szervezzen munkabizottságot a fõtitkári teendõk ellátására. A munkabizottság szé khelyé ül – az akkor mé g csak terv szerinti – iskolabé li titkárságunkat jelö ltük ki (azóta erre a cé lra megkaptuk a 124. sz. szobát). A szavazás, ill. a szavazatok ö sszeszámlálása kö zben ö sszes területi szervezetünk beszámolt munkájáról, tevé kenysé gé rõl, problé máiról é s ö rö meirõl. Ezeket a beszámolókat kö vetkezõ Almanachunkban szeretné nk – akkor már az ú jabb vonatkozásokkal kiegé szítetten – kö zö lni. Az ú j iskolát Siminszky Fedor barátunk, az iskola „fõ mindenese” ismertette*. É pítkezé s is zajlik, az é pületet fel kell ú jítani, osztálytermeket, napkö zis termet, ebé dlõt stb. kell kialakítani, az inté zmé ny napi é leté t irányítani. A munka ütemesen halad; sok barátunk dolgozik ebben, minden ellenszolgáltatás né lkül. Kö szö net é rte. Hortobá gyi Cirill OSB atya, rendi alelnö künk a Pannonhalmi Bencé s Rend é s a BDSZ kö lcsö nö s viszonyáról beszé lt. Vé lemé nye szerint a * V. ö .: 199-200. lapokon lé võ cikké vel.

197

└

┘

┌

┐

rendnek vállania kell é s vállalja is a diákszö vetsé get, de ez a vállalás nem lehet gyámkodás, irányítás, felelõssé gátvállalás. A rend ré szé rõl a támogatás fõ területe a bencé s szellemisé g é letben tartása, ápolása. A kapcsolat nyilvánvalóan tú llé pett – hiszen tú l is kellett lé pnie – a nosztalgikus tanár-diák kapcsolatokon. A rend támogatja a BDSZ-t, hogy egyre jobban megtalálja é s teljesíthesse társadalmi küldeté sé t. Ennek a társadalmi küldeté snek egyik területe a már megvalósult iskola; ezt a rend sajátos é rtelemben a „magáé nak” tekinti; fö nntartására, ellátására azonban egyelõre nem tud vállalkozni. Kozma Imre atya, elnö künk, zárszavában ö sszegezte a kö zgyû lé s munkáját. Azé rt vannak viharok, mondotta a termé keny vitákra utalva, hogy megtisztuljon a levegõ. Kö szö ni a megbé ké lé st, de hangsú lyozta, hogy „játé kosnak kell lenni, nem csupán drukkernak”. Kö szö ni a jelenlé tet, a ré szvé telt, „velünk volt az Isten Lelke, az egyetlen igazi mozgató”. Kiemelte, hogy a BDSZ é s a rend viszonyában helyé re került sok – a té nyeknek csupán ré szleges ismereté bõl fakadó – kö lcsö nö s fé lreé rté s; kö zgyû lé sünknek ez az egyik legfõbb eredmé nye. A másik legfontosabb, hogy területi szervezeteinkben é lünk: impozánsak voltak az õ beszámolóik. Mindez komoly alap ahhoz, hogy a BDSZ a társadalom egyik meghatározó té nyezõjé vé válhasson. Mint ahogyan az ezer é ve itt megtelepedett bencé sek erõfeszíté se hozzájárult a magyarság nemzettudatának formálásához, ú gy kell nekünk is hazánk megú juló arculata kialakításának munkásaivá válnunk. (Helyszíni jegyzõkönyvi feljegyzések alapjá n KTK) Közlemény és kérés – Ezú ton is felhívjuk barátaink figyelmé t, hogy a BDSZ évenkénti tagsági díjaként (ebbõl finanszírozzuk kiadványainkat é s a postakö ltsé geket, tö bb nem telik belõle) aktív tagtá rsainktó l 700 Ftot, a nyugdíjasoktó l 200 Ft-ot várunk. Megvalljuk, a kö zgyû lé si beszámolóban említett tagdíjhiány nagyré szt a mi hibánk, mert nem küldtünk idejé ben csekklapokat a pé nz eljuttatásához. Jelen kö tetünkhö z mellé kelünk csekket, de biztonság kedvé é rt közöljük csekkszámlánk számát, erre a számra küldhetõ – nagyon kérjük, hamar küldjétek – az ö sszeg: Kereskedelmi Bank RT. Kisvállalkozó i Számla, Gyõ r, 335-88887 Rá kell még (kö zé pen!) írni: 3350-0155 Bencés Diákszövetség (tagdíj) Kö szö nettel, az elnökség

198

└

┘

┌

┐

Az ú j–régi Budapesti Bencés Á ltalános Iskola és Gimnázium Negyvennyolc é vi ké nyszerhallgatás után nyitotta meg Kozma Imre igazgató szeptember 5-é n – hónap é s nap szerint az iskola elsõ (1923as) megnyitásával azonos idõpontban – nagyszámú koncelebránssal, ünnepé lyes Veni Sancte é s szentmise kereté ben a Szent Benedek Kulturális Alapítvány kezdemé nyezé sé re ú jjáalakult Budapesti Bencés Á ltalá nos Iskola és Gimná zium elsõ tané vé t. Az ünnepsé g nemcsak a vé gzett bencé s diákoknak, hanem Budapest hívõ kö zö ssé gé nek is emlé kezetes ünnepnapjává vált. Az iskola indítását az igazgatón kívül a Magyar Kapucinus Rendtartomá ny nagylelkû sé ge tette lehetõvé . Az iskola megnyitásához ké pest nem kisebb fontosságú , hogy – mire a karácsonyi ünnepsé get rendezhettük, a rendi ká ptalan egyeté rté sé vel – Fõapá t úr is aláírta a Budapesti Bencé s Gimnázium alapító okiratát. Tisztában vagyunk vele, hogy iskolánk – mivel ez a budapesti tizenké tosztályos általános iskola é s gimnázium, mint szerzetesiskola, a ré gi bencé s hagyományokra é pül, melynek lé nyeges eleme, hogy a családnak kell az iskolához alkalmazkodnia – a gyermekek nevelé sé ben tanítvány é s szülõ elé egyaránt a szokásosnál nagyobb fegyelmet sürgetõ, szigorú bb felté teleket szab. Ú jszerû , más oldalról, bencé s iskolánkkal szemben az a kihívás, hogy – budapesti hagyományaitól szüksé g diktálta okok miatt elté rõen – a fiú osztályok mellett párhuzamosan leányosztályok is helyet kaptak benne. Nem kö nnyíti helyzetünket az sem, hogy a szerzetestanárok száma – legalábbis most, az induláskor – kevesebb a civil tanároké nál. További kihívás, hogy a fõvárosban ú jonnan induló iskolánknak mind a tö bbi szerzetesi, mind a jól felszerelt állami (ö nkormányzati) iskolákkal való ö sszemé retteté sben kell é rté kesnek é s é letké pesnek bizonyulnia. Felelõssé günk tehát óriási. A vázolt problé mák, kihívások ellené re ö rö mmel tudatjuk, hogy iskolánkban a kö vetkezõ, 1995/96-os tané vre 3– 4-szeres volt a tú ljelentkezé s. Így õsztõl hat osztályunk lesz már: ké t-ké t általános iskolai elsõ, ill. második (ez utóbbiakba járnak a mi „ö reg” tanítványaink), valamint ké t nyolcosztályos gimnáziumi elsõ osztály. Ennek fé nyé ben megalapozottnak tû nik az a vé lemé ny, hogy iskolánk – felfutása után, a maga tizenké t párhuzamos fiú -leány osztályával – é vfolyamok tekinteté ben az egyik legnagyobb lesz mind a bencé s iskolák, mind pedig a tö bbi fõvárosi szerzetesiskola kö zö tt.

199

└

┘

┌

┐

A jó Isten minden lé pé sünkné l tetten é rhetõen velünk volt. Tudjuk, segítsé ge né lkül semmire sem jutunk. Az iskolának anyagiakban elsõsorban a Szent Benedek Kulturális Alapítványra kell támaszkodnia; az iskola támogatása az Alapítvány kö zvetíté sé vel eszkö zö lhetõ. Erre a cé lra tehát ö sszes diáktársunktól é s mindenki mástól is anyagi támogatást ké rünk, nagy szüksé günk van rá. (Az alapítvány csekkszámlaszáma: Budapest XII. kerületi OTP, 530–018308–2. A csekklapokra, ha nem lenne rányomtatva, ezt a számot kell fö lírni.) Siminszky Fedor az Alapítvá ny kurató riuma nevében Az iskola a Kapucinus rendházban van, címe: Bencé s Á ltalános Iskola é s Gimnázium 1011 Budapest, I. ker. Fõ u. 30. – Tel.: 201-4328

Csendes Béla

Ú jévi eszméltetõ Pempõt a né pnek! Rágni se' kelljen már. Elsorvadt ínybõl nem fakad ú j agyar, taré jos é llel elrettentõ, hogyha a ré gi kihullt, munkátlan. Agyunk betompul, – é tke ha formulák ké sz halmazatja, kívüli tö ltettel – egyenvezé reltté lesz, s benne jó meg a rossz azonosan é rdek. A mákony: mákony, bárha a címke más. A konkoly: konkoly, bárha veté sben nõ. A választás vezé re: erkö lcs, mely ö rö kö s, de magad formálod. Ha lesz az elme látni-ité lni vak, s a szív szívetlen, jóra bezárt ha lett: Feláll, felállhat-é a nemzet, szellemi-jellemi mé lypontjából? Budapest, 1995. januá r

200

└

┘

┌

┐

Szervezeti élet A Budapesti Bencé s Á ltalános Iskola é s Gimnázium é pületé ben, a kapucinusok rendházában (1011 Budapest, I. ker. Fõ u. 30.) vé gre a Bencé s Diákszö vetsé g is otthonra lelt. • A 124-es szobá t megkaptuk állandó titkárság-klubszoba cé ljára; itt már most is rendszeres ügyeletet tartunk (egyelõre hétfõnként 14–18 ó ra között, ké sõbb – szüksé g szerint – a hé t további napjaira is megszervezzük). Megpróbálunk a szobába saját telefonvonalat biztosítani; é s felszereljük a legszüksé gesebb irodai kellé kekkel is. • A díszteremben rendezhetjük nagyobb ö sszejö veteleinket, pl. kö zgyû lé seinket; é s (a nyári idõszak kivé telé vel) minden hó nap má sodik hétfõjén du. 5-kor itt tartjuk a má r szoká sos teadélutá nt, ú j formájában mint a budapesti szervezet klubdé lutánját. Rendezvé nyeinkre minden barátunkat szeretettel várjuk. • Az iskola szeretettel fogad osztály- é s egyé b találkozókat; ezeket az iskola vezetõsé gé vel kell egyeztetnünk, hogy ütkö zé s ne legyen a programokban. • A BDSZ nevé ben is szeretettel é s nyomaté kosan kérünk mindenkit az iskolá nak a Szent Benedek Kulturális Alapítványon keresztül való rendszeres anyagi tá mogatá sá ra. Az iskola tisztessé ges fenntartásához szüksé ges lenne a volt bencé s diákok (nemcsak a BDSZ tagjai) ré szé rõl átlagosan 5000 Ft/fõ/é v ö sszeget biztosítani tudnunk. Az alapítvány csekkszámlaszáma: Budapest XII. ker. OTP, 530–018308–2. A csekklapokon, ha nincs meg rajta, feltétlenül föl kell ezt tüntetni. • Az iskola diákjai vasá r- és ünnepnaponként (de sokszor volt ez ré gen így leírva!) 9 ó rai kezdettel számukra kö telezõ diá kmisén vesznek ré szt az iskolaé pület é szaki szárnyán lé võ kapucinus templomban. Né hány barátunknak már szokásává vált, hogy itt legyen jelen. Az a szokás is kialakulóban van, hogy legalább a hónap elsõ vasárnapján ott vegyünk ré szt szentmisé n, utána kö tetlen beszé lgeté sre megpihenhetünk az iskolában, ill. a 124. sz. klubszobánkban. • Ú j hivatalos postacímünk: Bencés Diákszövetség, Ü gyvezetõ Elnökség 1011 Budapest, I. ker. Fõ u. 30. 124. szoba • Saját telefonunk mé g nincs; de vagy az iskola számán (201-4328), vagy Könyves Tó th Ká lmá n otthoni telefonján (260-8259) majdnem mindig „üzenetkö zelben” vagyunk. (KTK)

201

└

┘

┌

┐

Aktuális programok A BDSZ kö zpontja, valamint a budapesti é s a fõvároskö rnyé ki szervezet egyaránt a fõvárosban mû kö dik. É rthetõ, hogy rendezvé nyeink is a legtö bb alkalommal kö zö sek, de el kell ismernünk, hogy a rendezvé nyek megszervezé se majdnem mindig – az alábbiak is mind – budapesti szervezetünknek é s vezetõjé nek, Ember Ká rolynak é rdeme. Rendezvé nyeink 1995-ben – hacsak konkrétan má st nem mondunk mindig az ú j Budapesti Bencés Á ltalános Iskola és Gimnázium II. emeleti dísztermében lesznek, 17 (dé lután 5) ó rai kezdettel. (Cím: 1011 Budapest, I. ker. Fõ u. 30.) Klubdélutánok: 1995. február 13., március 13., április 10., május 8., jú nius 12., szeptember 11., október 9., november 13. é s december 11. Február 20. – Megemlé kezé s a budapesti 314. sz. Czuczor Gergely bencés cserkészcsapat megalakulása 70. é vfordulójáról. Március 18., 9 ó ra (13 óráig). – Lelki nap szentmisé vel. Május 27. – A hagyományos nagy találkozó Pannonhalmán. Május 28., 10.30 ó ra, budapesti jó zsefvárosi templom. – A Budapesti Bencé s Gimnáziumban 60-55-50-45-40-35 é ve é rettsé gizett diáktársak hálaadó szentmisé je é s találkozója. November 27. – Megemlé kezé s Borbély Kamill OSB tanárunkról.

Tartalom Az elsõ 194 lap tartalma

6

Összefoglaló 1994-rõ l A BDSZ küldö ttkö zgyû lé se – Budapest, 1994. november 26. Közlemény és kérés Az ú j–ré gi Budapesti Bencé s Á ltalános Iskola é s Gimnázium (Siminszky Fedor) Csendes Béla: Ú jé vi eszmé ltetõ Szervezeti é let Aktuális programok

195 198 199 200 201 202

202

└

┘

┌

┐

Kivonat a Vállalkozás, Verseny, Tisztesség Alapítvány alapító okiratábó l Az Alapítvány alapvetõ cé lja az etikai é s erkö lcsi é rté kek fokozottabb é rvé nyesíté se é s támogatása a generációváltás során. Segítsé gnyú jtás a tisztessé ges vállalkozási kultú ra kialakításában az alább felsorolt tevé kenysé gekkel: – az ifjú ság lelki, erkö lcsi nevelé se, ismereteinek fejleszté se az alapvetõ humán é rté kek figyelembevé telé vel, – a diákság é s az ifjú ság tisztessé ges vállalkozásra tö rté nõ szakmai é s lelki felké szíté se, – az ifjú ság hasznos szabadidõ-eltö lté sé nek szervezé se, – szakmai, jogi, etikai é s kulturális ismeretek oktatása, publikálása, – információellátás, tájé koztatás, – a tö rvé nyhozói munka elõsegíté se jogi, kö zgazdaságai é s egyé b szakmai tanulmányok ké szítteté sé vel, konzultációkkal, tanácsadással, – a VÁ LLALKOZÁ S címû , az Alapítvány cé ljait is kö zvetítõ lap kiadása. Ha Ö n anyagi támogatással segíti az Alapítványt, hozzájárul, hogy fentiek megvalósulását folyamatosan elõsegítsük. Ez ugyanis az Alapítvány cé lja, ehhez várja a Kuratórium az Ö n segítsé gé t is. A Vállalkozás, Verseny, Tisztessé g Alapítvány nyitott, kö zcé lú , a támogatás ö sszegé vel az idevonatkozó szabályok szerint a SZJA alap, ill. a társasági adóalap csö kkenthetõ. Az APEH-engedé ly száma: 7137603892. Bankszámlaszám: MKB 203-59227-7007 Postacím: 1378 Budapest 64. Pf.31 – Tel: 212-4843 – Fax: 212-4427 A kuratórium elnö ke: Nógrádi László

Ké szült a GOLDBOX Nyomdaipari é s Csomagolástechnikai BT. gondozásában. 1028 Budapest, Muhar u. 43. Felelõs vezetõ: Ré h Sándor. Megrendelé sre kö nyveken, színes magazinokon, ú jságokon kívül kartondobozok nyomását-ké szíté sé t is vállaljuk.

203

└

┘