LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS PANNONHALMA KISTÉRSÉG

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és nemfertőző betegségek epidemiológiája Osztálya

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG

A MikroLEF 2007 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást. Választ kaphatunk többek között az alábbi kérdésekre is: Milyen rangja van az egészségnek a kistérségi lakosság értékrendjében? Mit tesz, és mit tehetne az egyén annak érdekében, hogy megőrizze egészségét, vagy javítson jelenlegi egészségi állapotán? Milyen akut problémák megoldására van elsősorban szükség? Mit tehetnek az egyes kistérségek az ott élő lakosság egészségi állapotának javítása érdekében? Ebben az elemzésben a Pannonhalmi kistérségre vonatkozó eredményeket az alábbi pontok mentén mutatjuk be: 1. Egészségi állapot 2. Egészségmagatartás 3. Korlátozottság, betegségek 4. Az egészségügyi ellátás igénybevétele 5. A betegségek karbantartása, a szűrővizsgálatokon való részvétel gyakorisága 6. A gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság és az azzal kapcsolatos munkakörülmények, egészséget károsító munkahelyi ártalmak KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK A megkérdezettek 17,3%-a egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, 42,3%-a jónak, vagy nagyon jónak, 40,4%-a pedig kielégítőnek minősítette. A nők saját egészségéről alkotott képe borúsabb, mint a férfiaké. A magasabb iskolázottság jobb minőségű egészségi állapot megélésével jár együtt. A megkérdezettek 71,5%-a szerint sokat, vagy nagyon sokat, 5,9%-a szerint semmit nem tehetünk egészségünkért. A megkérdezettek fele sosem, 25,5%-a pedig rendszeresen dohányzik. Az alkoholfogyasztók között túlsúllyal vannak jelen a férfiak, naponta vagy hetente a férfiak fele fogyaszt alkoholt, szemben a nők 11%-ával, a különbség szignifikáns. A férfiak 18,9% egyáltalán nem, vagy alig van tisztában az egészséges táplálkozás alapelveivel, szemben a nők 8,7%-ával. Szabadidejében a megkérdezettek közel 70%-a végez valamilyen gyakorisággal testmozgást. Az idős nők fele egyáltalán nem mozog szabadidejében. A megkérdezettek fele szedett az elmúlt két hét folyamán rendszeresen gyógyszert. A megkérdezettek 33,1%-ának van olyan betegsége, sérülése, mely zavarja, akadályozza a szokásos tevékenységekben. A megkérdezettek közel 60%-a túlsúlyos, vagy elhízott. Inkább érinti ez a probléma a férfiakat (62,9%), mint a nőket (53,4%).

1


A magas vérnyomás jellemzően az alacsony iskolai végzettségűeket (8 általános iskolát, vagy annál kevesebbet végzettek csoporton belüli aránya 46,9%), valamit a nagyon rossz anyagi körülmények között élők (41,9%) betegsége. Diagnosztizált asztmája a megkérdezettek 3,9%-ának, a férfiak 3,6%-ának és a nők 4,2%-nak van, legmagasabb arányban az idős nők szenvednek ebben a betegségfajtában (6,5%). A megkérdezett férfiak 4,9%-a, a nők 12,5%-a szenved diagnosztizált depresszióban, különösen a középkorú nők (16%), egyben jellemzően a rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között élők (30,8%) érintettek leginkább. A megkérdezettek 9,4%-ánál diagnosztizáltak cukorbetegséget, leginkább az idősek körében (22,8%) elterjedt. A megkérdezettek 5,1%-a szenved csontritkulásban, jellemzően az idős nők. A megkérdezettek 4,2%-a, férfiak és nők közel egyenlő arányban szenvednek a gyomorfekélytől. Jellemzően az idős embereknél, különösen a férfiaknál (8,5%) diagnosztizálták legnagyobb arányban. A megkérdezettek 6,8%-ánál diagnosztizált az orvos migrént, ezzel szemben a 14,1% panaszkodik diagnózis nélküli, gyakori fejfájásról. A nők 8,5%-a szenved migréntől, jellemzően az idős nők. A megkérdezettek 24,7%-a, a férfiak 20,1%-a, a nők 28,9%-a szenved diagnosztizált, izületi gyulladástól. A korévek előrehaladtával nő a megbetegedés valószínűsége, az idős férfiak 43,9%-a, az idős nők 58,6%-a érintett. A megkérdezettek 9,5%-ának magas a koleszterinszintje, különös tekintettel az idősekre (17,4%), azon belül is a férfiakra (20,1%). A kistérségben élők egyharmada (29,3%) az elmúlt 12 hónap során nem járt a háziorvosánál, (a megkérdezett férfiak 35,5%-a és a nők 23,5%-a), több mint 60% pedig nem járt szakorvosnál (férfiak 80,3%-a, a nők 50,7%-a). A kistérségben a felmérést megelőző 12 hónapban a lakosság kétharmada nem járt fogorvosnál. A nők fokozottabb gondot fordítanak betegségük karbantartására, mint a férfiak, mivel gyakrabban mérik vérnyomásukat, rendszeresebben ellenőriztetik koleszterinszintjüket és a vércukorszintjüket. A korévek előrehaladtával nő a kórházi ápolás iránti igény. A nők minden korcsoportban hosszabb időt töltenek kórházban, mint a férfiak. A felmérést megelőző két évben nem járt nőgyógyásznál a nők 38,6%-a, ez az arány a korévek előrehaladtával nő, egy éven belül nőgyógyászánál a legfiatalabb generáció 65,5%-a fordult meg. Az emlőrákszűrés középkorú célcsoportjában a nők több mint felénél történt mammográfiás vizsgálat két éven belül, közel 40%-nál azonban sohasem. A méhnyakrák citológiai szűrésének célcsoportjában a nők több mint 40%-ától vettek kenetmintát egy éven belül, a vizsgálat valószínűsége az iskolázottság emelkedésével nő. A megkérdezettek 13,3%-a nagymértékben tart állásának elvesztésétől, közel kétszer annyi nő mondta ezt (18,9%), mint amennyi férfi, különös tekintettel a középkorú nőkre (24,1%). A gazdaságilag aktívak 83,8%-a feszültséggel, stresszel járó munkát végez, közel háromnegyede valamilyen szintű fizikai terhelésnek, egynegyedük jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve, a megkérdezettek fele munkája során kénytelen elszenvedni valamilyen szennyező anyag jelenlétét, különös tekintettel a férfiakra.

2


Pannonhalmai Kistérség általános jellemzői NÉPESSÉG A népességének kormegoszlása az országos trendnek megfelelően az elöregedő társadalmakra jellemző képet mutatja (1. ábra). 1. ábra

Évközepi BM lakónépesség száma nem és korcsoport szerint 85+

2006 nő 2006 férfi 1996 nő 1996 férfi

80--84 75--79 70--74 65--69 60--64 55--59 50--54 45--49 40--44 35--39 30--34 25--29 20--24 15--19 10--14 5--9 0--5

800

600

400

200

0

200

400

600

800

ÁLTALÁNOS HALANDÓSÁG A férfiak halálokának közel felét a keringési rendszer betegségei, negyedét a daganatos megbetegedések tették ki 2006-ban. A nők esetében a keringési rendszer betegségeinek részaránya jóval magasabb, az emésztőrendszeré alacsonyabb, mint a férfiak esetében (1. táblázat). 1. táblázat Meghaltak száma haláloki főcsoportok szerint, 2006 Haláloki főcsoport

Férfi

Nő

Daganatok

24

23

Táplálkozási rendszer

6

6

Keringés

48

75

Légzőrendszer

3

3

Emésztőrendszer

15

7

Külső ok

8

1

Egyéb

5

4

3


MikroLEF 2007 – Kistérségi Alapadatok A 18 éven felüli lakosságából választott reprezentatív mintán érvényes választ adók száma 754 fő, ebből 363 férfi és 391 nő. A megkérdezettek 30%-a 18-34 év közötti, közel 50%-a 3564 közötti, 20%-a 65 év feletti. Iskolai végzettség tekintetében a felmérésben résztvevők közel harmadának (28,8%) általános iskolai végzettségen túl nincs egyéb képzettsége. Szakmunkásképzőt végzett a megkérdezettek 36%-a, szakközépiskolát 16%-a, gimnáziumot 10%-a. A diplomások aránya igen alacsony (8,9%). Közgyógyellátási igazolvánnyal a megkérdezettek mindössze 4,7%-a rendelkezik. A kistérségben élők fele (53,1 %) aktív dolgozó. Akik nem tartoznak ebbe a csoportba, azok nyugdíjasként, munkanélküliként vagy gyermekgondozási támogatással, esetleg háztartásbeliként, de nem vesznek részt a gazdasági életben, vagyis hivatalosan, munkahelyen nem dolgoznak. A megkérdezettek harmada (27,4%) saját megítélése szerint rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között él, jónak ítélte anyagi helyzetét a megkérdezettek 8,6%-a, megfelelőnek 64%. Az alapadatok közül utolsóként a település nagyság, mint változó szerepel az összehasonlítási szempontok között. Apró településen, azaz ezer, vagy annál kisebb lélekszámú községben él a megkérdezettek 35,4 %-a. A megkérdezettek többsége azonban nagyobb, több ezer fős településen (városokban) él (64,6%) (2-3. ábra). 2. ábra

A válaszadók demográfiai összetétele I. - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) 60

40 30 20 10

A kérdezett neme

Korcsoport

Nem és korcsoport

Diploma

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakmunkás

8általános

nő 65+

nő 35-64

nő 18-34

ffi 65+

ffi 35-64

ffi 18-34

65+

35-64

18-34

nő

0 férfi

válaszok megoszlása

50

Iskolai végzettség

4


3. ábra

A válaszadók demográfiai összetétele II. - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) 120

80 60 40 20

Gazdasági aktivitás

Település nagysága

Szubjektív anyagi helyzet Gyógyszert

Nincs

Van

Nem szed

Szed

Jó, nagyon jó

Megfelelő

Rossz

Nagyon rossz

1001-10000

0-1000

Egyéb

Tanuló

Rokkantnyugdíjas

Nyugdíjas

GYES, GYED

Munkanélküli

0 Dolgozik


100

Közgyógy igazolvány

5


Az egészségi állapot szubjektív értékelése A megkérdezettek 17,3%-a egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, 42,3%-a jónak, vagy nagyon jónak, 40,4%-a pedig kielégítőnek minősítette. A férfiak közel 47,4%-a jónak, vagy nagyon jónak ítéli egészségi állapotát, a nők 37,5%-a gondolja ugyan így. Rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotúnak mondja magát a megkérdezett nők 19,2%-a, és a megkérdezett férfiak 15,2%-a. A nők saját egészségéről alkotott képe valamivel borúsabbnak látszik, mint a férfiaké. A 18-34 év közötti korosztály 69,2%-a jó, vagy nagyon jó egészségi állapotról vallott. A 35-64 év közöttiek közel fele (44,1%) kielégítőnek minősítette egészségi állapotát. A korévek előrehaladtával, különösen 65 év felett határozottan emelkedik azok aránya, akik rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotról számoltak be (42,9%) (4. ábra). 4. ábra

Milyen az egészsége általában? - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) jó/nagyon jó

kielégítő

nagyon rossz/rossz

80


70 60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

18-34

A kérdezett neme

35-64

65+

ffi 18-34

Korcsoport

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

A magasabb iskolázottság jobb minőségű egészségi állapot megélésével jár együtt (2. táblázat). 2. táblázat Az egészségi állapot önértékelése iskolai végzettség szerint, % Iskolai végzettség 8 általános vagy kevesebb Szakmunkás képző, szakiskola Szakközépiskola, technikum Gimnázium Diploma Összesen

Nagyon rossz 8,7 2,5 3 4,3 1,6 4,4

Rossz 24,4 11 6,2 4,6 3,8 12,8

Vélt egészségi állapot Kielégítő Jó Nagyon jó 50,7 15,2 1 41,8 38,1 6,6 34,3 47,1 9,5 36,2 43,9 11,1 16,2 62,2 16,2 40,3 35,7 6,8

Összesen 100 100 100 100 100 100

A jelenleg dolgozók túlnyomó többsége (92,3%) kielégítőnek, vagy jónak tartja egészségi állapotát, náluk is jobb a vélt egészség megítélése a tanulók körében, akik közül egyetlen egy válaszadó sem választotta a nagyon rossz, vagy rossz minősítést. A rokkantnyugdíjasok 6


felének, az öregségi nyugdíjasok 34,4%-ának rossz, vagy nagyon rossz minősítés mellett a legkedvezőtlenebb a megélt egészségi állapota (3. táblázat). A jelenleg dolgozó férfiak sokkal jobbnak ítélték egészségi állapotukat, mint a nem dolgozó férfiak. 3. táblázat Az egészségi állapot önértékelése gazdasági aktivitás szerint, % Vélt egészségi állapot Gazdasági aktivitás Dolgozik Munkanélküli GYES, GYED, GYET Öregségi, özvegyi nyugdíjas Rokkantnyugdíjas Tanuló vagy felsőoktatási hallgató Egyéb Összesen

Nagyon rossz 1,5 7,6

Rossz 6,2 3,6

8,8 18,8

25,6 32,9

4,4

34,1 13

Kielégítő 36,5 38,2 31,6 55,7 40 8,3 33,8 40,3

Jó 46 36,8 62,4 9,4 8,3 74,7 32,1 35,5

Nagyon jó Összesen 9,8 100 13,7 100 6 100 0,5 100 100 17 100 100 6,8 100

A jobbnak vélt szubjektív anyagi helyzet jellemzően jobbnak vélt egészségi állapottal jár együtt (4. táblázat). 4. táblázat Az egészségi állapot önértékelése a szubjektív anyagi helyzet szerint, %

Szubjektív anyagi helyzet Nagyon rossz Rossz Megfelelő Jó, nagyon jó Összesen

Nagyon rossz 12,3 6,8 3,2 4,2

Vélt egészségi állapot Nagyon Rossz Kielégítő Jó jó Összesen 26,2 39,3 19,7 2,5 100 24,7 40,8 24,7 3 100 100 9,2 42,4 37,9 7,2 2,7 30,2 50,4 16,7 100 13 40,8 35,1 6,9 100

7


Egészségmagatartás A megkérdezettek 71,5%-a szerint sokat, vagy nagyon sokat, 5,9%-a szerint semmit nem tehetünk egészségünkért. A fiatalok 87,5%-a szerint nagyban hathatunk egészségi állapotunkra, az idősek közül nagyon kevesen mondják ugyanezt, általában az idősebbek pesszimistábbak e tekintetben (5. ábra). 5. ábra Mennit tehet egészségéért? - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron)

Válaszok megoszlása, %

Semmit sem tehet

Keveset tehet

Sokat tehet

Nagyon sokat tehet

80 60 40 20 0 ffi 18-34 ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64 nő 65+

Nem és korcsoport

A gazdasági aktivitást tekintve azt látjuk, hogy a tanulók szinte kivétel nélkül úgy vélik, hogy sokat tehetnek egészségükért, a leginkább borúlátó a rokkant nyugdíjasok csoportja, a dolgozók jellemzően úgy vélik (78,8%), hogy sokat tehetnek egészségükért. A diplomások 90%-a szerint sokat, a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek fele (51,3%) úgy gondolja, hogy semmit, vagy keveset tehetünk egészségünkért. Leginkább a rossz szubjektív anyagi helyzetben élők vélik úgy, hogy alig tehetnek az egészségükért. DOHÁNYZÁS A megkérdezettek fele (55,8%) sosem, 25,5%-a pedig rendszeresen dohányzik. A férfiak 34,3%-a, a nők 17,3%-a rendszeres dohányzó. Az alkalmi dohányosok körében szinte elhanyagolható a különbség férfiak (4,2%) és nők (3,1%) tekintetében. Sosem dohányzott a nők 60%-a és a férfiak 40%-a, körülbelül kétszer annyi férfi szokott le (19,6%), mint amennyi nő (10,7%) A fiatalok 33,6%-a rendszeresen, vagy alkalomszerűen dohányzik, 57%-a sosem füstölt még. Az idősebb korosztály 4,8%-a rendszeresen, 76%-a sosem dohányzott, közel 20%-a leszokott. Az alkalomszerűen dohányzók csoportjában legnagyobb arányban a fiatal generáció képviselteti magát (7,1%). Ha nemenként és korcsoportonként vizsgáljuk a kérdést, azt látjuk, hogy a fiatal férfiak 35,2%-a rendszeresen dohányzik, szemben a fiatal nők 17,9%-ával. A rendszeresen dohányzók csoportjában azonban a középkorú férfiak képviseltetik magukat a legnagyobb arányban (39,7%). Az idős férfiak 12,1%-a, az idős nők 0,9%-a napi rendszerességgel füstöl. Az idős nők több mint 90%-a sosem gyújtott rá (6. ábra). 8


6. ábra

Dohányzás - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) rendszeresen

alkalomszerűen

leszokott

Sohasem dohányzott

100 90


80 70 60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34

35-64 Korcsoport

65+

ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

Az iskolai végzettség fordítottan arányos a dohányzás intenzitásával, azaz minél képzettebb a megkérdezett, valószínűleg annál ritkábban gyújt rá. A legfeljebb 8 általánost végzettek 23,1%-a, a szakmunkásképzőt végzettek 32,9%-a, a diplomások 9,9%-a gyújt rá rendszeresen. Alkalomszerűen dohányzók körében legnagyobb arányban a gimnáziumot végzettek képviseltetik magukat (9%). A jó, vagy megfelelő vélt anyagi helyzetűek tartoznak legkisebb arányban a rendszeresen füstölők közé (44,9%) szemben a rossz, vagy nagyon rossz anyagi helyzetűek csoportjával, ahol ez az arány közel 90%-os. A munkanélküliek között a legmagasabb a rendszeresen dohányzók aránya (53,3%). ALKOHOLFOGYASZTÁS Majdnem minden nap iszik alkoholt a megkérdezettek 10,9%-a, 20,4% hetente néhány alkalommal, 13,3% havonta, 22,8 ritkábban, mint havonta és 32,7% egyáltalán nem ivott alkohol a saját bevallása szeriont az elmúlt egy évben. Az alkoholfogyasztók között túlsúllyal vannak jelen a férfiak, naponta vagy hetente a férfiak fele fogyaszt alkoholt (52,7%), szemben a nők 11%-ával, a különbség szignifikáns. Korcsoportonként tekintve jellemzően az idős férfiak tartoznak a naponta ivók táborába, szemben a 65 év feletti nők 3,5%-os arányával, a különbség szignifikáns. A fiatal férfiak jellemzően hetente 1-2 alkalommal, vagy ritkábban isznak alkoholt, a fiatal nők pedig ritkábban, mint havonta (7. ábra).

7. ábra 9


Alkoholfogyasztás - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) nem fogyaszt

alkalmi fogyasztó

mértékletes ivó

nagyivó

70


60

50

40

30

20

10

0 férfi

nő

18-34

A kérdezett neme

35-64

65+

ffi 18-34

ffi 35-64

Korcsoport

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

A GYES-, GYED-, GYET-en lévők 44,7%-a, az öregségi, özvegyi nyugdíjasok 50,5% nem ivott alkoholt a felmérés előtti egy évben. A tanulók jellemzően havonta, vagy ritkábban isznak, a minden nap ivók táborában jellemzően a munkanélküliek vannak többségben. Az érettségizettek, diplomások jellemzően kisebb arányban sorolták magukat a napi rendszerességgel ivók csoportjába, mint az alacsonyabb iskolai végzettségű megkérdezettek. A szubjektív anyagi helyzetüket nagyon rossznak minősítők körében legnagyobb a napi rendszeresen ivók jelenléte (15,7%), ezzel szemben a magukat nagyon jó anyagi helyzetűnek vallók aránya ugyan ebben a csoportban csak 2,8%-os. TÁPLÁLKOZÁS A megkérdezettek döntő többsége rendelkezik valamilyen ismerettel az egészséges táplálkozás alapelveit illetően. A férfiak 18,9% egyáltalán nem, vagy alig van tisztában az egészséges táplálkozás alapelveivel, szemben a nők 8,7%-ával (5. táblázat). 5. táblázat Az egészséges táplálkozás alapelveinek ismerete nemek szerint, %

Férfi Nő Összesen

Nem ismerem

Kicsit ismerem

2,6 1,1 1,8

16,3 7,6 11,8

Vannak bizonyos ismereteim 41,5 37,4 39,4

Elég jól ismerem

Nagyon jól ismerem

Összesen

30,9 42,2 36,8

8,6 11,7 10,2

100 100 100

Az iskolázottság és egyben a szubjektív anyagi helyzet emelkedésével nő az egészséges táplálkozás alapelveinek ismerete. A megkérdezettek 8,8%-a egyáltalán nem követi az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteit a hétköznapokban, míg 3,7% teljes körűen érvényesít azokat. A nők 58,6%-a amennyire lehet, érvényesíti ezen ismereteit, szemben a férfiak 40,9%-ával. A férfiak

10


összességében jóval nagyobb arányban hanyagolják ezen szempontokat napi étkezéseik során (13,8%), mint a nők (4,3%) (6. táblázat). 6. táblázat Az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek érvényesítésének igénye nemek szerint, % Nem figyelek oda mennyire egészséges a táplálkozásom Férfi Nő Összesen

13,8 4,3 8,8

Ritkán Amennyire lehet befolyásolja a előnyben döntésemet, részesítem az hogy mi az egészséges egészséges tápl. táplálékok 42,2 40,9 33 58,6 37,4 50,1

Teljesen ezek alapján táplálkozom Összesen 3,1 4,1 3,7

100 100 100

A felmérés adatai azt mutatják, hogy a korévek előre haladtával egyre inkább terjed az egészségtudatos táplálkozás gyakorlata. A diplomások 66,1%-a igyekszik betartani az egészséges táplálkozás alapelveit, a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek 43,2%-a teszi ugyan ezt. Minél jobb a megkérdezett vélt anyagi helyzete, annál valószínűbb, hogy az egészséges táplálkozás alapelveinek megfelelően táplálkozik. A GYES, GYET, GYED-en lévők között a legnagyobb azok aránya (67,1%), akik igyekeznek az egészséges táplálkozás alapelveinek megfelelően étkezni, szemben a munkanélküliek 26,6%-os csoporton belüli arányával. Rosszabbnak ítélt anyagi helyzet jellemzően ezen alapelvek hanyagolásával jár együtt. A megkérdezettek – az utóbbi három hónapot tekintve – 92,1%-a naponta, vagy hetente többször is fogyaszt friss gyümölcsöt, 79,7%-a nyers zöldséget, 92,2%-a főzelékféléket. Több mint 80% naponta, vagy hetente többször is fogyaszt baromfihúst, 22,3% halat, 81% sajtot, túrót, 84,3% tejet, tejterméket és több mint 80% tojást. A válaszadók fele (50,8%) soha nem fogyasztott még Graham-, magvas, barna kenyeret. A megkérdezettek 46,9%-a ritkábban, mint hetente fogyaszt olajos magvakat. A válaszadók 15,4%-a betegsége miatt diétát tart, ezen csoporton belül 52,3% cukorbetegség diétáját, 11,4% szír szegény étrendet és 10% gyomorkímélő étrendet tart. A válaszadók 37,7%-a vegyesen használ állati és növényi zsiradékot az otthoni főzés során, 57,9% csak olajat, 3,4% zsírt vagy szalonnát. Minél fiatalabb a megkérdezett, magasabb az iskolai végzettsége és jobb az anyagi helyzete, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy olajat használ. A 65 év felettiek 8,9 %-a használ csak zsírt vagy szalonnát, azon belül is kétszer annyi nő (10,6%), mint amennyi férfi (5,2%). TESTMOZGÁS Szabadidejében a megkérdezettek közel 70%-a végez valamilyen gyakorisággal testmozgást. A naponta rendszeresen mozgók táborában valamivel többen vannak a férfiak (42,8%), mint a nők (39%), legtöbben az idős férfiak (47,2%). Az idős nők fele egyáltalán nem mozog szabadidejében (8. ábra). A pozitív választ adók aránya az iskolai végzettség növekedésével egyre nagyobb a megkérdezettek körében.

11


8. ábra

Testmozgás - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Legalább naponta egyszer Legalább havonta egyszer

Hetente többször, de nem minden nap Ritkábban, mint havonta

Legalább hetente egyszer Soha

60


50

40

30

20

10

0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34

35-64 Korcsoport

65+

ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

12


Korlátozottság, betegségek A megkérdezettek 54,2% szedett az elmúlt két hét folyamán rendszeresen gyógyszert. A megkérdezettek 33,1%-ának van olyan betegsége, sérülése, mely zavarja, akadályozza a szokásos tevékenységekben. A nők 34,8%-ának, a férfiak 31,4%-ának volt valamilyen panasza, az életévekkel ez az arány egyre nő: az idős nők 60,2%-a, a férfiak 57,7%-a számolt be valamilyen mértékű akadályoztatásról (9. ábra). A válaszadók 86,9%-a több mint egy éve valamilyen panasszal él, mely korlátozza a mindennapi életvitelben. A nyolc osztályt végzettek és a nagyon rossz, illetve rossz anyagi körülmények között élők körében legmagasabb ugyanezen válaszadók aránya (54,4% ill. 43,4%). 9. ábra

Van-e valami panasza, betegsége? - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) nincs panasza

kismértékű korlátozottság

nagymértékű korlátozottság

100 90


80 70 60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34

35-64 Korcsoport

65+

ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

Közepes fizikai korlátozottságról a férfiak 18,2%-a, a nők 22,4%-a számolt be, súlyos korlátozottságról az előbb említett, nemenkénti arányok fele. A korlátozottak aránya a korévek előrehaladtával nő. A látás, hallás, mozgás és önellátás funkciók tekintetében a megkérdezettek a legnagyobb arányban az önellátás korlátozottságáról számoltak be (19,7%), súlyosan, vagy enyhén korlátozott önellátásában az idősek 52,5%-a (10-12. ábra).

13


10. ábra

Fizikai korlátozottság - Pannonhalmi kistérség (GyőrSopron) egészséges

közepes korlátozottság

súlyos korlátozottság

100 90


80 70 60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

18-34

A kérdezett neme

35-64

65+

ffi 18-34

Korcsoport

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

11. ábra

Fizikai korlátozottság vizsgált elemei - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) 100 80 70 60 50 40 30 20 10

Önellátás funkcionalitáscsökkenése

Mozgás funkcionalitáscsökkenése

Hallás funkcionalitáscsökkenése


közepes korlátozottság

egészséges


enyhe/közepes korlátozottság

egészséges



egészséges



0 egészséges


90

Látás funkcionalitáscsökkenése

14


12. ábra

Önellátás funkcionalitás-csökkenése - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) egészséges



120


100

80

60

40

20

0 férfi

nő

18-34

A kérdezett neme

35-64

65+

ffi 18-34

ffi 35-64

Korcsoport

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

TESTTÖMEG A megkérdezettek közel 60%-a túlsúlyos, vagy elhízott. Inkább érinti ez a probléma a férfiakat (62,9%), mint a nőket (53,4%). Normál testsúlyú a megkérdezettek 39,2%-a, és kórosan sovány 2,7%, mely csoportban felülreprezentáltak a fiatal nők (9,8%) (13. ábra). 13. ábra

Elhízás - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) sovány(0-18,5)

normál(18,5-25)

túlsúlyos(25-30)

elhízott(30+)

70


60

50

40

30

20

10

0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34

35-64 Korcsoport

65+

ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

15


Az iskolai végzettség tekintetében az adatok azt mutatják, hogy a kórosan soványak között felülreprezentáltak a gimnáziumi végzettségűek (7,1%), a diplomások jellemzően normál testalkatúak (65,6%), és túlsúlyos vagy elhízott a 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzettek 65,9%-a. Ami a szubjektív anyagi helyzetet illeti, a kórosan soványak között a nagyon rossz anyagi helyzetűek vannak a legnagyobb arányban (9,9%). a nyugdíjasok nagy aránya (60-70%) elhízott, vagy túlsúlyos. BETEGSÉGEK A megkérdezettek körében a legnagyobb arányban a magas vérnyomás és az izületi gyulladás diagnosztizált, különös tekintette a nőkre (14. ábra). 14. ábra

Az elmúlt 12 hónapban kezelt betegség - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) férfi

nő

60


50 40 30 20 10 0

MAGAS VÉRNYOMÁS A magas vérnyomás életprevalenciája a térségben élők körében 30%-körüli, jellemzően az idősebbeket (több mint 60%) sújtja. Csoporton belül a nők aránya 66,3%-os, szemben a férfiak 56,6%-os arányával, a különbség nem szignifikáns. Az alacsony iskolai végzettségűeket (8 általános iskolát, vagy annál kevesebbet végzettek csoporton belüli aránya 46,9%), valamit a nagyon rossz anyagi körülmények között élők (41,9%) betegsége jellemzően ez. A diagnózis felállítása a megkérdezettek negyedénél egy éven belül történ. Közgyógyellátottak 33,7%-a valamint az öregségi- (65,3%) és rokkantnyugdíjasok (44,8%) körében igen nagy arányában szenvednek a magas vérnyomástól. ASZTMA, ALLERGIA Diagnosztizált asztmája a megkérdezettek 3,9%-ának, a férfiak 3,6%-ának és a nők 4,2%-nak van, legmagasabb arányban az idős nők szenvednek ebben a betegségfajtában (6,5%). A megkérdezettek 12,1%-ának, azon belül is kétszer annyi nőnél állapított meg orvos allergiás megbetegedést (16%), szemben a férfiak 7,9%-ával. 16


SZORONGÁSOS DEPRESSZIÓ A megkérdezett férfiak 4,9%-a, a nők 12,5%-a szenved diagnosztizált depresszióban, különösen a középkorú nők (16%), egyben jellemzően a rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között élők (30,8%) érintettek leginkább. Közgyógyellátottak körében 12,9%, a rokkantnyugdíjasok körében kiemelkedően sokan (22,6%) szenvednek depressziótól. CUKORBETEGSÉG A megkérdezettek 9,4%-ánál diagnosztizáltak cukorbetegséget, leginkább az idősek körében (22,8%) elterjedt. A diagnosztizált betegek 7,8%-a férfi, 10,8%-a nő. A 8 általánost vagy kevesebbet végzettek 18,3%-a cukorbeteg, egyben körükben a legelterjedtebb a betegség. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők körében a megkérdezettek 18,7%-ának van cukorbetegsége, illetve a rendszeres gyógyszerszedők 15,9%-a érintett. Gazdasági aktivitás alapján leginkább a nyugdíjasok köre érintett. Ebben a kérdésben szignifikáns az eltérés a nagyon rossz (9,9%) és nagyon jó (3,1%) anyagi helyzetben lévők csoportjai között. CSONTRITKULÁS A megkérdezettek 5,1%-a szenved csontritkulásban. Jellemzően az idős nőket (19,5%), a nyugdíjasokat (öregségi ny.: 10,5%, rokkant ny.: 14%), a rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között élőket (11,6%) és a 8 általános iskolát, vagy annál kevesebbet végzetteket (10,5) sújtja ez a fajta betegség. GYOMORFEKÉLY A megkérdezettek 4,2%-a, férfiak és nők közel egyenlő arányban szenvednek a gyomorfekélytől. Jellemzően az idős embereknél, különösen a férfiaknál (8,5%) diagnosztizálták legnagyobb arányban. Közgyógyellátottak körében 10,5%. Az iskolázottság növekedésével és a szubjektív anyagi helyzet javulásával kisebb az esélye a betegség kialakulásának. MIGRÉN A megkérdezettek 6,8%-ánál diagnosztizált az orvos migrént, ezzel szemben a 14,1% panaszkodik gyakori, diagnózis nélküli, gyakori fejfájásról. A nők 8,5%-a szenved migréntől, korcsoporti bontásban jellemzően az idős férfiak és a középkorú nők. A migrén a nagyon rossz anyagi körülmények között élők és az alacsonyabb iskolázottságúak betegsége leginkább. Közgyógyellátottak körében 11%. IZÜLETI GYULLADÁS A megkérdezettek 24,7%-a érintett. A férfiak 20,1%-a, a nők 28,9%-a szenved diagnosztizált, izületi gyulladástól. A korévek előrehaladtával nő a megbetegedés valószínűsége, az idős férfiak 43,9%-a, az idős nők 58,6%-a érintett. A 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzettek körében (42,8%), közgyógyellátottak (50,6%), gyógyszert szedők (38,8%) és a nyugdíjasok körében a (öregségi ny.: 50,7%, rokkant ny.:49,1%) a legjellemzőbb. Rossz anyagi helyzetűek körében 30% körüli, jó, vagy nagyon jó anyagi helyzetűek körében pedig 7,9%-os az érintettség, a különbség szignifikáns.

17


MAGAS KOLESZTERINSZINT, SZÍVROHAM, AGYVÉRZÉS A megkérdezettek 9,5%-ának magas a koleszterinszintje, különös tekintettel az idősekre (17,4%), azon belül is a férfiakra (20,1%). Szívroham, vagy szívinfarktus tekintetében érintett a megkérdezettek 2,1%-a, közel kétszer annyi idős férfi (7,1%), mint nő (4,4%). Agyvérzésben, agyérgörcsben a megkérdezettek 2,7%-a érintett. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében jellemzőbb, de nem szignifikáns: 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzettek körében 5,1%.

18


Egészségügyi ellátás igénybevétele A kistérségben élők egyharmada (29,3%) az elmúlt 12 hónap során nem járt a háziorvosánál, (a megkérdezett férfiak 35,5%-a és a nők 23,5%-a), több mint 60% pedig nem járt szakorvosnál (férfiak 80,3%-a, a nők 50,7%-a). A háziorvoshoz fordulások átlagos száma az elmúlt 12 hónapban 3,5 alkalom a férfiak esetében, 4,5 alkalom a nők esetében. Tehát az orvoshoz fordulási szokások nemenként és korcsoportonként is eltérőek, szignifikánsan magasabb arányban fordulnak háziorvoshoz az idősebbek, illetve valamennyi korcsoportban a nők azok, akik gyakrabban keresték fel háziorvosukat, illetve a különféle szakrendeléseket. (15-18. ábra). 15. ábra

Vválaszok megoszlása, %

Orvos-beteg találkozások száma - Pannonhalmi Kistérség (Győr-Sopron) 70 60 50 40 30 20 10 0 0

1

2

3

4-11

12

13 és több

0

1

Háziorvos

2

3

4-11

12

13 és több

Szakorvos

16. ábra Átlagos orvos-beteg találkozások száma - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Háziorvos

Szakorvos

8


7 6 5 4 3 2 1 0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34

35-64 Korcsoport

65+

ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34

nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

19


17. ábra

Háziorvossal való találkozások száma - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) 0

1

2

3

4--11

12

13 és több

45 40


35 30 25 20 15 10 5 0 ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34

nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

18. ábra

Szakorvossal való találkozások száma - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) 0

1

2

3

4--11

12

13 és több

100 90


80 70 60 50 40 30 20 10 0 ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34

nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

Az aktív dolgozókhoz képest az inaktív személyek gyakrabban keresték fel a járóbeteg szakellátásokat, de a különbség csak a rokkantnyugdíjasok esetében szignifikáns. A felmérést megelőző 12 hónapban a kérdezettek közel 30%-a járt legalább egyszer üzemorvosánál, közel 4%-a fordult pszichiáterhez, vagy kérte pszichológus segítségét, leggyakrabban a középkorú nők (7,5,%). A paramedikális egészségügyi szolgáltatásokat a nők 5,2%-a, a férfiak 3,6%-a

20


vette igénybe a referencia időszakban. A kistérség lakói közül elsősorban a középkorú nők és a 65 év feletti férfiak szorultak gyógytornász segítségére. A kistérségben a felmérést megelőző 12 hónapban a lakosság kétharmada nem járt fogorvosnál (66,2%). A fiatal nők kétharmada, a fiatal férfiak fele legalább egyszer részesült fogászati ellátásban (18. ábra). Az iskolázottság növeli a rendszeres fogorvoshoz járás valószínűségét. Szignifikáns eltérés mutatkozik a 8 általánost és szakmunkásképzőt végzettek, valamint a diplomások fogorvosi ellátás iránti igényét tekintve. A fogászati szolgáltatások igénybevételének gyakorlata csekély összefüggést mutat a település nagyságával és a szubjektív anyagi helyzettel. A fogorvost leginkább elkerülők jellemzően az idős férfiak. (19. ábra). 19. ábra

Fogorvosi vizsgálat - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Egy éven belül

Két éven belül

Öt éven belül

Több mint öt éve

Sohasem járt

80 70


60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34

35-64 Korcsoport

65+

ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

KÓRHÁZI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE Az elmúlt 1 év során a megkérdezettek 12,3%-át kezelték kórházi fekvőbetegként. A korévek előrehaladtával nő a kórházban töltött napok száma, 1-7 napot jellemzően a fiatal nők töltöttek kórházi ellátásban, 15-nél több napot legnagyobb arányban az idős nők (20. ábra). A megkérdezett tanulók egyikét sem kezelték kórházban az adott referencia időszakban, a rokkantnyugdíjasok 37%-a legalább egy napot töltött kórházban, az aktív státuszúak 4,4%-ára igaz ez.

20. ábra 21


Kórházban töltött napok száma - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Nem volt

1--7

8--14

15+

Válaszok megoszlása, %

120 100 80 60 40 20 0 ffi 18-34

ff i 35-64

f fi 65+

nő 18-34

nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

22


Betegségek karbantartása A megkérdezettek 47,3%-ának 3 hónapon beül mérte vérnyomását orvos vagy nővér, soha nem mérték meg vércukorszintjét a megkérdezettek 27,8%-ának, koleszterinszintjét a válaszadók felének (49,1%) (21. ábra). 21. ábra Utolsó szűrővizsgálatok időpontja - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron)

50 40 30 20

Vérnyomás mérés

Egy hónapon Fél éven belül Egy éven belül Több mint egy éve Sohasem mérték Fél éven belül Egy éven belül Két éven belül Öt éven belül Több mint öt éve Sohasem mérték

Soha

0

Régebben

10 3 hónapon Fél éven belül Egy éven belül

Válaszok megoszlása

60

Vércukorszint-mérés

Koleszterinszint mérés

VÉRNYOMÁSMÉRÉS A korévek előrehaladtával egyre nő azok aránya, akiknél 3 hónapon belül mérte vérnyomását orvos vagy nővér (65 év felett 67,7%), az idős nők 74,1%-a tartozik ebbe a csoportba, szemben az idős férfiak 55,8%-os jelenlétével (22. ábra). Szignifikáns a különbség a 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettségűek (54,7%) és az érettségivel rendelkezők (37,7%), a gyógyszert szedők (62,5%) és nem szedők (29,1%)csoportbeli megjelenési aránya között. A megkérdezettek több mint fele rendelkezik saját vérnyomásmérővel, a férfiak 58%nak, a nők 61,3%-nak van készüléke. A válaszadók felére jellemző az otthoni, rendszeres vérnyomásmérés.

22. ábra 23


Vérnyomásmérés - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) 3 hónapon belül

Fél éven belül

Egy éven belül

Régebben

Soha

80 70


60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

18-34

A kérdezett neme

35-64

65+

ffi 18-34

ffi 35-64

Korcsoport

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

KOLESZTERIN/VÉRZSÍR-SZINT MEGHATÁROZÁS A felnőtt lakosság felének, (49,1 %) még soha nem mérték meg a koleszterinszintjét. A betegségek karbantartása, így a gyakori koleszterinszint ellenőrzés is inkább az idős nőkre a legjellemzőbb (20,7%), azok csoportjában, akiknek több mint 5 éve mérték koleszterinjét, legnagyobb arányban az idős férfiak vannak jelen (8,9%) (23. ábra). 23. ábra

Koleszterinmérés - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Fél éven belül

Egy éven belül

Két éven belül

Öt éven belül

Több mint öt éve

Sohasem mérték

80 70


60 50 40 30 20 10 0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34

35-64 Korcsoport

65+

ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

VÉRCUKORSZINT ELLENŐRZÉS

24


Minden második megkérdezettnek (49,1%) még soha sem, egy éven belül pedig 30,9%-nak mérték meg a vércukrát. Az elmúlt 12 hónapban a nők 46,9%-a és a férfiak 45,4%-a részt vett vércukorszint meghatározáson. Ez a vizsgálat mindkét nem esetében a kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik (24. ábra). Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők körében (23,4%) magasabb azok aránya, akik ellenőriztették vércukor szintjüket, mint azok csoportjában, akik nem közgyógyellátottak (11,2%). Gyógyszert szedők körében 17,6%-os arányban válaszolták azt, hogy egy hónapon belül mérték vércukorszintjüket, a gyógyszert nem szedők körében ez az arány 5%-os, a különbség szignifikáns. 24. ábra

Vércukormérés - Pannonhalmi kistérség (Győr-Sopron) Egy hónapon belül

Fél éven belül

Egy éven belül

Több mint egy éve

Sohasem mérték

45 40


35 30 25 20 15 10 5 0 férfi

nő

A kérdezett neme

18-34

35-64 Korcsoport

65+

ffi 18-34

ffi 35-64

ffi 65+

nő 18-34 nő 35-64

nő 65+

Nem és korcsoport

NŐGYÓGYÁSZATI SZŰRŐVIZSGÁLATOK A felmérést megelőző két évben nem járt nőgyógyásznál a nők 38,6%-a, ez az arány a korévek előrehaladtával nő, egy éven belül nőgyógyászánál a legfiatalabb generáció 65,5%-a fordult meg (25. ábra). A szűrésen való részvétel életprevalenciáját az iskolázottság szignifikánsan befolyásolja, azaz minél képzettebb a megkérdezett, annál valószínűbb, hogy egy éven belül megfordult nőgyógyásza rendelőjében, a diplomásoknál ez az arány 75,2%-os szemben a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek 17,5%-os csoporton belüli arányával. A méhnyakrák citológiai szűrésének célcsoportjában a nők több mint 40%-ától vettek kenetmintát egy éven belül (25. ábra), a vizsgálat valószínűsége az iskolázottság emelkedésével nő. A vizsgálat kezdeményezésének okát tekintve a célpopuláció 72,5%-a saját indíttatásból, azaz saját egészségének védelmében kereste fel nőgyógyászát. A 25 év alattiak 20%-a elsősorban panaszok miatt kért citológiai vizsgálatot. A kenetlevételek 86%-a rendelőintézetben, vagy kórházban történt. Az emlőrákszűrés középkorú célcsoportjában a nők több mint felénél történt mammográfiás vizsgálat két éven belül, közel 40%-nál azonban sohasem (25. ábra). A célcsoport közel

25


háromnegyede azért vett részt a szűrésen, mert behívót kapott, a fiatalabb korosztály jellemzően háziorvosi, vagy nőgyógyászati ajánlásra hivatkozva jelent meg a vizsgálaton. 25. ábra

Nőgyógyászati szűrések - Pannonhalmi kistérség (GyőrSopron) Korcsoport 18-34

Korcsoport 35-64

Korcsoport 65+

120


100 80 60 40 20

Nőgyógyászati vizsgálat

Méhnyakrák-szűrés

Soha

Régebben

Két éven belül

Egy éven belül

Soha

Régebben

Három éven belül

Két éven belül

Egy éven belül

Sohasem

Több mint öt éve

Öt éven belül

Két éven belül

Egy éven belül

0

Emlőrák-szűrés

SZERVEZETT SZŰRÉS Méhnyakrák-szűrésre a célcsoport 29,9 %-a kapott behívót, ahol 28,2% meg is jelent. Összesen 15,4%-os volt a behívottak időhiányra hivatkozott távolmaradása. 75,6%-os volt azon otthonmaradók aránya, akik arra hivatkoztak, hogy már részt vettek a tárgyévbeni rendszeres szűrésen, vagy nem sokkal amúgy is készült kenetlevétel. 5,6%- ot tartott otthon a szűrés vélt értelmetlensége és a célpopuláció megkérdezettjei közül senkit nem tartott távol a szűrés okozta kellemetlenség. Az elmúlt két év során a kistérség 45-64 év közötti nő lakosainak 70,1%-a kapott behívót emlőrák-szűrésre. Az értesítőben megjelölt helyszínen és időpontban a célcsoport háromnegyede jelent meg. 10% hivatkozott arra, hogy ez nem fontos, ezért nem ment el, 13,4,%-nak nem volt ideje megjelenni, 15% azért maradt távol, mert már részt vett rendszeres szűrésen. EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK Az elmúlt egy év során a megkérdezettek 3 százaléka fizetett természetgyógyászati kezelésért saját egészsége érdekében, 10.000 Ft fölött a férfiak 2,3%-a, a nők 1,5%-a költött. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (háziorvos, kórház, gyógyfürdő) miatti utazásra, útiköltségként a megkérdezettek 15,5%-a költött az elmúlt év során, legkevesebbet az idős nők. Egészségmegőrző szolgáltatásokra, például fittness klubra, tornára, úszásra, gyógyfürdőre, vagy gyógymasszázsra a kistérség lakóinak mindössze 10,3%-a költött, a korévek előrehaladtával egyre kevesebbet. A 8 általánost vagy kevesebbet végzettek jóval mérsékeltebben költenek saját egészségük érdekében, mint a diplomások, mely eltérés szignifikáns. A megkérdezettek 19,4%-a költött szemüvegre, vagy kontaktlencsére, a nők

26


jóval többet, mint a férfiak. 4,7%-s gyógyászati segédeszközre szánt pénzt, 19,4% fogászati ellátásra, 10% 10.000 Ft fölött.

27


Gazdasági aktivitás, munkahelyi ártalmak A térség 18 év feletti lakóinak közel fele dolgozik, 56,9%-uk inaktív. A munkanélküliek aránya az országos átlaghoz viszonyítva alacsonyabb, a lakosság több mint 30%-a nyugdíjas (7. táblázat). 7. táblázat Pannonhalmi kistérség lakóinak gazdasági aktivitása, % Dolgozik Munkanélküli 53,1

GYES, GYED, Öregségi, özvegyi Rokkantnyugdíjas GYET nyugdíjas

3,3

4,8

26,2

Tanuló vagy felsőoktatási hallgató

Egyéb

4,1

2,6

5,9

A 18-34 év közötti férfiak 22,2%-a munkanélküli, szemben az azonos életkorú nők 8,5%-os csoporton belüli arányával. A 65 év feletti férfiak 7,1%-a rokkantnyugdíjas, szemben a nők 0,8%-ával. Rokkantnyugdíjas a fiatal férfiak 14,2%-a. A kistérségben kétszer annyi fiatal férfi van tanuló státuszban, mint amennyi nő, ugyanakkor a fiatal nők fele gyermekgondozási támogatásban részesül (8. táblázat). 8. táblázat Inaktivitási mutatók, % Munkanélküli, nem talál munkát

18-34 év közötti férfi 35-64 év közötti férfi 65 év fölötti férfi 18-34 év közötti nő 35-64 év közötti nő 65 év fölötti nő

GYES, GYED, GYET

Öregségi, özvegyi nyugdíjas

22,2

Rokkantnyugdíjas

Szociális segélyt Tanuló vagy kap, Háztartá felsőoktatás egyéb sbeli i hallgató eltartott, családja támogatja

14,2

14,3

8,5

47,9

11,1

14

43,1

36,8

92,9

7,1

20,5

96,1

0,8

55,8

12,7

Egyéb

1,4

2,9

63,6 1,6

1,7 40,1

Ápolási díjban részesül

35,8

6,2 5,7

3

1,3

4,2

0,5

2,3

3

Összesen 7,1

10,2

8,6

1,1

1,7

A megkérdezettek 84,4%-a teljes munkaidőben dolgozik, legnagyobb arányban a fiatal nők, részmunkaidőben 3% dolgozik, különös tekintettel a középkorú nőkre (6%), saját vállalkozásában dolgozik 9,5%, legnagyobb arányban a középkorú férfiak (17,6%), alkalmi munkából 3% él (9. táblázat). 9. táblázat Foglalkoztatottak munkájának jellege, %

18-34 év közötti férfi 35-64 év közötti férfi 65 év fölötti férfi 18-34 év közötti nő 35-64 év közötti nő 65 év fölötti nő Összesen

Alkalmazott Saját Alkalmazott teljes vállalkozásában részmunkaidőben munkaidőben dolgozik 88,4 1,1 9,1 75,4 0,8 17,6 50 25 94,1 4,3 1,6 87,9 6 5,3 84,4

3

9,5

Alkalmi munkából, megbízásokból él 1,4 6,2 25 0,8 100 3

Összesen 100 100 100 100 100 100 100

28


Nem mezőgazdasági szakmunkásként dolgozik 37,4%, jellemzően a férfiak, a nők legnagyobb arányban a nem diplomához kötött munkakörben foglalkoztatottak a kistérségben (10.táblázat). 10. táblázat Alkalmazottak, %

Férfi Nő Össz

felső vezető (oszt. vezető felett)

Középvezető (oszt. vezető)

1,8 3 2,4

2,2 1,2 1,8

alsó szintű vezető (oszt. vezető alatt) 3,9 4 4

közvetlen termelésir ányító (művezető )

diplom ához kötött

nem diplom ához kötött

szakmun kás (nem mezőgaz dasági)

betanított munkás (nem mezőgazd asági)

segédmu nkás (nem mezőgaz dasági)

2,1 2,5 2,3

4 15,4 9

3,2 19,5 10,3

52,5 17,8 37,4

10,8 22,8 16

8,8 6,8 7,9

Egyéb mezőg , nem azdasá tudja gi kódoln fizikai i 5,8 1,3 3,8

4,7 5,6 5,1

Legnagyobb arányú a jelenlét (32,8%) a szolgáltató szektorban, a férfiak 42,3%-a ebben helyezkedett el, szellemi szabadfoglalkozású 15%, különös tekintettel a nőkre (11. táblázat). A megkérdezettek 13,3%-a nagymértékben tart állásának elvesztésétől, közel kétszer annyi nő mondta ezt (18,9%), mint amennyi férfi, különös tekintettel a középkorú nőkre (24,1%). 11. táblázat Önállók, vállalkozók, % termelő mezőgazdasági szellemi tevékenységet kereskedő szolgáltató gazdálkodó szabadfoglalkozású folytat Férfi 8 37,2 5,1 42,3 7,4 Nő 5,2 10,7 23,8 29,3 30,9 Összesen 7,1 29,7 15,1 32,8 15,2

Összesen 100 100 100

MUNKAVÉGZÉS SORÁN, A VÉGZETT MUNKÁVAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ TÉNYEZŐK JELENLÉTE A gazdaságilag aktívak 83,8%-a feszültséggel, stresszel járó munkát végez, csupán a megkérdezettek 16,2%-a mondta azt, hogy munkája során nem éri ilyen jellegű terhelés, különösen a 65 év feletti férfiak érintettek (75%) (12. táblázat). Ebben a vonatkozásban nincs jelentős különbség a nagyon rossz és a nagyon jó anyagi helyzetűek között, ugyanakkor a magasabb iskolai végzettségűeket fokozottabban érinti a munkahelyi pszichés terhelés. 12. táblázat Pszichikai terhelés mértéke a munkahelyen, % 18-34 év közötti férfi 35-64 év közötti férfi 65 év fölötti férfi 18-34 év közötti nő 35-64 év közötti nő 65 év fölötti nő Összesen

Teljes mértékben 26,7 33,8 50 43,6 37 34,4

Részben 38,6 28 25 22,7 28,5 29,7

Kis mértékben 20,4 20,9 25 18,4 16,5 100 19,6

Egyáltalán nem 14,3 17,3 15,3 18 16,2

Összesen 100 100 100 100 100 100 100

A térségben élő gazdaságilag aktív lakosság közel háromnegyede (74,1 %) valamilyen szintű fizikai terhelésnek, egynegyedük jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve. Ez elsősorban a középkorú és alacsony iskolázottságú férfiakat érinti. Iskolázottság tekintetében a csoporton belüli különbség szignifikáns, minél képzettebb a megkérdezett, annál valószínűbb, hogy nincs kitéve fokozott fizikai megterhelésnek (13. táblázat).

29


13. táblázat Fizikai terhelés mértéke a munkahelyen, % 18-34 év közötti férfi 35-64 év közötti férfi 65 év fölötti férfi 18-34 év közötti nő 35-64 év közötti nő 65 év fölötti nő Összesen

Teljes mértékben 19,5 35,8 19 26,1 26,1

Részben 36,7 30,4 75 13 20,7 100 27,4

Kis mértékben 31,8 17 16,9 17,6

Egyáltalán nem 12,1 16,8 25 51,1 35,6

20,5

25,9

Összesen 100 100 100 100 100 100 100

A megkérdezettek fele munkája során kénytelen elszenvedni valamilyen légszennyező anyag jelenlétét, különös tekintettel a férfiakra. Gáz és oldószer expozíció vonatkozásában fokozottan veszélyeztetettek a középkorú férfiak. Porártalommal járó munkavégzés a válaszadók felét érinti (14. táblázat). Poros munkahelyen elsősorban a férfiak, valamint a középkorú nők dolgoznak. A szakmunkásképzőt és szakközépiskolát végzettek fokozottabban veszélyeztetettek vegyi expozíció, vagy porártalom miatt. 14. táblázat Veszélyt jelentő tényezők jelenléte a munkahelyen I., % Légszennyezés, gázok, oldószerek férfi nő Összesen

férfi nő Összesen

férfi nő Összesen

Igen Nem 28,9 71,1 14,4 85,6 22,9 77,1 Egyéb vegyi anyagok Igen Nem 26 74 18,6 81,4 22,9 77,1 Por Igen Nem 55 45 32,6 67,4 45,7 54,3

A válaszadók közel fele munkahelyi zajterhelésnek van kitéve. A zajártalom elsősorban a fiatal, alacsonyan képzett férfiakat veszélyezteti. A vibráció, vagy rázkódás – mint munkaköri expozíció – a megkérdezettek negyedét érinti, különösen a középkorú férfiakat. Az egészségre veszélyt jelentő munkakörök közül említést érdemel a számítógépes monitor előtt végzett munka. A nők exponáltsága (40%) kétszerese a férfiakénak (20%). Az alacsony iskolázottság és a magasabb képzettség között szignifikáns eltérés mutatkozott az említett tényező jelenlétét illetően, a diplomások több mint fele (61,6%) sorolta a számítógépes monitort és a kedvezőtlen fényviszonyokat a munkájával kapcsolatos veszélyt jelentő tényezők közé (15. táblázat).

30


15. táblázat Veszélyt jelentő tényezők jelenléte a munkahelyen II., % Férfi Nő Összesen



Rázkódás, vibráció Nem 60,5 94,7 74,5 Sugárzás Igen Nem 2,9 97,1 5,7 94,3 4,1 95,9 Alacsony, vagy magas vérnyomás Igen Nem 2,7 97,3 2,1 97,9 2,4 97,6 Igen 39,5 5,3 25,5




Zajszint Igen Nem 63 37 33,3 66,7 50,6 49,4 Magas, vagy alacsony hőmérséklet Igen Nem 50,2 49,8 27,3 72,7 40,7 59,3 Fényviszonyok, számítógépes monitor Igen Nem 20,5 79,5 40,5 59,5 28,9 71,1

***

31

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS PANNONHALMA KISTÉRSÉG

Recommend Documents