PA NN ON HA L M A
KOLOSTORÁBAN RÉGÉSZETI
19 61 - BEN
VÉGZETT
KUTATÁS
P an n o n h alm án , a k o lo sto r 1961 évi h ely reállítása alkalm ával néhány problém a m erü lt fel, — nevezetesen az egykori szin tek m ag asságának m egállapítása, — m ely nek m egoldása csak régészeti k u ta tá s ú tjá n tö rté n h e te tt. E célból kisebb á satá s el végzésére k a p ta m m egbízást. Az á sa tá s m egkezdésekor a kolostornégyszög u d vara m ár fel v o lt állv án y o zv a és az építkezéshez a szakm unkások és a segédm unkások egész g árd ája v o n u lt fel, hogy elvégezze a m u n k á t. A rom b o lás (k u ta tá s) és az építés m un k á ja egym ással versengve h a la d t. A k o lo sto r ép ü letének m egújítása, h ely re á llítá sa tu lajd o n k ép p e n a k o lostor éle tében, fenn állása ó ta m indég tö rté n e ti m érfö ld k ö v et je le n te tt. A legutóbbi helyreállítás u tá n pedig egyszerűen nem tu d n a k n ap iren d re té rn i a k u ta tó k . Stornó helyreállítása fele tt m ég a m ai napig is t a r t a v ita , hogy v a jo n a h ely reállítás m it h a g y o tt meg, m it p u s z títo tt el és m it h a m isíto tt m eg e tö rté n e lm i nevezetességű épületen, melyhez hasonló igen k o rlá to z o tt szám ban v a n országunkban. L átn iv aló te h á t, hogy aki az ép ü letcso p o rt h ely re á llítá sá ra vállalkozik, nem kis fe la d a to t vállal m ag ára és nem is veszélytelent, m e rt szám olnia kell azzal, hogy a m űtö rtén észek k ritik a i cél tá b lá ja lesz. A valóságban a helyreállítás m e g v itatása ép íté sz e ttö rtén eti szakem berek körébe vágó feladat. H ogyan viszonyul a helyreállításh o z a régész? M inthogy a P a n n o n h a l m án v ég z e tt régészeti fe ltá rá s eredm ényeit az „ A rra b o n a ” 1963 évi szám ában p u bli kálom , célszerűbbnek ta rto m a h ely reállítás régészeti szem pontjairól e helyen szólni. M int tu d ju k , egy ép ü let felépítm énye a sokszoros re sta u rá lá s köv etk eztéb en nem m indig tü k rö z i az eredeti alap rajz k o n stru k c ió já t, az eredeti szintviszonyokat, ezért szükség v a n az alap falak m egvizsgálására. A k u ta tó á rk o k b a n , az alapfalak m elle tt az idők folyam án le ra k ó d o tt h u llad ék o k sok esetben segítenek b e n n ü n k e t az ép ü let k o rán a k m egh atáro zásáb an . P an n o n h alm án , a kolo sto r q u a d ra tú rá já b a n v ég z ett ásatás, am ellett, hogy ere detileg k itű z ö tt fe la d a tá n ak (a középkori szintek m eg állapításának) m egfelelt, olyan építészeti és tá rg y i leletan y ag o t h o z o tt felszínre, am elyek a k o lostor jelenlegi építészeti egységébe nehezen, v ag y e g y általáb an nem illeszth ető k bele, ennélfogva a kolostor tö rté n e té n e k olyan k o rszak áb an kép zelh ető k csak el, m elyből föld fölé em elkedő épí tészeti em lék nem m a ra d t, v ag y a h iányos k u ta tá s m ia tt eddig nem v o lt ism ert. A régészeti k u ta tá s te h á t új ism eretek b irto k á b a j u t ta to tt. V ajon a h ely reállításn ál m ilyen értékelésben részesítendők azok a m arad v án y ok, m elyeknek a m a álló épü le tte l látszólag sem m iféle szerves k ap cso lata nincs? P a n n o n h alm a tö rté n e te ezer évre te k in t vissza, h a nem vesszük szám ításba azo k a t az időket, m elyek a legendák körébe so ro lh ató k és régészeti v ag y írásos doku m en tum okk al nem igazoltak. É rte m ez a la tt Szent M árto n n ak , — későbbi toursi püspöknek, — az egykori róm ai k a to n a k eresztény fián ak á jta to sk o d á sa it P an n o n halm a hegyén. Az első szerzetesek letelepedése a X . század végén m á r a tö rté n e ti tén y ek közé sorolható, de sem az ő jelen létü k , sem az Istv á n k irá ly á lta l a la p íto tt első k o lostorépü let tá rg y i való ság áb an nem ism eretes, m ajdnem an n y ira legendaszerű, m in t Szent M árto n á jta to sk o d á sa P an n o n h a lm a hegyén. M indazok a k u tatáso k , m elyek erre az időre m u ta tó d o k u m en tu m o k at hoznak, v ag y h o znának n ap v ilágra, a tö rté n e tk u ta tá s n a k nagy szo lg álato t ten n én ek , hiszen ism ereteink erre a k o rra v o n a t kozóan nem csak P a n n o n h a lm á t illetően, hanem országos viszo n y latb an is h iányosak. M a m á r m ind tá v o la b b i tu d o m á n y á g a k közelednek egym ás felé azzal az igénnyel, hogy az egym ás eredm ényeinek felhasználása és összevetése révén a tö rté n e ttu d o m á n y egészét alkossák. Az írásos források k u ta tá s a , a tá rg y i o b jek tu m o k régészeti feltárása,. 13 *
195
a m ű v é sz e ttö rté n et, az é p íté sz e ttö rté n e t, a néprajz, a n y elvtudom ány, a term észettu d o m á n y és egy sereg m ás tu d o m á n y eg y ü ttesen részesei an n ak a nagy rek o n stru k ciós m u n k án ak , m elynek neve: tö rté n e ttu d o m á n y . Mi a m űem lék? T ö rté n etü n k egyegy szakaszának tá rg y i valóságában fen n m arad t dokum entum a. Sokszor nem is egy, hanem tö b b k o rszak n ak jeg y eit viseli m agán. P an n o n h alm a esetében k ik ristályosulása egy tö rté n e ti fo ly am atn ak . A m űem lék m inden esetben a töm egekhez szól. Az elm életi k u ta tá s t k ö zv etíti a nép felé. N épszerű tö rté n e ttu d o m á n y te h á t nem lehet ham is. Ma m ár a valóságot kell tü k rö zn ie. A v alóságot pedig csak ak k o r tü k rö zh eti ham isítás nélkül, h a a h e ly re á llítá st gondos, k ö rü ltek in tő , alapos k u ta tá s előzi meg. A lapos k u ta tá s v o natk o zik azokra a korszakokra is, m elyeknek nem m inden m arad v án y a m u ta th a tó be az ép ü let h e ly reállításán ak k eretén belül. A zonban a tu d o m án y ágak nagy összefonódásának ebben a k o rszak áb an a m űem lékvédelem zárk ózhatik el a legkevésbé azelől, hogy a tö rté n e ttu d o m á n y egészét szolgálja. II. Gyürky Katalin A P A NN O N H A L M I FŐMONOSTOR K E R E N G Ő JÉ N E K RÖVID É P ÍT É S T Ö R T É N E T E
A 996-ban Géza fejedelem á lta l a la p íto tt benedekrendi ap átság tem plom át Istv á n k irá ly valószínűleg 1001-ben (m ás forrás szerint 1003-ban) szen telteti föl. E rre az öt, illetv e h é t évre te h e tő az első panno nhalm i m onostor m egépítése. E nnek az első ap átság i építkezésnek a n y o m át elsöpörte az idő. Ű jab b építkezésről 1137-ben beszélnek íro tt forrásaink. D ávid a p á t ekkor m inden bizonnyal csak a k o ráb b i épü letek ja v ítá sá t, h elyreállítását, illetve bővítését végez te tte el. V alószínűleg ennek a m u n k á n a k az em lékét képezi a nyugati kerengőfolyo sóban legutóbb, H. G yü rk y K a ta lin á lta l fe ltá rt dongaboltozatos helyiség (pince) falain ak kism éretű kváderkövekből készült, a b o ltv á ll m agasságáig terjedő alsó része. A b o lto z a t m aga és a hom lokfalnak a b o ltv á ll m agassága fölötti, az alsó résztől jól elváló n ag y m éretű kvád erek b ő l fa ra g o tt része valószínűleg X I I I . századi, s az Oros apát-féle kerengővei egyidős. A kerengő k ia la k ítá sa jól indokolja az a la tta levő helyiség beb o lto zását. V an a k ő tá rb a n n éh án y ta g o z o tt kő is, am ely ebből az építési korszakból szárm azik, így pl. egy-két rom án oszloplábazat, m elyek a párn a- és horony ta g o k m erev egym ásfölöttisége ala p já n legkésőbb a X II. századba helyezhetők. A p an n o n h alm i m onostor legjelentősebb építési k o rszak át Oros a p á t építke zései képezik. Az okleveles any ag ta n ú sá g a szerint feltehetően 1224 novem berében felszen telt ap átság i tem p lo m lényegében azonos a m a is fennálló ép ü lettel. A késő gó tik u s áté p íté s ezt csupán színezi, s S torno re sta u rá lásai is csak kissé h alv á n y ítják el. N oha a kerengő esetében nem v a g y u n k ilyen szerencsések, mégis a m aradványok sok a d a tta l szolgálnak ennek a X I I I . századi későrom án kerengőnek az elm életi rekonstrukciójához. E re d e ti elhelyezésében m a csak k é t nagyobb összefüggő részlet lá th a tó Oros a p á t kerengőjéből. Az egyik a tem plom és a kerengő közös fala középen a P o rta Speciosával, a tem p lo m déli díszk ap u jáv al. A k ap u ép ítm én y eredetileg elő reu g ro tt a falsíkból, de ez u tó b b it 1486-ban köpenyezéssel lá ttá k el, így m a a kerengőfolyosóban a X I II. századi falsík csak a P o rta k ö zvetlen szom szédságában, an n ak ny u g ati oldalán lá th a tó , ahol a köpenyezés m eg szakításával falfü lkét a la k íto tt ki a későgótikus m ester. E n n e k a XV. századvégi fülkének tu lajd o n k ép p en csak keretezése, v a lam in t felső és alsó lezárása k észü lt újonnan, m e rt h á tfa lá t — m in t e m líte ttü k — a X I I I . századi tem p lo m külső falsíkja, keleti o ld a lá t a P o rta Speciosa előépítm ényének nyugati végződése, n y u g ati fa lá t pedig a tem p lo m tám pillérének keleti oldalsíkja alkotja.
196
2. Az északi kerengőfolyosó a helyreállítás után
E zt a tá m p illé rt te h á t, am ely m in d h áro m szabad oldalán v akolva volt, ugyancsak a XV. századi köpenyezéskor é p íte tté k be, am ik o r az új falsíkot a P o rta előépítm ényének — és egyben a szóbanforgó tám p illérn ek — a külső síkjában a la k íto ttá k ki. E tám pillér egyébként külön érdekességgel is szolgál. Alsó szakasza nem építési m unka eredménye, hanem egyszerűen az eredeti helyén h a g y o tt talajk ő zetb ő l v an kifaragva, bizonyságául an nak, a m it H . G yü rk y K a ta lin ásatásai és az in situ-részletek elhelyez kedési viszonyai is m eg m u tatn ak , hogy t. i. a kerengő és az u d v ar járószintje idővel mélyebb szinten a la k u lt ki és a falazás a ta la j szintből kiálló hom okkőszikla előnyének felhasználásával tö rté n t. L eszám ítandó term észetesen a felhasznált tala jk ő z e t m agas
197
ságából a XV. században k ialak u lt jelen legi járó szin t és a X I I I . századi padlószint k b . k é t lépcsőnyi különbsége, am ely a X I I I . századi refektórium alább tá rg y a landó b e já ra ti nyílásának m ai küszöbm a gasságáról jól leolvasható. Oros a p á t kerengőjének m ásik eredeti elhelyezésében álló, összefüggő d a ra b ja a refek tórium m ost fe ltá rt b ejá ra ta . A déli kerengőfolyosó tra k tu sfa lá n a k nyugati végében álló k ap u három lépcsős bélletének konkáv sark aib an oldalanként össze sen k é t-k é t oszlop a keleti oldalon levéldí 3. A főapátsági templom déli szes, a n y u gatin bim bós fejezettel, s a feje gádorfala helyreállítás után zetekkel egy sorban a k é t a jtó k á v án egyegy, a fejezetekhez hasonlóan stiliz á lt növényi díszű konzol helyezkedik el. A küszöb és a tim p an o n , v a la m in t — a k ő tá ri em lékanyagból és a P o rta Speciosa analó g iájáb ó l k ö v e tk e z te tv e — a m a m á r hiányzó oszloptörzsek is vörösm ár v án y b ó l k észültek. A k a p u t 1486-ban fa la z ták be, m inthogy a kerengő ekkor készülő b o lto z a tá n a k egyik v á lla éppen a k a p u tengelyébe esett. S végül, ha H . G y ü rk y K a ta lin á sa tá si eredm ényei ala p já n a z t is figyelem be vesszük, hogy a X I I I . századi kerengő u d v ari falai m ajd n em u g y an o tt helyezkedtek el, m int a későgótikus á té p íté s m a is álló falai, a z t is b iztosra v eh etjü k , hogy a későrom án keren g ő t nem lá ttá k el b o lto z a tta l, hiszen — az ak kor használatos keresztboltozási rendszer m e lle tt — a szóbanforgó k a p u elhelyezése nem te tte lehetővé ezt. A boltozatlan kerengő tető szék e hosszabb ideig rossz á lla p o tb a n le h ete tt. E z t látszik ta n ú sítan i K őfalvi Im re észrevétele, am ely szerin t a P o rta Speciosán régi vízkőképződés n y o m a it ta lá lta . P a n n o n h alm a későrom án-koragótikus ép ítési ko rszak án belül három építési szakasz á lla p íth a tó meg. Az első szakasz hoz a refek tó riu m régibb részei ta rto z n a k . E z egy olyan fran cia ered etű ciszte rc i épí tő m ű h e ly m u n k á ja , m elynek to v áb b i m u n kássága a m agyarországi ciszterci építkezéseknél nyom on k ö v e th ető . A m á sodik szakaszhoz a re fek tó riu m ú ja b b ré szei és a tem p lo m régibb részei ta rto z n a k . E z egy vegyes összetételű, különböző m a g yarországi építkezések résztvevőiből a la k u lt m ű h ely m u n k á ja. A h a rm a d ik sza kasz, am elyhez a tem plom újab b részei és a kerengő egykori udvari fala ta rto zik , m egint ciszterci m űhely m unkája, mely bu rg undiai, m aulbronni, ill. bam bergi szárm azású és m elynek to v áb b i m unkás sága az o sztrák és cseh ciszterci m onos to ro k építkezéseinél k ö v eth ető nyom on. Oros a p á t építkezéseinek ez a három 4. A déli főhajófai egyik konzoia szakasza jól leolvasható a kerengőre nyíló
198
k ét egykorú kap u zatró l, a refek tó riu m most fe ltá rt b e já ra tá ró l és a P o rta Speciosáról is. A refek tó riu m k a p u z a tá n á l ugyanis — K őfalvi Im re vizsg álatai nyo mán — kétszakaszos építkezés á lla p íth a tó meg. Az üledékes k v arc hom okkőből k é szült k ét bélletfal és k á v a a hozzáju k ta r tozó fejezetekkel ill. konzolokkal, v a la m int lábazato k k al az első építési szakasz term ékei. M ásodik szakaszban a vörös m árvány kü szöbburkolat, oszloptörzsek és tim panon, v a la m in t a puham észkő bélletívek készültek. U gyancsak ebből a m ásodik szakasz ból szárm azik a P o rta Speciosa k é t ferde síkú vörösm árv án y b élletfala a k áv ák k al, k ét vörösm árvány b élletív e és feh ér édes vízi puham észkőből k észü lt fejezetei. A k ap u zat összeállítására azonban csak a harm adik szakaszban k e rü l sor, am ik o r a három gazdagon d ísz íte tt, á ttö r t b élletív et és a m a a k ő tá rb a n lá th a tó , e re d e ti leg a P o rta Speciosához ta rto z ó oszlop székeket és lá b a z a to k a t fa ra g já k valószí nűleg olaszországi ered etű feh ér m ész kőből. 5. Másodlagos románkori tagozatos kövek a későgótikus kerengőfalban F en teb b e m líte ttü k , hogy az északi kerengőfolyosó és a tem p lo m közös fa lá t a későgótika köpenyfalazással b o ríto tta be. U gyanez tö r té n t a n y u g ati kerengőfolyosó esetében is. A legutóbbi h ely reállítási m u n k a idején egy fa ra g o tt kő kiem elésével ideiglenesen lá th a tó v á v á lt a n y u g ati kerengőfolyosó és a népbejáró folyosója közös falának nagykváderes ro m án k o ri falm ag ja. E z ugy an ú g y egyezik a régészeti fe ltá rá s nak a X I I I . századi és X V . századi kerengő alap rajzi azonosságára v o natkozó a d a tá val, m in t ahogy a fen teb b le írt X I I . századi p incefalnak az Oros a p á t idejéből szár mazó b o lto z a ta — megfelelő elm életi kiegészítés u tá n — megfelel a X I I I . századi járószintről a fentebbiekben íro tta k n a k . A fe ltá r t alapfalak, de a sok tag o zato s kő is szolgáltatnak an n y i k o n k ré t a d a to t O ros a p á t kerengőjéről, hogy — te k in te tb e véve az egykori m agyarországi kolo sto ro k m o n d h a tn i száz százalékos p u sz tu lá sá t — fel kell hogy ism erjü k k iv ételes jelen tő ség ét M agyarország m űem lékállom ányában. Az 1486-os évszám m al je le z e tt későgótikus építési periódus nem csak a padló szintet szállítja le, hanem — az im én t tá r g y a lt X I I I . századi részektől elte k in tv e — a teljes k eren g ő t á té p íti. A keresztfolyosó lényegében m a is X V . századi fo rm ájá t őrzi: ez a kerengő v alam en n y i u d v a ri falára, ezenkívül a k eleti, ny u g ati és északi szárny tra k tu sfa lá ra , illetv e a n n a k köpenyezésére és te lje s b o lto z a tá ra eg y arán t vonatkozik. E k k o r k észü ltek a b o ltv á lla k em berfejes és növényi díszű konzolai. E lő b biek a bűnök et, u tó b b ia k az erényeket jelképezik a jó és rossz harcáb an . E z é rt helyezte azokat á lta lá b a n egym ással szem be a gótikus m ester. A kerengőablakok m ai rendszere is ekkor v á ltja fel a m á r csak m ásodlagos ta g o z o tt kövekből re k o n stru álh a tó iker oszlopos X I I I . századi ro m án n y ílásfo rm át, m ely et a kereugőben k ő társzerű felállí tásb an re k o n stru á ltu n k . A P o rta Speciosa m e lle tti későgótikus falfülkéről m ár meg em lékeztünk. D öntő v á lto z á st je le n t a k o lo sto ru d v a r m egjelenésében, hogy a kerengő
199
folyosókra em eletet is ép íten ek ; erről ta n ú sk o d ik — legalábbis a keleti szárny eseté ben — a m ost fe ltá rt k é t k ism éretű, élszed ett k ő k e rettel e llá to tt, oblong alakú em eleti ablak. E n n e k a későgótikus építési k o rszak n ak v alam ennyi faláb an — köpenyfalaiban is — bőven ta lá lu n k X I I I . századi ta g o z o tt köveket m ásodlagos felhasználásban. A déli kerengőfolyosó tra k tu s fa lá n a k k eleti végén a X V III. századi átép ítés idejéből szárm azó feliratos tá b la jelzi, hogy o tt v o lt a refektórium régi b ejá ra ta . Ez m inden bizonnyal a későgótikus ebédlő b e já ra tá ra v o natkozik, am elynek m egépítése a boltozás m ia tt b efalazo tt — a folyosó túlsó végén nyíló — fent ism e rte te tt rom ánkori b ejárat p ó tlása érdekében v á lt szükségessé. A bból, hogy a refektórium új b e já ra tá t a folyosó m ásik végén n y itjá k meg, esetleg a középkori ebédlőterem nagy m éreteire és kelet n y u g ati tengelyű, bencés típ u sú elhelyezkedésére k ö v e tk ez teth etü n k . A tö rö k idők a G yőr elő v árát képező P a n n o n h alm a fö lö tt sem m ú lta k el ny o m ta lanul. A k o lo sto r k eren g ő u d v aráb an a k ö rte-k eresztm etszetű ciszterna valószínűleg abból az időből szárm azik, m ik o r a k o lo sto rt erőddé a lak ítv a, végv árk én t használják. A vég v ári harcok szereplőinek n eveit ta lá lju k bekarcolva, évszám okkal e llátv a a P o rta Speciosa bélletfalán . A tö rö k h ódoltság ill. veszély elm ú ltáv al K a rn e r E gyed fő ap át (1699 — 1708) helyreállítási m u n k ái h a g y já k az első m arad an d ó nyom ot a kerengőben: a P o rta Speciosa oszlop székeit, lá b a z a ta it és oszloptörzseit ú ja k ra cserélik ki. A régieknek egyes d a ra b ja i a k ő tá rb a n lá th a tó k . A b aro k k k o rb a n k a p ja a díszkapu a m ú lt század ban m e g ú jíto tt, s m ost e ltá v o líto tt színezését (aranyozását) is. Régi ábrázolások ta n ú sága szerint a gótik u s k eren g ő ab lak o k at befalazzák, s h elyükre kism éretű oblong b aro k k ab lak o k k erülnek. Sajghó B enedek fő a p á t 1723-ban kezdődő építkezései során á té p ítte ti a déli k erengőszárnyat, b ekapcsolja a z t a fő a p áti szárny folyosórendszerébe, e lb o n tja a későgótikus re fe k tó riu m -b ejá ra to t, á té p íti a szárny teljes b o lto z a tá t. E z a m u n k ája egyike a b aro k k k o rszak restau rálásh o z közel álló m egnyilvánulásainak: a fiókos b aro k k d o n g ab o lto zat d o n g áján ak és fiókjainak m etszésvonalaira gótikus b o rd á k a t im itáló gótizáló álb o rd á k k erü ln ek . A m ű v é sz e ttö rté n et tu d o m á n y á n a k fejlődése fo ly tá n tá m a d t érdeklődés, am ely a p an n o n h alm i építészeti e g y ü tte st k ö rü lv e tte , m ár az elm ú lt század folyam án a tem plom és k o lo sto r m űem léki helyreállításáh o z v e z e te tt. Ipolyi A rnold a já n la tá ra id. S tornó F eren c végezte el a m u n k á t. A kerengő re sta u rá lá sá ra csak a tem plom res ta u rá lá s a u tán , 1883 és 1886 k ö z ö tt k e rü lt sor. M u n k áján ak ezen a szakaszán érződik, hogy K ruesz K rizosztom fő a p á t h aláláv al S tornó szabadabb kezet k a p o tt, s kevésbé k ö tö tté k a szigorúbb re sta u rá lá sn a k az e lh u n y t fő a p á t á lta l sokszor helyes érzékkel m egkö v etelt elvei. S to rn ó n ak a tem p lo m szentélyén v ég zett h ely reállítási m unkái jo b b á ra csak a felü letek átd o lg o zására v o n a tk o z ta k , hiteleseknek tek in ten d ő k azonban a szerkezeti elem eken tú l a részletfo rm ák is. A kerengőben azonban m ár m ás a helyzet. A b a ro k k kerengőablakok h e ly e tt a déli szárny kivételével m e g ta rtja ugyan a kőke retes gótik u s ny íláso k at, azonban későgótikus stílusukhoz nem illő, sa já t elképzelése szerinti, korag ó tik u s jellegű m érm űvekkel tö lti ki azokat. A déli kerengőfolyosóban a gótik u s k ő k á v á k h e ly e tt is új, fa la z o tt k á v á k a t é p íte tt be, m elyekhez a három osztású g ó tik u s ablak o k h e ly e tt új, k é to sztású ab lak o k ta rto z n a k . N em beszélünk Stornó sa já to s alkotásairól, m in t az 1899-ben m eg ép ü lt fő a p áti kápolna, az északi kerengő folyosó á ttö r t, gótizáló attik a-m ellv éd je stb ., m eg kell em lítenünk azonban a p u rista restau rá lá s ta rtó z k o d ó n a k és ízlésesnek éppenséggel nem nevezhető díszítőm űvészetét, am ely unalm as, de kiabáló m u strá já v a l b e b o ríto tta a kerengő b o lto z a ta it, falait, p a d o z a tá t és ab lak ü v eg eit eg y arán t. A X X . század első felének építkezései nem v á lta k a kerengő m űvészi m egjelené sének ja v á ra . A k o lo sto rszárn y ak ra é p íte tt m ásodik em elet h á trán y o san v á lto z ta tta meg a k eren g ő u d v ar té ra rá n y a it. A P o rta Speciosa e lő tti boltszakaszt, m elyet a ke
200
rengőfolyosók tö b b i b o ltszak aszán ál a díszkapu befogadása céljából lényegesen m a gasabbra em eltek a g ó tik u s ép ítő k , m ost sta tik a i okokból az u d v ar felől k é t orm ótlan tám ívvel lá ttá k el. Az Országos M űem léki Felügyelőség 1961-ben végezte el a kerengő h e ly re állítását. Ennek kapcsán a m ár ism ert em lékanyagról e ltá v o líto ttá k az é rté k te le n zavaró rész leteket, m ásrészt pedig a h ely reállítással k apcsolatos helyszíni k u ta tá s ú jab b érték e k et hozott napvilágra. E zek k ö z ö tt szerepel a kerengő i t t tö rté n e ti sorrendben ism e rte te tt feltárásain tú l m ég a tem p lo m déli fő h ajó falán ak fe ltá rá sa és helyreállítása is, am elynek most v á lt ism eretessé ritk a (Oros a p á t építkezéseinek h a rm a d ik szakaszából való) koragótikus tag o lású ablak so ra. Az új fe ltá rá so k olyan an y ag o t h o z ta k napvilágra a kerengőben, a k o lo sto ru d v aro n és a déli tem plom falon, am ely a m últszázadi stílfjzerű restau rálástó l elfalazo tt állap o ta m ia tt m entes m a ra d t, ezek te h á t a közép kori P annon h alm a leghitelesebb ta n ú i. Gergelyffy András
6. A refektórium bejárata feltárás közben
A PANNONHALM I
7. A refektórium bejárata helyreállítás után
KERENGŐ
ÉS
KOLOSTORUDVAR
H E L Y R E Á L L IT Á S A
A m ú lt században p u rista m ódon re s ta u rá lt gótikus kerengőt és k o lostorudvart 1961-ben az Országos M űem léki Felügyelőség h e ly re á llíto tta . M unkánkkal m ost a középkori, rom án és gótikus részletek b e m u ta tá sá t igyekeztünk elérni, hogy az egész együttes ered etét a helyszínen is m indenki kézzelfoghatóan érzékelhesse. A q u a d ra tú rá b a n v ég zett m u n k a szem léletesen m u ta tja a m agyar m űem lékvédelem állá sp o n tjá t a p u rista restau ráláso k m egítélése és kezelése tek in te téb e n . Gyér szám ban m eglevő középkori em lékeink m egism erése és b e m u ta tá sa szükségessé
201
8. Kőtár részlete a román kori kerengőárkádokkal
9. Kolostorudvar részlete a keleti kerengőszárny helyreállított homlokzatával
teszi ugyanis, hogy a ham is m űem léki szem lélettel k észült p u rista helyreállítások n y o m a it— az ered eti é rté k e k h a tá s á n a k érvényesítése érdekében — ahol csak lehet, eltáv o lítsu k . E z t t e ttü k P a n n o n h alm án is. F eltételezzük, hogy a középkori em lékek ben gazdagabb középeurópai o rszágoknak kevésbé v a n erre szükségük, m in t nekünk m agy aro k n ak . A k u ta tá so k során elő k erü lt „ in s itu ” részletek b e m u ta tá sá t a k á r töredékesen és m ás k o rú részletek tá rsa sá g á b a n is á lta lá b a n helyesnek ta r tju k . P anno n h alm án m ost a tem plom déli h o m lo k zatán előkerült későrom án ablakok ív ezetét és k itö ltő kváderfa la z a tá t m u ta ttu k be így, n oha a nyílások teljes fo rm á já t a világító felületekkel e g y ü tt re k o n stru á ln i nem tu d tu k . D e m ég eredeti középkori részletek egym ásbam etsződése esetében is — h a az szerkezetileg lehetséges — igyekszünk m in d k e ttő t m eg ta rta n i. E m egoldásra jellem ző p éld a éppen a kerengőben előkerült refektórium i k a p u és gótikus b o ltv á ll eg y ü ttes b e m u ta tá sa , am elyeknek vizuális szétv álasztását go n d o latb an m indenki k ö n nyen elvégezheti. E részleteken kívül a legnagyobb gonddal re sta u rá ltu k a tem p lo m b a vezető X I I I . századi k ap u t, a p o rta speciosát, am elynek ham is aran y o zását, olajfestését és lak k o zását k e lle tt eltáv o lítan i. Az elp u sztu lt ro m án kori kerengő kőfarag v án y aib ó l a kerengőben k ő tá ra t lé te síte ttü n k , am elyek részin t a X IX . században ugyancsak re s ta u rá lt tem plom ból, részint a kolostorból szár m aznak. A legtöbb kőrészlet a ro m án kerengő u d v ar felőli ablaknyílásaihoz ta rto z o tt. Sajnos m ég így sem tu d tu k egyértelm ű en eldönteni, hogy ezek csak ikerablakot, avagy tö b b n y ílá sú a b la k so rt alk o ttak -e. A h ely reállítással és a k ő tá r felállításáv al az eredeti rom án kori és gótikus rész lete k h a tá s á t n agy m érték b en n ö v eltü k , és az ism ert an y ag o t to v á b b b ő v íte ttü k . Szeretnénk, h a az elkövetkezendő években a h árom hajós rom án ko ri tem plom ban hasonló jellegű h ely reállításra k erü ln e sor, am elynek jelentősége európai viszonylatban is szám ottevő lehet. Sedlmayr János
202
ADATOK
AZ
EL PUSZTULT N EM ESPÉ C SEL Y I TEMPLOMRÓL
Az aláb b iak b an négy lev elet k ö zlü n k Ipolyi A rnold gazdag levelezés-hagyatéké ból.1 Ezek a levelek és a negyedikhez m ellék elt „ Je g y z e te k ” az 1862-ben le b o n to tt nemespécselyi tem p lo m ra v o n atk o zn ak . A közép k o rn ak ezt a szép és k iv áltk é p p en a szentély h átsó falán ta lá lt festm én y tö red ék m ia tt értékes em lékét R óm er F lóris közléséből ism eri a m ű v é sz e ttö rté n e t2. A m ost közlésre kerülő levelekben a k o rtá rsa k tu d ósítását o lv a sh a tju k a tem p lo m p u sztu lásáró l; lá th a tju k a m ag y ar m ű v észe ttö rté net és m űem lékvédelem ú ttö rő in e k lelkes m u n k á já t a tem plom m egm entésére vag y legalább is rajzb an való m egörökítésére, ezenfelül részletes és eddig ism eretlen a d a to k a t kapunk erről az e lp u sz tu lt m űem lékről. E z é rt ta lá ltu k érdem esnek e levelek közlését. E löljáróban a levelek és R óm er F ló ris tu d ó sítá sa alap já n röviden összefoglaljuk a tem plom p u sztu lásán ak tö rté n e té t. 1861. o k tóberében R óm er F ló ris N em espécselyen já rt és ez alkalom m al m egvizsgálta a tem p lo m o t és n éh án y v á z la to t is k é sz íte tt róla. Röviddel ezu tán h íre te rje d t, hogy a nem espécselyi refo rm átu s egyházközség le a k a rja bontani a te m p lo m o t, m e rt m á r szűknek ta lá lja a z t és h e ly e tte új, nagyobb tem p lo m o t kíván ép ítte tn i. R ó m er az A k adém ia A rcheológiái R iz o ttság a elé v itte az ü g y e t és a bizottság h a tá ro z a ta ala p já n Ipolyi A rnold, a b izo ttság titk á ra , m unkához lá to tt, még pedig három irá n y b a n : í r t Z ala várm eg y e3 alisp á n já n a k és Oláh Já n o s nem espécselyi reform átus lelkésznek a tem p lo m m egm entése, illetőleg a b o n tá s elh alasztása érde kében, egyszersm ind m egkereste R ergh K á ro ly és H encz A n ta l fia ta l győri építészeket a tem plom m egvizsgálása és m űszaki felvétele v ég ett. Időközben azonban m egkez dő d ö tt m ár a tem p lo m b o n tá sa és m ire Ipolyi levelei a cím zettekhez érte k , m ár csak a a szentély és an n a k északi oldalán é p ü lt, különös alak ú to ro n y á llo tt. E rrő l a helyzetről tu d ó sít Oláh Já n o s esperes-lelkész válaszlevele (I. jel a la tti levél) és R ogdán Lajos szolgabírónak Z ala v árm egye alisp án jáh o z in té z e tt jelentése (II. jel a la tti levél), am elyet az alisp án to v á b b íto tt Ipolyi A rnoldhoz, és R ergh K áro ly n a k és H encz A ntalnak Ipolyihoz ír t levelei ( I I I . és IV. je lű levelek és az V. a la tti „ Je g y z e te k ” ). A bontás során tű n t elő a szentély h átsó falán ak festm énye, m elyet a k é t építész gon dosan m e g tisz títo tt a m ég r a jta levő v ak o la ttó l, a z u tá n pedig színezett ra jz o t készí te tte k róla. E zenkívül m ég tö b b ra jz o t is k é sz íte tte k a tem p lo m n ak á lta lu k ta lá lt állapotáról és egyes részleteiről, ső t a te m p lo m n ak m á r le b o n to tt részét is re k o n stru álták a ta lá lt részletek és a R óm er F ló ris á lta l rendelkezésükre b o c sá to tt vázlato k alapján.4 A b o n tással egyidejűen m egkezdték az ú j tem plom alapozását is a régi tem plom falai körü l. E z az új tem p lo m a b alato n fü red i refo rm átu s tem p lo m m in tá já ra épült és 1863-ra m ár el is k észü lt.5 A le b o n to tt tem p lo m kö v eit nyilván felhasználták
IRODALOM A PANNONHALMI
CIKKHEZ
Csemegi József: A budavári koronázó főtemplom déli-keleti kapuja. Történetírás 1— 1937. 393. Levárdy Ferenc: Id. Storno Ferenc pannonhalmi működése. Klny. Soproni Szemle, 1939. Dercsényi Dezső: szerk.: A magyarországi művészet a honfoglalástól a X IX . századig. Bp. 1956. 74— 76. Levárdy Ferenc: Pannonhalma építéstörténete I-—-IV. Művészettörténeti Értesítő VIII-1959. 27—43, 101— 129, 220—231, XI-1962. 1— 23. H. Gyilrky Katalin: Pannonhalma kolostorában 1961-ben végzett régészeti kutatás. Arrabona. Győr, 1963. 121— 130. Gergelyffy András: Adatok Pannonhalma építéstörténetéhez. Arrabona. Győr, 1963. 131— 153. Kőfalvi Imre: A pannonhalmi Porta Speciosa története a kövek szemléletében. Arrabona. Győr, 1963. 135— 159. Sedlmayr János: A pannonhalmi kerengő és kolostorudvar helyreállításának elvei. Arrabona, Győr, 1963. 159— 167.
203
